Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vegyi terhelés

2020.04.06.

A légfrissítőkben található összetevők

      Valami igen érdekes dologgal találtam magam szembe. A háztartásokban használt légfrissítőkről van szó. Egy az interneten megjelent cikk kapcsán elkezdtem nézelődni, és tájékozódni, vajon a néhány felsorolt dolog számomra, de gondolom, majd látni fogják, más számára is érthetetlen neveket tartalmazott, melyeknek van magyar neve is. Ja, úgy félelmetesebbnek látszik? Az igaz. De miért van erre szükség? Miért tartják egyszerűen félelembe, és bizonytalanságba az embereket. A szomorú, ha valaki ezeknek utána néz, nagyon egyszerűen le lehet leplezni, hogy az újságíró által közölt cikk tartalma, egy kicsit eltér a valóságtól, és akkor enyhén fogalmaztam. Ennyire tudatlanok, és tájékozatlanok lennének az emberek? Ami még furcsa, hogy nem említi a nevét. Na, még csak az hiányozna. Név nélkül felelőtlenül leír valamit, amiről nincs fogalma. Az adott újság, vagy portál le is közli, és emberek százezreit tájékoztatja félre. Gondolom, hogy hasonló újságcikkekkel, portálokkal már mindenki találkozott. Nem az a baj, hogy megpróbálják tájékoztatni a nagyközönséget, az egyes termékekről, azok jó, vagy kevésbé jó, esetleg rossz tulajdonságairól, hanem, hogy ellentétes megnyilatkozások, és ellentétes vélemények fogalmazódnak meg. Erre egy nagyon jó példa néhány reklám. Csak egyet: fogkrém. Minden használatos fogkrém mellé odatesznek hitelesítés miatt egy orvost. Az orvos nyílván azt a fogkrémet fogja propagálni, ahonnan a tiszteletdíjat kapja. Amúgy a termékek között semmiféle eltérés nincs, hacsak nem az, hogy az egyik ilyen fogra, a másik amolyan fogra jó, és elviekben használ is. Értjük. A termékeket el kell adni, mert abból van bevétel, és abból tudják fenntartani a gyártó, vagy forgalmazó céget. Ez minden területen így van. Akad azért egy megjegyzésem. Egy drogériában, igaz, hogy még nem számoltam, de számtalan, nemcsak fogkrém van, hanem más egyéb termék is. Ezekben ellenőrizhetetlen minőségű, és mennyiségű vegyszer van. Tudom, hogy azt a világot éljük, hogy legyen bő áruválaszték. Nekem ezzel csak egy problémám van. Ne legyen minden fogra külön fogkrém, és ez érvényes más területre is. Ebből még valamit le lehet vonni. Vajon nem tudnak olyan terméket, termékeket előállítani, ami egy kicsit univerzálisabb? Vagy ez már nem cél? Ezek szerint nem. Vagy én látom rosszul? Hát érdekes a dolog. De lépjünk tovább. A kémia világában ma már minden előállítható. Sem az ételekben, sem az italokban, sem semmilyen más termékben a vásárló nem tudja, hogy mit tartalmaz. Vannak szabályok, melyek arra vonatkoznak, hogy fel kell tüntetni a címkén az összetevőket. És? A vásárló ezt soha nem tudja ellenőrizni. A papír meg mindent elbír. Fel-fel bukkan, hogy itt is szabálytalanságot tártak fel, meg ott is. De vajon az a termék mióta van forgalomban, és azalatt az idő alatt vajon, mennyi vegyszert fogyasztottunk el annak a terméknek a fogyasztásával?

            Összefoglalva: manapság nincsenek olyan termékek, amik ne tartalmaznának valamilyen vegyszert. Ez lehet tartósító, ízfokozó, aromanövelő, vagy nevezzük bárminek. A lényeg. Ma már számtalan olyan cikk jelenik meg, ami azzal foglalkozik, hogy melyik termék mennyire káros az egészségre. Sőt! Már az a furcsa, hogyha nem olyan cikk jelenik meg egy termékről, hogy rákkeltő. Lassan ez a szó a legjobban elterjedt az ilyen, és hasonló cikkekben. Vajon miért? Ennyire káros anyagokat fogyasztunk? Ennyire rossz minőségű termékek vannak forgalomban? A gyártók, forgalmazók ennyire nem figyelnek oda a termékük egészséges állapotára? Vagy őket sem érdekli ez a helyzet? Pontosan tudják termékük mérgező jellegét? Ennek ellenére hirdetik őket? Hogy is van ez? Van erre válasz?  De térjünk vissza az eredeti témához. A légfrissítőkben található összetevők, melyek károsak, a cikk szerint. Gyakorlatilag, minden kozmetikai szerben megtalálhatóak ugyanezek az anyagok. Nem akarom felsorolni a káros hatásokat. Egy gyógyszer mellékhatás, táblázatához lehetne hasonlítani. A szerek a következők: benzilalkohol, kámfor, etilalkohol, limonén, linalol, pinén, terpinek. Ha valaki utána néz, hamar rájön, hogy ezek az anyagok teljesen ártalmatlanok. Mik is ezek magyarul? Például: etilalkohol = pálinka, limonén = narancsolaj, pinén = borsmenta, terpinek = a biológiai védekezésben játszanak kulcsszerepet. Most akkor miről beszélünk?

2020.04.04.

Vegyi terhelés: Újkori betegségek

    Lehet, hogy sokaknak meglepő ez a cím. Ha az előző cikket felidézzük, akkor már alapot adhatunk ennek a témának. „Meg vagyok győződve, hogy bizonyos újfajta betegségek forrása, az évtizedek óta ellenőrizetlenül használt vegyi terhelés eredménye”. Így fejeződött be ez előző írás. Nézzük, miről van szó. Újkori betegségként mondhatjuk az allergiát, a glutén érzékenységet, a laktóz érzékenységet és a rák bizonyos fajtáit.  Vegyi értelemben ide vehetjük a drogosokat is.  

A táblázatban feltüntetett adatok döbbenetesek. Azt hozzá kell tenni, hogy némely betegségek régebben is voltak, de ma jóval magasabb a számuk, jóval több ember szenved az adott betegség típusban. Megint vissza kell nyúlni a gyerekkoromba. Hallani sem lehetett arról, hogy valaki allergiás, glutén, vagy laktóz érzékeny. A kábítószerekről ne is beszéljünk. Sajnos a rák ma már szinte népbetegség. Felteszem a kérdést: Vajon van-e összefüggés ezeknek az újfajta betegségeknek a kialakulása és a túlzott vegyi anyagok használata között? Azt hiszem egyértelmű a válasz, van. Mire alapozom ezt? Arra, hogy gyerekkoromban nem használtak ennyi vegyi anyagot az egyes termékekben. Mi, akik most túl vagyunk bőven a hatvanon, ezt elmondhatjuk. Mindent annak neveztek ami, és minden olyan volt, amilyennek lenni kellett. Erre ékes példa, hogy egyre inkább kezdenek visszatérni bizonyos területeken, és utalnak is arra, hogy régen hogy készítettek el valamit. Egyre többet hallani a zsír használatáról olaj helyett, többet lehet hallani a saját készítésű kenyerek, lekvárok, befőttek és más egyéb termékek készítéséről. Sőt! Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a biotermékek. Itt azért meg kell jegyeznem, nagyon sok esetben túlságosan is. A trend viszont követendő, mert talán kialakul a valódi alapanyagok iránti igény. Ma már a gyorsétterem, a minden gyors dolog a menő. Nem arról van szó, hogy nem finom, csak az a baj, hogy a valódi ízeket ízfokozókkal és más egyéb adalék anyagokkal érik el. Illúzió. Semmi más. Vannak élelmiszerek, italok, amiket eredeti ízben már nem fogyasztják a gyerekek. Miért? Mert ahhoz az eredeti ízhez már nem tudják társítani a mesterségesen előállított, igényre szabott íz világot, ezért a művit előnyben részesítik. Elég nagy baj, hogy már ott tartunk, hogy a gyerek azt mondja, hogy a tojás ott van a bevásárlóközpont polcán. Egyszerűen nem tudja honnan került oda. De térjünk vissza címben megjelölt dolgokhoz. Ha ránézünk a táblázatra, ezek már komoly adatok. Ha csak azt vesszük, a lakosság több mint 10%-a szenved valamilyen betegségben. Nem merem, és nem is akarom összehasonlítani, hogy milyen összefüggés és milyen átfedés van az egyes betegségek között. Ugye, minden étel és ital a gyomorba kerül. Itt és a belekben szívódik fel minden. Ha ezt a szervet valamilyen vegyi károsodás éri, akkor megváltozik a működése. A megváltozott működés pedig egészség károsodást von maga után. Ilyen egyszerű. Az egészséges ételekkel, italokkal, más kiegészítő anyagok mellőzésével ezek az állapotok is csökkenthetők lennének, jelentősen. De vajon ez a cél? Nem szívesen mondom, de nem. Hogy miért? Mert őrült pénzek mozognak a háttérben, és ebben az esetben már nem számít az emberek egészsége. Ez van, sajnos.

2020.04.02.

Zsír, étolaj, egyéb…

      Sajnos ma már hihetetlen sok olyan dologgal találkozunk nap, mint nap, ami igenis hatással van az egészségünkre. Biztos sokan vannak olyanok, akik bőven hozzá tudnának tenni ehhez a kérdéshez több mindent, olvasott, és tapasztalati formában egyaránt. Ezt a kérdést is több oldalról kell megközelíteni, hogy egy kis információt tudjunk kapni az egyes termékekről, amit főzés, sütés alkalmával használunk. Egy valamit azonban már itt az elején leszögezhetünk. Az egyes termékekről nem azt kell szem előtt tartani, hogy melyik a valójában jó, és aránylag egészségesnek mondható termék, hanem azt, hogy mit akarnak nekünk fogyasztóknak eladni minden mással szemben, egészségesnek mondott termékként. Röviden, milyen üzleti fogások, és elvárások mentén árusítanak bizonyos termékeket, azaz, melyik terméket akarják jónak beállítani másokkal szemben a nagyobb profit elérése érdekében. Még egy dolog, ami sajnos minden területre érvényes: a fogyasztó addig fontos, amíg egy adott terméket vásárol, egy adott gyártótól. Ennek érdekében megtesznek mindent, hogy teljesen, vagy részben olyan információkkal lássanak el, ami nem igaz. Itt már nem az ember a lényeg, hanem a pénz. Sok esetben, sokféle módon utalnak bizonyos emberekre, vizsgálatokra, laboratóriumi elemzésekre azért, hogy még jobban elhiggyük az adott termék jóságát. Erre semmi szükség nincsen. A fogyasztó idővel eldönti, hogy melyik a jó, hiszen csak tapasztalati úton győződik meg valamiről, hogy jó-e, avagy sem. A mai világ azonban ezt nem engedi meg, azonnal ilyen ajánlásokkal teszik vonzóvá a termékeket, aminek minősítését megveszik, azaz, jó pénzt fizetnek a nevét adó személynek. Aztán, hogy mi következik ebből, az senkit nem érdekel. A megtévesztés hihetetlen méreteket ölt. Oldalakon keresztül fényezik saját terméküket másokkal szemben. Már ez is egy kicsit furcsa. Aztán évekkel később jön egy újabb hír, hogy az az adott termék mennyire káros. Higgyünk? Kinek? Nem akarom a szót szaporítani, nézzük, miket találunk a következő termékekről. Ezeket a termékeket naponta használjuk. Étolaj, olivaolaj, kókuszzsír, sertészsír. Azt hiszem, sokan emlékeznek arra, hogy mennyire előtérbe helyezték korábban az étolaj használatát. Hogy ez mikorra tehető? Sajnos pontos adatot nem tudok mondani, de úgy az 1970-es évekre tehető, vagy még későbbre. Az étolaj napraforgóból, repcéből, vagy olivából készül, sajtolással. Az étolaj egy alaposan feldolgozott termék. Számos betegséget, elhízást, közérzetváltozást köszönhetünk a nemrégen még az egészséges táplálkozás alapjaként belénk erőltetett étolajnak. Az így nyert olaj azonban nem elég gusztusos színre, szagra sem, és nem tárolható. Ezért finomítási és kémiai eljárásnak vetik alá. Ehhez többek között egy Hexán nevű mérgező anyagot használnak, ami a benzin, és egyes ragasztóanyagok alkotórészei. Az étolajgyártásban oldószerként használják, hogy több étolajat lehessen kivonni a préseli anyagból. Ez az anyag az EU osztályozás szerint is egészségre ártalmas, környezetszennyező és robbanásveszélyes. A hexán fejfájást, depressziót, hányingert, felpuffadást, fáradékonyságot, görcsöket, bőrirritációt okozhat. Ezt az anyagot csupán azért használják, hogy segítségével 20%-al több olaj oldódjon ki a növényből. A finomítás további fázisaiban az olajat savazzák, lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, fehérítik. Olyan anyagokat használva, mint a rozsdaoldásra is alkalmas foszforsav. A nem túl megnyerő nevű marónátrón, alumínium-hidroszilikát, és a citromsav. Ezután újabb vegyszerekkel megpróbálják a korábban belekevert méreganyagokat egy hatóságilag szabályozott egészségügyi határérték alá szorítani. Talán röviden ennyit az étolaj előállításáról. Lépjünk tovább, és nézzük meg, hogy mit írnak az olivaolajról. Már a cikk is feltesz egy lényeges kérdést. Mégpedig, hogy az olivaolaj tényleg olyan minőségű, ami miatt megéri lecserélni a zsírt vagy a napraforgóolajat? Itt már találkozunk az önfényezés alapgondolatával. Termőterületre, hozzáértő gondoskodásra, optimális időjárásra, egészséges termésre hivatkoznak, sőt már nevekre is. Aztán jön a következő fogalom kavalkád: szűz, vagy extra szűz olajat használjunk. Na, persze, hogy extra szűz jön ki győztesen. Azonban az, hogy egy-két címkén az "extra szűz" felirat olvasható, önmagában még semmi biztosat nem jelent: tisztességes olaj ugyanúgy lehet benne, mint hamisított kotyvalék. Nem érdekes? Már jön a magyarázat. Sőt, már az is kérdés, hogy egyáltalán lehet-e vele sütni, főzni. Ez is vita tárgya. Felhívják a figyelmet, hogy mire figyeljünk oda, amikor vásárolunk. Mire is hívják fel a figyelmünket? Idézem: „Figyeld a palackon a 3T-t: termőhely, termelő, típus (=bogyófajta). Ha pedig azt látod, "Származási hely: EU", esetleg "közösségi és nem uniós eredetű olívaolajok keveréke", azt az olajat jobb kerülni. Az sem véletlen, ha egy termelő neve helyett egy egész ország van feltüntetve, mint származási hely. És persze beszédes az is, ha egy márkának az extra szűz olívaolaja ugyanolyan literáron van kint a polcon, mint a saját finomított olívaolaj-keveréke”. Én csak annyit mondok ezzel kapcsolatban: most vágtak át! Az olivaolajat is préselés után finomítják különböző eljárásokkal. Ezekről az derül ki, hogy vegyi anyagokat nem használnak legalább is eddig. Ötféle változatát ismertetnek, amiből igazán nem lehet eldönteni melyik a jó. Különböző tulajdonságokkal illetik, magyarul nem lehet eldönteni melyik a jó. A finomított olívaolaj közvetlen fogyasztásra alkalmas szűz olívaolajak keveréke. Az olajsavban kifejezett szabadsav-tartalma nem haladja meg az 1 tömegszázalékot és bizonyos érzékszervi követelményeknek is megfelel. A hozzáadott szűz olívaolaj mennyisége ritkán haladja meg a 25%-ot, rendszerint 1% körüli, és annak érdekében adják a finomított olívaolajhoz, hogy azt „olívaolaj” néven lehessen forgalomba hozni, nem pedig a gyengébb minőségre utaló „finomított olívaolaj” néven. Amit itt leírtam az senkit nem érdekel, legfőképpen a vásárlót nem. Ezzel a szakszerűnek látszó dologgal manipulálják a vásárlókat, hogy ez mennyivel jobb, másabb, egészségesebb a többinél. Olyan semmire nem való információkkal fűszerezik a termékeket, ami alapvető eljárás, de különlegesnek van feltüntetve. Mivel túl sok magyarázat tarozik ehhez a termékhez, és erős párhuzamot von más termékekkel szemben a sajátja mellett, így egy kissé kérdéses a minőség. Valami még ide kívánkozik. Mennyire rossznak állítják be a napraforgóolaj gyártási technológiáját, miközben nem sokat lehet olvasni az olivaolaj gyártási folyamatáról, csak annyit, hogy mennyire „egészséges”. Lehet különböző leírásokat alkalmazni, és utalni bizonyos dolgokra, de ezzel csak választási részt akarják megkönnyíteni a vásárlóknak. Az még nem biztos, hogy az a termék megfelelő. Lásd, hogy az étolaj korábban milyen kitűnő termék volt, aztán elkezdték szapulni, hogy milyen eljárásokat alkalmaznak előállításuk során, mintegy elriasztva az embereket attól, hogy étolajat használjanak. Lehet, hogy idővel ugyanezt mondják az olivaoljaról is. Már az is elhangzik, hogy más, és más olivaolajat kell használni sütéshez, főzéshez, salátákhoz. Most ez a trendi. Van azonban újabb.  Egyre többen használnak kókuszzsírt a főzéshez, mert állítólag egészségesebb a többi zsiradéknál. Friss tanulmányok most épp az ellenkezőjét bizonyítják. A kókuszpálmából nyert olajat előnyben részesítők szerint ráadásul segít a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, és véd a baktériumok és gombák ellen. Csakhogy tudományosan még nem sikerült alátámasztani a feltevéseket, melyek szerint ez a fehér zsiradék egészségesebb lenne a többinél.  Ezért egészségügyi szempontból egyáltalán nem indokolt nagyobb mennyiségben kókuszzsírt fogyasztani. A kókuszzsír ugyanis többek között nagy százalékban tartalmaz laurinsavat. Ez a közepes láncú zsírsav bizonyítottan emeli az LDL- tehát a „rossz”koleszterin szintjét. Csak annyit ehhez a megállapításhoz, hogy a koleszterin mint ártó valami, közel sem úgy van, mint ahogy be van állítva. Nagyon nagy problémák vannak e körül, ráadásul negatív irányba, azaz, nem igazán fedi a valóságot azok az állítások, melyek a koleszterin szintre vonatkozó adatokra állítanak be. A következő néhány mondat idézet: „Összehasonlításul a kókuszzsír 86 százalékos telítettzsírsav-tartalma kétszer annyi, mint a disznózsíré, és háromszor több, mint amennyi a vajban található. Emiatt a szakértők csak igen visszafogott mennyiségben ajánlják a használatát. A kutatások szerint a növényi olajok, mint az olíva és a napraforgó mértékletes használata az egészségesebb választás. A kókuszzsír előállítása során ugyanazt az anyagot használják katalizátorként, mint az étolaj előállításához, a hexánt. Erről azt hiszem nem érdemes beszélni, mert semmilyen tudományos vizsgálat nem támasztja alá, hogy mennyire egészséges. Már korábban is vizsgálták a sertészsírt a kutatók, és kiderült, hogy egészségesnek mondható, az egyik legjobb táplálék. Több, mint 1000 nyers összetevőt elemeztek és rangsoroltak a szakemberek, és bizony előkelő helyen végzett, konkrétan a 8. hely, a sertészsír, amivel gyerekkorunk óta riogatnak minket”. Természetesen kellő mértéktartást kell gyakorolni a fogyasztásánál. Az a helyzet, mivel szinte ellenségként kezelik a sertészsírt, így nem is sok tanulmányt lehet elolvasni ezzel kapcsolatban.

Összevetve, felvetődik a kérdés, vajon az egyes egészségesnek mondott termékek népszerűsége miatti magas ár, valóban egészségesebb terméket takar? Sajnos nem. Ugyanis az igény sok esetben jóval nagyobb, mint az előállított termék, mely sok esetben termőterülethez kötött. Tehát hígítani kell a terméket, hogy elegendő legyen, ezáltal jelentősen romlik a minősége. Ezáltal felvetődnek aggályos kérdések az egyes termékek iránt főleg akkor, amikor olyan cikkek jelennek meg, amelyek teljes egészében elmarasztalnak más termékeket. Sajnos itt is érvényes az örök szabály, mely szerint nem az ember a fontos, hanem a pénz, a profit. Termelni, eladni, gazdagodni bármi áron, azon az áron is, melyen az emberek egészségét veszélyeztetik. Tudomásul kell venni, hogy a fogyasztók részéről semmi sem ellenőrizhető, ezáltal nem tudjuk, mit eszünk, mit iszunk, mi mennyire egészséges, vagy egészségtelen.  A kommunikáció, és a marketing diktálja a kereskedelmet. Eddig nem volt baj az étolaj gyártása során használt anyagok miatt. A gyártás során felhasznált anyagok katalizátorok. A baj ott van, hogy jóval többet fogyasztunk világszerte ebből a termékből. A pontos dátumot nem tudjuk meghatározni, de az étolaj eddigi felhasználása során semmilyen problémát nem jeleztek. A probléma a mértéktelen fogyasztás. Egy termék kivételével, egyik sem jobb a másiknál. Csak egy utalás. Korábban csak a sertészsírt ismerték, és azzal készítettek mindent. Persze szélsőségek mindig is voltak, azaz, akkor is voltak elhízott emberek, de az nem a sertészsírnak tulajdonítható, hanem a túlzott fogyasztásnak, persze ugyanúgy, ahogy most is. Az étolaj könnyű, egyszerű, és aránylag olcsó hozzáférése, elősegítette a széles körű használatát, melynek révén több fogyott, és ezáltal az emberek hízása is jobban előtérbe került, azaz, sokkal több a kövér, és elhízott ember, a túlzott fogyasztás miatt. E miatt szorult háttérbe a sertészsír, melynek egészséges voltát az idő igazolta. Korlátozása, és kevesebb mennyisége a visszaesett állatállomány miatt vált bizonytalanná. Szinte ellenségként kezelik a sertészsírt, így nem sok tanulmányt lehet elolvasni ezzel kapcsolatban. Annál többet, hogy mennyire egészségtelen.  Ebben az esetben is érvényre jut, hogy amit többet látunk, többet olvasunk valamiről, annak milyen tulajdonságait emelik ki, mit hangsúlyoznak, azáltal válik egy termék bizonytalanná, és kerül előtérbe egy másik. Minden egyes termék eladásakor az emberek egészségére utalnak. Nagyon jól tudják a szakemberek, hogy ezzel a fogással, minden embert, minden fogyasztót meg lehet fogni, meg lehet nyerni, hiszen ahogy mondják, az egészség a legdrágább. Ezzel semmi baj nincs. A baj ott kezdődik, hogy sajnos sok termék még nem rendelkezik akkora múlttal, hogy teljes egészében el lehessen fogadni. Utalnak bizonyos vizsgálatokra, szakértői véleményekre, sőt, egyes fogyasztói csoportokra, hogy az mennyire kiváló termék. Nagyon elterjedt, hogy olyan kifejezéseket használnak, olyan értékeket tesznek közzé, olyan véleményeket alkotnak hasonló termékekkel szemben, ami azt hangsúlyozza, hogy az az adott termék az igazi. Ezekkel tudják az embereket manipulálni, hogy az ő terméküket vásárolják. Mivel tudják nagyon jól azt, hogy az emberek egészségére utalva, jóval magasabb áron el lehet adni bizonyos termékeket, így élnek is ezzel. Ezeknek a termékeknek végtelen sorát lehetne leírni. Nézzük a mostani téma néhány érdekes árait:

1 liter étolaj 340.-forint

1 kg sertészsír 756.-forint.

1 liter kókuszzsír 1090.-forint

Olivaolaj ára 3-4000.-forint/liter

Vannak már olyan vélemények, melyek azt mondják, hogy az olivaolaj sem megbízható termék, mármint amit a hipermarketekbe árulnak. Itt aztán, mint sok más esetben felmerül a kérdés: akkor melyik a jó? Innentől kezdve a bizonytalanság is felveti a fejét. Sajnos az emberek másképpen gondolkodnak. A nagyobb hírverést kiváltó termékre adják a voksukat. Sok esetben nem értik miről van szó, nem tudják értelmezni a szavakat az adott termékre, nem néznek utána, csak trendi dolognak, divatos dolognak tartják azt a valamit. Sok esetben annyira bele rögződött az emberekbe ez a gondolkodásmód, hogy még akkor sem hiszik az ellenkezőjét, amikor ténylegesen, bizonyítottan, tényekkel alátámasztva, van eset, hogy saját maga által tapasztalt formában sem hiszi el az adott dolog nem éppen kedvező voltát. Kétkedéssel fogadja a valós tényeket. Ezt sem lehet másképpen megváltoztatni, mint azzal, hogy az emberek informálódjanak, tájékozódjanak, tapasztaljanak. Lehet, hogy a következő mondatot már sokan hallották: az egészséges ember nem kifizetődő. Ebből is az következik, hogy nem az emberek egészsége a fontos, hanem a profit növelése. Sajnos sok esetben fordul elő, hogy egy korábban favorizált élelmiszeripari termékről kiderül, hogy ártalmas. Rengeteg termék van, és rengeteg étrend kiegészítő tabletta. Ezeket mind el kell valahogy adni. A forgalmazó cégek ebből élnek. A kérdés az, hogy vajon szükség van-e rá? Nagyon sok azonos fajtájú terméket ismerünk. Komoly szakembereknek mondott valakik próbálnak meggyőzni minket, vásárlókat a saját termékük jóságáról. Elhangzik nem egyszer, hogy ebből, és ebből ennyit kellene fogyasztani naponta. Minden alkalommal összekötik az emberek egészségével, ugyanis erre hivatkoznak. Vannak alapvető termékek, amikről kiderül, hogy mégsem olyan egészséges, mint ahogy állították korábban. Sokáig nem akarom ragozni ezt a témát, mert mindenki részese ennek az összevisszaságnak. Jó nem jó, ártalmas, de mégsem, ezt okoz, azt okoz, és még lehetne sorolni a különböző véleményeket, nézeteket. Csak egy megjegyzés: úgy 50 évvel ezelőtt az élelmiszerek területén nem volt ekkora választék, és nem volt ennyi beteg ember. Most, hogy a legegészségesebbnek mondott termékeket reklámozzák, jóval több beteg ember van. Hát nem furcsa? Éppen fordítva kellene lenni. Rá kell írni a termékekre, hogy mit tartalmaz, de azt ki tudja ellenőrizni? Senki. Röviden: egyáltalán nem az emberek egészsége a fontos, hanem az, hogy minél több terméket tudjanak eladni a cégek, és növeljék bevételeiket, hogy milyen áron, az senkit nem érdekel.  

Egy  hír:

Huszonöt éve nem volt olyan borzasztó az olívatermelés Olaszországban, mint tavaly: 57 százalékkal esett vissza a termelés, ami miatt várhatóan importra szorul az ország az idén. A termelők utcára vonultak, hogy segítséget kérjenek a helyzet miatt. A termelők szerint a kár elérheti az 1 milliárd eurót – írja az Index.

Riccardo Valentini, az Euro-Mediterrán Klímaváltozási Központ vezetője szerint a tavalyi szélsőséges időjárási körülmények, úgyis mint heves esők, kora tavaszi fagyok, erős szelek és a nyári aszály volt az, ami az alacsonyabb termésátlagot okozta.

Az előrejelzések szerint pedig ezek az extrém időjárási viszonyok a következő években is folytatódhatnak, ez pedig alapjaiban rengetheti meg az olaszországi olívatermelést, ugyanis hiába jó éves átlagban az időjárás, néhány szélsőséges nap is igazán komoly károkat okozhat. A legyengült fákat aztán az Xylella fastidiosa nevű baktérium is könnyebben támadja meg.

Nem csak az olaszok termésátlaga esett vissza a 2018-19-es évben, hanem 20 százalékkal csökkent a portugáloké, illetve 42 százalékkal a görögöké az előző évekhez képest”.

Forrás:Index

Ennek ellenére ugyanannyi, vagy még több olivaolaj fogy. Hogy van ez?

2020.03.31.

Adalék anyagok 

Az már eléggé köztudott, hogy minden élelmiszerben található valamilyen adalék anyag. Ez lehet élelmiszeripari termék, táplálék kiegészítő, étrend kiegészítő, vagy bármilyen ital. Már a sokféle tápanyagok egymásra való élettani hatása is vitatott, hátha még bennük különféle kémiai tulajdonságú szermaradványokkal, adalékanyagokkal keverednek. Itt feltétlen ki kell emelni egy mondatot. „Már a sokféle tápanyagok egymásra való élettani hatása is vitatott”. Hát nem furcsa? Mi nem lehet annyira természetes, hogy változatosan étkezünk, mert ez az alapja annak, hogy megfelelő mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat és sókat vigyünk be a szervezetünkbe. A tápanyagok egymásra való élettani hatásán alapul a szervezet egészséges állapota. Ezen mit nem lehet érteni? Mi az, amit vitatni kellene? Az adalékanyagokat kellene inkább vizsgálni, mintsem a természetes élelmiszeripari anyagokat kritizálni, és szinte ártalmasnak állítani. Az adalékanyagok egytől-egyik kémiai, azaz vegyi anyagok. Szinte jóságosnak állítják be a vegyi anyagokat. Idézem: „Az allergiásoknak segíthet „kinyomozni”, hogy a jövőben melyik adalékanyagtól kell tartózkodnia”. Ebből fakad a következő következtetés: a becsült adatok szerint a magyar állampolgárok kb. 40% allergiás. Lehet, hogy az adalékanyagokat kellene megszüntetni, és akkor nem lenne ennyi allergiás? Talán nem is buta kérdés. De menjünk tovább. A Fogyasztóvédelem által kiadott írásból idézek:

Az adalékok használata elsősorban a gyártóknak szükséges. Számukra hasznos is, hiszen az adalékok:

  • a terméket tetszetőssé, jobban eladhatóvá teszik (színezékek, fényező-, zseléző anyagok),
  • új termékcsoportokat juttatnak a piacra ("light"-termékek) - segítenek leplezni a minőségi hibákat (ízfokozók, édesítőszerek, aromák),
  • olcsóbbá teszik a termelést, hiszen a vegyipar szintetikus adalékaival drága alapanyagokat lehet kiváltani,
  • növelik a termék elállóságát, térfogatát (tartósítószerek, tészta-kelesztőszerek, pelyhesítők),
  • a termékbe építve vághatóvá teszik a vizet (pl. a parizer)

Igaz, hogy a friss, vegyszermentes élelmiszer-alapanyagok egészségesebbek és olcsóbbak, mint az agyon feldolgozott, agyoncsomagolt társai - az iparnak és kereskedelemnek azonban ez utóbbiak hozzák a nagy forgalmat (hasznot). Logikus, hogy a reklám milliárdjaikat is erre költik.

Főszabályként: egy élelmiszeripari terméknél annál több adalékanyaggal számolhatunk, minél messzebbről érkezett, minél több feldolgozási műveleten esett át, és minél kívánatosabbra, tartósabbra csinálták.

Óvatosságot igényelnek tehát:

  • a több ezer kilométeren át utaztatott (nálunk csak érleltetett) déligyümölcsök,
  • a félkész- illetve készételek (konzervek, mélyhűtött áruk)
  • és a magas feldolgozottságú termékek (egyes tejipari és húsipari készítmények, édességek, "üdítő" italok).

Forrás: Dr. Kalas György írása Élelmiszer-adalék anyagok-azaz  a misztikus E-számok

A minap egy érdekes hírt olvastam. „Kideríthették, miért növekszik az autizmus gyakorisága. A feldolgozott élelmiszerek fogyasztása lehet az oka annak, hogy növekszik az autizmus gyakorisága- vélik amerikai kutatók. Forrás: Origo

Az ok:” felfedezték, hogy a polifoszforsav, amelyet a feldolgozott élelmiszer tartósságának növelést biztosítja, és akadályozza a sajt, és a kenyér penészesedését, csökkenti a magzat agyában az idegsejtek fejlődését”. Forrás: Origo

Mi is az a polifoszforsav? Polifoszforsav: a 70-es évek elején növényvédőszerként forgalmazták.  A szomorú, hogy semmiféle információ nincs arról, mióta alkalmazzák az élelmiszerekben a polifoszforsavat. Vélhetően számos nagyon ártalmas vegyi anyag kerül szervezetünkbe adalékanyag formájában, melynek hatásai sok-sok év elteltével fejtik ki hatásukat. A sok-sok év itt van, hiszen az sem tudott, mióta használnak ilyen termékeket. Vajon az egyes érzékenységet, glutén, laktóz, nem az élelmiszerekbe kevert adalékanyagok okozzák? A gluténérzékenység /cölikália/ régi szóhasználattal lisztérzékenység, egy autoimmun betegség. Kiváltója az elsősorban a gabonafélékben megtalálható sikérfehérje, a glutén. Úgy 50 év távlatába visszagondolva ilyen állapotról nem is hallottunk. Nem hallottunk a laktóz érzékenységről sem. A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, és egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége. Világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot.

Forrás: Wikipédia

Valamit nem értek. A gabonafélék és tejek fogyasztása szinte egyidős az emberiséggel. Valami oknál fogva eddig nem okozott semmiféle problémát. Most a XXI. században hatalmas elánnal bélyegzik meg ezeket a termékeket. Vajon eddig miért nem okozott ilyen mértékű gondot? Esetleg nem az adalékanyagok szervezetre gyakorolt hatását kellene alaposabban megvizsgálni? Biztos vagyok benne, hogy azok az anyagok okozzák az egyes érzékenységet, amelyeket belekevernek az élelmiszerekbe. Ezek hatásait egyáltalán nem vizsgálják. Nagyon valószínű, hogy az évtizedek óta használt adalékanyagok teszik tönkre a bélrendszert, mely úgy reagál, hogy nem funkcionál normálisan. Jelzést küld a külvilágnak, hogy valami nem stimmel. Az adalékanyagok kis mértékben évtizedek alatt kifejtették romboló hatásukat. Itt az eredmény.

 

        Az élelmiszer feldolgozó ipar az 1970-es évektől kezdve alkalmazza az adalékanyagokat minden élelmiszerben. Nem is az évszám a lényeg, hiszen pontosan ezt nem lehet meghatározni. Ennek lényege, hogy évtizedek óta etetik velünk a különböző eljárásokkal kezelt élelmiszereket. Az egyes termékek ellenőrzésére ugyan vannak előírások, de az összhatást mégis a fogyasztók szervezete jelzi vissza kellőképpen. Ez a visszajelzés az egyes újszerű betegségek sorozata. Erről van szó. Sajnos megfigyelhető, hogy sok újszerű betegség üti fel a fejét mostanában. Ezek mind a sokat használt vegyi anyagok következménye. Ezek az anyagok jelen vannak a minden napi életünkben. Mindent nem lehet ellenőrizni, hiába is hivatkoznak erre. Egyszerűen képtelenség. Tökéletesen érthető, miért hangsúlyozzák egyre jobban, hogy természetes alapanyagokat használjunk. Ha átgondoljuk, talán helye van annak az elméletnek, mely azt mondja, hogy az élelmiszeripari termékekbe kevert adalékanyagok okozzák az újszerű betegségek döntő többségét. Miként lehetne ezen változtatni? Visszatérni a természetes alapanyagokhoz. Talán furcsa egybeesés és véletlen, de én személy szerint nem tartom annak, hogy  az 1970-es évek előtt nem hallottunk sem laktóz, sem glutén, sem ilyen mértékű cukorbetegségről. Lehet furcsa véletlen, hogy az adalékanyagok megjelenésével, és az azt követő évtizedek elmúltával új betegségként jelentek meg az említett betegség típusok. Én meg vagyok győződve, hogy ezek az adalékanyagok okozzák a glutén, laktóz és cukorbetegségek ilyen mértékű emelkedését. Ezt miért nem vizsgálják? Elkönyvelték, hogy ilyen betegségek vannak, kialakultak, és ráépítették a gyógyszeripar és egyes alternatív ágazatok termékeit, és sulykolják az emberekbe ezeknek a termékeknek fogyasztását. Meg vagyok győződve róla, ha elhagynák az adalékanyagokat, megszűnne mindhárom betegség típus. Úgy látszik, hogy a korábban említett dolog, nevezetesen az, hogy az ember nem számít, nagyon is megállja a helyét. Hogy miért? Mert ismét az ember a kísérleti nyúl. Az ételek, italok olyan vegyi anyagokkal vannak kezelve, melyek emberek millióit betegítik meg. Az adalékanyagokra vonatkozó megállapítás igaz, semmiféle kutatási, kísérleti alappal nem rendelkezik. Tapasztalással viszont igen. Ez a tapasztalati idő most már néhány évtized. Ennyi idő után már alaposan feltételezhető, hogyha kis adagokban is kapják az emberek ezeket a vegyi anyagokat, hatással van a szervezetre. Ez a „kis adag” rengeteg ember mindennapi életét keseríti meg azzal, hogy egyre többen szenvednek az újszerű betegségek valamelyikében. Hol tartunk most? Ugyanúgy jelen vannak ezek az adalékanyagok az élelmiszeripari termékekben. Sőt! Ellenőrzött és engedélyezett termékekről van szó. Akkor miképpen lehetséges, hogy ilyen drasztikusan emelkedett az újkori betegségek aránya? A négy betegség típus 7,4 millió embert érint kis hazánkban. Félelmetes szám! Feltennék egy kérdést így a végén. Talán nem is cél, vagy érdek, hogy ez megváltozzon? Mindenki, aki ezzel foglalkozik, elfelejtette a megelőzést, elfelejtette az ok feltárását? Vagy ez senki nem érdekel? Inkább egyenek az emberek még több vegyi anyagot az újszerű betegségek ellen, és legyen fenntartható több olyan ágazat, mely erre telepedett rá? Ebből fakadóan az emberi szervezet még gyengébb, immunrendszere romló, ellenálló képessége erősen csökkenővé válik. A szörnyű az, hogy a gyerekek is ebben a csapdában vannak. Náluk még intenzívebben jelentkeznek ezek a hatások, mert kisebb test fogadja be, bár kisebb adagokban, de a szülőtől már kap egy alapot. Mi várható ettől az állapottól? Sajnos egyre több olyan ember lesz, aki valamilyen újkori betegségtől fog szenvedni, ezáltal egyre több vegyi anyag bevételére lesz kényszerítve. Ez egy beláthatatlan spirál, melynek a végét nem lehet látni.  

Az alábbi felosztásban lehet megtalálni ezeket az anyagokat.

Színezékek: E-100-E199

Tartósítószerek: E-200-E299

Antioxidánsok: E300-E399

Emulgeálók, stabilizálók, sűrítők és zselésítők: E400-E499

Ízfokozók: E620-640, és E950-960 ezek arra valók, elnyomják az ízbeli hibákat.

Forrás: Lyrius Humán Egészség Szolgáltató Központ

Az emberek íz világát nagyon torzítják. A felnőttek nagy része még tudja, hogy mely természetes anyagoknak milyen valódi ízük van. A gyerekek már ezzel a torz világgal találkoznak. Ez odáig mehet, hogy nem ismerik meg az adott gyümölcs valódi ízét, és nem is hajlandóak megenni, vagy meginni. Talán egy vicces hasonlat. A gyerek azt hiszi a tehénről, hogy az lila, mert még nem látott valódi tehenet. Vagy ami még furcsább, hogy honnan van a tojás? Egyszerű a válasz, a boltok polcairól. Valami ilyen torzulás fog bekövetkezni azáltal, hogy az egyes adalékanyagok eltorzítják a valódi ízeket. Ezért hangoztatják, a természetes alapanyagok a nagyon fontosak, és én is e mellett vagyok.

2020.03.27.

Rovarirtók

Sajnos azt kell mondani, hogy egyre több olyan szert kell használni, amivel meg lehet védeni azokat a növénykultúrákat, amiket az ember fogyaszt. Határozott emelkedés tapasztalható, hogy mennyivel több növényvédőszert alkalmaznak világszerte a növényi betegségekkel szemben, illetve, a különböző rovarok ellen. Ma már elképzelhetetlen, hogy a mezőgazdaságban termesztett növényeket ne kezelnének valamilyen szerrel. Ugyanis nem maradnak meg. A kártevők oly annyira „szakosodtak”, és sajnos szaporodtak el, hogy ez a tevékenység elengedhetetlen. Biztos befolyásoló tényező, hogy egyre inkább olyan telek vannak, amikor egyáltalán, vagy csak kevés ideig tartanak a fagyos napok. Miért fontos ez? Egyszerűen azért, mert a növényeknek ártó rovarok a hideg télen elpusztulnak. Azzal, hogy megváltoztak a hőmérsékleti viszonyok, és melegebben a telek, a rovarok áttelelése is kedvezőbb, ezáltal nagyobb számban jelennek meg a következő évben. Ez magával vonzza, hogy egyre több vegyi anyagot kell kijuttatni a mezőgazdasági területekre. Ez persze azt is jelenti, hogy a fogyasztásra szánt haszonnövények, egyre több vegyszert tartalmaznak. Az igaz, hogy vannak egészségügyi várakozási idők, de azért ezzel kapcsolatban vannak kérdőjelek is. Mennyiségét tekintve világszerte millió tonnákról beszélünk. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen koncentrátumok vannak, mármint milyen erősek, akkor mondhatjuk, hogy hatalmas mennyiségről van szó. Ha kicsit tovább gondoljuk, akkor az is felmerülhet, hogy az ilyen erős vegyi anyagok, vajon mennyire terhelik a talajt, illetve a felszín alatti vizeket. A lebomlási idő alatt, bárhova el tud jutni, főleg ha csapadék is társul hozzá.  

2020.03.25.

A növényvédő szerek a minden napjainkban

    Kezdődnek a tavaszi munkálatok, és ezzel együtt a növényvédelem is. Sajnos azt kell mondani, hogy a növényvédő szerek élettani hatását elég nehéz kimutatni. Vajon miért? Egyszerűen azért, mert annyi más termékből kerül a szervezetünkbe vegyi anyag. Hogy miből? Élelmiszerek, kozmetikai szerek, gyógyszerek, háztartási vegyi áruk. Talán ezek a legfontosabbak. A növényvédő szerek csak tovább növelik ezek mérgező hatását. Ami egy ponton találkozik, az pedig az élelmiszerek. Ugyanis ezekben a termékekben fellelhetőek a növényvédő szerek nyomai. A mezőgazdaságban használatos szintetikus szerek sodródhatnak a széllel, szennyezik a talajt és a vizeket is. Közvetve bekerülnek a táplálék láncba. Ezeket a vegyi anyagokat igen régóta használja a mezőgazdaság. Sok esetben kényszerből, hiszen olyan betegségek, olyan gombák, olyan kártevők jelentek meg, melyek ellen védekezni kell, hiszen a termés múlik rajta. A termelők függővé váltak a növényvédő szerekkel kapcsolatban. A mezőgazdasági földeken és a lakott területeken kipermetezett növényvédő szerek a levegőbe kerülve ott lebegnek, és nagy távolságokra sodródhatnak el a légáramlatokkal. A távolság nagyon változó. Sok esetben 100-150 méterre is kimutatható a szer használata. Nagyobb légmozgás esetén nem nagyon alkalmazzák a permetezést, ezáltal a terjedése is kisebb. Ezeknek a hatásoknak főleg a mezőgazdasági területek közelében élők vannak kitéve. A nagyvárosok parkjai is ki vannak téve különböző szereknek, ugyanis más élőlények, például a kullancs ellen is használnak valamilyen szert. Nem készült még olyan átfogó tanulmány, mely kimutatja, hogy az egyes vegyi anyagok, ezen belül a növényvédő szerek milyen élettani hatást gyakorolnak. Egy biztos. A vegyi anyagok  szervezetre gyakorolt hatása nem kívánatos. Nem véletlen szorgalmazzák a biotermékek használatát. Nagyon sok betegség kapcsolatba hozható a növényvédő szerekkel. Gyakorlatilag felsorolható szinte az összes betegség típus, hiszen mivel vegyi anyagról van szó, így előre nem látható változásokat okoznak a szervezetben. Bonyolult rendszer, és roppant veszélyes.

2020.03.13.

Ami igazából nem érthető, avagy miért vezetnek félre

Néhány alkalommal lehetett hallani arról, hogy vajon miért permeteznek a levegőből? Ezt a kérdést már több alkalommal is feltették, de aztán érdekes módon ismét feledésbe merült. Vajon miért? Mert senki nem tudja bizonyítani sem ezt, sem azt. Valójában miről van szó? Egy dolgot már itt az elején le kell szögezni. Nem lehet azzal elintézni, hogy ez egy összeesküvés elmélet. Pontosan ez mutatja, hogy valami nem stimmel ezzel kapcsolatban. Sajnos szakértői szinten is teljesen értékelhetetlen meghatározásokat lehet olvasni. Nézzük.

„Az összeesküvés-elmélet hirdetői különbséget tesznek a kondenzcsík és a chemtrail között. A kondenzcsík eszerint egy természetes jelenség, amely egy rövid és gyorsan eltűnő nyomvonal a repülőgép mögött, a chemtrail viszont a szándékosan szórt méreganyag bizonyítéka, mely hosszabb ideig marad fenn az égen és szét is terjedhet. A tudomány képviselői elutasítják ezt a kettősséget, szerintük a hosszan fennmaradó és szétterülő légköri jelenségek kondenzcsíkok, mert nincs tudományos érv arra, hogy a kondenzcsíkok csak rövid ideig maradnak fenn az égen. A kondenzcsíkok fennmaradásának ideje, milyensége nagyban függ az olyan légköri jelenségektől, mint a hőmérséklet, a relatív páratartalom vagy a légköri nyomás. Ha a körülmények megfelelőek, spontán módon is elindul a felhő- vagyis magaslati ködképződés, amelyet bármilyen nyomásváltozás, például egy elhaladó repülőgép is felerősíthet”.

Szögezzünk már le valamit. Ne beszéljünk itt összeesküvés elméletről. Itt tényről van szó. A kondenzcsík, és a chemtrail két teljesen különböző jelenség. Ez pedig több évtizedes tapasztalatra alapul. Nem kell itt mellé beszélni. Igenis különbség van a kondenzcsík, és a vegyi csík között. Mégpedig nagyon is sok. A kondenzcsík természetes, néhányszor tíz másodperc időtartamig fennmaradó jelenség, a vegyi csík mesterséges eredetű, több órán fennmaradó jelenség. Ez nem bizonyítási tény, melyre hivatkoznak tudományos szinten, hanem olyan tapasztalati tény, ami valóságos. Itt aláhúzom a tapasztalati fogalmat.  

Környezeti hatások

„A kondenzcsíkok úgy viselkednek, mint a normál felhők. Magassági elhelyezkedésük alapján a fátyolfelhők közé lehet sorolni őket, leginkább azokhoz is hasonlítanak, mivel miniatűr jégkristályokból állnak. Az, hogy mennyire láthatóak a kondenzcsíkok, milyen sokáig maradnak fenn és mennyire terjednek szét, csak attól függ, hogy az adott légréteg páratartalma, hőmérsékleti- és szélviszonyai mit tesznek lehetővé. Sok esetben egészen rövidke csíkot látunk - például egy hidegfront átvonulta utáni száraz levegőben. Melegfront előtti nedves légtömegekben azonban nagyon sokáig (hosszú órákig) is fennmaradnak a csíkok, kiszélesednek, a magaslati szelek meg-megcsavarják, feldarabolják őket. A kondenzcsíkok nagyobb mértékben gátolják a Föld hosszúhullámú infravörös kisugárzásait, mint ahogy azok a bejövő napsugárzást visszaverik. Ennek eredményeként kismértékű melegedést okozhatnak. Ez a hatás nem állandó, változik a napszaktól és hosszabb időtávtól is. Más tanulmányok szerint az éjszakai repüléseknek nagyobb hatása van a felmelegedési folyamatra. A Német Légi- és Űrközlekedési Központ kutatói egy éghajlati modell segítségével kiszámították a kondenzcsíkok hatását. A mérések szerint lehetségesnek tartják, hogy napjainkban egy év alatt nagyobb mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez a csíkok, mint a légiközlekedés kezdete óta a repülőgépek által kibocsátott összes szén-dioxid. A kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhők keletkeznek, amelyek felülete kilencszerese a repülőgépek nyomán keletkező vonalszerű csíknak. Eddig a szakemberek a vonal alakú kondenzcsíkok hatását tudták csak felbecsülni, és bár gyanították, hogy a pehelyfelhők hatása azt jócskán meghaladja, bizonyítani nem tudták. Mivel a kondenzcsíkok párát vonnak el a levegőből, csökkentik a természetes felhőtakaró kiterjedését - ezt mutatták ki a modell segítségével. A természetes és a mesterséges úton keletkező pehelyfelhők egyaránt csökkentik a Föld infravörös kisugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot. Szerencsére a kondenzcsíkok sokkal rövidebb ideig fejtik ki a hatásukat, mint az üvegházhatású gázok. A kondenzcsíkok és a belőlük kialakuló pehelyfelhők Európa felett nagyobb területet fednek le, mint Észak-Amerika felett, ahol intenzívebb a légiközlekedés. Ezért az európai kontinens feletti hidegebb levegő felelős, mivel az szükséges a kondenzcsíkok kialakulásához. Másrészről az Atlanti-óceán északi része felett képződő kondenzcsíkok zöme átsodródik Európa fölé.

Forrás: Wikipédia

Ami itt le van írva, az semmi más, mint félrevezetés, és a hozzá nem értés ékes példája. Mit is írnak? Csak a végét említem. Ez azt mondja, hogy a tőlünk több száz, vagy ezer kilométer távolságban képződő kondenzcsík, átsodródik Európa fölé. Ez a kijelentés bárki is írta, eléggé vitatható, sőt lehetetlen. A hozzá nem értés ékes példája. Ugyanis egy természetes módon kialakult kondenzcsík nem sodródhat el ilyen távolságra. Számokban kifejezve: jó esetben ez 1889 km, London-Reykjavik távolság, rosszabb esetben London- New York 5576 km távolságot jelent. Ennyit kellene haladni a kondenzcsíknak, ami pusztán természetes körülmények között, maximum 1-2 percig látható. Ez egy kicsit elgondolkodtató. Itt a másik kérdés. Ezen vajon ki gondolkodik el? Senki, illetve nagyon kevesen. Hogy miért? Mert nem érdekli az embereket. Elfogadják azt, amit elolvasnak, lényegtelen, hogy igaz, vagy sem. Valamire szeretnék visszautalni. Idézem:

„Ha a körülmények megfelelőek, spontán módon is elindul a felhő- vagyis magaslati ködképződés”.

Megjegyzem, nem indul el a spontán ködképződés. A csík a repülőgépek üzemanyagának elégetése kapcsán jön létre. Spontán nem, főleg nem szabályos formában.

 

2020.03.09.

Vegyi terhelés: A légkörből érkező méreg

Úgy a 60-70-es évek környékén gyerekként, fiatalként sok időt töltöttem a szabadban. Én is szerettem az égboltot nézegetni. A felhőket, a gyönyörű kék eget és a repülőket. Csillogtak a napsütésben, és érdekes felhőszerű csíkokat húztak maguk után. Az ujjammal bejelöltem a repülő végét, majd számoltam, mennyi idő után tűnik el a csík. Ez általában 5-6 számolás után eltűnt. Majd 45-50 év múlva ez mintha megváltozott volna. Most szinte fátyolossá válik sok esetben az egész égbolt a csíkoktól egész napra vagy napokra. A legfurcsább talán az, hogy vannak napok, amikor ugyanannyi repülő halad el, mégsem okoz ilyen változást. Véletlen?

           Tények: a repülőgépek un. kondenzcsíkokat húznak maguk után. A kondenzcsíkok csak bizonyos légköri paraméterek alapján jöhetnek létre. Ennek pontos leírása a 80-as években meg is jelent. Lényege: hogy a repülők által létrejött csíkok élettartama kb. 2-7 másodperc. Ma már ezt a meghatározást sehol nem lehet megtalálni. Új megfogalmazást kapott: a kondenzcsíkok néha napokon keresztül is láthatók maradhatnak. Ez a lényege. Tehát, ha valaki erre keres rá, már ezt tudja olvasni a kondenzcsíkról, azaz a mai generáció ezt fogadja el etalonnak. A kondenzcsíkok előfordulásának paraméterei: A tartósan megmaradó kondenzcsíkok a mai hivatalos nézetek szerint 100% páratartalom alatt nem létezhetnének. Mégis kimutatható, hogy akár 60%-os páratartalom alatt is hosszan megmaradó ún. „kondenzcsíkok” bukkannak elő, tehát ott is, ahol egyébként már nem lenne szabad semmilyen kondenzcsíknak látszódnia.  A kondenzcsíkok -40 C fok alatt keletkeznek, és legalább kb. 70%-os relatív páratartalom mellett. Az új definíciót szakember írta, csak azt nem tudjuk mennyiért. A világhálón utána lehet nézni annak a ténynek, hogy egy adott terület fölött létrejöhet-e, avagy sem ez a jelenség. Az esetek igen nagy százalékában a válasz, hogy nem jöhet létre. Akkor mit látunk? Amit látunk, annak neve chemtrail, azaz vegyi csíkok. Sajnos a mai napig nem tudni pontosan, hogy ez mit takar, ki hozta létre, mi az igazi célja.  Sok elmélet, találgatás látott már napvilágot ezzel kapcsolatban. A két tábor természetesen nem ért egyet. Pilóták, biológusok, talajkutatók, orvosok nyilatkoztak arról, hogy ők mit tapasztaltak az évek során. Mint ahogy sok más esetben, ezeket is cáfolják, és olyan magyarázatokkal állnak elő, amin az ember csak elképed. Csak egy példa. Légköri jelenségekkel foglalkozó szakember állította, hogy a látott „kondenzcsík”-ot, a szél fújta a tengeren túlról Európa partjai fölé. Egy megjegyzés: ha a kondenzcsík néhány másodpercig, esetleg egy-két percig látható, akkor az állítólagos szakértő általi szél hogyan fújhatta több száz kilométeres távolságból egy másik helyre anélkül, hogy ne oszlott volna szét. Itt alaposan megkérdőjelezhető a szakértő szakvéleménye. Ez a megállapítás annyira extrém, hogy a hazugság kategóriába lehet sorolni. Az ilyen szakértőnek semmi helye nincs ezen a területen, az ilyen szakértő véleménye egyenlő a nullával. Sajnos, több olyan cikktörlésre került sor a világhálóról, ami még behatóbban foglalkozott ezzel a témával. A jelenség észlelése óta a felszíni vizekben, talajban sokszorosára emelkedett az alumínium, cink, stroncium és a bárium jelenléte. Mindegyik anyag nagy veszélyt jelent az ember számára. Ezek az anyagok a szervezetbe kerülve nem ürülnek ki, hanem a szervezetben maradnak, és mérgező hatást váltanak ki.                 

2020.03.06.

A vegyi terhelés ellensúlyozása: Biotermékek

Ma már számtalan fórumon lehet hallani, hogy táplálkozzunk egészségesen. Ez nagyon jó lenne. Ennek fő területe a biotermékek. Van viszont két nagy akadály. Az egyik, hogy továbbra is használják a káros termékeket az ételekben, italokban, és sok más egyéb termékekben. A másik, hogy a biotermékek nagyon drágák. Ahhoz, hogy egy társadalom polgárai egészségesek legyenek, az egészség megőrzésére alkalmas termékeket elérhető áron kellene forgalmazni. Sajnos pont ezek a termékek a legdrágábbak, azaz, az átlagember nem jut hozzá. Az egyes beszélgetések alkalmával ez mindig is téma, de addig, amíg ilyen magas áron kínálják ezeket a termékeket, addig ez haszontalan szócséplés. Egy kicsit nézzünk körül a biotermékek háza táján. Nekem személy szerint van néhány aggályom a biotermékekkel kapcsolatban. Sajnos ma már nagyon elterjedt, hogy elég sok terméket bio-ként forgalmaznak, holott nem az. Mi is az a bio? A biogazdálkodás olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen, és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya, és növényvédő szerek mellőzésével, baktériumalapú biotrágyák használatával. Ezzel nincs semmi baj. Valamikor részese voltam egy biotermékeket termesztő cég munkálataiban. Komoly előírások voltak, még arra is, hogy csak biovetőmagot lehett használni. Ezek ára viszont igen magas. A jelenlegi forgalomban lévő magok árából, öt csomag hagyományos terméket lehet venni. Nem csoda, hogy maga a termék is nagyon drága. De vajon valóban bio-e? Hát ebbe már nem vagyok olyan biztos. Miért is? Mert sok esetben egyszerűen nem lehet elképzelni, hogy az a valami biotermék. Vegyünk két példát. A tej egy fontos táplálék forrás. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a biotejként eladott tej, akkor, amikor a tehenek az út mellett legelik a szennyezett füvet, nem tartalmaznak-e valamilyen oda nem illő anyagokat. Aztán az ár sem mindegy. A normál tej 211.-forint átlagosan, a biotej 389.-forint. Nagyon nem mindegy. Vagy. Sokat hallani a biomézről. Vajon a méhecske kiválogatja a nem szennyezett virágokat, és csak azt gyűjti be? Nem érdekes?  Nézzünk egy meghatározást, egy név nélküli webáruház honlapjáról.

„Miért BIO a BIOMÉZ? BIOMÉZEK olyan területekről  származnak, amelyekek megfelelő távolságban vannak  minden hagyományosan müvelt mezőgazdasági területtől, ipari telepektől és közlekedési úttól. Ilyen mindenen káros terheléstől mentes helyek garantálják, hogy az innen gyűjtött mézek tiszták legyenek, vagyis bioméz legyen”.

Csak megjegyzem: ilyen helyek jelenleg hazánkban nincsenek. Nézzük az árakat: az akác bioméz 4360.-forint, a hagyományos akác méz 2400.-forint. Nagyon nem mindegy. Félreértés ne essék. Én nem az ellen vagyok, hogy ne legyenek biotermékek. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a termékek tényleg azok, amik. A garantált minőség ma már nem sokat ér, ugyanis számos utólagos tapasztalat van elég sok mindenre, amikről korábban azt állították, hogy garantáljuk a minőséget. Van még itt valami érdekes dolog. Nagyon sok műsor, főleg főzőcskés műsor foglalkozik a biotermékekkel, na meg azzal, hogy megfelelő alapanyagot használjunk a főzéshez. Ezzel semmi gond nincs. Azzal már igen, hogy nem mindegy, hogy egy vacsorát mennyi pénzből lehet megoldani. Példának okáért, ha egy négytagú család rakott krumplit ebédel, hagyományos összetevők szerint 1200-1300.-forint, ugyanez biotermékekből 2100-2300.-forint. Nagyon nem mindegy. Ha egy család úgy gondolja, hogy biotermékeken él, ami ugye elősegítené az egészséges táplálkozást, amiről annyi szó esik, akkor a havi kiadás élelmiszerekre nem kevés összeg, sőt, nagyon is sok. Azok a termékek, amelyek egészségesek, vagy legalábbis annak van feltüntetve, nagyon drága. Talán az kellene, hogy minden ember számára elérhető legyen az, hogy egészségesen táplálkozzon, illetve minden olyan termék, ami az egészséggel kapcsolatos, olcsóbb legyen, és mindenki meg tudja venni. 

2020.03.03.

A vezetékes vízbe jutó vegyi anyagok.

Immár tizenegynéhány évvel ezelőtt egy nívós szaklap hasábjain megjelent egy érdekes cikk. Ez a cikk azzal foglalkozott, hogy milyen különbség van a vezetékes víz és az egyes palackozott vizek között. A mintákat akkreditált laboratóriumba küldték, és ott elemezték. A vizsgálat eredménye az volt, hogy a vezetékes ivóvíz tisztább volt, mint a palackos víz. Itt meg is állhatnánk, mert egy vizsgálat eredménye lezárult, megjelent, olvashatták az emberek. Vajon a valóságban mi történik? Az, hogy jóval több ásványvizet fogyasztanak az emberek, annak ellenére, hogy rosszabb a minősége. Nem érdekes? Nézzünk e mögé egy kicsit. Milyen vízbázisokból nyerik ma Magyarországon az ivóvizet, azaz, a vezetékes vizet? Rengeteg cikk jelenik meg ezzel kapcsolatban, és sok interjú is készül szakemberekkel, vagy vélhetően hozzáértőkkel. A városi, illetve vezetékes ivóvízben megjelenhetnek, és meg is jelentek a vegyiparból, /műtrágya származékok/, az élemiszeriparból, /adalékanyagok/, a gyógyszeriparból, /új fejlesztésű vegyületek/, és a kozmetikumokból, /ugyancsak új fejlesztésű vegyületek/, melyek főleg a hormon háztartást zavarják meg, illetve befolyásolják annak egészséges működését. Az idő előrehaladtával az egyes vizsgálati módszerek révén növekszik a kimutatott vegyületek száma. Most utalok egy szakértő nyilatkozatára:  

az, hogy egy anyag kimutatható a vízben, nem jelenti azt, hogy az veszélyt is jelent az egészségre. A legtöbb esetben, amikor felröppennek ilyen hírek, hogy gyógyszermaradványt, mikroműanyagot vagy egyéb, nagyon veszélyesnek hangzó szennyezőt találtak az ivóvízben, ezek jelentéktelen mennyiséget jelentenek”.

Ennek a lényege, hogy sajnos ezek a vegyi anyagok jelen vannak a vezetékes ivóvízben. Mivel bizalom már nincs, így nem tudok hitelt adni ennek az állításnak. Én nem tudom ezt ellenőrizni, azaz, a nyilatkozat bármiről szólhat, ami megnyugtatja az embereket, hogy a vezetékes ivóvíz jó minőségű. Több kérdés is felmerül ennek kapcsán. Ténylegesen helytálló a jelentéktelen kifejezés? Állnak e mögött gazdasági érdekek? Mik azok a nagyon veszélyesnek hangzó szennyezők? Nézzük meg, honnan nyerik a vezetékes vizeket. A felszíni vízbázisok: tározók, tavak, folyók. Az ivóvíz ellátásban a talajvíz, a mélységi vizek, a parti szűrésű víz, karsztvíz. A talajvizek már nem kerülnek bele az ivóvíz ellátásba. A lakosság vízellátásában több mint 40%-kal a parti szűrésű vizek vannak jelen. A parti szűrésű vízbázisok a szennyezőanyagokkal szemben nem eléggé védettek. Nem hiszem, hogy sokan emlékeznek arra, hogy még korábban még a mellékágak medreit is kotorták. Hogy miért? Mert a rossz minőségű mederviszonyok következtében  a határértéket lényegesen meghaladó mennyiségű vas, mangán és ammónium ion fordul elő. A parti szűrésű kutak vizében kórokozók jelentek meg, ezért a víz fertőtlenítésére szükség van. Az  ammónium ionok is megjelentek a parti szűrésű kutak vizében. Felszíni vizeinkbe folyamatosan nő a nitrát ionok koncentrációja. Mik okoznak szennyeződést? Kommunális hulladékok rendezetlen lerakása, veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezése, szakszerűtlenül kialakított szennyvízszikkasztók. Máris a következő kérdés? Hogy történhet mindez? Ezeket nem ellenőrzi senki? Van szakszerűtlenül kialakított szennyvízszikkasztó? Itt emberek millióiról van szó. Papíron, íróasztal mögül nagyon jól tudják mi a szabály, és mit kellene tenni. Vajon a gyakorlat ezt miért nem követi? Érdekes, hogy a mélységi vizeknek is potenciális szennyezőanyagaik vannak. Például: mikroorganizmusok, ammónium ionok, vas és mangán vegyületek, kénhidrogének, oldott oxigén hiánya, oldott állapotú arzén vegyületek. Csak ennyi? Mivel mélységi vízlelőhelyről beszélünk, vajon hogy kerülhetnek idáig ezek a szennyezőanyagok? Hát úgy, hogy ezzel nem sokat törődnek, csak papíron. Az állítólagos szakértők nagyon jól tudják, mit kellene tenni, hiszen tanulmányokat, előadásokat tartanak, hogy miképpen kellene ezen változtatni, aztán nem történik semmi. A karsztvíz legnagyobb szennyezői a bemosódás általi szennyezés. Itt minden előfordulhat. Egyre többször fordul elő, hogy nem megfelelő víz folyik a vezetékeken. Rossz szagú, zavaros állagú, fizikális szennyeződésektől sem menetes vizek. A lakosság bejelentései kapcsán mi a magyarázat? Nevetséges. A lekülönbözőbb kifogások a szolgáltató részéről. Ebből is látszik, nem az a fontos, hogy az emberek megfelelő minőségű vizet fogyasszanak, hanem a pénz. Én üzemeltetem, igaz, hogy alkalmatlan a fogyasztásra, de megmagyarázom, hogy az megfelelő. A lakosság nem tehet semmit. A szakértő megmondta, és kész. Azt már meg sem merem kérdezni: vajon aki ezt megállapította, inna abból a vízből? Halkan megjegyzem, biztos nem.   Sajnos az is jelen van, és egyre inkább azt hitetik el velünk, hogy még a csapvizet is tisztítani kell. Ugye vannak a házi víztisztítók, amiket a csapra kell szerelni. Tényleg szükség van rájuk? Nem véletlenül emelkedett meg a palackos vizek forgalma hihetetlen módon, annak ellenére, hogy 25-30%-ban a vezetékes vízből van átalakítva.

Még valami. Az egyes kozmetikai szerek is nagyon szennyezőek. Képzeljék el, milyen vegyi terhelést jelent, ha azért kell lezárni egy szabad strandot, mert a fürdőzők által használt naptejek, napozószerek olyan anyagokat tartalmaznak, melyek elpusztítják a korallokat a partvidéken. A lemosott kozmetikai szerek a csatornába kerülnek, onnan a szennyvíz tisztítóba. Vajon tényleg ki tudják szűrni a káros anyagokat? Még talán ide tartozik, hogy a nyár közeledtével a napozó krémek egyre inkább előtérbe kerülnek. Strand, bekenik magukat az emberek, aztán be a vízbe. A víz lemossa ezt az anyagot, ott lebeg a medence felszínén, és az emberek ezt a vizet óhatatlanul lenyelik. Azt hiszem, tovább nem is kell magyarázni ennek hatásait.       

2020.02.28.

Vegyi terhelés 

Tudom, hogy ez hihetetlenül nagy témakör, és valójában nem is hiszem, hogy teljes mértékben ki tudnám fejteni a lényegét, de azért érdemes néhány gondolatot ejteni róla. Annyit már itt az elején le lehet szögezni, hogy minden honnan éri az emberi szervezetet vegyi terhelés, még a levegőből is. Kezdjük is el. A XXI. század embere már megtapasztalta, hogy nincs olyan étel, ital, kozmetikai szer, tisztítószer, gyógyszerészeti termék, táplálék-kiegészítő, étrend-kiegészítő, és még sorolhatnám, amiben ne lenne valamilyen adalékanyag, amiről egyáltalán nem tudjuk, hogy mi. Igaz, a dobozon fel van tüntetve, illetve fel kellene tüntetni, de a papír sok mindent elbír. Egyáltalán nem vagyok meggyőződve, hogy a sok pozitív tájékoztatás mellett ne lenne számtalan olyan termék, amibe valami olyan anyagot kevernek, ami nem kellene, hogy ott legyen. Még igen szorosan ide tartozik a légkör, és az ivóvíz. Hirtelen nem tudom honnan, és milyen sorrendben kezdjem, hiszen nagyon széles a paletta. Rögtön az elején kérdéseket kell feltenni. Vajon milyen anyagokról van szó? Okoznak-e egészség károsodást? Ha igen, miért használják? Élete során mennyire érinti az embert? Ki lehet-e kerülni ezeket az anyagokat? Miképpen reagál rá szervezetünk? Maradandó károsodást okoznak-e? El tudjuk-e kerülni ezek hatását? Talán lenne még, de azt hiszem egyelőre ennyi elég. Mivel koromnál fogva néhány évtizedet át tudok látni, bennem egyéb kérdések is felmerülnek.  Például: kell-e szedni étrend, illetve táplálék kiegészítőket? A több ezer fajta valóban mind más? Annyira hiányoznak az ételeinkből a vitaminok, ásványi anyagok, stb. hogy szükséges pótolni?  Az összhatás vajon mit okoz /étel-ital-levegő-víz/? Úgy tűnik, hogy elég nehéz lesz a válasz, de valami azt súgja, hogy talán mégsem. Nem vegyi szakértő, nem kémikus szintjén, hanem olyan szinten gondolkodom, ami mások számára is érthető, hiszen ezek tapasztalatokon, megfigyeléseken, és mindenki által elért adatokon, információkon alapul.  Nézzük. Ha korban jó néhány évtizedet visszamegyünk, akkor nem emlékszem arra, hogy a normál étkezésünk mellett, szedtünk-e valami mást is. A kornak megfelelően változatos volt az étrendünk, amennyire persze lehetett. Az emberek lehet azt mondani egészségesek voltak. Minden vitamin, fehérje, szénhidrát, zsír, ásványi anyag megtalálható volt az ételekben. Vajon az eltelt időszak alatt hová tűntek ezek az anyagok az ételekből? Egyszerű a válasz. Az alap összetevő csak nyomokban lelhető fel, a többit különböző adalék anyagok töltik ki. Tehát a csekély alapanyag nem biztosítja a megfelelő vitamin, ásványi anyag, stb. szintet. Ez az egyik oka, hogy őrült divatja van az étrend- és táplálék kiegészítőknek. Olyan anyagok kerülnek az ételeinkbe, amikről semmit nem tudunk, semmi adatunk, információnk nincs róla. Ellenőrizni sem tudjuk. Igaz, fel kell tüntetni a címkéken, de azt hiszem, senki nem hiszi el annak valódiságát. Néha felbukkan egy-egy káros anyag, mind például a parabén, mely hormonkárosító. Évtizedeken keresztül alkalmazták, sőt még mindig alkalmazzák, csak most azzal akarnak előrukkolni, hogy azt a terméket vegyék, mert abban nincs ebből a veszélyes anyagból. Amúgy mindenben van. Élelmiszer, gyógyszer, kozmetikumok, stb. Sajnos ezek az anyagok okoznak egészségkárosodást, nem lehet kikerülni, és állandóan jelen van. Több alkalommal felröppen a hír, hogy bizonyos kiegészítőket betiltottak. Ez önmagáért beszél. Ártalmas az egészségre. Felmerül egy kérdés: vajon ez szempont? Képzeljék el, több tízezer van forgalomban, és néhány tízet betiltanak. Ez csak arra jó, hogy lássák az emberek, hogy foglalkoznak a kérdéssel. Amúgy ellenőrizhetetlen. Hogy mennyire nem foglalkoznak a megelőzéssel, mi sem mutatja jobban, hogy D-vitamin túladagolás következett be. Lehetne magyarázni, hogy miért. Nem az a cél, hogy természetes úton alakuljon ki a szervezetünkben a D-vitamin, hanem külsőleg, vegyi úton juttassuk a szervezetünkbe. Ja, hogy tiltanak a naptól? Hát igen. Újabb tiltó propaganda. Ma már minden termékben fellelhetők a káros anyagok. Ezek rövidebb és hosszabb idő elteltével felhalmozódnak a szervezetünkben, és kárt tesznek. Nagy kárt. Meg vagyok győződve a felől, hogy bizonyos betegségek ezektől a vegyi anyagoktól alakulnak ki. Én azt vallom, hogy minden vegyi anyag káros a szervezetünkre. A gyógyszerek, melyek napi szinten jelen vannak az életünkben, szükségesek. Mindaddig szükségesek, amíg valóban kell. De mikor azt hallani, hogy vitamin felszívódást elősegítő gyógyszer, na, ez már nem kell. Vagy olyan szlogen: fájdalommentes dolgos napok. Azt sugallja, hogy egyél valamilyen gyógyszert, akkor tudsz dolgozni, és nem fog fájni semmid. Érdekes nem?

Összegezve: túl sok vegyi terhelés éri az embert, és ez sajnos visszahat a szervezetére. A ma embere már e szerint él, mert nem tudja ezeket kikerülni. Próbál alternatív megoldásokat keresni, mert egyre többen rájönnek arra, hogy változtatni kell bizonyos dolgokon annak érdekében, hogy egészségesebbek legyünk. Sok esetben szükséges, de nagyon sok esetben nagyon is károsak ezek a vegyi anyagok. Meg vagyok győződve, hogy bizonyos újfajta betegségek forrása az évtizedek óta ellenőrizetlenül használt vegyi terhelés.  

2020.02.24.

Vegyi anyagok a levegőben

Lehet azt mondani, hogy rengeteg vegyi anyag található a levegőben. Olyanok is, amelyek eléggé veszélyesek az emberek egészségére nézve. Mire gondolok? A talaj különböző rétegeiben elhelyezett illegális hulladékok a felszínen, akkor a Nap által kiszárított anyagokat por alakjában a szél igen messzire el tudja szállítani, vagy a felszín alatt, akkor pedig a eső által bemosódik a talaj mélyebb rétegeibe, és elérik a vízlelő helyeket. Mindkettő rendkívül veszélyes. Így is, úgy is az emberek közelébe kerül, és különböző ártalmakat okoz. Van még valami, ami egy jó ideje gondot okoz, és gondolkodóba ejti az embereket. Ez a felülről érkező vegyi anyag. Bár a szél által is felülről érkeznek ezek az anyagok, de most egy kicsit magasabb tartományokat céloznék meg. Igen, biztos mindenki hallott már róla, illetve látott is már furcsa, sok ideig látható csíkokat a repülőgépek után. Ezt úgy hívjuk, kondenzcsík. Ez gyerekkoromban néhány 10 másodperc alatt eltűnt, ma már ez több órát is jelen van a légkörben, sőt, olyan fátyolszerű bevonatot képez az égbolton. Aztán erről is vannak különböző vélemények. Az egyik, ami eléggé számomra megkérdőjelezi a szakértői véleményt, hogy ezeket a csíkokat több száz kilométerre s elviheti a szél. Ha egy kondenzcsík, ami elviekben csak néhányszor tíz másodpercig van jelen, hogy lehet, hogy ekkora távolságba elkerül. Egy magyarázat van rá. Nem természetes kondenzcsíkról beszélünk. Ma már úgy magyarázzák, hogy igen hosszú ideig is megmaradhatnak. Az érdekes az, hogy mikor én gyerek voltam, ezt soha nem tapasztaltam. Minden alkalommal igen hamar eltűnt. A hosszú jelenlétre csak egy magyarázat van. Nem arról van szó, és nem az, amit én láttam korábban. Akkor mi? Hát vannak találgatások. Ma már szinte senki nem beszél erről. Időnként felkapnak egy hírt, aztán abban az ütemben el is felejtődik. Sajnos most sem kapunk megbízható magyarázatot erre. Hosszú hónapokig semmi hír erről. Több írás megjelent már erről a jelenségről, de érdemi változás semmi nem történt. Lehet, hogy én vagyok lemaradva egy kicsit, hiszen rengeteg információ éri az embert minden nap, de most olvastam, hogy az EU tiltja a bárium, stroncim és alumínium mérést a légkörben. Miért érdekesek ezek az anyagok? Mert rákkeltő hatásúak.

„Eduard Boray. A Szövetségi Természetvédelmi Hivatalnak a címünkben szereplő rákkeltő anyagok mérését az EU nem tartja szükségesnek Németországban. Egy polgári szervezet a hivataltól megkérdezte, hogy miért nem kell mérni többé ezeket a káros anyagokat a levegőben? A várva várt választ tömören és velősen fogalmazva meg is érkezett, mely szerint ők csak azokat az anyagokat mérik, amelyeket az Unió, illetve a Környezetvédelmi minisztérium előír nekik. Ezek a rendeletek már nemzetközi szabályozásokban le vannak fektetve. A paramétereket és mérési technológiákat is szintén EU-s szabályok határozzák meg. Ezek értelmében az alumínium, bárium és stroncium mérésére nincs szükség. A tények meglehetősen régen élnek már és mindegy, hogy mérnek, vagy nem. Mindenesetre egy biztos, mégpedig az, hogy permeteznek! Gyakorlatilag a német hivataloknak szabályozásokban írják elő, hogy mit mérhetnek és mit nem. Így lehet tovább fenntartani a globalista rendszernek a „titkos és nem létező” Chemtrail projektet. Egyelőre úgy tűnik, hogy minden megy a megszokott módon. Továbbra is permeteznek”.

Forrás szerző: Vya

Ez most csak azért lenne érdekes, mert ugyan a téli időszakban is lehetett látni ilyen csíkokat, igaz kevesebbet, de most jön a jó idő, és az emberek többet tartózkodnak a szabadban, azaz, jobban elérhetőek. Érdemes odafigyelni egy kicsit erre is.

2020.01.31.

Újkori betegségek

Talán nem mondok újat, amikor azt mondom, hogy a korai Föld egyes részein, hatalmas területein virágzó élet volt, amik jelenleg fagyott állapotban vannak. Miért érdekes ez? Azon egyszerű oknál fogva, mert ezeken a helyeken olyan, eddig ismeretlen élőlények éltek, melyekről semmiféle tudomásunk ez idáig nincs. Sok állatfaj lett azonosítva, de félő, hogy nem ezek az élőlények, amelyek esetleg valamilyen fertőzést, baktériumot vagy vírust hordoztak. Sokkal kisebb állatok. Esetleg az egér, patkány elődje, vagy még ennél is jóval kisebb lények. Ebben az esetben nem maga az állat lehet a fertőző, hanem a testében parazitaként élősködő egyedek. Ezek olyan területeken is éltek, ahol most minden meg van fagyva. A melegedés miatt ezek a vírusok vagy baktériumok most kiszabadulhatnak, felszínre kerülhetnek, és terjeszkedhetnek. Tulajdonságukat nem ismerve nem lehet tudni élettani hatásukat. Honnan kerülhetnek ezek elő? Nagyon sok olyan vírus van, mely igen hosszú ideig életképes, csak arra vár, hogy megfelelő körülmények alakuljanak ki körülötte. Sem a hideg, sem a hosszú idő nem árt nekik. A sarkvidéki fúrások alkalmával, a fagyott talajok kiengedése alkalmával, a gleccserek olvadása alkalmával, az egyre kedvezőbb éghajlati viszonyok alkalmával ezek a törzsek felszínre kerülhetnek. Elterjedésüknek számtalan módozata lehetséges. Fúrásokat végző munkások, túrázók, vadállatok, madarak lehetnek a közvetítők. Ugyanis az esetlegesen felszínre kerülő fertőző anyagok így kerülhetnek legegyszerűbben emberközelbe. A hatás beláthatatlan, hiszen egy nem ismert valamivel állunk szemben. Nem tudjuk, hogy a korai időkben milyen hatással bíró vírusok, baktériumok léteztek, amelyek most utat találtak a szaporodásukhoz, terjeszkedésükhöz. Van még valami, ami igen távoli helyekre is el tudja szállítani ezeket az apró dolgokat. Ez nem más, mint a szél. A felszínre kerülő és kiszáradó talajt a szél szálló por formájában tudja mozgatni. Egy kialakuló betegségnél, járványnál le tudnak zárni intézményeket, és megelőző intézkedéseket tudnak hozni. Az említett esetben ennek minden lehetősége kizárt. Ezért lehet nagyon veszélyes. Azt is el lehet képzelni, hogy már most is jelentkeztek ilyen jellegű megbetegedések, csak egyelőre nem tudni az igazi forrást. Ez csak egy elmélet. Sajnos viszont az esélye, hogy bekövetkezzen, nagyon nagy. Aztán szót kell még ejteni az egyes egzotikus országokban fellelhető mérhetetlen fertőzés veszélyre. Melyek ezek. Kezd elterjedni az egyre inkább különlegesnek számító ételek, italok és egyéb élelmiszeripari terméknek minősülő dolgok fogyasztása. Nem biztos, hogy érdemes lenne ezeket fogyasztani. Semmiféle ellenőrzésnek nem vetik alá ezeket a termékeket. Itt főleg a különböző bogarakra, rovarokra, tengeri halfélékre, apró élőlényekre gondolok. Aztán ide lehet sorolni az egyre inkább elterjedő hulladéklerakókból kikerülő anyagokra. Legtöbb esetben ezek a telepek nyitottak. Legtöbb esetben nem lehet tudni, hogy milyen anyagok kerülnek ide. Ma már olyan sok vegyi anyag van, hogy sajnos, de ki lehet jelenteni, hogy ezekről a helyekről is kerülhetnek emberközelbe olyan veszélyes anyagok, melyek betegségeket hordoznak. Sok helyen a veszélyes hulladék érintkezésbe kerül a felszíni vízzel. Ezek szintén nagyon sok helyre elszállítják a veszélyes anyagokat, főleg, hogy a felszín alatti vizeket is szennyezik, melyekből sok helyen fogyasztanak is. Ennek egyik szörnyű példája a Gangesz folyó. Itt olyan erős már a fertőzés, hogy Európai ember bőre ha érintkezik a folyó vizével, beteg lesz. Korábban emlegették, hogy olyan erős a víz tisztító ereje, hogy a fertőzés nem terjed. Az a víz viszont folyik tovább, és vízkivételi helyeket is érint. Innen visszakerül az emberhez ez a víz. Van még valami. A különleges tisztulás a hegyekből lefolyó nagy mennyiségű oxigéndús víznek köszönhető. Viszont beállt egy változás. A gleccserek vízhozama jelentősen megcsappant. Ezáltal jóval kevesebb oxigéndús víz kerül a folyóba, így fennáll a komoly fertőzésveszély. Világszerte nagy probléma, hogy a folyamok, folyók kezdenek egyre mérgezettebbek lenni.

Az elkövetkezendő idők legnagyobb problémája az újkori betegségek elleni közdelem lesz. Nem várt, és nem ismert betegségtípusok alakulhatnak ki, melyek ellen nagyon kevés esély lesz felvenni a harcot, mert a vegyi hatások beláthatatlanok. Csak idő kérdése, mikor indul el egy nagyon komoly járvány azokból a térségekből, ahol ténylegesen fennáll annak a lehetősége, hogy világméretű újkori betegség kialakuljon és terjedjen. 

2020.01.25.

Aeroszolok

Igen régóta jelen van az életünkben ez a forma. Az aeroszol egyszerű részecskék, vagy folyadékcseppek a levegőben. Az egyes spray-k használatakor jelentkezik hajtógáz formájában. Mérete a 10 nanométertől az 500 nanométerig terjed. Egészségügyi hatása rendkívül kedvezőtlen, mert úgy, mint a szálló por PM2,5-es méretű változata, közvetlen a tüdőbe kerül. Nincs természetes szűrőrendszer a méreténél fogva. Sajnos egyre többet kell ezzel a témával foglalkozni, mert jóval nagyobb veszélyt hordoz, mint gondolnánk. Nem véletlen, hogy a légúti betegségek előtérbe kerültek. Mit befolyásolhat az aeroszol? Mivel mérete rendkívül csekély, így gyakorlatilag az élettani hatásán kívül a légköri átlátszóságot is befolyásolja. Már világszerte több aeroszol-hálózat működik. Ezek a részecskék a mindennapi életünk szerves részei. Láthatatlanok. Keveredve a levegővel, az azokban fellelhető más egyéb részecskékkel, gázokkal elegyedve egy elég meghatározhatatlan keveréket alkotnak. Ezért is rendkívül veszélyes. Talán érdemes sorra venni azokat a behatásokat, melyek minden nap érik az embereket. Az aeroszolok, a mérgező gázok, a szálló por. Igaz, ez csak három fogalom, de azt hiszem, ezek közül egy is sok. Ezeken belül nagyon sok változat előfordul. A veszély a kis méret. Biztos tapasztalták már, hogy főleg ősszel nyirkos, párás, hűvös időben, mikor szitál a köd, az mindenhová behatol. Szinte nem lehet védekezni ellene. A légkörben található részecskék ellen sem lehet nagyon védekezni. Ami nagyon rossz hír, hogy ez nem fog változni. Nem szeretnék kitérni arra, hogy vajon miért nem tesznek ellene igazából, akik megtehetnék? Más nem marad, mint a védekezés. Túl telített már a levegő ezekkel az anyagokkal. Mindegyik mérgező gáz nehezebb a levegőnél. A talaj szintjétől emelkedik felfelé a töménysége. Vajon ez most milyen magasan van? Az emberek „oxigén tere” 1,5-2 méter közötti. Jelenleg milyen összetételű ez a levegő? Erre nincsenek adatok. Ha jól belegondolunk, akkor azt lehet mondani, hogy az eddig kibocsátott ártalmas gázok töményebbé, egyben hígabbá is tették a levegőt. Ugyanis a teltsége nőtt az oda nem illő gázokkal, az oxigénes levegőt pedig kiszorította, ezáltal hígabbá tette. Valahogy nem tudom azt elképzelni, hogy a szennyező anyagok jelenléte növekszik a légkörben, az oxigén szint pedig elvileg marad a kedvező értéken annak ellenére, hogy a nehezebb gázok kiszorítják az oxigént. Az is érdekes, hogy a légúti megbetegedések rohamosan növekednek világszerte. Ez már újkori betegség, és ennek a szennyezett levegőnek köszönhetjük kialakulását. Talán többet kellene foglalkozni és méréseket végezni abba az irányba, hogy mekkora az oxigén jelenléte az adott mérettartomány között, tehát 1,5-2 méter között.

 

Nyilvántartott nem

Ebből

 

tbc-s tüdőbeteg

Krónikus hörghurut

Tüdőasztma

Szénanátha

1990

177 565

56 507

86 700

44 184

2000

390 772

48 795

128 809

131 657

2010

734 242

147 480

248 893

303 365

2018

880 901

193 553

316 098

334 665

Forrás: KSH

Azt hiszem ez a táblázat kicsit elgondolkodtató.

2020.01.16.

Vegyi konyha

Sajnálatos módon egyre kevesebb természetes élelmiszert fogyasztanak az emberek, és rengeteg tartósítószer, mesterséges ízfokozó, színezék kerül a szervezetünkbe. Talán egy magyarázat van arra, hogy ez miért van így, bár lehet, hogy van egyéb alternatíva. Mivel világszerte csökken az állatállomány, ezáltal kevesebb húst, húsféleségeket lehetne előállítani, viszont a kereslet növekszik, így valamivel pótolni kell a hiányzó mennyiséget. A legkézenfekvőbb, hogy adalékanyagokat tesznek ezekbe a termékekbe, hogy a kívánt mennyiség rendelkezésre álljon. Azt már láthattuk, hogy hiába az egyes élelmiszer biztonsági előírás, ezek az anyagok hivatalosan is bele kerülhetnek az élelmiszerekbe. Nem gondolnám, hogy ez egészséges, de ez a szabály. Az is elgondolkodtató, hogy ezt engedélyek mellett lehet folytatni. A mérgező anyagok elfogyasztásához megvan az engedély. Ugyanis azt már megállapították, hogy a sok mellékes anyag, ami belekerül az élelmiszereinkbe, káros hatást vált ki. A szervezet különböző módokon reagál ezekre az anyagokra. Mivel nincs két egyforma test, így előre nem lehet megmondani, hogy mely anyagokra milyen módon reagál a szervezet. Azt viszont látni és tapasztalni lehet, hogy ezek fogyasztása mellett betegségtípusok alakulnak ki. Ezeket valamilyen formában gyógyítani kell. A gyógyítás sok esetben gyógyszerekkel történik. Megint egy pofon a szervezetnek. Kémiára kémia a válasz, csak a szervezet bírja. Egy darabig úgy is tesz, de aztán telítődik ezekkel az anyagokkal és valamilyen veszélyes jelzést küld. Ekkor már komoly betegség alakul ki. Ezek a változások már hosszú ideig tartanak és sajnos a kezelésük is. Lehet, hogy kicsit jobban oda kellene figyelni az adalékanyagok használatára. Vagy már lehetetlen kikerülni? Vajon miért nem tudják szinkronba hozni az egészségügyi állapotokat, és a bevitt nem oda illő anyagok felhasználási szintjét? Ugyanis, ahogy jeleztem, kimutatható ezeknek az anyagoknak kedvezőtlen egészségügyi hatása. Vagy ez egyáltalán nem számít? Igen, azt is tudom, hogy a népesség növekedésével megnőtt a fogyasztás is. De ennyire nem számít az emberek egészsége? Itt is még mindig a profit a cél? Tudom, buta kérdés. Hát persze hogy a haszon, más nem számít. Mindenek előtt van a haszonszerzés, az érdek. Ez háttérbe szorít mindent. A mai világban nem lehet követni semmilyen folyamatot sem. Tudom, vannak olyan termékek, melyekben nem használnak ilyen anyagokat. De vajon melyek azok? Csupa kérdés. Milyen termékben lehet bízni? Rengeteg erre irányuló leírás lát napvilágot. Ezt ezért edd, azt azért edd, és ezek végtelen sora olvasható. Vajon ezt írja elő a rohanó világ? Az ember túl sok egyedi dologgal akar előállni. Sok esetben rosszul.

Itt minden a szervezetbe juttatott vegyi anyagokon múlik. A testünknek is megvan a maga kémiája. Ellátja magát mindennel, amire szüksége van és egészségesen működik. Ez mindaddig tart, amíg olyan mennyiségű vegyi anyag kerül szervezetünkbe, ami már káros. Ekkor testünk jelez, hogy valami nem stimmel. Ekkor kezdődnek a bajok. Nehéz eligazodni ezekben a kérdésekben, hogy mit, mennyit, mikor. Érdemes azért erre egy kis időt fordítani, mert sok minden kellemetlenségtől tudjuk megóvni saját magunk, és főleg gyerekeink, unokáink egészségét. Kerüljük a vegyi anyagokat. Nem véletlenül kerül egyre inkább előtérbe a biotermékek használata.   

2020.01.09.

Vegyi szennyezés

A mostani fiatal korosztály talán csak elmesélésből, vagy idősebb társaságban előjött beszélgetésekből tudhatja, hogy hazánk területén milyen sok veszélyes hulladéklerakó van. Talán már szóismétlésnek, vagy inkább szócséplésnek lehet betudni azt, hogy erről beszélünk, illetve említést teszünk ezekről a helyekről. Biztos vagyok benne, hogy bár én is láttam egy-két olyan helyet, ahol komoly természeti károsodást okoz a hulladék, de többen is vannak olyanok, akik még közelebbről részesei voltak a látványnak, ami egyes helyeken kialakult. Sőt! Talán még nem is a látványnak, de magának a szennyezés ártalmainak. Ma már minden szennyezett. A talaj, a levegő, a víz. Ezek azok az elemek, amelyekre az embereknek a legnagyobb szükségük van. Na, ezt károsítja maga az ember. Ugye milyen érdekes? Azt a területet célozza szennyező anyagaival, amelyben maga is él. Persze úgy gondolkodnak, hogy ó, az nagyon messze van tőlem, tőlünk, így nem árthat nekem, nekünk. Ebben téved a legnagyobbat. Ezzel persze csak akkor szembesül, amikor részesül bizonyos káros dolgokban, amiért ő a felelős. De persze felelős az nincs. Tudják ez olyan, mint amikor valaki maga alatt vágja a fát. Egy darabig szinte semmi nem történik, aztán hirtelen az ág leszakad. Így van ez a természet károsítással is. A környezet egy darabig tudja tartani magát, próbál korrigálni, javítani, jelzéseket küld, hogy baj van, de aztán bekövetkezik a baj. Rengeteg vegyi anyag van forgalomban. Talán ez a legveszélyesebb, hiszen az egyes kölcsönhatásokat egyáltalán nem ismerjük. Az emberi szervezet is egy vegyi gyár, jó értelemben. A rá ható oda nem illő anyagok rombolják azt. A szervezet is jelez, ha valami ártalmas dolog éri. Ekkor beszélünk valamilyen betegségről. A természet is jelez, de az emberek ezt nem veszik figyelembe. Rombolják, károsítják, szennyezik mindaddig, amíg valami nagy baj nem történik. A nagy baj viszont már itt van. Nézzünk körül. Egyre több szó esik az élelmiszerekben található vegyi anyagok rákkeltő hatásairól, ezzel párhuzamosan újszerű betegségek alakulnak ki, szennyezett ivóvíz, romló talajminőség, a légkör szennyező anyagokkal való telítettsége, stb. A Föld egyre inkább kezd elfáradni abba, hogy próbál javítani. Sajnos most már azt látni, hogy ez az igyekezet kevés, mert nem tud megújulni. Túl sok káros anyag van jelen. Ezeket valahogy meg kellene fékezni. Azok, akiknek pénzük van és még hatalmuk is, tehát azok, akik tehetnének ennek a veszélynek az elhárításáért, na, azok nem tesznek semmit. Továbbra is vágják maguk alatt a fát. Pedig az ág már nagyon recseg. Nagyon kevés kell ahhoz, hogy bekövetkezzen, amit már nem lehet visszafordítani. Én is bizakodó vagyok, de megmondom őszintén egyre kevésbé. Hogy miért? Mert látni, tapasztalni a tehetetlenséget, a döntésképtelenséget, a hozzá nem értést. Ezt azért mondom, mert politikusok hozzák a döntéseket. Éppen azok, akik nem értenek hozzá. A szakértői gárda természetesen azt mondja, amit az adott érdek megkíván.

Erre csak egy példa. Több évtizedes tapasztalattal rendelkező kutató rájött valamire, és azt publikálni akarta a hivatalos szaklapban. Természetesen az engedélyt megkérte. Talán nem mondok újat, ha azt mondom, hogy persze hogy nem kapta meg. Az indok. „Magát azért fizetjük, hogy a mi érdekeinket képviselje, és ne a saját kutatási eredményeit próbálja érvényesíteni”. Ez a kutató ma már nem dolgozik azon a munkahelyen. Létezhet, hogy ez így működik? Mindenkit el kell szomorítsak: igen. Ilyen helyekről kerülnek ki az egyes „kutatási eredmények”. Kissé érdekes. Addig, amíg ez így van, addig semmi változás nem lesz. A pénz nélküli, a hatalom nélküli egyszerű ember próbál a maga módján tenni valamit. Itt tartunk.

2019.12.23.

Vegyi anyagok mindenhol

Tudom, a címben szereplő vegyi anyagokra utaló megfogalmazás nem újdonság. Mindenki tudja, hogy rengeteg vegyi anyag kerül a szervezetünkbe. Étellel, itallal, gyógyszerekkel, kozmetikumokkal, a levegő útján. Van valami, ami igen érdekessé teszi ezt a dolgot. Több alkalommal is jeleztek bizonyos vegyi szennyezést különböző helyeken, különböző közegben. Talaj, víz, levegő. Aztán érdekes módon a mérések alkalmával teljesen más értékek láttak napvilágot. Vajon nem ugyanolyan eszközzel mértek? Akkora különbség lehet két vagy több mérés között, hogy jelentős eltérés mutatkozhat? Olyan nagy eltérés, hogy míg az egyik egészségre veszélyes szintet mutat ki, addig a másik teljesen elfogadható értékkel rukkol elő. Hogy lehetséges ez? Ilyen pontatlanok a mérőműszerek? Aztán, hogy tovább bonyolítsuk a dolgot, feljelentik azt a valakit, szervezetet, amely megállapította a veszélyes szintet. A konkrét érték közben, és pontosabb mérés alkalmával kiderül, hogy még tízszer magasabb. Meg tudná ezt nekem valaki magyarázni, hogy miképpen lehetséges ez? Nekem vannak ötleteim, de nem én vagyok hivatott ezt előterjeszteni. A furcsa, hogy vajon miért nem tudják vállalni a felelősséget? Miért nem ismerik el a hibájukat? Miért kell hazudni? Miért kell félrevezetni a lakosságot? Miért nem számít még az emberek egészsége sem? Hogy van ez? Mikor fog ez megváltozni? Még lenn több kérdésem, de azt hiszem ennyi elég. A vegyi anyagok teszik tönkre az emberek egészségét. Nem lehet már kordában tartani ezek hatásait. Gondoljunk bele. Étel, ital, gyógyszer, kozmetikumok. Ezekben valamilyen vegyi anyagok jelen vannak, amiket az emberek nem ismernek. A gyártó sem ismeri. Ő azt látja, és azt tudja, hogy az a valami milyen általa kedvező hatásnak felel meg. Nézzük csak?  Az adalékanyagok jelölése címszó alatt ezt lehet találni:

„Színezékek, módosított keményítők,* ha glutént tartalmazhat, ki kell egészíteni a növényi eredet megjelölésével! Tartósítószerek, édesítőszerek, antioxidánsok, térfogatnövelő szerek, emulgeáló szerek, habzásgátlók, sűrítő anyagok, fényező anyagok, zselésítő anyagok, emulgeáló sók /csak az ömlesztett sajtok és azon alapuló termékek esetén/ stabilizátorok, lisztjavító szerek, ízfokozók, szilárdító anyagok, étkezési savak, nedvesítő szerek, savanyúságot szabályozó anyagok, tömegnövelő szerek, csomósodást és lesülést gátló anyagok, hajtógázok és csomagológázok”.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Útmutató Húskészítmények és egyes friss húsok, előkészített húsok jelölésének kérdései és helyes gyakorlata. Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság Húskészítmények Szakbizottsága 2010 október

Csak egy megjegyzés: ilyen anyagokat tesznek az egyes húskészítményekbe. Ezek mind valamilyen vegyi anyagok. A végeredmény ellenőrizhetetlen. Amikor egy húskészítménynél elő van írva maga a hús aránya, ami sok esetben a 70 százalékot sem éri el, akkor el lehet képzelni, hogy a többi csak töltőanyag. Olyan, mint amikor szőlő nélkül készítünk bort. Ezek a vegyi anyagok valamilyen formában visszakerülnek a természetbe. Ahogy említettem, a természetben minden összefügg mindennel. Ebben az esetben is a helyzet. A vegyi anyagok sora ellenőrizhetetlen láncreakciót vált ki, aminek a vége nem látható.

2019.12.09.

Ipari szennyezés

Hazánkban még elég sok helyen fellelhető az iparilag szennyezett terület. De azt hiszem érdemes kilépni a nagyvilágba. Melyek lehetnek azok a szennyező anyagok, melyek komolyan veszélyeztetik a környezetünket? Másképpen teszem fel a kérdést. Melyek azok az iparágak, amelyek komolyan veszélyeztetik a környezetünket? Biztos sokat tudnánk mondani. Én négyet emelnék ki. Vegyipar, feldolgozó ipar, bányászat, hulladék gazdálkodás. Mindegyikre nagy szükség van, de nem úgy működnek, ahogy kellene. Vajon mi a hiba? A baj ott van, hogy ezek az iparágak irdatlan mennyiségű vizet és energiát használnak el. Pont azokat a részeket szennyezik, melyek az egészséges élethez nélkülözhetetlenek, a vizeket, a szárazföldet és a légkört. Nem tudok egyet sem kiemelni a négy közül, amelyik jobban szennyezi a környezetünket, mint a másik. Talán a vegyipar, ami egy kicsit előrébb van a többinél. Tudjuk, hogy vegyi anyagokkal milyen változásokat tudunk okozni. Még élettani elváltozásokat is. A vegyipar állandó fejlesztésen megy keresztül. Újabb és újabb eljárásokat dolgoznak ki. Sajnos sok esetben igen káros melléktermékek keletkeznek, melyek kikerülnek a gyárakból, kutató műhelyekből. Ezeknek az anyagoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatása ismeretlen. Ez a legnagyobb baj mindegyik esetben. Nem tudni a hatást. Elviekben a gyártás során keletkező anyagokat kezelni, megsemmisíteni kellene. Szerte a világban vannak, és találni olyan helyeket, melyek szennyező, szennyezett területként vannak jelen a természetben. Ezek környezetvédelmi terhelése nagyon nagy. Bármelyik területet vesszük, szennyező, sok esetben veszélyes anyagaikkal találkozik az ember. Vajon mennyire vannak hatással az emberi szervezetre ezek a technológiák? Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy nagyon.

Az emberek egészsége veszít idejéből. Az élhető időszak ezek révén csökkenni fog. Sajnos egyre inkább számolni kell azzal a ténnyel, hogy felbukkanhatnak, sőt, már jelen vannak olyan, az emberek egészségére ható anyagok, melyek rövidebb, vagy akár hosszabb távon komoly egészségkárosodást okoznak. A vegyi anyagok szervezetre gyakorolt hatása nagyon sok esetben ismeretlen. Vannak olyanok, melyek csak évekkel később mutathatók ki. Az érdekek felülírják az egészséget. Azt hiszem ez a mondat mindent megmagyaráz.

2019.11.30.

Növényvédő szerek

Sajnos azt kell mondani, hogy egyre több növényvédő szert kell alkalmazni a mezőgazdaságban. A melegebb telek alkalmat adnak a kártevőknek, hogy átteleljenek, és zavartalanul szaporodjanak a rákövetkező évben. Ez ellen védekezni kell. A rovarok természetes ellenségei is fogyóban vannak. Így rohamosan terjednek el a kártevők. A védekezés eddigi leghatékonyabb eszközei a növényvédő szerek. Egyre több, és egyre inkább veszélyes anyagokat állítanak elő. Hatalmas károkat szenvednek a mezőgazdasági termesztéssel foglalkozó gazdák. Azzal, hogy ki vannak téve a változó időjárás szeszélyeinek, még ezzel a problémával is meg kell küzdeniük. Ez globális jelenség. Ezt még megtetőzi a hőség és az aszály. Jellegzetes fajtái a gyomirtó szerek, a gombaölő szerek és a rovarirtó szerek. Hazánkban 1100 féle engedélyezett növényvédő szer van forgalomban. Ma már a mezőgazdasági termelés fontos, kihagyhatatlan velejárója a növényvédelem. E nélkül már nincs termelés. Gabonaféléket, zöldségféleségeket, gyümölcsöket védeni kell a kártevőktől. Sajnos ezek használata kihatással van az emberek egészségére is. Elkerülhetetlen, hogy ezek a szerek ne szennyeznék a talajt, a levegőt és a felszíni, valamint a felszín alatti vizeket. Hogy mennyi vegyszert használtak a mezőgazdaságban 2018-ban, az alábbi táblázat mutatja. Ez nagyon nagy mennyiség. Az is igaz, hogy ezek nélkül a szerek nélkül nagyon nehéz, sőt lehetetlen lenne mezőgazdasági termelést folytatni. Vajon mi lehet a helyes megoldás, hogy a növényeket se kelljen vegyi anyagokkal kezelni, és az emberek egészsége is megmaradjon? Nehéz a válasz, sőt egyenesen lehetetlen. Egyelőre. Az is kimutatható, hogy a legtöbbet használt termékek közül a paradicsomban, a paprikában, a zöldségféleségekben, burgonyában, sőt a gabonákban is megtalálhatók a növényvédő szer maradványok. Talán egy érdekes összefüggés.  Vegyszeresen kezelik a gabonatáblákat, és ajánlanak különböző fajtájú gabonaféleségeket fogyasztásra, hogy ez és ez az egészséges. Csak egy kérdés. Ha a vegyszer jelen van a talajban, amit a növény felszív, akkor hogy lehet egészséges a lisztje, amit ajánlanak? Vajon mennyi vegyszert fogyasztunk el évente? 

Növényvédő szerek felhasznált mennyisége 2017-ben

Gombaölő szerek

5 076 tonna

Rovarölő szerek

4 008 tonna

Gyomirtó szerek

4 270 tonna

Egyéb szerek

8 647 tonna

Összesen

26 065 tonna

Forrás: AKI Agrárstatisztikai Információs Osztály

Vizsgálódjunk még egy kicsit a gabonaféleségeket érintő témában.

 „Felelőtlen, és a fogyasztók egészségét kockáztató magatartás az, amikor a határérték felett szennyezett tételeket a nem, vagy kevéssé szennyezettel keverik, és az eladhatóság érdekében „éppen a határérték alá” állítják be.

„A fuzáriumtoxinok legfőbb beviteli forrásai a gabonafélékből, különösen a búzából és kukoricából készült termékek, illetve állatok esetében takarmányok.

„A Fusarium fertőzés, és a fuzáriumtoxinok keletkezése teljesen nem küszöbölhető ki”.

„Gabonából a toxint utólag eltávolítani nem lehet”.

„A fertőzés jeleit nem mutató gabona is tartalmazhat mikotoxinokat, másrészt nem minden Fusarium faj termel toxint”.

Forrás: portal.nebih.gov.hu

2019.11.22.

Vegyi anyag a konyhában

A konyha egy komoly vegyi üzem. Én személy szerint csodálom a páromat, mert olyan ízeket és olyan állagú ételeket készít, hogy az már művészet. Ezt csak úgy lehet elérni, ha valaki tisztában van az adott alapanyagok főzés, sütés közbeni változásaival. Azt hiszem, nem kell különösen hangsúlyozni, hogy az ételek és italok tele vannak oda nem illő dolgokkal. Legfőképpen adalékanyagokkal, színező anyagokkal, valamint olyanokkal, amit nem tudunk. Lehet, hogy az én hiányosságom, sőt, biztos, de eddig nem hallottam az un. ultrafeldolgozott élelmiszerekről. Ezek teljesen, vagy jórészt olyan táplálékból kivont anyagokból állnak, mint a zsírok, keményítők, hidrogénezett zsírok, hozzáadott cukrok, módosított keményítők, mesterséges ízesítők, színezékek vagy emulgeálószerek. Az ilyen termékek többek között az üdítőitalok, csomagolt sós rágcsálnivalók, sütik, feldolgozott húsok, porformájú és előcsomagolt levesek. Ezekben az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gyakran magas a só, a hozzáadott cukor, a telített zsír és más olyan anyag, amely egészségügyi problémát okoz.

Ezeknek az anyagoknak a vegyi összetételéről semmit sem lehet tudni. Bár felhívják a figyelmünket, hogy minden élelmiszeren van valamilyen tájékoztató felirat, de az valójában nem ad olyan információt, amit értelmezni is lehet. A feltüntetett értékek, szavak a vásárló számára értelmezhetetlenek. Ebből adódik, hogy bizony vannak olyan vegyi anyagok az élelmiszerekben, melyekről nem tudunk semmit. Egyre több alkalommal derülnek ki olyan dolgok, melyek az élelmiszerek gyártása során kerülnek a termékekbe. Nem véletlenül emlegetik egyre többször, hogy vagy saját termelésű, vagy bio alapanyagokat használjunk főzéshez, sütéshez.   

2019.11.18.

Savas eső, kontra légszennyezés

Első olvasatra talán furcsának tűnik, de szoros összefüggés van a légszennyezés és a savas eső között. Vajon hogyan?  Egyszerűen úgy, hogy a légkörbe kerülő szén-monoxid és kén-dioxid által keletkezett savas vegyületek eső formájában esnek a földre. A szén-monoxid esetében szénsav, kén-dioxid esetében kénessav keletkezik. Honnan kerül a légkörbe ez az anyag? Erőművekből, gyárakból, járművekből, vulkánkitörésekből. A savas esők az erdőségekben, tavakban és folyókban egyaránt kárt okoznak. Annak ellenére, hogy a tavak, azaz, a természet próbálja helyreállítani az egyensúlyt, az állandó légszennyezettség miatt a tavak öngyógyítása gátolva van. Ebből következik, ha megszűnne a légszennyezés, akkor a tavak kémiai egyensúlya helyreállna. Van még egy érdekes dolog. A tavak halállománya nem azért pusztult ki, mert savasodás lépett fel, hanem azért, mert a halaknak nem volt mit enniük. Ugyanis a savas víz kipusztította a halak táplálékát. Ebből is látható, hogy a természet mennyire törekszik arra, hogy tökéletesen működjön. Ez viszont nem lehetséges a folyamatos szennyezés miatt. Sajnos ez a jelenség már közel 60 éve porondon van. Ugyanis a 70-es években már megkezdődtek a savas esővel foglalkozó kutatások. Miért veszélyes még a savas eső? A savas esők hatására nemcsak az érzékeny erdőségek fái és a tavak apró élővilága szenved károkat, hanem a talajba beszivárgó csapadék hatására a talajból kioldódnak a nehézfémek /ólom, higany/, ezáltal bejutnak a talajvízbe, tavakba, folyókba, ezáltal mérgezik az ott élő élővilágot. Az emberek által fogyasztott élelmiszerekbe is belekerülnek.

Korábban írtam a lőtereken található ólomról. Ezt is oldja a savas eső, ami belekerül a talajvízbe, sőt, tovább is. Mivel a sav maró hatású, így minden olyan tárgyban kárt tesz, amit elér, és ami a szabadban van. Itt is látható, hogy a természetben mennyire fontos az egyensúly, mert minden összefügg mindennel. Az öngyógyítás a természet sajátossága, de ha állandó és folyamatos a szennyezés, nem tudja magát „gyógyítani”. Vigyázzunk rá!

2019.11.15.

Alumínium

Egy reklámban láttam a következőt. Egy kávékapszulát reklámoznak benne, amire felhívják a figyelmet, hogy alumínium. Meg is lepődtem ezen. Hogy miért? Röviden. Az alumíniumiparban dolgozók körében egyre több bizonyíték kerül napvilágra. Munkájuk során az alumínium terhelés nagy. Bizonyos dózis felett csontlágyulást, vérszegénységet, súlyos idegrendszeri és agykárosodást okozhat. Ide kell még sorolni az alumíniumtartalmú gyógyszereket is, amelyek károsodást okoznak. Sajnos az alumínium foglalkozási ártalom témakörét alábecsülik. A légutakra gyakorolt negatív hatása egyértelmű. Mi is az alumínium? A Földön található harmadik leggyakoribb elem. Mindig vegyületekben található. Mindenhol jelen van. Ivóvízben, dezodorokban, kozmetikai szerekben, élelmiszerekben, adalék anyagokban, stb. Emlékszem, hogy régen, úgy 50 évvel ezelőtt, elég gyakoriak voltak az alumínium edények. Mostanában nemigen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Vajon miért? Erős súrolás esetén eltávolodik a kialakult oxidatív védőréteg az edény faláról, ami a kioldódást segíti. Célszerű kerülni az erősen savas/lúgos ételek tárolását, főzését ezekben az edényekben. Főzés során a magasabb hőfok és az étel pH értéke befolyásolja az ételbe kerülő alumíniumot.

Ezért figyeltem fel a reklámban kiemelt dologra, az alumínium kapszulára. Vajon jó dolog fokozni az alumínium terhelést? Annak ellenére, hogy lehet kapni öntött alumínium edényeket, de ezek bevonattal készülnek, tehát közvetlen kapcsolat nincs a fémmel. Lehet, hogy csak én látom ezt így, de akkor miért van az, hogy manapság alumínium edényeket, evőeszközöket nem lehet látni? Sőt! Korábban ezeket az edényeket egyenesen elmarasztalták vélhető mérgező hatásuk miatt. Vajon nem véletlenül tűntek el ezek az eszközök?

Még valami. Az igazi környezeti terhelést az alumínium kapszulák okozzák, annak ellenére, hogy újra lehet hasznosítani.

 

 

A mappában található képek előnézete Képgaléria

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.