Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Légkör

A változás itt van 

Azt hiszem ez a kijelentés, ami a címben van, nem hat újdonságnak. Amiről mégis érdemes beszélni, az a változás jelenlegi helyzete. Tudjuk milyen volt régen, vannak jelenlegi tények, és vannak jóslatok előrejelzések az elkövetkezendő évtizedekre. Azt hiszem érdemes a mai dolgokkal foglalkozni, annál is inkább, mert ezt éljük meg minden nap, a másik, hogy ezeket a hatásokat érezzük. Azt hiszem, hogy leginkább az érdekli az embereket, hogy milyen lesz az időjárás. Azt tudjuk, hogyha meleg van néhány napig, már azt emlegetik, mikor lesz már egy kis enyhülés, ha borult az idő pár nap, akkor az a kérdés, mikor lesz már jó idő. Azt hiszem, leszögezhetjük, hogy mindenkinek más az igénye az időjárást illetően. Egy biztos. Változtatni nem lehet rajta, de védekezni igen. Sajnos azt a tényt el kell fogadni, hogy egyre melegebb időszakok jönnek, illetve egyre szélsőségesebb időjárási események várhatók. Ami az embereket érinti, az a hőérzet. Biztos mindenki tapasztalta, hogy a téli időszakokban a szobai meleg közel sem egyezik a tavaszi, vagy nyári meleg érzetével, pedig a hőmérséklet ugyan annyi. Miért van ez? A hőérzetet elég bonyolult módon lehet kiszámolni. Az alap, az a hőmérséklet és a szél. Általában egy átlagos testalkatú ember arcának magasságában, úgy 1,5 méter magasan, és 5km/órás szél mellett. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy bármilyen meleg van, egy szellő mennyivel kellemesebbé teszi a hőérzetet. Ez igaz minden hőmérsékleti tartományra. A légmozgás hűsít. Ezért fontos tényezője a hőérzetnek a szél. Még meg kell említeni a levegő páratartalmát. Ugyanis a levegő páratartalma, a levegőben jelen lévő vízcseppecskék szállítják a hőt, ezáltal fokozzák vagy csökkentik a hőérzetet. Csak gondoljunk bele. A trópusokon 30 fok körüli hőmérsékleten szinte elviselhetetlen a hőérzet. Pontosan azért, mert nagy a páratartalom. Nem véletlen, hogy a lakások páratartalmára is figyelmeztetnek. Ez 40-60% között van. Nagyjából ez a megfelelő a szabad levegőn is. Van egy mérőszám, amit úgy hívunk, relatív páratartalom. Ez a szám megmutatja a levegő által maximálisan tartalmazható vízgőzmennyiséghez képest a pillanatnyi tartalmat. Hogy mennyi a maximális páratartalom, az a táblázatban látható. Egy példa. 30 Celsius fok mellett 30,4gramm vizet képes megtartani a levegő köbméterenként. Ha a páratartalom 60 %-os, akkor a 30,4 gramm víznek a 60%-a van a levegőben, azaz, 18,24 gramm víz van a levegőben köbméterenként.  

A páratartalom meghatározza a bőr és a tüdő működését is. A hőérzet egy fontos tényező az emberek életében. Persze az emberek hőérzete között is vannak igen nagy eltérések. Van egy úgynevezett hőérzet-index. Ez megmutatja, hogy mennyivel érezzük hidegebbnek a külső hőmérsékletet akkor, amikor fúj a szél. A levegő mozgása 5km/h-ban van meghatározva. Ez kb. az ember menetsebessége. Egy valamit le kell szögezni. Ezek az értékek álló testhelyzetre vonatkoznak. Ugyanis a mozgásban lévő test hőt termel, ezáltal megváltozik a hőérzete is. Erre jó példa, ha valaki télen síel. Mozgásban van, ezáltal nem úgy érzékeli a külső valós hőmérsékletet, mert a belső hője ellensúlyoz némileg. Sok esetben annyira, hogy pólóban is lehet jégkorongozni, mert annyi hőt termel a szervezet. /Saját példa/. A grafikonon látható a hőmérséklet mellett a hőérzet. Magyarázatképpen még annyit, hogy ezek nagyon általános számok. Azt is figyelembe kell venni, hogy az emberek hőérzete korhoz is van kötve. Az idősebbek úgymond „fázósabbak”.

   

A levegő páratartalma normális körülmények között 40-70%. A sivatagokban ez 20-25%. Itt a test kipárolgása igen magas, ezért ajánlott a bő vízutánpótlás. A trópusokon a páratartalom eléri, sőt, meg is haladja a 90-95%-ot. Itt szinte csöpög a víz a fákról, hiszen nagyon telített a levegő vízzel. Itt a hőérzet is igen magas. Ez azért érezhető többnek, mint ahogy a grafikonban szerepel, mert a pára közvetíti a hőmérsékletet, azaz, olyan, mintha meleg víz érné az ember bőrét, meleg vízben lenne, ami hosszú ideig állandó. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy szinte kibírhatatlan az őserdő, vagy más olyan közeg, ahol vagyunk, és kellemetlen hatás ér bennünket a hőmérséklet és a hőérzet kapcsán. Nagyon ajánlatos erre a tényezőre is odafigyelni, mert a szervezet azonnal reagál ezekre a változásokra. A hőmérséklet emelkedik, sőt, emelkedik a hőségnapok száma is. Figyeljünk oda a hőmérsékletre és a hőérzetünkre.  

 

Légköri mozgás

 

Ez idáig nem esett szó egy nagyon fontos jelenségről. Ez pedig a légköri mozgás, vagy más néven szél. A szél definíciója:„Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását”. Egyszerűbben kifejezve, a meleg levegő helyére hideg levegő áramlik: ez a szél.  A levegő intenzív mozgását az egyes nyomáskülönbségek hozzák létre, melyekre a hőmérséklet különbségek hatnak. Mindenki tapasztalta már ezeknek a légmozgásoknak az erejét, nagyságát. A szél mindaddig hat, amíg a nyomáskülönbségek ki nem egyenlítődnek. Sokféle légáramlatról beszélünk, de a lényeg, hogy ezek a légmozgások sok mindent jelentősen befolyásolnak. Lehet természetesen felszíni, valamint magas légköri légmozgás. A szél sebességét Beaufort-skálán mérik, osztályozzák. Bolygónk forgásából adódóan három szélrendszer alakult ki. Passzátszelek, nyugati szelek, keleti szelek. A passzátszelek az egyenlítő és a térítők között alakulnak ki, míg a nyugati és keleti szelek felelősek a ciklonokért és anticiklonokért. Mostanában egyre többet hallani, hogy komoly viharok, ciklonok, tornádók alakulnak ki olyan helyeken is, ahol eddig egyáltalán nem volt. Ez is felmelegedés egyik ismertető jele. A légkörben egyre többször kialakuló légnyomás különbségek, egyre több és erőteljesebb szélsőséges levegő mozgást idéznek elő. A romboló tevékenysége mellett azonban van egy nagyon is jelentős jó tulajdonsága. Nagymértékben kicseréli egy adott térségben a levegőt. Ez akkor igazán jelentős, amikor „szmog” telepszik egy adott területre. Semmi más nem tudja ezt az állapotot megszüntetni, csak a szél. A nagy légtömegek mozgása elengedhetetlenül fontos. Gondoljunk bele. A felhőzetet, a vitorlás hajók mozgását, a szélgenerátorok működését, a felszín alakformálását a levegő áramlása biztosítja. Sajnos kedvező tulajdonságai mellett jelentős károkat is tud okozni. A hurrikánok, ciklonok, tájfunok, tornádók, nagyobb szélviharok komoly károkat okoznak.

Beaufort-skála

Beaufort fokozat

Szélsebesség km/h

Leírás

0

0-1

Szélcsend

1

2-6

Gyenge szellő, fuvallat

2

7-11

Enyhe szél

3

12-19

Gyenge szél

4

20-29

Mérsékelt szél

5

30-39

Élénk szél

6

40-49

Erős szél

7

50-60

Viharos szél

8

61-72

Élénk viharos szél, vihar

9

73-85

Heves vihar

10

86-100

Dühöngő vihar, szélvész

11

101-115

Heves szélvész

12

115-120

Orkán

 

Nézzük, milyen tulajdonságokkal bírnak az egyes nagyobb viharok. A trópusi ciklon szelei elérhetik a 240-350km/órás sebességet, átmérője 400-1500km-ig terjedhet. A hurrikán, vagy tájfun szeleinek sebessége meghaladja a 117km/órát. A tájfun egy időjárási jelenség, ami 200-300km/órás szélsebességgel jár. Hurrikánról, tájfunról, ciklonról akkor beszélünk, ha a szélsebesség a 120km/h-t is meghaladja. Kialakulásuk szerint a hurrikánok az Atlanti-óceán északi felén, a karibi térségben, a Mexikói-öbölben, valamint a Csendes-óceán észak-keleti területein alakulnak ki. Tájfun a Csendes-óceán északnyugati részein pattan ki. Ciklonok a déli tengereken alakulnak ki. Mindhárom típust trópusi viharnak hívjuk. A trópusi viharokban tomboló szélsebességet Saffir-Simpson-féle skálán mérik.

 

Saffir-Simpson-féle hurrikánskála

1-es kategória

119-153km/h

2-es kategória

154-177km/h

3-as kategória

178-208km/h

4-es kategória

209-251km/h

5-ös kategória

252km/h fölött

 

Ezek a trópusi viharok hatalmas károkat okoznak mindenben. Egy valamit még meg kell említeni. Ez pedig a minden évben rendszerességgel visszatérő tornádó időszak. A tornádó egy pusztító erejű forgószél. Ennek a vihartípusnak is vannak fokozatai. Hogy az erejéről is szó essen, 500-800kg-os tárgyakat is képes megemelni.

 

Fujita-skála

Típus

Szélsebesség

F0 gyenge

105-137km/h

F1 mérsékelt

138-177km/h

F2 nagy

179-217km/h

F3 erős

219-266km/h

F4 pusztító

267-322kmh

F5 "elképesztő"

322km/h fölött

 

Egy átlagos tornádó 50-60km/h-s sebességgel halad, de megfigyeltek már közel 100km/h-s sebességgel haladó tornádót is.