Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zsír, étolaj, egyéb

Zsír, étolaj, egyéb…

 

Sajnos ma már hihetetlen sok olyan dologgal találkozunk nap, mint nap, ami igenis hatással van az egészségünkre. Biztos sokan vannak olyanok, akik bőven hozzá tudnának tenni ehhez a kérdéshez több mindent, olvasott, és tapasztalati formában egyaránt. Ezt a kérdést is több oldalról kell megközelíteni, hogy egy kis információt tudjunk kapni az egyes termékekről, amit főzés, sütés alkalmával használunk. Egy valamit azonban már itt az elején leszögezhetünk. Az egyes termékekről nem azt kell szem előtt tartani, hogy melyik a valójában jó, és aránylag egészségesnek mondható termék, hanem azt, hogy mit akarnak nekünk fogyasztóknak eladni minden mással szemben, egészségesnek mondott termékként. Röviden, milyen üzleti fogások, és elvárások mentén árusítanak bizonyos termékeket, azaz, melyik terméket akarják jónak beállítani másokkal szemben a nagyobb profit elérése érdekében. Még egy dolog, ami sajnos minden területre érvényes: a fogyasztó addig fontos, amíg egy adott terméket vásárol, egy adott gyártótól. Ennek érdekében megtesznek mindent, hogy teljesen, vagy részben olyan információkkal lássanak el, ami nem igaz. Itt már nem az ember a lényeg, hanem a pénz. Sok esetben, sokféle módon utalnak bizonyos emberekre, vizsgálatokra, laboratóriumi elemzésekre azért, hogy még jobban elhiggyük az adott termék jóságát. Erre semmi szükség nincsen. A fogyasztó idővel eldönti, hogy melyik a jó, hiszen csak tapasztalati úton győződik meg valamiről, hogy jó-e, avagy sem. A mai világ azonban ezt nem engedi meg, azonnal ilyen ajánlásokkal teszik vonzóvá a termékeket, aminek minősítését megveszik, azaz, jó pénzt fizetnek a nevét adó személynek. Aztán, hogy mi következik ebből, az senkit nem érdekel. A megtévesztés hihetetlen méreteket ölt. Oldalakon keresztül fényezik saját terméküket másokkal szemben. Már ez is egy kicsit furcsa. Aztán évekkel később jön egy újabb hír, hogy az az adott termék mennyire káros. Higgyünk? Kinek? Nem akarom a szót szaporítani, nézzük, miket találunk a következő termékekről. Ezeket a termékeket naponta használjuk. Étolaj, olivaolaj, kókuszzsír, sertészsír.

Azt hiszem, sokan emlékeznek arra, hogy mennyire előtérbe helyezték korábban az étolaj használatát. Hogy ez mikorra tehető? Sajnos pontos adatot nem tudok mondani, de úgy az 1970-es évekre tehető, vagy még későbbre. Az étolaj napraforgóból, repcéből, vagy olivából készül, sajtolással. Az étolaj egy alaposan feldolgozott termék. Számos betegséget, elhízást, közérzetváltozást köszönhetünk a nemrégen még az egészséges táplálkozás alapjaként belénk erőltetett étolajnak. Az így nyert olaj azonban nem elég gusztusos színre, szagra sem, és nem tárolható. Ezért finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá. Ehhez többek között egy Hexán nevű mérgező anyagot használnak, ami a benzin, és egyes ragasztóanyagok alkotórészei.

       Az étolajgyártásban oldószerként használják, hogy több étolajat lehessen kivonni a préseli anyagból. Ez az anyag az EU osztályozás szerint is egészségre ártalmas, környezetszennyező és robbanásveszélyes. A hexán fejfájást, depressziót, hányingert, felpuffadást, fáradékonyságot, görcsöket, bőrirritációt okozhat. Ezt az anyagot csupán azért használják, hogy segítségével 20%-al több olaj oldódjon ki a növényből.

    A finomítás további fázisaiban az olajat savazzák, lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik. Olyan anyagokat használva, mint a rozsdaoldásra is alkalmas foszforsav. A nem túl megnyerő nevű marónátrón, alumínium-hidroszilikát, és a citromsav. Ezután újabb vegyszerekkel megpróbálják a korábban belekevert méreganyagokat egy hatóságilag szabályozott egészségügyi határérték alá szorítani. Talán röviden ennyit az étolaj előállításáról. Lépjünk tovább, és nézzük meg, hogy mit írnak az olivaolajról. Már a cikk is feltesz egy lényeges kérdést. Mégpedig, hogy az olivaolaj tényleg olyan minőségű, ami miatt megéri lecserélni a zsírt vagy a napraforgóolajat? Itt már találkozunk az önfényezés alapgondolatával. Termőterületre, hozzáértő gondoskodásra, optimális időjárásra, egészséges termésre hivatkoznak, sőt már nevekre is. Aztán jön a következő fogalom kavalkád: szűz, vagy extra szűz olajat használjunk. Na, persze, hogy extra szűz jön ki győztesen. Azonban az, hogy egy-két címkén az "extra szűz" felirat olvasható, önmagában még semmi biztosat nem jelent: tisztességes olaj ugyanúgy lehet benne, mint hamisított kotyvalék. Nem érdekes? Már jön a magyarázat. Sőt, már az is kérdés, hogy egyáltalán lehet-e vele sütni, főzni. Ez is vita tárgya. Felhívják a figyelmet, hogy mire figyeljünk oda, amikor vásárolunk. Mire is hívják fel a figyelmünket? Idézem: „Figyeld a palackon a 3T-t: termőhely, termelő, típus (=bogyófajta). Ha pedig azt látod, "Származási hely: EU", esetleg "közösségi és nem uniós eredetű olívaolajok keveréke", azt az olajat jobb kerülni. Az sem véletlen, ha egy termelő neve helyett egy egész ország van feltüntetve, mint származási hely. És persze beszédes az is, ha egy márkának az extra szűz olívaolaja ugyanolyan literáron van kint a polcon, mint a saját finomított olívaolaj-keveréke”. Én csak annyit mondok ezzel kapcsolatban: most vágtak át! Az olivaolajat is préselés után finomítják különböző eljárásokkal. Ezekről az derül ki, hogy vegyi anyagokat nem használnak legalább is eddig. Ötféle változatát ismertetnek, amiből igazán nem lehet eldönteni melyik a jó. Különböző tulajdonságokkal illetik, magyarul nem lehet eldönteni melyik a jó. A finomított olívaolaj közvetlen fogyasztásra alkalmas szűz olívaolajak keveréke. Az olajsavban kifejezett szabadsav-tartalma nem haladja meg az 1 tömegszázalékot és bizonyos érzékszervi követelményeknek is megfelel. A hozzáadott szűz olívaolaj mennyisége ritkán haladja meg a 25%-ot, rendszerint 1% körüli, és annak érdekében adják a finomított olívaolajhoz, hogy azt „olívaolaj” néven lehessen forgalomba hozni, nem pedig a gyengébb minőségre utaló „finomított olívaolaj” néven. Amit itt leírtam az senkit nem érdekel, legfőképpen a vásárlót nem. Ezzel a szakszerűnek látszó dologgal manipulálják a vásárlókat, hogy ez mennyivel jobb, másabb, egészségesebb a többinél. Olyan semmire nem való információkkal fűszerezik a termékeket, ami alapvető eljárás, de különlegesnek van feltüntetve. Mivel túl sok magyarázat tarozik ehhez a termékhez, és erős párhuzamot von más termékekkel szemben a sajátja mellett, így egy kissé kérdéses a minőség. Valami még ide kívánkozik. Mennyire rossznak állítják be a napraforgóolaj gyártási technológiáját, miközben nem sokat lehet olvasni az olivaolaj gyártási folyamatáról, csak annyit, hogy mennyire „egészséges”. Lehet különböző leírásokat alkalmazni, és utalni bizonyos dolgokra, de ezzel csak választási részt akarják megkönnyíteni a vásárlóknak. Az még nem biztos, hogy az a termék megfelelő. Lásd, hogy az étolaj korábban milyen kitűnő termék volt, aztán elkezdték szapulni, hogy milyen eljárásokat alkalmaznak előállításuk során, mintegy elriasztva az embereket attól, hogy étolajat használjanak. Lehet, hogy idővel ugyanezt mondják az olivaoljaról is. Már az is elhangzik, hogy más, és más olivaolajat kell használni sütéshez, főzéshez, salátákhoz. Most ez a trendi.

Van azonban újabb.  Egyre többen használnak kókuszzsírt a főzéshez, mert állítólag egészségesebb a többi zsiradéknál. Friss tanulmányok most épp az ellenkezőjét bizonyítják. A kókuszpálmából nyert olajat előnyben részesítők szerint ráadásul segít a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, és véd a baktériumok és gombák ellen. Csakhogy tudományosan még nem sikerült alátámasztani a feltevéseket, melyek szerint ez a fehér zsiradék egészségesebb lenne a többinél.  Ezért egészségügyi szempontból egyáltalán nem indokolt nagyobb mennyiségben kókuszzsírt fogyasztani. A kókuszzsír ugyanis többek között nagy százalékban tartalmaz laurinsavat. Ez a közepes láncú zsírsav bizonyítottan emeli az LDL- tehát a „rossz”koleszterin szintjét. Csak annyit ehhez a megállapításhoz, hogy a koleszterin mint ártó valami, közel sem úgy van, mint ahogy be van állítva. Nagyon nagy problémák vannak e körül, ráadásul negatív irányba, azaz, nem igazán fedi a valóságot azok az állítások, melyek a koleszterin szintre vonatkozó adatokra állítanak be. A következő néhány mondat idézet: „Összehasonlításul a kókuszzsír 86 százalékos telítettzsírsav-tartalma kétszer annyi, mint a disznózsíré, és háromszor több, mint amennyi a vajban található. Emiatt a szakértők csak igen visszafogott mennyiségben ajánlják a használatát. A kutatások szerint a növényi olajok, mint az olíva és a napraforgó mértékletes használata az egészségesebb választás. A kókuszzsír előállítása során ugyanazt az anyagot használják katalizátorként, mint az étolaj előállításához, a hexánt. Erről azt hiszem nem érdemes beszélni, mert semmilyen tudományos vizsgálat nem támasztja alá, hogy mennyire egészséges. Már korábban is vizsgálták a sertészsírt a kutatók, és kiderült, hogy egészségesnek mondható, az egyik legjobb táplálék. Több, mint 1000 nyers összetevőt elemeztek és rangsoroltak a szakemberek, és bizony előkelő helyen végzett, konkrétan a 8. hely, a sertészsír, amivel gyerekkorunk óta riogatnak minket”. Természetesen kellő mértéktartást kell gyakorolni a fogyasztásánál. Az a helyzet, mivel szinte ellenségként kezelik a sertészsírt, így nem is sok tanulmányt lehet elolvasni ezzel kapcsolatban.

Összevetve, felvetődik a kérdés, vajon az egyes egészségesnek mondott termékek népszerűsége miatti magas ár, valóban egészségesebb terméket takar? Sajnos nem. Ugyanis az igény sok esetben jóval nagyobb, mint az előállított termék, mely sok esetben termőterülethez kötött. Tehát hígítani kell a terméket, hogy elegendő legyen, ezáltal jelentősen romlik a minősége. Ezáltal felvetődnek aggályos kérdések az egyes termékek iránt főleg akkor, amikor olyan cikkek jelennek meg, amelyek teljes egészében elmarasztalnak más termékeket. Sajnos itt is érvényes az örök szabály, mely szerint nem az ember a fontos, hanem a pénz, a profit. Termelni, eladni, gazdagodni bármi áron, azon az áron is, melyen az emberek egészségét veszélyeztetik. Tudomásul kell venni, hogy a fogyasztók részéről semmi sem ellenőrizhető, ezáltal nem tudjuk, mit eszünk, mit iszunk, mi mennyire egészséges, vagy egészségtelen.  A kommunikáció, és a marketing diktálja a kereskedelmet. Eddig nem volt baj az étolaj gyártása során használt anyagok miatt. A gyártás során felhasznált anyagok katalizátorok. A baj ott van, hogy jóval többet fogyasztunk világszerte ebből a termékből. A pontos dátumot nem tudjuk meghatározni, de az étolaj eddigi felhasználása során semmilyen problémát nem jeleztek. A probléma a mértéktelen fogyasztás. Egy termék kivételével, egyik sem jobb a másiknál. Csak egy utalás. Korábban csak a sertészsírt ismerték, és azzal készítettek mindent. Persze szélsőségek mindig is voltak, azaz, akkor is voltak elhízott emberek, de az nem a sertészsírnak tulajdonítható, hanem a túlzott fogyasztásnak, persze ugyanúgy, ahogy most is. Az étolaj könnyű, egyszerű, és aránylag olcsó hozzáférése, elősegítette a széles körű használatát, melynek révén több fogyott, és ezáltal az emberek hízása is jobban előtérbe került, azaz, sokkal több a kövér, és elhízott ember, a túlzott fogyasztás miatt. E miatt szorult háttérbe a sertészsír, melynek egészséges voltát az idő igazolta. Korlátozása, és kevesebb mennyisége a visszaesett állatállomány miatt vált bizonytalanná. Szinte ellenségként kezelik a sertészsírt, így nem sok tanulmányt lehet elolvasni ezzel kapcsolatban. Annál többet, hogy mennyire egészségtelen.  Ebben az esetben is érvényre jut, hogy amit többet látunk, többet olvasunk valamiről, annak milyen tulajdonságait emelik ki, mit hangsúlyoznak, azáltal válik egy termék bizonytalanná, és kerül előtérbe egy másik. Minden egyes termék eladásakor az emberek egészségére utalnak. Nagyon jól tudják a szakemberek, hogy ezzel a fogással, minden embert, minden fogyasztót meg lehet fogni, meg lehet nyerni, hiszen ahogy mondják, az egészség a legdrágább. Ezzel semmi baj nincs. A baj ott kezdődik, hogy sajnos sok termék még nem rendelkezik akkora múlttal, hogy teljes egészében el lehessen fogadni. Utalnak bizonyos vizsgálatokra, szakértői véleményekre, sőt, egyes fogyasztói csoportokra, hogy az mennyire kiváló termék. Nagyon elterjedt, hogy olyan kifejezéseket használnak, olyan értékeket tesznek közzé, olyan véleményeket alkotnak hasonló termékekkel szemben, ami azt hangsúlyozza, hogy az az adott termék az igazi. Ezekkel tudják az embereket manipulálni, hogy az ő terméküket vásárolják. Mivel tudják nagyon jól azt, hogy az emberek egészségére utalva, jóval magasabb áron el lehet adni bizonyos termékeket, így élnek is ezzel. Ezeknek a termékeknek végtelen sorát lehetne leírni. Nézzük a mostani téma néhány érdekes árait:

1 liter étolaj 340.-forint

1 kg sertészsír 756.-forint.

1 liter kókuszzsír 1090.-forint

Olivaolaj ára 3-4000.-forint/liter

Vannak már olyan vélemények, melyek azt mondják, hogy az olivaolaj sem megbízható termék, mármint amit a hipermarketekbe árulnak. Itt aztán, mint sok más esetben felmerül a kérdés: akkor melyik a jó? Innentől kezdve a bizonytalanság is felveti a fejét. Sajnos az emberek másképpen gondolkodnak. A nagyobb hírverést kiváltó termékre adják a voksukat. Sok esetben nem értik miről van szó, nem tudják értelmezni a szavakat az adott termékre, nem néznek utána, csak trendi dolognak, divatos dolognak tartják azt a valamit. Sok esetben annyira bele rögződött az emberekbe ez a gondolkodásmód, hogy még akkor sem hiszik az ellenkezőjét, amikor ténylegesen, bizonyítottan, tényekkel alátámasztva, van eset, hogy saját maga által tapasztalt formában sem hiszi el az adott dolog nem éppen kedvező voltát. Kétkedéssel fogadja a valós tényeket. Ezt sem lehet másképpen megváltoztatni, mint azzal, hogy az emberek informálódjanak, tájékozódjanak, tapasztaljanak. Lehet, hogy a következő mondatot már sokan hallották: az egészséges ember nem kifizetődő. Ebből is az következik, hogy nem az emberek egészsége a fontos, hanem a profit növelése.

Sajnos sok esetben fordul elő, hogy egy korábban favorizált élelmiszeripari termékről kiderül, hogy ártalmas. Rengeteg termék van, és rengeteg étrend kiegészítő tabletta. Ezeket mind el kell valahogy adni. A forgalmazó cégek ebből élnek. A kérdés az, hogy vajon szükség van-e rá? Nagyon sok azonos fajtájú terméket ismerünk. Komoly szakembereknek mondott valakik próbálnak meggyőzni minket, vásárlókat a saját termékük jóságáról. Elhangzik nem egyszer, hogy ebből, és ebből ennyit kellene fogyasztani naponta. Minden alkalommal összekötik az emberek egészségével, ugyanis erre hivatkoznak. Vannak alapvető termékek, amikről kiderül, hogy mégsem olyan egészséges, mint ahogy állították korábban. Sokáig nem akarom ragozni ezt a témát, mert mindenki részese ennek az összevisszaságnak. Jó nem jó, ártalmas, de mégsem, ezt okoz, azt okoz, és még lehetne sorolni a különböző véleményeket, nézeteket. Csak egy megjegyzés: úgy 50 évvel ezelőtt az élelmiszerek területén nem volt ekkora választék, és nem volt ennyi beteg ember. Most, hogy a legegészségesebbnek mondott termékeket reklámozzák, jóval több beteg ember van. Hát nem furcsa? Éppen fordítva kellene lenni. Rá kell írni a termékekre, hogy mit tartalmaz, de azt ki tudja ellenőrizni? Senki. Röviden: egyáltalán nem az emberek egészsége a fontos, hanem az, hogy minél több terméket tudjanak eladni a cégek, és növeljék bevételeiket, hogy milyen áron, az senkit nem érdekel.  

A minapi hír:

Huszonöt éve nem volt olyan borzasztó az olívatermelés Olaszországban, mint tavaly: 57 százalékkal esett vissza a termelés, ami miatt várhatóan importra szorul az ország az idén. A termelők utcára vonultak, hogy segítséget kérjenek a helyzet miatt. A termelők szerint a kár elérheti az 1 milliárd eurót – írja az Index.

Riccardo Valentini, az Euro-Mediterrán Klímaváltozási Központ vezetője szerint a tavalyi szélsőséges időjárási körülmények, úgyis mint heves esők, kora tavaszi fagyok, erős szelek és a nyári aszály volt az, ami az alacsonyabb termésátlagot okozta.

Az előrejelzések szerint pedig ezek az extrém időjárási viszonyok a következő években is folytatódhatnak, ez pedig alapjaiban rengetheti meg az olaszországi olívatermelést, ugyanis hiába jó éves átlagban az időjárás, néhány szélsőséges nap is igazán komoly károkat okozhat. A legyengült fákat aztán az Xylella fastidiosa nevű baktérium is könnyebben támadja meg.

Nem csak az olaszok termésátlaga esett vissza a 2018-19-es évben, hanem 20 százalékkal csökkent a portugáloké, illetve 42 százalékkal a görögöké az előző évekhez képest”.

Forrás:Index

Ennek ellenére ugyanannyi, vagy még több olivaolaj fogy. Hogy van ez?