Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Légkör, és sugárzás

2020.08.14.

Érdemes odafigyelni rá: Az oxigén

Talán ezt az elemet nem kell bemutatni. E nélkül nincs élet.  Az élet kialakulásának egyik fontos építőköve. A mai légkör összetétele 21% oxigén, 78% nitrogén, a többi metán, nemesgázok, stb. Minket most az oxigén jelenléte érdekel kicsit jobban. Az óceánok élővilágának 90 százalékát a planktonok teszik ki. Mik ezek a planktonok? Apró növények és élőlények. Nagyon sok fajtájuk van. A lényeg, hogy évente a bolygónkon fotoszintézissel generált oxigén felét ők termelik, /a többit a növények és az erdők/. Ezek az organizmusok a földi életet támogató rendszer létfontosságú részét képezik. Őrült iramban kerülnek szennyező anyagok a légkörbe, a tengerekbe, az óceánokba. Ezek egyre inkább telítik az alsó és felsőbb légrétegeket, valamint vizeinket. Most még nem vesszük észre, hogy hiányát szenvednénk az oxigénnek.  Egy kérdés. Vajon mi történik, ha azok az oxigént termelő mikroorganizmusok leállnak? Hogy miért? Olyan sok tényező van, ami egy kicsit elgondolkodtató. Melyek ezek? Folyamatos melegedés, melynek hatására a nagy vízfelületek is melegebbé válnak, ezáltal változás állhat be az oxigént termelő mikroorganizmusok működési mechanizmusában. A folyamatos szennyezés, ami szintén ezt okozza. Aztán az erdők, illetve zöld felületek csökkenése, ami szintén változást okozhat. Ha felborul az egyensúly, akkor megváltozhat az oxigén termelés üteme és mennyisége is. Vajon e három tényező térvesztése nem okoz-e a Földön oxigén hiányt? Talán furcsa felvetés, de lássuk be, elgondolkodtató. Az oxigén csökkenés igen nagy problémát vetne fel. Ugyanis a folyamat nem szüntethető meg azonnal.     Oxigénre pedig azonnal szükség van, ha az élővilág életben akar maradni. Tehát a nagy kérdés: ha továbbra is ilyen ütemben történik a szennyezés, vajon beállhat az oxigén csökkenése? Ugyanis, nem lesz, ami termelje, mert csak úgy magától nem lesz éltető oxigén. Vajon jelenleg kimutatható, hogy mekkora az oxigén szint? Vannak esetleg ilyen mérések? Vajon meddig elegendő a légkör oxigén töménysége ilyen pusztítás mellett? Lennének még kérdések, de azt hiszem, egy kicsit el lehet meditálni ezen a fontos dolgon. Próbáltam megtalálni, hogy mikor mérték és határozták meg a légkör összetételét. Sajnos nem találtam. Arra is próbáltam adatokat szerezni, hogy vajon mikor mérték utoljára az összetételt. Azt sem találtam. Van a légkörről minden, de ezek hiányoznak, pedig azt hiszem, az lenne a legfontosabb, hogy mennyi az oxigén jelenléte napjainkban. Vagy teljesen természetes, hogy van? Adott egy korábban meghatározott szint, érték százalékokban kifejezve. Éppen eleget halljuk, hogy igen erősen felgyorsult a légkörbe kerülő anyagok mennyisége. De ne szaladjunk ennyire előre. A légkör összetétele minden bizonnyal változott a korábbi időkhöz képest. Ezt az időt elég lenne évezredekben mérni, hiszen akkor még nem volt ennyi ember, állat, gép, ami jelentősen fogyasztotta volna az oxigént. Tudom, akkor mérni sem lehetett, hiszen nem volt mivel. Talán zárványokban, jégbe zárt buborékokban, stb. lehetne kimutatni az akkori légkör oxigén tartalmát. Találtam egy érdekes cikket, mely szerint egy ausztrál könnyűbúvár 1968-ban megtöltött egy palackot, de nem használta fel. Hallotta, hogy van egy minta az Ausztrál Légkörkutató Intézetben, de az 1978-as. Gondolta, meglepi őket a palackba zárt levegővel. Meg fognak lepődni. Azt nyilatkozták, hogy a „palackból vett levegő elemzése nem jelentett nagy meglepetést, hiszen nagyjából ezeket az adatokat várták.  Forrás: Origo Dr. Paul Fraser, a CSIRO munkatársa. A légkörről végtelen sok tanulmány, szakvélemény, kimutatás jelent meg. Hőmérséklet, csapadék, szél, áramlatok, összefüggések, stb. A légkör oxigén jelenlétéről, mennyiségéről nincs szó. Lehet, hogy nem véletlen? Ha egy adott térfogatú testbe levegőt teszünk, majd elzárjuk, és utána különböző gázokat nyomunk bele, akkor az eredetileg benne levő levegő összetétele megváltozik. Ettől az oxigén mennyisége nem változik. De mi van akkor, ha a testben elégetünk valamit? Az oxigén szintje csökkenni fog. Valami ilyesmi zajlik a természetben is, hiszen a földi légkör is egy „zárt” levegő óceán, amit az Univerzum határol. Mi csökkentheti az oxigén szintjét? A nagy gépjármű forgalom, a népesség növekedése, az állattartás növekedése, a megnövekedett légi közlekedés, a nagy erdőtüzek, a háztartásokban használatos tüzelőanyagok elégetése, az erőművek üzemeltetése, az óceánok plankton állományának pusztulása, erdőirtások. Vajon mennyi a Föld légkörének tömege? Nehéz a számot elképzelni, de 5,6 x 1015 tonna. Ez kimondva 56 billiárd tonna. Mivel légkörről beszélünk, és a levegő összetétele több anyag keveréke. Ha tételesen vesszük a mai összetétel szerint, akkor a légkörben 43,68 billiárd tonna nitrogén, 11,76 billiárd tonna oxigén és 0,56 billiárd tonna egyéb gázok vannak. Vajon ez az arány jelen volt-e több ezer évvel ezelőtt? Ugyanis sokkal kevesebb volt az oxigén szint terhelése, mint most. Nem voltak gépjárművek, erőművek, stb. Ebből következik, hogy jelenleg az oxigén terheltsége nagyon, de nagyon megnőtt. Vajon mennyire? Ez lenne, amit keresünk. Sajnos erre vonatkozóan semmiféle friss adat nincs. Tehát a légkör összetételének értékei egy régi mérés alapján vannak meghatározva. Vajon ez oly természetes, hogy nem is kell vele foglalkozni, mert oxigén mindig lesz elegendő? Ez ennyire egyértelmű? Hát, ezen el lehetne gondolkodni. Valamit érdemes tisztázni. Több mértékegységet is használnak a levegő mennyiségének meghatározásához. Használatos a liter, a köbméter és a kilogramm. Van még egy fontos dolog. A levegő nem azonos az oxigénnel. A levegő egy keverék, az oxigén egy elem. Az oxigén a levegő egyik alkotó eleme. Egy köbméter levegő 1,22kg 15 Celsius fokon. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben 0,256kg oxigén található. Hogy mennyi oxigén fogy el bizonyos tevékenység során, csak két érték. Egy ember egy év alatt 175kg oxigént fogyaszt el. Egy autó több mint 5 000kg-ot. Egy kg fa elégetéséhez 1,07kg oxigén szükséges. Ez csak két adat. Hány oxigén fogyasztó van még? Rengeteg. Vajon termelődik-e annyi, mint amennyire szükségünk van? Biztos igen, mert akkor nehezebben tudnánk lélegezni, akárcsak a magas hegyvidékeken. Viszont felvetődik egy kérdés. Vajon mekkora az az oxigénszint, ahol még nincs érezhető élettani hatás? A Föld legmagasabb csúcsát is megmászták oxigénpalack nélkül. Ezen a magasságon az oxigén jelenléte 6,98 %. Tehát, ha nehezen is, de ennyi oxigénre feltétlenül szüksége van az embernek ahhoz, hogy életben maradjon. A légkör mai oxigén értéke 20,93%. Ami igen érdekes kérdés, hogy vajon rendelkezik-e a mai légkör 20,93% oxigén értékkel? Az oxigént egy svéd gyógyszerész, Carl Wilhelm Scheele fedezte fel 1772-ben.

Sajnos egyre többet beszélünk a levegő szennyeződéséről. Világszerte probléma ennek megoldása. Voltak már kísérletek, de nem sok sikerrel. Milyen szennyező anyagokról van szó? Nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szálló por. Ezek alkotják legnagyobb részt a levegő szennyező anyagait. A Föld jóval korábbi légkörében ezek a szennyező anyagok nem voltak jelen. Ha elgondoljuk, hogy az adott légkörbe igen nagy mennyiségű szennyező anyagok kerültek sok-sok évtized alatt, aminek valahol el kell férnie. Ezek most is itt vannak. Biztos tudják, hogy szüretelés alkalmával a must erjedése során szén-monoxid keletkezik. Ez egy színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, nehezebb az oxigénnél. Miért írom, hogy az oxigénnél? Egyszerű. Ha az eredeti szennyeződés mentes légkört vesszük alapul, akkor azok a gázok, amelyek most felelősek a rossz levegőért, azok mind a talaj közelében vannak. Ugyanúgy, ahogy a pincékben a szén-monoxid. Ebből rögtön következik egy másik kérdés. Mivel a szennyező gázok mindegyike nehezebb az oxigénnél, ezért ezek a talajfelszínhez közel vannak. Vajon mennyivel hígítják fel ezek a gázok az oxigén dús levegőt? Milyen magasan lehet mérni ezek jelenlétét? Mennyivel csökkent az oxigén jelenléte az emberek által használt légtér tartományában? Egy valamit még ide kell sorolni. Ez pedig a szálló por mennyisége. Ezek keveréke ma már komoly egészségügyi problémákat jelentenek. A légzőszervi megbetegedések ezek miatt alakulnak ki.  

Gázfajta

Atom, illetve mol tömeg

O, Oxigén

16

NO2, nitrogén-dioxid

46

SO2, kén-dioxid

64

CO2, szén-dioxid

44

CO, szén-monoxid

28

O3, ózon

36

A táblázatban az látható, hogy minden szennyező anyag, amely a levegőben van, nehezebb az oxigénnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze, ülepednek le, és fejtik ki károsító hatásukat. Egy ember naponta 10 000 liter levegőt lélegez be. A levegő összetétele 78% nitrogén, 21% oxigén, a többi egyéb gázok. Ebből adódik, hogy egy ember 2 100 liter oxigént lélegez be naponta. Ez 2,1 köbméter. Az emberiség naponta 13-15 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el. Nem levegőt, oxigént. Ha tovább számolunk, akkor 5518,8 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el az emberiség egy év alatt. Egy ötven éves fa egy ember oxigén szükségletét termeli meg egy vegetációs idő alatt. Egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeren, egy óra alatt. Ezek borzalmas nagy számok. Viszont érdemes elgondolkodni rajta. Igaz, hogy nemcsak a fák termelnek oxigént, hanem az óceánokban élő planktonok is. Nem akarok tovább a számokba belebonyolódni, csak annyit, hány ember él a Földön, hány olyan eszköz közlekedik a Földön, amely oxigént fogyaszt, hány állat él, mely szintén oxigént fogyaszt, és itt kell megemlíteni még mindent, ami ég, és szintén oxigént fogyaszt, pl. erdőtüzek. Összevetve: vajon kellően becsüljük-e a Földünk által nyújtott élethez nélkülözhetetlen oxigént? Vagy csak tudomásul vesszük, hogy ez a gáz csak úgy van? Az a tökéletes űrhajó, amely több mint 7 milliárd embert visz a hátán, vajon meddig képes tökéletesen működni? Egy nyilatkozatot idéznék. „Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre. Ezt nyilatkozta a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója.

Érdekes megállapítás. Biztos sokkal nagyobb tudású, mint én, de azért lenne kérdésem. Mégpedig az, hogy lehetséges ez? Ugyanis, ha a klímaváltozás miatt elpusztulnak a planktonok, ha kiirtják az erdőket, ha elfogy az oldott oxigén, akkor nincs utánpótlás. Ez pedig nem évmilliókban mérhető. Sajnos. Az óceánokban nagy mennyiségű oldott oxigén van. Lehet, hogy nem mondok butaságot, ha összefüggést keresek a Földön fogyó /tüzek, emberek, állatok, járművek, stb. által elfogyasztott/ oxigén, és az óceánokból egyre gyorsabban eltűnő oxigén között. Ugyanis, ha a légkörből elkezd fogyni, akkor az óceánokból pótlódik. Ez azonban nem mehet a végtelenségig, mert egyre nagyobb a fogyasztás, és egyre kevesebb a termelés. A kettő közti különbség fogyás.  Vannak, un. holt övezetek, mint a Mexikói-öböl, ahol az oxigénszint annyira alacsony, hogy az állatok megfulladnak. Sajnos nem találtam olyan leírást, mely meghatározná, hogy mekkora az az oxigénszint, ahol még meg lehet élni. Vélhetően ez olyan 5%-os értéknél lehet. Hogy miért?  A világ legmagasabb csúcsát már megmászták oxigénpalack nélkül. Tehát ott még van annyi, hogy az ember, életben maradjon. Mivel ez a magasság 8848 méter, így feltételezhető, hogy 9000 méteres magasságban már az oxigén jelenléte 5-6%. Ez még éppen elegendő az élethez.

2020.08.07.

A légkör

Nagyon fontos a légkör összetétele, mert ettől is függ az élet a Földön. Ha nem lenne oxigén, akkor élet sem lenne. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő módon figyeljünk oda erre az állapotra. Éppen aktuális, hiszen számtalan hír jelenik meg, hogy milyen erdőtüzek alakultak ki a világ különböző pontjain, és azok mennyire károsak. Sajnos ebben az esetben is sok olyan cikk jelenik meg, ami nem feltétlenül tárja fel a valós helyzetet. Igen sokat kell olvasni ahhoz, hogy aránylag reális képet kapjunk arról, vajon mi is történik ezeken a helyeken. Tény az, hogy sok tűzfészek alakult ki az egyes földrészeken. Van, amelyik nagyobb hírként jelenik meg, van olyan, amit egyáltalán nem is említenek. Szerencsére vannak műholdak, melyek aránylag pontos felvételeket készítenek ezekről a helyekről. Sajnos azt nem tudni, hogy ezek a gócok mekkora kiterjedéssel rendelkeznek. Tudjuk, hogy hihetetlen részletes felvételek is készülnek, szinte egy házhelyet is meg lehet különböztetni az egyes képeken. Az alábbi felsorolás megmutatja a légkör összetételét.

A légkör összetétele:

A légkör más egyéb gázai:

Mivel ezeknek a gázoknak a mennyisége nagyon kevés, így egy másik mértékegységben az un. ppm-ben adják meg az értékeket. Mit jelent a ppm? Röviden úgy lehetne leírni, hogy vegyél egyet az egyikből, és vegyél hozzá a másikból 999 999-et, azaz, a ppm azt jelenti, hogy egy millió oxigén egységben, 1 darab más részecske van. Ne tévesszenek meg senkit a kis értékek. Ezek is jelentősek, hiszen el lehet képzelni az egy millió részecskét egy adott térfogatban. Kiterjesztve az egész légkörre már számottevő. Megtalálható egy erősen romboló hatású gáz a légkörben, ez pedig a metán. Azért veszélyes, mert állandósul a levegőben, ugyanis a képlete CH4, azaz, pontosan olyan súlyú, mint az oxigén, így erőteljesebben hozzájárul az üvegházhatású gázok okozta változásokért. Ez a mai számítások szerint olyan 20% körül mozog. Legnagyobb veszélyforrás a tundraövezetek kiolvadása következtében kiszabaduló metán. Nézzük meg, hogy az egyes légkörben fellelhető gázok tulajdonságaiknál fogva hol helyezkednek el?

Látható, hogy a nemesgázok felülmúlják az oxigén súlyát, azaz, a légkör legalján lehet megtalálni. Bár a szén és a nitrogén súlya könnyebb, mégis alul helyezkednek el, mert atomi állapotban nem léteznek. Szén-dioxid CO2, nitrogén-dioxid NO2, ózon O3. Ezek a gázok erőteljesen hígítják a légkör oxigén tartalmát. Egy legutóbbi mérés szerint a légkör oxigén tartalma annyival csökkent, amennyivel a szén-dioxid mennyisége nőtt. Értéke 0,03 százalék. Nem jelentős? Lehet, de érdemes odafigyelni rá, hiszen a szennyező anyagok egyre nagyobb mértékben kerülnek a légkörbe, annak ellenére, hogy különböző megállapodásokat kötnek annak érdekében, hogy kevesebb szennyező anyagokat bocsátanak a levegőbe. Ez egy nagyon is figyelmeztető jel. Az oxigén jelenléte biztosítja a földi életet. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen volt a földi légkör a korábbi időszakokban. A jelenlegi a lényeges. Annyi bizonyos, hogy amióta élőlények alakultak ki a bolygónkon, hasonló összetételű légkört lehet feltételezni. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a változás a fent írtaknak megfelelően elindult, és rohamosan tart a módosulat. Nézzük meg, hogy ebben a légköri óceánban milyen töménységű éltető oxigénnel találkozunk. Miképpen változik ennek mennyisége a különböző magasságokban? Miért lényeges ez? Azon egyszerű oknál fogva, mert az élőlények által használt nélkülözhetetlen oxigén tartós hígulása komoly gondot jelentene. Az oxigén tartalom a szerint változik, hogy milyen magasságban vagyunk. A légköri oxigén nyomása 3000 méteres magasságban 31%-kal, 5000 méteres magasságban 44%-kal, 8000 méteres magasságban 65%-kal csökken. A tengerszinten a légkör oxigén tartalma 20,946%.

       Miért fontos ez? Az emberi test tengerszint feletti magasságon működik a legjobban, ahol a légnyomás 1 atmoszféra. Jelenleg a mérőeszközökön hPa /hektopaszkál/ formájában adják meg, ami 1013hPa van feltüntetve. Ezen a nyomáson a vérben található hemoglobin megköti az oxigént, és elszállítja a test minden részébe. A magasság növelésével az oxigén nyomás csökken, ami azt eredményezi, hogy szaporábban kell levegőt venni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén kerüljön a test minden pontjára. Fontos megjegyezni, hogy a  levegő nyomása a lényeges, hiszen az emberi test 1 atmoszféra nyomáson működik tökéletesen, ha ez csökken, akkor csak több levegővétellel tudjuk biztosítani a szállítandó oxigén mennyiségét. Csak gondoljunk bele. Közel nyolc milliárd ember él a Földön. Ehhez jönnek még az állatok. Itt merül fel egy lényeges kérdés. Vajon hol van még szükség oxigénre? Hát persze, az égés során. Mivel az oxigén nemcsak a létfenntartást biztosítja, hanem az égést is, ezért igen sok oxigén fogy el. Mik a nagy oxigén fogyasztók? Erdőtüzek, repülők, hordozó rakéták, járművek, vulkánkitörések, háztartási tüzelő berendezések, stb. Az ipar évente 100 millió tonna oxigént állít elő. Valamit érdemes tisztázni. Az égés során nem a levegő biztosítja az égést, hanem a levegőben található oxigén. A levegő egy keverék, melyen több összetevő van. Csak egy példa. Egy kilogramm szén elégetéséhez 2,6kg /12köbméter/ oxigénre van szükségünk, ami 60köbméter levegőben található. A végtermék 2,6kg /12köbméter/ szén-dioxid. Amint látható, igen nagy mennyiségű oxigén fogy el az égés során. El lehet képzelni, hogy mennyi oxigén fogy el a Földön egy nap. Kísérletet sem teszek a kiszámolására. Rengeteg. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/, a vízburkának, /hidroszféra/, és levegőburkának, /atmoszféra/ azon része, ahol van élet, és biológiai folyamatok mennek végbe. Ha a Föld levegőburkának azt a részét vesszük, ahol még lehetséges az élet /maximum 10km-es magasságig/, azaz, van annyi oxigén, hogy életben lehessen maradni, akkor érdekes szám jön ki. Ez a szám 2,1 milliárd km3. Hangsúlyozom, ez a szám az oxigén mennyiségét jelöli, nem a levegőét. A fennmaradó kicsivel több, mint 8milliárd km3-t, a többi gázok foglalják el. Egyáltalán nem szabad elfelejteni, annak ellenére, hogy aránylag kis számokról beszélünk a levegő alkotó részeivel kapcsolatban, ezek aránya rohamosan nő. Ez azért is veszélyes, mert legtöbbje olyan helyen koncentrálódik, ahol az ember is él. Legnagyobb ilyen veszély a járművek által keletkező gázok, illetve a háztartásokban fellelhető fosszilis tüzelőanyagok még jelenleg is nagy mennyiségű felhasználása. Addig nincs baj, amíg a természet gondoskodik arról, hogy ezeket a szennyeződéseket valahogy semlegesítse. A baj akkor kezdődik, amikor olyan töménység áll elő, lásd azokat a helyzeteket, amikor szmogriadót jelentenek be, hogy a légkör nem képes megújulni, vagy csak nehezen. Ezek mellé még fontos megemlíteni egy másik szennyező anyagot, amely mindenhol jelen van. Ez nem más, mint a szálló por. Ennek is az un. PM2,5-es változata. Ugyanis ez a por már annyira finom, hogy bekerül az emberek tüdejébe, és ott is marad. A következménye légúti megbetegedés. Sajnos ezekkel a betegségekkel egyre több ember küszködik a világon. Hazánkban is jelentősen megnőtt az ilyen egészségkárosító szennyező anyagok által okozott megbetegedések száma.

  

       Hogy mi lenne a megoldás arra, hogy továbbra is megfelelő mennyiségű és minőségű oxigén álljon az emberiség rendelkezésére? Nemcsak elfogadni, hanem be is tartani azokat a rendelkezéseket, melyek arra irányulnak, hogy kevesebb szennyező anyag kerüljön a légkörbe.

2020.07.31.

A sugárzásról

Földünket évmilliók óta érik a Napból érkező sugárzások. Éltető voltát nem lehet megkérdőjelezni. Minden ettől az égitesttől függ itt a Földön. Jótékony hatásához nem fér kétség. Valami viszont az utóbbi időben jelentősen megváltozott ezzel kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy manapság a napsugárzás egy káros jelenség. Ezt hirdetik mindenhol, ezt mondják főleg mostanában, amikor jönnek azok az idők, amikor szeretnénk többet kint lenni a szabadban. A napsugárzástól való tiltásnak megvan már a negatív hatása. Itt is meg kell említeni a mérsékletességet. A sugárzással kapcsolatban semmi ilyet nem lehet tapasztalni. Egyértelmű, hogy rossz dolog. A tiltás és az állandó kellemetlen negatív hírek jelennek meg a sajtóban, televízióban. Különböző nyilatkozatok látnak napvilágot, természetesen ezek sem jók. Nem akarok ezzel tovább így foglalkozni, inkább nézzük meg, hogy vajon mit lehet összegyűjteni a Nap káros hatásairól. Először határozzuk meg, hogy vajon milyen sugarak érnek bennünket?  Háromféle sugárzás érkezik felénk, ami jelentős. Az infravörös, a látható, és az ultraibolya, vagy ultraviola, azaz, az UV-sugárzás. Ebből az első kettővel nem érdemes foglalkozni, mert igazából nincs semmilyen hatása a szervezetünkre. Amiről igazán szó van, az az UV-sugárzás. Vajon milyen sugárzás ez? Pontosan meg lehetne határozni ennek hullámhosszát és egyéb paramétereit, de azt hiszem, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ez a sugárzásfajta az, amitől óvnak bennünket olyannyira, hogy az már egy kicsit túlzás. Vajon miért? Gondolom, ezt sem kell bővebben kifejteni. Az emberek tudatában az van, hogy védekezni kell ellene, mert nagyon ártalmas. Ezt halljuk, látjuk mindenhol, cikkek garmada jelenik meg káros hatásáról. Minden formában negatív jelzőkkel illetik ezt a sugárzás fajtát. Döbbenetes cikkek jelennek meg olyanok tollából, akiknek sem szakmai, sem tudományos előmenetele nincs, még azt a fáradságot sem veszik, hogy igazából utána nézzenek bizonyos dolgoknak. A cél az, hogy a leadott hír félelmet keltsen. Félelmet a Nap jótékony sugaraival szemben. Mindenki hallott és olvasott már erről, és ott van ez mindenkinek a tudatában. Egy idő után, amit állandóan hallunk, látunk, idővel rögzül az emberekben. Itt tartunk most. Szeretnék néhány dolgot megosztani erről a témáról. Hangsúlyozom, hogy a leírtak bárki számára elérhetőek a világhálón. Semmi újat nem fogok mondani, hacsak nem a személyes tapasztalataimat. Mivel adatokról, tényekről, olyan információkról lesz szó, ami mérhető adatokon nyugszik. Legtöbb esetben az emberek egyáltalán nem gondolkodnak el azon, ami hírt kapnak, egyszerűen elfogadják, pedig sok furcsaság derül ki egyes állításokból. Nézzük. Nem sok adatot fogok említeni, ha igen, akkor alaposan el fogom magyarázni, hogy érthető legyen. A Földünket egy úgynevezett ózonréteg, köznyelven, ózonpajzs védi meg a nap káros sugaraitól. Mi az ózon? Az ózon az oxigén háromatomos változata. Annyit érdemes tudni, hogy a nap sugarai által jönnek létre. Erre az „ózonpajzsra” hivatkoznak, hogy mennyire csökken, és az mennyire ártalmas. Valóban az ózonréteg csökkent, aminek hatására az 1980-as években hoztak egy rendeletet, melynek értelmében az ózonmolekulákat erősen bontó anyagoknak a használatát korlátozták. Ennek eredményeképpen az ózonréteg visszaállt a normális állapotára, normális vastagságára. Az ózonréteg 10km magasságban kezdődik, és 50km magasságig tart. Ebben a rétegben az ózonmolekulák, ha egyenletesen elterítenénk a föld felszínén, akkor 3mm vastag réteget alkotna. Ezzel kapcsolatban valamit feltétlenül meg kell említeni. Mégpedig ennek a rétegének a mérését és meghatározását. Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség, 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják. Ennek nagyon nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Sokat beszélnek az ózonlyukról. Ez kicsit félrevezető. Az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet biztosít. Az ózonlyuk akkor következik be, amikor a Dobson-egység 220-200 DU alá esik. Ennek az értéknek nagy jelentősége lesz a későbbiekben.

      Most egy ábra arról, hogy mely sugarak érik el a Föld felszínét. Látható, hogy az infravörös és a látható fény éri el a felszínt, a többi elnyelődik a légkörben. Az egyik UV-sugárzás éppen a sztratoszférában nyelődik el oxigénatomokkal ütközve, melynek révén keletkezik az ózon. Az ózonmolekula képződéséhez két dologra van szükség. Oxigénre és napfényre, ilyen egyszerű. Most ereszkedjünk le a földre, és nézzük meg, mi történik a felszínen. Minden nap világszerte közzé teszik az UV-sugárzás mértékét, és hogy mennyit tartózkodhatunk a napon. Itt az első furcsaság. Ugyanis a lényeges Dobson-egységet nem teszik közzé. A világtérképen viszont igen. Miért fontos ez? Ahol magas az UV-sugárzás, alacsony a Dobson-egység. Tehát, ha az ózonréteg Dobson-egysége magas, akkor nagyobb a védelem. Mikor válik veszélyessé a védelem? Akkor, ha Dobson-egység 200-220-as érték alá csökken. Mivel az értékek földrajzi helye az Amerikai földrész, így az időpont 10 óra 20 perc, és 12 óra 20 perc között lett jegyezve. Ugyanez az érték arány figyelhető meg, délután 14 órai időpontnál is. Ugyanez az összefüggés érvényes India vonalában is. Időpontjai 10 óra 30 perc, és 11 óra 30 perc között. Itt is jelentkezik az UV-sugárzás, és a Dobson-egység közötti összefüggés.

Nézzük meg mit jelent az UV-index? Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet –előrejelzés.

Forrás: life online portál

 

„Figyelem! Az itt feltüntetett maximális ajánlott napozási idők csak irányadóak, fényvédő krém használata mellett a pillanatnyi UV sugárzás alapján becsültek. Idősek és fiatalkorúak, fehér bőrűek számára rövidebb időszak vagy magas faktorszámú napozókrém javasolt. Az UV értékek, illetve a napsütés erőssége napközben folytonosan változik, kísérjék figyelemmel térképünket napozás előtt, vagy mobiltelefonról akár közben is.”

Forrás: időkép

Ez a meghatározás egy kicsit furcsa. Ugyanis becslésről van szó. Egy ilyen fontos kérdésben nem igazán szerencsés becslésekről beszélni, valamint az, hogy a feltüntetett másik érték, a napozásra vonatkoztatva csak irányadóak. Ez is egy furcsaság, ugye? Egy adat akkor pontos, ha mérés van mögötte. Egy becslés hiteltelen. Nézzünk egy másik összefüggést. Az ózon keletkezésekor hő képződik. Az erős napsugárzás ellen a szervezet úgy védekezik, hogy melanin-pigmentet termel, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin, UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A bőr felszínén ugyanaz játszódik le, mint a sztratoszférában. Az UV-sugárzás hővé alakul, ezt érezzük is, hiszen meleg lesz a bőrünk.

              Az elektromágneses hullámok elnyelődése a földi légkörben. A barna sáv vastagsága arányos az elnyelődéssel (átlátszatlansággal). A légkör csak a fényhullámokat (szivárvány színben) és a rádióhullámokat engedi át.

Forrás: Wikipédia

1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vegyi anyagok használata 80%-kal csökkent. Svédország 1978. január 23-án betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC /freon néven vált ismerté, chlor-fluor-carbon// gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult, oly mértékben, hogy 2030-ra teljesen helyreáll az ózonréteg az Északi félteke fölött. Ez azt jelenti, hogy most is tökéletes az ózonréteg védelme. A korábbi veszteség a bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően visszaépült.

Sokszor hallani, és emlegetik azt, hogy még borult időben is veszélyes az UV, sőt ajánlatos napszemüveget viselni. A fenti grafikon azt mutatja, hogy mennyi az értéke az UV-nak, felhős idő esetén. Az igaz, hogy az információ nem tér ki a felhőzet zártságáról, csak annyit említ, hogy érdemes használni borult időben is napszemüveget. Tudjuk, hogy a szemüveg viselete egy kellék, amit a metróban is használnak az emberek, szerintem divatból, és nem védelemből.  

2020.07.18.

A légkör változásai

Érdekes dologgal találkoztam. Azt emlegetik, hogy a szárazföldek és az óceánok elnyelik a kibocsátott szén-dioxidot. Akkor mitől emelkedik a hőmérséklet? Sokan azt mondják, hogy ez egy folyamat, ami ismétlődik. Ez is rendben van. De régen nem volt ekkora szennyezés. Sőt! Nem volt szén-dioxid kibocsátás, hiszen nem voltak gyárak, erőművek, gépjárműforgalom és olyan tevékenységek, melyek termelték volna a szén-dioxidot. Akkor hogy is van ez? Valami érdekesség még van, több más egyéb mellett. A jégkorszak kialakulásának három tényezője van.

Forrás: Wikipédia

A három közül kettőt egyértelműen ki lehet zárni. A kontinensek maradtak a helyükön, Földünk semmiféle változáson nem esett át, a Nap helyzete sem változott, hiszen egy rendszer szerint mozog a naprendszer. Marad a légkör összetétele. A leírásban viszont az áll, hogy a szén-dioxid és metán mennyisége okozza a jégkorszak kialakulását. A jégkorszak viszont hideggel jár. Most pedig azt emlegetik, hogy a szén-dioxid felelős a felmelegedésért. Akkor most, hogy is van ez? Valami nagyon nem stimmel. Jó lenne egységes álláspontot foglalni, vagy én nem értem. Lehet, hogy érdemes lenne egy átfogó mérést eszközölni a Föld különböző pontjain, hogy vajon mennyi lehet most a légkörben jelen levő szén-dioxid koncentráció? Itt én arra gondolok, hogy mennyi lehet az emberek életterében fellelhető szén-dioxid? Ugyanis, ha évtizedek óta emelkedik a káros anyag kibocsátás, akkor meg kell változni a légkör összetételének is. Ha valamit hígítok, vagy töményítek, annak az összetétele változni fog. Ez kicsiben ugyanúgy működik, mint nagyban. Úgy is fel lehetne tenni a kérdést, vajon az emberek életterében mennyi az oxigén aránya? Változott-e? Ha igen, mennyivel?  Sajnos azt kell tapasztalni, hogy most már bármilyen fórumon zajlanak is az egyes konferenciák a klímavédelemmel kapcsolatban, rá kell jönni, hogy semmit nem tudtak elérni ez idáig, és nagyon valószínű, hogy ezután sem fognak. Mondom ezt mindazért, mert jelenleg is nő a szén-dioxid kibocsátás, annak ellenére, hogy különböző megállapodások, egyezségek, döntések születtek, születnek. Ezek senkit sem érdekelnek, mert nem tartják be. Minden úgy zajlik, ahogy eddig. Összejönnek, majd döntenek a semmiről, aztán mindenki megy a maga útján tovább. Akkor miről beszélünk?  A hab a tortán, hogy az „elmúlt négy évből háromban jegyezték fel a légköri szén-dioxid-koncentráció legmagasabb szintű növekedését. Egyértelműen nő az a szén-dioxid mennyiség, amelyet kibocsátunk a légkörbe, közben arról beszélünk mindenhol, hogy hogyan csökkentsük a kibocsátást. Nem véletlen egybeesés, hogy az elmúlt négy évben volt a legmagasabb  a szén-dioxid kibocsátás.

Forrás: Élőbolygónk online, a NOAA globális megfigyelő részlegének kutatója Pieter Tans

Hát nem érdekes?

Mi az a szén-dioxid, szén-monoxid? Ezek okozzák, illetve ezek közül a szén-dioxid okozza a Föld klímájának változását. Az viszont túl bonyolult, hogy ezt így ki lehessen jelenteni. Nincsenek kellő mennyiségű biztos adatok, nincsenek elfogadható információk, nincsenek kellő mennyiségű kimutatások erre vonatkozóan. Innentől kezdve csak tapogatózni lehet, hogy vajon az egyes hírforrásokból megtudott közlésekből vajon melyik az igazi. Ez csak egy dolog. A másik, ami még érdekesebb, hogy annak ellenére, hogy van valamilyen megállapodás, egyezség, vagy ki tudja mi arra vonatkozóan, hogy csökkenteni kellene a szén-dioxid kibocsátást, éppen az ellenkezője történik. Nézzük Csak?

Szén-dioxid kibocsátás 2014-ben

Kína

Nincs adat

USA

Nincs adat

India

1,6 milliárd tonna

Oroszország

1,5 milliárd tonna

Japán

1,09 milliárd tonna

Németország

765,56 millió tonna

Kanada

540,97 millió tonna

Dél-Korea

528,13 millió tonna

Irán

Nincs adat

Anglia

Nincs adat

Forrás: Érdekes Világ

Most jön a dolog lényege. 1997-ben 6,68 milliárd tonna volt a szén-dioxid kibocsátás. Ekkor fogadtak el egy egyezményt. Majd 2014-ben 7,57 milliárd volt ez az érték, 2018-ban pedig a szén-dioxid kibocsátás mennyisége 31,1 milliárd tonna. Most akkor miről beszélünk? Érdekel egyáltalán valakit, hogy milyen döntések születnek az x-edik konferencián? Úgysem tartják be. Senki nem tartja be. Akkor milyen színjáték zajlik? Mert nagyon úgy néz ki, hogy csak beszélnek róla, de érdemi döntés egyik alkalommal sem született. Ez pedig 1970 óta tart. Különböző százalékok, viszonyítások, elméletek, értékek, kimutatások, és még lehetne sorolni, mi minden jelenik meg a témával kapcsolatban. Előre lépés semmi. Ez olyan, mint amikor a diák folyamatosan egyest kap egy adott tantárgyban, de ellenőrzés híján az adott tantárggyal semmi baj nincs. Az ellenőrzéskor derül ki, hogy semmi sincs rendben. Így van ez a Földön jelenlévő szén-dioxiddal is. Folyamatosan kerül egyre nagyobb mennyiség a légkörbe, majd amikor ellenőrzik, akkor derül ki, hogy baj van, méghozzá nagy baj van. Csak egy óvatos kérdés. Az a sok szakértő, aki rendszeresen részt vesz olyan rendezvényeken, ahol tudják már, hogy nagyon sok az egyes, és tényleg kellene valamit tenni, mert a diák megbukik, éppen azok nem tesznek semmit, mert döntésképtelenek, illetve politikai nyomás alatt állnak. Akkor meg miről beszélünk? Nagyon sok hozzáértő mondja, hogy nagy a baj, de semmit nem tesz senki. Most tényleg ennyire ostobának nézik az embereket? Vagy ennyire nem értenek hozzá? Vagy ennyire befolyás alatt állnak? Ennyire függnek a hatalomtól, hogy nem mernek semmit tenni? Még most is a kozmetikázás uralja a világot, annak ellenére, hogy komoly veszély fenyegeti a Földet? Egy korábbi cikket szeretnék még a figyelmükbe ajánlani. Biztos tudják, hogy ezek a szennyező anyagok a légkörben. Van még több is, de maradjunk ezeknél, mert ennek arányait mérik. Van még a szálló por, de az egy másik téma lesz. Lehet, hogy furcsának tűnik, de azért van egy részemről érdekesnek, sőt elgondolkodtatónak mondható dolog. Ez nem más, mint a szén-dioxid és a szén-monoxid légköri jelenléte. Hogy miért? Azon egyszerű oknál fogva, mert a Föld légköre eredetileg 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént, és 1 százalék nemesgázt tartalmaz. Az egyszerűség kedvéért maradjunk a régi iskolai tanultaknál, mint értékarány. Azt lehet mondani, hogy az összetevők bővültek. De ne fussunk ennyire előre. Ha megnézzük a Föld korai légkörét, akkor mondhatjuk, hogy a fent felsorolt összetevőket tartalmazta. Egy keveréket. Az állatvilág kialakulásával létrejött egy folyamat, mely növelte a légkör szén-dioxid mennyiségét, hiszen az állatok kilégzése során ez kerül a levegőbe. Ami nagyon is jelentős, hogy akkor egyensúlyban volt a légkör. Megvoltak az arányok. Az idő előrehaladtával, az iparosodás megjelenésével a káros anyagok jelenléte növekedni kezdett. Mivel „hígult” a légkör? Szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, szálló por. Ezeknek a koncentrációját ma már mérik. Ezek közül a szén-dioxid mértékét nem mérik, mint szennyező anyag. Ugyanis a szén-dioxidot a légkör felmelegedésével hozzák összefüggésbe, ami igaz is. De vajon szennyezőként nem jelentős? Nézzük csak? A szén-dioxid színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, tehát mélyebb helyeken gyűlik össze. A tiszte levegő 0,04 százalék szén-dioxidot tartalmaz. A tiszta. A CO2 is mérgező gáz. Ha a levegőben 10 százalék fölötti koncentrációban van jelen, akkor eszméletvesztést okoz. Vajon mit okoz ennél alacsonyabb mennyiségben? Na, ezt nem mérik. A borospincékben, vagy zárt helyen, ahol több ember tartózkodik, egy idő után azt mondjuk, „nehéz” a levegő. Igen, az emberek elhasználták az oxigént, és szén-dioxidot fújtak ki, aminek töménysége rosszullétet is okoz. Enyhe mérgezési tünet is fellép egyes személyeknél. Mivel nagyon sok ilyen anyag kerül a levegőbe, és inkább az alacsony helyeken gyűlik össze, azaz, az emberek magassága körül, akkor vajon miért nem mérik? Mondhatják, hogy a savas italokban is szén-dioxid van. Ez nem vitás. Csak ott a koncentráció olyan kicsi, hogy észre sem lehet venni, és fogyasztás után távozik is. Legjobban számokkal lehet érzékeltetni a szén-dioxid mennyiségét a légkörben. Minden mért szennyezőanyagot mikrogramm/köbméterben adnak meg. Ezt az értéket könnyebben lehet értelmezni, mert tömeg és térfogat arányt mond. A levegőbe kerülő szén-dioxidot ppm-ben. Ezt már nehezebb értelmezni. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy egy millió levegő részecskében hány szén-dioxid részecske van. Jelenleg ennek mértéke 415 ppm. Vajon miért nem mérik a szén-dioxid mennyiségét, hiszen ugyanolyan szennyező anyag? Mit jelent ez köznapi nyelven? Előtte annyit, hogy 10 százalék fölötti szén-dioxid koncentráció veszélyes. A 415 ppm telítettség azt jelenti, hogy 0,0415 százalék szén-dioxid van a légkörben, tehát egyelőre nem veszélyes. Szerencsére. Az viszont aggasztó, hogy egyre többször alakulnak ki nagyobb városokban és azok környékén szmog helyzetek. Ez a leülepedő szennyező anyagok miatt van. Az alaplégkör egyszerűsége bonyolultabbá vált. A klímaváltozásban, mint ahogy tapasztaljuk, egyre jelentősebb változást okoz a szén-dioxid jelenléte.  A légkör CO2 tartalma az ipari forradalom kezdetén /a XVIII. század második fele/280 ppm értéket mutatott, 1960-ban 316 ppm, 2006-ban 380 ppm, 2019-ben 415 ppm az érték. Az 1997-ben aláírt egyezmény évében 6,68 milliárd tonna volt a szén-kibocsátás a légkörbe, 2004-ben tehát hét évre rá 7,57 milliárd tonna, vagyis csökkenés helyett növekedés következett be. Szerencsére a földi életben még nem következett be ennek a növekedésnek súlyosabb élettani hatása. Még nem. Van még valami, ami most már szorosan ide tartozik. Ez nem más, mint a metán jelenléte a légkörben. Az ezzel kapcsolatos első hírt úgy a 70-es évek végén olvastam. Sokáig nem volt téma, sőt, semeddig sem. Egy kis cikk az akkori Élet és Tudományban, ha jól emlékszem. Azért is említem, hogy nem mai keletű a metán jelenléte. De honnan? Érdemes néhány szót ejteni a fagyott talajok olvadásáról. Nemcsak a szén-dioxid jelenlétéről van szó. Ma már világossá vált, hogy van egy másik nagyon nagy probléma. Ez a fagyott talajok felolvadása. A permafroszt, azaz, az állandó fagyos talaj a hőmérséklet emelkedése kapcsán kezd egyre jobban érvényesülni, lazulni. Ezek a területek főleg az északi régiókban találhatóak. A melegedés kapcsán ezek a talajok kezdenek kiengedni. Ennek következtében már jelentős változások álltak be olyan területeken, ahol a lakóépületeket a fagyott talajba ágyazták. Ezek az alapok kezdenek megolvadni, kiengedni, és veszélybe kerül az épület stabilitása. Egyes helyeken a talaj felmelegedése kapcsán metán gáz szabadul fel.  A metán színtelen, szagtalan szénvegyület, mely a levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Ez nem más, mint a bányakatasztrófáknál ismert sújtólég. Ha emlékeim nem csalnak, úgy a 90-es évek környékén már voltak figyelmeztető jelek. Néhány tudós kimutatta a metán légkörbe jutását. Mennyiségét tekintve komoly értékről van szó. Mivel a melegedés egyre intenzívebb, a fagyos talaj olvadása is felgyorsul, ennek révén a metán kiszabadulása is gyorsabbá válik. A metán jelenlétét a befagyott tavakban is kimutatták. A jég alatt keletkezett buborékokat meg lehet gyújtani. Vannak olyan területek, ahol a fák is elvesztik a biztos talajt, és megdőlnek. A metán kisebb sűrűségű a levegőnél, ezáltal a felsőbb légrétegekbe kerülve még jobban elősegíti a légkör melegedését. Aztán nagyobb melegedés, nagyobb gázkiáramlás. Ennek folyamata beláthatatlan. A mocsaras vidékek, a belvizek, az erdőtüzek, a vulkánok természetes forrásai a metánnak. Lehet, hogy furcsán hangzik, de van még valami, ami emeli a metán mennyiségét a légkörben. Ezek a kérődző állatok. Több millió van belőlük.

        Jelenleg a világon több mint száz helyen mérik a metán koncentrációt. Ezen kívül műholdakról is figyelemmel kísérik a gáz jelenlétét. Nagyon úgy néz ki, hogy a jövőben ezzel a gázfajtával is számolni kell akkor, amikor a légkör összetételét vizsgáljuk. Érdemes elidőzni egy kicsit a lenti grafikonon.

       A lenti grafikon önmagáért beszél. Az aggasztó dolog, hogy 80-szor erősebb az üvegházhatás kialakulásáért a metán, mint a szén-dioxid.

2020.07.12.

Érthetetlen, avagy az a csúnya napsugár 

Lassan azok az idők jönnek, amikor szép napsütés van, és kellemes meleg vesz körül. Ilyenkor szoktak megjelenni a különböző cikkek a napsugár „káros” hatásairól. Sajnos, de itt tartunk. Az én korosztályom régebben azért kente be magát különböző napbarnító olajokkal, mert azt szerette volna, hogy szép, egyenletes barna legyen a bőre. El is értük, nem beszélve arról, hogy egy alapvető vitamin, a D-vitamin termelődik napfény hatására, ami jelentősen kihat a szervezet egészséges működéséhez. Ma már óvják, féltik a gyerekeket a napfénytől, oly annyira, hogy még fürdőzés előtt bekenik a gyereket valamilyen napvédő krémmel, aztán irány a medence. Arra már nem gondolnak, hogy a fürdőzés azzal is jár, hogy az ember szája is érintkezik a vízzel. Sőt! A gondtalan pancsolás közben óhatatlanul is nyelünk abból a vízből, ha nem is sokat. Itt jön az érdekes dolog. Ugyanis, amit rákentek a gyerekre egyszer nem használ semmit, mert vízben van. A másik viszont már elgondolkodtató. A bekent gyerek testéről a vegyi anyag bemosódik a medence vizébe, és a másik ember ezt a szennyezett vizet óhatatlanul is lenyeli. Hogy ez mit okoz a szervezetben, nem tudni. Egy biztos. Nem tesz jót. Annyira nem, hogy ezek a vegyi anyagok már a bőrön keresztül is bekerülnek a véráramba, olyan agresszív tulajdonságokkal rendelkeznek. Meg lehet nézni, hogy milyen anyagok vannak feltüntetve a flakonon, és véletlenül mit hagynak ki. A megoldás az lenne, hogy zuhanyzás, fürdés, száradás, bekenés, ha már annyira szükséges az a fránya kemikália. Azt is meg kellene gondolni, hogy vajon szükséges-e a naptej, vagy más egyéb anyag. Ugyanis a mérsékletesség elve alapján elérhető, hogy a gyerek, vagy felnőtt, szép barna legyen, megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődjön, ezáltal immunrendszere erősödik. Ma már sajnos előírják a nagy dózisú D-vitamin bevitelét. A napsugár ugyanazt teszi, csak természetes úton. Nem kell órákat a napon tölteni, elég 15-20 perc. Ennyi idő alatt nincs leégés. Nagyon eltérő írások jelennek meg ezzel kapcsolatban is. Gondolom, nem kell mondani, hogy miért. Hát persze. Az érdek. Minden terület érdekek mentén húzódik. Ez a terület sem kivétel. Kérem olvassák el figyelmesen az alábbi sorokat.

     „A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9% abszorbeálja[1] és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának esélyét”.

Forrás: Wikipédia

Melanin= a melanin határozza meg a bőr, a haj, és a szem színét

Abszorbeálja= elnyeli

       „A „Nők Lapja” hasábjain jelent meg a következő „Nyári hajkárok” című írás. Idézem: „A hableányoknak elsősorban vízálló védelemre van szükségük. Mielőtt elmerülnének a habokban, érdemes édesvízzel leöblíteni a frizurájukat, mert ez segít megakadályozni, hogy a só és a klór a hajszálak mélyére hatoljon. A sókristályok úgynevezett gyújtóüveget képezhetnek a hajban. Ezért ahogy partra érnek, azonnal öblítsék le a hajat újra, és fújják be UV-védelmet adó ápoló készítménnyel”.   

Forrás: Nőklapja magazin 2019. július 3. 36. oldal

Miről beszélnek?

2020.07.05.

Súlyos a légszennyezés

Senkit nem szeretnék ijesztgetni, csak néhány dologra felhívni a figyelmet. Biztos sokan látták, hogy vannak már olyan országok, ahol szinte napi használat a szájmaszk. Ezt pontosan a szálló por miatt használják. Hogy miért? Csak néhány adat. A légszennyezettség miatt 1,8 évet veszítünk el az életünkből. Hazánk Európában a 4. helyen áll, ami nagyon rossz. Több százezer ember szenved a szálló por okozta megbetegedésektől, úgymint asztma, hörghurut, stb. Melyik szállópor fajta a veszélyes? Bár mindegyik ártalmas, de a PM2,5-es a legveszélyesebb. Ez azért van, mert ennek a pornak a mérete már elég kicsi ahhoz, hogy közvetlenül bekerüljön a tüdőbe, és onnan már nem kerül ki. Ennek mérete 2,5 mikron. Egy átlagos hajszál 80 mikron. A mikron a méter milliomod része, a milliméter ezred része. Nagyon kicsi. Éppen emiatt veszélyes. Több városban mérik a szálló por egészségre ártalmas szintjét. A PM2,5-es egészségügyi határértéke 25 mikrogramm/köbméter. Milyen szennyezőanyagokkal találkozunk a légkörben? Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por PM10, PM2,5, ózon, szén-monoxid, szén-dioxid. Ez utóbbit kihagyják a felsorolásból. Azt emlegetik, hogy szervesen hozzátartozik a légkörhöz, és nem mérgező. Csak egy megjegyzés. Nagyon sokat foglalkoznak az „üvegházhatásról”. A gépjárművek, amikből egyre több lesz, komoly mennyiségű szén-dioxidot termelnek. Ez azon a szinten van, ahol az emberek élnek, lélegeznek. Innentől kezdve érthetetlen, hogy miért nem mérik ennek a szintjét is. Ugyanis a szén-dioxid 10 százalékos koncentráció felett mérgező. A szén-dioxid a tiszta levegő 0,039 térfogat százalékát alkotja. Van itt egy fontos megjegyzés. A tiszta levegő. Azt hiszem, ezt mindenki belátja, hogy ettől már nagyon messze vagyunk, azaz, nagyon nem tiszta a levegő. Bizonyára azt már mindenki észlelte, hogy moziban, színházban, vagy valamilyen zárt helyen tartott nagyobb rendezvényen, ahol sokan vannak, fogy az oxigén, azt mondjuk, nehézzé válik a légzés. Sok ember hamar elhasználja a helyiség oxigénjét, és felhalmozódik a szén-dioxid. Ha a szokásos értékről 0,039 százalékról, 4-5 százalékra emelkedik a szén-dioxid koncentráció, akkor már szaporább és mélyebb a légzés. Egy nagyobb kereszteződésben vajon mennyi lehet az érték?  Mivel a szén-dioxid nehezebb az oxigénnél, ezért alulról tölti ki a légteret és kiszorítja az oxigént. Ilyenkor szokták mondani, hogy „nyissa már ki valaki az ablakot”. Az utakon ugyanez a helyzet. A rengeteg jármű kipufogó gázai lentről felfelé töltik ki a légteret, ezáltal fogy az oxigén. Ezt érezzük akkor, amikor sok jármű közelében tartózkodunk. Biztos észlelte már mindenki, hogy kirándulás alkalmával azt mondjuk, milyen tiszta a levegő. Igen, nincs annyi szennyező anyag a levegőben. Azért érdemes lenne mérni a szén-dioxid tartalmat úgy 1,5-2 méter magasságában is, hiszen itt tartózkodik az ember.     Van még egy érdekes dolog. Nem érteni, hogy miért a dízel autók a szenvedő alanyai a dolognak. Egy kimutatás leszögezi, hogy a „benzines autók 121,6 gramm/kilométer szén-dioxidot, a dízel autók 117,9 gramm/kilométer szén-dioxidot bocsátanak ki”. Forrás: European Environment Agency

Most akkor, hogy is van ez? Sőt! A 2016-os évhez képest a kibocsátott szén-dioxid 0,4 gramm/kilométer mennyiséggel nőtt is. Vagyis a gépjárművek szén-dioxid kibocsátása az intézkedések ellenére még inkább nőtt. Valami nagyon nem stimmel a rendeletek, szabályok, intézkedések körül, ugyanis csökkennie kellene az értékeknek, de ennek ellenére nőnek. Vajon a döntéshozók igazából mit tesznek a cél érdekében? Az adatok azt mutatják, nem sokat.

A legutóbbi mérések szerint, amelyet a Meteorológiai Világszervezet tett közzé, 2017-ben 405,5 ppm, 2018-ban 407,8 ppm, 2019-ben 415,56 ppm. Mit jelent a ppm? A ppm azt jelenti, hogy a kérdéses gázból hány molekula van az egy millió összes jelenlévő gázmolekulán belül. Ez a mérés a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy millió molekulából jelenleg 415 CO2 molekula van. Van, amit még szeretnék leírni. Szinte mindenhol más mértékegységet adnak meg. Liter, kilogramm, ppm. Bár a ppm most meg lett határozva, de ezzel nem lehet érzékeltetni, hogy vajon egy köbméter levegőben hány egység szén-dioxid van. 1m3 levegő 1,293 kg. Mivel a levegő egy keverék, így 78% nitrogén, 21% oxigén, és 1% egyéb gázok alkotják. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben van 780 liter nitrogén, 210 liter oxigén, és 1 liter egyéb gázok. Még másképpen. Egy köbméter levegőben van 1,008 kg nitrogén, és 0,285 kg oxigén. Az egyéb gázoknak elenyésző a súlya. Amit a hírekben hallunk, és amit olvasunk, az a „ppm” érték. Vajon ez kézzel foghatóan mit jelent? Azt jelenti, hogy 1milligramm/liter egyenlő egy ppm-el. Most értünk el oda, hogy világosan lássuk a légkörben található CO2 mennyiségét. Ez a mért adat szerint 415 ppm, azaz 415 milligramm/liter. Ez annyit jelent, hogy minden egyes liter levegőben 415 milligramm szén-dioxid található. Egy perc alatt 8 liter levegőt fogyasztunk el. Ez azt jelenti, hogy percenként 3320 milligramm CO2 kerül a tüdőnkbe. Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy naponta 4,78 gramm CO2-ot lélegzünk be. Ennyi idegen, káros anyag kerül a szervezetünkbe. Nem csoda, hogy erősen megnövekedett a légúti és tüdőbetegségek száma. Több ezer cikk, vélemény, szakértő leírás jelent meg ezidáig, és most már szinte naponta olvashatunk a klímavédelemről. Lejjebb kellene vinni, korlátozni kellene, oda kellene figyelni, fontos a megelőzés, stb. Ezekhez hasonló dolgokat hallunk, látunk, olvasunk. Vajon mikor fogunk hallani arról, hogy konkrét intézkedések történnek világszerte? Meddig kell várni erre?

2020.06.29.

Légköri szennyezés

A légköri szennyezés állandó jelenség. Szárazabb időkben a szálló por, ami jelentősen megnő a levegőben. Három csoportot különböztetünk meg. Úgymint: PM10, PM2,5 és PM0,5. Ezek a jelölések a szálló por méretét érzékelik mikron-ban, vagy köznapi nyelven mikrométerben.  Ez azt jelenti, hogy a PM10-es osztályba olyan porrészecskéket sorolunk, amelyek mérete 10mikron, a PM2,5-es osztály mérete 2,5mikron, a PM0,5 osztály mérete 0,5mikron. A mikron a méter egymilliomod része. Ez egy emberi hajszálnak felel meg.  A tíz mikronnál nagyobb részecskék néhány óra alatt leülepednek. Ezt sem kellemes belélegezni. Ezek nagy része fennakad az orrban, vagy a gégefőnél elakad. A 10mikronnál kisebb méretű porrészecskék már bejutnak a tüdőbe, de ki is ürülnek, a 2,5mikronnál kisebb részecskék már igen nehezen, vagy egyáltalán nem ürülnek ki a tüdőből. Az említett szárazabb levegőben fellelhető szálló por, főleg a nyári időszakokban sem kellemes. A hidegebb idő beálltával egyre nagyobb mennyiségű szennyező anyag kerül a levegőbe. Ez főleg a fűtési szezon beálltával nő meg jelentősen. A szmogriadó, ami a levegő szennyezettségének egy foka, akkor következik be, amikor a szálló por értéke meghaladja a 75mikrogramm/m3 értéket. 100mikrogramm/m3 értéknél riasztást kell elrendelni.

      Ezek is, mint sok más esetben az értékek nem egyértelműek. Különböző helyeken más és más az egészségügyi határérték. Nem egységes. A mérési értékekről ne is beszéljünk. A hivatalosan telepített mérőállomások eredményei sok esetben jelentősen eltérnek a helyi, ugyanott mások által mért eredményektől. Sőt! Ez még országonként is változik. Nagyon fontos, hogy a lehető legkisebb mértékig csökkentsük a levegő szennyező anyagainak mennyiségét. Ennek elérése nem könnyű a mai viszonyok mellett. Sajnos ezek az anyagok elősegítik a légzőszervi megbetegedések gyakoriságát.

Mindenki látott már olyan helyeket, ahol nagy volt a légszennyezés, a szmog. Világszerte hatalmas probléma, és egyre nagyobb a halálozási arány ebben a betegség fajtában. Miről van szó? A krónikus obstruktív tüdőbetegségről. Ez a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó betegség. Ez a fajta károsodás visszafordíthatatlan, a tüdő szerkezetének visszaállítására nincs lehetőség. Hazánkban 2017-ben 600 000 krónikus obstruktív tüdőbeteg volt. Ez hatalmas szám. A lakosság 6,18 százaléka szenved ebben a betegségben. Mik az okok? Természetesen a dohányzást sorolják az első helyre. Egy valamiről azonban nem szabad megfeledkezni. Egyre gyakoribb a poros, szennyezett környezet. Főleg a szálló por mennyisége a levegőben. Ez általában a nagyvárosokra jellemző, de már jelentkezik nagyobb területeken is. Általában a PM10-es szállópor koncentrációról beszélünk. Már ez is hatással van a szervezetre. A legalacsonyabb szennyezés is veszélyt jelent az emberekre. A 10 mikronnál kisebb porrészecskék már túljutnak a garaton. A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe. A 2,5 μm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből. Egészségügyi szempontból a PM10 illetve a PM2,5 mikronos határnak van jelentősége. Az egészségügyi hatásai, hogy a porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. asztmatüdőrák. A legveszélyesebb a már említett PM2,5 , amely eljut a tüdőhólyagokba és ott leülepszik, ezzel rontja annak gázcserélő képességét, és gyulladást okoz. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert.

A PM10 és PM2,5-es szállópor bejutása szervezetbe

PM méret mikronban

Orrjáratok

11-7

Torok

7-4,7

Légcső

4,7-3,3

Elsődleges hörgők

4,7-3,3

Hörgők

1,1-0,65

Hörgő ágak

2,1-1,1

Tüdő léghólyagocskák

0,65-0,43

A táblázat azt mutatja, hogy mekkora méretű porrészecskék, milyen mélyre képesek lehatolni a légutakba. Van azért valami érdekes. Megállapítottak egy egészségügyi határértéket. Ez azt jelenti, hogy egy adott térfogatban hány gramm szennyező anyag lehet. A PM10 esetében ez a eü. határérték 40 mikrogramm/köbméter. Viszont ennyi mennyiségnek is van károsító hatása, hiszen ezt a levegőt lélegezzük be a 40 mikrogramm szállópor mennyiségével együtt. Ez viszont már lerakódik a tüdőben. Tehát már ekkora mennyiség is káros. Sok mindenre kell vigyázni, így a légkörre is.  Egyre sűrűbben lehet hallani, hogy komoly gondot jelent a levegő szennyezése. Néhány ázsiai országban már jelentős a szennyezés. Mi a definíciója, mértékegysége, határértéke a légszennyezésnek?

Az immisszió, a levegőterheltségi szint meghatározására szolgál: a levegőbe került szennyezőanyagok koncentrációját jelöli, és ezáltal a levegő környezeti minőségét adja meg. Mértékegysége: mg/Nm3. Az egészségügyi határérték az a levegőterheltségi szint, amelynél még nincs maradandó egészségkárosodás. Forrás: Plánum97 Kft.

Az éves átlag egészségügyi határértéke 40mikrogramm/köbméter. Ez a durva szállópor /PM10-es/ értékére vonatkozik. /Csak zárójelben megjegyzem, a napi érték 50mikrogramm/köbméter/. Sajnos ez az érték eléggé bizonytalan, mivel átlagról van szó. Az egészségre ártalmas határértékek napi szinten alakulnak ki, és válnak ártalmassá. Tehát hiába beszélünk átlagról, a mindenkori értékek a mérvadóak. Melyek azok az anyagok, melyeket mérnek. Nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, szálló por. Köznapi nyelven szmogriadónak nevezzük ezt a dolgot. A PM10 durva port jelent, a PM2,5 finom szálló port. A felsorolt szennyező anyagok együttese adná a valós értékeket. A szálló por éves egészségügyi határértéke PM10 esetén tehát durva por, 40mikrogramm/m3, PM2,5 esetén, tehát finom por 25mikrogramm/m3. A levegőszennyezés egy modernkori rossz dolog, amellyel sajnos együtt kell élnünk.  Nagyon sok légúti megbetegedés forrása a levegő rossz minősége.  Talán furcsának tűnik, de a háztartásokban is keletkeznek a levegőt szennyező anyagok. Pl. a fűtés alkalmával, cigarettázás révén, valamint főzés közben is. Hogy mennyire nem ellenőrzött, amiket írnak, ékes példája a témához kapcsolódó idézet: A különböző részecskeméretű porok (az iparból, elsősorban a bányászatból, cementiparból, tüzelőanyagok égetésekor stb.) légzőszervi és rákos megbetegedések okozói. Különösen veszélyesek a 0,25-10 mm átmérőjű részecskék, a tüdőhólyagocskákban való megtapadásuk miatt. A belélegzett porok minőségétől függően, az emberekben különböző betegségeket okoznak (pl. szilikózis, azbesztózis, kenderláz, pamutláz). A növényekre gyakorolt káros hatásuk az, hogy a gázcsere nyílásokat eltömik, így akadályozzák a növény vízfelvételét”.  Forrás: Az alábbi multimédiás jegyzet Dr. Vallner Judit és Krausz Erzsébet Fenntarthatóság című tankönyve alapján készült”.

Ahogy olvasom, ez az idézet egy tankönyvből való. Valamit nem értek, illetve egyszerűen képtelenségnek tartok. Olvassák el újra? A szövegben az áll: „Különösen veszélyesek a 0,25-10 mm átmérőjű részecskék, a tüdőhólyagocskákban való megtapadásuk miatt”. El tudják azt képzelni, hogy valaki egy centiméteres dolgot lenyeljen, és az a tüdőbe kerül? Elnézést, hogy eltértem kissé, de ez akkora tévedés, hogy nem lehet elmenni mellette, és ezt oktatják, hiszen tankönyvben jelent meg.

A finom szálló por PM2,5

Érték

mennyisége az egyes területeken

mikrogramm/m3

Svédország

5,2

Ausztrália

6,13

USA

9,2

Oroszország

15,5

Bolívia

22,04

Magyarország

24,57

Dél-Afrika

35,91

Kína

56,33

Egyiptom

126,03

Niger

203,74

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összegezve, sajnos egyre több szennyező anyag kerül a levegőbe, ezért kell rá nagyon vigyázni. Nagyon természetesnek vesszük, hogy lélegzünk. Nem szabad egyáltalán elfelejteni, hogy milyen minőségű levegőt lélegzünk be. Vigyázzunk rá.

Határérték: 25 mikrogramm/m3

2020.06.21.

Légköri mozgás

       Ez idáig nem esett szó egy nagyon fontos jelenségről. Ez pedig a légköri mozgás, vagy más néven szél. A szél definíciója:„Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását”. Egyszerűbben kifejezve, a meleg levegő helyére hideg levegő áramlik: ez a szél.  A levegő intenzív mozgását az egyes nyomáskülönbségek hozzák létre, melyekre a hőmérséklet különbségek hatnak. Mindenki tapasztalta már ezeknek a légmozgásoknak az erejét, nagyságát. A szél mindaddig hat, amíg a nyomáskülönbségek ki nem egyenlítődnek. Sokféle légáramlatról beszélünk, de a lényeg, hogy ezek a légmozgások sok mindent jelentősen befolyásolnak. Lehet természetesen felszíni, valamint magas légköri légmozgás. A szél sebességét Beaufort-skálán mérik, osztályozzák. Bolygónk forgásából adódóan három szélrendszer alakult ki. Passzátszelek, nyugati szelek, keleti szelek. A passzátszelek az egyenlítő és a térítők között alakulnak ki, míg a nyugati és keleti szelek felelősek a ciklonokért és anticiklonokért. Mostanában egyre többet hallani, hogy komoly viharok, ciklonok, tornádók alakulnak ki olyan helyeken is, ahol eddig egyáltalán nem volt. Ez is felmelegedés egyik ismertető jele. A légkörben egyre többször kialakuló légnyomás különbségek, egyre több és erőteljesebb szélsőséges levegő mozgást idéznek elő. A romboló tevékenysége mellett azonban van egy nagyon is jelentős jó tulajdonsága. Nagymértékben kicseréli egy adott térségben a levegőt. Ez akkor igazán jelentős, amikor „szmog” telepszik egy adott területre. Semmi más nem tudja ezt az állapotot megszüntetni, csak a szél. A nagy légtömegek mozgása elengedhetetlenül fontos. Gondoljunk bele. A felhőzetet, a vitorlás hajók mozgását, a szélgenerátorok működését, a felszín alakformálását a levegő áramlása biztosítja. Sajnos kedvező tulajdonságai mellett jelentős károkat is tud okozni. A hurrikánok, ciklonok, tájfunok, tornádók, nagyobb szélviharok komoly károkat okoznak.

Beaufort-skála

Beaufort fokozat

Szélsebesség km/h

Leírás

0

0-1

Szélcsend

1

2-6

Gyenge szellő, fuvallat

2

7-11

Enyhe szél

3

12-19

Gyenge szél

4

20-29

Mérsékelt szél

5

30-39

Élénk szél

6

40-49

Erős szél

7

50-60

Viharos szél

8

61-72

Élénk viharos szél, vihar

9

73-85

Heves vihar

10

86-100

Dühöngő vihar, szélvész

11

101-115

Heves szélvész

12

115-120

Orkán

Nézzük, milyen tulajdonságokkal bírnak az egyes nagyobb viharok. A trópusi ciklon szelei elérhetik a 240-350km/órás sebességet, átmérője 400-1500km-ig terjedhet. A hurrikán, vagy tájfun szeleinek sebessége meghaladja a 117km/órát. A tájfun egy időjárási jelenség, ami 200-300km/órás szélsebességgel jár. Hurrikánról, tájfunról, ciklonról akkor beszélünk, ha a szélsebesség a 120km/h-t is meghaladja. Kialakulásuk szerint a hurrikánok az Atlanti-óceán északi felén, a karibi térségben, a Mexikói-öbölben, valamint a Csendes-óceán észak-keleti területein alakulnak ki. Tájfun a Csendes-óceán északnyugati részein pattan ki. Ciklonok a déli tengereken alakulnak ki. Mindhárom típust trópusi viharnak hívjuk. A trópusi viharokban tomboló szélsebességet Saffir-Simpson-féle skálán mérik.

Saffir-Simpson-féle hurrikánskála

1-es kategória

119-153km/h

2-es kategória

154-177km/h

3-as kategória

178-208km/h

4-es kategória

209-251km/h

5-ös kategória

252km/h fölött

       Ezek a trópusi viharok hatalmas károkat okoznak mindenben. Egy valamit még meg kell említeni. Ez pedig a minden évben rendszerességgel visszatérő tornádó időszak. A tornádó egy pusztító erejű forgószél. Ennek a vihartípusnak is vannak fokozatai. Hogy az erejéről is szó essen, 500-800kg-os tárgyakat is képes megemelni.

Fujita-skála

Típus

Szélsebesség

F0 gyenge

105-137km/h

F1 mérsékelt

138-177km/h

F2 nagy

179-217km/h

F3 erős

219-266km/h

F4 pusztító

267-322kmh

F5 "elképesztő"

322km/h fölött

     Egy átlagos tornádó 50-60km/h-s sebességgel halad, de megfigyeltek már közel 100km/h-s sebességgel haladó tornádót is.

2020.06.14.

A levegő oxigén tartalma

Sajnos egyre többet beszélünk a levegő szennyeződéséről. Világszerte probléma ennek megoldása. Voltak már kísérletek, de nem sok sikerrel. Milyen szennyező anyagokról van szó? Nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szálló por. Ezek alkotják legnagyobb részt a levegő szennyező anyagait. A Föld jóval korábbi légkörében ezek a szennyező anyagok nem voltak jelen. Ha elgondoljuk, hogy az adott légkörbe igen nagy mennyiségű szennyező anyagok kerültek sok-sok évtized alatt, aminek valahol el kell férnie. Ezek most is itt vannak. Biztos tudják, hogy szüretelés alkalmával a must erjedése során szén-monoxid keletkezik. Ez egy színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, nehezebb az oxigénnél. Miért írom, hogy az oxigénnél? Egyszerű. Ha az eredeti szennyeződés mentes légkört vesszük alapul, akkor azok a gázok, amelyek most felelősek a rossz levegőért, azok mind a talaj közelében vannak. Ugyanúgy, ahogy a pincékben a szén-monoxid. Ebből rögtön következik egy másik kérdés. Mivel a szennyező gázok mindegyike nehezebb az oxigénnél, ezért ezek a talajfelszínhez közel vannak. Vajon mennyivel hígítják fel ezek a gázok az oxigén dús levegőt? Milyen magasan lehet mérni ezek jelenlétét? Mennyivel csökkent az oxigén jelenléte az emberek által használt légtér tartományában? Egy valamit még ide kell sorolni. Ez pedig a szálló por mennyisége. Ezek keveréke ma már komoly egészségügyi problémákat jelentenek. A légzőszervi megbetegedések ezek miatt alakulnak ki.   

Gázfajta

Atom, illetve mol tömeg

O, Oxigén

16

NO2, nitrogén-dioxid

46

SO2, kén-dioxid

64

CO2, szén-dioxid

44

CO, szén-monoxid

28

O3, ózon

36

   A táblázatban az látható, hogy minden szennyező anyag, amely a levegőben van, nehezebb az oxigénnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze, ülepednek le, és fejtik ki károsító hatásukat. Egy ember naponta 10 000 liter levegőt lélegez be. A levegő összetétele 78% nitrogén, 21% oxigén, a többi egyéb gázok. Ebből adódik, hogy egy ember 2 100 liter oxigént lélegez be naponta. Ez 2,1 köbméter. Az emberiség naponta 13-15 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el. Nem levegőt, oxigént. Ha tovább számolunk, akkor 5518,8 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el az emberiség egy év alatt. Egy ötven éves fa egy ember oxigén szükségletét termeli meg egy vegetációs idő alatt. Egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeren, egy óra alatt. Ezek borzalmas nagy számok. Viszont érdemes elgondolkodni rajta. Igaz, hogy nemcsak a fák termelnek oxigént, hanem az óceánokban élő planktonok is. Nem akarok tovább a számokba belebonyolódni, csak annyit, hány ember él a Földön, hány olyan eszköz közlekedik a Földön, amely oxigént fogyaszt, hány állat él, mely szintén oxigént fogyaszt, és itt kell megemlíteni még mindent, ami ég, és szintén oxigént fogyaszt, pl. erdőtüzek. Összevetve: vajon kellően becsüljük-e a Földünk által nyújtott élethez nélkülözhetetlen oxigént? Vagy csak tudomásul vesszük, hogy ez a gáz csak úgy van? Az a tökéletes űrhajó, amely több mint 7 milliárd embert visz a hátán, vajon meddig képes tökéletesen működni? Egy nyilatkozatot idéznék. „Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre. Ezt nyilatkozta a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója.

Érdekes megállapítás. Biztos sokkal nagyobb tudású, mint én, de azért lenne kérdésem. Mégpedig az, hogy lehetséges ez? Ugyanis, ha a klímaváltozás miatt elpusztulnak a planktonok, ha kiirtják az erdőket, ha elfogy az oldott oxigén, akkor nincs utánpótlás. Ez pedig nem évmilliókban mérhető. Sajnos. Az óceánokban nagy mennyiségű oldott oxigén van. Lehet, hogy nem mondok butaságot, ha összefüggést keresek a Földön fogyó /tüzek, emberek, állatok, járművek, stb. által elfogyasztott/ oxigén, és az óceánokból egyre gyorsabban eltűnő oxigén között. Ugyanis, ha a légkörből elkezd fogyni, akkor az óceánokból pótlódik. Ez azonban nem mehet a végtelenségig, mert egyre nagyobb a fogyasztás, és egyre kevesebb a termelés. A kettő közti különbség fogyás.  Vannak, un. holt övezetek, mint a Mexikói-öböl, ahol az oxigénszint annyira alacsony, hogy az állatok megfulladnak. Sajnos nem találtam olyan leírást, mely meghatározná, hogy mekkora az az oxigénszint, ahol még meg lehet élni. Vélhetően ez olyan 5%-os értéknél lehet. Hogy miért?  A világ legmagasabb csúcsát már megmászták oxigénpalack nélkül. Tehát ott még van annyi, hogy az ember, életben maradjon. Mivel ez a magasság 8848 méter, így feltételezhető, hogy 9000 méteres magasságban már az oxigén jelenléte 5-6%. Ez még éppen elegendő az élethez.

2020.06.07.

A légkör összetétele

Többször elgondolkodtam már azon, hogy vajon a légkör korábbi összetételéhez képest  változott-e a mostani összetétel? Kérdezem mindezt azért, mert nagyon sok más anyag került az idők során a légkörbe, ami az emberi tevékenység nyomán keletkezett. Ha sorra vesszük, akkor a szén-dioxid, a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, nitrogén-oxidok, és ne hagyjuk ki a szálló port. Ez hét olyan összetevő, amelyek az idők során keletkeztek, melyek korábban nem voltak jelen ilyen nagy arányban. Ezek hígítják a levegő oxigén tartalmát, mert ezeknek az anyagoknak is hely kell. Nem beszélve arról, hogy ezek a gázok nehezebbek a levegőnél, így a talaj közelében vannak jelen. Mik okozzák ezeknek az anyagoknak a feldúsulását a levegőben? Az emberi tevékenység során a fosszilis tüzelőanyagok közül a kőszenet ipari mértékben kb. 400 éve, a kőolajat kb. 100 éve használják. Csak gondoljunk bele. Ennyi ideje, hogy jelentősebb mennyiségű szennyező anyagok kerülnek a légkörbe. A világon a bányákból 5 milliárd tonna szenet bányásznak, és 2,5 milliárd tonna kőolajat égetnek el évente. Ez hatalmas mennyiség. Ennek a hatalmas mennyiségű fosszilis anyagnak a felhasználói a gépjárművek, repülők, a mesterséges holdakat pályára állító hordozórakéták, az erőművek, háztartások. A szennyezéshez hozzájönnek még a vulkánkitörések, erdőtüzek, a metán a permafroszt által.  Az itt felsoroltak csak a legnagyobbak, amelyek szennyeznek. Csak gondoljunk bele. Igaz, hatalmas a légkör köbtartalma, de hatalmas a szennyező anyagok mennyisége is. A földi légkör legalsó rétege a troposzféra. Ebben a rétegben található a teljes légkör tömegének 80 százaléka. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/, a vízburkának, /hidroszféra/, és levegőburkának, /atmoszféra/ azon része, ahol van élet, és biológiai folyamatok mennek végbe. Ha a Föld levegőburkának azt részét vesszük, ahol még lehetséges az élet, azaz, van annyi oxigén, hogy életben lehessen maradni, akkor érdekes szám jön ki. Ez a szám 5,1 milliárd km3. 

Egy adott gáz parciális térfogata egy gázelegyben az adott gáznak a térfogata az elegyben.

Forrás: Wikipédia

A magasság növekedésével az oxigén térfogat százaléka csökken. Ez azt jelenti, hogy 10 000 méter felett már annyira kevés az oxigén térfogat százaléka a légkörben, hogy az ember már nem tud annyit levegővétellel felvenni, amennyire szüksége lenne. Mondhatjuk, hogy az életfenntartásra alkalmas légréteg kb. 10 000 méterig terjed. Ez a levegőmennyiség szennyeződik. Ennek legnagyobb százalékát a szén-dioxid teszi ki. 2019-es adatok szerint ez az érték 415,09 ppm. Ez annyit jelent, hogy egy millió molekulából 415 molekula szén-dioxid.  Ez csak egy anyag részegysége a levegőben. Érdekes módon a mért értékek között nem szerepel a szén-dioxid, holott ez a gáz van jelen legnagyobb százalékban a légkörben.

 

Miket mérnek? Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, ózon, PM10 szálló por. Ha ezeket összeadjuk, igen jelentős mennyiségű szennyező anyag érték jön ki.  A grafikonon van egy összesített érték. E szerint 41 gigatonna szén-dioxid hiányzik. Valószínű, hogy a többi anyagra is el lehet mondani ugyanezt. Figyelemre méltó a szálló por jelenléte a légkörben. Viharok alkalmával ennek a mennyisége jelentősen megnövekedik. Legveszélyesebb egysége a PM2,5. Ez már komoly károsodást okoz a tüdőben, hiszen méreténél fogva le tud jutni erre a szintre.  Valamikor úgy tanultuk, hogy a légkör összetétele 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék nemesgázok. A mostani kimutatás szerint a légkör főbb összetevői: 78,084 százalék nitrogént, 20,946 százalék oxigént, 0,934 százalék argont, és 0,032 százalék szén-dioxidot tartalmaz. Jelentős az argon jelenléte. Ennek fényében a többi nemesgáz elenyésző. Ami figyelemre méltó, az a szén-dioxid jelenléte. Minden gáz, ami a légkörben van, nehezebb az oxigénnél. Ez azt jelenti, hogy hogy pontosan az a réteg a legszennyezettebb, ahol élünk, és amit belélegzünk. Vajon mennyire hígult föl az oxigén töménysége, vajon mennyivel csökkent az oxigén jelenléte a légkörben? Felhívnám a figyelmet a következő értékre és az idézetre. Ausztrál kutatók eredménye.   

„Húsz év alatt az oxigén tartalom 0,03 százalékkal csökkent”.

Forrás: Természet Világa

Van egy általam érdekesnek tűnő összefüggés. A szén-dioxid 0,032 százalékkal nőtt, a levegő oxigén tartalma 0,03 százalékkel csökkent. Véletlen? Lehet. Csak azért gondoljunk bele. Mennyi ideje engedjük ki ezt a gázt a levegőbe, nem beszélve arról, mekkora mennyiségben. Ennek valahol el kell férnie, még akkor is, ha a természet nagy részét elnyeli. Ugyanúgy, a többi gáznak is hely kell. Van még valami, ami igazából a közelmúltban került a figyelem középpontjába. Ez a gáz a metán.  A metán részegysége a légkörben 1980-ban 1630 ppb, 2019-es értéke 1874,7 ppb, vagyis egymilliárd légköri részecskéből ennyi a metán molekula. 2018-ban ez az érték 1866 volt. Talán a szám szerint nem nagy emelkedés, de a mennyiségét tekintve igen jelentős. Honnan kerül a légkörbe ez a gáz? A klímaváltozással, és a vele járó hőmérséklet emelkedéssel a sarki vidékek fagyott talaja kezd felengedni. Kialakulnak az ingoványok, lápok, és ezek alól kiszabadul a felgyülemlett metán gáz. Aztán a kérődző állatok is jelentős mennyiségű metánnal dúsítják a légkört. A metán erősebb szennyező, mint a szén-dioxid. Jelenléte még jobban fokozza a légkör szennyezését, illetve a melegedés ütemét. 

 Forrás: Digitális Tankönyvtár

Összefoglalva. A légkörben fellelhető szennyező anyagok a talaj közelében halmozódnak fel, mivel nehezebbek a levegőnél. Ezáltal hígítják a levegőben lévő oxigén mennyiségét. A részecskék jelenléte a légkörben, amiket igen nagy számhoz viszonyítunk, csak emlékezzünk, hogy egymillió, illetve, egymilliárd részecskékkel számolunk, akkor is jelentős, ahhoz képest, amennyi volt. A kibocsátás üteme sajnos nem igazán lassult. Sőt! Valószínűsíthető, hogy a gazdaságok növekedésével, ami energia igény növekedésével is jár, ez a szám emelkedni fog. A közel nyolcmilliárd embernek nagy igényei vannak, igen nagy a fogyasztás. Az energia kiváltás nem olyan ütemű, mint amennyi az energia igény emelkedési üteme. Ezáltal a szennyező anyagok jelenléte fokozódik. A másik ok az emelkedésre, hogy nincsenek megfelelő döntések annak érdekében, hogy csökkenjen a káros anyag kibocsátás. Ennek ékes bizonyítéka, hogy már kimutatható az oxigén csökkenésének mértéke. Persze ez még messze van attól, hogy veszély fenyegesse a légkör oxigén tartalmát. Emlékeznek a magasság növekedésével csökkenő oxigén térfogat egységére?  Ez jelenleg még nem áll fenn itt a talaj közelében, de intő jel, hogy fogy az oxigén, és éppen ott, ahol az élet zajlik. Nem is igazából a térfogat százalék a lényeg, hanem a szennyező anyagok egyre nagyobb jelenléte. Ugyanis a levegő hígul, éppen olyan formában, mint a magassággal. Utóbbinál az oxigén térfogat százaléka csökken, hígulás alkalmával a szennyező anyagok térfogat százaléka nő. Tehát egységnyi térfogatban több a káros anyag, amit belélegzünk. Talán érdemes lenne jobban odafigyelni arra, hogy jóval kevesebb szennyező anyag kerüljön a légkörbe, és ezáltal az emberek szervezetébe. Okos döntéseken múlik minden. Ideje lenne megtenni, addig, amíg nem késő.    

Forrás: Lowe, 2006      

  A grafikonból is látható, hogy az elkövetkezendő időkben számolni kell a metán jelenlétével a légkörben.

2020.06.01.

A levegő tisztasága

Éppen egy utcai séta során figyeltem fel a következő dologra. A közmunkások kivonultak az utcákra és takarítottak. Ez nagyon jó dolog, mert szép, tiszta a környezet. Aztán egy érdekes dologra lettem figyelmes. Ugyanis a faleveleket egy belső égésű kis szerkezettel fújták egy helyre, hogy könnyebb legyen összegyűjteni. Igen, csak közben hihetetlen mennyiségű szálló por kerül a levegőbe. Ez pontosan ott történik, ahol az emberek jönnek, mennek a járdákon, illetve kismamák tolják a babakocsit, benne a kisgyerekkel. Ilyenkor nemcsak a nagy porszemcsék kerülnek a levegőbe, hanem a sokat emlegetett szálló por PM10-es, és PM2,5-es méretű részecskéi is. A nagy porszemcsék súlyuknál fogva aránylag hamar leülepednek, de az említett fajtájú részecskék nem. Ezáltal, még ha a tisztítás után sétálunk az adott szakaszon, akkor is belélegezzük ezt a fajta szálló port. Tudom, ez a művelet nagyban elősegíti a terület rendbe tételét, de a másik oldalon nagy kárt okoz. Szerte a nagyvilágban gondot jelent a szálló por mennyisége. Sajnos sok mindent nem lehet tenni ellene, hiszen sok esetben olyan helyekről kerül a lakott területekre, amelyek több kilométerre, vagy több tíz kilométerre vannak a lakóhelytől. Nem beszélve az erdőtüzek, vulkánkitörések, külszíni bányászat során keletkezett porról. Ezeket a szél akár több száz kilométerre is elszállítja. A nagyvárosokban pedig a közlekedés okozza ennek a szálló pornak a jelenlétét. Milyen érdekes? Nincs életünknek olyan területe, ahonnan ne káros anyagok behatása érne. Élelmiszerekből, ivóvizekből, levegőből kerülnek szervezetünkbe ezek az anyagok. Milyen anyagok vannak jelen a levegőben?

 

Ezek a fő összetevők. Itt a szálló por fogalmat két részre kell bontani. Van a PM10 és a PM2,5. Mindkettő nagyon veszélyes, de a PM2,5 ami nagyon veszélyes. Ugyanis ez már annyira finom por, hogy le tud hatolni a tüdőig, és nem ürül ki. Viszont itt sincs teljes összhang. Bár vannak olyan kimutatások, melyekben szerepel a szén-monoxid, de szerintem egy fontos szennyező anyag kimarad a listából. Ez pedig a szén-dioxid. Kezdtem utána érdeklődni, hogy ez miért van. Volt olyan válasz is szakértőtől, hogy ez a gáz, a légkör természetes alkotó eleme. Ennek ellenére most sem tudom hova tenni, ezt a meghatározást. Ugyanis, döntő szerepe van a globális felmelegedésben, méghozzá tetemes mennyiségben. Ez a legfőbb „ellenség” az üvegházhatású gázok tekintetében. Akkor miért nem tartják nyílván a légkörben lévő koncentrációját? Persze az is lehet, hogy én nem értem. Valahogy mégis furcsa. Ahogy említettem, a finom szálló por nemcsak azért veszélyes, mert mindenhova behatol, hanem azért is, mert szállító közegként mindent magával visz. Pl. egy veszélyes hulladéklerakó porát is, illetve ott is kialakulhat ez a finom anyag a száradás következtében, amit aztán a szél igen nagy távolságokra el tud szállítani. Lásd, időnként a szaharai por is megjelenik hazánkban.

Látható, hogy sajnos vannak olyan helyek a világban, ahol igen magas értéken van a finom szálló por. Hazánkban is sok alkalommal lehet tapasztalni a szennyezett levegőt. Ez főleg a városokat érinti. Több esetben olyan magas értékeket lehet mérni, ami már veszélyes az emberek egészségére. Ilyenkor várjuk a szelet, hogy elfújja a szmogot. A világ számos nagyvárosa küzd ezzel a jelenséggel, de jelentős megoldás még sehol sem született, ugyanis a szennyező anyagok légkörbe juttatása jelenleg is gőzerővel tart. Vajon mennyire változhatott meg a levegő összetétele. Ugye emlékeznek, 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék egyéb gázok. Na, ez az egyéb gázok lehet a nagyon érdekes. Ugyanis a feltüntetett gázok nehezebbek az oxigénnél, ezért talaj közelében vannak, azaz, azon a helyen, ahol az emberek közlekednek, élnek. Itt már sok esetben nem beszélhetünk tiszta levegőről.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.