Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hőmérséklet

2019.11.06.

Emelkedő hőmérséklet

Talán nem mondok újat, ha megemlítem, hogy korábban tanultuk földrajz órán az egyes égöveket. Megkülönböztetünk forró, mérsékelt és hideg éghajlati öveket. Persze ezen belül vannak még más helyi területeket érintő régiók. A lényeg, hogy hazánk a mérsékelt éghajlati övbe, ezen belül a kontinentális szárazföldi övbe tartozik. Mi jellemző erre a vidékre?  Először is az, hogy a 23,5 foktól, a 66,5 fokig terjed. Hőmérsékleti jellemzői, hogy a nyarak mérsékelten melegek, a középhőmérséklet 15-25 Celsius fok, a telek hidegek, a csapadék 500-700mm/év általában nyugati szelek uralkodnak, és általános a négy évszak. Ettől az utóbbi években eléggé eltér az időjárásunk.

De nézzük, mi jellemző a mediterrán éghajlatra. A meleg nyár, az enyhe esős tél. A nyarak középhőmérséklete 22 Celsius fok felett van. Nézzük milyen egyezés, vagy különbség van két város Róma és Budapest között. Általában Rómában 5 Celsius fokkal van melegebb, mint Budapesten. Egy valami azért megfigyelhető. Egyre inkább hasonlít hazánk időjárása a mediterrán időjáráshoz. A jellemző, meleg nyár, enyhe tél. Ennek hatását már bőven tapasztalhattuk. Nagyon úgy néz ki, egyre inkább tapasztalni is fogjuk. 2019. júliusi maximum hőmérsékleti adat Budapesten, 36,1 Celsius fok. Ez már komoly hőmérséklet.

Azért hazánk a mérsékelt éghajlati övben is egyedül álló, hiszen jelentős hegyvidéke nincs, tengerrel való kapcsolata nincs. A szárazföldi éghajlat jellemző. Annyi viszont bizonyosan megfigyelhető, hogy a nyarak egyre melegebbek lesznek, és a telek enyhébbek.

2019.11.03.

Extrém hőmérséklet

Nagyon sok különböző kimutatás készül szerte a világban. Ez jó dolog. Ezek közül kellene kiválogatni azokat, amelyek ténylegesen érintik az embereket. Itt most az időjárási eltérésekre, változásokra, illetve azokra az eseményekre gondolok, amelyek elég erősen eltérnek a megszokottól. A hőmérséklet is egy ilyen tényező, amely igen erősen hat az emberekre. Ennek a tényezőnek már látható az erőteljes emelkedése, sőt olyan előfordulása, amely meghaladja az emberi tűrőképesség határát, illetve inkább azt mondanám, hogy jelentősen befolyásolja az emberek viselkedését is. Vajon ez mit jelent Celsius fokokban.

Vannak különböző fokozatok, de az extrém hőmérséklet azt jelenti, hogy tartósan a napi középhőmérséklet 27 Celsius fok felett van. Mivel a meleg napokat 25 Celsius fok felett jegyezzük, a hőségnapokat 30 Celsius fok felett, az extrém meleget 35 Celsius fok felett, hiszen e mellé társítható a 27 Celsius fokos napi középhőmérséklet. El lehet mondani, hogy Európa- szerte több olyan egymást követő nap volt, amikor jóval e fölött volt a hőmérséklet, sőt a meleg felkúszott egészen a sarkkör közelébe. Egyre nagyobb területek válnak melegebbé, egyre nagyobb területek válnak a hőség által aszályosabbá.

Sajnos ez olyan tendencia, amely egész Európát is erőteljesen érinti. Sőt! Az elkövetkezendő időszakokban egyre inkább jelenséggé válik a magas, illetve extrém hőmérséklet. Ha globálisan nézzük, akkor sajnos az egész bolygónkat érinti a melegedés veszélye. Európában már találkozhatunk 40 Celsius fok körüli, vagy azt meghaladó hőmérsékletekkel. Persze lehet azt mondani, hogy volt régen is. Ez így igaz. A különbség annyi, hogy akkor ez az érték egy, esetleg két napig tartott, addig manapság ez az időtartam sok esetben egy, illetve több hétig is eltart. Na, ez a nem mindegy.

Hazánkban az eddigi legmagasabb hőmérséklet 2007. július 20-án volt. Ekkor 41,9 Celsius fokot mértek.

2019.10.30.

Eltérések

Igen sokat foglalkoznak manapság a különböző hőmérsékleti értékekkel. Van azonban más jelenség, ami igen eltérő a normálistól. Biztos, hogy a hőmérséklet emelkedett az elmúlt idők alatt, és nem is keveset. Persze szélsőségek mindig is voltak, és lesznek is. Érezhető a változás. Azért néhány érdekességet szeretnék megosztani.

Az abszolút maximum hőmérséklet

41,9

Kiskunhalas

2007.július 20.

Az abszolút minimum hőmérséklet

-35

Miskolc-Görömbölytapolca

1940. február 16.

Az abszolút hőingás

75,1 Celsius fok

Baja

 

Az évi napfénytartam max. összege

2501 óra

Békéscsaba

2003

Az évi napfénytartam min. összege

1398 óra

Sopron

1972

A legnagyobb regisztrált széllökés

44,5m/s

Szarvas

1988. augusztus 3.

A legnagyobb becsült széllökés

87-103/s

Vác-Bia tornádó

1924. június 13.

A Balaton max. hőmérséklete

31,0 Celsius fok

Siófok

2006. július 28.

A balatoni jégpáncél leghosszabb időtartama

110 nap

 

1962/63

A balatoni jégpáncél legrövidebb időtartama

0 nap

 

1950/51, 1989/90, 2006/07 telein

 

A széllökés értékét meg kell szorozni 3,6-del, akkor megkapjuk a kilométer/óra sebességet.

2019.10.25.

Érdekes változás

Azt hiszem mindenki megtapasztalta, hogy milyen hőmérsékleti értékek voltak 2019. szeptemberi hónapban. Milyen jelenleg? Hihetetlen ugye? Olyan hőmérsékleti értékeket mérnek, amik messze túlmutatnak az ilyenkor mért értékeken. Sokan mondhatják azt, hogy ez nem különleges, máskor is voltak ilyen időszakok. Valóban igazuk van, voltak ilyen különleges hőmérsékleti viszonyok. Vissza lehet menni időben, és valóban találni olyan mérési eredményeket, melyek hasonló értéket képviselnek. Egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni.

Azok az értékek egy bizonyos napon, és nem folyamatában jelentkeztek. Ez azt jelenti, hogy a mostani hőmérsékletek a folyamat eredményei. Több egymást követő napon ilyen magasak a hőmérsékleti adatok. Vagy lépjünk még tovább. Ami még inkább jelentős. A hőségnapok száma, és a meleg napok száma. A hőségnapok 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet jelentenek, a meleg napokat a 25 Celsius fok feletti időszakok jellemzik.   Nézzük a számokat. Tudom, hogy az egyes mérési pontokon mért eredmények igen eltérők is lehetnek. Valamilyen pontot ki kell jelölni ahhoz, hogy összehasonlítást végezzünk. Maradjunk a fővárosnál. A 2019-es év szeptemberében a maximum hőmérséklet Budapesten 33,55 Celsius fok volt. A 2019-es év októberében eddig, azaz október 22-ig a maximum hőmérsékleti érték ugyanott, azaz Budapesten 25,12 Celsius fok. Nem véletlenül írok maximumot. Ugyanis a hőmérsékleti értékek nappal hatnak legfőképpen az emberekre. Akkor utaznak, dolgoznak, többet vannak a szabadban. Ott érzik igazán a hőmérsékleti változásokat. Ha ugyanezt átlagban tenném, akkor nem tudnám kellőképpen érzékeltetni a magas hőmérsékletet. Viszont ezt érzi mindenki. E szerint alkot képet. Ezt a hőérzetet érzi az ember.

Ismét csak azt tudom mondani, hogy a folyamatos hőmérsékleti viszonyokat kell szem előtt tartani. Ugyanis ez szorosan összefügg a szárazsággal, az aszállyal, a légkör szennyező anyagaival. Ugye milyen összetett ez az egész? Most főleg a szálló por okoz problémát. Ez is a magas hőmérsékleti értékeknek tudható be. Igaz, még valaminek. A csapadék hiányának. Egy valami szinte megjósolható. A hőmérséklet egyre inkább eltolódik pozitív irányba. Tartósabbak, hosszabban lesznek azok a napok, amikor magasabb hőmérsékletet mérünk, mint általában. Csak egy adat. 1960-ban a maximum érték szeptemberi hónapban 20,84 Celsius fok volt, októberben 16,00 Celsius fok. A szeptemberi hónapban 12,71 Celsius fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint 2019-ben, az októberi hónapban 9,12 Celsius fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint 2019-ben. Ez már komoly emelkedés.

Összehasonlítási alap 1960-2019-es évek

Hőmérsékleti maximum

 

Szeptember

Október

1960-as év

20,84 Celsius fok

16,00 Celsius fok

2019-es év

33,55 Celsius fok

25,12 Celsius fok

Eltérés

12,71 Celsius fok

9,12 Celsius fok

Az átlagszámítás ilyenkor becsapja az embert. A ténylegesen napközben mért adatok a fontosak, hiszen ennek érzete csapódik le az embereknél. Ez a fontos. A hőérzet.

2019.10.14.

Hőmérséklet

Sok hír foglalkozik a melegedéssel. Eléggé összetett dologgal találjuk magunkat szemben., hiszen elég sok minden hatás együttese révén jön létre a légkör melegedése. Egy biztos. Napunk által szolgáltatott hőmennyiség eléggé tetemes. Az egy négyzetméterre eső energia hazánkban évente 1370 kWh. A hőmérséklet átlagszámítása nagyon fontos támpontot ad arra, hogy mekkora az emelkedés évek, évtizedek távlatában. Van ennél egy szerintem fontosabb mérce. Ez pedig a helyi hőmérsékleti értékek nyomon követése. Miért fontos ez? Azért, mert pontosan azok a hőmérsékleti értékek a lényegesek, amelyek az egyes napok folyamán kialakulnak. Megmagyarázom. Ha az átlagot vesszük, akkor egy viszonyítási alapot hasonlítunk össze. Valós érték ez is.

Az igazi kérdés az, hogy egy adott időszak alatt mennyi a folyamatos, azaz, az egymást követő maximum hőmérsékleti napok száma. Ugyanis ezek a napok határozzák meg, hogy milyen konkrét hőmérsékleti viszonyokkal találkozunk. Ez viszont azt jelenti, hogy a folyamatos magas hőmérsékleti értékek nagyobb szárazságot okoznak. Átlag szerint rendben van minden, de a napi értékek szerint komoly problémát okoznak. Egyre inkább érezhető és mérhető, hogy egyre több hőségnap alakul ki nyaranta. Amikor több napon keresztül 30 Celsius fok felett van a hőmérséklet nemcsak az emberek, hanem a növényzet is megsínyli a hőséget, még folyadék pótlás biztosítása mellett is.

Hogy mennyire érzékenyek a növények, az idei évben tapasztaltuk, hogy több növényfajt többször kellett elvetni. Ennek ellenére nem hozott termést. Túl meleg volt ezeknek a növényeknek. Nem lehet azt mondani, hogy ez helyi jellegű volt. Sok vidéken alakult ugyanígy a helyzet. Valószínűsíthető, az elkövetkezendő időszakokban a kultúrnövények erősen megsínylik a magasabb hőmérsékletet.

 

Napsütéses órák száma

 

Április

Május

Június

Július

Agusztus

Szeptember

1981-2010-es évek

190

240

250

280

260

190

2018-as év

280

330

250

300

310

260

 

2019.09.28.

Ismét hőmérséklet

Nem akarok senkit sem rémisztgetni, de valljuk be őszintén, egyre inkább megterhelő a magas hőmérséklet. A meleg napok száma, a hőség napok száma egyre emelkedik. Azt hiszem, nem kell sokat gondolkodni azon, hogy komoly változás állt be a melegedéssel kapcsolatban. Ez általános jelenség, a világ minden pontján érezhető, még a sarkvidékeken is. Nagyon szembetűnő a gleccserek visszahúzódása. Ez is a melegedésnek tudható be. Elhangzott a rádióban, hogy klímacsúcsot tartanak ismét. Most fejeződött be az egyik, máris itt van a másik. A konferenciákkal semmi bajom nincs, ha lenne valamilyen ésszerű döntés és előre haladás a klímaváltozással kapcsolatban. Nagyon sok mindent lehet mondani, és mondanak is, hogy ennyivel kell csökkenteni, ezzel kell pótolni, ezt kell bevezetni, stb. Aztán mi történik, semmi.

Aláírnak, pecsételnek, megegyeznek, átbeszélik, megvitatják, stb. Mi az eredmény?  Minden megy tovább. Mindeközben nagyon sok helyen komoly gondokat jelent az állandóan emelkedő hőmérséklet. Szárazságot, aszályt jelent nagyon sok helyen. Az emberekre különösen kihat, hiszen nem ez a megszokott, nem ez a normális. Talán itt is lehetne azonnali döntéseket hozni, mint ahogy sok esetben a lakosság felé meg is teszik. Aztán azok a mérnökök, környezetvédők, szakértők, közgazdászok oldják meg az ezzel kapcsolatos gazdasági és más egyéb területen felmerülő problémákat. Ismét egy táblázat. Ezek helyi adatok tehát hazánkra vonatkoznak.

 

Az adott hónap hét legmelegebb

 

napjának átlaga Celsius fokban

 

Június

Július

Augusztus

1970

31,2

31,08

30,05

2010

33,1

34,9

30,8

2019

35

36,11

35,06

 

 

 

 

 

2019.09.23.

Hőmérsékletváltozás

Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy hét év azonos időszakában milyen hőmérséklet- változás lépett fel. Tettem mindezt azért, mert ugyan sok táblázat és leírás van, de mind viszonyít valamit valamihez. Például az 1901-től 1950-ig tartó időszak átlagát hasonlítják össze az 1980-tól 2010-ig tartó időszak átlagával. Ez nem igazán mutatja azokat az értékeket, amik konkrétan mérve voltak, azaz, egy adott időszak naponta mért értékeivel. Kicsit körülményes munka, mert minden nap hőmérsékletét meg kell nézni. Így minden év azonos időszakát, azaz, júniust, júliust, augusztust meg kellett nézni minden napra, hogy mennyi volt a hőmérséklet. Hány nap volt 25 Celsius fok felett, és hány nap volt 30 Celsius fok felett. Ez összesen 644 nap hőmérsékleti adatai.

Tehát a táblázat összességében megmutatja, hogy hét adott év, 1960-1970-1980-1990-2000-2010-2019-es évek azonos időszakában, tehát a nyári hónapok, június-július-augusztusban mért napi hőmérsékleti értékek hogyan alakultak.

Az 1960-as, 70-es, 80-as, 90-es, 2000-es, 2010-es, és 2019-es évek összehasonlítása

Június

Július

Augusztus

25 Celsius fok

30 fok Celsius

25 Celsius fok

30 Celsius fok

25 Celsius fok

30 Celsius

 fok

80 nap

46 nap

94 nap

54 nap

96 nap

73 nap

 

Látni, hogy a hét év azonos időszakában, azaz minden év júniusában, júliusában és augusztusában hogyan emelkedett a meleg napok száma. Pl. tehát a hét év azonos időszaka a június. Ebben a hónapban 80 nap volt 25 Celsius foknál melegebb, és 46 nap volt 30 Celsius foknál melegebb. Látszik, hogy a meleg napok száma folyamatosan emelkedik.   

2019.09.04.

Hőmérséklet, hőségnapok

Nem szeretnék ismételten utalgatni a korábbi időkre. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy olyan, mint hőségnapok, nem szerepelt a fogalmaink között. Sajnos, de be kell látni, hogy ez ma már a mi éghajlati övünkön is állandósulni látszik. Ezek elég komoly változások, melyek nagyon kihatnak az emberek egészségi állapotára is. Tudjuk, hogy milyen kellemetlen állapot, amikor ismét azzal találjuk magunkat szemben, hogy már megint nagyon meleg van. Egy idő után nyomasztóvá válik. Ezzel a jelenséggel együtt kell élni. Összegyűjtöttem néhány év hőségnapjainak számát.                            

Hőségnapok száma, amikor

30 Celsius fok feletti hőmérsékletet mérünk

2010

23

2011

17

2012

21

2013

33

2014

29

2015

46

2016

23

2017

39

2018

51

2019

40

Látható, hogy a 2018-as évben volt eddig a legtöbb hőségnap. Azt hiszem, ezek az adatok jelzés értékűek. Itt érdemes még megemlíteni, hogy tőlünk délebbre, szinte arányosan mérnek extrém hőséget. Sok helyen 42-47 Celsius fok sem ritka. Ha még azt is hozzá tesszük, hogy ezzel párhuzamosan a levegőben lévő pára is erősen csökken, akkor szinte elviselhetetlen a hőség ezeken a helyeken. A mediterrán égövben a hőségnapok ugyanezt teszik. Egyszerűen kiszárítják a levegőt, mivel az éjszakai lehűlés is alacsony. Így érezhető a folyamatos meleg. 

Sajnos egyes vélemények szerint, a változásokat már nem lehet megállítani. Legyünk bizakodóak, hogy lehet még javítani ezeken az állapotokon.     

2019.08.14.

Kicsit valótlan dolgok

Sajnos vagyok annyira idős, hogy lássam mi minden el lett rontva a világon. Politikai döntések mentén halad minden, szakértelem nélkül. Miért vesznek újnak elő egy már évtizedek óta bevált formulát, mintha most találták volna fel, holott az emberek igen rég óta gyakorolják, alkalmazzák. Előjönnek alapvető dolgok, amik régen természetesek voltak, most újnak, és különlegesnek állítják be.  A vezetés politikai szinten kezel mindent, ezáltal teljes egészében hiányzik a szakmai hozzáértés a döntésekben. Így fordul elő, hogy torz döntéseket hoznak, melyek hihetetlen károkat okoznak embereknek és természetnek egyaránt. Ez már olyan szintű, hogy minden területet veszélyeztet. Nem az emberek a fontosak. A hozzá nem értés miatt valótlan, hamis információk, adatok kerülnek az emberekhez, ezáltal tájékozottságuk hiányos. Ez kihat tudati állapotukra, ez pedig szellemi leépülést és nagyfokú ostobaságot okoz. Az emberek által elkövetett hibák nem orvosolhatók, viszont a vezetők által hozott rossz döntések, amelyek kihatnak az emberek minden napi életére, megmagyarázhatóak, vagyis, hatalmuknál fogva szakmai hozzá nem értésüket el tudják takarni. Az ember ma már csak egy eszköz. Sajnos a sok valótlan információ, ami naponta éri az embereket, egy idő után valóssá válik, és azon hírek alapján él, dolgozik. Magyarul, teljesen le vannak butítva az emberek, ezáltal mindent el tudnak velük hitetni, ha jó, ha nem. A hírek megjelennek, de éppen olyanok, melyek érdekek mentén haladnak. Vannak esetek, nem is kevés, amikor egyértelmű a hiányosság, mégsem lehet tenni semmit, mert nincs rá semmiféle fórum. Az emberek pedig azt hiszik el, amit folyamatosan küldenek feléjük. A végén már a valótlanság is igaznak van beállítva. Megint hangsúlyozom, nem az ember a fontos. Az ember a sokadik egy képzeletbeli skálán. A kis bevezető után térjünk rá az adatokra, információkra.

Hőmérséklet

„Iszonyú meleg lesz Budapesten legújabb tanulmány szerint”. Ezzel a címmel jelent meg egy cikk az Origón, 2019.07.11-én. „Drámai felmelegedés várható a világ nagyvárosaiban 2050-re egy új svájci modellszámítás eredményei szerint”.

A furcsaság most következik. Idézem: „Budapest éghajlata Szkopje jelenlegi klímájára hasonlít majd a tanulmány szerint”. Tehát 2050-re. Nézzük.  A hőmérsékleti adatok elferdítésének tipikus példája. A táblázatban a Rekord max. hőmérséklete sorban 43,2 Celsius fok átlaghőmérséklet van feltüntetve, valójában 32,3 Celsius fokról van szó. A táblázatban a Rekord min. hőmérséklet sorban -25,6 Celsius fok van feltüntetve, valójában -7,6 Celsius fok. Kérem utána számolni.

Szkopje éghajlati jellemzői

Hónap

Jan.

Feb.

Már.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szep.

Okt.

Nov.

Dec.

Év

Rekord max. hőmérséklet (°C)

18,7

24

29

32

35

41

43

43,2

37

33,9

28,2

22,1

43,2

Átlagos max. hőmérséklet (°C)

4,5

8,3

14

19

24

29

31

31,5

26,5

19,8

11,5

5,5

18,8

Átlaghőmérséklet (°C)

0,1

2,6

7,6

12

17

22

24

23,8

18,8

13,1

6,5

1,7

12,5

Átlagos min. hőmérséklet (°C)

−3,8

−2,3

1,6

5,4

10

14

16

15,7

11,6

7,2

1,8

−1,8

6,3

Rekord min. hőmérséklet (°C)

−25,6

−21,8

−10,8

−5,8

−1,0

3

7

7

−2,0

−6,4

−12,2

−22,9

−25,6

Átl. csapadékmennyiség (mm)

30

29

38

40

43

54

38

36

34

49

45

48

484

Havi napsütéses órák száma

52

90

136

168

232

258

285

275

207

161

105

71

2040

Forrás: [1]Hong Kong ObservatoryWorld Meteorological Organization

 

Vajon miért van az, hogy ennyire eltorzítanak adatokat? Érdekes, hogy minden más adat stimmel, csak a két rekord adatnál van óriási hiba. Ennyire nem figyelnek oda? Valószínű ennyire nem is érdekli azokat, akik közzétették. Itt a szenzáció a lényeg. Szörnyülködjenek az emberek. Az előrejelzés 30 év múlva jósolja meg a változást. Ki figyel oda erre akkor? Senki. Azt sem fogják tudni, hogy ilyen hír valamikor megjelent. A jelen a fontos. Most kell az embereket valótlan állításokkal rémisztgetni. Tudják mi a szomorú? Hogy ennek az adatnak nagyon kevesen néznek és számolnak utána. Ez ugye hivatkozott tény, ezt fogadják el. Meg sem fordul a fejekben, hogy itt valami nem stimmel. Hangsúlyozom, ez minden területen így van. Én utána számoltam, és vettem a fáradságot, hogy ellenőrizzem a leírtakat. Segítségül vettem a „Metnet” adatbázisát. Láss csodát.

ket-varos.png  

Hát nem érdekes? Már most, azaz, 2018-ban magasabb a hőmérsékleti átlag, mint amit jeleznek 2050-re a két várost illetően. A valótlanság közlésének egyik kimagasló példája.

2019.08.07.

Hőmérsékletváltozások.

Érdemes megemlíteni egy személyes tapasztalatot. A 70-es évek környékén egyáltalán nem volt jellemző a harminc fok fölötti hőmérsékleti tartomány. A folyók, tavak mégis kellő hőfokra tudtak felmelegedni. Hogy miért? Mert a hőmérsékletekben folyamatosság volt. Egyenletesen emelkedett, és nem voltak jelentős hőingadozások, tehát a talaj, és a vizek is egyenletesen tudtak melegedni. A napsugárzás erőssége nem volt annyira erős, mint manapság. Biztos sokan tapasztalták, hogy vannak olyan napok, mikor azt mondjuk, hogy éget a nap. Régen erre szinte nem volt példa. A bevezető grafikonon nagyon jól látszik egy erőteljes hőmérséklet növekedés. Bár plusz 1,2 fokos átlagról van szó, ez nem kevés. Érezhetjük, tapasztalhatjuk, hogy sokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek, sok esetben folyamatosan. Hőségriadó, sőt mostanában már az éjszakai hőmérsékletek is jelentősen emelkedtek. Ennek több kedvezőtlen hatása is van. Sajnos ezeket nem tudjuk kivédeni, csak helyi jellegű dolgokkal. Légkondicionáló, ventilátor

havi-atl..png

 

 

 

Ez a grafikon önmagáért beszél. Ezt azért is érdemes alaposabban megnézni, mert szinte hihetetlen emelkedés látható. A tavalyi évhez képest közel 100%-os az emelkedés. Sajnos igen sok helyen ezáltal jelentkeznek problémák. Túl sok időt nem szeretnék ezzel a témakörrel foglalkozni, még csak annyit: mindenki megtapasztalta már, hogy mit jelent, ha emelkedik a hőmérséklet. Tudom, akik már ebben az időszakban születtek, azoknak ez a természetes. Sajnos az már nem lesz természetes, hogy egyes dolgok már nem úgy lesznek elérhetőek, mint korábban. A mai fiatalok nem vesznek tudomást erről a jelenségről, pedig kellene. Sokkal erőteljesebben kellene hangsúlyozni nekik a hőmérséklet emelkedéssel járó negatív dolgokat. Tudomásul kell venni, hogy a változás itt van, benne élünk. Még valami érdekes. Jelentősen megnőtt a hőségnapok száma, és a hőhullámos napok száma. Nagyon valószínű, hogy egyre inkább részesei leszünk ezeknek az időjárási tényezőknek. Az egyes hőmérsékleti régiók határvonalait át kell rajzolni.

.2019.07.23.

Szélsőség

      Tudom, hogy az átlagember teljesen elkerüli, talán nem is érdekli, hogy milyen érdekes eltérések zajlanak a környezetünkben. Pedig nagyon is számottevő. Az embereket leginkább az érdekli, hogy milyen az idő a környezetükben, és tudjuk jól, hogy semmi nem jó. Nem akarom taglalni ennek hátterét, csak annyit, hogy ez állandó beszédtéma két vagy több ember között, ha beszélgetnek. Távolságokban nem gondolkodnak, csak helyileg. Jó lenne időnként messzebbre is látni, mert onnan jönnek hazánk felé is a változások. Röviden. 2019. május 12-én Koynas /az újságíró szerint Kojnas/ mérőállomáson 31,2 Celsius fokot mértek. Ez azért furcsa, mert ez a hely igen közel van az Északi-sarkkörhöz, ami 66,5 fok. A másik véglet, hogy Montijo nevű portugál településen 2019. május 12-én, tehát ugyanazon a napon, 35,5 Celsius fokot mértek. Ez a település az északi szélesség, 38,7 fokán található. Ezzel szemben Olaszország területén alig érte el a hőmérséklet a 20 Celsius fokot.