Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Felszíni és felszín alatti vizek

2019.11.18.

Vízbiztonság

Egyre többet hallani és lehet olvasni arról, hogy fogy az édesvíz, hogy kevés van belőle. A Föld édesvíz készlete a teljes vízkészlet csupán 3%-a. A legjelentősebb édesvíz készlet a sarki jégben és a gleccserekben van. A másik jelentős vízkészlet, amely különböző technológiákkal elérhető, az a felszín alatti vizek. Ennek hozzávetőleges mennyisége 8 400 000km3. Ehhez hozzájön a felszíni vizek mennyisége, amely mintegy 126 000km3. Ebből gazdálkodhat az emberiség. Sajnos azt kell mondani, hogy ezek is veszélyben vannak. Főleg a felszíni és felszín alatti vizek. Pont azok, amelyeket könnyebben el lehet érni. Az emberi vízbiztonság fenyegetettsége, és a folyók fenyegetettsége éppen azokon a földrajzi helyeken a legrosszabb, ahol a legtöbben élnek. Jellemzően Ázsia nagy része, Észak-Amerika és Európa teljes területe.

 A szennyezéses veszélyforráson túl még az is problémát jelenthet a jövőt illetően, hogy honnan származik a víz. Hazánk felszíni vízkészletének több mint 90%-a külföldről származik. Egy kimutatás szerint 1000m3fő/év a stressz határ. Ez az a vízmennyiség, amelyre szüksége van egy embernek ahhoz, hogy jó minőségű ivóvizet tudjon folyamatosan biztosítani magának egész évben. Jelenleg ez hazánkban nem elérhető. Elég ellentmondó hírek jelennek meg időnként az iható vizekkel kapcsolatban. Azt kell mondani, hogy sok hibát kell még kijavítani ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni, hogy hazánk minden településén megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz áll rendelkezésre. Ennek ellenkezőjére sajnos elég sok példát lehet hallani, látni. A vízbázisok biztonsága, és ezáltal az iható vizek biztonsága nagyon fontos. Védjük vizeink tisztaságát.

2019.11.06.

Vizeink védelme

Egy olyan témát említek, ami igen régi eredetű. Ez nem más, mint a házi szennyvíz tárolók. Évtizedekkel ezelőtt teljesen természetes volt, hogy egy vidéki háznál úgynevezett „derítőt”építettek a háztartási szennyvíz tárolására. Hogy működött ez? A háztól bizonyos távolságra ástak egy gödröt, különböző méretűek voltak ezek, majd kibetonozták, de úgy, hogy az oldalán lukakat hagytak, hogy a bele kerülő szennyvíz, fürdővíz, mosogatóvíz elszivárogjon a talajba. Ez több esetben évtizedekig működött, amíg a zsiradékok és olajos anyagok el nem tömítették a talaj pórusait. Akkor jött a szippantás. Kiszívták az „emésztőt”, mert ez a neve ennek a létesítménynek, és elszállították, sok esetben egy nagyobb tároló helyre, rosszabb esetben egy közeli erdőbe, patakba, folyóba. Aztán lehetett tovább termelni a szennyvizet.

Érdemes belegondolni, hogy ez a megoldás, mivel abban az időben nem volt más megoldás, illetve volt a zárt rendszer, de az hamar megtelt. Így a hagyományos rendszer terjedt el. Bár ezekhez megvolt a kialakításukhoz szükséges technológia, ezt általában nem tartották be. Legtöbb esetben nem is tudtak arról, hogy ilyen létesítmény üzemel a területen. Még a mai napig is biztos vagyok benne, hogy több ezer működik, annak ellenére, hogy már nagyon sok helyen csatornarendszer biztosítja a háztartási szennyvíz elvezetését. Képzeljék el, hogy olyan helyeken is ilyen épült, ahol vízkivételi hely van. Gondoljunk csak bele, hogy mennyi hétvégi ház épült nagyobb tavaink, illetve folyóink közelében. Ezeknél mindnél volt ilyen „emésztő gödör”.  

El lehet képzelni, hogy mennyi szennyvíz kerülhetett, és került olyan helyekre, amelyek kapcsolatban vannak valamilyen vízvételi hellyel. Ezt még megfejeli az egyes újonnan forgalomban lévő vegyi anyagok jelenléte. Ezek mind a talajon keresztül elszivárognak, és az esővíz még inkább elősegíti a terjedésüket. Lehet azt mondani, hogy a talaj tisztító jellegű. Ez igaz, de nem ilyen tömény mennyiségben. El lehet képzelni egy települést, ahol van, kb. 300 ház, és mindegyik rendelkezik ilyen gödörrel. Ez évtizedek alatt mennyire szennyezte a talajt, és vele együtt a talajvizet? Ugyanis ez a szennyvíz képes odáig leszivárogni. Ha ezt kivetítjük az országra, akkor igen érdekes helyzetet mutat. Ha számokban is ki akarjuk fejezni, akkor azt jelenti, hogy az említett házakból havonta kb. 1500m3 szennyvíz kerül a talajba. Mi kerül ebbe a szennyvízbe?

Mosogatószerek, kozmetikai szerek, különböző más vegyi anyagok, gyógyszermaradványok, stb. Szerencsére a csatornázás nagyban elősegíti, hogy ezek az anyagok már ne kerüljenek a talajba, de sok helyen még mindig van ilyen megoldás. Az évtizedek alatt talajba került vegyi anyagokat nem lehet onnan kiszedni. Védjük felszíni és felszín alatti vizeinket. 

Szerencsére manapság már zárt rendszerű szennyvíztartályokat lehet telepíteni.  

2019.10.30.

Vízállás, talajnedvesség

Sajnos a korábbi, és mostani időben nem volt jelentős csapadék az országban. Azt kell mondani, hogy a folyók vízgyűjtőiben sem. El lehet mondani, hogy igen alacsony vízállásokat lehet látni az egyes folyókon. Ez oly annyira jelentkezik, hogy komoly homokpadok, zátonyok alakulnak ki jó néhány folyószakaszon. El lehet mondani, hogy erőteljes vízhiány van a mezőgazdasági területeken, és az ártereken is. A vízgyűjtők sincsenek jobb állapotban.

A vízhiány 0-100 centiméter között 117mm. Ez nagyon sok. Ezzel együtt jár a talajnedvesség is. Jelenleg 31 százalékos értéken van, ami szintén nagyon kevés. Hogy jó is legyen egy kicsit, megjelentek a ködös, harmatos időszakok, ami azt jelenti, hogy a napszakok hőmérséklete jelentősen megváltozott. A párakicsapódás felélénkült. Igaz, ez nagyon kevés csapadék. Éppen egy kis nedvesség a felszínen. Biztos emlékeznek rá, amikor korlátozták az uszályok forgalmát a Dunán. Sajnos ez ma is probléma. A folyók alacsony vízállása több mindenre kihatással van. A parti szűrésű vizeket innen nyerik. A vízkészlet 35 százaléka parti szűrésű vízből származik. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos az, hogy a nagyobb vízgyűjtők területén csapadék hulljon. Ez ebben az évben elég kevésnek bizonyult, hiszen gond van a folyók vízállásával. Alacsony.

Az előrejelzések szerint tovább romolhat ez a helyzet. Lassan el kell gondolkodni a mélységi kutakon is. Át kell gondolni, hogy a távoli jövőben milyen éghajlat változás következik be, melynek révén alacsonyabb vízszinttel fognak rendelkezni a folyók, ezáltal csökken a vízvételi lehetőség is, illetve annak mennyisége. A fogyasztás pedig egyre nő. 

Sajnos azt is ki lehet jelenteni, hogy hazánk területének a Dunától keletre eső területei, érdekes módon beleértve az Északi-középhegységet is, aszályosnak mondható.    

2019.10.25.

Felszíni vizek

A folyók

Ha időben egy kicsit visszamegyünk, úgy 50-55 évet, elmesélnék valami érdekeset. Lehet, hogy ezt már sokan nem is hiszik el, de higgyék el megtörtént. Gyerekként faluhelyen laktam és nőttem fel. Volt egy hely a falu szélén, ahová mi gyerekek elmentünk játszani. A szüleink tudták, hogy hol vagyunk. Nem is csavarogtunk el máshová, pedig lett volna hely. Játék során, főleg melegben megszomjazik a gyerek is. Mit csináltunk? Hogy ne kelljen hazamenni inni, volt egy lapos rész a játszóhelyünkön. Mielőtt elkezdtünk futkározni, kimélyítettünk egy tányérnyi részt a finom homokban. Egy kis idő után, aki megszomjazott, odament a kis mélyedéshez és ivott. Ugye milyen furcsa ezt olvasni. Volt ilyen? Bizony volt. Olyan tiszta volt a víz, hogy nyugodtan lehetett inni belőle. Semmi bajunk nem lett. Elnézést, hogy személyes példát mondtam el, de talán ezzel is érzékeltetni tudom, hogy mennyit változott a felszíni vizek minősége. És még valami. Amikor már lemehettünk a folyóhoz, akkor is fürdés közben pár korty leszaladt a nagy igyekezetben. Jóval később, amikor arra jártam, ki volt téve egy tábla, hogy csak saját felelősségre lehet fürdeni. Az a hely, ahol önfeledten, vidáman eltöltöttük a nyarat, szennyezett lett.

Nagyon sok szép hely került ebbe az állapotba. Azt kell, hogy mondjam, vizeink minősége egyre inkább romlott. Mitől váltak szennyezetté? A túl nagy ipari tevékenység miatt. A gyárak szennyező anyagait szűretlenül engedték a folyókba, /vannak helyek, ahol még mindig fennáll ez az állapot/ mondván, ott nem látszik, és elfolyik valahová. Egyre veszélyesebb anyagok kerültek a vizekbe. Vegyi anyagok. Műtrágya maradékok, gyógyszergyárak szennyvizei, vegyi üzemek folyadékai. Az egyes szennyvíztisztító telepek ugyan valamilyen szinten megtisztítják a szennyvizet, de valami mégis átjut ezeken az igen finom szűrőkön. Ezek a molekuláris anyagok átjutnak, és belekerülnek sok esetben az ivóvíz rendszerbe.

Ezt követően nem lehet megmondani, hogy kinél, milyen elváltozásokat, egészségügyi problémákat okoz ez a víz. Valami jelen van, az biztos. Sok helyen még ma sincs iható víz. A világ egyre inkább küzd, hogy iható vízzel lássa el az embereket. Ez egyre kevésbé sikerül. Ahogy az élelmiszerek túlzott adalékanyagokkal történő ellátása és annak elkerülése, úgy az iható, egészséges vízhez való hozzájutás egyre inkább kérdésessé válik. Mi a végeredmény? Ma már kijelenthető, hogy minden anyag, köztük az élelmiszerek, tele vannak rákkeltő anyagokkal. Ezt halljuk a híradásokból. Nem vagyunk mesze attól, hogy kijelentsük, nincs egészséges iható vizünk. Vajon a vegyi anyagokkal szennyezett ivóvíz mit okoz? Ma még nem tudni, ugyanis, hiába vannak bejelentések rossz ivóvízzel kapcsolatban, az elrendelt vizsgálatok jó minőséget állapítanak meg. Élelem nélkül akár 25-30 napig is elvan az ember, víz nélkül csupán néhány napot. Óvjuk vizeinket!

2019.10.17.

Felszín alatti vizek

Talajvíz

A talajvíz a talajszemcsék közötti részt teljesen kitöltik. Ez a víz állandó, vagy ideiglenes egybefüggő vízfelület a talaj felszíne alatt. Hazánkban a talajvíz átlagos mélysége 2-5 méter, dombvidékeken 8-10 méter. A nagyobb esőzések által létrejövő vízmennyiség a belvíz. Sajnos az utóbbi években egyre inkább érezhető, sőt tapasztalható, hogy a talajvíz egyre mélyebbre kerül. Ez azt jelenti, hogy a szárazság következtében, amit korábban említettem, hogy a sok egymást követő igen meleg, 30 Celsius fok feletti hőmérséklet kiszárítja a felszín, és a felszín alatti rétegeket. A víz kiszorul, és elkezd csökkenni a talajnedvesség tartalma. Volt olyan, hogy elfogyott a víz a kútból. Ehhez közel 3 métert kellett csökkenni vízszintnek. Úgy gondolom a jövőt illetően, ha a hőmérsékletek sűrűbben érik el a 30 Celsius fok feletti értékeket, akkor hosszabb időszakokon keresztül érzékelhetjük a talaj vízszint csökkenést.

Ennek következménye, hogy a talaj egyre többet veszít nedvességéből, és jelentősen csökken a talajnedvesség tartalma. Ezt mással nem lehet pótolni, mint intenzív öntözéssel. Ma hazánkban igen kis területen alkalmazzák az öntözéses mezőgazdasági művelést. Előbb-utóbb be kell látni, hogy másképpen a termelés nem valósítható meg. A növényeknek fontos a víz utánpótlás. E nélkül nincs fejlődés.

Szorosan ide kapcsolódik, hogy a felszín alatti vizek tisztasága rendkívül fontos, hiszen ebből is kerül bőven háztartási fogyasztásra nem kis mennyiség. A szűrés rendkívül fontos, mert egyre szennyezettebbek ezek a vízbázisok. Vigyázzunk rá.

2019.10.09.

Felszíni vizek állapota

Egy kissé visszamennék az időben. Én falun nőttem fel, és szinte az egész nyarat a Duna mellett töltöttem. Kellemesen megmelegedett a víz, és lubickoltunk, úszkáltunk, amikor már tudtunk. Nemcsak nekem, hanem az egész falunak kikapcsolódás volt a strandolás. A víz szép tiszta volt. Aztán jó néhány év után kitettek egy táblát a strand bejáratához, hogy fürdeni csak saját felelősségre. Ez annyit jelentett, hogy elszennyeződött a víz. Ezt sajnos tapasztaltam is. Kezdett iszaposodni, elterjedt a nád, több szemét jelent meg a víz tetején, zavarosabb lett a víz, kevesebb lett a hal. Erre a horgászok panaszkodtak. Ezek személyes észrevételek voltak. Ahogy tapasztalom, ezek a jelenségek az ország minden felszíni vizein megtapasztalhatók.

Rácsodálkoztam, hogy erdei patakok medrében is fellelhető a szemét. Az is észrevehető, hogy nemcsak fizikális szemét, hanem kémiai hulladék is szennyezi a vizeket. Sok elásott veszélyes hulladék kerül felszínre, nem messze az ilyen helyektől. Nemcsak ez veszélyezteti a felszíni vizeket, hanem a kiszáradás is. Az összefüggések itt is érvényesülnek. A melegebb időjárás szárazságot okoz. Több éve megfigyelhető, hogy a nagyobb folyókon is tetemes a szintcsökkenés. Szintén személyes tapasztalat. A Duna, a Dráva, a Tisza vízszintje jelentősen apadt. Hatalmas homokpadok jelentek meg a folyókban. Ezek a folyamok víznyerő helyek, vízbázisok is egyben. Itt viszont már kilépünk a határon túlra, hiszen ezek a folyók rajtunk csak átfolynak. Viszont ez is jelzés. Ugyanis ez azt jelenti, hogy határainkon túl is kevesebb csapadék hullik, ami a folyók vízszintjét meghatározza. A kitermelt víz még inkább csökkenő hatással van a vízszintre. Sajnos azt kell mondani, azáltal, hogy apadó vízszintről beszélünk, megnő a szennyező anyagok koncentrációja is. Ez elmondható minden folyami vízre. Ezt azért említem, mert tavaink tisztasága rendben van. A nagy vízkivételi helyek azonban a folyók.

Akkor már nagy gond van, amikor be kell szüntetni a folyami teherszállítást. Erre is volt példa a közelmúltban. Hogy mi lesz ezután? Ha tovább folytatódnak a meleg időszakok, egyre inkább találkozhatunk hasonló problémákkal.

2019.10.04.

Felszíni vizek

Szerencsére van néhány szép állóvizünk és jó néhány folyónk, amiben időnként gyönyörködhetünk, és kellemesen érezhetjük magunkat akár a partján, akár benne. Sajnos viszont, hogy azt is kell látni, hogy nem vigyázunk eléggé ezekre a természeti kincsekre. Meglepődve tapasztalom még túrázás alkalmával is egyes kisebb patakok mentén, hogy nem is gondolná az ember, hogy ott esetleg találhat valamilyen szennyező anyagot. Hát találni. Azon is el lehet gondolkodni, hogy vajon miképpen került oda, hiszen messze van lakott területektől.

Egyszerű a válasz. Pontosan azok az emberek dobálják el ezeket, akik azt mondják, hogy szeretik a természetet, és milyen jó ott eltölteni néhány órát, esetleg pár napot. Arra már nem gondolnak, hogy talán el kellene vinni a legközelebbi hulladéklerakóba szemetüket. Tudom, egyszerűbb eldobni. Na, ezekkel találkozom én, meg gondolom sok más ember, aki igazán azért megy el ilyen helyekre, mert tényleg szereti a természetet abban a formában, ahogy van. Elég csúnya látvány a szétdobált műanyag palackok, papírzsebkendők, szalvéták, stb. A legmegdöbbentőbb talán az volt, mikor egy traktorgumit láttam egy gyönyörű kis bakonyi patakban. A helyzet az, hogy akkora volt, hogy nem tudtam kivenni. Vajon hogy került oda? Nagyon sokan vannak azok az emberek, akik azt hiszik, messze vagyok az otthonomtól, itt szemetelhetek. Vajon ezt otthon is megteszi? Sajnos igen. Nincs tekintettel a környezetére. A felszíni vizek is nagyon érzékenyek a szennyező anyagokra. Érdemes vigyázni rá. Biztos vagyok benne, hogy azok az emberek is meglepődnének, akik esetleg a Balatonon nyaralnának, és a strandon, a vízben lebegnének műanyag palackok, fadarabok, eldobált élelmiszer maradékok. Rögtön fel lenne háborodva. Talán erre kellene gondolni, amikor a természetben sétál, és eldob valamit. Sajnos nagyobb folyóinkon is rengeteg szennyező anyagot lehet találni.

Itt kiemelkedik a műanyag áru. Ennek viszont minden fajtája. Sokan úgy gondolják, hogy ez az anyag örökéletű. Hát nem. Sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint bármi más. Igen apró darabokra bomlik, és bejut a természet körforgásába. Bejut az ember táplálékláncába is. Éppen elég káros anyag van ahhoz, hogy egészségkárosodást okozzon. Talán védeni kellene a folyóinkat, tavainkat, a patakokat, de még a legkisebb vízfolyást is. A felszíni vizek védelme ugyanolyan fontos, mint bármi más védelme. Ezekbe a vizekbe más szennyező anyagok is belekerülnek. Növényvédő szerek, gyomirtók, melyek a talajvízbe szivárogva elérik a felszíni vizeket. Előfordul az is, hogy gyárak a folyókból felvett vizet tisztítás nélkül visszaengedik. Sok fémvegyületet is juttatnak a vizekbe. A szennyezés olyan mértékű, hogy az öntisztulás nem elegendő. Sok esetben a határokon túlról érkeznek szennyező anyagok. A három nagy folyónk a Duna, a Tisza, a Dráva csodás felszíni vizek.

Néhány adat. Hazánkban 1700 településen rossz minőségű az ivóvíz. Bór, arzén, nitrit van jelen a vizekben. A mérhetetlen műtrágyázás nem tett jót a felszíni vizeknek sem. A több évtizedes vízvezeték rendszer is tartogat jelentős szennyezést. Ezek összhatása ihatatlanná teszi az ivóvizet.

 Érdemes rájuk nagyon vigyázni, hiszen egyre kevesebb Földünkön az iható édesvíz. Figyeljünk oda, és ne szennyezzük folyóinkat, tavainkat, hiszen fontos részei életünknek. 

2019.10.02.

Összefüggések

Nagyon szoros összefüggés van a hőmérséklet és a csapadék között. Ezek alakítják, illetve e kettő okozza azt a jelenséget, amit úgy hívunk, aszály. Ez akkor következik be, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, és a hőmérséklet magas. Ez az összetett jelenség azt okozza, hogy jelentősen csökken egy adott területen a talajvízszint, és ami még rosszabb, hogy jelentősen csökken a talajnedvesség tartalma. A téli időszakok alkalmával egyre kevesebb hó hullik, ami némileg ellensúlyozná ezt a helyzetet. Mivel ez az időjárási forma nincs tekintettel az egyes régiókra, így éppen azt a területet érinti a legjobban, ahol a legnagyobb mezőgazdasági termelés folyik. Ez nem más, mint az Alföld. Csak néhány adalék. A Duna-Tisza közén található Homokhátságot félsivatagos területté nyilvánították. Ezeken a területeken a talajvízszint helyenként 5-6 méterrel csökkent. A nem megfelelő öntözés pedig kb. 10 000 négyzetkilométeres területet fenyeget, ami miatt elsivatagosodás indulhat meg. Az Alföldön már észlelhető, hogy nagyobb szárazság esetén, amikor többen locsolnak egy régióban, egyszerűen eltűnik a víz. Ilyen mértékben csökken a vízszint, és nincs megfelelő utánpótlás.

Ez elérheti a 2,5-3 méteres vízszint csökkenést. Hogy még jobban érzékeltessem egy 6 méter mély kút esetén, amiből vízkivétel folyik, azaz locsolás, és az adott területen többen is locsolnak, akkor 0,5-1 óra alatt a vízszint nullára csökken, azaz, eltűnik a víz a kútból. Ekkor a talajvízszint 3,2 méter volt, azaz, 2,8 méter zuhant a vízszint 0,5-1 óra alatt. Ez azt jelenti, hogy nincs megfelelő és elegendő mennyiségű víz utánpótlás. Ez a felszín alatti vízkészlet jelentős hiányára utal. A felső vízzáró réteg feletti résznek nincs utánpótlása, ezáltal kimerül. Sajnos azt kell mondani, hogy a magasabb hőmérséklet és a kevesebb csapadék egyre nagyobb szárazságot eredményez, ami aszályhoz vezet. Hazánk aránylag kedvező felszín alatti vízkészlettel rendelkezik, hiszen medencét alkot, ahol vízgyűjtőként viselkedik. A megfelelő mélységű kutakkal ellensúlyozni lehet azokat a területeket, amelyeket intenzíven érint a vízhiány, ahol kevesebb a csapadék és magasabb a hőmérséklet. Egy legutóbbi kimutatás szerint hazánk felszíni vizeiből kitermelt 4600 millió köbméter vizéből 5,7 százalék kerül öntözéses felhasználásra. A felszín alatti vízkivétel 950 millió köbméter, ebből mindössze 1 százalékát fordítják öntözésre. Még egy adat. Jelenleg a művelt mezőgazdasági területek mindössze 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, ez 111 ezer hektár. Ez kb. két Balaton területe.

A legfontosabb az lenne, hogy mélységi kutakat kell létrehozni hazánk „éléskamrájának” nevezett területén, az Alföldön.   

 2019.09.10.

A Föld országainak vízellátási helyzete

Sajnos elég nagy problémát jelent bármilyen negatív változás a Föld életében. Több tényező is rontja az emberek élet körülményeit. Mik ezek? Sivatagosodás, gyakori tüzek, melegedés, klímaváltozás, kevesebb csapadék, kevesebb termőterület, stb. Itt most a víz jelenlétéről. Azt lehetne képzelni, hogy mivel nagyobb a melegedés, így nagyobb a párolgás, tehát, több csapadék hull. Ez valóban így van, de a csapadék eloszlása nagyon nem mindegy, hogy történik. Megfigyelhető, hogy helyi viszonylatban egyre hevesebb, és jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullik. Ez már olyan mértékű, hogy az eső károkat okoz. Az átfogó csapadék mennyiség egyre kevesebb.

Kockázati típusok

A szárazföldek vízellátási szintje

Alacsony kockázati szint

10-20%

Alacsony-közepes kockázati szint

20-40%

Nagy kockázati szint

40-80%

Extrém nagy kockázati szint

80% felett

Sőt, az éves lehulló csapadék mennyisége is csökken. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen kockázati szinten van a Föld szárazföldi része. Hazánk szerencsére az alacsony kockázati szinten van, ami azt jelenti, hogy megfelelő iható vízmennyiség van a területünkön, és áll rendelkezésünkre. Ilyen alacsony kockázati szinttel rendelkező terület az összes szárazföldi terület csupán 10-20%-a. Ez nagyon kevés.    

2019.08.27.

Oxigén ellátás a folyókban, tavakban

Korábban említést tettem a vízszint csökkenésre. Sajnos a hőmérséklet és a kevesebb csapadék, annak ellenére, hogy lokálisan sokszor igen komoly mennyiség hullik le rövid idő alatt, felvet egy komoly problémát. A folyók, tavak oxigénhiányos állapotát. Időnként lehet hallani, hogy komoly halpusztulás következett be. Az egyik ok az oxigén hiányos víz.  

Hazánkban 1200 természetes, illetve mesterséges vízfelület van. Az ország felszíni vizeinek 95%-a a szomszédos országokból érkezik. A Kárpát-medence egy katlanként működik, így a meleg szinte megszorul, és jelentősen kihat a párolgásra, ami a vízfelületek apadását, melegedését okozza. Ennek révén az algaképződés felgyorsul, és még inkább oxigén hiányos állapot alakul ki sok helyen, ami az adott folyó, tó növény- és állatvilágát jelentősen veszélyezteti. A halállomány érzékeny ezekre a változásokra. A melegedés tovább fokozza a talajvízszint csökkenését, ami igen jelentős, főleg az alföldi területeken. A felszíni vizek által táplált tavak is veszélyben vannak, mert nem érkezik megfelelő mennyiségű utánpótlás, hiszen egyre kevesebb vízmennyiséggel rendelkeznek. Ebből ismételten az következik, hogy túlmelegszik az adott víz, és kialakul az oxigénhiányos állapot. Ha csak azt említem, hogy a talajvíz csökkenése egyes helyeken eléri a 3-5 métert az 1970-es évekhez képest. Ez nagyon sok.

Összegezve: sajnos a melegedés növekedésével csökken a felszíni vizekben található oxigén mennyisége, mely kihat minden élőlényre, melyek ezekben a vizekben élnek. Egy természetes folyamatot is megszakít, hiszen a vízben és vízpartokon élő növények és állatok természetes egyensúlyát is megbontja.

2019.08.21.

Felszín alatti vízkészletek

A kutatók eddig 273 vízbázist térképeztek fel. Ebből 68 Észak- és Dél-Amerikában, 38 Afrikában, 90 Nyugat-Európában, 65 Kelet-Európában, 12 Ázsiában. Különleges helyzetben van Afrika, ugyanis ez a kontinens rendelkezik a világon a legnagyobb felszín alatti vízkészlettel, amelyet az UNESCO jelentése szerint jelenleg még igen kevéssé használnak ki. A kitermelt felszín alatti víz 65%-a öntözési, 25%-a ivóvíz ellátási és 10%-a ipari célt szolgál. A vízkészletek rohamosan fogynak, hiszen a melegedés miatt nagyobb a párolgás, valamint a túlnépesedés miatt jelentősen megnövekedett a vízfogyasztás. Több kimutatás szerint az egy főre eső vízfogyasztás napi 150 liter körül van. Ez annyit jelent, hogy egy ember évente 54,7 köbméter vizet fogyaszt el. Ez egy mérce lehet a vízkészletek mennyiségére vonatkoztatva. Miért fontos ez? Azért, mert a későbbiekben feszültség léphet fel azzal kapcsolatban, hogy ki használja föl a helyileg elérhető édesvíz készleteket. A Kárpát-medence egy vízgyűjtő régió.    

Hazánk hét országgal határos. A felszín alatti vizek az Alpokból és a Kárpátokból erednek. Mi a felszín alatti víz definíciója? Minden olyan víz, amely a föld felszíne alatt a telített zónában található és közvetlen kapcsolatban van a talajjal, vagy az altalajjal. Mi a telített zóna? A telített zóna a felszín közeli rétegek, azaz talajvíz, illetve a mélységi rétegek, azaz rétegvíz. Az, hogy mennyire érzékeny a természet a változások terén, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Duna-Tisza közti Homokhátság területén az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van ahol a tízméteres csökkenést is elérte. A melegebb évek gyakorisága megnőtt, ezáltal az aszálygyakoriság kockázata is jelentős lehet. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, /a FAO/ a Homokhátságot már a félsivatagos kategóriába sorolta. Ez egy nagyon is figyelmeztető jelenség.

Afrika felszín alatti vízkészletei

Afrikában 38 felszín alatti vízbázist találtak. Állandó gondot jelent ezen a földrészen a víz. Valójában csak annyit kellene tenni, hogy kutakat kellene fúrni, mint ahogy néhány helyen ezt meg is tették. Jelentősen megváltoztatná az egész kontinens arculatát. A mezőgazdaság, és ezen keresztül az ott élő egyre inkább növekvő népesség megtalálná azt a lehetőséget, mely pontot tenne a régóta fennálló éhínségre és vízhiányra.  Van még egy lehetőség, mely szintén megoldható. Ez pedig a tengervíz sótalanítása. Egy ilyen rendszer már működik, és naponta 190 millió liter ivóvizet állít elő. Igaz hozzáteszik, hogy nagyon drága, és vannak megoldatlan technológiai problémák. Jelezném, hogy egy egész földrészről van szó, ahol 1,3 milliárd ember él. Talán megoldható lenne, hogy áthidalva ezeket a problémákat, ennyi ember jobban boldogulna. Hozzátenném, hogy megállapítás szerint ez a kontinens rendelkezik a világon a legnagyobb felszín alatti vízkészlettel. Érdemes lenne foglalkozni komolyabban is vele.

Ázsia felszín alatti vízkészletei

Ahogy a felsorolásból kitűnik, az ázsiai területeken csak 12 vízbázist tartanak nyilván. Ez nagyon kevés, annak ellenére, hogy ebben a régióban található a Himalája, mint jelentős vízforrás. De mind tudjuk, ez felszíni réteg. A felszín alatti rétegek is jelentősen meg vannak csapolva. Itt is csökken a talajvízszint, elég jelentősen. Az öntözés igen nagy méreteket ölt, hiszen e nélkül nincs mezőgazdaság. A lakosság növekedésével több vizet használnak, ennek következtében már jelentkezik a vízhiány. Vannak területek, ahol elapadtak a kutak annak ellenére, hogy több száz méteresek. Sajnos emlegetik a „vízháborút” is.

Összegzés

Lehet azt mondani, hogy Európa kedvező helyzetben van, hiszen összesen 155 vízbázissal rendelkezik. Óvjuk ezt a páratlan kincset. Nagy szükség van ezeknek a helyeknek a védelmére, hiszen a víz, az iható víz a legfontosabb az ember számára.

2019.08.11.   

A folyók vízhozamának csökkenése

          Sajnos az utóbbi években már megtapasztalhattuk, hogy a csapadék hiánya, és a víz utánpótlás, milyen kedvezőtlen helyzetet tud teremteni.  Gondoljunk csak a 2018-as évre. A Dunán szünetelt a teherszállítás az alacsony vízállás miatt. Ezt személyesen is megnéztem. A homokpadok a Duna közepéig benyúltak. A Szigetközben néhány mellékág szinte teljesen kiszáradt. Mi az oka annak, hogy csökken a folyók vízhozama, sajnos nemcsak hazánkban, hanem világszerte?

Az ok: a gleccserek eltűnése, a népesség rohamos emelkedése, nő az erőművek, a mezőgazdaság és ipar számára elvont vízmennyiség. Egy érdekes táblázat a Duna vízállására vonatkoztatva:                               

 

Budapest

Paks

2010

184

100

2011

221

185

2012

242

158

2013

239

136

2014

184

77

2015

154

76

2016

141

35

2017

136

36

2018

58

-82

       Az értékek az év azonos napjára vonatkoznak, történetesen minden év október 20-ra. Az értékek centiméterben értendők. A folyók vízmagassága határozza meg a folyók vízhozamát. Látható, hogy csökkenés tapasztalható, sőt, a 2018-as év drasztikus zuhanást mutat. A helyi jellegű nagy mennyiségű csapadékkal járó zivatarok, a folyók vízállását nem tudják befolyásolni, és várhatóan ezekből lesz több az elkövetkezendő időkben.

2019.08.07.

Vizek, talajvizek.

Talán nem mondok újdonságot, ha azt említem, hogy fogy az édesvíz, azaz, az ivóvíz. Számos ország vízellátását döntően egy nagy folyam biztosítja. A klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a népesség növekedés miatt csökken az egy főre jutó ivóvíz. Meg kell említeni még azt, hogy számtalan helyen a gleccserek vízhozama is jelentős lehet. Sajnos, mint ahogy az elején is utaltam rá, a jégárak jelentősen visszahúzódtak, csökkentek, ezzel vízhozamuk is számottevően lecsappant. Meg kell említeni a csapadék mennyiségét is. Tapasztalhatjuk, hogy az időjárás megváltozása miatt, megváltozott a csapadék eloszlása is. Sok esetben aránylag kis területre hullik le nagy mennyiségű csapadék, ez pedig megváltoztatja egy adott folyam vízhozamát. Modellszámítások szerint nem a csapadék mennyisége változik elsősorban, hanem az eloszlása, vagyis a jelenleginél sűrűbben fog előfordulni, hogy egy-egy aszályos idő után egy-két nap alatt esik le többhavi csapadék mennyiség. A vízlelő helyek még terhelve vannak az öntézés által kivett vízmennyiséggel. Ez az egész világon gondot jelent. Némely országban már jelentős, sőt visszafordíthatatlan állapot állt be. Példaként említeném az Aral-tavat. Területe 68 000 négyzetkilométer volt, és a világ negyedik legnagyobb sósvizű tavaként tartották számon. Itt a felelőtlen mezőgazdasági tevékenység vetett véget a tónak. A két nagy folyamot megcsapolták, és elvezették a vizét a rizs, és gyapotföldekre. Az eredmény katasztrófát eredményezett. Sajnos ez a jelenség szerte a világon jelentkezik. Némely esetben már olyan kijelentések is elhangzanak, mely szerint a következő években háborúk zajlanak majd az édesvíz miatt. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy jelentősen visszaesett egy adott területen az iható víz mennyisége. Sajnos ehhez még az is társul, hogy a vízlelő helyek egyre inkább elszennyeződnek. A nem megfelelően szűrt víz pedig nagyon sok ember egészségét veszélyeztetheti. Az is gond, hogy a szennyezett vizet miként szűrjük, mi ellen szűrjük. Sok anyag van, ami az utóbbi időkben került ezekbe a víznyerő helyekbe. De menjünk tovább. Sajnos egy fontos, és lényeges dolgot is meg kell említeni. Ez pedig a csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt áll fenn. Ugyanis hatással van a folyamok vízhozamára, illetve arra, hogy jelentősen csökken a szintjük, illetve elapadnak. Érdemes egy kicsit tanulmányozni a következő ábrát, sok dologra lehet következtetni belőle. Aggasztó jelek sorakoznak egymás után, és egyre sűrűbben. Ez nem véletlen. Komoly változáson megy keresztül Földünk, és sokkal több időt kellene rászánni arra, hogy még jobban megismerjük működését, hiszen itt élünk, és az utánunk jövő generációk is valószínűleg itt fognak élni.

vizhozam.jpg

 

 

Forrás: Amerikai Földtani Intézet

A leírtakhoz még annyit szeretnék hozzátenni, hogy sokkal jobban oda kellene figyelni a környezetünkre, hogy az utánunk felnövő generációk is élhető bolygón találják meg a megélhetésüket, boldogságukat.  

  

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.