Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Környezetvédelem hazánkban

 

Környezetvédelem hazánkban 

Így rögtön az elején. Az érdekek felülírják a klímavédelmet. A környezetvédelemnek kellene az első helyen lenni a teendők között. Hogy miért? Mert ez az a terület, amellyel meg lehet, meg tudjuk védeni Földünket minden káros, ember által okozott veszélytől. Igen, veszélyről van szó. Biztos emlékeznek sokan egy több mint húsz évvel ezelőtti filmre. Címe: „Mátrix”. Abban elhangzott egy mondat, ami nagyon érvényes a mai világra. A lényege, hogy az ember kiszipolyozza a Föld által nyújtott lehetőségeket, és amikor az elfogy egy adott helyen odébbáll, és kezdi elölről az egészet. Most már ott tartunk, hogy lassan nincs mit tönkretenni, beszennyezni. Az ember saját magát pusztítja azzal, hogy ilyenné teszi a környezetét. Ahogy említettem, veszélyről van szó, mégpedig nagy veszélyről. Ez nem a rémisztgetés fóruma. Nézzünk körül, mi folyik a nagyvilágban. Hamar rá lehet jönni, hogy nem riogatásról van szó. Ez a veszély több mint hét milliárd embert érint. Ha határainkon belül maradunk, akkor sem változik semmi. Sőt! A három legfontosabb védendő terület a szárazföld, a víz és a légkör.  Sokat gondolkodtam azon, hogy szövegszerűen, vagy adatok formájában közelítsük meg ezt a kérdést. A helyzet az, hogy az adatok makacs dolgok. Ez a téma igényli azt, hogy konkrétan megjelöljünk értékeket. Tudom, ezzel a kis cikkel semmi nem fog megváltozni. Én nagyon kevés vagyok ahhoz, hogy bármiféle változást előidézzek. Annyit megteszek, hogy vigyázok a környezetemre. Higgyék el, nem nagy teher, és nagyon jót teszünk a bolygónkkal. Először nézzük a szárazföldek állapotát. Kicsit vissza kell tekinteni néhány évtizedet. Korábban nem volt műtrágya. A mezőgazdasági területeket szerves trágyával javították. A fokozott állatállomány csökkenése és a felfokozott termelés kikényszerítette, hogy mesterséges adalékokat juttassunk a talajba. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. már 1932-ben megkezdte a pétisó gyártását. Hazánkban 1965-től 1995-ig 18,9 millió tonna műtrágyát juttattak ki a mezőgazdasági területekre. A műtrágyázással olyan kemikáliákat nem juttatunk a talajba, amelyek már eleve nem lennének jelen. A gond ott kezdődik, amikor nagyobb dózisok kerültek a talajba, mint amire szükség lett volna. Mi történt? A felszíni vizekben és a felszín alatti talajvizekben megjelent a nitrát. Több akkor még ásott kútban megjelent a nitrátos víz. Miért? A házaknál létesített „derítők”, valamint a több műtrágya együttes hatása miatt. Mennyi az egészségügyi határérték? 50mg/liter. Mivel jelenleg is alkalmaznak ilyen vegyi anyagokat, így tartósan jelen van a talajban a nitrát, és le tud húzódni a parti szűrésű vizek szintjére is. Az ellenőrzés nagyon fontos. Hazánk területén sok olyan hely van, ahol magas, 50mg/liter fölötti nitrát érték található. 

Mindehhez még hozzájön a mérhetetlenül sok illegális hulladéklerakó. Milyen a magyar ember? Inkább elviszi a közeli erdőbe, vagy olyan helyre, ahol igaz nem lehetne szemetet gyűjteni, de lát egy kis kupacot, és máris adott a lehetőség, hogy az ő szemetét is oda rakja. Komoly lakossági szemléletváltásra lenne szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon. A szemét nem számít. Olyan túraútvonalakon, ahol azt hinné az ember, hogy ide gyönyörködni megy az ember, mivel találkozik? Szeméttel. Egy túra alkalmával a párommal elmosolyodtunk, amikor túrázók jöttek velünk szembe, és vidáman cigarettáztak. Hát itt tartunk. Ide csak úgy kerül szemét, ha az emberek odaviszik, illetve ott dobják el, ahol éppen vannak. Nem számít, hogy természetben, a betonon, úton, vagy bárhol van. Sajnos ezek között veszélyes hulladékok is vannak. Ezek az anyagok is a környezetet, a talajt szennyező anyagok. Hazánk területén sok laktanya volt, van. Ezekhez lőterek is tartoztak. Miért lényeges ez? A lőgyakorlatok alkalmával nagyon sok lőszer „eltévedt” és nagy területet szennyezett be az ólommal töltött lövedék. Ezek a mai napig is ott vannak. Nem tudnám meghatározni ezek tömegét. Az idősebbek még tudják, hogy számtalan lőtér üzemelt korábban. Ezek környékén biztos magas az ólomszennyezés. Az ólomszennyezés évtizedek alatt elérhették a vízbázisok területét is. A másik, hogy korábban a vízbekötések alkalmával, melyeket még a 70-es évek végén is alkalmaztak, szennyeződött a vezetékes ivóvíz. Ha megnézzük a vizeink állapotát, akkor elkönyvelhetjük, hogy még a mai napig is szennyező anyagok kerülnek a patakokba, folyókba.  Ez nemcsak a háztartási szennyvízgyűjtőkből, köznapi nyelven emésztőkből kerül a vízrétegekbe, hanem nagyobb gyárakból, üzemekből kifolyó töményen szennyezett vízből. Sok esetben megállapítható a szennyezés, viszont felelős nincs. Az is gyakran előfordul, hogy olyan vizeket minősítenek ivóvíz minőségűnek, melyek még a fizikai paramétereknek sem felelnek meg. A szolgáltató pedig kijelenti szakértőkre hivatkozva, hogy az a víz megfelel a minőségi előírásoknak. Nem véletlen, hogy a lakosság vízfogyasztása eltolódott a palackozott ásványvizek felé. Íme:

Halljuk és látjuk, hogy milyen gondot okoz a szmog a világban. Sajnos, a levegő tisztaságával is nagy bajok vannak. Itt sajnos ismét a lakosság, illetve a háztartások felelősek leginkább. Főleg a fűtési szezon beköszöntével érezhető változás. Még nagyon sok hagyományos tüzelést alkalmaznak. Az innen a légkörbe kerülő jelentős mennyiségű szennyező anyagok nagyon veszélyesek. A lakosság nagy része még most sem fogja fel igazán, hogy mit tesz azzal, hogy műanyagot, rongyot, festett fákat, stb. tüzel el. Erre van lehetősége. Ezen túlmenően nem gondolkodik. Emlékeznek? Kidőlt fák sokasága az erdőkben. Ezzel lehetne némileg javítani a szennyezésen. A szálló por, ami a tüdőbe kerülve komoly egészségkárosodást okoz, ez ilyen tüzelés alkalmával keletkezik. Ehhez még hozzáadódik sok más egyéb. Többek között a közúti közlekedés. 2018-ban a háztartások 46 százaléka rendelkezett gépjárművel, ami 3 580 000 autót jelent. Ehhez hozzájönnek a céges autók, a tömegközlekedésben résztvevő járművek, és az átmenő forgalom járművei. Hatalmas szám és hatalmas légköri terhelés. Valamit még meg kell említeni. A láthatatlan szennyezést, a sugárfertőzést. Az atomerőművek balesetei kapcsán a légkörbe kerülő sugárzó anyagok is komoly szennyezést jelentenek. Olyan szennyezést, melyek komoly egészségkárosodással járnak. Ez az 1986 utáni idők óta hazánkban is tart. Egyáltalán nem véletlen a sok rákos, leukémiás és légúti betegségben szenvedők száma. Hazánk egy medencében fekszik. Tudjuk, hogy mélyedésekben jobban megülnek dolgok. Mivel évek óta nő a napsütéses órák száma a kevesebb felhő miatt, ezáltal a hőmérséklet intenzívebben emelkedik a környező országokhoz képest. Bőven benne vagyunk egy Kárpát-medencei klímaváltozásban. Néhány érezhető hatás: a hőségnapok megemelkedett száma, a kevesebb csapadék, a csökkenő felszín alatti vizek magassága, az aszály kialakulása, idegen rovarfajok megjelenése, a növények természetellenes növekedése. Csak néhány. Sem azok, akik hazánk környezetvédelméért lennének felelősek, sem a lakosság nem sokat tesz annak érdekében, hogy a történések ne romoljanak. Pedig lehetne. Ne érdekek mentén hozzanak döntéseket, hanem környezetvédelmi szempontokból. A pénz még mindig csillogóbb, mint az egészséges környezet, pedig az az illető is itt él, aki ebben változtatni tudna. Nézzünk néhány adatot.

 „Hazánkban 2011 óta 160 milliárd forint értékű ipari, közlekedési, mezőgazdasági és lakossági intézkedés járult hozzá a levegő minőségének javításához”.

 Forrás: Magyar Nemzet

Ez évente 20 milliárd forint. Ez nagyon kevés ahhoz képest, ami kárt okozunk a korszerűtlen eszközökkel. Néhány fontos adat. Hazánk talaj igénybevétele a mérsékelt kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági területeken kedvező termelést lehet folytatni. Jelenleg hazánkban 1,3 millió ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez. A szálló por koncentráció sajnos, de emelkedik a fűtés korszerűtlensége miatt. A légköri szén-dioxid értéke 410 ppm.  Ez azt jelenti, hogy egymillió molekulából, 410 molekula szén-dioxid. De mit jelent ez az érték a valóságban. 1960-ban ez az érték 315 ppm volt. Közel 100 molekulával van több, mint 60 évvel ezelőtt. Ez nagyon magas emelkedés. A hatás: felmelegedés.  

Kedvező hatás is tapasztalható. Egyre több napelem parkot lehet látni ország szerte. Az viszont, hogy más megújuló energiaforrást is lássunk, változtatni kellene. Ugyanis ma hazánkban olyan szabályozás van, ami kizárja szélgenerátorok telepítését.