Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sugárzás

A sugárzásról

Földünket évmilliók óta érik a Napból érkező sugárzások. Éltető voltát nem lehet megkérdőjelezni. Minden ettől az égitesttől függ itt a Földön. Jótékony hatásához nem fér kétség. Valami viszont az utóbbi időben jelentősen megváltozott ezzel kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy manapság a napsugárzás egy káros jelenség. Ezt hirdetik mindenhol, ezt mondják főleg mostanában, amikor jönnek azok az idők, amikor szeretnénk többet kint lenni a szabadban. A napsugárzástól való tiltásnak megvan már a negatív hatása. Itt is meg kell említeni a mérsékletességet. A sugárzással kapcsolatban semmi ilyet nem lehet tapasztalni. Egyértelmű, hogy rossz dolog. A tiltás és az állandó kellemetlen negatív hírek jelennek meg a sajtóban, televízióban. Különböző nyilatkozatok látnak napvilágot, természetesen ezek sem jók. Nem akarok ezzel tovább így foglalkozni, inkább nézzük meg, hogy vajon mit lehet összegyűjteni a Nap káros hatásairól. Először határozzuk meg, hogy vajon milyen sugarak érnek bennünket?  Háromféle sugárzás érkezik felénk, ami jelentős. Az infravörös, a látható, és az ultraibolya, vagy ultraviola, azaz, az UV-sugárzás. Ebből az első kettővel nem érdemes foglalkozni, mert igazából nincs semmilyen hatása a szervezetünkre. Amiről igazán szó van, az az UV-sugárzás. Vajon milyen sugárzás ez? Pontosan meg lehetne határozni ennek hullámhosszát és egyéb paramétereit, de azt hiszem, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ez a sugárzásfajta az, amitől óvnak bennünket olyannyira, hogy az már egy kicsit túlzás. Vajon miért? Gondolom, ezt sem kell bővebben kifejteni. Az emberek tudatában az van, hogy védekezni kell ellene, mert nagyon ártalmas. Ezt halljuk, látjuk mindenhol, cikkek garmada jelenik meg káros hatásáról. Minden formában negatív jelzőkkel illetik ezt a sugárzás fajtát. Döbbenetes cikkek jelennek meg olyanok tollából, akiknek sem szakmai, sem tudományos előmenetele nincs, még azt a fáradságot sem veszik, hogy igazából utána nézzenek bizonyos dolgoknak. A cél az, hogy a leadott hír félelmet keltsen. Félelmet a Nap jótékony sugaraival szemben. Mindenki hallott és olvasott már erről, és ott van ez mindenkinek a tudatában. Egy idő után, amit állandóan hallunk, látunk, idővel rögzül az emberekben. Itt tartunk most. Szeretnék néhány dolgot megosztani erről a témáról. Hangsúlyozom, hogy a leírtak bárki számára elérhetőek a világhálón. Semmi újat nem fogok mondani, hacsak nem a személyes tapasztalataimat. Mivel adatokról, tényekről, olyan információkról lesz szó, ami mérhető adatokon nyugszik. Legtöbb esetben az emberek egyáltalán nem gondolkodnak el azon, ami hírt kapnak, egyszerűen elfogadják, pedig sok furcsaság derül ki egyes állításokból. Nézzük. Nem sok adatot fogok említeni, ha igen, akkor alaposan el fogom magyarázni, hogy érthető legyen. A Földünket egy úgynevezett ózonréteg, köznyelven, ózonpajzs védi meg a nap káros sugaraitól. Mi az ózon? Az ózon az oxigén háromatomos változata. Annyit érdemes tudni, hogy a nap sugarai által jönnek létre. Erre az „ózonpajzsra” hivatkoznak, hogy mennyire csökken, és az mennyire ártalmas. Valóban az ózonréteg csökkent, aminek hatására az 1980-as években hoztak egy rendeletet, melynek értelmében az ózonmolekulákat erősen bontó anyagoknak a használatát korlátozták. Ennek eredményeképpen az ózonréteg visszaállt a normális állapotára, normális vastagságára. Az ózonréteg 10km magasságban kezdődik, és 50km magasságig tart. Ebben a rétegben az ózonmolekulák, ha egyenletesen elterítenénk a föld felszínén, akkor 3mm vastag réteget alkotna. Ezzel kapcsolatban valamit feltétlenül meg kell említeni. Mégpedig ennek a rétegének a mérését és meghatározását. Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség, 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják. Ennek nagyon nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Sokat beszélnek az ózonlyukról. Ez kicsit félrevezető. Az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet biztosít. Az ózonlyuk akkor következik be, amikor a Dobson-egység 220-200 DU alá esik. Ennek az értéknek nagy jelentősége lesz a későbbiekben.

 

 

     Most egy ábra arról, hogy mely sugarak érik el a Föld felszínét. Látható, hogy az infravörös és a látható fény éri el a felszínt, a többi elnyelődik a légkörben. Az egyik UV-sugárzás éppen a sztratoszférában nyelődik el oxigénatomokkal ütközve, melynek révén keletkezik az ózon. Az ózonmolekula képződéséhez két dologra van szükség. Oxigénre és napfényre, ilyen egyszerű. Most ereszkedjünk le a földre, és nézzük meg, mi történik a felszínen. Minden nap világszerte közzé teszik az UV-sugárzás mértékét, és hogy mennyit tartózkodhatunk a napon. Itt az első furcsaság. Ugyanis a lényeges Dobson-egységet nem teszik közzé. A világtérképen viszont igen. Miért fontos ez? Ahol magas az UV-sugárzás, alacsony a Dobson-egység. Tehát, ha az ózonréteg Dobson-egysége magas, akkor nagyobb a védelem. Mikor válik veszélyessé a védelem? Akkor, ha Dobson-egység 200-220-as érték alá csökken. Mivel az értékek földrajzi helye az Amerikai földrész, így az időpont 10 óra 20 perc, és 12 óra 20 perc között lett jegyezve. Ugyanez az érték arány figyelhető meg, délután 14 órai időpontnál is. Ugyanez az összefüggés érvényes India vonalában is. Időpontjai 10 óra 30 perc, és 11 óra 30 perc között. Itt is jelentkezik az UV-sugárzás, és a Dobson-egység közötti összefüggés.

 

 

Nézzük meg mit jelent az UV-index? Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet –előrejelzés.

Forrás: life online portál

 

„Figyelem! Az itt feltüntetett maximális ajánlott napozási idők csak irányadóak, fényvédő krém használata mellett a pillanatnyi UV sugárzás alapján becsültek. Idősek és fiatalkorúak, fehér bőrűek számára rövidebb időszak vagy magas faktorszámú napozókrém javasolt. Az UV értékek, illetve a napsütés erőssége napközben folytonosan változik, kísérjék figyelemmel térképünket napozás előtt, vagy mobiltelefonról akár közben is.”

Forrás: időkép

Ez a meghatározás egy kicsit furcsa. Ugyanis becslésről van szó. Egy ilyen fontos kérdésben nem igazán szerencsés becslésekről beszélni, valamint az, hogy a feltüntetett másik érték, a napozásra vonatkoztatva csak irányadóak. Ez is egy furcsaság, ugye? Egy adat akkor pontos, ha mérés van mögötte. Egy becslés hiteltelen. Nézzünk egy másik összefüggést. Az ózon keletkezésekor hő képződik. Az erős napsugárzás ellen a szervezet úgy védekezik, hogy melanin-pigmentet termel, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin, UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A bőr felszínén ugyanaz játszódik le, mint a sztratoszférában. Az UV-sugárzás hővé alakul, ezt érezzük is, hiszen meleg lesz a bőrünk.

              Az elektromágneses hullámok elnyelődése a földi légkörben. A barna sáv vastagsága arányos az elnyelődéssel (átlátszatlansággal). A légkör csak a fényhullámokat (szivárvány színben) és a rádióhullámokat engedi át.

Forrás: Wikipédia

1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vegyi anyagok használata 80%-kal csökkent. Svédország 1978. január 23-án betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC /freon néven vált ismerté, chlor-fluor-carbon// gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult, oly mértékben, hogy 2030-ra teljesen helyreáll az ózonréteg az Északi félteke fölött. Ez azt jelenti, hogy most is tökéletes az ózonréteg védelme. A korábbi veszteség a bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően visszaépült.

Sokszor hallani, és emlegetik azt, hogy még borult időben is veszélyes az UV, sőt ajánlatos napszemüveget viselni. A fenti grafikon azt mutatja, hogy mennyi az értéke az UV-nak, felhős idő esetén. Az igaz, hogy az információ nem tér ki a felhőzet zártságáról, csak annyit említ, hogy érdemes használni borult időben is napszemüveget. Tudjuk, hogy a szemüveg viselete egy kellék, amit a metróban is használnak az emberek, szerintem divatból, és nem védelemből. A következő felhívás látott napvilágot.

VISELJ NAPSZEMÜVEGET!

„A káros UVA és UVB sugarak a szemet és a szemkörnyék finom bőrét is támadják, így hóban, szélben, napsütésben, sőt, még felhős időben is viseljünk napszemüveget! Ma már trendi darabok milliói közül választhatjuk ki a formában, fazonban megfelelőt, funkcióját tekintve viszont sose legyen alku tárgya, hogy a lencsék megfelelő védelemmel legyenek ellátva”!

Forrás: Ezüstfény Magánklinika

Lehet, hogy én nem értek hozzá, de azért valamit megjegyeznék. Ha az UV-sugár  tiszta derült időben 3-as fokozatig nem káros, akkor miért kellene felhős időben is napszemüveget viselni? Azért még tovább megyek. Az UV-sugárzás 7-es érték fölött veszélyes a táblázat szerint. Felhős időben nincs UV-sugárzás. Maradjunk annyiban, hogy a szemész nem ért a fizikához és a meteorológiához, de legalább kérdezze meg a hozzáértő embert.

 

UV Index

UV
sugárzási szint

Huzamosabb ideig szabadban tartózkodók védekezése

Javasolt napozási (bőrleégési) idő [perc]

nagyon érzékeny

  érzékeny  

közepesen érzékeny

kevésbé érzékeny

8.0 felett

extrém

11 és 15 óra között keressük az árnyékot, könnyű, kevés testrészt fedetlenül hagyó ruha, széles karimájú kalap viselése, napernyő használata indokolt.
Alkalmazzunk fényvédő krémet!

10 - 15

15 - 20

25 - 30

30 - 40

7.0 - 7.9

nagyon
erős

Széles karimájú kalap, napszemüveg, napernyő, a fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt. Kerüljük a déli napsütésben az árnyékmentes helyen való tartózkodást!

15 - 20

20 - 25

30 - 35

40 - 45

5.0 - 6.9

erős

Széles karimájú kalap, napszemüveg, érzékenyebbeknek napernyő, fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt!

20 - 30

25 - 35

35 - 45

45 - 60

3.0 - 4.9

mérsékelt

Széles karimájú kalap, napszemüveg mindenkinek indokolt!

30 - 45

35 - 60

45 - 80

60 - 100

0.1 - 2.9

gyenge

Különlegesen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedés nem szükséges.

45 - 60

60 - 75

80 - 90

100 - 120

2-es UV Index alatt > 120 perc

Forrás: OMSZ

 

„A faktorszám elvileg azt mutatja meg, hogy mennyire véd egy naptej a leégéstől. Pontosan ennyit, és nem többet: mint már tudjuk, a leégést az UV-B sugárzás okozza, ezért a faktorszám semmilyen információt nem ad arról, milyen védelmet nyújt az adott termék UV-A ellen”.

Forrás: Index

„A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást”.

UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Forrás: Wikipédia

 

Ott, ahol felhős az égbolt, egyáltalán nincs UV-sugárzás. Akkor miről beszélnek? Talán már kissé bosszantó, hogy olyan „tanácsokkal” és olyan figyelmeztetésekkel látják el az embereket, amikre semmi szükség nincs. Nem kellene riogatni, fegyelmezni az embereket, hanem korrekt tájékoztatással ellátni őket. Ebből kiindulva barlangokban, metrón, földalattin, lakóépületekben is kellene hordani napszemüveget. Egy alkalommal beszéltem egy szemész orvossal. Ő azt mondta, hogy abban az esetben célszerű napszemüveget hordani, ha bántónak érezzük a napsugárzást. Ugyanis a napszemüvegek színes üvege torz színlátást okozhat. Lehet, hogy inkább ezzel kellene foglalkozni, és nem az érdekekkel.

Felhős időben is le lehet égni, mert a napsugárzás 80%-a a vékony felhőrétegen is át tud hatolni.

WHO ajánlások alapján Forrás: egy internetes oldal, valószínűleg átvett információ

Aki ezt leírta, volt egyáltalán napon? Biztos vagyok benne, hogy nem. Ilyet leírni szégyen. Ennyit ért ezekhez a dolgokhoz? Döbbenet. Ez a nyilatkozat magas fokú hozzá nem értést takar. Egy valamit nagyon jó lenne már igazán művelni. Valós tájékoztatást adni az embereknek. Bár nem ide tartozik, de hasonlóság van a kettő között. Nevezetesen arról van szó, hogy éppen a napokban nyilatkozott hozzáértő orvos, aki azt mondta, hogy a méregtelenítés egy fölösleges valami. Olyan, hogy méregtelenítés nincs, mert a szervezet napi szinten foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ha a szervezet nem méregtelenítene, akkor az ember meghalna. Ez így van a napsugarakkal is. Ezt úgy hívjuk, az éltető napsugár, hiszen a szervezet számára a napsugárzás állítja elő az egyik legfontosabb anyagot, a D-vitamint. Nem a napsugárzástól kell óvni az embereket, hanem a felelőtlen hozzá nem értő nyilatkozatoktól.

Napsugár, napozás, fényvédők

Időnként felröppennek hírek, főleg a nyár közeledtével, melyek minden embert érintenek. Nem szeretnék nagyon mélyen belemenni a témába, csak annyira, amennyire esetleg érdemes foglalkozni vele. Márpedig érdemes. Sajnos egyre több olyan információt kapunk, és annyit, hogy nem tudjuk kellőképpen szelektálni ezeket. Melyik hírt fogadjuk el hitelesnek? Ki mond igazat? Milyen érdekek mentén haladnak ezek a cikkek? Miért tájékoztatnak félre? Miért hihetetlen nagy eltérést mutat ugyanazon területtel foglalkozó szakértők véleménye? Kinek higgyünk, ha egyáltalán hinni akarunk ezeknek az írásoknak? Nem könnyű a válasz ezekre a kérdésekre. Még egyre sem. Az éltető Napunk. Saját tapasztalatomat, sőt, ha mondhatom, aki ezt olvassa, hogy saját tapasztalatunkat, most ne vegyük figyelembe. Első körben különböző helyekről beszerzett információt szeretnék megosztani. Ez azért is fontos, mert egy helyen soha nem lehet megtalálni olyan cikket, amelyik mindkét fél véleményét közölné. Öt-tíz, vagy még több írásból ollózott véleményről van szó. Nézzük. Nagyon jól tudjuk, hogy a Napunknak milyen jótékony hatása van. Az egyik, hogy fokozza a D-vitamin képződést a szervezetben, és fertőtlenítő hatása is van, hiszen segít elpusztítani a bőr felszínén lévő baktériumokat. A napsugárzás, illetve az UVB sugarak csökkentik a magas vérnyomást, mivel az erek kitágulnak, a sejtek tápanyagellátása, és a salaktalanítás is javul. Csökken a depresszió hajlam. A mai világban ez nagyon fontos. Azt hiszem, ezek nagyon jó dolgok. Most térjünk át arra, hogy mi történik a szabadságolások, nyaralások előtt. Felhívják a figyelmünket, hogy ne tartózkodjunk a napon, mert az káros, ha pedig ott vagyunk, akkor használjunk védekező termékeket.

Csak kitérőként egy grafikon. Különböző nagyságú UV-index mellé rendelt ózon koncentráció. Látható, hogy az UV-index emelkedésével csökken a Dobson-egység, azaz, az ózon koncentráció, amely véd a sugarak ellen. Az UV-sugarak akkor válnak súlyosabbá, ha az értékük 220 Dobson-egység alá csökken. Nem lehet látni a végét a különböző napvédő krémeknek, tejeknek, stb. Tájékoztatást kapunk a szerek használatáról, mennyit tartózkodjunk a napon, hogyan alkalmazzuk ezeket, stb. Ha valaki strandra jár, talán tapasztalta a következőt. Megérkeznek, lepakolnak, előkerül a napozószer, lekenik a gyereket, meg magukat, aztán irány a medence. Kérdezem én, minek? Nem akkor kell a gyereket bekenni, amikor a vízbe megy, hanem utána, amikor esetleg a napon játszanak? Az egyik, hogy a vízben semmi hatása nincs, mert hamar lemosódik, és nem ér semmit, a másik, hogy alaposan szennyezi a vizet. Ha hiszünk az írásoknak, azt is elmondják, hogy a különböző napozószerek kb. húsz perc után kezdenek el védeni. Tehát rossz gyakorlat az előbb említett eljárás. Az egyes napozószerek általában beszívódnak a bőrbe, esetleg a véráramba is. Az a képességük, hogy elnyelik az UV sugarakat, egyúttal káros is, olyannyira, hogy növelhetik a bőrrák kockázatát. Mellrákos sejtekben kimutatták az OMC jelenlétét, ami a napozószerek egyik alapanyaga. A napozószerekben kimutatható anyagok: Octyl Methoxycinnamate /OMC/, Ethylhexyil Mehoxycinnamate, Benzophenone, Oxybenzone.  Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kémiai fényvédők használatát érdemes mellőzni. Egyszerűen agyament írás jelent meg egy magazinban. Ráadásul olyanban, amely az egészségügy területén próbál tájékoztatást adni. Ez a következő. A napozóvédelemről szóló cikkben azt írják, hogy idézem: „a fényvédőfaktor melletti szám azt mutatja, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával”. Ha például fényvédő krém nélkül valaki 10 perc alatt leég, akkor egy közepes 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30x10 percre, azaz 300 percre tolódik. Ez öt óra. Ennyi időt tölthetünk el a napon leégés nélkül. Csak csendesen jegyzem meg: próbáljon meg valaki ennyi időt eltölteni folyamatosan a napon, amikor már 10 perc alatt is leég. Ide vágó az a megállapítás is, mely szerint a 15 faktoros az UVB sugarak 93%-a, a 30 faktoros a 96,7%-a, az 50 faktoros  pedig a 98%-a ellen véd. Most, hogy van ez? Csak egy véglet. Az 50 faktoros napozószerrel az előbbi számítás szerint 50x10 perc, azaz, 500 percet tölthetünk a napon. Ez 8,3 óra. Aki már napozott, az tudja, hogy mit jelent ennyi időt eltölteni a napon. Ennyi idő után teljesen mindegy, mivel van valaki bekenve, az komoly bőrkárosodást kap. Erre egy személyes példát is tudok mondani. Mikor gyerekek voltunk, a nyári napokat a Duna mellett töltöttük. Egyszer gondoltunk egyet, hogy addig nem megyünk a vízbe, amíg 1000-ig el nem számolunk egyesével. Ez aránylag gyorsan ment, ami azt jelentette, hogy kb. 7-8 perc alatt végeztünk a számolással, már csak azért is, hogy minél hamarabb mehessünk lubickolni. Ez 1965-ben, vagy 66-ban volt, pontosan már nem tudom. A következményre azonban pontosan emlékszem. Másnapra szépen felégett a hátam, és két hétig csak az árnyékban ücsörögtem fehér ingben. Ha figyelembe vesszük az ózonréteg alakulását, a hőmérséklet emelkedését, hogy akkor még nem gátolták, hanem elősegítették az egyes szerek a barnaság elérését, akkor elgondolkodtató, hogy egyáltalán lehetséges-e ezeknek a számoknak hinni. Ugyanis 7-8 percről beszélünk, a 300 perc ellenében. Szerintem, ha valaki ennyi időt eltölt a napon, teljesen mindegy, mivel van bekenve, az fájdalmas lesz. Vajon lehet-e azoknak az írásoknak hinni, melyek a különböző napozószereket propagálják, vagy csak érdekek mentén folyik mindez? Talán itt is érdemes megfogadni a jó öreg közmondást, mely szerint a középút a megfelelő irány, azaz, a napozást sem kell túlzásba vinni. Ja, még valami. Ha a gyereket szinte eltiltják a naptól, sokat ártanak vele. A folyamatossággal szép egyenletes, egészséges barna színt adhatnak gyereküknek anélkül, hogy károsodna bármi is. Hogy a félretájékoztatás, és egyáltalán a helyes és korrekt ismertetést nélkülöző dolgokat érzékeljem egy kissé, itt a következő, sokak által olvasott cikk. Idézem: „ Cím: 50 faktorosnál erősebb naptejek. A napozószerekben lévő anyagok a leégést okozó UVB sugárzástól védenek, nem pedig az UVA sugaraktól, amelyek többek között a rákos megbetegedések kialakulásáért felelősek. Ha tehát 50 faktorosnál erősebb napozószert használunk, akkor jó eséllyel nem fogunk leégni, viszont éppen e miatt jóval több időt töltünk a napon, hosszú időre kitéve magunkat a veszélyes UVA sugárzásnak”. Ebből következik, hogy az egyes napozószer készítmények nem a káros sugaraktól védenek, hanem a leégéstől. Nagy különbség, óriási különbség. Sőt, az egyes napozószerek irritációt, allergiás reakciót, különböző hormonális problémát is okoznak, mert beszívódnak a bőrbe és a vércsatornákba.

Összegezve: az egyes napozó, vagy fényvédő krémek, tejek, olajok körül kialakult különböző vélemények, írások, cikkek, nem egyszerűbbé, hanem sokkal inkább kaotikussá teszik ezt a témát. Nincs egyöntetű vélemény, ezáltal az emberekben is bizonytalanságot okoznak. Egyáltalán nincs kimondva, hogy mi az kellő védelem, mert ahány cikk, annyi vélemény. Egyet tudomásul kell venni. Itt nem az emberek egészségéről szól a dolog, hanem a pénzről. Ha egy kicsit figyelmesen elolvassuk a következő néhány sort, azt hiszem érdekes megállapítást tehetünk.

     „A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9% abszorbeálja[1] és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának esélyét”.

Forrás: Wikipédia

Melanin= a melanin határozza meg a bőr, a haj, és a szem színét

Abszorbeálja= elnyeli

       „A „Nők Lapja” hasábjain jelent meg a következő „Nyári hajkárok” című írás. Idézem: „A hableányoknak elsősorban vízálló védelemre van szükségük. Mielőtt elmerülnének a habokban, érdemes édesvízzel leöblíteni a frizurájukat, mert ez segít megakadályozni, hogy a só és a klór a hajszálak mélyére hatoljon. A sókristályok úgynevezett gyújtóüveget képezhetnek a hajban. Ezért ahogy partra érnek, azonnal öblítsék le a hajat újra, és fújják be UV-védelmet adó ápoló készítménnyel”.  

Forrás: Nőklapja magazin 2019. július 3. 36. oldal

      Miről beszélnek? Hát azt hiszem igen érdekes kérdés. Sokat vagyok a napon gyerekkorom óta. A fiamat sem a pincében tartottam, amikor sütött a nap. Amikor csak lehetett, vittem magammal a szabadba, a strandra, a napra. A napsugárzás révén jutunk az egyik legfontosabb vitaminhoz. Ez a D-vitamin. Ma már előírás, hogy mekkora adag D-vitamint szedjenek a gyerekek. De minek, hiszen ott a napsugárzás. Ja, igen. Ma már a napozás egy káros tevékenységnek van beállítva, sőt, a napon tartózkodás már veszélyes és tilos. Régen azt mondtuk, hogy az áldott napsugár, ma már ez így szól, az a káros napsugár. Hát nem érdekes? A sajnálatos az, hogy a gyerekekbe ez van belenevelve, hogy a napsugár ártalmas. Meg is lehet nézni őket. Fehérek, szinte sárga a bőrük, még nyáron is nyakig beöltözve járnak, és ha véletlen strandra mennek, akkor is az árnyékban vannak. Egyszerűen egészségtelen a bőrük színe. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nemcsak a bőrükkel van baj, hanem az egészségükkel is. Egyszerűen látni rajtuk. A természetes úton szerzett D-vitamin, ami nagyon hiányzik a szervezetükből. A hírek viszont arról szólnak, hogy ne menjünk a napra, mert az káros. Sok esetben elnézni strandokon, hogy kisgyerekek kezes-lábasban vannak a medencében. Látni rajtuk, hogy nem érzik jól magukat. Sajnos a szülők a felelősek ezért is. Nem kell kitenni őket a napra, hanem kis időre engedni, hogy a gyerek jól érezze magát. Futkározzon, pancsoljon, hancúrozzon az éltető napsugarakban. Sokkal több jót tesznek vele, minthogy egyszerűen eldugják a napsugárzás elől. Ismét csak azt tudom mondani, olvassák el figyelmesen az idézeteket. Valami fontos még ide tartozik, illetve illeszkedik a napsugárzáshoz. Ez pedig a napszemüvegek használata. Jó néhány évig dolgoztam egy olyan helyen, ahol a szemüvegekkel és napszemüvegekkel is foglalkoztak. Kiállítások alakalmával egyszer rákérdeztem arra, hogy vajon mennyire ártalmas a napszemüveg? Talán a mai világban érdekes kérdésként hangzik, hiszen manapság még a metróban, stúdiókban, zárt helyeken, felhős időben, gyakorlatilag mindenkor és mindenhol az emberek fején ott van a napszemüveg, ha kell, ha nem. Én azt nem vitatom, hogy valakiknek érzékenyebb a szemük. Nincs azzal semmi baj, de nem ez a gyakoribb. Ma a napszemüveg egy divat része, semmi ok nincs rá, hogy állandóan a fejünkön legyen. Visszatérve a kérdésre. Meglepő választ kaptam. Valamennyi sejtésem volt ezzel kapcsolatban az erre szóló irodalmakat olvasva, de egy szakember, aki ezzel foglakozik több évtizede, mégis csak jobban ért hozzá. Azt mondta, hogy a napszemüvegek torzítják az emberi szem valódi színlátását. Ugyanis a szemüveg színezete többféle, és ezáltal más színérzékélés lép fel. Annyit még hozzá tett, hogyha mindenféleképpen szükséges, olyat válasszunk, hogy a tükörrel szemben állva lássuk a pupillánkat, és a színezete legyen kék árnyalatú. Hogy miért? Az égbolt színét a légköri fényszóródás okozza. Tehát a természetes szín a kék. Ez okozza a legkevesebb torzulást.

Aztán olvastam egy cikket ezzel kapcsolatban, amit szeretnék megosztani. A címe: „Napszemüveg: jó vagy ártalmas a gyereknek? Csak a fontos kérdések. A kérdésekre válaszol: dr. Ungváry Lilla szemészorvos

„Kitágul-e a pupilla a napszemüveg gyakori hordásakor?

A sötétre színezett napszemüveg mögött a pupilla kissé kitágul, ami nem jó, mert a szórt sugárzásból több érheti a szemet. A mai napszemüveg kultúra inkább divat, semmint valódi védelmet szolgáló eszköz. A valódi UV védelmet az árnyékoló sapkák, ernyők adják.

Árt-e vagy nem a gyerekeknek a napszemüveg?

Gyerekeknél inkább a sapkát és az árnyékolást jó használni, ne napszemüveget adjanak rájuk. Inkább ügyeljünk, hogy a játéktér megfelelően le legyen árnyékolva, főleg a déli órában. Ha mégis napon van, viseljen világos sapkát, ami az arcát is árnyékolja”.

Szakértő: dr. Ungváry Lilla szemészorvos

Forrás: Nagyszülők Lapja

Azért elgondolkodtató. A médiából ömlik a jó tanács, hogy még felhős időben is hordjunk napszemüveget. Nézzük csak? Se napfény, se UV-sugárzás. Akkor minek? Önök értik?  Sugárzás folyamatosan éri az embert a környezetéből bizonyos szinten. Akkor van baj, ha ez a szint megemelkedik. Mitől és hol emelkedhet meg? Orvosi sugárterheléstől, atomerőművektől, izotóplaboratóriumok környezetében, radioaktív hulladék tárolók közelében, nukleáris kísérleti robbantások alkalmával. Milyen sugárzási dózis jelent veszélyt az emberre? „A szakértők szerint kevesebb, mint 100 millisievertnyi sugárzás hatására semmilyen közvetlen károsodásra nem kell számítani. A rák kockázatát már csekély dózis is növeli. Atomreaktor-baleset estén, ha a sugárzás mértéke eléri a 10 millisievertet, az érintett területeken élőknek ajánlott zárt épületekben tartózkodni. 100 millisievert vagy annál nagyobb értékek mellett a lakosságot evakuálják”. Forrás:WEBBeteg

Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők. Sajnos azt kell mondani, hogy nincs egységes állásfoglalás a sugárzási szintekkel kapcsolatban, illetve, hogy melyik szint milyen károsodást okoz, ahogy a fenti értékek is tükrözik. Egy biztos. A radioaktív sugárzás ártalmas a szervezetnek. Vélhetően ezt is lehet bagatellizálni, de azt hiszem nem volna szabad. Ma már szinte minden anyag rákkeltő, a sugárzás is. Egy korábbi időben volt egy atomerőmű baleset. Véleményem szerint a mérések teljesen mindegy mit mutatnak, a megbetegedések száma a 2000-es évektől emelkednek. A számok makacs valamik. „Magyarországon évente 32-33 ezer ember hal meg rákban, ami arányaiban a legrosszabb adat a világszervezet országai között. Különösen megdöbbentő, hogy míg Európa más országaiban inkább csökken a rákos megbetegedések és a rák miatti halálozások száma, addig hazánkban a megbetegedések száma 2001 óta közel a másfélszeresére nőtt. Míg 2001-ben 75 ezer, addig 2017-ben már 100 ezer rákos beteget regisztráltak”.

Forrás: ebf.hu

 

Mi okozza mindezt? Az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás. Van  még valami. A sugárterhelés. Nézzünk néhány leírást.

A sugárzás nagyobb dózisa nem eredményez agresszívebb daganatot. Az élelmiszer-besugárzást az 1940-es évektől kezdték alkalmazni. Kimutatták, hogy biztonságos és hatékony, és sok országban használják. A besugárzás megelőzi azokat a betegségeket, amiket a táplálékban lévő baktériumok okoznának. Pl. megelőzi a szalmonellafertőzést, amit az emberek baromfihús (pl. csirke) fogyasztása révén kaphatnak. Az eljárás a táplálék gamma- vagy röntgenbesugárzását jelenti, ami megöli a baktériumokat, de a táplálék nem válik radioaktívvá (sugárzóvá). Az így kezelt élelmiszerek nem okoznak rákot.
 

Nagy dózisban – évi 500 mSv felett – a sugárzás növeli a leukémia, mell-, hólyag-, vastagbél-, máj-, tüdő-, nyelőcső-, petefészek- és gyomorrák valamint a myeloma multiplex kockázatát.
            Pajzsmirigyrák - biztosan. Leukémia - talán. A túl nagymértékű sugárzás növeli a rák évekkel későbbi kialakulásának kockázatát, s leginkább a legfiatalabbak veszélyeztetettek. Ám az, hogy milyen mértékű és milyen hosszú ideig tartó expozíció káros, nem egyértelmű. A japán atomerőmű válság kibontakozásával mindez egyre nagyobb vitatéma a tudósok között.

Forrás: WEBBeteg

        

          Ugye milyen érdekes? Egy szinte biztos. Csernobil utóhatását 2050-2060-ig kapjuk. Ha visszatekintünk: vajon mitől emelkedhetett meg a rákos megbetegedések száma? Igen, a sugárzástól. Túl sok vegyi anyag, és túl sok folyamatosan és rendszeresen kapott sugárzás ér bennünket. A láthatatlannal szemben semmit sem tehetünk. Talán itt is elvárható lenne a kutatók részéről a korrekt tájékoztatás. Ezt azért is mondom, mert mint sok más területen, itt is eléggé eltérőek a vélemények és adatok, számok. Gyakorlatilag mindenhonnan ér a radioaktív sugárzás. Az érzékeny emberi szervezet azonnal reagál a lényegi változásokra. Vajon meddig bírja károsodás nélkül?  Vagy már túlléptünk azon?