Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hulladék, szemét

 

Hulladék, szemét

Sokat beszélnek arról, hogy az emberek miképpen viszonyulnak a környezetükhöz. Ez mindig is probléma volt. Most meg főleg. Valahogy nagyon elcsúszott a környezettudatosság és a valóság. Szinte mindenki, akit megkérdeznek, tudja mit és hogyan kell helyesen csinálni. Aztán jön a gyakorlati része a dolognak. Ez már teljesen ellentétes az elmondottaknak. A szemetelés hihetetlen méreteket öltött. De nemcsak az. Minden, ami a környezetet károsítja. Hallani, hogy komoly intézkedéseket kellett tenni, mert olyan méretűvé vált a környezet terhelés, hogy az adott terület már nem bírta el, és károsodott. Mi volt az adott kijelentés? Az ember letelepszik valahol, és addig pusztítja, károsítja, kihasználja a környezetét, amíg tönkre nem megy, aztán odébbáll, és kezdi az egészet elölről. Így lassan az egész bolygót lakhatatlanná teszi. Erős kifejezés? Talán. De nézzünk körül. Mindenhol csak a probléma van a természettel. Az emberek tönkreteszik a környezetüket. Emlékszem arra, amikor a 70-es években megjelentek tudományos cikkek különböző területekről. Már akkor emlegették, hogy a 90-es évek végén komoly változások fognak bekövetkezni. Majd ahogy telt az idő, ez az időpont kezdett kitolódni. Most már a 2050-es évnél tartunk. Ezt az időpontot adják meg sok esetben, hogy eddig kell tenni valamit. Sok tudós, kutató foglalkozik a változások témakörével, mégsem az ő szavuk a döntő. Az egyes elemzések, kimutatások bizonyítják azt, hogy nagy baj van. A politika mindent felülír. Itt a dolog kulcsa. Hozzá nem értő, gazdasági érdekek mentén folyó, rossz döntéseket hozó emberek irányítják a környezeti kérdéseket. Ez abból is látszik, hogy amióta ez a probléma felütötte a fejét, semmi érdemi változást, nagy volumenű gyakorlati dolgot nem sikerült elérni. Részeredmények ugyan vannak, nem is kicsik, de nem a politikusok érdeme. Jelenleg még mindig ott tartanak, hogy nem tudnak kellő döntéseket hozni arról, hogy miképpen kellene ismét helyes irányba állítani a környezettudatosságot. Higgyék el, ezen múlik minden. A Föld a legtökéletesebb űrhajó. Száguld a végtelenben több mint 7milliárd emberrel, és mindennel ellátja őket. Addig vigyázzunk rá, amíg lehet. Ez azért is fontos, mert sajnálatos módon az emberek felelőtlenek. Azt gondolják, hogy elég nagy ahhoz, hogy mindig tökéletesen működjön, illetve ellássa őket mindennel, amire szükségük van. A lakosság növekedésével egyre nagyobb gond a szemét. Sokféle szemét képződik. Sok helyen megfordultam az országban. Valami szokatlan, de mégis lassan már természetessé váló dologgal találkoztam minden alkalommal. Ahol építkezés folyik, ott mérhetetlen szemét gyűlik össze, Na, nem építési törmelék, persze az is, hanem egyéb más melléktermék is. Úgymint műanyag, rongy, papír, deszkadarabok, ételmaradék, stb. Vannak olyan építkezések, melyek olyan helyen vannak, melyek egyben idegenforgalmi helyek is. Ezeken a helyeken nemcsak hazai nyaralásra, üdülésre, túrázásra, hajókázásra és egyéb helyekre vágyó emberek fordulnak meg, hanem szerencsére igen sok külföldi is. Sok esetben látni rajtuk, hogy értetlenül állnak egyes helyszíneken. Valószínűleg az fordul meg a fejükben, ami nekem is. Vajon nem lehetne ezt valahogy elkerülni? Nem lehetne egy kicsit igényes az az építésvezető, akihez tartozik az adott terület? Nem lehetne egy kicsit igényes a környezetére az ott dolgozó személy vagy személyek? Érdekes kérdések? Azt hiszem nem. Jó lenne már eljutni oda, hogy erről ne kelljen beszélni, és még inkább ne lehessen látni ezeken a helyeken szemetet. Vajon lesz ilyen korszak?

Ha már szóba került az építkezési törmelék, szemét, akkor érdemes megnézni, hogy ebből mennyi keletkezik. Rengeteg. Vajon amikor ezt a nagy mennyiséget elszállítják, különválogatják az egyéb hulladékot a törmeléktől? A hulladék mindig is gond volt világszerte, és igen nagy problémát okoz, és fog is okozni. Egyre több képződik, és egyre inkább nem tudnak vele mit kezdeni. Ma hazánkban egy ember 379kg szemetet termel évente, ezáltal 2,6 millió tonna települési hulladék keletkezik évente. Mi az a települési hulladék?  A települési hulladék a háztartásokban keletkező szilárd vagy folyékony hulladék. Ilyenek a papír, üveg, italos karton, műanyag, fém, használt olaj és zsír, konyhai zöldhulladék, kerti zöldhulladék, textil, elektromos és elektronikai, gumi, roncsautó, gépjármű hulladékok.

A szemét egy részét szelektíven, míg másik részét ömlesztve gyűjtjük. Érdekesség annyi, hogy a háztartási hulladékokat is műanyag tasakban gyűjtjük, mégis egy gyűjtőedénybe kerül, ezáltal megkérdőjeleződik a szelektív hulladék gyűjtés fogalma és gyakorlata. Magyarországon a lakosság által termelt hulladék 75%-a kerül hulladéklerakóba, ez észak-Európában 1-2%. Hogy csinálják? Lehet, hogy érdemes volna megkérdezni? Az újrahasznosított vagy komposztált hulladék aránya ma Magyarországon 35%. A hulladékgazdálkodás elég nehezen és körülményesen van megoldva hazánkban. Nagyon szép leírások és kimutatások készültek, és készülnek ebben a témakörben, de ez marad papír szinten. Lépjünk tágabb területekre. Világszerte nagyon sok problémát okoz a szemét. Ide tartozik az is, hogy már az óceánokon is megjelentek szemét szigetek. Nagyon nagy területeken gyűlik össze, főleg műanyag hulladék.  Egyelőre nincs megoldás arra, miképpen lehetne kezelni, illetve miképpen kellene először összegyűjteni. Próbálkozások vannak, de elfogadható eredmény egyáltalán nincs. Sajnos nagyon sok országban hihetetlen módon kezelik a hulladékokat, vagy egyáltalán nem is kezelik. Most kapaszkodjanak meg. Van olyan hely, ahol az ott lakó emberek válogatják, szelektálják a szemetet, és adják el. Ebből élnek. Itt van kommunális és veszélyes hulladék is. Csak a nyomaték kedvéért. Ezek az emberek ott laknak! Ehhez azt hiszem nincs mit hozzá tenni, hacsak azt nem, hogy a XXI. század embere még ilyen körülmények között is él, létezik, van. Mivel a világ lakossága egyre inkább növekszik, így minden olyan dolog nő, ami kapcsolatban van az ember és a természet között.  Ilyen a víz, az erdős területek, az energia, a megművelhető területek, a hulladék keletkezés, stb. Nagyon aggasztó a veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása. Azt hiszem, egyre inkább igaz lesz az az állítás, mely szerint az ember kizsákmányolja és tönkreteszi a környezetét, és amikor ez megtörténik, egyszerűen tovább lép egy újabb területre. Valami ilyesmi van kialakulóban világszerte. Azt is meg kell említeni, hogy a fertőzés veszély is egyre nagyobb lesz. Sajnos sok példa van arra, hogy vállalkozások igyekeznek eltüntetni hulladékaikat illegális úton. Azt is meg kell jegyezni, hogy sok illegális hulladéklerakó létezik. Ez sajnos az emberek közömbössége a természet iránt, illetve az egyes rendelkezések kijátszása azért, hogy nagyobb hasznot könyvelhessenek el. Nincs környezettudatos gondolkodás a világ sok helyén, köztük hazánkban sem. Sokfelé jártam az országban, és mindenhol találkoztam illegális hulladéklerakóval. Az emberek tudják, hogy tilos az ilyesmi, hangoztatják is, de teljesen másképpen tesznek. Sőt! Ha véletlenül valaki szól érte, még meg is fenyegetik.  Ma hazánkban nagyon sok olyan hulladéklerakó van, amelyek még mindig szennyeznek. Ezeket mindenhol meg lehet találni. Erdők szélén, városrészek területén, lakótelepeken, stb. Sajnos a környezettudatos viselkedés nem a magyar ember erénye. Sőt! Egyre több helyen találkozni újabb és újabb illegális szemétteleppel. Valahogy úgy gondolkodnak, hogy messze van tőlem, tőlünk, így minket nem érint. Ez a felfogás, és megy a szemetelés. Az igényesség fel sem merül, hogy nem így helyes, nem így kellene csinálni. A „csemete” ezt látja, és ő is így fog cselekedni. A fiatalok már most is sokat tesznek azért, hogy valami ne legyen szép, kellemes. Egy buli után meg lehet nézni az utcákat, a várótermeket, a közlekedési eszközöket, hogy néznek ki. Ez a fiatal otthon is ilyen. Rendetlen, szó szerint. Úgy látszik, ez a sikk. Egy fél nap arra megy el, hogy a szemetjüket feltakarítsák. Mi lenne, ha ezt nem tenné meg senki? Koszban, mocsokban élnének. Tudatuk ezt teszi lehetővé. Kissé elkanyarodtam, csak azért, mert ennek a látványnak napi szinten szenvedő alanyai vagyunk. Az illegális szemétlerakók, ahol minden megtalálható, tehát még a veszélyes hulladék is. Amikor eső éri és kiold sok mindent, majd megszárad és a szél hátán igen távoli helyekre is eljut, nem beszélve arról, hogy a lakott területeket sem hagyja ki. Itt az első visszacsatolás az erdőszélen hagyott szeméttel kapcsolatban. Az ott keletkezett megszáradt vegyi anyag rárakódik a szálló porra, vagy maga is por állapotába kerül, és máris vándorolni kezd, nem is kis távolságra. Még az is lehet, hogy éppen az a valaki lélegzi be, aki odavitte a szemetét. Ugye milyen érdekes? Eddig már nem jut el a gondolatvilága a szemetelőnek. De hát mit tegyünk. Neki ennyi a felfogása a hulladékkal kapcsolatban. Az ilyen embertől nem sok mindent lehet várni, főleg nem környezettudatos gondolkodást. Talán nem is tudja, hogy az mit jelent. De roppant okos, mert megoldott egy égbekiáltó problémát. Ha nagyobb tételben gondolkodunk, akkor rá kell jönni, hogy ez nem is olyan veszélytelen. Ugyanis a jóval nagyobb hulladéklerakóknál ugyanez a helyzet áll elő, azzal a különbséggel, hogy a mennyiség jóval nagyobb. A légkörbe kerülő poranyag vegyi fertőzést is terjeszthet, és terjeszt is. További veszély, hogy ezek a porok vízbe kerülve ismét oldódnak, ezáltal nagyobb mennyiségű felszíni vizet szennyeznek be. Ez érint olyan helyeket is, amelyek vízbázis, azaz, vízkivételi helyek. Igaz, hogy ezeket ma már komolyan szűrik, de vannak olyan anyagok, amelyek még ezeken a szűrőkön is átjutnak. Tudjuk, hogy a vegyi anyagok olyan változásokat, olyan károkat, olyan fertőzéseket tudnak előidézni, amelyek ellenőrizhetetlenek. A vegyi hatások széles tárháza követhetetlen, ezért nagyon veszélyes. A kölcsönhatások nem ismertek. Ma hazánkban több mint huszonöt nagy terjedelmű és veszélyes anyagokat tartalmazó hulladéklerakót tartanak nyilván. Ezek minden nap szennyeznek folyamatosan. Nem állnak le. Ezek élettani hatásai beláthatatlanok. Növényre, állatra, emberre egyaránt. Tudom, a rekultiváció nagyon sok pénzbe kerül. De vajon mi a fontosabb? Milyen következményei vannak, lesznek ezeknek a telepeknek? Felelős nincs, és nem is lesz. Ez is kis hazánk hozzáállása a környezethez.