Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gondolatok

2019.12.07.

A félelem és bizonytalanság

Az emberek nagy része még most is a XXI. században is bizonytalanságban él. Ez világjelenség. Még a félelmet is ide lehet sorolni, bár ez már egy erősebb kifejezés arra nézve, hogy a mai modern ember milyen lelki problémákkal találja magát szembe. Lehet azt mondani, hogy ez napi szinten jelen lévő két fogalom. Fel lehet tenni a kérdést: vajon mitől van ez a jelenség. Most már elég messzire kell visszamenni az időben, hogy valamennyire tisztán lássunk ebben a témában. Egy nagy váltással bizonytalanabbá vált minden. Új szabályok, törvények, kötelességek, kötelezettségek, stb. Az emberek ezekben a felmerülő témákban nem tudnak kellőképpen tájékozottak lenni, ezáltal egy bizonytalanság érzet lép fel. Mindent kérdezni kellett, keresni a helyes és könnyebb megoldásokat. Ez úgy volt lehetséges, hogy olyan valakit kérdeztek meg, akik értettek hozzá. A nagy baj ott kezdődik, hogy ezt felismerve nagyon sok ember ezzel visszaélt. Sőt! Egy idő után maguk az emberek is kezdték gyakorolni egymással szemben ezt a magatartást. Kialakult egy nagyfokú visszahúzódás az emberek részéről, mondván nem tudok mit tenni, nem vagyok tisztában dolgokkal, nem ismerem az ide vonatkozó szabályokat, melyek elég sűrűn váltakoznak. Ha ezt napi szintre tesszük, akkor felüti a fejét a félelem is. Félek, hogy jól csináljak mindent, félek, hogy elrontok valamit, félek, hogy olyat teszek, ami szabályba ütközik. Sajnos ezek a dilemmák fellelhetők, és ez okozza a félelmet. Ha a kettőt összerakjuk, akkor valóban egy nehezen élhető hétköznapi életforma kezd eluralkodni.

Vajon feloldható ez valamivel? Igen, feloldható. A baj az, hogy erre az emberek már nem vevők. Arról van szó, hogy tanulni, okosodni, tájékozottnak kell lenni. Semmi mással nem küzdhető le a bizonytalanság és a félelem, csak a tudás növelésével. Ha képzem magam, jobban rálátok dolgokra az élet minden terén. A buta embert a legkönnyebb befolyásolni. A tudás megszerzése soha nem késő.    

2019.12.04.

Reklám

Elég sokszor lehet látni egy reklámot, ami először furcsa volt valami miatt, aztán kezdtem figyelni. A bejátszás olyan gyors volt, hogy alig lehetett látni azt a valamit. Apró betűkkel a hirdetés alján a következő felirat volt látható egy kis ideig. Valószínűleg, bár lehet, hogy csak én nem figyeltem mindenre, csak a mozgó alakokra, és csak később vettem észre a feliratot. Mi volt a szöveg: „Az adott termék betegség megelőzésére és kezelésére nem javallott”. Ez a hirdetésben jelent meg. Aztán megnéztem magát a terméket. Ezen az állt: „Az adott termék étrend- kiegészítő készítmény. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet, az egészséges életmódot”. Akkor felteszem a kérdést. Akkor minek? Lehet, hogy túl egyszerű, de talán így az érthetőbb. Ha adva van egy egészséges táplálkozási szokás, ami révén minden olyan vitamint, ásványi anyagot beviszek a szervezetbe, amire szüksége van, akkor minek szedjek bármilyen más terméket? Ráadásul az viszont igaz, korrektül ráírják, hogy semmire nem jó. Akkor minek? Lehet, hogy csak én nem értem?

 

Vitaminok

Manapság sok ember azt hiszi, hogy mindenben a túlzott dolgok a jók, mert az hatékony. Csalódást fokok okozni. Ez nem így van. Mivel jön a hideg időszak, előtérbe kerülnek a vitaminok. Annyi minden van már. Vajon biztos, hogy kell vitaminokat pótolni? A vitaminozott élelmiszerek és vitamintabletták nem mindig jelentenek garanciát arra, hogy elégséges vitamin szívódik fel a szervezetbe. Ami fontos, a legfontosabb: a friss és nyers gyümölcsökben, zöldségekben minden vitamin megtalálható, amire a szervezetnek szüksége van. A fölöslegesen bevitt többlet vitamin tabletták abbahagyásakor, hiány lép fel, ami nem jó a szervezetnek. A vese kiüríti a felesleges mennyiséget, azaz, nem képez tartalékot belőlük.

2019.12.02.

Elit iskola

Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy az ember örök életében tanul. Illetve, vannak olyanok, akik élnek ezzel a lehetőséggel. Növelik tudásukat, tájékozódnak, nyitottak az új dolgokra, stb. Amióta az ember létezik a Földön, mindig voltak olyanok, akik bizonyos dolgokon kicsivel hosszabb ideig elgondolkodtak, valamire rájöttek, azt alkalmazták a minden- napi életük során. Magyarul valamivel több tudásra tettek szert, mint a társaik. Ezek az emberek váltak vezetőkké. Hallgattak rájuk, odafigyeltek, amit mond, követték és betartották azt, stb. A történelem során ezek az emberek kiváltak a többiek közül, és nagyobb tudásuknál fogva visszaéltek azzal, hogy okosabbak. Erre számtalan példát lehetne mondani. Ahogy a világ fejlődött, ez a tudás bizonyos emberi csoportokban koncentrálódott. Ezt követően sokan utánozni akarták ezt a létformát.

Kialakult egy réteg, mely nagyobb tudást birtokolt, és ezt a tudást már teljes egészében a saját boldogulásukra fordították, azaz, csak annyit osztottak meg a tömegekkel, amennyit éppen gondoltak. Kezdett kirajzolódni egy elit társadalmi forma, és ezek tagjai csakis az előrehaladással foglalkoztak. Az előrehaladás azt is jelentette, hogy mindent és mindenkit kihasználtak a saját céljaik elérése érdekében. Az őket kiszolgáló személyzetnek nem volt sem ideje, sem lehetősége magasabb tudásra szert tenni, mert el volt foglalva a rájuk kirótt rengeteg feladattal. Jóval, rosszal egyaránt. Idővel ezekbe az elit csoportokba nem engedtek be akárkiket. Gondosan megválogatták a tagjaikat. Ez ma is zajlik. Ha körülnézünk az egyes egyetemeken, illetve azok felett, olyan képzési formák vannak, melyek ezt az uralkodó réteget alkotják.

Ők a vezetést tanulják, igen magas szinten. Ez több helyen is történik a világban, és láss csodát kis hazánkban is felütötte a fejét ez a képzési mód. Ha nem is azon a szinten, akik irányítják a világot, de azon a szinten, mely egy országot irányít. Itt is megnyitotta kapuit az újgazdag réteg csemetéinek elit iskolája. Ezt a tanítási formát csak igen jómódú emberek tudják megfizetni. És tudják mi a furcsa? Ezt az iskolát egy év alatt felépítették, 56 diákkal indul a képzés.

2019.11.30.

Újra „okos” valami

Talán másoknak is feltűnik, de ha valamit piacra akarnak dobni, és valamilyen jelzővel kell illetni, akkor előszeretettel használják a modern kor egyik kifejező szavát az „okos” szót. Nem tudom, ki hogy van vele, de azt hiszem, nem állok messze attól, hogy valamilyen formában ne minősítsem ezt a kifejezést. Most azért, mert egy pékárura fogták rá, hogy „okos”. Nem tudom, az ostobaságot meddig lehet még fokozni. Tudomásul kellene végre venni, hogy olyan, mint „okos” termék nincs. A mai technológiának már mindazokkal a paraméterekkel rendelkeznie kell, amikre ráillesztik ezt a szót.  Most egy pékáru kapta ezt az elnevezést, azért mert egészségesnek mondott alapanyagokból készül. Miért, eddig nem abból készült? Persze sokan mondhatják azt, hogy ezt nem úgy kell érteni. Akkor hogy? Én nem tudom másképpen. Az is lehet, hogy én nem tudom ezt ilyen formában értelmezni. Annyi szép magyar kifejezés van a szótárunkban, miért nem lehet ezekből válogatni? Ja, hogy ez egyrészről hangzatosabb, másfelől viszont félrevezető. Az emberek valamit azért vesznek, mert jó, nem azért, mert okos. Ennyire egyszerű. Minden gyártó örülhet annak, hogy olyan terméket gyárt, amit az emberek vesznek.

Ez nagyon jó és örömteli dolog. Az még nyom a latban, hogy az a valami egészséges is. Talán már azt is ki lehet jelenteni, hogy manapság már minden okos, csak az emberek buták. Ezt mindjárt cáfolom is, hiszen azért veszik ezeket a termékeket az emberek, mert jók, és nem azért mert „okos”. Azért nézzük meg az „okos élelmiszer” definícióját. Azokat az élelmiszereket, amelyek tudományosan igazoltan kedvező élettani, egészséget támogató, vagy betegségek kialakulásának kockázatát csökkentő hatásuk van.

Forrás: Világgazdaság

Ezzel kapcsolatban egy kijelentés. Ez szinte gyógyszer, vagy legalábbis gyógyhatású termék benyomását kelti. Ilyen hatás még sok gyógyszerben sincs. Ilyen hatás eléréséhez és igazolásához hosszú évek kellenek. Azt viszont tudjuk, hogy sok esetben ennek semmi jelentősége nincs. Ez a világ már teljesen másról szól, mind a korábbi idők. Sokadszorra jelentem ki, hogy az érdek sok mindent maga alá gyűr. Tudják mi a rémes? Az, hogy így gondolkodnak az emberek, és így ítélnek meg dolgokat, teljesen mindegy, mi a következménye. Bocsánat, ez csak egy vélemény az „okos” jelzővel kapcsolatban. Most éppen ez a valami volt célkeresztben.

 

2019.11.27.

Alternatívák

Mindig is igyekeztem az új dolgokat megérteni, elfogadni, hasznosítani, ha tudtam. A tudományt mindig is előtérbe helyeztem. A természettudományi vívmányok ágazatai, egy csodálatos világot nyitnak meg az emberek előtt. A fejlődés egyik alapvető mozgatója. Ezeken a területeken is voltak, és lesznek is olyan tudósok, akik ragaszkodnak bizonyos tanokhoz. Azt viszont be kell látni, hogy a világ rohamosan fejlődik, halad előre. Ezt el kell fogadni, mert ha nem, akkor sok esetben nagyobb kárt okoznak, mint gondolnák. A tudományos tételek, tapasztalatok előreviszik a fejlődést, és ezt most már más dolgokkal is ötvözni lehet, illetve sok esetben ötvözni kell. Mire gondolok? Az alternatív megoldásokra. Három ilyen területet szeretnék megemlíteni. Vallás – természeti törvények, alternatív energia – olajkitermelés, gyógyszergyártók – természetgyógyászat. Az emberiség mindig is kötődött valamilyen, számára megmagyarázhatatlan eseményhez, jelenséghez. Ezt sokan ki is használták, és hatalomra tettek szert. Ilyenek voltak a régmúlt időkben a sámánok, jósok, jövendőmondók. A későbbiekben vallás néven, egy ember maga mellé gyűjtött másokat azzal, hogy elhitette velük, hogy az a jó, amit ő mond, és azt kövessék, amit ő állít. Aki ilyen tapasztalatra tett szert, és ki tudta használni, és ki tudott használni másokat, sok esetben százezreket, azok tekintélyt is szereztek. Hallgattak rá az emberek, sőt, sok esetben féltek tőlük. Ezzel hatalomra tettek szert. Sok esetben kihasználták az emberek butaságát, tanulatlanságát. Ezzel korlátlan lehetőségek szereztek maguknak, hogy uralkodjanak mások felett. Nézeteik, tanaik voltak. Ezeket minden áron védelmezték. Semmi nem számított. A hitvilág nagyon erőssé vált az évszázadok alatt. Voltak olyanok, akik más utat választottak. A hitvilág helyett, a tudomány világát. Figyeltek, tapasztaltak, változásokat kerestek, összefüggéseket kutattak, egyszerűen kíváncsiak voltak a fizikai valóság valós működésére. Ebből sok konfliktus kerekedett a hitvilágot hirdetői, és a tudományos tételek megalkotói között.  Ez utóbbiakat üldözték, mivel látták bennük, hogy az általuk, azaz, a vallás által felállított dogmatikus rendszer, kezd megbomlani. A hitvilág a menny, a túlvilág fogalmát erőltette, a tudomány mást állított. Nagyon sok neves tudóst ehetne felsorolni, úgy, ahogy különböző vallásokat is. Egy a lényeg. Ennek a sok áldozattal járó küzdelemnek egyik sarkalatos pontja volt Kopernikusz 1543-ban megjelent korszakalkotó műve, a „Az égi szférák körmozgása” címmel. Ő volt, aki megalkotta a heliocentrikus világképet, az addig elfogadott, és a vallás által hirdetett geocentrikus világképpel szemben. Hogy milyen erős volt a papság ereje, félt a vallás meghurcolásától. Ennek ellenére munkája megjelent. Ezt aztán tovább fokozta Galilei 1610-ben bemutatott távcsöves megfigyelései, mely rámutatott a Földön kívüli más égitestek mozgására, fizikai valójukra. Hogy mennyire messzire elért a vallás keze, az általuk megalkotott inkvizíció betiltotta munkáit, sőt, tanainak megtagadására kényszerítette. Ami érdekes, hogy a katolikus egyház 1992-ben érvénytelenítette az ellene megalkotott ítéletet. Látszik, hogy a hitvilág mennyire ragaszkodott az ő elképzeléseihez, hogy nem riadt vissza semmitől, még attól sem, hogy saját törvényeit megsértse. Magyarázat mindig volt, a javukra. Szerencsére a vallás, és a természettudományok a mai világban megvannak egymás mellett. Mindenki szabadon eldönti miben, kiben hisz.

Alternatív energia –olajtermelés. Egy kissé más a helyzet a mai világot szervesen érintő energiáról. Itt már komoly érdek, és nézetkülönbségek vannak, az emberek kárára. Amióta az ember felfedezte, hogy a hús főzve, sütve jobb, mint nyersen, és a fa éghető anyag, ami meleget is ad, használja a természet adta kincseket. Váraikat, házaikat fával fűtötték. Később már más éghető anyagokat is felfedeztek, és elindult azoknak kitermelése. Hatalmas mennyiségekről van szó. Először ugye a fa, később a szén különböző fajtái, majd a kőolaj, és végül az atommaghasadásból nyert energia. A mai világ egyre nagyobb energia igénnyel lép fel. Hihetetlen mennyiségű kőolajat termelnek ki nap, mint nap. Ez mozgat szinte mindent. Üzemeket, gyárakat, intézményeket, járműveket, háztartásokat. Van egy energiafajta, ami láthatatlan módon szennyez. Ez az atomenergia. Addig nincs gond, amíg valami nem történik. Sajnos két esetben igen nagy baj történt. Az egyikről sajnos elég sokat tudunk, hiszen itt történt a közelünkben. Mindenhol energiát használunk. Időközben felmerült egy lényeges kérdés. Vajon a sok elégetett anyag, ami a levegőbe kerül, mit okoz? Ma már tudjuk, hogy mit. Kezdett kialakulni egy más energianyerő ágazat, az úgynevezett alternatív energiaforrások. Mik ezek? Napenergia hasznosítás, szélenergia hasznosítás, geotermikus energia hasznosítás. Ezen belül is vannak egyéb megoldások. A lényeg, ezek olyan energiaforrások, melyek nem, vagy csak kismértékben szennyezik a környezetüket. Ezzel nagyon jó dolgot lehet elérni. Csökken a levegőbe kerülő szennyező anyag. Gondolhatnánk, ezzel megoldódott a szennyezés kérdése. Hát sajnos nem. Ugyanis még most is erőteljes az ellentét a kőolajtermelők, és az alternatív energiaforrást szorgalmazók között. Addig, amíg a kőolaj kitermelés hihetetlen profitot termel, addig nem beszélhetünk jelentős megújuló energiaforrások előretöréséről. A váltás viszont sürgős lenne. Biztos vagyok benne, hogy azok, akik a kőolaj kitermelésben érdekeltek, olyan helyen élnek, ahol még nem lehet érzékelni a változásokat, illetve nem igazán törődnek azzal, mi történik a nagyvilágban. Csak egy hasonlat. Tudom, hogyha sokat eszem egészségtelen ételeket, akkor hízok, nehezebb a mozgás, különböző betegségek lépnek fel, stb., de azért eszem. Tudom, hogy a túlzott kitermeléssel jobban szennyezem a légkört, de azért növelem a termelést, hogy több pénzem legyen. Ez a történet erről szól. Sok minden háttérbe szorul, még az is, hogy az emberek egészsége kárt szenved. A XXI. században még nem megoldott a háztartások megfelelő fűtése, még nem megoldott a szilárd tüzelőanyagok teljes kiváltása, még nem megoldott a kőolaj kiváltása, még nem megoldott a természet által nyújtott szinte korlátlan energiaforrások kihasználása. A technológiák rendelkezésre álnak. Akkor mi a gátló tényező? Hát a pénz. Ha csökken egy energiahordozó kitermelése, csökken a bevétel. Ez a lényeg, itt van a kulcs elrejtve. Szerencsére vannak komoly próbálkozások, és komoly eredmények a megújuló energiahordozók piacán. Csak ne legyen túl késő! Már csak azért sem, mert egyre több olyan betegség üti fel a fejét, amelyekért többek között ezek az energia hordozók a felelősek. Mire gondolok?  Főleg a légúti megbetegedésekre, és a sugárfertőzésre. Nagyon megnőtt ezeknek a száma az utóbbi időben. Vajon miért? A levegő telítettsége elért egy kritikus értéket, illetve a korábban történt nukleáris katasztrófák hatása most érzékelhető. Ezek ellen sokféle képen próbálnak védekezni. Az első ilyen dolog, a gyógyszeres kezelés. A gyógyszergyártók, és forgalmazói hatalmas haszonra tesznek szert. Ez a haszon évről, évre egyre csak nő. Nem beszélve arról, hogy komoly orvosi ágazatok nőnek ki ezekből az újkori betegségekből. Ha egy kicsit visszamegyünk az időben, a korai időszakban is voltak az embereknek különböző betegségeik. Vajon hogy próbálták gyógyítani ezeket? Mivel vegyi anyag még nem volt, így a természet adta lehetőségeket használták ki. Híres területei voltak ennek az ázsiai országok. Korea, Kína, Japán, hogy csak a fontosabbakat említsem. Gyógynövényeket, és azok különböző módokon történő keveréséből, főzeteiből, szárított állagából, nyersen való fogyasztásából, és ezek hosszan tartó alkalmazásából vontak le következtetéseket egy adott betegség gyógyítására. Igen komoly eredményeket értek el ezzel. A mai napig is használnak ilyen eszközöket, illetve egyre jobban elterjed a gyógynövények használata. Túl sok vegyi anyag, és vegyi ártalom éri az embert. Sok esetben a modern gyógyászat tanácstalan ezekkel szemben. Egyre gyakoribb, hogy olyan eljárások felé nyitnak, melyeket évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt hatásosan alkalmaztak, és használt. Mit szólnak ehhez a gyógyszergyártók? Mindent megtesznek annak érdekében, hogy elnyomják, és lehetetlen helyzetbe hozzák azokat, akik megpróbálnak természetes úton gyógyítani. Ez a természet gyógyászat, illetve az alternatív gyógyászat ága. Nem ismerik el, annak ellenére, hogy egyre több orvos alkalmazza. Hihetetlen mennyiségű gyógyszert dobnak a piacra, azt sugalva, hogy az egészségre ez a megoldás. Aztán jönnek a problémák, illetve olyan betegségeknél, ahol már nem tudnak tenni semmit, egyszerűen átlépnek rajta. Ők semmiért nem felelősek. Olyan leírások vannak az egyes gyógyszerek mellett, hogy az rémisztő. A profit a lényeg. Egy sokkoló adat. A hazai gyógyszerpiac értékesítése 2017-ben 838,1 milliárd forint. Ez nagyon sok. El lehet képzelni, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a tendencia, és bevétel ne szenvedjen csorbát. Szerencsére a másképpen gyógyítók is kezdenek teret nyerni. Valami olyasmi van ezen a piacon, mint régen az inkvizíció idején. Ezt kell venned, és nincs más módszer, nincs más megoldás, mert az a káros. Egyre többen jönnek rá arra, hogy nemhogy káros, de nagyon is használ. Nem véletlen, hogy a gyógyítás területén egyre jobb eredményeket érnek el az alternatív gyógyászattal. Talán érdemes lenne megfontolás tárgyává tenni a két gyógyítási mód békés, egymás mellett élését. Ezt kellene inkább elősegíteni. Ez csak álom? Lehet, de lehet tenni ellene. Tudom sok esetben hasznos a gyógyszer, sőt, nagyon is. Nincs ezzel semmi baj. A baj ott kezdődik, amikor úgy akarnak eladni vegyi anyagokat, hogy ez az egyetlen megoldás a problémára. Emberek, én vagyok a megoldás. És az emberek veszik, eszik a gyógyszereket, vegyi anyagokat, melyek még nagyobb egészségügyi problémát okoznak, sok esetben. Egyszer hallottam, hogy az jó beteg, aki rendszeresen orvoshoz jár. Ha így megy sokáig, tényleg beteg társadalom lesz hazánk, ha már most nem az.   

2019.11.24.

Felelősség

Valami egészen elképesztő dologgal lehet találkozni nap, mint nap. Hogy mennyire nem érdekli egyes szolgáltatókat, illetve egyes intézményeket, cégeket, akik valamilyen tevékenységet folytatnak, hogy mi történik a munkájuk során. Történetesen arról van szó, hogy bizonyos szolgáltatások, akik a lakosságot szolgálnák, vagy őket segítené, oly annyira nem érdekli a szolgáltatást nyújtó cégeket, hogy már minősíteni sem lehet. Mire gondolok? Mi van ennek a hátterében? Biztos mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, amikor elviszik a szemetet, és szemetet hagynak maguk után a szállítók. Vagy lakossági bejelentés a rossz ivóvíz minőséggel kapcsolatban. Környezetvédelmi szennyezés zajlik egyes ipari tevékenység kapcsán. Mi történik? Azokat a lakókat tekintik ostobának, akik a panaszt megtették. Nem egyedi esetekről van szó, hanem több száz, vagy több ezer embert érintő dologról. Ennek ellenére, az úgymond vizsgálat megállapította, hogy ott minden rendben van. A rossz ellenére azt nyilatkozzák róla a felelős vezetők, ha találnak, hogy azzal a valamivel semmi baj, gond nincs.

Ezzel az ügy le van zárva. Nincs felelős. Nem is vállalja senki. Ő ott sem volt, ő nem tud ilyesmiről, ő nem felelős. A lakosságtól pedig ugyanúgy elvárják, hogy fizessék a szolgáltatás díját, de az ellenszolgáltatás komoly nehézségekkel küzd, és hagynak maguk után némi kívánnivalót. Magyarul, a vállalt szolgáltatást nem teljesítik. Ennek nincs semmilyen következménye. Habzik a patak, büdös a vize, rossz a levegő egy odatelepült vállalkozás miatt, szeméthegyek vannak sok helyen, nincs megfelelő minőségű ivóvíz, stb. Az esetleges bejelentés kapcsán mi a döntés? Az adott helyen minden rendben van. Meg sem nézik az illetékesek a területet. Ha megtennék, látnák a változást. Felelős nincs. Addig, amíg ilyen hozzáállás uralkodik hazánkban, senki ne várja el, hogy bármi is változni fog. Mondhatom azt, hogy sok helyen maguk a lakók tesznek azért, hogy környezetük rendben legyen. Ezért még másoknak fizetnek, hogy helyettük elvégezzék a munkát.

Hangsúlyozom. Bármilyen bejelentés kapcsán nem volt olyan döntés, hogy a lakóknak adtak volna igazat. Ahogy említettem. Olyan kiskapukat találnak, amik révén nincs felelős. Hát nem furcsa?

2019.11.20.

Vitamin

Megint egy érdekes megállapítás került a napvilágra. Szintén reklám, mi más lehetne, elsorolják, hogy mennyi vitamin van egyes gyümölcsökben. Ezzel semmi probléma nincs. Sőt! Fogyasszunk minél több gyümölcsöt, főleg most, amikor hűvösebb, „megfázósabb” idők jönnek. A reklámok azt hirdetik, hogy annyi vitamin van a forgalmazott pirulákban, mint 1kg banánban, 1kg meggyben, 1kg egyéb gyümölcsökben. Ez mind belesűrítve egyetlen pirulába. Vajon szükséges ez? Itt megint előjön a túlzás. Azt próbálják elhitetni, hogy ha valami sok, az a jó. Hát nem biztos. Sőt!

 

C-vitamin

Jönnek a hűvösebb, egyre hidegebb, nyirkosabb idők, és beindul a vitamin szezon.  Itt is, mint sok más területen meg lehet figyelni, milyen ellentmondások szerepelnek az egyes hírekben. A C-vitamin egy fontos vitaminfajta. Az ember napi szükséglete 50-70mg/nap. Egy vízben oldódó vitaminról beszélünk. Mi jelenik meg a reklámokban? Az, hogy az egyes kínált vitamin pirulában 500-1000mg dózisú C-vitamin van. Ahogy említettem, a C-vitamin vízben oldódik, tehát a szervezetből kimosódik a felesleges, tehát az 50-70mg/napi adag feletti mennyiség. Akkor minek ekkora értékű C-vitamin reklám?

Nagyon egyszerű. Az emberekbe beültetik a nagyobb, a több, a jobb fogalmát. Erre hajlamosak az emberek. Azt hiszik, hogyha valami nagyobb, több, akkor jobb is. Hát nem mindig. Ebben az esetben főleg nem. Ha ezt még összekapcsoljuk a sokat emlegetett folyadék bevitellel, akkor kialakul egy túlzott hígítás a szervezetben. Tudják, a C-vitamin vízben oldódik.  A szervezet annyit hasznosít a számára szükséges anyagokból, amennyire szüksége van. A szervezet nem értékeli a többet.

Többet eszünk, hízunk, többet iszunk, részegek leszünk. Mérsékletesség a lényeg. A szervezet így van kitalálva, így érzi jól magát, és így működik tökéletesen.

2019.11.15.

Mentális problémák

Vannak adatok, melyeket elég sok helyről lehet összeszedni. Biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül. Ugyanis ezek az adatok egyáltalán nem pozitívak. Miről van szó? Egy beszélgetés kapcsán jött elő, hogy milyen a gyerekek mentális állapota. Érdekes adatok vannak erről. Korábban egy másik cikk kapcsán felmerült az a kérdés, illetve nyilatkoztak arról, hogy jelenleg hazánkban 800 000 olyan család van, ahol nem teljesen biztosított a szülői felügyelet és láthatás. Ebből fakad, hogy nagyon sok olyan gyerek van, akinek valamilyen mentális zavara lehet, azaz pszichológusi segítségre van szüksége. Ez ma már divatos dolog, hogy megyek a pszichológusomhoz.

A sajnálatos, hogy egyre több olyan gyerek van, aki úgynevezett „sajátos nevelési igényű”, illetve ADHD állapotú. Az előbbiek létszáma 91 500 főt tesz ki. Sajnos a másik betegség típusnál sincs jobb helyzet. A gyerekek körében 44 075 fő, a felnőttek körében 207 589 fő szenved az ADHD állapotától. Sajnos ezek egyre jobban előtérbe kerülnek a nyugtalanabb életformák miatt.

2019.11.11.

A hosszú élet titka

Időnként felröppennek hírek, mely szerint meg lehet hosszabbítani az életet. Ez egy örök dilemma. A helyzet az, hogy ez is eléggé távol áll attól, hogy komolyan vegyük. Persze igen sokan foglalkoznak világszerte ezzel a problémával, de azt hiszem nem túl nagy eredménnyel. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy van már úgy 30-40 éve, hogy lefagyasztották magukat emberek, bízván, hogy majd ha az adott betegségüket gyógytani tudják, akkor újra életre keltik őket. Na, erről se tudunk túl sokat, sőt semmit.  Annyit viszont igen, hogy élettani szempontból kissé lehetetlen ez az eljárás. De maradjunk a hosszú élet titkánál.

Sokakat, akik ténylegesen jóval hosszabb ideig éltek, megkérdeztek, hogy mi a hosszú élet titka? Nagyon sok dolgot említettek ezzel kapcsolatban, de két azonos nincs közte. Ezek a megnyilvánulások nem komoly dolgok. Szerencse, hogy ilyen sokáig élnek. Vannak bizonyos népcsoportok, ahol megfigyelhetők a hosszabb élet lehetőségei. A lényeg, arra törekednek a tudósok, hogy ezt milyen módon lehetne magvalósítani. A dolognak ez az egyik oldala. A másik, hogy miképpen lehetne megvalósítani ezt akkor, amikor az emberiség állapota eléggé rossz. Szerintem addig, amíg egy stabil testi, lelki helyzet ki nem alakul, addig ki volna az, akinek meghosszabbítanák az életét? Olyan betegségek ütik fel a fejüket, melyeket még gyógyítani is nehéz. Olyan komoly egészségügyi ártalmak jönnek elő, amelyekről korábban nem is tudtak. Kérdezhetnénk, hogy jön ez ide? A hosszú életről beszélünk. Valóban arról. Viszont azt megkérdezném, hogy egy olyan ember, akinek súlyos élettani problémái vannak, hogyan és miképpen lehetne kezelni, hogy jóval tovább éljen? Én úgy gondolom, hogy egészséges embereknél lehetne ezt megejteni. A baj ott kezdődik, hogy ilyen emberekből egyre kevesebb van. A mai világ embere egyáltalán nem alkalmas arra, hogy ezzel a lehetőséggel élni tudjon. Akkor vajon miért ez a látszólag megalapozott kijelentés? A remény miatt.

Próbálják azt sugallni, hogy eljön az az idő, amikor ezt meg lehet valósítani. Ez az idő annyira távol van, hogy többször elfelejtik annak az embernek a nevét, aki ezt felvetette. Az emberiség komoly egészségügyi gondokkal küzd. Sajnos ebben egyre több a gyerek. Hangsúlyozom, egyre több a gyerek. Olyan betegségekkel küzdenek, melyeket korábban alig lehetett hallani, manapság már igen sokan kerülnek ebbe a helyzetbe. A legfontosabb az egészség. Jó lenne ezt szerte a világban stabil alapokra helyezni. Ha ezt meg tudják oldani, akkor esetleg jöhet az ilyen problémák alapos kutatása. 

2019.11.02.

Szokások, babonák

Az emberek több évszázad óta kötnek valamilyen eseményeket, történéseket valamilyen szóláshoz. Minden emberben évek alatt kialakul egy szokás, egy mozzanat ismétlése, vagy bármi más, ami sok esetben egyedi jelleget is ölt. Vannak aztán olyan dolgok, amik hosszú évek megfigyelésén alapulnak. Ez lehet időjárással, viselkedéssel, vagy bármi mással összefüggő valami. A lényeg, hogy egyfajta igazolást hiszek valamiben, az úgy van, stb. meghatározásokat használnak. Mondhatni, hogy sok esetben babonás dolog, de van, aki meg van győződve ezek felől. Ilyen például a horoszkóp is. Nagyon régi története van ennek, és nagyon komolyan is foglalkoztak vele. Manapság is megjelennek horoszkópok, de ezek már szerintem csak divatból jönnek létre, íródnak különböző magazinokban. Persze van, aki követi, mások pedig nem.

Egyéne válogatja. Ami érdekes az az, hogyha egy adott babonás kijelentés elhangzik, és nem úgy történik, nincs többet róla szó. Viszont, ha mégis úgy alakul, akkor máris elhangzik a varázsszó, na, ugye megmondtam. Az ember már csak ilyen. Szeret valamit valamihez kötni, társítani és valamilyen formában hinni benne. Számtalan ilyen van. Nem példákat szeretnék sorolni, mert mindenki találkozott ilyennel. Egy dolgot viszont érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni. Érdekes dolgot említek. Biztos sokan találkoztak már azzal a tárggyal, amit előszeretettel akasztanak fel a gépkocsiban a visszapillantó tükörre. Igen, a rózsafüzérről van szó. Ha valaki ezt a tárgyat használja, az tiszteletben tartja annak jelentését, és nem holmi dísznek használja. Innen egyszerűen kikövetkeztethető, hogy az autóban ez csak egy divat, egy álságos megnyilvánulás, köze nincs a valláshoz, és annak gyakorlásához. Arról nem is beszélve, hogy veszélyes. Az ilyen tárgy nem oda való, hanem egy meghittebb egyházi közegbe.

A másik, ami figyelemreméltó és nagyon elterjedt, a focimeccsek játékosainak viselkedése. Mit csinál? Aki pályára lép, lehajol a fűre, felemelkedik, keresztet vet, és befut a pályára. Több tízezer ember látja, és elkönyvelik a magatartása alapján. Ez is szokássá vált. Aztán a pályán mi történik? Úgy viselkedik, úgy káromkodik, hogy rossz lenne hallgatni. Akkor hogy van ez? Egyik percben vallásos dolgokat művel, néhány perc múlva elszid mindenkit. Nem úgy viselkedik, ahogy próbálja mutatni. Röviden, ő is álságos módon viselkedik. Köze nincs a valláshoz. Divat. Ennyi. Jól mutat a nagyközönség felé.

2019.10.28.

Félelemipar

Kezd valami nagyon érdekes kialakulni. A címben szereplő fogalom egyre inkább testet ölt a valóságban. Ezek fő területei a politika, a média, a gyógyszer gyártók, a biztosító társaságok, a bankok, és furcsa mód a környezettel foglalkozók. Ezek a legjövedelmezőbb területek. Emberek tízmillióit lehet pánikban tartani. A félelem iparának, „kultúrájának” lényege, hogy még nincs is semmiféle dolog, nincs is itt semmi, nincs is valós hír semmiről, de máris „termeli a hasznot” a haszonélvező csoportoknak. Ezek a csoportok szerepelnek a cikk elején. Hogy világosabb legyen. Ezek a területek érintettek abban és akkor, amikor valamilyen igen nagy hatást szeretnének elérni. Magyarul megfélemlíteni az embereket. Kérdezhetnék, hogy mivel?

Politika terén az uralkodó kisebbség hatalom gyakorlása az emberekre. Pozíciók, döntéshozók, szakértők elhelyezése a megfelelő helyekre. Ezt követően már létre lehet hozni a bizonytalanságot, amivel az emberek ki vannak szolgáltatva. Sőt! Félelemben lehet tartani őket. Média. A sajtó, a rádió, a televízió, és most már az internet adta lehetőségek hatalmas befolyást tesznek emberek millióira minden téren. Minden hír, minden esemény, minden történés, minden változás a megfelelő tálalás keretén belüli közlése. A közzététel nyílván érdekek mentén húzódik. Az ilyen jellegű tájékoztatás hatalmas erővel bír. Biztos mindenki tudna valamilyen példát említeni ezzel kapcsolatban. Gyógyszer gyártók. Tudom, a megelőzés nagyon fontos. A baj ott kezdődik, hogy szoktam mondani, addig, amíg valami jól működik, nem szabad hozzányúlni. Amint belepiszkálnak, azonnal baj van. Ez így van minden területen. Az emberek egészségére hivatkozva olyan gyógyszereket forgalmaznak, most már gyerekeknek is, amire semmi szükség nincs. Nem azt mondom, hogy ilyen szerekre nincs szükség. Nagyon is. A túlzások az aggályosak. Minden egyes gyógyszer vegyi anyag, természetellenes. Nem a szervezet alkotó része. A gyógyszert minden területen őrült forgalom mellett árusítják. Az embereket félelemben lehet tartani vele, hiszen azt mondják, ha nem szeded, bajod lesz. Ez ugyan nem így van tálalva, de a lényege ez. A biztosító társaságok és bankok is beszállnak ebbe a versenybe. Házak, lakások, vagyontárgyak és minden, ami értéket képvisel az embereknek, fontos dolog. Az még fontosabb, hogy biztonságban tudják. Ezért rá tudják venni őket, hogy nemcsak alapvető biztosítást kössenek, hanem olyat is, ami mindenre kiterjed, hiszen nagyon előtérbe kerültek az időjárás okozta károk gyakorisága. Ez viszont nem olcsó. Rávezetik az embereket, ha nem kötsz ilyen és ilyen biztosítást, akkor erre semmi kártérítést nem kapsz. Ez egy zsarolás is egyben, hiszen kész tények elé állítják őket. Sajnos, sok esetben ennek ellenére egy esetleges kárrendezés komoly jogi problémákat vet fel, és nem a biztosított javára. Azaz, a kár megtörtént, de a kifizetés elmarad valamilyen külön jogi dologra hivatkozva. Itt is a bizonytalanság üti fel a fejét. A bankok hasonló érdekeket képviselnek, hiszen arra sarkallják az embereket, hogy terheljék meg magukat kölcsönnel. Ennek további sorsa elég labilis, hiszen bármi közbejöhet, ami az emberekre nézve kedvezőtlen.

A mai világ egyik fontos része az emberek biztonságos élete. Legyen megfelelő víz, élelmiszer, lakhatás, munka. A környezetvédelmi változások, károk, hiányosságok rányomják bélyegüket az olyan helyen élőkre, ahol ezek a feltételek egyáltalán nem biztosítottak. Ahol nagyobbak a természeti erők hatásai, ahol kérdéses az élelmiszerellátás, ahol kérdéses a víz- ellátás, ahol kérdéses minden olyan, ami a normális egyszerű életet biztosítaná. Ezeken a helyeken az emberekben a félelem napi szinten jelen van, hiszen nem tudják, mit hoz a holnap. Azt sem tudják, mi lesz velük, a gyerekeikkel az elkövetkezendő időszakban. A bizonytalanság és félelem hihetetlen reakciókat tud kiváltani az emberekből. Sajnos elő fog fordulni az az állapot, amikor elmúlik az emberek félelme, mert nem lesz mitől félniük, hiszen nem lesz mit félteniük, és nem lesz mit veszteniük.  

2019.10.21.

Önértékelés

Vajon mi motiválja az embereket, hogy sok esetben kiforduljanak magukból? Jó néhány esetben már pszichológiai esetet súrolnak elég gyakran. Az emberek igen érdekes formában viszonyulnak az élethez. Van valami, ami azt hangsúlyozza, hogy „én vagyok az, aki jobban tudok mindent”. Gondolatviláguk arra van beállítva, hogy ne legyen semmiféle önértékelésük, önkritikájuk. Véleményük ostoba, de erőltetik, hogy kitűnjenek a többi ember közül. Nem számít semmi. Ez a mondat kifejezi a mai modern ember gondolat világát. Nézzünk körül. Felelőtlenség, hazugság, tisztességtelen magatartás, a tolerancia teljes hiánya. Ez csak néhány azok közül, melyek jellemzik az embereket. Ennél jóval bonyolultabb a dolog, hiszen az önzés és saját személyének előtérbe helyezése érdekek mentén, ez a fontos. Az érzelmek, az őszinte magatartás és beszéd szinte teljes mértékben hiányzik. Az önértékelés, az önzés kerül előtérbe.

Az elmondottak az élet minden területén jelen vannak. Baráti, munkahelyi és párkapcsolatok terén is. Hihetetlen, de egyszerűen nem lehet igazából megmagyarázni az emberi viselkedés ilyen formáját. Érthetetlen. Lehet, hogy én látom másképpen az emberek egymáshoz való viszonyát? Lehet, hogy én nem látok valamit, amit kellene? Válaszolok. Nem azt mondom, hogy sokáig, de meg kellett bizonyosodni ezekről a dolgokról. Nagyon egyszerű. Utcán, strandon, üzletekben, intézményekben mindig találkozunk olyan emberekkel, akik valahonnan ismerik egymást. Az ő beszélgetésük, ami nem éppen halk, lehet tapasztalatot és véleményt gyűjteni. Egy idő után rá kellett jönnöm, és ki is merem jelenteni, hogy az általam gondolt véleményekkel egyáltalán nem vagyok egyedül. Egy vagy több ember beszélgetéséből nagyon sok mindent le lehet szűrni. Legfőképpen azt, hogy milyen szellemi színvonalon van valaki. Félreértés ne essék. Nem az a cél, hogy másokat megszóljak. Lehet, hogy egy másik ember szemében én vagyok a furcsa. Hogy eloszlassam a félreértéseket, itt a beszélgetések tartalma, hangvétele, valóság alapja, hitelessége, őszintesége a mérvadó. Ha ezeket összevetjük, elég hamar rá lehet jönni arra, hogy kivel állunk szemben. Az is kiderül, ha másokról beszélnek, hiszen a jellemző tulajdonságok minősége árulkodó szempont.

Nagyon bonyolult az ember. Az elmondottak miatt a mai modern ember egyre távolabb kerül egymástól. Lazulnak a társadalmi kapcsolatok a helytelen gondolkodás miatt. Rossz irány. Látjuk a következményeket. Önértékelés hiánya, sőt, önismeret hiánya, tudálékosság, agresszív, tolakodó magatartás, önzés, erőszak, hazugságok, stb. Ezek uralják a mai modern ember gondolkodását.  

2019.10.19.

Szomorú dolgok

Szinte megdöbbenve vettem tudomásul egy hír hallatán, hogy 800 000 gyereknél hiányos és problémás a kapcsolattartás. A 2018/2019 adatok szerint ma hazánkban 1 690 000 gyermek és fiatal vesz részt oktatásban. Ebből 800 000 gyermek és fiatal van abban a helyzetben, hogy hiányos, vagy problémás a kapcsolattartás. Ez azt jelenti, hogy ennyi gyerek él olyan körülmények között, hogy a szülők valamilyen konfliktus következtében nem tudnak megegyezni a nevelés területén. Ez már csak azért is gond, mert van egy un. gyámhivatal, amely arra lenne hivatott, hogy ezeket az ügyeket a lehető legrövidebb időn belül rendezze a felek között, hogy a gyermeket, a lehető legkisebb trauma érje. A számok alapján ez egyáltalán nem működik.

Nem lehet csodálkozni azon, hogy nagyon sok gyerek, illetve fiatal olyan formában viselkedik, ami már megközelíti a pszichés kategóriát. Azon sem lehet csodálkozni, hogy egyre több gyermek és fiatal szorul szakember, azaz pszichológus segítségére. Ezek az állapotok ezt vonják maguk után. Sajnos ehhez nagymértékben hozzájárul a szülők viselkedése, melynek révén olyan következtetéseket vonnak le, amelyek torz képet képviselnek. A kettős nevelés igen rossz hatással van a gyermek és fiatal valódi életkép kialakításában, ami azt eredményezi, hogy olyan dolgokat tesz, ami nem illeszkedik a normális társadalmi elvárásokhoz. Ez további konfliktust eredményez a szülők között, ami megint a gyermeken, fiatalon csapódik le. Persze ez nem jelenti azt, hogy a viselkedésük olyanná váljon, olyan legyen, amilyen. Röviden kirívó és megbotránkoztató.

A fiatalok ezt művelik, mert nem találják igazán a helyüket. Megint említeni szeretném, hogy ez nem ok arra, hogy kivetkőzzenek magukból. Jó lenne ezeket a helyzeteket mihamarabb rendezni, és jobban odafigyelni rá, mert nagyon sok gyermek és fiatal testi és szellemi fejlődése marad el a normálistól.  

2019.10.17.

Érthetetlen

Tudom, mindenkinek más és más a véleménye. Másképpen gondolkodik, más a jelleme, magatartása, viselkedése, gondolatvilága. Ezt én mindenkor tiszteletben is tartom. Hogy ki miképpen gondolkodik, egyéni dolog. Valami érdekeset megint láttam. Lehet, hogy ez másoknak nem furcsa, mert úgy látják, hogy ez egy jópofa dolog. Valóban az? Miről van szó? Ismét feltűnt egy érdekes műsor, melyben szinte belezavarják annak résztvevőit olyan helyzetekbe, amire nem vágyik, ami nem igazán tetszik neki, vagy igen. Ezt a magatartást látják az emberek. Ezeket a kínlódásokat nézik, és nevetnek rajta, vagy alkotnak olyan véleményt, mely teljesen negatív képet ad a szereplőről. Most ez tetszik nekik? Mármint a szereplőknek, illetve a nézőknek.

Egyszerűen nem értik, nem fogják fel, hogy rajtuk élcelődnek? Még szomorúbb, hogy ezeket a műsorokat maguknak találják ki, a maguk szórakoztatására, hiszen egy roppant színvonalon aluli produkciót látunk. A párokat, mert ezekről van szó, tesztelik. A szomorú az, hogy olyan helyzeteket hoznak létre, amivel esetleg kellemetlen helyzetbe hozzák a másikat, illetve sok esetben meg is bántják, vagy még rosszabb szituációkat teremtenek. Direkt belehajszolják olyan helyzetekbe, amivel kárt tesznek a másik érzelemvilágában. Vagy ez a sikk? Ez a nyerő? Lehet.

Minden esetre elég szomorú, hogy ilyenek lát az ember, és nem olyan műsorokat, amik a tudást, a műveltséget, az intelligenciát reprezentálják. Vagy éppen ezekre nincs szükség? Éppen ott tartunk, hogy erre már nincs szükség? 

2019.10.14.

Olyan érdekes

A minap ismét egy érdekes nyilatkozat ütötte meg a fülemet. Ez egy életmód váltással kapcsolatos hír volt. Olyanok tesznek kijelentéseket, hogy a pénz nem minden, és csak a sokadik, akiknek már a zsebükben van több tíz millió, vagy még sokkal több. Ilyen háttérrel lehet olyan dolgokat mondani, amit igencsak szűk réteg teheti meg. Csak zárójelbe mondom, egyre több ilyen van. Mindenhez pénz kell. Aki megszokott egy átlagon jóval felüli életmódot, az nem igazán tud átszökkenni egy jóval egyszerűbb környezetbe. Az ilyen kijelentések álságos dolgok. Sokan rácsodálkoznak az ilyen kijelentésekre. Mondják, ez igen. Milyen fantasztikus ember. A valóság teljesen más. Az élet igazol. Azt hiszem, nagyon sokan vannak az ellenkező oldalon, gyanítom, hogy egyre többen.

Sok mindent lehet mondani. Van egy jó magyar közmondás: a messziről jött ember azt mond, amit akar. Hogy ki milyen szinten hiszi el, az már egy másik történet. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan a hétköznapi valós életet élik, nem egy álomvilágot. Tudomásul kell venni, és ez a szomorú valóság, hogy pénz nélkül az ember egy senki. Kimondja valaki? Senki. Az emberek legnagyobb százaléka titkolja, hogy milyen körülmények között él. Szégyelli. Persze ez a paletta igen színes, és az emberek hozzáállása is ilyen.    

2019.10.11.

Döbbenet

Egyszerűen megdöbbentenek olyan események, amiknek nem volna szabad megtörténnie. A magyar ember nem törvény- és szabálytisztelő, persze szerencsére bőven akadnak kivételek. Vajon mi vezérli az embereket, hogy olyat cselekedjenek, melyekkel saját testi épségüket veszélyeztetik? Vajon normális dolog-e olyat tenni, ami saját és mások testi épségét veszélyezteti? Vajon mi ösztökéli az embereket, hogy a normálistól eltérő módon viselkedjenek? Tudják mi? Az, hogy én majd megmutatom, én jobban tudom, nekem ne mondja meg senki, hogy miképpen, majd én elintézem, stb. Mindezek után mire gondolok? A vasúti átjárókban történő balesetekre. Egyre többet hallunk ilyet, sajnos. Hány tragédiának kell még történnie, hogy betartsák a szabályokat? Olyan nehéz ez? Nem, egyáltalán nem nehéz. Egy kis odafigyelés és szabálykövetés. Ennyi. Ilyen kevés ismereten múlik egy tragédia elkerülése.

 

Vélemény

Egyre gyakrabban hallani, hogy szakemberre van szüksége, és pszichológus szakemberre. Sajnos, már gyerekeket is egyre sűrűbben kell vinni ilyen helyekre. Mi történik? Egy adott eset tovább magyarázása, mely egy vélemény egy adott dologról. Ezt bárki meg tudja tenni, amikor már ismeri a történetet, az esetet. Tudják, erre van egy jó magyar közmondás: utólag könnyű okosnak lenni. A pszichológus éppen ezt teszi. Persze végzettségének és tapasztalatainak köszönhetően jó dolgokat is mond. Ez egy un. magánvélemény, mely minden emberben jelen van. Ezek az un. magánvélemények indítják el a vitákat, a nézetkülönbségek simítását. A normális eset a meggyőzés, és az adott eset jó ismerete, melyet tovább adunk. Sajnos az ellenkezője többször fordul elő, mely nem egészséges vitát, hanem egyoldalú veszekedést, erőszakot, agresszív viselkedést eredményez megoldás nélkül.

Már megint „celebek”

Kezd egyre bosszantóbbá válni, hogy bizonyos beszélgetős műsorokba olyan embereket hívnak meg, akik a „celebvilág” személyiségei. Ilyen huszonéves emberek osztják a tanácsokat. Persze vannak idősebbek is, de közük nincs az adott dologhoz. Saját, teljesen személyes dolgaikat mondják el. Ez nem általános, tehát nem követendő. Ezek az emberek táplálkozási, egészségügyi, életmód, fogyási, főzési, divat, tanulási és még ki tudja, mi minden területen adnak tanácsokat. Fel kellene már nőni oda, hogy tudás, tapasztalat nélkül ezt nem lehet hitelesen előadni. Ez után mennek a mai fiatalok, mely nem jó irány.

2019.10.06.

Még valami 

Az emberek negatív viselkedése egyre jobban előtérbe kerül. Már olyan jelleget ölt, ami pszichés megnyilvánulásoknak lehet értelmezni, mely sok esetben érthetetlen. Vannak helyzetek, amiket egyáltalán nem tud kezelni. Lehet, hogy az kell az embereknek, mint régen a római birodalomban: „kenyeret, és cirkuszt”. Kenyér talán van, cirkuszt meg maguk az emberek produkálják. Sok esetben olyan dolgokra lehet rávenni őket, amit normális ember nem csinál, de egészen másképpen van beállítva. Ezt ma úgy hívják kihívás. Próbál megfelelni, de ezzel kimerül minden tudása. A helyzet az, hogy egyszerűen nem tud mit kezdeni olyan esetekkel, amelyek régen egyértelmű, és természetes volt. Egy adott helyzet nem kihívás, hanem egy élethelyzet, amit meg kell oldani. Na, ez már gondot jelent, és inkább egy olyan jelzővel illetik, amely azt mutatja, hogy az valamilyen különleges történés. Tudomásul kell venni, hogy nem. Alaphelyzetekről van szó, csak annyira megoldhatatlannak állítják be, hogy mindenki elhiszi, hogy ez a jelző illik legjobban az adott esetre. Mára már ott tartunk, hogy egy hihetetlen egyszerű eset is problémát, akadályt jelent. Hogy miért? Valahonnan várja a megoldást, de nem érkezik, így magára marad. Nem tudja, mit kell tenni egy adott helyzetben. A kihívás fedőszóként alakult ki, takarván a valódi okot, azt, hogy nem tud kombinatív módon gondolkodni, cselekedni. Sajnos a visszafejlődést határozottan lehet látni. Ha eggyel továbblépünk, az is látható lesz, hogy ez a pszichés gondolatmenet mindenkire kihat. A kihívás szó, takar minden olyan dolgot, amit úgy gondolnak, és úgy állítanak be a nagyközönség előtt, hogy az valami különleges valami, és úgy is kell kezelni. Már az egyszerű dolgokat is ezzel a szóval illetik. A józan gondolkodás hiánya eredményezi a különböző eseteket. Ezek azért következnek be, mert nincs önkontroll. A szabad elv érvényesül, mely feloldja a gátakat, és szabad áramlást enged a kitűnés vágyának, korlátok nélkül. Ez eredményezi a különböző deformált elgondolást, különböző helyzetekben. A szabadság, és kötetlenség illúzióját saját maga ellen fordítja. Ez egyértelműsíti a deformált, és pszichés gondolkodást. Ez a szellemi leépülés egyik foka, ugyanis, a normális ember nem tesz olyanokat, amivel saját magának árt, illetve egyre inkább elterjed a mások bántalmazása, teljesen hétköznapi dolgok kapcsán is, amiből szintén egyértelműen látszik, hogy alapvető helyzeteket nem tud kellőképpen, normális módon kezelni. Ilyen pedig egyre több van, és még több várható, hiszen a mai ember nem tudja lassan kordában tartani ezeket az élethelyzeteket. Sajnos ennek van egy fontos része. Mégpedig az, hogy az emberek egyre inkább, és egyre jobban nyúlnak olyan szerekhez, amik révén nem tudják kontrollálni cselekedeteiket. Kábítószer, és egyéb tudatmódosító szerek használata, az ital mértéktelen fogyasztása, az erőszakot, és agressziót sugárzó filmek, a számítógépes játékok brutális jellege, és mondanivalója arra utal, hogy az emberek elméje egyre jobban torzul.   Elindult egy visszarendeződés, melyet nagyon nehéz már megállítani, sőt igencsak úgy látszik nem is lehet. Vajon meddig, és hova lehet eljutni az érzéketlenség, a közönyösség terén? Mi az, ami megváltoztatná az emberek jelenkori viselkedését? Mi kell ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon? Súlyos, nehéz kérdések. Nem egyszerű a válasz. Pedig válasz van. Lennie kell. Addig, amíg ez nem változik, marad a következő: mi kell az embereknek, hát persze, cirkusz.  

2019.10.02.

Hit, vallás, valóság

         Az emberiség ősidőktől fogva az életben maradásért küzdött. Igaz az a mondás, mely szerint amíg két ember él a földön, nincs békesség. Ez a mai világra nagyon is igaz. De nézzünk bele mélyebben. Úgy 50-55 évvel ezelőtt gyerekkoromban eljártam hittanra, sőt a helyi templomba misékre, és ministrálni is.   

Az akkori rendszerben furcsa volt, de gyerekként erre nem gondoltam. A pap sok érdekes dolgot elmondott, és mi figyeltünk.  Volt egy hatás, ami ért minket, és volt egy képünk erről a területről. Majd a későbbiekben, ahogy tudásunk, gondolataink egyre szélesedtek, más egyéb elfoglaltság miatt eltávolodtunk ettől a vallási világtól. Majd felnőtté válva igen érdekes információk kerültek elő. Az addig hitt vallási nézetet képviselő, többek között nekem is mesélő papokról kiderült, hogy valójában milyenek. De nézzük csak? Az emberek a közösségi társadalmat követően egymás ellen fordultak. Miért? Mert többet akartak maguknak. Maguk köré gyűjtöttek hasonló gondolkodású embereket, és borzalmas hatalmi viszonyok alakultak ki. A terület szerzésért, a mások által szerzett javakért és az uralkodásért dúltak a háborúk. Új társadalmi formák és új vallások alakultak ki. Ennek egyik képviselője és ága a katolicizmus. Megdöbbenést váltott ki, hogy az ezt a hitet képviselő vallási személyek ugyanúgy öltek, raboltak, fosztogattak a vallásuk égisze alatt, mint történetesen a vad nomád népek. Nem megdöbbentő? Vallásháború, eretnekség, belső viszályok, hatalmi harcok. Emberek sokaságát kínozták és ölték meg csak azért, mert mást vallottak, mint ők. Félelemben, rettegésben tartották a tudatlan embert. És ezt a vallás égisze alatt, ez fontos. Ezek az emberek prédikálták azt, ha nem fogadod el és nem cselekszed azt, amit mondok, akkor megbüntetlek. És a büntetés végzetes volt. Még a vallási hierarchián belül is borzalmas viszályok uralkodtak. Képesek voltak még egymást is elpusztítani a hatalom érdekében. Volt egy szónok, aki olyan igét hirdetett, ami az embereket szolgálta. Majd jött egy egyház, ami a saját hasznára fordította, eldeformálta, és olyan formába közölte az emberekkel a tanítást, ami rossz volt. Ez fennáll a mai napig. Vonjunk csak párhuzamot a politika és a vallás között. Mi a különbség? Semmi. A politikában és a vallásban az a közös, hogy mindkettő a hatalom birtoklásáról szól. Az egyik terror fizikai szinten, a harctéren, a másik terror lelki szinten az egyes gyülekezetekben. Nézzünk körül. A világban mindig van olyan hely, ahol valamilyen háború zajlik. Az egyes vallások sem tudnak megbékélni egymással. Soha nem is fognak. Kik a szenvedő alanyok? Mindkettő esetben az egyszerű emberek. Hisznek a politikusoknak, becsapják őket, hisznek a vallási felekezet vezetőinek, szintén becsapják őket. Merre lépjen? Mit tegyen? Kinek higgyen? Nincs bizalom sem a politikában, sem a vallásban. Hogy miért? Mert a hatalmi érdekek mentén becsapják az embereket, és ez hatalmas üzlet. A sajnálatos az, hogy hiába kerülnek napvilágra bizonyítékok a hazugságokról, a borzalmakról. Ugyanúgy megy tovább minden. 

           Nem a vallási nézetek ellen vagyok, hanem az ellen, ami még napjainkban is zajlik. Egy vallási csoport szinte hirdeti magáról, hogy üldözik őket. Egy olyan vallási felekezet mondja ezt, aki korábban ártatlan emberek ezreit kínozta, ebben örömét lelte, majd kivégeztette őket. Olyan vallási felekezet mondja ezt, akiknek papjai, sőt magasabb beosztású vezetői gyerekeket molesztáltak, és még napjainkban is van ilyen. Békésen és nyugodtan kellene a hitet hirdetni, nem kellene szítani még jobban az ellentéteket egymás között. Kik a legnagyobb politikusok? Az egyházi vezetők. Úgy nyilatkoznak egyházi vezetők, mintha semmi nem történt volna. Nem akartam kiragadni egy dolgot, csak erről hangzatosan nyilatkoznak. És mit látni a világban? Az erőszakot, az agressziót, a becstelenséget, a meg nem értést, az együvé tartozás hiányát. Már a mindennapokban felütötte a fejét a felsoroltak. És ez csak fokozódik. Nagyon eldeformálódott a világ. Lehet-e olyan embernek hinni, aki napi szinten tesz rosszat az embereknek. Természetesen nem. Lehet-e olyan embernek hinni, aki hiteltelen hitével próbál meggyőzni embereket. Természetesen nem. Akkor kinek higgyen az ember? Ki mondja ki az igazságot? Szomorú dolgot mondok. Senki. A világ egyre gonoszabb, egyre romlottabb lesz, feltörekvő politikával és feltörekvő vallásokkal olyan emberek irányítása alatt, akiknek nem állhat az útjába senki, és ezek a vezetők irányítanak milliókat, és döntenek sorsuk felett. Szomorú kép, de lehet, hogy valaki másként látja. Ha a jövőt szebbnek, élhetőbbnek látja, felejtse el a leírtakat, és álljon ki az igaza mellett. Álmodjon egy szebb, egy élhetőbb világot. És még valami. Mi a valóság? Sajnos ki kell jelenteni: egy álomvilág. Ha a valóságot, vagy a vélt valóságot keressük, nem kell messzire menni.

Nem szabad a valóságot keresni, mert nincs. Bármennyire is szomorú, de ilyen nem létezik. Milyen világ az, amikor nézek a másik ember szemébe, és tudom, hogy amit mond, az hazugság. Okkal felvetődik a kérdés: akkor kinek és minek higgyek? Szomorú dolog azt látni, hogy a gyerekeink butulnak, vadulnak, agresszívan viselkednek. Nem elcsépelt szavak ezek. Bár azok lennének. Amikor egy ember eljut oda, hogy egy kitalált eseményt valóságosnak ítél, akkor már nagyon nagy baj van. Igen sokat lehetne erről még írni, de nem az a cél, hogy az én gondolataim kerüljenek előtérbe, hanem az, hogy mindenki eltűnődjön ezen a témán. Úgy érzem, van min gondolkodni. Valóság? Álomvilág? Ki melyikben él? Ki melyikben szeretne élni. Nagy kérdés. Talán az egyik legösszetettebb globális gondolatsor a létezés. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy ez és ez, így és így a jó, helyes, avagy rossz, ártalmas. A körülöttünk létező világ ennél sokkal bonyolultabb. Az emberi, állati, növényi létezés számtalan formájával találkozhatunk. A gondolatok, az érzelmek, az érzések, az egyes fajok sokszínűsége, a folyamatosan változó világ teszi széppé ezt az egész rendszert. Vigyázzunk rá.

2019.09.30.

Egy szemlélet

Sajnos nagyon sok olyan dologgal találkozik manapság az ember, ami egy kissé eltér a normális jelenségektől, illetve gondolkodástól. Több alkalommal tettem már erre utalást, de nem lehet elégszer hangsúlyozni ezeket a témákat, és ezeket a jelenségeket, melyek az utóbbi időkben ütötték fel a fejüket. Sok mindennek betudható ez az állapot, de egy valami fontos dolgot már most az elején le lehet szögezni. A kommunikáció, és információ, ami az emberek éri nap, mint nap, ezek felelősek mindenért. Ezeket a sok esetben álhíreket, áladatokat, álinformációkat nem lehet másképpen kezelni, csak úgy, ha utána nézünk, utána olvasunk, egyszóval kellő mértékben tájékozódunk az adott dolgokról. Ha ezt nem tesszük, akkor sajnos az következik, amit jelenleg élünk, hogy teljesen buták lesznek az emberek. Vannak jelek arra nézve, hogy bizonyos fontos információkat, adatokat teljesen eltüntetnek oldalakról, eltüntetnek minden honnan, és helyébe egy teljesen más, bizonyos köröket érintő információ kerül a helyére. Igen hosszú tájékozódás eredményeképpen meg lehet találni még az eredeti definíciókat, de erre a mai ember már nem képes. Ez már nem érdekli. Ez is annak a jele, hogy az irányított kommunikáció, az irányított információknak, milyen őrült nagy a hatalma, és értéke van. Gondolkodásmódosításra, sőt, tudatmódosításra is képes. Ezt éljük most. Ennek mentén él, létezik, dolgozik, gondolkodik a mai ember. Mivel mindent megmondanak, hogy mit, hogyan, miképpen kell csinálni, tenni, így nincs szüksége arra, hogy elgondolkodjon bizonyos témákon, bizonyos helyzeteken, bizonyos adatokon, bizonyos felé közölt információkon. Gondolkodás nélkül elfogadja azt, amit közölnek vele. Itt a nagy baj. Ugyanis, ha ez így van, márpedig így van, akkor teljes egészében egy olyan rendszer részévé válik az ember, amit irányított rendszernek nevezünk. Nincs döntés, nincs érték, nincs értelem, nincs tudat, magyarul nincs semmi, amivel kontrolálni tudja a felé közölt információkat, nem beszélve arról, hogy sok torz, teljesen átformált definíciókkal találkozik az ember. A mai fiatalság, már ezekkel találkozik, és e szerint próbál meg élni, illetve, ezt veszi természetesnek, és ezt fogadja el. Az emberi tudat teljes egészében ki van iktatva, és olyan mértékben van manipulálva, módosítva, hogy azt hiszi el, amit mondanak neki. Ez teljesen mindegy, hogy valós-e, vagy sem. A fontos, hogy a szerint élje a minden napjait, amit a különböző csatornákon felé közölnek. A tudatosság teljes hiánya komoly károkat okoz minden emberben, és sajnos ma már nem veszi a fáradságot, hogy elgondolkodjon bizonyos dolgokon. Bizalommal, és öntudattal ruházzák fel anélkül, hogy ennek birtokában lenne. Most még ne beszéljünk, hogy ennek mi lesz a vége, inkább arról, hogy milyen konkrét dolgokról van szó. Ez a néhány téma, csak éppen egy figyelemfelkeltő adalék. Még valami. Sajnos a bizalmatlanság az emberek részéről már igen elterjedt, és ez minden területre érvényes. Ez azért van, mert olyan dolgokban csapták be az embereket, amikről mindenki azt hitte, hogy az valóság, és tökéletesen rendben van. Nem így van. Nagyon nem így. Ma már igen alaposan át kell gondolni, hogy mi az, ami valóban megfelelő, és így is akad kételkedni való. Ez a hangvétel ezekben a cikkekben is jelen van. Sajnos nem lehet elkerülni, mert ma már nem lehet tudni, hogy milyen érdekek mentén haladnak a dolgok. Nem az emberek egészsége, nem az emberek jóléte, nem az emberek szabad gondolkodása, nem az emberek egyetemes mivolta a cél. Ezt a hozzáállást el kell felejteni. Az ember csak egy fogyasztó. Arra ösztönzik mindenféle eszközökkel, hogy vásároljon minél többet, annak érdekében, hogy a nyereséget növelje valakiknek. Ezt a világszerte elterjedt magatartást egyféle képen lehetne kordában tartani, mégpedig úgy, hogy az emberek tudásvilága növekedjen. Sajnos látjuk, hogy egyáltalán nem ez a cél. Egy tudatlan, ismeretekben szegény, közömbösé vált tömeget sokkal egyszerűbb manipulálni, félrevezetni, befolyásolni. Itt tartunk most.   

 

2019.09.20.

Valóság tartalom

Bizonyára olvastak olyan főcímeket, amik valami érdekes, új, szokatlan, figyelemfelkeltő, stb., dolgokra hívják fel a figyelmet. Több alkalommal előfordult már, hogy a hangzatos főcím mögött jelentéktelen, semmit mondó szöveg lapul meg. Köze nincs sem a címhez, sem a cím által sugallt témához. Ami még aggasztóbb, hogy olyan dolgokat állítanak benne, aminek semmi köze semmihez. Miért van ez? Ugye naiv kérdés? Hát persze. El kell adni a cikket, és nemcsak azt.

Ma már annyi termék, annyi árucikk van, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Igen nehéz választani. Bikinis lányokkal, nevét adó orvosokkal, szakértő véleményekkel fémjelzett termékeket árulnak, hogy jobban eladható legyen. Az olvasmányos anyagokat is ez jellemzi. Hányan klikkelnek rá, hányan olvassák. Ez a lényeg. A tartalom mellékes. 

 

Nem lehetne változtatni?

Sajnos a hírek között szinte naponta szerepelnek olyan események, melyek szomorúan érik az embereket. Ezek közül az egyik a megszaporodott tűzesetek. Nekem annyi közöm van a tűzhöz, hogy kaptam annak idején tűzvédelmi képzést. A tüzet régóta használja az ember. Fontos része a mindennapoknak. Sok esetben azonban rossz dolog is történik. Házak, műhelyek, tárolók, gépek, berendezések, stb. válnak a lángok martalékává. A lakástüzek kapcsán merült fel bennem a következő. Ugye halljuk, hogy a tűzoltók kivonulnak, és eloltják a tüzet. Mivel? Hát vízzel.

A víz mennyisége függ a tűz nagyságától. Csak oda akarok kilyukadni, hogy egy tűzoltás alkalmával nagyon sok vizet használnak fel, ennek kapcsán a ház vagy lakás berendezései teljesen tönkre mennek, nem beszélve a ház állagáról. Vakolat, burkolat, szőnyegek, tapéták, egyszóval minden, ami ott van. Ez még fokozottan érvényes akkor, amikor emeletes házban keletkezik tűz. Az emeletek mindegyike elszenvedi a víz okozta károkat. Nem lehet ezzel a módszerrel kikerülni. Felvetődik a kérdés: vajon feltétlenül fontos vizet használni, amikor ennyi plusz kár keletkezik egy-egy oltás alkalmával?  Évszázadok óta küzd az ember a nem kívánatos lángokkal. A fejlődés talán indokolttá tenné, hogy valami más anyagot használjanak lakástüzek esetén.

Mennyi kártól mentesülnének az emberek. Gyakorlatilag csak ott keletkezne kár, ahol a tűzeset kialakult. Nem lehetséges egy ilyen megoldás? Nem lehetne kifejleszteni egy olyan anyagot, ami csak ott hat, ahol a tűz van?

 

2019.09.18.

Vélemény

Lehet, hogy én vagyok maradi, de több minden mondjuk úgy, érdekes dologgal találkoztam a különböző hírcsatornákon. Kezdem azzal, hogy milyen szép a magyar nyelv. Annyira választékosan lehet beszélni, hogy szinte elképzelni nem lehet. Jelzők sokaságát lehetne használni, mégis valahogy az emberek leragadtak egy érdekes mondatnál. Megpróbálom idézni: „nekem bejön”. Azt hiszi, hogy ezzel divatos? Nem. Sőt!  Ezt még bővítik néhány más semmit mondó szóval. Magyarul, ingerszegény emberrel állunk szembe. Tudom mit jelent, és mire akarnak célozni, de vajon csak ennyire telik a sok szép jelzők közül? Ez siralmas. Vagy.

Több műsor is foglalkozik az emberi kapcsolatokkal. A mai fiatalok nem tudnak beszélni, nem tudnak udvarolni, nem tudják használni a szép magyar nyelvet. A káromkodás, az ízléstelen megnyilvánulások, stb. ez a menő. Lányok, fiúk egyaránt. Nincs kivétel. Hallom az utcán őket. Sok esetben érteni sem lehet, amit mondanak. Ami a legszomorúbb, hogy udvarolni sem tudnak. A legszebb, ami elképzelhető, hogy valakinek, aki tetszik nekem, olyanokat mondjak, ami elvarázsolja. Én még most is idős fejjel udvarolok a páromnak. Tudják milyen öröm nézni a párunkat ilyenkor is? Felemelő érzés. Na, ettől fosszák meg partnereiket a mai fiatalok. Vagy nincs rá igény?

Többször is előfordul, hogy olyan műsor van, aminek semmi köze a való élethez. Olyan embereket válogatnak össze, akiknek közük nincs a hétköznapi élethez. Lányokat, fiúkat összeválogatnak valami alapján, aztán gyerünk, csináljuk. A mai fiatalok pedig ezeket próbálják másolni, na, nem sok sikerrel. Ugyanis szinte semmijük nincs meg hozzá. Főleg pénzük nincs.  A több hétig tartó műsor lényege, hogy ki kit tud ágyba vinni. Ez a lényeg. Elvannak, jól érzik magukat, addig sem kell mást csinálni. Nem az átlag van előtérben. Bőven nem. Aztán jön a következő, hogy már huszonévesen életmód tanácsokat, főzési, sportolási, karrier, kapcsolati tanácsokat osztogatnak, élettapasztalat, emberismeret, és tudás nélkül.

Van még valami. Teljesen el vannak varázsolva, vagy nem is tudom, mit képzelnek akkor, amikor egy adott személyről valamilyen kép készül, és valami más is látszik a képen. Arra gondolok, hogy véletlenül több minden látszik belőle, mint szeretné. Vagy mégse? Na, de vissza az alapgondolathoz. Elég szomorú, hogy szinte gyerekes viselkedéssel reagáljanak egy ilyen ártalmatlan dologra, ráadásul egy magát felnőttnek valló ember. Bárkivel előfordul hasonló a minden napi életben. Vagy ez már annyira újdonság?

Talán szigorú vagyok, de nem tudtam elmenni a dolgok mellett. 

2019.09.16.

Kis gondolatok

Sok olyan esemény történik, amikről az embereknek különböző a véleménye. Rossz is lenne, ha mindenki azonos megítélést gyakorolna. Az alábbiakban megpróbálok néhány dolgot egy kicsit kielemezni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy na, már megint egy olyan téma, amikről számtalan leírás került napvilágra. Tudjuk nagyon jól, hogy a mai világban egy dolog körül forog minden: ez pedig a pénz. A politika, a tudomány, a sport, a művészetek, a társadalmi kapcsolatok, és még lehetne sorolni. Nem tudományos szinten, hanem közel 60 év távlatából próbálok egy kicsit rálátni ezekre a dolgokra. Remélem nem baj, ha a politikai részt mellőzni fogom. Túl sok bajt, szomorúságot, bánatot okozott, és még sajnos fog is okozni ez a valami. Háborúk, konfliktusok robbannak ki szerte a világban. Kik gerjesztik mindezeket? A vezetők.  

Nem ők mennek az életüket adni egy eszméért, vagy sok esetben teljesen másért, hanem teljesen hétköznapi emberek, akiknek semmi közük nincs az adott eseményhez. Helyes ez? Gondolom, nem mondok újat azzal, amit még általános iskolai tanulmányaim során a történelem tanárom mondott egy alkalommal: „minden társadalmi formában az uralkodó kisebbség gyakorolja hatalmát az elnyomott többség felett.” A világban mindig van valahol háborús helyzet, mindig színen van az erőszak, és mindig jelen van a legártalmasabb jelenség, a hazugság. Ez a megfogalmazás sajnos mindenkire érvényes /kivétel mindig van/. Ha végignézzük eddigi történelmünket, ez alól senki nem volt kivétel. Sem a politikai pártok, sem az egyházak, sem a hétköznapi emberek, és ha napjainkat nézzük, ez jelenleg ma is így van. A legszomorúbb, hogy a fiatal generáció rögtön fogékony, és átveszi ezt a magatartást.  Teljesen más világba terelik őket, és ennek hazugság az alapja. Az emberi tudás, a fejlődés leblokkolt. Vannak szórványos kimagasló eredmények, de ez vajmi kevés. A tömegtájékoztatási eszközökön keresztül megmondják az embereknek, mit csináljanak. És az emberek ezek szerint élnek, cselekednek. Nap, mint nap sulykolják a fejekbe az erőszakot, az agresszív viselkedést, a valótlanságokat, az egyre szélesebb körű hamis állításokat. 

Elöljáróban szeretnék egy kérdést feltenni: olyan sok rossz és szörnyűséges dolog történik a világban szinte nap, mint nap. Vajon ez normálisnak mondható? Szinte már vágyódik az ember arra, hogy történjen valami jó, mert a jelenlegi állapot egyre rosszabb lesz. Létezik esetleg egy másik formáció, ahol nem így zajlanak az események? A választ talán oly annyira reménytelen megadni, mint az Univerzum keletkezési elméletét. Vajon miért? Mert túl bonyolulttá teszi az ember azokat az eseményeket, történéseket, melyek az egész rendszert működtetik. El kellene fogadni teljes egészében a természet gyönyörűségét, és a vele járó törvényszerűségeket. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy dollár milliárdokat költenek olyan dolgokra, aminek szinte semmi értelme nincs. A természet rendjébe nem lehet beavatkozni, mert akkor az sérül, és a sérülés visszaüt az emberekre. Csak egy példa: egy bizonyos dolog felfedezése komoly eredmény, és hihetetlen pénzeket emészt fel, de ezzel semmi nem változik. Azt a törvényszerűséget a természet alkotta, és nagyon jól megalkotta, nem szabad beleavatkozni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy kutatásokra nincs szükség. Van, de nem ilyen mélységben. Ez pazarlás. Néhány ember szinte szórakozásnak mondott tevékenysége.    

Az ő tudásuk messze túlnő azon, hogy elpazarolják elméjüket ilyenekre. De sajnos nem ez történik. És mi a mozgató rugó: a pénz. Ez a tény elmondható minden ágazatra. Hihetetlen mennyiségű információ van jelen a világhálón. Ki tud ebben eligazodni? Szerintem senki. Annyi vélemény, nézet, elmélet, és sok más egyéb dologgal találkozik az ember, hogy nem tud igazságot tenni, hogy vajon melyik az. Iszonyú adathalmaz van jelen minden nap az életünkben. Ezek az ingerek különböző módon, mennyiségben és valóságosan, vagy hamisan érkeznek hozzánk. Lehetetlen szelektálni valósan, de azért érdemes megpróbálni.  

 

2019.09.14.

Néhány gondolat az emberek bizonyos rétegéről, illetve, mi    

okozza a mai ember viselkedését, a modern világ tükrében.

Harmadik rész

 

Valami még idekívánkozik, amit feltétlenül meg szeretnék említeni. Felütötte a fejét egy igen rossz tulajdonsággal, és esztétikai érzék hiányával rendelkező ember csoport. Amit korábban írtam, azokra pontosan ráillik ez a magatartás. Ez arról szólt, hogy az ilyen, és hasonló embereket bárkire rá lehet uszítani, szinte szó szerint, ezekkel az emberekkel meg lehet félemlíteni bárkit, ezekkel az emberekkel nem lehet értelmesen kommunikálni, ezeknek az embereknek a szellemi kapacitásuk igen korlátozott. Ezt lehet, és használják ki főnökeik maximálisan. Az arrogancia, a ki vagyok én, az erőszak jelenléte, a megfélemlítés az erősségük. Kikről van szó? A kigyúrt, kopasz emberekről. Félreértés ne essék, nemcsak a külalakról van szó. Van természetes velejárója a tar fejnek. Bárhogy is magyarázzák, itt egyáltalán nem erről van szó. Azok, akik valamilyen más okból válnak meg a hajuktól, semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy ezek az emberek egytől-egyik ezt a fejformát képviselik, és azt a magatartást tanúsítják, amit említettem. A legelső dolog, amivel az ember találkozik, a külső. Az első megítélés, az első benyomás, az első vélemény, az első szimpátia itt alakul ki. Amikor ez kopasz fejhez, kigyúrt alkathoz, hozzá tartozó szellemileg alultáplált viselkedéshez társul, és látni, hogy ennek együttese nem az intelligencia, nem a műveltség jegyeit viseli, akkor el lehet gondolkodni, hogy mit tesz az ember. A legjobb, ha nem tesz semmit, és elmegy. Ugyanis az ilyen ember típus nem ismeri a normális társadalmi kapcsolatokat, nem ismeri társalgás írott, és íratlan szabályait. Számára a kiadott parancs az első. Nem gondolkodik semmin, csak az lebeg a szeme előtt, hogy főnöke mit mondott, mit vár el tőle, jó pontot szerezzen, meg legyenek vele elégedve. Azzal tökéletesen tisztában van, hogy mit mondhat. Szinte olvassa a neki elmondottakat, attól nem tér el. Ragaszkodik ahhoz, amire utasították, agyilag nem tud túllépni ezeken, ha esetleg erre szükség lenne. Viselkedése az erőszakot, az agresszivitást, az arroganciát tükrözi. Ezzel tökéletesen megfelel a főnökének. Vigyáz is erre, mert bármilyen rossz döntés miatt, amire persze nem képes, azonnal kirúgják. Ezt a viselkedést sehol nem tudja levetkőzni, de nem is akarja.

Ennyi az igénye. Nem ismeri a kompromisszumot, a normális megoldást, a normális emberi magatartást. Nem ismeri a viselkedésformák írott, és íratlan szabályait, az esetlegesen felmerülő probléma kezelését.  Szellemi kapacitása ennyit tesz lehetővé. Az ilyen, és hasonló emberek jelennek meg olyan helyeken, ahol főnökeik a parancsokat osztogatják, és ők végrehajtják. Mivel semmilyen agyi tevékenységgel nem rendelkeznek, így bármire rá lehet őket venni, és rá is veszik. A legnagyobb mértékben kihasználják ezt a tulajdonságukat. Nem lehet ellene tenni szinte semmit, mert ha úgy adódik, főnökük megvédi őket, mert mindent végre lehet hajtatni velük.

Sajnos nagyon is kézzelfogható jelenség, hogy sok, igen sok ember próbálja utánozni főnökeit. Szinte beleívódott ezekbe az emberekbe, hogy miképpen lehet viselkedni másokkal szemben. Ezt el is hiszik. Ugyanúgy próbálják magukat valami, valaki fölé emelni, a maguk ostoba módján. Az ő értelmi szintjükön nem lehet csodálkozni, és azt sem lehet számon kérni, hogy miért viselkednek így, holott a normális társadalmi egymás mellett élés nem ezt diktálja, és egyáltalán nem életszerű. A legnagyobb baj az, hogy ezt egyáltalán nem lehet szép szóval megértetni ezekkel az emberekkel, mert értelmi szintjük nem teszi lehetővé. A világról alkotott véleményük, és az életfelfogásuk torz formát ölt, ezáltal realitás nélkül, szinte érzéki, és érzelem mentesen gondolkodnak mindenről. Nem lehet őket szembeállítani valódi dolgokkal, mert egyszerűen nem hiszik el, illetve agyuk kapacitása nem teszi lehetővé, hogy ezekről egyáltalán elgondolkodjanak.

      Talán most kell megemlítenem, hogy nem a lenézés, és nem az a szándék, hogy embereket megbántsak. Nézzünk körül. Olyan helyzetek, olyan események, olyan cselekedetek látnak napvilágot, melyeket normálisan gondolkodó ember nem követ el. Ez minden társadalmi helyzetben lévő emberre vonatkozik. Félreértés ne essék. Nem azon múlik valakinek a műveltsége, intelligenciája, hogy hány diplomája van. Feltételezhető, hogy aki ezzel rendelkezik, annál ezek is fellelhetők. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ez nem mindig így van. Kell még valami, amit nem oktatnak, nem tanítanak. Ez egy megérzés, a tudattal párosuló érzelmi megnyilvánulás, a szerzett tapasztalat, és a hozott jellem együttese, valamint annak egyértelmű jelenléte, hogy bizonyos dolgokat mennyire, és miképpen tud embertársaival szemben alkalmazni, mennyire toleráns, mennyire kompromisszum kész, és főleg tájékozottsága mennyire szerteágazó. A tudat, az elme, az ész nem párosulhat érdekek mentén alkotott véleménnyel. Akkor már a számítás, a másik ember lenézése, és egyéb negatív dolgok kerülnek elő. Előkerül a hatalom gyakorlásának filozófiája. Ez viszont törli az összes jó tulajdonságokkal felruházott egyént, és belekerül abba a csapdába, melyet ő úgy vél, neki találtak ki. Ezzel közel arra a szintre kerül, mind az őket kiszolgáló tömeg. A tömeg viszont ezt tanulja el, és gyakorolja, illetve gyakorolni próbálja a saját szintjén lévő embertársaival. Itt van a dolog lényege, hogy ezt a gyakorlatot folytatja saját értelmi szintjén lévő embertársaival, aminek következménye, hogy a családja, és környezete ugyanolyan szintre kerül, mint ő. Ezzel az azonos tudati állapottal egymást bántják az emberek, egymás ellen hangolódnak, egymással kerülnek konfliktusba, egymással szemben agresszívak, egymással szemben türelmetlenek, és egymással szemben próbálnak felülkerekedni a másikon, bármi áron is. Ez a mai ember viselkedése, minden szinten. 

2019.09.12. 

Néhány gondolat az emberek bizonyos rétegéről, illetve, mi    

okozza a mai ember viselkedését, a modern világ tükrében.

Második rész

 Óhatatlanul felmerül egy, illetve több kérdés is. Vajon mi vezetett odáig, hogy az emberek ennyire megváltoztak? Mi okozza az érdektelenséget? Mi okozza a butaságot? Mi okozza a közönyt? Mi okozza a magatartás, és viselkedésbeli változást? Mi okozza az általános elégedetlenséget? Mi okozza a szakszerűtlen eljárásokat? Mi okozza a bizalmatlanságot, és hitevesztettséget? Lehetne még sorolni a kérdéseket, de azt hiszem fölösleges. Sokan megtapasztalták a kérdések negatív formáját: üzletekben, irodákban, az utcán, bárhol. A válasz nagyban függ a fentebb leírtakhoz. Megpróbálom sorra venni, de inkább magyarázni.  

A legfiatalabb korosztállyal kezdeném. Hogy miért? Mert már itt látható jelét adja a családi háttér. A szülőktől vett minta magatartásban, és viselkedésben. Nem az a cél, hogy bárkire is rosszat mondjak. Egyszerű tények ezek. Utána lehet nézni. Bárki kimehet egy játszótérre, strandra, vagy egyszerűen sétál az utcán, és figyel. Sok dolgot lehet megtapasztalni. Sok esetben rosszat. A gyerek nem tehet semmiről, amit, és ahogyan csinál. Neki az a természetes, hiszen otthon is ezt látta a szüleitől. Hogy mit? Hát nem szeretnék felsorolást kezdeni, de nagyon sok mindent, sőt mindent. Itt legfőképpen a viselkedést, és magatartást emelném ki. Erről a kis kitérőről csak ennyit szerettem volna mondani, és azért, mert a további eseményeket nagyban ez határozza meg.  

A fiatalsággal folytatom. Ők lesznek a jövő nemzedékei, és nem közömbös, hogy miként fogják fel, és értik a világ dolgait. Nem véletlenül kezdem ezzel. Nagyon felháborított egy eset, ami a fiatalok kegyetlenkedéseire hívta fel a figyelmemet. Itt kell megemlíteni egy fontos dolgot, mégpedig a fiatalok egyre durvább tetteit. Hogy juthat az eszébe egy 15 éves gyereknek, hogy összetört borotvapengét itasson meg egy társával. Ez már nem „jópofa csínytevés”. Ez már tudatos viselkedés. Sajnos azt is már nagyon jól tudják, hogy mivel fiatalkorúak, nem lehet őket büntetni. Nem lehet elsiklani a fölött, hogy fiatalkorúak. Pontosan tudják, hogy mit csinálnak, mit akarnak. Azt sem lehet, és nem is szabad elfelejteni, hogy milyen módszereket választanak. Azt sem lehet mondani, hogy bezzeg régen is voltak ilyenek. Egyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Valóban voltak esetek, de messze nem ártott sem testileg, sem lelkileg senkinek. Persze akkor kicsit rosszul esett, de aztán el lett felejtve, mert holnap már mással, másról viccelődtünk. A mostanában megtörtént esetek nagyon drasztikusak. Ezek már nem a csínytevés kategóriája. Komoly testi, és lelki sérüléseket okoznak egymásnak. Főleg a technika fejlődése, ami legjobban árt, de ezt nem lehet elkerülni, csak okosan kezelni.

Sajnos hiába vannak a különböző felvilágosító beszélgetések, írások, esetleg reklámok. Ezek között a legártalmasabbak a közösségi portálok.  A mai fiatalok döntő többsége szinte a szerint él, ami a közösségi oldalakon, és egyes más portálokon megjelenik. Rá lehet kérdezni. Milyen könyveket szeretsz olvasni? Milyen témájú filmeket szoktál nézni? Jársz múzeumba? Mi a kedvenc időtöltésed? Milyen zenét szeretsz hallgatni? Mi a véleményed a világról, az emberekről, a társaidról? Én már nem lepődök meg, hogy a válasz milyen tartalmú. Lehangoló. A káromkodás, a szinte érthetetlen beszéd, a megnyilatkozások tartalma egyszerűen borzalmas. Ahogy korábban említettem, egész kisgyerekkorban a ráhatásokat a szülőktől tanulják. Később ugyan ezt természetesen viszi magával, de azért már mást is kellene magába szívnia. Mondjuk azt, hogy van az embernek egy szépérzéke, egy tanulni vágyása, egy kiegyensúlyozott viselkedés formája, stabil lelki egyensúlya, egy életcélja, egy világképe. A mai fiatalokra ez nem jellemző. Ebbe beletartoznak a lányok is. A szomorú az, hogy ők sem sokkal különbek.

Ha a későbbi időpontokat nézzük, azaz a huszonéves feletti korosztályt, sajnos a kép nem sokat, sőt semmit nem változik. Ugyanis a hozott viselkedésformát nem tudják levetkőzni, és ez megmutatkozik a jelenlegi magatartásukon. Sajnos a tapasztalat az, hogy a későbbi korosztály sem úgy viselkedik, ahogy azt gondolná az ember, hogy nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, több mindent láttak az életben, bölcsebbek lettek. Hogy miért van ez így, talán egy adalék ehhez. Egy olyan jelenséghez kanyarodunk, ami minden nap jelen van az éltünkben. Az pedig nem más, mint az információ, a kommunikáció, illetve ezek előadás formája. A túlzások minden naposak. Ebbe nagyon sokan nem gondolnak bele, csak elolvassa a hírt, aztán anélkül, hogy elgondolkodna egy kicsit rajta, megy tovább. Beszélgetés kapcsán ezek a híranyagok cserélnek gazdát, olyan módon, hogy vagy hozzátesz valamit, vagy elvesz, annak függvényében, hogy az adott személy mennyire akar kitűnni a közegéből. Őt tartják fontosnak, ő legyen az „igaz hírforrás”. A tudálékosság nagyon fontos, a tudatlanság mellett. Erre még jócskán rátesznek a hírszolgáltatók. Olyan hírek az érdekesek, amik félelemben, rettegésben tartják az embereket. Ezeket igen furcsa módon dolgozza fel a köznép, mégpedig a saját nyelvén, és szintjén, azaz, teljesen hitelt ad a hallottaknak. Nézzünk csak néhány érdekes, és hangzatos meghatározást, amik elterjedtek, illetve elterjedőben vannak.  A szuper kifejezés már nagyon általános, holott sok esetben semmi többletet nem jelent. Értelmét tekintve valamiféle pluszt kellene érteni alatta. A nem gondolkodóknak ez fontos kifejezés. Aztán jönnek a következő meghatározások: globális járvány, szupervulkán, szélsőséges klímaváltozás, szintetikus biológia, aszteroida becsapódás, ökológiai összeomlás, nanotechnológia, atomháború, rossz globális kormányzás, globális rendszer-összeomlás, és végére, amit már végképpen nem lehet sehova sem sorolni, de jól hangzik, ismeretlen következmények. Ezeket a szavakat kitalálták, alkalmazzák. Hogy kik? Hát a cikket író újságírók. Ezek egytől-egyik túlkapások, a hozzá nem értés fényes bizonyítéka. Miért történik mindez? Az újságíró a pénz miatt, hogy minél többen olvassák a cikket, a komolyabb ok pedig, hogy folyamatosan félelembe tartsák az embereket, hiszen ezekről fogalma sincs. Ahogy említettem csak a hír érdekli, a háttér már egyáltalán nem, hiszen értelmi szintjét messze meghaladja, ezen fogalmak értelmezése. A nagyon szomorú, hogy nincs is rá igénye. Ez a tudati állapot neki bőven megfelel. /Na, ezt adja át a gyerekének is, azaz a tudatlanságot./ Hogy mi az igazi cél ezekkel a hírekkel?  Semmi más, minthogy olyan „szellemi” színvonalat érjenek el, ami nem a gondolkodásra készteti az embereket, hanem arra, hogy szinte mindent megkapsz, amit akarsz, legyél szorgalmas fogyasztó, tedd azt, amit mondunk, és ne foglald le magad semmiféle más gondolatokkal. Aki ezt másképpen próbálja tenni, azt megbélyegzik, és gátolják minden egyes tevékenységét, ami az előrehaladást segítené, legyen az élet bármelyik területén. Ez a szint a modern kori rabszolgaság első lépcsője. Ez az állapot már annyira kezd beleégni az emberek tudatába, hogy fel sem fogja helyzetét. Nem lehet meggyőzni, mert tudatlanságának tudása már felülkerekedett elméjén.

Következmény: borzalmas. Tudatlanságát, viselkedését, magatartását ideje korán átadja gyermekeinek.  Hiszi, és elhiteti, hogy Ő az igazság, és minden jó megtestesítője.  Továbbra is a valótlan híreket, az ostoba megnyilvánulásokat, és a hitel nélküli állásfoglalásokat tekintik alapnak. Az igénytelenség odáig fajul, hogy semmiféle műveltséget, tudást, és szellemi fejlődést nem igényelnek. 

 

2019.09.10.

Néhány gondolat az emberek bizonyos rétegéről, illetve, mi     

okozza a mai ember viselkedését, a modern világ tükrében.

Első rész

 

Elég nehéz, és bonyolult egy olyan dolgot bemutatni, vagy legalábbis valamit érzékeltetni belőle, amit csak leírások, olvasmányok alapján tud értelmezni az ember, és leszűrni belőle olyan tanulságokat, melyek valamelyest a középutat próbálja mutatni, és amely próbál rámutatni furcsaságokra, elgondolkodtató dolgokra. Túl sok olyan szemlélet van, melyre okkal, ok nélkül bizonyos elméleti vonásokat próbálnak ráhúzni. Ez részben sikerül, részben nem. Nagy valószínűséggel nem, mert ez azt jelentené, hogy azok a dolgok melyeket említenek „a nagy elit” ellen, valahol találkozik az igazsággal. Vajon hol az igazság? Van egy mondás, hogy”az igazság odaát van”. Hol van az odaát? Ezek mind találgatások, és előrevetítik annak tényét, hogy a bizonytalanság, az ismeretlenség, hatalmas fegyver. A döntő szó a bizonytalanság. Ennek a szónak a későbbiekben nagyon nagy jelentősége lesz. Elég messze vissza tudnánk menni a történelemben ahhoz, hogy az emberi viselkedés jegyeit tanulmányozzuk. Nem ez a cél. A múlt elemzése fontos, mert azáltal sok összefüggést látunk, de esetünkben ennek most nagyon nagy jelentősége nincs. Hacsak nem annyi, hogy az ember, alapvető tulajdonsága az uralkodás. Ez a történelem során mindig is fennállt, és fennáll napjainkban is. Ami ez idáig történt, az a néhány évszázad óta tartó hierarchikus rendszer felső rétegeinek roppant alapossággal kiötlött társadalmi gondolatai. Nem véletlenül mondom az alaposságot, hiszen ennek tényét a mindennapokban tapasztalja az ember. Hogy miképpen? Megpróbálom érzékeltetni. Nem tudományos kutatási eredményről, nem bennfentes kapcsolatok kiszivárogtatásáról, nem aktív részvételről van szó. Csupán annyi, hogy megpróbálom összerakni valahogy a mai világban élő emberek gondolatait, cselekedeteit, viselkedési szokásaikat, és embertársaikhoz való viszonyukat. Tudom nem könnyű, hiszen az emberi tudat már túlhaladt egy bizonyos szinten, melynek révén saját elképzeléseik, gondolataik vannak. Ezek a tulajdonságok eléggé beleívódtak az emberekbe. Miért mondom ezt? Mert az emberek tudása, a környezethez való viszonya, társadalmi szerepvállalása, családi kötelékei, fogyasztói /nem vásárlói/ szokásai, célzatos, és tudatos gondolatok mentén halad. Magyarul: irányított rendszer mentén halad az ember élete. Most sokan azt mondanák: ugyan már, minden döntést én hozok, mindent én irányítok. Ne mondják meg nekem, hogy mit csináljak. Na, itt van az első nagy probléma. A rendszer felső rétegének említett valakik, ezt pontosan tudják, és a rendszer e szerint van kitalálva. De ne szaladjunk ennyire előre. Ahogy említettem, vannak különböző elméletek, melyeket egyes emberek állítanak fel. Ezeket a köznép elolvassa, és szinte gondolkodás nélkül a maga értelmi szintjén elraktározza. Nem érdekli, hogy van-e igazság alapja, vagy nincs. Nem ez a lényeg. A fontos a bizonytalanság. Ez ott van az emberekben, és ez a magatartás csak néhány évtizede alakult ki. Nem érdekes? Csak egy példa. Régen egy szó is elég volt ahhoz, hogy valami megállapodás két ember között létrejöjjön. Ennek súlya volt, és betartották. Nem magyarázkodtak, nem variáltak, egyszerűen betartották azt, amit egymásnak ígértek. Manapság ez lehetetlen. Nézzünk körül. Bonyolult szerződések irányítják a mindennapokat. Ezeket minden esetben magyarázni kell. Magyarul: nem egyértelmű. Sem az adott szó, sem a leírt jogszabály nem biztosíték senkinek. Mi ez, ha nem bizonytalanság. Egy dolgot többféleképpen magyaráznak, és ez nagy gond. Az emberek sok mindenre reagálva, változnak.

2019.09.07.

Összeesküvés elmélet, és a mai modern ember.

Második rész

 

Sajnos a mai világunk földrészektől függetlenül igen nagy bajban van. Nemcsak az éghajlatváltozás, hanem sok más egyéb tényező teszi egyre rosszabbá a mindennapi életet. Talán egy dolog, ami szinte minden nap szemmel követhető. A hírek sokasága a negatív dolgokat teszi előtérbe. Ebben tanul, dolgozik, alkot, nevel és próbál élni az ember. Ha már egy kicsit eltér a sok rossz között az egyén helyzete, akkor már úgy érzi, hogy minden rendben van. Pedig hát egyáltalán nincs rendben semmi. Lényeges és fontos momentum, hogy ez az érzet maradjon fenn, mert így a tudati rendszerünk másképpen fogja fel a történéseket a szűkebb és tágabb környezetünkben. Nézzünk körül. Folyamatos a rádióban, a televízióban, a világhálón a negatív hír. Erről szól a híradás. Lehetne példákat sorolni, de nem ez a cél. A cél az, hogy lássunk szélesebben, lássunk mélyebben, lássunk tudatosan.   

Pestiesen szólva, nem az észt akarom osztogatni, csak a figyelmet felhívni néhány dologra, ami az utcán hever, csak le kell hajolni érte, mondta korábban egy humorista. De félre a viccel. Ez sokkal komolyabb, mint gondolnánk. A fiaink, a lányaink, az unokáink, és azok leszármazottai fogják ezt a bolygót lakni, és próbálnak élhető életet élni. Ha csak annyival segítünk, hogy tudásunk egy részét átadjuk nekik, már sokat teszünk azért, hogy sokkal nyitottabb világot lássanak.   

A tudásunk és a tudatunk által jutunk el oda, hogy szelektálni tudunk a minket ért hírek, információk között. Ez által tudunk különbséget tenni a hozzánk érkező adathalmazokból, és a hozzá fűződő összeesküvés elméletekből, hogy melyik tartalmazza a valóságot, vagy még inkább, melyik áll közelebb a valósághoz. Aki egy kicsit is utána szeretne ennek nézni, nem lesz könnyű dolga, de megéri. Nem biztos, hogy az összeesküvés elméletek nem a valóságot tükrözik. A szó a hatalom egyik fegyvere, hogy a valóságot minél jobban tudják leplezni, eltakarni, elhallgatni. Egy korábbi hír, hogy előveszik a Kennedy gyilkosság aktáit. Érdekes szó hangzott el a hír kapcsán. Ugye a történések 1963-ban voltak. 56 évvel ezelőtt. Hogy mi a furcsa? Hát az, hogy az eseménnyel kapcsolatban felmerült a „háttérhatalom” szó is. Aztán sokáig ennek hírét sem hallottuk. Igen sokáig. Aztán a mai értelmezés szerint valami hasonló dolognak kell lenni, ami ezt az egészet mozgatja. Képzelődés? Talán. De akkor mi a magyarázat sok más egyéb történéssel kapcsolatban. Lehetne sorolni, de mindenki biztos talál valami eseményt, ami erre a hatalomra utal.  Mi ez az új hatalom? Amit már többször lehetett hallani vezető politikusoktól: az Új Világrend. Az Új Világrend fogalma mára közhellyé vált, amit éppen a háttérhatalom által irányított tömegtájékoztatás, vagy az egzisztenciájukat féltő történészek, és politikusok akarnak lejáratni. Görcsösen igyekeznek belénk sulykolni. hogy mindez csupán paranoiás összeesküvés-elmélet, holott ez maga a valóság, amiben napról, napra élünk. A harmadik évezred hajnalára minden józanul gondolkodó ember előtt világossá kellett válnia, hogy életünket a hatalom bűvöletében élő erők manipulálják. Viszont felvetődik egy nagy kérdés: vajon a ma emberének elfogadható-e ez az állapot, hogy kiszolgáltatott helyzetben éli le az életét, és ugyanúgy az utódai is, félelemben, bizonytalanságban. Szomorú dolgot mondok. Az emberek hihetetlen nagy százaléka ezt az állapotot fogadja el tudatán kívül. Hogy miért? Mert számára a tudatlanság egy áldott állapot.

Nem kell törnie magát, mindent megmondanak neki, mit hogyan csináljon, mit hogyan tegyen, vagy ne tegyen. Akaratán kívül minden perce irányított, és felügyelt rendszer szerint zajlik. Gondolat világa teljesen más szinten működik, mert tudata csak erre képes, és ebben az állapotban lehet a legjobban irányítani, vezetni, manipulálni. Ez a gondolatvilág olyan erős már, hogy nem lehet eltéríteni semmilyen érvvel sem ettől az iránytól az egyént. Ez viszont már generációs problémát is okoz, hiszen utódai is ezt az állapotot képviselik, mert ebben érzik jól magukat. Idővel csak arra lesznek képesek, hogy így éljenek, és válik részükre természetes életelemmé.  Egy szabályosan irányított rendszernek lesznek a részei, melyben mindent tudnak róla. Ezáltal megfosszák magánszférájuktól, és ezzel mindentől. Mondhatnák, hogy ugyan, én irányítom a napjaimat, én határozok meg mindent a családban. Hát szomorú hírt kell közölnöm. Az egyén ma már semmit nem irányít.  Sok minden apró dolgot lehetne leírni, de nem ez a cél. A cél az, hogy értelemmel, tudással, gondolkodással minél jobban át lehessen látni a rendszert, és lehessen tenni ellene. De azt tudni kell, hogy egyértelműnek tűnik, hogy hamarosan egy olyan elnyomó rendszerben találhatjuk magunkat, ami az egész bolygóra kiterjed, így semmiféle menekülési lehetőség nem adódik számunkra. Persze minderről még csak feltételes módban illik beszélni, hiszen egészen addig, amíg ez a rémálom meg nem valósul, hinnünk és bíznunk kell abban, hogy az emberek többsége végre felriad éber kómájából és tenni fog az ellen, hogy a sötét alternatíva ne következhessen be. Mindazonáltal ennek az ébredésnek a nyomát sem látni, az emberiség túlnyomó többségét szinte reménytelen módon nem érdekli a világ sorsa, pusztán csak saját túlélésével foglalkozik, és ami a legrosszabb, hogy még hitelt sem adnak azoknak az úgynevezett összeesküvés-elméleteknek, amik a közelgő veszélyre hívnák fel a figyelmet. Az embereket oly annyira elragadta a rock, drog, fogyasztó, szex szubkultúra, hogy ezeken kívül sok más nem érdekli. Ebben a jól megalkotott, és kialakított rendszerben, melyet a háttérhatalom hozott létre, úgymond az új világ előszobájaként, a konstruktív zavarkeltés a legfőbb szempont. Ehhez szorosan hozzákötődik az adósrabszolga fogalom, mely teljes egészében behálózza az egész világot. Az állampolgár ebben a rendszerben próbál valamilyen módon fennmaradni, ami egyre nehezebb.

A cselekvőképes egyén, nem azonos a gazdaságilag függő - állami segélyből élő - és emiatt önálló döntéshozatalra képtelen emberekkel. Ezek az emberek az új világrend diktatórikus államának a kiszolgáltatott alattvalói. Létük, létezésük az uralkodó pénzemberek kegyétől függ. Manapság előszeretettel alkalmazzák az oligarchia kifejezést. Ezeknek a pénzoligarchiáknak szükségük van mind a kitartottakra, mint a társadalom többségét alkotó, bérből és fizetésből élő alkalmazottakra, akik az értéktermelő szellemi és fizikai munkát végzik mind az állam, mind a szervezett magánhatalom tulajdonában lévő gazdasági és egyéb nagyüzemekben. A magánhatalom egyenlő a pénzoligarchiával. Ezek az emberek, ezen hatalmaktól való függőségük miatt azonban önálló politikai akaratképzésre és érdekérvényesítésre nem képesek. Elhitetik velük, hogy egyre magasabb képzettségűek, amit szinte meg is követelnek tőlük, holott a rendszer kiszolgálói, akiknek még a magánéletük is kényszerpályára van terelve, a gazdáik tulajdonában lévő szabadidő- és szórakoztatóipar területén. Ezért a bérből és fizetésből élő alkalmazottak is, gyorsuló ütemben, társadalmi cselekvésre képtelen biológiai robotokká válnak. Azt hiszem, nem kell igen nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy csak a gazdaságilag önálló, művelt és tájékozott középosztály képes szükségleteinek, érdekeinek és értékeinek a hatékony képviseletére. Ezért a pénzoligarchia fő ellenfele az önálló akaratérvényesítésre képes, tájékozott és erős középosztály, amelyik megáll gazdaságilag, pénzügyileg és szellemileg is a saját lábán. A magánpénzmonopólium, valamint a multinacionális világcégek arra törekednek, hogy az önálló középosztály gazdasági bázisát felszámolják. Csak azok a kis- és közepes vállalatok maradhatnak fenn, amelyek kiszolgálják nyersanyag, és alkatrészszállítóként, forgalmazóként a pénzoligarchia tulajdonában lévő nemzetközi nagyvállalatokat, és amelyek pénzügyileg a nemzetközi pénzügyi közösségtől függenek. Az a középosztály, amelynek nincs önálló pénzügyi és gazdasági háttere, az eltűnik. Ez a cél. Az új világrend társadalma csak az uralkodó elitből és a tőle függő alkalmazottakból és a segélyezettekből állhat. Az új világrend, amely már több vezető politikus szájából elhangzott az elmúlt években, olyan központilag kormányzott világállam, amelyben öröklött emberek irányítanak, és nem választottak. Ez ugyanúgy működik, mint a feudális rendszerben, azaz, saját köreikből kerülnek ki a vezetők, illetve utódaik képviselik a következő vezetői réteget. Hatalmuk elsősorban a pénzrendszer feletti ellenőrzésén nyugszik. A rendszer lényege az, hogy a kötelező kamatjáradék fizetés eredményeként minden egyes ember évente több hónapot ingyen dolgozzon. Ez a XXI. század modern rabszolgatartó rendszere, amely fenn is fog maradni. A kamatjáradék, a kamatfüggőség, a szegénység oka. Korunk embere, ha meg akarja érteni azt a világot, amelyben él, nem kerülheti meg az elhallgatott történelem tanulmányozását.

Emlékeztetőül a végére:

Tudják: a tudás, hatalom.

 

2019.09.04.

Összeesküvés elmélet, és a mai modern ember.

Első rész

Egyre népszerűbb, és egyre bonyolultabb a címben megadott fogalmakra magyarázatot adni. Hogy miért? Hát ezt próbálom körül írni egy kicsit, ha sikerül. A téma sokkal összetettebb, mint első hallásra tűnik, mondhatni kibogozhatatlan. Túl sok érdek, túl sok érték, túl sok akarat, túl sok igény merül fel a téma kapcsán.

Talán egy érdekes dologgal kezdeném. Annak ellenére, hogy általános iskolai tanulmányaimat elég régen befejeztem, a tanáraim által tanított dolgok a mai napig is itt vannak a fejemben. Ezek közül idéznék egyet: „az állam egy erőszak szervezet, melyben az uralkodó kisebbség gyakorolja hatalmát az elnyomott többség felett”. Bármilyen államformával találkozik az ember a világon, ez igaz. Lehet, hogy sokan nem hallották ezt a megfogalmazást.  Lehet, hogy már nem is tanítják az iskolában, mint sok más egyebet, ami alapvető lenne, és bizonyos területeken igen nagy hiányosság, vagy téves információ kerül a diákok kezébe. Talán már erre a kijelentésre sokan összeráncolják a homlokukat. Miért is? Hát csak egyszerűen azért, mert a tananyag nem tartalmaz alapvető információkat, illetve a mai kornak megfelelően tálalják, oktatják ezeket, legyen az történelem, irodalom, de ami lényeges és nagyon fontos, az a fizika, a kémia, valamint a környezetvédelem. A mindennapi élet velejárói ezek a témák. Sajnos most már mindenre alaposan oda kell figyelni, mert nem tudja az ember, honnan érkeznek hamis információk, tájékoztatók.

Rögtön rátérek a címben megfogalmazott dolgokra. Nagyon sok információ éri az embert minden nap. Rádió, televízió, internet és a hírek sokasága. Talán nem volna baj, de van egy lényeges dolog, ami miatt ezeket az információkat nem tartjuk helytállónak. Hogy miért? Mert ugyanarról az eseményről, ugyanarról a témáról szinte teljesen más híradás hangzik el. Vajon miért? Hát a pénzért. Mindent a pénz mozgat. Ezek a hírek odáig süllyedtek, hogy az emberek kétkedéssel fogadják az elhangzottakat. Magyarul, az újságírókat, a cikket írókat egyáltalán nem érdekli, hogy mit tartalmaz az írása, csak vegyék, olvassák a hírt minél többen. Egy nagyon torzkép tárul az ember szeme elé egy idő után, mikor már saját tapasztalata alapján, vagy korábbi tanulmányai alapján tudja mondani, hogy ez meg ez nem így van. De ez senkit nem érdekel. Hát itt a baj. Az emberek le vannak butítva, és azt hiszik el, amit hallanak. Hogy mi a valóság tartalma, az másodlagos szempont. Itt utalnék a fontos és nélkülözhetetlen tudásra, ami enyhítené ezt a tudatlanságot. Nagyon sok témakörből, nagyon sok mindent fel tudnék sorolni, ami nem állja meg a helyét. Ezzel nem szeretnék foglalkozni, talán máskor. Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy érdemes néhány dolognak utána nézni, és nem elhinni az első szót. Meglepő dolgok derülnek ki, nem is fáradságos munkával. Persze vannak, akik hangoztatják is, és kétségbe vonják bizonyos dolgok úgymond, újkori értelmezését. Ha túl közel kerül valaki ezekhez a kétségbe vonható dolgokhoz, és próbálja a valóságot előtérbe hozni értelmi szintje, tudása, tapasztalata alapján, na, akkor jön, hogy összeesküvés elméletet gyárt. Legyen az egy tanár, egy nagy tudású professzor, egy szaktekintély, ezzel a meghatározással ellehetetlenítik. Sokkal nagyobb visszhangot hallatnak, és sokkal nagyobb befolyásuk van az igazságot, és valóságot elhallgatóknak, minthogy a valóság kiderüljön. Itt jön egy érdekes kérdés. Vajon melyik az „igaz”: aki valóságosnak és hitelesnek állít be valamit, amiről valójában tudja, hogy hamis, vagy aki próbálja kideríteni az adott téma valóság- és igazság tartalmát. Ugyanis az előző valaki a pénz reményében nem ismer lehetetlent, még akkor sem, ha másnak ebből kára, esetleg komoly vesztesége, komoly egészség károsodása származik.   Nem véletlenül írom a valóság és hamis szavakat ilyen közel egymáshoz, mármint fogalmazás szempontjából. Hangsúlyozom: hihetetlen nehéz a valóságot és az igazságot feltárni. Sok esetben annyira összemosódik, hogy lehetetlen szétválasztani.  Nem szeretnék különböző leírásokba, dokumentumok idézésébe belefogni. Azt mindenki tegye meg maga, ha érdekli a téma. Egy dolog viszont nagyon is nagy figyelmet érdemel. Ez pedig nem más, mint maga az ember ebben a bonyolult rendszerben. Sajnos nem tudjuk milyen mélységű, és igazából milyen tartalmú, illetve milyen alternatívákkal van feltöltve az egész szervezet. Mert nem lehet másról beszélni, mint valamilyen szervezeti kapcsolat rendszerről. Az érdekek és a pénz hihetetlen dolgokat tud művelni az emberekkel. Nézzünk körül. Törzsek, népek, országok, sőt földrészek teljes lakossága ki van szolgáltatva a hatalmi rendszernek. Tudják, az uralkodó kisebbség. Hát erről van szó. A hatalom és a pénz. Őrült összegek, őrült gondolatok és ehhez társuló őrült technológiák vannak jelen a Földünkön. Emlékezzünk csak? Hány érdekes termékről derült ki, hogy azt már jóval korábban kifejlesztették. Úgy 20-25 év elteltével derült ez ki. Akkor kérdezem: ma hol tart a technológia? Mi az, amiről nem tudunk? Itt megint találkozik az összeesküvés elmélete a vélt valósággal. Ugyanis ezen technológiák valamilyen módon kiszivárognak a köztudatba. Hogy miért és mennyi? Hát éppen annyi, hogy az átlagembert abban a hitben tartsák, ami azon a szinten tartja a tudatát, hogy nem tud vele mit kezdeni. Elkezd „összeesküvés” elméleteket gyártani. Ezek forognak az átlagemberek körében. Aztán jön valaki, aki mélyebben a belenéz a gödörbe, és hihetetlen dolgokat lát. A baj az, hogy akkor már késő. Az emberek tudatába már más van betáplálva, és azt hiszi el. Ugyanis a tudata olyan szintre van átkódolva, ami nem teszi lehetővé a számára, hogy kellő alapossággal elgondolkozzon, és utána nézzen dolgoknak. Ő meg van elégedve a saját, még általa elhitt gondolatvilággal és világnézettel. Apropó világnézet. Ez lenne a legfontosabb, hogy a tudatunk is részt vegyen ebben a rendszerben. Magyarul, követni lehessen az eseményeket. De mivel lehet követni? Hát a körültekintéssel, és a tudatunk, az elménk fejlődésével. Egy bizonyos színvonal csakis tudással érhető el. Azzal, hogy szorgos fogyasztói vagyunk egy adott társadalomnak, még nem vagyunk tájékozottak. Hogy miért? Mert a mindennapi elfoglaltság teljesen leköti az emberek tudatát, és egyáltalán nem kíváncsi olyan dolgokra, ami ott van a küszöbön, de nem veszi észre, mert nem érdekli, illetve a tudása, a műveltsége nem éri el azt a szintet, ami alkalmassá tenné arra, hogy észrevegye a rossz dolgokat. A rossz szó enyhe kifejezés. Manapság az emberek már sokkal jobban benne vannak a manipuláció tengerében. Észre sem veszik, hogy mi zajlik körülöttük. Valójában nem is engedik, hogy ez a terület érdekelje. Akiket érdekel, és tud vele mit kezdeni, arra rásütik a bélyeget, hogy összeesküvés elméleteteket gyárt. Ha ez nagyobb közönség elé kerül, meg van a határa, hogy meddig engedik, hogy az igazsággal foglalkozzon. Ekkor jönnek az ellehetetlenítés különböző módozatai. Ez sajnos sok esetben nagyon durva is lehet. Tudják, a hatalom és a pénz érdekében mindent. Ne feledjük. A hatalomhoz, a módszeres hatalomhoz, az irányítani képes hatalomhoz, a tudatos hatalomhoz érett, művelt, intelligens, nagy tudású és sok pénzzel rendelkező emberek szükségesek, vagy olyan elhivatott és elkötelezett emberekre, akik ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek, és kiszolgálják az uralkodó hatalmat, az uralkodó személyt, illetve személyeket. Ezt a már jól működő gépezetet egy módon lehet ellenőrizni, utolérni, ráhatni. Megfelelő tudással. Nézzünk körül. Mi zajlik most. Most ennek a tudásnak a teljes leépítése zajlik. Hogy miért? Egyszerűen fogalmazok. A mai világ nem ember központú, hanem fogyasztó központú. Hogy mit jelent ez? Minél többet vegyél, fogyassz, ne gondolkozz, majd mi megmondjuk, mit, hogyan, és miképpen tegyél. Ha ezt próbálod megkerülni, azonnal ott vannak a retorziók. Csak nézz körül. A környezetedben biztos volt valami hasonló. Lehet, hogy nem nagydolog, de a megfélemlítésnek éppen elég, és ez a cél. Ennek a mai látható rendszernek három fontos alappillére van: a tökéletes kommunikáció, a manipuláció és a tudatmódosítás. Ez a három dolog szinte tökéletessé teszi a hatalom számára a működést. Ahogy említettem, nem az a cél, hogy a címben leírt összeesküvés különböző elméleteit, pro- és kontra megvitassuk. A cél csak annyi, hogy mindenki nézzen egy kicsit körül a maga háza táján, és tájékozódjon, tanuljon, ismerkedjen még ismeretlen dolgokkal. Ha világnézetünk, tudatunk kitágul, sokkal nagyobb rálátásunk lesz sok minden fontos dologra. A fogyasztó nem foglakozik ezzel a problémával. De lépjünk ezen túl. Próbáljunk az események mögé is látni. A hatalom legfőbb célpontja az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a kommunikációs csatornák. Lehet, hogy ismerős, amit most mondok. Aki az élelmiszer piacot uralja, egy országot irányít, aki az energia szektort uralja, az egy földrészt is irányít, aki a pénzt uralja, az a világot uralja.

2019.09.03.

Reklám, avagy figyelnek minket

Kijelentik a szakértők, hogy az „okostelefon”, és egyéb elektronikai kütyük, bizonyos funkciója nyomon követi az embereket. Merre jártak, mit csináltak, mit vásároltak, stb. Akkor mit papolnak az adatvédelemről! Innen már csak egy ugrás, és lekérdezhetnek minden adatot a telefon használójáról. Ki tudja azt, hogy milyen összefonódás van az egyes szolgáltatók és az adathalászok között, akik fel is használják a személyes adatainkat. Hol van itt adatvédelem? Most megint butítanak? Nem tudok mit mondani. Ennyire ostobának nézik az embereket. És tudják mi a szörnyű? Azzal, hogy ki van jelentve a személyes biztonság, már régen azoknak a kezében van az információ, akik különböző kimutatásokat, grafikonokat, következtetéseket, stb. vonnak le az egyes emberek kütyüjén keresztül. Az emberek pedig meg vannak győződve, hogy mindezeket ő értük teszik. Ember, ébredj már fel! Nem Te vagy a fontos. A Te személyed már régen elavultnak minősül. Te fogyasztó vagy. Egy a több millió, milliárd közül. Ennyi.

Illúzió? Persze. Az eddigi legnagyobb, és még közel sincs vége. Ne áltasd magad. Élj úgy, ahogy előírják, mindent aszerint tegyél, amit mondanak, és akkor jó állampolgár leszel. Minden lépésedet figyelik. Vedd már észre! Tudom, ez már hiába. Meg vagy győződve arról, hogy nagyon sok minden érted van. Maradj ebben a hitben, és boldog ostoba ember maradsz.  

Teljesen véletlenül akadtam egy oldalra, ahol a következő felhívás jelent meg. Megmondom őszintén meglepődtem. Idézem szó szerint. „Weboldalán sütiket használunk személyes adatok gyűjtésére és felhasználására”. Néhány mondattal lejjebb: „Ez magába foglalja a személyes adatainak feldolgozását, beleértve az IP-címét, és böngészési viselkedést”. Még valami. Egy másik portálon adatvédelmi irányelvek címszó alatt a következő olvasható. Na, itt lepődtem meg igazán. Persze lehet, hogy én vagyok lemaradva valamiről. „Gyűjtjük azokat a tartalmakat is, amelyeket a szolgáltatásaink használata során létrehoz, feltölt vagy másoktól megkap. E tartalmak közé tartozik például az elküldött és fogadott e-mailek, az elmentett fotók és videók, a létrehozott dokumentumok és táblázatok, illetve a YoutTube-videókhoz fűzött megjegyzések. Az általunk gyűjtött tevékenységadatok közé a következők tartozhatnak: azok a személyek, akikkel kommunikál vagy tartalmat oszt meg. Ha szolgáltatásaink használatával indít és fogad hívásokat vagy SMS-eket, akkor gyűjthetjük a telefonszolgáltatással kapcsolatos naplóadatokat, például az Ön telefonszámát, a hívó fél telefonszámát, a hívott fél telefonszámát, az átirányítási telefonszámokat, a hívások és SMS-ek dátumát és időpontját, a hívások időtartamát, az útválasztási információkat és a hívások típusait. Gyűjtjük a felhasználók tartózkodási helyével kapcsolatos adatokat”. Lenne még, de nem akarom folytatni. Ennyi bőven elég. Ezt mindenki megtalálja, ha egyáltalán elolvasta ezeket az irányelveket.

Hát nem semmi. Magyarra lefordítva, minden adatot gyűjtenek mindenkiről. Azt senki nem tudja, hogy ezeket mire használják fel, illetve mire használhatják fel. Egy biztos. Az emberek megfigyelése hihetetlen méreteket öltött. Ennek ellenére beszélnek adatvédelemről, meg mindenféle személyes védelemről. Ugyan már. Ezt ki hiszi el. Tessék megjegyezni, olyan, mint adatvédelem nem létezik. Szabadon használják adatainkat. Adják-veszik, kinek milyen érdeke húzódik mögötte.

2019.08.23.

Megint egy furcsaság

Egy érdekes műsort láttam a minap. Az apropója, az anyagi viszonyok helyzete családon belül. Ez persze felveti az emberek egymás mellett élésének, egymáshoz való viszonyulásuknak, és egymáshoz való alkalmazkodásának a témáját is. Páran nyilatkoztak, és az volt a meglepő, hogy az volt a furcsa, hogy még vannak olyanok, akiknél teljesen jól működik a megértés, a bizalom. Ez volt a kirívó. Látható, hogy a békés egymás mellett élés, ma már különlegesnek számít. A rohanás, az állandó és sokasodó gondok, a stressz, ami manapság divatos szó, a megfelelési kényszer mindenki, és minden felé, és lehetne még sorolni azokat a dolgokat, amelyekkel együtt él az ember. Ha valaki, vagy valakik próbálják a lehető legkisebb szintre csökkenteni ezeket a dolgokat, azok már különlegesnek számítanak, holott az lenne a normális. Én úgy gondolom, hogy egyre távolabb kerülnek az emberek a normálistól.

Nézzenek körül. Minden területen a konfliktus kerül előtérbe. Ezeket a konfliktus helyzeteket kell kezelni az embereknek, ami nem minden esetben sikerül zökkenő mentesen. Sőt! Legtöbb esetben egyáltalán nem sikerül békésen megoldani ezeket a problémákat. Itt kezdődnek a komoly nézeteltérések az emberek között, ami rányomja bélyegét a minden napokra. Tudom, nem egyszerű. Viszont van egy trükkje. Az őszinte beszéd, és a jó bizalmi viszony. E kettő nélkül nem működik semmi, illetve működik, csak nem sokáig. Amikor ez a „nem sokáig” bekövetkezik, akkor kerülnek elő az igazi sérelmek, vádaskodások, és válik szinte elviselhetetlenné két ember között a viszony, ami korábban boldog és szeretetteljes volt.

2019.08.21.

Megint a vallás

Valamit azért nem értek. Az emberek a világban a vallás égisze alatt ölik egymást. Hogy van ez? Mi az, ami ennyire rányomja a bélyegét ezekre az emberekre? Itt az elején rögtön le kell szögezni. Nem a vallási vezetők ölik egymást, hanem a felekezetek tagjai. A vallás ezt tanítja nekik? Akkor tesz jót, ha gyilkol? Nem számít gyerek, nő, vagy férfi? Erősen fogalmazok? Nem hiszem. A nagyvilágban valahol mindig van valamilyen konfliktus. Sok esetben ennek kiváltó oka a vallási nézetkülönbség. Ha egy valamiben hisz mindenki, vallják sokan, mert, hogy abból a valamiből állítólag egy van, akkor mi az oka a nézeteltéréseknek? Nagyon messzire vezethető vissza ez az egész. Sajnos a mai modern ember tudati világa nem nőtt fel még addig, hogy ezeket a helyzeteket kellő intelligenciával kezelje. Szomorú, de nem is fog. Addig, amíg szellemisége korlátolt, addig nem tud túllépni alapvető emberi tulajdonságokon, ami lehetővé tenné számára a normális egymás mellett élést. Amíg ez nem következik be, addig marad a gyűlölet a másik ember iránt, legyen az bármilyen hit követője.      

Úgy néz ki, hogy ennek a változtatásnak semmiféle pozitív előjele nincs. Marad az erőszak, az értetlenség, az agresszív magatartás, a hit azon gyakorlása, mely ellentéteket teremt ember és ember között. Félreértés ne essék. Én nem azt mondom, hogy ne gyakoroljon semmiféle vallást. Mindenkinek szíve joga ezt megválasztani. A gond ott kezdődik, hogy egymás ellen használják az egyes felekezetek tagjai. Ebből is látható, mekkora gyűlölet halmozódott fel az emberekben. Ez viszont csak fokozódik. Ne kényszerítsen senki senkit, semmire. Elviekben van saját gondolatvilága, saját egyénképe, saját világképe mindenkinek, e szerint döntsön. Vagy tévedek?

2019.08.12.

Az Új Világrend

Hogy mennyire félre vagyunk tájékoztatva, arra fényes példa a következő:

Az Új Világrend elmélet egy összeesküvés-elmélet, melyet totalitárius világkormány esetleges megvalósulására figyelmeztetők alkottak meg. Az Új Világrendről szóló elméletek azon alapulnak, hogy az árnyékkormányok a politikai elit segítségével, egy globális összeesküvés révén egy nemzetek helyébe lépő világkormányt teremtenek, mint az emberiség történelmének végkifejletét.

Ez a definíció a Wikipédia oldalain jelent meg, illetve ott lehet elolvasni, miközben a világ vezető politikusai már ezt a meghatározást használják régóta. Milyen összeesküvés elméletről írnak? Ez valóság. Az Új Világrend kialakulóban van. Legalább korrigáljanak. De ne szaladjunk ennyire előre. Mindig is azt mondtam, és most is azt mondom, hogy tájékozódni minél többet, minél több információt begyűjteni, minél több adatra szert tenni, tudást növelni, mert így lehet elkerülni azt, hogy félrevezessenek bennünket, ahogy a meghatározásban teszik. Hogy miért? Nézzük a következő információt. A rendszerváltás után George H.W. Bush akkori amerikai elnök elsőként fogalmazta meg az Új Világrend koncepcióját, amely azóta is meghatározza az USA külpolitikáját. Most akkor hol van az összeesküvés-elmélet? Sehol. Az a nagy átverés, hogy azt mondogatják a legkülönösebb eseményekre, történésekre, hogy összeesküvés-elmélet, azért mert ezzel akarják elterelni és nevetség tárgyává tenni azt a valakit, aki rálát olyan dolgokra, amiket nem szeretnének, ha kiderülne. Ezzel megbélyegzik a nyilatkozót, közzétevőt, illetve magát a témát is. Az Új Világrend nem egy ördögtől való dolog. Ha megnézzük a történelem menetét, mindig találkozunk olyan emberekkel, akik világhatalomra törekedtek. Csak néhány példa: Nagy Sándor, Július Ceaser, Dzsingisz kán, Szulejmán szultán, Napóleon császár, Adolf Hitler. Mindegyikük azt az álmot dédelgette, hogy világuralmat alakítanak ki. Azt is tudjuk, hogy ezek nem sikerültek. Vajon miért nem? Nagyon egyszerű a válasz. Nem volt meg az a pénzügyi háttér, ami biztosíthatta volna ennek elérését, valamint nem volt meg a kellő türelem, és a megfelelő kommunikatív és információs háttér. Ma jelenleg kb. 300 család irányítja a világ gazdaságát, politikáját. Ők működtetnek és felügyelnek mindent. Amit most mondok, arra is nyugodtan rá lehet fogni, hogy összeesküvés-elmélet. Egyelőre csak enyhe jeleit látjuk annak, de nagyon is érezhető jeleit, hogy milyen keretek közé szorítják be az embereket. Mire gondolok. Csak néhány példa. Eladósodás, megfigyelés, oktatás szűkítés, bizonytalanság, megfélemlítés, tudatmódosítás. Ez csak néhány, de lényeges dolog. Hogy miért? Mert ezekkel az eszközökkel lehet kialakítani a mai modern rabszolgatartó társadalmat. A megszámlálhatatlan hitelfelvételekkel pénzügyi függést lehet elérni, azaz, eladósodnak az emberek. A megfigyeléssel nyomon tudják követni az emberek viselkedését, magatartását, és ha kell, kiemelik a nem kívánt személyeket.       Az oktatás szűkítésével tudatlanabb emberek lesznek, őket tudatlanságuk miatt jobban lehet befolyásolni. A bizonytalansággal el lehet érni azt, hogy ne tudjanak normálisan tájékozódni semmilyen téren sem, és szorongásuk legyen mindennel kapcsolatban, rá legyenek szorulva egy segítő kézre, akik persze a hatalmat szolgálják. A megfélemlítéssel el lehet érni, hogy ne érezze senki magát biztonságban, bárhol is él a világon. Elérhető, megtalálható, felelősségre vonható bármiért. Nem véletlenül hagytam utoljára a tudatmódosítást. Igen előkelő helyet kap az Új Világrend kialakításában. A kommunikáció, az információ, az adatkezelés szinte a legnagyobb fegyver mind között. Ennek révén olyan légkört lehet kialakítani, melyet az emberek elfogadnak, használnak, alkalmaznak, együtt élnek vele. Az imént felsoroltakat, és a velük való találkozás már most is a mindennapok része minden embernek. Ez úgy van megalkotva, és kitalálva, hogy senki se vegye észre, hogy ennek mi a valódi célja. Most sokan azt mondhatják: ugyan már, hiszen jól élünk, megvan mindenünk. Az így igaz. Az Új Világrend megfogalmazóinak, és végrehajtóinak ez a célja. A lényeg, hogy senki, de senki ne vegye észre, hogy szabályokkal, rendeletekkel, manipulatív dolgokkal kordában tartják az embereket, mégpedig komoly kordában, megteremtve számukra a szabadság illúzióját, valamint a szex szabadságát. Hogy miért ezt a kettőt? Mert az ember erről a kettőről nem fog lemondani soha. Nem fog lemondani arról, hogy elhitetik vele, hogy valamiben ő döntött, ő az, aki jól tudja, ő a központ, ő tud jobban mindent, ő az, aki szabadon rendelkezik nagyon sok mindennel. Amikor azt mondja, majd én döntök arról, hogy hogyan, és mint legyen, már akkor el van döntve, hogy a szerint cselekszik, ami neki elő van írva. Ezen elvárások mentén éli a mindennapjait, azaz, a törvények, szabályok mentén. Ez így van kitalálva. A másik a szex. Furcsának hangzik, de így van. Nem szeretném nagyon részletezni, csak egy dolog a sok közül. Talán nem gondolt bele senki, hogy miért hangoztatják annyira a fogamzás gátlást. Igen, valóban az egyik, hogy elkerüljék az egyes nemi betegségeket. A másik a lényeg. Összekapcsolni a védekezést azzal, hogy ne szülessen annyi gyerek. Tudatosítani azt, hogy ez a jó dolog. Hallottak a túlnépesedésről? Hát ez egy része annak, hogy kevesebb ember éljen a Földön. Csak egy megjegyzés: ma már nincs hír szex nélkül. Észrevették?          Erőszak, pedofília, pornóoldalak tömkelege, szexuális vágyat szinte propagáló fotók, internetes oldalak, az emberek szabad szexre utaló megjegyzései, viselkedéseik, szex iránti magatartásuk, szexuális kultúrájuk. Mindent összekötnek a szexszel. Nem véletlen hagytam a felsorolás végére egy dolgot. Ez pedig a gyűlölet. Ez a fogalom is a mindennapok szerves része. Nézzünk körül. Ez a tulajdonság annyira beleívódott az emberekbe, hogy nagyon nehéz már megváltoztatni, talán már lehetetlen. Ennek a fenntartása is a rendszer része. Azért ez a legveszélyesebb dolog, mert minden résztulajdonságot bele lehet gyömöszölni. Nem lehetek őszinte, nem mondhatok igazat, nem lehetek tisztességes, nem lehetek becsületes. Miért? Mert rögtön visszaélnek vele, és kihasználják. Vajon milyen eszközzel, eszközökkel lehet azt elérni, hogy fenntartható legyen a rendszer? Néhány dolgot korábban már felsoroltam, de valami még hiányzik. Nézzen körül mindenki. Mit lát. Erőszakot, agresszivitást, tisztességtelenséget, becstelenséget, hazudozást. Ezek csak a legfontosabbak. Ahhoz, hogy ezek a tulajdonságok megmaradjanak az emberekben, folyamatosan táplálni kell beléjük ezeket. Hogyan? Filmeken keresztül, videojátékokon keresztül, pornóoldalakon keresztül, olyan helyzeteket teremtve, melyek nyugtalansággal járnak, tudatuk csökkentésével, egymás ellen uszítással, értetlenséggel, uralmi helyzetek gyakorlásával, és lehetne még sorolni. Láss csodát, a mai modern ember elérte mindezeket. Hiába bármiféle olyan kezdeményezés, műsorok, írások, ami arra próbál rávilágítani, hogy elsődleges a szeretet az emberek között. Ez az érzés csak addig tart, ameddig a műsor. Utána minden marad a régiben. Vajon miért? Mert hiányzik a tolerancia, a megértés, az alkalmazkodás, a becsület, a tisztesség, az őszinteség. Ez már olyan szinten van, hogy sok esetben súrolja egyes emberek viselkedése a pszichés eseteket. Azok az emberek, akik ezt a rendszert kigondolták, nagyon okos emberek. Ők a hatalmat, az Új Világrendet ilyen eszközzel tudják, tudták elérni és fenntartani. Mivel lehetne ezt ellensúlyozni? Azzal, hogy visszaverekedje magát az ember oda, hogy legyen tudata, legyen őszinte, legyen becsülete, stb. Röviden: legyen értelmi és érzelmi intelligenciája. Ezek nélkül nem megy. Van egy szomorú hírem. Ezt kegyetlenül nehéz elérni, de nem lehetetlen. Hogy miért nehéz? Mert az emberek tudata már elfogadta a szabadság illúzióját. Azért fogadta el, mert ez kényelmes.                    Mindent megmondanak neki, mit hogyan tegyen, csináljon. Ez alól senki, és semmi sem kivétel. Nem késztetik gondolkodásra, sőt megmondják, hogy ne gondolkozz, majd mi megmondunk mindent. Te csak tegyél úgy, és kész. Tudata beszűkül, és nem képes felfogni azt, hogy az Új Világrend képviselői belekényszerítik egy olyan rendszerbe, amiben teljesen ki van szolgáltatva. Az Új Világrend létrehozta a modern rabszolgatartó társadalmat, és benne a mai modern embert, mint a rendszert kiszolgáló személyzetet. Beszéljünk összeesküvés-elméletről? Lehet, de nincs értelme, hiszen ha bárki körülnéz, ezekkel a dolgokkal találja magát szembe mindenhol. Sajnos. Mára már az emberek elképzelései, gondolatai, érzései, ítélőképessége, döntőképessége, önkontrollja, annyira össze lett zavarva, hogy nem tud reálisan gondolkodni, csak az illúzió mentén él, és létezik.   

Megjegyzés: H. G. Welss 1940-ben egy könyvében már utalt az Új Világrend fogalmára. A 90-es években már elfogadott fogalomként kezelték ezt a kifejezést.

2019.08.01.

Higgyek valamiben, valakiben?

Ha valaki egy kicsit is tájékozódik a nagyvilágban, hamar rájön, hogy információk, adatok sokaságával találkozik nap, mint nap. Ezeket szelektálni, értelmezni, rendszerezni szinte lehetetlen. Rengeteg új termék, amiknek piacot szeretnének szerezni. Az egyén nem tudja, melyiket válassza. Nem is lehet. Olyan különbözőek vagyunk, hogy az egyes speciális termékek, mert arról van szó, hiszen újat kell produkálni ahhoz, hogy az én termékemet vegyék. Ha e szerint próbálunk élni, akkor sok csalódás fog érni. Tudom, az egyik termék erre jó, a másik másra, de ki tudja megmondani kinek mi a jó. Az egyén melyiket válassza a sok közül? Azt fogja választani, amiről meggyőzik. Vajon mi van akkor, ha mindenre rá lehet beszélni, mert elfogadja a termékekről szóló információt, hogy az neki mennyire jó lesz? Ha ezeket elfogadjuk, tele leszünk haszontalan dolgokkal, felesleges dolgokkal. Miért tettem ezt a kitérőt, hiszen ez egy teljesen más terület, nem illeszkedik az eddigi témakörhöz. Egyszerű. Igenis az egyén tájékozódjon, járjon nyitott szemmel a világban, tudjon dönteni. Ha információt gyűjt, tudást halmoz fel, ha tudást halmoz fel tájékozottabb lesz, ha tájékozottabb lesz, akkor nagyobb rálátással fog rendelkezni arra, hogy mi a jó, és mi a rossz. A sok dolog közül ki tudja választani a számára legmegfelelőbb dolgokat, és ezzel az egyén olyan tudás birtokába kerül, ami a mai világban nélkülözhetetlen azért, hogy ne tudják átverni, kihasználni, félretájékoztatni, és félrevezetni. Túl bonyolult az élet, és ezt könnyen ki lehet használni, és ki is használják a bizonytalanság miatt, mert a bonyolult élet, és bizonytalanság, bizalmatlanságot szül, ezzel pedig még jobban irányíthatóvá válik az egyén. Kinek, kiknek válik irányíthatóbbá az egyén? Lehet, hogy bárgyú kérdés, de azt hiszem sokak számára ez sem egyértelmű, mint sok más dolog. Mi az, ami a valóság? Sajnos ezt ma már nehéz megmondani.                    Titkok, burkolt kifejezések, homályos utalások, kétértelmű dolgok teszik egyre nehezebbé a tájékozódást ebben a világban. Sok őszinteséget nem lehet elvárni. Aki mégis e mentén halad, hamar rájön, hogy visszaélnek jóindulatával, őszinteségével, szeretetével. Az emberekben nem lehet megbízni. Van egy terület, ahova nagyon sokan menekülnek, mert úgy gondolják, hogy az legalább az övéké, az ő meggyőződését hivatott szolgálni, és elkötelezetté válik. Ez nem más, mint a hit világa, a vallásgyakorlás különböző változatai. Ha a vallástörténelmet nézzük, igen régi időkre nyúlik vissza. Az egyes korokban különböző képen gyakorolták a hit dolgait. Nagyon más vallások alakultak ki, és nagyon sok van belőlük. Nem véletlen. Az emberekre való ráhatás mindennapos tevékenység. Valaki, valakit, vagy valakiket meg akar győzni arról, hogy az a jó, amit ő csinál, terjeszt, képvisel. Ez a vallásokban is így van. Nem tudom hány vallási irányzat van, de azt tudom, hogy mindegyik a saját nézeteit szeretné elterjeszteni. Ezzel nincs semmi probléma. A probléma ott kezdődik, hogy hogyan, miképpen. Már itt az elején le lehet szögezni, hogy ennek elérésére minden eszközt bevetnek. Mondom, mindent. Nem kell nagy rálátás, hogy a vallás is egy üzleti vállalkozás. Ahogy a hétköznapokban történik, cégvezető, beosztott. A vallásban hívő, és pap, püspök, pápa. Az előzőeknél is a beosztott él szerényebben, nehezebben, míg a vezető nagylábon, kihasználva a fölényét, vezető voltát, anyagi többletét, befolyását, uralkodó jellegét. A vallás ugyanígy működik. Elhitetnek valamit, aztán híveket toboroznak, visszaélnek a hiszékeny ember helyzetével, különlegesnek állítják be magukat, hatalmat gyakorolnak. Ez minden vallási formában így van. Valamit, valakit követnek, valamilyen eszmét gyakorolnak, valamilyen dogmát fogadnak el. Vajon miért? Az emberi elme eljutott odáig, hogy szelektáljon. De vajon ténylegesen megteszi? Kérdéses, vagy inkább mondhatjuk azt, hogy a sok rossz mellett, próbál valamiben hinni, amit hitével elfogad, vagy elfogadni látszik. Természetesen mindenkinek egyéni joga, és egyéni elhivatottsága, hogy miben, kiben hisz. A lényeg, hogy higgye azt, hogy olyan közösséghez, csoportosuláshoz tartozik, akik vélhetően egy irányba haladnak, és ugyanazt vallják, amit ő. Sajnos ismét ki kell jelenteni, hogy a mai világ, és a világot alkotó emberek, már csak a hitvilágot, és a hitvilághoz kötődő nézetekben hisznek, mert más irányokból csak a becstelenség, és a hazugság érkezik. De vajon biztos, hogy a vallás területéről jó dolgokat kapnak? Nagy kérés. Vajon miért? Szögezzük le: minden embernek szuverén joga, hogy mit vall, mit hisz, kiben hisz, mit fogad el, és mit kíván követni. Az már más kérdés, hogy az adott vallást követő emberek mennyire ismerik az adott vallás keletkezését, múltját, az idők során betöltött szerepét, a mai világban elfoglalt helyét, a vallás által kimondott, és lefektetett nézetek végrehajtásának feltételeit, és módozatait. Lehet, sőt biztos, hogy érdemes lenne ezeknek a megfogalmazásoknak utána nézni.  Pontosan nem tudni, hogy hány vallás létezik ma. Követhetetlen. Egy biztos. Minden egyes vallási nézet kitalálója, vezetője, híveket akar gyűjteni maga mellé, nézeteivel, érveivel embereket akar maga mellé állítani, és a legfontosabb, hogy az ő által terjesztett nézet az igaz. Képzeljük el a vallási tanokat. Ki melyiket követi. Embere válogatja. Egyet nem szabad elfelejteni. A vallás ugyanolyan erőszak szervezet, mint bármi más. Ezt a történelem igazolja.                                Vallásháborúk, gyilkosságok, korrupció, hatalmi harc, ármánykodás. Mindezek ellenére a mai modern ember ezeket a vallásokat követi. A valláson belül megalázzák őket. Csak egy példa. Mivel az ember egy gondolkodó lény, miért említik nyájként a híveket. Talán állatok? Nem kell ezt azzal magyarázni, hogy ez csak egy átvitt értelmezés. Vagy. Egy bűn elkövetése kapcsán, kiszabják a vezeklés mértékét. Mi van? Azzal, hogy ezt megteszi, ugyanúgy vétett a másik ember ellen, ugyanúgy vétett minden ellen. Egy gyalázatos dolgot nem lehet meggyónni, és semmissé tenni. Ennek tudatában bármit elkövethetek, a vallás szerint, mert meggyónom, és el van felejtve az egész. Hát nem álságos dolog? A vallás égisze alatt a régi időkben elkövetett gyilkosságokkal mi van? Ja, azt is meggyónták, és el van felejtve. Hát hogy van ez? Valami itt nem stimmel, de azt hiszem máshol sem. Ezek jellemzik a mai világ vallásait, és a követőik magatartását.  Teljesen mindegy melyikről van szó. Egyformák. Vannak úgymond szelídebb, és erőszakosabb vallási nézetek, vallási csoportosulások. Van a legfőbb szempont. Ez pedig a vallási eszme központja. Szeretném most is hangsúlyozni. Mindenki abban hisz, amiben, és akiben akar. Azt viszont látni kell, hogy az adott nézet, vallás múltja, milyen történelemmel rendelkezik. Sőt! A mai világban is történnek események, amelyek homlok egyenest ellentmond a vallási tételeknek. Vagy így is jó? Ennyire nem érdekli az embereket, hogy mi történt régebben? Nem foglakoznak vele, csak rohanjunk valamerre? Ha jól belegondolunk, minden egyes vallás hívei elfogadják a szabályokat, vallási nézeteket, eszméket. Ezek szerint azt is elfogadják, hogy a vallás égisze alatt mi minden gyalázatos dolog történt, hiszen ő is ezt követi. Térjünk vissza a korábban említett dologhoz. A legfőbb szempont. Mi az? Hát az egyetlen vezető. Nem akarom kimondani a jelzőt, mert már az is kérdéses, hogy hány van. Ugye ez is vita téma, mert csak egy van. Szinte minden vallásnak más, és más az elképzelése, nézete. Ugyanaz az egy nem képviselheti mindegyiket. Ez ostobaság. Az érdekek, mert erről van szó, nem egyezhetnek, még nagyon távol sem. Az ember nem ilyen. Az ember ezen a téren is teljesen másképpen gondolkodik. A vallási nézeteket bárhogyan lehet magyarázni, és magyarázzák is. Ezáltal hiteltelenekké válnak.  Ez olyan, mintha egy törvényt többféle képen magyaráznék, aszerint, hogy melyik szolgálja az érdekemet. Na, ez már egy kérdéses dolog. Vannak párhuzamok, melyek elkerülhetetlenek. A jó, és a rossz állandóan jelen van az emberekben. Ha korábban csak a jóság volt előtérben, és azt hangsúlyozzák, akkor miért keletkezett a rossz? Egyszerű, mert az is ott volt, az is már akkor jelen volt. Homályos dolgok ezek. Megint mondom, mindenki azt hisz el, amit akar, és abban hisz, akiben akar. Ha most kellene választani a vallások között, nem lenne könnyű dolgom. Egy biztos. Nem a vallás teremti meg az emberekben a békét, a nyugalmat, a szeretetet. Mindezeket maga az ember teremti meg, és alakítja ki. A megértés, a tolerancia, az őszinteség, a bizalom minden ember sajátja. Élni kell vele. Sajnos a mai modern ember egyre kevésbé ismeri ezeket a szavakat. Azzal, hogy elrohan a templomba, és ott ül, vagy áll bizonyos ideig, és meghallgat valamit, azzal még nem biztos, hogy a felsorolt tulajdonságokkal rendelkezik. Ha ezekkel rendelkezne, és ezeknek birtokában lenne, nem kellene templomokba járni, hogy onnan várja, hogy jobb legyen. Az ember maga tehet arról, hogy milyen a családja, milyen a környezete. Ha őszinteséget, bizalmat, szeretetet ad, valószínű, hogy azt kap vissza. Ez a lényeg. Ez az alapja mindennek. Rosszul látom? Lehet, hiszen nem vagyunk egyformák. Mindenkinek joga van másképpen gondolkodni, de az alapvető emberi értékeknek a felsoroltak fontos részei, sőt, ki merem jelenteni a legfontosabb értékei. Nem volna szabad elódázni ezeket az értékeket. Sajnos nem erre halad a világ. Maradjon az ember a vallási homály világában? Higgyen valamiben, ezáltal nyerjen nyugalmat? Valóban így kell ennek működnie ennek az egésznek?  Nagy kérdés, ugye?  Minden vallási nézetnek vannak követői, nem is kevesen. A mai világ keresi a különlegességeket. Miért? Mert el akarja magát vonatkoztatni mindentől, és mindenkitől. Egyfajta különcség veszi uralma alá az embert. Sok minden ki van találva, sok minden jó, de sajnos rossz dolog is van. Ki kell választani az ember számára a legjobbat, a legmegfelelőbbet. Nem könnyű. Megint meg kell említenem. Mindenki maga dönti el, mit hisz el, és mit nem, kiben hisz, és kiben nem. Egy fontos. Ne menekülési útnak, ne divatnak, ne különcségnek vegye az egyes nézetek követését. Induljon ki magából, és vegye számba, mi van bennem, mivel rendelkezem, mi lettem, vagy mivé váltam. Ha az alapvető emberi értékekkel rendelkezik valaki, akkor nagyon boldog tud lenni. A boldogságot nem a hit adja meg, hanem az ember saját magát ajándékozza meg ezzel. Később a párját, a gyerekeit, a családját. Én magamban hiszek.           Én próbálok békességet, nyugalmat, őszinteséget, bizalmat, szeretetet adni a páromnak, a környezetemnek. Higgyék el nem nehéz. Talán már ez számít különcségnek? Sajnos sok esetben már tapasztalható is. A bizalmatlanság aláás mindent. Megfertőz, és megfertőzött már mindenkit, függetlenül attól, hogy mit hisz, milyen vallást gyakorol. Vagy vannak még kivételek? Legyél Te is kivétel.

2019.07.30.

Baj van? De mi?

Talán furcsának tűnik a cím, de igyekszem megmagyarázni, illetve módosítok, rálátni erre az igen szerteágazó, és nagyon is aktuális dologra. Láttuk a generációk évekhez kötött sorrendjét. Az 1980-as években született gyerekek, akik ma már 40. életévüknél tartanak, két rendszert ismernek. Igaz, az elsőt még nem annyira, de a másodikat már nagyon is. Miért fontos ez? Mert részesei voltak egy nagy váltásnak, vagy inkább vélt nagy váltásnak. Ezek az emberek, nem beszélve az előző generációkról, tisztában vannak a megváltozott lehetőségekkel. Sajnos sok esetben, és ezt tapasztaljuk is, hogy minden rossz dolgot felszedtek már magukra. Az ő iskolájuk még tartalmazott némi tartalmat. Az illem, az udvariasság, a becsületesség, a tisztesség, a tanulás által szerzett tudás ott volt sokakban. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert ezek a jó dolgok nagyon gyorsan megváltoztak. Miért? Mert a rendszer alkalmat adott arra, hogy könnyebb dolgokkal, az élet minden terén gyorsabb előrejutást, és gyorsabb anyagi fellendülést kínáljon. Az emberek éltek is ezzel a lehetőséggel. Sőt! Nagyon is éltek, és ez a mai napig tart. A váltást követően hihetetlen anyagi jómód következett, de csak a vezető embereknek és a klientúrájuknak. Sok példát tudnék mondani, de azt hiszem, mindenki tudna hasonlót. Eltorzultak a felsorolt emberi tulajdonságok, teljesen megváltoztak. A pénz mindent felülírt. Egyszerűen úgy is ki lehetne fejezni, hogy nem számított senki és semmi, az anyagi jólét érdekében mindent. Látjuk, hogy az akkori vezetők, most még nagyobb pompában élnek, és azok, akik ezt megpróbálják utánozni, és lépést tartani, azok már euróban kapják a fizetésüket. Ők is igyekeznek levetkőzni azokat a gondolatokat, melyek kötöttségekkel jártak. Az 1990-ben születettek, ugyanezt az utat járják, hiszen ők most a 30-as éveikben járnak. Már nem a régi gondolkodás szerint élnek, hanem teljesen a szabad gondolkodás elvét követik. Ami közös, hogy az anyagi boldogulás elé helyeznek mindent. Ezen a ponton már találhatunk egy nagyon lényeges és fontos dolgot. Mindkét generáció tagjai megismerte és kihasználta azt a lehetőséget, hogy nem egészen tisztességes úton komoly pénzeket lehet keresni. Itthon. Az eurós fizetésűeknél ez kissé másképpen van. Ott még tartja magát a tisztességes és becsületes munka által keresett tisztességes fizetés elve. Hazánkban megjelentek az „újgazdagok”. Tudják, hogy mi a szörnyű ebben? Az, hogy sokan, nagyon sokan nem az eszükkel, hanem a helyezkedéseikkel és tisztességtelen üzleti manipulációkkal szerzik a vagyonukat. Igen szerzik, mert nem ők dolgoznak meg érte. Ezek az emberek nagyon hamar elfelejtették, honnan jöttek. Nagyon hamar elfelejtették azt, hogy mi a becsület és tisztesség. Sőt tovább megyek.  Azt is igyekeznek elfelejteni, amit tanultak régen. Na, ez az igazi probléma. Hogy miért? Mert a butaság felszabadítja a gátlásokat. A másik, hogy ezeknek az embereknek gyerekeik születtek, akik 2000-ben, illetve 2010-ben látták meg a napvilágot. Ezek a gyerekek a szüleik viselkedését, magatartását, a társadalomhoz való alkalmazkodását látják. Ezt másolják. Ők is úgy fognak viselkedni, mint a szüleik. Hogy? Nézzen körül mindenki egy kicsit. Mit látni? Az „újgazdagok” gátlástalan viselkedését, a hazugságok sorozatát, az erőszakos viselkedést, az agresszív magatartást, és még sorolhatnám, mert lenne bőven. Sőt! Ma már nemcsak az „újgazdagok” viselkednek így. Sajnos ma már mindenki. Szinte nagyítóval kell keresni a kivételeket. Nem akarok bele menni, hogy miképpen viselkednek ma egymással az emberek. Valamit azért megemlítek. A bizalmatlanság és gyűlölet. Ez a kettő nagyon jelen van. Hol lett ez elrontva? Én csak egyet mondok. A mai modern ember gondolkodása 180 fokos fordulatot vett. Már nem a tudás számít. Emlékeznek rá? A butaság felszabadítja a gátlásokat. Ma itt tartunk. A mai fiatalok ezt még jobban kihasználják. Igen, a butaságot is ki lehet használni. Rászedni, kihasználni, hazugságokkal hitegetni, kellemetlenséget okozni a másiknak. Ezt nagyon tudják. Az életfelfogásuk pedig egyszerűen csapnivaló. Semmi munka, nagy pénz, bulik végtelenül, lenézni a másikat, menőzni. Vajon honnan látja ezt? Hát persze: a szüleiktől. Ő ezt csak még jobban fogja művelni. Elértünk oda, hogy azt mondom: a mai világban az ember nem számít. A lebutított embert úgy irányítják, ahogy akarják. Az eredmény látványos. Az emberek a butaságuk révén szabadnak érzik magukat, és gátlástalanul viselkednek, mert ebben látják, és úgy vélik, ez a szabadság. Nagyot tévednek, de már ezt sem tudja felfogni. Egy olyan csapdába került az ember, amit úgy hívunk, hogy modern rabszolgatartó társadalom.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.