Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek, furcsaságok

2022.05.13.

Rágcsálók

Ahogy korábban már említettem, a természetben minden összefügg mindennel. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy vajon mi köze lehet a hőmérsékletnek a rágcsálókhoz? Nagyon egyszerű. Először nézzük meg, melyek ezek a rágcsálók. A mezei pocok: hazánkban az erdők kivételével mindenütt megtalálható. Nyílt területen szántókon, réteken él. Föld alatt élő állatka, ahol hosszú járatokat ás, és fűvel béleli ki. Téli álmot nem alszik. Minden szántóföldi növényben kárt tesz. Egy évben 10-szer ellik, és 8-12 kölyke születik.  Ebből is látni, hogy hihetetlen szapora állat. A hörcsög: szintén megtalálható a hazai mezőgazdasági területeken. Mezőgazdasági kártétele jelentős. Évente kétszer-háromszor szaporodik, 4-16 kölyköt hoz világra. A házi egér: hazánkban mindenütt megtalálható. Réteken tanyáznak, magvakat, gabonát és emberi élelmiszert esznek. Szintén roppant szapora. Évente ötször, de akár többször is ellik, 8-10 utódot hoz világra. A patkány: hazánkban szintén megtalálható. Mindenevő, de inkább magokat és más növényi terményeket eszik. Két szaporodási időszaka van, és általában 3-10 kölyök születik.  Az egér és a patkány is veszélyes lehet az emberre, hiszen ürülékében betegségeket okozó csírák tenyésznek. A korai időszakokban járványok terjesztésében is szerepük volt. Az egér is és a patkány is előszeretettel tartózkodik az ember lakta területeken. Csatornákban, tereken, elhanyagolt részeken hamar megtelepednek. A témát érintve a fontos kis rágcsáló a pocok és a hörcsög. Mivel mindkettőnek alapvető életterei a mezőgazdasági területek, így itt okozzák a legnagyobb pusztítást. A hőmérséklet emelkedésével nő az aszály, csökken a talajnedvesség tartalma. Ez a talajtani tulajdonság igen kedvez ezeknek a rágcsálóknak. Máris megvan az összefüggés a rágcsálók és a hőmérséklet között. Ugyanis ezek az állatkák a száraz viszonyokat szeretik, az aszály pedig kedvező, ideális életfeltételeket biztosít a számukra. Sajnos elterjedésük már komoly, mérhető károkat okozott a mezőgazdaságnak.Van egy nagy „pusztító” Afrikában, a sáska. Érdekes módon a sáskák elszaporodása éppen a csapadékosabb időszakokban jelentkezik. Ez azért van, mert esős időben több pete tud kikelni. Az útjukba kerülő minden növényt felfalnak. Mondanom sem kell, hogy az kikelt gabonát sem kímélik. Ez sajnos milliókat fenyeget éhínséggel.

Sáskák

Forrás: Wikipédia

Néhány számadat:

A jelenlegi csapás a becslések szerint napi 200 tonna növényzet-veszteséget jelenthet, a kieső takarmány pedig az állatállomány pusztulását is eredményezheti. Egy rajt átlagosan 50-100 milliárd rovar alkot. A rajok 150 kilométert is megtehetnek egyetlen nap alatt. Csak Kenyában például 60 kilométer hosszú és 40 kilométer széles területet lefedő, azaz 2400 négyzetkilométeres sáskaraj halad végig. Egyetlen négyzetkilométernyi raj egy nap alatt annyi növényt fal fel, amennyi 35 ezer embernek elég lenne.

Forrás: Híradó.hu

2022.05.05.

Nagyvárosok a világban

Jelenleg 230 olyan város van a világon, ahol a lakosság létszáma meghaladja a 2 milliót, és 27 olyan nagyváros, ahol a lakosok létszáma több, mint tízmillió. Tokió  a maga 34 500 000 létszámával vezeti a rangsort. Korábban volt egy futurisztikus elképzelés, mely szerint a Földön a klíma miatt nagyvárosokba fognak tömörülni az emberek, melyek túllépik a 100 milliós létszámot.

A fogyatkozó energiahordozók, ivóvíz és élelmiszer miatt ezek a nagyvárosok fognak egymás ellen harcolni a túlélésért. Sőt! Még városokon belül is ellentétek alakulnak ki. Azt kell mondani, hogy hamarosan nem is futurisztikus dolgokról beszélünk ezzel kapcsolatban. A melegedés fokozódik, a sivatagok terjeszkednek, az iható víz egyre kevesebb, a termőterületek zsugorodnak, a népesség rohamosan nő. Ezek a tények elősegítik azt, hogy ténylegesen bekövetkezzen az, hogy ilyen nagyvárosok kialakuljanak, annak reményében, hogy ott könnyebb a megélhetés. Sajnos, nem. Mivel el fognak veszni a mezőgazdasági termőterületek az aszály miatt, így a felszín alatt lesznek kénytelenek az emberek megtermelni a szükséges termékeket. Az ivóvíz a gleccserek eltűnése, a folyók kiszáradása, a kevesebb csapadék miatt egyre elérhetetlenebb. A tengervíz sótalanítása ekkora méretekben roppant nehézkes. A népesség növekedésével az igények egyre nőnek. Elkerülhetetlen az, hogy az emberek ezek miatt egymás ellen forduljanak.

Az életben maradás a tét. Ezért megtesznek mindent. Sajnos ez annyira valóságos, hogy már manapság is megfigyelhető egyes területeken ennek a jelenléte. Igaz, nem ilyen méretekben, de ez csak idő kérdése. Csak gondoljunk bele. Több milliós nagyváros minden napjainak ellátása. Nem kis feladat. Ha ezt megfejeljük azzal, hogy korlátozott a kiszolgálás, akkor el lehet képzelni a következményeket. 

2022.04.22.

Társadalmi katasztrófák

Az emberiség tagjai mindig is arra törekedtek, hogy valamilyen formában kitűnjenek a többiek közül. Ez a kezdetekkor nem volt tudatos. Az őskorban egy jobb, egy hatékonyabb eszköz „kifejlesztése” komoly előnyt jelentett. Ez azt vonta maga után, hogy kiemelkedtek a többiek közül, és a többség elfogadta vezetőnek, mert úgy vélték, mindenben előttük jár. Hallgattak rá, mert okos dolgokat mondott, és volt megfelelő tapasztalata. Ezt aztán a többség is átvette, és elindult egy fejlődés. Kezdetben ez nem volt jelentős különbség, annak ellenére, hogy elismerték, ugyanúgy bizonyítani kellett a rátermettségét, bátorságát, okosságát. Amint egy jobb dolog előkerült, máris változtattak. Így a fejlődés is felgyorsult. Aztán, ahogy telt az idő, ez az állapot mindig fennmaradt. Ebbe a fennmaradási rendszerbe belépett a hitvilág is. A kettő keveréke még nagyobb „hatalmat” adott a vezetőnek, vezetőknek. Az emberek követték a vezetőket, mert a közösség javát szolgálta. A későbbiekben aztán az egyén tudatosan követőket gyűjtött, akik elfogadták gondolatait. Szabályok, törvények születtek, melyek mindenkire kötelezőek voltak. Aztán ez is változott, hiszen az egyeduralkodás időszaka következett. Királyságok időszakában ez megszűnt. Uralkodó dinasztiák, családok irányították az embereket, de egyáltalán nem közös gondolkodásban. Elnyomás volt, és egy személyes vezetés. Akkor is voltak tanácsadók, de nagy jelentőségük nem volt a királlyal szemben, mert a végső döntést mindig ő hozta. Korlátlan hatalommal rendelkezett az emberek felett. Hosszú ideig az vezetőket nem választották, hanem saját családjukból kinevezték, illetve megvolt a sorrend, hogy ki kit követ az uralkodói posztra. Sok esetben itt már nem a tudás, hanem a hatalom, a pénz érvényesült. Komoly viszályok alakultak ki az egyes fejedelemségek, királyságok, országok között. Ezekben az ellentétekben az egyszerű embereknek semmiféle beleszólásuk nem volt. A vezetők kedvük szerint döntöttek sok esetben a sorsukról, az életükről. Az ellentétek nem az egyszerű emberek körében sarkosodtak ki, hanem az uralkodói rétegek között. Ez az állapot elég sokáig fennmaradt. A sorozatos bukások után próbált egy más rendszer működni. Kezdetben talán megvolt az egyetértés, de a történelem, a múlt, az emberek magatartása, és viszonyuk a társadalomhoz, megváltoztatta a gondolkodást. A hatalom ott volt az emberek fejében, immár véglegesen. Ha nagyot lépünk, akkor elmondhatjuk, hogy a klubok, egyesületek, csoportok a mai napig is aránylag jól működnek. A változást a párt néven alakult embercsoportok, és az egyes felekezeti, vallási gyülekezetek okozták jelentősen. Vajon miért éleződtek ki az ellentétek annyira, hogy jelenleg nincs a világon olyan hely, ahol ne lenne valamilyen konfliktus? Hát persze. A hatalom, az érdekek, és a pénz. Ezek mozgatnak mindent. Az egyes vezetők, akik valamilyen eszmét, elvet találnak ki, megpróbálnak meggyőzni másokat. Ha sikerül, még többet, és még többet. A vége az, hogy olyan erőre és hatalomra tesz szert a szervezeten belül, ami arra sarkallja, hogy erőszakosabb, agresszívebb legyen másokkal szemben. A későbbiekben ez saját követőik felé is érvényesül. Több ilyen szervezet alakul, és ezek egymás ellen munkálkodnak. Volt idő, hogy egymás mellett jól megfértek, de idővel ez is megváltozott. Minden szervezet a maga igazát, elképzelését akarta érvényesíteni, ráerőltetni a másikra. Mivel a hatalom megszerzésével sok egyéb dolog is hozzátársult, pénz, vezetői szerep megerősítése, hatalom gyakorlása, érdekek leosztása, stb., elindult egy hatalmi harc. Ezeknek tanúi lehetünk manapság is. Nincs pardon. Ha a másik oldalt vesszük, mármint a felekezeteket, ott sincs túl nagy egyetértés. Sőt! Az emberekben olyan ellentéteket szít mindkettő szervezet, hogy az már gyűlöletté fajult. Ez sok esetben oly annyira kicsúcsosodik, hogy az emberek egymás ellen fordulnak, csak azért, mert nem fogadják el a másik szervezet elképzeléseit, gondolatait, tetteit. Vallásháborúk korábban is voltak, most is vannak. Szervezeti ellentétek korábban is voltak, most is vannak. A vezetők elérték, hogy a tagjaik vakon kövessék őket, ezért mindent megtesznek, ugyanis a szervezeten belül biztonságban érzik magukat. Van még egy érdekes dolog. Feljebb valónak érzi magát a másikkal szemben. Mit szül ez az egész? Olyan konfliktust, ami túlnő az országok határain. Kialakulnak fegyveres ellentétek. Kik vesznek részt ebben a küzdelemben? Hát, persze. Pontosan ugyanúgy, mint a régi korokban, az egyszerű emberek. Ott állnak talpig fegyverben, azt sem tudja, hogy ki az a másik ember, de erőszakot alkalmaz vele szemben. A vezetők meg karosszékből dirigálnak. Régen ez úgy történt, hogy a vezető volt az élen, ő vezette a sereget. Egy ilyen összetűzés során nagyon sok áldozat van, és mind egyszerű, hétköznapi emberek. Mi a vége? Vagy egy bukás, vagy egy győzelem. Egyik sem jó. Ugyanis bukás esetén megtorlás jön, győzelem esetén még nagyobb elnyomás, mert jelentősen megerősödik a pozíció.  Tudják, bármilyen társadalmi rendszerben az uralkodó kisebbség gyakorolja hatalmát az elnyomott többség felett. Ez egy örök igazság.  Ez egyetemes érvényű. Ha kicsit utána nézünk, az elmúlt öt évben 15 gócpont alakult ki a világon. A hírekből állandóan értesülünk ezekről a helyekről. Egy olyan rendszer kezd kialakulni, ami egy olyan korszak felé viszi az emberiséget, amelyet egy idő után már nem lehet ellenőrzés alatt tartani. Hogy ez a mai vezetők részéről cél, avagy sem, nem tudni. Találkoztunk már sok olyan dologgal, amiről az volt a vélemény, hogy ilyen nem lehet, ilyen nem létezik, ilyen emberek nincsenek. Aztán mégis. És kikről szól ez a dolog? A megválasztott vezetőkről! Ők azok, akik olyan helyzeteket teremtenek, melyeket sok esetben nem lehet megmagyarázni. A hatalom és a pénz elvakítja az embereket. Sajnos ezek a jelenségek alacsonyabb szinteken is jelen vannak már. Mi alakulhat ki egy ilyen helyzetben? Az emberek elkezdenek vándorolni. Új hazát keresnek, mert ahol élnek, az nem megfelelő. Nem azért, mert olyan nagy az igény, hanem azért, mert valami miatt üldözik őket. Politikai, vallási szinten. Milliókról van szó.

forrás: IDMC

Látható, hogy egyre nagyobb számban kényszerülnek arra az emberek, hogy országot, sok esetben kontinenst váltsanak. Mi miatt történnek ezek? Politikai vagy vallási üldözések miatt.  A történelem ismétli önmagát? Mintha ilyen helyzet lett volna már. Az elnyomás elől való menekülés, vagy a vallási hovatartozás miatti menekülés nem mai keletű. A mai modern ember sok esetben szintén az miatt dönt az elvándorlás mellett, mert nem tudja ellátni azt a feladatot, amit úgy hívunk, család. Nem tudja megteremteni azt az anyagi jólétet, mely azt szolgálná, hogy békességben, nyugalomban, biztonságban éljen, és neveljen gyerekeket. A napi gondok, a bizonytalanság, az elnyomás azt eredményezi, hogy elvándorolnak az emberek. Vajon mit hoz a jövő? Mekkora embertömeggel kell szembenézni a fejlett társadalmaknak? Ugyanis ehhez az állapothoz a politikai és vallási üldözésen felül a klímaváltozás problémáival is szembe kell nézni. Vajon sikerül-e

2022.04.15.

Invazív fajok megjelenése

Most már biztosan ki lehet jelenteni, hogy az időjárás melegebbé válása sok egyéb problémát is von maga után. Annak ellenére, hogy a rovarok pusztulása mára már jelentős, ez nem zárja ki újabbak megjelenését. Az egyik hír szerint Németországból és Puerto Ricóból jelentettek komoly rovarpusztulást. Ez talán jelzés értékű is lehet. Miért történik ez? Egyértelmű az emberi tevékenység jelenléte. Az egyre változatosabb növényvédő- és rovarirtó szerek használata komoly károkat okoznak ebben a populációban. Sajnos ez magával vonzza, hogy az ezekkel táplálkozó állatfajok is veszélybe kerülnek. A méhek számának csökkenése már most problémát okoz. De térjünk vissza az új rovarfajok megjelenéséhez. Bár nem új, de egyre nagyobb területeket hódít a kullancs. Ma már a városi parkok állandó lakói. Sőt! Olyan helyeken is megjelentek, ahol korábban nem. Aztán az egyes poloskafajok tömeges jelenléte is jelzés értékű. Egy újabb szúnyogfaj megjelenése egyre nyugtalanítóbb. Kijelenthetjük, hogy olyan eddig idegen rovarfajok kezdenek megjelenni hazánkban, amelyek eddig nem képviselték hazánk állatvilágát. Csak egy személyes tapasztalat. Korábban a hagymában elképzelhetetlen volt a kukac. Ma már védekezni kell ellene. Azt is leszögezhetjük, hogy ezeknek a rovaroknak a térhódítása nagyban összefügg a klímaváltozással, és azzal, hogy hazánk időjárása is a melegedés felé tolódik. Van már egy érdekes meghatározás bizonyos rovarfajokra. Invazív rovarok. Azoknak a rovaroknak a gyűjtőneve, melyek gyorsan terjeszkednek, idegenhonosak, és amelyek számottevő hatást gyakorolnak környezetükre. Sajnos egyre nagyobb károkat okoznak ezek a rovarok, melyeknek természetes ellenségük nincs. Az is tapasztalható, hogy nem csak rovarok, hanem más állatfajok is megjelennek.

Mit jelent az, hogy invazív faj? Azt, hogy egy nem őshonos faj tagjai tudatos emberi közreműködés nélkül is hatékonyan tudnak terjeszkedni egy számukra új területen, miközben kiszoríthatják az őshonos fajokat. Ez vonatkozik növényekre és állatokra is. Őshonos fajnak azokat a fajokat nevezzük, amelyek az ember közreműködése nélkül is előfordulnának az adott területen. Az invazív faj megjelenésében viszont valamilyen módon szerepe van az embernek: betelepítheti tudatosan, véletlenül behurcolhatja egy rakománnyal, vagy egyéb tevékenység következtében kiváló élőhelyet biztosíthat egy új fajnak. Egy felmérés szerint az európai biodiverzitásra kb. 1000-1200 faj jelent potenciális veszélyt. Az invazív fajok többsége Észak-Amerikából és Ázsiából érkezik. Jelentős részük ugyanakkor Európa egyik területéről származik és kerül át Európa egy másik területére az éghajlat változás miatt. Csak néhány példa. Az Ázsiából származó harlekinkatica veszélyt jelent a katicákra, lepkékre és más rovarokra. Az Ibériai-félszigetről származó „ gyilkos csiga ” (spanyol meztelencsiga) egész Európában elterjedt. Az elszaporodás megelőzésére irányuló intézkedésekkel szemben immunis, és gyengébb meztelencsiga-fajokkal táplálkozik. Az Amerikából a prémjükért Európába hozott nutriák és pézsmapatkányok napjainkban vadon élnek Európában, és komoly károkat okoznak a csatornákban és árvízvédelmi rendszerekben. Csak gondoljunk bele. Több száz növény és állatfajról van szó. Sok esetben akkor kerül felfedezésre, amikor már igen elterjedt olyan helyeken, ahol nem tulajdonítanak neki semmi figyelmet, annak ellenére, hogy lakott területek mellett található. A legtöbbet emlegetett veszélyes faj a kullancs. Ennek egy új faja a Hyalomma, mely nem őshonos hazánkban. Bár annak ellenére, hogy a térkép nem az egész országot jelzi, bárhol megél, és fellelhető.

Forrás: kullancsveszély.hu

A kullancs ellen nincs megengedett irtási eljárás. Egy másik veszélyes faj a szúnyog. Az eddig hazánkban fellelhető szúnyogfaj a viszketésen kívül nem okozott különösebben semmit. Sajnos megjelentek olyan fajták, melyek már problémát okozhatnak. Vannak ártalmatlan, de bosszantó új fajok, melyek ellepik a városokat is. Ez nem más, mint a poloska. Itt is azt lehet mondani, hogy az éghajlat változása elősegítette ennek a fajnak a tömeges jelenlétét. Határozottan ki lehet jelenteni, hogy az invazív fajok megjelenése és térnyerése, legyen az növény, vagy állat, az éghajlat jelentős változásának következménye. Ugyanis olyan klimatikus viszonyok alakultak ki, melyek kedveznek ezeknek a fajoknak az elterjedésében hazánk területén. A helyzet az, hogy nagyon hasonló változások alakulhatnak, és alakulnak ki azokon a helyeken, ahol az éghajlat megváltozik. Itt konkrétan a tőlünk északabbra lévő területekre gondolok. Nem ritka az utóbbi években, hogy olyan hőmérsékletek alakulnak ki, melyekben megmaradnak, és az ottani körülmények között invazívnak nevezett fajok megmaradhatnak. Hazánkban egyre inkább látható a költöző madarak viselkedése. Talán nem kell sok idő, és teljesen „otthon” érezhetik magukat a vándormadarak a Kárpát-medencében. Nagy változások indultak meg már korábban is, de igazából most lehet érezni ennek hatását. Az események valószínűleg felgyorsulnak, mert az éghajlat is jelentősen, és dinamikusan változik. Hogy ennek hatásai valóban hová vezetnek, és mit fognak okozni, egyelőre csak találgatni lehet. Egy biztos. A természet, és benne élő növény, és állatvilág új területeket fognak meghódítani.

2022.04.10.

Mérési pontosság

Az ember azt hinné, hogy a technika és technológia előre fejlődésével párhuzamosan a mérési értékek pontosabbak lesznek. Valóban vannak olyan területek, ahol ez megállja a helyét. A doppingellenőrzések alkalmával ezt nagyon is kihasználják, annak ellenére, hogy etikátlan. Ugyanis akkor, amikor azt a sportteljesítményt elérték, még nem voltak olyan berendezések, amivel az esetleges tiltott szereket ki lehetett mutatni. Sőt! Az sem biztos, hogy fogyasztott doppingszert, csak a mérési technológiák annyit fejlődtek, hogy ma már az is kimutatható, ami akkor nem. Tehát szerintem igazságtalan elvenni egy sportolótól az érmét, mert utólag, és ez közel tíz évet is jelent, kimutattak valamilyen szert. Ezt az élet minden területén lehetne használni és visszaélni vele. Csak egy példa. Ha mondjuk engem valamilyen kár ér az időjárás miatt, mondjuk jégeső okozta kár, ami elverte a termést, akkor hivatkozhatok arra, hogy a meteorológusok nem jelezték a jégesőt, mert most már az elkerülhető lett volna a mostani előrejelzési rendszerrel. Most ideértünk egy fontos kérdéshez. Vajon miért van az, hogy nincs egységes előrejelzés. sok esetben 5-8 Celsius fokos eltéréseket mondanak a különböző fórumokon. Most vagy a mérési eredmények ennyire pontatlanok, vagy maga a meteorológus teszi hozzá a saját elképzelését a várható időjárásról. Sok, nagyon sok esetben egyáltalán nem egyezik az előrejelzés a valós időjárási helyzettel. Persze lehet azt mondani, hogy ilyen hibahatár lehetséges. Vajon csak itt? Ugyanis vannak helyek, ahol már 4 napos előrejelzést tudnak mondani, pontosan. A hazai előrejelzéseket figyelők most azt mondhatnák, hogy itt egy hétre előre, sőt még távolabbra tekintve is megmondják az időt. Ez igaz, csak a baj az, hogy ez találgatás, vagy igen, vagy nem. Amit én említettem a négy napról, az valós, és az úgy van.

Talán meg kellene kérdezni, vajon ott hogy csinálják? A mérés egy összehasonlítás. Egy ismert értéket hasonlítok össze egy ismeretlennel. Ez tökéletesen így van. A probléma ott kezdődik, hogy a mérési eredmények különbözőek. Hogy miért? Mert más műszerrel mérem. Felmerül a kérdés. Melyik a pontos? Ezt kérdezem azért, mert az a tapasztalat, hogy szinte minden műszer mást értéket mér ugyanabban a mérendő dologban. Konkrétan arról van szó, hogy az autó akkumulátor teljesítmény szintjét ellenőrizve, három helyen más-más értéket mértek, rövid idő alatt.  Vagy. A keréknyomás értéke más volt a gumisnál, és más volt a benzinkútnál. Vajon miért? Nem ugyanazt kellene mérni? Lehet, hogy csak én nem értem? Ebből adódik egy még érdekesebb kérdés. Vajon az etalon, a kalibrálás alapját adó eszköz nem azonos? Amin még jobban el kellene gondolkodni, hogy bizonyos szennyező anyagok mérésekor az egyik mérést végző „x” értéket mér, a másik, aki érdekelt a jó eredményben, az pedig „y” értéket. Ezeken hónapokig, évekig vitatkoznak, és hivatkoznak a mérési eredményekre, ami persze különböző. Ismét a kérdés. Vajon miért? Közben az emberek, a természet károsodik. Na, ez az igazi nagy baj.    

2022.04.01.

A növények szerepe életünkben

A világban a növények uralkodnak. A növényvilág alkotja a biomassza legalább 75-80 százalékát. A világ a növényeké, az élet szabályait a növények írják, és minden más élőlénynek megteremtik az életfeltételeket. Az állatvilág jelentős részének a növényzet nyújt megfelelő védelmet és táplálékot. A növények nagy arányban termelnek éltető oxigént mindenki számára. Sőt! Hatással van a kiegyensúlyozott hőmérsékletre is. Minden növény termel valamennyi oxigént. Még egy szál gaz is. Mekkora erdőterülettel rendelkezik a Föld? 2015-ös adatok alapján a világ összes erdőterülete 40 millió km2, ami a szárazföld mintegy 30 százaléka. Ha erdőségekről beszélünk, általában az Amazonas őserdeje, Afrika trópusi erdei jutnak az eszünkbe. Ennek ellenére a világ legnagyobb erdőterülete Oroszországban van, 8,15 millió km2 területtel, ami a világ erdőterületének több mint 20 százaléka. Ezt követik Brazília, Kanada, USA, Kína erdei, melyek a világ erdőségeinek a felét teszik ki. Ezek jelentős mennyiségű oxigént termelnek, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. Sajnos az erdőket az erdőirtások, a tüzek minden évben fenyegetik. A népesség növekedése, ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági területek növekedése erdőirtással jár együtt. Szinte minden évben hallható, hogy nagy erdőtüzek vannak. Ha 2019-es évet vesszük, akkor Brazíliában, Szibériában, Afrikában, Ausztráliában voltak jelentős tüzek. Bár ezek sok esetben gyújtogatás miatt keletkeznek, van, amikor a természet vezérli önmagát. /Valamikor régen olvastam egy tudományos szaklapban, hogy általában kétszáz évente van egy hatalmas erdőtűz. Erre azt nyilatkozták, hogy megújul az erdő./ Ezek a nagy tüzek vulkánkitörések, villámcsapások által keletkeznek. 

Nézzük meg, miképpen alakul a Földön az erdős területek kiterjedése az egyes kontinenseken. Amint látható, szerencsére nagy területeken lehet találni erdőségeket. Ezek talán legfontosabb tevékenysége az ember számára az oxigén termelése.

Sötétzöld: erdős terület

Világos zöld: más fás terület

Barnás: egyéb terület

Kék: víz

Az egyik legfontosabb lételem az oxigén. E gáz nélkül nincs élet. Viszont az éltető oxigént nemcsak a fák termelik. Van egy apró élő szervezet, melynek neve, plankton. A plankton az óceánokban sodródó mikroszkopikus növények és állatok tömege. Nagy szerepük van a Föld oxigénkészletének utánpótlásában. A teljes oxigénkészlet 70 százalékát a planktonok termelik, míg a maradék 30 százalékot a szárazföldi növényzet állítja elő.  E mellett jelentős szerepet tölt a be a táplálékláncban is. Sajnos a klímaváltozás itt is érezteti hatását. Ugyanis a melegedő vizekben egyre inkább elszaporodik a zöld, vagy fitoplankton. A tengeri élővilág számára ez egyáltalán nem kedvező, ugyanis a tápláléklánc egyensúlya megváltozik.

Forrás: NASA/GSFC

Látszik, bolygónk mennyire sérülékeny, főleg akkor, ha még az ember is gondoskodik arról, hogy szennyező anyagaival változásokat hozzon létre a szárazföldeken, tengerekben, óceánokban és a légkörben. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Vigyázzunk erre a szép planétára. Ez az otthonunk. Ha tönkretesszük, nincs hova menni.

2022.03.25.

Mérés, avagy mérési pontatlanság

Az embereket mindig is érdekelte, hogy valamit valamivel összehasonlít. Ez a mérés. A hőmérséklet mérése 1592-ben Galilei berendezésével kezdődött. Ezt az eszközt a levegő nyomása is befolyásolta. A hőmérsékleti skálát először Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus állította fel 1714-ben, de már voltak mérések az 1700-s években. .  Ezt a skálát még a mai napig is használják, de csak az Egyesült Államokban.  Aztán Anders Celsius svéd csillagász megalkotta a Celsius-skálát 1742-ben. Ezt a mai napig is használjuk. Majd William Thomson, később Lord Kelvin megalkotta a Kelvin-skálát 1848-ban. Ezt a skálát a csillagászok használják az égbolt objektumainál. De vajon mi a mérés? A mérés egy ellenőrzés, melynek során egy ismert értéket hasonlítunk össze egy ismeretlennel. Rengeteg mérési lehetőség van. Hosszúság, tömeg, idő, stb. Minket most a hőmérséklet mérés érdekel. Ez azért is fontos, mert a mai világ egyik döntő állapota a hőmérséklet, a globális felmelegedés egyik ismérve. Hogy mennyire más értékek kerülnek napvilágra, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy tudományos műsor keretén belül az átlaghőmérséklet emelkedés 1880 óta 1,33 Celsius fok.

Nagyon sok mérési eredmény lát napvilágot. Az egyes kutatóintézetek, kutató állomások követik nyomon ezeket a változásokat. Itt most csak a hőmérsékletről beszélünk. Mi okozza a mérésen alapuló eltérést? Az egyik, hogy nincsenek egységesen kalibrálva, azaz, a kezdő mérési pont eltérő. A másik, hogy a mérési pontosság nem egyforma. Ezt arra értem, hogy egy értéket lehet több tizedesig is venni. Ugyanazon a helyen lehet mérni, mondjuk 31,9, 31,95, vagy 31,951 Celsius fokot, attól függ, mennyire pontos a műszerünk. Ez a későbbi számításoknál fontos, hiszen más-más értékek vannak feltüntetve. Van egy még jelentősebb harmadik tényező. Ez pedig a mérési hiányosság. Egy furcsa dolog derült ki. A hőmérsékletet nem az egész bolygón mérik. Vannak helyek, melyek szinte teljes egészében kimaradnak. Ezek között van sarki, illetve trópusi jellegű terület is. Lehet, hogy sok van, de ez is kevés. Ugyanis jóval több mérőpont szükséges ahhoz, hogy megfelelő eredményeket kapjunk, főleg úgy, hogy átlagszámítás a vége.  Az egyre pontosabb mérési eredmények, egyre jobb és pontosabb további eredményeket mutatnak. Volt egy nagyon jelentős globális mérés, kutatás az egész Földre vonatkoztatva. Ez kitért a talajra, a légkörre, a vízre, és a földön kívüli térség egy bizonyos alacsonyabb tartományára. Ezt úgy hívták, hogy Nemzetközi Geofizikai Év. Időpontja 1957. július 1-től, 1959. december 31-ig. Ebben az időszakban rengeteg vizsgálati eredmény született. Még a mai nap is vannak adatok, melyek onnan származnak. Nagyon lényeges lenne, hogy bármilyen mérést hajtunk végre a Föld bármely pontján, egységesen kalibrált műszerekre van szükség a hibák elkerülése érdekében. A mérési fogalomban az egységes és pontos jelzők a fontosak. Ezeknek a birtokában lehet alapos, átfogó, pontos, és főleg biztos következtetéseket levonni az egyes szakterületeken. Manapság már vannak olyan műszerek, amikről régen nem is álmodtak, mégis sok esetben vannak olyan adatok, melyek pontosabbak, mint a mostaniak. Jó lenne, ha ismét egy átfogó, az egész Földre kiterjedő kutatási programot állítanának össze, hiszen most már több területtel is bővült a paletta. Ilyen terület például a hulladékgazdálkodás, amely egyre nagyobb gondot jelent. Sokkal több olyan lehetőség van, melyekkel még alaposabban meg lehetne ismerni a Földünkön történő változásokat, és azok okait, okozóit. 

2022.03.18.

Érdemes foglalkozni vele

Sajnos azt kell mondani, hogy az emberek egyre kevésbé foglalkoznak a kilóikkal. Egyik oldalról állandóan hallani a fogyókúrákról, viszont a másik oldal teljesen mást mutat. A fogyókúra inkább a „celebvilágot” érdekli és érinti. Nekik van idejük meg pénzük arra, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzanak. Számomra egyik sem érthető, hogy honnan. Sem az idő, sem a pénz. Az egyes kezelések nem olcsók. Van, aki többet is igénybe vesz. Vajon mi a titkuk? A lényeg, hogy alkalmanként ezzel vannak tele az újságok meg a közösségi oldalak. Osztják a tanácsokat, hogyan és miképpen lehet egyszerűen, könnyen leadni több tíz kilót. Étrendi, mozgás, és különböző jó tanácsokkal látnak el bennünket. Hát igen, értenek hozzá. Huszonévesen remek rálátásuk van ezekre a komoly kérdésekre. Könnyedén, egyszerűen meg tudják ezeket a kérdéseket és problémákat oldani, maguknak, talán. Ebben sem lehet átlagolni, úgy, mint sok más egyéb dologban. Ez a téma sokkal bonyolultabb, minthogy egyszerű tapasztalat nélküli tanácsokat osztogassanak másoknak, mindenféle komoly háttér nélkül. Ezt veszi át a média, és ez terjed mindenhol. Ez a mai kor felfogása és divatja. De fordítsuk komolyra a szót. Nagyon sokan küszködnek a felesleges súlyukkal. Ez már egészen kis korban elkezdődik. Mondják a kicsi babákra, hogy milyen jól néz ki. Milyen erős. Magyarul kövér. Ezt senki sem cáfolja, és sértésnek veszik, ha esetleg valaki figyelmezteti, hogy egy kicsit sok a kisbaba súlya. Nem is kell mérni, látszik. Félreértés ne essék, nem az ellen vagyok, hogy. Az ellen, hogy jobban oda kellene figyelni már kisbaba korban a gyerek súlyára, mert azt később is viszi magával. A jó étvágy megmarad, és a kilók szaporodnak. Aztán jönnek a problémák. Nem vagyunk egyformák. A mozgékonyabb, a gyorsabb, a kitartóbb gyerekek lekörözik a kövérebb társaikat. Ez még talán nem is akkora baj. A baj ott tud még jobban tetőzni, hogy ezt szóvá is teszik, sőt, csúfolódnak is vele. Aztán a későbbiekben ez a testalkat megmarad, esetleg még jobban nő. Sajnos ezt látni manapság. Mintha az új trend a „húsosság” lenne. Ez egy általános felfogás kezd lenni. Aztán ahogy telik az idő, a párválasztás ideje is eljön. Tudom, nem vagyunk egyformák. Csak egy megjegyzés. Minden ember rendelkezik egy szépérzékkel. Itt fel is teszem a hozzá tartozó kérdést. Vajon valaki ki mellett dönt egy adott helyzetben? A karcsú, jó alakú, formás lány mellett, vagy a molett, kövérkés, kissé dundi lány mellett. Hát persze. A karcsú, jó alakú, formás lány felé jobban húzódnak az emberek. Igaz, mindenkinek más az ízlése. Ki ezt szereti, ki azt. Aztán a párkapcsolat szorosabbá fűződése után, érdekes módon, az utcán, a strandon kit figyel a fiatalember? Hát persze. A karcsú, formás, jó alakú lányokat. Egy valami mellett egyáltalán nem szabad elmenni. Ezek a dolgok a fiatalemberekre, a későbbi férjekre is ugyanúgy vonatkozik. Ők is elengedik magukat, és komoly súlyfelesleget halmoznak fel. Érdekes, hogy még ekkor is azt hangoztatják, hogy milyen jól néz ki, milyen formás alakja van annak a hölgynek. A férfiak is gyakorolhatnának önkritikát az alkatukkal kapcsolatban, sőt sok esetben a kinézetükkel kapcsolatban is. Nekik ugyanúgy oda kellene figyelni a kilókra, nemcsak a párjukat noszogatni, hogy milyen kövér vagy, ha nem is ennyire direktben. Sajnos a kövérség, a túlsúly sok más egyéb dolgot is von maga után. Itt egészségügyi problémákra gondolok. Magas vérnyomás, cukorbetegség, ízületi bántalmak, nehezebb mozgás, stb. Érdekes adatok kerülnek időnként napvilágra. Nézzük csak.

Azt hiszem a táblázat önmagáért beszél. Itt olyan személyek jöttek számításba, akik eleve súlyproblémákkal küzdenek. Ők így ítélték meg saját önmagukat. Érdekes, ugye?

Ez is érdekes. Itt ugyancsak súlyfelesleggel küszködő emberek nyilatkozata került előtérbe saját magukra vonatkoztatva. Ahogy látható, 54%-uk éppen megfelelőnek tartja a súlyát. Ha megnézzük, hogy a kövérek és a túlsúlyos emberek milyen százalékban vannak jelen, akkor igen meglepő eredményt kapunk. Hazánk lakosságának 66%-a ilyen.

Van még 250 000 súlyosan kövér ember, aki már nem képes elhagyni a lakását sem. Az ilyen embereknél már sem a diéta, sem a rendszeres mozgás nem jöhet szóba, ugyanis mozgásképtelenek. Ezekben az esetekben a gyomor sebészeti úton történő beavatkozása jöhet csak számításba. Így csökkenteni lehet a bevitt élelmiszer mennyiségét, ami szerencsés esetben elindít egy súlycsökkenést. Figyeljünk oda jobban, hogy mit, és főleg, hogy mennyit eszünk. 

2022.03.11.

Anyagok lebomlása

Kicsit érdekes az, hogy az anyagok mennyi idő alatt tudnak lebomlani. Természetesen nagyon változó, hiszen más és más alapanyagokból állnak a különböző termékek. Vannak táblázatok, melyekben feltüntetik, hogy pl. a papírnak, műanyagnak, alumíniumnak, konzerves doboznak, stb. mennyi a lebomlási ideje. A műanyagoknál olyan időintervallum van megadva, ami még nem ellenőrizhető, illetve több anyag van, aminek csak akár számítva, akár becslés útján van megadva a bomlási ideje. Pl, a műanyag szatyornak 200-1000 év, a papírnak 2-5 hónap, a konzerves doboznak 50-100 év a lebomlási ideje. Gyakorlatilag számtalan olyan kémiai anyag van, melyeknek egyáltalán nem tudni a lebomlási idejüket. Ilyenek a gyógyszerek és a különböző chemikáliák. Igaz elég régen, de olvastam egy cikket, ami akkor nagyon érdekes volt. Talán még most is érdekesen hangzik. Ez arról szólt, hogyha teljesen leállna minden, tehát a világ jelenlegi helyzete megmaradna, akkor 12 000 év múlva teljesen eltűnne minden, ami a civilizációra utal. Tehát épületek, utak, gépek, berendezések, eszközök, stb. Ugye érdekes? Valóban. Bár mondhatnánk, hogy ez nem valami hosszú idő. Emberi léptékben azonban nagyon sok. Biztos vagyok benne, hogy egy kicsit elgondolkodtató, hogy elképzelhető-e ennyi idő alatt, hogy gyakorlatilag eltűnjön a Föld felszínéről minden. Nincs még erre példa, de látni bizonyos több ezer éves épületeket, melyek még mindig jó állapotban vannak. Ezek néhány ezer évesek, tehát bőven van még idő az említett korhoz. Az idő előrehaladtával a folyamatok azért egy kissé felgyorsulnak. A bomlás nagyobb léptékben romboló. A természet visszaveszi a területeit. Ha jól belegondolunk, azért a 12 000 év nem kevés. Sajnos ebből az említett cikkből egyetlen sort sem tudok idézni, mert egyáltalán nem találtam rá. Ez is a feledés homályába merült sok mással egyetemben. Azért néhány dolgot szeretnék írni. Az anyagok, mivel teljesen különbözőek, ezért az az idő, ami alatt teljesen eltűnnek a Földről az is különböző hosszúságú. Egy biztos. Nincs olyan anyag, amely bizonyos idő elteltével ne kerülne vissza a talajba. A szerves anyagok is, és a szervetlenek is elporladnak, szétesnek. A természet visszaköveteli magának a területeket. Ha valamit nem tartunk rendbe, nem ápoljuk, gondozzuk, hamar elenyészik. Számtalan épületet, járműveket, utakat, és különböző dolgokat látunk mindenhol az országban. Ezeken a változást már néhány évtized alatt tapasztalni lehet. A nem használt utak aszfalt burkolatán néhány év alatt már meglátszik a változás. Kezdi benőni a fű, a gaz repeszti, rombolja az anyagot. Ugyanez történik az épületekkel is. Az anyagok lebomlására nagy hatással lehet a sós levegő, azaz, a tengerparti jelenlét. Itt hamarabb bekövetkezik a romboló hatás.

Néhány használati tárgy lebomlási ideje. Az üveg csak 1-2 millió év után tűnik el. Vannak korábbi épületek, amelyek több száz, vagy ezer évesek, mégis szinte tökéletes állapotban vannak. Minden tárgy, eszköz addig tud fennmaradni aránylag elfogadható állapotban, amíg törődnek vele. Magyarul, ha karban tartanak valamit, akkor megnő az az idő, amíg használható. Ez mindennel így van. Régi épületek, gépek, hidak, könyvek, festmények, szobrok. Ha gondozzuk, akkor sokáig használhatjuk, sokáig gyönyörködhetünk bennük. Az odafigyelés hiánya elindít egy folyamatot, mely oda vezet, hogy elenyészik, tönkremegy, eltűnik. Ahogy említettem, a természet visszaveszi, ami az övé.    

2022.03.04.

A gleccserek fertőzés veszélye

Talán érdekesnek tűnik első ránézésre a cím. Mi lehet fertőző egy gleccseren? Hát nézzük. Az emberek igen régóta törekednek arra, hogy olyat tegyenek, ami látványos, sportos, szép. A sok lehetséges lehetőségek közül most a hegymászás, ami érdekel. Melyek azok a területek, hegyek, amelyeket az ember meg akar hódítani? Európában a Mont Blanc a nyerő. Az Alpokban található, magassága 4808,7 méter. Először 1786. augusztus 8-án ért fel a csúcsra Jacques Balmat és Michel Paccard. Éves átlagban 20 000-en jutnak fel a legmagasabb pontra. Amerikában a Sziklás-hegység vonzza a turistákat, köztük a hegymászókat is. Legmagasabb pontja a Mount Elbert, 4401 méter. Dél-Amerikában az Andok hegység található, a második legmagasabb hegység. Legmagasabb pontja Aconcagua 6962 méter. 1897. január 14-én mászta meg először egy Matthias Zurbriggen nevű svájci ember. A hegymászók Mekkája a Himalája, ezen belül is a Mont Everest. Magassága 8848 méter. Első meghódítása 1953. május 29-én történt, Edmund Hillary, és serpája, Tendzing Norgaj személyében. A négy említett nagy hegységen kívül még meg kell említeni az Ural hegységet, a Kaukázust, az Etióp-hegységet. Még megemlítendő Japánban a Fujiyama nevű hegy. Magassága 3776 méter, az első mászás 663-ban történt egy ismeretlen szerzetes által.  Ami még érdekes, hogy ezeken a hegyeken hogyan változik a hóhatár. A hóhatár az a pont, ami fölött már a hó és a jég uralkodik.

                                                       Néhány hegyvidék hóhatára

Ezeken a területeken alakulnak ki az egyes gleccserek. A világon számtalan található. A szomorú közös bennük, hogy a 90 százalékuk olvadó fázisban van. A legveszélyesebb olvadó gleccserek a Himalája lejtőin vannak. Nagyon sok ember léte, vize függ ezektől a jégfolyamoktól. Ezekből a képződményekből nagyon sok víz nyerhető ki. A tisztaságuk hihetetlen. Vagy mégsem annyira? Vajon miért? Ha maradunk a Himalája lejtőin, akkor be kell látni, hogy a világ minden pontjáról számtalan hegymászó próbálkozik csúcsot mászni. Ez természetesen a Mont Everest.

                                                              Mont Everest

Bizony jól látják. Ilyen sokan vártak arra, hogy feljussanak a csúcsra. Sajnos ketten életüket is vesztették. A feljutás nem egyszerű. Különböző állomások vannak. Ezek magasságai a következők.

Alaptábor: 5180 méter, és 5344 méter

  1. tábor 6065 méter, és 7000 méter
  2. 6500 méter, és 7500 méter
  3. 7300-7400 méter, és 8300 méter
  4. 7980 méter

Ide érkeznek, illetve ezekből a pontokból indulnak tovább a hegymászók és a segítőik. 2017-ben 698, 2018-ban 346, 2019-ben 885 mászási engedélyt adtak ki. Általában a segítőkkel együtt, a serpákkal, kb. 750-2000 főből áll a csapat. 10 olyan tábor van, ahol pihennek, illetve felkészülnek. Egy csúcsmászás időtartama 75-90 nap. Ha csak egy átlagot veszünk úgy 1500 főben, akkor is ezen a helyen nagyon sok ember.

                                                   Fotó: Namgyal Sherpa/AFP, 24.hu

Az egyes táborokból legutóbb 2019-ben 13 tonna szilárd hulladékot gyűjtöttek össze. Bevezették, hogy bizonyos összeget letétbe kell helyezni, és csak akkor kapja vissza, ha bizonyos mennyiségű hulladékot visszahoz. Ennek ellenére elég sok ott marad, ahogy jeleztem. A legfontosabb, hogy az emberi tevékenység által keletkező széklet anyag ne kerüljön a gleccserpatakokba. Erre különleges biotasakokat gyártanak, amiben ezt az anyagot tárolni lehet, így védve van a természet. Úgy is védik a környezetet, hogy üveg és műanyag flakonok helyett fémdobozokban viszik magukkal az enni és innivalót, mert ezek a dobozok könnyen összepréselhetők, kisebb helyet foglalnak el, könnyebb kezelni. 2015-ben 40 000-en keresték fel az alaptábort a kínai oldalon. A nepáli erdészeti és talajvédelmi minisztérium  2016-2017-es időszakban 45 000 látogatóról számolt be. A mászóengedéllyel nem rendelkező turisták, hegymászók csak az 5200 méteren lévő alaptáborig mehetnek, illetve az alá. Sajnálatos módon az ottani hatóságok jelezték, hogy emberi ürüléket is gyűjtöttek be egy akció során. Mindig vannak olyan emberek, akik nem veszik figyelembe az előírásokat. Ennek révén veszélybe is kerülhet a gleccserpatakok víztisztasága, magyarul a hihetetlen sok ember közül óhatatlanok azok, akik nem veszik figyelembe az előírásokat, és a szükségüket az erdőben, alacsonyabb magasságban, vagy a gleccser tetején végzik el. Ez a szennyeződés belekerülhet a patakokba, mely fertőzésveszélyes. Az egyes utak néha két hetet is igénybe vesznek az alaptáborig, amíg mehetnek. Nem szeretném ecsetelni, de el lehet gondolni az ottani állapotokat. Csak megjegyzem, hazánkban is vannak nagyon felelőtlen emberek a fertőző hulladék illegális elhelyezését illetően. Remélhetőleg a különböző természetvédelmi intézkedések meghozzák a hozzájuk fűzött reményeket, és nem lesz annyi szemét, semmilyen formában a világ egyik legszebb területén.

                                             Passu gleccser, Kína Forrás: origo

Sajnos egy új jelenség is felütötte a fejét. A gleccserek vizében kimutatható a Csernobil-i, és a Fukusima-i reaktorbaleset által levegőbe került radioaktív anyag.

2022.02.25.

Földrengések alakulása

Egyre többet hallani az egyes nagy kéreglemezek tektonikai mozgásáról, azok különböző sebességéről. Vannak, melyek néhány centimétert, de vannak olyanok, melyek több centimétert is elmozdulnak egy év alatt. Sokan gondolhatják, hogy hát ez nem valami sok. Viszont gondoljunk bele egy egyszerű dologba. Ha egy kis fagallyat próbálok eltörni, akkor egy darabig ellenáll az erőnek, de egy ponton hirtelen eltörik. A földlemezek mozgása alkalmával ugyanez történik. A lágyabb és keményebb lemezek gyűrik egymást, míg egy idő után az egyik „elpattan”. Ekkor keletkezik a föld rengése, melynek közvetítő közege maga a föld, a talaj. A földrengések leggyakoribb helyei a kőzetlemezek találkozási pontjai mentén vannak. Van természetes és mesterséges földrengés. A mesterséges rengések az egyes robbantások, illetve az irányított minirengések, melyekkel a föld belső szerkezetét tanulmányozzák. Világszerte és naponta igen nagyszámú földrengés alakul ki, de ezek szerencsére annyira kismértékűek, hogy csak műszerekkel lehet kimutatni. Azt viszont közli velünk a Föld, hogy igen nagy erők munkálkodnak a felszín alatt. Van aránylag kis mélységű, de akad nagy mélységben kipattanó rengés. A földrengés erősségét egy skálán mérik 0-tól 10-ig. Ez a Richter- skála. Az előrejelzések tekintetében elég nagy a „szórás”. Nem lehet megmondani mikor és hol fog kipattanni egy rengés. Elég jól megközelítő adatállomány és tudományos megfigyelés van ahhoz, hogy meghatározzanak egy rengést, de a pontossága nagyon tág. Statisztikák vannak, ezekből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Ahogy említettem, a rengések főleg a kéreglemezek találkozási pontjainál alakulnak ki. Hazánk talaja főleg homokos szerkezetű, így kőzetfeszültség nem igazán alakul ki, de azért rengések előfordulnak. Sőt! Néhány alkalommal még jelentősnek mondható földrengés is kialakulhat, és ki is alakult. Hazánk területén évente átlagosan 100-120 kisebb, úgy 2,5 magnitúdójú földmozgás alakul ki. Ezek nagy része nem érzékelhető az emberek részéről.

A földrengések gyakorisága

Jellemző

Erőssége /magnitúdóban/

Éves átlagos előfordulása

Nagy földrengés

8 és nagyobb

1

Jelentős földrengés

7-7,9

18

Erős földrengés

6-6,9

120

Közepes földrengés

5-5,9

800

Kis földrengés

4-4,9

6200 /becslés/

Gyenge földrengés

3-3,9

49 000 /becslés/

Nagyon csekély földrengés

2,0-3,0

naponta 1 000

 

1,0-2,0

naponta 8 000

 

Látható, hogy sajnos, de vannak igen nagy erejű földrengések, amelyek már nagy károkat okoznak. Az ábrán látható, hogy mennyire mozgalmas Földünk belseje. A természet alakul, formálódik, állandó mozgásban van. Vannak érdekes adatok, melyek azt igazolják, hogy azért a tektonikus mozgás mindenhol jelen van. Hol kisebb, kevesebb formában, van ahol nagyobb mértékben. A kéreglemezek állandóan mozgásban vannak és vándorolnak. A különböző lemezek, melyeknek száma 15, nagyságuk nagyon is eltérő. Mozgásuk iránya és azok sebessége szintén változó. Vannak lemezek, amelyek lassabban, vannak olyanok, melyek aránylag gyorsabban mozognak.  A legaktívabb területek Kamcsatkától Indonéziáig, valamint a Sziklás-hegység vonulata, az Andokon át a Tűzföldig.

Forrás: Wikipédia

Néhány érdekes adat hazánk földrengései közül.

Nagyobb rengések Magyarországon

Év

Hely

Erősség

456. szeptember 7.

Szombathely

6,1

1763. június 28.

Komárom

6,3

1810. január 14.

Mór

5,4

1911. július 8.

Kecskemét

5,6

1925. január 31.

Eger

5

1956. január 12.

Dunaharaszti

5,6

1985. augusztus 15.

Berhida

4,9

2011. január 29.

Oroszlány

4,7

2013. április 23.

Erdőtelek

4,7

2013. június 5.

Érsekvadkert

4,2

2019. március .

Nagyatád

4

 

Az is figyelembe kell venni, hogy az ember eléggé érzékeny ezekre a dolgokra is. Ha csak belegondolunk abba, hogyha egy nagyobb tárgy leesik mellettünk, azt is érzékeljük, ha nem is látjuk. Maga a föld rengése pedig egy igen erős fizikai esemény, melyet nagyon is jól lehet érzékelni. A mozgás mechanizmusa érezhető. Nagyon nagy erők összhatása váltja ki ezt a folyamatot. A diagramban látható, hogy növekszik az olyan földrengések száma, melyeket már érzékel az ember.  

Ha kitekintünk a világba, akkor elég sok olyan földrengéssel találkozunk, amelyek már komoly károkat is tudnak okozni. Sajnos nemcsak anyagi károkat. Az alábbi diagram néhány földrengést mutat a 2012-es évben.

Időnként igen erős talajrengés alakul ki. Nyomon lehet követni azokat a helyeket, melyek olyan törésvonal mentén találhatók, ahol igen erős a kéreglemezek mozgása.

Forrás: Hun-Reng

A kőzetlemezek évente néhány centiméteres sebességgel mozognak a nyilakkal jelölt relatív irányokba. A földrengések epicentrumai /piros körök/ nagyrészt a lemezhatárok közelébe esnek. A táblázat önmagáért beszél.

Néhány földrengés erősségük alapján

Év

Hely

Magnitúdó

1960

Chile

9,5

1964

USA

9,1

2004

Indonézia

9,2

2011

Japán

9,1

1952

Szovjetunió

9

2010

Chile

8,8

1950

Kína

8,7

1965

USA

8,7

1957

USA

8,6

2005

Indonézia

8,6

2011

Japán

9,0

2012

Indonézia

8,6

2013

Pakisztán

7,7

2014

Indonézia

7,1

2015

Nepál

7,8

2016

Ecuador

7,8

2017

Mexikó

7,1

2018

Indonézia

6,9

2019

Chile

6,1

 

Talán ide tartozik egy érdekes megfigyelés. Ezt a világon több helyről is jelezték, de konkrét magyarázat ez idáig nem született. Miről van szó? Biztos mindenki találkozott már olyan hírrel, ami arról számol be, hogy furcsa, szinte földön kívüli hangokat lehet hallani. Bár magam is meghallgattam egy jó párat, valahogy próbálok ésszerű magyarázatot találni erre a jelenségre. Elég sok minden lehetséges. Főleg akkor, ha nem folyamatos hangról van szó. Ekkor szóba kerülhet földcsuszamlás, lavina, erős szél, tengerhullámzás, távoli vihar. Ezek közül talán mind olyan, amelyik nem rendelkezik akkora hanghatással, ami azt eredményezi, hogy nagy területen lehessen hallani. De vajon tényleg, mekkora ez a terület? Ha egy bizonyos régióban hallani, mert összhatást még nem észleltek, akkor elképzelhetőek a felsorolt események okozta furcsa hangok. A felső légkörben zajló igen nagy viharok okozta mennydörgés, morajlás hangja néha több tíz kilométerre is elhallatszik. Van két olyan dolog, amely ezeken a természeti jelenségek okozta hanghatások fölé emelkedik. Az egyik a kéreglemezek mozgása során keletkező hang. Többen állították azt, hogy ezek a hangok szinte mindenhonnan jönnek, még a föld alól is. Talán ezeknek a lemezeknek a súrlódása okozza ezt a zajt. Azért nem állandó, mert két vagy több keményebb kőzetréteg csak esetleg néhány percig van abban a helyzetben, hogy ilyen hangot hallasson, hiszen valamelyik elcsúszik a másik alatt, fölött. Ha ezek nem túl mélyen találkoznak a felszín alatt, akkor elképzelhető az ilyen hanghatás. Talán ezért is érezni, hogy szinte még a talaj alól is jön. Egy érdekes gyerekkori élmény ezzel kapcsolatban. A Duna mellett nőttem föl, és a nyarakat a víz mellet töltöttük. Volt egy érdekes játékunk. Két kavicsot vettünk a kezünkbe, lemerültünk a víz alá, és „morzéztunk”. Na, ez túlzás, csak az volt a lényege, hogy a kavicsokat összeütöttük a víz alatt. A másikunknak azt kellett kitalálni, hányszor hallott hangot. Két kis kavicsról volt szó, a távolság pedig sok esetben néhány méter is lehetett. Valahogy, ha elképzeljük a természet „két kavicsos módszerét”, akkor el lehet képzelni ennek hanghatását, mely a levegőben is terjedt. Aztán a másik ilyen jelenség lehet a sarkvidéki fagyos területek kiolvadása. Hogy jön ez ide? Egyszerűen úgy, hogy a fagyott talaj alatt felgyülemlett metán gáz az olvadás miatt a felszínre tör, és ezzel együtt hatalmas robbanásszerű hanghatást hoz létre. Ez lehet nemcsak egyszeri jelenség, hanem egy folyamat, mely eltart egy darabig. Tudvalevő, hogy az ilyen területeken a befagyott tavak jege alatt metángáz gyűlik össze, melyet meg lehet gyújtani. Képzeljük el, ha ez szárazföldön történik, és a talajt löki fel hatalmas erővel, szinte pillanatok alatt. Robbanásszerű hanghatás következhet be. Ennek hangja nagyon messzire elhallatszik. Minden, ami súrlódik, valamilyen hangot ad ki. Itt már csak a nagysága a lényeges. A fagyott talaj repedezése is okozhat ilyen hanghatást, mely eltarthat hosszabb ideig is. A természet hatalmas erői ilyet is produkálhatnak.

 

2022.02.11.

Az óceánok, tengerek hullámai

A régebbi korok tengerészei néhány esetben olyan természeti eseményekről számoltak be, amit az emberek kétkedéssel fogadtak. Meghallgatták a beszámolót, de nem sok hitelt adtak ezeknek a rumgőzős állapotban mesélő matrózoknak. Egy idő után viszont, amikor már elég sok teljesen függetlenül, és teljesen más vidékekről érkező hajósok beszámolói nagyjából hasonló leírást adtak, akkor már el lehetett gondolkodni ezeken a „meséken”. Oly annyira, hogy már az igen régmúlt időkben is maradtak fenn ábrázolások ezekről az eseményekről. Miről van szó? A tengereken és óceánokon fellelhető nagyméretű hullámokról. Ma már sok olyan eszköz, berendezés van, amelyekkel ezeknek a hullámoknak a tényét bizonyítani lehet. Hol alakulhatnak ki ezek a hullámok, és milyen körülmények között? Legfőképpen az Észak-Atlanti-óceánon, az Indiai-óceánon, a Csendes-óceánon, a Déli-óceánon. Lehetne azt mondani, hogy gyakorlatilag bárhol a világtengereken. Úgy tűnik, sőt, már bizonyított tény, hogy az említett vizeken keletkeznek, illetve kialakulnak óriási, úgynevezett hullámszörnyek.

Néhány mért hullám magassága

Az egyes mérőeszközök által mért hullámok magassága egyszerűen félelmetes. Csak gondoljunk bele. Egy olyan hullám tornyosul fölénk, ami mondjuk csak 10 méter. Bizonyára sokan nyaraltak a Balatonnál. Jó magam is egy párszor. Volt olyan idő, amikor egy kicsit jobban fújt a szél. Olyan jó derék magasságú vízben már elég rendesen lehetett érezni a víz erejét a hullámzás miatt. Ennek a hullámnak a magassága olyan 50-80 centiméter lehetett. Elég volt talpon maradni. El lehet képzelni, hogy mit okoz egy 10 méteres hullám. Az első bizonyított észlelésről 1995-ben a Queen Elizabeth II. kapitánya számolt be. Az egyre több helyen kihelyezett bóják, a műholdak által mért adatok alapján bizonyossá vált, hogy ezek a hullámok sokkal gyakoribbak, mint korábban hitték. Ezeket a hullámszörnyeket legfőképpen a szél alakítja ki. Kialakulásuk módja több féle lehet. Kisebb hullámok összeadódása, szemből érkező hullám általi magasság növekedés, a víz szabályos, ritmikus mozgása által, a tenger áramlatokkal szembefújó szél. Van egy olyan állapot, amikor a mélyebb vizekben szél hatására kialakul egy hullám, és a sekélyebb vizekhez érve tornyosulni kezd, mivel a talaj mintegy elnyomja a vizet. Ezeket a hullámokat kicsiben lehet megtapasztalni a vízpartokon, amikor sekély parti vizeknél vagyunk. Az egyenletes mélyülés részben elnyeli a víz torlódását, így szelídebb hullám érkezik a partra. Abban az esetben, amikor meredek a partszakasz, akkor nagyon rövid idő alatt, igen nagy magasságúra tud nőni az aránylag kicsinek vélt hullám. Az ilyen hullámszörnyek kialakulásáért a klímaváltozás is felelős. Ugyanis gyakoriak lettek a nagy viharok szerte a világon, nemcsak a szárazföldek fölött, hanem a tengerek és óceánok fölött is. Az egyes kutatási eredmények azt mutatták ki, hogy nőtt a szélviharok átlagos sebessége. Ez azt is jelenti, hogy jobban hat az óceánok vizére, annak tömegére. Hogy mekkora ereje van egy ilyen hullámnak, az alábbi ábra szemlélteti. A hajóorr szinte eltűnt.

Forrás: Earth Sky

Van ennél egy sokkal veszélyesebb helyzet, amikor a hajótest nem bírja a rá nehezedő súlyt. Képzeljük el, hogy egy 200 méter hosszúságú tanker, vagy szállítóhajó alól elfogy a víz. Ez úgy történik, hogy felfut a hullám tetejére, és addig nyújtózkodik, amíg eltörik. 

Forrás: Freaque Waves

A part felé közeledő aránylag alacsony magasságú hullám, a föveny felé közeledve feltornyosul, és egy jóval magasabb átbukó hullámot produkál.

Forrás: OSA    

Az elmúlt 20 évben 200 szupertanker, és 200 méteresnél hosszabb konténerszállító veszett oda rossz időjárási körülmények miatt. Évente 700 ember, és 100 nagyobb hajó végzi be sorsát a tengereken. Ezek komoly számok. Túl sok tudásunk még nincs ezekről a hullámszörnyekről, de tény, hogy léteznek, és egyre inkább számolni kell velük a világóceánokon.  

2022.02.04.

Globál rendszerek

Talán elsőre furcsa ez a kifejezés. Ezt arra értem, hogy vannak olyan rendszerek, melyek a Föld teljes képét megváltoztatták, megváltoztatják, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is változni fog. Sok hasonló írás már megjelent. Én egy kicsit talán másképpen próbálom megközelíteni ezt a nagyon is időszerű kérdést. Azért is időszerű, mert ha hamarosan nem történik valami kedvező változás a globál rendszerekkel kapcsolatban, akkor igen erősen el kellene gondolkodni, hogy merre tovább. Az emberiség létszáma olyan méreteket öltött, hogy kérdésessé válik az ellátásuk minden tekintetben. Ma már sok tanulmány foglalkozik azzal a kérdéssel és azzal a témával, hogy az egyes tengeri és óceáni áramlatok miként hatnak majd a környezetünkre? Milyen változások vannak, és lesznek a hőmérséklet emelkedéssel kapcsolatban? Mennyi szennyező anyagot bír még el a légkör? Vajon lesznek a mostani viharoknál erősebbek és gyakoribbak? Mennyire változik meg a csapadékeloszlás? Változnak-e a sivatagok, és ha igen, mennyivel? Változnak-e a jelenlegi éghajlati övek? Nő-e az esőzések által kialakuló árvizek száma? Valóban nagy veszély a tengerszint emelkedés? Mennyi az a szint, ahol már katasztrófa fenyeget? Vajon az ennek kapcsán elvándorolni kényszerülő emberek hova mennek? Mi lesz a csökkenő termőfölddel? Lesz-e elegendő élelmiszer, energia? Kialakulnak-e járványok a hatalmasra duzzadt szeméttelepeken?  Lesznek-e összetűzések az esetleges hiányok miatt? Kezelhető lesz-e a társadalmi feszültség? Nagyon sok kérdésem lenne még, de azt hiszem ennyi elég ahhoz, hogy egy kicsit el lehessen gondolkodni a Föld majdani sorsán. Vajon milyen rendszerek ezek a globál rendszerek? Teljesen más megközelítést alkalmazok ennek megválaszolására.  Egy kicsit időben vissza kell lépnünk. Az egész Univerzum keletkezése, mely a feltételezések szerint az Ősrobbanással kezdődött, a mai napig nem tisztázódott. Vannak elméletek, több is, hogy miként alakult ki a mostani világ. Az egyiket megemlítem. Tudom, az elmélet és a gyakorlat között hatalmas a különbség. Ezt azért is jegyzem meg, mert ezzel a két területtel sokat találkozunk. Tehát az elmélet szerint az egész rendszer egy gombostűfejnyi térfogatban zsúfolódott össze. Ez valamilyen erő hatására felrobbant, elkezdett tágulni, lett a sugárzás, majd az anyag, később a csillagok, a szupernóvák, bolygók, csillagközi anyag, ködök, felhők, stb. A szupernóvák anyagából alakultak ki a szilárd felszínnel rendelkező planéták. Az emberi tudat eljutott odáig, hogy olyan kérdéseket tesz fel, ami szorosan összefügg ezzel a kérdéssel. Nevezetesen, mi volt az Ősrobbanás előtt? Erre is megvan a válasz. Mivel négy dimenzióról beszélünk, és a negyedik, azaz, az idő akkor keletkezett, amikor a robbanás megtörtént, így értelmét veszti az a kérdés, hogy mi volt előtte.     

Úgy vélem, ezt ennyire kategorikusan nem lehet kijelenteni. Sőt! Korábban még azt is felvetették, hogy meghatározták szám szerint a belátható Univerzum részecskéinek számát. A táguló és zsugorodó, azaz pulzáló modell valamit magyarázna, de nem igazán hihető. A folyamatosan táguló elmélet szintén labilis egy kicsit, bár a jelenlegi mérések erre engednek következtetni. Bármelyiket is vesszük alapul, tételezzük fel, hogy valamelyik igaz, akkor is ott marad a kérdés. Mi volt előtte? Vannak kutatások, melyek az emberi tudást, a természet jobb megismerését szolgálják. Vannak viszont olyanok is, amik igaz, hogy az elméleteket erősítik, de semmi gyakorlati hasznuk nincs. Ezzel egyáltalán nem akarom háttérbe szorítani az egyes elméleteket. Nézzük reálisan. Miben élünk, hogy élünk? Élünk egy olyan rendszerben, melynek egyáltalán nem tudjuk a keletkezését, de valóságos, létező anyagi világot mutat. A kézzelfogható dolgok, melyek meg tudják győzni az embereket. Anyagi világ? Szellemi világ? Ki mit hisz. Ki hogyan, és miképpen akarja látni a világot. Ez a lényeg. Sokáig lehetett hallani annak tényét, hogy fele-fele arányban vélik, hogy milyen volt a keletkezés. Ebbe ne menjünk bele, mert nagyon hosszú lenne, és valószínűleg nem is jutnánk a végére. Ezt az állítást bármelyik elméletre ráhúzhatnánk. Felmerül egy igen lényeges kérdés. Az egész, általam globál rendszernek vélt mindenséget vajon érdemes-e olyan mértékben vizsgálni, amire biztos, hogy nincs válasz? A jelenlegi emberi élet, mely komoly tudással rendelkezik, megalkotja azt a technológiát, melyben az ember él. Sokszor felmerült már, hogy vajon vannak-e rajtunk kívül az Univerzumban? Miért lényeges, hogy vannak-e mások is? Több ezer, több millió, sőt, milliárd év telt már el, de semmi olyan nem történt, ami arra engedne következtetni, hogy vannak mások is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs, csak a távolságok olyanok, melyek áthidalhatatlanok. Vajon akarnánk-e ilyen találkozást, ha létrejönne? Teljesen nem vagyok benne biztos. Egy valami viszont biztos. Ma már közel nyolcmilliárd ember él a Földön. Az a globál rendszer, ami ezt összefogja, azt kellene tovább fokozni a jó felé. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. A globál rendszer első állomása a keletkezés volt. Ahogy kialakult a Föld bizonyos természeti törvények hatására, elindult egy folyamat. Amikor még nem volt élet a Földön, komoly változások zajlottak, melyekből jó néhány még a mai napig is tart, sőt, tartani is fog. Földrengések, vulkán kitörések. Amint kialakult a Föld arculata, mely egy átmeneti állapot, mert ugye a változás állandó, a formálódás lelassult. Kéreglemezek alakultak ki, melyek folyamatosan mozogtak, vándoroltak. Ezeknek a mozgása érezhető, amikor földrengések alakulnak ki. Mivel a Föld nem teljesen gömbölyű, így felvetődhet egy kérdés. Vajon az elmozdulások alkalmával nem veszít a bolygó egyensúlyából? Csak képzeljünk el egy hasonló gömböt, amilyen a Föld. Ha képezünk rajta egy döféspontot, és a rajta található anyagot átcsoportosítjuk, akkor elveszti az egyensúlyt, mert az egyik oldalon több anyag lesz. Az történik, hogy a gömb kibillen egy irányba. Tudom, ez nem ilyen egyszerű, hiszen több erő hat a Földre, ami ezt nem engedi. De vajon hol van az a tömeghatár, ami után esetleg a kibillenés bekövetkezhet? Egy kicsit még tovább is lépek. A Föld belsejéből őrült mennyiségű szenet, kőolajat, vizet, és egyéb természeti kincseket bányásztak, illetve bányásznak ki. Ez a Föld felszíne alatt kb, 15 kilométerig terjed. A Föld átmérőjéhez képest ez elenyésző, mégis itt kerülnek kitermelésre nagy mennyiségben azok az anyagok, amelyeket említettem. Ezek hiánya esetleg okozhat egyensúly zavart? Ezeket az anyagokat legnagyobb részt eltüzeljük, tehát nem kerül a helyükre semmi olyan, ami azt tömegben helyettesíthetné.    

Bár nem tudok olyanról, hogy gyorsult-e a Föld forgása, avagy lassult-e. Most tekintsünk el a Föld-Hold kapcsolatától, annak ellenére, hogy az általuk keltett kölcsönhatás következtében keletkező változás kimutatható. Vajon van-e egy határ, mely után az egyensúly vesztés érezhetővé válik? Van még valami, ami számottevő. A kontinensek eloszlása. Ha megnézzük a térképet, az Egyenlítőtől északra jóval több szárazföld van, mint az Egyenlítőtől délre. Ebből következik, hogy innen termeltek ki több nyersanyagot is. Utalva a felsoroltakra, a globál rendszer értelmében elképzelhető a Föld súlyvesztése.  A Föld egyre inkább benépesül. Jelenleg közel nyolcmilliárd ember él a bolygón. Az előrejelzések szerint a szárazföld területe csökkenni fog a felmelegedés okozta olvadás következtében. Ezáltal csökken a lakható területek felszíne, illetve a mezőgazdasági termelésre vont területek felszíne is. Ebből az következik, hogy csökken az élelmezés, hiszen már ma is nehézségekbe ütközik a lakosság ellátása. Talán ennek ellentmond, hogy még van jó néhány olyan ország, ahol túlfogyasztás van. A jövőt illetően ez is jelentősen meg fog változni. Talán furcsának hangzik, de az esetleges tengerszint emelkedés nyertese a jövőben Ausztrália és Eurázsia északi része. Részben a permafroszt, a fagyott talaj felolvadása miatt, részben a tengerszint feletti magasságok szerencsés elhelyezkedése miatt, illetve a lakosságra kivetített adott helyen megtermelhető élelmiszer mennyiség miatt.  A többi kontinensen a jelentős hegyvidékek és sivatagok gátolják a mezőgazdasági termelést. A fogyasztás minden területen nő. A másik jelentős tétel az iható víz mennyisége. A gleccserek elolvadásával már most is jelentős területek váltak életre alkalmatlan területekké, pontosan az iható víz hiánya miatt. Ebből jelentős konfliktus is kialakulhat. A globál rendszer értelmében az emberiség élelmiszer, és iható vizének mennyisége vészesen közeleg a hiány felé. Ha egy kicsit még tovább nézünk, akkor a légkör melegedésével, ezzel együtt a tengerek és óceánok melegedésével, az erdők jelentős eltűnésével elindul egy folyamat, mely azt eredményezi, hogy kevesebb oxigén termelődik, ami az élethez nélkülözhetetlen. Ez úgy következik be, hogy a nagy oxigént termelő plankton mennyiség csökkenni fog a meleg víz miatt, a csökkenő erdők szintén kevesebb oxigént állítanak elő. Ez a kettő biztosítja az oxigén szint megfelelő állapotát. Ha ez kiesik, csökken az oxigén légkörbeli százaléka, ezáltal oxigén hiány lép fel. Ha ezeket a tényezőket összetesszük, akkor a globál rendszer értelmében a jövőben több lesz a szennyező anyag a levegőben, kiszorítva ezáltal a csökkenő oxigén mennyiséget, ami hiányhoz fog vezetni. Sok minden az emberre vezethető vissza. Helyesbítek. Minden az emberre vezethető vissza. Az ember teszi azzá a környezetét, ami miatt a felsorolt állapotok kialakulhattak. Ez azért fontos, mert az említett közel nyolc milliárd ember, akiknek létszáma emelkedik még, iszonyú mennyiségű élelmiszert, és más egyéb termékeket fogyaszt. Ezek egy része hulladék formájában landol valahol. Azért említem, hogy valahol, mert vannak hatalmas illegális szemétlerakók. Talán sokan nem gondolnak arra, hogy ez milyen nagy gond. Mindenki úgy van vele, hogy megtermelem a szemetet, majd kidobom, és azt elviszik. A növekvő fogyasztással növekedni fog a hulladék mennyisége is. Egy idő után kezelhetetlenné fog válni. Többféle szemét van, köztük fertőző, veszélyes is. Ezek okozzák a legnagyobb gondot. A már eddig is termelt szemét káros következményeit már ki lehet mutatni. Szennyezett talaj, szennyezett víz, szennyezett légkör. Hol él az ember? Olyan helyen, ahol minden szennyezett.

A globál rendszer értelmében a szemét jelentős ellenőrizhetetlenné váló mennyisége és minősége nagyon komoly fertőzések forrása. Ezekről a helyekről kipattanhatnak esetlegesen korábban elfeledett fertőző járványok, melyek végig söpörnek a földgolyón, jelentős emberéleteket követelve. Innen már csak egy ugrás a Föld lakosságának egészségi állapota. Mivel ma már minden szennyezett, illetve olyan anyagokat használnak az élelmiszerekbe, amiknek nem kellene ott lenni, így különböző betegségtípusok alakulnak ki. Nem szeretném felsorolni ezeket. Pontosan tudja mindenki, miről van szó. A globál rendszer értelmében a fertőzések, a járványok, az egyre romló egészségügyi állapotok rosszabbak lesznek. Sajnos ez a helyzet napi szinten látható, tapasztalható. Ha a globál rendszer által vázolt dolgokat összevetjük, akkor egy olyan kép rajzolódik ki, ami sajnos, de sötét jövőt jósol az emberiségnek. Van-e valami megoldás? Lehet-e valamit tenni, hogy ez elkerülhető legyen? Tudunk-e, képesek vagyunk-e erre? Van még rá időnk? Elfogytak a lehetőségek, vagy van még valami? Az idő halad, és nagyon sürget. A globál rendszer értelmében a drasztikus változások, a drasztikus változtatások bevezetésével még lehet tenni elég sok mindent annak érdekében, hogy jobbá forduljon a világ. Sok mindent le kell vetkőzni. Az érdekeket, az ellenségeskedést, a torzsalkodást, az egyet nem értést. A globál rendszer értelmében, ha ezeken nem sikerül felülkerekedni, a változás nem megoldható. A globál rendszer a reményt veszi alapul, és a reményt tekinti az utolsó lehetőségnek.         

Ui: az emberek legyenek jóságosak, szelídek, igazságosak, becsületesek, tisztelet tudóak, szeretni valóak, olyanok, akinek fontos, hogyha ő már nem, de gyerekei, unokái, és azok leszármazottai egy olyan világban éljenek, mely örömet, jólétet, biztonságot ad mindenkinek. Vajon ez csak egy álom? Lehet. Higgyék el, egy hely van, ahol az ember boldogságban tudna élni. Ez pedig nem más, mint az „öreg” sárgolyó, a Föld nevű bolygó.

2022.01.21.

Az élet eredete

Azt hiszem ezt a kérdést nagyon sokan elemezték már. Lehet, hogy egy újabb dolgot tudok mondani, bár eléggé érdekes lenne, hiszen számtalan ilyen elmélet született már. Azért próbáljam meg. Kétféle képen lehet erről bővebben beszélni. Az egyik az anyagi jellegű keletkezés, a másik a szellemi vonalon való keletkezés. Jelenleg van egy elképzelés, mely azt mondja, hogy fele-fele arányban lehet erről beszélni, mert egyik elméletet sem tudja bizonyítani senki. Ebből fakadóan aztán nincs igazság, mert egyik sem lehet valós. Az emberi elme eljutott odáig, hogy arra tud rákérdezni, ami a lényeg. Mi a lényeg? Maga a keletkezés, az egész valami létrejöttének igaz és valós megfogalmazása. Ugyanis mindkét elmélet egy ponton teljesen elakad. Ez nem más, mint az a pont, az a helyzet, amikor minden létrejött. Az egyik elmélet szerint ez azért nem jó kérdés, mert a keletkezés pillanatában még nem volt meg a négy dimenzió, azaz, éppen a negyedik hiányzott, ez nem más, mint az idő. Tehát azt mondják, ha nincs idő, nincs keletkezés. Ez valahogy úgy hangzik, mintha azt mondanám, amit nem látok, az nincs. Magyarul, nem tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy mi volt előtte. Ez persze vonatkozik mindkét elméletre. Nem lehet torz, értelmezhetetlen, valótlan válaszokat adni, mert maga az az ember sem képes arra, aki talán azt hiszi, hogy tudja a választ. Higgyék el, nem tudja. Ilyen egyszerű. Feltételezésekkel, álmagyarázatokkal, sőt, a hit erejével sem lehet azt a kérdést megkerülni, hogy mi volt előtte? Ebből fakad azért egy érdekes dolog. Mégpedig az, hogy mindenki azt hiszi el, azt tudja magáénak, amit éppen jónak lát. Egy elme hiába tenné magát előtérbe, ha bizonyos kérdésekre nem tud egyértelmű választ adni. Ilyen pedig nagyon sok van. Egy valami dolgot sokféleképpen lehet magyarázni. Ez igaz. A magyarázatokból viszont csak egy az igazi. Az anyagi világ magyarázata és a hitvilág, azaz, a vallás magyarázata teljesen különböző, és semmilyen ponton nincs egyezés. Nem is lehet. A hitvilág mindent feltételez, a materialista nézeteket vallók pedig próbálnak rendet tenni ebben a világban. Mivel mindenhol az anyag van jelen, ami látható, megfogható, érezhető, így a hittel magyarázó személyek is csak a dogmatikus rendszerük szerint, de valójában az anyagi világot képviselik. Az anyagi világban szigorú törvények uralkodnak, amit nem lehet megmásítani. A hittel bíró oldalon lévők már számtalanszor változtattak, módosítottak a nézetükön. Alapvető nézeteket változtattak meg annak érdekében, hogy a hatalmuk megmaradjon. Ez nagyon jól követhető a történelemben. Sőt! A más tudást nem tudták elviselni, nem tudták elfogadni annak ellenére sem, hogy ők ugyanabban a közegben éltek, élnek. Láss csodát, a mai modern világban egyre nagyobb teret engednek olyan nézeteknek, melyeknek régebben egyáltalán nem lehetett élettere az ő elképzelésük szerint. Valószínűsíthető, hogy később még inkább az anyagi dolgok felé kell nézniük a szellemi világot követőknek, mert ebben a közegben élnek, alkotnak, dolgoznak. Az általuk képviselt dolgokat nyugodtan művelhetik, hiszen az emberek abban hisznek, amiben akarnak, és amit elfogadnak. Ahogy említettem, egyik fél sem érte el azt a szintet, hogy azt lehessen mondani, ez a valós, ez az igaz az élet keletkezésére. A sok elmélet között van a teremtés elmélete és a Nagy Ősrobbanás elmélete, amelyek szemben állnak egymással. Az egyik szerint egy hét alatt minden elkészült a Földön. Az összes élőlény, az összes növényzet, az ezekhez szükséges összes kiegészítő mechanizmus, úgymint talaj, víz, napfény, tápanyag, élelem, ezek összes molekuláris szerkezete, fizikai és kémiai törvényszerűségek, még az ember is, a maga roppant bonyolult szervezetével együtt. Ha egy kicsit ezen a területen tovább lépünk, akkor felmerül egy nagyon egyszerű kérdés, amit a modern genetika már bizonyított. Két emberről van szó, és a leszármazottakról. A szaporodáshoz két ember nem elég, mert a testvérek közötti kapcsolat torz embert szül. Ha még tovább megyünk, ez egyre súlyosabb lesz. Ennek fényében a szaporulat egy kicsit sántít. Nem alakulhat ki normális embercsoport, két emberből tehát a népesedés, a sokasodás ebből a szemszögből nem állja meg a helyét. Csak röviden a másik oldalon, az anyagi világ kialakulását követően több évmilliárd telik el, amíg több ágon kialakul a növényi és állati világ, ami már megteremtheti a szinte végtelen szaporulatot, hiszen különböző szinteken, és más-más helyekről származó fejlett lények találkoztak egymással, melyeknek genetikai kódjai nem egyeztek, ezért normális volt a szaporulat. Talán röviden ennyit a két oldalról. A második lehetőségről azért csak ennyit, mert ez a reálisabb. Most nézzünk más lehetőségeket is. Az csak a második, azaz az anyagi világra érvényes, hiszen az elsőben egy valaki létrehozott mindent, ami tökéletesen működik a mai napig is. Ez rendben is van a sok ellentmondásaival együtt. Az alap a világóceánokban keletkezett élet, mely egy külső hatás következtében jött létre. Mi lehet ez a külső hatás? Ahhoz, hogy egy egyszerű szervezet, de élő szervezet kialakuljon, sok mindenre szükség van. Az alapvető dolgok az élet négy építőköve, a szén, oxigén, nitrogén és hidrogén. Ezeknek az elemeknek megszámlálhatatlanul sok kombinációja hozta létre az élet primitív formáját. Mivel vízről beszélünk, kettő alapból jelen volt. Az oxigén és a hidrogén. A szén és a nitrogén ott volt a légkörben. Mi okozhatta, hogy valamilyen ugyan még nem élő, de valamilyen bonyolultabb vegyület létrejöjjön? Az egyik lehetőség egy hatalmas elektromos kisülés, azaz villám. Csak egy kellett, hogy kialakuljon, hiszen ezt követően már ezek véletlenszerűen is találkozhattak és egyesülhettek, szétválhattak, módosítva az összetételüket, majd elindult egy fejlődés. A másik szerint az Univerzumból érkező meteorokba zárt anyagok az ütközés során kerültek kapcsolatba a vízzel, illetve az oxigén közegével, mivel Világegyetemben az oxigén elég ritka. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a világűr sem teljesen üres, így minden elemet magával tudott hozni egy ilyen meteor. A becsapódás után kiszabaduló vegyületek aztán elkezdtek tovább fejlődni, mígnem elérték, hogy életté, mozgó valamivé alakuljanak. Van egy általam kigondolt verzió. Lehet, hogy valahol már lehetett ezzel találkozni, de én nem hallottam erről. A Föld kezdetleges formájában a Nap sugárzása akadálytalanul érte a felszínt. Itt minden sugárzás megtalálható volt. Nem volt védőpajzs, így elképzelhető, hogy a világóceán olyan részén, ez a vízfelszín alatt bizonyos mélységben lehetett, ahol már nem volt káros hatása ezeknek a sugárzásoknak, de még hatással volt a környezetre, változásokat okozott az elemek láncolatába. Ezáltal, mivel hosszabb ideig ez a sugárzás fennállt, így az élet csírája kialakulhatott ilyen elképzelés mentén. Persze, ennek eldöntése igen nehéz. Az élet eredetének eldöntése nagyon bonyolult folyamat. Lehet, hogy soha nem fogják megtalálni az igazi okot, amitől kialakult, de az is lehet, hogy később már senki nem is fogja keresni, ugyanis nem látják értelmét, hiszen azzal nem változik meg semmi. Az élet jelen van, csak nagyon vigyázni kell rá.      

2022.01.14.

Katasztrófák

Ha egy kicsit körülnézünk a nagyvilágban, akkor láthatjuk, hogy nagyon sok káros természeti esemény történik. Sajnos azt kell mondani, hogy hazánkon belül is az utóbbi években egyre több, az időjárással összefüggő dolog alaul ki. Ezek károkat okoznak. Erős szél, sok eső, áradások. Nagy általánosságban ezek az ártó tényezők. Amit még itt meg kell említeni, hogy egyre inkább tapasztalható a késői fagy, ami jelentős károkat okoz a mezőgazdaságnak. Határainkon túl  a 2021-es évben meg kell említeni tíz olyan jelenséget, ami figyelemre méltó. Az Ida hurrikán, texasi téli vihar, kínai áradások, kanadai áradások, hidegfront Franciaországban, indiai ciklon, európai áradások, tajvani tájfun, Arab-tengeri ciklon,  Ausztrál áradások. Ez a tíz katasztrófa 145,2 milliárd dollár kárt okozott. Összességében több mint 170 milliárd dollár volt a kár világszerte. A legtöbb anyagi veszteséget az árvizek és a szelek okozták. 

Ezek az események azt is okozzák, hogy az emberek egyszerűen elmenekülnek ezekről a területekről, hiszen bizonytalannak, illetve olyannak ítélik meg az őket sújtó természeti erőket, és a velük járó rombolást, hogy nem tudják helyreállítani a korábbi állapotokat. Ennek tudatában és ismeretében új területeket keresnek, ahol talán megtalálják a boldogulásukat. Eddig nincs is semmi probléma. Az egész dolog ott válik érdekessé, amikor ezek az emberek valahol megpróbálnak ismét letelepedni, és azt a közösséget terhelik igen nagy számban és igen erősen, ahová érkeznek. Lakhatás, élelmezés, munka, orvosi ellátás, stb. Ma már teljes mértékben nyomon követhető a teljes folyamat.

Egyáltalán nem beszélhetünk kis számokról. Csak gondoljanak bele. Egy adott országot, vagy többet több tízmillió ember terhel meg. De ne beszéljünk tízmilliókról, csak néhány millióról, vagy csak százezrekről. Ez is igen nagy terhet jelent mindenhol. Tudom, nem egyszerű kérdés, és sajnos egyáltalán nem tudni a tökéletes megoldást.  Az viszont biztos, hogy az ilyen népvándorlás egyre sűrűbb lesz. Ugyanis az ember tesz arról, hogy ezek a problémák még inkább elmélyüljenek, és még rosszabbak legyenek.

A bolygónkat sújtó klímaváltozás előre nem látható eseményeket okoz, mely ellen igen nehéz védekezni, sok esetben lehetetlen. A természet erői még manapság is a legnagyobbak közé sorolandók. Ma már annyira megváltoztak a légköri, óceáni és szárazföldi időjárási viszonyok, hogy nem igazán lehet követni. A folytonos mérések sem nyújtanak mindig kellő biztonságot és felkészülést egy adott természeti jelenségre. Ezek száma erőteljesen emelkedni fog az elkövetkezendő időkben. Ha megnézünk tíz évet, már akkor is láthatjuk, hogy milyen őrült emelkedés mutatkozik a klímaváltozás miatt, az egyes természeti erők fajtái között. Az egyes hatalmas méretű rendezvények sem hoznak szinte semmiféle megoldást a problémára. Ennek következménye az lesz, hogy elérkezik egy pont, amikor már nem lehet tenni semmit, magyarul, a romló értékek miatti klímaváltozás nem állítható meg. Bekövetkezhet egy nagymértékű olvadás, sivatagosodás, energetikai gondok, új járványok, élelmiszer- és vízhiány. Ez még inkább erőszakosabbá teszi az embereket, az életben maradás lesz a legfőbb probléma, és bármi áron megteszik. 

2022.01.07.

Méhek

Talán nem meglepő, hogy ez kerül palettára. Sokan nem is hinnék, mennyire fontos kis élőlény a méh. Nemcsak azért, mert mézet gyűjt. Van egy sokkal fontosabb dolga. Ez nem más, mint a beporzás, a növények beporzása.  Biztos hallották már azt mondást, mely szerint, ha a méhek eltűnnek, az emberiség is kihal öt éven belül. Szigorú mondat, de valljuk be, van némi valóság alapja. A méhek hiánya már világszerte probléma. Mi okozza a populációk eltűnését? A rovarirtó szerek, a paraziták és az invazív ragadozók. Az invazív ragadozó azt jelenti, hogy olyan faj jelenik meg egy adott területen, ahol a prédafajok nem ismerik fel a betolakodót, és prédákká válnak. Van olyan hely, ahol már teljes mértékben eltűntek a beporzó egyedek, és kézi erővel porozzák be a gyümölcsfákat. Sok olyan terület van, ahol az ember nem tulajdonít akkora jelentőséget egyes dolgoknak, mint amekkora a baj. Baj viszont itt van, illetve elkezdődött. Tudják mi a baj? A döntéshozók ezt nem veszik komolyan. Azt mondják, hát persze ez egy átmeneti szakasz, nem kell akkora feneket keríteni neki. Ez a hozzáállás sok területen igaz. Légkör, vizek, energiaszektor, élelmiszerek, stb. Nincs olyan terület, ahol ne jelentkeznének eltérések, változások, aggályok. A rovarok eltűnése is egy ilyen állapot. Már most érezhető és kimutatható a fecskék ritkulása. Talán az sem elhanyagolható, hogy pl. és ez személyes tapasztalat, míg az északi területek erdőiben, ott ahol nem méhészek kaptárai állnak, szintén donganak a különféle rovarok, addig az Alföld egyes területein már most hiány van ezekből az apró, ám annál fontosabb kis állatkákból. Előfordul, hogy egyes növényfajok azért nem érnek be, mert nincs, ami megporozza őket. Gyönyörűen virágoznak, de termést nem hoznak. Így volt ez pl. a cukkínivel. Ez is csak egy példa, de azért érdemes odafigyelni ezekre. Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni, de figyelemre méltó. Igazából ezek mennyire helytállóak, én nem tudom megmondani, de jelzésértékük mindenképpen van. Az is nagyon figyelemre méltó, hogy egyre jobban csökken a méhállomány. Több alkalommal is lehetett hallani a méhek pusztulásáról. Igyekeznek az állományt azért fenntartani. Nagy szükség van rá. Sajnos egyre több hírt lehet hallani arról, hogy kevés a méhecske. Nincs megfelelő megporzás. Nem a méheket kell okolni ezért, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy más egyéb rovarok is végeznek megporzást. Így együttesen lehet arról beszélni, hogy az populáció kezd gyengélkedni, csökkenő létszámot mutatni, amelyeknek fontos köze van a termékenység fenntartásához. A méhek számának csökkenése már most problémát okoz sok helyen a világban, hiszen nem sikerül megtermékenyíteni azokat a növényeket, amelyeket a méhek poroznak be. Sok ország tett közzé olyan adatokat, melyek igazolják a rovarok fogyását. Az esetlegesen kialakuló mutációk nem alkalmasak arra, hogy elvégezzék ezt az ősidőktől fogva fontos tennivalót. Ezek a kialakult rovarok már más módon jutnak táplálékhoz, más az életritmusuk és élőhelyük. Sajnos a dolog ezzel még nem áll meg. Ha tovább gondoljuk, akkor hamar rájöhetünk arra, hogy rengetek állatnak pontosan ezek a rovarok teszik ki az étrendjüket. Ha ezek a rovarok eltűnnek, akkor veszélybe kerülnek ezek az állatok is. Nem kicsi a probléma, hiszen rohamosan fogynak ezek a lények. Hiába ez a faj az állatvilág legnépesebb osztálya, mégis úgy tűnik, nagyon is sérülékeny. Ezen a területen is ki lehet jelenteni, hogy nagyon fontos a tökéletes egyensúly fenntartása. Mondom mindezt azért, mert ahogy mindent, úgy a rovarok világát is veszélyezteti a melegedés, a klíma. A Föld egyre jobban melegszik. Olyan területek válnak mezőgazdasági termelés alá, amelyek eddig alkalmatlanok voltak bármiféle termesztésre. Most a klímaváltozás miatt ennek esélye megváltozott. Ennek viszont van egy káros következménye is. A káros rovarok egyre inkább észak felé törekednek, vonulva az általuk fogyasztott táplálékforrások miatt. Nyilván ezáltal a még most a trópusokon fellelhető nagyobb testű rovarok, mint a sáskák élelemszerző forrásai is északabbra tolódnak. Ezek az állatok hihetetlen károkat tudnak okozni a mezőgazdasági terményekben. Az egyéb rovarok is jelentős veszélyt hordoznak, sőt, fertőzés veszélyt is. Például a kullancsok. Az egyre nagyobb népesedés egyre több tápanyagot igényel. Ezek ellen a védekezés vegyszeres formában oldható meg. A szigorúan vett biogazdálkodás is veszélybe kerülhet. Ennek az ágazatnak egyre nagyobb a szerepe a táplálkozási láncban. Összességében nagyobb terhet jelent az egészséges alapanyagok előállítása, hiszen a különböző, ma még ezeken a területeken szinte ismeretlen rovarkártevők túlzott elszaporodását vegyi anyagok bevetésével lehet csökkenteni. Tudjuk, hogy az enyhe telek nagyon is kedveznek a kártevők szaporodásában. Ezáltal egyre nagyobb területeken és számban észlelhető a rovarok megjelenése. Sőt! Vannak olyan fajok, melyek eddig hazánkban nem voltak jelen. Csak egy személyes tapasztalat. A vöröshagymában korábban el nem lehetett képzelni, hogy valami beleférkőzzön. Ma már a kezeletlen hagyma egyben ehetetlen is. Van viszont egy érdekes tendencia. Éppen ennek az ellenkezője. Mégpedig, hogy eltűnnek bizonyos rovarfajok. Első olvasatra talán ellentétes a dolog, de itt most azokról a rovarokról van szó, melyek kárt okoznak. Ha viszont a másik oldalt nézzük, akkor bizony elég elkeserítő a dolog. Ugyanis a rovarok kevesebb egyedszámával csökken a normális ökoszisztéma. Ugyanis ezek a rovarok beporozzák a növényeket, és táplálékot nyújtanak más lények számára. Van még egy olyan hasznuk is, hogy újrahasznosítják a természet hulladékait. Az elpusztult állatokat, a trágyát, az élettelen növényi anyagokat, köztük a kidőlt fákat is hasznosítják. Nagy szükség van rájuk. Az elmúlt harminc évben a rovarok közel 25%-a eltűnt. Ennek döntő része Európát érinti. Korábban Albert Einstein mondta: ha eltűnnek a méhek, az emberiség is eltűnik. Ezt ki lehet egészíteni. Ha a rovarok eltűnnek, akkor …………………….

Két nagyon fontos kis teremtményt tartunk alapvetőnek. Ez a földigiliszta és a méh. Az egyik a talaj megfelelő termőképességét növeli, a másik a beporzásával tesz nagy segítséget. Ezek hasznos állatkák. A kártevők viszont, a nevükben is benne van, kárt okoznak a termésben. Védekezni egyre inkább kell, hiszen terjedésük a melegedéssel együtt nő. Ki lehet jelenteni, hogy a klímaváltozás a rovarokra is hatással van. Kicsit nézzük meg közelebbről az említett teremtményeket. A földigiliszták aktivitása levegőzteti, illetve lazítja a talajt. Továbbá segítségükkel a visszamaradt növényi maradványok bomlásnak indulnak, ezáltal növelve a növényi tápanyagok mennyiségét. Segítségükkel javítható a talaj vízelvezető képessége, illetve a levegőztetése, akár a mélyebb talajrétegekben (altalaj) is. Továbbá, a fent felsoroltak mellett egyaránt jótékony hatást fejt ki a talaj szerkezeti tulajdonságaira is. A szántás kártékony hatása a gilisztákra nézve gyakori probléma. Egy tanulmány szerint, szántás után a talajban élő giliszták közel 10%-a a talajfelszínre kerül. Bizonyára ismerős a látvány, amikor friss szántás fölött sok madár van. A gilisztákat szedik össze. Egy ásónyi egészséges termőföld területen kb. 25-27 földigiliszta az ideális. Ezzel szemben 8-9 darabot találtak ugyanúgy egy ásónyi területen. Az emberi butaság odáig fajult, hogy félnek a földigilisztától. A földigiliszták vitathatatlanul fontos szerepet töltenek be a talaj egészséges állapotának megőrzésében, jelenlétük a talaj termékenységének indikátora, levegőztetik, illetve lazítják a talajt cső alakú járatrendszereikkel, megkönnyítik a víz és a levegő behatolását a gyökerekhez, valamint a gyökerek eljutását a vízben gazdagabb, mélyebb rétegekbe. Javítják a talaj víztartó képességét. Segítségükkel a visszamaradt növényi maradványok bomlásnak indulnak, ezáltal növelik a növényi tápanyagok mennyiségét. Ásványi sókat szállítanak a növények gyökereihez.  A talajrészecskéket összekeverik a szerves anyaggal, ez az ún. agyag-humusz. Mély járatokat vájnak a talajba, a felszínre hozzák a mélyebb talajrétegeket, az keveredik a felszíni réteggel - így javítják a talaj szerkezeti tulajdonságait, mélyítik a talaj humuszos termőrétegét. Ürüléküket a talajban vagy a talaj felszínén helyezik el, amely gazdag a növények számára felvehető tápanyagokban (pl. nitrogén, foszfát) Vannak a talajfelszínen mozgók, és a talaj felső rétegében élők. Életterük egészen 2-3 méteres mélységig terjed.

A mindenkori darabszámukat eléggé nehéz megmondani, de némi támpontot ad a diagram. Nagyon változó az egyedszámuk. Egy a fontos. A földigilisztáknak nagyon fontos szerepük van a talaj egészséges állapotának fenntartásában. A túlzott műtrágya használat is jelentősen rontja az egyedszámokat. Több cikk is foglalkozik már azzal, hogy a szántás nem biztos, hogy jót tesz a talajnak. Érdemes odafigyelni a természetre, hiszen mindig szolgáltatja azt az információt, amit csak követni kellene, és mindig meglenne az egyensúly. Hogy ez mennyire fontos, talán egy jó példa, hogy vannak már országok, ahol kézi úton porozzák be a növényeket, mert nincs, ami ezt megtegye, azaz, rovarok. Ennek a fajnak egyik kiemelkedő képviselője a méhecske. Egy híres ember mondása a következő: „ha a rovarok kipusztulnak, akkor az emberiség is követi őket”. Hát, eléggé elgondolkodtató. Vajon mi van mostanában? A mézelő méhek egyedszámának csökkenése bizonyos területeken elérte a 90 százalékot. Ez nagyon sok, mondhatni katasztrofális. Itt nemcsak a házi méhekről van szó, hanem magáról a rovarállományról. Mi okozhatja ezt a nagyarányú kihalást?  Az elektromágneses sugárzás, a beltenyészet következtében kialakult immungyengeség, a rovarirtó szerek nagymértékű elterjedése, ugyanis káros rovarok is vannak, melyek ellen védekezni kell. Egy 2017-es tanulmány szerint a repülő rovarok 76 százaléka eltűnt. Vannak növényfajok, melyeket csak egy bizonyos poszméhfaj tud megporozni, illetve sok olyan növény van, melyeket csak egy bizonyos szálló rovar tud termékennyé tenni. Volt szerencsém látni és tapasztalni, amikor több ezer, sőt, tízezer méh gyűjtő úton van. Szinte felhőt alkotnak az égen, ahogy szállnak a kaptárak és a virágzó terület között. Nem érdekli őket ilyenkor semmi. Nyugodtan meg lehet kézzelfogható közelségből vizsgálni szorgos munkájukat. Hallani a levegőben azt a kellemes hangot, amit ezek a kis rovarok hallatnak. Sajnos veszélyben vannak. Egyedszámuk rohamos csökkenése aggodalomra ad okot. Lehet, hogy sokan arra gondolnak, ugyan, ez még nem olyan nagy baj. De igen, annak ellenére, hogy több tízmillió egyedről beszélünk. Európában 250 termesztett növényfajt tartanak számon. Ezek kétharmada rovarbeporzású. A klíma változása jelentős változásokat okoz az élet minden területén. Azt hinnénk, hogy a két említett kis „jótevőnk” nem lényeges. Rá kell döbbenni, hogy fontosabbak, mint gondolnánk. A természetben minden összefügg mindennel. Ez ebben az esetben is igaz. Nagyon jól ki lett ez találva. Ha a működésbe zavar áll be, akkor nincs tökéletes befejezés. Már pedig a tökéletes befejezés nélkül az emberek élete is veszélybe kerül. A rovaroknak kb. egymillió faja létezik. El lehet képzelni, hogy milyen fontos szerep jut ezeknek a kis, de néha nagyobb élőlényeknek. Mennyiségüket tekintve felmérhetetlenek. Egyedszámuk csökkenése jelentős veszteség az emberiségnek.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.