Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezetvédelem

2019.09.14.

Az oxigén felhasználása

Egy ember naponta 10 000 liter levegőt lélegez be. A levegő összetétele 78% nitrogén, 21% oxigén, a többi egyéb gázok. Ebből adódik, hogy egy ember 2 100 liter oxigént lélegez be naponta. Ez 2,1 köbméter. Az emberiség naponta 13-15 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el. Nem levegőt, oxigént. Ha tovább számolunk, akkor 5518,8 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el az emberiség, egy év alatt. Egy ötven éves fa egy ember oxigén szükségletét termeli meg egy vegetációs idő alatt. Egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeren, egy óra alatt. Ezek borzalmas nagy számok. Viszont érdemes elgondolkodni rajta. Igaz, hogy nemcsak a fák termelnek oxigént, hanem az óceánokban élő planktonok is.

Nem akarok tovább a számokba belebonyolódni, csak annyit, hány ember él a Földön, hány olyan eszköz közlekedik a Földön, amely oxigént fogyaszt, hány állat él, mely szintén oxigént fogyaszt, és itt kell megemlíteni még mindent, ami ég, és szintén oxigént fogyaszt, pl. erdőtüzek. Összevetve: vajon kellően becsüljük-e a Földünk által nyújtott élethez nélkülözhetetlen oxigént? Vagy csak tudomásul vesszük, hogy ez a gáz csak úgy van? Az a tökéletes űrhajó, amely több mint 7 milliárd embert visz a hátán, vajon meddig képes tökéletesen működni? Vigyázzunk rá. Egy van belőle, és ezen élünk.      

2019.09.12.

A savas eső

Iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy különféle pH értékek léteznek. Mi az a pH érték? A pH érték megmutatja, hogy egy adott folyadék mennyire savas, mennyire lúgos, és melyik tartománya semleges. A tiszta víz pH értéke 7, ennél kisebb pH –érték savasságot, nagyobb pH-érték lúgosságot jelent. Ennyi elég ahhoz, hogy tudjuk, mit jelent az, amikor azt mondjuk, hogy savas eső esett.

Mindkét folyadék szélsőséges jellemzője nem jó. Hogy még közelebbit mondjak a savas eső jellegéről, még egy érdekesség. Az emberi gyomor pH-értéke, azaz, savassága, gyomorsava 1,0-1,5. Viszonyítási alap: az akkumulátoroknak  a pH-értéke 1. Mi a savas eső? Olyan eső, mely savasabb a rendes esőnél, azaz, pH-értéke kisebb, mint 7. A savas esőt a légkörbe kerülő kén-dioxid okozza, a gyengébb hatást a szén-dioxidból létrejövő szénsav okozza. A nagy baj az, hogy a légkörben jelen lévő kénsav és a salétromsav 2,4 pH-értékű is lehet. Ez az esőfajta az erdőkre, és a vizek halállományára is veszélyes. Hogy még jobban érzékeltessem a savas esők káros hatását, biztos mindenki látott már köztéri szobrot, kissé érdekes külsővel. Ez is a savas eső romboló hatása miatt van. Szoros összefüggés van a káros anyag kibocsátás, és a savas esők között, hiszen a légkörbe kerülő égéstermékek reakcióba lépnek a levegőben található vízgőzzel, és ezáltal kialakul a savas eső.

Anyag

pH-érték

Kémhatás

Akkumulátorsav

1

savas

Gyomorsav

1,0-1,5

savas

Citromsav

2,4

savas

Coca-Cola

2,0-3,0

savas

Ecetsav

2,5

savas

Gyümölcslé

2,7

savas

Narancslé, almalé

3,5

savas

Bor

4,0

savas

Savanyú tej

4,5

savas

Sör

4,5-5,0

savas

Savas eső

5,0

savas

Kávé

5,0

savas

Tea

5,5

savas

Eső

5,6

savas

Ásványvíz

6,0

savas

Tej

6,5

savas

Víz

6,0-8,5

közel semleges

Emberi nyál

6,5-7,4

közel semleges

Vér

7,4

lúgos

Tengervíz

7,5-8,4

lúgos

Hasnyálmirigy

8,3

lúgos

Szappan

9,0-10,0

lúgos

Háztartási ammónia

11,5

lúgos

Oltott mész

12,4

lúgos

Hipó

12,5

lúgos

Beton

12,6

lúgos

Marónátron

13,5-14

lúgos

 

2019.09.07.

Alternatív energiaforrás

Biztos vannak nálam sokkal nagyobb tudással rendelkező személyek, akik a szélerőművek témakörben jártasabbak. Valami azért megütötte a szememet, és csodálkozva olvastam, hogy milyen szabályozások vannak ma hazánkban a szélgenerátorokkal kapcsolatban. Teljesen meg is döbbentem. Lássuk. Az erre vonatkozó szabályozást 2016-ban hozták. Ez kimondja, hogy idézem:

„az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”
 

Ez annyit jelent, hogy a települések 12 km-es környezetében nem lehet szélturbinákat elhelyezni. Ez a szabályozás ma is érvényes, és annyit jelent, hogy hazánk területén sehol nem lehet szélturbinákat elhelyezni. 

A következő táblázat megmutatja a hálózatra kapcsolt szélenergia kapacitásokat 2019 első felében. 

Hálózatra kapcsolt szélenergia

kapacitások 2019 első felében

 

Szárazföldi szél

Tengeri szél

Franciaország

523 MW

 

Svédország

459 MW

 

Németország

287 MW

252 MW

Olaszország

286 MW

 

Ukrajna

262 MW

 

Törökország

229 MW

 

Görögország

201 MW

 

Nagy-Britannia

187 MW

931 MW

Spanyolország

148 MW

 

Hollandia

83 MW

 

 

2019.09.04.

A hulladékról

Évi több mint kétmilliárd tonna kommunális hulladék keletkezik a világon. Ez nagyon nagy mennyiség. Ehhez még hozzájön az egyéb hulladék, olyan, mint az elektronikai, vagy maga a szennyvíz. Itt meg kell állni egy kicsit. Szerencsére a szennyvíz ma már nagy százalékban kezelt termék. Sajnos nagyon sok olyan hely van még a világon, ahol szűrés nélkül kerül a szennyvíz az egyes patakokba, folyókba. Ma már kimutathatóak az egyes vegyi anyagok a folyókban, tavakban, sőt már néhány helyen a talajvízben is. Hihetetlen károkat lehet okozni ezekkel az anyagokkal, mert a legkülönfélébb vegyi termékek kerülnek sok esetben a föld alá. Magyarul elássák.  Ezek a hordók, dobozok idővel korrodálnak olyannyira, hogy kiszabadul belőlük a káros anyag, szennyezve a környezetet, főleg a felszín alatti vizeket. A szilárd hulladékok is nagy gondot jelentenek világszerte. Nem sok országban tudják ezt rendesen kezelni. A szennyvíz is, és a kommunális hulladék is, nemcsak mint szemét van jelen, hanem fertőző forrás. Nagyon gyorsan elterjednek az élősködők és egyéb más kártevők, nem beszélve a bomló termékekben keletkező baktériumokról. Az egyes hulladéklerakók  fertőző gócok. Ha már fertőzésről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy igen régóta kedvelt sportja nagyon sok embernek a hegymászás. Sok esetben napokat, heteket, sőt hónapokat is eltöltenek egy ilyen helyen. Az anyagcsere termékek kezelése egyáltalán nincs megoldva. Ez olyan helyen igen veszélyes, ahol gleccserek, hó-, és jeges vidékek vannak. Ugyanis ezek a helyek kezdenek kiolvadni, és az olvadék vízzel belekerülnek a víz természetes körforgásába. Több száz, vagy inkább több ezer ember salakanyaga hever ezeken a helyeken. Azt hiszem, tovább nem kell ecsetelnem ezt a folyamatot.

Sajnos még ma is több fejlettnek mondott országban sem megoldott a hulladék normális tárolása. Ugyanis az egyes hulladék konténerek olyan állapotban vannak, amik fertőzési gócnak számítanak. Tisztántartásuk némi kívánnivalót hagy maga után. Több helyen már megjelentek az állatok, de nem ritka a kisebb rágcsálók jelenléte. Ezek, mint tudjuk, elég aktívan részt vesznek a fertőzések terjesztésében. Itt is, mint nagyon sok más helyen az igényesség hiányzik.

Jó lenne, ha sokkal többet, és sokkal behatóbban foglalkoznának a hulladék gazdálkodással foglalkozó cégek a szemét kezelésével, és annak tárolásával. Azért valami még ide kívánkozik a teljesség igényével. Maguk a lakók is jobban odafigyelhetnének a saját szemetükre. Ne a felelőtlen viselkedésükkel, - itt az illegális szemétlerakókra, illetve a konténerek mellé tett szemétre gondolok-, hívják fel magukra a figyelmet, és erősítsék az igénytelen emberek táborát, hanem figyeljenek oda jobban szűk környezetükre is. Higgyék el, megéri.   

2019.08.30.

Változás

Sok esetben találkozni az „átlaghoz képest” kifejezéssel, amikor megadnak egy időszakot viszonyítási alapként. Ez minden esetben nem valós érték. Sőt! Sok esetben eléggé megtévesztő. Az említett kifejezés főleg időjárási összehasonlítások kapcsán lát napvilágot. Próbáltam kideríteni, vajon hány hőségnap volt 2010 óta. Jó néhány oldal át kellett néznem, mire össze tudtam szedni az adatokat. Itt is találkoztam az említett viszonyítási alappal. Sokadik alkalommal foglalkoznak a klímaváltozással, és nagyon szép írások jelennek meg, hogy így kell tenni, meg úgy kell tenni. Mindent közölnek ezzel kapcsolatban. Említik a tényeket, hogy egyes helyeken ezt okozta, másik helyen mást, stb. Konferenciák sokaságát tartják ebben a témában már mióta. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: ennyire nem értenek hozzá, hogy évek óta nem tudnak kellő döntést hozni a kérdésben? Egy tippem van, hogy miért nem. Ezt is a politika és az érdekek irányítják, bármi legyen is az ára. Tény, hogy a változások negatív hatásai a mostani döntéshozókat nem érintik. De nem gondolnak az utódaikra? 

Az egyes klímajelentések leragadtak azon a ponton, amit már évek óta hangsúlyoznak szakértők. A kulcsszó a 1,5 fokos hőmérséklet emelkedés. Ezen rágódnak már hosszú ideje. Most az újabb az, hogy ez az emelkedés 2030-2052-ben elérheti az 1,5 fokot. E köré csoportosítanak minden dolgot. Különböző szemszögekből jelennek meg írások. Ismét a kérdés. Ennyi szakértő vajon miért nem tud megfelelő és jó döntést hozni? Szerintem több ezer oldal foglalkozik ezzel a témával, viszont konkrét javaslattal egy sem. Illetve lenne, de azt nem hajtják végre. Vajon miért nem? Hát lenne pár ötletem. Nem volna szabad bizonyos megállapodásokra, szerződésekre és egyéb hivatalos fórumokra hivatkozni, hogy ezért, meg ezért nem lehet változtatni. Igenis lehet. Vannak törvények, melyeket egyik napról a másikra meghoznak, és alkalmaznak is. Ebben nem lehet? A lakhelyünk a tét, a Földünk jövője a tét, az utánunk jövő generáció a tét. Ha ez tönkremegy, azok sem tudnak sehova sem menni, akik halogatják a jó döntéseket. Különböző modellekre hivatkoznak. Egyszerű hétköznapi formában meg lehet tapasztalni a változásokat, megállapítani a változások jelentőségét, mindenféle tudományos fokozat és szakértelem nélkül. Mi az akadály? Mi okozza ezt a nemtörődöm magatartást? Hát persze. Az érdekek és a pénz. Tudják mi a legszomorúbb? Hogy ennyi állítólagos szakértő döntésképtelen. Valami még. Egy Jr. Albert Arnold Gore nevezetű ember, aki az Egyesült Államok alelnöke volt, politikus, és környezetvédő, elkészített egy filmet, melyet 2006-ban tettek közzé. Talán sokan emlékeznek rá. A címe: „Kellemetlen igazság”. Kérem, ha tehetik, nézzék meg. Itt csak azért említem, mert már a 2000-es években komolyan foglalkoztatta a közvéleményt a Földünkön zajló változások. Most mennyit írunk? 2019-et. Változás semmi, sőt!

2019.08.28.

A légkör

Nagyon fontos a légkör összetétele, mert ettől is függ az élet a Földön. Ha nem lenne oxigén, akkor élet sem lenne. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő módon figyeljünk oda erre az állapotra. Éppen aktuális, hiszen számtalan hír jelenik meg, hogy milyen erdőtüzek alakultak ki a világ különböző pontjain, és azok mennyire károsak. Sajnos ebben az esetben is sok olyan cikk jelenik meg, ami nem feltétlenül tárja fel a valós helyzetet. Igen sokat kell olvasni ahhoz, hogy aránylag reális képet kapjunk arról, vajon mi is történik ezeken a helyeken. Tény az, hogy sok tűzfészek alakult ki az egyes földrészeken. Van, amelyik nagyobb hírként jelenik meg, van olyan, amit egyáltalán nem is említenek. Szerencsére vannak műholdak, melyek aránylag pontos felvételeket készítenek ezekről a helyekről. Sajnos annyit nem tudni, hogy ezek a gócok mekkora kiterjedéssel rendelkeznek. Tudjuk, hogy hihetetlen részletes felvételek is készülnek, szinte egy házhelyet is meg lehet különböztetni az egyes képeken. Az alábbi felsorolás megmutatja a légkör összetételét.

A légkör összetétele:

Nitrogén/N2/                           78,084%

Oxigén /O2/                            20,946%

Argon /Ar/                              0,934%

Szén-dioxid /CO2/                  0,032%

Aeroszolok, nyomgázok                    0,004%

Most ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen volt a földi légkör a korábbi időszakokban. Annyi bizonyos, hogy amióta élőlények alakultak ki a bolygónkon, hasonló összetételű légkört lehet feltételezni. A légköri oxigén nyomása 3000 méteres magasságban 31%-kal, 5000 méteres magasságban 44%-kal, 8000 méteres magasságban 65%-kal csökken. A tengerszinten a légkör oxigén tartalma 20,946%.

Tengerszint feletti magasság

Oxigén tartalom

0 méter

20,95%

3000 méter

14,45%

5000 méter

11,73%

8000 méter

7,33%

 

Miért fontos ez? Az emberi test tengerszint feletti magasságon működik a legjobban, ahol a légnyomás 1 atmoszféra. Jelenleg a mérőeszközökön hPa /hektopaszkál/ formájában adják meg, ami 1013hPa van feltüntetve. Ezen a nyomáson a vérben található hemoglobin megköti az oxigént, és elszállítja a test minden részébe. A magasság növelésével az oxigén nyomás csökken, ami azt eredményezi, hogy szaporábban kell levegőt venni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén kerüljön a test minden pontjára. Fontos megjegyezni, hogy a levegő nyomása a lényeges, hiszen az emberi test 1 atmoszféra nyomáson működik tökéletesen, ha ez csökken, akkor csak több levegővétellel tudjuk biztosítani a szállítandó oxigén mennyiségét.

Itt merül fel egy lényeges kérdés. Mivel az égéshez oxigénre van szükség, mennyi oxigént használnak el ezek a tüzek? Egy biológus szerint ezek az erdők nem termelnek plusz oxigént, mert saját maguk el is használják azt. Hogy lehet ebben eligazodni? Folyamatosan kell a híreket olvasni, és mindent, hiszen így lehet alkotni egy aránylag reális képet.

2019.08.27.

Oxigén ellátás a folyókban, tavakban

Korábban említést tettem a vízszint csökkenésre. Sajnos a hőmérséklet és a kevesebb csapadék, annak ellenére, hogy lokálisan sokszor igen komoly mennyiség hullik le rövid idő alatt, felvet egy komoly problémát. A folyók, tavak oxigénhiányos állapotát. Időnként lehet hallani, hogy komoly halpusztulás következett be. Az egyik ok az oxigén hiányos víz.  

Hazánkban 1200 természetes, illetve mesterséges vízfelület van. Az ország felszíni vizeinek 95%-a a szomszédos országokból érkezik. A Kárpát-medence egy katlanként működik, így a meleg szinte megszorul, és jelentősen kihat a párolgásra, ami a vízfelületek apadását, melegedését okozza. Ennek révén az algaképződés felgyorsul, és még inkább oxigén hiányos állapot alakul ki sok helyen, ami az adott folyó, tó növény- és állatvilágát jelentősen veszélyezteti. A halállomány érzékeny ezekre a változásokra. A melegedés tovább fokozza a talajvízszint csökkenését, ami igen jelentős, főleg az alföldi területeken. A felszíni vizek által táplált tavak is veszélyben vannak, mert nem érkezik megfelelő mennyiségű utánpótlás, hiszen egyre kevesebb vízmennyiséggel rendelkeznek. Ebből ismételten az következik, hogy túlmelegszik az adott víz, és kialakul az oxigénhiányos állapot. Ha csak azt említem, hogy a talajvíz csökkenése egyes helyeken eléri a 3-5 métert az 1970-es évekhez képest. Ez nagyon sok.

Összegezve: sajnos a melegedés növekedésével csökken a felszíni vizekben található oxigén mennyisége, mely kihat minden élőlényre, melyek ezekben a vizekben élnek. Egy természetes folyamatot is megszakít, hiszen a vízben és vízpartokon élő növények és állatok természetes egyensúlyát is megbontja.

2019.08.26.

Ismét a hulladék

A hulladék mindig is gond volt világszerte, és igen nagy problémát okoz. Egyre több képződik, és egyre inkább nem tudnak vele mit kezdeni. Ma hazánkban egy ember 379kg szemetet termel, ezáltal 2,6 millió tonna települési hulladék keletkezik évente. Mi az a települési hulladék?  A települési hulladék a háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladék. Ilyenek a papír, üveg, italos karton, műanyag, fém, használt olaj és zsír, konyhai zöldhulladék, kerti zöldhulladék, textil, elektromos és elektronikai, gumi, roncsautó, gépjármű hulladékok.

Egy részét szelektíven, míg másik részét ömlesztve gyűjtjük. Érdekesség annyi, hogy a háztartási hulladékokat is műanyag tasakban gyűjtjük, mégis egy gyűjtőedénybe kerül, ezáltal megkérdőjeleződik a szelektív hulladék gyűjtés fogalma és gyakorlata. Magyarországon a lakosság által termelt hulladék 75%-a kerül hulladéklerakóba, ez észak-Európában 1-2%. Hogy csinálják? Lehet, hogy érdemes volna megkérdezni? Az újrahasznosított vagy komposztált hulladék aránya ma Magyarországon 35%. A hulladékgazdálkodás elég nehezen és körülményesen van megoldva hazánkban. Nagyon szép leírások és kimutatások készültek, és készülnek ebben a témakörben, de ez marad papír szinten. Lépjünk tágabb területekre. Hogy a hiteleség megmaradjon, és vissza lehessen keresni, két olyan adat, mely hihetetlenül félrevezeti az embereket, és torz tájékoztatást ad a keletkezett hulladék mennyiségéről. Csak zárójelben mondom, ez minden területen így van, mármint a félretájékoztatás. Két hivatalos forrás adatai.

2019. 07. 03. - 18:54

forrás: MTI

Évi több mint kétmilliárd tonna kommunális hulladék keletkezik a világon

   

eurostat.jpg

 

A szöveg homályos, ezért írom: "Az EU-ban 2014-ben 2,5milliárd tonna szemét keletkezett" .

       Az egyik hír szerint a világon több mint két milliárd tonna hulladék keletkezik évente, a másik, hogy az EU-ban 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik évente. Akkor, hogy van ez? Az EU-ban 2,5 milliárd, a világon több mint két milliárd. Vagyis az EU polgárai több hulladékot termelnek, mint a világ összesen. Az EU nem tartozik a világhoz? Én értelmezem rosszul?

       Világszerte nagyon sok problémát okoz a szemét. Ide tartozik az is, hogy már az óceánokon is megjelentek szemét szigetek. Nagyon nagy területeken gyűlik össze, főleg műanyag hulladék.  Egyelőre nincs megoldás arra, miképpen lehetne kezelni, illetve miképpen kellene először összegyűjteni. Próbálkozások vannak, de elfogadható eredmény egyáltalán nincs. Sajnos nagyon sok országban hihetetlen módon kezelik a hulladékokat, vagy egyáltalán nem is kezelik. Most kapaszkodjanak meg. Van olyan hely, ahol az ott lakó emberek válogatják, szelektálják a szemetet, és adják el. Ebből élnek. Itt van kommunális és veszélyes hulladék is. Csak a nyomaték kedvéért. Ezek az emberek ott laknak! Ehhez azt hiszem nincs mit hozzá tenni, hacsak azt nem, hogy a XXI. század embere még ilyen körülmények között is él, létezik, van.

mumbay.jpg

 

 

 

 

Mivel a világ lakossága egyre inkább növekszik, így minden olyan dolog nő, ami kapcsolatban van az ember és a természet között.  Ilyen a víz, az erdős területek, az energia, a megművelhető területek, a hulladék keletkezés, stb. Nagyon aggasztó a veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása. Azt hiszem, egyre inkább igaz lesz az az állítás, mely szerint az ember kizsákmányolja és tönkreteszi a környezetét, és amikor ez megtörténik, egyszerűen tovább lép egy újabb területre. Valami ilyesmi van kialakulóban világszerte. Azt is meg kell említeni, hogy a fertőzés veszély is egyre nagyobb lesz. Sajnos sok példa van arra, hogy vállalkozások igyekeznek eltüntetni hulladékaikat illegális úton. Azt is meg kell jegyezni, hogy sok illegális hulladéklerakó létezik. Ez sajnos az emberek közömbössége a természet iránt, illetve az egyes rendelkezések kijátszása azért, hogy nagyobb hasznot könyvelhessenek el. Nincs környezettudatos gondolkodás a világ sok helyén, köztük hazánkban sem. Sokfelé jártam az országban, és mindenhol találkoztam illegális hulladéklerakóval. Az emberek tudják, hogy tilos az ilyesmi, hangoztatják is, de teljesen másképpen tesznek. Sőt! Ha véletlenül valaki szól érte, még meg is fenyegetik.  

   

2019.08.21.

Felszín alatti vízkészletek

A kutatók eddig 273 vízbázist térképeztek fel. Ebből 68 Észak- és Dél-Amerikában, 38 Afrikában, 90 Nyugat-Európában, 65 Kelet-Európában, 12 Ázsiában. Különleges helyzetben van Afrika, ugyanis ez a kontinens rendelkezik a világon a legnagyobb felszín alatti vízkészlettel, amelyet az UNESCO jelentése szerint jelenleg még igen kevéssé használnak ki. A kitermelt felszín alatti víz 65%-a öntözési, 25%-a ivóvíz ellátási és 10%-a ipari célt szolgál. A vízkészletek rohamosan fogynak, hiszen a melegedés miatt nagyobb a párolgás, valamint a túlnépesedés miatt jelentősen megnövekedett a vízfogyasztás. Több kimutatás szerint az egy főre eső vízfogyasztás napi 150 liter körül van. Ez annyit jelent, hogy egy ember évente 54,7 köbméter vizet fogyaszt el. Ez egy mérce lehet a vízkészletek mennyiségére vonatkoztatva. Miért fontos ez? Azért, mert a későbbiekben feszültség léphet fel azzal kapcsolatban, hogy ki használja föl a helyileg elérhető édesvíz készleteket. A Kárpát-medence egy vízgyűjtő régió.    

Hazánk hét országgal határos. A felszín alatti vizek az Alpokból és a Kárpátokból erednek. Mi a felszín alatti víz definíciója? Minden olyan víz, amely a föld felszíne alatt a telített zónában található és közvetlen kapcsolatban van a talajjal, vagy az altalajjal. Mi a telített zóna? A telített zóna a felszín közeli rétegek, azaz talajvíz, illetve a mélységi rétegek, azaz rétegvíz. Az, hogy mennyire érzékeny a természet a változások terén, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Duna-Tisza közti Homokhátság területén az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van ahol a tízméteres csökkenést is elérte. A melegebb évek gyakorisága megnőtt, ezáltal az aszálygyakoriság kockázata is jelentős lehet. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, /a FAO/ a Homokhátságot már a félsivatagos kategóriába sorolta. Ez egy nagyon is figyelmeztető jelenség.

Afrika felszín alatti vízkészletei

Afrikában 38 felszín alatti vízbázist találtak. Állandó gondot jelent ezen a földrészen a víz. Valójában csak annyit kellene tenni, hogy kutakat kellene fúrni, mint ahogy néhány helyen ezt meg is tették. Jelentősen megváltoztatná az egész kontinens arculatát. A mezőgazdaság, és ezen keresztül az ott élő egyre inkább növekvő népesség megtalálná azt a lehetőséget, mely pontot tenne a régóta fennálló éhínségre és vízhiányra.  Van még egy lehetőség, mely szintén megoldható. Ez pedig a tengervíz sótalanítása. Egy ilyen rendszer már működik, és naponta 190 millió liter ivóvizet állít elő. Igaz hozzáteszik, hogy nagyon drága, és vannak megoldatlan technológiai problémák. Jelezném, hogy egy egész földrészről van szó, ahol 1,3 milliárd ember él. Talán megoldható lenne, hogy áthidalva ezeket a problémákat, ennyi ember jobban boldogulna. Hozzátenném, hogy megállapítás szerint ez a kontinens rendelkezik a világon a legnagyobb felszín alatti vízkészlettel. Érdemes lenne foglalkozni komolyabban is vele.

Ázsia felszín alatti vízkészletei

Ahogy a felsorolásból kitűnik, az ázsiai területeken csak 12 vízbázist tartanak nyilván. Ez nagyon kevés, annak ellenére, hogy ebben a régióban található a Himalája, mint jelentős vízforrás. De mind tudjuk, ez felszíni réteg. A felszín alatti rétegek is jelentősen meg vannak csapolva. Itt is csökken a talajvízszint, elég jelentősen. Az öntözés igen nagy méreteket ölt, hiszen e nélkül nincs mezőgazdaság. A lakosság növekedésével több vizet használnak, ennek következtében már jelentkezik a vízhiány. Vannak területek, ahol elapadtak a kutak annak ellenére, hogy több száz méteresek. Sajnos emlegetik a „vízháborút” is.

Összegzés

Lehet azt mondani, hogy Európa kedvező helyzetben van, hiszen összesen 155 vízbázissal rendelkezik. Óvjuk ezt a páratlan kincset. Nagy szükség van ezeknek a helyeknek a védelmére, hiszen a víz, az iható víz a legfontosabb az ember számára.

2019.08.21.

A hulladékról

Sajnos a mai világban egyértelműsítve van, hogy a lakosság kiszolgáltatott helyzetbe került minden téren. Most néhány érdekesség a hulladék gazdálkodással kapcsolatban. Nagyon szépen ki lett találva az egész rendszer, csak az a baj, hogy nem úgy működik, ahogy kellene. Sőt, nagyon rosszul működik. Ha ezzel kapcsolatban észrevételt tesz valaki, ragaszkodnak ahhoz a verzióhoz, ami az előírás. Csak az előírást egyáltalán nem tartják be. Sajnos nem lehet tenni semmit. Szeretnék a szelektív hulladékgyűjtésről néhány szót említeni. Teszem mindezt azért, mert a tapasztalat az, hogy ma nincs ilyen gyűjtési forma. Ki van szépen találva, de a gyakorlatban nem létezik. Személyes tapasztalat az, hogy még most is a szelektíven összegyűjtött hulladékokat szállításkor összeöntik. Kérdezem én, akkor minek? Ha erre rákérdezünk, azt válaszolják, hogy azt külön szállítják, ami az előírás, de sajnos nem így van.          

 Oda értünk, hogy nem lehet tenni semmit. Kár, hogy hozzá nem értő emberek ülnek ezekben a székekben, mert azt sem tudják, mi a szelektív hulladékgyűjtés. Nézzük. „A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti”. Ma hazánkban egy fő 379kg szemetet termel egy év alatt. Sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar ember még igen messze van attól, hogy ezt a szemléletet kövesse. Aki viszont követi és betartja az előírásokat, csalódik, mert teljesen fölöslegesen gyűjti szelektíven a hulladékot. Ismerünk kék, azaz papír, sárga, azaz műanyag, zöld, azaz színes üvegek, fehér, azaz fehér üvegek, és végül szürke, azaz fém hulladékgyűjtő konténereket. A fehér és szürke színű konténer általában hiányzik mindenhonnan.  Nagyon szépen le van írva még fajtánként is, hogy mit hova. Nagy jelentősége lenne ennek. Ugyanis ezek, az újrahasznosítható hulladékok családjába tartoznak. Milyen arányok uralkodnak Európában ezen a téren?

ujrahasznositas.png

           Van hova fejlődni. Jó lenne el is kezdeni. A szemét világszerte nagyon komoly gondot jelent. Csak egyet említek. Hihetetlen fertőzés veszélyt hordoz, nem beszélve a környezeti károkról. Nagyon szép cikkeket lehet megtalálni különböző helyeken, de azt hiszem ezek egyáltalán nem általánosak.  Ezek még csak a háztartásokban keletkező hulladékok. A veszélyes hulladékok egy külön kategória.

2019.08.11.

Az energia 

Az emberiség eddig 120 milliárd tonna kőolajat használt el. 140 milliárd még kitermelhető egyes becslések szerint. A széleskörű szakmai becslések szerint az eddig elhasznált szén mennyisége 700-1000 milliárd tonna, ami még rendelkezésre áll, az úgy 5000-8000 milliárd tonna. Sajnos a földgáz eddigi felhasznált mennyiségére nem találtam adatokat. Talán inkább érdekes annak magyarázata, hogy hogyan alakultak ki ezek az energia hordozók. Úgy tanultuk, hogy a kőolaj elhullott állatok tetemeiből, a szén pedig növényekből alakult ki. Nem szeretném sokáig húzni ezt a témát. A lényeg: vajon hogy alakulhatott ki a kőolaj akkor, amikor nem egy helyen történt az állatok pusztulása, nem beszélve arról, hogy akkor is voltak dögevők, tehát mielőtt még bármi történt volna eltakarították a felszínről. Ezáltal egyetlen egy állat sem kerülhetett olyan mélyre, ahogy tanították, hogy nagy nyomáson, és levegőtől elzárt közegben kőolaj legyen belőlük. Említik a planktonok tenger mélyére került példányait. Mindent egybevetve, nem kerülhetett akkora mennyiségű állati tetem a föld alá, melynek révén akkora mennyiségű kőolaj keletkezne, mint amiket felszínre hoztak, és ami mennyiség még van, és folyamatosan termelik. Ez vonatkozik a földgázra is. A szén esetében is hasonló a helyzet, hiszen hatalmas széntelepek vannak földrajzilag teljesen elszórt helyeken. Ez még valahogy magyarázható, hogy földcsuszamlások, földrengések által elmozdult talajrétegek által a növényzet oxigéntől elzárt helyre került, és kialakultak a különböző széntípusok. Összevetve, egyre inkább valószínűsíthető, hogy a fosszilis energiaforrások kialakulása teljesen más formában jött létre.

Megjegyzés: vajon az évtizedeken keresztül tanított elmélet a kőolaj kialakulását illetően, csak blöff?

2019.08.08.

Környezet

Igaz, már elég régen volt, de az akkor elhangzott kijelentés most is igaz. Sokat beszélnek arról, hogy az emberek miképpen viszonyulnak a környezetükhöz. Ez mindig is probléma volt. Most meg főleg. Valahogy nagyon elcsúszott a környezet tudatosság és a valóság. Szinte mindenki, akit megkérdeznek, tudja mit, és hogyan kell helyesen csinálni. Aztán jön a gyakorlati része a dolognak. Ez már teljesen ellentétes az elmondottaknak. A szemetelés hihetetlen méreteket öltött. De nemcsak az. Minden, ami a környezetet károsítja. Hallani, hogy komoly intézkedéseket kellett tenni, mert olyan méretűvé vált a környezet terhelés, hogy az adott terület már nem bírta el, és károsodott. Mi volt az adott kijelentés? Az ember letelepszik valahol, és addig pusztítja, károsítja, kihasználja a környezetét, amíg tönkre nem megy, aztán odébbáll, és kezdi az egészet elölről. Így lassan az egész bolygót lakhatatlanná teszi. Erős kifejezés? Talán. De nézzünk körül. Mindenhol csak a probléma van a természettel. Az emberek tönkreteszik a környezetüket. Emlékszem arra, amikor a 70-es években megjelentek tudományos cikkek különböző területekről. Már akkor emlegették, hogy a 90-es évek végén komoly változások fognak bekövetkezni. Majd ahogy telt az idő, ez az időpont kezdett kitolódni. Most már a 2050-es évnél tartunk. Ezt az időpontot adják meg sok esetben, hogy eddig kell tenni valamit. Sok tudós, kutató foglalkozik a változások témakörével, mégsem az ő szavuk a döntő. Az egyes elemzések, kimutatások bizonyítják azt, hogy nagy baj van. A politika mindent felülír. Itt a dolog kulcsa. Hozzá nem értő, gazdasági érdekek mentén folyó, rossz döntéseket hozó emberek irányítják a környezeti kérdéseket. Ez abból is látszik, hogy amióta ez a probléma felütötte a fejét, semmi érdemi változást, nagy volumenű gyakorlati dolgot nem sikerült elérni. Részeredmények ugyan vannak, nem is kicsik, de nem a politikusok érdeme. Jelenleg még mindig ott tartanak, hogy nem tudnak kellő döntéseket hozni arról, hogy miképpen kellene ismét helyes irányba állítani a környezet tudatosságot. Higgyék el, ezen múlik minden. A Föld a legtökéletesebb űrhajó. Száguld a végtelenben, több mint 7milliárd emberrel, és mindennel ellátja őket. Addig vigyázzunk rá, amíg lehet.    

2019.08.04.

Napsugár, napozás, fényvédők

          Időnként felröppennek hírek, főleg a nyár közeledtével, melyek minden embert érintenek. Nem szeretnék nagyon mélyen belemenni a témába, csak annyira, amennyire esetleg érdemes foglalkozni vele. Márpedig érdemes. Sajnos egyre több olyan információt kapunk, és annyit, hogy nem tudjuk kellőképpen szelektálni ezeket. Melyik hírt fogadjuk el hitelesnek? Ki mond igazat? Milyen érdekek mentén haladnak ezek a cikkek? Miért tájékoztatnak félre? Miért hihetetlen nagy eltérést mutat, ugyanazon területtel foglalkozó szakértő véleménye? Kinek higgyünk, ha egyáltalán hinni akarunk ezeknek az írásoknak? Nem könnyű a válasz ezekre a kérdésekre. Még egyre sem.

Az éltető Napunk. Saját tapasztalatomat, sőt, ha mondhatom, aki ezt olvassa, hogy saját tapasztalatunkat, most ne vegyük figyelembe. Első körben különböző helyekről beszerzett információt szeretnék megosztani. Ez azért is fontos, mert egy helyen soha nem lehet megtalálni olyan cikket, amelyik mindkét fél véleményét közölné. Öt-tíz, vagy még több írásból ollózott véleményről van szó. Nézzük. Nagyon jól tudjuk, hogy a Napunknak milyen jótékony hatása van. Az egyik, hogy fokozza a D-vitamin képződést a szervezetben, és fertőtlenítő hatása is van, hiszen segít elpusztítani a bőr felszínén lévő baktériumokat. A napsugárzás, illetve az UVB sugarak csökkentik a magas vérnyomást, mivel az erek kitágulnak, a sejtek tápanyagellátása, és a salaktalanítás is javul. Csökken a depresszió hajlam. A mai világban ez nagyon fontos. Azt hiszem ezek, nagyon jó dolgok. Most térjünk át arra, hogy mi történik a szabadságolások, nyaralások előtt. Felhívják a figyelmünket, hogy ne tartózkodjunk a napon, mert az káros, ha pedig ott vagyunk, akkor használjunk védekező termékeket. Nem lehet látni a végét a különböző napvédő krémeknek, tejeknek, stb. Tájékoztatást kapunk a szerek használatáról, mennyit tartózkodjunk a napon, hogyan alkalmazzuk ezeket, stb. Ha valaki strandra jár, talán tapasztalta a következőt. Megérkeznek, lepakolnak, előkerül a napozószer, lekenik a gyereket, meg magukat, aztán irány a medence. Kérdezem én minek? Nem akkor kell a gyereket bekenni, amikor a vízbe megy, hanem utána, amikor esetleg a napon játszanak? Az egyik, hogy a vízben semmi hatása nincs, mert hamar lemosódik, és nem ér semmit, a másik, hogy alaposan szennyezi a vizet. Ha hiszünk az írásoknak, azt is elmondják, hogy a különböző napozószerek kb. húsz perc után kezdenek el védeni. Tehát rossz gyakorlat az előbb említett eljárás. Az egyes napozószerek, általában beszívódnak a bőrbe, esetleg a véráramba is. Az a képességük, hogy elnyelik az UV sugarakat egyúttal káros is, olyannyira, hogy növelhetik a bőrrák kockázatát. Mellrákos sejtekben kimutatták az OMC jelenlétét, ami a napozószerek egyik alapanyaga. A napozószerekben kimutatható anyagok: Octyl Methoxycinnamate /OMC/, Ethylhexyil Mehoxycinnamate, Benzophenone, Oxybenzone.  Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kémiai fényvédők használatát érdemes mellőzni. Egyszerűen agyament írás jelent meg egy magazinban. Ráadásul olyanban, amely az egészségügy területén próbál tájékoztatás adni. Ez a következő. A napozóvédelemről szóló cikkben azt írják, hogy idézem: „a fényvédőfaktor melletti szám azt mutatja, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával”. Ha például fényvédő krém nélkül valaki 10 perc alatt leég, akkor egy közepes 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30x10 percre, azaz 300 percre tolódik. Ez öt óra. Ennyi időt tölthetünk el a napon leégés nélkül. Csak csendesen jegyzem meg: próbáljon meg valaki ennyi időt eltölteni folyamatosan a napon, amikor már 10 perc alatt is leég. Ide vágó az a megállapítás is, melyszerint, a 15 faktoros az UVB sugarak 93%-a, a 30 faktoros a 96,7%-a, az 50 faktoros  pedig a 98%-a ellen véd. Most, hogy van ez? Csak egy véglet. Az 50 faktoros napozószerrel, az előbbi számítás szerint 50x10 perc, azaz, 500 percet tölthetünk a napon. Ez 8,3 óra. Aki már napozott, az tudja, hogy mit jelent ennyi időt eltölteni a napon. Ennyi idő után teljesen mindegy mivel van valaki bekenve, az komoly bőrkárosodást kap. Erre egy személyes példát is tudok mondani. Mikor gyerekek voltunk a nyári napokat a Duna mellett töltöttük. Egyszer gondoltunk egyet, hogy addig nem megyünk a vízbe, amíg 1000-ig el nem számolunk egyesével. Ez aránylag gyorsan ment, ami azt jelentette, hogy kb. 7-8 perc alatt végeztünk a számolással, márcsak azért is, hogy minél hamarabb mehessünk lubickolni. Ez 1965-ben, vagy 66-ban volt, pontosan már nem tudom. A következményre azonban pontosan emlékszem. Másnapra szépen felégett a hátam, és két hétig csak az árnyékban ücsörögtem, fehér ingben. Ha figyelembe vesszük az ózonréteg alakulását, a hőmérséklet emelkedését, hogy akkor még nem gátolták, hanem elősegítették az egyes szerek a barnaság elérését, akkor elgondolkodtató, hogy egyáltalán lehetséges-e ezeknek a számoknak hinni. Ugyanis 7-8 percről beszélünk, a 300 perc ellenében. Szerintem, ha valaki ennyi időt eltölt a napon, teljesen mindegy mivel van bekenve, az fájdalmas lesz. Vajon lehet-e azoknak az írásoknak hinni, melyek a különböző napozószereket propagálják, vagy csak érdekek mentén folyik mindez? Talán itt is érdemes megfogadni a jó öreg közmondást, mely szerint a középút a megfelelő irány, azaz, a napozást sem kell túlzásba vinni. Ja, még valami. Ha a gyereket szinte eltiltják a naptól, többet, sőt, sokat ártanak vele. A folyamatossággal szép egyenletes, egészséges barna színt adhatnak gyereküknek anélkül, hogy károsodna bármi is. Hogy a félretájékoztatás, és egyáltalán a helyes, és korrekt ismertetést nélkülöző dolgokat érzékeljem egy kissé, itt a következő sokak által olvasott cikk. Idézem: „ Cím: 50 faktorosnál erősebb naptejek. A napozószerekben lévő anyagok a leégést okozó UVB sugárzástól védenek, nem pedig az UVA sugaraktól, amelyek többek között a rákos megbetegedések kialakulásáért felelősek. Ha tehát 50 faktorosnál erősebb napozószert használunk, akkor jó eséllyel nem fogunk leégni, viszont éppen e miatt jóval több időt töltünk a napon, hosszú időre kitéve magunkat a veszélyes UVA sugárzásnak”. Ebből következik, hogy az egyes napozószer készítmények nem a káros sugaraktól védenek, hanem a leégéstől. Nagy különbség, óriási különbség. Sőt, az egyes napozószerek irritációt, allergiás reakciót, különböző hormonális problémát is okoz, mert beszívódik a bőrbe, és a vércsatornákba.

Összegezve: az egyes napozó, vagy fényvédő krémek, tejek, olajok körül kialakult különböző vélemények, írások, cikkek, nem egyszerűbbé, hanem sokkal inkább kaotikussá teszik ezt a témát. Nincs egyöntetű vélemény, ezáltal az emberekben is bizonytalanságok okoznak. Egyáltalán nincs kimondva, hogy mi az kellő védelem, mert ahány cikk, annyi vélemény. Egyet tudomásul kell venni. Itt nem az emberek egészségéről szól a dolog, hanem a pénzről.

2019.08.01.

Alternatív energiaforrásokat gátló tényezők.

Szélerőmű, szélerőmű park

A szélgenerátorok és szélerőművekkel kapcsolatban néhány szó. Biztos sokan vannak, akik jóval több információval rendelkeznek mint én ezekről a berendezésekről. Én azt a részét szeretném kihangsúlyozni, ami gátolja ezeknek a remek találmányoknak az üzemeltetését, működtetését. Meglepődve olvastam a következőt: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”

Forrás: Magyar Közlöny 2016. szeptember

Ez annyit jelent, hogy az országban sehol nem lehet szélerőmű parkot építeni, mert a távolság miatt ilyen terület nincs, azaz, a települések olyan távolságokban vannak egymástól, hogy ütközik a jogszabályba. Ez vonatkozik az úgymond ipari jellegű szélgenerátorokra.

Van azonban olyan szélerőmű, amelyik háztartásokat látná el energiával. Na, erre is van egy érdekes szabályozás. A házi használatra szánt szélgenerátor biztonságos működésének feltétele, hogy épülettől, tereptárgyaktól legalább 150 méterre legyen elhelyezve. Ekkora védőtávolságot mindenképpen be kell tartani. Magyarul ez sem kivitelezhető, mert egy településen belül a házak közelsége eleve kizárja a telepítést. Ez csak a két legfontosabb tény, ami erre a dologra vonatkozik.

Az is érdekes, hogy tanulmányok sokasága mutatja ki, és ráadásul foglalkoznak is vele, hogy milyen lehetőségek vannak, annak ellenére, hogy elviekben nem is működhetnének. Sőt! Még azt is kimutatják, hogy mennyivel nőtt a kapacitás, holott újak nem jöhetnek létre, illetve nem telepíthetnek. Nem érdekes? Akkor miképpen emelkedik az energiatermelés? Hát ezt egyelőre nem tudni. Vajon mi az oka annak, hogy ennyire háttérbe szorul, sőt egyenesen tiltva van a megújuló energiaforrásoknak ez a fajtája. Világszerte szorgalmazzák, hogy minél több úgymond „zöld energiát” használjunk. Vajon kis hazánkban miért gátolják ezt? Egy érdekes megjegyzés ezzel kapcsolatban. Jó néhány évvel ezelőtt híre ment, hogy néhány Nyugat-Európai országban leszerelik a szélgenerátorokat. Rögtön megjelent egy tájékozatlan újságíró tollából, hogy lám-lám, valami tényleg nem stimmel ezen a téren. Majd néhány nappal később kiderült, hogy azért szerelik le, mert nagyobbakat telepítenek a helyükre. A szakmaiság és a tájékozatlanság ékes példája ez. A baj az, hogy ez minden területen jelen van. Mivel a szabályozás ilyen, felmerül a sokszor emlegetett bizonytalan jogi környezet.

Összegezve: a jelenlegi, és olvasott jogszabályok szerint, ma semmilyen szélerőmű nem telepíthető hazánkban.

2019.07.26.

Ami igazából nem érthető, avagy miért vezetnek félre

Néhány alkalommal lehetett hallani arról, hogy vajon miért  permeteznek a levegőből? Ezt a kérdést már több alkalommal is feltették, de aztán érdekes módon ismét feledésbe merült. Vajon miért? Mert senki nem tudja bizonyítani sem ezt, sem azt. Valójában miről van szó? Egy dolgot már itt az elején le kell szögezni. Nem lehet azzal elintézni, hogy ez egy összeesküvés elmélet. Pontosan ez mutatja, hogy valami nem stimmel ezzel kapcsolatban. Sajnos szakértői szinten is teljesen értékelhetetlen meghatározásokat lehet olvasni. Nézzük.

„Az összeesküvés-elmélet hirdetői különbséget tesznek a kondenzcsík és a chemtrail között. A kondenzcsík eszerint egy természetes jelenség, amely egy rövid és gyorsan eltűnő nyomvonal a repülőgép mögött, a chemtrail viszont a szándékosan szórt méreganyag bizonyítéka, mely hosszabb ideig marad fenn az égen és szét is terjedhet. A tudomány képviselői elutasítják ezt a kettősséget, szerintük a hosszan fennmaradó és szétterülő légköri jelenségek kondenzcsíkok, mert nincs tudományos érv arra, hogy a kondenzcsíkok csak rövid ideig maradnak fenn az égen. A kondenzcsíkok fennmaradásának ideje, milyensége nagyban függ az olyan légköri jelenségektől, mint a hőmérséklet, a relatív páratartalom vagy a légköri nyomás. Ha a körülmények megfelelőek, spontán módon is elindul a felhő- vagyis magaslati ködképződés, amelyet bármilyen nyomásváltozás, például egy elhaladó repülőgép is felerősíthet”.

Szögezzünk már le valamit. Ne beszéljünk itt összeesküvés elméletről. Itt tényről van szó. A kondenzcsík, és a chemtrail két teljesen különböző jelenség. Ez pedig több évtizedes tapasztalatra alapul. Nem kell itt mellé beszélni. Igenis különbség van a kondenzcsík, és a vegyi csík között. Mégpedig nagyon is sok. A kondenzcsík természetes, néhányszor tíz másodperc időtartamig fennmaradó jelenség, a vegyi csík mesterséges eredetű, több órán fennmaradó jelenség. Ez nem bizonyítási tény, melyre hivatkoznak tudományos szinten, hanem olyan tapasztalati tény, ami valóságos. Itt aláhúzom a tapasztalati fogalmat.  

Környezeti hatások

„A kondenzcsíkok úgy viselkednek, mint a normál felhők. Magassági elhelyezkedésük alapján a fátyolfelhők közé lehet sorolni őket, leginkább azokhoz is hasonlítanak, mivel miniatűr jégkristályokból állnak. Az, hogy mennyire láthatóak a kondenzcsíkok, milyen sokáig maradnak fenn és mennyire terjednek szét, csak attól függ, hogy az adott légréteg páratartalma, hőmérsékleti- és szélviszonyai mit tesznek lehetővé. Sok esetben egészen rövidke csíkot látunk - például egy hidegfront átvonulta utáni száraz levegőben. Melegfront előtti nedves légtömegekben azonban nagyon sokáig (hosszú órákig) is fennmaradnak a csíkok, kiszélesednek, a magaslati szelek meg-megcsavarják, feldarabolják őket. A kondenzcsíkok nagyobb mértékben gátolják a Föld hosszúhullámú infravörös kisugárzásait, mint ahogy azok a bejövő napsugárzást visszaverik. Ennek eredményeként kismértékű melegedést okozhatnak. Ez a hatás nem állandó, változik a napszaktól és hosszabb időtávtól is. Más tanulmányok szerint az éjszakai repüléseknek nagyobb hatása van a felmelegedési folyamatra. A Német Légi- és Űrközlekedési Központ kutatói egy éghajlati modell segítségével kiszámították a kondenzcsíkok hatását. A mérések szerint lehetségesnek tartják, hogy napjainkban egy év alatt nagyobb mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez a csíkok, mint a légiközlekedés kezdete óta a repülőgépek által kibocsátott összes szén-dioxid. A kondenzcsíkokból úgynevezett pehelyfelhők keletkeznek, amelyek felülete kilencszerese a repülőgépek nyomán keletkező vonalszerű csíknak. Eddig a szakemberek a vonal alakú kondenzcsíkok hatását tudták csak felbecsülni, és bár gyanították, hogy a pehelyfelhők hatása azt jócskán meghaladja, bizonyítani nem tudták. Mivel a kondenzcsíkok párát vonnak el a levegőből, csökkentik a természetes felhőtakaró kiterjedését - ezt mutatták ki a modell segítségével. A természetes és a mesterséges úton keletkező pehelyfelhők egyaránt csökkentik a Föld infravörös kisugárzását, ezáltal melegítve az éghajlatot. Szerencsére a kondenzcsíkok sokkal rövidebb ideig fejtik ki a hatásukat, mint az üvegházhatású gázok. A kondenzcsíkok és a belőlük kialakuló pehelyfelhők Európa felett nagyobb területet fednek le, mint Észak-Amerika felett, ahol intenzívebb a légiközlekedés. Ezért az európai kontinens feletti hidegebb levegő felelős, mivel az szükséges a kondenzcsíkok kialakulásához. Másrészről az Atlanti-óceán északi része felett képződő kondenzcsíkok zöme átsodródik Európa fölé.

Forrás: Wikipédia

Ami itt le van írva, az semmi más, mint félrevezetés, és a hozzá nem értés ékes példája. Mit is írnak? Csak a végét említem. Ez azt mondja, hogy a tőlünk több száz, vagy ezer kilométer távolságban képződő kondenzcsík, átsodródik Európa fölé. Ez a kijelentés bárki is írta, eléggé vitatható, sőt lehetetlen. A hozzá nem értés ékes példája. Ugyanis egy természetes módon kialakult kondenzcsík nem sodródhat el ilyen távolságra. Számokban kifejezve: jó esetben ez 1889 km, London-Reykjavik távolság, rosszabb esetben London- New York 5576 km távolságot jelent. Ennyit kellene haladni a kondenzcsíknak, ami pusztán természetes körülmények között, maximum 1-2 percig látható. Ez egy kicsit elgondolkodtató. Itt a másik kérdés. Ezen vajon ki gondolkodik el? Senki, illetve nagyon kevesen. Hogy miért? Mert nem érdekli az embereket. Elfogadják azt, amit elolvasnak, lényegtelen, hogy igaz, vagy sem. Valamire szeretnék visszautalni. Idézem:

„Ha a körülmények megfelelőek, spontán módon is elindul a felhő- vagyis magaslati ködképződés”.

Megjegyzem, nem indul el a spontán ködképződés. A csík a repülőgépek üzemanyagának elégetése kapcsán jön létre. Spontán nem, főleg nem szabályos formában.

2019.07.26.

 A sugárzásról

Földünket évmilliók óta érik a Napból érkező sugárzások. Éltető voltát nem lehet megkérdőjelezni. Minden ettől az égitesttől függ itt a Földön. Jótékony hatásához nem fér kétség. Valami viszont az utóbbi időben jelentősen megváltozott ezzel kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy manapság a napsugárzás egy káros jelenség. Ezt hirdetik mindenhol, ezt mondják főleg mostanában, amikor jönnek azok az idők, amikor szeretnénk többet kint lenni a szabadban. A napsugárzástól való tiltásnak megvan már a negatív hatása. Itt is meg kell említeni a mérsékletességet. A sugárzással kapcsolatban semmi ilyet nem lehet tapasztalni. Egyértelmű, hogy rossz dolog. A tiltás és az állandó kellemetlen negatív hírek jelennek meg a sajtóban, televízióban. Különböző nyilatkozatok látnak napvilágot, természetesen ezek sem jók. Nem akarok ezzel tovább így foglalkozni, inkább nézzük meg, hogy vajon mit lehet összegyűjteni a Nap káros hatásairól. Először határozzuk meg, hogy vajon milyen sugarak érnek bennünket?  Háromféle sugárzás érkezik felénk, ami jelentős. Az infravörös, a látható, és az ultraibolya, vagy ultraviola, azaz, az UV-sugárzás. Ebből az első kettővel nem érdemes foglalkozni, mert igazából nincs semmilyen hatása a szervezetünkre. Amiről igazán szó van, az az UV-sugárzás. Vajon milyen sugárzás ez? Pontosan meg lehetne határozni ennek hullámhosszát és egyéb paramétereit, de azt hiszem, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ez a sugárzásfajta az, amitől óvnak bennünket olyannyira, hogy az már egy kicsit túlzás. Vajon miért? Gondolom, ezt sem kell bővebben kifejteni. Az emberek tudatában az van, hogy védekezni kell ellene, mert nagyon ártalmas. Ezt halljuk, látjuk mindenhol, cikkek garmada jelenik meg káros hatásáról. Minden formában negatív jelzőkkel illetik ezt a sugárzás fajtát. Döbbenetes cikkek jelennek meg olyanok tollából, akiknek sem szakmai, sem tudományos előmenetele nincs, még azt a fáradságot sem veszik, hogy igazából utána nézzenek bizonyos dolgoknak. A cél az, hogy a leadott hír félelmet keltsen. Félelmet a Nap jótékony sugaraival szemben. Mindenki hallott és olvasott már erről, és ott van ez mindenkinek a tudatában. Egy idő után, amit állandóan hallunk, látunk, idővel rögzül az emberekben. Itt tartunk most. Szeretnék néhány dolgot megosztani erről a témáról. Hangsúlyozom, hogy a leírtak bárki számára elérhetőek a világhálón. Semmi újat nem fogok mondani, hacsak nem a személyes tapasztalataimat. Mivel adatokról, tényekről, olyan információkról lesz szó, ami mérhető adatokon nyugszik. Legtöbb esetben az emberek egyáltalán nem gondolkodnak el azon, ami hírt kapnak, egyszerűen elfogadják, pedig sok furcsaság derül ki egyes állításokból. Nézzük. Nem sok adatot fogok említeni, ha igen, akkor alaposan el fogom magyarázni, hogy érthető legyen. A Földünket egy úgynevezett ózonréteg, köznyelven, ózonpajzs védi meg a nap káros sugaraitól. Mi az ózon? Az ózon az oxigén háromatomos változata. Annyit érdemes tudni, hogy a nap sugarai által jönnek létre. Erre az „ózonpajzsra” hivatkoznak, hogy mennyire csökken, és az mennyire ártalmas. Valóban az ózonréteg csökkent, aminek hatására az 1980-as években hoztak egy rendeletet, melynek értelmében az ózonmolekulákat erősen bontó anyagoknak a használatát korlátozták. Ennek eredményeképpen az ózonréteg visszaállt a normális állapotára, normális vastagságára. Az ózonréteg 10km magasságban kezdődik, és 50km magasságig tart. Ebben a rétegben az ózonmolekulák, ha egyenletesen elterítenénk a föld felszínén, akkor 3mm vastag réteget alkotna. Ezzel kapcsolatban valamit feltétlenül meg kell említeni. Mégpedig ennek a rétegének a mérését és meghatározását. Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség, 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják. Ennek nagyon nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Sokat beszélnek az ózonlyukról. Ez kicsit félrevezető. Az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet biztosít. Az ózonlyuk akkor következik be, amikor a Dobson-egység 220-200 DU alá esik. Ennek az értéknek nagy jelentősége lesz a későbbiekben.

Lásd: Képgaléria "A légkör"

Most egy ábra arról, hogy mely sugarak érik el a Föld felszínét. Látható, hogy az infravörös és a látható fény éri el a felszínt, a többi elnyelődik a légkörben. Az egyik UV-sugárzás éppen a sztratoszférában nyelődik el oxigénatomokkal ütközve, melynek révén keletkezik az ózon. Az ózonmolekula képződéséhez két dologra van szükség. Oxigénre és napfényre, ilyen egyszerű. Most ereszkedjünk le a földre, és nézzük meg, mi történik a felszínen. Minden nap világszerte közzé teszik az UV-sugárzás mértékét, és hogy mennyit tartózkodhatunk a napon. Itt az első furcsaság. Ugyanis a lényeges Dobson-egységet nem teszik közzé. A világtérképen viszont igen. Miért fontos ez? Az alábbi ábra a magyarázat.

             Lásd: Képgaléria " Az ózon, és az UV-sugárzás összefüggése"

         Mi olvasható le a grafikonról. Egyértelműen az, hogy ahol magas az UV-sugárzás, alacsony a Dobson-egység. Tehát, ha az ózonréteg Dobson-egysége magas, akkor nagyobb a védelem. Mikor válik veszélyessé a védelem? Akkor, ha Dobson-egység 200-220-as érték alá csökken. Mivel az értékek földrajzi helye az Amerikai földrész, így az időpont 10 óra 20 perc, és 12 óra 20 perc között lett jegyezve. Ugyanez az érték arány figyelhető meg, délután 14 órai időpontnál is. Ugyanez az összefüggés érvényes India vonalában is. Időpontjai 10 óra 30 perc, és 11 óra 30 perc között. Itt is jelentkezik az UV-sugárzás, és a Dobson-egység közötti összefüggés.

  Lásd: Képgaléria " Az ózon, és az UV-sugárzás összefüggése"

Nézzük meg mit jelent az UV-index? Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet –előrejelzés.

Forrás: life online portál

 

„Figyelem! Az itt feltüntetett maximális ajánlott napozási idők csak irányadóak, fényvédő krém használata mellett a pillanatnyi UV sugárzás alapján becsültek. Idősek és fiatalkorúak, fehér bőrűek számára rövidebb időszak vagy magas faktorszámú napozókrém javasolt. Az UV értékek, illetve a napsütés erőssége napközben folytonosan változik, kísérjék figyelemmel térképünket napozás előtt, vagy mobiltelefonról akár közben is.”

Forrás: időkép

Ez a meghatározás egy kicsit furcsa. Ugyanis becslésről van szó. Egy ilyen fontos kérdésben nem igazán szerencsés becslésekről beszélni, valamint az, hogy a feltüntetett másik érték, a napozásra vonatkoztatva csak irányadóak. Ez is egy furcsaság, ugye? Egy adat akkor pontos, ha mérés van mögötte. Egy becslés hiteltelen. Nézzünk egy másik összefüggést. Az ózon keletkezésekor hő képződik. Az erős napsugárzás ellen a szervezet úgy védekezik, hogy melanin-pigmentet termel, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin, UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A bőr felszínén ugyanaz játszódik le, mint a sztratoszférában. Az UV-sugárzás hővé alakul, ezt érezzük is, hiszen meleg lesz a bőrünk.

          Lásd: Képgaléria: "Hullámhosszok"

        Az elektromágneses hullámok elnyelődése a földi légkörben. A barna sáv vastagsága arányos az elnyelődéssel (átlátszatlansággal). A légkör csak a fényhullámokat (szivárvány színben) és a rádióhullámokat engedi át. Forrás: Wikipédia

2019.07.23.

Kicsit bővebben az UV-ról

Jönnek a jó idők, és az emberek egyre többet tartózkodnak a szabadban. A Nap sugarai kedvezően hatnak a Földre, hiszen hosszú, ideje ezt teszi, és minden attól függ, hogy ez mennyire állandósul. Az eddigi kutatások megnyugtatnak a felől, hogy még igen sokáig fennmarad ez az állapot. Mindent a Nap szabályoz a Föld felszínén. Jótékony hatása megkérdőjelezhetetlen. Azonban egyre több olyan hír lát napvilágot, melyben nem túl sok jót írnak éltető Napunkról. Mivel egyre több órán át süt a nap, és egyre többet töltünk a lakáson kívül, óhatatlanul is érnek a napsugarak. Sőt! Sokkal több napsugárzás ér bennünket. Szerencsére. A szervezetnek nagyon fontos a napsütés, a napfény. Csak egyet említek a sok közül, a D-vitamin. A napsugárzás hatására termelődik a szervezetünkben. Ez a vitamin nagyon sok mindenért felelős. Ha megfelelő mennyiségben termelődik, akkor szervezetünk jól működik. Sajnos több írás is előkerült, mely egyenesen ártalmasnak írja le a napsugarakat, sőt, egy érdekes dolog, mely szerint a napsugaraktól tiltanak, de arra nem hívják fel a figyelmet, hogy ne menjenek szoláriumba. Vajon miért? Mert ez utóbbi a pénzről szól. Már a napozás is komoly pénzbe kerül, ugyanis, különböző vegyi anyagokat ajánlanak annak érdekében, hogy egyáltalán valaki kimehessen a napra. A napsugarakat már egyenesen káros valaminek titulálják, ezért még azt is megteszik, hogy a D-vitamint gyógyszer formájában adagolják az emberek, sőt már a gyógyszer gyártók kéthetes kortól emlegetik a szedését. Milyen érdekes! Nem a napra kell a gyerekeket kivinni egy kis időre, hanem gyógyszert kell velük etetni. Eddig a gyerekek kimaradtak a vegyi kezelésből, most azonban erőteljes marketinggel bevonják őket a rendszerbe. E rövid bevezető után olyan adatokat, információkat írok le, melyek mindenki számára elérhetőek, különböző portálokon. Lássuk.

Először határozzuk meg azt, hogy egyáltalán mi az az UV-sugárzás. Az UV-sugárzás az emberi szem számára láthatatlan a 100, és 400 nanométer közötti sugársáv.

UV-A (315–400 nm): a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B (280–315 nm): a Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést), aminek hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS-molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.

UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Forrás: Wikipédia

Ha figyelmesen elolvassák, a szövegben van egy figyelemre méltó mondat. A következő: „a melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást”. Nem érdekes? Aztán van még valami.

A 220–320 nm hullámhosszú ibolyántúli sugarainak (UV) hatására az O2 molekula gerjesztődik, majd felbomlik, két egyatomos oxigén szabadgyököt hozva létre, amelyek egyesülnek a kétatomos oxigénmolekulákkal. Az így létrejött háromatomos oxigénmolekula az ózon. A folyamatban megjelenő fölös energiát a semleges nitrogénmolekulák (N2) veszik fel, ezek biztosítják az energiamérleg egyensúlyát. Az ózon elbomlik két- és egyatomos oxigénné. Mivel a napsugarak folyamatosan érkeznek a légkörbe, ez a kémiai reakció folyamatos. Az ózon keletkezése és elbomlása egyensúlyi folyamat, egyidejűleg megy végbe, ezért természetes körülmények között az ózon mennyisége a légkörben állandó. A sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása okozta negatív hatások elleni védekezés a fokozatos napozás és a napozás időpontjának kiválasztása. Ennek folytán a hám megfelelő sejtrétege 3–5-szörösére megvastagodik, és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító ibolyántúli sugárzás elől”.

Forrás: „Korunk” folyóirat

Mi a nagyon fontos ebben az idézetben? Mondom: „a sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása okozta negatív hatások elleni védekezés a fokozatos napozás és a napozás időpontjának kiválasztása. Ennek folytán a hám megfelelő sejtrétege 3–5-szörösére megvastagodik, és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító ibolyántúli sugárzás elől”. Ez sem elhanyagolható tény.

A természetes eredetű UV sugárzás forrása a Nap, amelynek a hullámhossz tartománya három részre osztható: – Az UV-C sugárzás hullámhossza 0,10–0,28 mikron között van, az egészségre ez a legveszélyesebb. Szerencsére a sztratoszférában lévő oxigénben elnyelődik, miközben felbontja az oxigén molekulákat, amelyekből ózon gáz képződik. – Az UV-B sugárzás hullámhossza 0,28–0,32 mikron közé esik. Ez is veszélyes, szerencsére ennek nagy részét a sztratoszférában képződő ózon elnyeli. Az ózon koncentráció csökkenése esetén azonban az egészségi kockázat megnő. – Az UV-A sugárzás hullámhossza 0,32–0,40 mikron között van. Ennek jelentős része eléri a talajszintet, az állatok és emberek bőrében pigment képződést vált ki és hozzájárul a D-vitamin szintézishez, növényekben pedig a klorofill képzésben és a fotoszintézisben játszik szerepet. Az előnyös hatások ellenére, túlzott napozás esetén, ez is okozhat egészségi ártalmat. A mérsékletesség nagy előny, a szélsőséges dolgok mindenben ártalmasak. Van egy anyag, amely megvéd minket, és a földi élőlényeket ezektől a sugaraktól. Ez nem más, mint az ózon. Mi is ez?

Az ózon (O3) egy három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Neve a görög„ozein”=„rossz szagot árasztó” szóból származik”.

Forrás: Wikipédia

Miképpen keletkezik ez az anyag, hol, valamint mennyi? Az UV-sugárzás egy fajtája által keletkezik az ózon. Ez a sugárzás a sztratoszférában lévő oxigénben elnyelődik, és háromatomos ózont hoz létre. Ez véd meg minden élő szervezetet a földön. Az ózonlyuk kialakulása nagyban függ az időjárástól is, és nem véletlen, hogy épp az Antarktisz fölött figyelhető meg. Az ózonmolekula képződéséhez két dolog szükséges: oxigén és napfény. A Déli-sark a déli félteke téli hónapjai alatt, az Északi-sark pedig az északi félteke téli hónapjai alatt nem kap napfényt, így az ózonképződéshez szükséges két dologból az egyik félévig szinte teljesen hiányzik. Így az említett területek fölött fél évig nincs ózonképződés sem. Az ózonréteg a Föld felett 10 km magasságban kezdődik, és majdnem 50 km magasságig húzódik. Mi az a mennyi, hogyan mérjük? Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják. A műszer az ultraibolya sugárzás intenzitását méri megadott hullámhosszokon. Az adatokból a légoszlop teljes ózontartalma meghatározható. Normális körülmények esetén a mérsékelt égövben az „ózonréteg” 300-320 Dobson-egység „vastagságú”. Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg mérőszáma 200 Dobson-egység alá esik. Az ózonréteg az 1970-es években kezdett vékonyodni. Az 1980-as években 24 ország betiltotta a minket védő ózonréteget károsító vegyi anyagok használatát. Ennek hatására az északi félteke fölött 2030-ra, a déli félteke fölött 2060-ra teljesen helyreáll az ózonréteg vastagsága. Annyit még ehhez kapcsolódóan, hogy az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet nyújt. Az utóbbi időben reklámok hirdetik, hogy felhős időben is napszemüveget kell hordani, ezt azzal támasztják alá, hogy ekkor talán még nagyobb az UV-sugárzás.  Ha utána nézünk, akkor láthatjuk, hogy a hivatalos adatlapon úgy van megadva az UV-sugárzás, hogy felhős időre 0, azaz, nulla az UV-sugárzás. Ennek ellenére a napozásra megadott időtartam 4 óra. Döbbenetes, hogy egy hivatalos adatlapon esős, felhős idő ellenére napozási időtartamot adnak meg. Ezt bárki leellenőrizheti a hivatalos honlapon. Számomra értelmezhetetlen ez az adat. Már ezek az adatok, információk is azt sugallják, hogy alaposan félrevezetik az embereket. Vegyél napszemüveget, és hord, ha kell, ha nem, vegyél napvédő krémeket, és kend magadra, minél többet. Miről szól ez? Hát persze, a pénzről. Elhiszi bárki is, hogy az emberek egészsége a fontos? Ezt már régen el kell felejteni.  Ahogy az elején jeleztem, jönnek a napos idők, az emberek egyre többet tartózkodnak a szabadban. Határozottan felszólítanak, hogy napszemüveg, és fényvédő krémeket feltétlenül használjunk. A szemüvegekkel most ne foglalkozzunk. A napozáshoz használt vegyi anyagok, mert erről van szó, a bőrön keresztül felszívódnak, és bekerülnek a véráramba. Eddig semmilyen vizsgálat nem volt, és nem foglalkoztak azzal, hogy ezáltal milyen káros behatás éri az emberi szervezetet, és azt sem, hogy milyen elváltozásokat okoznak ezek a szerek a szervezetben. Ezeket a szereket 15-30 perccel a napozás előtt fel kell kenni a bőrre, és fürdőzés után meg kell ismételni. Magyarul, bőven van ideje beszívódni a káros anyagoknak a szervezetbe, és ezt még többször is meg kell tenni egy strandolás során. Mire hívják föl a figyelmet? Tudni kell a bőrtípust, tudni kell az aktuális sugárzási szintet, aztán lehet választani. De ezzel még nincs vége. Ugyanis a faktorszám csak azt mutatja meg, mennyire véd az adott termék az UV-B sugaraktól. Pontosabban, a faktorszámból elméletileg lehet következtetni az UV-A védelemre, de ennyiből még nem jön automatikusan, hogy tényleg véd. Ebből az következik, hogy fogalmuk sincs arról, hogy egyáltalán az adott termék alkalmas-e arra, amire kínálják. Magyarul, nyugodtan lehet kenni, de semmi értelme nincs. Itt érdemes még szólni arról, hogy ezek az anyagok tartalmaznak-e káros anyagokat. Rossz hírem van. Igen. Bárki hozzáférhet a különböző naptejek, krémek, spray-k termékekhez, ahol leírják az összetevőket. Én találomra egyet néztem meg. Megmondom őszintén megdöbbentett. Hogy mi? Nézzük. Az adott termékben 32 összetevő van. Legtöbb összetevőre az jellemző, hogy gátolja az UV-sugarakat. Első kérdés. Akkor miért nem elég egyet beletenni, hiszen a rendeltetése, és hatása adott? Én most csak 3 összetevő tulajdonságait szeretném ideírni. Mellesleg van olyan összetevő, ami fel van tüntetve, de 2016 óta semmiféle kozmetikai termékben nem alkalmazható, de mégis jelen van. Általában ezek az összetevők hormonkárosító vegyi anyagok. Nézzük:

Benzophenone-3, /Oxybenzone néven is ismert/ bőrbe hatolva fényérzékenységet okoz. Jelenléte a káros szabad gyökök termelésének növekedését, és a DNS-sejtek támadásának képességét mutatja. Hozzájárul a napsütéses felhasználók körében a melanoma esetek emelkedéséhez, valamint kapcsolódik az ekcémához, és az allergia kialakulásához is. Aggasztó, hogy a vizeletben kimutatható, illetve a szervezet tárolja.

Butyl Methoxydibenzoylmethane, vagy másképpen avobenzon, ezt az anyagot egy erős napvédelem titulussal ellátott naptejben lehet megtalálni. Ha UVA-fénysugárzással megvilágítjuk, akkor a keto-formában háromszoros gerjesztett állapotot generál, amely az avobenzont lebonthatja, vagy az energiát a biológiai célokra átviheti, és káros hatásokat okozhat.

Homosalate, a Homosalete nevű anyagról több kutatás is kimutatta, hogy befolyásolja a hormonrendszer működését, így kihathat az ösztrogén, androgén és progeszteron rendszerekre. A Homosalete-t és a többi felsorolt anyagot az Environmental Working Group elkerülésre javasolja, hasonlóképp az összes többi, hormon-rendszerre ható fényvédő anyagot is.

Tegyünk egy összesítést. A napozáshoz használt termékekről semmit nem tudunk, csak annyit, hogy kenjünk magunkra, ha napozunk, mert védjük a szervezetünket a Nap káros sugaraitól, hatásaitól. Az egyes termékekért, senki nem vállalja a felelősséget, ha bármi adódik. Sőt! A kiadott cikkekben leírtakért sem vállalja senki a felelősséget. A termékekre vonatkoztatva nincs lehetőség visszakérdezésre, ha esetleg felmerül ilyesmi. Azok a forgalmazók, akik ezeket a termékeket árusítják, semmiféle tájékozottsággal nem rendelkeznek egy adott termékre vonatkoztatva. Ha mégis előfordul ilyesmi, az ott lévő szakember sincs tisztában néhány alapvető fizikai ténnyel. Egyértelműen fennáll az a tény, hogy nem lehet senkihez sem fordulni azzal, hogy tájékoztasson egy adott termékről. Elindul egy folyamat, aminek az a vége, hogy vedd, és vidd, ha jó, ha nem. Kicsit erősen fejeztem ki magam, de ahogy említettem semmiféle kontroll nem létezik. Mivel bizalomról már nem beszélhetünk, így megmarad, hogy kétkedéssel fogadunk valamit, amit reklámoznak, hirdetnek, és egy kis utána járással bizonyosodik, hogy az nem úgy van, mint ahogy emlegetik. Na, ekkor nem lehet senkihez sem fordulni, mert nincs kihez. Egyszerűen nincs rá mód, hogy feltegyük a kérdéseket, mert esetleg lennének. Sajnos ilyen egyre több van. Ostobának, butának nézik az embereket. Mi a mozgatója ennek? Hát persze, a pénz. Valamit még szeretnék megemlíteni. Utaltam arra, hogy mi a mérőszáma a napsugárzásnak. Emlékeznek? A Dobson-egység. Ez az érték szerepel a föld országait feltüntető térképen is. Miről szól ez? Arról, hogy 300 DU  a normális értéke az ózonrétegnek, és hogy 200 DU érték még védelmet nyújt. Több számítás is létezik, ebből adódik, hogy itt sincs egységes rendszer, azaz, nem tudják az embereket kellő bizonyossággal tájékoztatni. Nincs megbízható információ. Csak egy példa.

Ebbôl a „hétköznapi használatra” szánt, a sugárzás intenzitását kifejezô UV-indexet (UVI) a 2-es bőrtípusra kapott értékhez (1 MED = 250 J/m2 , illetve 1 MED/h = 0,0694 W/m2 ) illesztették, és úgy definiálták, hogy a szokásos napi maximális UV-sugárzási értékek egy kis számokat tartalmazó (nagyjából 10-ig terjedô) skálán kifejezhetôk legyenek: 1 UVI = 0,025 W/m2 = 0,36 MED/h. Ennek alapján az aktuálisan mért UV-intenzitásból kiszámítható az a maximális napozási idô, ami alatt már éppen bekövetkezik a bőr kipirosodása. Egy példa: ha az UV-index értéke 5, az intenzitás 5 UVI = 0,125 W/m2 . Ezt 2000 s-mal kell szoroznunk ahhoz, hogy 1 MED = 250 J/m2 értéket kapjunk. Ez a 2-es bőrtípusra azt jelenti, hogy 2000 s ≈ 33 percnyi napozás.

Forrás: „UV-Sugárzás Mérése a Cern-I Tanulmányúton” című cikkből

       Ugye értik? Ha ilyeneket írnak, semmi más mondanivalója nincs, csak az, hogy mennyire tudományos, és hogy mennyire igaz. Ez arra sarkalja az embereket, hogy használják az adott terméket. Igaz, fogalmuk sincs a leírtakkal kapcsolatban, de jól hangzik, és nyomatékot ad valaminek. Az utca embere ebből semmit sem ért. Valószínűsíthető, hogy sokkal több hasonló írás fog megjelenni, mert ez már sajnos egy örök téma. Sok más is az, csak most éppen ez került látótérbe. Semmi ellenvetésem nincs az ellen, hogy cikkek jelenjenek meg ezzel kapcsolatban, csak akkor olyanok, melyek ténylegesen azt szolgálják, hogy valóságosan mit lehet tenni anélkül, hogy bármiféle kár származzon az egészből. Mert, hogy ártalmas, az biztos. Sajnos ki lehet jelenteni, hogy manapság már mi nem ártalmas. Sajnos mindig kiderül valami valamiről, hogy miért kell vigyázni vele, illetve milyen káros anyagokat tartalmaz. Mostanában nagyon hangsúlyozzák a parabén mentes termékeket. Ha ez így van, akkor felmerül a kérdés: eddig benne volt abban a termékben? Most ez a kulcsszó, hogy ezért használják ezt, mert már nincs benne? Valami hasonló dolgok zajlanak minden területen, a baj az, hogy ezeket nem lehet ellenőrizni. Legyen az bármi. A tájékoztatóra rá lehet írni akármit. Ha egyszer a bizalom megrendül egy adott termék iránt, nehezen lehet visszafordítani. Illetve rosszul fogalmazok. Az emberekben nagyon sokáig az első benyomás, illetve az marad meg, amit állandóan hallanak. E szerint döntenek. Innentől kezdve nagyon nehéz jobb belátásra bírni, még akkor is, ha az a valami ténylegesen ártalmas, vagy éppen nem azt szolgálja, amit mondanak róla. Az emberi gondolkodás eléggé bonyolult, ráadásul ha hiszékenységgel, és tudatlansággal társul. Akkor bármi valóságosat mondasz valamiről, nincs igazad. Ez a kőkemény marketing, amitől nem sajnálják a befektetést. Kicsit eltértem az adott témától. Hogy mennyire nem egyértelmű a tájékoztatás a témában, egy cikk azt taglalja, hogy a krémek, csak mérséklik a sugárzás hatásait. Akkor miről beszélünk? Miért butítják az embereket, hogy így, meg úgy védelmet nyújt, mikor pontosan tudják, hogy szinte semmire nem valók ezek a termékek, pontosabban, éppen arra nem, amire mondják. A sokrétű tájékoztatásról sokan azt gondolják, nincs ezekkel semmi baj. Sajnos van. Annyi meghatározás, annyi idegen kifejezés, annyi jelentősen eltérő vélemény lát napvilágot, hogy nem lehet valóságosan eligazodni bennük. Megmarad a bizonytalanság, mert bármilyen szakembert megkérdezünk, nem tud egyértelmű választ adni. Nem ide tartozik, de tudják: kérdezze meg kezelőorvosát, stb. Ma már minden erről szól. Egy dolgot lehet tenni, információkat kell gyűjteni, adatokat kell gyűjteni, több helyről kell tájékozódni, több mindenkivel kell beszélgetni egy bizonyos témáról. Elő kell venni azt a tudást, amellyel rendelkezünk, mert sok mindent teljesen másképpen értelmeznek, teljesen másképpen tanítanak, mint ahogy a valóságban van. Az egyes definíciókkal, meghatározásokkal is sok probléma van. Ezeket nem lehet másképpen áthidalni, visszaültetni a valóságba, mint széleskörű rálátással, és tudásunk fejlesztésével. És most kapaszkodjanak meg. Idézem:

„Akad még egy fontos eleme a védekezésnek, ez pedig a kötelező tájékozódás. Hazánkban az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) naprakész UV-térképpel, UV-adatokkal segít abban, hogy ismerjük a legveszélyesebb területeket és időszakokat, vagyis érdemes tavasztól őszig nyomon követni az adatokat és az UV-indexet. 
 

Mi az az UV-index?

Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet-előrejelzés.

Az UV-index értékei nullától indulnak felfelé egy skálán, amely 1-től 10-ig jelzi a veszély fokát. Minél magasabb az index számértéke, annál nagyobb az UV-kockázat, vagyis adott idő alatt annál gyorsabban következhet be a szem vagy a bőr károsodása.

Európában, hazánkban is az index jellemzően nem haladja meg a nyolcat, de bizonyos tényezők együttállása esetén azért lehet magasabb, például vízparti üdülőhelyeken vagy magasan fekvő területeken.

Forrás: life online portál

 Tehát az UV-index, az egy becslés. Nem mérés, becsült érték. Hogy tanultuk? A mérés egy ellenőrzés, melynek során egy ismert értéket hasonlítunk össze egy ismeretlennel. A becslés azt jelenti, hogy vagy ennyi, vagy annyi, én ennyire határozom meg, te meg annyira. A becslés nem tudományos tétel. A mérés igen. Erre a becsült értékre hivatkoznak. Ez nem hivatkozási alap, mert nem rendelkezik valós, mért adatokkal, csak feltételezett értékekkel, vélhető, becsült adatokkal. Aztán, hogy máshonnan is információt szerezzünk, a következő jelent meg:

UV mutató 

„Az UV index naponta előrejelzi a napsugárzás várható kockázatát. Az index az UV intenzitás szintjét 0-tól 10+ -ig terjedő skálán jósolja, ahol a 0 a minimális túlzott expozíciós kockázatot jelzi, 10+ pedig nagyon magas kockázatot jelent”.

Forrás: The Ozone Hole

Itt már jóslásról is szó van. Innentől kezdve komolytalan az egész. De nézzünk egy harmadik meghatározást. Elnézést, de a magyar fordítás nem valami jó. 

Az ultraibolya index vagy UV Index egy nemzetközi szabvány mérési erőssége a leégés termelő ultraibolya (UV) sugárzás egy adott helyen és időben. A skálát a kanadai tudósok 1992-ben fejlesztették ki, majd az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és a Világ Meteorológiai Szervezete 1994 -ben fogadta el és standardizálta . Elsősorban a nagyközönségnek szánt napi előrejelzésekben használják, és egyre több órai előrejelzésként is elérhetővé válik. Az UV Index van kialakítva, mint egy nyitott végű lineáris skála, közvetlenül arányos a intenzitása az UV-sugárzás okozza leégés emberi bőrön .

Forrás: Wikipédia

Itt arról van szó, hogy egy adott napon reggeltől egyenes vonalban emelkedik az UV erőssége. Nem tudni a viszonyítási alapot, tehát nem tudjuk mihez viszonyítani, azaz, kérdéses az érték. Magyarul, mihez képest változik az érték? A hazai tájékoztatás a következő képen néz ki:

Figyelem! Az itt feltüntetett maximális ajánlott napozási idők csak irányadóak, fényvédő krém használata mellett a pillanatnyi UV sugárzás alapján becsültek. Idősek, és fiatalkorúak, fehér bőrűek számára rövisebb időszak vagy magas faktorszámú napozókrém javasolt. Az UV értékek, illetve a napsütés erősssége napközben folytonosan változik, kísérjék figyelemmel térképünket napozás előtt, vagy mobiltelefonról akár közben is.

Forrás: időkép

Azt hiszem ehhez sok hozzáfűzni való nincs. Érvényesül a tájékoztatás korrektségének hiánya. Félreértés ne essék. Miért nem egyről beszélnek? Az információk elmennek egymás mellett, és bizonytalanságot gerjesztenek. Ebből fakad a tudálékosság, mely nagy kárt tud okozni, hiszen sok esetben valótlant közvetítenek. Innen ered az is, hogy az emberek a különböző információkat másképpen kezelik. A lényeg, hogy csak arról szól a tájékoztatás, hogy az rossz, és az ellen a valami ellen védekezni kell. Innentől kezdve nem számít, hogy valós, vagy valótlan állítások vannak. Az emberek fejébe ez lett betáplálva, és mivel nem néznek utána ennek valódiságáról, beindul egy folyamat, mely sok esetben rossz irányba halad. Itt is, mint sok más esetben, az emberek egészségét veszik célba. Gusztustalan, és inkorrekt magatartás ezt le lehet szögezni. Szomorú, hogy a világ ebbe az irányba tolódott el, és egyre inkább e felé halad tovább. Hogy miért? Mert az emberek tudatlanok, tájékozatlanok, és tudjuk, hogy a buta embert lehet a legjobban befolyásolni, vezetni, irányítani. Számomra a mai napig is kérdésként jelentkezik, hogy miért lettek ilyenek az emberek? A tudás, a tanulás, az elme gyarapítása lenne fontos az ember számára. Sajnos nem így van. Ma már a tudás mellékes formula, egy fölösleges adalék, amivel nem érdemes foglalkozni. Miért terhelje magát bárki is azzal, hogy fejlődjön, amikor mindent, hangsúlyozom, mindent megmondanak neki, hogy csináljon, miképpen cselekedjen, mi szerint döntsön. Egy valamit nem szabad elfelejteni. A döntés lehetősége már régen nem az emberek kezében van, ezt csak úgy hiszik. Addig, amíg a véleménynyilvánítás abban merül ki, hogy hallott, olvasott, látott valótlanságokat közvetít, beleszőve saját véleményének egy részét, addig nem beszélhetünk korrekt információ áramlásról, beleértve minden területet. Az illúzió fontos része, sőt, a legfontosabb része a mai társadalomnak. Ez így van a szabadidő eltöltésével is, ami szerves része a témánknak.  Csak kissé józanabbul kellene gondolkodni, és hogy e kis kitérő után a témánál maradjunk, nem D-vitamin túladagolás miatt kellene aggódni, amit már kéthetes kortól ajánlanak adni, hanem odafigyeléssel normálisabb módszert választani. Minden ember számára nagyon fontosak a vitaminok. A D-vitamin főleg. Éltető napunk sugarai ingyen adják ezt a lehetőséget. A média hatására, szinte ellenséggé vált a napsugár. Olyan szereket ajánlanak az embereknek, amik sokkal jobban ártatnak, mint a napsugár. A fokozatosság elvét követve a napozás is, és ezzel együtt a D-vitamin kérdése is megoldhatóvá válik. Sokkal nagyobb bajt okoz magának, és gyerekének az ember, ha a butaságát teszi előtérbe, és nem gondolkodik józanul. Ez nagyon veszélyes terület, és úgy néz ki, egyre inkább a felé tolódunk, hogy az emberek feletti teljes irányítás létrejöjjön, de talán már létre is jött.

2019.07.24.

Szemét mindenhol

A hulladékkezelés bármilyen furcsán is hangzik, szerte a világon igen nagy gondot jelent. Ez így van hazánkban is. Nagy előrelépést jelentett a szelektív hulladékgyűjtés. Hogy is kezdődött? Budapesten az 1990-es évek elején, kísérleti jelleggel kezdődött a szelektív gyűjtés. 2002-ben kiterjesztették a főváros egész területére.  A későbbiekben elterjedt az országban, sőt 2015-től a házhoz menő gyűjtés is megvalósult. Nagy kampány is indult a szelektív hulladék gyűjtéssel kapcsolatban. Ez így nagyon szép lenne, de van egy szépség hibája. Elmondom. Igen furcsa dolgokat tapasztaltam az elmúlt időszakban. Ezeket a helyeket gyűjtő szigeteknek titulálják. Itt megtalálható a sárga konténer a műanyagoknak, a kék konténer a papíroknak, a zöld konténer az üvegeknek. Az állampolgárok e szerint járnak el, aztán jön a szállító, és szépen összeönti az egészet. /Csak egy megjegyzés: korábban olvasni lehetett arról, hogy különböző színű szállítójármű viszi el a különböző fajtájú hulladékot. Megmondom őszintén, én még ilyen szállító autóval nem találkoztam/. Hogy egyértelmű legyen. A külön gyűjtött, azaz, a szelektíven gyűjtött műanyagot, papírt és üveget egy szállító járműbe öntik. Közepes népességű városban élek, és írtam egy levelet a Városüzemeltetésnek a hulladék kezeléssel és a szállítással foglalkozó osztálynak. Említettem, hogy teljesen véletlenül az emeletről végignéztem a szállítási folyamatot négy alkalommal, és meglepődve tapasztaltam, hogy egy térbe öntik a lakosság által szelektíven gyűjtött műanyagot, papírt és üveget. Nem fogják elhinni, mi volt a válasz. Idézem: ha ezt látom és tapasztalom legközelebb, akkor írjam fel a szállító jármű rendszámát, és küldjem el az osztályukra. Ez eléggé meglepett. Ugyanis, elég nagy baj az, ha az üzemeltető, illetve az, aki vezényli a járműveket, nem tudja, hogy milyen tevékenységet folytat, és hogy milyen módon szállít, elviekben szelektíven. Itt megállt a dolog, mert úgy érzem, hiába is bizonygatnám a látottakat, egyszerűen nem foglalkoznának a témával. A szállítás azóta is így történik. Úgy vélem, ilyen értelemben a szelektív gyűjtésnek semmi értelme nincs. De lépjünk tovább. A háztartási hulladék kezelés is hagy némi kívánni valót maga után. Mire gondolok? Az üzletekben kapható gyűjtőtasak nem más, mint műanyag. Ezt szépen a szeméttel együtt beleteszik a háztartási gyűjtő konténerbe. Akkor most, hogy van ez? Vagy csak én nem értem? Lehet. Minden esetre érdekes. Aztán, ha még lépünk egyet, igen nagy problémák kezdenek kialakulni a szállítás körül. Ugyanis egyszerűen nem viszik el a szemetet. A lakosságtól beszedik a pénzt, és az ellenszolgáltatást nem teljesítik. Van már több olyan hely, ahová már egyszerűen el sem megy a kukásautó, sőt akad olyan hely, ahol megszüntették a szelektív szállítást.                                        

Itt tartunk most. Ennek az egésznek van egy igen rossz oldala. Kialakulnak szerte az országban az illegális szemétlerakók. Sok felé jártam az országban, és igen sok helyen tapasztaltam ilyet, arról nem is beszélve, hogy számtalan helyen az út mellett van kidobva a szemét. Na, nem a falu közmunkásai által összegyűjtött szemétről van szó. A lakosság által szétdobált hulladékról beszélek. Ilyen az egyes magyar emberek hozzáállása a kérdéshez. Jó példát mutat a vele utazó gyerekének. Látod kisfiam, így kell ezt csinálni! Több kilométerre vagyunk az otthonunktól, itt nem számít gondolattal vezérelve. Nem a témához illeszkedik, de ez olyan, mint amikor megkérdezték az embereket, hogyan közlekednek vasúti átjáróban. A megkérdezettek mindegyike azt mondta, hogy lelassítva, körültekintően hajt át a síneken. Ezt követően megfigyelték mi történik. Ötven autóból négy hajtott át szabályosan a vasúti síneken. A hulladék dologban ugyanez lenne az eredmény. Én nem dobálom el a szemetet, mindig rendesen a tárolóba teszem. Akkor miért látunk ennyi szemetet a városok utcáin, az utak mentén, és szinte mindenhol? Mert az emberek nem aszerint viselkednek, amit mondanak.  Menjünk tovább. Vannak országok, ahol komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A hulladék kezelés ténylegesen az ami, a szelektív gyűjtés szintén az ami. Szemetet vásárolnak, mert energiát állítanak elő belőle. Hogy csinálják? Lehet, hogy meg kellene kérdezni?  Földterületek, patakok, folyók, ivóvízlelő helyek, tavak szennyeződnek el rohamosan. Felelős nincs. Semmilyen következménye nincs az illegálisan lerakott szemétnek. Az ezzel okozott kár felbecsülhetetlen. Magam és a családom részéről teljesen természetes ennek a témának a fontossága. Vajon másnak miért nem?  

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Debrecen

(Kovács Gyula, 2019.06.24 14:00)

Már a nyár közepén járunk, mégis nagyon sok sápadt, fehér embert lehet látni. Nekik különösen ajánlanám ezt a cikket. Ha tudnák, mennyire fontos a napfény, igyekeznének több időt tölteni a szabadban, nem félnének a naptól.