Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezetvédelem

2020.07.12.

Hulladék, szemét, környezet

Talán elég sokat foglalkoznak ezzel a témával mások is, és kicsit talán unalmas is. Talán nem kellene túlságosan hamar dönteni arról, ó, már megint egy újabb írás. Vajon miért nem? Bizonyára mindenki szeret sétálni, kirándulni, nyaralni. Mennyire kellemetlen, amikor éppen egy olyan helyen vagyunk, ahol láthatóan rendetlenség, kosz, szemét van. Nem egy jó dolog. A helyzet az, hogy ilyen helyeket nem kell keresni. Találkozunk vele minden nap. Utcán, parkokban, játszótereken, közlekedési eszközökön, utakon, stb. Nem szép látvány. Éppen egy utcai séta alkalmával láttam, hogy a papírzsebkendő használata után kissé pontatlanná vált a „csont nélküli kosár”, de az már nem érdekelte az illetőt, látta, hogy nem sikerült az akció, de nem vette fel. Itt kezdődnek a problémák. Sajnos ilyen ember nem egy van, hanem számtalan. Senkit nem szeretnék sem megbántani, sem megsérteni, de a helyzet az, hogy ilyen formában alakul hazánk „szeméthelyzete”. Siralmas. Mindig örülök annak, mikor hallani, látni arról, hogy mennyi szemetet tudtak összeszedni egy-egy akció alkalmával. Csak gondoljuk tovább. Az ilyen terület nem nagy, mégis mennyi összegyűlik. Vajon hogyan? Az előbbi példa enyhe ahhoz képest, amikkel lehet találkozni. Az emberek magatartása ilyen. Nincs meg bennük az a tudat, ami arra ösztönözné, hogy nem szemetelek. A szülői példa átragad a gyerekekre is, és ők is ugyanúgy cselekednek. Mikor lesz valamilyen változás ezen a téren? Sajnos a választ nem tudom. Azt viszont igen, hogy sokkal sokkal jobban oda kellene figyelni a környezetünkre, hiszen saját magunkat mérgezzük. Miért nem figyelnek oda az emberek ezekre a dolgokra? Egy ötletem van. Addig, amíg saját bőrén valaki nem tapasztalja ennek a hátrányát, addig nem is gondol arra, hogy mit tesz a környezetével. Ha majd a szemét körül rágcsálók szaladgálnak, ha az ivóvíz ihatatlanná válik a vízvételi hely közelében illegálisan letett hulladéktól, ha bűz árasztja el a lakókörnyezetét, akkor talán elgondolkodik, hogy tényleg valami nem jó. Vajon meg kell várni ezt? Talán nem.

                                                    Illegális hulladéklerakó

Azt hiszem eléggé elszomorító, hogy vannak olyan felelőtlen emberek, akik erre képesek. Arra nem gondol. hogy közvetett úton saját magát is szennyezi. A minap éppen arra lettem figyelmes, hogy valahol szemét gyűjtési akciót szerveztek, és összegyűjtöttek 13000kg hulladékot. Ez nem kevés! Vajon hogy került oda, ahonnan összeszedték? Az utak mellől. Azt hiszem, túl sokat nem kell gondolkodni, hogy rájöjjünk, hogy került oda ez a szemét. Pontosan nem tudom, de közlekedéseim során számtalan szemétkupaccal találkoztam. Itt minden van, amit el lehet képzelni, sőt még azon túl is. Ki kell jelentenünk, hogy az emberek döntő többsége szemetel. Bárhol is van. Strandon, kiránduláson, utcán, közértben, bárhol. Vajon miért van ez? Miért van szükség arra, hogy akciókat szervezzenek arra, hogy mások szemetét összeszedjék? Ennyire nem érdekli az embereket a környezetük? Kapaszkodjanak meg. Igen, ennyire nem foglalkoznak a környezetükkel az emberek. Akárhány embert megkérdezhetünk azzal kapcsolatban, hogy ő hogy kezeli a hulladékot? Nagyon tudja a választ. Ahogy elő van írva. Még szelektíven is. Igazából nem tudni ennek lélektani mikéntjét, de elmondja, hogy ő nem, és láss csodát, már húsz méter után eldobja az utcán a csokoládé papírt. Az utak, vasutak, még az erdei túraútvonalak, utcák, terek, és gyakorlatilag minden terület nélkülözhetetlen eleme a szemét. Furcsa, deformált gondolkodás ez. Saját magunknak teszünk rosszat. Elásott, erdőbe kivitt, patak medrekbe dobott, és még ki tudja a módját annak, hogy hol lehet hulladékot találni. Sőt! Sok esetben veszélyes anyagokat is. Következetesség itt sincs. Korábban volt erre, ha jól emlékszem környezetvédelmi kommandó. Most hol van? Egyáltalán nem hallani róluk. Sőt!

Született egy olyan javaslat, mely szerint magánszemélyeknél három köbméterben korlátozza az ingatlanukon tartható engedélyköteles anyagmennyiséget”.

Forrás: Magyar Narancs 2013

Ez nagyon szép, de az ellenőrzés hiányzik. Továbbra is hulladék hegyek tornyosulnak nagyon sok helyen. Hihetetlen csúnya látvány. Ezeket a szemeteket nemcsak mi látjuk! De menjünk tovább. A jogkövető magyar állampolgár odaáll az erdő szélére, vagy tőle aránylag messzebb eső területre sötétben, és lerakja a szemetét. Ez a magatartás az emberek magas szintű tisztaságtudatának, igényességének és felelősségtudatának köszönhető, ami nincs.  Ez nemigen fog változni. A legnagyobb hiányosság a következetesség. Az emberek oda tegyék a szemetet, ahová kell, a szállító úgy vigye el, hogy ne hagyjon maga után szemetet, az emberek pedig egyszerűen ne szemeteljenek. Ilyen egyszerű. Vagy mégse? Hogy mennyire nem, íme. Sajnos a mai világban egyértelműsítve van, hogy a lakosság kiszolgáltatott helyzetbe került minden téren. Most néhány érdekesség a hulladék gazdálkodással kapcsolatban. Nagyon szépen ki lett találva az egész rendszer, csak az a baj, hogy nem úgy működik, ahogy kellene. Sőt, nagyon rosszul működik. Ha ezzel kapcsolatban észrevételt tesz valaki, ragaszkodnak ahhoz a verzióhoz, ami az előírás. Csak az előírást egyáltalán nem tartják be. Sajnos nem lehet tenni semmit. Szeretnék a szelektív hulladékgyűjtésről néhány szót említeni. Teszem mindezt azért, mert a tapasztalat az, hogy ma nincs ilyen gyűjtési forma. Ki van szépen találva, de a gyakorlatban nem létezik. Személyes tapasztalat az, hogy még most is a szelektíven összegyűjtött hulladékokat szállításkor összeöntik. Kérdezem én, akkor minek? Ha erre rákérdezünk, azt válaszolják, hogy azt külön szállítják, ami az előírás, de sajnos nem így van.           Oda értünk, hogy nem lehet tenni semmit. Kár, hogy hozzá nem értő emberek ülnek ezekben a székekben, mert azt sem tudják, mi a szelektív hulladékgyűjtés. Nézzük. „A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti”. Ma hazánkban egy fő 379kg szemetet termel egy év alatt. Sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar ember még igen messze van attól, hogy ezt a szemléletet kövesse. Aki viszont követi és betartja az előírásokat, csalódik, mert teljesen fölöslegesen gyűjti szelektíven a hulladékot. Ismerünk kék, azaz papír, sárga, azaz műanyag, zöld, azaz színes üvegek, fehér, azaz fehér üvegek, és végül szürke, azaz fém hulladékgyűjtő konténereket. A fehér és szürke színű konténer általában hiányzik mindenhonnan.  Nagyon szépen le van írva még fajtánként is, hogy mit hova. Nagy jelentősége lenne ennek. Ugyanis ezek, az újrahasznosítható hulladékok családjába tartoznak. Milyen arányok uralkodnak Európában ezen a téren?

           Van hova fejlődni. Jó lenne el is kezdeni. A szemét világszerte nagyon komoly gondot jelent. Csak egyet említek. Hihetetlen fertőzés veszélyt hordoz, nem beszélve a környezeti károkról. Nagyon szép cikkeket lehet megtalálni különböző helyeken, de azt hiszem ezek egyáltalán nem általánosak.  Ezek még csak a háztartásokban keletkező hulladékok. A veszélyes hulladékok egy külön kategória. Egyre több információ kerül elő a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. Személyes tapasztalat, hogy csak a neve van a dolognak. Hogy miért? Mert egyáltalán nem úgy szelektálják a hulladékot, ahogy kell. Mi lakók külön tesszük az egyes anyagokat a különböző konténerekbe. Itt már álljunk is meg. Nagyon szépen le van írva, hogy milyen színű gyűjtőedénybe, milyen hulladékot kell tenni. Hulladék gazdálkodás címszó alatt ezt lehet találni némi keresés után.

MIBE, HOGYAN?
•    A KÉK fedelű kukába vagy gyűjtőbe kerül a PAPÍR ALAPÚ HULLADÉK. Amennyiben valami nem fér bele a kék kukába, vagy esetleg nincsen, akkor gyűjthetjük a papírhulladékot egy üres kartondobozban is, illetve a nagyobb méretűeket kitehetjük a kuka mellé lapra hajtogatva és zsineggel átkötve.
•    A SÁRGA fedelű gyűjtőedényben gyűjthetjük a MŰANYAG ALAPÚ HULLADÉKOT, vagy erre a célra a műanyag szemeteszsák is megfelelő lehet.  (A műanyagok fajtáiról 
itt olvashatsz bővebben.)
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett ZÖLD színű gyűjtőbe kerülnek a SZÍNES ÜVEGEK, természetesen a fedél vagy a kupak nélkül.
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett FEHÉR színű gyűjtőbe dobálhatjuk be a  a fedél vagy a kupak nélkül FEHÉR ÜVEGeket.
•    A FÉM HULLADÉK gyűjtése lehetséges a szelektív gyűjtőszigetek SZÜRKE konténereiben illetve házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnél a SÁRGA fedelű kukába a műanyag alapú hulladékokkal együtt.

Forrás: Természetesen jobb! Szelektív hulladékgyűjtés szabályai

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok helyről hiányzik két gyűjtőedény. A fehér az üvegeknek és a szürke gyűjtőedények. Igaz, az is szerepel, hogy lehet a fémet a sárga, azaz a műanyag alapú hulladékkel együtt gyűjteni. Nem is ez a baj. A probléma ott kezdődik, amikor a szelektíven gyűjtött hulladékot egy helyre, egy légterű autóba ürítik. Magyarul, összekeveredik a három szelektíven gyűjtött hulladék. Kérdezem: akkor ennek mi értelme? A lakók külön gyűjtik, a szolgáltató egyben szállítja. Erre rá is kérdeztem. Azt mondták, írjam föl a kocsi rendszámát, és hogy ez hol történt. Innentől kezdve kissé vicces az egész. Ugyanis ezzel nem történik semmi, ezt biztosan tudom mondani. Tapasztalat. Elég szomorú, hogy egy hulladékgazdálkodással foglalkozó cég nem tudja, hogy az általa üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő autó milyen formában szállít. Az teljesen ki van zárva, hogy egyik helyen helyesen gyűjt, a másik helyen nem. A grafikonon leolvasható, hogy milyen hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik évente.

Forrás: KSH

Nagyon nagy mennyiségű szemét keletkezik a világon. Több mint kétmilliárd tonna kommunális szemét termelődik évente a világon. Ehhez még hozzájön az egyéb hulladék, olyan, mint az elektronikai, vagy maga a szennyvíz. Itt meg kell állni egy kicsit. Szerencsére a szennyvíz ma már nagy százalékban kezelt termék. Sajnos nagyon sok olyan hely van még a világon, ahol szűrés nélkül kerül a szennyvíz az egyes patakokba, folyókba. Ma már kimutathatóak az egyes vegyi anyagok a folyókban, tavakban, sőt már néhány helyen a talajvízben is. Hihetetlen károkat lehet okozni ezekkel az anyagokkal, mert a legkülönfélébb vegyi termékek kerülnek sok esetben a föld alá. Magyarul elássák.  Ezek a hordók, dobozok idővel korrodálnak olyannyira, hogy kiszabadul belőlük a káros anyag, szennyezve a környezetet, főleg a felszín alatti vizeket. A szilárd hulladékok is nagy gondot jelentenek világszerte. Nem sok országban tudják ezt rendesen kezelni. A szennyvíz is, és a kommunális hulladék is, nemcsak mint szemét van jelen, hanem fertőző forrás. Nagyon gyorsan elterjednek az élősködők és egyéb más kártevők, nem beszélve a bomló termékekben keletkező baktériumokról. Az egyes hulladéklerakók fertőző gócok. Ha már fertőzésről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy igen régóta kedvelt sportja nagyon sok embernek a hegymászás. Sok esetben napokat, heteket, sőt hónapokat is eltöltenek egy ilyen helyen. Az anyagcsere termékek kezelése egyáltalán nincs megoldva. Ez olyan helyen igen veszélyes, ahol gleccserek, hó-, és jeges vidékek vannak. Ugyanis ezek a helyek kezdenek kiolvadni, és az olvadék vízzel belekerülnek a víz természetes körforgásába. Több száz, vagy inkább több ezer ember salakanyaga hever ezeken a helyeken. Azt hiszem, tovább nem kell ecsetelnem ezt a folyamatot. Sajnos még ma is több fejlettnek mondott országban sem megoldott a hulladék normális tárolása. Ugyanis az egyes hulladék konténerek olyan állapotban vannak, amik fertőzési gócnak számítanak. Tisztántartásuk némi kívánnivalót hagy maga után. Több helyen már megjelentek az állatok, de nem ritka a kisebb rágcsálók jelenléte. Ezek, mint tudjuk, elég aktívan részt vesznek a fertőzések terjesztésében. Itt is, mint nagyon sok más helyen az igényesség hiányzik.      

 Jó lenne, ha sokkal többet, és sokkal behatóbban foglalkoznának a hulladék gazdálkodással foglalkozó cégek a szemét kezelésével, és annak tárolásával. Azért valami még ide kívánkozik a teljesség igényével. Maguk a lakók is jobban odafigyelhetnének a saját szemetükre. Ne a felelőtlen viselkedésükkel, - itt az illegális szemétlerakókra, illetve a konténerek mellé tett szemétre gondolok-, hívják fel magukra a figyelmet, és erősítsék az igénytelen emberek táborát, hanem figyeljenek oda jobban szűk környezetükre is. Higgyék el, megéri. 

Ui: itt azért még egy gondolat. A háztartási szemetet mibe gyűjtjük? Műanyag zacskókba. Aztán hova kerül? A kommunális hulladék tárolóba. Egy kicsit érdekes a dolog. Vagy csak nekem?

2020.07.05.

Zajszennyezés

Sok más egyéb terhelés mellett a zaj sem közömbös az emberek számára. Nagyon sok helyről érkeznek hangok, sok esetben olyan hangok, melyek bántják a fülünket. A fül nagyon finom szervünk. A hallás, és egyben az egyensúly-érzékelő szervünk is. Az emberi fül 20-16000 Hz /Hertz/ közötti tartományban hallja a hangokat. Miért fontos, hogy kezeljük a zajszintet? A zaj különböző frekvenciájú /hullámhosszú/ és erősségű hangok keveréke. A zaj nagyon is káros lehet az ember számára. Ezek károsító hatása függ az erősségtől, a hangmagasságtól, az időtartamától. Talán ezek a legfontosabbak. A zajszennyezés akkor is veszélyes, ha tartósan van kitéve valaki ennek a káros hatásnak. Tehát a káros hatás nemcsak akkor alakul ki, amikor erős hanghatások érik az embert, hanem akkor is, amikor olyan körülmények között él az ember, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. A hang erősségét decibelben mérjük. Milyen értékeket határozunk meg? A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk.

Zajszintek egészségügyi értékei

40-60 dB

megszokható

65-75 dB

nem szokható, de még nem káros

75 dB felett

hallásromlás

120-130 dB

visszafordíthatatlan hallás károsodás

 

Ha naponta ér 85 decibelnyi hanghatás, akkor is halláscsökkenés lép fel. A zajártalom okozta süketülés visszafordíthatatlan folyamat. Semmivel nem gyógyítható. Sem gyógyszer, sem műtét nem segít.

Zajszintek decibelben

Levélsusogás

10 dB

Óraketyegés

20 dB

Társalgási beszéd

60-70 dB

Hangos beszéd

70-85 dB

Kiabálás

80-100 dB

Zongora

60-95 dB

Légkalapács

105 dB

Légköszörű

115-116 dB

Kézi köszörű

104-106 dB

Léglökéses repülő /3 méteres távolságból/

135-140 dB

Fájdalomküszöb

130 dB

 

A zaj hatása az emberi szervezetre

30 dB-től pszichés panaszok

65 dB-től vegetatív problémák

90 dB-től károsodnak a hallószervek

120 dB fizikai fájdalmat okoz

160 dB-nél átszakad a dobhártya

175 dB-t nem éljük túl

       Sajnos a városokban élők találkozhatnak 75-80 decibeles hanghatással is. Igaz, nem állandó a terhelés, de folyamatában eléggé veszélyes.  

2020.06.29.

Termőterület

A Föld területének kb. 6 milliárd hektárnyi része használható mezőgazdaságra, ebbe beletartozik az állattartás is.  Csupán 1,4 milliárd hektárnyi terület alkalmas mezőgazdasági művelésre, mert a többi száraz, sziklás, rossz minőségű, fagyos, túl vizes, stb. A számítás szerint egy ember mezőgazdasági ellátására 1944 négyzetméter terület áll rendelkezésre. Ez annyit jelent, hogy ekkora területen kell biztosítani, illetve ekkora terület áll rendelkezésre egy ember számára az összes mezőgazdasági termény előállítására, tehát zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék termesztésére. Nem hihetetlen? De igen. Ez durván 100x20 méteres terület. Tudom, ez így egy kicsit ki van sarkosítva, de érzékeltetésnek nagyon jó. Ugyanis ebből következtetni lehet, hogy milyen őrült termelés folyik mennyiségét tekintve a világon.

Forrás: KSH 2018

Egy km2 egyenlő 100 hektárral. Ha hazánk adottságait vesszük, akkor egy emberre 5 400 négyzetméter jut. Ez egy 100x54 méteres terület. Ez kb. egy focipálya területe. Hát, nem valami sok. Sajnos a mezőgazdasági területek egyre szűkülnek. A hőmérséklet növekedésével az aszály, a szárazság egyre nagyobb méreteket ölt. Terjeszkedik a sivatag. Hazánkban is van már félsivatagos területté nyilvánított vidék. Ez a Homokhátság. Mivel lehetne elejét venni annak, hogy a termőterület ne csökkenjen? Már a korai időkben is komoly gondot fordítottak arra, hogy megfelelő mennyiségű öntözésre alkalmas víz álljon rendelkezésre. A lehulló csapadékot valahol tárolni kellene. Mivel nem minden esetben azokon a területeken esik az eső, és nem is kis mennyiség, ahol igazán annyira nincs ott szükség rá, így olyan tározókat lehetne építeni, amelyekben a plusz csapadékot meg lehetne tartani. Igénybe lehetne venni a természet adta lehetőségeket is. Gondolok arra, hogy alacsonyabban fekvő területeken természetes közegben kialakítani ezeket a tárolókat. Innen csatornákon keresztül meg lehetne oldani az öntözést. Az elkövetkezendő időkben erre egyre nagyobb szükség lesz. A talaj termőképességét csak úgy lehet megőrizni, ha kellő talajnedvességet tudunk biztosítani. Csak ilyen közegben lehet komoly mezőgazdasági termelést folytatni. Az öntözéses művelésre egyre nagyobb igény lesz, illetve egyre inkább szükség lesz rá, mert másképpen nem lehet növényeket nevelni. Ez sajnos világjelenség is. Kisebb területen, nagyobb mennyiséget kell előállítani a népesség növekedése miatt, ezért fontos az öntözéssel ellátott területek jelentős növelése.

Forrás: KSH

Nézzük meg miképpen alakult az öntözött területek nagysága az évek alatt. 2018-ban hazánkban a rendelkezésre álló mezőgazdasági terület mindössze 1,8 százalékát öntözték. Ez nagyon kevés, mondhatni elenyésző. Ennél jóval több kell. Csak úgy lehet megőrizni a talaj termőképességét, ha megfelelő mennyiségű vizet kap. Fontos tényező, mert egyre nagyobb az igény a mezőgazdasági termények iránt. Van még valami. Ez egyes zöldségféleségek, gyümölcsök amúgy is veszítettek vitamin tartalmukból az elmúlt néhány évtized alatt. Magyarul pl. a sárgarépa már nem olyan százalékban tartalmaz vitaminokat, mint 50 évvel ezelőtt. Vajon mitől csökken a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma? A termőtalaj minősége drasztikusan romlik, a talaj kimerül, és erőteljesen csökken annak tápanyagtartalma. Ahhoz, hogy az egyre növekvő népesség igényeit ki tudják elégíteni, olyan növényfajokat nemesítettek, melyek magasabb terméshozammal rendelkeznek, és kevesebb gondozást igényelnek. Eközben a tápanyagtartalom elveszett. A magasabb terméshozam elérése érdekében minőségi romlás következett be.  Az egyes növényféleségeket úgy próbálják ellenállóbbá tenni, hogy szárazságtűrő képességét növelik. Ez is minőségromláshoz vezet. A Kushi Intézet szerint az 1975-ös évhez képest a kálciumszint 27 százalékkal, a vasszint 37 százalékkal, az a-vitamin 21 százalékkal, a C-vitamin 30 százalékkal csökkent 1997-re. Egy másik intézet, egy hazai, nevezetesen a gödöllői egyetem vizsgálatai azt mutatták ki, hogy a termőtalaj mikroelem- és ásványianyag-tartalma 1966 és 1990 között a jelentős műtrágya és növényvédő-szer használat, valamint a savas esők miatt erősen lecsökkent. Ennek következménye, hogy a sárgarépa vitamintartalma 40, a borsóé 50, a káposztáé és paprikáé 90 százalékkal csökkent. A búza ásványi anyag tartalma 50, az árpáé több mint 60, a kukoricáé több mint 80 százalékkal csökkent. Sajnos ezek az adatok elég lehangolóak. Ebből viszont az következik, hogy szervezetünk ásványianyag és vitaminszintje a jelenleg kapható zöldségekből, és gyümölcsökből csak jóval nagyobb elfogyasztott mennyiség mellett tartható a megfelelő szinten. Látható, és sajnos ki is mutatható, a nagyüzemi termelés, a nemesítés a növények tápanyag értékét jelentősen csökkentik. Ez pedig kihat az emberek vitamin szükségletének hiányához, azaz, a szervezet rosszabb működéséhez, ellenálló képességük, immunitásuk csökkenéséhez. A természetnek megvan a maga ritmusa, a maga működése. Ha ebbe beleavatkozunk, akkor hiányosságok lépnek fel, ami visszaüt az emberekre.     

2020.06.21.

Oxigénhiányos területek

Talán furcsának tűnik ez a megfogalmazás, de sajnos már kialakultak a Földön olyan pontok, melyeknek környezetében nincs, vagy kevesebb az oxigén, mint kellene. Az elmúlt 50 év kutatása feltárta, hogy több mint a négyszeresére nőtt a holt, oxigén nélküli övezetek nagysága a világ óceánjaiban. Ez azért is fontos, mert az oxigén megközelítőleg 50 százaléka a tengerekből és az óceánokból származik. A part menti vizek oxigénhiányos térségei több mint tízszeresére nőttek az elmúlt 70 év alatt. Az oxigén csökkenése egyértelműen az emberi tevékenység következménye.

„A klímaváltozás és a vízszennyezés együttesen nagyban növeli a holt övezetek számát és méretét, mind a nyílt óceán, mind a part menti vizekben, ahol az oxigén túlságosan alacsony a tengeri élethez”.

Forrás: MTI

A legismertebb holt övezet a Mexikói-öböl térsége. Itt olyan alacsony az oxigénszint, hogy az állatok megfulladnak. Ez a terület élőlény mentes. A klímaváltozás következtében az óceánok felszíne egyre jobban melegszik, ennek következménye az algavirágzás, ami elfojtja az oxigént, amikor az algák elpusztulnak és lebomlanak. Ekkor elvonják az oxigént a környezetükből. Így oxigénhiány lép fel. A korallfehéredés is ennek a következménye. Van egy másik oxigénmentes övezet az Atlanti-óceán trópusi vizeiben is. A korábban említett algásodás másik fő oka a műtrágyák nagyfokú elterjedése. Ugyanis a nitrogén alapú műtrágyákat a csapadék a folyókba mossa, onnan pedig a tengerekbe, óceánokban kerül, melynek következménye, hogy elszaporodnak az algák. Ez pedig oxigén elvonással jár. Nagy kiterjedésű oxigénmentes övezetek találhatók a Balti-tengerben, az Adriai-tengerben, a Fekete-tengerben, az Atlanti-óceán nyugati partvidékein, az Arab-tengerben.

Forrás: NASA/MTI

Ez a szennyezés azt vonja maga után, hogy ezekből a térségekből eltűnik az élővilág, legfőképpen a halak. Ez viszont fontos emberi tevékenységet veszélyeztet, mégpedig a halászatot, mely az ezzel foglalkozó emberek megélhetését veszélyezteti. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel.  A fő szennyezőanyag a műtrágya. Ennek összetétele jelentősen nem változott az évek alatt. 60 százaléka nitrogén, 24 százaléka foszfor, 16 százaléka kálium. A felszín alatti vizekben is kimutatható a nitrát, pontosan a műtrágya hatalmas elterjedése és használata miatt. Jelenleg megközelítőleg 200 millió tonna nitrogén tartalmú anyag kerül a világtengerekbe. A klímaváltozást kísérő jelenség a melegedés, a tengereket és az óceánokat sem kíméli. Ennek következménye, hogy a melegebb vízben kevesebb az oxigén, ugyanis a melegebb víz kevésbé tudja megtartani az oxigént. A legfrissebb adatok szerint az óceánok oxigéntartalma 50 év alatt 2 százalékkal csökkent. A Nemzetközi Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az 1960-as években 45 alacsony oxigéntartalmú területe volt az óceánokban, ma ez már 700. Drasztikus emelkedés. A felmelegedő óceán oxigénvesztesége felborítja a víz alatti élet egyensúlyát. Van még egy tényező, ami növeli ezeknek a helyeknek a kialakulást, illetve gyakoriságát. Ez nem más, mint a szennyvíz jelenléte. Ez az elegy a benne lévő anyagokkal, melyek bomlása kis mértékben még hőt is termel, és amiben el tudnak szaporodni az algák, szinte ugyanazt az állapotot produkálják, mint a műtrágya. Ez a kétféle állapot alakítja rossz irányba azokat a régiókat, ahol oxigénhiányos területek alakulnak ki. Talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy sok érdekes esemény fog még történni bolygónkon a szennyezések miatt. Itt is sok esetben kémiai változások zajlanak, melyeknek hatása kiszámíthatatlan, és előre nem lehet számítani rá. Az egyes kutatások eredményeképpen fognak ezek a nem várt változások a felszínre kerülni.    

2020.06.14.

Most tényleg védjük a környezetünket?

Tanult, művelt, szakértelemmel rendelkező vezető emberek irányítják az országokat. Legalábbis úgy tűnik. Őket kiegészítik a különböző témákban jeleskedő szakértő csoportok. Ilyen intézmény lenne a környezetvédelemmel foglalkozó szervezet. Ez a téma nagyon sokat jelent. Ha globálisan nézzük, akkor mindent, ami a Földön a természet ellen irányul, és azt próbálják védeni. A szárazföldek, a vizek, a légkör védelme ebbe a tárgykörbe tartozik. Jóval nagyobb a jelentősége, mint gondolnánk. Az emberek fejéből egyre jobban kiesik ez a tárgykör. Nincs vele kellőképpen foglalkozva. Nincs megfelelő tájékoztatás. Pedig ezzel saját magunkat is védenénk. De mint tudjuk, az ember nem ilyen. Pusztítja saját magát és környezetét. Ma már sok olyan hely van, amit be kellet zárni a látogatók elől, mert túlszennyezték. Ez a mai modern ember egyik ismérve. Egyszerűen nem érdekli, hogy mi történik körülötte. Illegális hulladéklerakók, utak, vasutak, folyópartok, tavak környéke, turista utak vonala, és még lehetne sorolni, ahol meg lehet találni az ember kézjegyét, a szemetet. Vajon miért nem foglalkoznak többet ezzel a kérdéssel? Kis csoportok próbálnak valamit tenni, de nem sok sikerrel. Sem pénzük, sem hatalmuk nincs arra, hogy hathatós dolgokat tegyenek. Sok esetben ellenségként kezelik ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét. De valójában mi történik? Még a mai napig is politikai és érdekcsoportok irányítják a környezetvédelmet. Azok a tanult, művelt, szakértelemmel rendelkező vezető emberek, és az őket támogató szakértői társulat döntésképtelen. Konferenciák, rendezvények, bemutatók, fórumok sokasága zajlik világszerte, több ezer úgymond szakértő emberrel, mégsem tudnak olyan intézkedéseket, döntéseket hozni, amellyel változtatni lehetne a Föld elszennyeződése ellen. A környezetvédelem egy átfogó intézményi rendszer lenne. Ebbe beletartozik minden, ami védi a szárazföldeket, vizeket és a légkört. Ez az ember élettere. Ha ez sérül, károsodik, akkor az ott tartózkodó minden élőlény károsodik. Ennek folyamata már látható. Az érdekes, hogy ennek a tényét már az 1970-es években elemezték, sőt, figyelmeztettek rá, hogy változás fog történni. Akkor a 2000-es évet adták meg a lényeges változási időszaknak. Azóta tudjuk, hogy ez valóban igaznak bizonyult, hiszen ma már tapasztaljuk annak a jelzésnek a folyamatát. A döbbenetes, hogy azóta sem történt jelentős változás a klímavédelemben. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. A környezetvédelem szoros összhangban van Földünk klímájával. Mi érinti igazán közelről az embereket? Hát persze, az időjárás alakulása.

Ez a téma már igen régóta foglalkoztatja az emberek. Ha egymással találkoznak biztos, hogy szóba kerül az időjárás. Mindenkinek más és más véleménye van erről. Ezzel viszont meg is áll a dolog, hiszen csak azok az információk állnak rendelkezésre, amit mondanak az egyes helyekről. Kicsit sanyarú az egész, hiszen egy adott aránylag nem nagy területről néha jelentős eltérést mondanak. Néha nem ritka a tíz fokos hőmérsékletbeli eltérés két meteorológus között. Van valami, ami talán a tévedés mellett szól. Mégpedig az, hogy ma már egyre nehezebb előre jelezni az időjárás változásait azért, mert kezd egyre inkább szélsőséges lenni. Magyarul, nem lehet kellő bizonyossággal megmondani az időjárás alakulását, mert egyre több nem várt tényező befolyásolja azt. Tehát marad a találgatás. Ezek mentén gondolkodnak az emberek, és mondanak véleményt. Hol jót, hol rosszat, mert hát az ember eléggé szélsőségesen is tud gondolkodni sok mindenről. Egy valamit azért elmondhatunk: az embereket nem nagyon érdekli, hogy milyen változások zajlanak a Földön. Az érdekli, hogy ha nyaralni megy, akkor jó idő legyen, azaz napsütés, kellemes időjárás. Persze lehetne azt is mondani, hogy miért érdekelje globálisan az időjárás. A helyzet az, hogy egy bolygón élünk, és nem arról szól a dolog, ha melegem van, akkor hűs szobába megyek, ha fázom, akkor befűtők, és élvezem a jó kis meleget. A Föld, talán ezt nem mindenki tudja, vagy nem gondolkodott el még rajta, de a legtökéletesebb űrhajó. Mindent biztosít a rajta utazó több milliárd embernek. Vajon meddig? Ha végig követjük az évezredeket, az ember romboló hatásai miatt bizonyos területek átmenetileg veszélybe kerültek. Azért említem, hogy átmenetileg, mert vannak bizonyos folyamatok, melyeket a természet ügyesen ki tud javítani, helyre tud hozni. Sajnos emberi tulajdonság, hogy ahol megtelepszik, ott teljesen kihasználja a természet adta lehetőségeket mindaddig, amíg van mit. Ha kimerítette, odébb áll, és máshol folytatja az addigi romboló munkáját. Hallani arról, hogy vannak természeti népek, akik együtt, harmóniában élnek a környezetükkel. Biztos vannak ilyenek, de csak gondoljunk bele, hogy már több olyan város van, mely messze meghaladja némely ország egész lakosságát. Bele lehet gondolni, hogy a több tízmillió embert el kell látni mindennel. És ezek csak a nagyvárosok. Ha figyelembe vesszük a  Föld jelenlegi lakosságát, amely ma már több mint 7,7 milliárd fő, akkor alaposan el lehet gondolkodni, mennyi minden kell ahhoz, hogy ennyi embert el lehessen látni nap mint nap. Őrült feladat. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, alaposan igénybe kell venni a szárazföldek és vizek adta lehetőségeket. Sajnos immár sok esetben túlzottan is. Ami nagyon lényeges, hogy a szennyezés a legfőbb gond. Az óceánok, a tengerek, a szárazföldek, a folyók, a tavak, a légkör, mind ki van téve ennek a veszélynek. Ki figyel erre oda? Rossz hírem van. Akinek hatalma és pénze van arra, hogy ezzel érdemben tudna foglalkozni, éppen azoknak az embereknek az érdekei nem találkoznak Földünk védelmével. Mi a következmény? Sajnos alaposan benne vagyunk olyan változásokban, aminek kiváltó okát nagyon gyorsan meg kellene szüntetni. Hogy ez mennyire nem egyszerű feladat, mi sem érzékelteti jobban, mint a következő néhány gondolatsor. Elöljáróban csak annyit, hogy valami nagyon zátonyra futott ezzel kapcsolatban is. Az alábbi sorok letölthetők az internetről.

Mi az IPCC?

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület. Az IPCC-t azért alakították, hogy a politikai döntéshozók rendszeres tudományos értékelést adjanak az éghajlatváltozásról, annak következményeiről, és a lehetséges jövőbeli kockázatokról, valamint, hogy alkalmazkodjanak az alkalmazkodási, és enyhítési lehetőségekhez. Értékelése révén az IPCC meghatározza az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek állapotát. Meghatározza, hogy hol vannak megállapodások a tudományos közösségben az éghajlatváltozással kapcsolatos témákról, és ahol további kutatásra van szükség. A jelentéseket több szakaszban is megfogalmazzák és felülvizsgálják, így biztosítva az objektivitást és az átláthatóságot. Az IPCC nem végez saját kutatást. Az IPCC-jelentések semlegesek, politikailag relevánsak, de nem szakpolitikai előírások. Az értékelő jelentések kulcsfontosságú szerepet töltenek be az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokban. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (ENSZ Környezet) és a Világ Meteorológiai Szervezete (WMO) által létrehozott 1988-ban az IPCC-nek 195 tagja van.

A fenti sorok az interneten elérhetőek, bárkinek. 

Ebből a néhány sorból is kitűnik, hogy semmiféle szakmai alapja nincs annak, amit több tíz oldalon keresztül lehet olvasni. Mivel politikusok, ahogy lehet olvasni, tartják ezeket a fórumokat, akik nem értenek hozzá, hiszen nem szakemberek, erősen megkérdőjelezhető ezen sorok valódisága. Nem beszélve arról, hogy minden adat valahonnan átvett, azaz, semmiféle saját szakmai tapasztalat nem áll a háttérben, többek között azért, mert a testület nem is végez kutató munkát, tehát sem kutatói végzettséggel, sem saját megfigyeléssel nem rendelkeznek. Aki néhány órát rászán arra, hogy kissé tájékozódjon az éghajlat változás terén, akkor könnyen össze tudja szedni a szükséges adatokat a különböző portálokon. Ehhez semmiféle szakmai hozzáértés nem kell. Egyszerű érdeklődés. A több tíz oldalon taglalt dolgok a felmelegedés egy bizonyos fokára térnek ki bőven. Annak is utána lehet nézni, hogy már az 1975-ös években született egy írás, ami előrevetítette a hőmérséklet növekedési ütemét. 1975-ben a 2010-es évvel riogattak, az 1980-as évek környékén 2030-as évek kerültek elő, napjainkban, azaz, 2019-ben a 2050-es év került elő, sőt még későbbi időpontok. Na, itt van az, amikor politikusok, hozzá nem értő emberek nyilatkoznak a Föld várható jövőjéről. Ha nagyon ki akarnám sarkosítani, akkor azt mondanám, hogy kérdezzenek már meg egy 60-70 éves embert, aki nem tudományos munkatárs, hogy vajon ő mit észlelt ezalatt a néhány évtized alatt. Meg fognak lepődni. Ugyanazt mondják, amit a jelentések állítanak. A szomorú az, hogy 195 taggal rendelkező szervezet képtelen olyan döntéseket hozni, ami hasznos. Visszautalok arra, hogy már az első jelentés 1975-ben íródott. Több mint negyven éve. Ennyi idő sem volt arra elég, hogy kellő és hasznos döntéseket hozzanak. Mondhatják, hogy akkor még ez a szervezet nem is működött. Valóban, mert 1988-ban alakult, de volt más helyette. Tessék tudomásul venni, egy politikus soha nem tud kellő szakmai hozzáértéssel nyilatkozni semmiről. Egy nyilatkozattétel kapcsán mások által gyűjtött adatokat közzétenni, és azt magyarázni enyhén szólva felelőtlenség. Miért? Mert ami nagyon elterjedt ma már, hogy úgymond, többféleképpen lehet értelmezni valamit. Na, erről van szó. Egy politikus a saját érdekei szerint dönt. Innentől kezdve bukott a „mutatvány”. Ha ténylegesen úgy lenne, mint amiket emlegetnek ezzel kapcsolatban, akkor már régen megtehették volna, hiszen politikusként hatalmuk és pénzük is megvolt, megvan hozzá. Nem így történik. Ebből az következik, hogy egyéni érdekek mentén halad a mai napig is minden. Kérdezem én: 195 ország vezetői ennyire döntésképtelenek, hogy ennyi idő után sem tudnak megfelelő alternatívát kigondolni, kitervelni és végrehajtani? A válasz nagyis egyértelmű. Igen, ennyire döntésképtelenek. Saját érdekek mentén halad még mindig minden. Nincs változás közel 50 év távlatában sem. Akkor miről beszélünk egyáltalán. Apró kis civil szervezetek erőlködnek valamiért, és elérnek nagyon csekély részeredményeket. A világnak nem erről kellene szólnia. Ki fogja elszenvedni ennek a kárát? Az unokáink, és azok gyerekei. Nem számít semmi. Az ember, mint olyan már nem is tudni hányadrangú fél ebben a rendszerben. A minap éppen olyan ember, aki állítólag művelt, iskolázott valaki, azt a kijelentést tette, hogy az emberek, és itt a nőkről van szó, termékenységi ráta mentén haladjanak. Miről van szó? Ennyire becsülik a nőket? Lassan már azt fogják mondani, hogy kevés gyereket fialnak a nők. Itt tartunk. Ennyire érdektelen és érdemtelen a lakosság. Semmibe veszik őket. Elnézést, kissé eltértem az eredeti témától, de kikívánkozott belőlem. Egy szó, mint száz, az ember, mint egyén, vagy mint csoport, nem tud megfelelő erőt képviselni ahhoz, hogy bármiféle változtatást aránylag hamar végrehajtson. Miért írom, hogy aránylag hamar? Mert sajnos elérkezett az az időszak, amikor olyan változásoknak vagyunk tanúi, és olyan változások történnek, amiket lassan nem lehet visszafordítani. Az állítólagos tudós társadalom sem tud mit tenni. Csak egy érdekesség. Amikor egy vezető kutatónak azt mondják, hogy a fizetéséért azt publikálja, amit ők mondanak, akkor azt hiszem, nagy baj van. De nézzük tovább az időjárás okozta változásokat. Egyszerű tapasztalati tény, hogy változások történnek világszerte az időjárás területén. Ehhez semmilyen végzettség, semmilyen szakmai hozzáértés nem kell. Simán tapasztalat. Na, ezen a tapasztalati tényen rágódnak immár közel 50 éve tudósnak mondott politikusok. Miről beszélünk egyáltalán? Érdemes bármit is mondani ezzel kapcsolatban? Semmi előrelépés nincs. Szomorú, de azt hiszem, nem is lesz. Nagyon nagy dolognak kell ahhoz történni, hogy bármiféle változás bekövetkezzen azoktól az emberektől, akik érdekek mentén hoznak döntéseket a Föld változásaival kapcsolatban. Legtöbbször globális mértékekről beszélnek, pedig érdemes kisebb méretekben is gondolkodni. Egy földrész, illetve egyes országok szintjén. Sokan hallgatnak és néznek híreket. Olyan különleges eseményekről hallani beszámolókat, amit korábban el sem lehetett képzelni. Magas hőmérsékletek, erdőtüzek, áradások, viharok, stb. Korábban is voltak, csak nem ekkora, és nem ilyen szélsőséges mértékben. Talán az lesz a legszemléletesebb, hogy megnézzük hazánk 10 éves változását, hőmérséklet és csapadék viszonylatában. Megdöbbentő értékek kerülnek elő. Ezekhez az adatokhoz bárki hozzáférhet, bárki megnézhet, bárki tájékozódhat felőle. Nézzük. 1960-ban hazánk hőmérsékleti középértéke 11,20 Celsius fok, 2019-ben 14,00 Celsius fok. Emelkedés: 2,8 Celsius fok. Ami még lényeges, hogy a csapadékmennyiség jelentősen csökkent. 1960-ban az éves országos csapadék összeg 566 mm, 2019-ban 512 mm. Megdöbbentő nem? Kis hazánkban is vannak olyan helyek, ahol hónapokig nem esik eső. Hatalmas kár a mezőgazdaságnak, és nem utolsó sorban a fogyasztóknak, akik vásárolják ezeket a termékeket, mert őrült árakat kérnek el értük. Már ilyen szinten is érezhető a változás. Sajnos egyre pontatlanabbak az előrejelzések éppen amiatt, hogy sokkal erőteljesebbek, és sokkal kiszámíthatatlanabbak a változások. Sok más dolgot is lehetne még írni erről a témáról, de nem az a cél, hogy adatokkal, és más tényekkel traktáljak bárkit is. A cél az, hogy egyre többen nézzenek utána ezeknek a tényeknek, ezeknek az adatoknak, és minél többet tudjanak meg az emberek a változások mikéntjéről, hiszen ez is környezetvédelem. Remélem, van rá igény. Remélem arra is van igény, hogy ne azzal a szöveggel találkozzon bárki is, és elégedjen meg, ami manapság nagyon elterjedt. Ez pedig a feltételezés, talán, esetleg, elképzelhető, és más hasonló szavak, melyek semmi biztosat nem takarnak, és semmi konkrétummal nem szolgálnak. Ne a bizonytalanság és a homályos célozgatások legyenek a hírforrások alapjai, hanem a konkrét információk. Tudom a hír akkor hír, ha van benne valami extrém dolog, még akkor is, ha az egyáltalán nem igaz. Sajnos ezt is el kellene kerülni, mert a félretájékoztatás hatalmas károkat tud okozni. Vagy ez a cél az időjárás terén is? Ma az emberek ezeken a híreken lovagolnak, ezeket hallják minden honnan, és ezeket adják tovább, még akkor is, ha nem valóságosak. A szomorú, hogy egyáltalán nem néznek utána ezeknek a dolgoknak. Ma az internet adta világban ez nagyon is egyszerű lehetne, de még ez az egyszerű dolog sem érdekli az embereket. Elszakad a valóság és az illúzió világa. Az illúziót táplálják belénk, a valóságot elzárják előlünk. Itt tartunk minden téren, és ami nagy ütőkártya lehet némelyek kezében, az nem más, mint maga az időjárás változása, annak minden vonzatával együtt. Rengeteg táblázatot, összehasonlítást lehetne egymás mellé tenni. Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy miképpen lehetne ezeken a már kialakult helyzeteken változtatni, ha egyáltalán kell. Miért mondom ezt? Mert azért valljuk be őszintén, vannak elég erős csúsztatások elég sok területen. Arra gondolok, hogy vannak hírek, melyekben adatok hangzanak el, és ezek az adatok nem valósak. Soknak utána kellene számolni, és máris kitűnne, hogy valami nem stimmel. Valószínű itt sem a korrekt és valós tájékoztatás a lényeg, hanem a félrevezetés. Kicsit talán korrigálni kellene ezen. Nem is a félrevezetés, hanem a tudatlanság, az egyes leközölt hírek mögötti érdektelenség, mely azt eredményezi, hogy valótlan állítások kerülnek a köztudatba. Ez a valótlan hír marad meg az emberekben, mert kimeríti a „hír” fogalmát, úgymond eladhatóvá kell tenni az adott dolgot. Mindennek a hátterében a pénz áll. Tudják, egy kutató azt kutassa, amiért fizetik. Magyarul azt publikálja, amire utasítják, és amit elvárnak tőle. Nem számít, hogy az a valami nem éppen igazán fedi a valóságot. Még csak annyit. Látható, hogy nem szakértői szinten zajlanak a tevékenységek. Ez a hozzá nem értés egy idő után valóban komoly károkat okoz minden területen. Ez alól nem kivétel a klímaváltozással, vagy az időjárás változással való foglalkozás sem. Ha az adatok hibásak, a következtetéseket nem tapasztalattal, hozzáértéssel rendelkező személy mondja, akkor eltorzul minden. Azt már sajnos látjuk, hogy egy adott dolgot többféle képen lehet magyarázni. De csak magyarázni. A mért adatok komoly érvek. Azokat nem lehet így, vagy úgy értelmezni. Egy mért és ellenőrzött adat csak egy dolgot közvetít az ember felé. Valós dolgot. Ennek mellőzése már komoly, sőt nagyon komoly változást okozhat egyes területeken. Az időjárás, mint nagyon fontos terület, ezt nem engedheti meg magának, mert az egész földgolyó függ ettől. A környezetvédelem a legfontosabb eleme annak, hogy egészséges bolygón egészséges élet legyen. Védjük ezt a tökéletes űrhajót, amely már közel nyolc milliárd embert szállít.       

2020.06.07.

Klímaváltás

Ennek a témának a tárgyalása már napi szinten jelentkezik. Sajnos kell is vele foglalkozni. Vajon mit lehet tenni annak érdekében, hogy valahogy bekapcsolódjunk abba, hogy támogassuk ezt a folyamatot. Azt a folyamatot, mely most már gyerekeinket és unokáinkat veszélyezteti. Azt kell, hogy mondjam, hazai körülmények között nagyon nehéz. Hazánkban egyáltalán nem „divat” a környezetvédelem. Pedig nagyon egyszerű. Annak egyszerű, akinek tudatos, előremutató gondolatai vannak. A XXI. században már nem kellene olyan alapvető problémával foglalkozni, mint a környezetvédelem. A baj az, hogy kell, és egyre többet kellene vele foglalkozni. Mire gondolok? Egy szóval kifejezve, környezettudatos gondolkodásra gondolok. Jóval nagyobb tájékoztatást kellene végrehajtani ahhoz, hogy ez a tudatosság növekedjen. Azt is el kell ismerni, hogy nagyon sok országban ez már nagyon is megoldott. Nálunk miért nem lehet? Hát igen, ez érdekes kérdés. Azt hiszem, ezt maga a környezet válaszolja meg először. Nézzünk körül. Mit látni? Itt csak azokat említem, amikről az átlagember tehet. Az utak mellett szemét, az utcákon szemét, sőt, a turista utakon is találkozni lehet szeméttel, a vasutak mellett szemét, az erdők szélén szemét, sőt, nemcsak a szélén, a tüzelőanyagok minősége a háztartásokban, egyszóval környezetünk tisztasága. Ezeken a helyeken olyan hulladékot is lehet találni, ami erősen környezetszennyező. Ezek nagyon nagy kárt tesznek. Említettem már, hogy a természetben minden összefügg mindennel. Ez ezen a területen is így van. Hogy a címben található kijelentésnél maradjak, a háztartásban használatos tüzelőanyagok minőségével van a legnagyobb baj. A kályhákba festett fadarabok, műanyagok, rongyok, és minden belekerül, aminek ellenőrizhetetlenül káros hatásai vannak a légkörre, egyben a klímára is. Főleg most a hideg idő beálltával szaporodnak fel a szennyező anyagok a levegőben. Ha csak arra gondolok, hogy amit eltüzelek, annak a levegőjét én is belélegzem. Úgy venni észre, az embereket ez nem érdekli. Hogy miért? A tudatlanságuk miatt. Fel sem fogják, hogy mekkora kárt okoznak a környezetüknek. Jó lenne egy átfogó, a teljes lakosságot érintő környezetvédelmi felvilágosító akció. Megérné! Ennek elmulasztása elképzelhető, hogy olyan változásokat fog okozni, melyeket nem lehet kezelni. Klímaváltás történik, azaz, visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el. Sok, nagyon sok dolgot kell kijavítani, átalakítani, megváltoztatni a környezetünkben. Legfőképpen az emberek gondolkodásában kellene változást eszközölni. Hogy miért? Mert az ember a legnagyobb szennyező. A szennyezés minden formája a klímára is kihat. Ugye a globális felmelegedés, amely szén-dioxid megnövekedése miatt van, mennyi mindenre kihat. Hőmérséklet emelkedés, ezzel együtt gleccserek olvadása, a jégtakaró olvadása, a fagyott talaj felengedése, hőmérséklet emelkedés, hőhullámok kialakulása, hosszabb hőségnapok jelenléte, aszály, talajnedvesség csökkenése, stb. Lenne még mit sorolni. Az embereket minden behatás érinti. Hőmérséklet, csapadék, szél, időjárás változások. Ezt azért írom ide, mert a változások egyre inkább érezhetők. Ez főleg a hőmérsékletben jelentkezik. Néhány nap alatt jelentősen tud változni a hőmérséklet. Ennek mértéke a 10-15 Celsius fokot is elérheti. Mivel nyári időszak következik, vajon hogy alakultak eddig a nyarak hőmérsékletei.

Ez csak egy példa a sok közül. Sajnos van több ilyen jelentős hatás, ami jelen van a minden napokban. Ez csak egy grafikon, egy összehasonlítás, hogy mik voltak. Azért írtam a legmelegebb szót, mert azt érezzük, nem az átlagot. Persze e mellett megemlíthetném, hogy a csapadék sem a megfelelő mennyiségű a korábbi évekhez képest. Sőt! A nyári viharok erőteljesebbek, vadabbak, és több kárt okoznak. Az erős szelek szinte minden alkalommal jelen vannak akkor, amikor esőzések érkeznek. Érezhetjük a változást. Én elmondhatom, hogy minden téren jelentős változás állt be, ami a környezetünket illeti, és ami befolyásolja a klímaváltást. Sok esetben nem is gondolunk szinte jelentéktelen dolgokra, amik kihatnak a változásokra. Tudják, a természetben minden összefügg, mindennel. Nem lehet elválasztani, hogy csak ez, vagy csak az felelős a módosulatokért. Az együttes hatás érvényesül. Figyeljünk oda, és védjük Földünk klímáját, „egészségét”, hogy a gyerekeink és unokáink is gyönyörködhessenek a természet szépségeiben.

2020.06.01.

Jelentős dolgok

Nagyon sok dolog tartozik a környezetvédelem címszó alá. Már úgy tűnik, mintha egy elcsépelt szó lenne. Pedig egyre inkább előtérbe kerül a jelentősége. Sokkal több károsító hatással találkozunk manapság, mint régen. Talán lehet azt mondani, hogy ez természetes. Valamilyen szinten talán igen. Ha a másik oldalt nézzük, akkor könnyen beláthatjuk, hogy olyan környezeti ártalmak vesznek körül, amire sok esetben nem is gondolunk. Vegyük azokat a tényezőket, melyekkel minden nap találkozunk. Víz, élelmiszer, levegő. A kor vívmánya a vezetékes víz, a csatornarendszer, a víztisztító berendezések. Ezek a legszükségesebbek ahhoz, hogy megfelelő minőségű, és megfelelő mennyiségű vízhez jussunk.  Milyen volt a vízellátás korábban? Ha leszámítjuk, hogy évezredekkel ezelőtt is volt már vezetékes víz, na, nem a mai formájában, és csak a nagyvárosokban. Vidéki környezetben ásott kutak biztosították a vizet a lakosságnak. Minden, vagy majdnem minden háznál volt egy kút. Ezek általában 6-8 méter mélyek voltak, azaz, az első vízréteget, a talajvizet érték el. Ez biztosította a vízellátást a családoknak. Senkinek nem jutott eszébe, de nem is voltak olyan eszközök, amivel ezeket a vizeket bevizsgálták volna. Kiásták, kimerték, és itták, főztek vele, stb. Aztán elkezdődött a vezetékes vízhálózat kiépítése. A bekötés a gerincvezetékről a házakhoz ólomcsövekkel történt. Ebből a városokban még nagyon sok van. Ettől függetlenül, még így is sok ásott kút működött. Elkezdődött egy úgynevezett „vert” kút kialakítása, amikor egy horganyzott csövet szó szerint levertek a földbe, aminek a végén egy szűrő volt, ezen keresztül lehetett szűrve felszínre juttatni egy pumpával a vizet. Ennek mélysége már elérte, sőt, meghaladta a 12 métert. Természetesen voltak már ennél jóval mélyebb kutak is, de maradjunk ezeknél, hiszen ezeknek lesz jelentőségük. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert beindult egy intenzív műtrágya felhasználás. Hatalmas mennyiségű vegyi anyag került ki a mezőgazdasági termőterületekre. Jó néhány év múlva meg is lett az eredménye. Kezdett megnőni a műtrágya egyik alapanyagának a koncentrációja a vizekben. Természetesen először az ásott kutakban. Ugyanis a kiszórt műtrágya az esővíz hatására leszivárgott a talajvíz rétegig, ahol az ásott kutak működtek. Nitrátos lett a víz, ami pedig az egészségre ártalmas. Majd ez az anyag egyre mélyebbre került, szennyezve az alsóbb vízrétegeket is. Volt még valami, ami elég nagy szennyezést okozott. Vidéken elkezdődtek az úgynevezett „emésztőgödrök” készítése. Minden háznál volt egy ilyen építmény. Ide folyt minden szennyvíz, ami a háztartásokban keletkezett. A vegyi anyagok is. Mosószerek, mosogatószerek, a tisztálkodáshoz használt egyéb anyagok, stb. Ezek a vegyi anyagok szintén emelték a talaj szennyezettségét, ugyanis az a szennyvíz elszivárgott a talajban. Hosszú évek alatt igen mélyre, és messzire elkerült az a víz. Csak képzeljék el. Faluhelyen minden háznál működött egy ilyen építmény. El lehet képzelni, hogy mennyi szennyvíz került a talajba, ugyanis csatornarendszer még nem volt kiépítve, kivéve a városokat. Ma már szinte minden ilyen kút nitráttal szennyezett. Sem ivásra, sem főzésre nem alkalmas. Aztán sok más egyéb szennyező anyag került a talajba, és egyre mélyebbre kerültek ezek a vegyi anyagok. A lakosságot ellátó vízművek komoly szűrőkön keresztül tisztítják a vizet. Sajnos a kor nagy találmánya, a műanyag is megjelent a felszíni vizekben, ezzel együtt a csapvízben is.

  Több más tényező együttes hatása miatt egyre inkább elterjed a palackozott vizek fogyasztása.

A másik nagy terület, ami napi szinten terítékre kerül, az az élelmiszerek. Pékáruk, húsféleségek, zöldségek, gyümölcsök, stb. Sajnos azt kell mondani, hogy ezek esetében igen nagy változás történt. A megnövekedett népesség, mennyiség, és igény azt eredményezte, hogy valamilyen formában növelni kell a mennyiséget annak ellenére, hogy nincs akkora termelés. Mivel lehet ezt elérni? Azzal, hogy idegen anyagokat adunk a meglévő alapanyagokhoz. Ezzel növelni lehet a mennyiséget, a minőség rovására. Mik ezek az anyagok? Adalékanyagok, ízfokozók, tartósító szerek, színezékek, állomány javítók, fűszerek, fűszerkivonatok,  stb. Vajon mennyi a valódi alapanyag? Ezt senki nem tudja. Ez így van minden termékkel. Aztán ami az igen érdekes, hogy felütötte a fejét több jelenség is. Ezek a laktóz érzékenység, a glutén érzékenység, az ételallergia. Ezeket a betegségeket, vagy állapotokat nem is ismertük korábban. Ez kb. 50 év távlata. Vajon mekkora szerepük van ezeknek a vegyi anyagoknak abban, hogy ilyen betegségek kialakultak? Mert, hogy valami összefüggés van közöttük, az szinte biztos.

Látva a számokat, egészen lehetetlennek tűnik, hogy ilyen sok, ilyen nagy számban fordulnak elő olyan betegségek, amelyeket korábban nem ismertünk, legalábbis nem ekkora számban, kis hazánkban.  A felsorolt anyagok a pékárukat és a húsféleségeket érintik leginkább. Ehhez hozzájönnek az egyes zöldségek és gyümölcsfélék. Ezeket szintén valamilyen vegyi anyagokkal kezelik, hiszen nem egy esetben olyan távoli vidékekről érkeznek, hogy valamilyen formában tartósítani kell, amíg ideér, és ne veszítsen minőségéből, külalakjából, látványából addig, amíg a boltok polcaira kerül. Ezeknek a vegyi anyagoknak együttes hatása változást, mégpedig komoly változást idéz elő a szervezetben, hiszen előjönnek a különböző problémák. Zárójelben megjegyzem, mivel ez a kialakult állapot egészségügyi gond, így a gyógyszeripar is kiveszi a részét, hiszen gyógyszereket kell gyártaniuk ezekre a betegségekre. Zárójel bezárva.

Aztán, ahogy az emberiség fejlődik, egyre nagyobb lesz az energia igénye. A korábbi fosszilis tüzelőanyagokat sok helyen már kiváltották más energiahordozókkal. Ettől függetlenül nagyon sok szennyező anyag kerül a levegőbe. Még pontosabban arra a helyre, ahol az emberek tartózkodnak. Ez a magasság kb. 1,5-2 méter. Itt tartózkodunk, itt vesszük fel a levegőből az éltető oxigént. A megszaporodott járművek, a gyárak, az üzemek, a más tevékenységből a levegőbe került szennyező anyagok komoly légúti problémákat okoznak. A fenti grafikonról le lehet olvasni, hogy milyen nagy számban vannak azok, akik allergiában, illetve asztmában szenvednek.

2020.05.29.

Az ember viszonya környezetéhez

A 60-70-es években az emberek társadalmi viszonya sokkal közelebbi volt. Az ismerkedés, a társalgás, az odafigyelés a másikra teljesen hétköznapi, elfogadott és magától értetődő volt. A tisztelet, a törődés, a megbecsülés ott volt mindenki szótárában. Nem is tudom, mivel kezdjem. Talán az én iskolai éveimmel. Tiszteltük, becsültük, szót fogadtunk szüleinknek, tanárainknak. Faluhelyen nőttem fel. Mindenki ismert mindenkit. A tisztelet a felnőttekkel szemben egyértelmű volt. A köszönés, az előre engedés, a segítség az időseknek, a szolid viselkedés, odafigyelés a másikra stb. Majd később, amikor az én fiam járt iskolába, egyszer alkalmam volt találkozni az osztályával az utcán. Hát hogy is mondjam. Kissé össze-vissza közlekedtek, sűrűn kellett rájuk szólni. Meg is kérdeztem este tőle. Ti így viselkedtek általában. Erre az volt a válasz: hát elég sűrűn, de én nem. Tények: 45-50 év múlva gyökeresen megváltozott ez az állapot. Ha egy diáknak nem tetszik valami, megüti a nevelőjét, tanárát, vagy előfordul, hogy a szülő közül az apát küldi a tanárokra, nevelőkre. A szülő fontos része a rendszernek. A gyerek onnan tanul, onnan szerzi tapasztalatait elsősorban. Ma már szinte teljesen elfogadott a csúnya beszéd, a káromkodás, a tiszteletlen viselkedés, a ki vagyok én állapot, a nemtörődömség, a felelőtlenség, a hazudozás, a viselkedési formák figyelmen kívül hagyása. Lehetne még sorolni, de azt hiszem elég. Mi okozza ezt a torzképet, ezt az agresszív viselkedést, ezt a felelőtlen magatartást, ezt az arroganciát? Mi gerjesztette ezt a sok furcsaságot? Ezt az érdekes viselkedésformát? A mai fiatalság gondolatvilága igen szűk, és korlátolt. Úgy vélik, hogy a rendszer, amiben élnek lehetőséget biztosít számukra, hogy magatartásuk, viselkedésük teljesen elüssön a normálistól. Még véletlenül sem fordul meg a fejükben, hogy amit tesznek, cselekszenek, mondanak, az szinte teljesen elfogadhatatlan, hiszen sok esetben a valóságtól nagyon is elrugaszkodott dolgokat tesznek. Egyértelműen látni, hogy irányított gondolatok mentén cselekednek. Talán mellettük szól, hogy sajnos, de ezt látják a környezetükben. Sok hasonló kérdést lehetne még feltenni, de inkább nézzük ennek a gyökereit. A gyökerei a család. Ide vezethető vissza minden. Tudom nagyon sok más egyéb szálon is hatást gyakorolnak a fiatalokra. Már az óvoda, általános iskola, felsőbb iskolák. Nem vagyunk egyformák. Mindenki hoz a közösségbe valamit. Ki jót, ki rosszat. Miért van az, hogy a rossz inkább „ragadósabb”. Bármelyik intézményi formába járó fiatalt nézzük, megállapítható a szülői ház, a szülők, nagyszülők és más családtagok viselkedési formái. A gyerek szinte lemásolja ezeket. Ezt viszi magával. Lehet, lehetne rajta finomítani, de sajnos az a tapasztalat, hogy kevés sikerrel. Vajon miért? Mondhatni, hogy megint a család, a szülők? Sajnos ehhez más is hozzátartozik. A társadalmi közeg. A mai fiatalok viselkedési formája némi kívánnivalót hagy maga után. Alkalmazkodásuk, véleménynyilvánításuk, illemtudásuk, felelőtlen magatartásuk, általános műveltségi szintjük messze elmarad a 45-50 évvel korábbiakhoz képest. Csak néhány példa. Múzeumlátogatás alkalmával már nem olyan kis gyerekek zajonganak, túl hangosan beszélnek, nem lehet érteni a tárlatvezetőt. Mit tesz a szülő? Semmit. Na, itt kezdődik a baj. Innentől kezdve azt hiszi a gyerek, hogy ez a természetes viselkedés ilyen helyen.  Vagy. Nem számít a strandon, hogy a labdát, a plédet, a törölközőt egymásnak dobálják, és azzal másokat zavarnak. Egyszerűen nem érdekli őket. A szomorú még az, hogy nemcsak a fiúk. Ha pedig az ember szól, nekik van nagy hangjuk. A trágár beszéd alaphang a fiataloknál, nemtől függetlenül. Alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Ezt a viselkedési formát viszi magával a gyerek, lásd, a szülő nem szól, és neki ez a természetes. Van egy alaphelyzet. Én vagyok az okosabb, a szebb, a vagányabb, én tudok mindent jobban. Sok esetben egymást hergelik, és követnek el súlyos dolgokat, és reménykednek abban, hogy a szülők majd elsimítják ügyeiket. Ennek meglátásához nem kell mást tenni, mint nyitott szemmel közlekedni, járni. Minden ott van az utcán, az éttermekben, a szórakozó helyeken, a tömegközlekedési eszközökön, az iskolákban, a munkahelyen, a kirándulásokon, rendezvényeken, stb. Tehát, az elsődleges példakép a szülő.  

Ez az emberi része a környezetünknek. A környezetünk másik nem kevésbé fontos része a környezet védelme. Szó szerint. Szomorúan tapasztaltam, és ez személyes tapasztalat, hogy egyre inkább háttérbe szorul ez a téma. Négy területet emelnék ki. Hulladék, energia, víz és szennyvíz. Szerte a világon egyre többet foglalkoznak ezekkel a területekkel. Sajnos ez nem csak mai keletű probléma. Számtalan olyan technológia van, amivel igen jelentős eredményeket lehetne elérni. Miért említem, hogy lehetne? Hát nézzük. Hulladék. Iszonyú mennyiségű hulladék halmozódik fel nap, mint nap szerte a világon. Az egyes országok nagyon eltérő módon oldják meg ezt a dolgot. Van ahol sehogy, van ahol hihetetlen jól működő módon. Tudom, többféle hulladék van. Mindegyiket kezelni kell, és higgyék el, mindegyikre megvan a megfelelő technológia, csak vannak, akik alkalmazzák, vannak, akik nem. Miért van ez? Nincs egységes rendszer. Vannak olyan országok, ahol semmiféle hulladékgazdálkodási rendszer nincs bevezetve. Szomorúan lehet tapasztalni, hogy hazánk sem jeleskedik egyáltalán azzal a tulajdonsággal, hogy védené a környezetét. Sőt! Utak, vasutak, utcák, intézmények, közlekedési eszközök tele vannak szeméttel. Tapasztalat. Apuka lángost vesz, majd elfogyasztás után a papírt eldobja valahol, de ügyel arra, hogy ne az ő táborhelye mellett. Mit lát a gyereke. Apa eldobta, én is el fogom dobni. Jobb esetben ártalmatlan hétköznapi szeméttel, de sok esetben ártalmas szeméttel. Miért? Lehet azt mondani, ilyen a magyar ember. Sajnos ez igaz. Tapasztalat. Higgyék el, nem számít, milyen társadalmi réteghez tartozik. A lehető legkülönfélébb formában szemetelünk, és olyan anyagokkal, ami szintén hihetetlen. De talán van ennél súlyosabb tény is. Komoly egészségre ártalmas anyagokat gyártó, forgalmazó, raktározó cégek nem ismerik el annak tényét, ha termékükkel környezet károsítást követnek el, hogy az tőlük származik, vagy valamilyen közük lenne hozzá. Magyar mentalitás. Nincs felelősség, nincs felellős. Ez minden területre érvényes. Legyen ipari, mezőgazdasági, vagy más terület. Mindenki hallott különböző helyekről dolgokat. Itt megint felüti fejét az üzlet, a pénz. Nem számít, hogy emberek százai, ezrei, sőt sok esetben milliói szenvednek egy adott technológia káros hatása miatt. Egyre több hulladék keletkezik. Egyre fontosabb lenne ezt már igen komolyan venni. Időnként ebben a témában is összeülnek, az un. okos emberek, és valamit döntenek. Általában ezeknek a döntéseknek semmiféle gyakorlati haszna nincs. Nézzünk egy példát. Szelektív hulladékgyűjtés. Mekkora szó. Kihelyezett konténerek, külön ez, külön az. Aztán jön az érdekes dolog. Tapasztalat. Jön a szemétszállító cég autója, beleborítja a műanyag gyűjtőtartályt, majd jön az üveg, végül marad a papír. Ott álltam, és nem akartam elhinni, ami történik. Gondoltam, hogy külön részbe kerül a különböző anyag. Közelebb mentem, és láttam, hogy egy helyre. Gondoltam, felhívom a hulladékgazdálkodással foglalkozó céget ezzel kapcsolatban. Azt mondták, ilyen nincs, ha mégis ilyet láttam, írjam föl a szemétszállító kocsi rendszámát, és intézkednek. Az a szakembernek titulált valaki, aki ennek a rendszernek a része, pontosan tudja, hogy milyen módon történik a szállítás. Miről beszél nekem? Állítom, ezt ő sem hiszi el. Nem lehet mit tenni. Ezzel nem változik meg semmi. Ez világviszonylatban is így van. Addig, amíg ilyen szakemberek ülnek ilyen székekben, ne is várjuk a változást.  Sajnos az egyes szemétfajták, nemcsak a szárazföldön, hanem már a tengerekben is fellelhetők. Van már olyan ország, amelyik importál szemetet. Nem írtam el. Veszi a szemetet, mert hatékony technológiával energiát állít elő belőle. Ők tudják? Vajon miért nem veszik át az ilyen rendszert? Tudom, pénzbe kerül. De talán többet ér, mint sok-sok ember, egészségre ártalmas környezete.

2020.05.26.

Alternatív energiaforrásokat gátló tényezők

Szélerőmű, szélerőmű park

A szélgenerátorok és szélerőművekkel kapcsolatban néhány szó. Biztos sokan vannak, akik jóval több információval rendelkeznek, mint én ezekről a berendezésekről. Én azt a részét szeretném kihangsúlyozni, ami gátolja ezeknek a remek találmányoknak az üzemeltetését, működtetését. Meglepődve olvastam a következőt: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”

Forrás: Magyar Közlöny 2016. szeptember

Ez annyit jelent, hogy az országban sehol nem lehet szélerőmű parkot építeni, mert a távolság miatt ilyen terület nincs, azaz, a települések olyan távolságokban vannak egymástól, hogy ütközik a jogszabályba. Ez vonatkozik az úgymond ipari jellegű szélgenerátorokra. Van azonban olyan szélerőmű, amelyik háztartásokat látná el energiával. Na, erre is van egy érdekes szabályozás. A házi használatra szánt szélgenerátor biztonságos működésének feltétele, hogy épülettől, tereptárgyaktól legalább 150 méterre legyen elhelyezve. Ekkora védőtávolságot mindenképpen be kell tartani. Magyarul ez sem kivitelezhető, mert egy településen belül a házak közelsége eleve kizárja a telepítést. Ez csak a két legfontosabb tény, ami erre a dologra vonatkozik. Az is érdekes, hogy tanulmányok sokasága mutatja ki, és ráadásul foglalkoznak is vele, hogy milyen lehetőségek vannak, annak ellenére, hogy elviekben nem is működhetnének. Sőt! Még azt is kimutatják, hogy mennyivel nőtt a kapacitás, holott újak nem jöhetnek létre, illetve nem telepíthetnek. Nem érdekes? Akkor miképpen emelkedik az energiatermelés? Hát ezt egyelőre nem tudni. Vajon mi az oka annak, hogy ennyire háttérbe szorul, sőt egyenesen tiltva van a megújuló energiaforrásoknak ez a fajtája. Világszerte szorgalmazzák, hogy minél több úgymond „zöld energiát” használjunk. Vajon kis hazánkban miért gátolják ezt? Egy érdekes megjegyzés ezzel kapcsolatban. Jó néhány évvel ezelőtt híre ment, hogy néhány Nyugat-Európai országban leszerelik a szélgenerátorokat. Rögtön megjelent egy tájékozatlan újságíró tollából, hogy lám-lám, valami tényleg nem stimmel ezen a téren. Majd néhány nappal később kiderült, hogy azért szerelik le, mert nagyobbakat telepítenek a helyükre. A szakmaiság és a tájékozatlanság ékes példája ez. A baj az, hogy ez minden területen jelen van. Mivel a szabályozás ilyen, felmerül a sokszor emlegetett bizonytalan jogi környezet. Összegezve: a jelenlegi, és olvasott jogszabályok szerint, ma semmilyen szélerőmű nem telepíthető hazánkban. Érdekes adatra lettem figyelmes a napokban. Egy szélgenerátorokat gyártó cégről szólt. Itt most nem a reklám ereje és tartalma a fontos annak ellenére, hogy nem tudom a cég nevét. Egy biztos, hogy nem hazai. Ami a lényeg, hogy az általuk tervezett és kivitelezett szélerőművek kapacitása messze felülmúl mindent. A most gyártott szélgenerátor rotorlapátja 75 méter. Az ehhez fűződő információ, hogy egy fordulat esetén egy háztartás egy napi energiáját tudja biztosítani. Hát nem lenyűgöző? Akkor mégis van benne valami, hogy érdemes ezen az energiaforráson is elgondolkodni. A következő táblázat megmutatja a hálózatra kapcsolt szélenergia kapacitásokat 2019 első felében. Nem kevés energia.

Van valami, ami ide kívánkozik. Talán kevesen emlékeznek arra, mikor a megújuló energiaforrások különböző változatairól jelentek meg cikkek. Én emlékszem arra, hogy volt egy mérnöki találmány, amit hiába kerestem, nem találtam rá, /biztos az én hibám/ arról szólt, hogy olyan szélerőművet talált ki, amihez nem kell szél. A tornyot úgy tervezte meg, hogy az oszlopon réseket hagyott, melyeknek az volt a feladata, hogy huzatot hozzon létre. Ez 100 méteres magasságban már olyan „szelet” generált, ami elegendő volt a lapát forgatásához. Hihetetlen ötletek kerülnek elő csodás emberi elmékből. Vajon miért nem adnak teret ezeknek? Lehet, hogy naiv kérdés? Egy biztos. Őrült energia tartalékok vannak ezekben az energiákban. Nap, szél, árapály, stb. Ezek szinte ingyen vannak. Tudom a fejlesztések és a kivitelezések komoly összegeket emésztenek fel, de megéri, illetve megérné. A jelenlegi energiaforrások végesek, viszont állandóan szükség van rá, és egyre nagyobb mennyiségben. Lehet, hogy érdemes lenne ezt a vonalat jobban fejleszteni. A veszélyességét tekintve is nagyon jó helyen áll a hasadó anyagokkal szemben.   

„Ugyanakkor a megújuló energia technológiák gyakorlatilag minden kategóriában felülmúlják az atomenergiát. 2018-ban 165 gigawatt (GW) megújuló energiát csatlakoztattak a világ energiahálózatára; és ezzel egy időben a nukleáris kapacitás 9 GW-val növekedett. Globális szinten a szél-alapú energia-termelés 2018-ban 29 százalékkal, a napenergia 13 százalékkal, az atomenergia 2,4 százalékkal nőtt. Egy évtizeddel ezelőttihez képest a nem-vízerőmű megújuló energiaforrások több mint 1900 TWh energiát termeltek, meghaladva a szén és a földgáz mennyiségét, míg az atomenergia ennél kevesebbet termelt”.

Forrás: energiaklub

Talán sokkal nagyobb energiát kellene befektetni, és természetes pénzt is, hogy sokkal biztonságosabb legyen az egyre növekvő energia igény kiszolgálása. Lehetőségek vannak, tervek biztos vannak, és olyan mérnökök is, akik ezt a feladatot megtudják oldani. Ezzel nagyban hozzá lehet járulni, hogy „tisztább” energia kerüljön a emberek „asztalára”. 

2020.05.18.

Környezetvédelem, vagy valami más

A régmúlt időkben közel sem foglalkoztak annyit környezetünk védelmével, mint manapság. Vajon ténylegesen védjük a környezetünket? Hát ebbe már nem vagyok teljesen biztos. Mondom mindezt azért, mert jelenleg is rengeteg illegális szemétlerakó működik az országban, illetve van jelen, a szelektív hulladékgyűjtésnek semmi jelentősége nincs, a korábban keletkezett hulladék telephelyek a mai napig is szennyeznek. Talán ezek a legfontosabb jellemzők a hazai hulladék gazdálkodásban. Aztán valahogy felcserélődtek a szerepek. A szolgáltatók, itt most konkrétan a szemétszállító cégekről beszélek, akiknek a lakosság fizet azért, hogy szolgáltassanak, azaz, hogy elvigyék a szemetet, valahogy nem úgy végzik a munkájukat, ahogy kellene. Nem vagyok teljesen laikus ebben a témában, ezért bátorkodom ezt mondani. A szemétszállítás hagy némi kívánnivalót maga után. A környezetvédelmet nekik kellene leginkább szorgalmazni. E helyett szemétszállításkor a mellé hullott szemetet otthagyják, a gyűjtőedények mocskosak, sok helyen még a tetejük is hiányzik. Ha a lakosság ezért szól, még véletlenül sem tud olyan embert találni, ha felveszik a telefont, aki illetékes az ügyben. Magyarul nincs olyan személy, aki vállalná azt, illetve választ tudna adni arra, hogy ez miért történik, illetve a dolgozóik tájékoztatva vannak-e arról, hogy az elhullott szemetet nekik kell, az ő kötelességük összeszedni. Az elektronikus levelekre még véletlenül sem kap az ember választ. Csak zárójelben mondom, ez más helyen is így működik, még a helyi önkormányzatoknál is. Ha sikerül bejelenteni valamit, olyan elképesztő kifogást mondanak, hogy az már arcpirító. Egy konkrét eset. Szelektív hulladék szállításkor a szállító autóba egybe öntötték a papírt, az üveget és a műanyagot. A kérdésre, hogy ez miért így történik, mert ennek így semmi értelme nincs, ugyanis értelmét veszti a szelektív hulladékgyűjtés, az volt a válasz, hogy írjuk fel a kocsi rendszámát, és majd utána néznek. Most ennyire ostobának nézik az embereket? Az ilyen szolgáltatóról aztán erősen fel lehet tételezni, hogy nem ért hozzá, mármint a szakmai részéhez. Én úgy vélem, ha egy szállítóautó kimegy a telephelyről, akkor tudni kell, hova megy, mit gyűjt. Na, ezt sem tudják. Tehát kicsit jobban oda kellene figyelni ezekre a dolgokra. Aztán ami még felháborító, hogy milyen állapotban vannak ezek a gyűjtőedények. Erre is van egy érdekes eset. A kérdés az volt, hogy mikor tisztítják ezeket a konténereket? A válasz az volt, hogy ezt igényelni kell. Vajon nem a szállítóknak kellene jelezni, és elvinni tisztításra ezeket a gyűjtőkonténereket? Ők látják minden héten ezek állapotát. Milyen érdekes. Erre szokták mondani, hogy valamit visz a lendület. Ezt úgy értem, hogy beszedik a pénzeket, de csak a legminimálisabb szolgáltatást nyújtják, holott más is beletartozik. A környezetvédelemhez az is hozzátartozik, hogy tisztaság legyen. Na, ezt el lehet felejteni. Nyáron a bűz árad ki ezekből az edényekből, és fertőzésveszélyes. Vagy ez nem számít? Talán néhány gondolat az országban illegálisan lerakott hulladékról. Én még emlékszem, hogy gyerekkorromban minden háznál volt egy szemétdomb. Igen, ezt így hívtuk. Lehet, hogy ma már ezt sokan nem is ismerik. Mire szolgált ez? Minden hulladék ide került, ami keletkezett a háztartásban. Ezek évek alatt annyira összeértek, hogy komposzt lett belőle. Igen, azt hozzá kell tenni, nem volt műanyag, és nem volt egyéb más szennyező anyag. Ami más keletkezett, pl. építési törmelék, annak ki volt jelölve egy hely, és oda lehetett vinni. Ezt mindenki betartotta. Mi történik most? Nagyon sokan, hangsúlyozom, nagyon sokan más megoldást keresnek, és találnak arra, hogy eltüntessenek dolgokat a környezetükből. Itt minden szemét megtalálható. Kommunális, építési, veszélyes hulladék. Sokat járok az országban. Szinte nincs olyan település, amelynek közelében ne lehetne találni valamilyen hulladékot. Hát nem szomorú és elkeserítő? De igen, nagyon. Az emberek egyáltalán nem figyelnek a környezetükre. Azt hiszi, ha összegyűjti a szemetét, belerakja az utánfutójába, aztán beülnek a gyerekével az autóba, és elviszik jó messzire a településtől, egy erdőbe, és lepakolják. Meg van elégedve magával, hogy ezt is megoldotta. Aztán a fiacskája ugyanezt teszi majd. Arra már nem is gondol, hiszen agykapacitása nem teszi lehetővé, hogy az általa lerakott hulladék, közte esetleg veszélyes hulladék, esőzéskor kimosódik, és beszivárog a talajba, egészen a talajvíz szintjéig, vagy még lejjebb. Az is elképzelhető, hogy ezt a vízeret találták meg a kútfúrás alkalmával, és esetleg ezt a vizet issza. Vagy. Az elszállított hulladék eső után kiszárad, majd a szél éppen az ő háza felé fogja vinni a bűzt, illetve a finom szálló port, ami eleve szennyezett. A nagyobb volumenű dolog, az a korábban vegyi tevékenységeket folytató gyárak, üzemek által termelt sok esetben veszélyes hulladékok. Ezek hatalmas mennyiséget képviselnek. Nézzük meg, vajon hány ilyen telephely lehet az országban? Sajnos számokat nem tudok mondani, de hogy sok van, az biztos. Időnként halljuk, látjuk, hogy megint találtak egy ilyen hulladéklerakót. Bár ez is illegális, csak jóval nagyobb mennyiségben és ártalomban, mint egy magánszemély. Ennek kiderítése, hogy oda ki vitte, szinte lehetetlen. Ha esetleg mégis, évekig húzódik az ügy, a hulladék pedig addig is szennyez. Ez senkit nem érdekel. A lényeg, tartson a per, mert erről van szó. Aztán évek múltán születik valamilyen ítélet. Aztán időközben az a cég eltűnik, megszűnik, és nincs felelős. A lakosságnak, az embereknek pedig el kell viselni, hogy egy „szemétdombon” élnek. Környezetvédelem. Van értelme? Ki védi, és mit véd? Jelenleg hazánkban nincs Környezetvédelmi Minisztérium. Ez egy akkora terület, amit nem lehet központilag irányítani. Van még valami. Nem nagyon hallani, hogy azok a területek, ahol jelentős szennyezés folyt, folyik, vajon milyen megelőző intézkedéseket hoztak, illetve mennyit költöttek ezek semlegesítésére? /Néha hallani, hogy milyen összegek állnak rendelkezésre, de jóval többet kellene ezzel foglalkozni. Tudom a semlegesítés nagyon sokba kerül, de megéri. A jövőnk függ tőle./ Azért írtam, hogy folyik, mert jelenleg is vannak olyan tevékenységek, amik jelentős környezet szennyeződést okoznak. Ez a mai állás szerint senkit nem érdekel. Ha esetleg bejelentés érkezik, akkor olyan szakértői véleményt csatolnak az ügy mellé, ami kizárja, hogy ott valamilyen környezet szennyező tevékenység folyik. Sok esetben a tulajdonos nem is tudja, nem is látja, mi történik ott. A bevétel a lényeg, mennyi a haszon. Hogy az a tevékenység a környezet romlásához vezet, az már másodlagos dolog. Aztán mi történik? Konferenciák, rendezvények, gyűlések, akciók, meg ki tudja, még mi minden történik eredmény nélkül. Nézzünk körül. Világviszonylatban nem tudnak megfelelő döntéseket hozni állítólagos szakemberek, akik egy ilyen konferenciára ezrével érkeznek. Döntésképtelenek. Meg is van az eredménye. Szennyezett talaj, szennyezett levegő, szennyezett víz. Ez az a három létfontosságú közeg, amiben az emberek élnek, immár közel nyolc milliárdan. Még mindig nem jöttek rá, hogy egy Földünk van? Különböző elméletek, magyarázatok látnak napvilágot. Ezzel nem megyünk semmire. Tenni kell végre valamit. Tudják, akinek hatalma és pénze van, az éppen nem tesz semmit a környezetvédelem ügyében, aki pedig a maga módján védi a környezetét, sok esetben még le is hurrogják, hogy mit csinál. Hát itt tartunk. Szerencsére hazánkban, ami nagyon sok szép tájjal rendelkezik, már vannak Nemzeti Parkok, Természetvédelmi területek, Tájvédelmi Körzetek. Öröm ezeket látni. De valójában mi zajlik ma a világban? Környezetvédelem? Vagy valami más?  

2020.05.14.

A környezet védelme 

Minden, ami a környezetünkhöz kapcsolódik, óvni, védeni kell. A mérhetetlen és ellenőrizhetetlen fogyasztás, szennyezés károsan hat mindenre. Minden összefügg mindennel. Ez a természet rendje. Nézzük meg, mit tudunk tenni saját magunk, valamint mit tud tenni hazánk a környezetvédelem érdekében. Ha megnézzük a környezetvédelemhez tartozó területeket, levegőtisztaság-védelem, vízminőség-védelem, talajvédelem, zaj- és rezgések elleni védelem, hulladékgazdálkodás, ezek együttese alkotja a modern környezetvédelmi szempontokat. Sajnos azt kell mondani, hogy hazánk elég rossz helyezést ér el ezen a területen. Az újrahasznosítás, a vízpazarlás, a megújuló energiaforrások, a biodiverzitás területén van bőven mit tenni. Annak semmi értelmi nincs, hogy rangsort állítsunk fel, hogy az egyes országok hol állnak. Van mit tenni. A felsorolt területek mindegyikén van mit bepótolni. A környezetvédelem alapelemei közül most leginkább aktuális a levegőtisztaság-védelem. Tart a fűtési szezon. Sajnos elmondható, hogy a tüzeléstechnikai eszközök főleg vidéki környezetben igen elhanyagoltak. Sok helyen még mindig olyan tüzelőanyagokat használnak, ami nagyon megterheli, és nagyon szennyezi a légkört. Ennek több oka is van. Én egyet szeretnék említeni, amivel enyhíteni lehetne ezen. Az erdőkben található kidőlt fák nagyon enyhítenék ezt a problémát. Tudom, hogy az erdőgazdaságok nem engedélyezik ezeknek a fáknak az elvitelét.

Nem lehetne ezen változtatni? Gondolom, aki túrázni szeret hazánk teljes területén, találkozik azzal a jelenséggel, hogy a kidőlt fák, gallyak mennyire csúnya látványt nyújtanak. A lakosság biztos kitermelné ezt a hatalmas mennyiséget, és ha valamennyi összeget kérnének érte, akkor is elvinnék. A gazdaság is jól járna, mert bevétele származna, valamint szép tiszta erdőt kapnának, és ami még fontosabb, hogy a lakosság tüzelési minősége is jóval nagyobb mértékben megváltozna. Ugyanis tiszta fával kevesebb lenne a káros anyag kibocsájtás. Már előre lépnénk egyet a környezetünk védelmét illetően.  

2020.05.11.

Környezetvédelem hazánkban 

Második rész

Az ólomszennyezés évtizedek alatt elérhették a vízbázisok területét is. A másik, hogy korábban a vízbekötések alkalmával, melyeket még a 70-es évek végén is alkalmaztak, szennyeződött a vezetékes ivóvíz. Ha megnézzük a vizeink állapotát, akkor elkönyvelhetjük, hogy még a mai napig is szennyező anyagok kerülnek a patakokba, folyókba.  Ez nemcsak a háztartási szennyvízgyűjtőkből, köznapi nyelven emésztőkből kerül a vízrétegekbe, hanem nagyobb gyárakból, üzemekből kifolyó töményen szennyezett vízből. Sok esetben megállapítható a szennyezés, viszont felelős nincs. Az is gyakran előfordul, hogy olyan vizeket minősítenek ivóvíz minőségűnek, melyek még a fizikai paramétereknek sem felelnek meg. A szolgáltató pedig kijelenti szakértőkre hivatkozva, hogy az a víz megfelel a minőségi előírásoknak. Nem véletlen, hogy a lakosság vízfogyasztása eltolódott a palackozott ásványvizek felé. Íme:

Halljuk és látjuk, hogy milyen gondot okoz a szmog a világban. Sajnos, a levegő tisztaságával is nagy bajok vannak. Itt sajnos ismét a lakosság, illetve a háztartások felelősek leginkább. Főleg a fűtési szezon beköszöntével érezhető változás. Még nagyon sok hagyományos tüzelést alkalmaznak. Az innen a légkörbe kerülő jelentős mennyiségű szennyező anyagok nagyon veszélyesek. A lakosság nagy része még most sem fogja fel igazán, hogy mit tesz azzal, hogy műanyagot, rongyot, festett fákat, stb. tüzel el. Erre van lehetősége. Ezen túlmenően nem gondolkodik. Emlékeznek? Kidőlt fák sokasága az erdőkben. Ezzel lehetne némileg javítani a szennyezésen. A szálló por, ami a tüdőbe kerülve komoly egészségkárosodást okoz, ez ilyen tüzelés alkalmával keletkezik. Ehhez még hozzáadódik sok más egyéb. Többek között a közúti közlekedés. 2018-ban a háztartások 46 százaléka rendelkezett gépjárművel, ami 3 580 000 autót jelent. Ehhez hozzájönnek a céges autók, a tömegközlekedésben résztvevő járművek, és az átmenő forgalom járművei. Hatalmas szám és hatalmas légköri terhelés. Valamit még meg kell említeni. A láthatatlan szennyezést, a sugárfertőzést. Az atomerőművek balesetei kapcsán a légkörbe kerülő sugárzó anyagok is komoly szennyezést jelentenek. Olyan szennyezést, melyek komoly egészségkárosodással járnak. Ez az 1986 utáni idők óta hazánkban is tart. Egyáltalán nem véletlen a sok rákos, leukémiás és légúti betegségben szenvedők száma. Hazánk egy medencében fekszik. Tudjuk, hogy mélyedésekben jobban megülnek dolgok. Mivel évek óta nő a napsütéses órák száma a kevesebb felhő miatt, ezáltal a hőmérséklet intenzívebben emelkedik a környező országokhoz képest. Bőven benne vagyunk egy Kárpát-medencei klímaváltozásban. Néhány érezhető hatás: a hőségnapok megemelkedett száma, a kevesebb csapadék, a csökkenő felszín alatti vizek magassága, az aszály kialakulása, idegen rovarfajok megjelenése, a növények természetellenes növekedése. Csak néhány. Sem azok, akik hazánk környezetvédelméért lennének felelősek, sem a lakosság nem sokat tesz annak érdekében, hogy a történések ne romoljanak. Pedig lehetne. Ne érdekek mentén hozzanak döntéseket, hanem környezetvédelmi szempontokból. A pénz még mindig csillogóbb, mint az egészséges környezet, pedig az az illető is itt él, aki ebben változtatni tudna. Nézzünk néhány adatot.

 „Hazánkban 2011 óta 160 milliárd forint értékű ipari, közlekedési, mezőgazdasági és lakossági intézkedés járult hozzá a levegő minőségének javításához”.

 Forrás: Magyar Nemzet

Ez évente 20 milliárd forint. Ez nagyon kevés ahhoz képest, ami kárt okozunk a korszerűtlen eszközökkel. Néhány fontos adat. Hazánk talaj igénybevétele a mérsékelt kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági területeken kedvező termelést lehet folytatni. Jelenleg hazánkban 1,3 millió ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez. A szálló por koncentráció sajnos, de emelkedik a fűtés korszerűtlensége miatt. A légköri szén-dioxid értéke 410 ppm.  Ez azt jelenti, hogy egymillió molekulából, 410 molekula szén-dioxid. De mit jelent ez az érték a valóságban. 1960-ban ez az érték 315 ppm volt. Közel 100 molekulával van több, mint 60 évvel ezelőtt. Ez nagyon magas emelkedés. A hatás: felmelegedés.  

Kedvező hatás is tapasztalható. Egyre több napelem parkot lehet látni ország szerte. Az viszont, hogy más megújuló energiaforrást is lássunk, változtatni kellene. Ugyanis ma hazánkban olyan szabályozás van, ami kizárja szélgenerátorok telepítését.

2020.05.07.

Környezetvédelem hazánkban 

Első rész

Így rögtön az elején. Az érdekek felülírják a klímavédelmet. A környezetvédelemnek kellene az első helyen lenni a teendők között. Hogy miért? Mert ez az a terület, amellyel meg lehet, meg tudjuk védeni Földünket minden káros, ember által okozott veszélytől. Igen, veszélyről van szó. Biztos emlékeznek sokan egy több mint húsz évvel ezelőtti filmre. Címe: „Mátrix”. Abban elhangzott egy mondat, ami nagyon érvényes a mai világra. A lényege, hogy az ember kiszipolyozza a Föld által nyújtott lehetőségeket, és amikor az elfogy egy adott helyen odébbáll, és kezdi elölről az egészet. Most már ott tartunk, hogy lassan nincs mit tönkretenni, beszennyezni. Az ember saját magát pusztítja azzal, hogy ilyenné teszi a környezetét. Ahogy említettem, veszélyről van szó, mégpedig nagy veszélyről. Ez nem a rémisztgetés fóruma. Nézzünk körül, mi folyik a nagyvilágban. Hamar rá lehet jönni, hogy nem riogatásról van szó. Ez a veszély több mint hét milliárd embert érint. Ha határainkon belül maradunk, akkor sem változik semmi. Sőt! A három legfontosabb védendő terület a szárazföld, a víz és a légkör.  Sokat gondolkodtam azon, hogy szövegszerűen, vagy adatok formájában közelítsük meg ezt a kérdést. A helyzet az, hogy az adatok makacs dolgok. Ez a téma igényli azt, hogy konkrétan megjelöljünk értékeket. Tudom, ezzel a kis cikkel semmi nem fog megváltozni. Én nagyon kevés vagyok ahhoz, hogy bármiféle változást előidézzek. Annyit megteszek, hogy vigyázok a környezetemre.

Higgyék el, nem nagy teher, és nagyon jót teszünk a bolygónkkal. Először nézzük a szárazföldek állapotát. Kicsit vissza kell tekinteni néhány évtizedet. Korábban nem volt műtrágya. A mezőgazdasági területeket szerves trágyával javították. A fokozott állatállomány csökkenése és a felfokozott termelés kikényszerítette, hogy mesterséges adalékokat juttassunk a talajba. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. már 1932-ben megkezdte a pétisó gyártását. Hazánkban 1965-től 1995-ig 18,9 millió tonna műtrágyát juttattak ki a mezőgazdasági területekre. A műtrágyázással olyan kemikáliákat nem juttatunk a talajba, amelyek már eleve nem lennének jelen. A gond ott kezdődik, amikor nagyobb dózisok kerültek a talajba, mint amire szükség lett volna. Mi történt? A felszíni vizekben és a felszín alatti talajvizekben megjelent a nitrát. Több akkor még ásott kútban megjelent a nitrátos víz. Miért? A házaknál létesített „derítők”, valamint a több műtrágya együttes hatása miatt. Mennyi az egészségügyi határérték? 50mg/liter. Mivel jelenleg is alkalmaznak ilyen vegyi anyagokat, így tartósan jelen van a talajban a nitrát, és le tud húzódni a parti szűrésű vizek szintjére is. Az ellenőrzés nagyon fontos. Hazánk területén sok olyan hely van, ahol magas, 50mg/liter fölötti nitrát érték található.

Mindehhez még hozzájön a mérhetetlenül sok illegális hulladéklerakó. Milyen a magyar ember? Inkább elviszi a közeli erdőbe, vagy olyan helyre, ahol igaz nem lehetne szemetet gyűjteni, de lát egy kis kupacot, és máris adott a lehetőség, hogy az ő szemetét is oda rakja. Komoly lakossági szemléletváltásra lenne szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon. A szemét nem számít. Olyan túraútvonalakon, ahol azt hinné az ember, hogy ide gyönyörködni megy az ember, mivel találkozik? Szeméttel. Egy túra alkalmával a párommal elmosolyodtunk, amikor túrázók jöttek velünk szembe, és vidáman cigarettáztak. Hát itt tartunk. Ide csak úgy kerül szemét, ha az emberek odaviszik, illetve ott dobják el, ahol éppen vannak. Nem számít, hogy természetben, a betonon, úton, vagy bárhol van. Sajnos ezek között veszélyes hulladékok is vannak. Ezek az anyagok is a környezetet, a talajt szennyező anyagok. Hazánk területén sok laktanya volt, van. Ezekhez lőterek is tartoztak. Miért lényeges ez? A lőgyakorlatok alkalmával nagyon sok lőszer „eltévedt” és nagy területet szennyezett be az ólommal töltött lövedék. Ezek a mai napig is ott vannak. Nem tudnám meghatározni ezek tömegét. Az idősebbek még tudják, hogy számtalan lőtér üzemelt korábban. Ezek környékén biztos magas az ólomszennyezés.

2020.05.03.

Hulladék kezelés 

A szilárd hulladékkezelés a világon minden embert érint. A kérdés, hogy kit mennyire. Van, aki kezeli és odafigyel rá és környezetére, van, aki mindenhol csak gyarapítja a szemetet. A lényeg, hogy világviszonylatban egyre nagyobb gondot okoz a hulladék. Hogy ez ellen valamilyen formában lehessen tenni, a ma már korszerűnek mondható hulladékgazdálkodási rendszert, és annak eszközeit jobban ki kellene használni, illetve jóval nagyobb arányban elterjeszteni. Nemcsak a nagyvárosok gazdálkodási rendszerén kellene változtatni, hanem általában a szállítás és újrahasznosítás terén, valamint a megfelelő hulladék energiává történő átalakítását lehetne jobban szorgalmazni. Nem szeretnék számokat írni, de azt hiszem, mindenki tudja, hogy kb. mekkora mennyiségről van szó világszerte. Nagyon nagyról. Ha csak azt vesszük, hogy a világ városaiban évente 2 milliárd tonna kommunális hulladék keletkezik, el lehet képzelni, hogy mekkora feladat ezt megfelelően kezelni. Ma már ez nagy üzletnek számít. Ezzel sincs semmi baj. A baj ott kezdődik, amikor nem megfelelően kezelik ezeket, mert van ilyen. Az még inkább szembeötlő, hogy a szemetelés, a szemét kezelése nagyon eltérő országonként is. Hazánk nem képvisel valami jó helyet egy ilyen ranglétrán. Sőt! Nagyon sok tennivaló lenne ezen a területen is. Voltak kezdeményezések arra nézve, hogy tanyákon, telkeken, egyéb területeken nem lehet több fémhulladék felhalmozni, mint három köbméter. Erre azt hiszem, már kevesen emlékeznek, pedig nem volt nagyon régen egy ilyen előírás. Aztán persze feledésbe merült, mint sok más. Ha valami nem következetes, akkor nem is működik. Nagy szükség lenne arra, hogy a lakosságot jobban tájékoztassák a hulladékkezelésről. Főleg arról, ami rá tartozik. Addig, amíg az apuka eldobja a szemetet, sőt elviszi a kisfiával a közeli erdőbe, azzal a felhívással, hogy fiacskám figyeld nem jön-e valaki, addig sok mindenről nem lehet beszélni.

Nézzünk körül! Az egész ország területén rengeteg a hulladék. Ebben minden van. Szó szerint. Szerintem ezzel kellene kezdeni. Ez ugyancsak a gyerekeinknek, unokáinknak fog gondot okozni, szinte megoldhatatlan problémát, ha nem kezdjük el időben helyrerakni ezt a területet /is/.      

2020.05.01.

Mit okoz a hulladék 

Lehet, hogy első olvasatra azt lehet mondani, hát mit is? Aztán, ha jobban belegondolunk, akkor hamar rá lehet jönni, hogy nagyon sok minden kellemetlenséget, sőt komoly bajt is. Biztos mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy a kukák mellett, a gyűjtőszigetek közelében, a konténerek mellett landolnak a szemétkupacok. Sőt! Vannak ennél még rosszabb helyzetek, amikor erdőszélen, erdőben, patakok közelében, patakokban, külterületeken sok esetben igen nagy mennyiségű hulladékot hordanak össze az emberek. Ebben mindenfajta szemetet meg lehet találni. Vajon miért? Sok esetben egyszerűen nem lehet magyarázatot találni az esetekre. Sokat gondolkodtam azon, vajon mi ennek az oka? Nem tudok rájönni. Illetve egy magyarázat van. Ennyire felelőtlenek az emberek, és ennyire nem törődnek a környezetükkel. Ugyanis ezeket a dolgokat aránylag messze elviszik, gondolván, ha nincs a közelemben és nem látom, akkor nincs. Megszabadultam tőle, nincs a közelemben. Tovább nem gondolkodik. Ez a magatartás már kisgyerekkorban kialakul, hiszen a csokoládépapír, a papírzsebkendő, sok esetben a papírzacskó is a járdán, úton landol. Lehetne még tovább fokozni, hogy az üdítős palackok, az energiaitalos dobozok, a cigaretta csikkek és sok más egyéb dolog is a közterületeket díszíti. Ez már magyar szokás. Biztos mindenki utazik valahová, elmegy nyaralni, és mit lát a környezetében, szemetet. Tudják mi az érdekes? Nem is zavarja őket. Ott megy el mellette, nem teszi a gyűjtőbe. Ha mégis ez megtörténik, de rossz a célzás, nehogy már lehajoljon érte és beletegye a kukába. Annyira nem alacsonyodik le. Jó helyen van ott. Holnapután már úgysem leszek itt. Nem számít. Pedig mennyire számít! Bizonyára mindenki találkozott már azzal, hogy bizonyos anyagok mennyi idő alatt bomlanak el. Vannak, melyek elég rövid idő alatt, de ezek is néhány napig ott éktelenkednek. Nemcsak mi látjuk, hanem az ide látogató turista. A vélemény megvan. Az itteni azt mondja, kit érdekel. Sajnos ez a jelenség országos. Nincs megfelelő tájékoztatás a hulladék veszélyeiről. Sok helyen már jelentkeznek is a hatások. Szennyezett vizek, szennyezett talajok, szennyezett falusi és városi területek, szennyezett természet. Újabban valami egészen más is felütötte a fejét. Elszaporodtak a rágcsálók, sőt, sok helyen már a vadállatok is megjelentek a hulladéktárolók körül. Az emberre ez nagyon veszélyes. A nagyobb vadak támadnak, hiszen a táplálékszerzés fontos számukra, a kisebb rágcsálók pedig fertőzéseket terjesztenek. Nagyon kevésen múlik, hogy valami nemkívánatos dolog történjen. Kérhetek valamit? Vigyázzunk környezetünkre.

Sok helyen már hasznot is tudnak csinálni a hulladékból. Higgyék el, érdemes odafigyelni a környezetünkre, hiszen unokáink is itt szeretnének élni, és olyan környezetben, aminek ők is örülnek.   

2020.04.29.

Napsütés, napenergia

  Egyre inkább gondolkodni kell azon, hogy mivel lehet kiváltani kedvezően az egyes energiahordozókat. Az egyik lehetőség a napenergia hasznosítása, mint alternatív energiaforrás. Szerencsére hazánk még azon a földrajzi szélességen fekszik, ahol jelentős a napsugárzás éves időtartama. Az is szerencsés, hogy egyre több helyen látni az országban napelem parkot. Meg kell különböztetni a napelemet a napkollektortól. A napelem elektromos áramot termel, a napkollektor energiáját fűtésre és meleg víz előállítására használják. Mindkettőt a Nap energiája működteti. Nézzünk néhány fontos adatot. Több kimutatás is elkészült már, hogy hazánk területét hol, mennyi napsugárzás éri.  Általánosságban el lehet mondani, hogy a napsütéses órák száma kb. 2100 óra/év. A föld felszínén a napsugárzás intenzitása kb. 1000W/m2, ami 1kW energiának felel meg. A mostani adat a legfontosabb. Az éves napsugárzás vízszintes felületre kb.1280kWh/m2/év. Ezt növelni lehet, ha 45fokos szögben, és déli tájolású a napelemünk. Így még növelhető kb.1370kWh/m2/év értékre. Ez már komoly energia. Köznapi nyelven mit jelent ez? Egy 160 literes hűtőszekrény napi áram fogyasztása 0,5-0,8kWh. Ha 0,8kWh/napenergia felhasználással számolunk, akkor 1712 napig működtethető a hűtőszekrényünk annyi energiával, amennyit a Nap szolgáltat egy négyzetméterre egy év alatt. Ez több mint 4 és fél év. Ebből is látható, milyen őrült energia nyerhető a Napból.

 

Déli tájolású, 45fokos szögben a napi sugárzás energiája

Télen

1,8kWh/m2

Tavasszal

4,6kWh/m2

Nyáron

5,5kWh/m2

Ősszel

3,3kWh/m2

     Valamit még meg kell jegyeznem. Nem volna szabad elhanyagolni ezt a lehetőséget. Adva van egy szinte korlátlan energiaforrás, csak élni kell a lehetőséggel. Azt hiszem, hogy az alábbi táblázat a mellett szól, hogy hazánkban egyre nő a napsütéses órák száma, így érdemes ezt az energiát egyre jobban kihasználni.

 

2020.04.27.

A szelektív hulladékról 

Egyre több információ kerül elő a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. Személyes tapasztalat, hogy csak a neve van a dolognak. Hogy miért? Mert egyáltalán nem úgy szelektálják a hulladékot, ahogy kell. Mi lakók külön tesszük az egyes anyagokat a különböző konténerekbe. Itt már álljunk is meg. Nagyon szépen le van írva, hogy milyen színű gyűjtőedénybe, milyen hulladékot kell tenni. Hulladék gazdálkodás címszó alatt ezt lehet találni némi keresés után.

MIBE, HOGYAN?
•    A KÉK fedelű kukába vagy gyűjtőbe kerül a PAPÍR ALAPÚ HULLADÉK. Amennyiben valami nem fér bele a kék kukába, vagy esetleg nincsen, akkor gyűjthetjük a papírhulladékot egy üres kartondobozban is, illetve a nagyobb méretűeket kitehetjük a kuka mellé lapra hajtogatva és zsineggel átkötve.
•    A SÁRGA fedelű gyűjtőedényben gyűjthetjük a MŰANYAG ALAPÚ HULLADÉKOT, vagy erre a célra a műanyag szemeteszsák is megfelelő lehet.  (A műanyagok fajtáiról 
itt olvashatsz bővebben.)
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett ZÖLD színű gyűjtőbe kerülnek a SZÍNES ÜVEGEK, természetesen a fedél vagy a kupak nélkül.
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett FEHÉR színű gyűjtőbe dobálhatjuk be a  a fedél vagy a kupak nélkül FEHÉR ÜVEGeket.
•    A FÉM HULLADÉK gyűjtése lehetséges a szelektív gyűjtőszigetek SZÜRKE konténereiben illetve házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnél a SÁRGA fedelű kukába a műanyag alapú hulladékokkal együtt.

Forrás: Természetesen jobb! Szelektív hulladékgyűjtés szabályai

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok helyről hiányzik két gyűjtőedény. A fehér az üvegeknek és a szürke gyűjtőedények. Igaz, az is szerepel, hogy lehet a fémet a sárga, azaz a műanyag alapú hulladékkel együtt gyűjteni. Nem is ez a baj. A probléma ott kezdődik, amikor a szelektíven gyűjtött hulladékot egy helyre, egy légterű autóba ürítik. Magyarul, összekeveredik a három szelektíven gyűjtött hulladék. Kérdezem: akkor ennek mi értelme? A lakók külön gyűjtik, a szolgáltató egyben szállítja. Erre rá is kérdeztem. Azt mondták, írjam föl a kocsi rendszámát, és hogy ez hol történt. Innentől kezdve kissé vicces az egész. Ugyanis ezzel nem történik semmi, ezt biztosan tudom mondani. Tapasztalat.

Elég szomorú, hogy egy hulladékgazdálkodással foglalkozó cég nem tudja, hogy az általa üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő autó milyen formában szállít. Az teljesen ki van zárva, hogy egyik helyen helyesen gyűjt, a másik helyen nem.  

2020.04.22.

Erdei hulladék fák hasznosítása 

Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a légszennyezéssel. Főleg most, hogy beköszöntött a fűtési szezon. Ismét ki kell emelnem, hogy az erdei hulladék egyik formája a kidőlt fák és gallyak. A kidőlt fa más egészséges fákban is kárt tesz. Nemcsak azok a rovarok szaporodnak el, amelyeket a madarak fogyasztanak, hanem azok is, amelyek a kidőlt fák mellett a még épp fákat is megbetegítik. Kiderült az is, hogy a legnagyobb légszennyezők azok a háztartások, ahol nemcsak rendes tüzelővel, hanem műanyagokkal, bontott, festett felületű fával, ronggyal, préselt fával, stb. tüzelnek. Az összefüggés kézenfekvő. Ha a kidőlt fákat, gallyakat megengednék a lakosságnak összeszedni, akkor jóval kevesebb szennyező anyag kerülne a levegőbe, ezzel javítva a légkör minőségét. Nagyobb értéket képviselne ez a hozzáállás, minthogy az érvek között felsorolják az erdei állatok, főleg a madarak táplálkozásának elősegítését, illetve bizonyos rovarfajok életterét. Ezek az élőlények anélkül is megtalálják a táplálékukat és búvóhelyüket. Tegyük mérlegre a kettőt. Egészségesebb légkör, vagy kidőlt fák. Aztán érdekes számításokat is készítettek a kivágott egészséges fákkal kapcsolatban. Egyes építkezések alkalmával több évtizedes fákat vágnak ki. Helyettük néhány éves fákat telepítenek. Ugye azt mondanom se kell, hogy a kettő között óriási a különbség. Az indoklásban az szerepel, hogy a kivágottak helyére újakat ültettek. Ezzel nincs semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy az a telepített fa majd 20, 30, 40 év múlva éri el azt a lombkoronát, amivel a kivágott fa rendelkezett. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy olyan helyre tesznek fákat, ahol még véletlenül sem marad meg, csak esetleg pár hétig, mert nem locsolják, nem gondozzák többet. A légkör is egy kényes terület.

Biztos vagyok benne, hogy a leírtakkal több minden jót is tennénk. Eltűnnének a gyönyörű erdőkből a szép látványt és élményt rontó kidőlt fák, gallyak, a másik, hogy tudatosabban, hatékonyabban és szennyezés nélkül lehetne fűteni, hozzájárulva sok család téli tüzelőjéhez. Lehet, hogy érdemes lenne ezen elgondolkodni?    

2020.04.20.

Erdei hulladék 

Szerencsére elég sokat túrázok az ország különböző részein. Sajnos minden erdő jellegzetes látványa, ami nagyon csúnya, az a kidőlt fák. Nagyon nagy mennyiségről van szó. Úgy tudom, hogy ezeket a fákat nem szabad onnan elvinni. Vajon miért? Valamikor régen részt vettem egy erdészeti konferencián. Volt egy erdőmérnök, aki ezzel kapcsolatban tartott előadást. Akkor hallottam a következőt: a kidőlt erdei fák károsak, mert rothadásuk alkalmával szennyező anyagokat juttatnak a légkörbe. Úgy látszik ezt azóta sem sikerült rendbe tenni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan, akik olyan településeken élnek, ahol ez a jelenség felütötte a fejét, szívesen eltakarítanák, magyarul elvinnék ezeket a kidőlt fákat télire tüzelni, még akkor is, ha valamennyit kellene fizetni érte. Azért írom, hogy valamennyit, mert az amúgy is kidőlt fát maga az erdészet nem viszi el. Az is megoldható, hogy felügyelet alatt tegyék mindezt. Hogy miért? Azt hiszem, mindenki tudja a választ. Ettől függetlenül, biztos vagyok benne, hogy ez így járható út lenne. Az erdőgazdaság is jól járna, mert nem neki kellene ezt megoldani, annak ellenére, hogy nem foglalkozik vele. A lakosság is jól járna, mert egyre kevesebb a tűzifa. A természetet kedvelők is jól járnának, mert szép erdei környezetben sétálhatnának. Vagy ez olyan nagy probléma, hogy kivitelezhetetlen? Tudom, hogy azt mondják, hogy ezt nem lehet. Vajon miért nem? Mert, sajnos ilyen a törvény. Azért megbüntettek egy gazdát, mert saját erdejéből hazavitte a kidőlt fákat. Sőt! A törvény szerint, ha saját erdejéből valaki fát visz el, lopásnak minősül. Lehet, hogy át kellene gondolni ezt a törvényt? Azt is ki merem jelenteni, hogy ez a magántulajdon súlyos megsértése. Nem lenne szabad hivatkozni különböző módokon, hogy miért nem szabad elvinni a kidőlt fákat, gallyakat. Az ember segítene a természetnek akkor, amikor megszabadítaná a kidőlt fáktól, gallyaktól az adott területet, így lehetőséget teremtenének új fák telepítésére, az ott élő állatok szabadabb mozgására, nem beszélve arról, hogy nagyobb fertőzésveszély áll fenn a kidőlt fák miatt. Szeretném még egyszer mondani: a kidőlt fák károsak, szennyezik a légkört a rothadásuk révén. És még egy. Az erdei élőlények megtalálják a táplálékot és a búvóhelyet maguknak kidőlt fák nélkül is.

És még egy. Vajon miért van az, hogy hazánk területén is van olyan hely, ahol szépen rendbe tartják az erdőt? Mert van ilyen hely. Ott el lehet vinni, illetve ki lehet termelni a kidőlt fákat, gallyakat? Tapasztalatból tudom mondani. Az említett helyen csodás állatvilág van. Ott tényleg énekelnek a madarak, és páratlan, színes aljnövényzet növekedett egy év alatt. Csoda volt ott járni.

2020.04.18.

Ismét szemét 

Szinte hihetetlen, hogy bizonyos gyűjtési akció keretén belül összegyűjtöttek 13000 kg hulladékot. Ez nem kevés! Vajon hogy került oda, ahonnan összeszedték? Az utak mellől. Azt hiszem, túl sokat nem kell gondolkodni, hogy rájöjjünk, hogy került oda ez a szemét. Pontosan nem tudom, de közlekedéseim során számtalan szemétkupaccal találkoztam. Itt minden van, amit el lehet képzelni, sőt még azon túl is. Ki kell jelentenünk, hogy az emberek döntő többsége szemetel. Bárhol is van. Strandon, kiránduláson, utcán, közértben, bárhol. Vajon miért van ez? Miért van szükség arra, hogy akciókat szervezzenek arra, hogy mások szemetét összeszedjék? Ennyire nem érdekli az embereket a környezetük? Kapaszkodjanak meg. Igen, ennyire nem foglalkoznak a környezetükkel az emberek. Akárhány embert megkérdezhetünk azzal kapcsolatban, hogy ő hogy kezeli a hulladékot? Nagyon tudja a választ. Ahogy elő van írva. Még szelektíven is. Igazából nem tudni ennek lélektani mikéntjét, de elmondja, hogy ő nem, és láss csodát, már húsz méter után eldobja az utcán a csokoládé papírt. Az utak, vasutak, még az erdei túraútvonalak, utcák, terek, és gyakorlatilag minden terület nélkülözhetetlen eleme a szemét. Furcsa, deformált gondolkodás ez. Saját magunknak teszünk rosszat. Elásott, erdőbe kivitt, patak medrekbe dobott, és még ki tudja a módját annak, hogy hol lehet hulladékot találni. Sőt! Sok esetben veszélyes anyagokat is. Következetesség itt sincs. Korábban volt erre, ha jól emlékszem környezetvédelmi kommandó. Most hol van? Egyáltalán nem hallani róluk. Sőt!

Született egy olyan javaslat, mely szerint magánszemélyeknél három köbméterben korlátozza az ingatlanukon tartható engedélyköteles anyagmennyiséget”.

Forrás: Magyar Narancs 2013

Ez nagyon szép, de az ellenőrzés hiányzik. Továbbra is hulladék hegyek tornyosulnak nagyon sok helyen. Hihetetlen csúnya látvány. Ezeket a szemeteket nemcsak mi látjuk!

De menjünk tovább. A jogkövető magyar állampolgár odaáll az erdő szélére, vagy tőle aránylag messzebb eső területre sötétben, és lerakja a szemetét. Ez a magatartás az emberek magas szintű tisztaságtudatának, igényességének és felelősségtudatának köszönhető, ami nincs.  Ez nemigen fog változni. A legnagyobb hiányosság a következetesség. Az emberek oda tegyék a szemetet, ahová kell, a szállító úgy vigye el, hogy ne hagyjon maga után szemetet, az emberek pedig egyszerűen ne szemeteljenek. Ilyen egyszerű. Vagy mégse?

2020.04.15.

Szeméttermelés 

Sok helyen megfordultam az országban. Valami szokatlan, de mégis lassan már természetessé váló dologgal találkoztam minden alkalommal. Ahol építkezés folyik, ott mérhetetlen szemét gyűlik össze, Na, nem építési törmelék, persze az is, hanem egyéb más melléktermék képződik. Úgymint műanyag, rongy, papír, deszkadarabok, ételmaradék, stb. Vannak olyan építkezések, melyek olyan helyen vannak, mely egyben idegenforgalmi hely is. Ezeken a helyeken nemcsak hazai nyaralásra, üdülésre, túrázásra, hajókázásra és egyéb helyekre vágyó emberek fordulnak meg, hanem szerencsére igen sok külföldi is. Sok esetben látni rajtuk, hogy értetlenül állnak egyes helyszíneken. Valószínűleg az fordul meg a fejükben, ami nekem is. Vajon nem lehetne ezt valahogy elkerülni? Nem lehetne egy kicsit igényes az az építésvezető, akihez tartozik az adott terület? Nem lehetne egy kicsit igényes a környezetére az ott dolgozó személy vagy személyek? Érdekes kérdések? Azt hiszem nem. Jó lenne már eljutni oda, hogy erről ne kelljen beszélni, és még inkább ne lehessen látni ezeken a helyeken szemetet.   

2020.04.13.

Megújuló energiaforrások

Talán érdemes egy kicsit elidőzni ezen a témakörön. Igen erőteljesen szorgalmazzák a „tiszta” energiatermelést. Ezek közé tartozik a szélenergia, a napenergia, a vízi energia, a geotermikus energia. Vannak célkitűzések, de elég lassú a megvalósítás. Már a 90-es évek végén megjelentek a napelemek különböző változatai. Érdekes, hogy azóta eltelt közel 30 év, és az egyes adatokból látszik, hogy nem igazán terjedt el, még világszerte sem. Még ott sem, ahol az anyagi keretek ezt megengednék. Talán nem kell mondanom, hogy miért. Ez a négyféle energiafajta nagyon sok hagyományos energiaforrást ki tudna váltani. Miért írom azt, hogy ki tudna? Mert elég nagy ellenállás van még most is ezekkel az energiahordozókkal kapcsolatban. Sőt! Vannak olyan intézkedések, melyek egyszerűen lehetetlenné teszik bizonyos energiafajta fejlődését. Itt konkrétan a szélenergiáról van szó. Valahol azt sem lehet megérteni, hogy éppen azok is elleneznek dolgokat, akik amellett kampányolnak, hogy több alternatív energiaforrást kellene bevonni. Biztos vagyok, hogy van megfelelő megoldás, csak éppen le kellene ülni, és át kellene beszélni. Sajnos ez a fajta kommunikáció eléggé akadozik hazánkban. Azért valami elmozdulást lehet észlelni. Ez egyértelműen a napelemek, napelem parkok tekintetében jelentős. Nagyon nagy szükség van erre, hiszen egyre inkább ezeket az energiaváltozatokat kellene használni a környezet védelmére is. Hogy mennyire szükség van rá, mi sem bizonyítja jobban, hogy némely országok nagyon is meglátták a lehetőséget ezekben az energiahordozókban. Mik jöhetnek számításba. Vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia, bioenergia, valamint tengeri, azaz ár-apály energia. Hazánkban két energiatípust lenne célszerű üzemeltetni. Szél- és napenergiákat hasznosító berendezéseket. Sajnos a szélenergia hazánkban nem használható. Jogszabályi rendelkezések gátolják telepítésüket. Marad a napenergia. Csak néhány összehasonlítás. 

 

Napenergia

Kína

66,2 terawatt óra

Németország

38,2 terawatt óra

Magyarország

0,2 terawatt óra

      Egy terawattóra= egy billió wattóra. Ez pedig érthetőbben 1 milliárd kilowattóra. Egy 4 fős család 350 kWh áramot fogyaszt havonta. Hazánk éves áramfogyasztása 2018-ban 45,4 terawattóra volt. Hogy mekkora lehetőség van a megújuló energiaforrások terén, mi sem mutatja jobban, hogy Németország közel csak napenergiával megtermelte hazánk évi áramfelhasználását. Itt nem a terület a fontos, hanem a telepített naperőművek száma. Ebből is látszik mekkora lehetőségek vannak ezeken a területeken. Ja, és a napenergia ingyen van.

Hazánkban évi 21.000 óra a napsütéses órák száma. Ez éves szinten 13.000kW/m2 hőmennyiséget jelent. A földfelszín által elnyelt napenergia 3,85x1024 Joule. A Földre jutó egy óra napsugárzás több energiát jelent, mint amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál. Hazánkban a déli-délkeleti, azaz, az Alföld a „legfényesebb” terület. Itt 2400-2500 a napos órák száma évente. Érdemes odafigyelni erre.

2020.04.10.

Alternatív energiaforrás: szélenergia

Biztos vannak nálam sokkal nagyobb tudással rendelkező személyek, akik a szélerőművek témakörben jártasabbak. Valami azért megütötte a szememet, és csodálkozva olvastam, hogy milyen szabályozások vannak ma hazánkban a szélgenerátorokkal kapcsolatban. Teljesen meg is döbbentem. Lássuk. Az erre vonatkozó szabályozást 2016-ban hozták. Ez kimondja, hogy idézem:

„az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”
     Ez annyit jelent, hogy a települések 12 km-es környezetében nem lehet szélturbinákat elhelyezni. Ez a szabályozás ma is érvényes, és annyit jelent, hogy hazánk területén sehol nem lehet szélturbinákat elhelyezni. 

A következő táblázat megmutatja a hálózatra kapcsolt szélenergia kapacitásokat 2019 első felében. 

2020.04.06.

Kommunális hulladék

Évi több mint kétmilliárd tonna kommunális hulladék keletkezik a világon. Ez nagyon nagy mennyiség. Ehhez még hozzájön az egyéb hulladék, olyan, mint az elektronikai, vagy maga a szennyvíz. Itt meg kell állni egy kicsit. Szerencsére a szennyvíz ma már nagy százalékban kezelt termék. Sajnos nagyon sok olyan hely van még a világon, ahol szűrés nélkül kerül a szennyvíz az egyes patakokba, folyókba. Ma már kimutathatóak az egyes vegyi anyagok a folyókban, tavakban, sőt már néhány helyen a talajvízben is. Hihetetlen károkat lehet okozni ezekkel az anyagokkal, mert a legkülönfélébb vegyi termékek kerülnek sok esetben a föld alá. Magyarul elássák.  Ezek a hordók, dobozok idővel korrodálnak olyannyira, hogy kiszabadul belőlük a káros anyag, szennyezve a környezetet, főleg a felszín alatti vizeket. A szilárd hulladékok is nagy gondot jelentenek világszerte. Nem sok országban tudják ezt rendesen kezelni. A szennyvíz is, és a kommunális hulladék is, nemcsak mint szemét van jelen, hanem fertőző forrás. Nagyon gyorsan elterjednek az élősködők és egyéb más kártevők, nem beszélve a bomló termékekben keletkező baktériumokról. Az egyes hulladéklerakók  fertőző gócok. Ha már fertőzésről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy igen régóta kedvelt sportja nagyon sok embernek a hegymászás. Sok esetben napokat, heteket, sőt hónapokat is eltöltenek egy ilyen helyen. Az anyagcsere termékek kezelése egyáltalán nincs megoldva. Ez olyan helyen igen veszélyes, ahol gleccserek, hó-, és jeges vidékek vannak. Ugyanis ezek a helyek kezdenek kiolvadni, és az olvadék vízzel belekerülnek a víz természetes körforgásába. Több száz, vagy inkább több ezer ember salakanyaga hever ezeken a helyeken. Azt hiszem, tovább nem kell ecsetelnem ezt a folyamatot. Sajnos még ma is több fejlettnek mondott országban sem megoldott a hulladék normális tárolása. Ugyanis az egyes hulladék konténerek olyan állapotban vannak, amik fertőzési gócnak számítanak. Tisztántartásuk némi kívánnivalót hagy maga után. Több helyen már megjelentek az állatok, de nem ritka a kisebb rágcsálók jelenléte. Ezek, mint tudjuk, elég aktívan részt vesznek a fertőzések terjesztésében. Itt is, mint nagyon sok más helyen az igényesség hiányzik.

Jó lenne, ha sokkal többet, és sokkal behatóbban foglalkoznának a hulladék gazdálkodással foglalkozó cégek a szemét kezelésével, és annak tárolásával. Azért valami még ide kívánkozik a teljesség igényével. Maguk a lakók is jobban odafigyelhetnének a saját szemetükre. Ne a felelőtlen viselkedésükkel, - itt az illegális szemétlerakókra, illetve a konténerek mellé tett szemétre gondolok-, hívják fel magukra a figyelmet, és erősítsék az igénytelen emberek táborát, hanem figyeljenek oda jobban szűk környezetükre is. Higgyék el, megéri.   

2020.04.02.

A hulladékról

Sajnos a mai világban egyértelműsítve van, hogy a lakosság kiszolgáltatott helyzetbe került minden téren. Most néhány érdekesség a hulladék gazdálkodással kapcsolatban. Nagyon szépen ki lett találva az egész rendszer, csak az a baj, hogy nem úgy működik, ahogy kellene. Sőt, nagyon rosszul működik. Ha ezzel kapcsolatban észrevételt tesz valaki, ragaszkodnak ahhoz a verzióhoz, ami az előírás. Csak az előírást egyáltalán nem tartják be. Sajnos nem lehet tenni semmit. Szeretnék a szelektív hulladékgyűjtésről néhány szót említeni. Teszem mindezt azért, mert a tapasztalat az, hogy ma nincs ilyen gyűjtési forma. Ki van szépen találva, de a gyakorlatban nem létezik. Személyes tapasztalat az, hogy még most is a szelektíven összegyűjtött hulladékokat szállításkor összeöntik. Kérdezem én, akkor minek? Ha erre rákérdezünk, azt válaszolják, hogy azt külön szállítják, ami az előírás, de sajnos nem így van.          

 Oda értünk, hogy nem lehet tenni semmit. Kár, hogy hozzá nem értő emberek ülnek ezekben a székekben, mert azt sem tudják, mi a szelektív hulladékgyűjtés. Nézzük. „A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti”. Ma hazánkban egy fő 379kg szemetet termel egy év alatt. Sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar ember még igen messze van attól, hogy ezt a szemléletet kövesse. Aki viszont követi és betartja az előírásokat, csalódik, mert teljesen fölöslegesen gyűjti szelektíven a hulladékot. Ismerünk kék, azaz papír, sárga, azaz műanyag, zöld, azaz színes üvegek, fehér, azaz fehér üvegek, és végül szürke, azaz fém hulladékgyűjtő konténereket. A fehér és szürke színű konténer általában hiányzik mindenhonnan.  Nagyon szépen le van írva még fajtánként is, hogy mit hova. Nagy jelentősége lenne ennek. Ugyanis ezek, az újrahasznosítható hulladékok családjába tartoznak. Milyen arányok uralkodnak Európában ezen a téren?

           Van hova fejlődni. Jó lenne el is kezdeni. A szemét világszerte nagyon komoly gondot jelent. Csak egyet említek. Hihetetlen fertőzés veszélyt hordoz, nem beszélve a környezeti károkról. Nagyon szép cikkeket lehet megtalálni különböző helyeken, de azt hiszem ezek egyáltalán nem általánosak.  Ezek még csak a háztartásokban keletkező hulladékok. A veszélyes hulladékok egy külön kategória.

2020.03.31.

Az energia 

Az emberiség eddig 120 milliárd tonna kőolajat használt el. 140 milliárd még kitermelhető egyes becslések szerint. A széleskörű szakmai becslések szerint az eddig elhasznált szén mennyisége 700-1000 milliárd tonna, ami még rendelkezésre áll, az úgy 5000-8000 milliárd tonna. Sajnos a földgáz eddigi felhasznált mennyiségére nem találtam adatokat. Talán inkább érdekes annak magyarázata, hogy hogyan alakultak ki ezek az energia hordozók. Úgy tanultuk, hogy a kőolaj elhullott állatok tetemeiből, a szén pedig növényekből alakult ki. Nem szeretném sokáig húzni ezt a témát. A lényeg: vajon hogy alakulhatott ki a kőolaj akkor, amikor nem egy helyen történt az állatok pusztulása, nem beszélve arról, hogy akkor is voltak dögevők, tehát mielőtt még bármi történt volna eltakarították a felszínről. Ezáltal egyetlen egy állat sem kerülhetett olyan mélyre, ahogy tanították, hogy nagy nyomáson, és levegőtől elzárt közegben kőolaj legyen belőlük. Említik a planktonok tenger mélyére került példányait. Mindent egybevetve, nem kerülhetett akkora mennyiségű állati tetem a föld alá, melynek révén akkora mennyiségű kőolaj keletkezne, mint amiket felszínre hoztak, és ami mennyiség még van, és folyamatosan termelik. Ez vonatkozik a földgázra is. A szén esetében is hasonló a helyzet, hiszen hatalmas széntelepek vannak földrajzilag teljesen elszórt helyeken. Ez még valahogy magyarázható, hogy földcsuszamlások, földrengések által elmozdult talajrétegek által a növényzet oxigéntől elzárt helyre került, és kialakultak a különböző széntípusok. Összevetve, egyre inkább valószínűsíthető, hogy a fosszilis energiaforrások kialakulása teljesen más formában jött létre.

Megjegyzés: vajon az évtizedeken keresztül tanított elmélet a kőolaj kialakulását illetően, csak blöff?

2020.03.17.

Környezet 

Igaz, már elég régen volt, de az akkor elhangzott kijelentés most is igaz. Sokat beszélnek arról, hogy az emberek miképpen viszonyulnak a környezetükhöz. Ez mindig is probléma volt. Most meg főleg. Valahogy nagyon elcsúszott a környezet tudatosság és a valóság. Szinte mindenki, akit megkérdeznek, tudja mit, és hogyan kell helyesen csinálni. Aztán jön a gyakorlati része a dolognak. Ez már teljesen ellentétes az elmondottaknak. A szemetelés hihetetlen méreteket öltött. De nemcsak az. Minden, ami a környezetet károsítja. Hallani, hogy komoly intézkedéseket kellett tenni, mert olyan méretűvé vált a környezet terhelés, hogy az adott terület már nem bírta el, és károsodott. Mi volt az adott kijelentés? Az ember letelepszik valahol, és addig pusztítja, károsítja, kihasználja a környezetét, amíg tönkre nem megy, aztán odébbáll, és kezdi az egészet elölről. Így lassan az egész bolygót lakhatatlanná teszi. Erős kifejezés? Talán. De nézzünk körül. Mindenhol csak a probléma van a természettel. Az emberek tönkreteszik a környezetüket. Emlékszem arra, amikor a 70-es években megjelentek tudományos cikkek különböző területekről. Már akkor emlegették, hogy a 90-es évek végén komoly változások fognak bekövetkezni. Majd ahogy telt az idő, ez az időpont kezdett kitolódni. Most már a 2050-es évnél tartunk. Ezt az időpontot adják meg sok esetben, hogy eddig kell tenni valamit. Sok tudós, kutató foglalkozik a változások témakörével, mégsem az ő szavuk a döntő. Az egyes elemzések, kimutatások bizonyítják azt, hogy nagy baj van. A politika mindent felülír. Itt a dolog kulcsa. Hozzá nem értő, gazdasági érdekek mentén folyó, rossz döntéseket hozó emberek irányítják a környezeti kérdéseket. Ez abból is látszik, hogy amióta ez a probléma felütötte a fejét, semmi érdemi változást, nagy volumenű gyakorlati dolgot nem sikerült elérni. Részeredmények ugyan vannak, nem is kicsik, de nem a politikusok érdeme. Jelenleg még mindig ott tartanak, hogy nem tudnak kellő döntéseket hozni arról, hogy miképpen kellene ismét helyes irányba állítani a környezet tudatosságot. Higgyék el, ezen múlik minden. A Föld a legtökéletesebb űrhajó. Száguld a végtelenben, több mint 7 milliárd emberrel, és mindennel ellátja őket. Addig vigyázzunk rá, amíg lehet.    

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Debrecen

(Kovács Gyula, 2019.06.24 14:00)

Már a nyár közepén járunk, mégis nagyon sok sápadt, fehér embert lehet látni. Nekik különösen ajánlanám ezt a cikket. Ha tudnák, mennyire fontos a napfény, igyekeznének több időt tölteni a szabadban, nem félnének a naptól.