Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Néhány kártevő

 

Néhány kártevő

     Tévedés azt gondolni, hogy csak az elhanyagolt, elmaradott környezetben kaphatunk el fertőzéseket a patkányoktól, egerektől! Ezek a rágcsálók még a nagyvárosok közepén is jól érzik magukat, és sajnos, nemcsak a környezetünket károsíthatják meg, de betegségeket is terjeszthetnek. A középkori pestisjárványok megtizedelték Európa népességét. A lakosság közel fele elhalálozott. Elsősorban az egerek és a patkányok napjainkban is számos, emberre veszélyes betegséget terjeszthetnek, közvetlenül és közvetve egyaránt. Hogyan fertőznek a patkányok és az egerek? Betegséget okozhat a patkányok és egerek harapása, karmolása, de az állatok ürülékéből, vizeletéből, nyálából is kórokozók kerülhetnek a szervezetünkbe. Az ürülék, a nyál és a vizelet beszennyezheti az ivóvizet és az élelmiszereinket is, de akár az is előfordulhat, hogy a szennyezett port lélegezzük be, és ezen keresztül fertőződünk meg. Emellett a patkányokon és egereken élősködő bolhák, kullancsok vagy atkák is átkerülhetnek az emberre, és ezek csípése okozhatja a fertőzést. Hazánkban a házi egér és a vándorpatkány a legelterjedtebb fajok, ezek okozzák a legtöbb közegészségügyi problémát. A patkányok és az egerek által terjesztett betegségek között találjuk többek között a fertőző agyhártyagyulladás egyik altípusát. A patkányharapás lázat, szalmonella-fertőzést, pestist, vérzéses lázakat, sőt veszettséget is okoz. Ezek egy része enyhébb lefolyású és csak kellemetlenségeket, például hasmenést okoz, mások viszont akár az életünket is veszélyeztethetik. A rágcsálók szőre, ürüléke, hámsejtjei, valamint a rajtuk élősködő atkák akár allergiás tüneteket is okozhatnak az érzékenyeknél. Az elpusztult egeret, patkányt ne fogjuk meg puszta kézzel, csak gumikesztyűvel, esetleg nejlonzacskóval.

      A patkány igen szapora faj. Nagyon korán, 8 hetes korukban ivaréretté válnak. A patkányok peteérési ciklusa rövid, mindössze 5 nap. A vemhességi idő 21-23 nap, egy kifejlett nőstény 1-23 utódot is világra hozhat, az átlagos alomméret 9-11 kölyök. Az újszülött patkányok teljesen tehetetlenek - csupaszok, süketek, szemrésük zárt -, de rohamosan fejlődnek. A fiatalok szőrzete 10 napos korban kezd kiütközni, szemeik pedig a rákövetkező héten nyílnak ki. Ezután már kimerészkednek a fészekből, 21-23 napos korukban válnak le anyjuktól. Évente hat-nyolcszor is szül egy félkilós nőstény. Elterjedési területük:

      Az egér az ivarérettséget 6 hetes korban éri el. A párzási időszak többnyire egész évben van. A vemhesség 19-20 napig tart, ennek végén a nőstény 8-10 utódot hoz a világra. Évente ötször, de akár többször is ellik. Igen nagy egyedsűrűség esetén a rangsorban alacsonyan álló példányok szaporodóképessége csökken. Csak a domináns nőstények fialnak, de ők is kevesebbet, mint rendesen. Az állomány ily módon önmagát szabályozza, nagy összeomlások nélkül, tehát folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez. A házi egér kiirtása ezért is nagyon nehéz. Elterjedési területük:

   A sáskák párzási időszaka a  mérsékelt övben nyáron van, a trópusokon egész évben tart. A nőstény a talajba rakja 3–100 petéjét; a legtöbb európai faj pete alakjában telel át. A peték kifejlődési ideje a hőmérséklettől és az esőzésektől függően több hónapig is eltarthat. Amikor a lárvák kikelnek, rövid idő múlva már úgy néznek ki, mint szüleik kicsinyített változatban. 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, minden vedlés után egy kicsit nagyobbak lesznek. A nyugalmi időszakokban a sivatagi vándorsáskák a Mauritániától a Szaharán és az Arab-félszigeten át Északnyugat-Indiáig terjedő 16 millió négyzetkilométeres területen élnek. A rajok azonban ennél sokkal messzebbre is eljutnak, így Spanyolországba, Oroszországba, Nigériába, Kenyába, Kelet-Indiába és Délnyugat-Ázsiába. Összesen 60 ország, 32 millió négyzetkilométer szenvedhet el sáskajárást. A sáskarajok a széllel haladnak, és a szél sebességét is felveszik. Naponta 100-200 kilométert tesznek meg, és a tengerszint felett 2000 méterre is felhatolhatnak. Mivel ennél magasabbra nem tudnak menni a hideg miatt, ezért a nagy hegyláncok a rajok útját állják. Nem hatolnak be az őserdőkbe, vagy Közép-Európába. A tengerek ezzel szemben nem jelentenek akadályt a repülni tudó kifejlett sáskák számára. A rajok rendszeresen átrepülik a Vörös-tengert, sőt, az 1987-89-es sáskajárásban tíz nap alatt átkeltek az Atlanti-óceánon is a Karib-szigetekre. Egy raj 1200 négyzetkilométert is elfoglalhat, négyzetkilométerenként 40 - 80 millió sáskával. A raj létszáma nemzedékenként 10-16-szorosára is nőhet. Amerre jár, a raj mindenféle növényt feleszik, sőt, ürülékével a maradékot is mérgezővé teszi az ember számára. A Biblia és a Korán is említ sáskajárásokat, és Etiópiában is több alkalommal tette súlyosabbá az éhínséget. A 20. és a 21. század sáskajárásai: 1926-1934, 1940–1948, 1949–1963, 1967–1969, 1987–1989 és 2003-2005. 1915 márciusa és októbere között az oszmán Palesztinában majdnem a teljes növényzetet elpusztította. A 40 milliárd egyedet számláló raj képes egyetlen nap alatt 80 000 tonna terményt „betakarítani”. Rajképző és pusztító természete miatt az éhínség jelképévé vált a Közel-Keleten. Gyakran foglalkoznak a sáskajárással, így bekerült a Bibliába, a Koránba és több más iratba és filmbe is. Az öböl menti arab államokban ételek ízesítésére használták a sáskákat.

A mezei pocok nagyon falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi anyagot megeszik: magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók, makk és dió is szerepel az étlapján. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. A mezei pocok nagyon szapora állat, egy évben akár 10-szer is ellik. Kora tavasszal, márciusban-áprilisban elkezd szaporodni. A nőstények 21 napig vemhesek, egyszerre 8-12 kölykük van. Az újszülöttek 1-3 g súllyal jönnek a világra, csupaszok és vakok. Öt napos korukra már egész testüket finom szőr borítja és 7 naposan a szemük is kinyílik. 18-20 napos korukig szopnak, ekkor a nőstény elválasztja őket. Mivel ellés után azonnal újra párzanak, ekkor már kell a hely a következő nemzedéknek. A mezei pocok nagyon korán, 2 hetes korban válik ivaréretté. Élettartama 0,5-2 év. A mezei pocok is hordoz betegségeket, ezért nem ajánlatos védőeszközök nélkül kapcsolatba kerülni velük. Elterjedési területük:

    Mind a négy kártevő hatalmas károkat okoz a mezőgazdaságban, nem beszélve betegség terjesztő képességükről. Ha mindezeket összevesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy jelentős gazdasági, járványügyi, közegészségügyi, munkaegészségügyi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket vet fel jelenlétük.