Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezetvédelem

2020.11.20.

Karbonsemlegesség

Igen, nagyon jó lenne a címben szereplő szó azt is jelentené a valóságban, amit értünk alatta. Ma már tudjuk, hogy számtalan konferencia, rendezvény, előadás, fórum hangzott hangzik el a világon szinte minden hónapban. Miniszterek, szakértők, klímakutatók, időjárással foglalkozók, különböző szakágak vezetői vesznek részt ezeken a rendezvényeken, néha több ezren. Több megállapodás is született, de lényegi, és gyakorlati haszna semmi sincs. Sőt! Az egyezmények megkötése és vállalása után még több szennyező anyag került a légkörbe. Egyszerűen nem tartották be a megállapodások szövegét. Addig, amíg aláírták, minden szép, minden jó volt, aztán elköszöntek egymástól, és ugyanúgy folyt minden, mint korábban. Hát ennek így semmi értelem nincs. A döntések, melyek papíron szépen leírják a tennivalókat, semmit nem érnek. Ha egyszerűen ki akarom magam fejezni, akkor azt kell mondanom, hogy a döntéshozók döntésképtelenek. Teljesen mindegy, hány rendezvényt tartanak, a szennyezőanyagok kibocsátása marad azon a szinten, amilyen volt, illetve még növekedik is. Voltak kutatók, akik már az 1970-es években jelezték a légkörben jelen lévő szennyező anyagok éghajlatra kifejtett hatását. Nem hittek nekik. Majd jött a „fekete leves”, hogy valamit kellene tenni. Úgy látszik, azok a kutatók valamit tudtak. A változás tényét már akkor felvázolták. Ami elkeserítő, hogy egyes tudományos műhelyek a mai napig is elvetik a valós kutatási eredményeket, és csak azt publikálhatnak a kutatóik, amik az ő érdekeiket szolgálják. Innentől kezdve nem sok értelme van annak, hogy komoly erőfeszítéseket tegyenek komoly kutatási területeken. Ez vonatkozik a légkör vizsgálatára is. A címben szereplő karbonsemlegesség jól hangzik. Vajon mit értenek alatta?

A karbonsemlegesség rendszerint azt jelenti, hogy egy cég a tevékenységei során, vagy egy egyén az életmódja során a lehető legkisebbre csökkentette karbonlábnyomát, majd a maradék karbonkibocsátásokat ellentételezte /kiegyenlítette/. Karbonsemleges lehet egy termék, szolgáltatás, rendezvény, stb. is azáltal, hogy a kapcsolódó karbonkibocsátásokat ellentételezzük.  

Forrás: Wikipédia

Aztán. Karbonlábnyom, szénlábnyom, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez.

Forrás: Wikipédia

Ezek nagyon szép, tudálékos szavak. Karbonlábnyom, szénlábnyom, ökolábnyom, vízlábnyom, meg van még jó pár ilyen kifejezés, mely az embereknek nem mond semmit. Annyit igen, hogy szinte felelősségre vonják őket, hogy ők a hibásak, hogy itt tart a Föld szennyezése. Én nem azt mondom, hogy az emberek, mint egyének nem felelősek a környezetükért. Nagyon is. De lássuk be, a fő szennyező nem a hétköznapi ember, hanem a vállalatok, a cégek, az erőművek, és lehetne még sorolni az olyan intézményeket, amelyek igen nagyon szennyezik a légkört. Tudom, nagyon összetett ez a dolog, de azért azt szét kell választani egymástól, hogy egyén, és nagyvállalat, nagytermelő.  A fenti szavakat lefordítom magyarra. A mindenki által valamilyen formában kibocsátott szén-dioxidról van szó. Ez a gáz felel a globális felmelegedésért. Ezen vitatkoznak, értekeznek évtizedek óta, eredménytelenül. Nézzünk körül a kibocsátás terén.

Ezek a mennyiségek egyáltalán nem kevesek. Rengeteg olyan számítás van, amely különböző aspektusból állapítja meg a szennyező anyagok jelenlétét a légkörben. Csak halkan mondom, mind más. Nincs két egyforma. Pedig a mérésnek az egyik alapfeltétele, hogy mindenhol azonos legyen egy adott dolog értéke. Ezen a területen ez egyáltalán nincs így. Nem véletlen.

Ahogy látható, hatalmas mennyiségekről van szó. Vajon meddig bírja a Föld kijavítani az emberek hibáját? Félek, hogy nem sokáig. Ez a nagy mennyiség, ahogy érezzük is, jelentősen befolyásolja a légkör hőmérsékletét. De sajnos nemcsak a hőmérsékletét, hanem minden mást is. Csapadékot, szeleket, áramlatokat, olvadást, szélsőséges viszonyokat. 

Mikor kezdődött mindez a káros hatás? Ahogy látható, az ipari forradalom idején. Az akkori légkör szén-dioxid tartalma elég alacsony szinten volt. Sajnos hatalmas a növekedés.

Igen nagy szerencse, vagy inkább a természet gondoskodása, hogy képes arra, hogy valamennyi emberek által kibocsátott szén-dioxidot semlegesíteni tud. Ha ez nem lenne, akkor már fulladoznánk. A természet még kegyes a tönkretevői ellen. Nem kellene túlfeszíteni a húrt. Bárhonnan is nézzük, rá kell jönnünk arra, hogy egyre több szennyező anyag kerül a légkörbe az emberi tevékenységek során. Ha még jobban megnézzük, akkor be kell látnunk, hogy ezek a gázok mindegyike nehezebb az oxigénnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze.  

Ezek az anyagok mindegyike káros az emberre nézve, kivéve a nemes gázokat. Az ipari tevékenységek során a légkörbe kerülve még komoly betegségeket is okoz, főleg légúti megbetegedéseket. Savas anyagok, savas esők is létrejönnek.

Ahogy eddig látható volt, minden a karbonról a szénről, a lábnyomokról szól. Van egy alattomos gáz, ami az utóbbi időkben jelentkezett, immár mérhető formában, annak ellenére, hogy amióta bolygónk létezik, jelen van. Ez nem más, mint a metángáz.

Talán kicsit mosolyra fakasztó, de be kell látni, hogy tekintélyes mennyiség szabadul fel a jelzett gázból az állatok jóvoltából. Ezek a jószágok évezredek óta jelen vannak, tehát azóta termelik ezt a gázt. Erre jött az ember, és még inkább elősegítette ennek a gáznak a jelenlétét a légkörben az egyes tevékenységei nyomán. 

Ami nem elhanyagolandó, hogy az energia előállítás során keletkező metángáz csak kicsivel több a kérődző állatok által keletkezett metánnál. Látható, hogy az egyes területeken mekkora mennyiség keletkezik ebből a gázból. Nem véletlen, hogy már kimutatható jelenléttel bír a légkörben. A legújabb megfigyelések ezek között még nem is szerepelnek. Ez a fagyott talaj felengedése, amely a globális felmelegedés egyik mellékterméke. Ugyanis a fagyott talaj alatt nagy mennyiségű metángáz található. Sőt! Az egyes tavak mélyén szintén, ahonnan rendszeresen kerül a légkörbe. Ha össze akarjuk foglalni az egészet, akkor azt a következtetést tudjuk levonni, hogy hiába a rengeteg konferencia, az esetleges döntéseket nem tartják be. Jelennek meg cikkek, amik a globális felmelegedés témáival foglalkoznak. Rengeteg ilyen van. Szinte naponta lehet ezekről hallani. Mindenki nagyon okos. Nem akarok senkit sem megbántani, de be kell látni, hogy hangzatos dolgokon kívül semmi nem történik. Visz a lendület. A lendület pedig nem más, mint a Föld öntisztító képessége. Vajon meddig képes rá a bolygónk? Egyet azért nagyon hiányolok. Globális szinten, hiszen most ez fontos, mikor lesz átfogó rendezés annak érdekében, hogy tényleges változás álljon be. Naiv kijelentés? Lehet, de én bízom benne, igaz nem az én életem során, hogy megmenekül a Föld a teljes pusztulástól, amit sajnos, de az ember okoz. Úgy vélem, a hangzatos szavakat, tettekre kellene váltani, addig, amíg nem késő.   

2020.11.13.

Mi van a levegőben?

Sajnos azt kell mondani, hogy nagyon sok olyan minden, aminek nem kellene ott lenni. A fűtési szezon beköszöntével egyre nagyobb a légkör terhelése. A háztartások mindegyikében a fűtés alkalmával káros anyagok termelődnek. A hagyományos tüzelőanyagokkal nincs baj, hiszen a régmúlt időkben is vagy fával, illetve szénnel tüzeltek. Ezek káros anyag kibocsátása elenyésző a nagy üzemek, gyárak, erőművek mellett. Azért írom, hogy káros anyag, mert ebben a kérdésben sajnos a háztartások előbbre járnak. Vajon miért? Ez nagyon egyszerű. A háztartásokban fűtési szezon alkalmával nemcsak természetes alapú anyagokat égetnek el, hanem más egyéb anyagokat is. Bontott ablakokat, ajtókat, amin rajta van a festék, pozdorja lapokat, műanyagokat, rongyokat, és mindent, ami éghető. Ezekből származnak aztán a nagyon káros, a légkörbe kerülő gázok.

Látható, hogy ott van 3százalék, amely az egyéb kategóriába van sorolva. Itt történik az a nagymértékű káros anyag kibocsátás, ami jelentősen szennyezi a légkört.  Olyan gőzök és gázok keletkeznek, amelyeket egy adott régióban szinte lehetetlen ellenőrizni, és nem is ellenőriznek. A gázok mellett ott van a szálló por. Na, ez az, ami nagyon nagy problémát jelent. Mi is az a szálló por? Ezt úgy jelzik, hogy PM. A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés 10 mikrométer részecske átmérőjű szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A mikrométer a méter egy milliomod része. Hasonlításképpen a hajszál 80 mikron. Ez a particulate matter angolul, mely finomszemcsés anyagot jelent. Magyarul, a szálló por megnevezést az ülepedő portól való megkülönböztetésre használjuk. A 10 mikronnál nagyobb részecskék néhány óra alatt leülepednek, illetve fennakadnak az orrban és a szájban. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton.

A PM10-ről szó esett. A PM2,5 a veszélyesebb. Hogy miért? Látható a diagramon, hogy ezek a kis részecskék már lejutnak a hörgőkbe, majd a hörgő ágakba, végezetül a tüdőbe, és onnan nem kerülnek ki. Maradandó nyomot hagynak. Kialakul egy légzőszervi megbetegedés.

Ez a kimutatás önmagáért beszél. Nagyon megemelkedett azoknak a száma, akik idült alsó légúti megbetegedésben szenvednek. Sajnos ez az egyre nagyobb légköri szennyezés eredménye. Pontosabban a légkörben egyre nagyobb számban jelenlévő PM2,5-es jelölésű anyagoknak. Ez a szám már aggodalomra adhat okot. A szám azt mutatja, hogy hazánk lakosságának 6,12 százaléka szenved ebben a betegségben. Nagyon sok.  Sajnos ehhez a mérleghez még hozzá kell tenni az egyéb légúti és légzőszervi megbetegedéseket is. Ahogy látható, ezek is egyre növekednek. Az emberi szervezet nagyon érzékeny. Szinte minden apró változást megérez. A módosulatot, ha tudja, korrigálja, helyre igazítja, kijavítja. Van úgy, hogy sikerül, van úgy, hogy nem. Ez annak a függvénye, hogy közben még milyen egyéb, illetve a szóban lévő szennyezés csillapodik-e, avagy meg is megszűnik-e. Ha fennáll a szennyezés folyamatossága, akkor a javítás hasztalan, nincs eredmény, a szervezet károsodik. Itt lép képbe az orvostudomány. Valamennyire ez a szakterület javítani tud a helyzeten, de tökéletesre nem tudja visszaállítani az egészséget. Korábban egy orvosi konferencián volt alkalmam beszélgetni több nagy tudású orvossal. Sok kérdésem volt. Sajnos az idő rövidsége nem tette lehetővé, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjak. Egy kijelentés viszont nagyon megmaradt bennem. Egyikőjük azt mondta, hogy a gyógyszerek ugyan meggyógyítanak, de egészséges nem leszel. Milyen igaz? Az emberi szervezet akkor működne jól és hatékonyan, ha minden külső hatást önmaga tudna gyógyítani. Sajnos ez ma már nem létezik. A külső beavatkozás elengedhetetlen. Ez így van a légúti megbetegedések terén is. Sokkal jobban kellene vigyázni a Földön fellelhető, az embereket kiszolgáló légkörre, vízre és talajra.   

 

2020.11.06.

Érdemes odafigyelni rá: Az oxigén

Talán ezt az elemet nem kell bemutatni. E nélkül nincs élet.  Az élet kialakulásának egyik fontos építőköve. A mai légkör összetétele 21% oxigén, 78% nitrogén, a többi metán, nemesgázok, stb. Minket most az oxigén jelenléte érdekel kicsit jobban. Az óceánok élővilágának 90 százalékát a planktonok teszik ki. Mik ezek a planktonok? Apró növények és élőlények. Nagyon sok fajtájuk van. A lényeg, hogy évente a bolygónkon fotoszintézissel generált oxigén felét ők termelik, /a többit a növények és az erdők/. Ezek az organizmusok a földi életet támogató rendszer létfontosságú részét képezik. Őrült iramban kerülnek szennyező anyagok a légkörbe, a tengerekbe, az óceánokba. Ezek egyre inkább telítik az alsó és felsőbb légrétegeket, valamint vizeinket. Most még nem vesszük észre, hogy hiányát szenvednénk az oxigénnek.  Egy kérdés. Vajon mi történik, ha azok az oxigént termelő mikroorganizmusok leállnak? Hogy miért? Olyan sok tényező van, ami egy kicsit elgondolkodtató. Melyek ezek? Folyamatos melegedés, melynek hatására a nagy vízfelületek is melegebbé válnak, ezáltal változás állhat be az oxigént termelő mikroorganizmusok működési mechanizmusában. A folyamatos szennyezés, ami szintén ezt okozza. Aztán az erdők, illetve zöld felületek csökkenése, ami szintén változást okozhat. Ha felborul az egyensúly, akkor megváltozhat az oxigén termelés üteme és mennyisége is. Vajon e három tényező térvesztése nem okoz-e a Földön oxigén hiányt? Talán furcsa felvetés, de lássuk be, elgondolkodtató. Az oxigén csökkenés igen nagy problémát vetne fel. Ugyanis a folyamat nem szüntethető meg azonnal.     Oxigénre pedig azonnal szükség van, ha az élővilág életben akar maradni. Tehát a nagy kérdés: ha továbbra is ilyen ütemben történik a szennyezés, vajon beállhat az oxigén csökkenése? Ugyanis, nem lesz, ami termelje, mert csak úgy magától nem lesz éltető oxigén. Vajon jelenleg kimutatható, hogy mekkora az oxigén szint? Vannak esetleg ilyen mérések? Vajon meddig elegendő a légkör oxigén töménysége ilyen pusztítás mellett? Lennének még kérdések, de azt hiszem, egy kicsit el lehet meditálni ezen a fontos dolgon. Próbáltam megtalálni, hogy mikor mérték és határozták meg a légkör összetételét. Sajnos nem találtam. Arra is próbáltam adatokat szerezni, hogy vajon mikor mérték utoljára az összetételt. Azt sem találtam. Van a légkörről minden, de ezek hiányoznak, pedig azt hiszem, az lenne a legfontosabb, hogy mennyi az oxigén jelenléte napjainkban. Vagy teljesen természetes, hogy van? Adott egy korábban meghatározott szint, érték százalékokban kifejezve. Éppen eleget halljuk, hogy igen erősen felgyorsult a légkörbe kerülő anyagok mennyisége. De ne szaladjunk ennyire előre. A légkör összetétele minden bizonnyal változott a korábbi időkhöz képest. Ezt az időt elég lenne évezredekben mérni, hiszen akkor még nem volt ennyi ember, állat, gép, ami jelentősen fogyasztotta volna az oxigént. Tudom, akkor mérni sem lehetett, hiszen nem volt mivel. Talán zárványokban, jégbe zárt buborékokban, stb. lehetne kimutatni az akkori légkör oxigén tartalmát. Találtam egy érdekes cikket, mely szerint egy ausztrál könnyűbúvár 1968-ban megtöltött egy palackot, de nem használta fel. Hallotta, hogy van egy minta az Ausztrál Légkörkutató Intézetben, de az 1978-as. Gondolta, meglepi őket a palackba zárt levegővel. Meg fognak lepődni. Azt nyilatkozták, hogy a „palackból vett levegő elemzése nem jelentett nagy meglepetést, hiszen nagyjából ezeket az adatokat várták.  Forrás: Origo Dr. Paul Fraser, a CSIRO munkatársa. A palackban mért levegő összetétele azonos volt a maival. A légkörről végtelen sok tanulmány, szakvélemény, kimutatás jelent meg. Hőmérséklet, csapadék, szél, áramlatok, összefüggések, stb. A légkör oxigén jelenlétéről, mennyiségéről nincs szó. Lehet, hogy nem véletlen? Ha egy adott térfogatú testbe levegőt teszünk, majd elzárjuk, és utána különböző gázokat nyomunk bele, akkor az eredetileg benne levő levegő összetétele megváltozik. Ettől az oxigén mennyisége nem változik. De mi van akkor, ha a testben elégetünk valamit? Az oxigén szintje csökkenni fog. Valami ilyesmi zajlik a természetben is, hiszen a földi légkör is egy „zárt” levegő óceán, amit az Univerzum határol. Mi csökkentheti az oxigén szintjét? A nagy gépjármű forgalom, a népesség növekedése, az állattartás növekedése, a megnövekedett légi közlekedés, a nagy erdőtüzek, a háztartásokban használatos tüzelőanyagok elégetése, az erőművek üzemeltetése, az óceánok plankton állományának pusztulása, erdőirtások. Vajon mennyi a Föld légkörének tömege? Nehéz a számot elképzelni, de 5,6 x 1015 tonna. Ez kimondva 56 billiárd tonna. Mivel légkörről beszélünk, és a levegő összetétele több anyag keveréke. Ha tételesen vesszük a mai összetétel szerint, akkor a légkörben 43,68 billiárd tonna nitrogén, 11,76 billiárd tonna oxigén és 0,56 billiárd tonna egyéb gázok vannak. Vajon ez az arány jelen volt-e több ezer évvel ezelőtt? Ugyanis sokkal kevesebb volt az oxigén szint terhelése, mint most. Nem voltak gépjárművek, erőművek, stb. Ebből következik, hogy jelenleg az oxigén terheltsége nagyon, de nagyon megnőtt. Vajon mennyire? Ez lenne, amit keresünk. Sajnos erre vonatkozóan semmiféle friss adat nincs. Tehát a légkör összetételének értékei egy régi mérés alapján vannak meghatározva. Vajon ez oly természetes, hogy nem is kell vele foglalkozni, mert oxigén mindig lesz elegendő? Ez ennyire egyértelmű? Hát, ezen el lehetne gondolkodni. Valamit érdemes tisztázni. Több mértékegységet is használnak a levegő mennyiségének meghatározásához. Használatos a liter, a köbméter és a kilogramm. Van még egy fontos dolog. A levegő nem azonos az oxigénnel. A levegő egy keverék, az oxigén egy elem. Az oxigén a levegő egyik alkotó eleme. Egy köbméter levegő 1,22kg 15 Celsius fokon. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben 0,256kg oxigén található. Hogy mennyi oxigén fogy el bizonyos tevékenység során, csak két érték. Egy ember egy év alatt 175kg oxigént fogyaszt el. Egy autó több mint 5 000kg-ot. Egy kg fa elégetéséhez 1,07kg oxigén szükséges. Ez csak két adat. Hány oxigén fogyasztó van még? Rengeteg. Vajon termelődik-e annyi, mint amennyire szükségünk van? Biztos igen, mert akkor nehezebben tudnánk lélegezni, akárcsak a magas hegyvidékeken. Viszont felvetődik egy kérdés. Vajon mekkora az az oxigénszint, ahol még nincs érezhető élettani hatás? A Föld legmagasabb csúcsát is megmászták oxigénpalack nélkül. Ezen a magasságon az oxigén jelenléte 6,98 %. Tehát, ha nehezen is, de ennyi oxigénre feltétlenül szüksége van az embernek ahhoz, hogy életben maradjon. A légkör mai oxigén értéke 20,93%. Ami igen érdekes kérdés, hogy vajon rendelkezik-e a mai légkör 20,93% oxigén értékkel? Az oxigént egy svéd gyógyszerész, Carl Wilhelm Scheele fedezte fel 1772-ben.

Egyre többet beszélünk a levegő szennyeződéséről. Világszerte probléma ennek megoldása. Voltak már kísérletek, de nem sok sikerrel. Milyen szennyező anyagokról van szó? Nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szálló por. Ezek alkotják legnagyobb részt a levegő szennyező anyagait. A Föld jóval korábbi légkörében ezek a szennyező anyagok nem voltak jelen. Ha elgondoljuk, hogy az adott légkörbe igen nagy mennyiségű szennyező anyagok kerültek sok-sok évtized alatt, aminek valahol el kell férnie. Ezek most is itt vannak. Biztos tudják, hogy szüretelés alkalmával a must erjedése során szén-monoxid keletkezik. Ez egy színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, nehezebb az oxigénnél. Miért írom, hogy az oxigénnél? Egyszerű. Ha az eredeti szennyeződés mentes légkört vesszük alapul, akkor azok a gázok, amelyek most felelősek a rossz levegőért, azok mind a talaj közelében vannak. Ugyanúgy, ahogy a pincékben a szén-monoxid. Ebből rögtön következik egy másik kérdés. Mivel a szennyező gázok mindegyike nehezebb az oxigénnél, ezért ezek a talajfelszínhez közel vannak. Vajon mennyivel hígítják fel ezek a gázok az oxigén dús levegőt? Milyen magasan lehet mérni ezek jelenlétét? Mennyivel csökkent az oxigén jelenléte az emberek által használt légtér tartományában? Egy valamit még ide kell sorolni. Ez pedig a szálló por mennyisége. Ezek keveréke ma már komoly egészségügyi problémákat jelentenek. A légzőszervi megbetegedések ezek miatt alakulnak ki.  

Gázfajta

Atom, illetve mol tömeg

O, Oxigén

16

NO2, nitrogén-dioxid

46

SO2, kén-dioxid

64

CO2, szén-dioxid

44

CO, szén-monoxid

28

O3, ózon

36

A táblázatban az látható, hogy minden szennyező anyag, amely a levegőben van, nehezebb az oxigénnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze, ülepednek le, és fejtik ki károsító hatásukat. Egy ember naponta 10 000 liter levegőt lélegez be. A levegő összetétele 78% nitrogén, 21% oxigén, a többi egyéb gázok. Ebből adódik, hogy egy ember 2 100 liter oxigént lélegez be naponta. Ez 2,1 köbméter. Az emberiség naponta 13-15 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el. Nem levegőt, oxigént. Ha tovább számolunk, akkor 5518,8 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el az emberiség egy év alatt. Egy ötven éves fa egy ember oxigén szükségletét termeli meg egy vegetációs idő alatt. Egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeren, egy óra alatt. Ezek borzalmas nagy számok. Viszont érdemes elgondolkodni rajta. Igaz, hogy nemcsak a fák termelnek oxigént, hanem az óceánokban élő planktonok is. Nem akarok tovább a számokba belebonyolódni, csak annyit, hány ember él a Földön, hány olyan eszköz közlekedik a Földön, amely oxigént fogyaszt, hány állat él, mely szintén oxigént fogyaszt, és itt kell megemlíteni még mindent, ami ég, és szintén oxigént fogyaszt, pl. erdőtüzek. Összevetve: vajon kellően becsüljük-e a Földünk által nyújtott élethez nélkülözhetetlen oxigént? Vagy csak tudomásul vesszük, hogy ez a gáz csak úgy van? Az a tökéletes űrhajó, amely több mint 7 milliárd embert visz a hátán, vajon meddig képes tökéletesen működni? Egy nyilatkozatot idéznék. „Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre. Ezt nyilatkozta a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója.

Érdekes megállapítás. Biztos sokkal nagyobb tudású, mint én, de azért lenne kérdésem. Mégpedig az, hogy lehetséges ez? Ugyanis, ha a klímaváltozás miatt elpusztulnak a planktonok, ha kiirtják az erdőket, ha elfogy az oldott oxigén, akkor nincs utánpótlás. Ez pedig nem évmilliókban mérhető. Sajnos. Az óceánokban nagy mennyiségű oldott oxigén van. Lehet, hogy nem mondok butaságot, ha összefüggést keresek a Földön fogyó /tüzek, emberek, állatok, járművek, stb. által elfogyasztott/ oxigén, és az óceánokból egyre gyorsabban eltűnő oxigén között. Ugyanis, ha a légkörből elkezd fogyni, akkor az óceánokból pótlódik. Ez azonban nem mehet a végtelenségig, mert egyre nagyobb a fogyasztás, és egyre kevesebb a termelés. A kettő közti különbség fogyás.  Vannak, un. holt övezetek, mint a Mexikói-öböl, ahol az oxigénszint annyira alacsony, hogy az állatok megfulladnak. Sajnos nem találtam olyan leírást, mely meghatározná, hogy mekkora az az oxigénszint, ahol még meg lehet élni. Vélhetően ez olyan 5%-os értéknél lehet. Hogy miért?  A világ legmagasabb csúcsát már megmászták oxigénpalack nélkül. Tehát ott még van annyi, hogy az ember, életben maradjon. Mivel ez a magasság 8848 méter, így feltételezhető, hogy 9000 méteres magasságban már az oxigén jelenléte 5-6%. Ez még éppen elegendő az élethez.

Éppen egy utcai séta során figyeltem fel a következő dologra. A közmunkások kivonultak az utcákra és takarítottak. Ez nagyon jó dolog, mert szép, tiszta a környezet. Aztán egy érdekes dologra lettem figyelmes. Ugyanis a faleveleket egy belső égésű kis szerkezettel fújták egy helyre, hogy könnyebb legyen összegyűjteni. Igen, csak közben hihetetlen mennyiségű szálló por kerül a levegőbe. Ez pontosan ott történik, ahol az emberek jönnek, mennek a járdákon, illetve kismamák tolják a babakocsit, benne a kisgyerekkel. Ilyenkor nemcsak a nagy porszemcsék kerülnek a levegőbe, hanem a sokat emlegetett szálló por PM10-es, és PM2,5-es méretű részecskéi is. A nagy porszemcsék súlyuknál fogva aránylag hamar leülepednek, de az említett fajtájú részecskék nem. Ezáltal, még ha a tisztítás után sétálunk az adott szakaszon, akkor is belélegezzük ezt a fajta szálló port. Tudom, ez a művelet nagyban elősegíti a terület rendbe tételét, de a másik oldalon nagy kárt okoz. Szerte a nagyvilágban gondot jelent a szálló por mennyisége. Sajnos sok mindent nem lehet tenni ellene, hiszen sok esetben olyan helyekről kerül a lakott területekre, amelyek több kilométerre, vagy több tíz kilométerre vannak a lakóhelytől. Nem beszélve az erdőtüzek, vulkánkitörések, külszíni bányászat során keletkezett porról. Ezeket a szél akár több száz kilométerre is elszállítja. A nagyvárosokban pedig a közlekedés okozza ennek a szálló pornak a jelenlétét. Milyen érdekes? Nincs életünknek olyan területe, ahonnan ne káros anyagok behatása érne. Élelmiszerekből, ivóvizekből, levegőből kerülnek szervezetünkbe ezek az anyagok. Milyen anyagok vannak jelen a levegőben?

 

Ezek a fő összetevők. Itt a szálló por fogalmat két részre kell bontani. Van a PM10 és a PM2,5. Mindkettő nagyon veszélyes, de a PM2,5 ami nagyon veszélyes. Ugyanis ez már annyira finom por, hogy le tud hatolni a tüdőig, és nem ürül ki. Viszont itt sincs teljes összhang. Bár vannak olyan kimutatások, melyekben szerepel a szén-monoxid, de szerintem egy fontos szennyező anyag kimarad a listából. Ez pedig a szén-dioxid. Kezdtem utána érdeklődni, hogy ez miért van. Volt olyan válasz is szakértőtől, hogy ez a gáz a légkör természetes alkotó eleme. Ennek ellenére most sem tudom hova tenni ezt a meghatározást. Ugyanis, döntő szerepe van a globális felmelegedésben, méghozzá tetemes mennyiségben. Ez a legfőbb „ellenség” az üvegházhatású gázok tekintetében. Akkor miért nem tartják nyilván a légkörben lévő koncentrációját? Persze az is lehet, hogy én nem értem. Valahogy mégis furcsa. Ahogy említettem, a finom szálló por nemcsak azért veszélyes, mert mindenhova behatol, hanem azért is, mert szállító közegként mindent magával visz. Pl. egy veszélyes hulladéklerakó porát is, illetve ott is kialakulhat ez a finom anyag a száradás következtében, amit aztán a szél igen nagy távolságokra el tud szállítani. Lásd, időnként a szaharai por is megjelenik hazánkban.

Látható, hogy sajnos vannak olyan helyek a világban, ahol igen magas értéken van a finom szálló por. Hazánkban is sok alkalommal lehet tapasztalni a szennyezett levegőt. Ez főleg a városokat érinti. Több esetben olyan magas értékeket lehet mérni, ami már veszélyes az emberek egészségére. Ilyenkor várjuk a szelet, hogy elfújja a szmogot. A világ számos nagyvárosa küzd ezzel a jelenséggel, de jelentős megoldás még sehol sem született, ugyanis a szennyező anyagok légkörbe juttatása jelenleg is gőzerővel tart. Vajon mennyire változhatott meg a levegő összetétele. Ugye emlékeznek, 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék egyéb gázok. Na, ez az egyéb gázok lehet a nagyon érdekes. Ugyanis a feltüntetett gázok nehezebbek az oxigénnél, ezért talaj közelében vannak, azaz, azon a helyen, ahol az emberek közlekednek, élnek. Itt már sok esetben nem beszélhetünk tiszta levegőről. Nézzük meg azt a helyzetet, ami jelenleg zajlik a világban. A globális felmelegedés miatt nő a tengerek és óceánok hőmérséklete, nő az aszály miatti erdőtüzek száma, a világon egyre több fát vágnak ki, nő az energiaigény, nő a lakosságlétszáma. Ezzel párhuzamosan a melegedés miatt csökken a planktonok tömege, az erdők területe, ami az oxigén termelés legfontosabb helye. A felsoroltak miatt növekszik a káros anyag kibocsátás, egyre több oxigént használunk el, mely abban már jelentkezik, hogy annyi a szennyező anyag jelenléte légkörben, amennyivel kevesebb az oxigén. Nincs annyi oxigén termelés, pontosan a miatt, mert csökken az oxigént előállító területek nagysága és mennyisége.   

2020.10.30.

Felszíni vizek hazánkban

            Nagyon fontos, hogy egy adott régióban, országban megfelelő legyen a csapadék ellátás, illetve a vízutánpótlás, valamint a vízkivételi helyek biztonsága. Mondhatjuk azt, hogy hazánk vízellátása nagyban függ a szomszédos országoktól. A hegyvidékekről érkező felszíni, és felszín alatti vizek megérkeznek, majd átfolynak hazánk területén. A nagyobb folyók, úgymint, a Duna, a Tisza, a közepesek a Kőrösök, a Dráva, a Maros, a Rába, a Sajó. Ezek, illetve minden ennél még kisebb folyó is vízkivételi hely lehet. Nagyon fontos, mert az iható víz mennyisége egyre fogy. Szerencsére hazánk még esik ebbe a kategóriába. Ha megnézzük a folyók vízhozamait, akkor láthatjuk, hogy eléggé változók az értékek. Persze ebben nincs semmi meglepő.  

                                                                      Hazánk vízgyűjtő területei.

 

Sajnos legnagyobb folyónk a Duna az utóbbi időben igen erősen csökkenő vízállást mutat. Ez annak tudható be, hogy a forrás, és az azokat tápláló patakok, kisebb folyók csapadékhiányban szenvednek, illetve a gleccsereknek kevesebb a vízhozama, valamint a Duna felső folyásánál is alkalmazott vízkivételi helyek erősen megcsapolják a folyót. Ezek együttese adja aztán, hogy a vízszint és a vízhozam is csökken. Ez a csökkenés szintén betudható a globális felmelegedésnek. Ide lehet még sorolni a nagyobb mértékű kipárolgást. Ugyanis az így légkörbe kerülő vízpára nem ott csapódik le, ahol keletkezett. Bár lehet mondani, hogy ez így van máshol is. Valóban így van, de meg lehet nézni a csapadékeloszlást. Ez korántsem mutatja annak tényét, hogy a máshol keletkező vízgőz ezeken a helyeken hullik le. A szélsőséges időjárási viszonyok az eső eloszlásánál is jelen van.

Mindezt még tetőzi, hogy az esős napok száma is csökken. A diagram azért is érdekes, mert itt fel van tüntetve szinte a legkevesebb mennyiségű csapadék is, aminek számottevő jelentősége nincs. Tehát a feltüntetett, mondjuk 2019-es évben igaz, hogy az év 249 napján valahol volt eső hazánkban, de voltak területek, ahol igen kis mennyiség hullott, ami elenyésző volt. Lehetne azt mondani, de hát ez a 249 nap azért elég sok egy évben. Igen, a szám valóban azt mutatja, viszont a mennyiség már nem.

Egyre jellemzőbb lesz, hogy kis területen, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. Ez nagyon rossz. Több oldalról is. Az egyik, hogy nem szívódik be a talajba, a másik, hogy nagy károkat okoz villámárvíz formájában. Előbb, utóbb el kellene gondolkodni azon, hogy az ilyenkor lehullott igen nagy mennyiségű csapadék ne vesszen el, hanem megfelelő csatornarendszereken keresztül tároló helyekre folyjon össze, hogy később vízkivételi helynek is lehessen használni. Most az a helyzet, hogy ez a vízmennyiség hírtelen elfolyik, és nincs hasznosítva, holott lehetne. Látható, hogy egyes alkalmakkor mekkora mennyiség képes leesni. A milliméteres érték azt is mutatja, hogy hány liter csapadék esett le. A feltüntetett legkisebb érték is 110. Ez azt jelenti, hogy egy négyzetméterre 110 liter csapadék hullott. El lehet képzelni, hogy ez milyen nagy mennyiség egy ilyen eső alkalmával, ami jelenleg elfolyik, nem tudni hova.  

A vízkivétel hazánkban is igen magas. A lakosság, az ipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar mind jelentős mennyiségek fogyaszt. Ezt természetesen pótolni kell minden nap.

A felszín alatti területekről is jelentős mennyiséget termelnek ki. Kell is, hiszen a fogyasztás nő. Szerencse, hogy ezek a vizek iható vizek. Sajnos ehhez hozzá kell tenni, hogy hazánkban nagyon sok helyen található még arzénes, nitrátos víz. Ezek fogyasztásra nem alkalmasak. Alapos szűrés után válik csak alkalmassá arra, hogy a lakosság ihasson belőle.

Hazánk nem tartozik a legnagyobb vízhasználó országok közé. A végletek itt is jelentkeznek. Ma már senki nem tudná elképzelni, hogy 10 liter, egy vödör víz lenne a napi mennyiség, amibe minden benne van. Ivás, főzés, tisztálkodás, stb. A másik, hogy több mint fél köbméter vizet fogyasszon el valaki egy nap.

A felszíni vizek közül ne feledkezzünk meg a tavainkról. Ezek is hatalmas vízmennyiséggel rendelkeznek. Azt is hozzá kell tenni, hogy nagyon sok víztárolóval is rendelkezik hazánk. Ilyen a Lázbérci, a Rakacai, a Maconkai, a Leveleki, az Őzei, az Oláh-réti, a Keleti V-3, a Begécsi, a Markazi, a Leskóvölgyi, a Mizserfali, a Berekalji víztárolók. A Dunántúli területeken a Pátkai, a Csurgói, a Desedai, a Marcali, a Döröcskei víztárolók, amelyek jelentősek. Ezen kívül számtalan tó, horgásztó található hazánk területén.  

Ami nagyon lényeges, a világ vízkészlete. Ezen múlik minden, vagy legalábbis sok minden. Az elosztásban is jelentős eltérések vannak kontinensenként is.

A világ iható vízkészletei rohamosan fogynak. Azt lehetne hinni, hogy mennyi víz van, hiszen a Föld 71%-t víz borítja. Ez a víz sós, tehát fogyasztásra nem alkalmas. Ennek csupán 2,5%-a édesvíz. Ezzel kell gazdálkodni. A végére még annyit. Hazánk a vízben szegény országok közé tartozik, mert a természetes körforgásban kevesebb, mint 1000 m3/fő/év csapadék jut az ország területére. Az ország felszíni vizeinek 90 százaléka külföldről származik. 

2020.10.23.

A légkörről

Az egyik legfontosabb tényező, amely nélkül nincs élet, az az oxigén. A Föld légkörének összetétele a mai ismereteink szerint egy kicsit megváltozott a régebbi értékekhez, és összetételhez képest. Ennek legfőbb oka a folyamatos légkörbe kerülő egyéb gázok és porok felhalmozódása. A levegőben lévő szennyező anyagok a talaj közelében gyűlnek össze, mivel mindegyik nehezebb az éltető oxigénnél. Sokan még mindig azt hiszik, hogy a levegő azonos az oxigénnel. Hát nem. A légkör összetétele a klasszikus felállás szerint 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék nemes gázok. Mára ez az összetétel egy kicsit megváltozott. Nézzük csak? A kimutatott értékek szerint az összetétel 100 százalék fölött van, ami nem lehetséges. Egy észszerű magyarázat adhat erre választ. Mégpedig az, hogy valamelyik összetevő százalékos aránya megváltozott. Ha egy köbméter levegőt veszünk alapul, ami 1000 liter, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy 780,084 liter nitrogén, 200,946 liter oxigén, 20 liter vízgőz, furcsa mód az argon 9 literes mennyisége, 0,3 liter szén-dioxid. Itt álljunk meg egy kicsit. A szén-dioxid felelős a globális felmelegedésért. Van egy újabb veszélyes jelentkező a légkör felmelegedését illetően. Ez nem más, mint a metán.  

Az lenti diagramban szerepel az említett metán. Ennek a jelenlegi mért koncentrációja 1,8 milligramm/liter. A mindenki által elérhető adatok szerint a levegő egy literjében 1,8 milligramm metán található. A milligramm a gramm ezredrésze, illetve a kilogramm milliomod része. Ránézésre nem sok, de ha együtt nézzük a többi gázzal, elég jelentős, és fokozódni látszik a fagyott talaj felolvadása miatt. Ezzel együtt a metán jelenlegi mennyisége egy köbméterben 0,00125 liter, ami nagyon kevésnek tűnik. Ez ugyanis 1,25 milliliter. A milliliter a liter milliomod része. Sajnos az egyes megadott értékek valahol ppm-ben, máshol százalékban, még máshol mikro, illetve milligrammban vannak megadva. Ezeket kell átváltani a megfelelő és érthető értékekre. Remélem sikerült. A metánnal kapcsolatban még annyit, hogy sokkal jobban elősegíti a globális felmelegedést, mint a szén-dioxid. Hogy mennyi ez a sokkal, úgy 60 százalék. Nem kevés. Komoly gondot fog okozni az elkövetkezendő időkben.     

Ha mindent összevetünk, akkor beláthatjuk, hogy egyre több összetevő pontos értéke kerül napvilágra, ami rontja az éltető oxigén arányát a légkörben. Egy valamit még nem szabad elfelejteni. Ez pedig a szálló por mennyisége. Hihetetlen veszélyes, ugyanis komoly felső légúti megbetegedéseket okoz, sőt egyes fajtái, amik ugyancsak itt vannak a légkörben, az un. PM2,5, a tüdő legkisebb területeibe is behatol.

A Föld légkörének átfogó elemzése érdekes adatokkal szolgálna. Én nem tudok ilyen mérési eredményről. Egy érdekes dolog viszont napvilágot látott. Az oxigén mennyisége a levegőben annyival csökkent, amennyivel a szén-dioxid nőtt. Ez azt vetíti előre, és arra enged következtetni, hogy a szennyező anyagok kiszorítják az éltető oxigént, illetve hígítják azt. Azt is figyelembe kell venni, hogy amint már említettem, a szennyező gázok, porok a légkör azon részein gyűlnek össze, mivel nehezebben az oxigénnél, ahol az emberek tartózkodnak. Nem véletlenül mondják, hogy a hegyvidékeken „harapni” lehet a levegőt. Egyszerűen nem annyira szennyezett a levegő. Az ember számára minden fontos, és lényeges, amiben él. Talaj, víz, levegő. Mindegyikre nagyon kellene, kell vigyázni.

2020.10.16.

Szennyező anyagok hazánkban

Sajnos azt kell mondani, hogy egyre jobban telítődik a légkör szennyező anyagokkal. Ez alól hazánk sem kivétel. Az egyes városokban, illetve különböző helyeken mérőállomások vannak elhelyezve. Itt figyelemmel kísérik, hogy mennyi szennyező anyag van a légkörben. Milyen szennyező anyagokat mérnek, és ezeknek mennyi az egészségügyi határértékeik? Itt rögtön le kell szögezni. Minden szennyező anyag, ami légkörbe kerül, nehezebb az oxigénnél, ezáltal kiszorítja, illetve hígítja a levegő oxigén tartalmát. Ezek abban a tartományban gyűlnek össze, ahol az emberek közlekednek, tehát ezeket a gázokat beszívják. Ez komoly légúti megbetegedést okoz, de erről később.

Ez persze nem a teljes paletta. Ennél sokkal több vegyi anyag van a levegőben. Különböző molekula láncok is fellehetők ebben a közegben.

Ahogy látható, a diagramon 5 olyan szennyező anyag van, aminek mérik a határértékeit. Kicsit helyesbítenem kell. A legjobban szennyező anyagot, a szén-dioxidot nem mérik, illetve csak egy helyen hazánkban. Sajnálatos, hogy éppen azt az anyagot nem mérik, amiből a legtöbb van, annak ellenére, hogy ugyanúgy veszélyes. Bizonyára mindenki volt már moziban, színházban, vagy valamilyen rendezvényen, ahol sokan voltak egy aránylag kis helyen. Egy idő után „nehézzé” vált a levegő. Kellemetlen érzés járta át az embert. Ez annak a következménye, hogy az emberek elfogyasztották az oxigént, szén-dioxidot leheltek ki, és ezzel a gázzal telítődött a terem levegője. Hosszabb idő után már egészségügyi problémát is okoz. A kérdés az, hogy annak ellenére, hogy a legtöbb van belőle a levegőben, nem mérik. Honnan kerülnek ezek az anyagok a légkörbe? Járművekből, erőművekből, ipari létesítményekből, mezőgazdaságból hulladékgazdálkodásból, háztartásokból, stb. 

Itt egy területet szeretnék kiemelni. Ez a lakossági tüzelőanyagokból származó szennyezés. Öt fűtési lehetőség közül csak kettő, amelyik aránylag nem olyan mértékben szennyez. A szén, fafűtésű lakások még mindig jelentősek, illetve van az egyéb. Ez a háztartásokra vetítve 1 601 226 háztartás. A szén és fatüzelésre még azt lehet mondani, hogy természetes alapú tüzelőanyagok. Itt a jelzett egyéb, ami problémás. Mit jelent ez? Egyszerűen azt, hogy 123 171 háztartásban mindent elégetnek, ami éghető. Pozdorja, bontott ajtó, ablak, műanyag, rongy, festett faanyagok, stb. Ezeknek az anyagoknak elégetése során igen veszélyes gőzök, gázok keletkeznek, melyeket a szél nagyon messzire elvisz. El lehet képzelni, hogy egy fűtési szezon időtartama alatt mennyit eltüzelnek ezekből az anyagokból. Persze itt nemcsak veszélyes gázok, hanem a szálló por kategóriába tartozó részecskék is keletkeznek. Ez a PM10, illetve a PM2,5. A kettő közül a PM2,5 a veszélyes, ugyanis ezek a részecskék már behatolnak a tüdőhólyagocskákba is.

Látható néhány ország finom szálló por értéke. Van globális jellegű szennyezés is, mint például az erdőtüzek, a vulkán kitörések. Sajnos az erdőtüzek az utóbbi időkben eléggé megszaporodtak. Ezek füstje több száz, esetleg ezer kilométerre is eljutnak.

A légkörbe kerülő anyagok hatalmas tömeggel bírnak. Hazánk is hozzájárul ennek a mennyiségnek a növeléséhez. Ami még közvetlen a lakosságot érinti, az a hulladékból származó szennyező anyagok légkörbe való jutása. Sajnos elég szomorú a tapasztalatom a lakosság hulladék kezelésével kapcsolatban. A felsorolt hulladék fajták közül mindegyik káros, de a veszélyes hulladék az, ami igazán kedvezőtlen tényező. Nagyon sok illegális szemétlerakó van hazánkban. Itt minden megtalálható, még veszélyes hulladék is. Erdők közelében, bent az erdőben, patakok mellett, patakokban, szántóföldek szélén, utak mentén, mindenhol találni szemetet. Az emberek gondolkodása eléggé hiányos, ugyanis az általa kihordott hulladék visszaüthet éppen rá, mivel a szél a hulladék porát, köztük a veszélyes anyagok porát visszaviheti oda, ahonnan kivitték. Az ilyen emberek meg vannak magukkal elégedve, hogy eltakarították a szemetjüket, máshol viszont jelentősen szennyeznek.    

A légkörbe kerülő szennyező anyagok, jelentős egészség károsodást is okoznak. Szerte a világban hallható, hogy itt is szmog van, ott is szmog van. Ezek a légköri jelenségek sok esetben napokig eltartanak. Emberi tevékenység által nem lehet megszüntetni, csak a természet tud vele mit kezdeni. Ezért várják a szelet, hogy elvigye a szennyezést az adott helyről. A helyzet az, hogy elviszi máshová. A légköri jelenségek sok esetben kiszámíthatatlanok. Erre ékes példa egy hazai eset, amikor egy szennyező anyagokat szállító légtömeg egyszerűen eltűnt a magasban, majd olyan 150 kilométerre a kiindulási helytől, ismét feltűnt ugyanaz a légtömeg. Az észlelés véletlenszerű volt. Látható, hogy az ilyen mozgások ugyan érzékelhetőek, de mozgásuk, és annak iránya kiszámíthatatlan.  De térjünk vissza, hogy milyen egészségügyi károsodásokat okoznak ezek a szennyező anyagok.

Úgy vélem, hogy a megbetegedések nagyon magas számot mutatnak. Ezeknek ellátása, kezelése komoly munkát igényel, nem beszélve a személyek egészségéről. Nagyon oda kell figyelni mindenre. Mindenki tehet egy keveset azért, hogy tisztább levegőt lélegezzünk be. Védjük a természetet, védjük a légkörünket.

2020.10.09.

Háztartási légszennyezés

Lassan eljön az az idő, amikor beindul a fűtési szezon. Világszerte jelentős háztartásban folyik még hagyományos fűtési megoldás, azaz, vagy fával, vagy szénnel, vagy egyéb más éghető anyaggal fűtenek. A fa és a szén egy természetes tüzelőanyag, hiszen sok évszázadon keresztül használták, használják az emberek. A probléma az, hogy más egyéb tüzelő anyagokat is használnak, nem is kis mennyiségben.  Ebben az időszakban megnövekszik a légkörben található káros anyagok mennyisége. Olyan anyagok kerülnek ilyenkor a levegőbe, amelyek veszélyt jelentenek az emberekre nézve. Sok más egyéb mellett mérik a levegőben jelen levő különböző veszélyes anyagok koncentrációját. Melyek azok a szennyező anyagok, amelyek a légkörbe kerülnek, és azoknak milyen egészségügyi határértékeik vannak?

Említést tettem a más tüzelőanyagokra. Bontott festékes ajtók, ablakok, pozdorja, műanyagok, rongyok, és minden, ami éghető. Az ezekből felszabaduló vegyi anyagok jelentősen terhelik a légkört. A szomorú az, hogy hiába van elmondva az ilyen helyeken, hogy ezek a tüzelőanyagok, milyen veszélyesek, nem törődnek vele, illetve sajnos, nem tudják megvásárolni a drága tüzelőanyagokat. A legtöbbet emlegetett szén-dioxid hiányzik a listáról. Sőt! Nem is mérik, holott a legnagyobb szennyező anyag. Vajon miért nem? Élettani hatása ugyanolyan veszélyes, mint bármelyik más szennyező anyagé. Csak gondoljunk bele. Mindenki volt már moziban, színházban, vagy valamilyen olyan rendezvényen, ahol sok ember van aránylag kis helyen. Mi történik egy idő után? Kezdenek az emberek fészkelődni, mozogni. Vajon mitől? Az emberi szervezet levegőt, vele együtt oxigén lélegez be, és kilégzéskor szén-dioxid távozik. Ez gyűlik össze nagy mennyiségben, és okozz azt a jelenséget, amit úgy emlegetnek, hogy „milyen nehéz itt a levegő”. Az ok, hogy kezd elfogyni az oxigén a teremben, és kezd a szén-dioxid felhalmozódni. Nagyobb koncentráció esetén ájuláshoz is vezethet. Ha ez kis méretben ilyen problémát okoz, akkor nagyobb méretben ugyanezt teszi. Mikor alakul ki ez a nagyobb méret? Amikor szmogról beszélünk. Emlékszem arra, hogy amikor még sok volt a szénnel fűtött háztartás, emlegettük a széngázt, sőt, a szabad levegőn is lehetett érezni az elégett anyag kellemetlen szagát, a széngáz szagát. Ez nem más, mint a levegőbe került szén-dioxid. Amikor szmogról beszélünk, ezek a mérges gázok telepednek rá a lakott területekre. Ebben a gázelegyben benne vannak a fent feltűntetett káros anyagok, kivéve a szén-dioxidot. Sajnos a jelenlegi mérési fajták között a széndioxid nincs jelen, pedig ugyanolyan káros, mint bármelyik másik. Van még valami. Az ilyenkor nagy mennyiségben a légkörbe kerülő szálló por. Ha egyszer valami túllépi a megengedett egészségügyi határértéket, akkor az nem jó. A szálló por, azaz, a PM10-re és a PM2,5. A PM10-re vonatkozó napi határérték 50mikrogramm/m3, éves határérték 40mikrogramm/m3. Most tessék figyelni. „Az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m³-t”.

Forrás: Wikipédia

Nézzük, hogy milyen mértékű a szálló por egészségügyi veszélye?

A PM10 és PM2,5-es szállópor bejutása szervezetbe

PM méret mikronban

Orrjáratok

11-7

Torok

7-4,7

Légcső

4,7-3,3

Elsődleges hörgők

4,7-3,3

Hörgők

1,1-0,65

Hörgő ágak

2,1-1,1

Tüdő léghólyagocskák

0,65-0,43

Ahogy látható, a veszélyes érték a PM2,5. Ugyanis ez a méretű szálló por már bejut egészen a hörgőkig. Innen már nem jut vissza, azaz, nem űrül ki. Ez a nagy veszély. A szmog, amit említettem, és ami meg van határozva, úgy rendelkezik, hogy két egymást követő napon mért érték szerint tájékoztatják a lakosságot.  Ez azt jelenti, hogy messze az egészségügyi határérték feletti levegőt lélegeznek be az emberek 48 órán keresztül. Ez azért nem semmi. Ennyi idő alatt belélegzett szennyezett levegő már káros.

            Most, amikor már lassan a fűtési szezonban vagyunk, még jobban oda kellene figyelni, hiszen legnagyobb részt a háztartásokból kerül ki a légszennyező anyagok nagy része. Ez a korszerűtlen fűtési technikák miatt van. A szmog ellen csak a természet tud változtatni, ha elkezd fújni a szél. Van azért még valami. Vajon azok a műszerek, amikkel ezeket mérik, hitelesek? Ezt csak azért vetem fel, mert többször találkoztam már olyan dologgal, hogy egy műszer ugyanazt méri, de különböző értékeket ad meg méréskor. Ez hogy lehetséges? Elviekben ezeknek azonos mérési eredményt kellene mutatnia, mégsem azt mutatják. Példának okáért a légszennyezés mértéke mi alapján van meghatározva? Valós értéket mutat vajon? Ha abból indulok ki, hogy a tapasztalati érték nem minden esetben azonos, akkor fel lehet tételezni, a levegő szennyező anyagainak mérése között is különbségek vannak. Erre egy konkrét példa. A PM2,5-es szálló por egészségügyi határértéke 25mikrogramm/m3. A 25,6mikrogramm/m3 még jó minőségűnek van beállítva. Ha egyszer magasabb, akkor hogy lehet jó? Lehet, hogy csak én nem értem?

Mivel ezek a részecskék állandóan jelen vannak a légkörben, igaz talán nem mindig azonos koncentrációban, de akkor is az összérték 795 mikrogramm/köbméter. Ez viszont nagyon magas. Ha valaki figyelemmel kíséri az egyes rendezvényeket, konferenciákat, ahol sok esetben több ezer állítólagos szakértő tanácskozik, és látja az eredményeket, döntéseket, amiket hoznak, és annak milyen gyakorlati következményei vannak, akkor nyugodtan el lehet keseredni. Ha azokat a döntéseket betartanák, akkor már közel sem itt tartanánk a légkör szennyezése terén. A helyzet az, hogy még mindig az érdekek kerülnek előtérbe. A légkörbe kerülő szennyező anyagok nem ismerik a határokat. A légmozgás igen messzire el tudja vinni a gázokat, a szálló port.

Forrás: KSH

         Ha megnézzük, hogy milyen fűtési rendszerek vannak használatban hazánkban, akkor érdekes adatot kapunk. A háztartások száma hazánkban 4 105 708. A diagram szerint valamilyen szilárd tüzelőanyaggal fűtött háztartások száma 39 százalék. Ez durván 1 601 226 háztartás. Itt még jelen van a fa és a szén. A veszélyes az a 3 százalék. Ez 123 171 háztartást jelent. Itt a szó szerint „vegyes” tüzelés jön számításba. Magyarul minden, ami éghető. Na, ez a veszélyes. Bár tudjuk, hogy a régi időkben csak szilárd tüzelőanyagok voltak, de akkor még nem volt ekkora energia igény, és nem volt ekkora légköri szennyezés. Sajnos ma már minden, szinte minden kilogramm számít. A légkör kezdi elérni tűrőképességének határát. Ne felejtsük el. Nincs olyan év, amikor ne beszélnénk a világ valamilyen pontján szmog helyzetről. Hazánk sem kivétel ez alól.

                                                               Szmog Sanghaiban   

                                                         Szmog Budapesten

Azt hiszem, a kép önmagáért beszél. Tegyünk érte, hogy az ilyen helyzetek elkerülhetők legyenek. Tudom, nem egyszerű, sőt, ma már lehetne azt mondani, hogy lehetetlen. Lehet, hogy ismerik a következő mondást: „nincs lehetetlen, csak tehetetlen”. Hát, sok esetben igaz is. Ezt már csak azoknak a döntéshozóknak kellene megérteni, és döntéseiket alkalmazni, akik rendszeresen minden évben összeülnek ezeket a kérdéseket megvitatni. Ne várjuk meg, míg olyan légkör alakul ki, amely szennyezett, és káros az egészségre. Ugye milyen érdekes? A háztartásokban keletkező, és a háztartásokban használ fűtőanyagoktól indultunk el. Hová jutottunk? Oda, ami globális jellegű probléma. A levegő, benne pedig az oxigén jelenléte. Az ilyen jellegű szennyezés egészségkárosító. Van még valami így a végére. Vajon mennyivel rövidíti meg az ember életét a rossz minőségű levegő? Most kapaszkodjanak meg. Közel két évvel. Azért ez nem kevés, és ez a sok más egyéb mellett, a rossz minőségű levegő okozza.

2020.10.02.

Szmog

A fűtési szezonnal egy időben megnövekszik a légkörben található káros anyagok mennyisége. Olyan anyagok kerülnek ilyenkor a levegőbe, amelyek veszélyt jelentenek az emberekre nézve. Éppen azon gondolkodtam, hogy vajon miért van az, hogy sok esetben maga a lakosság által bejelentett dolgok körül nincs valami rendben, aztán a mérések azt mutatják, hogy nincs semmi baj. Valahogy a kettő nem igazán illeszkedik össze. Korábban volt egy ivóvízzel kapcsolatos panasztétel. A víz büdös, láthatóan szennyezett, sárgás színű volt. A megállapítás az volt, hogy a víz minősége jó. Vajon ez hogy lehet? Egy csapból kifolyó víz ilyen paraméterekkel rendelkezik, és elfogadják, hogy az megfelelő? Ha ugyanezt kivetítjük a légkörre, akkor valami ilyesmivel találkozunk. Ha egyszer valami túllépi a megengedett egészségügyi határértéket, akkor az nem jó. Mire gondolok? A szálló porra, azaz a PM10-re és a PM2,5-re. A PM10-re vonatkozó napi határérték 50mikrogramm/m3, éves határérték 40mikrogramm/m3. Most tessék figyelni.

Az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m³-t”. Forrás: Wikipédia

Lehet, hogy csak nekem furcsa. A megadott érték mind a napi, mind az évi határértéket messze túllépi. Sőt! Úgy rendelkezik, hogy két egymást követő napon. Ez azt jelenti, hogy messze az egészségügyi határérték feletti levegőt lélegeznek be az emberek 48 órán keresztül. Ez azért nem semmi. Ennyi idő alatt belélegzett szennyezett levegő már káros. Most, amikor már tart fűtési szezon, még jobban oda kellene figyelni, hiszen legnagyobb részt a háztartásokból kerül ki a légszennyező anyagok nagy része. Ez a korszerűtlen fűtési technikák miatt van. A szmog ellen csak a természet tud változtatni, ha elkezd fújni a szél. Van azért még valami. Vajon azok a műszerek, amikkel ezeket mérik, hitelesek? Ezt csak azért vetem fel, mert többször találkoztam már olyan dologgal, hogy egy műszer ugyanazt méri, de különböző értékeket ad meg méréskor. Ez hogy lehetséges? Elviekben ezeknek azonos mérési eredményt kellene mutatnia, mégsem azt mutatják. Példának okáért a légszennyezés mértéke mi alapján van meghatározva? Valós értéket mutat vajon? Ha abból indulok ki, hogy a tapasztalati érték nem minden esetben azonos, akkor fel lehet tételezni, a levegő szennyező anyagainak mérése között is különbségek vannak. Erre egy konkrét példa. A PM2,5-es szálló por egészségügyi határértéke 25mikrogramm/m3. A 25,6mikrogramm/m3 még jó minősédűnek van beállítva. Ha egyszer magasabb, akkor hogy lehet jó? Lehet, hogy csak én nem értem?

Nem árt elégszer hangsúlyozni, hogy a szén-dioxid mennyisége jelentős. Ez a téli időszakokban még inkább megnő. Van még valami, amit érdemes megemlíteni. A téli időszakokban a légkörbe kerülő veszélyes anyagok között ott van az egyéb tüzelőanyagok okozta szennyezés. Mik azok az egyéb tüzelő anyagok. Préselt falemez, a benne levő ragasztóanyag veszélyes, bontott ajtókon, ablakokon lévő festékanyag, műanyag flakonok, illetve mindenféle műanyagipari termékek, rongyok, minden, ami éghető. Ezeknek nagyon veszélyes az égés során keletkező gázok, gőzök.

        Az itt felsorolt néhány szennyező anyag értékek. Természetesen a fent említett egyéb anyagokból származó gázok itt nincsenek feltüntetve. Ezek az anyagok a szél által igen messzire elsodródhatnak, szennyezve már területeket is. Sajnos ezzel a jelenséggel is együtt kell élni. Hogy valamilyen formában csökkenteni lehessen a „füstköd” jelenlétét, szűrőberendezésekkel, illetve közlekedési korlátozásokkal lehet valamennyire enyhíteni. Vannak helyek, ahol napokig is képes megmaradni ez a levegő, ami nagyon nagy megterhelés a szervezetnek. A szél az, ami enyhíteni, illetve megszüntetni tudja ezt az állapotot.  

Érdemes egy kicsit elidőzni a következő diagramon. A hazai háztartások 39 százalékában még jelenleg is valamilyen szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, főznek. Ami ebből nagyon veszélyes, az az egyéb kategória, ami 3 százalék. Ebben benne van minden, ami éghető, ahogy említettem.

Sajnos a légkörben található anyagok komoly megbetegedéseket okoznak. Ez számszerűsítve eléggé aggasztó.

2020.09.25.

Hulladék kezelés

A világon egyre több hulladék keletkezik. Nem véletlen, hiszen a lakosság növekedésével ez is nő. Most nem a hulladék kezelés azon fajtájáról szeretnék írni, amit a hulladék gazdálkodók végeznek, hanem a lakossági hozzáállás ehhez a kérdéshez. Van mit emlegetni ezen a téren is. Ma hazánkban a hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás igen érdekes módon történik. Előtte menjünk vissza az időben egy kicsit. Úgy 50 évvel ezelőtt még faluhelyen minden háznál volt egy szemétdomb. Ezt szó szerint kell érteni. Volt egy kijelölt terület, ahová a maradék ételt, ami nem sok volt, a konyhai hulladékot, gazféleségeket, egyszóval szerves hulladékokat, ami keletkezett, egyszerűen szemétdombra tették. Ez gyűlt elég szépen, és évek alatt azért felgyülemlett egy kevés. Ennek is megvolt a helye. Ugyanis a szemét komposztálódott. A tetejét leszedték, és az alatta összegyűlt réteget kiszórták a kerti talajra, majd beásták a földbe. Ezzel gyakorlatilag elvégeztek egy trágyázási folyamatot. Ma már ez a folyamat ugyan létezik, de más formában. Komposztáló edényekben történik mindez. Ez nagyon helyes, hiszen ugyanúgy fel lehet használni a kertben, magyarul vissza lehet fordítani, újra fel lehet használni az elhasználódott szerves anyagot. Ma már a falvakban is gyűjtőedényekben tárolják, majd viszik el a szemetet. Sokféle hulladékfajta van. Ipari, kommunális, építési, veszélyes, sőt, a szennyvizet is ide lehetne sorolni, de ettől tekintsünk el. Vannak szelektíven gyűjthető hulladékfajták. Papír, italos karton, műanyag, üveg, fém, zöld, gumi, elektronikai, gépjármű, veszélyes, textil, élelmiszer, fahulladék. Ezek közül a legjobban ismert és alkalmazott a lakosság felé a papír, műanyag és üveg. A gond a szeméttelepen, illetve a tárolóknál kezdődik. Van ennél egy kicsit korábbi állapot is. Ez pedig maga az ember, aki a szemetet termeli. A legfőbb gond az, hogy hazánkban az emberek ehhez a témához való viszonya nagyon gyerekcipőben jár. Egyszerűen nem foglalkoznak a helyes és megfelelő, a saját maguk által termelt, különböző típusú hulladékok szakszerű kezelésével. Pedig higgyék el, nem sok minden kell hozzá. Egy kis odafigyelés. Itt kezdődnek a gondok. Sokkal több tájékoztatást kellene az emberek felé irányítani ahhoz, hogy ne olyan áldatlan állapotok alakuljanak ki, amilyenek jelenleg vannak. Mi történik a szeméttel, ami keletkezik. A háztartásokban keletkező hulladékot a forgalomban kapható műanyag zacskókban gyűjtjük össze, majd bedobjuk az erre rendszeresített tárolóba. Nem tudom, figyelték-e. Műanyag zacskókban gyűjtjük a szemetet, majd bedobjuk a kommunális szemetes konténerbe. Sajnos nem egy szeméttelep közelében ezek a műanyag tároló zacskók szépen fent vannak a közeli fákon, díszítve azokat. Nem szép látvány. Vajon miért nem lehet ez ügyben is előrelépni. Kiöntve a háztartási hulladékot a műanyag zacskóból, azt a megfelelő gyűjtőedénybe tenni. Nagy zavar van ezen a téren is. Ez csak egyfajta szemét kezdeti problémája. Aztán mi történik. Jönnek a szemétszállítók, és kiürítik a konténert. De hogy. Ami éppen mellé hullik, az ott is marad. Én egy társasházban lakom, de rendszeresen megyek takarítani a szemétürítés után, mert a szállítók nem szedik össze, pedig az ő dolguk lenne. Aztán valahogy arra is oda kellene figyelni, hogy ezek a konténerek hogy néznek ki. Még hideg időben talán elviselhető, de nyáron olyan bűz terjeng a tároló körül, hogy az szinte elviselhetetlen. Vajon nem kellene időnként tisztítani ezeket? Vagy ha esetleg valami hibája van, kijavítani? Mi magunk javítjuk ezeket a konténereket, mert az ürítés során vannak helyek, amik sérülnek, és például nem lehet kinyitni, vagy történetesen lecsukni. Aztán még mindig a szállításnál maradva. Meg van szabva, hogy mikor szállítanak. Valószínűsíthetem, hogy a szolgáltató is tájékozódik annyira, hogy belássa, több szemét képződik, mint korábban. Úgy vélem, ahhoz kellene igazítani a szállítást, amilyen igény felmerül.

Azt hiszem ez a látvány nem egyedi. A társasházaknál bizonyos vagyok benne, hogy megszokott látvány, amit a képen látnak. Nem a szolgáltató vezetői látják ezt, hanem a lakók. Ahogy említettem, a szállítás sűrűségét az igényekhez kellene igazítani. A gazdálkodóhoz intézett kérdésre, miszerint lehetne-e ezen változtatni, nem kaptunk választ, illetve nem érünk el telefonon senkit sem, aki ebben a kérdésben döntést tudna hozni. Azt már meg sem említem, hogy a tört, eldeformálódott konténereket lehet, hogy ki kellene cserélni. Hogy miért? Mert lassan a kóbor állatok, sőt, megjelennek a rossz idő beköszöntével a patkányok is ezeken a helyeken, és belemásznak a tárolókba,  kirángatják a zacskókat, majd kint a talajon széttépik, és ami ehető megeszik, a többi pedig ott marad. A szél pedig szépen elhordja a maradékot. Lehet, hogy egy kicsit fertőzés veszélyes ez a helyzet? Úgy gondolom, igen. A kérésre hallgatás a válasz, illetve majd ők tudják, mit kellene tenni. Vajon tényleg tudják?  Ha tudnák, akkor nem lennének ezek az állapotok. Egyszerűen nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, mert az munkával, odafigyeléssel jár. A másik nagy terület, a szelektív hulladékgyűjtés. Ennek is vannak szabályai.

MIBE, HOGYAN?
•    A KÉK fedelű kukába vagy gyűjtőbe kerül a PAPÍR ALAPÚ HULLADÉK. Amennyiben valami nem fér bele a kék kukába, vagy esetleg nincsen, akkor gyűjthetjük a papírhulladékot egy üres kartondobozban is, illetve a nagyobb méretűeket kitehetjük a kuka mellé lapra hajtogatva és zsineggel átkötve.
•    A SÁRGA fedelű gyűjtőedényben gyűjthetjük a MŰANYAG ALAPÚ HULLADÉKOT, vagy erre a célra a műanyag szemeteszsák is megfelelő lehet.  (A műanyagok fajtáiról 
itt olvashatsz bővebben.)
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett ZÖLD színű gyűjtőbe kerülnek a SZÍNES ÜVEGEK, természetesen a fedél vagy a kupak nélkül.
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett FEHÉR színű gyűjtőbe dobálhatjuk be a  a fedél vagy a kupak nélkül FEHÉR ÜVEGeket.
•    A FÉM HULLADÉK gyűjtése lehetséges a szelektív gyűjtőszigetek SZÜRKE konténereiben illetve házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnél a SÁRGA fedelű kukába a műanyag alapú hulladékokkal együtt.

Forrás: Természetesen jobb! Szelektív hulladékgyűjtés szabályai

           Sajnos azt kell mondanom, hogy itt is nagyon nagy hibák vannak. Maga a gondolat nagyon jó, csak a kivitelezéssel baj van. Előtte azonban valamit szeretnék mondani. Hazánkban a szelektív hulladékgyűjtés csak papíron létezik, a gyakorlatban, az emberek fejében egyáltalán nem. Persze itt is vannak kivételek. A legnagyobb gond a szelektíven gyűjtött termékek elszállítása. Ugyanis az történik, hogy az üveg, műanyag, papír egy szállítójármű gyűjtőjébe kerül. Magyarul, ami szétválasztva van, azt egybe öntik. Itt rögtön megkérdőjeleződik a gyűjtés lényege. Ami érdekes, hogy a szolgáltató felé benyújtott és kérdezett eseményre teljesen meglepő választ kaptam. Írjam fel a szállítóautó rendszámát, és azt a helyet, ahonnan elvitték a szelektíven gyűjtött hulladékot. Csak egy szerény kérdés. A szolgáltató alkalmazottja ennyire nem tudja, hogy miképpen szállítanak, és hol? Azt hiszem, innentől kezdve elég érdekes a hulladékgazdálkodás teljes felépítése és gondolkodása. Azt is nagyon jól tudom, a lakosságnak is jobban oda kellene figyelni a gyűjtésre. Ha nem fér bele, ne dobja mellé, hanem tárolja addig otthon. Ja, igen, hogy baj van a gondolkodással? Sajnos. Sűrűbben el kellene szállítani, mert megnőtt az igény. Aztán egy igen szomorú, és felettébb környezetkárosító dolog ütötte fel a fejét. Hangsúlyozom, nem most kezdődött. Ez az illegális szemétszigetek kialakítása. Van egy kis telkünk a várostól nem messze. Egyik alkalommal, arra lettem figyelmes, hogy le van téve egy műanyag zacskó a telekkel szemben, szeméttel tele. Kipakoltunk, elrendezkedtünk, és éppen mentem a telek előtti füvet lenyírni, azt hittem rosszul látok. Már négy zacskó, sőt egy abroncs is oda lett téve, ahol korábban egy zacskó volt. Ilyen az ember. Gyorsan bevittem, mert még csak szaporodott volna a szemét. Miért ilyen az ember? Nem látja, hogy az nem tároló? Ezek szerint nem. Bizonyára közlekednek különböző módokon. Mit látni? Szinte mindenhol szemét. A gondos apa összegyűjti a felhalmozódott szemetet az otthona körül, aztán beleteszi az utánfutóba, majd szól a kisfiának, hogy elvisszük a szemetet. Vajon hová? Hát persze. A közeli erdőbe. Ott ledobálja a szemetét, majd mind, aki jól végezte dolgát hazamennek. Mit lát a gyerek. Az ostoba szülő ostoba, felelőtlen viselkedését. 

  

Látják ezt? Így néz ki a természet, a környezet az ilyen gondolkodású emberek miatt. Ebből rengeteg van hazánkban. Milyen ember, aki ezt teszi a környezetével? Egy felelőtlen, ostoba, tudatlan, buta ember. Az is lehetséges, hogy ő ossza az észt máshol vezető beosztásban. Az embernek vannak kötelességei. A környezetvédelem is beletartozik a kötelességek közé. Azt hiszem, nagyon alapos szemlélet váltásra van szükség ahhoz, hogy környezetünk szebb és tisztább legyen. Csak még egy adalék. Ez világjelenség a felelőtlen emberek részéről. Vannak természeti szépségek, sok esetben csodák. Amint az ember beteszi a lábát ezekre a helyekre, tönkre van téve. Egyszerűen nem vigyáz rá. Ezeket a helyeket elzárják az emberek elől, mert képesek teljesen tönkretenni.

 

Azt hiszem, a kép önmagáért beszél. Hát nem szörnyű. Ez is az ember műve. Sajnos az ilyen, és hasonló látványból egyre több van. Nagy igazság, hogy az ember a felelős, ami a bolygónkon történik, mert ki más. De vajon, kit hogyan érdekel ez? Ja, és éppen az van felháborodva, hogy nem mehet megnézni egy csodálatos vidéket, mert le van zárva az emberek által eldobált szemét miatt, aki kiviszi a szemetjét az erdőbe.

2020.09.18.

Környezetvédelem, vagy valami más

A régmúlt időkben közel sem foglalkoztak annyit környezetünk védelmével, mint manapság. Vajon ténylegesen védjük a környezetünket? Hát ebbe már nem vagyok teljesen biztos. Mondom mindezt azért, mert jelenleg is rengeteg illegális szemétlerakó működik az országban, illetve van jelen, a szelektív hulladékgyűjtésnek semmi jelentősége nincs, a korábban keletkezett hulladék telephelyek a mai napig is szennyeznek. Talán ezek a legfontosabb jellemzők a hazai hulladék gazdálkodásban. Aztán valahogy felcserélődtek a szerepek. A szolgáltatók, itt most konkrétan a szemétszállító cégekről beszélek, akiknek a lakosság fizet azért, hogy szolgáltassanak, azaz, hogy elvigyék a szemetet, valahogy nem úgy végzik a munkájukat, ahogy kellene. Nem vagyok teljesen laikus ebben a témában, ezért bátorkodom ezt mondani. A szemétszállítás hagy némi kívánnivalót maga után. A környezetvédelmet nekik kellene leginkább szorgalmazni. E helyett szemétszállításkor a mellé hullott szemetet otthagyják, a gyűjtőedények mocskosak, sok helyen még a tetejük is hiányzik. Ha a lakosság ezért szól, még véletlenül sem tud olyan embert találni, ha felveszik a telefont, aki illetékes az ügyben. Magyarul nincs olyan személy, aki vállalná azt, illetve választ tudna adni arra, hogy ez miért történik, illetve a dolgozóik tájékoztatva vannak-e arról, hogy az elhullott szemetet nekik kell, az ő kötelességük összeszedni. Az elektronikus levelekre még véletlenül sem kap az ember választ. Csak zárójelben mondom, ez más helyen is így működik, még a helyi önkormányzatoknál is. Ha sikerül bejelenteni valamit, olyan elképesztő kifogást mondanak, hogy az már arcpirító. Egy konkrét eset. Szelektív hulladék szállításkor a szállító autóba egybe öntötték a papírt, az üveget és a műanyagot. A kérdésre, hogy ez miért így történik, mert ennek így semmi értelme nincs, ugyanis értelmét veszti a szelektív hulladékgyűjtés, az volt a válasz, hogy írjuk fel a kocsi rendszámát, és majd utána néznek. Most ennyire ostobának nézik az embereket? Az ilyen szolgáltatóról aztán erősen fel lehet tételezni, hogy nem ért hozzá, mármint a szakmai részéhez. Én úgy vélem, ha egy szállítóautó kimegy a telephelyről, akkor tudni kell, hova megy, mit gyűjt. Na, ezt sem tudják. Tehát kicsit jobban oda kellene figyelni ezekre a dolgokra. Aztán ami még felháborító, hogy milyen állapotban vannak ezek a gyűjtőedények. Erre is van egy érdekes eset. A kérdés az volt, hogy mikor tisztítják ezeket a konténereket? A válasz az volt, hogy ezt igényelni kell. Vajon nem a szállítóknak kellene jelezni, és elvinni tisztításra ezeket a gyűjtőkonténereket? Ők látják minden héten ezek állapotát. Milyen érdekes. Erre szokták mondani, hogy valamit visz a lendület. Ezt úgy értem, hogy beszedik a pénzeket, de csak a legminimálisabb szolgáltatást nyújtják, holott más is beletartozik. A környezetvédelemhez az is hozzátartozik, hogy tisztaság legyen. Na, ezt el lehet felejteni. Nyáron a bűz árad ki ezekből az edényekből, és fertőzésveszélyes. Vagy ez nem számít? Talán néhány gondolat az országban illegálisan lerakott hulladékról. Én még emlékszem, hogy gyerekkorromban minden háznál volt egy szemétdomb. Igen, ezt így hívtuk. Lehet, hogy ma már ezt sokan nem is ismerik. Mire szolgált ez? Minden hulladék ide került, ami keletkezett a háztartásban. Ezek évek alatt annyira összeértek, hogy komposzt lett belőle. Igen, azt hozzá kell tenni, nem volt műanyag, és nem volt egyéb más szennyező anyag. Ami más keletkezett, pl. építési törmelék, annak ki volt jelölve egy hely, és oda lehetett vinni. Ezt mindenki betartotta. Mi történik most? Nagyon sokan, hangsúlyozom, nagyon sokan más megoldást keresnek és találnak arra, hogy eltüntessenek dolgokat a környezetükből. Itt minden szemét megtalálható. Kommunális, építési, veszélyes hulladék. Sokat járok az országban. Szinte nincs olyan település, amelynek közelében ne lehetne találni valamilyen hulladékot. Hát nem szomorú és elkeserítő? De igen, nagyon. Az emberek egyáltalán nem figyelnek a környezetükre. Azt hiszi, ha összegyűjti a szemetét, belerakja az utánfutójába, aztán beülnek a gyerekével az autóba, és elviszik jó messzire a településtől, egy erdőbe, és lepakolják. Meg van elégedve magával, hogy ezt is megoldotta. Aztán a fiacskája ugyanezt teszi majd. Arra már nem is gondol, hiszen agykapacitása nem teszi lehetővé, hogy az általa lerakott hulladék, közte esetleg veszélyes hulladék, esőzéskor kimosódik, és beszivárog a talajba, egészen a talajvíz szintjéig, vagy még lejjebb. Az is elképzelhető, hogy ezt a vízeret találták meg a kútfúrás alkalmával, és esetleg ezt a vizet issza. Vagy. Az elszállított hulladék eső után kiszárad, majd a szél éppen az ő háza felé fogja vinni a bűzt, illetve a finom szálló port, ami eleve szennyezett. A nagyobb volumenű dolog, az a korábban vegyi tevékenységeket folytató gyárak, üzemek által termelt sok esetben veszélyes hulladékok. Ezek hatalmas mennyiséget képviselnek. Nézzük meg, vajon hány ilyen telephely lehet az országban? Sajnos számokat nem tudok mondani, de hogy sok van, az biztos. Időnként halljuk, látjuk, hogy megint találtak egy ilyen hulladéklerakót. Bár ez is illegális, csak jóval nagyobb mennyiségben és ártalomban, mint egy magánszemély. Ennek kiderítése, hogy oda ki vitte, szinte lehetetlen. Ha esetleg mégis, évekig húzódik az ügy, a hulladék pedig addig is szennyez. Ez senkit nem érdekel. A lényeg, tartson a per, mert erről van szó. Aztán évek múltán születik valamilyen ítélet. Aztán időközben az a cég eltűnik, megszűnik, és nincs felelős. A lakosságnak, az embereknek pedig el kell viselni, hogy egy „szemétdombon” élnek. Környezetvédelem. Van értelme? Ki védi, és mit véd? Jelenleg hazánkban nincs Környezetvédelmi Minisztérium. Ez egy akkora terület, amit nem lehet központilag irányítani. Van még valami. Nem nagyon hallani, hogy azok a területek, ahol jelentős szennyezés folyt, folyik, vajon milyen megelőző intézkedéseket hoztak, illetve mennyit költöttek ezek semlegesítésére? /Néha hallani, hogy milyen összegek állnak rendelkezésre, de jóval többet kellene ezzel foglalkozni. Tudom, a semlegesítés nagyon sokba kerül, de megéri. A jövőnk függ tőle./ Azért írtam, hogy folyik, mert jelenleg is vannak olyan tevékenységek, amik jelentős környezet szennyeződést okoznak. Ez a mai állás szerint senkit nem érdekel. Ha esetleg bejelentés érkezik, akkor olyan szakértői véleményt csatolnak az ügy mellé, ami kizárja, hogy ott valamilyen környezet szennyező tevékenység folyik. Sok esetben a tulajdonos nem is tudja, nem is látja, mi történik ott. A bevétel a lényeg, mennyi a haszon. Hogy az a tevékenység a környezet romlásához vezet, az már másodlagos dolog. Aztán mi történik? Konferenciák, rendezvények, gyűlések, akciók, meg ki tudja, még mi minden történik eredmény nélkül. Nézzünk körül. Világviszonylatban nem tudnak megfelelő döntéseket hozni állítólagos szakemberek, akik egy ilyen konferenciára ezrével érkeznek. Döntésképtelenek. Meg is van az eredménye. Szennyezett talaj, szennyezett levegő, szennyezett víz. Ez az a három létfontosságú közeg, amiben az emberek élnek, immár közel nyolc milliárdan. Még mindig nem jöttek rá, hogy egy Földünk van? Különböző elméletek, magyarázatok látnak napvilágot. Ezzel nem megyünk semmire. Tenni kell végre valamit. Tudják, akinek hatalma és pénze van, az éppen nem tesz semmit a környezetvédelem ügyében, aki pedig a maga módján védi a környezetét, sok esetben még le is hurrogják, hogy mit csinál. Hát itt tartunk. Szerencsére hazánkban, ami nagyon sok szép tájjal rendelkezik, már vannak Nemzeti Parkok, Természetvédelmi területek, Tájvédelmi Körzetek. Öröm ezeket látni. De valójában mi zajlik ma a világban? Környezetvédelem? Vagy valami más?  De mi más? Vannak elképzeléseim. Talán érdemes egy kicsit foglalkozni azzal, hogy milyen területek is vannak a világban szemét terén. Erről nem igazán beszélnek. Vajon miért nem? Mert szégyen, hogy a XXI. században még vannak emberek, akik egy szeméttelepen kénytelenek élni.

Ez is egy világ. Hát nem szörnyű? Képzeljék el, innen milyen fertőzések indulhatnak el. Ma még ezt nem tudni. Ezeken a helyeken nagyon sok más egyéb élősködő is van, tehát csak idő kérdése, hogy mikor pattan ki egy komoly betegségfajta. A hulladék kezelés szerencsére nem mindenhol ilyen a világban. Vannak olyan helyek, ahol már energiát nyernek ki a hulladékból. Ekkora különbségek vannak a világban. Sajnos azt hiszem, ez meg is fog maradni.

                                            Ez egy hazai illegális szeméttelep

Sajnos nemcsak a szárazföld belsejében, hanem a tengerpartokon is fellelhető a szemét. Szomorú, hogy már néhány helyet le kellett zárni, mert az emberek tönkretették a vidéket a szemetjükkel. Ilyen az ember. Ahová beteszi a lábát, ott tönkremegy a természet. Évezredek teltek el, és még mindig nem tanulták meg az emberek, hogy a természetet óvni és védeni kell, hiszen onnan kapjuk az éltető anyagokat. Furcsa egy teremtmény az ember. Addig van egy helyen, amíg ott a környezetet tönkre nem teszi. Mikor ez megtörtént, odébbáll. Így teszi tönkre a Földet. Tudják ez olyan, mint amikor valaki maga alatt vágja a fát. Előbb, utóbb az ág letörik. Az emberiség is így fog járni. Addig szennyez, amíg teljesen el nem pusztítja a környezetét. Tudják a borzalmas az, hogy nem tud elmenni sehova. Azt hiszi, hogy egy ilyen visszafordíthatatlan esemény nem következhet be. De bizony igen. Ha nem vigyázunk, ez igen hamar be fog következni.

Nézzék ezt a tengerpartot. Itt nem látni embert, mert ide már „ciki” menni. Pedig ő tette ezt. Tovább állt. Gondolja, ezek a telepek messze vannak tőle, nem látja, tehát nincs. Aztán fel van háborodva, amikor a háza előtt eldobnak egy csikket, vagy papírzsebkendőt. Ugyanez az ember összeszedi az otthoni szemetét, és szépen kiviszi a közeli erdőbe a fiacskájával, és meg van elégedve, amit tett. Hát ez is az ember. A címben az szerepel, hogy „környezetvédelem, vagy valami más”. A más az a világ, amelyre nem gondol kellőképpen az ember. Nem figyel oda eléggé, nem gondoskodik róla megfelelően, egyszerűen nem érdekli. Itt a nagy baj. Megint azt kell mondani, mint oly sokszor. Az érdekek még mindig előbbre vannak, mint a környezet. 

2020.09.11.

Súlyos a légszennyezés

Senkit nem szeretnék ijesztgetni, csak néhány dologra felhívni a figyelmet. Biztos sokan látták, hogy vannak már olyan országok, ahol szinte napi használat a szájmaszk. Ezt pontosan a szálló por miatt használják. Hogy miért? Csak néhány adat. A légszennyezettség miatt 1,8 évet veszítünk el az életünkből. Hazánk Európában a 4. helyen áll, ami nagyon rossz. Több százezer ember szenved a szálló por okozta megbetegedésektől, úgymint asztma, hörghurut, stb. Melyik szállópor fajta a veszélyes? Bár mindegyik ártalmas, de a PM2,5-es a legveszélyesebb. Ez azért van, mert ennek a pornak a mérete már elég kicsi ahhoz, hogy közvetlenül bekerüljön a tüdőbe, és onnan már nem kerül ki. Ennek mérete 2,5 mikron. Egy átlagos hajszál 80 mikron. A mikron a méter milliomod része, a milliméter ezred része. Nagyon kicsi. Éppen emiatt veszélyes. Több városban mérik a szálló por egészségre ártalmas szintjét. A PM2,5-es egészségügyi határértéke 25 mikrogramm/köbméter. Milyen szennyezőanyagokkal találkozunk a légkörben? Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por PM10, PM2,5, ózon, szén-monoxid, szén-dioxid. Ez utóbbit kihagyják a felsorolásból. Azt emlegetik, hogy szervesen hozzátartozik a légkörhöz, és nem mérgező. Csak egy megjegyzés. Nagyon sokat foglalkoznak az „üvegházhatásról”. A gépjárművek, amikből egyre több lesz, komoly mennyiségű szén-dioxidot termelnek. Ez azon a szinten van, ahol az emberek élnek, lélegeznek. Innentől kezdve érthetetlen, hogy miért nem mérik ennek a szintjét is. Ugyanis a szén-dioxid 10 százalékos koncentráció felett mérgező. A szén-dioxid a tiszta levegő 0,039 térfogat százalékát alkotja. Van itt egy fontos megjegyzés. A tiszta levegő. Azt hiszem, ezt mindenki belátja, hogy ettől már nagyon messze vagyunk, azaz, nagyon nem tiszta a levegő. Bizonyára azt már mindenki észlelte, hogy moziban, színházban, vagy valamilyen zárt helyen tartott nagyobb rendezvényen, ahol sokan vannak, fogy az oxigén, azt mondjuk, nehézzé válik a légzés. Sok ember hamar elhasználja a helyiség oxigénjét, és felhalmozódik a szén-dioxid. Ha a szokásos értékről 0,039 százalékról, 4-5 százalékra emelkedik a szén-dioxid koncentráció, akkor már szaporább és mélyebb a légzés. Egy nagyobb kereszteződésben vajon mennyi lehet az érték?  Mivel a szén-dioxid nehezebb az oxigénnél, ezért alulról tölti ki a légteret és kiszorítja az oxigént. Ilyenkor szokták mondani, hogy „nyissa már ki valaki az ablakot”. Az utakon ugyanez a helyzet. A rengeteg jármű kipufogó gázai lentről felfelé töltik ki a légteret, ezáltal fogy az oxigén. Ezt érezzük akkor, amikor sok jármű közelében tartózkodunk. Biztos észlelte már mindenki, hogy kirándulás alkalmával azt mondjuk, milyen tiszta a levegő. Igen, nincs annyi szennyező anyag a levegőben. Azért érdemes lenne mérni a szén-dioxid tartalmat úgy 1,5-2 méter magasságában is, hiszen itt tartózkodik az ember.     Van még egy érdekes dolog. Nem érteni, hogy miért a dízel autók a szenvedő alanyai a dolognak. Egy kimutatás leszögezi, hogy a „benzines autók 121,6 gramm/kilométer szén-dioxidot, a dízel autók 117,9 gramm/kilométer szén-dioxidot bocsátanak ki”. Forrás: European Environment Agency

Most akkor, hogy is van ez? Sőt! A 2016-os évhez képest a kibocsátott szén-dioxid 0,4 gramm/kilométer mennyiséggel nőtt is. Vagyis a gépjárművek szén-dioxid kibocsátása az intézkedések ellenére még inkább nőtt. Valami nagyon nem stimmel a rendeletek, szabályok, intézkedések körül, ugyanis csökkennie kellene az értékeknek, de ennek ellenére nőnek. Vajon a döntéshozók igazából mit tesznek a cél érdekében? Az adatok azt mutatják, nem sokat. A legutóbbi mérések szerint, amelyet a Meteorológiai Világszervezet tett közzé, 2017-ben 405,5 ppm, 2018-ban 407,8 ppm, 2019-ben 415,56 ppm. Mit jelent a ppm? A ppm azt jelenti, hogy a kérdéses gázból hány molekula van az egy millió összes jelenlévő gázmolekulán belül. Ez a mérés a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy millió molekulából jelenleg 415 CO2 molekula van. Van, amit még szeretnék leírni. Szinte mindenhol más mértékegységet adnak meg. Liter, kilogramm, ppm. Bár a ppm most meg lett határozva, de ezzel nem lehet érzékeltetni, hogy vajon egy köbméter levegőben hány egység szén-dioxid van. 1m3 levegő 1,293 kg. Mivel a levegő egy keverék, így 78% nitrogén, 21% oxigén, és 1% egyéb gázok alkotják. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben van 780 liter nitrogén, 210 liter oxigén, és 1 liter egyéb gázok. Még másképpen. Egy köbméter levegőben van 1,008 kg nitrogén, és 0,285 kg oxigén. Az egyéb gázoknak elenyésző a súlya. Amit a hírekben hallunk, és amit olvasunk, az a „ppm” érték. Vajon ez kézzel foghatóan mit jelent? Azt jelenti, hogy 1milligramm/liter egyenlő egy ppm-el. Most értünk el oda, hogy világosan lássuk a légkörben található CO2 mennyiségét. Ez a mért adat szerint 415 ppm, azaz 415 milligramm/liter. Ez annyit jelent, hogy minden egyes liter levegőben 415 milligramm szén-dioxid található. Egy perc alatt 8 liter levegőt fogyasztunk el. Ez azt jelenti, hogy percenként 3320 milligramm CO2 kerül a tüdőnkbe. Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy naponta 4,78 gramm CO2-ot lélegzünk be. Ennyi idegen, káros anyag kerül a szervezetünkbe. Nem csoda, hogy erősen megnövekedett a légúti és tüdőbetegségek száma. Több ezer cikk, vélemény, szakértő leírás jelent meg ezidáig, és most már szinte naponta olvashatunk a klímavédelemről. Lejjebb kellene vinni, korlátozni kellene, oda kellene figyelni, fontos a megelőzés, stb. Ezekhez hasonló dolgokat hallunk, látunk, olvasunk. Vajon mikor fogunk hallani arról, hogy konkrét intézkedések történnek világszerte? Meddig kell várni erre?

2020.09.05.

Ökolábnyom

Igen érdekes meghatározás látott napvilágot. Igaz, nemcsak ez az egy, hanem sok új kifejezéssel kell megismerkedni. Mindegyik komoly magyarázatra szorul. Itt a probléma. Ugyanis, ez felveti annak a gyanúját, hogy többféleképpen lehet magyarázni. Talán annyi az egységes, hogy valamin változtatni kellene. A megoldások megvannak, a döntés nincs. A legutóbbi adatok is arra vonatkoznak, amikor még a Föld lakossága 6,1 milliárd volt. Ma ez a szám 7,7 milliárd. Nem szeretnék ismét elmarasztaló mondatokat leírni. Egy valamit azért igen. Olyan sok minden számítás, fogalom, megközelítési utak, ötletek, elképzelések, stb. láttak napvilágot, hogy hihetetlen. Most az ökolábnyom, ami sikk. Itt aztán lehet olyan kimutatásokat, elméleteket, számításokat, stb. gyártani, hogy se vége, se hossza. A baj csak az, hogy szinte semmire nem való, mert csak a bajt, a gondot emlegeti, sok esetben megoldást is, de konkrét végrehajtás már egyik mögött sincs. Így minden marad a régi. Azok, akik ezeket megalkották, hátrateszik a kezüket, hogy ők jeleztek, számoltak, figyelmeztettek. Ma már ez kevés. Ha valaki odafigyel egy kicsit a történésekre, láthatja, hogy se vége, se hossza ezeknek az értekezéseknek. Egy biztos. Semmi nem változik. Egy érdekes adatot szeretnék megosztani. Ezt mindenki elvégezheti otthon, semmiféle különleges tanult szakmát nem igényel.  A Föld területének kb. 6 milliárd hektárnyi része használható mezőgazdaságra, ebbe beletartozik az állattartás is.  Csupán 1,4 milliárd hektárnyi terület alkalmas mezőgazdasági művelésre, mert a többi száraz, sziklás, rossz minőségű, fagyos, túl vizes, stb. A számítás szerint egy ember mezőgazdasági ellátására 1944 négyzetméter terület áll rendelkezésre. Ez annyit jelent, hogy ekkora területen kell biztosítani, illetve ekkora terület áll rendelkezésre egy ember számára az összes mezőgazdasági termény előállítására, tehát zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék termesztésére. Nem hihetetlen? De igen. Ezt még azzal lehetne tovább fokozni, hogy ebbe nem tartozik bele az energetikai szükséglet, amit naponta használunk. Van valami, amit érdemes megjegyezni. Nagyon nagy számok jönnek ki egyes esetekben. Mire gondolok? Csak egy példa.

 „Gyakran hangoztatott állítás, hogy 15 ezer liter víz szükséges 1 kilogramm marhahús előállításához. Az ezt állító tanulmány azonban a marhatenyésztés „vízlábnyomába” a csapadékot is beleszámította, rendkívül torz képet adva ezzel a vízszükségletről. A francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) vizsgálatai alapján
1 kilogramm marhahús termelése valójában 50 liter felszíni vagy felszín alatti forrásból biztosított vizet igényel”.

Forrás: üzletem.hu  

Az nagyon hangzatos dolog, hogy elszörnyülködjenek az emberek, hogy mennyi vizet használnak fel 1kg marhahús előállításához. 13 000 liter vizet említenek. A Földön 1,5 milliárd szarvasmarha van. Mivel egy jószág átlagban 550 kg-ot nyom, el lehet végezni egy matematikai műveletet, ami után hihetetlen nagy szám jön ki. Egy biztos. Ez egy nagyon torz számítás. Ezt így nem lehet, és nem is szabad alkalmazni, mert félrevezető. Az ehhez hasonló számítások és értékek teljesen valótlan dolgot mutatnak. A sorozatgyártásban jelentkezik egy dolog, mi szerint nagy tételben olcsóbban lehet előállítani valamit. Ez minden területre érvényes. Lehet hangzatos valami, és lehet rajta ámuldozni, most sem a valós adatokat, információkat kapjuk, hanem egy szélsőséges adatsort. Azt hiszem, ismét a ló másik felén vagyunk. Hogy miért? Nagyon egyszerű. Valamit ki kellett találni, hogy valami megfoghatatlan kerüljön az emberek látóterébe. Már most le szeretném szögezni. Én a környezetvédelem mellett vagyok, az egészséges életmód mellett, és minden olyan kezdeményezés mellett, amely azt a célt szolgálja, hogy miképpen tehetjük élhetőbbé a minden napjainkat. Ami egy kicsit elszomorít, az éppen az, hogy olyan dolgokat feszegetnek, aminek semmi értelme nincs. Mire gondolok. Most éppen az úgynevezett vízlábnyom nevű fogalom, ami érdekes adatokat közölt. A táblázatban látható, hogy az egyes élelmiszeripari termékeknél mennyi vizet használnak el. Ez csak egy töredéke annak, amihez vizet használunk. Látva az értékeket, valami egészen furcsa dolog jutott az eszembe. Ha ennyi vizet használnak el, és itt csak 12 tétel van felsorolva, akkor mennyi a tényleges fogyasztás? Ebben a táblázatban az összérték 26.033 liter víz. Csak gondoljunk bele. 1kg marhahúshoz 13.000 liter vizet használnak el. Az éves marhahús termelés 69,1 millió tonna. Ha elvégezzük a számítást, igen komoly szám jön ki, és ez csak egy termék. Nem akartam a számokba bonyolódni, de gondolom, mindenkinek van némi fogalma, hogy ez mennyi. Valószínűsíthetem, hogy aki ezt összeállította, paradicsomot csak fényképen látott, és soha nem termelt belőle egy szemet sem. Vajon miért? Mert azt illene tudni, hogy egy tő paradicsomon több darab is terem ugyanannyi vízmennyiség mellett. Ha ezeket, és viszonyítva a többi termék állítólagos vízfelhasználási mennyiségét összevetjük, kiderül, hogy a Földön nincs annyi víz, mint amennyi ezekhez szükséges lenne az alapján, amit párosítanak az egyes termékek mellé. Ez egy torz dolog. Nagyon jól hangzik, de nagyon messze van a valóságtól. Ezzel érvelni, hát eléggé furcsa. Csak mellékesen megjegyzem, hogy ez minden területen így van. Mikor lesz az már, amikor ténylegesen, valósan, kertelés nélkül, konkrét adatokra, értékekre támaszkodva kapunk megfelelő és korrekt tájékoztatást? Biztos vagyok benne, hogy soha. Nem ez a cél. Ilyen dolgokat senki ne várjon. Ahhoz, hogy ez az óhaj létrejöjjön, komoly változtatást kellene végrehajtani minden szinten. Ez viszont soha nem fog bekövetkezni. Mindenki annak van kitéve, amit közölnek felé, és ami az adott közzétevő érdeke. Más nem számít. A környezetvédelmi és az ehhez a témához kapcsolódó egyéb területek divatossá váltak. Minden állítólagos hozzáértő mond valami újat, valami kitalált dolgot kezd elterjeszteni, ezt le is írja, aztán ezzel be van fejezve. Érdemi dolog nem történik. Hogy miért? Nem ez a cél. Ilyen egyszerű. A cél az érdekek mentén haladó hatalmas profit. Ez a mozgatója mindennek. Ha valaki, vagy valakik ezt az egész dolgot komolyan vennék, akkor már tettek volna valamit. Ez még most sem történt meg. Konferenciák, rendezvények sokaságát tartják több ezres létszámmal, és nem jutnak semmire. Ezek az emberek döntésképtelenek. Különféle lábnyomokról beszélnek, és nem tesznek semmit. Vagy nem is kell? Csak megy a szöveg. Nézzünk körül. Szeméthegyek, szennyezés, újkori betegségek, egészségtelen termékek világszerte. Nem foglalkoznak semmi olyannal, ami élhetőbbé tenné a környezetünket. Itt tartunk most. Vajon meddig rágják még a csontot a döntéshozók? Miért nem akarnak állást foglalni? Mert ez nem érdek. 

                                                    Ez a diagram az un. vízlábnyom.

Sok más egyéb meghatározás mellett ez is egy divatos, érdekes, hangzatos szó. Az emberek nem tudják hová tenni az ebben foglaltakat. Ennek tényét nagyon sokféleképpen lehet magyarázni. Személy szerint mindig odafigyeltem a környezetemre. Minden téren. Sok mindent ebben a témakörben is érdemes lenne helyre tenni. Mindent a nevén nevezni. Talán érthetőbb lenne, és az emberek is annak tudatában, hogy miről van szó, jobban odafigyelnének sok mindenre. Legfőképpen a környezetükre. Ideje lenne.

2020.08.31.

Szemét mindenhol

A hulladékkezelés bármilyen furcsán is hangzik, szerte a világon igen nagy gondot jelent. Ez így van hazánkban is. Nagy előrelépést jelentett a szelektív hulladékgyűjtés. Hogy is kezdődött? Budapesten az 1990-es évek elején, kísérleti jelleggel kezdődött a szelektív gyűjtés. 2002-ben kiterjesztették a főváros egész területére.  A későbbiekben elterjedt az országban, sőt 2015-től a házhoz menő gyűjtés is megvalósult. Nagy kampány is indult a szelektív hulladék gyűjtéssel kapcsolatban. Ez így nagyon szép lenne, de van egy szépség hibája. Elmondom. Igen furcsa dolgokat tapasztaltam az elmúlt időszakban. Ezeket a helyeket gyűjtő szigeteknek titulálják. Itt megtalálható a sárga konténer a műanyagoknak, a kék konténer a papíroknak, a zöld konténer az üvegeknek. Az állampolgárok e szerint járnak el, aztán jön a szállító, és szépen összeönti az egészet. /Csak egy megjegyzés: korábban olvasni lehetett arról, hogy különböző színű szállítójármű viszi el a különböző fajtájú hulladékot. Megmondom őszintén, én még ilyen szállító autóval nem találkoztam/. Hogy egyértelmű legyen. A külön gyűjtött, azaz, a szelektíven gyűjtött műanyagot, papírt és üveget egy szállító járműbe öntik. Közepes népességű városban élek, és írtam egy levelet a Városüzemeltetésnek a hulladék kezeléssel és a szállítással foglalkozó osztálynak. Említettem, hogy teljesen véletlenül az emeletről végignéztem a szállítási folyamatot négy alkalommal, és meglepődve tapasztaltam, hogy egy térbe öntik a lakosság által szelektíven gyűjtött műanyagot, papírt és üveget. Nem fogják elhinni, mi volt a válasz. Idézem: ha ezt látom és tapasztalom legközelebb, akkor írjam fel a szállító jármű rendszámát, és küldjem el az osztályukra. Ez eléggé meglepett. Ugyanis, elég nagy baj az, ha az üzemeltető, illetve az, aki vezényli a járműveket, nem tudja, hogy milyen tevékenységet folytat, és hogy milyen módon szállít, elviekben szelektíven. Itt megállt a dolog, mert úgy érzem, hiába is bizonygatnám a látottakat, egyszerűen nem foglalkoznának a témával. A szállítás azóta is így történik. Úgy vélem, ilyen értelemben a szelektív gyűjtésnek semmi értelme nincs. De lépjünk tovább. A háztartási hulladék kezelés is hagy némi kívánni valót maga után. Mire gondolok? Az üzletekben kapható gyűjtőtasak nem más, mint műanyag. Ezt szépen a szeméttel együtt beleteszik a háztartási gyűjtő konténerbe. Akkor most, hogy van ez? Vagy csak én nem értem? Lehet. Minden esetre érdekes. Aztán, ha még lépünk egyet, igen nagy problémák kezdenek kialakulni a szállítás körül. Ugyanis egyszerűen nem viszik el a szemetet. A lakosságtól beszedik a pénzt, és az ellenszolgáltatást nem teljesítik. Van már több olyan hely, ahová már egyszerűen el sem megy a kukásautó, sőt akad olyan hely, ahol megszüntették a szelektív szállítást. Itt tartunk most. Ennek az egésznek van egy igen rossz oldala. Kialakulnak szerte az országban az illegális szemétlerakók. Sok felé jártam az országban, és igen sok helyen tapasztaltam ilyet, arról nem is beszélve, hogy számtalan helyen az út mellett van kidobva a szemét. Na, nem a falu közmunkásai által összegyűjtött szemétről van szó. A lakosság által szétdobált hulladékról beszélek. Ilyen az egyes magyar emberek hozzáállása a kérdéshez. Jó példát mutat a vele utazó gyerekének. Látod kisfiam, így kell ezt csinálni! Több kilométerre vagyunk az otthonunktól, itt nem számít gondolattal vezérelve. Nem a témához illeszkedik, de ez olyan, mint amikor megkérdezték az embereket, hogyan közlekednek vasúti átjáróban. A megkérdezettek mindegyike azt mondta, hogy lelassítva, körültekintően hajt át a síneken. Ezt követően megfigyelték, mi történik. Ötven autóból négy hajtott át szabályosan a vasúti síneken. A hulladék dologban ugyanez lenne az eredmény. Én nem dobálom el a szemetet, mindig rendesen a tárolóba teszem. Akkor miért látunk ennyi szemetet a városok utcáin, az utak mentén, és szinte mindenhol? Mert az emberek nem aszerint viselkednek, amit mondanak.  Menjünk tovább. Vannak országok, ahol komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A hulladék kezelés ténylegesen az ami, a szelektív gyűjtés szintén az ami. Szemetet vásárolnak, mert energiát állítanak elő belőle. Hogy csinálják? Lehet, hogy meg kellene kérdezni?  Földterületek, patakok, folyók, ivóvízlelő helyek, tavak szennyeződnek el rohamosan. Felelős nincs. Semmilyen következménye nincs az illegálisan lerakott szemétnek. Az ezzel okozott kár felbecsülhetetlen. Magam és a családom részéről teljesen természetes ennek a témának a fontossága. Vajon másnak miért nem?  

A szilárd hulladékkezelés a világon minden embert érint. A kérdés, hogy kit mennyire. Van, aki kezeli és odafigyel rá és környezetére, van, aki mindenhol csak gyarapítja a szemetet. A lényeg, hogy világviszonylatban egyre nagyobb gondot okoz a hulladék. Hogy ez ellen valamilyen formában lehessen tenni, a ma már korszerűnek mondható hulladékgazdálkodási rendszert, és annak eszközeit jobban ki kellene használni, illetve jóval nagyobb arányban elterjeszteni. Nemcsak a nagyvárosok gazdálkodási rendszerén kellene változtatni, hanem általában a szállítás és újrahasznosítás terén, valamint a megfelelő hulladék energiává történő átalakítását lehetne jobban szorgalmazni. Nem szeretnék számokat írni, de azt hiszem, mindenki tudja, hogy kb. mekkora mennyiségről van szó világszerte. Nagyon nagyról. Ha csak azt vesszük, hogy a világ városaiban évente 2 milliárd tonna kommunális hulladék keletkezik, el lehet képzelni, hogy mekkora feladat ezt megfelelően kezelni. Ma már ez nagy üzletnek számít. Ezzel sincs semmi baj. A baj ott kezdődik, amikor nem megfelelően kezelik ezeket, mert van ilyen. Az még inkább szembeötlő, hogy a szemetelés, a szemét kezelése nagyon eltérő országonként is. Hazánk nem képvisel valami jó helyet egy ilyen ranglétrán. Sőt! Nagyon sok tennivaló lenne ezen a területen is. Voltak kezdeményezések arra nézve, hogy tanyákon, telkeken, egyéb területeken nem lehet több fémhulladék felhalmozni, mint három köbméter. Erre azt hiszem, már kevesen emlékeznek, pedig nem volt nagyon régen egy ilyen előírás. Aztán persze feledésbe merült, mint sok más. Ha valami nem következetes, akkor nem is működik. Nagy szükség lenne arra, hogy a lakosságot jobban tájékoztassák a hulladékkezelésről. Főleg arról, ami rá tartozik. Addig, amíg az apuka eldobja a szemetet, sőt elviszi a kisfiával a közeli erdőbe, azzal a felhívással, hogy fiacskám figyeld nem jön-e valaki, addig sok mindenről nem lehet beszélni. Nézzünk körül! Az egész ország területén rengeteg a hulladék. Ebben minden van. Szó szerint. Szerintem ezzel kellene kezdeni. Ez ugyancsak a gyerekeinknek, unokáinknak fog gondot okozni, szinte megoldhatatlan problémát, ha nem kezdjük el időben helyrerakni ezt a területet /is/.    

 

     Azt hiszem, ez a kép önmagáért beszél. Egyszerűen érthetetlen, hogy az emberek ennyire felelőtlenek. A saját környezetét károsítja. A baj az, hogy ezt az agya nem tudja felfogni. Roppant okosnak, műveltnek, udvariasnak, törvénytisztelőnek adja ki magát, közben aljas módon szennyezi a talajt, a vizet, a levegőt. Itt fel lehet tenni azt a kérdést: mit okoz a hulladék? Lehet, hogy első olvasatra azt lehet mondani, hát mit is? Aztán, ha jobban belegondolunk, akkor hamar rá lehet jönni, hogy nagyon sok minden kellemetlenséget, sőt komoly bajt is. Biztos mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy a kukák mellett, a gyűjtőszigetek közelében, a konténerek mellett landolnak a szemétkupacok. Sőt! Vannak ennél még rosszabb helyzetek, amikor erdőszélen, erdőben, patakok közelében, patakokban, külterületeken sok esetben igen nagy mennyiségű hulladékot hordanak össze az emberek. Ebben mindenfajta szemetet meg lehet találni. Vajon miért? Sok esetben egyszerűen nem lehet magyarázatot találni az esetekre. Sokat gondolkodtam azon, vajon mi ennek az oka? Nem tudok rájönni. Illetve egy magyarázat van. Ennyire felelőtlenek az emberek, és ennyire nem törődnek a környezetükkel. Ugyanis ezeket a dolgokat aránylag messze elviszik, gondolván, ha nincs a közelemben és nem látom, akkor nincs. Megszabadultam tőle, nincs a közelemben. Tovább nem gondolkodik. Ez a magatartás már kisgyerekkorban kialakul, hiszen a csokoládépapír, a papírzsebkendő, sok esetben a papírzacskó is a járdán, úton landol. Lehetne még tovább fokozni, hogy az üdítős palackok, az energiaitalos dobozok, a cigaretta csikkek és sok más egyéb dolog is a közterületeket díszíti. Ez már magyar szokás. Biztos mindenki utazik valahová, elmegy nyaralni, és mit lát a környezetében, szemetet. Tudják mi az érdekes? Nem is zavarja őket. Ott megy el mellette, nem teszi a gyűjtőbe. Ha mégis ez megtörténik, de rossz a célzás, nehogy már lehajoljon érte és beletegye a kukába. Annyira nem alacsonyodik le. Jó helyen van ott. Holnapután már úgysem leszek itt. Nem számít. Pedig mennyire számít! Bizonyára mindenki találkozott már azzal, hogy bizonyos anyagok mennyi idő alatt bomlanak el.

      Hát nem érdekes? Addig, amíg el nem bomlik, szennyezi a környezetet. Talajt, vizet, levegőt.

Az itt felsorolt hulladékok közül, mindegyik megtalálható erdő szélen, mezőn, patak partján, turista utak mellett, elhagyatott helyeken, utak, vasutak mellett. Nemcsak mi látjuk, hanem az ide látogató turista. A vélemény megvan. Az itteni azt mondja, kit érdekel. Sajnos ez a jelenség országos. Nincs megfelelő tájékoztatás a hulladék veszélyeiről. Sok helyen már jelentkeznek is a hatások. Szennyezett vizek, szennyezett talajok, szennyezett falusi és városi területek, szennyezett természet. Újabban valami egészen más is felütötte a fejét. Elszaporodtak a rágcsálók, sőt, sok helyen már a vadállatok is megjelentek a hulladéktárolók körül. Az emberre ez nagyon veszélyes. A nagyobb vadak támadnak, hiszen a táplálékszerzés fontos számukra, a kisebb rágcsálók pedig fertőzéseket terjesztenek. Nagyon kevésen múlik, hogy valami nemkívánatos dolog történjen. Kérhetek valamit? Vigyázzunk környezetünkre. Sok helyen már hasznot is tudnak csinálni a hulladékból. Higgyék el, érdemes odafigyelni a környezetünkre, hiszen unokáink is itt szeretnének élni, és olyan környezetben, aminek ők is örülnek.   

2020.08.26.

Fényszennyezés, zajszennyezés

Igen, ezek már a modern kor új szennyező „anyagai”. Hogy miért? Valamikor csillagászattal foglalkoztam. Persze amatőr szinten. Fő terület a meteorészlelés volt. Ez úgy a 80-as években volt. Végeztünk egyéni és szinkron észleléseket is. A lényeg az, hogy akkor még lehetett találni olyan helyet, ahol megfelelő volt az égbolt észlelése. Nem volt zavaró fény. Annak idején kidolgoztam általános iskolásoknak egy egyszerű mérési feladatot, mely abból állt, hogy mérjék minden segédeszköz nélkül a lakóhelyük fényszennyezési mértékét. Akkor nem volt rá igény. Majd jóval később találkoztam ezzel a fogalommal. most ott tartunk, ha az ember valamilyen szabadszemes, esetleg távcsöves megfigyelést szeretne végezni, igen távol el kell menni egy településtől, mert az égbolt „világos”. Rengeteg a fény. Meg lehet nézni a világ kivilágított részeit.

Nagyon nagy területről van szó. A modern világ ezt is maga előtt tolja, meg még sok mást. Nézzünk körül. Mindenhol a fényforrások ezrei. Már egy kisebb település felett is látni a fényburkot, ha elmegyünk néhány kilométert a falutól, és visszanézünk. Sajnos ez egyre inkább zavaró lesz. A fényszennyezés környezetkárosító is, hiszen több energiát kell termelni ahhoz, hogy a megfelelő számú világító testek világítsanak. A fény erőteljesen szóródik is, így még nagyobb területek válnak többé-kevésbé világossá. Ez már egy visszafordíthatatlan jelenség. Egy személyes tapasztalat. Aktív amatőr csillagász koromban a meteor megfigyelés volt a szakterületem. Volt egy etalon csillag, amihez viszonyítani lehetett, hogy milyen tiszta az égbolt, milyen fényes az égbolt. Ez a Draco csillagkép egyik csillaga volt, melynek 5,8 magnitúdó a fényessége. Ilyen égbolt mellett már lehetett észlelni, hiszen az emberi szem úgy 6 magnitúdóig észleli a fényt. Ma már ugyanarról a helyről ez nem látható. 

           Ezen a képen tökéletesen látni a lakott terület fölött kialakult fényburkot.

A másik ilyen dolog a zajszennyezés. Sajnos ez már igencsak a modern világ újabb baja. Rengeteg zaj érkezik mindenhonnan. Már egy kisváros is rendelkezik komoly zajszennyezési szinttel. Sőt! Sok esetben még egy falu is. A közlekedés, az utakon folyó munkálatok, a rohanó élet elkerülhetetlen velejárója a zaj. Egyszerűen nem lehet kiszűrni. Egyre többen távolodnak el, vagy megpróbálnak eltávolodni ezektől a helyektől. Igen, a hallás élménye fontos dolog. Mondani szokták, hogy „hallani a csendet”. Igen, biztos nem csak én vagyok egyedül, aki nagyon sok esetben arra vágyik, hogy csend legyen. Az olyan jó. Vagy egyáltalán nem? Egy biztos, az emberi szervezet megkívánja a hanghatások normális szinten lévő állapotát. Az sem véletlen, hogy az erős hanghatások roncsolják a fül érzékenységét. Minden, ami erős zajjal jár, káros. A fényszennyezés „csak” egy élményt, egy látványt tesz semmissé, a zaj viszont szervezeti károsodáshoz is vezethet. Nagyon sok helyről érkeznek hangok, sok esetben olyan hangok, melyek bántják a fülünket. A fül nagyon finom szervünk. A hallás, és egyben az egyensúly-érzékelő szervünk is. Az emberi fül 20-16000 Hz /Hertz/ közötti tartományban hallja a hangokat. Miért fontos, hogy kezeljük a zajszintet? A zaj különböző frekvenciájú /hullámhosszú/ és erősségű hangok keveréke. A zaj nagyon is káros lehet az ember számára. Ezek károsító hatása függ az erősségtől, a hangmagaságtól, az időtartamától. Talán ezek a legfontosabbak. A zajszennyezés akkor is veszélyes, ha tartósan van kitéve valaki ennek a káros hatásnak. Tehát a káros hatás nemcsak akkor alakul ki, amikor erős hanghatások érik az embert, hanem akkor is, amikor olyan körülmények között él az ember, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. A hang erősségét decibelben mérjük. Milyen értékeket határozunk meg? A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk.

Zajszintek egészségügyi értékei

40-60 dB

megszokható

65-75 dB

nem szokható, de még nem káros

75 dB felett

hallásromlás

120-130 dB

visszafordíthatatlan hallás károsodás

 

Ha naponta ér 85 decibelnyi hanghatás, akkor is halláscsökkenés lép fel. A zajártalom okozta süketülés visszafordíthatatlan folyamat. Semmivel nem gyógyítható. Sem gyógyszer, sem műtét nem segít.

Zajszintek decibelben

Levélsusogás

10 dB

Óraketyegés

20 dB

Társalgási beszéd

60-70 dB

Hangos beszéd

70-85 dB

Kiabálás

80-100 dB

Zongora

60-95 dB

Légkalapács

105 dB

Légköszörű

115-116 dB

Kézi köszörű

104-106 dB

Léglökéses repülő /3 méteres távolságból/

135-140 dB

Fájdalomküszöb

130 dB

 

A zaj hatása az emberi szervezetre

30 dB-től pszichés panaszok

65 dB-től vegetatív problémák

90 dB-től károsodnak a hallószervek

120 dB fizikai fájdalmat okoz

160 dB-nél átszakad a dobhártya

175 dB-t nem éljük túl

Sajnos a városokban élők találkozhatnak 75-80 decibeles hanghatással is. Igaz, nem állandó a terhelés, de folyamatában eléggé veszélyes.  

2020.08.20.

Szálló por

        A jó idő beköszöntével egyre inkább megnő a szálló por a levegőben. Vajon miért baj ez? Megpróbálom több oldalról is megvilágítani ezt a kérdést. Tudom, sokan talán legyintenek, akik olvassák, hogy na, már megint valaki kitalált egy történetet. Talán azért érdemes néhány percet rászánni erre a témára. Nem olyan messziről kezdeném. Úgy 50-60 évvel ezelőtt elkezdődött egy ipar felvirágzása. Ez nem más, mint a vegyipar. Azért emelem ki ezt az egyet, mert ez okozza a legnagyobb gondot a mai napig is. A vegyi termékek a legveszélyesebbek. Nem látható, nem érzékelhető, csak bizonyos esetekben. Mindenhol jelen van. A levegőben, a talajban, a vizekben. A régi lőterek ólomszármazékai, amik a felszínre kerülnek, a vegyi gyárak által termelt salakanyagok, melyeket nem semlegesítettek, a gyógyszergyárak által termelt melléktermékek, melyeket nem tudunk, hol vannak. Egy biztos. Több nagy veszélyes hulladéklerakót tartanak nyílván. Ezekben tonnaszámra állnak a különböző vegyi anyagok. Némelyikről már nem is tudni, hogy mi. Ezek az anyagok roppant veszélyesek, hiszen kemikáliák. Sajnos azt is el kell mondani, hogy ez így van szerte a világban. Az ember sajátja, hogy ami tőlem messze van, az nem árthat. Ez a gondolkodás mélyen benne van az emberek gondolatvilágában. Ennek ékes példái, hogy országszerte rengeteg szemetet lehet látni. Ebben minden benne van. Kommunális és veszélyes hulladék egyaránt. Csak egy példát szeretnék kiemelni, ami talán érzékeltetni tudja egy kicsit, hogy miként is áll hazánk lakossága a hulladék kérdéshez. Már az gondot jelent, ha szelektíven kell gyűjteni. Az még nagyobb gond, ha lát egy szemétkupacot, máris az ő szemetét is oda rakja. Nem fárad azzal, hogy a megfelelő helyre elvigye. Minek. Ott jó, ahová tettem. Ezzel letudja ezt a kérdést. Aztán jön a következő „környezetbarát” ember, és ő is oda teszi. A végén kialakul egy tekintélyes szemétkupac. Ez még ott is jellemző, ahol szemetes konténerek vannak. Nem bele, hanem mellé teszi, mert így könnyebb. Nem kell bajlódni, hogy kinyitom, beleteszem, visszacsukom. Ezen a gondolkodáson nagyon nehéz már változtatni. Olyannyira, ha az ember szól érte, hogy legyen szíves a konténerbe tenni, akkor hatalmas arccal üvölt, hogy foglalkozzon a saját dolgaival, és ne szóljon bele a másokéba. Hát úgy néz ki, ez a helyes magatartás. Az ilyen embernek egyszerűen kár bármit is mondani, mert agyilag nem tudja felfogni az egész lényegét. Itt tartunk most. Hazánk a szemét országa lett. Utcákon, tereken, utak mellett, vasutak mellett, erdőkben, kiránduló helyeken, gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk szeméttel. Az érdekes az, ha megkérdeznénk az embereket, akkor olyan szépen elmondják, hogy ők mindig pontosan oda teszik a szemetjüket, ahová kell. Ez egy álságos dolog. Az emberek hazug voltát erősíti ez a hozzáállás. A lényeg, hogy a szemét gyűlik, és egyre inkább csúfítja el a környezetünket. Van viszont egy ennél sokkal veszélyesebb oldala is. Említettem, hogy nagyon sok hulladéklerakó van az országban évtizedek óta. Ezekben a lerakókban általában veszélyes hulladékokat tárolnak. Mondhatni azt, hogy jó helyen, egy helyen vannak, mi történhet. Egyszerűen annyi történik, hogy ez a veszélyes anyag leszívódik a talajvíz szintjéig, sőt sok esetben még az alá is, és szennyezi a felszín alatti vizeket, a talajról nem is beszélve. Az emberek is kiviszik a szemetjüket az erdő szélére, és lepakolják. Függetlenül attól, hogy milyen hulladékról van szó. Mi történik ezeken a helyeken? Az időjárásnak köszönhetően ezek a hulladékok kezdenek kiszáradni, a talajba jutó vegyi anyagok átitatják a felszínt, majd a meleg ezt is kiszárítja. Aztán jönnek a szelek, és igen messzire elszállítják ezeket a porszemeket, amik magukkal viszik a szennyezést. Éppenséggel még az is előfordulhat, hogy az a valaki szívja be ezt a finom port, aki az erdő szélére vitte a szemetét. De ahogy említettem, ez nem jut el az agya központi részébe. A sajnálatos az, hogy ilyen módon, ezeken a helyeken folyamatosan termelődik a finom por, és folyamatosan hordja szét a szél. Többször előfordul, hogy meggyújtják ezeket a lerakókat. Ez még inkább veszélyes, hiszen a füsttel még messzebb eljut a vegyi anyag a levegőben. Miért veszélyes ez? Egyszerűen azért, mert ezek a részecskék az úgynevezett PM2,5-es tartományba esnek. Ez az a minőség, ami már túljut a szájon, a garaton, és bekerül a tüdőbe, ahonnan már nem űrül ki. Ez a veszélyes. A PM2,5 azt jelenti, hogy a részecske 2,5, vagy ennél kisebb méretű mikronban kifejezve. A mikron a méter egymilliomod része. Az emberi hajszál 80mikron körüli. Persze keletkezik ennél nagyobb méretű, úgynevezett PM10-es méretű részecske is. Ez ugye 10 mikront jelent. Ha összevetjük a hajszállal, akkor beláthatjuk, hogy ez is túljuthat a szájüregen. A veszély abban rejlik, hogy ezek a finom szálló porok viszik magukkal a vegyi anyagokat is, amit aztán belélegzünk. Hogy honnan kerül a környezetünkbe ez a veszélyes anyag, úgy értem, hogy melyik lerakóból, azt igazából nem tudni, mert több száz kilométert is megtehetnek ezek a részecskék a szél által. Az erdőszéli lerakóból könnyebben. Ez a hozzáállás azt is jelenti, hogy saját magunkat mérgezzük. Itt visszatérhetünk egy korábbi mondathoz: ami tőlem távol van, az nem árthat. Itt az egyszerű példa, hogy nagyon is árthat. Talán érdemes lenne ezt is felfogni és tudatosítani, hogy ezáltal magamat is mérgezem, sőt, a családomat is. Itt említenék egy korábbi példát, ami a leírtak esetében is igaz. Egy társaság a kocsmából hazafelé „jó dolgukban” összetörik a telefonfülkét. Hazaérve tapasztalják, hogy sajnos, de mentőt kellene hívni egy családtagjukhoz. Igen ám, de a telefonfülke összetört. Ez így van a hulladékkal is. Biztos, hogy az emberek saját maguknak tesznek rosszat azzal, hogy úgy kezelik a szemétkérdést, hogy saját magukban tesznek kárt. Nagyon is oda kell figyelni ezekre a dolgokra. Mindig kicsiben kell elkezdeni, saját környezetünkben, és szóljunk, ha rendetlen embereket látunk. Nagyon sok más egyéb hatás éri az embert nap, mint nap, ne tetézzük még azzal is, hogy erőteljesen mérgezzük saját magunkat. Ez a táblázat megmutatja, hogy a különböző méretű részecskék milyen mélyen tudnak behatolni a tüdőbe.

 

A PM10 és PM2,5-es szállópor bejutása szervezetbe

PM méret mikronban

Orrjáratok

PM11-7

Torok

PM7-4,7

Légcső

PM4,7-3,3

Elsődleges hörgők

PM4,7-3,3

Hörgők

PM1,1-0,65

Hörgő ágak

PM2,1-1,1

Tüdő léghólyagocskák

PM0,65-0,43

 

Biztos, hogy sokat kell foglalkozni azzal, hogy milyen módon lehetne csökkenteni azokat az anyagokat, melyek veszélyesek az ember egészségére nézve. Mert ártalmas anyagok vannak bőven. Sokáig nem is törődtek a szálló por jelenlétével, és azzal, hogy milyen ártalmas. Szállt, és ezzel be volt fejezve. Persze az közel sem mindegy, hogy az a szálló por minőségileg milyen. Itt már nemcsak a szó szoros értelemben vett porról van szó, hanem ami még mellé társul. A szennyező anyagok. Csak képzeljük el. A sok illegálisan lerakott szemét, hulladék, amelyek nemcsak természetes anyagokat tartalmaznak, hanem veszélyes anyagokat is, ugyanúgy szállnak a levegőben, mint bármi más, illetve a por. A talajba beívódott és a napsugárzás hatására kiszáradt szennyező anyag szállóvá válik. Megfelelő közegbe érve, például az ember szájüregébe, orrüregébe, máris oldódni kezd, és megkezdi romboló hatását. Na, itt még nagyon sokan nem tartanak, hogy ezt a folyamatot végig kövessék. Pedig jó lenne. Talán érdemes lenne komoly ismeretterjesztést folytatni ebben a témában, hiszen nagyon sok a légúti megbetegedések száma. Több helyen is lehet találkozni ezzel a diagrammal.

Érdemes néhány pillantást vetni, hogy néhány országban, milyen körülmények uralkodnak ebben a kérdésben. Elszomorító. Vajon meddig kell még várni, hogy valamilyen változás történjen ezen a területen is? Mert igen sok helyen módosítani kellene bizonyos eljárásokon, intézkedéseken, környezetvédelmi rendszereken. Ezek mind az embert szolgálnák. Vagy ez nem szempont?

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Debrecen

(Kovács Gyula, 2019.06.24 14:00)

Már a nyár közepén járunk, mégis nagyon sok sápadt, fehér embert lehet látni. Nekik különösen ajánlanám ezt a cikket. Ha tudnák, mennyire fontos a napfény, igyekeznének több időt tölteni a szabadban, nem félnének a naptól.