Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezetvédelem korábbi cikkei

 

2020.05.29.

Az ember viszonya környezetéhez

A 60-70-es években az emberek társadalmi viszonya sokkal közelebbi volt. Az ismerkedés, a társalgás, az odafigyelés a másikra teljesen hétköznapi, elfogadott és magától értetődő volt. A tisztelet, a törődés, a megbecsülés ott volt mindenki szótárában. Nem is tudom, mivel kezdjem. Talán az én iskolai éveimmel. Tiszteltük, becsültük, szót fogadtunk szüleinknek, tanárainknak. Faluhelyen nőttem fel. Mindenki ismert mindenkit. A tisztelet a felnőttekkel szemben egyértelmű volt. A köszönés, az előre engedés, a segítség az időseknek, a szolid viselkedés, odafigyelés a másikra stb. Majd később, amikor az én fiam járt iskolába, egyszer alkalmam volt találkozni az osztályával az utcán. Hát hogy is mondjam. Kissé össze-vissza közlekedtek, sűrűn kellett rájuk szólni. Meg is kérdeztem este tőle. Ti így viselkedtek általában. Erre az volt a válasz: hát elég sűrűn, de én nem. Tények: 45-50 év múlva gyökeresen megváltozott ez az állapot. Ha egy diáknak nem tetszik valami, megüti a nevelőjét, tanárát, vagy előfordul, hogy a szülő közül az apát küldi a tanárokra, nevelőkre. A szülő fontos része a rendszernek. A gyerek onnan tanul, onnan szerzi tapasztalatait elsősorban. Ma már szinte teljesen elfogadott a csúnya beszéd, a káromkodás, a tiszteletlen viselkedés, a ki vagyok én állapot, a nemtörődömség, a felelőtlenség, a hazudozás, a viselkedési formák figyelmen kívül hagyása. Lehetne még sorolni, de azt hiszem elég. Mi okozza ezt a torzképet, ezt az agresszív viselkedést, ezt a felelőtlen magatartást, ezt az arroganciát? Mi gerjesztette ezt a sok furcsaságot? Ezt az érdekes viselkedésformát? A mai fiatalság gondolatvilága igen szűk, és korlátolt. Úgy vélik, hogy a rendszer, amiben élnek lehetőséget biztosít számukra, hogy magatartásuk, viselkedésük teljesen elüssön a normálistól. Még véletlenül sem fordul meg a fejükben, hogy amit tesznek, cselekszenek, mondanak, az szinte teljesen elfogadhatatlan, hiszen sok esetben a valóságtól nagyon is elrugaszkodott dolgokat tesznek. Egyértelműen látni, hogy irányított gondolatok mentén cselekednek. Talán mellettük szól, hogy sajnos, de ezt látják a környezetükben. Sok hasonló kérdést lehetne még feltenni, de inkább nézzük ennek a gyökereit. A gyökerei a család. Ide vezethető vissza minden. Tudom nagyon sok más egyéb szálon is hatást gyakorolnak a fiatalokra. Már az óvoda, általános iskola, felsőbb iskolák. Nem vagyunk egyformák. Mindenki hoz a közösségbe valamit. Ki jót, ki rosszat. Miért van az, hogy a rossz inkább „ragadósabb”. Bármelyik intézményi formába járó fiatalt nézzük, megállapítható a szülői ház, a szülők, nagyszülők és más családtagok viselkedési formái. A gyerek szinte lemásolja ezeket. Ezt viszi magával. Lehet, lehetne rajta finomítani, de sajnos az a tapasztalat, hogy kevés sikerrel. Vajon miért? Mondhatni, hogy megint a család, a szülők? Sajnos ehhez más is hozzátartozik. A társadalmi közeg. A mai fiatalok viselkedési formája némi kívánnivalót hagy maga után. Alkalmazkodásuk, véleménynyilvánításuk, illemtudásuk, felelőtlen magatartásuk, általános műveltségi szintjük messze elmarad a 45-50 évvel korábbiakhoz képest. Csak néhány példa. Múzeumlátogatás alkalmával már nem olyan kis gyerekek zajonganak, túl hangosan beszélnek, nem lehet érteni a tárlatvezetőt. Mit tesz a szülő? Semmit. Na, itt kezdődik a baj. Innentől kezdve azt hiszi a gyerek, hogy ez a természetes viselkedés ilyen helyen.  Vagy. Nem számít a strandon, hogy a labdát, a plédet, a törölközőt egymásnak dobálják, és azzal másokat zavarnak. Egyszerűen nem érdekli őket. A szomorú még az, hogy nemcsak a fiúk. Ha pedig az ember szól, nekik van nagy hangjuk. A trágár beszéd alaphang a fiataloknál, nemtől függetlenül. Alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Ezt a viselkedési formát viszi magával a gyerek, lásd, a szülő nem szól, és neki ez a természetes. Van egy alaphelyzet. Én vagyok az okosabb, a szebb, a vagányabb, én tudok mindent jobban. Sok esetben egymást hergelik, és követnek el súlyos dolgokat, és reménykednek abban, hogy a szülők majd elsimítják ügyeiket. Ennek meglátásához nem kell mást tenni, mint nyitott szemmel közlekedni, járni. Minden ott van az utcán, az éttermekben, a szórakozó helyeken, a tömegközlekedési eszközökön, az iskolákban, a munkahelyen, a kirándulásokon, rendezvényeken, stb. Tehát, az elsődleges példakép a szülő.  

Ez az emberi része a környezetünknek. A környezetünk másik nem kevésbé fontos része a környezet védelme. Szó szerint. Szomorúan tapasztaltam, és ez személyes tapasztalat, hogy egyre inkább háttérbe szorul ez a téma. Négy területet emelnék ki. Hulladék, energia, víz és szennyvíz. Szerte a világon egyre többet foglalkoznak ezekkel a területekkel. Sajnos ez nem csak mai keletű probléma. Számtalan olyan technológia van, amivel igen jelentős eredményeket lehetne elérni. Miért említem, hogy lehetne? Hát nézzük. Hulladék. Iszonyú mennyiségű hulladék halmozódik fel nap, mint nap szerte a világon. Az egyes országok nagyon eltérő módon oldják meg ezt a dolgot. Van ahol sehogy, van ahol hihetetlen jól működő módon. Tudom, többféle hulladék van. Mindegyiket kezelni kell, és higgyék el, mindegyikre megvan a megfelelő technológia, csak vannak, akik alkalmazzák, vannak, akik nem. Miért van ez? Nincs egységes rendszer. Vannak olyan országok, ahol semmiféle hulladékgazdálkodási rendszer nincs bevezetve. Szomorúan lehet tapasztalni, hogy hazánk sem jeleskedik egyáltalán azzal a tulajdonsággal, hogy védené a környezetét. Sőt! Utak, vasutak, utcák, intézmények, közlekedési eszközök tele vannak szeméttel. Tapasztalat. Apuka lángost vesz, majd elfogyasztás után a papírt eldobja valahol, de ügyel arra, hogy ne az ő táborhelye mellett. Mit lát a gyereke. Apa eldobta, én is el fogom dobni. Jobb esetben ártalmatlan hétköznapi szeméttel, de sok esetben ártalmas szeméttel. Miért? Lehet azt mondani, ilyen a magyar ember. Sajnos ez igaz. Tapasztalat. Higgyék el, nem számít, milyen társadalmi réteghez tartozik. A lehető legkülönfélébb formában szemetelünk, és olyan anyagokkal, ami szintén hihetetlen. De talán van ennél súlyosabb tény is. Komoly egészségre ártalmas anyagokat gyártó, forgalmazó, raktározó cégek nem ismerik el annak tényét, ha termékükkel környezet károsítást követnek el, hogy az tőlük származik, vagy valamilyen közük lenne hozzá. Magyar mentalitás. Nincs felelősség, nincs felellős. Ez minden területre érvényes. Legyen ipari, mezőgazdasági, vagy más terület. Mindenki hallott különböző helyekről dolgokat. Itt megint felüti fejét az üzlet, a pénz. Nem számít, hogy emberek százai, ezrei, sőt sok esetben milliói szenvednek egy adott technológia káros hatása miatt. Egyre több hulladék keletkezik. Egyre fontosabb lenne ezt már igen komolyan venni. Időnként ebben a témában is összeülnek, az un. okos emberek, és valamit döntenek. Általában ezeknek a döntéseknek semmiféle gyakorlati haszna nincs. Nézzünk egy példát. Szelektív hulladékgyűjtés. Mekkora szó. Kihelyezett konténerek, külön ez, külön az. Aztán jön az érdekes dolog. Tapasztalat. Jön a szemétszállító cég autója, beleborítja a műanyag gyűjtőtartályt, majd jön az üveg, végül marad a papír. Ott álltam, és nem akartam elhinni, ami történik. Gondoltam, hogy külön részbe kerül a különböző anyag. Közelebb mentem, és láttam, hogy egy helyre. Gondoltam, felhívom a hulladékgazdálkodással foglalkozó céget ezzel kapcsolatban. Azt mondták, ilyen nincs, ha mégis ilyet láttam, írjam föl a szemétszállító kocsi rendszámát, és intézkednek. Az a szakembernek titulált valaki, aki ennek a rendszernek a része, pontosan tudja, hogy milyen módon történik a szállítás. Miről beszél nekem? Állítom, ezt ő sem hiszi el. Nem lehet mit tenni. Ezzel nem változik meg semmi. Ez világviszonylatban is így van. Addig, amíg ilyen szakemberek ülnek ilyen székekben, ne is várjuk a változást.  Sajnos az egyes szemétfajták, nemcsak a szárazföldön, hanem már a tengerekben is fellelhetők. Van már olyan ország, amelyik importál szemetet. Nem írtam el. Veszi a szemetet, mert hatékony technológiával energiát állít elő belőle. Ők tudják? Vajon miért nem veszik át az ilyen rendszert? Tudom, pénzbe kerül. De talán többet ér, mint sok-sok ember, egészségre ártalmas környezete.

2020.05.26.

Alternatív energiaforrásokat gátló tényezők

Szélerőmű, szélerőmű park

A szélgenerátorok és szélerőművekkel kapcsolatban néhány szó. Biztos sokan vannak, akik jóval több információval rendelkeznek, mint én ezekről a berendezésekről. Én azt a részét szeretném kihangsúlyozni, ami gátolja ezeknek a remek találmányoknak az üzemeltetését, működtetését. Meglepődve olvastam a következőt: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”

Forrás: Magyar Közlöny 2016. szeptember

Ez annyit jelent, hogy az országban sehol nem lehet szélerőmű parkot építeni, mert a távolság miatt ilyen terület nincs, azaz, a települések olyan távolságokban vannak egymástól, hogy ütközik a jogszabályba. Ez vonatkozik az úgymond ipari jellegű szélgenerátorokra. Van azonban olyan szélerőmű, amelyik háztartásokat látná el energiával. Na, erre is van egy érdekes szabályozás. A házi használatra szánt szélgenerátor biztonságos működésének feltétele, hogy épülettől, tereptárgyaktól legalább 150 méterre legyen elhelyezve. Ekkora védőtávolságot mindenképpen be kell tartani. Magyarul ez sem kivitelezhető, mert egy településen belül a házak közelsége eleve kizárja a telepítést. Ez csak a két legfontosabb tény, ami erre a dologra vonatkozik. Az is érdekes, hogy tanulmányok sokasága mutatja ki, és ráadásul foglalkoznak is vele, hogy milyen lehetőségek vannak, annak ellenére, hogy elviekben nem is működhetnének. Sőt! Még azt is kimutatják, hogy mennyivel nőtt a kapacitás, holott újak nem jöhetnek létre, illetve nem telepíthetnek. Nem érdekes? Akkor miképpen emelkedik az energiatermelés? Hát ezt egyelőre nem tudni. Vajon mi az oka annak, hogy ennyire háttérbe szorul, sőt egyenesen tiltva van a megújuló energiaforrásoknak ez a fajtája. Világszerte szorgalmazzák, hogy minél több úgymond „zöld energiát” használjunk. Vajon kis hazánkban miért gátolják ezt? Egy érdekes megjegyzés ezzel kapcsolatban. Jó néhány évvel ezelőtt híre ment, hogy néhány Nyugat-Európai országban leszerelik a szélgenerátorokat. Rögtön megjelent egy tájékozatlan újságíró tollából, hogy lám-lám, valami tényleg nem stimmel ezen a téren. Majd néhány nappal később kiderült, hogy azért szerelik le, mert nagyobbakat telepítenek a helyükre. A szakmaiság és a tájékozatlanság ékes példája ez. A baj az, hogy ez minden területen jelen van. Mivel a szabályozás ilyen, felmerül a sokszor emlegetett bizonytalan jogi környezet. Összegezve: a jelenlegi, és olvasott jogszabályok szerint, ma semmilyen szélerőmű nem telepíthető hazánkban. Érdekes adatra lettem figyelmes a napokban. Egy szélgenerátorokat gyártó cégről szólt. Itt most nem a reklám ereje és tartalma a fontos annak ellenére, hogy nem tudom a cég nevét. Egy biztos, hogy nem hazai. Ami a lényeg, hogy az általuk tervezett és kivitelezett szélerőművek kapacitása messze felülmúl mindent. A most gyártott szélgenerátor rotorlapátja 75 méter. Az ehhez fűződő információ, hogy egy fordulat esetén egy háztartás egy napi energiáját tudja biztosítani. Hát nem lenyűgöző? Akkor mégis van benne valami, hogy érdemes ezen az energiaforráson is elgondolkodni. A következő táblázat megmutatja a hálózatra kapcsolt szélenergia kapacitásokat 2019 első felében. Nem kevés energia.

Van valami, ami ide kívánkozik. Talán kevesen emlékeznek arra, mikor a megújuló energiaforrások különböző változatairól jelentek meg cikkek. Én emlékszem arra, hogy volt egy mérnöki találmány, amit hiába kerestem, nem találtam rá, /biztos az én hibám/ arról szólt, hogy olyan szélerőművet talált ki, amihez nem kell szél. A tornyot úgy tervezte meg, hogy az oszlopon réseket hagyott, melyeknek az volt a feladata, hogy huzatot hozzon létre. Ez 100 méteres magasságban már olyan „szelet” generált, ami elegendő volt a lapát forgatásához. Hihetetlen ötletek kerülnek elő csodás emberi elmékből. Vajon miért nem adnak teret ezeknek? Lehet, hogy naiv kérdés? Egy biztos. Őrült energia tartalékok vannak ezekben az energiákban. Nap, szél, árapály, stb. Ezek szinte ingyen vannak. Tudom a fejlesztések és a kivitelezések komoly összegeket emésztenek fel, de megéri, illetve megérné. A jelenlegi energiaforrások végesek, viszont állandóan szükség van rá, és egyre nagyobb mennyiségben. Lehet, hogy érdemes lenne ezt a vonalat jobban fejleszteni. A veszélyességét tekintve is nagyon jó helyen áll a hasadó anyagokkal szemben.   

„Ugyanakkor a megújuló energia technológiák gyakorlatilag minden kategóriában felülmúlják az atomenergiát. 2018-ban 165 gigawatt (GW) megújuló energiát csatlakoztattak a világ energiahálózatára; és ezzel egy időben a nukleáris kapacitás 9 GW-val növekedett. Globális szinten a szél-alapú energia-termelés 2018-ban 29 százalékkal, a napenergia 13 százalékkal, az atomenergia 2,4 százalékkal nőtt. Egy évtizeddel ezelőttihez képest a nem-vízerőmű megújuló energiaforrások több mint 1900 TWh energiát termeltek, meghaladva a szén és a földgáz mennyiségét, míg az atomenergia ennél kevesebbet termelt”.

Forrás: energiaklub

Talán sokkal nagyobb energiát kellene befektetni, és természetes pénzt is, hogy sokkal biztonságosabb legyen az egyre növekvő energia igény kiszolgálása. Lehetőségek vannak, tervek biztos vannak, és olyan mérnökök is, akik ezt a feladatot megtudják oldani. Ezzel nagyban hozzá lehet járulni, hogy „tisztább” energia kerüljön a emberek „asztalára”. 

2020.05.18.

Környezetvédelem, vagy valami más

A régmúlt időkben közel sem foglalkoztak annyit környezetünk védelmével, mint manapság. Vajon ténylegesen védjük a környezetünket? Hát ebbe már nem vagyok teljesen biztos. Mondom mindezt azért, mert jelenleg is rengeteg illegális szemétlerakó működik az országban, illetve van jelen, a szelektív hulladékgyűjtésnek semmi jelentősége nincs, a korábban keletkezett hulladék telephelyek a mai napig is szennyeznek. Talán ezek a legfontosabb jellemzők a hazai hulladék gazdálkodásban. Aztán valahogy felcserélődtek a szerepek. A szolgáltatók, itt most konkrétan a szemétszállító cégekről beszélek, akiknek a lakosság fizet azért, hogy szolgáltassanak, azaz, hogy elvigyék a szemetet, valahogy nem úgy végzik a munkájukat, ahogy kellene. Nem vagyok teljesen laikus ebben a témában, ezért bátorkodom ezt mondani. A szemétszállítás hagy némi kívánnivalót maga után. A környezetvédelmet nekik kellene leginkább szorgalmazni. E helyett szemétszállításkor a mellé hullott szemetet otthagyják, a gyűjtőedények mocskosak, sok helyen még a tetejük is hiányzik. Ha a lakosság ezért szól, még véletlenül sem tud olyan embert találni, ha felveszik a telefont, aki illetékes az ügyben. Magyarul nincs olyan személy, aki vállalná azt, illetve választ tudna adni arra, hogy ez miért történik, illetve a dolgozóik tájékoztatva vannak-e arról, hogy az elhullott szemetet nekik kell, az ő kötelességük összeszedni. Az elektronikus levelekre még véletlenül sem kap az ember választ. Csak zárójelben mondom, ez más helyen is így működik, még a helyi önkormányzatoknál is. Ha sikerül bejelenteni valamit, olyan elképesztő kifogást mondanak, hogy az már arcpirító. Egy konkrét eset. Szelektív hulladék szállításkor a szállító autóba egybe öntötték a papírt, az üveget és a műanyagot. A kérdésre, hogy ez miért így történik, mert ennek így semmi értelme nincs, ugyanis értelmét veszti a szelektív hulladékgyűjtés, az volt a válasz, hogy írjuk fel a kocsi rendszámát, és majd utána néznek. Most ennyire ostobának nézik az embereket? Az ilyen szolgáltatóról aztán erősen fel lehet tételezni, hogy nem ért hozzá, mármint a szakmai részéhez. Én úgy vélem, ha egy szállítóautó kimegy a telephelyről, akkor tudni kell, hova megy, mit gyűjt. Na, ezt sem tudják. Tehát kicsit jobban oda kellene figyelni ezekre a dolgokra. Aztán ami még felháborító, hogy milyen állapotban vannak ezek a gyűjtőedények. Erre is van egy érdekes eset. A kérdés az volt, hogy mikor tisztítják ezeket a konténereket? A válasz az volt, hogy ezt igényelni kell. Vajon nem a szállítóknak kellene jelezni, és elvinni tisztításra ezeket a gyűjtőkonténereket? Ők látják minden héten ezek állapotát. Milyen érdekes. Erre szokták mondani, hogy valamit visz a lendület. Ezt úgy értem, hogy beszedik a pénzeket, de csak a legminimálisabb szolgáltatást nyújtják, holott más is beletartozik. A környezetvédelemhez az is hozzátartozik, hogy tisztaság legyen. Na, ezt el lehet felejteni. Nyáron a bűz árad ki ezekből az edényekből, és fertőzésveszélyes. Vagy ez nem számít? Talán néhány gondolat az országban illegálisan lerakott hulladékról. Én még emlékszem, hogy gyerekkorromban minden háznál volt egy szemétdomb. Igen, ezt így hívtuk. Lehet, hogy ma már ezt sokan nem is ismerik. Mire szolgált ez? Minden hulladék ide került, ami keletkezett a háztartásban. Ezek évek alatt annyira összeértek, hogy komposzt lett belőle. Igen, azt hozzá kell tenni, nem volt műanyag, és nem volt egyéb más szennyező anyag. Ami más keletkezett, pl. építési törmelék, annak ki volt jelölve egy hely, és oda lehetett vinni. Ezt mindenki betartotta. Mi történik most? Nagyon sokan, hangsúlyozom, nagyon sokan más megoldást keresnek, és találnak arra, hogy eltüntessenek dolgokat a környezetükből. Itt minden szemét megtalálható. Kommunális, építési, veszélyes hulladék. Sokat járok az országban. Szinte nincs olyan település, amelynek közelében ne lehetne találni valamilyen hulladékot. Hát nem szomorú és elkeserítő? De igen, nagyon. Az emberek egyáltalán nem figyelnek a környezetükre. Azt hiszi, ha összegyűjti a szemetét, belerakja az utánfutójába, aztán beülnek a gyerekével az autóba, és elviszik jó messzire a településtől, egy erdőbe, és lepakolják. Meg van elégedve magával, hogy ezt is megoldotta. Aztán a fiacskája ugyanezt teszi majd. Arra már nem is gondol, hiszen agykapacitása nem teszi lehetővé, hogy az általa lerakott hulladék, közte esetleg veszélyes hulladék, esőzéskor kimosódik, és beszivárog a talajba, egészen a talajvíz szintjéig, vagy még lejjebb. Az is elképzelhető, hogy ezt a vízeret találták meg a kútfúrás alkalmával, és esetleg ezt a vizet issza. Vagy. Az elszállított hulladék eső után kiszárad, majd a szél éppen az ő háza felé fogja vinni a bűzt, illetve a finom szálló port, ami eleve szennyezett. A nagyobb volumenű dolog, az a korábban vegyi tevékenységeket folytató gyárak, üzemek által termelt sok esetben veszélyes hulladékok. Ezek hatalmas mennyiséget képviselnek. Nézzük meg, vajon hány ilyen telephely lehet az országban? Sajnos számokat nem tudok mondani, de hogy sok van, az biztos. Időnként halljuk, látjuk, hogy megint találtak egy ilyen hulladéklerakót. Bár ez is illegális, csak jóval nagyobb mennyiségben és ártalomban, mint egy magánszemély. Ennek kiderítése, hogy oda ki vitte, szinte lehetetlen. Ha esetleg mégis, évekig húzódik az ügy, a hulladék pedig addig is szennyez. Ez senkit nem érdekel. A lényeg, tartson a per, mert erről van szó. Aztán évek múltán születik valamilyen ítélet. Aztán időközben az a cég eltűnik, megszűnik, és nincs felelős. A lakosságnak, az embereknek pedig el kell viselni, hogy egy „szemétdombon” élnek. Környezetvédelem. Van értelme? Ki védi, és mit véd? Jelenleg hazánkban nincs Környezetvédelmi Minisztérium. Ez egy akkora terület, amit nem lehet központilag irányítani. Van még valami. Nem nagyon hallani, hogy azok a területek, ahol jelentős szennyezés folyt, folyik, vajon milyen megelőző intézkedéseket hoztak, illetve mennyit költöttek ezek semlegesítésére? /Néha hallani, hogy milyen összegek állnak rendelkezésre, de jóval többet kellene ezzel foglalkozni. Tudom a semlegesítés nagyon sokba kerül, de megéri. A jövőnk függ tőle./ Azért írtam, hogy folyik, mert jelenleg is vannak olyan tevékenységek, amik jelentős környezet szennyeződést okoznak. Ez a mai állás szerint senkit nem érdekel. Ha esetleg bejelentés érkezik, akkor olyan szakértői véleményt csatolnak az ügy mellé, ami kizárja, hogy ott valamilyen környezet szennyező tevékenység folyik. Sok esetben a tulajdonos nem is tudja, nem is látja, mi történik ott. A bevétel a lényeg, mennyi a haszon. Hogy az a tevékenység a környezet romlásához vezet, az már másodlagos dolog. Aztán mi történik? Konferenciák, rendezvények, gyűlések, akciók, meg ki tudja, még mi minden történik eredmény nélkül. Nézzünk körül. Világviszonylatban nem tudnak megfelelő döntéseket hozni állítólagos szakemberek, akik egy ilyen konferenciára ezrével érkeznek. Döntésképtelenek. Meg is van az eredménye. Szennyezett talaj, szennyezett levegő, szennyezett víz. Ez az a három létfontosságú közeg, amiben az emberek élnek, immár közel nyolc milliárdan. Még mindig nem jöttek rá, hogy egy Földünk van? Különböző elméletek, magyarázatok látnak napvilágot. Ezzel nem megyünk semmire. Tenni kell végre valamit. Tudják, akinek hatalma és pénze van, az éppen nem tesz semmit a környezetvédelem ügyében, aki pedig a maga módján védi a környezetét, sok esetben még le is hurrogják, hogy mit csinál. Hát itt tartunk. Szerencsére hazánkban, ami nagyon sok szép tájjal rendelkezik, már vannak Nemzeti Parkok, Természetvédelmi területek, Tájvédelmi Körzetek. Öröm ezeket látni. De valójában mi zajlik ma a világban? Környezetvédelem? Vagy valami más?  

2020.05.14.

A környezet védelme 

Minden, ami a környezetünkhöz kapcsolódik, óvni, védeni kell. A mérhetetlen és ellenőrizhetetlen fogyasztás, szennyezés károsan hat mindenre. Minden összefügg mindennel. Ez a természet rendje. Nézzük meg, mit tudunk tenni saját magunk, valamint mit tud tenni hazánk a környezetvédelem érdekében. Ha megnézzük a környezetvédelemhez tartozó területeket, levegőtisztaság-védelem, vízminőség-védelem, talajvédelem, zaj- és rezgések elleni védelem, hulladékgazdálkodás, ezek együttese alkotja a modern környezetvédelmi szempontokat. Sajnos azt kell mondani, hogy hazánk elég rossz helyezést ér el ezen a területen. Az újrahasznosítás, a vízpazarlás, a megújuló energiaforrások, a biodiverzitás területén van bőven mit tenni. Annak semmi értelmi nincs, hogy rangsort állítsunk fel, hogy az egyes országok hol állnak. Van mit tenni. A felsorolt területek mindegyikén van mit bepótolni. A környezetvédelem alapelemei közül most leginkább aktuális a levegőtisztaság-védelem. Tart a fűtési szezon. Sajnos elmondható, hogy a tüzeléstechnikai eszközök főleg vidéki környezetben igen elhanyagoltak. Sok helyen még mindig olyan tüzelőanyagokat használnak, ami nagyon megterheli, és nagyon szennyezi a légkört. Ennek több oka is van. Én egyet szeretnék említeni, amivel enyhíteni lehetne ezen. Az erdőkben található kidőlt fák nagyon enyhítenék ezt a problémát. Tudom, hogy az erdőgazdaságok nem engedélyezik ezeknek a fáknak az elvitelét.

Nem lehetne ezen változtatni? Gondolom, aki túrázni szeret hazánk teljes területén, találkozik azzal a jelenséggel, hogy a kidőlt fák, gallyak mennyire csúnya látványt nyújtanak. A lakosság biztos kitermelné ezt a hatalmas mennyiséget, és ha valamennyi összeget kérnének érte, akkor is elvinnék. A gazdaság is jól járna, mert bevétele származna, valamint szép tiszta erdőt kapnának, és ami még fontosabb, hogy a lakosság tüzelési minősége is jóval nagyobb mértékben megváltozna. Ugyanis tiszta fával kevesebb lenne a káros anyag kibocsájtás. Már előre lépnénk egyet a környezetünk védelmét illetően.  

2020.05.03.

Hulladék kezelés 

A szilárd hulladékkezelés a világon minden embert érint. A kérdés, hogy kit mennyire. Van, aki kezeli és odafigyel rá és környezetére, van, aki mindenhol csak gyarapítja a szemetet. A lényeg, hogy világviszonylatban egyre nagyobb gondot okoz a hulladék. Hogy ez ellen valamilyen formában lehessen tenni, a ma már korszerűnek mondható hulladékgazdálkodási rendszert, és annak eszközeit jobban ki kellene használni, illetve jóval nagyobb arányban elterjeszteni. Nemcsak a nagyvárosok gazdálkodási rendszerén kellene változtatni, hanem általában a szállítás és újrahasznosítás terén, valamint a megfelelő hulladék energiává történő átalakítását lehetne jobban szorgalmazni. Nem szeretnék számokat írni, de azt hiszem, mindenki tudja, hogy kb. mekkora mennyiségről van szó világszerte. Nagyon nagyról. Ha csak azt vesszük, hogy a világ városaiban évente 2 milliárd tonna kommunális hulladék keletkezik, el lehet képzelni, hogy mekkora feladat ezt megfelelően kezelni. Ma már ez nagy üzletnek számít. Ezzel sincs semmi baj. A baj ott kezdődik, amikor nem megfelelően kezelik ezeket, mert van ilyen. Az még inkább szembeötlő, hogy a szemetelés, a szemét kezelése nagyon eltérő országonként is. Hazánk nem képvisel valami jó helyet egy ilyen ranglétrán. Sőt! Nagyon sok tennivaló lenne ezen a területen is. Voltak kezdeményezések arra nézve, hogy tanyákon, telkeken, egyéb területeken nem lehet több fémhulladék felhalmozni, mint három köbméter. Erre azt hiszem, már kevesen emlékeznek, pedig nem volt nagyon régen egy ilyen előírás. Aztán persze feledésbe merült, mint sok más. Ha valami nem következetes, akkor nem is működik. Nagy szükség lenne arra, hogy a lakosságot jobban tájékoztassák a hulladékkezelésről. Főleg arról, ami rá tartozik. Addig, amíg az apuka eldobja a szemetet, sőt elviszi a kisfiával a közeli erdőbe, azzal a felhívással, hogy fiacskám figyeld nem jön-e valaki, addig sok mindenről nem lehet beszélni.

Nézzünk körül! Az egész ország területén rengeteg a hulladék. Ebben minden van. Szó szerint. Szerintem ezzel kellene kezdeni. Ez ugyancsak a gyerekeinknek, unokáinknak fog gondot okozni, szinte megoldhatatlan problémát, ha nem kezdjük el időben helyrerakni ezt a területet /is/.      

2020.05.01.

Mit okoz a hulladék 

Lehet, hogy első olvasatra azt lehet mondani, hát mit is? Aztán, ha jobban belegondolunk, akkor hamar rá lehet jönni, hogy nagyon sok minden kellemetlenséget, sőt komoly bajt is. Biztos mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy a kukák mellett, a gyűjtőszigetek közelében, a konténerek mellett landolnak a szemétkupacok. Sőt! Vannak ennél még rosszabb helyzetek, amikor erdőszélen, erdőben, patakok közelében, patakokban, külterületeken sok esetben igen nagy mennyiségű hulladékot hordanak össze az emberek. Ebben mindenfajta szemetet meg lehet találni. Vajon miért? Sok esetben egyszerűen nem lehet magyarázatot találni az esetekre. Sokat gondolkodtam azon, vajon mi ennek az oka? Nem tudok rájönni. Illetve egy magyarázat van. Ennyire felelőtlenek az emberek, és ennyire nem törődnek a környezetükkel. Ugyanis ezeket a dolgokat aránylag messze elviszik, gondolván, ha nincs a közelemben és nem látom, akkor nincs. Megszabadultam tőle, nincs a közelemben. Tovább nem gondolkodik. Ez a magatartás már kisgyerekkorban kialakul, hiszen a csokoládépapír, a papírzsebkendő, sok esetben a papírzacskó is a járdán, úton landol. Lehetne még tovább fokozni, hogy az üdítős palackok, az energiaitalos dobozok, a cigaretta csikkek és sok más egyéb dolog is a közterületeket díszíti. Ez már magyar szokás. Biztos mindenki utazik valahová, elmegy nyaralni, és mit lát a környezetében, szemetet. Tudják mi az érdekes? Nem is zavarja őket. Ott megy el mellette, nem teszi a gyűjtőbe. Ha mégis ez megtörténik, de rossz a célzás, nehogy már lehajoljon érte és beletegye a kukába. Annyira nem alacsonyodik le. Jó helyen van ott. Holnapután már úgysem leszek itt. Nem számít. Pedig mennyire számít! Bizonyára mindenki találkozott már azzal, hogy bizonyos anyagok mennyi idő alatt bomlanak el. Vannak, melyek elég rövid idő alatt, de ezek is néhány napig ott éktelenkednek. Nemcsak mi látjuk, hanem az ide látogató turista. A vélemény megvan. Az itteni azt mondja, kit érdekel. Sajnos ez a jelenség országos. Nincs megfelelő tájékoztatás a hulladék veszélyeiről. Sok helyen már jelentkeznek is a hatások. Szennyezett vizek, szennyezett talajok, szennyezett falusi és városi területek, szennyezett természet. Újabban valami egészen más is felütötte a fejét. Elszaporodtak a rágcsálók, sőt, sok helyen már a vadállatok is megjelentek a hulladéktárolók körül. Az emberre ez nagyon veszélyes. A nagyobb vadak támadnak, hiszen a táplálékszerzés fontos számukra, a kisebb rágcsálók pedig fertőzéseket terjesztenek. Nagyon kevésen múlik, hogy valami nemkívánatos dolog történjen. Kérhetek valamit? Vigyázzunk környezetünkre.

Sok helyen már hasznot is tudnak csinálni a hulladékból. Higgyék el, érdemes odafigyelni a környezetünkre, hiszen unokáink is itt szeretnének élni, és olyan környezetben, aminek ők is örülnek.   

 

2020.04.29.

Napsütés, napenergia

  Egyre inkább gondolkodni kell azon, hogy mivel lehet kiváltani kedvezően az egyes energiahordozókat. Az egyik lehetőség a napenergia hasznosítása, mint alternatív energiaforrás. Szerencsére hazánk még azon a földrajzi szélességen fekszik, ahol jelentős a napsugárzás éves időtartama. Az is szerencsés, hogy egyre több helyen látni az országban napelem parkot. Meg kell különböztetni a napelemet a napkollektortól. A napelem elektromos áramot termel, a napkollektor energiáját fűtésre és meleg víz előállítására használják. Mindkettőt a Nap energiája működteti. Nézzünk néhány fontos adatot. Több kimutatás is elkészült már, hogy hazánk területét hol, mennyi napsugárzás éri.  Általánosságban el lehet mondani, hogy a napsütéses órák száma kb. 2100 óra/év. A föld felszínén a napsugárzás intenzitása kb. 1000W/m2, ami 1kW energiának felel meg. A mostani adat a legfontosabb. Az éves napsugárzás vízszintes felületre kb.1280kWh/m2/év. Ezt növelni lehet, ha 45fokos szögben, és déli tájolású a napelemünk. Így még növelhető kb.1370kWh/m2/év értékre. Ez már komoly energia. Köznapi nyelven mit jelent ez? Egy 160 literes hűtőszekrény napi áram fogyasztása 0,5-0,8kWh. Ha 0,8kWh/napenergia felhasználással számolunk, akkor 1712 napig működtethető a hűtőszekrényünk annyi energiával, amennyit a Nap szolgáltat egy négyzetméterre egy év alatt. Ez több mint 4 és fél év. Ebből is látható, milyen őrült energia nyerhető a Napból.

 

Déli tájolású, 45fokos szögben a napi sugárzás energiája

Télen

1,8kWh/m2

Tavasszal

4,6kWh/m2

Nyáron

5,5kWh/m2

Ősszel

3,3kWh/m2

     Valamit még meg kell jegyeznem. Nem volna szabad elhanyagolni ezt a lehetőséget. Adva van egy szinte korlátlan energiaforrás, csak élni kell a lehetőséggel. Azt hiszem, hogy az alábbi táblázat a mellett szól, hogy hazánkban egyre nő a napsütéses órák száma, így érdemes ezt az energiát egyre jobban kihasználni.

 

2020.04.27.

A szelektív hulladékról 

Egyre több információ kerül elő a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. Személyes tapasztalat, hogy csak a neve van a dolognak. Hogy miért? Mert egyáltalán nem úgy szelektálják a hulladékot, ahogy kell. Mi lakók külön tesszük az egyes anyagokat a különböző konténerekbe. Itt már álljunk is meg. Nagyon szépen le van írva, hogy milyen színű gyűjtőedénybe, milyen hulladékot kell tenni. Hulladék gazdálkodás címszó alatt ezt lehet találni némi keresés után.

MIBE, HOGYAN?
•    A KÉK fedelű kukába vagy gyűjtőbe kerül a PAPÍR ALAPÚ HULLADÉK. Amennyiben valami nem fér bele a kék kukába, vagy esetleg nincsen, akkor gyűjthetjük a papírhulladékot egy üres kartondobozban is, illetve a nagyobb méretűeket kitehetjük a kuka mellé lapra hajtogatva és zsineggel átkötve.
•    A SÁRGA fedelű gyűjtőedényben gyűjthetjük a MŰANYAG ALAPÚ HULLADÉKOT, vagy erre a célra a műanyag szemeteszsák is megfelelő lehet.  (A műanyagok fajtáiról 
itt olvashatsz bővebben.)
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett ZÖLD színű gyűjtőbe kerülnek a SZÍNES ÜVEGEK, természetesen a fedél vagy a kupak nélkül.
•    A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett FEHÉR színű gyűjtőbe dobálhatjuk be a  a fedél vagy a kupak nélkül FEHÉR ÜVEGeket.
•    A FÉM HULLADÉK gyűjtése lehetséges a szelektív gyűjtőszigetek SZÜRKE konténereiben illetve házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnél a SÁRGA fedelű kukába a műanyag alapú hulladékokkal együtt.

Forrás: Természetesen jobb! Szelektív hulladékgyűjtés szabályai

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok helyről hiányzik két gyűjtőedény. A fehér az üvegeknek és a szürke gyűjtőedények. Igaz, az is szerepel, hogy lehet a fémet a sárga, azaz a műanyag alapú hulladékkel együtt gyűjteni. Nem is ez a baj. A probléma ott kezdődik, amikor a szelektíven gyűjtött hulladékot egy helyre, egy légterű autóba ürítik. Magyarul, összekeveredik a három szelektíven gyűjtött hulladék. Kérdezem: akkor ennek mi értelme? A lakók külön gyűjtik, a szolgáltató egyben szállítja. Erre rá is kérdeztem. Azt mondták, írjam föl a kocsi rendszámát, és hogy ez hol történt. Innentől kezdve kissé vicces az egész. Ugyanis ezzel nem történik semmi, ezt biztosan tudom mondani. Tapasztalat.

Elég szomorú, hogy egy hulladékgazdálkodással foglalkozó cég nem tudja, hogy az általa üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő autó milyen formában szállít. Az teljesen ki van zárva, hogy egyik helyen helyesen gyűjt, a másik helyen nem.  

2020.04.22.

Erdei hulladék fák hasznosítása 

Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a légszennyezéssel. Főleg most, hogy beköszöntött a fűtési szezon. Ismét ki kell emelnem, hogy az erdei hulladék egyik formája a kidőlt fák és gallyak. A kidőlt fa más egészséges fákban is kárt tesz. Nemcsak azok a rovarok szaporodnak el, amelyeket a madarak fogyasztanak, hanem azok is, amelyek a kidőlt fák mellett a még épp fákat is megbetegítik. Kiderült az is, hogy a legnagyobb légszennyezők azok a háztartások, ahol nemcsak rendes tüzelővel, hanem műanyagokkal, bontott, festett felületű fával, ronggyal, préselt fával, stb. tüzelnek. Az összefüggés kézenfekvő. Ha a kidőlt fákat, gallyakat megengednék a lakosságnak összeszedni, akkor jóval kevesebb szennyező anyag kerülne a levegőbe, ezzel javítva a légkör minőségét. Nagyobb értéket képviselne ez a hozzáállás, minthogy az érvek között felsorolják az erdei állatok, főleg a madarak táplálkozásának elősegítését, illetve bizonyos rovarfajok életterét. Ezek az élőlények anélkül is megtalálják a táplálékukat és búvóhelyüket. Tegyük mérlegre a kettőt. Egészségesebb légkör, vagy kidőlt fák. Aztán érdekes számításokat is készítettek a kivágott egészséges fákkal kapcsolatban. Egyes építkezések alkalmával több évtizedes fákat vágnak ki. Helyettük néhány éves fákat telepítenek. Ugye azt mondanom se kell, hogy a kettő között óriási a különbség. Az indoklásban az szerepel, hogy a kivágottak helyére újakat ültettek. Ezzel nincs semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy az a telepített fa majd 20, 30, 40 év múlva éri el azt a lombkoronát, amivel a kivágott fa rendelkezett. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy olyan helyre tesznek fákat, ahol még véletlenül sem marad meg, csak esetleg pár hétig, mert nem locsolják, nem gondozzák többet. A légkör is egy kényes terület.

Biztos vagyok benne, hogy a leírtakkal több minden jót is tennénk. Eltűnnének a gyönyörű erdőkből a szép látványt és élményt rontó kidőlt fák, gallyak, a másik, hogy tudatosabban, hatékonyabban és szennyezés nélkül lehetne fűteni, hozzájárulva sok család téli tüzelőjéhez. Lehet, hogy érdemes lenne ezen elgondolkodni?    

2020.04.20.

Erdei hulladék 

Szerencsére elég sokat túrázok az ország különböző részein. Sajnos minden erdő jellegzetes látványa, ami nagyon csúnya, az a kidőlt fák. Nagyon nagy mennyiségről van szó. Úgy tudom, hogy ezeket a fákat nem szabad onnan elvinni. Vajon miért? Valamikor régen részt vettem egy erdészeti konferencián. Volt egy erdőmérnök, aki ezzel kapcsolatban tartott előadást. Akkor hallottam a következőt: a kidőlt erdei fák károsak, mert rothadásuk alkalmával szennyező anyagokat juttatnak a légkörbe. Úgy látszik ezt azóta sem sikerült rendbe tenni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan, akik olyan településeken élnek, ahol ez a jelenség felütötte a fejét, szívesen eltakarítanák, magyarul elvinnék ezeket a kidőlt fákat télire tüzelni, még akkor is, ha valamennyit kellene fizetni érte. Azért írom, hogy valamennyit, mert az amúgy is kidőlt fát maga az erdészet nem viszi el. Az is megoldható, hogy felügyelet alatt tegyék mindezt. Hogy miért? Azt hiszem, mindenki tudja a választ. Ettől függetlenül, biztos vagyok benne, hogy ez így járható út lenne. Az erdőgazdaság is jól járna, mert nem neki kellene ezt megoldani, annak ellenére, hogy nem foglalkozik vele. A lakosság is jól járna, mert egyre kevesebb a tűzifa. A természetet kedvelők is jól járnának, mert szép erdei környezetben sétálhatnának. Vagy ez olyan nagy probléma, hogy kivitelezhetetlen? Tudom, hogy azt mondják, hogy ezt nem lehet. Vajon miért nem? Mert, sajnos ilyen a törvény. Azért megbüntettek egy gazdát, mert saját erdejéből hazavitte a kidőlt fákat. Sőt! A törvény szerint, ha saját erdejéből valaki fát visz el, lopásnak minősül. Lehet, hogy át kellene gondolni ezt a törvényt? Azt is ki merem jelenteni, hogy ez a magántulajdon súlyos megsértése. Nem lenne szabad hivatkozni különböző módokon, hogy miért nem szabad elvinni a kidőlt fákat, gallyakat. Az ember segítene a természetnek akkor, amikor megszabadítaná a kidőlt fáktól, gallyaktól az adott területet, így lehetőséget teremtenének új fák telepítésére, az ott élő állatok szabadabb mozgására, nem beszélve arról, hogy nagyobb fertőzésveszély áll fenn a kidőlt fák miatt. Szeretném még egyszer mondani: a kidőlt fák károsak, szennyezik a légkört a rothadásuk révén. És még egy. Az erdei élőlények megtalálják a táplálékot és a búvóhelyet maguknak kidőlt fák nélkül is.

És még egy. Vajon miért van az, hogy hazánk területén is van olyan hely, ahol szépen rendbe tartják az erdőt? Mert van ilyen hely. Ott el lehet vinni, illetve ki lehet termelni a kidőlt fákat, gallyakat? Tapasztalatból tudom mondani. Az említett helyen csodás állatvilág van. Ott tényleg énekelnek a madarak, és páratlan, színes aljnövényzet növekedett egy év alatt. Csoda volt ott járni.

2020.04.18.

Ismét szemét 

Szinte hihetetlen, hogy bizonyos gyűjtési akció keretén belül összegyűjtöttek 13000 kg hulladékot. Ez nem kevés! Vajon hogy került oda, ahonnan összeszedték? Az utak mellől. Azt hiszem, túl sokat nem kell gondolkodni, hogy rájöjjünk, hogy került oda ez a szemét. Pontosan nem tudom, de közlekedéseim során számtalan szemétkupaccal találkoztam. Itt minden van, amit el lehet képzelni, sőt még azon túl is. Ki kell jelentenünk, hogy az emberek döntő többsége szemetel. Bárhol is van. Strandon, kiránduláson, utcán, közértben, bárhol. Vajon miért van ez? Miért van szükség arra, hogy akciókat szervezzenek arra, hogy mások szemetét összeszedjék? Ennyire nem érdekli az embereket a környezetük? Kapaszkodjanak meg. Igen, ennyire nem foglalkoznak a környezetükkel az emberek. Akárhány embert megkérdezhetünk azzal kapcsolatban, hogy ő hogy kezeli a hulladékot? Nagyon tudja a választ. Ahogy elő van írva. Még szelektíven is. Igazából nem tudni ennek lélektani mikéntjét, de elmondja, hogy ő nem, és láss csodát, már húsz méter után eldobja az utcán a csokoládé papírt. Az utak, vasutak, még az erdei túraútvonalak, utcák, terek, és gyakorlatilag minden terület nélkülözhetetlen eleme a szemét. Furcsa, deformált gondolkodás ez. Saját magunknak teszünk rosszat. Elásott, erdőbe kivitt, patak medrekbe dobott, és még ki tudja a módját annak, hogy hol lehet hulladékot találni. Sőt! Sok esetben veszélyes anyagokat is. Következetesség itt sincs. Korábban volt erre, ha jól emlékszem környezetvédelmi kommandó. Most hol van? Egyáltalán nem hallani róluk. Sőt!

Született egy olyan javaslat, mely szerint magánszemélyeknél három köbméterben korlátozza az ingatlanukon tartható engedélyköteles anyagmennyiséget”.

Forrás: Magyar Narancs 2013

Ez nagyon szép, de az ellenőrzés hiányzik. Továbbra is hulladék hegyek tornyosulnak nagyon sok helyen. Hihetetlen csúnya látvány. Ezeket a szemeteket nemcsak mi látjuk!

De menjünk tovább. A jogkövető magyar állampolgár odaáll az erdő szélére, vagy tőle aránylag messzebb eső területre sötétben, és lerakja a szemetét. Ez a magatartás az emberek magas szintű tisztaságtudatának, igényességének és felelősségtudatának köszönhető, ami nincs.  Ez nemigen fog változni. A legnagyobb hiányosság a következetesség. Az emberek oda tegyék a szemetet, ahová kell, a szállító úgy vigye el, hogy ne hagyjon maga után szemetet, az emberek pedig egyszerűen ne szemeteljenek. Ilyen egyszerű. Vagy mégse?

2020.04.15.

Szeméttermelés 

Sok helyen megfordultam az országban. Valami szokatlan, de mégis lassan már természetessé váló dologgal találkoztam minden alkalommal. Ahol építkezés folyik, ott mérhetetlen szemét gyűlik össze, Na, nem építési törmelék, persze az is, hanem egyéb más melléktermék képződik. Úgymint műanyag, rongy, papír, deszkadarabok, ételmaradék, stb. Vannak olyan építkezések, melyek olyan helyen vannak, mely egyben idegenforgalmi hely is. Ezeken a helyeken nemcsak hazai nyaralásra, üdülésre, túrázásra, hajókázásra és egyéb helyekre vágyó emberek fordulnak meg, hanem szerencsére igen sok külföldi is. Sok esetben látni rajtuk, hogy értetlenül állnak egyes helyszíneken. Valószínűleg az fordul meg a fejükben, ami nekem is. Vajon nem lehetne ezt valahogy elkerülni? Nem lehetne egy kicsit igényes az az építésvezető, akihez tartozik az adott terület? Nem lehetne egy kicsit igényes a környezetére az ott dolgozó személy vagy személyek? Érdekes kérdések? Azt hiszem nem. Jó lenne már eljutni oda, hogy erről ne kelljen beszélni, és még inkább ne lehessen látni ezeken a helyeken szemetet.   

2020.04.13.

Megújuló energiaforrások

Talán érdemes egy kicsit elidőzni ezen a témakörön. Igen erőteljesen szorgalmazzák a „tiszta” energiatermelést. Ezek közé tartozik a szélenergia, a napenergia, a vízi energia, a geotermikus energia. Vannak célkitűzések, de elég lassú a megvalósítás. Már a 90-es évek végén megjelentek a napelemek különböző változatai. Érdekes, hogy azóta eltelt közel 30 év, és az egyes adatokból látszik, hogy nem igazán terjedt el, még világszerte sem. Még ott sem, ahol az anyagi keretek ezt megengednék. Talán nem kell mondanom, hogy miért. Ez a négyféle energiafajta nagyon sok hagyományos energiaforrást ki tudna váltani. Miért írom azt, hogy ki tudna? Mert elég nagy ellenállás van még most is ezekkel az energiahordozókkal kapcsolatban. Sőt! Vannak olyan intézkedések, melyek egyszerűen lehetetlenné teszik bizonyos energiafajta fejlődését. Itt konkrétan a szélenergiáról van szó. Valahol azt sem lehet megérteni, hogy éppen azok is elleneznek dolgokat, akik amellett kampányolnak, hogy több alternatív energiaforrást kellene bevonni. Biztos vagyok, hogy van megfelelő megoldás, csak éppen le kellene ülni, és át kellene beszélni. Sajnos ez a fajta kommunikáció eléggé akadozik hazánkban. Azért valami elmozdulást lehet észlelni. Ez egyértelműen a napelemek, napelem parkok tekintetében jelentős. Nagyon nagy szükség van erre, hiszen egyre inkább ezeket az energiaváltozatokat kellene használni a környezet védelmére is. Hogy mennyire szükség van rá, mi sem bizonyítja jobban, hogy némely országok nagyon is meglátták a lehetőséget ezekben az energiahordozókban. Mik jöhetnek számításba. Vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia, bioenergia, valamint tengeri, azaz ár-apály energia. Hazánkban két energiatípust lenne célszerű üzemeltetni. Szél- és napenergiákat hasznosító berendezéseket. Sajnos a szélenergia hazánkban nem használható. Jogszabályi rendelkezések gátolják telepítésüket. Marad a napenergia. Csak néhány összehasonlítás. 

 

Napenergia

Kína

66,2 terawatt óra

Németország

38,2 terawatt óra

Magyarország

0,2 terawatt óra

      Egy terawattóra= egy billió wattóra. Ez pedig érthetőbben 1 milliárd kilowattóra. Egy 4 fős család 350 kWh áramot fogyaszt havonta. Hazánk éves áramfogyasztása 2018-ban 45,4 terawattóra volt. Hogy mekkora lehetőség van a megújuló energiaforrások terén, mi sem mutatja jobban, hogy Németország közel csak napenergiával megtermelte hazánk évi áramfelhasználását. Itt nem a terület a fontos, hanem a telepített naperőművek száma. Ebből is látszik mekkora lehetőségek vannak ezeken a területeken. Ja, és a napenergia ingyen van.

Hazánkban évi 21.000 óra a napsütéses órák száma. Ez éves szinten 13.000kW/m2 hőmennyiséget jelent. A földfelszín által elnyelt napenergia 3,85x1024 Joule. A Földre jutó egy óra napsugárzás több energiát jelent, mint amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál. Hazánkban a déli-délkeleti, azaz, az Alföld a „legfényesebb” terület. Itt 2400-2500 a napos órák száma évente. Érdemes odafigyelni erre.

2020.04.10.

Alternatív energiaforrás: szélenergia

Biztos vannak nálam sokkal nagyobb tudással rendelkező személyek, akik a szélerőművek témakörben jártasabbak. Valami azért megütötte a szememet, és csodálkozva olvastam, hogy milyen szabályozások vannak ma hazánkban a szélgenerátorokkal kapcsolatban. Teljesen meg is döbbentem. Lássuk. Az erre vonatkozó szabályozást 2016-ban hozták. Ez kimondja, hogy idézem:

„az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”
     Ez annyit jelent, hogy a települések 12 km-es környezetében nem lehet szélturbinákat elhelyezni. Ez a szabályozás ma is érvényes, és annyit jelent, hogy hazánk területén sehol nem lehet szélturbinákat elhelyezni. 

A következő táblázat megmutatja a hálózatra kapcsolt szélenergia kapacitásokat 2019 első felében. 

2020.04.06.

Kommunális hulladék

Évi több mint kétmilliárd tonna kommunális hulladék keletkezik a világon. Ez nagyon nagy mennyiség. Ehhez még hozzájön az egyéb hulladék, olyan, mint az elektronikai, vagy maga a szennyvíz. Itt meg kell állni egy kicsit. Szerencsére a szennyvíz ma már nagy százalékban kezelt termék. Sajnos nagyon sok olyan hely van még a világon, ahol szűrés nélkül kerül a szennyvíz az egyes patakokba, folyókba. Ma már kimutathatóak az egyes vegyi anyagok a folyókban, tavakban, sőt már néhány helyen a talajvízben is. Hihetetlen károkat lehet okozni ezekkel az anyagokkal, mert a legkülönfélébb vegyi termékek kerülnek sok esetben a föld alá. Magyarul elássák.  Ezek a hordók, dobozok idővel korrodálnak olyannyira, hogy kiszabadul belőlük a káros anyag, szennyezve a környezetet, főleg a felszín alatti vizeket. A szilárd hulladékok is nagy gondot jelentenek világszerte. Nem sok országban tudják ezt rendesen kezelni. A szennyvíz is, és a kommunális hulladék is, nemcsak mint szemét van jelen, hanem fertőző forrás. Nagyon gyorsan elterjednek az élősködők és egyéb más kártevők, nem beszélve a bomló termékekben keletkező baktériumokról. Az egyes hulladéklerakók  fertőző gócok. Ha már fertőzésről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy igen régóta kedvelt sportja nagyon sok embernek a hegymászás. Sok esetben napokat, heteket, sőt hónapokat is eltöltenek egy ilyen helyen. Az anyagcsere termékek kezelése egyáltalán nincs megoldva. Ez olyan helyen igen veszélyes, ahol gleccserek, hó-, és jeges vidékek vannak. Ugyanis ezek a helyek kezdenek kiolvadni, és az olvadék vízzel belekerülnek a víz természetes körforgásába. Több száz, vagy inkább több ezer ember salakanyaga hever ezeken a helyeken. Azt hiszem, tovább nem kell ecsetelnem ezt a folyamatot. Sajnos még ma is több fejlettnek mondott országban sem megoldott a hulladék normális tárolása. Ugyanis az egyes hulladék konténerek olyan állapotban vannak, amik fertőzési gócnak számítanak. Tisztántartásuk némi kívánnivalót hagy maga után. Több helyen már megjelentek az állatok, de nem ritka a kisebb rágcsálók jelenléte. Ezek, mint tudjuk, elég aktívan részt vesznek a fertőzések terjesztésében. Itt is, mint nagyon sok más helyen az igényesség hiányzik.

Jó lenne, ha sokkal többet, és sokkal behatóbban foglalkoznának a hulladék gazdálkodással foglalkozó cégek a szemét kezelésével, és annak tárolásával. Azért valami még ide kívánkozik a teljesség igényével. Maguk a lakók is jobban odafigyelhetnének a saját szemetükre. Ne a felelőtlen viselkedésükkel, - itt az illegális szemétlerakókra, illetve a konténerek mellé tett szemétre gondolok-, hívják fel magukra a figyelmet, és erősítsék az igénytelen emberek táborát, hanem figyeljenek oda jobban szűk környezetükre is. Higgyék el, megéri.   

2020.04.02.

A hulladékról

Sajnos a mai világban egyértelműsítve van, hogy a lakosság kiszolgáltatott helyzetbe került minden téren. Most néhány érdekesség a hulladék gazdálkodással kapcsolatban. Nagyon szépen ki lett találva az egész rendszer, csak az a baj, hogy nem úgy működik, ahogy kellene. Sőt, nagyon rosszul működik. Ha ezzel kapcsolatban észrevételt tesz valaki, ragaszkodnak ahhoz a verzióhoz, ami az előírás. Csak az előírást egyáltalán nem tartják be. Sajnos nem lehet tenni semmit. Szeretnék a szelektív hulladékgyűjtésről néhány szót említeni. Teszem mindezt azért, mert a tapasztalat az, hogy ma nincs ilyen gyűjtési forma. Ki van szépen találva, de a gyakorlatban nem létezik. Személyes tapasztalat az, hogy még most is a szelektíven összegyűjtött hulladékokat szállításkor összeöntik. Kérdezem én, akkor minek? Ha erre rákérdezünk, azt válaszolják, hogy azt külön szállítják, ami az előírás, de sajnos nem így van.          

 Oda értünk, hogy nem lehet tenni semmit. Kár, hogy hozzá nem értő emberek ülnek ezekben a székekben, mert azt sem tudják, mi a szelektív hulladékgyűjtés. Nézzük. „A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti”. Ma hazánkban egy fő 379kg szemetet termel egy év alatt. Sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar ember még igen messze van attól, hogy ezt a szemléletet kövesse. Aki viszont követi és betartja az előírásokat, csalódik, mert teljesen fölöslegesen gyűjti szelektíven a hulladékot. Ismerünk kék, azaz papír, sárga, azaz műanyag, zöld, azaz színes üvegek, fehér, azaz fehér üvegek, és végül szürke, azaz fém hulladékgyűjtő konténereket. A fehér és szürke színű konténer általában hiányzik mindenhonnan.  Nagyon szépen le van írva még fajtánként is, hogy mit hova. Nagy jelentősége lenne ennek. Ugyanis ezek, az újrahasznosítható hulladékok családjába tartoznak. Milyen arányok uralkodnak Európában ezen a téren?

           Van hova fejlődni. Jó lenne el is kezdeni. A szemét világszerte nagyon komoly gondot jelent. Csak egyet említek. Hihetetlen fertőzés veszélyt hordoz, nem beszélve a környezeti károkról. Nagyon szép cikkeket lehet megtalálni különböző helyeken, de azt hiszem ezek egyáltalán nem általánosak.  Ezek még csak a háztartásokban keletkező hulladékok. A veszélyes hulladékok egy külön kategória.

2020.03.31.

Az energia 

Az emberiség eddig 120 milliárd tonna kőolajat használt el. 140 milliárd még kitermelhető egyes becslések szerint. A széleskörű szakmai becslések szerint az eddig elhasznált szén mennyisége 700-1000 milliárd tonna, ami még rendelkezésre áll, az úgy 5000-8000 milliárd tonna. Sajnos a földgáz eddigi felhasznált mennyiségére nem találtam adatokat. Talán inkább érdekes annak magyarázata, hogy hogyan alakultak ki ezek az energia hordozók. Úgy tanultuk, hogy a kőolaj elhullott állatok tetemeiből, a szén pedig növényekből alakult ki. Nem szeretném sokáig húzni ezt a témát. A lényeg: vajon hogy alakulhatott ki a kőolaj akkor, amikor nem egy helyen történt az állatok pusztulása, nem beszélve arról, hogy akkor is voltak dögevők, tehát mielőtt még bármi történt volna eltakarították a felszínről. Ezáltal egyetlen egy állat sem kerülhetett olyan mélyre, ahogy tanították, hogy nagy nyomáson, és levegőtől elzárt közegben kőolaj legyen belőlük. Említik a planktonok tenger mélyére került példányait. Mindent egybevetve, nem kerülhetett akkora mennyiségű állati tetem a föld alá, melynek révén akkora mennyiségű kőolaj keletkezne, mint amiket felszínre hoztak, és ami mennyiség még van, és folyamatosan termelik. Ez vonatkozik a földgázra is. A szén esetében is hasonló a helyzet, hiszen hatalmas széntelepek vannak földrajzilag teljesen elszórt helyeken. Ez még valahogy magyarázható, hogy földcsuszamlások, földrengések által elmozdult talajrétegek által a növényzet oxigéntől elzárt helyre került, és kialakultak a különböző széntípusok. Összevetve, egyre inkább valószínűsíthető, hogy a fosszilis energiaforrások kialakulása teljesen más formában jött létre.

Megjegyzés: vajon az évtizedeken keresztül tanított elmélet a kőolaj kialakulását illetően, csak blöff?

2020.03.17.

Környezet 

Igaz, már elég régen volt, de az akkor elhangzott kijelentés most is igaz. Sokat beszélnek arról, hogy az emberek miképpen viszonyulnak a környezetükhöz. Ez mindig is probléma volt. Most meg főleg. Valahogy nagyon elcsúszott a környezet tudatosság és a valóság. Szinte mindenki, akit megkérdeznek, tudja mit, és hogyan kell helyesen csinálni. Aztán jön a gyakorlati része a dolognak. Ez már teljesen ellentétes az elmondottaknak. A szemetelés hihetetlen méreteket öltött. De nemcsak az. Minden, ami a környezetet károsítja. Hallani, hogy komoly intézkedéseket kellett tenni, mert olyan méretűvé vált a környezet terhelés, hogy az adott terület már nem bírta el, és károsodott. Mi volt az adott kijelentés? Az ember letelepszik valahol, és addig pusztítja, károsítja, kihasználja a környezetét, amíg tönkre nem megy, aztán odébbáll, és kezdi az egészet elölről. Így lassan az egész bolygót lakhatatlanná teszi. Erős kifejezés? Talán. De nézzünk körül. Mindenhol csak a probléma van a természettel. Az emberek tönkreteszik a környezetüket. Emlékszem arra, amikor a 70-es években megjelentek tudományos cikkek különböző területekről. Már akkor emlegették, hogy a 90-es évek végén komoly változások fognak bekövetkezni. Majd ahogy telt az idő, ez az időpont kezdett kitolódni. Most már a 2050-es évnél tartunk. Ezt az időpontot adják meg sok esetben, hogy eddig kell tenni valamit. Sok tudós, kutató foglalkozik a változások témakörével, mégsem az ő szavuk a döntő. Az egyes elemzések, kimutatások bizonyítják azt, hogy nagy baj van. A politika mindent felülír. Itt a dolog kulcsa. Hozzá nem értő, gazdasági érdekek mentén folyó, rossz döntéseket hozó emberek irányítják a környezeti kérdéseket. Ez abból is látszik, hogy amióta ez a probléma felütötte a fejét, semmi érdemi változást, nagy volumenű gyakorlati dolgot nem sikerült elérni. Részeredmények ugyan vannak, nem is kicsik, de nem a politikusok érdeme. Jelenleg még mindig ott tartanak, hogy nem tudnak kellő döntéseket hozni arról, hogy miképpen kellene ismét helyes irányba állítani a környezet tudatosságot. Higgyék el, ezen múlik minden. A Föld a legtökéletesebb űrhajó. Száguld a végtelenben, több mint 7 milliárd emberrel, és mindennel ellátja őket. Addig vigyázzunk rá, amíg lehet.    

 

2020.02.20.

Szemét mindenhol

A hulladékkezelés bármilyen furcsán is hangzik, szerte a világon igen nagy gondot jelent. Ez így van hazánkban is. Nagy előrelépést jelentett a szelektív hulladékgyűjtés. Hogy is kezdődött? Budapesten az 1990-es évek elején, kísérleti jelleggel kezdődött a szelektív gyűjtés. 2002-ben kiterjesztették a főváros egész területére.  A későbbiekben elterjedt az országban, sőt 2015-től a házhoz menő gyűjtés is megvalósult. Nagy kampány is indult a szelektív hulladék gyűjtéssel kapcsolatban. Ez így nagyon szép lenne, de van egy szépség hibája. Elmondom. Igen furcsa dolgokat tapasztaltam az elmúlt időszakban. Ezeket a helyeket gyűjtő szigeteknek titulálják. Itt megtalálható a sárga konténer a műanyagoknak, a kék konténer a papíroknak, a zöld konténer az üvegeknek. Az állampolgárok e szerint járnak el, aztán jön a szállító, és szépen összeönti az egészet. /Csak egy megjegyzés: korábban olvasni lehetett arról, hogy különböző színű szállítójármű viszi el a különböző fajtájú hulladékot. Megmondom őszintén, én még ilyen szállító autóval nem találkoztam/. Hogy egyértelmű legyen. A külön gyűjtött, azaz, a szelektíven gyűjtött műanyagot, papírt és üveget egy szállító járműbe öntik. Közepes népességű városban élek, és írtam egy levelet a Városüzemeltetésnek a hulladék kezeléssel és a szállítással foglalkozó osztálynak. Említettem, hogy teljesen véletlenül az emeletről végignéztem a szállítási folyamatot négy alkalommal, és meglepődve tapasztaltam, hogy egy térbe öntik a lakosság által szelektíven gyűjtött műanyagot, papírt és üveget. Nem fogják elhinni, mi volt a válasz. Idézem: ha ezt látom és tapasztalom legközelebb, akkor írjam fel a szállító jármű rendszámát, és küldjem el az osztályukra. Ez eléggé meglepett. Ugyanis, elég nagy baj az, ha az üzemeltető, illetve az, aki vezényli a járműveket, nem tudja, hogy milyen tevékenységet folytat, és hogy milyen módon szállít, elviekben szelektíven. Itt megállt a dolog, mert úgy érzem, hiába is bizonygatnám a látottakat, egyszerűen nem foglalkoznának a témával. A szállítás azóta is így történik. Úgy vélem, ilyen értelemben a szelektív gyűjtésnek semmi értelme nincs. De lépjünk tovább. A háztartási hulladék kezelés is hagy némi kívánni valót maga után. Mire gondolok? Az üzletekben kapható gyűjtőtasak nem más, mint műanyag. Ezt szépen a szeméttel együtt beleteszik a háztartási gyűjtő konténerbe. Akkor most, hogy van ez? Vagy csak én nem értem? Lehet. Minden esetre érdekes. Aztán, ha még lépünk egyet, igen nagy problémák kezdenek kialakulni a szállítás körül. Ugyanis egyszerűen nem viszik el a szemetet. A lakosságtól beszedik a pénzt, és az ellenszolgáltatást nem teljesítik. Van már több olyan hely, ahová már egyszerűen el sem megy a kukásautó, sőt akad olyan hely, ahol megszüntették a szelektív szállítást. Itt tartunk most. Ennek az egésznek van egy igen rossz oldala. Kialakulnak szerte az országban az illegális szemétlerakók. Sok felé jártam az országban, és igen sok helyen tapasztaltam ilyet, arról nem is beszélve, hogy számtalan helyen az út mellett van kidobva a szemét. Na, nem a falu közmunkásai által összegyűjtött szemétről van szó. A lakosság által szétdobált hulladékról beszélek. Ilyen az egyes magyar emberek hozzáállása a kérdéshez. Jó példát mutat a vele utazó gyerekének. Látod kisfiam, így kell ezt csinálni! Több kilométerre vagyunk az otthonunktól, itt nem számít gondolattal vezérelve. Nem a témához illeszkedik, de ez olyan, mint amikor megkérdezték az embereket, hogyan közlekednek vasúti átjáróban. A megkérdezettek mindegyike azt mondta, hogy lelassítva, körültekintően hajt át a síneken. Ezt követően megfigyelték mi történik. Ötven autóból négy hajtott át szabályosan a vasúti síneken. A hulladék dologban ugyanez lenne az eredmény. Én nem dobálom el a szemetet, mindig rendesen a tárolóba teszem. Akkor miért látunk ennyi szemetet a városok utcáin, az utak mentén, és szinte mindenhol? Mert az emberek nem aszerint viselkednek, amit mondanak.  Menjünk tovább. Vannak országok, ahol komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A hulladék kezelés ténylegesen az ami, a szelektív gyűjtés szintén az ami. Szemetet vásárolnak, mert energiát állítanak elő belőle. Hogy csinálják? Lehet, hogy meg kellene kérdezni?  Földterületek, patakok, folyók, ivóvízlelő helyek, tavak szennyeződnek el rohamosan. Felelős nincs. Semmilyen következménye nincs az illegálisan lerakott szemétnek. Az ezzel okozott kár felbecsülhetetlen. Magam és a családom részéről teljesen természetes ennek a témának a fontossága. Vajon másnak miért nem?  

2020.02.16.

Ökolábnyom

Igen érdekes meghatározás látott napvilágot. Igaz, nemcsak ez az egy, hanem sok új kifejezéssel kell megismerkedni. Mindegyik komoly magyarázatra szorul. Itt a probléma. Ugyanis, ez felveti annak a gyanúját, hogy többféleképpen lehet magyarázni. Talán annyi az egységes, hogy valamin változtatni kellene. A megoldások megvannak, a döntés nincs. A legutóbbi adatok is arra vonatkoznak, amikor még a Föld lakossága 6,1 milliárd volt. Ma ez a szám 7,7 milliárd. Nem szeretnék ismét elmarasztaló mondatokat leírni. Egy valamit azért igen. Olyan sok minden számítás, fogalom, megközelítési utak, ötletek, elképzelések, stb. láttak napvilágot, hogy hihetetlen. Most az ökolábnyom, ami sikk. Itt aztán lehet olyan kimutatásokat, elméleteket, számításokat, stb. gyártani, hogy se vége, se hossza. A baj csak az, hogy szinte semmire nem való, mert csak a bajt, a gondot emlegeti, sok esetben megoldást is, de konkrét végrehajtás már egyik mögött sincs. Így minden marad a régi. Azok, akik ezeket megalkották, hátrateszik a kezüket, hogy ők jeleztek, számoltak, figyelmeztettek. Ma már ez kevés. Ha valaki odafigyel egy kicsit a történésekre, láthatja, hogy se vége, se hossza ezeknek az értekezéseknek. Egy biztos. Semmi nem változik. Egy érdekes adatot szeretnék megosztani. Ezt mindenki elvégezheti otthon, semmiféle különleges tanult szakmát nem igényel.  A Föld területének kb. 6 milliárd hektárnyi része használható mezőgazdaságra, ebbe beletartozik az állattartás is.  Csupán 1,4 milliárd hektárnyi terület alkalmas mezőgazdasági művelésre, mert a többi száraz, sziklás, rossz minőségű, fagyos, túl vizes, stb. A számítás szerint egy ember mezőgazdasági ellátására 1944 négyzetméter terület áll rendelkezésre. Ez annyit jelent, hogy ekkora területen kell biztosítani, illetve ekkora terület áll rendelkezésre egy ember számára az összes mezőgazdasági termény előállítására, tehát zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék termesztésére. Nem hihetetlen? De igen. Ezt még azzal lehetne tovább fokozni, hogy ebbe nem tartozik bele az energetikai szükséglet, amit naponta használunk. Van valami, amit érdemes megjegyezni. Nagyon nagy számok jönnek ki egyes esetekben. Mire gondolok? Csak egy példa.

 „Gyakran hangoztatott állítás, hogy 15 ezer liter víz szükséges 1 kilogramm marhahús előállításához. Az ezt állító tanulmány azonban a marhatenyésztés „vízlábnyomába” a csapadékot is beleszámította, rendkívül torz képet adva ezzel a vízszükségletről. A francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) vizsgálatai alapján
1 kilogramm marhahús termelése valójában 50 liter felszíni vagy felszín alatti forrásból biztosított vizet igényel”.

Forrás: üzletem.hu  

Az nagyon hangzatos dolog, hogy elszörnyülködjenek az emberek, hogy mennyi vizet használnak fel 1kg marhahús előállításához. 15 000 liter vizet említenek. A Földön 1,5 milliárd szarvasmarha van. Mivel egy jószág átlagban 550 kg-ot nyom, el lehet végezni egy matematikai műveletet, ami után hihetetlen nagy szám jön ki. Egy biztos. Ez egy nagyon torz számítás. Ezt így nem lehet, és nem is szabad alkalmazni, mert félrevezető. Az ehhez hasonló számítások és értékek teljesen valótlan dolgot mutatnak. A sorozatgyártásban jelentkezik egy dolog, mi szerint nagy tételben olcsóbban lehet előállítani valamit. Ez minden területre érvényes. Lehet hangzatos valami, és lehet rajta ámuldozni, most sem a valós adatokat, információkat kapjuk, hanem egy szélsőséges adatsort.  

2020.02.06.

Konferenciák

Se vége, se hossza az egyes környezetvédelmi, újabban már modernebb nevet mondanak, klímavédelmi rendezvényeknek. Itt az elején szeretném leszögezni. Magam egy korábban jól működő, népszerű, kedvelt magazinnak voltam a terjesztési igazgatója. Sajnálatos módon ez a magazin ma már nincs. Tönkrement, mert nem volt rá igény. Fórumokat, konferenciákat is szerveztünk, olyan előadókkal, akik konkrétan megmondták azokat a változásokat, amelyeket be kell vezetni, legyen az szigorítás is, de ellátták a közönséget azonnali napra kész információkkal, melyeket a cégükben, tevékenységükben már szinte másnap alkalmazni, hasznosítani tudtak. Olyan cikkek, írások, hirdetések jelentek meg a lapban, melyek segítették az egyes vállalkozókat abban, hogy miképpen tud jobban működni, milyen jogszabályok mentén lehet tevékenykedni, milyen pályázatok vannak, milyen új technológiák látnak napvilágot, milyen új cégek jelennek meg a piacon, kik, hogyan tudnak segíteni másokon az üzleti életben. Lehet, hogy ez furcsán hangzik, de működött. Sőt! Nagyon jól működött. Mivel az alapelv a környezetvédelem volt, mindig ez volt szem előtt. Majd néhány év elteltével valami miatt teljesen érdektelenné vált ez a terület. Szerencsére új lapok alakultak, és hirdetik ezt a témát. Higgyék el, nagy szükség van rá. Egyre nagyobb. Ahogy említettem, nagyon sok rendezvény, összejövetel van hazánkban is, és a világban is. Nagyon magas létszámmal. A döbbenet az, hogy ennyi elvileg szakértő és döntéshozó ember nem tud mit kezdeni a kérdéssel. Előadások százait tartják, szinte mindig ugyanazt mondják, bólogatnak, majd mindenki egyetért valamivel, és szépen elmennek haza. Semmi nem változik. Akkor mi szükség van erre? Semmi. Ma is, régen is politikai döntések mentén haladt minden. Ez semmit nem változott. Addig, amíg ezen nem tudnak változtatni gyökeresen, addig minden marad változatlanul. Rágódnak ugyanazon évtizedek óta, tudják mi a baj, legalábbis feltételezem, hogy tudják, azt is mit kellene tenni, de senki nem tesz semmit. A helyzet viszont egyre romlik. Nézzünk körül. Csak az emberek számára kellemetlen, sőt, tragikus események zajlanak világszerte. Azt ne mondja senki, hogy ez egy természetes szélsőség, ami volt korábban is. Az már elég nagy baj, ha valaki szakértő, sőt, kutató ember lévén ilyeneket állít. A változás akkor is itt van, akármit mondanak. Ha ennek az ellenkezőjét, akkor is a hőmérséklet nő, az aszály terjeszkedik, a viharok szaporodnak és egyre hevesebbek, ebből következik, hogy nagyobb árvizek vannak, rohamosan fogy az édesvíz, egyre szennyezettebb a légkör, a talaj, a víz. Az is elképesztő, hogy a XXI. században, milyen körülmények között élnek emberek. Ennyire kettészakadt a világ? Sajnos igen. Még mindig érdekek mentén halad minden, annak ellenére, hogy emberek milliárdjairól van szó. Vagy ez sem számít már? Van több gondolatom ezzel kapcsolatban, de azt hiszem Önöknek is. Ezeken a konferenciákon, bár egyiken sem voltam, valamiért nem kaptam meghívót, évtizedek óta ugyanaz a fő téma. Azért írom, hogy évtizedek óta, mert már az 1970-es években voltak olyan kutatók, akik jelezték a változást. Szívesen részt veszek olyan rendezvényeken, ahol a környezetvédelem a téma. Mindig tanul az ember, hall újat. A magam módján, amit tenni lehet, meg is teszem annak érdekében, hogy szebb, tisztább legyen a lakókörnyezetünk. Tudják milyen sokan nem így gondolkodnak? A hulladék országa vagyunk. Nézzenek körül. Utak, vasutak, járdák, erdőszélek, és még lehetne sorolni azokat a helyeket, ahol szeméttel találkozik az ember. Sok esetben olyan helyeken, amire azt lehetne mondani, na, itt már nincs szemét. De van. Mi ösztökéli az embereket, hogy szemeteljenek mindenhol? Így érzik jól magukat? Ennyire igénytelen a magyar ember? A napokban volt egy szomorú eset a lakókörnyezetemben. Illemhelynek használták a parkot, ott ahol belső mosdó is volt. Mikor rájuk lett szólva, azt válaszolták, hogy ez közterület. Értik ezt a gondolkodást? Én nem. Agyuk szellemi kapacitása eddig tart? Nem érdekli őket semmi? Na, itt a nagy baj. Amíg ilyen emberek futkároznak az utcán, addig a gyerekeik is így fognak viselkedni, mert ezt látják. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy sok helyen szeméthegyek alakulnak ki, és teljesen mindegy, hogy milyen a hulladék fajtája. Ugyanis találni veszélyes hulladékokat is ezeken a helyeken. Inkább azt kellene szorgalmazni, hogyan védjük még jobban a környezetünket. Ugyanezt kellene tenni az ilyen nagy konferenciákon is.

Földünkből csak egy van. Ez a lakóhelyünk. Éljünk élhetőbb helyen, tegyük sokkal élhetőbbé környezetünket, utcáinkat, falvainkat, városainkat, az országokat, a világot. Higgyék el, megéri.  

2020.02.03.

Szélerőművek

Teljesen ledöbbentett egy kijelentés. A szélerőművek nem illeszkednek a tájképbe. Ezt egy államtitkár mondta. Ez egy olyan nagyfokú hozzá nem értést mutat, amely példátlan. Ilyet kijelenteni olyan szakmai öngól, amit nem lehet kommentálni. Ebből is látszik, hogy mennyire nem szakmai szinten zajlanak az energetikai kérdések. Főleg nem az alternatív energia kérdések.  A szélgenerátorokkal és szélerőművekkel kapcsolatban néhány szó. Biztos sokan vannak, akik jóval több információval rendelkeznek, mint én ezekről a berendezésekről. Én azt a részét szeretném kihangsúlyozni, ami gátolja ezeknek a remek találmányoknak az üzemeltetését, működtetését. Meglepődve olvastam a következőt: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”

Forrás: Magyar Közlöny 2016. szeptember

Ez annyit jelent, hogy az országban sehol nem lehet szélerőmű parkot építeni, mert a távolság miatt ilyen terület nincs, azaz, a települések olyan távolságokban vannak egymástól, hogy ütközik a jogszabályba. Ez vonatkozik az úgymond ipari jellegű szélgenerátorokra. Van azonban olyan szélerőmű, amelyik háztartásokat látná el energiával. Na, erre is van egy érdekes szabályozás. A házi használatra szánt szélgenerátor biztonságos működésének feltétele, hogy épülettől, tereptárgyaktól legalább 150 méterre legyen elhelyezve. Ekkora védőtávolságot mindenképpen be kell tartani. Magyarul ez sem kivitelezhető, mert egy településen belül a házak közelsége eleve kizárja a telepítést. Ez csak a két legfontosabb tény, ami erre a dologra vonatkozik. Az is érdekes, hogy tanulmányok sokasága mutatja ki, és ráadásul foglalkoznak is vele, hogy milyen lehetőségek vannak, annak ellenére, hogy elviekben nem is működhetnének. Sőt! Még azt is kimutatják, hogy mennyivel nőtt a kapacitás, holott újak nem jöhetnek létre, illetve nem telepíthetnek. Nem érdekes? Akkor miképpen emelkedik az energiatermelés? Hát ezt egyelőre nem tudni. Vajon mi az oka annak, hogy ennyire háttérbe szorul, sőt egyenesen tiltva van a megújuló energiaforrásoknak ez a fajtája. Világszerte szorgalmazzák, hogy minél több úgymond „zöld energiát” használjunk. Vajon kis hazánkban miért gátolják ezt? Egy érdekes megjegyzés ezzel kapcsolatban. Jó néhány évvel ezelőtt híre ment, hogy néhány Nyugat-Európai országban leszerelik a szélgenerátorokat. Rögtön megjelent egy tájékozatlan újságíró tollából, hogy lám-lám, valami tényleg nem stimmel ezen a téren. Majd néhány nappal később kiderült, hogy azért szerelik le, mert nagyobbakat telepítenek a helyükre. A szakmaiság és a tájékozatlanság ékes példája ez. A baj az, hogy ez minden területen jelen van. Mivel a szabályozás ilyen, felmerül a sokszor emlegetett bizonytalan jogi környezet.

Összegezve: a jelenlegi, és olvasott jogszabályok szerint ma semmilyen szélerőmű nem telepíthető hazánkban. A következő táblázat megmutatja a hálózatra kapcsolt szélenergia kapacitásokat 2019 első felében.

Hálózatra kapcsolt szélenergia

kapacitások 2019 első felében

 

Szárazföldi szél

Tengeri szél

Franciaország

523 MW

 

Svédország

459 MW

 

Németország

287 MW

252 MW

Olaszország

286 MW

 

Ukrajna

262 MW

 

Törökország

229 MW

 

Görögország

201 MW

 

Nagy-Britannia

187 MW

931 MW

Spanyolország

148 MW

 

Hollandia

83 MW

 

2020.01.31.

Ökolábnyom

Azt hiszem, ismét a ló másik felén vagyunk. Hogy miért? Nagyon egyszerű. Valamit ki kellett találni, hogy valami megfoghatatlan kerüljön az emberek látóterébe. Már most le szeretném szögezni. Én a környezetvédelem mellett vagyok, az egészséges életmód mellett, és minden olyan kezdeményezés mellett, amely azt a célt szolgálja, hogy miképpen tehetjük élhetőbbé a minden napjainkat. Ami egy kicsit elszomorít, az éppen az, hogy olyan dolgokat feszegetnek, aminek semmi értelme nincs. Mire gondolok. Most éppen az úgynevezett vízlábnyom nevű fogalom, ami érdekes adatokat közölt. A táblázatban látható, hogy az egyes élelmiszeripari termékeknél mennyi vizet használnak el. Ez csak egy töredéke annak, amihez vizet használunk. Látva az értékeket, valami egészen furcsa dolog jutott az eszembe. Ha ennyi vizet használnak el, és itt csak 12 tétel van felsorolva, akkor mennyi a tényleges fogyasztás? Ebben a táblázatban az összérték 26.033 liter víz. Csak gondoljunk bele. 1kg marhahúshoz 13.000 liter vizet használnak el. Az éves marhahús termelés 69,1 millió tonna. Ha elvégezzük a számítást, igen komoly szám jön ki, és ez csak egy termék. Nem akartam a számokba bonyolódni, de gondolom, mindenkinek van némi fogalma, hogy ez mennyi. Valószínűsíthetem, hogy aki ezt összeállította, paradicsomot csak fényképen látott, és soha nem termelt belőle egy szemet sem. Vajon miért? Mert azt illene tudni, hogy egy tő paradicsomon több darab is terem ugyanannyi vízmennyiség mellett. Ha ezeket, és viszonyítva a többi termék állítólagos vízfelhasználási mennyiségét összevetjük, kiderül, hogy a Földön nincs annyi víz, mint amennyi ezekhez szükséges lenne az alapján, amit párosítanak az egyes termékek mellé. Ez egy torz dolog. Nagyon jól hangzik, de nagyon messze van a valóságtól. Ezzel érvelni, hát eléggé furcsa. Csak mellékesen megjegyzem, hogy ez minden területen így van. Mikor lesz az már, amikor ténylegesen, valósan, kertelés nélkül, konkrét adatokra, értékekre támaszkodva kapunk megfelelő és korrekt tájékoztatást? Biztos vagyok benne, hogy soha. Nem ez a cél. Ilyen dolgokat senki ne várjon. Ahhoz, hogy ez az óhaj létrejöjjön, komoly változtatást kellene végrehajtani minden szinten. Ez viszont soha nem fog bekövetkezni. Mindenki annak van kitéve, amit közölnek felé, és ami az adott közzétevő érdeke. Más nem számít. A környezetvédelmi és az ehhez a témához kapcsolódó egyéb területek divatossá váltak. Minden állítólagos hozzáértő mond valami újat, valami kitalált dolgot kezd elterjeszteni, ezt le is írja, aztán ezzel be van fejezve. Érdemi dolog nem történik. Hogy miért? Nem ez a cél. Ilyen egyszerű. A cél az érdekek mentén haladó hatalmas profit. Ez a mozgatója mindennek. Ha valaki, vagy valakik ezt az egész dolgot komolyan vennék, akkor már tettek volna valamit. Ez még most sem történt meg. Konferenciák, rendezvények sokaságát tartják több ezres létszámmal, és nem jutnak semmire. Ezek az emberek döntésképtelenek. Különféle lábnyomokról beszélnek, és nem tesznek semmit. Vagy nem is kell? Csak megy a szöveg. Nézzünk körül. Szeméthegyek, szennyezés, újkori betegségek, egészségtelen termékek világszerte. Nem foglalkoznak semmi olyannal, ami élhetőbbé tenné a környezetünket. Itt tartunk most. Vajon meddig rágják még a csontot a döntéshozók? Miért nem akarnak állást foglalni? Mert ez nem érdek.   

2020.01.16.

Fényszennyezés, zajszennyezés

Igen, ezek már a modern kor új szennyező „anyagai”. Hogy miért? Valamikor csillagászattal foglalkoztam. Persze amatőr szinten. Fő terület a meteorészlelés volt. Ez úgy a 80-as években volt. Végeztünk egyéni és szinkron észleléseket is. A lényeg az, hogy akkor még lehetett találni olyan helyet, ahol megfelelő volt az égbolt észlelése. Nem volt zavaró fény. Annak idején kidolgoztam általános iskolásoknak egy egyszerű mérési feladatot, mely abból állt, hogy mérjék minden segédeszköz nélkül a lakóhelyük fényszennyezési mértékét. Akkor nem volt rá igény. Majd jóval később találkoztam ezzel a fogalommal. most ott tartunk, ha az ember valamilyen szabadszemes, esetleg távcsöves megfigyelést szeretne végezni, igen távol el kell menni egy településtől, mert az égbolt „világos”. Rengeteg a fény. Meg lehet nézni a világ kivilágított részeit. Nagyon nagy területről van szó. A modern világ ezt is maga előtt tolja, meg még sok mást. Nézzünk körül. A másik ilyen dolog a zajszennyezés. Sajnos ez már igencsak a modern világ újabb baja. Rengeteg zaj érkezik mindenhonnan. Már egy kisváros is rendelkezik komoly zajszennyezési szinttel. Sőt! Sok esetben még egy falu is. A közlekedés, az utakon folyó munkálatok, a rohanó élet elkerülhetetlen velejárója a zaj. Egyszerűen nem lehet kiszűrni. Egyre többen távolodnak el, vagy megpróbálnak eltávolodni ezektől a helyektől. Igen, a hallás élménye fontos dolog. Mondani szokták, hogy „hallani a csendet”. Igen, biztos nem csak én vagyok egyedül, aki nagyon sok esetben arra vágyik, hogy csend legyen. Az olyan jó. Vagy egyáltalán nem?

Egy biztos, az emberi szervezet megkívánja a hanghatások normális szinten lévő állapotát. Az sem véletlen, hogy az erős hanghatások roncsolják a fül érzékenységét. Minden, ami erős zajjal jár, káros. A fényszennyezés „csak” egy élményt, egy látványt tesz semmissé, a zaj viszont szervezeti károsodáshoz is vezethet.

2020.01.13.

Erdőpusztulás

Földünkön nagyon sok szép erdő van. Aki szeret túrázni, kirándulni, megtapasztalhatta, hogy az erdő egy kellemes közeg. Friss és jó levegő jellemzi ezeket a területeket. Nem véletlen, hogy bizonyos szanatóriumokat ilyen helyekre építenek. De aztán jön az ember és kezdi kivágni a fákat. Ez az erdőirtás, amit jelenleg tapasztalunk, már túllép azon a határon, azon az ésszerűségen, amit kezelni lehet. A faipar, a papíripar sok fát igényel. Az irányított fakitermeléssel semmi baj nincs. Az értelmetlen erdőirtással már inkább. Erről már az ember gondoskodik, hogy így legyen. Tudják, az a szomorú, hogy ahol az ember megjelenik, ott pusztulás, szemét, szennyezés üti fel a fejét. Bár nem a témához tartozik, de megemlítem, hogy már vannak olyan területek bolygónkon, melyeket elzárnak az emberek elől, mert nem elég az, hogy megnézem, gyönyörködök benne, hanem kárt tesznek benne. Szabályok között élünk. Ezeket nem véletlen találták ki. A természeti területeket is védik, ennek ellenére azért látogathatóak. Viszont az ember gondoskodik arról, hogy ez megváltozzon és lezárják a területet, mert az ember veszélyt jelent rá. Akik a rombolást teszik, azok semmiféle tiszteletet nem tanúsítanak a természet ránt. Egyszerűen tönkreteszik a környezetet. Az ember már csak ilyen, lehetne mondani. Ahol megjelenik, ott szemét és pusztulás jár a nyomában. Lehet, hogy erősen fogalmazok, de nézzünk körül, hogy így van. A környezet tisztelete, védelme teljesen elveszett. Ez így van az erdőkkel is. Gátlástalanul irtják, vágják, égetik. Ha már az égetés szóba került. Lehet, hogy még vannak, akik emlékeznek arra, hogy egy tanulmány kimutatta, hogy erdős területeken 150-200 évente nagy tűz keletkezik. Ennek oka ismeretlen, de rájöttek, hogy az erdő így újul meg. Ennyi idő alatt teljesen regenerálódik. A mai világban ez úgy történik, hogy felgyújtják az erdőt, és szántóföldet alakítanak ki a helyén. Vagy például építkezések alkalmával idős 30-40-50 éves fákat vágnak ki, mert kell a terület. Azt mondják, hogy ültetünk helyettük máshol, másikat. Az a valaki, aki azt állítja, hogy ez helyes, mármint az, hogy ültetünk másikat, nem nagyon ért a növényvilágot szépítő fákhoz. Ugyanis, egy említett korú fa lombkoronája csak ugyanannyi idő után lesz olyan fa, mint amit kivágtak. Nem mindegy. Ez a megközelítés egy álságos dolog, mint a környezetvédelem területen nagyon sok más. A még szégyenletesebb, hogy ezt egy hozzáértő ember javasolja. Sajnos az utóbbi időben, és ez nem olyan régen volt, négy nagy tűz is pusztítja az erdőségeket. Azért írom, hogy pusztítja, mert ezek a tüzek jelenleg is égnek és hatalmas károkat okoznak a természetnek. Ez az állapot nem a természetes erdőtüzek kategóriájába tartozik. A rossz hír, hogy még nem látni a végét. Ezek a tüzek a légkört is szennyezik. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Védjük környezetünket, mert magunk ellen teszünk.

2020.01.09.

Illegális hulladék

Ma hazánkban nagyon sok olyan hulladéklerakó van, amelyek még mindig szennyeznek. Ezeket mindenhol meg lehet találni. Erdők szélén, városrészek területén, lakótelepeken, stb. Sajnos a környezettudatos viselkedés nem a magyar ember erénye. Sőt! Egyre több helyen találkozni újabb és újabb illegális szemétteleppel. Valahogy úgy gondolkodnak, hogy messze van tőlem, tőlünk, így minket nem érint. Ez a felfogás, és megy a szemetelés. Az igényesség fel sem merül, hogy nem így helyes, nem így kellene csinálni. A „csemete” ezt látja, és ő is így fog cselekedni. A fiatalok már most is sokat tesznek azért, hogy valami ne legyen szép, kellemes. Egy buli után meg lehet nézni az utcákat, a várótermeket, a közlekedési eszközöket, hogy néznek ki. Ez a fiatal otthon is ilyen. Rendetlen, szó szerint. Úgy látszik, ez a sikk. Egy fél nap arra megy el, hogy a szemetjüket feltakarítsák. Mi lenne, ha ezt nem tenné meg senki? Koszban, mocsokban élnének. Tudatuk ezt teszi lehetővé. Kissé elkanyarodtam, csak azért, mert ennek a látványnak napi szinten szenvedő alanyai vagyunk. Az illegális szemétlerakók, ahol minden megtalálható, tehát még a veszélyes hulladék is. Amikor eső éri és kiold sok mindent, majd megszárad és a szél hátán igen távoli helyekre is eljut, nem beszélve arról, hogy a lakott területeket sem hagyja ki. Itt az első visszacsatolás az erdőszélen hagyott szeméttel kapcsolatban. Az ott keletkezett megszáradt vegyi anyag rárakódik a szálló porra, vagy maga is por állapotába kerül, és máris vándorolni kezd, nem is kis távolságra. Még az is lehet, hogy éppen az a valaki lélegzi be, aki odavitte a szemetét. Ugye milyen érdekes? Eddig már nem jut el a gondolatvilága a szemetelőnek. De hát mit tegyünk. Neki ennyi a felfogása a hulladékkal kapcsolatban. Az ilyen embertől nem sok mindent lehet várni, főleg nem környezettudatos gondolkodást. Talán nem is tudja, hogy az mit jelent. De roppant okos, mert megoldott egy égbekiáltó problémát. Ha nagyobb tételben gondolkodunk, akkor rá kell jönni, hogy ez nem is olyan veszélytelen. Ugyanis a jóval nagyobb hulladéklerakóknál ugyanez a helyzet áll elő, azzal a különbséggel, hogy a mennyiség jóval nagyobb. A légkörbe kerülő poranyag vegyi fertőzést is terjeszthet, és terjeszt is. További veszély, hogy ezek a porok vízbe kerülve ismét oldódnak, ezáltal nagyobb mennyiségű felszíni vizet szennyeznek be. Ez érint olyan helyeket is, amelyek vízbázis, azaz, vízkivételi helyek. Igaz, hogy ezeket ma már komolyan szűrik, de vannak olyan anyagok, amelyek még ezeken a szűrőkön is átjutnak. Tudjuk, hogy a vegyi anyagok olyan változásokat, olyan károkat, olyan fertőzéseket tudnak előidézni, amelyek ellenőrizhetetlenek. A vegyi hatások széles tárháza követhetetlen, ezért nagyon veszélyes. A kölcsönhatások nem ismertek. Ma hazánkban több mint huszonöt nagy terjedelmű és veszélyes anyagokat tartalmazó hulladéklerakót tartanak nyilván. Ezek minden nap szennyeznek folyamatosan. Nem állnak le. Ezek élettani hatásai beláthatatlanok. Növényre, állatra, emberre egyaránt.

Tudom, a rekultiváció nagyon sok pénzbe kerül. De vajon mi a fontosabb? Milyen következményei vannak, lesznek ezeknek a telepeknek? Felelős nincs, és nem is lesz. Ez is kis hazánk hozzáállása a környezethez.     

2020.01.03.

Hulladék és környezet

Talán elég sokat foglalkoznak ezzel a témával mások is, és kicsit talán unalmas ez a téma. Talán nem kellene túlságosan hamar dönteni arról, ó, már megint egy újabb írás. Vajon miért nem? Bizonyára mindenki szeret sétálni, kirándulni, nyaralni. Mennyire kellemetlen, amikor éppen egy olyan helyen vagyunk, ahol láthatóan rendetlenség, kosz, szemét van. Nem egy jó dolog. A helyzet az, hogy ilyen helyeket nem kell keresni. Találkozunk vele minden nap. Utcán, parkokban, játszótereken, közlekedési eszközökön, utakon, stb. Nem szép látvány. Éppen egy utcai séta alkalmával láttam, hogy a papírzsebkendő használata után kissé pontatlanná vált a „csont nélküli kosár”, de az már nem érdekelte az illetőt, látta, hogy nem sikerült az akció, de nem vette fel. Itt kezdődnek a problémák. Sajnos ilyen ember nem egy van, hanem számtalan. Senkit nem szeretnék sem megbántani, sem megsérteni, de a helyzet az, hogy ilyen formában alakul hazánk „szeméthelyzete”. Siralmas. Mindig örülök annak, mikor hallani, látni arról, hogy mennyi szemetet tudtak összeszedni egy-egy akció alkalmával. Csak gondoljuk tovább. Az ilyen terület nem nagy, mégis mennyi összegyűlik. Vajon hogyan? Az előbbi példa enyhe ahhoz képest, amikkel lehet találkozni. Az emberek magatartása ilyen. Nincs meg bennük az a tudat, ami arra ösztönözné, hogy nem szemetelek. A szülői példa átragad a gyerekekre is, és ők is ugyanúgy cselekednek. Mikor lesz valamilyen változás ezen a téren? Sajnos a választ nem tudom. Azt viszont igen, hogy sokkal nagyobb, és sokkal jobban oda kellene figyelni a környezetünkre, hiszen saját magunkat mérgezzük. Miért nem figyelnek oda az emberek ezekre a dolgokra? Egy ötletem van.

Addig, amíg saját bőrén valaki nem tapasztalja ennek a hátrányát, addig nem is gondol arra, hogy mit tesz a környezetével. Ha majd a szemét körül rágcsálók szaladgálnak, ha az ivóvíz ihatatlanná válik az illegálisan vízvételi hely közelében letett hulladéktól, ha bűz árassza el a lakókörnyezetét, akkor talán elgondolkodik, hogy tényleg valami nem jó. Vajon meg kell várni ezt? Talán nem.