Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Klímahelyzet 2020

Klímahelyzet 2020

A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti helyi vagy globális szinten. Ilyen lehet például a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének és eloszlásának, a széljárás vagy a napsütéses órák számának megváltozása. Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük. A troposzféra a Föld légkörének legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek folynak. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/ vízburkának /hidroszféra/ és levegőburkának /atmoszféra/ azon része, ahol van élet. Szerencsére az élet olyan területeken is ki tud alakulni, ahol igen szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak. Az ember is képes néha extrém körülmények között élni, létezni. Ami minden élőlény számára fontos, hogy olyan feltételek álljanak rendelkezésre, melyek biztosítják a fennmaradást. Ezért kell vigyázni arra, hogy ne alakuljanak ki szélsőséges esetek. Jelenleg a Földön egy folyamat zajlik, mely sok esetben igen kellemetlen, sőt katasztrofális módon mutatja meg magát. Ezek az időjárási anomáliák /eltérések, szabálytalanságok/ egyre többször jelentkeznek a Föld különböző pontjain. Ez sokféleképpen megmutatkozik. Van, ahol igen magas hőmérsékleteket mérnek, máshol árvizek pusztítanak, előfordul, ahol aszályos idő alakul ki. Ezek a szélsőségek kárt okoznak a bioszféra rétegében. A kár pedig azt jelenti, hogy nem tud normálisan működni. Ez viszont azt jelenti, hogy változások lépnek fel, és sajnos negatív irányba. Így az embereket, állatokat és a növényvilágot is érintik. Mindenki hallott már a globális felmelegedésről, a klímavédelemről. Igen, nagyon fontos ez, mert ez biztosítja nemcsak az ember számára az élhető teret. Minden mindenhez kapcsolódik, és van egy kiegyensúlyozott rendszer, melyet nem ajánlatos megzavarni, mert akkor egyensúlyi zavar lép fel, ami mindenre kihat. Most már a próbálkozás kevés. Komoly döntéseket, szakszerű döntéseket, hozzáértő döntéseket kell hozni, hogy ne romboljuk tovább ezt a tökéletes űrhajót. Ezen utazik több mint hétmilliárd ember. Én úgy gondolom, hogy még nagyon sokáig nincs másik lehetőség arra, hogy ne földi viszonylatban gondolkodjunk.

                      

Ez a két kép azt hiszem, önmagáért beszél. A bal oldali 2019. május 12-i állapotot mutat, míg a jobb oldali 2020. július 16-i állapotot. Az idő is, és a helyszín is közel azonos, a hőmérséklet viszont jelentősen nőtt. 

Bizonyára lassan már lerágott csontként nézhetünk, nézhetnek az emberek arra, hogy naponta foglalkoznak valahol Földünk éghajlatának változásaival, szélsőséges időjárásokkal, fokozódó melegedéssel, talajerózióval, esetleges élelmiszerhiánnyal, fajok pusztulásával, kártevők elszaporodásával, vízhiánnyal, stb. Már igen régóta foglalkoznak szakértők, kutatók, tudósok, hogy mit kellene tenni ezeknek a történéseknek a megállítása érdekében. Rossz hírem van.  Még mindig ott tartanak, hogy vajon mit kellene tenni? Az ezekkel a témákkal foglalkozó emberek elviekben döntéshozók is, de döntést nem tudnak hozni, illetve ma már ki lehet jelenteni, hogy talán nem is akarnak. Utalnék az 1970-es évekre, amikor már ezeknek az eseményeknek a bekövetkeztét megmondták. Ma már tudjuk, hogy nem jóslatról beszélünk. Nyakig benne vagyunk egy szigorú változásban. Földünk, az emberek, a viszonyok, a hozzáállás, minden megváltozott. Valahol röpköd egy sültliba, és sokan, nagyon sokan azt várják, hogy belerepüljön a szájukba, és megjön az ihlet, hogy mit kellene tenni. Egy biztos. Ha megfogadták volna a kutatók tanácsait, akkor ma nem fájna senkinek sem a feje, hogy vajon mi lesz. Most ott tartunk, hogy várjuk, vajon mi fog történni, mert tevőleges dolog nem születik. Fel lehetett volna készülni arra, hogy a klímaváltozást rugalmasan tudjuk kezelni. Helyette egy kapkodó, információszegény, a közzétett adatok sok esetben valótlansága és eltérése olyan helyzetet teremtett, hogy kész káosz kezd eluralkodni, és kialakulni ezen a téren is. Konferenciák, rendezvények, ülések végeláthatatlan sora jellemzi a mai klímával foglalkozó szakembereket. Biztos jó üzlet. Másra nem tudok gondolni, mert előrelépés nincs. Minden nő. A káros anyag kibocsátás, a szemét, a hőmérséklet, az emberek nyugtalansága, a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a vízhiány, a szélsőséges időjárási helyzetek, a talajerózió, a légkör szennyezettsége, az új betegségtípusok, a mezőgazdasági kártevők, némely fajok pusztulása, stb. Nem sorolom, mert sajnos ezek mind negatív dolgok. Azt emlegetik, hogy pozitívan kell a dolgokhoz hozzáállni. Ezzel nincs is baj. A baj ott kezdődik, hogy nem engednek oda, ahol pozitívan kellene gondolkodni. Gondolkodásban nincs hiány. A tettek hiányoznak, de nagyon. Sok, nagyon sok jó ötlet láthatna napvilágot, ha engednék. Még a teljesen szakmai témáknak is gátat szab a politika. Miért ezt helyezik középpontba? Most is azt mondom: ahol a politika felüti a fejét, ott csakis érdekek mentén folyik a tárgyalás. Érdekek mentén viszont nem lehet olyan döntést hozni, ami a mostani aggasztó helyzetet megpróbálná valamelyest helyre hozni. Mindig van valamilyen megoldás, csak akarni kell. Ha már úgy néz ki, hogy tényleg nincs megoldás, akkor is történik valami, ami a maga nemében szintén egy állapot, egy megoldás, igaz a természet részéről. A természet viszont ilyen szempontból nem tud tárgyalóképes lenni. Nem azért, mert nem akar, hanem azért, mert nem engedik neki. A természet döntött. Hanyatló állapotba került. Eddig próbált javítani, korrigálni, módosítani jó irányba. Az ember ezt is kihasználta, mondván, majd a természet helyrehozza a hibákat. Most ott tartunk, hogy ez nem járható út. Az ember egyre inkább tönkreteszi lakókörnyezetét, még akkor is, ha saját maga lesz a szenvedő alanya. A mai modern ember ilyen. Már nem is tud megváltozni, és a szomorú az, hogy már nem is akar. Esélye még lenne rá. Remény mindig van. Vajon meddig? Vagy már tényleg késő? Miért pusztítja még mindig az ember a természetet, a környezetét? A butaság. Ez az egyszerű magyarázat a kérdésre. Gondolkodó, értelmes ember nem tesz ilyet ott, ahol él, létezik. Az ember önmagát teszi tönkre. Talán kicsit elkeveredtünk a klímától, de ez is szorosan hozzátartozik. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Az ember is részese ennek a rendszernek. Egyre többet, és egyre vészjóslóbb hírek jelennek meg a különböző médiafelületeken. Sőt! Sok esetben látni, illetve hallani arról, hogy a fiatalok emelik fel a szavukat a klímaváltozást illetően. Én is úgy hiszem, nem véletlenül. Igen nagy probléma ez, és vannak már olyan nyilatkozatok, melyek szerint ezt már nem lehet megállítani. A romlás annyira elterjedt, hogy a természet nem tudja magát megújítani. Azok a nyilatkozatok, melyek azt emlegetik, hogy még van esély arra, hogy különböző intézkedésekkel elejét lehet venni a klímaváltozásnak, csak meddő próbálkozás, és nyugtatás az emberek felé. Igazából nem látni ennek a globális következményeit. Sokan, nagyon sokan tesznek kísérletet arra, hogy különböző kimutatásokkal, adatokkal, információkkal, elméletekkel finomítsanak a jelenlegi helyzeten. Vajon ki mond igazat? Ki, vagy kik azok, akik azt tudják mondani, hogy most ez a helyzet, de még lehet rajta változtatni, vagy nem. Ki, vagy kik azok, akik ki merik jelenteni, hogy megállítható, és visszafordítható ez az állapot. Ki, vagy kik azok, akik felelősségük teljes tudatában, korrekt módon tudnák tájékoztatni az embereket. Ki, vagy kik azok, akik egyértelműen és konkrétan meg tudják mondani, hogy mit kell tenni. Ki, vagy kik azok, akik ezt meg is tudják valósítani. A kérdés. Van ilyen ember, szervezet, vagy bárki más? Tudom, jó kérdés. Annak tudatában, amiket látunk, tapasztalunk, hallunk, nem tudom elképzelni, hogy bármiféle változás is be fog következni az elkövetkezendő időkben. Vajon miért? Mert most is a politika, az érdekek irányítják az egész Földön a rendszert. Addig, amíg ez így van, addig nincs változás. Addig, amíg az érdek felülírja a változás szükségességét, addig nem lesz változás. Maszatolás lesz. Újabb tervekkel, újabb ötletekkel, újabb javaslatokkal fognak előállni. Emberek! Ez így megy 1970 óta! Már akkor figyelmeztetést adott ki a tudományos hozzáértő világ arról, hogy jelentős változás kezdődött el. Ezt azóta sem veszik komolyan. Sőt! Már arról papolnak, hogy majd 2030-2040-2050 változást fog hozni. Elmondják, hogy mik fognak történni, ha így megy minden tovább. Tevőleges dolog nagyon kevés született. Környezetvédelem. Ezzel indult korábban minden. Egy ideig ment is szépen, aztán többen legyintettek. Ma már szinte nem is lehet beszélni erről az ágazatról, mert az érdekek még most is előnyt élveznek. Felteszek egy érdekes kérdést. Vagy inkább arról van szó, hogy minden rendben van, és mindez csak kitalált dolog? Van, aki ezt elhiszi? Igen, sajnos van. Az elméleti kérdések széles tárháza áll rendelkezésre. A kérdés az, hogy van-e valamilyen gyakorlati tapasztalata annak, aki ezeket cáfolja, és az ellenkezőjét mondja, nevezetesen azt, hogy minden rendben van, ez egy normális változás valamilyen szakasza, és hogy ez nem egy különleges eset. Miért említettem a gyakorlati tapasztalatot? Mert ha valaki egy kicsit is figyelemmel kísérte az időjárás alakulását az elmúlt 50-60 évben, akkor maga is tapasztalhatta, hogy komoly változások következtek be.

                                     Hazánk hőmérsékleti adatai.

Mehetünk egy kicsit még messzebb. Nézzük meg, hogy miként alakult közel 140 év alatt a Föld átlaghőmérséklete. Ez az érték 1,18 Celsius fok pluszban. Sokan azt mondják, hogy ó, ez nem olyan sok, sőt! Ez átlag. Fontos, hogy átlag! Csak egy megjegyzés. Az a sok változás, ami jelenleg is zajlik, ennek a kis hőmérséklet emelkedésnek a hatása. Érezhető a 30 Celsius fok helyett a sok esetben közel 40 Celsius fokos hőség. Tapasztalhatóak a nagy mennyiségű csapadék által okozott károk hatásai. Nagyobb szelek uralkodnak, melyek romboló hatása nagyon erős. A talajnedvesség hiánya aszályt okoz, ami kihat a mezőgazdaságra, azaz, az élelmezésre. A helyi érzet, ami döntő. Egy adott terület melege, esője, szele. Az emberek ezt érzik, valóban nem az 1,18 Celsius fokot. A több napos hőhullámot, a pusztító szeleket, az özönvíz szerű esőket. Ezeket élik meg.

                          Globális hőmérsékletváltozás a Földön.

Tudom, most sokan azt mondanák, hogy a Földön zajló változások nem ilyen intervallumban mérhetők, azaz, több idő kell annak igazolására, hogy tényleges változás történik-e. Én csak azt mondom, hogy ami változás történt 1970 óta, az olyan gyors folyamat, amely nem igazolja ezt az állítást, azaz, valami előidézi ezt a gyors éghajlat módosulást. Sok minden adattal alátámasztható, tehát nem csak elmélet. Ilyen a hőmérséklet folyamatos emelkedése, a szűkülő iható víz mennyisége, a termőtalaj jelentős romlása, a légkörben kimutatható nem oda való vegyi anyagok jelenléte, az élelmiszeripari anyagok vegyi kezelése, a modern világ egyre bővülő újkori betegségei, a sivatagosodás, az egyre több veszélyes természeti katasztrófák. Ezek a jelenségek nagyon is jelen vannak már a mindennapi életünkben. Az időjárási léptékeknek nagyobbaknak kellene lenniük ahhoz, hogy az ilyen változások sokkal lassabban következzenek be. Épp az ellenkezője történik. A változások gyorsak, ami annyit jelent, hogy néhány évized alatt is jelentős eltérések alakulnak ki, szinte mindenben. Vajon mikor lesz a nagy „ébresztő”? Nagyon nagy szükség lenne rá, vagy rohanunk a biztos önmegsemmisítés felé? Vajon gyerekeink, unokáink hogy fogadják ezt el, és miképpen fogják áthidalni? Lehet, hogy nincsenek messze az ivóvízért, az energiáért, a termőföld birtoklásáért folytatott háborúk? A helyzet az, hogy valóban foglalkozni kell a Földet érintő változásokkal. Sok esetben elég szűk teret adnak annak, hogy valójában mi is tartozik ebbe a témakörbe. Vannak alapvető éghajlati változók. Néhány, ami nagyon fontos, de nem fontossági sorrendben.

A csapadék: befolyásolja a vízellátást, élet- és megélhetési kockázatot jelent az árvizekkel, aszályokkal összefüggésben. Külső tényezőket változtat meg, ami szintén emberi tevékenységet tükröz, úgymint szabadtéri tevékenység, fejlesztési célok megvalósítása. A csapadék szorosan összefügg a felhőzettel, azok tulajdonságaival. Vízpára, vagy felszíni vízgőz: a Föld felszíne közelében lévő levegő páratartalma hatással van az emberek, állatok, növények viselkedésére. A föld felszínéből történő párolgás a víz körforgásának egyik állomása. Felelős a felhők kialakulásáért is, valamint a sugárzásért is. Hőfok tekintetében beszélhetünk felszíni és magas légköri hőmérsékletről. A felszíni levegő hőmérsékletét az utóbbi években sikerült alaposan megélni. Voltak komoly hőségnapok is. Hatással van a természeti rendszerekre, az emberi életre és tevékenységére. Befolyásolja az egészséget, a mezőgazdaságot, az energiaipart. A felszíni levegő hőmérséklet döntő szerepet játszik az éghajlatváltozásban. A szélsőségei komoly problémát jelentenek az élőlényeknek. A felső levegőrégió hőmérséklet változásai befolyásolják az egyes időjárási helyzetek változását is. Lényeges ezek minél pontosabb előrejelzése. A felszíni szelek a légkör mozgatói. A szárazföldi és az óceánok közötti hatalmas légtömegek ettől függnek. Szélsőségei tekintélyes veszteségeket okoznak nagyobb viharok alkalmával. Emberi veszteségeket, ökoszisztémák, infrastruktúra megsemmisülést okoznak. A szél egy alapvető tényező az előrejelzések tekintetében. Szállítja a hőt, a nedvességet, szálló port. Az ózon: bár szennyező anyagként jelen van a talajfelszín közelében, jótékony hatása vitathatatlan. Az ózonréteg védi meg az élő szervezeteket a veszélyes sugárzástól. Szerencsére a korábbi rossz hírek ellenére kezd az ózonpajzs visszaállni az eredeti állapotába. Talajvíz: itt rögtön egy fontos visszacsatolás a csapadékhoz. Ugyanis a csapadék befolyásolja a talajvíz és egyben a talajnedvesség állapotát, ami a mezőgazdaság szempontjából lényeges hatás. A csapadék még befolyásolja a talajvíz újratöltöttségét is. Innen már csak egy ugrás a folyóvizek állapota. A folyók vízgyűjtői alapvető fontosságúak, hiszen ez határozza meg egy folyó vízmennyiségét, a vízgazdálkodás eszközeit és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat. A folyók édesvíz mennyisége csökkenti az óceánok sótartalmát. Talán érdekesen hangzik, hogy vajon mennyivel csökken a sótartalom, hiszen olyan kevés a beömlő édesvíz az óceán víztömegéhez képest. Vegyük figyelembe a más helyről oda kerülő víz mennyiségét. Most értünk el a gleccserekhez, melyek szintén csökkentik a sótartalmat, befolyásolják a tengerszintet. Talajnedvesség: fontos az időjárási, éghajlati változásokban. A talajról a légkörbe kerülő pára, annak körforgása, majd csapadék formában történő visszakerülése a felszín alatti áramlásba és a beszivárgásba. A talajnedvesség nagy hatással van a mezőgazdasági termelésre. Az oxigén: az egyik legfontosabb lételemünk. Szennyezése különösképpen káros, sőt, az egyes szennyező anyagok jelenléte hígítja a levegő összetételét, ezáltal megváltoznak a légkör százalékos összetevői. Csak néhány olyan dolgot próbáltam kiemelni abból, ami hatással lehet, hatással van a Föld éghajlatára, klímarendszerére.   

                            Hazánk csapadék összege látható a diagramon.

  Bizonyára mindenki hallotta a hírt. A klímavédelmi konferenciára magánrepülőgépeken érkeztek a meghívottak. Hát nem érdekes? Pont azok, akiknek példát kellene mutatniuk, azok sértik meg legjobban az esemény szellemiségét. Most akkor miről beszélünk? Miről szól ez az egész? Hogy klímavédelemről nem, az biztos. Álságos dolgok történnek ilyen szinten is. Mit várhatunk olyan emberektől, akik nem az adott ügy mellett állnak, hanem csak elvannak immár évtizedek óta egy olyan probléma mellett és árnyékában, amiről már az 1970-es években figyelmeztettek a kutatók. Ezeket a figyelmeztetéseket minden esetben felülírták. Most itt tartunk. Komoly problémával néz szembe az emberiség. Felelőtlen, rossz döntések sokasága odáig juttatta a bolygónkat, hogy aggódni kell érte. Még mindig ott tartanak, hogy vajon kinek van igaza? Közben milliók kerülnek veszélybe. Szinte azt hinné az ember, hogy úgy gondolkodnak, hogy nekem megvan mindenem, jó körülmények között élek, egészségesen tudok létezni, a többi nem számít. Hát nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy itt tartunk. A bolygónk jövője senkit nem érdekel azok közül, akik tehetnének érte. A napokban elmagyarázták, hogy miért lényeges és kritikus a hőmérséklet plusz 2 Celsius fokos emelkedése? Lehet, hogy csak nekem újdonság, de azt hiszem mások talán nem is foglalkoznak vele. Olvassák, és gondolják, hogy egy újabb hír, ami néhány napig porondon van, aztán el van felejtve. Hát valahogy így vannak az emberek. Most szeretnék rávilágítani, hogy miért fontos a hőmérséklet emelkedés ilyen mértékben? Az ipari forradalom óta növekszik a légkör szén-dioxid mennyisége. A modellszámítások szerint, ha nem lenne szén-dioxid kibocsátás, akkor az időjárás alakulásában, így a klímában sem történt volna semmi változás. Itt a lényeg. A jelenlegi klímamodellek azokra a mérési eredményekre támaszkodnak, amelyeket azóta papírra vetettek. Ebben nincs benne az emlegetett plusz 1,5-2,0 Celsius fokos hőmérsékleti érték emelkedés és a hozzá kapcsolódó más változások. Hiába vannak a jóslatok és valószínűsíthető értékek, a valódi változást nem lehet szimulálni. Ez sokkal bonyolultabb annál. Valamilyen előrejelzést lehet alkalmazni, ami vagy sikerül, vagy nem. Csak az eddigi adatokat lehet felhasználni bármilyen modell elkészítéséhez. A plusz fokok ezek között nem szerepelnek. Itt a baj. Erről nincsenek adatok, főleg nem hosszú távú, amire lehetne támaszkodni és hivatkozni. Tehát minden eddigi modell, ami elkészült, csakis a korábbi adatokra támaszkodik. Ez egy olyan helyzet, mint amikor egy kályhába begyújtunk. Tudunk minden paramétert. A kályha anyagát, hogy mennyi hőt nyel el, a fűtőanyag hő értékét, a fűtés időtartamát, stb. Azt viszont nem tudjuk, hogy mennyire fog felizzani a kályhánk. Így van ez a bolygónkkal is. Tudunk az eddigi adatokról, de azt már nem, hogy mennyire fog túlmelegedni az emelkedés miatt, és az milyen következményekkel fog járni. Mindent lehet modellezni. A kérdés az, hogy vajon mennyire pontos az előrejelzés. Ugyanis ahogy már említettem, a természetben minden összefügg mindennel. Vannak olyan események, melyeket nem lehet előre látni, és amelyek jelentősen befolyásolhatják a további változások menetét, helyét, nagyságát. Most már ott tartunk, hogy vannak olyan események, melyek jelentős változásokat okoznak egyes körzetekben. Ezek az események egyre sűrűbbek, és egyre váratlanabb helyeken jelentkeznek. Ezért lenne igazán fontos, hogy az ilyen nagy horderejű rendezvényeken, mint a klímavédelem, olyan döntéseket hozzanak, melyek elősegítik azt, hogy bolygónk egyre élhetőbb legyen. Vagy ez csak álom? Lehet.  

           Az összkép lehangoló. Mindenki olvas újságot, néz televíziót, használja a világháló adta lehetőségeket. Olyan információk érkeznek, melyek sok esetben döbbenetet keltenek. Csak néhány: nő a hőmérséklet, villámárvizek alakulnak ki, a szokásosnál nagyobb viharok tombolnak. Nagy mennyiségű csapadék kis területen, aszály, talajnedvesség romlás, túl sok szennyező anyag a légkörben, a hulladék problémája, mely új keletű dolog olyan értelemben, hogy a szén-dioxidnál veszélyesebb metán keletkezik, egyre nagyobb mennyiségben, stb. Biztos vagyok benne, hogy sokkal hatásosabban, és hatékonyabban kellene odafigyelni a környezetünkre, és ezzel együtt a Föld klímájára. Csak egyszer lehet elrontani. Több esély nincs. Védjük, óvjuk a Föld klímáját addig, amíg lehet.