Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Légkör, és sugárzás

2019.11.13.

A levegő tisztasága

Éppen egy utcai séta során figyeltem fel a következő dologra. A közmunkások kivonultak az utcákra és takarítottak. Ez nagyon jó dolog, mert szép, tiszta a környezet. Aztán egy érdekes dologra lettem figyelmes. Ugyanis a faleveleket egy belső égésű kis szerkezettel fújták egy helyre, hogy könnyebb legyen összegyűjteni. Igen, csak közben hihetetlen mennyiségű szálló por kerül a levegőbe. Ez pontosan ott történik, ahol az emberek jönnek, mennek a járdákon, illetve kismamák tolják a babakocsit, benne a kisgyerekkel. Ilyenkor nemcsak a nagy porszemcsék kerülnek a levegőbe, hanem a sokat emlegetett szálló por PM10-es, és PM2,5-es méretű részecskéi is.

A nagy porszemcsék súlyuknál fogva aránylag hamar leülepednek, de az említett fajtájú részecskék nem. Ezáltal, még ha a tisztítás után sétálunk az adott szakaszon, akkor is belélegezzük ezt a fajta szálló port. Tudom, ez a művelet nagyban elősegíti a terület rendbe tételét, de a másik oldalon nagy kárt okoz. Szerte a nagyvilágban gondot jelent a szálló por mennyisége. Sajnos sok mindent nem lehet tenni ellene, hiszen sok esetben olyan helyekről kerül a lakott területekre, amelyek több kilométerre, vagy több tíz kilométerre vannak a lakóhelytől. Nem beszélve az erdőtüzek, vulkánkitörések, külszíni bányászat során keletkezett porról. Ezeket a szél akár több száz kilométerre is elszállítja. A nagyvárosokban pedig a közlekedés okozza ennek a szálló pornak a jelenlétét.

Milyen érdekes? Nincs életünknek olyan területe, ahonnan ne káros anyagok, behatások érjenek. Élelmiszerekből, ivóvizekből, levegőből kerülnek szervezetünkbe ezek az anyagok.

2019.11.11.

A metán

Bár nem mai keletű, de érdemes néhány szót ejteni a fagyott talajok olvadásáról. Nemcsak a szén-dioxid jelenlétéről van szó. Ma már világossá vált, hogy van egy másik nagyon nagy probléma. Ez a fagyott talajok felolvadása. A permafroszt, azaz, az állandó fagyos talaj a hőmérséklet emelkedése kapcsán kezd egyre jobban érvényesülni. Ezek a területek főleg az északi régiókban találhatóak. A melegedés kapcsán ezek a talajok kezdenek kiengedni. Ennek következtében már jelentős változások álltak be olyan területeken, ahol a lakóépületeket a fagyott talajba ágyazták. Ezek az alapok kezdenek megolvadni, kiengedni, és veszélybe kerül az épület stabilitása.

Egyes helyeken a talaj felmelegedése kapcsán metán gáz szabadul fel.  A metán színtelen, szagtalan szénvegyület, mely a levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Ez nem más, mint a bányakatasztrófáknál ismert sújtólég. Ha emlékeim nem csalnak, úgy a 90-es évek környékén már voltak figyelmeztető jelek. Néhány tudós kimutatta a metán légkörbe jutását. Mennyiségét tekintve komoly értékről van. Mivel a melegedés egyre intenzívebb, a fagyos talaj olvadása is felgyorsul, ennek révén a metán kiszabadulása is gyorsabbá válik. A metán jelenlétét a befagyott tavakban is kimutatták.

A jég alatt keletkezett buborékokat meg lehet gyújtani. Vannak olyan területek, ahol a fák is elvesztik a biztos talajt, és megdőlnek. A metán kisebb sűrűségű a levegőnél, ezáltal a felsőbb légrétegekbe kerülve még jobban elősegíti a légkör melegedését. Aztán nagyobb melegedés, nagyobb gázkiáramlás. Ennek folyamata beláthatatlan.   

2019.11.03.

Légszennyezés

Sajnos világszerte egyre inkább többet kell foglalkozni a levegő tisztaságával, illetve a légszennyezéssel. Az oxigén jelenléte a legfontosabb ebben a rendszerben. Ugyanis ezzel az elemmel tartható fenn az élet a Földön. A légszennyezés az iparosodás mellékterméke. Ebben a témában két érdekes forrás van: az egyik a beltéri, a másik a kültéri légszennyezés. Mi tartozik a beltéri szennyezéshez? A főzési és sütési technológiák, valamint a dohányzás okozta füst.

Míg Afrikában jelenleg is 77%-ban használják a háztartásokban a szilárd tüzelőanyagokat, addig Európában csupán 7%-ban. Ez azért van, mert nem jutnak hozzá a modern tüzelési technológiákhoz. Ha leszűkítjük a kört, akkor azt mondhatjuk, hogy hazánkban 2017-ben 1607 ember halt meg háztartási légszennyezettség miatt. Ez is nagyon magas szám. Azt is el lehet mondani, hogy a beltéri levegőszennyezettség főleg a nőket és a gyerekeket érinti. Sajnos a dohányzás még inkább elősegíti, hogy betegségek alakuljanak ki. Ha kilépünk az iparosodás okozta „légtérbe”, akkor megállapíthatjuk, hogy rohamosan fokozódik a légszennyezés. Több intézkedésnek köszönhetően csökkent a kéndioxid és a nitrogénoxid mennyisége. Figyelemre méltó, hogy a szálló por mennyisége is csökkent. Ez főleg a PM10, illetve a PM2,5 vonatkozik. Sajnos ezek régiónkénti eltérése igen nagy. Hallani és látni a híreket, hogy egyes területeken mekkora gondot jelent a légszennyezettség. Van egy érdekes megvilágítása ennek a kérdésnek.

Az adatok szerint 1900-ban 20millió tonna kéndioxid volt a levegőben. Ez a szám 2010-ben 97millió tonna kéndioxid volt. 2014-ben a szén-dioxid kibocsátás elérte a 32,3milliárd tonnát. Ezekhez az értékekhez hozzájön még a szállópor mennyisége. Ennek határértéke 50mikorgramm/köbméter. A szmog a szállóporral van kapcsolatban. Ez elég sok összetevőből áll. Valami érdekes dolog kezd kialakulni. A Föld légkörének összetétele jelentősen megváltozott. Ha alapnak vesszük a légkör összetételét, tehát a klasszikus 78% nitrogén, 21% oxigén, 1% egyéb gázok, akkor vajon a mostani légkörbe kerülő irdatlan mennyiségű oda nem illő anyagok vajon milyen változást okoznak? Mert ugye ezeknek a gázoknak és szálló pornak is hely kell. Hígul a légkör összetétele? Vagy ez rossz kérdés?

2019.10.28.

Légköri szennyezés

A légköri szennyezés állandó jelenség. Szárazabb időkben a szálló por, ami jelentősen megnő a levegőben. Három csoportot különböztetünk meg. Úgymint: PM10, PM2,5 és PM0,5. Ezek a jelölések a szálló por méretét érzékelik mikron-ban, vagy köznapi nyelven mikrométerben.  Ez azt jelenti, hogy a PM10-es osztályba olyan porrészecskéket sorolunk, amelyek mérete 10mikron, a PM2,5-es osztály mérete 2,5mikron, a PM0,5 osztály mérete 0,5mikron. A mikron a méter egymilliomod része. Ez egy emberi hajszálnak felel meg.  A tíz mikronnál nagyobb részecskék néhány óra alatt leülepednek. Ezt sem kellemes belélegezni.

Ezek nagy része fennakad az orrban, vagy a gégefőnél elakad. A 10mikronnál kisebb méretű porrészecskék már bejutnak a tüdőbe, de ki is ürülnek, a 2,5mikronnál kisebb részecskék már igen nehezen, vagy egyáltalán nem ürülnek ki a tüdőből. Az említett szárazabb levegőben fellelhető szálló por, főleg a nyári időszakokban sem kellemes. A hidegebb idő beálltával egyre nagyobb mennyiségű szennyező anyag kerül a levegőbe. Ez főleg a fűtési szezon beálltával nő meg jelentősen. A szmogriadó, ami a levegő szennyezettségének egy foka, akkor következik be, amikor a szálló por értéke meghaladja a 75mikrogramm/m3 értéket. 100mikrogramm/m3 értéknél riasztást kell elrendelni.

Egészségügyi határértékek

Kén-dioxid

125mikrogramm/m3

Nitrogén-dioxid

85mikrogramm/m3

Ózon

120mikrogramm/m3

Szálló por

50mikrogramm/m3

 

Ezek is, mint sok más esetben az értékek nem egyértelműek. Különböző helyeken más és más az egészségügyi határérték. Nem egységes. A mérési értékekről ne is beszéljünk. A hivatalosan telepített mérőállomások eredményei sok esetben jelentősen eltérnek a helyi, ugyanott mások által mért eredményektől. Sőt! Ez még országonként is változik. Nagyon fontos, hogy a lehető legkisebb mértékig csökkentsük a levegő szennyező anyagainak mennyiségét. Ennek elérése nem könnyű a mai viszonyok mellett. Sajnos ezek az anyagok elősegítik a légzőszervi megbetegedések gyakoriságát.

2019.10.25.

Légköri terhelés

Többet, még többet kellene foglalkozni a légkör állapotával. Sajnálatos, hogy az embereket sújtó légzőszervi megbetegedések száma érdekes módon közel 60 év távlatából csak nagyon kis mértékben változott. Volt egy kiugró év az 1980-as, illetve egy kisebb értékű év a 2000-es. Tudom, ez sovány vigasz. Ennél jóval kevesebbnek kellene lenni. Biztos vagyok benne, hogy nem kell külön ecsetelnem az okát ezeknek a betegségeknek. Igen, a rengeteg szennyező anyag, ami a levegőben van. Lehetne-e csökkenteni ezeket a számokat? Igen, de itt megint több mindent lehetne sorolni. Ki vagy mi, hogyan és miképpen felelős a légkör szennyezéséért. Persze itt meg kell említeni a városi és vidéki régiókat. Nem elhanyagolható tétel, hiszen ha azt vesszük, hogy a városokban lakik az ország lakosságának 2011-es adatok szerint a 69,5 százaléka.

Ez azt jelenti, hogy az ötezer lakosú települések már városnak számítanak. Jelenleg 346 város van hazánkban. A települések száma összesen 3152. A lakosság létszáma 9 773 000 fő.  Ebből városokban él 6 792 235 fő. A számokból is látszik, hogy a lakosság döntően városokban él. Ezeken a helyeken lehetne mit tenni. Kezd állandósulni a szmog, aminek sok egészségügyi következménye van. A táblázat erre utal. Milyen szennyező anyagokkal lehet találkozni, és hogyan kerül a levegőbe? Fűtések alkalmával, gépjárművek révén, erőművek által, porszennyezés, melyek közül igen veszélyesek a PM2,5 jelű részecskék, amelyek átmérője 2,5 mikrométer, sőt ennél még kisebb részecskékről is beszélünk a szennyezés kapcsán, ez pedig a PM0,1, azaz, 0,1 mikrométernél kisebb részecskék. Sajnálatos módon a mért eredmények sem egyértelműek, illetve nem egyeznek. A hivatalos mérés messze elmarad a valós értéktől, tehát az adott helyen mért értéktől.

A kérdés felmerül. Vajon miért? Nincsenek jól hitelesítve a mérőeszközök? Az értékek vannak finomítva? Olyan rossz a levegő minősége, hogy nem lehet megmondani az igazat, mert az nagyon rossz? Vannak kérdések. Egy biztos. A légzőszervi megbetegedések fő kiváltója a légkör szennyezése. Nem mondtam újat, csak érdemes felemlegetni, hogy változtatni kellene, mert az emberek egészsége a tét. Ha tovább gondoljuk, akkor unokáinké és az emberiségé. 

Légzőszervi megbetegedések

1960

8933

1970

5843

1980

10031

1990

6644

2000

5168

2010

6254

2018

8113

 

 

 

 

 

 

 

 

2019.10.09.

Légköri szárazság, légköri aszály

Sajnos azt kell mondani, hogy ilyen fogalmak is léteznek, amik a címben vannak. Sőt, egyre jobban foglalkozni kell azzal a gondolattal, hogy vajon ez hosszú távon milyen károkat okoz. Mert, hogy okoz, az biztos. Csak egy érdekes megfigyelés. Lehet, hogy mások is észrevették, de kevesebb a harmatos reggel. Miért van ez? Mert nem hűl le a talaj arra a szintre, hogy kicsapódjon a pára. Ez az állapot még inkább elősegíti azt a helyzetet, ami a talajnedvesség tartalmát csökkenti. Vannak olyan növények, melyek ezzel a kis mennyiségű folyadékkal is elvannak. Lehet azt mondani, hogy ez mennyire elenyésző folyadékmennyiség. Ez valóban igaz, de a valóság az, hogy szükséges, kell. Illetve kellene. A kevés hőmérsékleti eltérés az akadálya annak, hogy kialakuljon a harmat. Eléggé összetett dolgok ezek. Hőmérséklet, csapadékképződés, szárazság, talajnedvesség, aszály, légköri szárazság. Ezekkel a fogalmakkal együtt kell élnünk. Ha még jobban belegondolunk, akkor a felszín és felszín alatti vizek kategóriáját is ide lehet sorolni. Látni, hogy a természet is úgy viselkedik, mint a szervezetünk. Szinte minden összefügg mindennel. Nagyon jól ki van találva, de ennek ellenére nagyon sérülékeny. Ha megfelelő módon kezeljük, mindkettő jól működik. A természeti erők, melyek egyik vészesen közeledő fajtája az aszály. Sőt, sok helyen már jelen is van, és sajnos hazánk sem kivétel ezen a téren. Szerencsére az ország eddig az alacsony, un. hosszan tartó vízhiányos állapotban van. Mikor beszélünk aszályról? Ha a talajnedvesség tartalma csökken, és a párolgás meghaladja a beszivárgást, /esőt/ és ez 2-4 hétig tart, akkor szárazságról beszélünk. Amennyiben ez az állapot meghaladja az egy hónapot, akkor már aszályról beszélünk. Hazánkban az elmúlt években megnőtt, főleg a nyári hónapokban az aszályhajlam.  

A legnagyobb a potenciális vízhiány az Alföldön, ahol ez elérheti a 300 millimétert. Nagyban hozzájárul a talajnedvesség hiányához a téli szűk csapadékhullás is. Nem elhanyagolható az sem, hogy az egész ország területén nőtt az aszályhajlam. Az sem kizárt, hogy még jelentősebben fokozódik a következő években. Intő jel lehet, hogy a felszíni vizek egyre több alkalommal mutatnak igen alacsony vízállást. Ugye, mennyire összetett ez az egész? Az egyedüli védekezés ez ellen az öntözés. Ezzel lehet elkerülni, hogy a talajnedvesség ne kerüljön aszályos jellegű állapotba. 

2019.10.06.

Az oxigén jelenléte

Próbáltam megtalálni, hogy mikor mérték és határozták meg a légkör összetételét. Sajnos nem találtam. Arra is próbáltam adatokat szerezni, hogy vajon mikor mérték utoljára az összetételt. Azt sem találtam. Van a légkörről minden, de ezek hiányoznak, pedig azt hiszem, az lenne a legfontosabb, hogy mennyi az oxigén jelenléte napjainkban. Vagy teljesen természetes, hogy van? Adott egy korábban meghatározott szint, érték százalékokban kifejezve. Éppen eleget halljuk, hogy igen erősen felgyorsult a légkörbe kerülő anyagok mennyisége. De ne szaladjunk ennyire előre. A légkör összetétele minden bizonnyal változott a korábbi időkhöz képest. Ezt az időt elég lenne évezredekben mérni, hiszen akkor még nem volt ennyi ember, állat, gép, ami jelentősen fogyasztotta volna az oxigént. Tudom, akkor mérni sem lehetett, hiszen nem volt mivel. Talán zárványokban, jégbe zárt buborékokban, stb. lehetne kimutatni az akkori légkör oxigén tartalmát. Találtam egy érdekes cikket, mely szerint egy ausztrál könnyűbúvár 1968-ban megtöltött egy palackot, de nem használta fel. Hallotta, hogy van egy minta az Ausztrál Légkörkutató Intézetben, de az 1978-as. Gondolta, meglepi őket a palackba zárt levegővel. Meg fognak lepődni. Azt nyilatkozták, hogy a „palackból vett levegő elemzése nem jelentett nagy meglepetést, hiszen nagyjából ezeket az adatokat várták.  Forrás: Origo Dr. Paul Fraser, a CSIRO munkatársa. A légkörről végtelen sok tanulmány, szakvélemény, kimutatás jelent meg. Hőmérséklet, csapadék, szél, áramlatok, összefüggések, stb. A légkör oxigén jelenlétéről, mennyiségéről nincs szó. Lehet, hogy nem véletlen? Ha egy adott térfogatú testbe levegőt teszünk, majd elzárjuk, és utána különböző gázokat nyomunk bele, akkor az eredetileg benne levő levegő összetétele megváltozik. Ettől az oxigén mennyisége nem változik. De mi van akkor, ha a testben elégetünk valamit? Az oxigén szintje csökkenni fog. Valami ilyesmi zajlik a természetben is, hiszen a földi légkör is egy „zárt” levegő óceán, amit az Univerzum határol. Mi csökkentheti az oxigén szintjét? A nagy gépjármű forgalom, a népesség növekedése, az állattartás növekedése, a megnövekedett légi közlekedés, a nagy erdőtüzek, a háztartásokban használatos tüzelőanyagok elégetése, az erőművek üzemeltetése, az óceánok plankton állományának pusztulása, erdőirtások.

Vajon mennyi a Föld légkörének tömege? Nehéz a számot elképzelni, de 5,6 x 1015 tonna. Ez kimondva 56 billiárd tonna. Mivel légkörről beszélünk, és a levegő összetétele több anyag keveréke. Ha tételesen vesszük a mai összetétel szerint, akkor a légkörben 43,68 billiárd tonna nitrogén, 11,76 billiárd tonna oxigén és 0,56 billiárd tonna egyéb gázok vannak. Vajon ez az arány jelen volt-e több ezer évvel ezelőtt? Ugyanis sokkal kevesebb volt az oxigén szint terhelése, mint most. Nem voltak gépjárművek, erőművek, stb. Ebből következik, hogy jelenleg az oxigén terheltsége nagyon, de nagyon megnőtt. Vajon mennyire? Ez lenne, amit keresünk. Sajnos erre vonatkozóan semmiféle friss adat nincs. Tehát a légkör összetételének értékei egy régi mérés alapján vannak meghatározva. Vajon ez oly természetes, hogy nem is kell vele foglalkozni, mert oxigén mindig lesz elegendő? Ez ennyire egyértelmű? Hát, ezen el lehetne gondolkodni.

Valamit érdemes tisztázni. Több mértékegységet is használnak a levegő mennyiségének meghatározásához. Használatos a liter, a köbméter és a kilogramm. Van még egy fontos dolog. A levegő nem azonos az oxigénnel. A levegő egy keverék, az oxigén egy elem. Az oxigén a levegő egyik alkotó eleme. Egy köbméter levegő 1,22kg 15 Celsius fokon. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben 0,256kg oxigén található. Hogy mennyi oxigén fogy el bizonyos tevékenység során, csak két érték. Egy ember egy év alatt 175kg oxigént fogyaszt el. Egy autó több mint 5 000kg-ot. Egy kg fa elégetéséhez 1,07kg oxigén szükséges. Ez csak két adat. Hány oxigén fogyasztó van még? Rengeteg. Vajon termelődik-e annyi, mint amennyire szükségünk van? Biztos igen, mert akkor nehezebben tudnánk lélegezni, akárcsak a magas hegyvidékeken. Viszont felvetődik egy kérdés. Vajon mekkora az az oxigénszint, ahol még nincs érezhető élettani hatás? A Föld legmagasabb csúcsát is megmászták oxigénpalack nélkül. Ezen a magasságon az oxigén jelenléte 6,98 %. Tehát, ha nehezen is, de ennyi oxigénre feltétlenül szüksége van az embernek ahhoz, hogy életben maradjon. A légkör mai oxigén értéke 20,93%. Ami igen érdekes kérdés, hogy vajon rendelkezik-e a mai légkör 20,93% oxigén értékkel?

Az oxigént egy svéd gyógyszerész, Carl Wilhelm Scheele fedezte fel 1772-ben.

2019.10.04.

Légszennyezés

Egyre sűrűbben lehet hallani, hogy komoly gondot jelent a levegő szennyezése. Néhány Ázsiai országban már jelentős a szennyezés. Mi a definíciója, mértékegysége, határértéke a légszennyezésnek? Az immisszió, a levegőterheltségi szint meghatározására szolgál: a levegőbe került szennyezőanyagok koncentrációját jelöli, és ezáltal a levegő környezeti minőségét adja meg. Mértékegysége: mg/Nm3. Az egészségügyi határérték az a levegőterheltségi szint, amelynél még nincs maradandó egészségkárosodás. Forrás: Plánum97 Kft. Az éves átlag egészségügyi határértéke 40mikrogramm/köbméter. Ez a durva szállópor /PM10-es/ értékére vonatkozik. /Csak zárójelben megjegyzem, a napi érték 50mikrogramm/köbméter/. Sajnos ez az érték eléggé bizonytalan, mivel átlagról van szó. Az egészségre ártalmas határértékek napi szinten alakulnak ki, és válnak ártalmassá. Tehát hiába beszélünk átlagról, a mindenkori értékek a mérvadóak. Melyek azok az anyagok, melyeket mérnek. Nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, szálló por. Köznapi nyelven szmogriadónak nevezzük ezt a dolgot. A PM10 durva port jelent, a PM2,5 finom szálló port. A felsorolt szennyező anyagok együttese adná a valós értékeket. A szálló por éves egészségügyi határértéke PM10 esetén tehát durva por, 40mikrogramm/m3, PM2,5 esetén, tehát finom por 25mikrogramm/m3.

A levegőszennyezés egy modernkori rossz dolog, amellyel sajnos együtt kell élnünk.  Nagyon sok légúti megbetegedés forrása a levegő rossz minősége.  Talán furcsának tűnik, de a háztartásokban is keletkeznek a levegőt szennyező anyagok. Pl. a fűtés alkalmával, cigarettázás révén, valamint főzés közben is. Hogy mennyire nem ellenőrzött, amiket írnak, ékes példája a témához kapcsolódó idézet: A különböző részecskeméretű porok (az iparból, elsősorban a bányászatból, cementiparból, tüzelőanyagok égetésekor stb.) légzőszervi és rákos megbetegedések okozói. Különösen veszélyesek a 0,25-10 mm átmérőjű részecskék, a tüdőhólyagocskákban való megtapadásuk miatt. A belélegzett porok minőségétől függően, az emberekben különböző betegségeket okoznak (pl. szilikózis, azbesztózis, kenderláz, pamutláz). A növényekre gyakorolt káros hatásuk az, hogy a gázcsere nyílásokat eltömik, így akadályozzák a növény vízfelvételét”.  Forrás: Az alábbi multimédiás jegyzet Dr. Vallner Judit és Krausz Erzsébet Fenntarthatóság című tankönyve alapján készült”.

Ahogy olvasom, ez az idézet egy tankönyvből való. Valamit nem értek, illetve egyszerűen képtelenségnek tartok. Olvassák el újra? A szövegben az áll: „Különösen veszélyesek a 0,25-10 mm átmérőjű részecskék, a tüdőhólyagocskákban való megtapadásuk miatt”. El tudják azt képzelni, hogy valaki egy centiméteres dolgot lenyeljen, és az a tüdőbe kerül? Elnézést, hogy eltértem kissé, de ez akkora tévedés, hogy nem lehet elmenni mellette, és ezt oktatják, hiszen tankönyvben jelent meg.

Összegezve, sajnos egyre több szennyező anyag kerül a levegőbe, ezért kell rá nagyon vigyázni. Nagyon természetesnek vesszük, hogy lélegzünk. Nem szabad egyáltalán elfelejteni, hogy milyen minőségű levegőt lélegzünk be. Vigyázzunk rá.

A finom szálló por PM2,5

Érték

mennyisége az egyes területeken

mikrogramm/m3

Svédország

5,2

Ausztrália

6,13

USA

9,2

Oroszország

15,5

Bolívia

22,04

Magyarország

24,57

Dél-Afrika

35,91

Kína

56,33

Egyiptom

126,03

Niger

203,74

 

Határérték: 25mikrogramm/m3

2019.09.16.

Még oxigén

Egy nyilatkozattal kezdem. „Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre. Ezt nyilatkozta a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója.

Érdekes megállapítás. Biztos sokkal nagyobb tudású, mint én, de azért lenne kérdésem. Mégpedig az, hogy lehetséges ez? Ugyanis, ha a klímaváltozás miatt elpusztulnak a planktonok, ha kiirtják az erdőket, ha elfogy az oldott oxigén, akkor nincs utánpótlás. Ez pedig nem évmilliókban mérhető. Sajnos. 

Az óceánokban nagy mennyiségű oldott oxigén van. Lehet, hogy nem mondok butaságot, ha összefüggést keresek a Földön fogyó /tüzek, emberek, állatok, járművek, stb. által elfogyasztott/ oxigén, és az óceánokból egyre gyorsabban eltűnő oxigén között. Ugyanis, ha a légkörből elkezd fogyni, akkor az óceánokból pótlódik. Ez azonban nem mehet a végtelenségig, mert egyre nagyobb a fogyasztás, és egyre kevesebb a termelés. A kettő közti különbség fogyás.  Vannak, un. holt övezetek, mint a Mexikói-öböl, ahol az oxigénszint annyira alacsony, hogy az állatok megfulladnak. Sajnos nem találtam olyan leírást, mely meghatározná, hogy mekkora az az oxigénszint, ahol még meg lehet élni. Vélhetően ez olyan 5%-os értéknél lehet. Hogy miért?      

A világ legmagasabb csúcsát már megmászták oxigénpalack nélkül. Tehát ott még van annyi, hogy az ember, életben maradjon. Mivel ez a magasság 8848 méter, így feltételezhető, hogy 9000 méteres magasságban már az oxigén jelenléte 5-6%. Ez már nem elegendő az élethez. Ebből fakad, hogy ilyen töménység alakult ki a Mexikói-öbölnél.   

Tengerszint feletti magasság

Oxigén tartalom

0 méter

20,95%

3000 méter

14,45%

5000 méter

11,73%

8000 méter

7,33%

 

 

 

 

 

 

Érdemes odafigyelni rá

Az oxigén

Talán ezt az elemet nem kell bemutatni. E nélkül nincs élet.  Az élet kialakulásának egyik fontos építőköve. A mai légkör összetétele 21% oxigén, 78% nitrogén, a többi metán, nemesgázok, stb. Minket most az oxigén jelenléte érdekel kicsit jobban.

Az óceánok élővilágának 90 százalékát a planktonok teszik ki. Mik ezek a planktonok? Apró növények és élőlények. Nagyon sok fajtájuk van. A lényeg, hogy évente a bolygónkon fotoszintézissel generált oxigén felét ők termelik, /a többit a növények és az erdők/. Ezek az organizmusok a földi életet támogató rendszer létfontosságú részét képezik.

Őrült iramban kerülnek szennyező anyagok a légkörbe, a tengerekbe, az óceánokba. Ezek egyre inkább telítik az alsó és felsőbb légrétegeket, valamint vizeinket. Most még nem vesszük észre, hogy hiányát szenvednénk az oxigénnek.  Egy kérdés. Vajon mi történik, ha azok az oxigént termelő mikroorganizmusok leállnak? Hogy miért? Olyan sok tényező van, ami egy kicsit elgondolkodtató. Melyek ezek?

Folyamatos melegedés, melynek hatására a nagy vízfelületek is melegebbé válnak, ezáltal változás állhat be az oxigént termelő mikroorganizmusok működési mechanizmusában. A folyamatos szennyezés, ami szintén ezt okozza. Aztán az erdők, illetve zöld felületek csökkenése, ami szintén változást okozhat. Ha felborul az egyensúly, akkor megváltozhat az oxigén termelés üteme és mennyisége is. Vajon e három tényező térvesztése nem okoz-e a Földön oxigén hiányt? Talán furcsa felvetés, de lássuk be, elgondolkodtató. Az oxigén csökkenés igen nagy problémát vetne fel. Ugyanis a folyamat nem szüntethető meg azonnal.    

Oxigénre pedig azonnal szükség van, ha az élővilág életben akar maradni. Tehát a nagy kérdés: ha továbbra is ilyen ütemben történik a szennyezés, vajon beállhat az oxigén csökkenése? Ugyanis, nem lesz, ami termelje, mert csak úgy magától nem lesz éltető oxigén. Vajon jelenleg kimutatható, hogy mekkora az oxigén szint? Vannak esetleg ilyen mérések? Vajon meddig elegendő a légkör oxigén töménysége ilyen pusztítás mellett? Lennének még kérdések, de azt hiszem, egy kicsit el lehet meditálni ezen a fontos dolgon.  

2019.09.14.

Az oxigén felhasználása

Egy ember naponta 10 000 liter levegőt lélegez be. A levegő összetétele 78% nitrogén, 21% oxigén, a többi egyéb gázok. Ebből adódik, hogy egy ember 2 100 liter oxigént lélegez be naponta. Ez 2,1 köbméter. Az emberiség naponta 13-15 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el. Nem levegőt, oxigént. Ha tovább számolunk, akkor 5518,8 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el az emberiség, egy év alatt. Egy ötven éves fa egy ember oxigén szükségletét termeli meg egy vegetációs idő alatt. Egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeren, egy óra alatt. Ezek borzalmas nagy számok. Viszont érdemes elgondolkodni rajta. Igaz, hogy nemcsak a fák termelnek oxigént, hanem az óceánokban élő planktonok is.

Nem akarok tovább a számokba belebonyolódni, csak annyit, hány ember él a Földön, hány olyan eszköz közlekedik a Földön, amely oxigént fogyaszt, hány állat él, mely szintén oxigént fogyaszt, és itt kell megemlíteni még mindent, ami ég, és szintén oxigént fogyaszt, pl. erdőtüzek. Összevetve: vajon kellően becsüljük-e a Földünk által nyújtott élethez nélkülözhetetlen oxigént? Vagy csak tudomásul vesszük, hogy ez a gáz csak úgy van? Az a tökéletes űrhajó, amely több mint 7 milliárd embert visz a hátán, vajon meddig képes tökéletesen működni? Vigyázzunk rá. Egy van belőle, és ezen élünk.   

 

2019.08.28.

A légkör

Nagyon fontos a légkör összetétele, mert ettől is függ az élet a Földön. Ha nem lenne oxigén, akkor élet sem lenne. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő módon figyeljünk oda erre az állapotra. Éppen aktuális, hiszen számtalan hír jelenik meg, hogy milyen erdőtüzek alakultak ki a világ különböző pontjain, és azok mennyire károsak. Sajnos ebben az esetben is sok olyan cikk jelenik meg, ami nem feltétlenül tárja fel a valós helyzetet. Igen sokat kell olvasni ahhoz, hogy aránylag reális képet kapjunk arról, vajon mi is történik ezeken a helyeken. Tény az, hogy sok tűzfészek alakult ki az egyes földrészeken. Van, amelyik nagyobb hírként jelenik meg, van olyan, amit egyáltalán nem is említenek. Szerencsére vannak műholdak, melyek aránylag pontos felvételeket készítenek ezekről a helyekről. Sajnos annyit nem tudni, hogy ezek a gócok mekkora kiterjedéssel rendelkeznek. Tudjuk, hogy hihetetlen részletes felvételek is készülnek, szinte egy házhelyet is meg lehet különböztetni az egyes képeken. Az alábbi felsorolás megmutatja a légkör összetételét.

A légkör összetétele:

Nitrogén/N2/                           78,084%

Oxigén /O2/                            20,946%

Argon /Ar/                              0,934%

Szén-dioxid /CO2/                  0,032%

Aeroszolok, nyomgázok                    0,004%

Most ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen volt a földi légkör a korábbi időszakokban. Annyi bizonyos, hogy amióta élőlények alakultak ki a bolygónkon, hasonló összetételű légkört lehet feltételezni. A légköri oxigén nyomása 3000 méteres magasságban 31%-kal, 5000 méteres magasságban 44%-kal, 8000 méteres magasságban 65%-kal csökken. A tengerszinten a légkör oxigén tartalma 20,946%.

Tengerszint feletti magasság

Oxigén tartalom

0 méter

20,95%

3000 méter

14,45%

5000 méter

11,73%

8000 méter

7,33%

 

Miért fontos ez? Az emberi test tengerszint feletti magasságon működik a legjobban, ahol a légnyomás 1 atmoszféra. Jelenleg a mérőeszközökön hPa /hektopaszkál/ formájában adják meg, ami 1013hPa van feltüntetve. Ezen a nyomáson a vérben található hemoglobin megköti az oxigént, és elszállítja a test minden részébe. A magasság növelésével az oxigén nyomás csökken, ami azt eredményezi, hogy szaporábban kell levegőt venni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén kerüljön a test minden pontjára. Fontos megjegyezni, hogy a levegő nyomása a lényeges, hiszen az emberi test 1 atmoszféra nyomáson működik tökéletesen, ha ez csökken, akkor csak több levegővétellel tudjuk biztosítani a szállítandó oxigén mennyiségét.

Itt merül fel egy lényeges kérdés. Mivel az égéshez oxigénre van szükség, mennyi oxigént használnak el ezek a tüzek? Egy biológus szerint ezek az erdők nem termelnek plusz oxigént, mert saját maguk el is használják azt. Hogy lehet ebben eligazodni? Folyamatosan kell a híreket olvasni, és mindent, hiszen így lehet alkotni egy aránylag reális képet.

2019.08.15.

A folytatás: Sugárzás

1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vegyi anyagok használata 80%-kal csökkent. Svédország 1978. január 23-án betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC /freon néven vált ismerté, chlor-fluor-carbon// gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult, oly mértékben, hogy 2030-ra teljesen helyreáll az ózonréteg az Északi félteke fölött. Ez azt jelenti, hogy most is tökéletes az ózonréteg védelme. A korábbi veszteség a bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően visszaépült. Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség, 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják. Ennek nagyon nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Sokat beszélnek az ózonlyukról. Ez kicsit félrevezető. Az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet biztosít. Az ózonlyuk akkor következik be, amikor a Dobson-egység 220-200 DU alá esik. Az ózonmolekula képződéséhez két dologra van szükség. Oxigénre és napfényre, ilyen egyszerű. Most ereszkedjünk le a földre, és nézzük meg, mi történik a felszínen. Minden nap világszerte közzé teszik az UV-sugárzás mértékét, és hogy mennyit tartózkodhatunk a napon. Itt az első furcsaság. Ugyanis a lényeges Dobson-egységet nem teszik közzé. Miért fontos ez? Az alábbi ábra a magyarázat.

edmonton.png

 

 

 

Mi olvasható le a grafikonról. Egyértelműen az, hogy ahol magas az UV-sugárzás, alacsony a Dobson-egység. Tehát, ha az ózonréteg Dobson-egysége magas, akkor nagyobb a védelem. Mikor válik veszélyessé a védelem? Akkor, ha Dobson-egység 200-220-as érték alá csökken. Mivel az értékek földrajzi helye az Amerikai földrész, így az időpont 10 óra 20 perc, és 12 óra 20 perc között lett jegyezve. Ugyanez az érték arány figyelhető meg, délután 14 órai időpontnál is. Ugyanez az összefüggés érvényes India vonalában is. Időpontjai 10 óra 30 perc, és 11 óra 30 perc között. Itt is jelentkezik az UV-sugárzás és a Dobson-egység közötti összefüggés.

almaty.png

 

 

 

Nézzük meg, mit jelent az UV-index? Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet –előrejelzés.

Forrás: life online portál

 

„Figyelem! Az itt feltüntetett maximális ajánlott napozási idők csak irányadóak, fényvédő krém használata mellett a pillanatnyi UV sugárzás alapján becsültek. Idősek és fiatalkorúak, fehér bőrűek számára rövidebb időszak vagy magas faktorszámú napozókrém javasolt. Az UV értékek, illetve a napsütés erőssége napközben folytonosan változik, kísérjék figyelemmel térképünket napozás előtt, vagy mobiltelefonról akár közben is.”

Forrás: időkép

Ez a meghatározás egy kicsit furcsa. Ugyanis becslésről van szó. Egy ilyen fontos kérdésben nem igazán szerencsés becslésekről beszélni, valamint az, hogy a feltüntetett másik érték, a napozásra vonatkoztatva csak irányadóak. Ez is egy furcsaság, ugye? Egy adat akkor pontos, ha mérés van mögötte. Egy becslés hiteltelen. Nézzünk egy másik összefüggést. Az ózon keletkezésekor hő képződik. Az erős napsugárzás ellen a szervezet úgy védekezik, hogy melanin-pigmentet termel, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin, UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A bőr felszínén ugyanaz játszódik le, mint a sztratoszférában. Az UV-sugárzás hővé alakul, ezt érezzük is, hiszen meleg lesz a bőrünk.

hullamhossz.png

              Az elektromágneses hullámok elnyelődése a földi légkörben. A barna sáv vastagsága arányos az elnyelődéssel (átlátszatlansággal). A légkör csak a fényhullámokat (szivárvány színben) és a rádióhullámokat engedi át. Forrás: Wikipédia

2019.08.07.

Légszennyezettség.

Valószínűleg nagyon is szoros összefüggés van a légszennyezettség, és a hőmérséklet emelkedés között. Ennek számtalan jelét tapasztalhattuk. Nagyon sok cikk, írás, tudományos értekezés foglalkozik ezzel a témával. Sőt! Napjaink egyik fő problémája, és nem is kicsi. Lehet, hogy azzal kellene kezdenem, hogy vajon mennyi szenet, és mennyi kőolajat termeltek ki eddig, és az elégetés kapcsán mennyi szennyezőanyag került a levegőbe. Sajnos pontosan nem igen lehet megmondani, hogy mennyi kőolajat, szenet, földgázt termeltek ki eddig, valamint mekkora erdőterületeket irtottak ki. Tény, hogy ezek elégetése nyomán hatalmas mennyiségű szennyező anyag került a levegőbe. A tengerek, és óceánok valamennyit el tudnak nyelni ebből, de ennek is van határa. Sajnos ez csak a légszennyezettség egyik válfaja. Ehhez még hozzájönnek az azóta feltalált kémiai anyagok által okozott károk. Ezeknek nagyon hosszú listájuk van már sajnos. Az autók kipufogó gázai, a repülők okozta szennyezés, a mezőgazdaságban használt különböző permetező szerek részecskéi, a háztartásokban használt aeroszol anyagok.  Vannak becslések arra vonatkoztatva, hogy vajon mekkora mennyiségről beszélünk. Annyira tág határok között mozog ez az érték, hogy nincs értelme ezt konkretizálni. A lényeg, hogy szervesen hozzájárul a hőmérséklet emelkedéséhez a légszennyezettség. Vajon hogyan? A Föld légkörének van egy természetes folyamata. Biztos tapasztalták, vagy hallották a meteorológiai jelentések kapcsán, hogyha felhős az idő, akkor enyhébbek az éjszakák, ugyanis a felhőzet megakadályozza, hogy a hő elhagyja az alacsonyabb légrétegeket. Ugyanez fordított, ha derült az idő. Nincs, ami megakadályozza a hő eltávozását. Ugyanaz a jelenség játszódik le, amikor légszennyezésről beszélünk, ugyanis a szennyező anyagok úgy viselkednek, mint egy felhő. Visszaverik a hőt, nem tud eltávozni, és egy olyan állapot keletkezik, mint egy üvegházban. Ezért is emlegetik ezt a jelenséget „üvegházhatásnak”. A teljesség igénye nélkül néhány leggyakoribb szennyező anyag: kéndioxid, szénmonoxid, fluor, oxidált nitrogén vegyületek. A levegőnek ugyanúgy, mint a vizeknek van egy természetes tisztulása. A baj az, hogy a légkörbe juttatott szennyező anyagok ezt a határértéket messze felülmúlják. Azaz, hiába újul meg, a káros anyag sokkal több. Ide kívánkozik az is, hogy sok országban be van tiltva a repülőgépes permetezés. Nem véletlen. A légi permetezés alkalmával olyan finom részecskék kerülnek a légkörbe, melyek sok esetben több tíz, esetleg több száz kilométerre is eljutnak, nem beszélve a légkör felső rétegeit. Egy felfelé irányuló légáramlat esetenként néhány ezer méteres magasságba is képes ezeket a részecskéket eljuttatni. Beláthatjuk, hogy légkörünk egyike a legfontosabb közegnek, hiszen az éltető oxigént innen nyerjük. Ennek szennyezése az emberek egészségi állapotát teljes mértékben befolyásolja. Légúti, és egyéb betegségeket okoz, ami sok esetben súlyos kimenetelű. Sok más egyéb mellett talán ide kívánkozik az is, hogy talajba, és vizekbe engedett szennyező anyagok is belekerülnek a levegőbe, párolgás útján, tehát nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a konkrét levegőbe juttatott anyagok mellé, még ezeket is hozzátegyük. Környezetünk védelme az egyik legfontosabb ténykedésnek kellene lennie. Sajnos nagyon sokan még most sem látják be, hogy nem lehet a végtelenségük terhelni a légkörünket szennyező anyagokkal, mert egy idő után, visszafordíthatatlan helyzet áll elő. Néhány kutató szerint, ha most megszűnne minden szennyező forrás, akkor sem lehetne megállítani, illetve igen hosszú idő múlva érnénk el a javulás jeleit. Sok esetben nem is gondolunk arra, mi minden okozhat környezet, illetve légszennyezést. A lentebb látható két térkép önmagáért beszél, ha még hozzá tesszük, hogy ezek a szigetek nem kis kiterjedésűek. Becslések szerint, 700 000 négyzetkilométer kiterjedésűek. Pontosan megbecsülni nem lehet, mert folyamatosan változik, formálódik. Ettől sajnos csak nagyobb lehet. A szemétbe került műanyag hulladékok 12%át elégetik ezzel is tovább terhelve a légkör amúgy is labilis egyensúlyát. Ha figyelembe vesszük, hogy mióta gyártanak műanyagipari termékeket, nem nehéz elképzelni, mennyit égettek el ebből, és terhelték a légkört. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy nagyon vigyázzunk a környezetünkre, mert igen súlyos károkat okozunk azzal, ha felelőtlenül kihasználjuk, és felelőtlenül gondolkodunk Földünk légköréről is. A tápláló oxigén csak innen származik. Látszik, hogy mennyire nem figyelünk oda, mit hová teszünk. Ezek az anyagok sem véletlenül kerültek oda, hanem, az emberi felelőtlensége okozta ezt az állapotot. Vajon mit lehet ezzel kezdeni? Ezt már sokan feltették kérdésként. Erre az a válasz: nincs pénz, és a szennyezés folytatódik. Legtöbb esetben éppen az a vállalat mondja ezt, aki a kárt okozta.

2019.08.04.

Napsugár, napozás, fényvédők

          Időnként felröppennek hírek, főleg a nyár közeledtével, melyek minden embert érintenek. Nem szeretnék nagyon mélyen belemenni a témába, csak annyira, amennyire esetleg érdemes foglalkozni vele. Márpedig érdemes. Sajnos egyre több olyan információt kapunk, és annyit, hogy nem tudjuk kellőképpen szelektálni ezeket. Melyik hírt fogadjuk el hitelesnek? Ki mond igazat? Milyen érdekek mentén haladnak ezek a cikkek? Miért tájékoztatnak félre? Miért hihetetlen nagy eltérést mutat, ugyanazon területtel foglalkozó szakértő véleménye? Kinek higgyünk, ha egyáltalán hinni akarunk ezeknek az írásoknak? Nem könnyű a válasz ezekre a kérdésekre. Még egyre sem.

Az éltető Napunk. Saját tapasztalatomat, sőt, ha mondhatom, aki ezt olvassa, hogy saját tapasztalatunkat, most ne vegyük figyelembe. Első körben különböző helyekről beszerzett információt szeretnék megosztani. Ez azért is fontos, mert egy helyen soha nem lehet megtalálni olyan cikket, amelyik mindkét fél véleményét közölné. Öt-tíz, vagy még több írásból ollózott véleményről van szó. Nézzük. Nagyon jól tudjuk, hogy a Napunknak milyen jótékony hatása van. Az egyik, hogy fokozza a D-vitamin képződést a szervezetben, és fertőtlenítő hatása is van, hiszen segít elpusztítani a bőr felszínén lévő baktériumokat. A napsugárzás, illetve az UVB sugarak csökkentik a magas vérnyomást, mivel az erek kitágulnak, a sejtek tápanyagellátása, és a salaktalanítás is javul. Csökken a depresszió hajlam. A mai világban ez nagyon fontos. Azt hiszem ezek, nagyon jó dolgok. Most térjünk át arra, hogy mi történik a szabadságolások, nyaralások előtt. Felhívják a figyelmünket, hogy ne tartózkodjunk a napon, mert az káros, ha pedig ott vagyunk, akkor használjunk védekező termékeket. Nem lehet látni a végét a különböző napvédő krémeknek, tejeknek, stb. Tájékoztatást kapunk a szerek használatáról, mennyit tartózkodjunk a napon, hogyan alkalmazzuk ezeket, stb. Ha valaki strandra jár, talán tapasztalta a következőt. Megérkeznek, lepakolnak, előkerül a napozószer, lekenik a gyereket, meg magukat, aztán irány a medence. Kérdezem én minek? Nem akkor kell a gyereket bekenni, amikor a vízbe megy, hanem utána, amikor esetleg a napon játszanak? Az egyik, hogy a vízben semmi hatása nincs, mert hamar lemosódik, és nem ér semmit, a másik, hogy alaposan szennyezi a vizet. Ha hiszünk az írásoknak, azt is elmondják, hogy a különböző napozószerek kb. húsz perc után kezdenek el védeni. Tehát rossz gyakorlat az előbb említett eljárás. Az egyes napozószerek, általában beszívódnak a bőrbe, esetleg a véráramba is. Az a képességük, hogy elnyelik az UV sugarakat egyúttal káros is, olyannyira, hogy növelhetik a bőrrák kockázatát. Mellrákos sejtekben kimutatták az OMC jelenlétét, ami a napozószerek egyik alapanyaga. A napozószerekben kimutatható anyagok: Octyl Methoxycinnamate /OMC/, Ethylhexyil Mehoxycinnamate, Benzophenone, Oxybenzone.  Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kémiai fényvédők használatát érdemes mellőzni. Egyszerűen agyament írás jelent meg egy magazinban. Ráadásul olyanban, amely az egészségügy területén próbál tájékoztatás adni. Ez a következő. A napozóvédelemről szóló cikkben azt írják, hogy idézem: „a fényvédőfaktor melletti szám azt mutatja, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával”. Ha például fényvédő krém nélkül valaki 10 perc alatt leég, akkor egy közepes 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30x10 percre, azaz 300 percre tolódik. Ez öt óra. Ennyi időt tölthetünk el a napon leégés nélkül. Csak csendesen jegyzem meg: próbáljon meg valaki ennyi időt eltölteni folyamatosan a napon, amikor már 10 perc alatt is leég. Ide vágó az a megállapítás is, melyszerint, a 15 faktoros az UVB sugarak 93%-a, a 30 faktoros a 96,7%-a, az 50 faktoros  pedig a 98%-a ellen véd. Most, hogy van ez? Csak egy véglet. Az 50 faktoros napozószerrel, az előbbi számítás szerint 50x10 perc, azaz, 500 percet tölthetünk a napon. Ez 8,3 óra. Aki már napozott, az tudja, hogy mit jelent ennyi időt eltölteni a napon. Ennyi idő után teljesen mindegy mivel van valaki bekenve, az komoly bőrkárosodást kap. Erre egy személyes példát is tudok mondani. Mikor gyerekek voltunk a nyári napokat a Duna mellett töltöttük. Egyszer gondoltunk egyet, hogy addig nem megyünk a vízbe, amíg 1000-ig el nem számolunk egyesével. Ez aránylag gyorsan ment, ami azt jelentette, hogy kb. 7-8 perc alatt végeztünk a számolással, márcsak azért is, hogy minél hamarabb mehessünk lubickolni. Ez 1965-ben, vagy 66-ban volt, pontosan már nem tudom. A következményre azonban pontosan emlékszem. Másnapra szépen felégett a hátam, és két hétig csak az árnyékban ücsörögtem, fehér ingben. Ha figyelembe vesszük az ózonréteg alakulását, a hőmérséklet emelkedését, hogy akkor még nem gátolták, hanem elősegítették az egyes szerek a barnaság elérését, akkor elgondolkodtató, hogy egyáltalán lehetséges-e ezeknek a számoknak hinni. Ugyanis 7-8 percről beszélünk, a 300 perc ellenében. Szerintem, ha valaki ennyi időt eltölt a napon, teljesen mindegy mivel van bekenve, az fájdalmas lesz. Vajon lehet-e azoknak az írásoknak hinni, melyek a különböző napozószereket propagálják, vagy csak érdekek mentén folyik mindez? Talán itt is érdemes megfogadni a jó öreg közmondást, mely szerint a középút a megfelelő irány, azaz, a napozást sem kell túlzásba vinni. Ja, még valami. Ha a gyereket szinte eltiltják a naptól, többet, sőt, sokat ártanak vele. A folyamatossággal szép egyenletes, egészséges barna színt adhatnak gyereküknek anélkül, hogy károsodna bármi is. Hogy a félretájékoztatás, és egyáltalán a helyes, és korrekt ismertetést nélkülöző dolgokat érzékeljem egy kissé, itt a következő sokak által olvasott cikk. Idézem: „ Cím: 50 faktorosnál erősebb naptejek. A napozószerekben lévő anyagok a leégést okozó UVB sugárzástól védenek, nem pedig az UVA sugaraktól, amelyek többek között a rákos megbetegedések kialakulásáért felelősek. Ha tehát 50 faktorosnál erősebb napozószert használunk, akkor jó eséllyel nem fogunk leégni, viszont éppen e miatt jóval több időt töltünk a napon, hosszú időre kitéve magunkat a veszélyes UVA sugárzásnak”. Ebből következik, hogy az egyes napozószer készítmények nem a káros sugaraktól védenek, hanem a leégéstől. Nagy különbség, óriási különbség. Sőt, az egyes napozószerek irritációt, allergiás reakciót, különböző hormonális problémát is okoz, mert beszívódik a bőrbe, és a vércsatornákba.

Összegezve: az egyes napozó, vagy fényvédő krémek, tejek, olajok körül kialakult különböző vélemények, írások, cikkek, nem egyszerűbbé, hanem sokkal inkább kaotikussá teszik ezt a témát. Nincs egyöntetű vélemény, ezáltal az emberekben is bizonytalanságok okoznak. Egyáltalán nincs kimondva, hogy mi az kellő védelem, mert ahány cikk, annyi vélemény. Egyet tudomásul kell venni. Itt nem az emberek egészségéről szól a dolog, hanem a pénzről.

2019.07.30.

Az a csúnya napfény 

A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9% abszorbeálja[1] és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának esélyét.

Forrás: Wikipédia

Melanin= a melanin határozza meg a bőr, a haj, és a szem színét

Abszorbeálja= elnyeli

A „Nők Lapja” hasábjain jelent meg a következő „Nyári hajkárok” című írás. Idézem: „A hableányoknak elsősorban vízálló védelemre van szükségük. Mielőtt elmerülnének a habokban, érdemes édesvízzel leöblíteni a frizurájukat, mert ez segít megakadályozni, hogy a só és a klór a hajszálak mélyére hatoljon. A sókristályok úgynevezett gyújtóüveget képezhetnek a hajban. Ezért ahogy partra érnek, azonnal öblítsék le a hajat újra, és fújják be UV-védelmet adó ápoló készítménnyel”. 

Miről beszélnek?

Forrás: Nőklapja magazin 2019. július 3. 36. oldal

2019.07.26.

 A sugárzásról

Földünket évmilliók óta érik a Napból érkező sugárzások. Éltető voltát nem lehet megkérdőjelezni. Minden ettől az égitesttől függ itt a Földön. Jótékony hatásához nem fér kétség. Valami viszont az utóbbi időben jelentősen megváltozott ezzel kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy manapság a napsugárzás egy káros jelenség. Ezt hirdetik mindenhol, ezt mondják főleg mostanában, amikor jönnek azok az idők, amikor szeretnénk többet kint lenni a szabadban. A napsugárzástól való tiltásnak megvan már a negatív hatása. Itt is meg kell említeni a mérsékletességet. A sugárzással kapcsolatban semmi ilyet nem lehet tapasztalni. Egyértelmű, hogy rossz dolog. A tiltás és az állandó kellemetlen negatív hírek jelennek meg a sajtóban, televízióban. Különböző nyilatkozatok látnak napvilágot, természetesen ezek sem jók. Nem akarok ezzel tovább így foglalkozni, inkább nézzük meg, hogy vajon mit lehet összegyűjteni a Nap káros hatásairól. Először határozzuk meg, hogy vajon milyen sugarak érnek bennünket?  Háromféle sugárzás érkezik felénk, ami jelentős. Az infravörös, a látható, és az ultraibolya, vagy ultraviola, azaz, az UV-sugárzás. Ebből az első kettővel nem érdemes foglalkozni, mert igazából nincs semmilyen hatása a szervezetünkre. Amiről igazán szó van, az az UV-sugárzás. Vajon milyen sugárzás ez? Pontosan meg lehetne határozni ennek hullámhosszát és egyéb paramétereit, de azt hiszem, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ez a sugárzásfajta az, amitől óvnak bennünket olyannyira, hogy az már egy kicsit túlzás. Vajon miért? Gondolom, ezt sem kell bővebben kifejteni. Az emberek tudatában az van, hogy védekezni kell ellene, mert nagyon ártalmas. Ezt halljuk, látjuk mindenhol, cikkek garmada jelenik meg káros hatásáról. Minden formában negatív jelzőkkel illetik ezt a sugárzás fajtát. Döbbenetes cikkek jelennek meg olyanok tollából, akiknek sem szakmai, sem tudományos előmenetele nincs, még azt a fáradságot sem veszik, hogy igazából utána nézzenek bizonyos dolgoknak. A cél az, hogy a leadott hír félelmet keltsen. Félelmet a Nap jótékony sugaraival szemben. Mindenki hallott és olvasott már erről, és ott van ez mindenkinek a tudatában. Egy idő után, amit állandóan hallunk, látunk, idővel rögzül az emberekben. Itt tartunk most. Szeretnék néhány dolgot megosztani erről a témáról. Hangsúlyozom, hogy a leírtak bárki számára elérhetőek a világhálón. Semmi újat nem fogok mondani, hacsak nem a személyes tapasztalataimat. Mivel adatokról, tényekről, olyan információkról lesz szó, ami mérhető adatokon nyugszik. Legtöbb esetben az emberek egyáltalán nem gondolkodnak el azon, ami hírt kapnak, egyszerűen elfogadják, pedig sok furcsaság derül ki egyes állításokból. Nézzük. Nem sok adatot fogok említeni, ha igen, akkor alaposan el fogom magyarázni, hogy érthető legyen. A Földünket egy úgynevezett ózonréteg, köznyelven, ózonpajzs védi meg a nap káros sugaraitól. Mi az ózon? Az ózon az oxigén háromatomos változata. Annyit érdemes tudni, hogy a nap sugarai által jönnek létre. Erre az „ózonpajzsra” hivatkoznak, hogy mennyire csökken, és az mennyire ártalmas. Valóban az ózonréteg csökkent, aminek hatására az 1980-as években hoztak egy rendeletet, melynek értelmében az ózonmolekulákat erősen bontó anyagoknak a használatát korlátozták. Ennek eredményeképpen az ózonréteg visszaállt a normális állapotára, normális vastagságára. Az ózonréteg 10km magasságban kezdődik, és 50km magasságig tart. Ebben a rétegben az ózonmolekulák, ha egyenletesen elterítenénk a föld felszínén, akkor 3mm vastag réteget alkotna. 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.