Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezetvédelem

2020.11.27.

A jó talaj fontossága

Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy egyre nagyobb figyelmet kell, kellene fordítani a talajra, mégpedig a művelésre alkalmas talajra. Miért fontos ez? Azt hiszem, sokáig nem kell gondolkodni rajta. Az emberiség létszáma rohamosan nő, a mezőgazdasági területek, ahol terményeket lehet előállítani, azok meg rohamosan csökkennek. Ennél fogva egyre nagyobb szerepet kap a talaj, mivel el kell látni közel nyolc milliárd embert élelmiszerrel. Melyek azok a tényezők, amelyek gátolják, illetve sok esetben teljesen alkalmatlanná tesznek területeket arra, hogy ott szinte semmiféle termelést nem lehet folytatni? Aszályos időszak, szárazság, sivatagosodás, talajszennyezés, erózió, öntözés hiánya, tápanyag hiány. Az aszály, a szárazság és a sivatagosodás nagyon együtt járó tényezők. A felmelegedés mindenhol jelen van. Ez súlyosan érinti a mezőgazdaságot is. A hőmérséklet hatására hiány lép fel a talajban, mégpedig talajnedvesség formájában. Ez nagyon fontos a növényeknek. Víz hatására tudják felszívni a talajból a tápanyagokat. A száraz talaj alkalmatlan arra, hogy a növényzet megmaradjon. Sajnos hazánkban is van már olyan terület, amely félsivataggá lett nyilvánítva. Ez a Homokhátság. Intő jel arra nézve, hogy hazánkban is felütötte a fejét a szélsőséges időjárás talajra gyakorolt hatása. A szabadföldi termesztés a legnagyobb vesztese ezen a téren, és pontosan azok a termények, melyek a lakosság alapvető élelmiszereit képezik. Az egyre fokozódó melegebb időjárás egyre inkább próbára teszi a gabonával foglalkozókat. Felvetődik még egy olyan probléma is, hogy hiányzik a légkör nedvessége is. Nincs pára a levegőben. A növényzet ezt is igényli. Ki lehet jelenteni, hogy hazánkban a talajvíz, mely részben felelős a talajnedvességért, egyre mélyebbre kerül. Pontosan azokon a területeken mérhető ez az állapot, ahol azokat a terményeket nevelik, amelyek alapvető élelmiszerként vannak nyilvántartva. Van olyan terület, ahol a talajvíz több métert is csökkent. A diagramon látható, hogy a hőmérséklet nő, a csapadék pedig csökken. Ez azt okozza, hogy egyre kevesebb lesz a talajban a víz, ami elengedhetetlen a növények fejlődését illetően. Sajnos hazánkban is kezd kialakulni a csapadék lokális megjelenése. Ez azt jelenti, hogy rövid idő alatt kis területen nagy mennyiségű eső hullik. Ennek következménye, hogy a kialakuló villámárvizek elmossák a talaj termőrétegét, így azok tápanyagban szegény területté alakulnak.      

A diagram szemlélteti a közel 60 éves változást a hőmérséklet és a csapadék mennyisége terén. Van egy fontos dolog, amit meg kell jegyeznem. Csalóka az átlag. Ez mindenhol így van. Vajon miért? Azon egyszerű oknál fogva, hogy a termelt növényzet annak a hőmérsékletnek van kitéve, amelyik az egész nap folyamán éri. Tehát, ha a hőmérséklet 28 Celsius fokos átlag, akkor a nappali hőmérséklet 33 Celsius fok, ami már nem ritka. El lehet képzelni, hogy a növényzetnek ezt a hőfokot kell elviselnie hosszú órákon keresztül. Ha nincs megfelelő talajnedvesség, akkor könnyen előfordul a kiszáradás.    

Ha megnézzük, hogy vajon mekkora az az érték, mely arról ad tájékoztatást, hogy mekkora a visszaverő képesség a különböző színeken. Ugye azt tudjuk, hogy a fekete szín elnyeli, a fehér pedig visszaveri a sugarakat. Ami nekünk most fontos, az a gabona és a száraz tarló. Ahogy látható, a zöld gabona 21-24 százalékban visszaveri a sugarakat. Mivel a növényzet fejlődéséhez szükséges a napsugár, ezzel nincs semmi probléma. A baj a száraz tarlónál kezdődik. Ugyanis ez ki van téve az aratás utáni teljes nyári időszakban a napsugár szárító hatásának, annak ellenére, hogy 30-32 százalékban veri vissza a sugarakat. Csak egy kis összehasonlítás. A hó 85-90 százalékban veri vissza a sugarakat.  Tehát azt lehet mondani, hogy erőteljes szárazság alakul ki ezeken a területeken. Ez már veszélyezteti a következő év talajnedvesség tartalmát, hiszen ha arra gondolunk, az említett lokális jellegű csapadék zónák nem ezeken a területeken vannak.

Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy csökken azoknak a napoknak a száma, amikor csapadék hullik. Ahogy látható, ebben a diagramban még az a nap is fel van tüntetve, amikor 0,1 mm eső esik, azaz, egy deciliter víz négyzetméterenként. Ez szinte semmi, főleg akkor, amikor heteken keresztül 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet lehet mérni ezeken a helyeken is. Ma már lehet azt mondani, hogy nincs meg a megfelelő csapadékutánpótlás a talajnak. Nincs téli hó, nincsenek átfogó nagy területeket érintő esőzónák. Az eső azért is fontos, mert pH értéke 5,6, tehát savas. Nem keverendő össze a savas esővel, mert annak értéke 5,0. Biztos megfigyelték már, hogy eső után mintha minden jobban növekedne. Vajon miért van ez? A magyarázat az, hogy a savas jellegű esővíz, „kimossa” a talajban lévő, a növények számára fontos ásványi anyagokat, így közvetlenül fel tudnak szívódni, és a növekedés szinte valóban gyorsabb. Az öntözés alkalmával a locsolóvízben ezek az oldott anyagok már jelen vannak, ezáltal nem a talajból közvetlenül kerül a növény gyökereihez a tápanyag. A növekedés így is, úgy is biztosított, csak a lefolyása egy kicsit más. Ha már szóba került a tápanyag, akkor meg kell említeni, hogy egyre kevesebb ilyen anyag van a talajban. Korábban a szerves trágyák teljes egészében biztosították a növények tápanyag igényét. Ma már a kevesebb állatállomány mellett nincs annyi szerves trágya, így azt valamilyen formában pótolni kell. Ennek egyik módja a műtrágyázás.  

Az ilyen formában adagolt tápanyag utánpótlás szükséges, de egy másik oldalról pedig ártalmas. Ez pedig a műtrágyákban található nitrát tartalom. Hosszú ideig használva károsítja a talajvizeket és a sekély kutakat. Van még egy hihetetlenül fontos talajtani szempont. Ez nem más, mint a talajban található földigiliszták jelenléte. Korábban a szerves trágyázáskor szerencsére nagy mennyiségben voltak jelen a termőföldek talajában. Miért fontos ez? A közönséges földigiliszta életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól, megnövelve a termőképességet. Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek biológiai aktivitása százszorosa lehet az elfogyasztott talajmennyiségnek.  „Munkája” során átforgatja a talajt, szelősebbé teszi azt, ami szintén fontos a növényeknek. Tömör talajban nincs növekedés.   

Ma már szerencsére nagyon sok tápanyag utánpótló anyagot gyártanak. Kell is, hiszen egyre inkább csökken a talajban a tápanyagok mennyisége. A megfelelő mennyiségű, és vélhetően várt terméshozamot akkor lehet növelni, ha biztosítani tudjuk a talajban a tápanyagot és a nedvességet. Egyre inkább előtérbe kerül, hogy hazánkban is mindinkább kell a talajt öntözni. Sajnos ezen van még mit javítani. Ha összehasonlítjuk a mezőgazdasági területek nagyságát, és az öntözött területek nagyságát, akkor alaposan meglepődhetünk.

Egy nagyon fontos dolgot így a végére. Egyre többet hallunk a légkör, a víz szennyezéséről. Sajnos, ez nincs másképpen a talajjal sem. Hazánkban nagyon sok olyan hely van, ahol tetemes mennyiségű veszélyes hulladék van lerakva. Ehhez még hozzájárul a lakosság által erdőszélekre, utak mellé, patakok partjára kivitt szintén veszélyes hulladék. Ezek nemcsak a talajt, hanem a talajvizeket is szennyezik. Meg kell említeni a nagymértékű műtrágya felhasználást is, hiszen azok is egyrészt szennyező anyagok. Mivel egyre enyhébbek a telek, a kártevők ennek révén jelentősen elszaporodnak. Az egyetlen védekezési eszköz a permetezés, azaz, a vegyi anyagok kiszórása növényekre, talajra. Ez hatalmas mennyiség évente. Ahogy látni, eléggé összetett kérdéskör a talajjal kapcsolatos felvetés. 

2020.11.20.

Karbonsemlegesség

Igen, nagyon jó lenne a címben szereplő szó azt is jelentené a valóságban, amit értünk alatta. Ma már tudjuk, hogy számtalan konferencia, rendezvény, előadás, fórum hangzott hangzik el a világon szinte minden hónapban. Miniszterek, szakértők, klímakutatók, időjárással foglalkozók, különböző szakágak vezetői vesznek részt ezeken a rendezvényeken, néha több ezren. Több megállapodás is született, de lényegi, és gyakorlati haszna semmi sincs. Sőt! Az egyezmények megkötése és vállalása után még több szennyező anyag került a légkörbe. Egyszerűen nem tartották be a megállapodások szövegét. Addig, amíg aláírták, minden szép, minden jó volt, aztán elköszöntek egymástól, és ugyanúgy folyt minden, mint korábban. Hát ennek így semmi értelem nincs. A döntések, melyek papíron szépen leírják a tennivalókat, semmit nem érnek. Ha egyszerűen ki akarom magam fejezni, akkor azt kell mondanom, hogy a döntéshozók döntésképtelenek. Teljesen mindegy, hány rendezvényt tartanak, a szennyezőanyagok kibocsátása marad azon a szinten, amilyen volt, illetve még növekedik is. Voltak kutatók, akik már az 1970-es években jelezték a légkörben jelen lévő szennyező anyagok éghajlatra kifejtett hatását. Nem hittek nekik. Majd jött a „fekete leves”, hogy valamit kellene tenni. Úgy látszik, azok a kutatók valamit tudtak. A változás tényét már akkor felvázolták. Ami elkeserítő, hogy egyes tudományos műhelyek a mai napig is elvetik a valós kutatási eredményeket, és csak azt publikálhatnak a kutatóik, amik az ő érdekeiket szolgálják. Innentől kezdve nem sok értelme van annak, hogy komoly erőfeszítéseket tegyenek komoly kutatási területeken. Ez vonatkozik a légkör vizsgálatára is. A címben szereplő karbonsemlegesség jól hangzik. Vajon mit értenek alatta?

A karbonsemlegesség rendszerint azt jelenti, hogy egy cég a tevékenységei során, vagy egy egyén az életmódja során a lehető legkisebbre csökkentette karbonlábnyomát, majd a maradék karbonkibocsátásokat ellentételezte /kiegyenlítette/. Karbonsemleges lehet egy termék, szolgáltatás, rendezvény, stb. is azáltal, hogy a kapcsolódó karbonkibocsátásokat ellentételezzük.  

Forrás: Wikipédia

Aztán. Karbonlábnyom, szénlábnyom, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez.

Forrás: Wikipédia

Ezek nagyon szép, tudálékos szavak. Karbonlábnyom, szénlábnyom, ökolábnyom, vízlábnyom, meg van még jó pár ilyen kifejezés, mely az embereknek nem mond semmit. Annyit igen, hogy szinte felelősségre vonják őket, hogy ők a hibásak, hogy itt tart a Föld szennyezése. Én nem azt mondom, hogy az emberek, mint egyének nem felelősek a környezetükért. Nagyon is. De lássuk be, a fő szennyező nem a hétköznapi ember, hanem a vállalatok, a cégek, az erőművek, és lehetne még sorolni az olyan intézményeket, amelyek igen nagyon szennyezik a légkört. Tudom, nagyon összetett ez a dolog, de azért azt szét kell választani egymástól, hogy egyén, és nagyvállalat, nagytermelő.  A fenti szavakat lefordítom magyarra. A mindenki által valamilyen formában kibocsátott szén-dioxidról van szó. Ez a gáz felel a globális felmelegedésért. Ezen vitatkoznak, értekeznek évtizedek óta, eredménytelenül. Nézzünk körül a kibocsátás terén.

Ezek a mennyiségek egyáltalán nem kevesek. Rengeteg olyan számítás van, amely különböző aspektusból állapítja meg a szennyező anyagok jelenlétét a légkörben. Csak halkan mondom, mind más. Nincs két egyforma. Pedig a mérésnek az egyik alapfeltétele, hogy mindenhol azonos legyen egy adott dolog értéke. Ezen a területen ez egyáltalán nincs így. Nem véletlen.

Ahogy látható, hatalmas mennyiségekről van szó. Vajon meddig bírja a Föld kijavítani az emberek hibáját? Félek, hogy nem sokáig. Ez a nagy mennyiség, ahogy érezzük is, jelentősen befolyásolja a légkör hőmérsékletét. De sajnos nemcsak a hőmérsékletét, hanem minden mást is. Csapadékot, szeleket, áramlatokat, olvadást, szélsőséges viszonyokat. 

Mikor kezdődött mindez a káros hatás? Ahogy látható, az ipari forradalom idején. Az akkori légkör szén-dioxid tartalma elég alacsony szinten volt. Sajnos hatalmas a növekedés.

Igen nagy szerencse, vagy inkább a természet gondoskodása, hogy képes arra, hogy valamennyi emberek által kibocsátott szén-dioxidot semlegesíteni tud. Ha ez nem lenne, akkor már fulladoznánk. A természet még kegyes a tönkretevői ellen. Nem kellene túlfeszíteni a húrt. Bárhonnan is nézzük, rá kell jönnünk arra, hogy egyre több szennyező anyag kerül a légkörbe az emberi tevékenységek során. Ha még jobban megnézzük, akkor be kell látnunk, hogy ezek a gázok mindegyike nehezebb az oxigénnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze.  

Ezek az anyagok mindegyike káros az emberre nézve, kivéve a nemes gázokat. Az ipari tevékenységek során a légkörbe kerülve még komoly betegségeket is okoz, főleg légúti megbetegedéseket. Savas anyagok, savas esők is létrejönnek.

Ahogy eddig látható volt, minden a karbonról a szénről, a lábnyomokról szól. Van egy alattomos gáz, ami az utóbbi időkben jelentkezett, immár mérhető formában, annak ellenére, hogy amióta bolygónk létezik, jelen van. Ez nem más, mint a metángáz.

Talán kicsit mosolyra fakasztó, de be kell látni, hogy tekintélyes mennyiség szabadul fel a jelzett gázból az állatok jóvoltából. Ezek a jószágok évezredek óta jelen vannak, tehát azóta termelik ezt a gázt. Erre jött az ember, és még inkább elősegítette ennek a gáznak a jelenlétét a légkörben az egyes tevékenységei nyomán. 

Ami nem elhanyagolandó, hogy az energia előállítás során keletkező metángáz csak kicsivel több a kérődző állatok által keletkezett metánnál. Látható, hogy az egyes területeken mekkora mennyiség keletkezik ebből a gázból. Nem véletlen, hogy már kimutatható jelenléttel bír a légkörben. A legújabb megfigyelések ezek között még nem is szerepelnek. Ez a fagyott talaj felengedése, amely a globális felmelegedés egyik mellékterméke. Ugyanis a fagyott talaj alatt nagy mennyiségű metángáz található. Sőt! Az egyes tavak mélyén szintén, ahonnan rendszeresen kerül a légkörbe. Ha össze akarjuk foglalni az egészet, akkor azt a következtetést tudjuk levonni, hogy hiába a rengeteg konferencia, az esetleges döntéseket nem tartják be. Jelennek meg cikkek, amik a globális felmelegedés témáival foglalkoznak. Rengeteg ilyen van. Szinte naponta lehet ezekről hallani. Mindenki nagyon okos. Nem akarok senkit sem megbántani, de be kell látni, hogy hangzatos dolgokon kívül semmi nem történik. Visz a lendület. A lendület pedig nem más, mint a Föld öntisztító képessége. Vajon meddig képes rá a bolygónk? Egyet azért nagyon hiányolok. Globális szinten, hiszen most ez fontos, mikor lesz átfogó rendezés annak érdekében, hogy tényleges változás álljon be. Naiv kijelentés? Lehet, de én bízom benne, igaz nem az én életem során, hogy megmenekül a Föld a teljes pusztulástól, amit sajnos, de az ember okoz. Úgy vélem, a hangzatos szavakat, tettekre kellene váltani, addig, amíg nem késő.   

2020.11.13.

Mi van a levegőben?

Sajnos azt kell mondani, hogy nagyon sok olyan minden, aminek nem kellene ott lenni. A fűtési szezon beköszöntével egyre nagyobb a légkör terhelése. A háztartások mindegyikében a fűtés alkalmával káros anyagok termelődnek. A hagyományos tüzelőanyagokkal nincs baj, hiszen a régmúlt időkben is vagy fával, illetve szénnel tüzeltek. Ezek káros anyag kibocsátása elenyésző a nagy üzemek, gyárak, erőművek mellett. Azért írom, hogy káros anyag, mert ebben a kérdésben sajnos a háztartások előbbre járnak. Vajon miért? Ez nagyon egyszerű. A háztartásokban fűtési szezon alkalmával nemcsak természetes alapú anyagokat égetnek el, hanem más egyéb anyagokat is. Bontott ablakokat, ajtókat, amin rajta van a festék, pozdorja lapokat, műanyagokat, rongyokat, és mindent, ami éghető. Ezekből származnak aztán a nagyon káros, a légkörbe kerülő gázok.

Látható, hogy ott van 3százalék, amely az egyéb kategóriába van sorolva. Itt történik az a nagymértékű káros anyag kibocsátás, ami jelentősen szennyezi a légkört.  Olyan gőzök és gázok keletkeznek, amelyeket egy adott régióban szinte lehetetlen ellenőrizni, és nem is ellenőriznek. A gázok mellett ott van a szálló por. Na, ez az, ami nagyon nagy problémát jelent. Mi is az a szálló por? Ezt úgy jelzik, hogy PM. A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés 10 mikrométer részecske átmérőjű szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A mikrométer a méter egy milliomod része. Hasonlításképpen a hajszál 80 mikron. Ez a particulate matter angolul, mely finomszemcsés anyagot jelent. Magyarul, a szálló por megnevezést az ülepedő portól való megkülönböztetésre használjuk. A 10 mikronnál nagyobb részecskék néhány óra alatt leülepednek, illetve fennakadnak az orrban és a szájban. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton.

A PM10-ről szó esett. A PM2,5 a veszélyesebb. Hogy miért? Látható a diagramon, hogy ezek a kis részecskék már lejutnak a hörgőkbe, majd a hörgő ágakba, végezetül a tüdőbe, és onnan nem kerülnek ki. Maradandó nyomot hagynak. Kialakul egy légzőszervi megbetegedés.

Ez a kimutatás önmagáért beszél. Nagyon megemelkedett azoknak a száma, akik idült alsó légúti megbetegedésben szenvednek. Sajnos ez az egyre nagyobb légköri szennyezés eredménye. Pontosabban a légkörben egyre nagyobb számban jelenlévő PM2,5-es jelölésű anyagoknak. Ez a szám már aggodalomra adhat okot. A szám azt mutatja, hogy hazánk lakosságának 6,12 százaléka szenved ebben a betegségben. Nagyon sok.  Sajnos ehhez a mérleghez még hozzá kell tenni az egyéb légúti és légzőszervi megbetegedéseket is. Ahogy látható, ezek is egyre növekednek. Az emberi szervezet nagyon érzékeny. Szinte minden apró változást megérez. A módosulatot, ha tudja, korrigálja, helyre igazítja, kijavítja. Van úgy, hogy sikerül, van úgy, hogy nem. Ez annak a függvénye, hogy közben még milyen egyéb, illetve a szóban lévő szennyezés csillapodik-e, avagy meg is megszűnik-e. Ha fennáll a szennyezés folyamatossága, akkor a javítás hasztalan, nincs eredmény, a szervezet károsodik. Itt lép képbe az orvostudomány. Valamennyire ez a szakterület javítani tud a helyzeten, de tökéletesre nem tudja visszaállítani az egészséget. Korábban egy orvosi konferencián volt alkalmam beszélgetni több nagy tudású orvossal. Sok kérdésem volt. Sajnos az idő rövidsége nem tette lehetővé, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjak. Egy kijelentés viszont nagyon megmaradt bennem. Egyikőjük azt mondta, hogy a gyógyszerek ugyan meggyógyítanak, de egészséges nem leszel. Milyen igaz? Az emberi szervezet akkor működne jól és hatékonyan, ha minden külső hatást önmaga tudna gyógyítani. Sajnos ez ma már nem létezik. A külső beavatkozás elengedhetetlen. Ez így van a légúti megbetegedések terén is. Sokkal jobban kellene vigyázni a Földön fellelhető, az embereket kiszolgáló légkörre, vízre és talajra.   

 

2020.11.06.

Érdemes odafigyelni rá: Az oxigén

Talán ezt az elemet nem kell bemutatni. E nélkül nincs élet.  Az élet kialakulásának egyik fontos építőköve. A mai légkör összetétele 21% oxigén, 78% nitrogén, a többi metán, nemesgázok, stb. Minket most az oxigén jelenléte érdekel kicsit jobban. Az óceánok élővilágának 90 százalékát a planktonok teszik ki. Mik ezek a planktonok? Apró növények és élőlények. Nagyon sok fajtájuk van. A lényeg, hogy évente a bolygónkon fotoszintézissel generált oxigén felét ők termelik, /a többit a növények és az erdők/. Ezek az organizmusok a földi életet támogató rendszer létfontosságú részét képezik. Őrült iramban kerülnek szennyező anyagok a légkörbe, a tengerekbe, az óceánokba. Ezek egyre inkább telítik az alsó és felsőbb légrétegeket, valamint vizeinket. Most még nem vesszük észre, hogy hiányát szenvednénk az oxigénnek.  Egy kérdés. Vajon mi történik, ha azok az oxigént termelő mikroorganizmusok leállnak? Hogy miért? Olyan sok tényező van, ami egy kicsit elgondolkodtató. Melyek ezek? Folyamatos melegedés, melynek hatására a nagy vízfelületek is melegebbé válnak, ezáltal változás állhat be az oxigént termelő mikroorganizmusok működési mechanizmusában. A folyamatos szennyezés, ami szintén ezt okozza. Aztán az erdők, illetve zöld felületek csökkenése, ami szintén változást okozhat. Ha felborul az egyensúly, akkor megváltozhat az oxigén termelés üteme és mennyisége is. Vajon e három tényező térvesztése nem okoz-e a Földön oxigén hiányt? Talán furcsa felvetés, de lássuk be, elgondolkodtató. Az oxigén csökkenés igen nagy problémát vetne fel. Ugyanis a folyamat nem szüntethető meg azonnal.     Oxigénre pedig azonnal szükség van, ha az élővilág életben akar maradni. Tehát a nagy kérdés: ha továbbra is ilyen ütemben történik a szennyezés, vajon beállhat az oxigén csökkenése? Ugyanis, nem lesz, ami termelje, mert csak úgy magától nem lesz éltető oxigén. Vajon jelenleg kimutatható, hogy mekkora az oxigén szint? Vannak esetleg ilyen mérések? Vajon meddig elegendő a légkör oxigén töménysége ilyen pusztítás mellett? Lennének még kérdések, de azt hiszem, egy kicsit el lehet meditálni ezen a fontos dolgon. Próbáltam megtalálni, hogy mikor mérték és határozták meg a légkör összetételét. Sajnos nem találtam. Arra is próbáltam adatokat szerezni, hogy vajon mikor mérték utoljára az összetételt. Azt sem találtam. Van a légkörről minden, de ezek hiányoznak, pedig azt hiszem, az lenne a legfontosabb, hogy mennyi az oxigén jelenléte napjainkban. Vagy teljesen természetes, hogy van? Adott egy korábban meghatározott szint, érték százalékokban kifejezve. Éppen eleget halljuk, hogy igen erősen felgyorsult a légkörbe kerülő anyagok mennyisége. De ne szaladjunk ennyire előre. A légkör összetétele minden bizonnyal változott a korábbi időkhöz képest. Ezt az időt elég lenne évezredekben mérni, hiszen akkor még nem volt ennyi ember, állat, gép, ami jelentősen fogyasztotta volna az oxigént. Tudom, akkor mérni sem lehetett, hiszen nem volt mivel. Talán zárványokban, jégbe zárt buborékokban, stb. lehetne kimutatni az akkori légkör oxigén tartalmát. Találtam egy érdekes cikket, mely szerint egy ausztrál könnyűbúvár 1968-ban megtöltött egy palackot, de nem használta fel. Hallotta, hogy van egy minta az Ausztrál Légkörkutató Intézetben, de az 1978-as. Gondolta, meglepi őket a palackba zárt levegővel. Meg fognak lepődni. Azt nyilatkozták, hogy a „palackból vett levegő elemzése nem jelentett nagy meglepetést, hiszen nagyjából ezeket az adatokat várták.  Forrás: Origo Dr. Paul Fraser, a CSIRO munkatársa. A palackban mért levegő összetétele azonos volt a maival. A légkörről végtelen sok tanulmány, szakvélemény, kimutatás jelent meg. Hőmérséklet, csapadék, szél, áramlatok, összefüggések, stb. A légkör oxigén jelenlétéről, mennyiségéről nincs szó. Lehet, hogy nem véletlen? Ha egy adott térfogatú testbe levegőt teszünk, majd elzárjuk, és utána különböző gázokat nyomunk bele, akkor az eredetileg benne levő levegő összetétele megváltozik. Ettől az oxigén mennyisége nem változik. De mi van akkor, ha a testben elégetünk valamit? Az oxigén szintje csökkenni fog. Valami ilyesmi zajlik a természetben is, hiszen a földi légkör is egy „zárt” levegő óceán, amit az Univerzum határol. Mi csökkentheti az oxigén szintjét? A nagy gépjármű forgalom, a népesség növekedése, az állattartás növekedése, a megnövekedett légi közlekedés, a nagy erdőtüzek, a háztartásokban használatos tüzelőanyagok elégetése, az erőművek üzemeltetése, az óceánok plankton állományának pusztulása, erdőirtások. Vajon mennyi a Föld légkörének tömege? Nehéz a számot elképzelni, de 5,6 x 1015 tonna. Ez kimondva 56 billiárd tonna. Mivel légkörről beszélünk, és a levegő összetétele több anyag keveréke. Ha tételesen vesszük a mai összetétel szerint, akkor a légkörben 43,68 billiárd tonna nitrogén, 11,76 billiárd tonna oxigén és 0,56 billiárd tonna egyéb gázok vannak. Vajon ez az arány jelen volt-e több ezer évvel ezelőtt? Ugyanis sokkal kevesebb volt az oxigén szint terhelése, mint most. Nem voltak gépjárművek, erőművek, stb. Ebből következik, hogy jelenleg az oxigén terheltsége nagyon, de nagyon megnőtt. Vajon mennyire? Ez lenne, amit keresünk. Sajnos erre vonatkozóan semmiféle friss adat nincs. Tehát a légkör összetételének értékei egy régi mérés alapján vannak meghatározva. Vajon ez oly természetes, hogy nem is kell vele foglalkozni, mert oxigén mindig lesz elegendő? Ez ennyire egyértelmű? Hát, ezen el lehetne gondolkodni. Valamit érdemes tisztázni. Több mértékegységet is használnak a levegő mennyiségének meghatározásához. Használatos a liter, a köbméter és a kilogramm. Van még egy fontos dolog. A levegő nem azonos az oxigénnel. A levegő egy keverék, az oxigén egy elem. Az oxigén a levegő egyik alkotó eleme. Egy köbméter levegő 1,22kg 15 Celsius fokon. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben 0,256kg oxigén található. Hogy mennyi oxigén fogy el bizonyos tevékenység során, csak két érték. Egy ember egy év alatt 175kg oxigént fogyaszt el. Egy autó több mint 5 000kg-ot. Egy kg fa elégetéséhez 1,07kg oxigén szükséges. Ez csak két adat. Hány oxigén fogyasztó van még? Rengeteg. Vajon termelődik-e annyi, mint amennyire szükségünk van? Biztos igen, mert akkor nehezebben tudnánk lélegezni, akárcsak a magas hegyvidékeken. Viszont felvetődik egy kérdés. Vajon mekkora az az oxigénszint, ahol még nincs érezhető élettani hatás? A Föld legmagasabb csúcsát is megmászták oxigénpalack nélkül. Ezen a magasságon az oxigén jelenléte 6,98 %. Tehát, ha nehezen is, de ennyi oxigénre feltétlenül szüksége van az embernek ahhoz, hogy életben maradjon. A légkör mai oxigén értéke 20,93%. Ami igen érdekes kérdés, hogy vajon rendelkezik-e a mai légkör 20,93% oxigén értékkel? Az oxigént egy svéd gyógyszerész, Carl Wilhelm Scheele fedezte fel 1772-ben.

Egyre többet beszélünk a levegő szennyeződéséről. Világszerte probléma ennek megoldása. Voltak már kísérletek, de nem sok sikerrel. Milyen szennyező anyagokról van szó? Nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szálló por. Ezek alkotják legnagyobb részt a levegő szennyező anyagait. A Föld jóval korábbi légkörében ezek a szennyező anyagok nem voltak jelen. Ha elgondoljuk, hogy az adott légkörbe igen nagy mennyiségű szennyező anyagok kerültek sok-sok évtized alatt, aminek valahol el kell férnie. Ezek most is itt vannak. Biztos tudják, hogy szüretelés alkalmával a must erjedése során szén-monoxid keletkezik. Ez egy színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, nehezebb az oxigénnél. Miért írom, hogy az oxigénnél? Egyszerű. Ha az eredeti szennyeződés mentes légkört vesszük alapul, akkor azok a gázok, amelyek most felelősek a rossz levegőért, azok mind a talaj közelében vannak. Ugyanúgy, ahogy a pincékben a szén-monoxid. Ebből rögtön következik egy másik kérdés. Mivel a szennyező gázok mindegyike nehezebb az oxigénnél, ezért ezek a talajfelszínhez közel vannak. Vajon mennyivel hígítják fel ezek a gázok az oxigén dús levegőt? Milyen magasan lehet mérni ezek jelenlétét? Mennyivel csökkent az oxigén jelenléte az emberek által használt légtér tartományában? Egy valamit még ide kell sorolni. Ez pedig a szálló por mennyisége. Ezek keveréke ma már komoly egészségügyi problémákat jelentenek. A légzőszervi megbetegedések ezek miatt alakulnak ki.  

Gázfajta

Atom, illetve mol tömeg

O, Oxigén

16

NO2, nitrogén-dioxid

46

SO2, kén-dioxid

64

CO2, szén-dioxid

44

CO, szén-monoxid

28

O3, ózon

36

A táblázatban az látható, hogy minden szennyező anyag, amely a levegőben van, nehezebb az oxigénnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze, ülepednek le, és fejtik ki károsító hatásukat. Egy ember naponta 10 000 liter levegőt lélegez be. A levegő összetétele 78% nitrogén, 21% oxigén, a többi egyéb gázok. Ebből adódik, hogy egy ember 2 100 liter oxigént lélegez be naponta. Ez 2,1 köbméter. Az emberiség naponta 13-15 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el. Nem levegőt, oxigént. Ha tovább számolunk, akkor 5518,8 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el az emberiség egy év alatt. Egy ötven éves fa egy ember oxigén szükségletét termeli meg egy vegetációs idő alatt. Egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeren, egy óra alatt. Ezek borzalmas nagy számok. Viszont érdemes elgondolkodni rajta. Igaz, hogy nemcsak a fák termelnek oxigént, hanem az óceánokban élő planktonok is. Nem akarok tovább a számokba belebonyolódni, csak annyit, hány ember él a Földön, hány olyan eszköz közlekedik a Földön, amely oxigént fogyaszt, hány állat él, mely szintén oxigént fogyaszt, és itt kell megemlíteni még mindent, ami ég, és szintén oxigént fogyaszt, pl. erdőtüzek. Összevetve: vajon kellően becsüljük-e a Földünk által nyújtott élethez nélkülözhetetlen oxigént? Vagy csak tudomásul vesszük, hogy ez a gáz csak úgy van? Az a tökéletes űrhajó, amely több mint 7 milliárd embert visz a hátán, vajon meddig képes tökéletesen működni? Egy nyilatkozatot idéznék. „Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre. Ezt nyilatkozta a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója.

Érdekes megállapítás. Biztos sokkal nagyobb tudású, mint én, de azért lenne kérdésem. Mégpedig az, hogy lehetséges ez? Ugyanis, ha a klímaváltozás miatt elpusztulnak a planktonok, ha kiirtják az erdőket, ha elfogy az oldott oxigén, akkor nincs utánpótlás. Ez pedig nem évmilliókban mérhető. Sajnos. Az óceánokban nagy mennyiségű oldott oxigén van. Lehet, hogy nem mondok butaságot, ha összefüggést keresek a Földön fogyó /tüzek, emberek, állatok, járművek, stb. által elfogyasztott/ oxigén, és az óceánokból egyre gyorsabban eltűnő oxigén között. Ugyanis, ha a légkörből elkezd fogyni, akkor az óceánokból pótlódik. Ez azonban nem mehet a végtelenségig, mert egyre nagyobb a fogyasztás, és egyre kevesebb a termelés. A kettő közti különbség fogyás.  Vannak, un. holt övezetek, mint a Mexikói-öböl, ahol az oxigénszint annyira alacsony, hogy az állatok megfulladnak. Sajnos nem találtam olyan leírást, mely meghatározná, hogy mekkora az az oxigénszint, ahol még meg lehet élni. Vélhetően ez olyan 5%-os értéknél lehet. Hogy miért?  A világ legmagasabb csúcsát már megmászták oxigénpalack nélkül. Tehát ott még van annyi, hogy az ember, életben maradjon. Mivel ez a magasság 8848 méter, így feltételezhető, hogy 9000 méteres magasságban már az oxigén jelenléte 5-6%. Ez még éppen elegendő az élethez.

Éppen egy utcai séta során figyeltem fel a következő dologra. A közmunkások kivonultak az utcákra és takarítottak. Ez nagyon jó dolog, mert szép, tiszta a környezet. Aztán egy érdekes dologra lettem figyelmes. Ugyanis a faleveleket egy belső égésű kis szerkezettel fújták egy helyre, hogy könnyebb legyen összegyűjteni. Igen, csak közben hihetetlen mennyiségű szálló por kerül a levegőbe. Ez pontosan ott történik, ahol az emberek jönnek, mennek a járdákon, illetve kismamák tolják a babakocsit, benne a kisgyerekkel. Ilyenkor nemcsak a nagy porszemcsék kerülnek a levegőbe, hanem a sokat emlegetett szálló por PM10-es, és PM2,5-es méretű részecskéi is. A nagy porszemcsék súlyuknál fogva aránylag hamar leülepednek, de az említett fajtájú részecskék nem. Ezáltal, még ha a tisztítás után sétálunk az adott szakaszon, akkor is belélegezzük ezt a fajta szálló port. Tudom, ez a művelet nagyban elősegíti a terület rendbe tételét, de a másik oldalon nagy kárt okoz. Szerte a nagyvilágban gondot jelent a szálló por mennyisége. Sajnos sok mindent nem lehet tenni ellene, hiszen sok esetben olyan helyekről kerül a lakott területekre, amelyek több kilométerre, vagy több tíz kilométerre vannak a lakóhelytől. Nem beszélve az erdőtüzek, vulkánkitörések, külszíni bányászat során keletkezett porról. Ezeket a szél akár több száz kilométerre is elszállítja. A nagyvárosokban pedig a közlekedés okozza ennek a szálló pornak a jelenlétét. Milyen érdekes? Nincs életünknek olyan területe, ahonnan ne káros anyagok behatása érne. Élelmiszerekből, ivóvizekből, levegőből kerülnek szervezetünkbe ezek az anyagok. Milyen anyagok vannak jelen a levegőben?

 

Ezek a fő összetevők. Itt a szálló por fogalmat két részre kell bontani. Van a PM10 és a PM2,5. Mindkettő nagyon veszélyes, de a PM2,5 ami nagyon veszélyes. Ugyanis ez már annyira finom por, hogy le tud hatolni a tüdőig, és nem ürül ki. Viszont itt sincs teljes összhang. Bár vannak olyan kimutatások, melyekben szerepel a szén-monoxid, de szerintem egy fontos szennyező anyag kimarad a listából. Ez pedig a szén-dioxid. Kezdtem utána érdeklődni, hogy ez miért van. Volt olyan válasz is szakértőtől, hogy ez a gáz a légkör természetes alkotó eleme. Ennek ellenére most sem tudom hova tenni ezt a meghatározást. Ugyanis, döntő szerepe van a globális felmelegedésben, méghozzá tetemes mennyiségben. Ez a legfőbb „ellenség” az üvegházhatású gázok tekintetében. Akkor miért nem tartják nyilván a légkörben lévő koncentrációját? Persze az is lehet, hogy én nem értem. Valahogy mégis furcsa. Ahogy említettem, a finom szálló por nemcsak azért veszélyes, mert mindenhova behatol, hanem azért is, mert szállító közegként mindent magával visz. Pl. egy veszélyes hulladéklerakó porát is, illetve ott is kialakulhat ez a finom anyag a száradás következtében, amit aztán a szél igen nagy távolságokra el tud szállítani. Lásd, időnként a szaharai por is megjelenik hazánkban.

Látható, hogy sajnos vannak olyan helyek a világban, ahol igen magas értéken van a finom szálló por. Hazánkban is sok alkalommal lehet tapasztalni a szennyezett levegőt. Ez főleg a városokat érinti. Több esetben olyan magas értékeket lehet mérni, ami már veszélyes az emberek egészségére. Ilyenkor várjuk a szelet, hogy elfújja a szmogot. A világ számos nagyvárosa küzd ezzel a jelenséggel, de jelentős megoldás még sehol sem született, ugyanis a szennyező anyagok légkörbe juttatása jelenleg is gőzerővel tart. Vajon mennyire változhatott meg a levegő összetétele. Ugye emlékeznek, 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék egyéb gázok. Na, ez az egyéb gázok lehet a nagyon érdekes. Ugyanis a feltüntetett gázok nehezebbek az oxigénnél, ezért talaj közelében vannak, azaz, azon a helyen, ahol az emberek közlekednek, élnek. Itt már sok esetben nem beszélhetünk tiszta levegőről. Nézzük meg azt a helyzetet, ami jelenleg zajlik a világban. A globális felmelegedés miatt nő a tengerek és óceánok hőmérséklete, nő az aszály miatti erdőtüzek száma, a világon egyre több fát vágnak ki, nő az energiaigény, nő a lakosságlétszáma. Ezzel párhuzamosan a melegedés miatt csökken a planktonok tömege, az erdők területe, ami az oxigén termelés legfontosabb helye. A felsoroltak miatt növekszik a káros anyag kibocsátás, egyre több oxigént használunk el, mely abban már jelentkezik, hogy annyi a szennyező anyag jelenléte légkörben, amennyivel kevesebb az oxigén. Nincs annyi oxigén termelés, pontosan a miatt, mert csökken az oxigént előállító területek nagysága és mennyisége.    

2020.10.23.

A légkörről

Az egyik legfontosabb tényező, amely nélkül nincs élet, az az oxigén. A Föld légkörének összetétele a mai ismereteink szerint egy kicsit megváltozott a régebbi értékekhez, és összetételhez képest. Ennek legfőbb oka a folyamatos légkörbe kerülő egyéb gázok és porok felhalmozódása. A levegőben lévő szennyező anyagok a talaj közelében gyűlnek össze, mivel mindegyik nehezebb az éltető oxigénnél. Sokan még mindig azt hiszik, hogy a levegő azonos az oxigénnel. Hát nem. A légkör összetétele a klasszikus felállás szerint 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék nemes gázok. Mára ez az összetétel egy kicsit megváltozott. Nézzük csak? A kimutatott értékek szerint az összetétel 100 százalék fölött van, ami nem lehetséges. Egy észszerű magyarázat adhat erre választ. Mégpedig az, hogy valamelyik összetevő százalékos aránya megváltozott. Ha egy köbméter levegőt veszünk alapul, ami 1000 liter, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy 780,084 liter nitrogén, 200,946 liter oxigén, 20 liter vízgőz, furcsa mód az argon 9 literes mennyisége, 0,3 liter szén-dioxid. Itt álljunk meg egy kicsit. A szén-dioxid felelős a globális felmelegedésért. Van egy újabb veszélyes jelentkező a légkör felmelegedését illetően. Ez nem más, mint a metán.  

Az lenti diagramban szerepel az említett metán. Ennek a jelenlegi mért koncentrációja 1,8 milligramm/liter. A mindenki által elérhető adatok szerint a levegő egy literjében 1,8 milligramm metán található. A milligramm a gramm ezredrésze, illetve a kilogramm milliomod része. Ránézésre nem sok, de ha együtt nézzük a többi gázzal, elég jelentős, és fokozódni látszik a fagyott talaj felolvadása miatt. Ezzel együtt a metán jelenlegi mennyisége egy köbméterben 0,00125 liter, ami nagyon kevésnek tűnik. Ez ugyanis 1,25 milliliter. A milliliter a liter milliomod része. Sajnos az egyes megadott értékek valahol ppm-ben, máshol százalékban, még máshol mikro, illetve milligrammban vannak megadva. Ezeket kell átváltani a megfelelő és érthető értékekre. Remélem sikerült. A metánnal kapcsolatban még annyit, hogy sokkal jobban elősegíti a globális felmelegedést, mint a szén-dioxid. Hogy mennyi ez a sokkal, úgy 60 százalék. Nem kevés. Komoly gondot fog okozni az elkövetkezendő időkben.     

Ha mindent összevetünk, akkor beláthatjuk, hogy egyre több összetevő pontos értéke kerül napvilágra, ami rontja az éltető oxigén arányát a légkörben. Egy valamit még nem szabad elfelejteni. Ez pedig a szálló por mennyisége. Hihetetlen veszélyes, ugyanis komoly felső légúti megbetegedéseket okoz, sőt egyes fajtái, amik ugyancsak itt vannak a légkörben, az un. PM2,5, a tüdő legkisebb területeibe is behatol.

A Föld légkörének átfogó elemzése érdekes adatokkal szolgálna. Én nem tudok ilyen mérési eredményről. Egy érdekes dolog viszont napvilágot látott. Az oxigén mennyisége a levegőben annyival csökkent, amennyivel a szén-dioxid nőtt. Ez azt vetíti előre, és arra enged következtetni, hogy a szennyező anyagok kiszorítják az éltető oxigént, illetve hígítják azt. Azt is figyelembe kell venni, hogy amint már említettem, a szennyező gázok, porok a légkör azon részein gyűlnek össze, mivel nehezebben az oxigénnél, ahol az emberek tartózkodnak. Nem véletlenül mondják, hogy a hegyvidékeken „harapni” lehet a levegőt. Egyszerűen nem annyira szennyezett a levegő. Az ember számára minden fontos, és lényeges, amiben él. Talaj, víz, levegő. Mindegyikre nagyon kellene, kell vigyázni.

2020.10.09.

Háztartási légszennyezés

Lassan eljön az az idő, amikor beindul a fűtési szezon. Világszerte jelentős háztartásban folyik még hagyományos fűtési megoldás, azaz, vagy fával, vagy szénnel, vagy egyéb más éghető anyaggal fűtenek. A fa és a szén egy természetes tüzelőanyag, hiszen sok évszázadon keresztül használták, használják az emberek. A probléma az, hogy más egyéb tüzelő anyagokat is használnak, nem is kis mennyiségben.  Ebben az időszakban megnövekszik a légkörben található káros anyagok mennyisége. Olyan anyagok kerülnek ilyenkor a levegőbe, amelyek veszélyt jelentenek az emberekre nézve. Sok más egyéb mellett mérik a levegőben jelen levő különböző veszélyes anyagok koncentrációját. Melyek azok a szennyező anyagok, amelyek a légkörbe kerülnek, és azoknak milyen egészségügyi határértékeik vannak?

Említést tettem a más tüzelőanyagokra. Bontott festékes ajtók, ablakok, pozdorja, műanyagok, rongyok, és minden, ami éghető. Az ezekből felszabaduló vegyi anyagok jelentősen terhelik a légkört. A szomorú az, hogy hiába van elmondva az ilyen helyeken, hogy ezek a tüzelőanyagok, milyen veszélyesek, nem törődnek vele, illetve sajnos, nem tudják megvásárolni a drága tüzelőanyagokat. A legtöbbet emlegetett szén-dioxid hiányzik a listáról. Sőt! Nem is mérik, holott a legnagyobb szennyező anyag. Vajon miért nem? Élettani hatása ugyanolyan veszélyes, mint bármelyik más szennyező anyagé. Csak gondoljunk bele. Mindenki volt már moziban, színházban, vagy valamilyen olyan rendezvényen, ahol sok ember van aránylag kis helyen. Mi történik egy idő után? Kezdenek az emberek fészkelődni, mozogni. Vajon mitől? Az emberi szervezet levegőt, vele együtt oxigén lélegez be, és kilégzéskor szén-dioxid távozik. Ez gyűlik össze nagy mennyiségben, és okozz azt a jelenséget, amit úgy emlegetnek, hogy „milyen nehéz itt a levegő”. Az ok, hogy kezd elfogyni az oxigén a teremben, és kezd a szén-dioxid felhalmozódni. Nagyobb koncentráció esetén ájuláshoz is vezethet. Ha ez kis méretben ilyen problémát okoz, akkor nagyobb méretben ugyanezt teszi. Mikor alakul ki ez a nagyobb méret? Amikor szmogról beszélünk. Emlékszem arra, hogy amikor még sok volt a szénnel fűtött háztartás, emlegettük a széngázt, sőt, a szabad levegőn is lehetett érezni az elégett anyag kellemetlen szagát, a széngáz szagát. Ez nem más, mint a levegőbe került szén-dioxid. Amikor szmogról beszélünk, ezek a mérges gázok telepednek rá a lakott területekre. Ebben a gázelegyben benne vannak a fent feltűntetett káros anyagok, kivéve a szén-dioxidot. Sajnos a jelenlegi mérési fajták között a széndioxid nincs jelen, pedig ugyanolyan káros, mint bármelyik másik. Van még valami. Az ilyenkor nagy mennyiségben a légkörbe kerülő szálló por. Ha egyszer valami túllépi a megengedett egészségügyi határértéket, akkor az nem jó. A szálló por, azaz, a PM10-re és a PM2,5. A PM10-re vonatkozó napi határérték 50mikrogramm/m3, éves határérték 40mikrogramm/m3. Most tessék figyelni. „Az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m³-t”.

Forrás: Wikipédia

Nézzük, hogy milyen mértékű a szálló por egészségügyi veszélye?

A PM10 és PM2,5-es szállópor bejutása szervezetbe

PM méret mikronban

Orrjáratok

11-7

Torok

7-4,7

Légcső

4,7-3,3

Elsődleges hörgők

4,7-3,3

Hörgők

1,1-0,65

Hörgő ágak

2,1-1,1

Tüdő léghólyagocskák

0,65-0,43

Ahogy látható, a veszélyes érték a PM2,5. Ugyanis ez a méretű szálló por már bejut egészen a hörgőkig. Innen már nem jut vissza, azaz, nem űrül ki. Ez a nagy veszély. A szmog, amit említettem, és ami meg van határozva, úgy rendelkezik, hogy két egymást követő napon mért érték szerint tájékoztatják a lakosságot.  Ez azt jelenti, hogy messze az egészségügyi határérték feletti levegőt lélegeznek be az emberek 48 órán keresztül. Ez azért nem semmi. Ennyi idő alatt belélegzett szennyezett levegő már káros.

            Most, amikor már lassan a fűtési szezonban vagyunk, még jobban oda kellene figyelni, hiszen legnagyobb részt a háztartásokból kerül ki a légszennyező anyagok nagy része. Ez a korszerűtlen fűtési technikák miatt van. A szmog ellen csak a természet tud változtatni, ha elkezd fújni a szél. Van azért még valami. Vajon azok a műszerek, amikkel ezeket mérik, hitelesek? Ezt csak azért vetem fel, mert többször találkoztam már olyan dologgal, hogy egy műszer ugyanazt méri, de különböző értékeket ad meg méréskor. Ez hogy lehetséges? Elviekben ezeknek azonos mérési eredményt kellene mutatnia, mégsem azt mutatják. Példának okáért a légszennyezés mértéke mi alapján van meghatározva? Valós értéket mutat vajon? Ha abból indulok ki, hogy a tapasztalati érték nem minden esetben azonos, akkor fel lehet tételezni, a levegő szennyező anyagainak mérése között is különbségek vannak. Erre egy konkrét példa. A PM2,5-es szálló por egészségügyi határértéke 25mikrogramm/m3. A 25,6mikrogramm/m3 még jó minőségűnek van beállítva. Ha egyszer magasabb, akkor hogy lehet jó? Lehet, hogy csak én nem értem?

Mivel ezek a részecskék állandóan jelen vannak a légkörben, igaz talán nem mindig azonos koncentrációban, de akkor is az összérték 795 mikrogramm/köbméter. Ez viszont nagyon magas. Ha valaki figyelemmel kíséri az egyes rendezvényeket, konferenciákat, ahol sok esetben több ezer állítólagos szakértő tanácskozik, és látja az eredményeket, döntéseket, amiket hoznak, és annak milyen gyakorlati következményei vannak, akkor nyugodtan el lehet keseredni. Ha azokat a döntéseket betartanák, akkor már közel sem itt tartanánk a légkör szennyezése terén. A helyzet az, hogy még mindig az érdekek kerülnek előtérbe. A légkörbe kerülő szennyező anyagok nem ismerik a határokat. A légmozgás igen messzire el tudja vinni a gázokat, a szálló port.

Forrás: KSH

         Ha megnézzük, hogy milyen fűtési rendszerek vannak használatban hazánkban, akkor érdekes adatot kapunk. A háztartások száma hazánkban 4 105 708. A diagram szerint valamilyen szilárd tüzelőanyaggal fűtött háztartások száma 39 százalék. Ez durván 1 601 226 háztartás. Itt még jelen van a fa és a szén. A veszélyes az a 3 százalék. Ez 123 171 háztartást jelent. Itt a szó szerint „vegyes” tüzelés jön számításba. Magyarul minden, ami éghető. Na, ez a veszélyes. Bár tudjuk, hogy a régi időkben csak szilárd tüzelőanyagok voltak, de akkor még nem volt ekkora energia igény, és nem volt ekkora légköri szennyezés. Sajnos ma már minden, szinte minden kilogramm számít. A légkör kezdi elérni tűrőképességének határát. Ne felejtsük el. Nincs olyan év, amikor ne beszélnénk a világ valamilyen pontján szmog helyzetről. Hazánk sem kivétel ez alól.

                                                               Szmog Sanghaiban   

                                                         Szmog Budapesten

Azt hiszem, a kép önmagáért beszél. Tegyünk érte, hogy az ilyen helyzetek elkerülhetők legyenek. Tudom, nem egyszerű, sőt, ma már lehetne azt mondani, hogy lehetetlen. Lehet, hogy ismerik a következő mondást: „nincs lehetetlen, csak tehetetlen”. Hát, sok esetben igaz is. Ezt már csak azoknak a döntéshozóknak kellene megérteni, és döntéseiket alkalmazni, akik rendszeresen minden évben összeülnek ezeket a kérdéseket megvitatni. Ne várjuk meg, míg olyan légkör alakul ki, amely szennyezett, és káros az egészségre. Ugye milyen érdekes? A háztartásokban keletkező, és a háztartásokban használ fűtőanyagoktól indultunk el. Hová jutottunk? Oda, ami globális jellegű probléma. A levegő, benne pedig az oxigén jelenléte. Az ilyen jellegű szennyezés egészségkárosító. Van még valami így a végére. Vajon mennyivel rövidíti meg az ember életét a rossz minőségű levegő? Most kapaszkodjanak meg. Közel két évvel. Azért ez nem kevés, és ez a sok más egyéb mellett, a rossz minőségű levegő okozza.

2020.10.02.

Szmog

A fűtési szezonnal egy időben megnövekszik a légkörben található káros anyagok mennyisége. Olyan anyagok kerülnek ilyenkor a levegőbe, amelyek veszélyt jelentenek az emberekre nézve. Éppen azon gondolkodtam, hogy vajon miért van az, hogy sok esetben maga a lakosság által bejelentett dolgok körül nincs valami rendben, aztán a mérések azt mutatják, hogy nincs semmi baj. Valahogy a kettő nem igazán illeszkedik össze. Korábban volt egy ivóvízzel kapcsolatos panasztétel. A víz büdös, láthatóan szennyezett, sárgás színű volt. A megállapítás az volt, hogy a víz minősége jó. Vajon ez hogy lehet? Egy csapból kifolyó víz ilyen paraméterekkel rendelkezik, és elfogadják, hogy az megfelelő? Ha ugyanezt kivetítjük a légkörre, akkor valami ilyesmivel találkozunk. Ha egyszer valami túllépi a megengedett egészségügyi határértéket, akkor az nem jó. Mire gondolok? A szálló porra, azaz a PM10-re és a PM2,5-re. A PM10-re vonatkozó napi határérték 50mikrogramm/m3, éves határérték 40mikrogramm/m3. Most tessék figyelni.

Az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m³-t”. Forrás: Wikipédia

Lehet, hogy csak nekem furcsa. A megadott érték mind a napi, mind az évi határértéket messze túllépi. Sőt! Úgy rendelkezik, hogy két egymást követő napon. Ez azt jelenti, hogy messze az egészségügyi határérték feletti levegőt lélegeznek be az emberek 48 órán keresztül. Ez azért nem semmi. Ennyi idő alatt belélegzett szennyezett levegő már káros. Most, amikor már tart fűtési szezon, még jobban oda kellene figyelni, hiszen legnagyobb részt a háztartásokból kerül ki a légszennyező anyagok nagy része. Ez a korszerűtlen fűtési technikák miatt van. A szmog ellen csak a természet tud változtatni, ha elkezd fújni a szél. Van azért még valami. Vajon azok a műszerek, amikkel ezeket mérik, hitelesek? Ezt csak azért vetem fel, mert többször találkoztam már olyan dologgal, hogy egy műszer ugyanazt méri, de különböző értékeket ad meg méréskor. Ez hogy lehetséges? Elviekben ezeknek azonos mérési eredményt kellene mutatnia, mégsem azt mutatják. Példának okáért a légszennyezés mértéke mi alapján van meghatározva? Valós értéket mutat vajon? Ha abból indulok ki, hogy a tapasztalati érték nem minden esetben azonos, akkor fel lehet tételezni, a levegő szennyező anyagainak mérése között is különbségek vannak. Erre egy konkrét példa. A PM2,5-es szálló por egészségügyi határértéke 25mikrogramm/m3. A 25,6mikrogramm/m3 még jó minősédűnek van beállítva. Ha egyszer magasabb, akkor hogy lehet jó? Lehet, hogy csak én nem értem?

Nem árt elégszer hangsúlyozni, hogy a szén-dioxid mennyisége jelentős. Ez a téli időszakokban még inkább megnő. Van még valami, amit érdemes megemlíteni. A téli időszakokban a légkörbe kerülő veszélyes anyagok között ott van az egyéb tüzelőanyagok okozta szennyezés. Mik azok az egyéb tüzelő anyagok. Préselt falemez, a benne levő ragasztóanyag veszélyes, bontott ajtókon, ablakokon lévő festékanyag, műanyag flakonok, illetve mindenféle műanyagipari termékek, rongyok, minden, ami éghető. Ezeknek nagyon veszélyes az égés során keletkező gázok, gőzök.

        Az itt felsorolt néhány szennyező anyag értékek. Természetesen a fent említett egyéb anyagokból származó gázok itt nincsenek feltüntetve. Ezek az anyagok a szél által igen messzire elsodródhatnak, szennyezve már területeket is. Sajnos ezzel a jelenséggel is együtt kell élni. Hogy valamilyen formában csökkenteni lehessen a „füstköd” jelenlétét, szűrőberendezésekkel, illetve közlekedési korlátozásokkal lehet valamennyire enyhíteni. Vannak helyek, ahol napokig is képes megmaradni ez a levegő, ami nagyon nagy megterhelés a szervezetnek. A szél az, ami enyhíteni, illetve megszüntetni tudja ezt az állapotot.  

Érdemes egy kicsit elidőzni a következő diagramon. A hazai háztartások 39 százalékában még jelenleg is valamilyen szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, főznek. Ami ebből nagyon veszélyes, az az egyéb kategória, ami 3 százalék. Ebben benne van minden, ami éghető, ahogy említettem.

Sajnos a légkörben található anyagok komoly megbetegedéseket okoznak. Ez számszerűsítve eléggé aggasztó.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Debrecen

(Kovács Gyula, 2019.06.24 14:00)

Már a nyár közepén járunk, mégis nagyon sok sápadt, fehér embert lehet látni. Nekik különösen ajánlanám ezt a cikket. Ha tudnák, mennyire fontos a napfény, igyekeznének több időt tölteni a szabadban, nem félnének a naptól.