Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezetvédelem korábbi cikkei

2022.03.25.

Ismét szállópor

Talán sokan még most sem gondolják komolyan, hogy milyen veszélyes a szálló por. Sajnos azt kell mondani, azzal a ténnyel kell számolni, hogy a hőmérséklet emelkedésével, amely hazánkat jobban sújtja, mivel medencében helyezkedik el, sokkal erőteljesebben fog emelkedni a szálló por mennyisége a légkörben. Ez meglehetősen komoly légúti problémákat okoz, sőt, már okozott is. A szálló por veszélyesebb formája az úgynevezett PM2,5. Hogy miért? Mert ennek a porfajtának a mérete már olyan kicsi, hogy a tüdő legkisebb részeibe is be tud hatolni. A másik, hogy onnan nem távozik, lerakódik. Jelentősen rontja a tüdő térfogatát. Vannak azonban más olyan tényezők, melyek komoly gondot jelentenek. Az egyik ilyen tényező az illegális szemétlerakó helyek. Ide a lakosság jóvoltából minden, szó szerint minden kikerül. Általában a településtől aránylag messze, erdőszélre, szántás mellé, erdei út mellé, stb helyeken találni ilyen telepeket. A legfőbb veszély a szálló pornál maradva, hogy a magas hőmérséklet teljesen kiszárítja, amit oda letettek, és ezt a feltámadó szél igen távoli vidékekre is elviszi, nem beszélve arról, hogy éppen oda is, ahonnan hozták. Ez a finom szálló por tartalmazhat veszélyes anyagokat is. Ezeket rendre az emberek belélegzik, és kialakul egy légúti betegség.
       

       Erről beszélek. Általában vannak már mérési pontok, ahol a levegőben található káros anyagokat mérik. Ezek legtöbb esetben a gázokra érvényesek. Néhány helyen már a szálló por mennyiségét is mérik, de csak a PM10 tartományban. Az ebbe a tartományba eső szálló por nem jut le szerencsére a tüdőbe, mert az orr szőrzete és nyálkahártyája, valamint a garat útját állja ezeknek. A PM10 azt jelenti, hogy a szálló porrészecskének mérete 10 mikromilliméter alatt van. Ebben az esetben a veszély ott van, hogy a városokban, illetve a sűrűn lakott településeken a megnövekedett forgalom, az esetleges közeli valamilyen feldolgozó üzem által kibocsájtott szálló por olyan helyeken gyűlik össze, ahol pl. a gyerekeket sétáltatják. A játszóterek, óvodai, iskolai udvarok mind ki vannak téve ennek a szennyezésnek. Ahogy a diagramon látható, a PM10 méretű szálló por a légcsőig tud lejutni. Ami nagyon veszélyes, az a PM2,5. Ez a porfajta már gondot jelent a légzésnek. A tüdő teljes tartományát el tudja érni, ezért nagyon ártalmas.

Látszik, hogy mekkora a finom szálló por egészségügyi értéke az egyes területeken. A határérték a WHO szerint 10 mikrogramm/köbméter, az EU-ban 25 mikrogramm/köbméter. Hazánkban ez éppen az egészségügyi határérték alatt van. Köznyelven vajon mit jelent ez az érték? 1 gramm egyenlő 1 000 000 mikrogrammal. Méretét tekintve a 2,5 mikron szabad szemmel nem látható. Szerte a világban található legális és illegális hulladéklerakó. Ezeknek legtöbbje nyitott. Ma már olyan vegyi anyagokat állítanak elő, aminek egyáltalán nem tudni, hogy milyen rövid, illetve hosszútávú egészségkárosító hatása van. Ezek közül nagyon sok éppen ezekben a hulladéklerakókban landol. Sajnos a lakosság által a különböző helyekre szállított szemét még csak tetőzi a rosszat. Ezekről a helyekről a Nap által kiszárított anyagok nagyon messzire eljutnak a szél által. Több száz, de még ezer kilométert is megtehetnek ezek az apró részecskék. Egyáltalán nem biztos, hogy ott szennyeznek, ahol lerakták. Egy érdekes kísérletet hajtottak végre úgy 40 évvel ezelőtt. Egy helyről próbálták nyomon követni magát a szennyező anyagot. Ez egy kéményből származott. Nagy meglepetésre néhány kilométerig tudták követni a szennyezést, majd eltűnt a magasban. Több kilométeres körzetben végeztek méréseket, de nem találták a szennyezést. Egy véletlen folytán aztán több mint 70 kilométerre megtalálták azt a szennyező felhőt, amit az adott létesítmény bocsájtott ki. Meglepő volt. Ez csak egy példa arra, hogy milyen messzire képes elszállni egy szennyezés. Nem beszélve arról, hogy közben szinte elveszik. A légáramlatok kiszámíthatatlanok. Ebből fakadóan igen messzire, és igen furcsa helyeken is képes felbukkanni egy kibocsájtott szennyezés. Ez lehet a szél által korábban felkorbácsolt hulladéklerakóból származó veszélyes vegyi por is, azaz, szálló por. Sajnálatos módon a légúti megbetegedések egyre több áldozatot szednek.  

2022.03.18.

Érdemes odafigyelni rá: Az oxigén

Talán ezt az elemet nem kell bemutatni. E nélkül nincs élet.  Az élet kialakulásának egyik fontos építőköve. A mai légkör összetétele 21% oxigén, 78% nitrogén, a többi metán, nemesgázok, stb. Minket most az oxigén jelenléte érdekel kicsit jobban. Az óceánok élővilágának 90 százalékát a planktonok teszik ki. Mik ezek a planktonok? Apró növények és élőlények. Nagyon sok fajtájuk van. A lényeg, hogy évente a bolygónkon fotoszintézissel generált oxigén felét ők termelik, /a többit a növények és az erdők/. Ezek az organizmusok a földi életet támogató rendszer létfontosságú részét képezik. Őrült iramban kerülnek szennyező anyagok a légkörbe, a tengerekbe, az óceánokba. Ezek egyre inkább telítik az alsó és felsőbb légrétegeket, valamint vizeinket. Most még nem vesszük észre, hogy hiányát szenvednénk az oxigénnek.  Egy kérdés. Vajon mi történik, ha azok az oxigént termelő mikroorganizmusok leállnak? Hogy miért? Olyan sok tényező van, ami egy kicsit elgondolkodtató. Melyek ezek? Folyamatos melegedés, melynek hatására a nagy vízfelületek is melegebbé válnak, ezáltal változás állhat be az oxigént termelő mikroorganizmusok működési mechanizmusában. A folyamatos szennyezés, ami szintén ezt okozza. Aztán az erdők, illetve zöld felületek csökkenése, ami szintén változást okozhat. Ha felborul az egyensúly, akkor megváltozhat az oxigén termelés üteme és mennyisége is. Vajon e három tényező térvesztése nem okoz-e a Földön oxigén hiányt? Talán furcsa felvetés, de lássuk be, elgondolkodtató. Az oxigén csökkenés igen nagy problémát vetne fel. Ugyanis a folyamat nem szüntethető meg azonnal.     Oxigénre pedig azonnal szükség van, ha az élővilág életben akar maradni. Tehát a nagy kérdés: ha továbbra is ilyen ütemben történik a szennyezés, vajon beállhat az oxigén csökkenése? Ugyanis, nem lesz, ami termelje, mert csak úgy magától nem lesz éltető oxigén. Vajon jelenleg kimutatható, hogy mekkora az oxigén szint? Vannak esetleg ilyen mérések? Vajon meddig elegendő a légkör oxigén töménysége ilyen pusztítás mellett? Lennének még kérdések, de azt hiszem, egy kicsit el lehet meditálni ezen a fontos dolgon. Próbáltam megtalálni, hogy mikor mérték és határozták meg a légkör összetételét. Sajnos nem találtam. Arra is próbáltam adatokat szerezni, hogy vajon mikor mérték utoljára az összetételt. Azt sem találtam. Van a légkörről minden, de ezek hiányoznak, pedig azt hiszem, az lenne a legfontosabb, hogy mennyi az oxigén jelenléte napjainkban. Vagy teljesen természetes, hogy van? Adott egy korábban meghatározott szint, érték százalékokban kifejezve. Éppen eleget halljuk, hogy igen erősen felgyorsult a légkörbe kerülő anyagok mennyisége. De ne szaladjunk ennyire előre. A légkör összetétele minden bizonnyal változott a korábbi időkhöz képest. Ezt az időt elég lenne évezredekben mérni, hiszen akkor még nem volt ennyi ember, állat, gép, ami jelentősen fogyasztotta volna az oxigént. Tudom, akkor mérni sem lehetett, hiszen nem volt mivel. Talán zárványokban, jégbe zárt buborékokban, stb. lehetne kimutatni az akkori légkör oxigén tartalmát. Találtam egy érdekes cikket, mely szerint egy ausztrál könnyűbúvár 1968-ban megtöltött egy palackot, de nem használta fel. Hallotta, hogy van egy minta az Ausztrál Légkörkutató Intézetben, de az 1978-as. Gondolta, meglepi őket a palackba zárt levegővel. Meg fognak lepődni. Azt nyilatkozták, hogy a „palackból vett levegő elemzése nem jelentett nagy meglepetést, hiszen nagyjából ezeket az adatokat várták.  Forrás: Origo Dr. Paul Fraser, a CSIRO munkatársa. A palackban mért levegő összetétele azonos volt a maival. A légkörről végtelen sok tanulmány, szakvélemény, kimutatás jelent meg. Hőmérséklet, csapadék, szél, áramlatok, összefüggések, stb. A légkör oxigén jelenlétéről, mennyiségéről nincs szó. Lehet, hogy nem véletlen? Ha egy adott térfogatú testbe levegőt teszünk, majd elzárjuk, és utána különböző gázokat nyomunk bele, akkor az eredetileg benne levő levegő összetétele megváltozik. Ettől az oxigén mennyisége nem változik. De mi van akkor, ha a testben elégetünk valamit? Az oxigén szintje csökkenni fog. Valami ilyesmi zajlik a természetben is, hiszen a földi légkör is egy „zárt” levegő óceán, amit az Univerzum határol. Mi csökkentheti az oxigén szintjét? A nagy gépjármű forgalom, a népesség növekedése, az állattartás növekedése, a megnövekedett légi közlekedés, a nagy erdőtüzek, a háztartásokban használatos tüzelőanyagok elégetése, az erőművek üzemeltetése, az óceánok plankton állományának pusztulása, erdőirtások. Vajon mennyi a Föld légkörének tömege? Nehéz a számot elképzelni, de 5,6 x 1015 tonna. Ez kimondva 56 billiárd tonna. Mivel légkörről beszélünk, és a levegő összetétele több anyag keveréke. Ha tételesen vesszük a mai összetétel szerint, akkor a légkörben 43,68 billiárd tonna nitrogén, 11,76 billiárd tonna oxigén és 0,56 billiárd tonna egyéb gázok vannak. Vajon ez az arány jelen volt-e több ezer évvel ezelőtt? Ugyanis sokkal kevesebb volt az oxigén szint terhelése, mint most. Nem voltak gépjárművek, erőművek, stb. Ebből következik, hogy jelenleg az oxigén terheltsége nagyon, de nagyon megnőtt. Vajon mennyire? Ez lenne, amit keresünk. Sajnos erre vonatkozóan semmiféle friss adat nincs. Tehát a légkör összetételének értékei egy régi mérés alapján vannak meghatározva. Vajon ez oly természetes, hogy nem is kell vele foglalkozni, mert oxigén mindig lesz elegendő? Ez ennyire egyértelmű? Hát, ezen el lehetne gondolkodni. Valamit érdemes tisztázni. Több mértékegységet is használnak a levegő mennyiségének meghatározásához. Használatos a liter, a köbméter és a kilogramm. Van még egy fontos dolog. A levegő nem azonos az oxigénnel. A levegő egy keverék, az oxigén egy elem. Az oxigén a levegő egyik alkotó eleme. Egy köbméter levegő 1,22kg 15 Celsius fokon. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben 0,256kg oxigén található. Hogy mennyi oxigén fogy el bizonyos tevékenység során, csak két érték. Egy ember egy év alatt 175kg oxigént fogyaszt el. Egy autó több mint 5 000kg-ot. Egy kg fa elégetéséhez 1,07kg oxigén szükséges. Ez csak két adat. Hány oxigén fogyasztó van még? Rengeteg. Vajon termelődik-e annyi, mint amennyire szükségünk van? Biztos igen, mert akkor nehezebben tudnánk lélegezni, akárcsak a magas hegyvidékeken. Viszont felvetődik egy kérdés. Vajon mekkora az az oxigénszint, ahol még nincs érezhető élettani hatás? A Föld legmagasabb csúcsát is megmászták oxigénpalack nélkül. Ezen a magasságon az oxigén jelenléte 6,98 %. Tehát, ha nehezen is, de ennyi oxigénre feltétlenül szüksége van az embernek ahhoz, hogy életben maradjon. A légkör mai oxigén értéke 20,93%. Ami igen érdekes kérdés, hogy vajon rendelkezik-e a mai légkör 20,93% oxigén értékkel? Az oxigént egy svéd gyógyszerész, Carl Wilhelm Scheele fedezte fel 1772-ben.

Egyre többet beszélünk a levegő szennyeződéséről. Világszerte probléma ennek megoldása. Voltak már kísérletek, de nem sok sikerrel. Milyen szennyező anyagokról van szó? Nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szálló por. Ezek alkotják legnagyobb részt a levegő szennyező anyagait. A Föld jóval korábbi légkörében ezek a szennyező anyagok nem voltak jelen. Ha elgondoljuk, hogy az adott légkörbe igen nagy mennyiségű szennyező anyagok kerültek sok-sok évtized alatt, aminek valahol el kell férnie. Ezek most is itt vannak. Biztos tudják, hogy szüretelés alkalmával a must erjedése során szén-monoxid keletkezik. Ez egy színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, nehezebb az oxigénnél. Miért írom, hogy az oxigénnél? Egyszerű. Ha az eredeti szennyeződés mentes légkört vesszük alapul, akkor azok a gázok, amelyek most felelősek a rossz levegőért, azok mind a talaj közelében vannak. Ugyanúgy, ahogy a pincékben a szén-monoxid. Ebből rögtön következik egy másik kérdés. Mivel a szennyező gázok mindegyike nehezebb az oxigénnél, ezért ezek a talajfelszínhez közel vannak. Vajon mennyivel hígítják fel ezek a gázok az oxigén dús levegőt? Milyen magasan lehet mérni ezek jelenlétét? Mennyivel csökkent az oxigén jelenléte az emberek által használt légtér tartományában? Egy valamit még ide kell sorolni. Ez pedig a szálló por mennyisége. Ezek keveréke ma már komoly egészségügyi problémákat jelentenek. A légzőszervi megbetegedések ezek miatt alakulnak ki.  

Gázfajta

Atom, illetve mol tömeg

O, Oxigén

16

NO2, nitrogén-dioxid

46

SO2, kén-dioxid

64

CO2, szén-dioxid

44

CO, szén-monoxid

28

O3, ózon

36

 

A táblázatban az látható, hogy minden szennyező anyag, amely a levegőben van, nehezebb az oxigénnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze, ülepednek le, és fejtik ki károsító hatásukat. Egy ember naponta 10 000 liter levegőt lélegez be. A levegő összetétele 78% nitrogén, 21% oxigén, a többi egyéb gázok. Ebből adódik, hogy egy ember 2 100 liter oxigént lélegez be naponta. Ez 2,1 köbméter. Az emberiség naponta 13-15 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el. Nem levegőt, oxigént. Ha tovább számolunk, akkor 5518,8 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el az emberiség egy év alatt. Egy ötven éves fa egy ember oxigén szükségletét termeli meg egy vegetációs idő alatt. Egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeren, egy óra alatt. Ezek borzalmas nagy számok. Viszont érdemes elgondolkodni rajta. Igaz, hogy nemcsak a fák termelnek oxigént, hanem az óceánokban élő planktonok is. Nem akarok tovább a számokba belebonyolódni, csak annyit, hány ember él a Földön, hány olyan eszköz közlekedik a Földön, amely oxigént fogyaszt, hány állat él, mely szintén oxigént fogyaszt, és itt kell megemlíteni még mindent, ami ég, és szintén oxigént fogyaszt, pl. erdőtüzek. Összevetve: vajon kellően becsüljük-e a Földünk által nyújtott élethez nélkülözhetetlen oxigént? Vagy csak tudomásul vesszük, hogy ez a gáz csak úgy van? Az a tökéletes űrhajó, amely több mint 7 milliárd embert visz a hátán, vajon meddig képes tökéletesen működni? Egy nyilatkozatot idéznék. „Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre. Ezt nyilatkozta a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója.

Érdekes megállapítás. Biztos sokkal nagyobb tudású, mint én, de azért lenne kérdésem. Mégpedig az, hogy lehetséges ez? Ugyanis, ha a klímaváltozás miatt elpusztulnak a planktonok, ha kiirtják az erdőket, ha elfogy az oldott oxigén, akkor nincs utánpótlás. Ez pedig nem évmilliókban mérhető. Sajnos. Az óceánokban nagy mennyiségű oldott oxigén van. Lehet, hogy nem mondok butaságot, ha összefüggést keresek a Földön fogyó /tüzek, emberek, állatok, járművek, stb. által elfogyasztott/ oxigén, és az óceánokból egyre gyorsabban eltűnő oxigén között. Ugyanis, ha a légkörből elkezd fogyni, akkor az óceánokból pótlódik. Ez azonban nem mehet a végtelenségig, mert egyre nagyobb a fogyasztás, és egyre kevesebb a termelés. A kettő közti különbség fogyás.  Vannak, un. holt övezetek, mint a Mexikói-öböl, ahol az oxigénszint annyira alacsony, hogy az állatok megfulladnak. Sajnos nem találtam olyan leírást, mely meghatározná, hogy mekkora az az oxigénszint, ahol még meg lehet élni. Vélhetően ez olyan 5%-os értéknél lehet. Hogy miért?  A világ legmagasabb csúcsát már megmászták oxigénpalack nélkül. Tehát ott még van annyi, hogy az ember, életben maradjon. Mivel ez a magasság 8848 méter, így feltételezhető, hogy 9000 méteres magasságban már az oxigén jelenléte 5-6%. Ez még éppen elegendő az élethez.

Éppen egy utcai séta során figyeltem fel a következő dologra. A közmunkások kivonultak az utcákra és takarítottak. Ez nagyon jó dolog, mert szép, tiszta a környezet. Aztán egy érdekes dologra lettem figyelmes. Ugyanis a faleveleket egy belső égésű kis szerkezettel fújták egy helyre, hogy könnyebb legyen összegyűjteni. Igen, csak közben hihetetlen mennyiségű szálló por kerül a levegőbe. Ez pontosan ott történik, ahol az emberek jönnek, mennek a járdákon, illetve kismamák tolják a babakocsit, benne a kisgyerekkel. Ilyenkor nemcsak a nagy porszemcsék kerülnek a levegőbe, hanem a sokat emlegetett szálló por PM10-es, és PM2,5-es méretű részecskéi is. A nagy porszemcsék súlyuknál fogva aránylag hamar leülepednek, de az említett fajtájú részecskék nem. Ezáltal, még ha a tisztítás után sétálunk az adott szakaszon, akkor is belélegezzük ezt a fajta szálló port. Tudom, ez a művelet nagyban elősegíti a terület rendbe tételét, de a másik oldalon nagy kárt okoz. Szerte a nagyvilágban gondot jelent a szálló por mennyisége. Sajnos sok mindent nem lehet tenni ellene, hiszen sok esetben olyan helyekről kerül a lakott területekre, amelyek több kilométerre, vagy több tíz kilométerre vannak a lakóhelytől. Nem beszélve az erdőtüzek, vulkánkitörések, külszíni bányászat során keletkezett porról. Ezeket a szél akár több száz kilométerre is elszállítja. A nagyvárosokban pedig a közlekedés okozza ennek a szálló pornak a jelenlétét. Milyen érdekes? Nincs életünknek olyan területe, ahonnan ne káros anyagok behatása érne. Élelmiszerekből, ivóvizekből, levegőből kerülnek szervezetünkbe ezek az anyagok. Milyen anyagok vannak jelen a levegőben?

 

Ezek a fő összetevők. Itt a szálló por fogalmat két részre kell bontani. Van a PM10 és a PM2,5. Mindkettő nagyon veszélyes, de a PM2,5 ami nagyon veszélyes. Ugyanis ez már annyira finom por, hogy le tud hatolni a tüdőig, és nem ürül ki. Viszont itt sincs teljes összhang. Bár vannak olyan kimutatások, melyekben szerepel a szén-monoxid, de szerintem egy fontos szennyező anyag kimarad a listából. Ez pedig a szén-dioxid. Kezdtem utána érdeklődni, hogy ez miért van. Volt olyan válasz is szakértőtől, hogy ez a gáz a légkör természetes alkotó eleme. Ennek ellenére most sem tudom hova tenni ezt a meghatározást. Ugyanis, döntő szerepe van a globális felmelegedésben, méghozzá tetemes mennyiségben. Ez a legfőbb „ellenség” az üvegházhatású gázok tekintetében. Akkor miért nem tartják nyílván a légkörben lévő koncentrációját? Persze az is lehet, hogy én nem értem. Valahogy mégis furcsa. Ahogy említettem, a finom szálló por nemcsak azért veszélyes, mert mindenhova behatol, hanem azért is, mert szállító közegként mindent magával visz. Pl. egy veszélyes hulladéklerakó porát is, illetve ott is kialakulhat ez a finom anyag a száradás következtében, amit aztán a szél igen nagy távolságokra el tud szállítani. Lásd, időnként a szaharai por is megjelenik hazánkban.

Látható, hogy sajnos vannak olyan helyek a világban, ahol igen magas értéken van a finom szálló por. Hazánkban is sok alkalommal lehet tapasztalni a szennyezett levegőt. Ez főleg a városokat érinti. Több esetben olyan magas értékeket lehet mérni, ami már veszélyes az emberek egészségére. Ilyenkor várjuk a szelet, hogy elfújja a szmogot. A világ számos nagyvárosa küzd ezzel a jelenséggel, de jelentős megoldás még sehol sem született, ugyanis a szennyező anyagok légkörbe juttatása jelenleg is gőzerővel tart. Vajon mennyire változhatott meg a levegő összetétele. Ugye emlékeznek, 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék egyéb gázok. Na, ez az egyéb gázok lehet a nagyon érdekes. Ugyanis a feltüntetett gázok nehezebbek az oxigénnél, ezért talaj közelében vannak, azaz, azon a helyen, ahol az emberek közlekednek, élnek. Itt már sok esetben nem beszélhetünk tiszta levegőről. Nézzük meg azt a helyzetet, ami jelenleg zajlik a világban. A globális felmelegedés miatt nő a tengerek és óceánok hőmérséklete, nő az aszály miatti erdőtüzek száma, a világon egyre több fát vágnak ki, nő az energiaigény, nő a lakosságlétszáma. Ezzel párhuzamosan a melegedés miatt csökken a planktonok tömege, az erdők területe, ami az oxigén termelés legfontosabb helye. A felsoroltak miatt növekszik a káros anyag kibocsátás, egyre több oxigént használunk el, mely abban már jelentkezik, hogy annyi a szennyező anyag jelenléte légkörben, amennyivel kevesebb az oxigén. Nincs annyi oxigén termelés, pontosan a miatt, mert csökken az oxigént előállító területek nagysága és mennyisége.   

2022.03.11.

Az energia

Az emberiség eddig 120 milliárd tonna kőolajat használt el. 140 milliárd még kitermelhető egyes becslések szerint. A széleskörű szakmai becslések szerint az eddig elhasznált szén mennyisége 700-1000 milliárd tonna, ami még rendelkezésre áll, az úgy 5000-8000 milliárd tonna. Sajnos a földgáz eddigi felhasznált mennyiségére nem találtam adatokat. Talán inkább érdekes annak magyarázata, hogy hogyan alakultak ki ezek az energiahordozók. Úgy tanultuk, hogy a kőolaj elhullott állatok tetemeiből, a szén pedig növényekből alakult ki. Nem szeretném sokáig húzni ezt a témát. A lényeg: vajon hogy alakulhatott ki a kőolaj akkor, amikor nem egy helyen történt az állatok pusztulása, nem beszélve arról, hogy akkor is voltak dögevők, tehát mielőtt még bármi történt volna, eltakarították a felszínről. Ezáltal egyetlen egy állat sem kerülhetett olyan mélyre, ahogy tanították, hogy nagy nyomáson, és levegőtől elzárt közegben kőolaj legyen belőlük. Említik a planktonok tenger mélyére került példányait. Mindent egybevetve, nem kerülhetett akkora mennyiségű állati tetem a föld alá, melynek révén akkora mennyiségű kőolaj keletkezne, mint amiket felszínre hoztak, és ami mennyiség még van, és folyamatosan termelik. Ez vonatkozik a földgázra is. A szén esetében is hasonló a helyzet, hiszen hatalmas széntelepek vannak földrajzilag teljesen elszórt helyeken. Ez még valahogy magyarázható, hogy földcsuszamlások, földrengések által elmozdult talajrétegek által a növényzet oxigéntől elzárt helyre került, és kialakultak a különböző széntípusok. Összevetve, egyre inkább valószínűsíthető, hogy a fosszilis energiaforrások kialakulása teljesen más formában jött létre. Megjegyzés: vajon az évtizedeken keresztül tanított elmélet a kőolaj kialakulását illetően, csak blöff? Valószínű ezen a területen is vannak még érdekes felfedezések, és érdekes dolgok. Egy biztos. Az emberiség energiaigénye egyre nagyobb. Azt is meg kell fontolni, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból mennyit használjunk fel, hiszen a környezet, a légkör eléggé károsodik ezek miatt. Melyek a fő alternatív energiaforrások? Napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus-erőművek.

Napenergia: napelem-áramtermelés, napkollektor-háztartási melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés.

Szélenergia: szélerőmű

Vízenergia: mozgási energia, hullámzás, áramlatok a tengerekben

Bioenergia: fa, növényi olaj, biodízel, biogáz

Egy lényeges megjegyzés. Mind a négy energiaforrás korlátlan lehetőségeket biztosít, és állandóan rendelkezésre áll. Van egy nagyon figyelemre méltó szempont. Ez nem más, mint az egységnyi energia előállítás során keletkező szennyezőanyagok mennyisége.

Látható, hogy mekkora eltérés, illetve többlet keletkezik a hagyományos, és a megújuló energiaforrások előállítása során, a legnagyobb szennyező anyagból, a szén-dioxidból. Ennek fényében talán érdemes egy kicsit elidőzni ezen a témakörön. Igen erőteljesen szorgalmazzák a „tiszta” energiatermelést. Vannak célkitűzések, de elég lassú a megvalósítás. Már a 90-es évek végén megjelentek a napelemek különböző változatai. Érdekes, hogy azóta eltelt közel 30 év, és az egyes adatokból látszik, hogy nem igazán terjedt el, még világszerte sem. Még ott sem, ahol az anyagi keretek ezt megengednék. Talán nem kell mondanom, hogy miért. Ez a négyféle energiafajta nagyon sok hagyományos energiaforrást ki tudna váltani. Miért írom azt, hogy ki tudna? Mert elég nagy ellenállás van még most is ezekkel az energiahordozókkal kapcsolatban. Sőt! Vannak olyan intézkedések, melyek egyszerűen lehetetlenné teszik bizonyos energiafajta fejlődését. Itt konkrétan a szélenergiáról van szó. Valahol azt sem lehet megérteni, hogy éppen azok is elleneznek dolgokat, akik amellett kampányolnak, hogy több alternatív energiaforrást kellene bevonni. Biztos vagyok, hogy van megfelelő megoldás, csak éppen le kellene ülni, és át kellene beszélni. Sajnos ez a fajta kommunikáció eléggé akadozik hazánkban. Azért valami elmozdulást lehet észlelni. Ez egyértelműen a napelemek, napelem parkok tekintetében jelentős. Nagyon nagy szükség van erre, hiszen egyre inkább ezeket az energiaváltozatokat kellene használni a környezet védelmére is. Hogy mennyire szükség van rá, mi sem bizonyítja jobban, hogy némely országok nagyon is meglátták a lehetőséget ezekben az energiahordozókban. Hazánkban két energiatípust lenne célszerű üzemeltetni. Szél- és napenergiákat hasznosító berendezéseket. Sajnos a szélenergia hazánkban nem használható. Jogszabályi rendelkezések gátolják telepítésüket. Marad a napenergia. Csak néhány összehasonlítás. 

Egy terawattóra= egy billió wattóra. Ez pedig érthetőbben 1 milliárd kilowattóra. Egy 4 fős család 350 kWh áramot fogyaszt havonta. Hazánk éves áramfogyasztása 2018-ban 45,4 terawattóra volt. Hogy mekkora lehetőség van a megújuló energiaforrások terén, mi sem mutatja jobban, hogy Németország közel csak napenergiával megtermelte hazánk évi áramfelhasználását. Itt nem a terület a fontos, hanem a telepített naperőművek száma. Ebből is látszik mekkora lehetőségek vannak ezeken a területeken. Ja, és a napenergia ingyen van. Hazánkban évi 2100 óra a napsütéses órák száma. Ez éves szinten 13.000kW/m2 hőmennyiséget jelent. A földfelszín által elnyelt napenergia 3,85x1024 Joule. A Földre jutó egy óra napsugárzás több energiát jelent, mint amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál. Hazánkban a déli-délkeleti, azaz, az Alföld a „legfényesebb” terület. Itt 2400-2500 a napos órák száma évente. Érdemes odafigyelni erre. A most következő adat a legfontosabb. Az éves napsugárzás vízszintes felületre kb.1280kWh/m2/év. Ezt növelni lehet, ha 45fokos szögben, és déli tájolású a napelemünk. Így még növelhető kb.1370kWh/m2/év értékre. Ez már komoly energia. Köznapi nyelven mit jelent ez? Egy 160 literes hűtőszekrény napi áram fogyasztása 0,5-0,8kWh. Ha 0,8kWh/napenergia felhasználással számolunk, akkor 1712 napig működtethető a hűtőszekrényünk annyi energiával, amennyit a Nap szolgáltat egy négyzetméterre egy év alatt. Ez több mint 4 és fél év. Ebből is látható, milyen őrült energia nyerhető a Napból.

 

Déli tájolású, 45fokos szögben a napi sugárzás energiája

Télen

1,8kWh/m2

Tavasszal

4,6kWh/m2

Nyáron

5,5kWh/m2

Ősszel

3,3kWh/m2

     

     Valamit még meg kell jegyeznem. Nem volna szabad elhanyagolni ezt a lehetőséget. Adva van egy szinte korlátlan energiaforrás, csak élni kell a lehetőséggel. Azt hiszem, hogy az alábbi táblázat a mellett szól, hogy hazánkban egyre nő a napsütéses órák száma, így érdemes ezt az energiát egyre jobban kihasználni.

 Sajnos hazánkban is alkalmazható másik energiaforrás a szélenergia lenne. Teljesen ledöbbentett egy kijelentés. A szélerőművek nem illeszkednek a tájképbe. Ezt egy államtitkár mondta. Ez egy olyan nagyfokú hozzá nem értést mutat, amely példátlan. Ilyet kijelenteni olyan szakmai öngól, amit nem lehet kommentálni. Ebből is látszik, hogy mennyire nem szakmai szinten zajlanak az energetikai kérdések. Főleg nem az alternatív energia kérdések.  A szélgenerátorokkal és szélerőművekkel kapcsolatban néhány szó. Biztos sokan vannak, akik jóval több információval rendelkeznek, mint én ezekről a berendezésekről. Én azt a részét szeretném kihangsúlyozni, ami gátolja ezeknek a remek találmányoknak az üzemeltetését, működtetését. Meglepődve olvastam a következőt: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának 1. §-val:

„(4) Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”

Forrás: Magyar Közlöny 2016. szeptember

Ez annyit jelent, hogy az országban sehol nem lehet szélerőmű parkot építeni, mert a távolság miatt ilyen terület nincs, azaz, a települések olyan távolságokban vannak egymástól, hogy ütközik a jogszabályba. Ez vonatkozik az úgymond ipari jellegű szélgenerátorokra. Van azonban olyan szélerőmű, amelyik háztartásokat látná el energiával. Na, erre is van egy érdekes szabályozás. A házi használatra szánt szélgenerátor biztonságos működésének feltétele, hogy épülettől, tereptárgyaktól legalább 150 méterre legyen elhelyezve. Ekkora védőtávolságot mindenképpen be kell tartani. Magyarul ez sem kivitelezhető, mert egy településen belül a házak közelsége eleve kizárja a telepítést. Ez csak a két legfontosabb tény, ami erre a dologra vonatkozik. Az is érdekes, hogy tanulmányok sokasága mutatja ki, és ráadásul foglalkoznak is vele, hogy milyen lehetőségek vannak, annak ellenére, hogy elviekben nem is működhetnének. Sőt! Még azt is kimutatják, hogy mennyivel nőtt a kapacitás, holott újak nem jöhetnek létre, illetve nem telepíthetnek. Nem érdekes? Akkor miképpen emelkedik az energiatermelés? Hát ezt egyelőre nem tudni. Vajon mi az oka annak, hogy ennyire háttérbe szorul, sőt egyenesen tiltva van a megújuló energiaforrásoknak ez a fajtája. Világszerte szorgalmazzák, hogy minél több úgymond „zöld energiát” használjunk. Vajon kis hazánkban miért gátolják ezt? Egy érdekes megjegyzés ezzel kapcsolatban. Jó néhány évvel ezelőtt híre ment, hogy néhány Nyugat-Európai országban leszerelik a szélgenerátorokat. Rögtön megjelent egy tájékozatlan újságíró tollából, hogy lám-lám, valami tényleg nem stimmel ezen a téren. Majd néhány nappal később kiderült, hogy azért szerelik le, mert nagyobbakat telepítenek a helyükre. A szakmaiság és a tájékozatlanság ékes példája ez. A baj az, hogy ez minden területen jelen van. Mivel a szabályozás ilyen, felmerül a sokszor emlegetett bizonytalan jogi környezet. Összegezve: a jelenlegi, és olvasott jogszabályok szerint ma semmilyen szélerőmű nem telepíthető hazánkban.

 A következő táblázat megmutatja a hálózatra kapcsolt szélenergia kapacitásokat 2019 első felében.

Látható, hogy mekkora energiát lehetne termelni a szél segítségével.

Forrás: NFM

Hazánk éves energiafelhasználása 446,5 PJ. Ez hatalmas energia. Egy kicsit érthetőbben. Ez az érték 446,5 milliárd kilowattóra. Az igény pedig egyre inkább nő, tehát érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire akarjuk kihasználni a természet adta lehetőségeket. Szerintem ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy ezeket az energiahordozókat hatékonyan, és gazdaságosan ki lehessen használni. Ki is kell.

2022.03.04.

Mi van a levegőben?

Sajnos azt kell mondani, hogy nagyon sok olyan minden, aminek nem kellene ott lenni. A fűtési szezon beköszöntével egyre nagyobb a légkör terhelése. A háztartások mindegyikében a fűtés alkalmával káros anyagok termelődnek. A hagyományos tüzelőanyagokkal nincs baj, hiszen a régmúlt időkben is vagy fával, illetve szénnel tüzeltek. Ezek káros anyag kibocsátása elenyésző a nagy üzemek, gyárak, erőművek mellett. Azért írom, hogy káros anyag, mert ebben a kérdésben sajnos a háztartások előbbre járnak. Vajon miért? Ez nagyon egyszerű. A háztartásokban fűtési szezon alkalmával nemcsak természetes alapú anyagokat égetnek el, hanem más egyéb anyagokat is. Bontott ablakokat, ajtókat, amin rajta van a festék, pozdorja lapokat, műanyagokat, rongyokat, és mindent, ami éghető. Ezekből származnak aztán a nagyon káros, a légkörbe kerülő gázok.

Látható, hogy ott van 3százalék, amely az egyéb kategóriába van sorolva. Itt történik az a nagymértékű káros anyag kibocsátás, ami jelentősen szennyezi a légkört.  Olyan gőzök és gázok keletkeznek, amelyeket egy adott régióban szinte lehetetlen ellenőrizni, és nem is ellenőriznek. A gázok mellett ott van a szálló por. Na, ez az, ami nagyon nagy problémát jelent. Mi is az a szálló por? Ezt úgy jelzik, hogy PM. A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés 10 mikrométer részecske átmérőjű szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A mikrométer a méter egy milliomod része. Hasonlításképpen a hajszál 80 mikron. Ez a particulate matter angolul, mely finomszemcsés anyagot jelent. Magyarul, a szálló por megnevezést az ülepedő portól való megkülönböztetésre használjuk. A 10 mikronnál nagyobb részecskék néhány óra alatt leülepednek, illetve fennakadnak az orrban és a szájban. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton.

A PM10-ről szó esett. A PM2,5 a veszélyesebb. Hogy miért? Látható a diagramon, hogy ezek a kis részecskék már lejutnak a hörgőkbe, majd a hörgő ágakba, végezetül a tüdőbe, és onnan nem kerülnek ki. Maradandó nyomot hagynak. Kialakul egy légzőszervi megbetegedés.

Ez a kimutatás önmagáért beszél. Nagyon megemelkedett azoknak a száma, akik idült alsó légúti megbetegedésben szenvednek. Sajnos ez az egyre nagyobb légköri szennyezés eredménye. Pontosabban a légkörben egyre nagyobb számban jelenlévő PM2,5-es jelölésű anyagoknak. Ez a szám már aggodalomra adhat okot. A szám azt mutatja, hogy hazánk lakosságának 6,12 százaléka szenved ebben a betegségben. Nagyon sok.  Sajnos ehhez a mérleghez még hozzá kell tenni az egyéb légúti és légzőszervi megbetegedéseket is. Ahogy látható, ezek is egyre növekednek. Az emberi szervezet nagyon érzékeny. Szinte minden apró változást megérez. A módosulatot, ha tudja, korrigálja, helyre igazítja, kijavítja. Van úgy, hogy sikerül, van úgy, hogy nem. Ez annak a függvénye, hogy közben még milyen egyéb, illetve a szóban lévő szennyezés csillapodik-e, avagy meg is megszűnik-e. Ha fennáll a szennyezés folyamatossága, akkor a javítás hasztalan, nincs eredmény, a szervezet károsodik. Itt lép képbe az orvostudomány. Valamennyire ez a szakterület javítani tud a helyzeten, de tökéletesre nem tudja visszaállítani az egészséget. Korábban egy orvosi konferencián volt alkalmam beszélgetni több nagy tudású orvossal. Sok kérdésem volt. Sajnos az idő rövidsége nem tette lehetővé, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjak. Egy kijelentés viszont nagyon megmaradt bennem. Egyikőjük azt mondta, hogy a gyógyszerek ugyan meggyógyítanak, de egészséges nem leszel. Milyen igaz? Az emberi szervezet akkor működne jól és hatékonyan, ha minden külső hatást önmaga tudna gyógyítani. Sajnos ez ma már nem létezik. A külső beavatkozás elengedhetetlen. Ez így van a légúti megbetegedések terén is. Sokkal jobban kellene vigyázni a Földön fellelhető, az embereket kiszolgáló légkörre, vízre és talajra.   

 

2022.02.25.

Oxigénhiányos területek

Talán furcsának tűnik ez a megfogalmazás, de sajnos már kialakultak a Földön olyan pontok, melyeknek környezetében nincs, vagy kevesebb az oxigén, mint kellene. Az elmúlt 50 év kutatása feltárta, hogy több mint a négyszeresére nőtt a holt, oxigén nélküli övezetek nagysága a világ óceánjaiban. Ez azért is fontos, mert az oxigén megközelítőleg 50 százaléka a tengerekből és az óceánokból származik. A part menti vizek oxigénhiányos térségei több mint tízszeresére nőttek az elmúlt 70 év alatt. Az oxigén csökkenése egyértelműen az emberi tevékenység következménye.

„A klímaváltozás és a vízszennyezés együttesen nagyban növeli a holt övezetek számát és méretét, mind a nyílt óceán, mind a part menti vizekben, ahol az oxigén túlságosan alacsony a tengeri élethez”.

Forrás: MTI

A legismertebb holt övezet a Mexikói-öböl térsége. Itt olyan alacsony az oxigénszint, hogy az állatok megfulladnak. Ez a terület élőlény mentes. A klímaváltozás következtében az óceánok felszíne egyre jobban melegszik, ennek következménye az algavirágzás, ami elfojtja az oxigént, amikor az algák elpusztulnak és lebomlanak. Ekkor elvonják az oxigént a környezetükből. Így oxigénhiány lép fel. A korallfehéredés is ennek a következménye. Van egy másik oxigénmentes övezet az Atlanti-óceán trópusi vizeiben is. A korábban említett algásodás másik fő oka a műtrágyák nagyfokú elterjedése. Ugyanis a nitrogén alapú műtrágyákat a csapadék a folyókba mossa, onnan pedig a tengerekbe, óceánokban kerül, melynek következménye, hogy elszaporodnak az algák. Ez pedig oxigén elvonással jár. Nagy kiterjedésű oxigénmentes övezetek találhatók a Balti-tengerben, az Adriai-tengerben, a Fekete-tengerben, az Atlanti-óceán nyugati partvidékein, az Arab-tengerben.

Forrás: MTI

Ez a szennyezés azt vonja maga után, hogy ezekből a térségekből eltűnik az élővilág, legfőképpen a halak. Ez viszont fontos emberi tevékenységet veszélyeztet, mégpedig a halászatot, mely az ezzel foglalkozó emberek megélhetését veszélyezteti. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel.  A fő szennyezőanyag a műtrágya. Ennek összetétele jelentősen nem változott az évek alatt. 60 százaléka nitrogén, 24 százaléka foszfor, 16 százaléka kálium. A felszín alatti vizekben is kimutatható a nitrát, pontosan a műtrágya hatalmas elterjedése és használata miatt. Jelenleg megközelítőleg 200 millió tonna nitrogén tartalmú anyag kerül a világtengerekbe. A klímaváltozást kísérő jelenség a melegedés, a tengereket és az óceánokat sem kíméli. Ennek következménye, hogy a melegebb vízben kevesebb az oxigén, ugyanis a melegebb víz kevésbé tudja megtartani az oxigént. A legfrissebb adatok szerint az óceánok oxigéntartalma 50 év alatt 2 százalékkal csökkent. A Nemzetközi Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az 1960-as években 45 alacsony oxigéntartalmú területe volt az óceánokban, ma ez már 700. Drasztikus emelkedés. A felmelegedő óceán oxigénvesztesége felborítja a víz alatti élet egyensúlyát. Van még egy tényező, ami növeli ezeknek a helyeknek a kialakulást, illetve gyakoriságát. Ez nem más, mint a szennyvíz jelenléte. Ez az elegy a benne lévő anyagokkal, melyek bomlása kis mértékben még hőt is termel, és amiben el tudnak szaporodni az algák, szinte ugyanazt az állapotot produkálják, mint a műtrágya. Ez a kétféle állapot alakítja rossz irányba azokat a régiókat, ahol oxigénhiányos területek alakulnak ki. Talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy sok érdekes esemény fog még történni bolygónkon a szennyezések miatt. Itt is sok esetben kémiai változások zajlanak, melyeknek hatása kiszámíthatatlan, és előre nem lehet számítani rá. Az egyes kutatások eredményeképpen fognak ezek a nem várt változások a felszínre kerülni.    

2022.02.11.

Súlyos a légszennyezés

Senkit nem szeretnék ijesztgetni, csak néhány dologra felhívni a figyelmet. Biztos sokan látták, hogy vannak már olyan országok, ahol szinte napi használat a szájmaszk. Ezt pontosan a szálló por miatt használják. Hogy miért? Csak néhány adat. A légszennyezettség miatt 1,8 évet veszítünk el az életünkből. Hazánk Európában a 4. helyen áll, ami nagyon rossz. Több százezer ember szenved a szálló por okozta megbetegedésektől, úgymint asztma, hörghurut, stb. Melyik szállópor fajta a veszélyes? Bár mindegyik ártalmas, de a PM2,5-es a legveszélyesebb. Ez azért van, mert ennek a pornak a mérete már elég kicsi ahhoz, hogy közvetlenül bekerüljön a tüdőbe, és onnan már nem kerül ki. Ennek mérete 2,5 mikron. Egy átlagos hajszál 80 mikron. A mikron a méter milliomod része, a milliméter ezred része. Nagyon kicsi. Éppen emiatt veszélyes. Több városban mérik a szálló por egészségre ártalmas szintjét. A PM2,5-es egészségügyi határértéke 25 mikrogramm/köbméter. Milyen szennyezőanyagokkal találkozunk a légkörben? Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por PM10, PM2,5, ózon, szén-monoxid, szén-dioxid. Ez utóbbit kihagyják a felsorolásból. Azt emlegetik, hogy szervesen hozzátartozik a légkörhöz, és nem mérgező. Csak egy megjegyzés. Nagyon sokat foglalkoznak az „üvegházhatásról”. A gépjárművek, amikből egyre több lesz, komoly mennyiségű szén-dioxidot termelnek. Ez azon a szinten van, ahol az emberek élnek, lélegeznek. Innentől kezdve érthetetlen, hogy miért nem mérik ennek a szintjét is. Ugyanis a szén-dioxid 10 százalékos koncentráció felett mérgező. A szén-dioxid a tiszta levegő 0,039 térfogat százalékát alkotja. Van itt egy fontos megjegyzés. A tiszta levegő. Azt hiszem, ezt mindenki belátja, hogy ettől már nagyon messze vagyunk, azaz, nagyon nem tiszta a levegő. Bizonyára azt már mindenki észlelte, hogy moziban, színházban, vagy valamilyen zárt helyen tartott nagyobb rendezvényen, ahol sokan vannak, fogy az oxigén, azt mondjuk, nehézzé válik a légzés. Sok ember hamar elhasználja a helyiség oxigénjét, és felhalmozódik a szén-dioxid. Ha a szokásos értékről 0,039 százalékról, 4-5 százalékra emelkedik a szén-dioxid koncentráció, akkor már szaporább és mélyebb a légzés. Egy nagyobb kereszteződésben vajon mennyi lehet az érték?  Mivel a szén-dioxid nehezebb az oxigénnél, ezért alulról tölti ki a légteret és kiszorítja az oxigént. Ilyenkor szokták mondani, hogy „nyissa már ki valaki az ablakot”. Az utakon ugyanez a helyzet. A rengeteg jármű kipufogó gázai lentről felfelé töltik ki a légteret, ezáltal fogy az oxigén. Ezt érezzük akkor, amikor sok jármű közelében tartózkodunk. Biztos észlelte már mindenki, hogy kirándulás alkalmával azt mondjuk, milyen tiszta a levegő. Igen, nincs annyi szennyező anyag a levegőben. Azért érdemes lenne mérni a szén-dioxid tartalmat úgy 1,5-2 méter magasságában is, hiszen itt tartózkodik az ember.     Van még egy érdekes dolog. Nem érteni, hogy miért a dízel autók a szenvedő alanyai a dolognak. Egy kimutatás leszögezi, hogy a „benzines autók 121,6 gramm/kilométer szén-dioxidot, a dízel autók 117,9 gramm/kilométer szén-dioxidot bocsátanak ki”. Forrás: European Environment Agency

Most akkor, hogy is van ez? Sőt! A 2016-os évhez képest a kibocsátott szén-dioxid 0,4 gramm/kilométer mennyiséggel nőtt is. Vagyis a gépjárművek szén-dioxid kibocsátása az intézkedések ellenére még inkább nőtt. Valami nagyon nem stimmel a rendeletek, szabályok, intézkedések körül, ugyanis csökkennie kellene az értékeknek, de ennek ellenére nőnek. Vajon a döntéshozók igazából mit tesznek a cél érdekében? Az adatok azt mutatják, nem sokat.

A legutóbbi mérések szerint, amelyet a Meteorológiai Világszervezet tett közzé, 2017-ben 405,5 ppm, 2018-ban 407,8 ppm, 2019-ben 415,56 ppm. Mit jelent a ppm? A ppm azt jelenti, hogy a kérdéses gázból hány molekula van az egy millió összes jelenlévő gázmolekulán belül. Ez a mérés a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy millió molekulából jelenleg 415 CO2 molekula van. Van, amit még szeretnék leírni. Szinte mindenhol más mértékegységet adnak meg. Liter, kilogramm, ppm. Bár a ppm most meg lett határozva, de ezzel nem lehet érzékeltetni, hogy vajon egy köbméter levegőben hány egység szén-dioxid van. 1m3 levegő 1,293 kg. Mivel a levegő egy keverék, így 78% nitrogén, 21% oxigén, és 1% egyéb gázok alkotják. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben van 780 liter nitrogén, 210 liter oxigén, és 1 liter egyéb gázok. Még másképpen. Egy köbméter levegőben van 1,008 kg nitrogén, és 0,285 kg oxigén. Az egyéb gázoknak elenyésző a súlya. Amit a hírekben hallunk, és amit olvasunk, az a „ppm” érték. Vajon ez kézzel foghatóan mit jelent? Azt jelenti, hogy 1milligramm/liter egyenlő egy ppm-el. Most értünk el oda, hogy világosan lássuk a légkörben található CO2 mennyiségét. Ez a mért adat szerint 415 ppm, azaz 415 milligramm/liter. Ez annyit jelent, hogy minden egyes liter levegőben 415 milligramm szén-dioxid található. Egy perc alatt 8 liter levegőt fogyasztunk el. Ez azt jelenti, hogy percenként 3320 milligramm CO2 kerül a tüdőnkbe. Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy naponta 4,78 gramm CO2-ot lélegzünk be. Ennyi idegen, káros anyag kerül a szervezetünkbe. Nem csoda, hogy erősen megnövekedett a légúti és tüdőbetegségek száma. Több ezer cikk, vélemény, szakértő leírás jelent meg ezidáig, és most már szinte naponta olvashatunk a klímavédelemről. Lejjebb kellene vinni, korlátozni kellene, oda kellene figyelni, fontos a megelőzés, stb. Ezekhez hasonló dolgokat hallunk, látunk, olvasunk. Vajon mikor fogunk hallani arról, hogy konkrét intézkedések történnek világszerte? Meddig kell várni erre?

2022.02.04.

A Föld egy nagy „kuka”

 

Az emberiség néhány tíz, egyes vélemények szerint néhány százezer éve lakja a Föld nevű bolygót. Ha tetszik, ha nem, azóta mindig valamilyen formában termelte a hulladékot. Kezdetben persze ennek semmiféle ökológiai kára nem volt. Aztán ahogy egyre többen lettünk, ez a fajta szemét is egyre csak gyűlt. Ez ma már komoly problémát jelent. Míg kezdetben olyan végtermékek jutottak valahova, amelyek a természetet nem szennyezték, addig ma már ez nem mondható el. Rengeteg olyan anyag van, ami jelentősen megnöveli a kockázatát annak, hogy komoly egészségügyi problémák alakuljanak ki. Időben nem kell nagyon visszamenni. Persze egész pontosan nem lehet meghatározni, hogy mikor, milyen mennyiségben termelt hulladékot az ember. Egy biztos. Fennáll az a tény, hogy a szennyezés, amióta az ember jelen van a bolygónkon, termelődik. Az igazi nagy változást az ipari forradalom idejére lehet tenni. Ekkor indultak mag a nagy gyárak, üzemek, ahol hatalmas mennyiségű szenet használtak fel, hiszen akkoriban a gőzgép jelentette az ipari jelleget. A légkörbe kerülő szén-dioxid ekkor kezdett nagy méreteket ölteni. A későbbiekben, ahogy a tudomány és technológia fejlődött, újabb káros anyagok kerültek a levegőbe. 

Az iparosodás őrült tempóban zajlott. A fejlődésnek nem lehetett ellenállni, még úgy sem, hogy már felmerült annak lehetősége, hogy nem csak a szén-dioxid felelős a légkör szennyezéséért. Több más anyag is megjelent, amelyek szintén elősegítették a Föld légkörének melegedését. Az erről szóló tudományos kutatások és mérések már az 1970-es években napvilágot láttak. Túlságosan nagy jelentőséget nem tulajdonítottak neki, ahogy manapság sem. Igen, ezt így ki lehet jelenteni, hiszen szinte egyáltalán nem változott azóta semmi a légkörünk védelmével kapcsolatban. Igaz, születtek megállapodások, de azt senki nem tartja be. Így ez a tény meddő próbálkozás.

Aztán egyre komolyabb vegyi anyagok láttak napvilágot. Ennek egyik fajtája a gyógyszer. Ennek a szernek az egyszerű ember számára a kezelhetősége varázslatos. Az viszont talán még érdekesebb lenne, ha tudnánk, hogy ezek a szerek hosszú távon mit okoznak. Félreértés ne essék. Nem a gyógyszerek ellen vagyok. Azok hihetetlen jó felfedezések, és még inkább az, hogy segítenek az embereken. Nem akarok belemenni, hogy hol, miképpen, és mennyit használnak, mert igen széles körben alkalmazható ez a technológia. Inkább azt szeretném érzékeltetni, hogy sok esetben már túlzott ezeknek a szereknek a jelenléte. Csak egy példa. Gyógyszert reklámoznak azért, hogy a vitaminok felszívódjanak. Vagy. Olyan krémet ajánlanak, ami a herpesz ellen jó, már akkor, amikor még meg sem jelenik. Ez egy kicsit túlzás. Igaz, nem is látni már ezt a reklámot. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy már igazából nem is tudják az adott területen dolgozók, és a reklámmal foglalkozók, hogy miképpen tudják az embereket rávenni arra, hogy vásároljanak minél több vegyi anyagot maguknak.  

Azt hiszem, ez a diagram önmagáért beszél. Csak még egy. A reklámidő jelentős része gyógyszereket mutat. Ez napi szinten történik. A szlogen: a megoldás. Vegyi anyag bevitelével kell egyes dolgokat megoldani. Hogy ennek a mikéntje miért alakul ki, illetve mitől lesz, az egy más kérdés. Fontos megjegyeznem, hogy úgynevezett újkori betegségek jelentek meg.

Ezek az újkori betegségek a laktóz érzékenység, a glutén érzékenység, az ételallergia, az asztma, az allergia. Ma már sajnos a gyerekek körében igen elterjedtek ezek a betegség típusok. Vajon miért? Úgy gondolom, ennek egyik alapja az élelmiszerekben található vegyi anyagok megjelenése. Csak felületesen néztem meg, hogy miket használnak az élelmiszeriparban adalékként. Adalékanyagok: színezékek, tartósítószerek, savanyúságot szabályozó anyagok, antioxidánsok, tömegnövelő szerek, zselésítő anyagok, stabilizátorok, sűrítőanyagok, ízfokozók, édesítőszerek, fényezőanyagok, csomósodást gátlók, csomagoló- és hajtógázok, lisztjavító szerek, zsírsavak, stb. Hát nem döbbenetes? Idővel felröppennek hírek, hogy bizonyos termékekben használt adalékanyagok milyen károsak. Sőt! Ma már szinte nincs is olyan termék, amibe ne lenne valamilyen káros, vagy rákkeltő anyag. Csak halkan jegyzem meg, hogy eléggé valószínű, hogy ez a sok vegyi anyag, amit megeszünk, megiszunk, okozhatja az egyes újkori betegségeket. Mondom mindezt azért, mert gyerekként ezekről egyáltalán nem hallottunk, és nem is tapasztaltunk ilyet. Táborozások alkalmával, amikor az ország különböző területeiről érkeztek gyerekek, egyáltalán nem volt téma, hogy valaki valamire érzékeny, valamilyen termékre allergiás. A reggelit, ebédet, vacsorát mindenki azonos módon fogyasztotta, azaz, nem kellett külön, különleges módon valamilyen ételt elkészíteni. Minden vegyi anyag veszélyes az emberi szervezetre nézve. Az egyik ilyen a mindenki által jól ismert műanyag. Gyakorlatilag a világ legmagasabb helyétől, a világ legmélyebb pontjáig megtalálható ez az anyag. Sőt! Ma már tudjuk, az az óceánok területén hatalmas kiterjedésű műanyag szigetek alakultak ki. 

Igen erőteljes növekedés látható a műanyaggyártásban. Bár a diagram nem érzékelteti eléggé, de ezidáig, illetve 2016-ig 8 300 millió tonna műanyag került gyártásra. Ennek elég kis hányada került újrahasznosításra. Legnagyobb részük mindenütt jelen van, úgy a szárazföldön, mint a tengerekben, óceánokban, hegyvidékeken, gyakorlatilag, ahol az ember megfordul, ott jelentkezik a műanyag hulladék is. A vegyi anyagok egyik nagy felhasználója a mezőgazdaság. Megbecsülni sem lehet, hogy mennyi növényvédőszert használtak fel eddig a világon. Vannak olyan rovarölő szerek, melyeket már betiltottak a túlzott mérgezés veszélyük miatt. Vajon mennyi lehet forgalomban, amiről nem tudunk? A növényvédőszerek, illetve a mezőgazdaságban használatos vegyi anyagoknak igen sokféle változata van. Úgymint atkaölő, algaölő, csalogató, baktériumölő, szárító, kioldó, gombaölő, gyomirtó, rovarölő, csigaölő, irtó, stabilizáló, talaj fertőtlenítő, talajjavító, hozamfokozó vírusvakcina, fonálféreg-írtó, növény-serkentő, növekedés szabályozó, sebkezelő, riasztó, rágcsálóirtó, stb. Nem tudjuk, hogy még milyenek vannak. A diagram hazánk növényvédelmével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Természetesen ezen kívül más anyagokat is felhasználnak.

Ha összevetjük az egyes területeken felhasznált vegyi anyagok milyenségét, mennyiségét, akkor beláthatjuk, hogy az emberi szervezet igen erősen meg van terhelve ezekkel az anyagokkal. Talán nem véletlen, hogy különleges betegségek alakulnak ki. Nem lehet tudni, hogy az egyes kemikáliák milyen hatással vannak az egyes szervezetekre. Az egyértelműen látható, hogy nincs pozitív irány. Sőt! Nem véletlen az a megállapítás, hogy Földünk egy nagy „kuka”. Annyi hulladékot termelnek az emberek, melynek kapcsán ilyen titulussal lehet jellemezni bolygónkat. Talán érdemes lenne jobban vigyázni rá!!!

2022.01.21.

A csapadék téli változata

Sajnos eléggé megtapasztalhattuk az utóbbi időben, hogy egyre kevesebb hó hullott, vagy egyáltalán nem, illetve csak nagyon kevés mennyiségben.  Valamit érdemes tisztázni. Itt arról a hómennyiségről van szó, amelyik tartósan meg is maradt. Az a hó formájú csapadék, amely leesett több centiméterben, de napközben el is olvadt, nem tartozik az ilyen kimutatások közé. Vajon ez az év mit hoz? Most ezt még megmondani nem lehet. Egy biztos, és most megint a tapasztalatokat említem. Úgy az 50-es évek végén egy esküvő eseményeit szeretném elmondani. Elég kis gyerek voltam még akkor. Arra viszont emlékszem, hogy nagyon tetszett a nagy hó. Volt is benne részünk. A házasulandók és a család elindult az akkor tanácsházának hívott intézménybe. ez olyan 7-800 méterre volt a háztól. A ceremónia olyan 30 percet vett igénybe. Előtte is esett már a hó, és takarítani kellett. A hazafelé úton aztán még inkább rákezdett, amit még a szél is vitt. Mire hazaértünk, szinte újra ki a kellett ásni a bejárati ajtót, hogy be tudjunk menni. Az utána következő években is volt mindig megfelelő mennyiségű hó. A szánkózás, a hógolyózás napi esemény volt. Bizonyára sokan emlékeznek az 1987-es év elejére. Igen nagy mennyiségű hó hullott. Semmi nem tudott közlekedni az országban. Igen nagy erőfeszítések árán indult el nagy nehezen a közlekedés. Másfél, két óránként kellett a havat eltakarítani a járdáról, hogy közlekedni lehessen. Ez folyamatosan tartott péntek délutántól, vasárnap késő estig. Szakadt a hó. Meg is volt az eredménye. A szél miatt sok helyen több méteres hótorlaszok keletkeztek. Majd következett a 2001-es év. Akkor is sok hó esett, de elmaradt egy kicsit a korábbitól. Majd a következő években is hullott jelentős hó.     

Azt meg kell jegyeznem, hogy hazánk területén is nagy eltérések mutatkoztak, és mutatkoznak nemcsak az eső formájában lehulló csapadékban, hanem a téli időszakban hó formájában lehulló csapadékban. A hóérzet is egy érdekes változat, hiszen ott, ahol jelentős szél is társul a hóeséshez, ott igen megnövekszik a hótorlaszok kialakulása, mely nagy területekre is kiterjedhet. Aztán még lehet gondolni a dombos, hegyvidékes területekre, ahol még komolyabb mennyiség eshet, illetve gyűlhet össze. A különbség elérheti a méteres nagyságrendet is. Sajnos, de nem nagyon jelentős a télen lehullott hó formájú csapadék. Mivel a globális melegedés hazánkat sem kerüli el, így várható, hogy a havazások kialakulásának helyei inkább a hegyvidékes területeken alakulhatnak ki.      

2022.01.14.

Az iható víz

Úgy gondolom, egyre inkább kell foglalkozni többek között bolygónk vízkészleteivel. Pontosabban az édesvíz tartalékokkal. Hogy ezek mennyire természetesek, és mennyire tartalékok, azt nehéz eldönteni. Egy biztos. Az édesvíz, illetve az iható víz egyre kevesebb. Földünk vízkészlete, beleértve minden vizet, 1,4 milliárd km3. A becsült vízkészlet több mint 97%-át óceánok és tengerek teszik ki (Ezek magas sótartalmuk miatt közvetlenül nem alkalmasak sem ivóvíz-, sem iparivíz-felhasználásra, még mezőgazdasági célokra sem.). Az édesvíz mennyisége csupán 3%-a a Föld vízkészletének, amelynek jelentős része (kb. 80%-a) a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5 %-a. Ez nagyon csekély. A felhasználható édesvíz egy kis része felhők, köd, vízgőz formájában az atmoszférában van jelen. Az édesvíz nagyobb része a felszín alatt található, illetve a felszínen tavak, folyók, folyamok stb. alakjában. Vízellátási célokra a felszín alatti vizek a jobbak, mivel a talajvízben még megtalálhatók a talajrétegből felvett, különböző szerves és szervetlen anyagok.

Ahogy említettem, az iható víz egyre kevesebb. Milyen vizet tud az emberiség közvetlenül felhasználni iható víz formájában? A kivehető vízforrások a felszíni, felszín alatti, és a gleccserek vize. Eleve a Föld vízkészletének 97 százaléka sós, tehát semmilyen célra nem alkalmazható. Annak tényét azonban érdemes lenne meggondolni, hogy milyen technológiával lehetne a tengerek vizét ihatóvá tenni, hiszen egy idő után több lesz a fogyasztás, mint a kitermelt iható víz, így súlyos vízhiány léphet fel. A víz viszont az élet számára elengedhetetlen. A légkör egyre nagyobb melegedése azt eredményezi, hogy a gleccserek egyre gyorsabban olvadnak, nincs meg az egyenletes lassú, természetes olvadás, amely lehetővé teszi a folyamatos vízkivételt. Helyette a gyors olvadás árvizeket okoz, gyorsan lerohan a nagy mennyiségű víz a tengerekbe, és keveredve a sós vízzel, már nem fogyasztható. Az árvizek miatti vízmennyiség sem használható, mert a víz szennyezetté válik.  

 

Ez a két diagram rávilágít arra, hogy mennyire kiszolgáltatottá válik, és vált az ember a természetnek. Sajnos ezek már olyan tények, amelyek méréseken alapulnak. Ezek már olyan változások, amelyek egyértelműen mutatják, hogy éppen itt az ideje valamit tenni annak érdekében, hogy ne alakuljon ki világméretű vízhiány. Azt tudjuk, hogy már sok helyen ki is alakult ez az állapot. Valamit érdemes itt megemlíteni. A globális melegedés miatt a sivatagok is erőteljesen növekednek. Kérdezhetnék, ez hogy illeszkedik az iható vizek témájához? Sokan talán lebecsülik, de igen nagy jelentősége van a talajnedvességnek. Az ok igen egyszerű. Az adott terület klímája megváltozik, ezáltal a csapadékképződés is, amely elősegíti a talajvíz feldúsulást, ami elsődleges vízkivételi hely. Erre már van egy kezdeményezés, amely az egész szaharai területet átszeli az Atlanti-óceántól egészen a Vörös-tengerig. Hatalmas vállalkozás. 8000 kilométer fásítás. Ennek 15 százaléka már megvalósult. Az összefogás nagy dolgokra képes. Ez is egy ilyen. A másik fontos dolog, hogy ott is van víz. A sivatagos területektől vissza lehet hódítani a földeket, és termővé tenni. Sőt! Mivel a sós vízből rengeteg van, el lehet érni azt, hogy napenergiával az emberek és a növények számára egyaránt iható, és locsolásra alkalmas vizet lehessen előállítani nagy mennyiségben. Azokon a területeken napsütésben nincs hiány.

Az is megfigyelhető, hogy az egyes folyók, folyamok vízhozama lecsökken. Lehet, hogy furcsának tűnik, de így van annak ellenére, hogy az olvadás jelentős. Ugyanis itt is jelentkezik az az állapot, hogy az olvadék igen gyorsan leszalad a medrekben a tengerekhez, és nincs kellő idő ahhoz, hogy leszivárogjon, felszín alatti vizeket hozzon létre. Erre is lenne megoldás. Ez pedig nem más, mint hatalmas víztárolókat építeni, illetve természetes mélyedésekkel kihasználni az ilyen árvizek okozta többlet vizet, illetve csapadékot. Még a mai világban is vannak területek, ahol ciszternákban gyűjtik össze a vizet későbbi felhasználásra. Ez a módszer nem újkeletű, csak éppen feledésbe merült. Egy a lényeg. Lehet, és kell megoldásokat találni az iható vizek tárolására. Ez azért is fontos, mert a Föld lakossága folyamatosan emelkedik. A lakossági, az ipari, a mezőgazdasági vízfelhasználás szintén.

Úgy gondolom, ehhez a diagramhoz nem kell magyarázat. Lehet számolgatni, hogy mennyi víz fogy el világszerte, és ez csak az egyes termékek emberi fogyasztásra történő felhasználása. Ehhez hozzájön a háztartások napi fogyasztása. Hatalmas mennyiség. Hazánk a vízben szegény országok közé tartozik, miután a természetes körforgásban kevesebb, mint 1000 m3/fő/év csapadék jut az ország területére. Az ország felszíni vízkészletének több mint 90 %-a külföldről származik. Folyóink vízminőségét és mennyiségét nem tudjuk szabályozni. Hazánk vízigényét jelenleg a Duna és Tisza biztosítja. Mivel ezeknek a folyóknak a vízmennyisége csökkenni fog, így fennáll a veszélye annak, hogy vízhiány léphet fel, illetve aszályos területek jöhetnek létre. 

2022.01.07.

A csapadék mennyiségének megváltozása

Lassan már teljesen természetes, hogy körülöttünk minden változik. Szokták mondani, hogy minden mozgásban van. De ennyire? Az éghajlatunkat befolyásoló tényezők egyike a csapadék. Mindig is fontos volt, hogy mennyi eső hullik egy adott területen. Nemcsak a kis háztáji kertek, hanem a nagy szántóföldek, legelők, erdőségek is igénylik a vizet. Sőt! A lakosság gabona, zöldség és gyümölcsféleségeinek mennyisége és minősége ettől függ. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaságból élők, és az ebben az ágazatban dolgozók nagyon is figyelemmel kísérik a csapadék hullását. Ha egy kicsit visszamegyünk az időben, úgy 50-55 évet, akkor sok érdekességet találunk az időjárással kapcsolatban. Kezdjük az ősszel. Az iskola kezdést követően nem kellett sokáig várni a nagy esőzésekre. Persze voltak szép napos időszakok is, de jelentős mennyiségű csapadék hullott az őszi hónapokban. A szőlővel foglalkozó gazdák azt figyelték, mennyire tudják kitolni a szüretet, hogy minél tovább tudják tőkén tartani a fürtöket, és tovább érjenek. Az eső akkor már nem tett jót ennek a növénynek. Tudták, mikor kell elkezdeni a szüretet. Lehetett rá számítani, hogy mikor kezdődik igazából az esős idő. Megteltek a kisebb és nagyobb tavak. Vitorlás hajókat készítettünk, és azokkal játszottunk. Sok esetben már november első heteiben megérkeztek a fagyok, és egy kevés hó is. Nem volt tartós, de jelezte az idő, hogy készülni kell a télre. Majd úgy december elején már komolyabb fagyok is voltak, oly annyira, hogy a leesett hó már meg is maradt. Aztán már nem volt megállás. A karácsony mindig fehér volt, komoly vastagságú hólepellel. Szerettünk hógolyózni, szánkózni, korcsolyázni. Az eső által feltöltött tavak befagytak. Csak egy megjegyzés. A lehullott hó megvédte az ősszel elültetett terményeket, valamint megalapozta a talaj nedvességtartalmát a tavaszi időszakra. Aztán ahogy telt az idő, vártuk a tavaszt. Úgy február közepe vége felé már lehetett érezni, hogy változás jön. Így is volt. Elkezdődött az olvadás. Mindezt csak azért írtam le, mert ez volt egy jelentős időszak. Az őszi esők és a téli havazások.

  

Mondhatjuk, hogy a 60-70-es évek környékén komoly telek voltak, szeles, hideg, nagy mennyiségű hóval. Láthatjuk, hogy az 1970-es évhez képest 2019-ben 153mm-rel kevesebb csapadék hullott. Ez jelentős. Hogy miért? Mert egy milliméter eső egy liter vizet jelent négyzetméterenként. Nem kevés. Aztán ahogy teltek az évek, egyre inkább lehetett tapasztalni, hogy változások lépnek fel. Ez már a 90-es évek közepe felé volt inkább érezhető. Egyre többször volt olyan tél, hogy alig, vagy egyáltalán nem volt hó. Egyre melegebbek lettek a nyarak, kevesebb csapadék hullott. Ahogy láthatjuk, a 2000-es évtől kezdődött el egy folyamat. A talaj fokozatosan veszítette el a nedvesség tartalmát. Több egymást követő évben komoly vízhiány lépett fel. Nagyon kevés csapadék hullott. Ez erőteljesen kihatott a mezőgazdaságra. A szántók, a legelők, az erdők vízhiánnyal küszködtek. Ez a folyamat még a mai nap is tart. Mit lehet tenni? Mivel egyre inkább lehet arra számítani, hogy melegszik az idő, kevesebb csapadék hullik, a növényeknek viszont vízre van szükségük a növekedésükhöz, érésükhöz. A megoldás az öntözés.

 

Ahogy látható, ez igen kevés. Sőt! Jelentősen csökkent az öntözött területek nagysága az utóbbi közel húsz évben hazánkban. Sajnos azt kell mondani, hogy a melegedés által okozott vízhiány globális jellegű. A nagy veszély, hogy az iható víz fogy jelentősen. Egyre inkább növekednek azok a területek, ahol már kockázati tényezőként tartják számon a víz jelenlétét. Rengeteg mindent magával vonz a vízhiány. A mezőgazdasági területek csökkenését, az ebben az ágazatban dolgozók megélhetését, a hiány miatti elvándorlást, a termények csökkenését, és minőségüknek romlását, belső, és külső viszályokat, sivatagosodást, stb. Hazánkban is fellelhetőek már a vízhiány jelei. Konkrétan már tavak száradnak ki. Az elképzelhető volt, hogy nyár végére egy tó kiszárad, de az, hogy áprilisban porol a tómeder, az már nem. Pedig van rá példa. Sajnos egyre több. Jelenleg 244 tó van nyilvántartásban, hazánkban kb.1171 négyzetkilométeres vízfelülettel. Ezek között a tavak között nagyon sok olyan van, amelyek a közeljövőben nem képesek fennmaradni, és kiszáradnak. Hogy miért? Mert egyszerűen nincs utánpótlás. Zárt rendszert képviselnek. Több olyan tóval találkoztam, melyekhez valamikor tartozott egy patak, mely táplálta a hiányzó vizet. Ezeknél csak idő kérdése, hogy mikor fognak kiszáradni. Ez az idő viszont nagyon rövid. Talán néhány év. A nagyobb tavaink egyelőre nincsenek veszélyben.

Valami jelenség azért ezeken a helyeken is elindult. Az algásodás és az iszaposodás. Megint csak egy gyerekkori élmény és megfigyelés. A Dunát rendszeresen kotorták. Ez azt jelentette, hogy ment a hajó, egy uszály volt hozzákötve, és a mederből kitermelt sódert ebbe a tároló rendszerbe tették. Több dolgot is megoldottak ezzel a művelettel. Építési alapanyagot állítottak elő, alaposan felkavarták az iszapot, ezzel bőséges táplálékot szolgáltattak a halaknak, plusz oxigént juttattak a vízbe a munkálatok során, nem engedték eliszaposodni a medret, ami nagyon fontos volt. Ma ez hiányzik. A növényzet túlzott növekedése, a pangó és a lefolyástalan víz melegágya annak, hogy elhaljon egy folyamszakasz, egy tó. Ennek is láttam élő példáját, nem is egyet. Mindezek úgy függnek össze a csapadékkal, hogy az eső egyre kevesebb, illetve kialakulni látszik egy olyan folyamat, melynek az az eredménye, hogy lokális csapadékgócok alakulnak ki. Mit jelent ez? Egyszerűen azt, hogy egy kis területen esik csak az eső. Ez az irány egyre inkább kirajzolódik hazánkban. Ennek fő iránya dél-nyugat, észak-keleti vonal. Ehhez még hozzájárul, hogy megváltoztak a körülmények is. Emlékszem gyerekkoromban, vagy kissé későbben, az esők nagy területeket érintettek. Ez abból volt tudható, hogy munkatársaim nagyon sok irányból jártak egy helyre dolgozni, és emlegették az előző napi esőt. Ebből egyszerűen lehetett tudni a csapadék nagyságát, kiterjedését, mennyiségét. Mára ez úgy módosult, hogy kis területen, rövid idő alatt igen nagy mennyiségű eső hullik.

Azt hiszem, eléggé jól szemlélteti a diagram, hogy ez mit jelent.  Az éves csapadék mellett az értékek igen magasak. A feltüntetett értékek azt jelentik, hogy egy négyzetméterre hány liter eső esett.  Ha csak a legkisebb értéket vesszük, az is 110 liter egy négyzetméterre. Ez nagyon sok. El lehet képzelni, hogy a hegyvidékes, vagy dombos területekről milyen mennyiségű víz zúdul le a völgyekbe. Hogy miért? Mert a nagyon rövid idő alatt lehullott csapadékot a talaj nem képes elszívni, egyszerűen átszalad fölötte, és keresi a legalacsonyabb helyeket, csatornákat, vízmosásokat, amit rövid idő alatt megtölt, sőt, kiárad, és végzi romboló munkáját. Ilyenről az utóbbi években egyre többet hallani, látni. Mitől van ez? Nagyon egyszerű. Korábban a szántóföldek szélein vízelvezető árkok voltak. Ma ezek be vannak szántva. A patakok medrei ki voltak tisztítva. Most tele van gazzal, náddal, sok esetben fákkal, szeméttel. A természetes vízfolyások is ki voltak tisztítva. Ma szintén tapasztalatból mondom, tele vannak bokrokkal, szeméttel. Ezeket nem véletlenül tartották rendbe. Tudták, ha jön egy nagyobb eső, ezek biztosították a víz gyors lefolyását. Ma ez lehetetlen. Látni. Egyszerűen nem törődnek ezekkel. Az eredmény, a patak kiárad, és elönti a települést. Sőt! Nem is egyszer. Vajon miért nem lehet erre odafigyelni? Sajnos az emberi hozzáállás olyan lett, hogy még annak ellenére is, hogy kára származik, nem tesz azért, hogy a településén és környékén egyszerűen megtisztítsák a medreket. Azt mondják, nem az ő dolguk. Inkább mondják, hogy mit kellene csinálni, de nem tesznek semmit érte. Sajnos ez a mai ember hozzáállása a környezetéhez. Egyszerűen nem érdekli. Nehogy már ő legyen az, aki tesz valamit annak érdekében, hogy rend legyen a település környékén. Ezt el kell felejteni.  A kár viszont őt éri. Sajnos ezt pedig már nem tudja felfogni. Tudomásul kell venni, hogy egyre gyakoribbak lesznek azok a szélsőséges időjárási viszonyok, melyeknek következtében nagyobb mennyiségű csapadék hullik le aránylag kis helyen rövid idő alatt. Persze ez nemcsak azt a területet érinti, ahol konkrétan nagy mennyiségű eső esik, hanem távolabbi vidékeket is, hiszen a patak sok esetben több települést is érint.

Sajnos ezek a szélsőséges időjárási körülmények komoly károkat is okoznak. Az is jósolható, hogy egyre több ilyen lesz az elkövetkezendő években. Azt már nem is merem megemlíteni, hogy ezeket a nagy mennyiségű esővizeket össze lehetne gyűjteni víztározókban. Ugyanazt kellene tenni, mint régen tették, amikor összegyűjtötték az esővizet ciszternákba, és onnan locsoltak, látták el magukat vízzel. Ezeknek a nagy vízgyűjtő területeknek néhol még látni a nyomukat. Nagyon is szükség lenne ezeket ismét feleleveníteni, mert így el lehetne érni azt, hogy az egyre inkább fogyó édesvíz egy részét ismét az ember szolgálatába állítsuk. A vízkárok nemcsak hazánkat érintik. Hallani elég sűrűn, hogy földcsuszamlások, áradások alakulnak ki a világ különböző pontjain.  

  

Ez a szám hatalmas növekedés. Képzeljék el, hogy ezeken a helyeken, akárcsak hazánkban hány embert érint.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Július / 2022 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 110295
30 nap: 1028
24 óra: 28