Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hazánk hőmérsékleti viszonyai

 

Hazánk hőmérsékleti viszonyai

Igen érdekes helyzet teremtődött Európában. Beszélünk a melegedésről. Egy fontos szempontot előtérbe kell helyezni. Hazánk egy medencében fekszik. Ez a terület úgy viselkedik, mint egy gyűjtőpont. A felszín alatti vizek is ide folynak. Ha megnézzük, akkor világossá válik, hogy hazánk hőmérséklete rohamosan nő. Többször említettem, hogy ne az átlagokat vegyük alapul. Az átlag nagyon csalóka szám. Konkrétan azokat a hőmérsékleti értékeket nézzük, amelyekkel szembe találkozunk nyaranta. Ezek egyre magasabbak lesznek. Sőt! A napsütötte órák száma is növekedő. De maradjunk a hőmérsékletnél. Nagyon sok esetben viszonyítási alapokat vesznek. Nagyon sok ilyen van. Ezzel azért nem értek egyet, mert nem a valós dolgot mutatja. Miért nem? Mert az értékek átlagok, ahogy említettem. Nézzük az idei nyarat. Nem szeretnék hosszú listát mutatni a napi hőmérsékleti értékekről. Egy biztos. Hazánk alföldi részén történt a legnagyobb változás. Itt megdőlt a hőségnapok száma. Ez a fontos. Nem az átlag. Az a lényeg, hogy egy adott napon mennyi a maximum hőmérséklet. Miért írom ezt? Az ember hőérzete ezt érzékeli, nem azt, hogy mennyi az átlag. Ezt a hőmérsékletet kell valahogy elviselni. Ezzel találkozik az ember. Minden mást ehhez kell igazítani. A párolgást, a száradást, a levegő páratartalmát. Ma már a 30 Celsius fok feletti hőmérsékletekkel meg kell barátkozni. Ebből fakad, hogy hazánk Európa többi országaihoz képest jobban melegszik, mert egy mélyedésben vagyunk, a meleg jobban meg tud szorulni. Ez a szélsőség egyre inkább jelentkezni fog az elkövetkezendő időkben. Ez abból is fakad, hogy több a napsütéses órák száma. Lehetne kérdezni, hogy eddig is így „közlekedett” a Nap az égen, most miért több a napsütéses órák száma? Mert kevesebb a felhős napok száma. Az egy korábbi kimutatás, hogy csökkent a csapadékos napok száma. Ugyan ettől még lehet felhős az ég, de nem az. Így megnövekedett a napos órák száma, ezáltal megnövekedett a hőmérséklet is. Erre a jövőben is számítani kell.

     A diagramról leolvasható, hogy nemcsak nálunk van így, hanem szerte a világon, hogy a nyári időszakokban van a legtöbb napsütés, így a legmelegebb is. A nyári hónapok középhőmérséklete az 1970-es évekhez képest jelentősen növekedett. Ennek mértéke 3,75 Celsius fok. Láthatjuk, hogy a hőmérsékleti viszonyok mennyire emelkedtek. Ennek egyik velejárója, hogy növekedtek azoknak a napoknak a száma is, amelyeket hőségnapoknak nevezünk. Akkor beszélünk hőségnapokról, amikor a hőmérséklet 30 Celsius fok felett van. Ennek tartós mértéke a hőhullám. Ahogy látható, a nyári hónapokban ezek is növekedtek.

A globális felmelegedés hazánkat sem kerüli el. Az 1880-as évekhez képest, amikor az éves átlaghőmérséklet 13,78 Celsius fok volt, 2019-ben ez az érték 14,96 Celsius fok. Az emelkedés 1,18 Celsius fok. Mondhatni, hogy itt valami nem stimmel, hiszen korábban ennél nagyobb érték adódott. Ez így is van. Ehhez csak annyit, hogy az előbbi az hazánk hőmérsékleti változása, az utóbbi pedig a globális, azaz a Földön bekövetkezett változás. Hogy még tovább fokozzuk a melegedésből fakadó változásokat, megnézhetjük azt is, hogy már hazánkban is jelentkezett az úgynevezett extrém tartomány. Erről akkor beszélünk, ha a hőmérséklet 35 Celsius fok felett van. láthatjuk, hogy ezeknek a napoknak a száma is jelentős.

      Mivel emelkedik a hőmérséklet, így elkerülhetetlen, hogy azok a napok, amikor 30 Celsius fok fölötti értékeket mérünk, éves szinten ne jelentkezne. Ez eléggé megterheli az emberek szervezetét. Amikor ezek a napok egymás után is következnek, tehát több napon keresztül áll fenn ez az állapot, akkor hőhullámról beszélünk.

Érdemes lenne egy kicsit elgondolkodni azon, hogy miképpen lehetne tenni az ellen, hogy azok a változások, amelyek erőteljesen beindultak, valamilyen formában enyhíteni lehessen. Sajnos megállítani már nagyon nehéz. A sokat hangoztatott „24. óra”, a „most kell tenni valamit, de gyorsan”,  szlogenek már idejét múlták. Tenni kell, de gyorsan. De mit? Hát ez az. Az a rengeteg konferencia, gyűlés, szakmai előadások, stb. eddig semmi eredményt nem hoztak. A lenti grafikon 10 éves időtartamban mutatja, hogy azok a természeti jelenségek, amelyek közvetlenül érintik az embereket, mennyire változtak. Pedig csak tíz évről beszélünk. Az adatok globálisan értendők.