Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezetvédelem

2019.11.18.

Erdei hulladék

Szerencsére elég sokat túrázok az ország különböző részein. Sajnos minden erdő jellegzetes látványa, ami nagyon csúnya, az a kidőlt fák. Nagyon nagy mennyiségről van szó. Úgy tudom, hogy ezeket a fákat nem szabad onnan elvinni. Vajon miért? Valamikor régen részt vettem egy erdészeti konferencián. Volt egy erdőmérnök, aki ezzel kapcsolatban tartott előadást. Akkor hallottam a következőt: a kidőlt erdei fák károsak, mert rothadásuk alkalmával szennyező anyagokat juttatnak a légkörbe. Úgy látszik ezt azóta sem sikerült rendbe tenni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan, akik olyan településeken élnek, ahol ez a jelenség felütötte a fejét, szívesen eltakarítanák, magyarul elvinnék ezeket a kidőlt fákat télire tüzelni, még akkor is, ha valamennyit kellene fizetni érte. Azért írom, hogy valamennyit, mert az amúgy is kidőlt fát maga az erdészet nem viszi el. Az is megoldható, hogy felügyelet alatt tegyék mindezt. Hogy miért?

Azt hiszem, mindenki tudja a választ. Ettől függetlenül, biztos vagyok benne, hogy ez így járható út lenne. Az erdőgazdaság is jól járna, mert nem neki kellene ezt megoldani, annak ellenére, hogy nem foglalkozik vele. A lakosság is jól járna, mert  egyre kevesebb a tűzifa. A természetet kedvelők is jól járnának, mert szép erdei környezetben sétálhatnának. Vagy ez olyan nagy probléma, hogy kivitelezhetetlen? Tudom, hogy azt mondják, hogy ezt nem lehet. Vajon miért nem? Mert, sajnos ilyen a törvény. Azért megbüntettek egy gazdát, mert saját erdejéből hazavitte a kidőlt fákat. Sőt! A törvény szerint, ha saját erdejéből valaki fát visz el, lopásnak minősül. Lehet, hogy át kellene gondolni ezt a törvényt? Azt is ki merem jelenteni, hogy ez a magántulajdon súlyos megsértése.

Nem lenne szabad hivatkozni különböző módokon, hogy miért nem szabad elvinni a kidőlt fákat, gallyakat. Az ember segítene a természetnek akkor, amikor megszabadítaná a kidőlt fáktól, gallyaktól az adott területet, így lehetőséget teremtenének új fák telepítésére, az ott élő állatok szabadabb mozgására, nem beszélve arról, hogy nagyobb fertőzésveszély áll fenn a kidőlt fák miatt. Szeretném még egyszer mondani: a kidőlt fák károsak, szennyezik a légkört a rothadásuk révén. És még egy. Az erdei élőlények megtalálják a táplálékot és a búvóhelyet maguknak kidőlt fák nélkül is.

És még egy. Vajon miért van az, hogy hazánk területén is van olyan hely, ahol szépen rendbe tartják az erdőt? Mert van ilyen hely. Ott el lehet vinni, illetve ki lehet termelni a kidőlt fákat, gallyakat? Tapasztalatból tudom mondani. Az említett helyen csodás állatvilág van. Ott tényleg énekelnek a madarak, és páratlan, színes aljnövényzet növekedett egy év alatt. Csoda volt ott járni.

2019.11.06.

Mit okoz a hulladék

Lehet, hogy első olvasatra azt lehet mondani, hát mit is? Aztán, ha jobban belegondolunk, akkor hamar rá lehet jönni, hogy nagyon sok minden kellemetlenséget, sőt komoly bajt is. Biztos mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy a kukák mellett, a gyűjtőszigetek közelében, a konténerek mellett landolnak a szemétkupacok. Sőt! Vannak ennél még rosszabb helyzetek, amikor erdőszélen, erdőben, patakok közelében, patakokban, külterületeken sok esetben igen nagy mennyiségű hulladékot hordanak össze az emberek.

Ebben mindenfajta szemetet meg lehet találni. Vajon miért? Sok esetben egyszerűen nem lehet magyarázatot találni az esetekre. Sokat gondolkodtam azon, vajon mi ennek az oka? Nem tudok rájönni. Illetve egy magyarázat van. Ennyire felelőtlenek az emberek, és ennyire nem törődnek a környezetükkel. Ugyanis ezeket a dolgokat aránylag messze elviszik, gondolván, ha nincs a közelemben és nem látom, akkor nincs. Megszabadultam tőle, nincs a közelemben. Tovább nem gondolkodik. Ez a magatartás már kisgyerekkorban kialakul, hiszen a csokoládépapír, a papírzsebkendő, sok esetben a papírzacskó is a járdán, úton landol. Lehetne még tovább fokozni, hogy az üdítős palackok, az energiaitalos dobozok, a cigaretta csikkek és sok más egyéb dolog is a közterületeket díszíti. Ez már magyar szokás. Biztos mindenki utazik valahová, elmegy nyaralni, és mit lát a környezetében, szemetet. Tudják mi az érdekes? Nem is zavarja őket. Ott megy el mellette, nem teszi a gyűjtőbe. Ha mégis ez megtörténik, de rossz a célzás, nehogy már lehajoljon érte és beletegye a kukába. Annyira nem alacsonyodik le. Jó helyen van ott. Holnapután már úgysem leszek itt. Nem számít. Pedig mennyire számít! Bizonyára mindenki találkozott már azzal, hogy bizonyos anyagok mennyi idő alatt bomlanak el.

Vannak, melyek elég rövid idő alatt, de ezek is néhány napig ott éktelenkednek. Nemcsak mi látjuk, hanem az ide látogató turista. A vélemény megvan. Az itteni azt mondja, kit érdekel. Sajnos ez a jelenség országos. Nincs megfelelő tájékoztatás a hulladék veszélyeiről. Sok helyen már jelentkeznek is a hatások. Szennyezett vizek, szennyezett talajok, szennyezett falusi és városi területek, szennyezett természet. Újabban valami egészen más is felütötte a fejét. Elszaporodtak a rágcsálók, sőt, sok helyen már a vadállatok is megjelentek a hulladéktárolók körül. Az emberre ez nagyon veszélyes. A nagyobb vadak támadnak, hiszen a táplálékszerzés fontos számukra, a kisebb rágcsálók pedig fertőzéseket terjesztenek. Nagyon kevésen múlik, hogy valami nemkívánatos dolog történjen. Kérhetek valamit? Vigyázzunk környezetünkre.

Sok helyen már hasznot is tudnak csinálni a hulladékból. Higgyék el, érdemes odafigyelni a környezetünkre, hiszen unokáink is itt szeretnének élni, és olyan környezetben, aminek ők is örülnek.   

2019.11.02.

Napsütés, napenergia

Egyre inkább gondolkodni kell azon, hogy mivel lehet kiváltani kedvezően az egyes energiahordozókat. Az egyik lehetőség a napenergia hasznosítása, mint alternatív energiaforrás. Szerencsére hazánk még azon a földrajzi szélességen fekszik, ahol jelentős a napsugárzás éves időtartama. Az is szerencsés, hogy egyre több helyen látni az országban napelem parkot. Meg kell különböztetni a napelemet a napkollektortól. A napelem elektromos áramot termel, a napkollektor energiáját fűtésre és meleg víz előállítására használják.

Mindkettőt a Nap energiája működteti. Nézzünk néhány fontos adatot. Több kimutatás is elkészült már, hogy hazánk területét hol, mennyi napsugárzás éri.  Általánosságban el lehet mondani, hogy a napsütéses órák száma kb. 2100 óra/év. A föld felszínén a napsugárzás intenzitása kb. 1000W/m2, ami 1kW energiának felel meg. A mostani adat a legfontosabb. Az éves napsugárzás vízszintes felületre kb.1280kWh/m2/év. Ezt növelni lehet, ha 45fokos szögben, és déli tájolású a napelemünk. Így még növelhető kb.1370kWh/m2/év értékre. Ez már komoly energia. Köznapi nyelven mit jelent ez?

Egy 160 literes hűtőszekrény napi áram fogyasztása 0,5-0,8kWh. Ha 0,8kWh/nap energia felhasználással számolunk, akkor 1712 napig működtethető a hűtőszekrényünk annyi energiával, amennyit a Nap szolgáltat egy négyzetméterre egy év alatt. Ez több mint 4 és fél év. Ebből is látható, milyen őrült energia nyerhető a Napból.

Déli tájolású, 45fokos szögben a napi sugárzás energiája

Télen

1,8kWh/m2

Tavasszal

4,6kWh/m2

Nyáron

5,5kWh/m2

Ősszel

3,3kWh/m2

 

Valamit még meg kell jegyeznem. Nem volna szabad elhanyagolni ezt a lehetőséget. Adva van egy szinte korlátlan energiaforrás, csak élni kell a lehetőséggel.

2019.10.30.

A szelektív hulladékról

Egyre több információ kerül elő a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. Személyes tapasztalat, hogy csak a neve van a dolognak. Hogy miért? Mert egyáltalán nem úgy szelektálják a hulladékot, ahogy kell. Mi lakók külön tesszük az egyes anyagokat a különböző konténerekbe. Itt már álljunk is meg. Nagyon szépen le van írva, hogy milyen színű gyűjtőedénybe, milyen hulladékot kell tenni. Hulladék gazdálkodás címszó alatt ezt lehet találni némi keresés után.

MIBE, HOGYAN?
•    A KÉK fedelű kukába vagy gyűjtőbe kerül a PAPÍR ALAPÚ HULLADÉK. Amennyiben valami nem fér bele a kék kukába, vagy esetleg nincsen, akkor gyűjthetjük a papírhulladékot egy üres kartondobozban is, illetve a nagyobb méretűeket kitehetjük a kuka mellé lapra hajtogatva és zsineggel átkötve.
•    A SÁRGA fedelű gyűjtőedényben gyűjthetjük a MŰANYAG ALAPÚ HULLADÉKOT, vagy erre a célra a műanyag szemeteszsák is megfelelő lehet.  (A műanyagok fajtáiról 
itt olvashatsz bővebben.)
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett ZÖLD színű gyűjtőbe kerülnek a SZÍNES ÜVEGEK, természetesen a fedél vagy a kupak nélkül.
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett FEHÉR színű gyűjtőbe dobálhatjuk be a  a fedél vagy a kupak nélkül FEHÉR ÜVEGeket.
•    A FÉM HULLADÉK gyűjtése lehetséges a szelektív gyűjtőszigetek SZÜRKE konténereiben illetve házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnél a SÁRGA fedelű kukába a műanyag alapú hulladékokkal együtt.

Forrás: Természetesen jobb! Szelektív hulladékgyűjtés szabályai

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok helyről hiányzik két gyűjtőedény. A fehér az üvegeknek és a szürke gyűjtőedények. Igaz, az is szerepel, hogy lehet a fémet a sárga, azaz a műanyag alapú hulladékkel együtt gyűjteni. Nem is ez a baj. A probléma ott kezdődik, amikor a szelektíven gyűjtött hulladékot egy helyre, egy légterű autóba ürítik. Magyarul, összekeveredik a három szelektíven gyűjtött hulladék. Kérdezem: akkor ennek mi értelme? A lakók külön gyűjtik, a szolgáltató egyben szállítja. Erre rá is kérdeztem. Azt mondták, írjam föl a kocsi rendszámát, és hogy ez hol történt. Innentől kezdve kissé vicces az egész. Ugyanis ezzel nem történik semmi, ezt biztosan tudom mondani. Tapasztalat.

Elég szomorú, hogy egy hulladékgazdálkodással foglalkozó cég nem tudja, hogy az általa üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő autó milyen formában szállít. Az teljesen ki van zárva, hogy egyik helyen helyesen gyűjt, a másik helyen nem.  

2019.10.21.

Kőolajtermelés

Nemcsak nekem, hanem másoknak is feltűnt, hogy valami nincs rendben a kőolaj keletkezésével kapcsolatban. Az emberiség 2020-as évben 1,25 billió hordó kőolajat fog kitermelni. /egy hordó 143kg/. A tonna érzékelhetőbb, így az érték 17,87 billió tonna. Hogy maradjunk a számoknál, a világ szénkészlete 10 billiárd tonna. Van feketekőszén, barnakőszén, lignit és tőzeg. Keletkezése, kialakulása a növényzet jóvoltából jött létre a föld alá kerülve. A kőolaj képződése állati anyag, főleg planktonok, amelyek sekély tengerekben gyűltek össze. Az oxigén hiánya mellett alakultak át az állati tetemek kőolajjá. A kőolaj tároló kőzetben, főleg homokkőben feldúsult.  Mindkettő a klasszikus elmélet. Valami azért nem igazán stimmel.

Főleg a kőolajjal kapcsolatban. A feltételezett planktonok elég nagy felületen uralták a tengerek felszínét. Ha ezek le is süllyedtek, az apró lények nem tudtak akkora telepeket létrehozni, amelyeken most a kőolajat lehet találni. Érdekes dolgokat találtam a témával kapcsolatban. Csak a lényegesek. Az egyik leírás szerint az olajtartalmú réteg vastagsága néhány métertől néhány tíz méterig terjed. A másik meghatározás, hogy 600-700 méteres réteg kell ahhoz, hogy kőolaj alakuljon ki. Aztán az is meglepett, amikor azt emlegetik, hogy vannak olajkutak, melyek mélysége elérheti a 15 kilométert is. Itt a hőfok 450 Celsius fok. Elég magas.

Tudnám még ragozni a különböző, és teljesen eltérő adatokat, leírásokat. Valami azt súgja, hogy nincs teljesen tisztázva a kőolaj kialakulásának története. Valami hiányzik a láncszemből. Valami nem stimmel. Talán csak én látom így?

2019.10.14.

Megújuló energiaforrások

Talán érdemes egy kicsit elidőzni ezen a témakörön. Igen erőteljesen szorgalmazzák a „tiszta” energiatermelést. Ezek közé tartozik a szélenergia, a napenergia, a vízi energia, a geotermikus energia. Vannak célkitűzések, de elég lassú a megvalósítás. Már a 90-es évek végén megjelentek a napelemek különböző változatai. Érdekes, hogy azóta eltelt közel 30 év, és az egyes adatokból látszik, hogy nem igazán terjedt el, még világszerte sem. Még ott sem, ahol az anyagi keretek ezt megengednék. Talán nem kell mondanom, hogy miért. Ez a négyféle energiafajta nagyon sok hagyományos energiaforrást ki tudna váltani. Miért írom azt, hogy ki tudna? Mert elég nagy ellenállás van még most is ezekkel az energiahordozókkal kapcsolatban. Sőt! Vannak olyan intézkedések, melyek egyszerűen lehetetlenné teszik bizonyos energiafajta fejlődését. Itt konkrétan a szélenergiáról van szó. Valahol azt sem lehet megérteni, hogy éppen azok is elleneznek dolgokat, akik amellett kampányolnak, hogy több alternatív energiaforrást kellene bevonni. Biztos vagyok, hogy van megfelelő megoldás, csak éppen le kellene ülni, és át kellene beszélni. Sajnos ez a fajta kommunikáció eléggé akadozik hazánkban. Azért valami elmozdulást lehet észlelni. Ez egyértelműen a napelemek, napelem parkok tekintetében jelentős. Nagyon nagy szükség van erre, hiszen egyre inkább ezeket az energiaváltozatokat kellene használni a környezet védelmére is. Hogy mennyire szükség van rá, mi sem bizonyítja jobban, hogy némely országok nagyon is meglátták a lehetőséget ezekben az energiahordozókban.

Mik jöhetnek számításba. Vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia, bioenergia, valamint tengeri, azaz ár-apály energia. Hazánkban két energiatípust lenne célszerű üzemeltetni. Szél- és napenergiákat hasznosító berendezéseket. Sajnos a szélenergia hazánkban nem használható. Jogszabályi rendelkezések gátolják telepítésüket. Marad a napenergia. Csak néhány összehasonlítás. 

 

Napenergia

Kína

66,2 terawatt óra

Németország

38,2 terawatt óra

Magyarország

0,2 terawatt óra

 

Egy terawattóra= egy billió wattóra. Ez pedig érthetőbben 1 milliárd kilowattóra. Egy 4 fős család 350 kWh áramot fogyaszt havonta. Hazánk éves áramfogyasztása 2018-ban 45,4 terawattóra volt. Hogy mekkora lehetőség van a megújuló energiaforrások terén, mi sem mutatja jobban, hogy Németország közel csak napenergiával megtermelte hazánk évi áramfelhasználását. Itt nem a terület a fontos, hanem a telepített naperőművek száma. Ebből is látszik mekkora lehetőségek vannak ezeken a területeken. Ja, és a napenergia ingyen van.

Hazánkban évi 21.000 óra a napsütéses órák száma. Ez éves szinten 13.000kW/m2 hőmennyiséget jelent. A földfelszín által elnyelt napenergia 3,85x1024 Joule. A Földre jutó egy óra napsugárzás több energiát jelent, mint amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál. Hazánkban a déli-délkeleti, azaz, az Alföld a „legfényesebb” terület. Itt 2400-2500 a napos órák száma évente. Érdemes odafigyelni erre.

2019.10.11.

Parlagfű

Sajnos azt kell mondani, hogy ma hazánkban 3 millió allergiás ember van. Ez a szám az alsó érték, ettől jóval többen is lehetnek. Pontos kimutatás nincs, ugyanis van, aki csak érzékeny rá, de nincs messze a tényleges allergiától. Gondolom, mindenki tisztában van azzal, hogy néz ki a parlagfű, hiszen sokat beszélnek róla, és sok van belőle. A parlagfű irtása jogszabály szerint kötelező. Ezzel semmi probléma nincs. A családi házak kertjei, a hétvégi házak környezete parlagfű mentes, ugyanis nagy büntetést kap, aki nem irtja ki a telkén. Lépjünk egy kicsit távolabbra. A minap volt a rádióban a parlagfűvel kapcsolatos adás. Sok kérdés elhangzott, a szakértő válaszolt. Szóba kerültek a családi házak, telkek területén jelenlévő parlagfű miatt kivetett büntetés. Aztán ezzel be is lett fejezve. Csak egy kérdés. Vajon a riporter miért nem kérdezett rá arra, hogy mi van az utak, vasutak, erdőgazdaságok, stb. területén fellelhető parlagfűvel? Jelezték, hogy van parlagfű bejelentő honlap. Én megnéztem, valóban van, és van egy térkép is. Amit ott láttam, az megdöbbentő.

Ugyanis az egész ország területe szennyezett ezzel a növénnyel. Talán érdemes megnézni. Ilyen szempontból, hogy a jogszabály tiltása ellenére ekkora területeken lehet találkozni parlagfűvel, nem lehet csodálkozni, hogy ennyi ember allergiás. A térképet nézve, ami a 2019-es állapotokat is feltünteti, nem sok esély van arra, hogy a következő években bármiféle változás bekövetkezik. Olyan nagy területek fertőzöttek, hogy az utánpótlás évekre biztosított, azaz, minden esély megvan rá, hogy hosszú évekig nőhetnek ezek a növények. Átfogó irtás nélkül lehetetlen megállítani a terjeszkedésüket. Rengeteg pollent termelnek, amelyek több kilométerre, vagy több tíz kilométerre eljuthatnak, de a száz kilométer sem akadály a polleneknek.

Magról szaporodik, melynek során több tízezer magot is termel egyetlen tő. Ez az, ami igen szaporává teszi ezt a növényt. Nekem még mindig itt motoszkál a fejemben a kérdés: miért látni annyi parlagfüvet az utak, vasutak, erdőgazdaságok, stb. területén? Túrázások során egész parlagfű teleppel lehet találkozni. Amíg ezek a területek nincsenek kellő odafigyeléssel kezelve, addig nincs hatékony parlagfű irtás.

2019.09.28.

Szeméttermelés

Sok helyen megfordultam az országban. Valami szokatlan, de mégis lassan már természetessé váló dologgal találkoztam minden alkalommal. Ahol építkezés folyik, ott mérhetetlen szemét gyűlik össze, Na, nem építési törmelék, persze az is, hanem egyéb más melléktermék képződik. Úgymint műanyag, rongy, papír, deszkadarabok, ételmaradék, stb. Vannak olyan építkezések, melyek olyan helyen vannak, mely egyben idegenforgalmi hely is.

Ezeken a helyeken nemcsak hazai nyaralásra, üdülésre, túrázásra, hajókázásra és egyéb helyekre vágyó emberek fordulnak meg, hanem szerencsére igen sok külföldi is. Sok esetben látni rajtuk, hogy értetlenül állnak egyes helyszíneken. Valószínűleg az fordul meg a fejükben, ami nekem is. Vajon nem lehetne ezt valahogy elkerülni? Nem lehetne egy kicsit igényes az az építésvezető, akihez tartozik az adott terület? Nem lehetne egy kicsit igényes a környezetére az ott dolgozó személy vagy személyek? Érdekes kérdések? Azt hiszem nem. Jó lenne már eljutni oda, hogy erről ne kelljen beszélni, és még inkább ne lehessen látni ezeken a helyeken szemetet.   

2019.09.23.

Ismét szemét

A minap éppen arra lettem figyelmes, hogy valahol szemét gyűjtési akciót szerveztek, és összegyűjtöttek 13000kg hulladékot. Ez nem kevés! Vajon hogy került oda, ahonnan összeszedték? Az utak mellől. Azt hiszem, túl sokat nem kell gondolkodni, hogy rájöjjünk, hogy került oda ez a szemét. Pontosan nem tudom, de közlekedéseim során számtalan szemétkupaccal találkoztam. Itt minden van, amit el lehet képzelni, sőt még azon túl is. Ki kell jelentenünk, hogy az emberek döntő többsége szemetel. Bárhol is van. Strandon, kiránduláson, utcán, közértben, bárhol. Vajon miért van ez? Miért van szükség arra, hogy akciókat szervezzenek arra, hogy mások szemetét összeszedjék? Ennyire nem érdekli az embereket a környezetük? Kapaszkodjanak meg. Igen, ennyire nem foglalkoznak a környezetükkel az emberek. Akárhány embert megkérdezhetünk azzal kapcsolatban, hogy ő hogy kezeli a hulladékot? Nagyon tudja a választ. Ahogy elő van írva. Még szelektíven is. Igazából nem tudni ennek lélektani mikéntjét, de elmondja, hogy ő nem, és láss csodát, már húsz méter után eldobja az utcán a csokoládé papírt. Az utak, vasutak, még az erdei túraútvonalak, utcák, terek, és gyakorlatilag minden terület nélkülözhetetlen eleme a szemét. Furcsa, deformált gondolkodás ez. Saját magunknak teszünk rosszat. Elásott, erdőbe kivitt, patak medrekbe dobott, és még ki tudja a módját annak, hogy hol lehet hulladékot találni. Sőt! Sok esetben veszélyes anyagokat is. Következetesség itt sincs. Korábban volt erre, ha jól emlékszem környezetvédelmi kommandó. Most hol van? Egyáltalán nem hallani róluk. Sőt!

Született egy olyan javaslat, mely szerint magánszemélyeknél három köbméterben korlátozza az ingatlanukon tartható engedélyköteles anyagmennyiséget”.

Forrás: Magyar Narancs 2013

Ez nagyon szép, de az ellenőrzés hiányzik. Továbbra is hulladék hegyek tornyosulnak nagyon sok helyen. Hihetetlen csúnya látvány. Ezeket a szemeteket nemcsak mi látjuk!

De menjünk tovább. A jogkövető magyar állampolgár odaáll az erdő szélére, vagy tőle aránylag messzebb eső területre sötétben, és lerakja a szemetét. Ez a magatartás az emberek magas szintű tisztaságtudatának, igényességének és felelősségtudatának köszönhető, ami nincs.  Ez nemigen fog változni. A legnagyobb hiányosság a következetesség. Az emberek oda tegyék a szemetet, ahová kell, a szállító úgy vigye el, hogy ne hagyjon maga után szemetet, az emberek pedig egyszerűen ne szemeteljenek. Ilyen egyszerű. Vagy mégse?

 

2019.09.07.

Alternatív energiaforrás

Biztos vannak nálam sokkal nagyobb tudással rendelkező személyek, akik a szélerőművek témakörben jártasabbak. Valami azért megütötte a szememet, és csodálkozva olvastam, hogy milyen szabályozások vannak ma hazánkban a szélgenerátorokkal kapcsolatban. Teljesen meg is döbbentem. Lássuk. Az erre vonatkozó szabályozást 2016-ban hozták. Ez kimondja, hogy idézem:

„az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”
 

Ez annyit jelent, hogy a települések 12 km-es környezetében nem lehet szélturbinákat elhelyezni. Ez a szabályozás ma is érvényes, és annyit jelent, hogy hazánk területén sehol nem lehet szélturbinákat elhelyezni. 

A következő táblázat megmutatja a hálózatra kapcsolt szélenergia kapacitásokat 2019 első felében. 

Hálózatra kapcsolt szélenergia

kapacitások 2019 első felében

 

Szárazföldi szél

Tengeri szél

Franciaország

523 MW

 

Svédország

459 MW

 

Németország

287 MW

252 MW

Olaszország

286 MW

 

Ukrajna

262 MW

 

Törökország

229 MW

 

Görögország

201 MW

 

Nagy-Britannia

187 MW

931 MW

Spanyolország

148 MW

 

Hollandia

83 MW

 

2019.09.04.

A hulladékról

Évi több mint kétmilliárd tonna kommunális hulladék keletkezik a világon. Ez nagyon nagy mennyiség. Ehhez még hozzájön az egyéb hulladék, olyan, mint az elektronikai, vagy maga a szennyvíz. Itt meg kell állni egy kicsit. Szerencsére a szennyvíz ma már nagy százalékban kezelt termék. Sajnos nagyon sok olyan hely van még a világon, ahol szűrés nélkül kerül a szennyvíz az egyes patakokba, folyókba. Ma már kimutathatóak az egyes vegyi anyagok a folyókban, tavakban, sőt már néhány helyen a talajvízben is. Hihetetlen károkat lehet okozni ezekkel az anyagokkal, mert a legkülönfélébb vegyi termékek kerülnek sok esetben a föld alá. Magyarul elássák.  Ezek a hordók, dobozok idővel korrodálnak olyannyira, hogy kiszabadul belőlük a káros anyag, szennyezve a környezetet, főleg a felszín alatti vizeket. A szilárd hulladékok is nagy gondot jelentenek világszerte. Nem sok országban tudják ezt rendesen kezelni. A szennyvíz is, és a kommunális hulladék is, nemcsak mint szemét van jelen, hanem fertőző forrás. Nagyon gyorsan elterjednek az élősködők és egyéb más kártevők, nem beszélve a bomló termékekben keletkező baktériumokról. Az egyes hulladéklerakók  fertőző gócok. Ha már fertőzésről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy igen régóta kedvelt sportja nagyon sok embernek a hegymászás. Sok esetben napokat, heteket, sőt hónapokat is eltöltenek egy ilyen helyen. Az anyagcsere termékek kezelése egyáltalán nincs megoldva. Ez olyan helyen igen veszélyes, ahol gleccserek, hó-, és jeges vidékek vannak. Ugyanis ezek a helyek kezdenek kiolvadni, és az olvadék vízzel belekerülnek a víz természetes körforgásába. Több száz, vagy inkább több ezer ember salakanyaga hever ezeken a helyeken. Azt hiszem, tovább nem kell ecsetelnem ezt a folyamatot.

Sajnos még ma is több fejlettnek mondott országban sem megoldott a hulladék normális tárolása. Ugyanis az egyes hulladék konténerek olyan állapotban vannak, amik fertőzési gócnak számítanak. Tisztántartásuk némi kívánnivalót hagy maga után. Több helyen már megjelentek az állatok, de nem ritka a kisebb rágcsálók jelenléte. Ezek, mint tudjuk, elég aktívan részt vesznek a fertőzések terjesztésében. Itt is, mint nagyon sok más helyen az igényesség hiányzik.

Jó lenne, ha sokkal többet, és sokkal behatóbban foglalkoznának a hulladék gazdálkodással foglalkozó cégek a szemét kezelésével, és annak tárolásával. Azért valami még ide kívánkozik a teljesség igényével. Maguk a lakók is jobban odafigyelhetnének a saját szemetükre. Ne a felelőtlen viselkedésükkel, - itt az illegális szemétlerakókra, illetve a konténerek mellé tett szemétre gondolok-, hívják fel magukra a figyelmet, és erősítsék az igénytelen emberek táborát, hanem figyeljenek oda jobban szűk környezetükre is. Higgyék el, megéri.   

2019.08.26.

Ismét a hulladék

A hulladék mindig is gond volt világszerte, és igen nagy problémát okoz. Egyre több képződik, és egyre inkább nem tudnak vele mit kezdeni. Ma hazánkban egy ember 379kg szemetet termel, ezáltal 2,6 millió tonna települési hulladék keletkezik évente. Mi az a települési hulladék?  A települési hulladék a háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladék. Ilyenek a papír, üveg, italos karton, műanyag, fém, használt olaj és zsír, konyhai zöldhulladék, kerti zöldhulladék, textil, elektromos és elektronikai, gumi, roncsautó, gépjármű hulladékok.

Egy részét szelektíven, míg másik részét ömlesztve gyűjtjük. Érdekesség annyi, hogy a háztartási hulladékokat is műanyag tasakban gyűjtjük, mégis egy gyűjtőedénybe kerül, ezáltal megkérdőjeleződik a szelektív hulladék gyűjtés fogalma és gyakorlata. Magyarországon a lakosság által termelt hulladék 75%-a kerül hulladéklerakóba, ez észak-Európában 1-2%. Hogy csinálják? Lehet, hogy érdemes volna megkérdezni? Az újrahasznosított vagy komposztált hulladék aránya ma Magyarországon 35%. A hulladékgazdálkodás elég nehezen és körülményesen van megoldva hazánkban. Nagyon szép leírások és kimutatások készültek, és készülnek ebben a témakörben, de ez marad papír szinten. Lépjünk tágabb területekre. Hogy a hiteleség megmaradjon, és vissza lehessen keresni, két olyan adat, mely hihetetlenül félrevezeti az embereket, és torz tájékoztatást ad a keletkezett hulladék mennyiségéről. Csak zárójelben mondom, ez minden területen így van, mármint a félretájékoztatás. Két hivatalos forrás adatai.

2019. 07. 03. - 18:54

forrás: MTI

Évi több mint kétmilliárd tonna kommunális hulladék keletkezik a világon

   

eurostat.jpg

 

A szöveg homályos, ezért írom: "Az EU-ban 2014-ben 2,5milliárd tonna szemét keletkezett" .

       Az egyik hír szerint a világon több mint két milliárd tonna hulladék keletkezik évente, a másik, hogy az EU-ban 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik évente. Akkor, hogy van ez? Az EU-ban 2,5 milliárd, a világon több mint két milliárd. Vagyis az EU polgárai több hulladékot termelnek, mint a világ összesen. Az EU nem tartozik a világhoz? Én értelmezem rosszul?

       Világszerte nagyon sok problémát okoz a szemét. Ide tartozik az is, hogy már az óceánokon is megjelentek szemét szigetek. Nagyon nagy területeken gyűlik össze, főleg műanyag hulladék.  Egyelőre nincs megoldás arra, miképpen lehetne kezelni, illetve miképpen kellene először összegyűjteni. Próbálkozások vannak, de elfogadható eredmény egyáltalán nincs. Sajnos nagyon sok országban hihetetlen módon kezelik a hulladékokat, vagy egyáltalán nem is kezelik. Most kapaszkodjanak meg. Van olyan hely, ahol az ott lakó emberek válogatják, szelektálják a szemetet, és adják el. Ebből élnek. Itt van kommunális és veszélyes hulladék is. Csak a nyomaték kedvéért. Ezek az emberek ott laknak! Ehhez azt hiszem nincs mit hozzá tenni, hacsak azt nem, hogy a XXI. század embere még ilyen körülmények között is él, létezik, van.

mumbay.jpg

 

 

 

 

Mivel a világ lakossága egyre inkább növekszik, így minden olyan dolog nő, ami kapcsolatban van az ember és a természet között.  Ilyen a víz, az erdős területek, az energia, a megművelhető területek, a hulladék keletkezés, stb. Nagyon aggasztó a veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása. Azt hiszem, egyre inkább igaz lesz az az állítás, mely szerint az ember kizsákmányolja és tönkreteszi a környezetét, és amikor ez megtörténik, egyszerűen tovább lép egy újabb területre. Valami ilyesmi van kialakulóban világszerte. Azt is meg kell említeni, hogy a fertőzés veszély is egyre nagyobb lesz. Sajnos sok példa van arra, hogy vállalkozások igyekeznek eltüntetni hulladékaikat illegális úton. Azt is meg kell jegyezni, hogy sok illegális hulladéklerakó létezik. Ez sajnos az emberek közömbössége a természet iránt, illetve az egyes rendelkezések kijátszása azért, hogy nagyobb hasznot könyvelhessenek el. Nincs környezettudatos gondolkodás a világ sok helyén, köztük hazánkban sem. Sokfelé jártam az országban, és mindenhol találkoztam illegális hulladéklerakóval. Az emberek tudják, hogy tilos az ilyesmi, hangoztatják is, de teljesen másképpen tesznek. Sőt! Ha véletlenül valaki szól érte, még meg is fenyegetik.  

2019.08.21.

A hulladékról

Sajnos a mai világban egyértelműsítve van, hogy a lakosság kiszolgáltatott helyzetbe került minden téren. Most néhány érdekesség a hulladék gazdálkodással kapcsolatban. Nagyon szépen ki lett találva az egész rendszer, csak az a baj, hogy nem úgy működik, ahogy kellene. Sőt, nagyon rosszul működik. Ha ezzel kapcsolatban észrevételt tesz valaki, ragaszkodnak ahhoz a verzióhoz, ami az előírás. Csak az előírást egyáltalán nem tartják be. Sajnos nem lehet tenni semmit. Szeretnék a szelektív hulladékgyűjtésről néhány szót említeni. Teszem mindezt azért, mert a tapasztalat az, hogy ma nincs ilyen gyűjtési forma. Ki van szépen találva, de a gyakorlatban nem létezik. Személyes tapasztalat az, hogy még most is a szelektíven összegyűjtött hulladékokat szállításkor összeöntik. Kérdezem én, akkor minek? Ha erre rákérdezünk, azt válaszolják, hogy azt külön szállítják, ami az előírás, de sajnos nem így van.          

 Oda értünk, hogy nem lehet tenni semmit. Kár, hogy hozzá nem értő emberek ülnek ezekben a székekben, mert azt sem tudják, mi a szelektív hulladékgyűjtés. Nézzük. „A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti”. Ma hazánkban egy fő 379kg szemetet termel egy év alatt. Sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar ember még igen messze van attól, hogy ezt a szemléletet kövesse. Aki viszont követi és betartja az előírásokat, csalódik, mert teljesen fölöslegesen gyűjti szelektíven a hulladékot. Ismerünk kék, azaz papír, sárga, azaz műanyag, zöld, azaz színes üvegek, fehér, azaz fehér üvegek, és végül szürke, azaz fém hulladékgyűjtő konténereket. A fehér és szürke színű konténer általában hiányzik mindenhonnan.  Nagyon szépen le van írva még fajtánként is, hogy mit hova. Nagy jelentősége lenne ennek. Ugyanis ezek, az újrahasznosítható hulladékok családjába tartoznak. Milyen arányok uralkodnak Európában ezen a téren?

ujrahasznositas.png

           Van hova fejlődni. Jó lenne el is kezdeni. A szemét világszerte nagyon komoly gondot jelent. Csak egyet említek. Hihetetlen fertőzés veszélyt hordoz, nem beszélve a környezeti károkról. Nagyon szép cikkeket lehet megtalálni különböző helyeken, de azt hiszem ezek egyáltalán nem általánosak.  Ezek még csak a háztartásokban keletkező hulladékok. A veszélyes hulladékok egy külön kategória.

2019.08.11.

Az energia 

Az emberiség eddig 120 milliárd tonna kőolajat használt el. 140 milliárd még kitermelhető egyes becslések szerint. A széleskörű szakmai becslések szerint az eddig elhasznált szén mennyisége 700-1000 milliárd tonna, ami még rendelkezésre áll, az úgy 5000-8000 milliárd tonna. Sajnos a földgáz eddigi felhasznált mennyiségére nem találtam adatokat. Talán inkább érdekes annak magyarázata, hogy hogyan alakultak ki ezek az energia hordozók. Úgy tanultuk, hogy a kőolaj elhullott állatok tetemeiből, a szén pedig növényekből alakult ki. Nem szeretném sokáig húzni ezt a témát. A lényeg: vajon hogy alakulhatott ki a kőolaj akkor, amikor nem egy helyen történt az állatok pusztulása, nem beszélve arról, hogy akkor is voltak dögevők, tehát mielőtt még bármi történt volna eltakarították a felszínről. Ezáltal egyetlen egy állat sem kerülhetett olyan mélyre, ahogy tanították, hogy nagy nyomáson, és levegőtől elzárt közegben kőolaj legyen belőlük. Említik a planktonok tenger mélyére került példányait. Mindent egybevetve, nem kerülhetett akkora mennyiségű állati tetem a föld alá, melynek révén akkora mennyiségű kőolaj keletkezne, mint amiket felszínre hoztak, és ami mennyiség még van, és folyamatosan termelik. Ez vonatkozik a földgázra is. A szén esetében is hasonló a helyzet, hiszen hatalmas széntelepek vannak földrajzilag teljesen elszórt helyeken. Ez még valahogy magyarázható, hogy földcsuszamlások, földrengések által elmozdult talajrétegek által a növényzet oxigéntől elzárt helyre került, és kialakultak a különböző széntípusok. Összevetve, egyre inkább valószínűsíthető, hogy a fosszilis energiaforrások kialakulása teljesen más formában jött létre.

Megjegyzés: vajon az évtizedeken keresztül tanított elmélet a kőolaj kialakulását illetően, csak blöff?

2019.08.08.

Környezet

Igaz, már elég régen volt, de az akkor elhangzott kijelentés most is igaz. Sokat beszélnek arról, hogy az emberek miképpen viszonyulnak a környezetükhöz. Ez mindig is probléma volt. Most meg főleg. Valahogy nagyon elcsúszott a környezet tudatosság és a valóság. Szinte mindenki, akit megkérdeznek, tudja mit, és hogyan kell helyesen csinálni. Aztán jön a gyakorlati része a dolognak. Ez már teljesen ellentétes az elmondottaknak. A szemetelés hihetetlen méreteket öltött. De nemcsak az. Minden, ami a környezetet károsítja. Hallani, hogy komoly intézkedéseket kellett tenni, mert olyan méretűvé vált a környezet terhelés, hogy az adott terület már nem bírta el, és károsodott. Mi volt az adott kijelentés? Az ember letelepszik valahol, és addig pusztítja, károsítja, kihasználja a környezetét, amíg tönkre nem megy, aztán odébbáll, és kezdi az egészet elölről. Így lassan az egész bolygót lakhatatlanná teszi. Erős kifejezés? Talán. De nézzünk körül. Mindenhol csak a probléma van a természettel. Az emberek tönkreteszik a környezetüket. Emlékszem arra, amikor a 70-es években megjelentek tudományos cikkek különböző területekről. Már akkor emlegették, hogy a 90-es évek végén komoly változások fognak bekövetkezni. Majd ahogy telt az idő, ez az időpont kezdett kitolódni. Most már a 2050-es évnél tartunk. Ezt az időpontot adják meg sok esetben, hogy eddig kell tenni valamit. Sok tudós, kutató foglalkozik a változások témakörével, mégsem az ő szavuk a döntő. Az egyes elemzések, kimutatások bizonyítják azt, hogy nagy baj van. A politika mindent felülír. Itt a dolog kulcsa. Hozzá nem értő, gazdasági érdekek mentén folyó, rossz döntéseket hozó emberek irányítják a környezeti kérdéseket. Ez abból is látszik, hogy amióta ez a probléma felütötte a fejét, semmi érdemi változást, nagy volumenű gyakorlati dolgot nem sikerült elérni. Részeredmények ugyan vannak, nem is kicsik, de nem a politikusok érdeme. Jelenleg még mindig ott tartanak, hogy nem tudnak kellő döntéseket hozni arról, hogy miképpen kellene ismét helyes irányba állítani a környezet tudatosságot. Higgyék el, ezen múlik minden. A Föld a legtökéletesebb űrhajó. Száguld a végtelenben, több mint 7milliárd emberrel, és mindennel ellátja őket. Addig vigyázzunk rá, amíg lehet.    

2019.08.01.

Alternatív energiaforrásokat gátló tényezők.

Szélerőmű, szélerőmű park

A szélgenerátorok és szélerőművekkel kapcsolatban néhány szó. Biztos sokan vannak, akik jóval több információval rendelkeznek mint én ezekről a berendezésekről. Én azt a részét szeretném kihangsúlyozni, ami gátolja ezeknek a remek találmányoknak az üzemeltetését, működtetését. Meglepődve olvastam a következőt: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”

Forrás: Magyar Közlöny 2016. szeptember

Ez annyit jelent, hogy az országban sehol nem lehet szélerőmű parkot építeni, mert a távolság miatt ilyen terület nincs, azaz, a települések olyan távolságokban vannak egymástól, hogy ütközik a jogszabályba. Ez vonatkozik az úgymond ipari jellegű szélgenerátorokra.

Van azonban olyan szélerőmű, amelyik háztartásokat látná el energiával. Na, erre is van egy érdekes szabályozás. A házi használatra szánt szélgenerátor biztonságos működésének feltétele, hogy épülettől, tereptárgyaktól legalább 150 méterre legyen elhelyezve. Ekkora védőtávolságot mindenképpen be kell tartani. Magyarul ez sem kivitelezhető, mert egy településen belül a házak közelsége eleve kizárja a telepítést. Ez csak a két legfontosabb tény, ami erre a dologra vonatkozik.

Az is érdekes, hogy tanulmányok sokasága mutatja ki, és ráadásul foglalkoznak is vele, hogy milyen lehetőségek vannak, annak ellenére, hogy elviekben nem is működhetnének. Sőt! Még azt is kimutatják, hogy mennyivel nőtt a kapacitás, holott újak nem jöhetnek létre, illetve nem telepíthetnek. Nem érdekes? Akkor miképpen emelkedik az energiatermelés? Hát ezt egyelőre nem tudni. Vajon mi az oka annak, hogy ennyire háttérbe szorul, sőt egyenesen tiltva van a megújuló energiaforrásoknak ez a fajtája. Világszerte szorgalmazzák, hogy minél több úgymond „zöld energiát” használjunk. Vajon kis hazánkban miért gátolják ezt? Egy érdekes megjegyzés ezzel kapcsolatban. Jó néhány évvel ezelőtt híre ment, hogy néhány Nyugat-Európai országban leszerelik a szélgenerátorokat. Rögtön megjelent egy tájékozatlan újságíró tollából, hogy lám-lám, valami tényleg nem stimmel ezen a téren. Majd néhány nappal később kiderült, hogy azért szerelik le, mert nagyobbakat telepítenek a helyükre. A szakmaiság és a tájékozatlanság ékes példája ez. A baj az, hogy ez minden területen jelen van. Mivel a szabályozás ilyen, felmerül a sokszor emlegetett bizonytalan jogi környezet.

Összegezve: a jelenlegi, és olvasott jogszabályok szerint, ma semmilyen szélerőmű nem telepíthető hazánkban.

2019.07.24.

Szemét mindenhol

A hulladékkezelés bármilyen furcsán is hangzik, szerte a világon igen nagy gondot jelent. Ez így van hazánkban is. Nagy előrelépést jelentett a szelektív hulladékgyűjtés. Hogy is kezdődött? Budapesten az 1990-es évek elején, kísérleti jelleggel kezdődött a szelektív gyűjtés. 2002-ben kiterjesztették a főváros egész területére.  A későbbiekben elterjedt az országban, sőt 2015-től a házhoz menő gyűjtés is megvalósult. Nagy kampány is indult a szelektív hulladék gyűjtéssel kapcsolatban. Ez így nagyon szép lenne, de van egy szépség hibája. Elmondom. Igen furcsa dolgokat tapasztaltam az elmúlt időszakban. Ezeket a helyeket gyűjtő szigeteknek titulálják. Itt megtalálható a sárga konténer a műanyagoknak, a kék konténer a papíroknak, a zöld konténer az üvegeknek. Az állampolgárok e szerint járnak el, aztán jön a szállító, és szépen összeönti az egészet. /Csak egy megjegyzés: korábban olvasni lehetett arról, hogy különböző színű szállítójármű viszi el a különböző fajtájú hulladékot. Megmondom őszintén, én még ilyen szállító autóval nem találkoztam/. Hogy egyértelmű legyen. A külön gyűjtött, azaz, a szelektíven gyűjtött műanyagot, papírt és üveget egy szállító járműbe öntik. Közepes népességű városban élek, és írtam egy levelet a Városüzemeltetésnek a hulladék kezeléssel és a szállítással foglalkozó osztálynak. Említettem, hogy teljesen véletlenül az emeletről végignéztem a szállítási folyamatot négy alkalommal, és meglepődve tapasztaltam, hogy egy térbe öntik a lakosság által szelektíven gyűjtött műanyagot, papírt és üveget. Nem fogják elhinni, mi volt a válasz. Idézem: ha ezt látom és tapasztalom legközelebb, akkor írjam fel a szállító jármű rendszámát, és küldjem el az osztályukra. Ez eléggé meglepett. Ugyanis, elég nagy baj az, ha az üzemeltető, illetve az, aki vezényli a járműveket, nem tudja, hogy milyen tevékenységet folytat, és hogy milyen módon szállít, elviekben szelektíven. Itt megállt a dolog, mert úgy érzem, hiába is bizonygatnám a látottakat, egyszerűen nem foglalkoznának a témával. A szállítás azóta is így történik. Úgy vélem, ilyen értelemben a szelektív gyűjtésnek semmi értelme nincs. De lépjünk tovább. A háztartási hulladék kezelés is hagy némi kívánni valót maga után. Mire gondolok? Az üzletekben kapható gyűjtőtasak nem más, mint műanyag. Ezt szépen a szeméttel együtt beleteszik a háztartási gyűjtő konténerbe. Akkor most, hogy van ez? Vagy csak én nem értem? Lehet. Minden esetre érdekes. Aztán, ha még lépünk egyet, igen nagy problémák kezdenek kialakulni a szállítás körül. Ugyanis egyszerűen nem viszik el a szemetet. A lakosságtól beszedik a pénzt, és az ellenszolgáltatást nem teljesítik. Van már több olyan hely, ahová már egyszerűen el sem megy a kukásautó, sőt akad olyan hely, ahol megszüntették a szelektív szállítást.                                        

Itt tartunk most. Ennek az egésznek van egy igen rossz oldala. Kialakulnak szerte az országban az illegális szemétlerakók. Sok felé jártam az országban, és igen sok helyen tapasztaltam ilyet, arról nem is beszélve, hogy számtalan helyen az út mellett van kidobva a szemét. Na, nem a falu közmunkásai által összegyűjtött szemétről van szó. A lakosság által szétdobált hulladékról beszélek. Ilyen az egyes magyar emberek hozzáállása a kérdéshez. Jó példát mutat a vele utazó gyerekének. Látod kisfiam, így kell ezt csinálni! Több kilométerre vagyunk az otthonunktól, itt nem számít gondolattal vezérelve. Nem a témához illeszkedik, de ez olyan, mint amikor megkérdezték az embereket, hogyan közlekednek vasúti átjáróban. A megkérdezettek mindegyike azt mondta, hogy lelassítva, körültekintően hajt át a síneken. Ezt követően megfigyelték mi történik. Ötven autóból négy hajtott át szabályosan a vasúti síneken. A hulladék dologban ugyanez lenne az eredmény. Én nem dobálom el a szemetet, mindig rendesen a tárolóba teszem. Akkor miért látunk ennyi szemetet a városok utcáin, az utak mentén, és szinte mindenhol? Mert az emberek nem aszerint viselkednek, amit mondanak.  Menjünk tovább. Vannak országok, ahol komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A hulladék kezelés ténylegesen az ami, a szelektív gyűjtés szintén az ami. Szemetet vásárolnak, mert energiát állítanak elő belőle. Hogy csinálják? Lehet, hogy meg kellene kérdezni?  Földterületek, patakok, folyók, ivóvízlelő helyek, tavak szennyeződnek el rohamosan. Felelős nincs. Semmilyen következménye nincs az illegálisan lerakott szemétnek. Az ezzel okozott kár felbecsülhetetlen. Magam és a családom részéről teljesen természetes ennek a témának a fontossága. Vajon másnak miért nem?  

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Debrecen

(Kovács Gyula, 2019.06.24 14:00)

Már a nyár közepén járunk, mégis nagyon sok sápadt, fehér embert lehet látni. Nekik különösen ajánlanám ezt a cikket. Ha tudnák, mennyire fontos a napfény, igyekeznének több időt tölteni a szabadban, nem félnének a naptól.