Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Évszakok

Időjárásunk alakulása

Tavasz

A tavaszi hónapok. Ilyenkor indul meg a természet igazából. Ahhoz viszont, hogy ez megfelelően bonyolódjon, elég sok mindennek kell megvalósulnia. Sajnos az a helyzet, hogy ez egyre inkább eltolódik, egyre inkább változik, egyre inkább lesz szélsőséges, kihatva mindenre. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb vesztese ennek a folyamatnak maga az ember, de nem szabd figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság egyik ágát sem. Ez az ágazat biztosítja az emberiség számára az élelmet. Jó talaj, napfény, megfelelő vízmennyiség, tápanyag utánpótlás szükséges ahhoz, hogy ideális körülményeket tudjunk biztosítani a növények normális és erőteljes fejlődéséhez. Nagyon fontos a talajnedvesség tartalmának megfelelő szintje. Látható, hogy elég sok összetevő kell ahhoz, hogy minden rendben legyen. Ez az a három hónap, amikor a növényvilág éledezik, és elkezd fejlődni. A gyümölcsösök, és benne a gyümölcsfák, amelyek igen érzékenyek a fagyra. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy milyen károkat tud okozni a fagy. Itt érdemes kitérni arra, hogy milyen körülmények szükségesek a gyümölcsfák virágzásához, hiszen ez határozza meg, hogy lesz-e termés, vagy nem.  Ez egy kényes időszak.

Mint látható, a fagyok éppen abban az időben veszélyeztetnek, amikor a virágzás beindul. Ez egy kulcsszó, hogy beindul. Mi kell ahhoz, hogy elkezdődjön a virágzás? 15 Celsius fok feletti hőmérséklet. Ez a hőmérséklet z utóbbi években adott volt. Személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy a 2019-es és 2020-as években is elfagyott a sárgabarack virága. A meleg kicsalta, a fagy elvitte. Szokták is mondani, hogy az a szeszélyes április.

Miért olyan fontos ez az időszak? Nagyon egyszerű. Ilyenkor kerülnek a magok a talajba, ilyenkor kezdenek virágozni a gyümölcsfák, ilyenkor indul meg az élet a növényekben. Nagyon fontos ebben az időszakban, hogy a lehető legideálisabb körülmények alakuljanak ki a földeken. Talajnedvesség, hőmérséklet, csapadék. Ez a három tényező a legfontosabb. Sajnos az utóbbi évek egyértelmű tapasztalata, hogy kezd erőteljesen változni ez az időszak is. Mindhárom paraméter erős torzuláson megy keresztül. A hőmérsékletek nagymértékű ingadozása, nappali és éjszakai, ami fagykárokkal jár, a csapadék lokális jellegű megjelenése, mely kis területekre koncentrálódik, és rövid idő alatt nagy mennyiség hullik. Ezek a fellelhető szélsőségek egyre többször jelentkeznek hazánk területén is. Aki szeret kertészkedni, vagy csak szép virágoskertet ápol, tudja nagyon jól, hogy milyen döntő szerepük van a felsorolt paramétereknek. Ha valami hiány lép fel, azt pótolni kell. Itt legfőképpen a csapadékra gondolok, hiszen a hőmérsékletet nem tudjuk befolyásolni. Az enyhe telek a kártevőknek is kedveznek. Egyre több növényvédőszert kell felhasználni. Új fajok jelennek meg. Ezek ellen védekezni kell. A hőmérsékletek hirtelen emelkedése és csökkenése komoly megterhelés nemcsak az embereknek, hanem a növényeknek is. A lassú folyamatos melegedés szinte eltűnt, ami a terményeknek nagyon fontos lenne.

Miért olyan fontos a maximum hőmérséklet? Nagyon egyszerű. Ugyanúgy, ahogy az emberek, a növények is ezt viselik el. Ebben a közegben kell lenniük egész nap. A vízfelvétel, a párolgás a hőmérséklettől függ.

Az átlag sokkal kedvezőbb értékeket mutat. Ezzel nincs is semmi baj, illetve már ezek az értékek is egyre inkább magasabbak lesznek. Azt hiszem, nem mondok a valóságtól elrugaszkodott véleményt, amikor azt mondom, hogy hazánk időjárása kezd eltolódni a mediterrán éghajlat felé. Sokféle összehasonlítást figyelembe véve, ennek megvan a reális esélye. Sőt, egyre inkább.  

Az sem elhanyagolható, hogy a növények számára fontos eső mennyisége, területi eloszlása is változáson megy keresztül. Az egyenetlen csapadékeloszlás azt eredményezi, hogy bizonyos helyeken szinte egyáltalán nem esik eső, máshol pedig hihetetlen, korábban nem tapasztalt mennyiségű eső hullik. Látható, hogy már a 130mm fölötti értékek is előfordulnak. Ez már nagy mennyiség. Egy feltüntetett 2019-es érték szerint ez 136,8 liter négyzetméterenként. Ez már okozhat, és okozott is villámárvizeket, amelyek romboló hatása elég tekintélyes. Nemcsak anyagi javakban okoznak károkat, hanem a talajban is. A felső termő réteget egyszerűen lemossa a lezúduló víz. Ez azt eredményezi, hogy jelentős tápanyag utánpótlásra van szükség. Az egyre kevesebb szerves trágya miatt ez műtrágya formájában pótolható, és kell is pótolni.  

Igen nagy jelentőséggel bír a csapadék eloszlásának ténye. Egyértelműen látható, hogy hazánk területén átvonuló felhőzetből eső csapadék a dél-nyugat, észak-kelet irányt követi. Azokat a területeket, amelyeknek bőven lenne szükségük csapadékra, elkerülik. Ez a terület az Alföld. A korábbi évek csapadékszegény időjárása abban is meglátszik, hogy csökken a talajvíz szintje. Az alföldi területeken ez elérheti a több métert. Ezzel együtt a talajnedvesség tartalma is csökken. Ma már van olyan hely hazánkban, amely félsivatagos területté van nyilvánítva. Ez a Homokhátság. Nagyon fontos lenne az elkövetkezendő időkben a csapadékvíz tárolása azokon a helyeken, ahol sok esetben igen nagy mennyiség hullik. Érdemes lenne elgondolkodni nagy víztárolók kialakításán azokon a helyeken, ahol vízhiány lép fel. Csatornarendszer kiépítése jelentősen növelné  az öntözéses területek nagyságát, amire egyre nagyobb lesz az igény, és egyre nagyobb szükség lesz.

 

Időjárásunk alakulása

Nyár

A nyári időszak. Úgy gondolom, ezek azok a hónapok, amelyeket az emberek legjobban várnak. Szabadságolások, pihenés, strandolás, kirándulás, és sok más egyéb szabadidős programok. Valószínűleg nagyon sokan vannak, akik nem is gondolnak bele abba, hogy milyen nagy változás állt be a nyári hónapok időjárásában. Persze, ahogy már korábban írtam, ez nemcsak erre az időszakra vonatkozik. Hogy miért ez marad meg igazából az emberekben, az azzal magyarázható, hogy ezek a hónapok az igazi kikapcsolódás hónapjai. Sok más egyéb mellett figyelmeztetnek az UV sugárzásra, a napszemüvegek használatára, a bőrvédelemre, a kullancsveszélyre, stb. Igen érdekes ellentétek alakultak ki bizonyos területeken. Ennek sok szembetűnő részletei vannak. Előjáróban csak annyit, hogy úgy 50-60 évvel ezelőtt olyan dolgokról, amik ma már szinte nélkülözhetetlenek az emberek életében, egyáltalán nem volt jellemző. Itt most azt az egy eseményt veszem elő, ami igencsak népszerű az emberek nyári programjaiban. A fürdés, a napozás, és egyáltalán a viselkedés a strandokon. A fürdőzés szabad strandokon, folyók, tavak partjain zajlott. A vizek tiszták voltak, gondtalanul lehetett lubickolni. Én a Duna mellett nőttem fel, és sajnos a 90-es években már ki volt írva a strand bejáratánál, hogy csak saját felelősségre lehet fürdeni. Szennyezett lett a víz. Ez sajnos látható is. A napozás teljesen természetes volt. Azért kentük be magunkat különböző anyagokkal, hogy szép barnák legyünk. Ma azért kenik be magukat az emberek, hogy megvédjék magukat ettől. Sőt! Teljesen természetes, hogy a család kivonul a strandra, letelepednek, majd a gyereket bekenik alaposan valamilyen krémmel, aztán mehetsz a zárt medencébe fürdeni. Amint bement a vízbe, a testére rákent vegyi anyag kezd leoldódni, elveszti minden hatását, a mellette levők pedig nyelik a szennyezett vizet. Ilyenből egy meleg nyári napon nagyon sok van. Sajnos egy kirívó példát meg kell említenem. A párommal elmentünk strandolni, és olyant láttunk, amit nem akartunk elhinni. A kisgyerek be volt öltöztetve kismacinak. Még kapucni is volt a fején. Így fürdették. A gyerek sírt, és láthatóan egyáltalán nem élvezte a strandolás, a víz érzetét. Nem gondoltuk, hogy esetleg valamilyen probléma miatt volt rajta ez a ruha. Aztán. A napszemüvegek használata ma már elengedhetetlen. Metróban, felhős időben, esőben, moziban, gyakorlatilag mindenhol. Divatcikk lett a napszemüveg, feleslegesen. Az emberi szem egy csodálatos szerv. Tökéletesen tud alkalmazkodni a fényviszonyokhoz. Nem kell állandóan használni, mert több kárt teszünk vele, mint hasznot. Ugyanis a szem átáll a napszemüveg által nyújtott színhatásra, és egy idő után torz színt közvetít. Akkor kell használni, amikor az egyén érzékeli azt, hogy bántja a szemét a napsugár. Egyszóval. A régi öregek által mondott mondás mindenre érvényes, még a mai napig is. A mérsékletesség. Ha ezt elfogadják és betartják, semmi gond nincs. Mindenkinek, úgy a gyereknek is szüksége van az éltető napsugárra. Ma már ezt úgy hívják, a káros napsugár. Elnézést, kicsit eltértem a témától, de talán érdemes volt ezt a pár mondatot leírni. Sajnos a nyarak hőmérséklete eléggé kezd az extrém kategória felé tolódni.

Meleg időről akkor beszélünk, ha a hőmérséklet 25 Celsius fok felett van. Hőségről akkor beszélünk, ha a hőmérséklet 30 Celsius fok felett van. Extrém hőségről akkor beszélünk, ha a hőmérséklet 35 Celsius fok felett van. Valamit még érdemes tisztázni. A hőérzetet. Teljesen el kell felejteni ebben az esetben az átlagot. Ugyanis azt a hőmérsékletet tűri a szervezet, amit mérünk, tehát nem az átlagot. Annak a melegnek vagyunk kitéve, ami napközben ér minket. Egy 25 Celsius fokos átlaghőmérsékletre azt lehet mondani, hogy kellemes. Akkor viszont, ehhez 32-33 Celsius fokos nappali hőmérséklet társul, az már elgondolkodtató. Az érzet pedig a maximum hőfok.

Ezen a diagramon látható, hogy a középhőmérséklet, amiről az előbb szó volt, mennyire változott az elmúlt 60 év alatt. Szám szerint ez csak néhány fokot jelent, de összességében nagyon is sokat.  Egyre jobban átható, hogy már nemcsak a hőségnapok, de az extrém hőmérsékleti napokkal is számolni kell, és egyre sűrűbben. Ez már igen komolyan megviseli a szervezetet, nem beszélve arról, hogy ez az időjárási tényező nem hazánk időjárására jellemző. Mindenki tudja, és tapasztalta már, hogy a nagy melegek összefüggésben vannak a zivatarok kialakulásával és gyakoriságával.

Van egy érdekes számpáros. Ez nem más, mint az 1960-as, és 2020-as év havi csapadék összege. Annak ellenére, hogy az esős időszakok ritkulnak, mégis közel azonos a lehullott csapadék. Vajon miért? A magyarázat nagyon egyszerű, de korántsem jó. Ugyanis míg az 1960-as években a lehullott csapadék az ország területére vonatkozott, pontosabban, az eső mindenhol jelen volt, addig a most kialakult esőzések lokálisan, rövid idő alatt, nagy mennyiségben esnek. Ennek több példája is átható a diagramon.

A számok azt jelzik, hogy annyi liter csapadék esett egy négyzetméterre. El lehet képzelni, hogy ez mit jelent. A föld nem képes arra, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi vizet elnyeljen. Árvíz alakul ki. Talajerózió, anyagi károk, terményveszteség. Ezek a kísérő jelenségek, és az ilyen jellegű csapadék is egyre sűrűbben fordul elő.

Valamit még a végére. Már kimutatható a hőségnapok száma. Látható, hogy igen jelentős ebben is az eltérés. Ennek van még egy kísérő jelensége, a hőhullám. Ennek időtartama 2-3 naptól kezdve több tíz napig is eltarthat. Ez már jelentősen igénybe veszi az élőlények tűrőképességét.

 

Időjárásunk alakulása

Ősz

Elég érdekesen alakult az elmúlt évek hazai, őszi hónapok időjárása. Mondom mindezt azért, mert egyre melegebbek lesznek. Ez már egy általános jelenség majdnem minden hónapra az évben. Ha egy kicsit visszatekintünk úgy 50-60 évvel ezelőtti őszi időszakokra, akkor lényeges különbségek is vannak. Személyes tapasztalattal kezdeném. Amikor a nyári nagyszünet vége felé értünk, ez az augusztusi hónap második fele, akkor már lehetett érezni a változást. Mindezt annak ellenére, hogy a nyári időszak szeptember 21-ig szól. Érdekes módon augusztus 20-a után teljesen ősziesre változott az idő. Az iskolakezdéskor még voltak nagyon szép napos idők. Bizonyára sokan érezték már az őszi napnak az erejét. Ugyanaz a nap, de mégis egy kicsit más volt. Tiszta, derült idők voltak, szinte szikrázott a nap. Kellemes volt a melege is. Az ősz ezen időszakára mondogatták az „indián nyár”, vagy a „vénasszonyok nyara” megnevezést. Személyesen úgy emlékszem vissza, hogy nagyon szépek voltak ezek a nyárutói napok. Sokat jártam a Duna-partra, ahol korábban sok ember élvezte a nyarat, a hűs vizet, a ragyogó napsütést. Ilyenkor ősszel csöndes, békés és gyönyörű volt a táj. A tükörsima vízfelület, a nap kellemes simogatása, és a végtelen nyugalom. Ez jellemezte a partot. Emlékszem, egy idős néni még ebben az időben is lejárt fürdeni, bár a víz már nem volt valami kellemes. A hőmérsékletek még a hónap elején kedvezőek voltak, de ahogy haladt az idő, egyre hűvösebbek lettek. A szőlőérés, a betakarítás ideje volt ez az időszak. A szabadtéri rendezvényeket nyugodtan meg lehetett tartani, sőt, az egyes iskolai sporteseményeket is. Sportkörök, focimeccsek, futóversenyek, stb. A hőmérsékletek is egyre csökkentek. Rövidebbek lett a napok.

Látható, hogy a fokozatosság kezd eltűnni. A legszembetűnőbb a szeptember és a november hónapok. Egyre inkább úgy látni, hogy az évszakok tolódnak. Igaz, hogy ez inkább a tavaszi időszakban érezhető, de már az őszi hónapokban is jelentkezik. Talán ehhez illeszkedik egy személyes tapasztalat. 2019-ben szeptember közepén 30 Celsius fok körüli volt a hőmérséklet, sőt, inkább több, tehát mentünk strandolni. Aztán ahogy telt az idő, egyre inkább jöttek az esők. Még a 60-as években, illetve még azt követően egy darabig az őszi érésű termények tökéletesen beértek. Mondhatni, hogy a normális időszakban lett szedve a gyümölcs, és magam is emlékszem, hogy a szőlővel kivártunk, hogy az őszi napsütés még érlelje, mi akkor úgy mondtuk „tegye bele a napsugár a cukrot”. Röviden, akkor megvolt a természet egyenletes, az őszi időszakra jellemző menete. Ahogy tavasszal a fokozatos melegedés, úgy ősszel a fokozatos lehűlés jellemezte az évszakot.  

Ez a diagram, bár nagy számbeli eltérések nincsenek, kivéve a szeptemberi hónapot, aránylag elfogadható hőmérsékleteket mutat. Bár látható és tapasztalható, hogy mennyit számít néhány tized fok az átlagot tekintve. Lásd a globális melegedés átlagos hőfokbeli eltérése. Mivel az ősz december 21-ig tart, illetve a meteorológiai ősz november 30-ig, abban az időben is voltak érdekes hőmérsékleti eltérések. A Márton-napi búcsú nélkülünk gyerekek nélkül nem jöhetett volna létre, mondanám modern kifejezéssel élve. Ami viszont figyelemre méltó volt, ezen a napon sok esetben már megmutatta a közelgő tél a fogait. Sok esetben már fagyott, illetve egy kis hó is hullott. Nem maradt meg egyik sem, de jelezte az idő, hogy bizony közeleg a tél. Nagyon fontosak voltak az őszi esőzések. Nem is maradtak el. Október környékén már éreztette is a hatását, mert a falu közeli mélyebb területek megteltek vízzel, nagy örömünkre, hiszen vihettük a kis vitorlás hajóinkat úsztatni. Jóval nagyobb jelentősége volt ennek a csapadéknak, mert megalapozta a következő év talajtani minőségét. Kialakult a normális talajnedvesség. A mezőgazdaságnak ez nagyon fontos volt. Sajnos meg lehet tapasztalni, hogy egyre kevesebb a csapadék, amely miatt aszályos időszakok alakulnak ki. Az őszi időszak szépségét ma is figyelemmel kísérhetjük, annál is inkább, mert minden megváltozik, készül a természet a télre, és várják a „kikeletet”.

Csak zárszóként. Végigkísértük az évszakokat. Remélem tudtam valami érdekeset mondani, bemutatni ezzel kapcsolatban.

 

                                                                        Időjárásunk alakulása
                                                                                       Tél

      Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy hazánk időjárása is elég alaposan megváltozott az utóbbi évtizedekben. A frontok, hideghullámok, hőhullámok, a csapadék szélsőségei, a szelek intenzitása.  A tényezők is változásokon mentek keresztül, úgymint hőmérséklet, csapadék. Úgy gondolom, hogy a hőmérséklet az, ami jelentősen, sőt, egyértelműen a legnagyobb hatással a légkörre. A természetben minden összefügg mindennel. Így szinte egy láncolat alakul ki az időjárás tekintetében. Ha éppen a téli időszak három hónapját nézzük, akkor a diagramon láthatók az érdekes eltérések. A téli hónapok hőmérsékletei eltolódnak. Mindegyik pozitív irányba. Talán lehetne azt mondani, hogy ezek az értékek nem jelentősek. Viszont azt kell mondanom, hogy de bizony. Mivel itt átlagokról beszélünk, az ingadozás elég tetemes. 


       Valószínű, hogy az idősebbek még élénken emlékeznek az 60-70-es évek téli időjárására. Én akkor gyerekként, az akkori gyereksereggel együtt, kiélhettük a szánkózás, korcsolyázás, hógolyózás örömeit. Sok esetben már november vége felé találkoztunk a hóval. Volt, amikor persze elolvadt, de december közepén már biztos volt szánkózási lehetőség. Sőt! Nem egy alkalommal már novemberi hónapban, Márton napján erős fagyok voltak. A mínuszok, a nagy havak rendszeres velejárói voltak az akkori téli hónapoknak. Nem egyszer még az úttesten is tudtunk korcsolyázni a letaposott és ónos esővel jéggé alakult felületen. A Kis-Dunán jégtörő közlekedett, mert annyira befagyott a víz, és a halaknak szükségük volt a friss oxigénre. A horgászok lékeket vágtak, szintén az oxigén szegény víz miatt. A karácsonyok fehérek és szépek voltak. Ez az idő kitartott úgy február közepéig, végéig. Aztán elindult a lassú melegedés, és vártuk a tavaszt. Úgy a 80-es évek környékén már lehetett érezni a változást. Nem voltak olyan hidegek, nem esett annyi hó, rövidebb ideig tartottak ezek az állapotok. 


     Ha megnézzük a diagramot, akkor láthatjuk, hogy a 90-es éveket követően, a középátlagot tekintve már a hőmérséklet nulla Celsius fok felett volt. Sőt! Minden évszakban nyomon lehet követni azt az állapotot, amikor maximum hőmérsékletet mérünk. Ez azért is fontos, mert ezeket a hőmérsékleti értékeket is érezzük. A téli időszakban még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen az esetleges hóolvadást, jégolvadást nagyban befolyásolja, felgyorsítja. Az egyik nagyon szembetűnő érték a februári hónapban látható. A különbség 8,4 Celsius fok. Ez nagyon sok.   
 

     Nagyon lényeges lenne a téli csapadék mennyisége. Ez nagyban befolyásolja a talaj egyik fontos tényezőjét, a talajnedvesség fokát. A sorozatos, és kis mennyiségű téli csapadék, előrevetítette, hogy csökkenni fog ez a szám. Ez be is következett. Alacsonyabbak lettek a talaj vízszintek, a talajvíz nagyon lehúzódott, sok helyen, főleg az alföldi területeken ez az érték már méterekben mérhető. Ki is alakult egy félsivatagos terület, ez a Homokhátság. Nagyon valószínűsíthető, hogy ez a folyamat tovább fokozódik. 

 
      Látható, hogy a téli hónapok csapadék mennyisége 60 év alatt a felére zuhant. Most meg lehetne említeni, hogy általánosságban, és ez főleg a nyári időszakra jellemző, nagy mennyiségű eső hullik, hiszen a hírekben ezt is hallani. Ez így igaz, csak az a baj, hogy ez lokális, kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű hullást jelent. A téli időszakban még az is hátrány, hogy egy centiméter hó felel meg egy milliméter víznek, azaz, egy négyzetméteren ez egy liter csapadékot jelent. Ez nagyon kevés. Gondoljunk bele, amikor locsolunk a veteményesben. Ezt a tevékenységet minden nap megtesszük valamilyen mennyiségben, de állandóan. Ez biztosítja a növények számára a megfelelő vízutánpótlást. Ha jobban belegondolunk, akkor könnyen beláthatjuk, ha a téli hónapokban nincs elegendő hó, akkor ezáltal a talaj nedvességtartalma jelentősen csökken, és jóval többet kell pótolni ahhoz, hogy a növekedés normális legyen.