Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Néhány érdekesség

Néhány érdekesség

Vannak olyan jelenségek, adatok, információk, amik kissé elrugaszkodnak a valóságtól, és az a legnagyobb baj, hogy olyan helyről hallani, amiről azt képzeli az ember, hogy ott aztán igazán tudják ezt. Rossz hírt kell mondanom. Sajnos egyre több olyan információ, legyen ez írott, vagy képi anyag, jelentősen eltér a valóságtól. Olyan képeket tesznek közzé, amik már jó néhány évvel korábban, /van úgy, hogy több mint tíz év eltelte után kerül elő/, készültek, de úgy van beállítva, hogy a minap fotózták le. Ilyen sok van. Előfordul, hogy fizikai lehetetlenség, amit közölnek, ugyanis olyan távolságot adnak meg, ami miatt azt a jelenséget nem lehet arról a helyről lefényképezni, mert a Föld görbülete nem engedi. Lehetne még sorolni, de nem ez egy másik írás lenne. Most inkább a hőmérsékletbeli változásokról szeretnék megemlíteni néhány dolgot. A feltüntetett térképek egy 1976-ban kiadott „Középiskolai Földrajzi Atlasz”-ból lett kimásolva. Volt egy kutatási folyamat, ami „Nemzetközi Geofizikai Év” néven vált ismerté. 67 ország tudósai 1957. július 01-től, 1959. december 31-ig vizsgálták a Földet. Tanulmányozták a szárazföldeket, a tengereket, és óceánokat, a víz alatti világot, a sivatagokat, gleccsereket, a légkör fizikáját, az egyes vízi-, és légi áramlatokat, meteorológiai állapotokat, szeizmikus mozgásokat, stb. Hatalmas adatmennyiség gyűlt össze. Ennek egy ilyen része az említett atlasz, és annak tartalma. Tudom, nem egyszerű a téma, de talán elég sok mindent sikerül immáron 60 év távlatából, 60 év tapasztalataiból, és 60 év változásaiból leszűrni. Nagyon érdekli az embereket, hogy milyen lesz az időjárás. Sok múlik azon, hogy milyen változások történnek a hőmérséklet, és a csapadék terén. Sok esetben igen éles eltérések mutatkoznak ezen a területen, az egyes földrajzi helyek között. Egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni az ember okozta tényezőket sem. Nagyon bonyolult, és összetett kérdés csoporttal állunk szembe. Ennek az írásnak nem szigorúan vett tudományos sugallata van. Egyszerűen arról van szó, hogy mindenki számára valamiféle érthető változata legyen. Ez persze nem zárja ki, hogy kellő tudományos vizsgálatok eredményei ne kerüljenek ide. Hát, nézzük.

Talán a legelterjedtebb téma manapság, az időjárás. Mindenki erről beszél. Mikor lesz már jó idő, mikor fog már esni, őrült meleg van, stb. Ez a téma kimeríthetetlen. Sajnos azt kell mondani, hogy az előrejelzések egyre pontatlanabbak. Hogy miért? Mert a légkör egyre instabilabbá válik. Mit jelent ez? Olyan váratlan légköri események következnek be, melyek sok esetben ellent mondanak a korábbi megfigyeléseknek, és ebből az következik, hogy pontatlan az előre jelzés. Vajon mi ennek az oka? Na, most értünk el oda, hogy igen nehéz erre válaszolni. Valamit azért el kell fogadni. Ezek pedig a korábbi megfigyelések, és mérések. Ugye a mérés, egy ellenőrzés. Egy ismeretlen értéket hasonlítok össze, egy ismerttel. Ez mindennek az alapja. Erre még rárakódik a személyes megfigyelés, a személyes tapasztalás. A mai világ technikája lehetőséget nyújt arra, hogy rengeteg információt, adatot összegyűjtsön az ember egy adott témában. Akkor mi a baj? A baj az, hogy ezek az adatok, információk nem mindig fedik a valóságot. Vajon miért, és hogy lehet ez? Sajnos itt is, mint sok más egyéb helyen, az érdekek mentén kell haladni. Ki mit szeretne hallani, és az mennyibe kerül valakinek, vagy valakiknek. Lehetne azt mondani, ugyan már, mi köze az időjárásnak, és a vele kapcsolatos dolgoknak a pénzhez. Nagyon is sok, de azt hiszem a mostani témának nem ez az alapja. Egy biztos, addig, amíg a klímaváltozást üzleti alapokon képviselik, és tárgyalják, addig nem lehet szó környezetvédelemről, ami a változásokat okozza a Földön. Említettem a személyes tapasztalatokat. Sajnálatos, de sok esetben ennek semmiféle jelentőséget nem tulajdonítanak. Pedig kellene. Az úgynevezett népi megfigyelést, vagy tapasztalást sok esetben figyelembe kellene venni. Ez nincs így. Ma már a nyers információkra, adatokra korlátozódnak az egyes jelentések. Biztos mindenki találkozott már teljesen téves előrejelzéssel. A változások közlése nem erőssége a kommunikációnak, ebben az esetben. Nem viccelődni szeretnék, csak régen volt egy nagyon egyszerű kis megállapítás. Ha kiteszünk az ablakba egy pálcikán egy rongydarabot, és az leng, akkor fúj a szél, ha nedves, akkor esik az eső, ha árnyéka van, akkor süt a nap, ha nincs, akkor be van borulva. Sok esetben ez is célravezetőbb lenne, mint olyan előrejelzést beolvasni, ami már aktualitását vesztette. Ilyen egyszerű. Vagy mégse? Igen, mégse. Akkor lenne ez hatékonyabb, ha komolyabban kezelnék azt a kérdést. Magyarul, a beérkezett adatokat azonnal aktualizálni kellene, és azt közzétenni. Tudom, éppen én írtam az előrejelzések pontatlanságának okát. Ezt most is fenntartom, de azt is, hogy pontosabbá lehetne tenni, főleg a mezőgazdaság, valamint az emberek biztonsága miatt.

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Tudjuk, hogy az egyes időszakokhoz, időjárási adatok is párosulnak. Ha csak néhány ezer évet visszamegyünk az időben, akkor is találunk érdekességeket, változásokat. Most csak 60 évre mennyünk vissza, és nézzük meg, hogy ennyi idő alatt változott-e az időjárás, és ha változott vajon mennyire, merthogy változott, az biztos. Ehhez mérés sem szükséges, csak tapasztalat. A mérések viszont alá tudják támasztani ennek mértékét, ugyanis az kevés, ha azt mondom, hogy ilyen meleg nyarak régen nem voltak, bár akkor is volt hőmérséklet mérés. Ezt csak az a korosztály tudja, és érzékelte, aki akkor élt. Persze haladunk a korral, de vajon a mostani generáció odafigyel erre a változásra, vagy elfogadja úgy, ahogy van? Nem érdekli őket a korábbi dolgok? Biztos vagyok benne, hogy néhányuktól eltekintve, egyáltalán nem érdekli őket a korábbi időjárási események. Pedig nem ártana. Ezekből lehetne levonni a megfelelő tapasztalatokat, hiszen rajtuk múlik, hogy milyen éghajlattal, milyen élhető világgal tudnak szembenézni. Mielőtt belevágnánk, még valami: a jelenlegi helyzetet tekintve, aki tehetne azért, hogy a negatív változás ne folytatódjon, az nem tesz érte semmit. Az egyes konferenciák, gyűlések, összejövetelek, szakmai rendezvények semmitmondóan fejeződnek be. Nincs előre lépés. Évek, évtizedek telnek el eredménytelenül. Az üvegházhatású gázok okozta változásokat 1992-ben véglegesítették, majd csak 2005. február 16-án lépett hatályba. Mennyi ez? 13 év. Nem semmi. Ilyen lassan történnek dolgok, amiknek hónapok alatt meg kellene történnie. Akkor még lenne hatása, de így semmi, ugyanis ennek semmiféle hatását nem lehet érezni. Megint csak azt mondom, hogy akinek hatalma, és pénze van, éppen azt érdekli legkevésbé az egész. Sokan mondanák, hogy idő kell hozzá, ez nem történik egyik napról a másikra. Ez igaz. Csak azt is figyelembe kell venni, hogy ez nem kis idő. Hány év telt el az elfogadás óta? 14 év. Nem kevés. Felvetődik egy sokkal lényegesebb kérdés. Vajon ér valamit ez az egész? Úgy néz ki, hogy semmit, ugyanis a változás jobban felgyorsult, mégpedig negatív irányba. Ha hatása lenne, nem ez lenne az irány, hanem a javulás. A változásnak nagyon sok hatása van, és nagyon sokfelé hat. Ha azt vesszük, hogy a korábbi korosztály azért kente magát nyáron, a strandon, hogy barnább legyen, most meg azért, hogy ne. Persze lehet játszani a különböző UV, UV-A, UV-B, UV-C sugarak tulajdonságaival. Egy biztos: a Nap éltető sugara most is ugyan olyan, mint régen. Iparág települt erre a területre is, úgy, mint más területen, itt is különböző képen magyarázzák a dolgokat. Mindenhol van pro-, és kontra. A középút a megfelelő. Mindent lehet, csak mértékkel. Ez a mondás ma is érvényes, és egyre inkább. A változásokat tapasztaljuk. Ennek néhány információját szeretném megosztani. Sokfelé kellett keresgélni, hogy aránylag elég széles körű adatállománnyal álljak elő, mert egy helyen ezeket nem lehet megtalálni. Sőt! Vannak adatok, melyek szinte elrejtett formában vannak valahol jelen. Olyan portálokon, amelyeket talán senki nem néz, mert minek. Az embereket ez ma már nem érdekli. Érdekes módon természetesen különböző megvilágításban lehet megközelíteni ezt a témát, hiszen egy mezőgazdászt a jó napsütés, a kellő időben leeső csapadék, a hétköznapi embert a jó idő, azaz, a napsütés, a kiránduló idő érdekli. Most ezt általánosságban próbálom érzékeltetni, azaz, globálisan, ami persze kihat az egyes országok időjárására is. Az időjárás alakulásának nagyon sok összetevője van. Előre látható, és előre nem látható folyamatok összessége. Az egyes hőmérsékleti értékekre nem szeretnék kitérni, hiszen szélsőségek mindig is voltak. Itt a változások az érdekesek.

Több alkalommal lehet találkozni azzal, hogy a megadott számok viszonyítási időszakról szólnak, azaz, egy bizonyos időszakot vesznek alapul, és ehhez viszonyítják a többit, azaz, pontatlan, nem a valós értékeket mutatja. Most jelzem a pontos értéket. Az adat a „Vital Signs 2006-2007-es kiadványából származik. A Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950-ben 13,87 Celsius fok volt. A következő adat az EU Copernicus szolgálat kiadása, mely szerint a Föld átlaghőmérséklete a 2017-ben 14,7 Celsius fok. A növekedés közel 70 év alatt 0,83 Celsius fok. A híradások egyáltalán nem erről szólnak. Teljesen más megközelítésből merítenek adatokat. Vajon honnan? Hiszen a hangzatos információk arról szólnak, hogy ennyire, meg ennyire emelkedik a hőmérséklet. Mihez képest? Mi a viszonyítási, mérési adat? Honnan származik? Csak ijesztgetik az embereket? Jól hangzik? Valamitől félni kell? Valamivel meg akarják félemlíteni az embereket, hogy tartsanak valamitől? Divatos erről beszélni? Vajon milyen érdekek húzódnak e mögött? Számtalan kérdés, amire nem tudom a választ. Feltételezésem van. Ez is valami. De erről később. Most nézzünk meg egy érdekes ábrát. Az üvegház-hatás, a klímaváltozás, a globális felmelegedés, mind, arról szól, hogy milyen rossz lesz néhány évtized múlva. Találtam egy érdekes dolgot. Már a Nemzetközi Geofizikai Év keretében, illetve a könyv kiadásában szerepel egy érdekes mondat, idézem: „A gleccserek, és a jéggel borított területek tanulmányozása lehetővé tette, hogy meghatározzák Földünkön a jég teljes térfogatát, és kiderült, hogy ez sokkal több, mint ahogyan korábban feltételezték. Ám azt is megállapították, hogy a jég mennyisége jelenleg fogy”. Forrásmegjelölés: Kossuth Könyvkiadó 1965. „Ismeretlen Bolygónk”, A Nemzetközi Geofizikai Év Eredményei alcímű kiadvány, Univerzum Könyvtár. Nem érdekes. Már akkor jelezték a jégmennyiség fogyását. Lehet, hogy alaposabb méréseket végeztek, mind most? Jelenleg nagyon sok mérést már a műholdakra bíznak. Pontosak ezek ebben az esetben? Pontosabbak annál, mint amikor odamegyek, és a helyszínen végzem el a mérést, minden külső tényezőt, és hibahatárt kizárva?  Ha kell több alkalommal is el lehet végezni a mérést, különböző időpontokban. Sok esetben már bebizonyosodott, hogy vannak mérési pontatlanságok, amelyeket egy automata, vagy valamilyen más eszköz hajt végre, ugyanis ezeket nem ellenőrzik vissza, egyszer sem. Pedig a pontosság, és hitelesség miatt nem ártana, illetve nagyon is kellene. Van egy érdekes ábra, ami azt mutatja, milyen változások várhatóak 2050-től. Itt kel megjegyeznem, hogy ennek értéke is kérdőjeles. Ugyanis már az 1970-es években említést tettek sajtóorgánumok arról, hogy milyen változások fognak bekövetkezni 2010-ben. valami hasonló volt a prognózis. Majd csönd lett ezen a téren, és amikor újra felvetődött ez a téma, akkor már 2010-et írtunk. Addig is volt róla szó, csak nem ennyire felnagyítva, és kihangsúlyozva. És lám miről szól a híradás, szinte ugyanaz, hogy majd 2050-től várhatóak ezek az események. Felvetődik a kérdés. Vajon amit ebben az ábrában látunk, nincs már jelen valahol a világon? Hát persze, hogy jelen van. Megéljük szinte minden nap. Nézzük csak sorra.

klimavaltozas1.jpg

Lásd: Képgaléria "Klímaváltozás1"        

     Minden tétel, ami az ábrán fel van sorolva, fel van tüntetve a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden. Van egy sokadik érdekes tényező, ez padig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindet másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden, és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másba is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Az ábra megmutatja, hogy eddig hány ember élt a Földön, és jelenleg hányan vagyunk. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energia igény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik.

hany-fo.png

 

 

 

 

Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Nézzük meg ezt az ábrát, és érdekes dolgok derülnek ki.  Többek között az, hogy bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most ennél az adatnál. Látjuk, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet a két adott évben, durván 60 év elteltével. Emelkedés: 3,22 Celsius fok. Ez 2,39 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld átlaghőmérséklet értéke.

 

valtozas.png

 

 

 

 

Ez a jelenség változik földrészenként, és országonként is. A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján, a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905, és 1990 között 0,74 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990, és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 77-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek. Többféleképen lehet magyarázni, és ez ebben az esetben nem éppen szerencsés, hiszen több millió ember félretájékoztatásáról van szó., valamint ez így nem hiteles. Rengeteg adat, és információ kerül napvilágra, ellenőrizhetetlen helyekről, ugyanis a közzétett cikkek nem valós adatokat tartalmaznak. Sajnos sok esetben még tudományosnak mondott híradás is tartalmaz hatalmas eltéréseket. A legutóbb éppen a repülő- gépek repülési magasságáról volt szó, amiben kétszer is mondták a 16 000 kilométeres magasságot. Ez már nagyon kirívó. A tudományos világban a pontosság, és hitelesség a legfontosabb. Ez innentől kezdve hiteltelen.

Összességében el kell mondani, hogy nem éppen hitelesen tájékoztatják az embereket a világban történő ilyen eseményekről, pedig jó lenne. Igaz, az nem hír. A hír a mostani hozzá nem értő emberektől származik, akik ezt a nagyközönség elé tárják. Lehetne azt is kérdezni, hogy milyen érdekek fűződnek ezekhez a cikkekhez? Szomorúan mondom, hogy nagyon sok.  De ez a téma megérdemelne egy újabb cikket.