Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pénz, hatalom, uralkodás

 

Pénz, hatalom, uralkodás

         A templomos lovagrend 1118-ban keresztes lovagokból szerveződött Szentföldön. Hugues de Payns vezetésével.  Nyolc lovag elhatározta, hogy életét a Szentföld zarándokai védelmének szenteli. Itt kell megjegyezni, hogy bár a fogadalmuk nemes célt szolgált, mégsem ismerünk semmilyen, olyan korabeli dokumentumot, amely arra utalna, hogy valaha is eleget tettek volna e vállalásuknak.  A lovagokat II. Balduin jeruzsálemi király vette pártfogásba. A XIII. század második felében óriási vagyonnal rendelkeztek, állam az államban működtek. 1291-ben a Szentföld elveszett a keresztények számára. A másik két lovagrend a Johanniták, és a Teutonok is saját államban gondolkodtak, ám ez nem sikerült, mert szembe kerültek a Francia Királysággal. 1307. október 13-án IV. Fülöp francia uralkodó egy jól megszervezett akcióval lefoglalta a templomosok vagyonát, és eljárást indított ellenük. Legtöbbjüket kivégeztette. 1312. március 22-én feloszlatták a templomosok rendjét. Birtokuk java része a francia király, illetve a Johanniták rendje kezébe került. Csekély számban, de maradtak túlélők, főleg más országokban. Krisztus Lovagrendje néven újraszerveződtek. Több esetben más és más néven illetik a Lovagrendeket, a lényeg, hogy Portugáliában folytatólagosan működtek évszázadokon át. XVI. Benedek elismerte a rendet, így a mai napig is Jeruzsálemi Templomos Lovagrend néven vannak jelen. Manapság is lehet jelentkezni. A jelentkező csak hívő katolikus lehet, ajánlást kell vinnie a családjától, a plébánosától, valamint nagykorúnak kell lennie. Élhet házasságban, de nem lehet elvált. Bele kell egyeznie, hogy a rend bármikor ellenőrizheti, hogy a rend eszméinek megfelelően él-e. Két év után avatják lovaggá. De térjünk vissza egy fontos információért. 1307. október 13-án késő éjjel néhány nagy tárkocsi hagyta el sietősen Párizst, még azt megelőzően, hogy a templomosok rendházát felgyújtották volna. A titokzatos rakománnyal megpakolt kocsik a La Manche csatorna felé tartottak. A legenda úgy tartja, hogy néhány lovagnak sikerült Párizsból kicsempészni a relikviákat, és Skóciába menekíteni az utolsó pillanatban, mielőtt még a megtorlás elkezdődött volna. Az érdekesség az, hogy az Angliában megtelepedő templomosokat ugyan perbe fogták, de valamennyiüket felmentették, és szabadon engedték.

Ezt követően az angliai templomosok a johannita rendbe, azaz a kórházas lovagok rendjébe olvadtak be. A furcsaság, hogy a rend székhelye az a Temple nevű település, ahová a legenda szerint a Párizsból kimenekített kincseket az apátság területén rejtették el, a templomos lovagok. Az ő nevükhöz fűződnek a bankrendszer egyes elemei. Hogy mekkora vagyonról is van szó? Legjobban azzal lehet érzékeltetni, hogy a rend felszámolása és vagyonának elkobzása megrázta a XIV. század gazdaságát, hiszen rengeteg ember vagyonát, köztük uralkodók pénzét kezelték. Ennek következtében az akkoriban kialakulóban lévő modern bankrendszer lényegében összeomlott, az általa teremtett pénz pedig eltűnt a forgalomból. Mivel az adósok pénze sem került vissza, mert nem lehetett kinek visszafizetni az adósságot, mert a rend megszűnt, így ez a vagyonnal is felérő tartozás kiegyenlítése nem jött létre, azaz, ez a pénz is kivonódott a rendszerből. Sajnos a mai napig sem tudják még behatárolni a vagyon körülbelüli mai értékét. Nagyon sokan kutattak a kincs után. Azok, akik ezzel foglalkoztak, csakis a kincs meglétének helyeit próbálták felkutatni. Az felmerült, hogy hatalmas vagyonról volt szó. De vajon mekkora összeget tehetett ez ki? Tudjuk, hogy VIII. keresztes hadjárat volt. Ezekben jelentős részben templomos lovagok is részt vettek. Ezek a hadjáratok egész Európát érintették, sőt kiterjedtek a Közel-Keletre is. Az itt szerzett és rabolt kincsek, földek, ingatlanok és ingóságok értéke felbecsülhetetlen. Vagy mégsem? Nézzük csak? Nem egyszerű dolog, hiszen 900 évet kell visszamenni a történelemben. Nagyon sok mindent kell összehasonlítani, átértékelni, felbecsülni ahhoz, hogy a mai értékre tudjuk fordítani az akkori, és az évszázadok alatt felgyülemlett vagyonok értékét. Mindenek előtt egy kicsit nézzük meg, milyen úton haladt ez a vagyon. Mivel a XIV. század elején egy nagy változás állt be, melynek révén követhetetlenné vált minden, és akik vitték ezt a szálat, azok személye is, hiszen olyan világ alakult ki, ahol semmi, és senki nem volt biztonságban. Igen, valaki, vagy valakik vitték tovább azt a vonalat, mely a haladó gondolkodást képviselte. Igen sokáig voltak olyan körülmények között, ami egyáltalán nem kedvezett azoknak a terveknek, amiket meg szerettek volna valósítani. A szabadon gondolkodók, a haladást elősegítők, a lendületesebb gazdaságot vallók ideje kezdett közeledni. Ennek egyik kiteljesedését, megalakulását, szóhasználatát 1375-re tartják, amikor is szabadkőműves néven vonult be a történelembe. Az eredeti kifejezést szó szerint kell érteni, hiszen nagy szaktudású kőművesmestereket értettek alatta. Gyökereik a templomok építői közül kerültek ki. Egy kapcsolat alakult ki a templomos lovagrend és a katedrálisokat építő céhmesterek között. A bölcsességet ez a csoport közvetíti a szabadkőművesek felé. A szabadkőművesség az erkölcsi értékeket, a szellemi szabadság egyetemességét, a felvilágosodás értékeit vallják, és terjesztik. Tagjai rituális beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművességből származó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését. Ebbe a céhrendszerbe az újonnan felvettek esküvel fogadták, hogy magukra nézve kötelező érvényűnek veszik és megtartják a céh belső törvényeit.

Ezek az emberek úgynevezett páholyokba tömörültek. A szabadkőműves páholyok értelmiségi szabadgondolkodású embereket hívtak a soraikba. Később, 1776. május 5-én Adam Weishaupt megalakította két egyetemi társával az illuminátus rendet. A szellemi hátteret az egyetem intellektuális légköre képezte. Többszöri átszerezés után a szabadkőműves páholyokhoz hasonló struktúrát kapott. Sikerül számos szabadkőművest maguk mellé állítani, mert soraikban ellentétek alakultak ki, és ebből fakadóan teljes páholyok ellenőrzését is átvették. 1782-ben az illuminátus rend magához ragadta a szabadkőműves rendek eszmei irányítását. A rend fejlődésnek indult, hiszen elkötelezte magát a felvilágosodás eszméi mellett. A cél a világ és a rend tagjainak jobbá és tökéletesebbé tétele. Ennek legfőbb eszköze az oktatás volt. Az illuminátus rendet, azaz, a „megvilágosodottak” rendjét 1785-ben betiltották. Emlékeznek? Mi volt a cél?  A világ és a rend kialakítása. Nem kell nagy fantázia, ami ebből adódik, ez pedig az Új Világrend. El lehet képzelni, hogy a templomos lovagok, a szabadkőművesek, és végül az illuminátusok által megalkotott és létrehozott szabadgondolkodáson alapuló rendszer, milyen erős szövetséget tudott alkotni, és alkot a mai napig is, hozva magával azokat az őrült értékeket, melyeknek alapja a templomosok vagyona. Csak találgatások vannak a rend XVIII., és XIX. századi tevékenységéről. Annyi bizonyos, hogy nem tétlenkedtek. Nagyon tudatosan építkeztek, teljesen háttérbe vonulva. A valóságban az Illuminátus Rend a szabadkőművesség felett álló szervezet. Hogy nevén nevezzük a dolgokat, gyakorlatilag egy nagyon gazdag, és befolyásos családok által vezérelt rendszerről beszélünk.  Egy nagyon zártkörű csoportról van szó, melynek célja az alapítójuk által megálmodott új világrend magvalósítása. Erre történő utalást találunk 1940-ben kiadott könyvben, a „The New World Order”, azaz, „Az Új Világrend” címmel.  A 20. század során Thomas Woodrow Wilson, és Winston Churchill is használta ezt a kifejezést. 1990-ben George H.W. Bush beszédet tartott, melyben először említi az új világrendet. Azóta már számtalanszor elhangzott különböző fórumokon ez a kifejezés. A valóság az, hogy ma már nemcsak kifejezésről beszélhetünk, hanem konkrét tényekről. Sokaknak ismerősek ezek a nevek: Astor, Bundy, Collins, DuPont, Freeman, Kennedy, Li, Onassis, Rockefeller, Rotschild, Russel, VanDuyn, Meroving. Igen, családokról van szó. Körülbelül 300-350 emberről. Ők alkotják az Új Világrend fogalmát, és gyakorlatát. Hogyan is? Az új világrend pontjai: minden fennálló kormányzat megdöntése, a magántulajdon eltörlése, az öröklés megszüntetése, a patriotizmus felszámolása, a vallás megszüntetésea házasság eltörléseegy világkormány létrehozása. Ezeknek az embereknek az a céljuk, hogy az egész világ felett egy olyan kormány álljon, aminek semmi különösebb kihívást nem jelent a teljes közönyben élő mai modern emberek irányítása. Ezeknek az embereknek nincsen nemzeti öntudatuk, se vallási, érzelmi vagy tárgyi kötődésük. A fentieket olvasva azt hiszem, mindenki érti, hogy a 18. században miért tartóztatták le egyből az illuminátusok ismert tagjait, hiszen a mindenkori kormányzatnak már az első pont sem tetszett. Most csak arra kérek mindenkit, hogy gondolkodjon el azon, hogy a 18. század óta mely pontokon haladtunk közelebb ezekhez a célokhoz.

 Ehhez még egy adalék. 2014-et írunk. Egy nyilatkozatot idézek: „Egy globális átalakulás szélén állunk. Csak egy megfelelően nagy válságra van szükségünk, és a nemzetek el fogják fogadni az új világrendet” David Rockefeller.

 Most érkeztem el oda, hogy némi rálátást adjak arról, hogy mekkora vagyonról is van szó. Mekkora az a gazdagság, ami felett rendelkeznek pár százan? Mitől tud valósággá válni az az álom, mely az Új Világrendet ránk erőlteti? Mennyi lehet az a vagyon, amivel tetszőlegesen lehet irányítani az egész világot? Említettem, hogy hány család, és azoknak leszármazottjai birtokolják ezt a gazdagságot. Nagyon sok mindent összevetettem, főleg azt, hogy milyen rendszeren, rendszereken keresztül válhatott valóra az Új Világrend megalkotása. Mert ez a világrend itt van, és erőteljesen irányítja minden napjainkat. Az a néhány száz ember, 13 családot tesz ki. Családonként a vagyon mai értéke: 150.000 milliárd dollár. /Igen erősen becsült érték/