Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek, furcsaságok

2020.07.12.

Szél, vihar, tornádó, villám, dörgés, csapadék

Ma már mondhatjuk, hogy a felsorolt szélfajták közül mindegyikkel lehet találkozni hazánkban. Érdemes rátekinteni a következő táblázatra. Bizonyára sokan megtapasztalták már, hogy, bizony olyan 50-60 km/órás viharos szél esetén elég kellemetlen események történhetnek. Sőt! Ilyenkor már nagyon vigyázni kell a közlekedésben. Sajnos elég sokan nem veszik ezt kellő komolysággal azon egyszerű oknál fogva, hogy úgy gondolják, az még nem olyan sok. Ezt legfőképpen a járművek sebességéhez viszonyítják leginkább. Lehet, hogy ott nem tűnik sokknak, de abba kell belegondolni, hogy az emberi test felülete mekkora, és abba mennyire bele tud „kapaszkodni” a szél, ami nem egy egyszeri állapot, hanem egy folyamatos állandóan fellépő erő.

Az is látható, sajnos egyre több esetben, hogy milyen károkat tudnak okozni az egyes viharok alkalmával kialakuló szelek. Érdekes módon hazánkban felütötte a fejét a tornádó. Ez annak tudható be, hogy a hőmérséklet jelentősen emelkedett hazánk területén. A Kárpát-medencébe megszoruló, és erőteljesen felmelegedő levegő egyre komolyabb légköri mozgást fog produkálni, ami igen heves, sok esetben viharos légmozgást eredményez majd.

Látható, hogy ez a légköri jelenség jelen van. Mégis a nagyobb veszélyt a lokálisan kialakuló zivatarok, és az azokat kísérő nagy szelek jelentik. Az általában 80-100km/órás szelek, melyeket már szélvésznek hívunk, nagyon komoly károkat tudnak okozni. A szelekkel sok esetben együtt járnak a heves zivatarok is. Hazánkban egyre inkább lehet tapasztalni a komoly károkat okozó zivatarok jelenlétét. Biztos sokan szeretnek a természetben sétálni, túrázni. Az is előfordulhat, hogy váratlanul alakul ki egy zivatargóc. Mire érdemes odafigyelni? Talán a legfontosabb, hogy meg tudjuk határozni valamilyen formában a közelgő vihar távolságát. Ezt általában a villámlás és dörgés közti idő elteltével tudjuk aránylag jól meghatározni. Figyeljük meg a villámot, majd kezdjünk el számolni. A kapott másodperceket osszuk el hárommal, és megkapjuk a zivatar kilométerben mért távolságát. Pl. a villámlást követően elszámoltunk 6-ig, akkor, ha ezt elosszuk hárommal, kettő jön ki. Tehát a vihar két kilométerre van tőlünk. Hogy miért hárommal kell osztani? Azért, mert a hang a levegőben 340 métert tesz meg egy másodperc alatt. Tehát 6 másodperc alatt a hang 2040 métert tesz meg, ami kilométerben kb. kettő. Ez ezért lényeges, mert a zivatarfelhő sebessége elég gyors. Kint a szabadban egy ilyen zivatar elég veszélyes lehet. Soha ne becsüljük le a természet erejét. Olyan esetben, amikor 30 másodpercet számolunk, nagyon gyorsan keressünk biztonságos helyet. Ugyanis a vihar ezt a távot nagyon rövid idő alatt képes megtenni, ami a szélsebességtől függően akár 10 perc is lehet. Ez egy átlag 60 km/óra  viharsebességre számítva.

    Zivatarfelhő. Látni a nagy mennyiségű csapadékot lehullani. Gyerekoromban ezt úgy hívtuk, hogy lóg az eső lába, mert az eső láthatóan elérte a felszínt. Valamit még szeretnék mondani. Egy-egy zivatar alkalmával jelentős mennyiségű csapadék is lehullhat. Van viszont egy érdekes jelenség, mely szinte előidézi a nagyobb mennyiségű eső hullását. Ez nem más, mint a nagy erejű villámot kísérő dörgés. Hogy miért? Mindenki kipróbálhatja az a jelenséget, amikor egy rongydarabot csak annyira nedvesítünk be, hogy ne csöpögjön belőle a víz. Akkor, amikor ezt a rongyot egy kicsit megrázzuk, rezgés generálunk, vízcseppek esnek ki belőle. Ugyanez történik nagyban is. A dörgés erős hanghatás, mely a felhő vízrészecskéit is jobban megrezegteti, ezért kényszeríti arra, hogy több folyadék essen ki belőle. Képzeljük el, hogy egy hatalmas víztömeggel rendelkező felhő mennyi folyadékot tárol. Kap egy rezgést, és szinte ömlik belőle a víz. Ez a talajon olyan nagy mennyiséget jelent rövid idő alatt, hogy villámárvizek alakulnak ki. Azért érdemes odafigyelni ezekre a jelenségekre, mert sok kellemetlen, sok esetben veszélyes helyzetet, helyzeteket tudunk elkerülni.

2020.07.05.

Elhízás, túlsúly, kövérség

Bizonyára ismerősek ezek a szavak. Sokat foglalkoznak a különböző fogyási eljárások hatékonyságával. A kérdés csak az, hogy ezek mennyire hatékonyak. Igazából most nem az egyes fogyókúrás eljárásokat szeretném megemlíteni, hanem, hogy hazánkban miképpen alakul a túlsúlyos emberek aránya, és kellene odafigyelni azokra a dolgokra, melyek a kövérséghez vezetnek. Egy biztos. A világon egyre több azoknak az embereknek a száma, akik súlyfelesleggel küzdenek. Ennek egyik kiváltó oka a gyorséttermi ételek, a sok ülőmunka, kevés mozgás, egészségtelen táplálkozás.  Persze egyszerű, mert semmi mást nem kell tenni, mint felvenni a telefont, megrendelni, és hamarosan az ajtóban áll a futár, és átadja az ételt. Egyre inkább elterjednek az ilyen helyek, ahol kész ételeket árulnak, illetve visznek házhoz. Nem kell főzőcskézni, mosogatni, időt tölteni az étel elkészítésével. Egyszerű, hatékony. Ha viszont egy kicsit a dolgok mögé nézünk, akkor bizony érdekes megállapítást tehetünk. Onnan lehet kezdeni, hogy már kisgyerek korban lehet igazgatni az ételek fajtáját. A változatos ételt kell előtérbe helyezni. Sok esetben felüti a fejét, és ezt személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy sok gyerek erősen válogatós. Nem esznek főzelékféleségeket, gyümölcsöt, zöldségeket. Ez egy alapvető és lényeges hiányosság. Mint oly sokszor, itt is az elsődleges felelősek a szülők. Nekik lenne a feladatuk, hogy rászoktassák a gyerekeiket arra, hogy mindent megegyenek. Főleg zöldség- és gyümölcsféleségeket. Sokszor lehet hallani, hogy egy másfél, két éves gyerekre azt mondják, de jól néz ki. Ez bizony azt takarja, hogy kövér. Innentől kezdve egy kicsit ferde pályán kezd haladni a gyerek fejlődése. A plusz kilók kényelmesebbé, mozgásában korlátozottá teszik. Ez évek alatt jelentős hátrányt okoz. Sok esetben már későn veszik észre, hogy valami nem stimmel. A sok egészségtelen étel miatt a gyomor kitágul, és egyre többre van szüksége a szervezetnek. Ez aztán rohamos hízást idéz elő. Világszerte több mint kétmilliárd gyermek és felnőtt túlsúlyos. Nézzük meg, hogy mihez viszonyítják az emberek tömegét. Van egy táblázat, mely meghatározza, hogy milyen mértékű a soványság, vagy elhízás. Ezt a testtömeg index határozza meg.

Testtömeg index

16, vagy alatt

súlyos soványság

16-16,99

mérsékelt soványság

17-18,49

enyhe soványság

18,5-24,99

normális testsúly

25-29,99

túlsúlyos

30-34,99

I. fokú elhízás

35-39,99

II. okú elhízás

40, vagy fölött

III. fokú elhízás

    Ahogy látható, a normál érték 18,5, és 24,99 közötti értéket mutat. Ez annyit jelent, hogy egy átlagos magasságú embernek, aki 176cm magas, és 77kg testsúlyú, ő még a normál csoporthoz tartozik. Sajnos azt is el kell mondanom, hogy több ilyen meghatározás létezik, amelyik eltér egymástól, azaz nem egységes. Közelítőleg azért lehet vele számolni. Ma hazánk lakosságának testtömeg indexe: 28,3. Ez már a túlsúlyos kategória. Azt is el kell mondani, hogy az emberek nem sokat foglalkoznak az egészséges táplálkozással. E miatt aztán egyre inkább jelentkeznek az elhízás jelei. Abba sem gondolnak bele, hogy milyen következményei lehetnek ennek a súlyfeleslegnek. Hazánk lakosságának megoszlása az alábbi táblázatból kiolvasható.

Ha egy kicsit tovább lépünk, akkor az is kiderül, hogy sajnálatos módon van egy nagy réteg, akik a súlyosan kövér csoportba kerültek. Ezek azok az emberek, akiknél már sem a fogyókúra, sem a mozgás, sem a diéta nem segít, hogy testsúlyuk csökkenjen. Itt már csak műtéti beavatkozást lehet végezni. Ekkor eltávolítják a gyomor 85-90 százalékát. Ez lehetővé teszi, hogy jóval kevesebb ételt tudjon bevinni a szervezetébe. Ha belegondolunk, hogy egy normál testsúlyú személy, a fent említett BMI értékkel naponta 1730kcal-ra van szüksége. Ilyen magasság mellett egy 250 kilós embernek a kalória bevitele naponta több mint 4000. Viszont itt egy furcsa helyzet áll elő. Ugyanis az ilyen súlyos emberek éhségérzete jóval nagyobb, mint a normál embereké. Ezért igen sűrűn előfordul az, hogy a napi szint fenntartásához, ami valamivel több, mint 4000kcal, jóval többet esznek, hiszen a hízást nincs ami gátolja. Ekkor előfordul 6-7000kcal táplálék bevitel. Hazánk összlakosságának több mint 65 százaléka túlsúlyos, vagy kövér. Ami még szomorúbb, hogy van 250 000 olyan ember, aki már semmire nem képes magától, nem tudja elhagyni a szobáját, önálló életet nem tud élni. 

 

Érdekes, hogy miképpen ítélik meg az emberek a saját alkatukat, annak ellenére, hogy küszködnek a kilókkal. Egy százalékuk azt mondja, hogy sovány, 54 százaléka mondja, hogy éppen megfelelő, és 45 százalékuk mondja, hogy nagyobb, mint kellene. Ugye milyen érdekes? Itt is jelentkezik az a gondolat, ahogy más területen is, hogy nehogy neki megmondják, hogy milyen alkatú. Majd ő tudja, mit kell tenni. Csak halkan megsúgom, nem tudja. Ha tudná, akkor odafigyelne a súlyára. Ez is egy magyar mentalitás.

Aztán egy idő után jönnek a gondok. Vajon milyenek? A folyamatos túlsúly ízületi, légzési, keringési, magas vérnyomást, cukorbetegséget idéz elő. Csak gondoljunk bele. Egy állapotra elképzelhető, hogy ötféle gyógyszert kell szednie, szinte folyamatosan. Nagyon fontos, hogy már gyerekkorban odafigyeljünk az étkezésre. A 18 év alattiak 25 százaléka túlsúlyos. Ez több mint 457 ezer gyereket jelent. Ha nem figyelünk oda, ezek a gyerekek felnőttként is túlsúlyosak maradnak, sőt! Hazánk világviszonylatban a negyedik helyen áll a kövérek ranglistáján. Nem jó helyezés. Érdemes lenne jobban odafigyelni ezekre a dolgokra, hiszen az egészségünk is nagyban függ ettől az állapottól.    

2020.06.29.

A növények szerepe életünkben

A világban a növények uralkodnak. A növényvilág alkotja a biomassza legalább 75-80 százalékát. A világ a növényeké, az élet szabályait a növények írják, és minden más élőlénynek megteremtik az életfeltételeket. Az állatvilág jelentős részének a növényzet nyújt megfelelő védelmet és táplálékot. A növények nagy arányban termelnek éltető oxigént mindenki számára. Sőt! Hatással van a kiegyensúlyozott hőmérsékletre is. Minden növény termel valamennyi oxigént. Még egy szál gaz is. Mekkora erdőterülettel rendelkezik a Föld? 2015-ös adatok alapján a világ összes erdőterülete 40 millió km2, ami a szárazföld mintegy 30 százaléka. Ha erdőségekről beszélünk, általában az Amazonas őserdeje, Afrika trópusi erdei jutnak az eszünkbe. Ennek ellenére a világ legnagyobb erdőterülete Oroszországban van, 8,15 millió km2 területtel, ami a világ erdőterületének több mint 20 százaléka. Ezt követik Brazília, Kanada, USA, Kína erdei, melyek a világ erdőségeinek a felét teszik ki. Ezek jelentős mennyiségű oxigént termelnek, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. Sajnos az erdőket az erdőirtások, a tüzek minden évben fenyegetik. A népesség növekedése, ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági területek növekedése erdőirtással jár együtt. Szinte minden évben hallható, hogy nagy erdőtüzek vannak. Ha 2019-es évet vesszük, akkor Brazíliában, Szibériában, Afrikában, Ausztráliában voltak jelentős tüzek. Bár ezek sok esetben gyújtogatás miatt keletkeznek, van, amikor a természet vezérli önmagát. /Valamikor régen olvastam egy tudományos szaklapban, hogy általában kétszáz évente van egy hatalmas erdőtűz. Erre azt nyilatkozták, hogy megújul az erdő./ Ezek a nagy tüzek vulkánkitörések, villámcsapások által keletkeznek. 

Nézzük meg, miképpen alakul a Földön az erdős területek kiterjedése az egyes kontinenseken. Amint látható, szerencsére nagy területeken lehet találni erdőségeket. Ezek talán legfontosabb tevékenysége az ember számára az oxigén termelése.

Sötétzöld: erdős terület

Világos zöld: más fás terület

Barnás: egyéb terület

Kék: víz

Az egyik legfontosabb lételem az oxigén. E gáz nélkül nincs élet. Viszont az éltető oxigént nemcsak a fák termelik. Van egy apró élő szervezet, melynek neve, plankton. A plankton az óceánokban sodródó mikroszkopikus növények és állatok tömege. Nagy szerepük van a Föld oxigénkészletének utánpótlásában. A teljes oxigénkészlet 70 százalékát a planktonok termelik, míg a maradék 30 százalékot a szárazföldi növényzet állítja elő.  E mellett jelentős szerepet tölt a be a táplálékláncban is. Sajnos a klímaváltozás itt is érezteti hatását. Ugyanis a melegedő vizekben egyre inkább elszaporodik a zöld, vagy fitoplankton. A tengeri élővilág számára ez egyáltalán nem kedvező, ugyanis a tápláléklánc egyensúlya megváltozik.

Forrás: NASA/GSFC

Látszik, bolygónk mennyire sérülékeny, főleg akkor, ha még az ember is gondoskodik arról, hogy szennyező anyagaival változásokat hozzon létre a szárazföldeken, tengerekben, óceánokban és a légkörben. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Vigyázzunk erre a szép planétára. Ez az otthonunk. Ha tönkretesszük, nincs hova menni.

2020.06.21.

A talaj igénybevétele

Azzal, hogy a hőmérséklet emelkedik, komolyan veszélyezteti a mezőgazdasági termőterületeket. Ez a jelenség is beletartozik szorosan a klímaváltozás negatív hatásai közé. Ma már a földterületek több mint 75 százalékát érinti a talajromlás. Mi okoz talajromlást, és mi a jelentősége? Milyen veszélyek leselkednek a talajokra? /A teljesség igénye nélkül/

  • Talajerózió, vízerózió, tömörödés
  • A talaj tápanyag vesztesége
  • A talaj nedvessége
  • A talaj biológiai sokféleségének elvesztése
  • A talaj pH értékének megváltozása

A talajerózió azt jelenti, hogy a nagy esőzések alkalmával egyre csökken a felső termőtalaj, ugyanis a víz elmossa a felső réteget. Bár nem egyszerre történik, de mégis jelentős befolyásoló tényező. Erózió akkor keletkezik, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a talaj vízelnyelő képességét.  A víz által a talaj tömörödik is. Így a talaj nem szellőzik, a víz nem tud áramolni a hajszálcsövecskéken. Milyen károkat okoz az erózió? Szervesanyag-tartalom csökkenés, tömörödés, a felső réteg eltűnése, sok esetben a növények gyökerének kimosása, stb. Sajnos egyre többet hallani és látni, hogy szerte a nagyvilágban komoly földcsuszamlások történnek. Ez éppen a lokálisan leeső nagy mennyiségű csapadéknak tudható be. A talaj teljesen átázik, és nem képes megtartani a nagy súlyt. A földcsuszamlás sok helyen komoly károkat is okoz. Nemcsak emberekben, épületekben, hanem termőterületeken is. Az esőzések alkalmával a víz kimossa a tápanyagokat a földből. Ha a tápanyag veszteség túllép egy határon, a talaj nem termőképes. Meddővé válik. Itt kell külsőleg beavatkozni. Régen ezt szerves trágyázással oldották meg. Manapság, ahogy egyre kevesebb az állatállomány, így marad a műtrágya alkalmazása, illetve a különböző talajjavító és talajkondícionáló szerek talajba juttatása. A talaj termőképességét fenn kell tartani a terméshozam növelése érdekében. Egyre kisebb területen, egyre nagyobb mennyiséget kell termelni. A grafikonon a felhasznált műtrágya mennyisége szerepel.

A talaj nedvességtartalma nagyon fontos. Szorosan összefügg a talaj szerkezetével, annak tömörségével. Tudjuk, hogy a talajt lazítani kell minden tavasszal, egyrészt azért, hogy a növények gyökerei könnyebben tudjanak nőni, másrészt hogy a talaj megfelelő vízmennyiséget tudjon felvenni és tárolni. A grafikon azt mutatja, mennyivel kevesebb csapadék hullott az ország különböző helyein, százalékban kifejezve, az átlaghoz képest. Egyben azt is jelzi, hogy a talajnedvesség mennyire kevés. Ez az idén eddig 26, és 54 százalék közötti talajnedvesség hiányt mutat. Ez nagyon sok.

Talán az egyik legfontosabb dolog még a talajban a biológiai sokszínűség. Ennek talán legfontosabb résztvevője a közönséges földigiliszta. Mit tesz a talajjal ez a kis lény? Többet, mint sokan gondolnák. Mozgásával levegőzteti, lazítja a talajt. Növeli a növényi tápanyagok mennyiségét. A földigiliszták munkája fontos szerepet játszik a talaj megfelelő szerkezetének kialakításában. Ez csak néhány dolog, ami veszélyezteti a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket, ha ezek megváltoznak.

Kényes egy valami a talaj, mert roppant érzékeny a savasságra, lúgosságra. Ha megfelelő szinten van tartva, akkor tökéletesen működik, és ellátja funkcióját.

 

A talaj pH-értéke

Erősen savanyú

4,50

Savanyú

4,5-5,2

Gyengén savanyú

5,3-6,4

Semleges

6,5-7,4

Gyengén lúgos

7,5-8,2

Lúgos

8,2-9,0

Erősen lúgos

9,0

 

2020.06.14.  

Villám

Érdeklődéssel szoktam nézni az egyes csatornákat, ahol nagyon sok szép, tanulságos természetfilmet lehet látni. Az egyik ilyen filmben elhangzott egy érdekes adat. Szeretek utána járni dolgoknak, és amit hallottam, megütötte a fülem. Régi olvasott dolgokból tudtam, hogy túlzást hallok. Ez nem más, mint a viharok közben keletkező villámok tulajdonságai. A filmben elhangzott egy állítás, mely szerint a villámokban egy milliárd volt feszültség keletkezik. Ezt kicsit soknak találtam, mert úgy tudtam, hogy kb. 100-150 millió volt, ami keletkezik. Utána is néztem, és 100 millió volt az, amit írtak. Ez a tizede a hallottaknak. Az áramerősség megközelíti a 20 000-30 000 amperes értéket. A kettő szorzata adja a teljesítményt, azt a számot, mely megmutatja, hogy mekkora energia jön létre egy villámlás esetén. Azért is csodálkoztam rá, mert olyan műsorban hangzott el, amelyről azt feltételezi az ember, hogy korrektek az adatok. Aztán jött a másik meglepetés. Ugyanebben a műsorban elmondták, hogyan kell megközelítőleg kiszámolni, hogy milyen távolságban lehet a vihar. Ezt úgy határozták meg, hogy a dörgéstől kell számítani a villám által keltett fényjelenséget. A közte eltelt idő határozza meg a vihar távolságát. Ez egy nagyon hibás és félrevezető információ. Ugyanis pont fordítva kell számolni. Előbb van a villám, aztán a dörgés. A villám kelti a hanghatást, és nem a dörgés a villámot. A dörgés után néha sokáig kell várni egy következő villámra, annak ellenére, hogy a fejünk felett van a vihar. Tehát a meghatározás rossz. Még egyszer, előbb a villám, aztán a dörgés. Majd jött még egy érdekesség. Egy híradásban feltették azt a kérdést, hogy mit tehetünk villámcsapás esetén? Persze válasz nem volt rá. Én azt mondom, semmit. Ugyanis a villámcsapás egy megtörtént esemény. Ellene semmit sem lehet tenni. Olyan hatalmas energiáról van szó, amit nem igazán lehet kivédeni. Védekezni, tanácsokat adni lehet, hogy mit kerüljünk el annak érdekében, ha jön a zivatar, és villámlik. Most a nyár beköszöntével egyre gyakoribbá válnak a heves zivatarok, és a vele együtt járó villám tevékenység. Többet vagyunk a szabadban, így nagyobb a valószínűsége, hogy előfordul olyan helyzet, amikor elkap egy zivatar. Mit tehetünk, ha villámlással kísért zivatar ér el bennünket?  

Kerüljük a magaslatokat, a nedves talajt, a vízfelületeket hagyjuk el. Ne álljunk fa alá, vagy valamilyen magaslat alá. A gépkocsi a legjobb védelmi eszköz. Benne ülve a legbiztonságosabb. Sík terepen keressünk valamilyen mélyedést, ami legalább másfél méter mély. A földön naponta több tízezer zivatar fordul elő, melyben több millió villám keletkezik.

 Forrás: NASA

   A világosabb részeknél sűrűbb a villám tevékenység. Naponta a Földön több millió villám keletkezik.  A villámcsapás erdőtüzeket, komoly anyagi károkat tud okozni, és sajnos jó néhány esetben emberéleteket is követel. Nem szabad félvállról kezelni a zivatarok alatt zajló természeti jelenséget. Mindig keressünk időben biztonságos helyet. Egy zivatar nemcsak a villám miatt veszélyes. A vele együtt járó nagy szél, és a heves eső gyakorta okoz vészhelyzetet. A természet erejét közel sem szabad lebecsülni. Hatalmas energia, hatalmas károkkal. Sok esetben ezt okozzák a villámcsapások. A képen jól látható az egyes villámfajták. Vannak, melyek elérik a felszínt, és vannak, amelyek a felhők között keletkeznek.  

2020.06.07.

Természeti katasztrófák okozta vándorlás

Talán furcsa a cím, de sajnos azt kell mondani, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valamilyen oknál fogva akárcsak a népvándorlás idején, elindulnak az emberek egy más világ felé. Akkor az élelem, a területszerzés, más népek hódítása elől, belső viszályok, más népekkel való konfliktusok, háborúk, stb. Ma ezt úgy szélesíthetjük ki, hogy természeti katasztrófák, politikai és más üldözések által elmenekülni kényszerült tömegek. Sajnos ez a jelenség erősen jelen van a mindennapjainkban. Amíg korábban a Föld lakossága jóval kevesebb volt, a vándorolni kényszerült emberek helyzete is könnyebb volt, hiszen több, nagyobb terület állt rendelkezésükre. Időszámításunk idején kb. 100-300 millió ember élt a Földön. Ma 7,7 milliárd. Látható, hogy ma sokkal nagyobb probléma, és jóval nagyobb létszámról beszélünk. Mondhatjuk, hogy a legveszélyeztetettebb földrész Afrika a maga 1,3 milliárdos létszámával. A népek vándorlásához újabb tényezők kapcsolódtak. Vízhiány, aszály, munkanélküliség, gazdasági lehetőségek hiánya. A helyváltoztatásra kényszerült emberek száma több tízmillióra tehető. Egy részük visszamegy eredeti lakóhelyére. Itt kell megemlíteni a nagyhatású eseményeket, úgymint földrengés, szökőár, tornádó. Ezek sok esetben okoznak komoly anyagi veszteségeket, nem beszélve az emberi veszteségekről. Azt kell mondani, hogy a népesség növekedésével, az egyre jobban terjeszkedő világvárosokkal, ahol rengeteg ember él, tartózkodik, meg fog nőni a katasztrófák által bekövetkezendő emberi és anyagi veszteség. Az árvizek, erdőtüzek, természeti csapások, éghajlati változások azt eredményezik, hogy emberek milliói kényszerülnek elhagyni azt a területet, ahol eddig megpróbáltak élni.

Forrás: IDMC

Látható, hogy vannak kimagasló értékek. Ha a legutóbbi nagy „vándorlási”időpontot vesszük a 2012-es évet, és egy eseményt ragadunk ki, a földrengést, akkor is olyan helyeket, ahonnan vélhetően el is vándoroltak az emberek, akkor a következő adatokat kapjuk.

     Ezek már komoly rengések. Ilyenkor már a lakóépületek, ezen belül kórházak, szociális ellátó egységek, orvosi rendelők, gyárak, üzemek, gázcsövek, villanyvezetékek, vízvezetékek, stb. károsodnak olyan erősen, hogy hosszú idő alatt lehet helyrehozni. Ezeken a helyeken az élet nagyon nehéz, és lassan tér vissza, ha egyáltalán visszatér. De, ha a közelmúltat nézzük, a 2019-es évet, akkor is láthatjuk, hogy komoly események voltak.

A 2019-es év katasztrófái, és fajtái

1.

Áradások

Görögország

2.

Áradások

Olaszország

3.

Áradások

Franciaország

4.

Áradások

Irán

5.

Áradások, földcsuszamlás

Indonézia

6.

Áradások, földcsuszamlás

Dél-Afrikai Köztársaság

7.

Áradások, földcsuszamlás

Dél-Ázsia

8.

Áradások, földcsuszamlás

Japán

9.

Áradások, földcsuszamlás

India, Pakisztán

10.

Ciklon

Mozambik, Zimbabwe, Malawi

11.

Erdőtűz

Brazília

12.

Erdőtűz

Ausztrália

13.

Erdőtűz

Afrika

14.

Erdőtűz

Oroszország

15.

Extrém hideg

Egyesült Államok

16.

Extrém meleg

India +50 Celsius fok

17.

Extrém meleg

Japán +40 Celsius fok

18.

Extrém meleg

Franciaország +45,9 Celsius fok

19.

Földrengés

Peru 7,1 magnitúdó

20.

Földrengés

Ecuador 7,5 magnitúdó

21.

Földrengés

Új-Guinea 7,5 magnitúdó

22.

Földrengés

Kína 6 magnitúdó

23.

Földrengés

Kalifornia 6,4 manitúdó

24.

Földrengés

Kalifornia 7,1 magnitúdó

25.

Földrengés

Indonézia 7,3 magnitúdó

26.

Hőhullám

Ausztrália

27.

Hőhullám

Tasmánia

28.

Hurrikán

Bahamák

29.

Hurrikán

Egyesült Államok

30.

Melegrekord

Kanada sarkörön túl +21 Celsius fok

31.

Monszum

Nepál

32.

Szélvihar

Görögország

33.

Szélviharok, erdőtüzek,extrém havazás

Kína

34.

Tájfun

Japán

35.

Vihar, jégeső

Mexikó

36.

Vízhiány

India

37.

Vízhiány

Zambia, Zimbabwe

38.

Vulkánkitörés

Olaszország /Etna/

39.

Vulkánkitörés

Olaszország /Stromboli/

40.

Vulkánkitörés

Indonézia /Sanaburg/

     Feltűnő lehet, hogy az itt felsorolt 40 esetből 9 esetben árvizek és földcsuszamlások okoztak komoly problémákat. A hőség is jelen van 7 alkalommal, akárcsak a földrengés. A szélsőséges időjárási tényezők valószínűsíthető, hogy jelen lesznek az elkövetkezendő időszakokban is. A kérdés csak az, hogy milyen, és mekkora mértékben.  

2020.06.01.

A metán

Bár nem mai keletű, de érdemes néhány szót ejteni a fagyott talajok olvadásáról. Nemcsak a szén-dioxid jelenlétéről van szó. Ma már világossá vált, hogy van egy másik nagyon nagy probléma. Ez a fagyott talajok felolvadása. A permafroszt, azaz, az állandó fagyos talaj a hőmérséklet emelkedése kapcsán kezd egyre jobban érvényesülni. Ezek a területek főleg az északi régiókban találhatóak. A melegedés kapcsán ezek a talajok kezdenek kiengedni. Ennek következtében már jelentős változások álltak be olyan területeken, ahol a lakóépületeket a fagyott talajba ágyazták. Ezek az alapok kezdenek megolvadni, kiengedni, és veszélybe kerül az épület stabilitása.

Egyes helyeken a talaj felmelegedése kapcsán metán gáz szabadul fel.  A metán színtelen, szagtalan szénvegyület, mely a levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Ez nem más, mint a bányakatasztrófáknál ismert sújtólég. Ha emlékeim nem csalnak, úgy a 90-es évek környékén már voltak figyelmeztető jelek. Néhány tudós kimutatta a metán légkörbe jutását. Mennyiségét tekintve komoly értékről van. Légköri koncentrációja napjainkban kb. 1,75 ppm. Mivel a melegedés egyre intenzívebb, a fagyos talaj olvadása is felgyorsul, ennek révén a metán kiszabadulása is gyorsabbá válik. A metán jelenlétét a befagyott tavakban is kimutatták. A jég alatt keletkezett buborékokat meg lehet gyújtani. Vannak olyan területek, ahol a fák is elvesztik a biztos talajt, és megdőlnek. A metán kisebb sűrűségű a levegőnél, ezáltal a felsőbb légrétegekbe kerülve még jobban elősegíti a légkör melegedését. Aztán nagyobb melegedés, nagyobb gázkiáramlás. Ennek folyamata beláthatatlan. Sok állatfaj kérődzése során metánt termel. Ezek a szarvasmarhák, vizibivalyok, juhok, kecskék, lovak sertések.

Forrás: Digitális Tankönyvtár

Bár nem tűnik nagy értéknek, de vegyük figyelembe, hogy ezekből az állatokból több millió van. Ha ezeket összeadnánk, akkor már jelentős mennyiségű gázról beszélhetünk. Az emberi tevékenységek során is kerül metán a légkörbe, nemcsak az egyének termelése révén, hanem egyéb más módon.

Forrás: Lowe, 2006

Az egyes „területek” együttesen több mint 500 millió tonna metánt bocsátanak ki évente.  Ez nem kis mennyiség. Miért olyan lényeges ennek a gáznak a vizsgálata? Azon egyszerű oknál fogva, mert egyre több olyan szennyező anyag kerül a légkörbe, mely ártalmas az emberek egészségére, valamint a Föld éghajlatában változásokat okoz. Ez a változás mindenre hatással van. A különböző klímavédelmi intézkedések világszerte a szén alapú szennyezőanyagokat kibocsátó tevékenységekre fókuszálnak. A metánról kevesebb szó esik. A globális felmelegedésben egyre nagyobb szerep jut erre a fajta gázra. A metán egy agresszívebb gáz, mint a szén-dioxid. Ezért jobban és hatékonyabban kellene kezelni ennek a gáznak az egyre nagyobb jelenlétét a Föld légkörében.

2020.05.29.

Élelmiszereink

A 60-70-es években az élelmiszerek, bár nem volt ennyi fajta, de sokkal ízletesebbek voltak. Csapvíz, szódavíz és szörpökről beszéltünk, illetve vettünk. Közel sem volt ennyiféle élelmiszer, üdítő, ásványvíz és más egyéb termék. Dédszüleink, nagyszüleink sokkal egészségesebbek voltak annak ellenére, hogy szegényebb volt a táplálkozásuk. Vajon miért? Ismét egy miért. Elérkeztünk talán a legfontosabb fejezethez. Az étkezési és ivási szokásaink döntő mértékben megváltoztak. Ez nagyban köszönhető a túlzott élelmiszer-, illetve italválasztéknak. Egyre több ember szenved magas vérnyomásban, ízületi betegségekben, cukorbetegségben, és hihetetlenül megnőtt az elhízott emberek száma. Az emberek szó alatt a gyerekeket is értem. Bár régen is voltak túlsúlyos emberek, de közel sem ennyi. Meg lehet nézni a statisztikákat. Lehangolóak.  Nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek körében is. Többször fogom említeni a gyerekek szót, hiszen talán a legnagyobb szenvedő alanyai ezeknek a XXI. századi változásoknak. Ebben az írásban nem lehet kitérni a kiváltó okokra, mert akkor oldalak százait lehetne megtölteni. Csak néhányat emelnék ki, ami igen fontos. Először is: bár már elcsépelt dolog, de hozzáértő, az egészségügyet és az emberi szervezet működésében jártas embereket kellene olyan pozícióba helyezni, aki, akik teljes mértékben átlátják a rendszert. Legfőképpen az embert és az ember anatómiáját, illetve testünk működését. Ha oly annyira távol esik két szakértő véleménye egy adott dologról, akkor érdemes elgondolkodni, hogy egyáltalán értenek-e hozzá. Paragrafusokkal, szabályozásokkal, legfőképpen politikai felhanggal nem lehet egészséges életmódot kialakítani. Lássunk konkrét esetet is. Talán a legutóbbi. Teljesen megreformálták az iskolai étkezést. Röviden: elvonták a sót a gyerekektől. Sehol nem találni olyan leírást, amely egyértelműen kimondaná, hogy konkrétan mi működteti a szívet.   

Gyönyörű leírások, különböző meghatározások és számtalan szakkifejezések ölelik ezt a szervet.  De sehol nincs egy sor sem arról, hogy tulajdonképpen mi működteti a szívet. Egy helyen találni utalást az elektromosság fogalmára. De ez csak egyszer fordul elő. Miért? Talán azért, mert a só felelős azért, hogy a szív működni tudjon? A szervezetbe bevitt só elektrolitot állít elő, mely működtetni tudja a szívizomzatot. Van magyarázat a szív ingerületképző és ingervezető rendszerére. A szív beidegzés nélkül, autonóm módon is képes működni, mert maga képes termelni a működéshez szükséges ingerületet. Ez egy meghatározás. Mit termel? Ingerületet. Ezzel még nem mozdul meg semmi. A sóoldat indítja el az összehúzódást, majd az elernyedés azért történik, mert az elektrolit kimerül. Aztán megint a sóoldaté a főszerep, és kialakul egy folyamat. Talán észrevették, hogy ismét előkerült ez a téma. Nem véletlen. A fő motor a szív. Egy kicsit eltértem a fő témától, csak arra akartam rávilágítani, ha elveszik a sót, igen rossz dolgot csinálnak, nem beszélve a só további fontos szerepére, mint például a vesékben történő események. A vese felelős azért, hogy megfelelő sószint legyen a szervezetben. Ha ez nincs meg, akkor minden nehezebben működik. Ezt a kis kitérőt azért tettem, hogy el lehessen gondolkodni egy kicsit, milyen veszélyeket hordoz, ha meggondolatlanul olyan szabályozásokat hoznak, aminek nem tudni a végkimenetelét. Tudom, sok minden rosszat mondanak a túlzott só fogyasztásról. Hogy miről is beszélek? A só fontosságáról még egyszer. Mik az elektrolitok, és miért van rá szükség? Mik is ezek valójában?  És milyen szerepük van?   Rengeteg sok elektrolit létezik testünkben, ezek alapvetően kalcium-, nátrium-, kálium-, magnézium-klorid, hidrogén-foszfát (egy ásványi anyag) és a hidrogén-karbonát (só). Ezek az elektrolitok létfontosságúak az élethez, testünk nélkülük nem is lenne képes működni. Ezek szabályozzák az ideg-és izomműködést, a hidratálást, a vér pH-ját, sérült szövetek újjáépítését, és meghatározzák a vérnyomást is. Egy példa: az elektrolitok játszanak szerepek az izomműködésben, a szív izmaitól a legapróbb lábujj működéséig. Minden izomnak szüksége van kalciumra, nátriumra és káliumra. Ha túl kevés van belőlük: az izmok elgyengülnek, ha túl sok van belőlük: az izmok túlfeszülnek. Részben ezek is részei az élelmiszer biztonságnak. Ne együnk zsírosat, ne együnk ezt és ezt, sok példát lehetne felsorolni. Talán ismerős a mondás: mindent mértékkel. Ez ma is érvényes. Mindent célszerű fogyasztani, de csak mértékkel. Ez a lényeg. Tudom sok, rengeteg olyan termék van, amit szívesen fogyasztunk, habár ártalmas. Ez sok termékről kiderül. Nem akarok ebbe belemenni, de azt hiszem mindenki találkozott már ezzel a problémával. Igazából nem tudjuk, mit fogyasztunk. Hiába szabályozza rendelet, hogy mit kell feltüntetni egy adott terméken. Ki tudja azt ellenőrizni. Az emberekbe már elültették a gyanakvás csíráját, mert sok olyan dolog derült ki, amire nem is gondoltunk. Magyarul: bizalmatlanok. Ez nagyon nagy baj.  Szorgalmazzák a bő vízfogyasztást. Viszont ezzel hígul a szervezetünk minden része. Nem akkor kellene innunk, amikor szomjasak vagyunk?  Szervezetünk igen bonyolult, de a legcsodálatosabb a maga szintjén. A nap minden másodpercében tudja szabályozni működését. Élelmiszereink, italaink minőségi volta nagyon is befolyásolja a szervezetünk pontos és egészséges rendszerét. Számtalanszor hallani, hogy táplálkozzunk egészségesen. Sőt, még az is felmerül, hogy fogyasszunk különböző táplálék kiegészítőket, lássuk el szervezetünket vitaminokkal és más egyéb anyagokkal. Sok-sok évvel ezelőtt az ilyeneket nem is ismertük. Ennyire korcsosodott az ember, hogy ilyenekre van szüksége? Vagy ez is az üzlet része? Aki a második kérdésre tippelt, jól tette. Bizony üzlet. De még milyen! Sajnos sokszor halljuk, romlott tojások, romlott élelmiszer alapanyagok, borzalmas körülmények között feldolgozott termékek forgalomba hozatalát. Mit eszünk meg valójában? Ki az, aki tisztességesen, becsületesen megmondja, mit eszünk? Hát ilyen ember nincs. A haszonért mindent. Nem számít a fogyasztó egészsége, csak vegye, vigye. Ez az iparág is beláthatatlan, mint minden más. Az emberek elől ez a terület is el van zárva. Sok esetben túlzásba esnek egy adott terméket illetően. Csak egy példa. Háztáji, vidéki termékek. Csirke alkatrészek olyan sárga színben, hogy az már természetellenes, szinte a romlottság látszatát kelti. Miért kell ezzel szinte túllicitálni a másikat, hogy az én termékem az igazi, mert milyen szép sárga. Természetesen nem lehetne olyan. Miért kell manipulálni? Miért kell félrevezetni az embert? Az üzlet, a pénz. Vagy. Fontos élelmiszerek a tejféleségek. Olyan sajt, amiről azt állítják, egy éve érik szalmaágyon. Miről beszél? Gusztustalan fekete kérge, szalmadarabok beleragadva, borzalmas büdös. Ára? Hát, jobb, ha nem írom le. Miért kell ez a hihetetlen viselkedés? Mert üzlet, pénz. Mivel a magyar ember borivó nemzet, csak egy említés erről a termékről. Ki ne ivott volna meg egy pohárka kellemes ízű, finom zamatú vörös vagy fehér bort. Számtalan bort kínálnak a különböző pincészetek. Én 1200 ilyenről hallottam információt. Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb. Nem furcsa, hogy egy bor milyenségét nem a fogyasztó teszteli, hanem borászok. Ők eldöntik egymás között, hogy komám ebben az évben a te borod a nyerő. Ezek a palackos borok kikerülnek a boltok polcaira, és jön a meglepetés. Az 526-ik elnevezésű pincészet palackozott bora gyönyörű színű, gusztusos címkével ellátva van a polcon. Sok esetben nem tudni ki gyártja, honnan származik, csak annyi, hogy rajta van jobb esetben a pincészet neve, és utána lehet nézni, rosszabb esetben egy fantázia név utal valamire. Kb. öt palack ilyen bor került az asztalunkra, különböző pincészetektől. Mondanom se kell, egyik borzalmasabb volt a másiknál. Az édes bornak semmi köze az édeshez, a muskotályos bornak semmi köze a muskotályos ízhez, az úgynevezett száraz bornak, általam savanyú bornak nevezett förmedvény pedig ihatatlan volt a magas savtartalom miatt. Azért az un. száraz bornak nem volna szabad a „betont marni.” Bocsánat, kicsit eltértem, mint élelmiszer, de ez is hozzátartozik a gasztronómiához. Hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy aránylag egészséges élelmiszert fogyasszunk? Hogy miből tudjuk megállapítani egy adott termék valódiságát? Hát nagyon nehéz. Szokták mondani: a papír mindent elbír. Hiába írja elő törvény egy termék milyenségét. Attól még nem tudom, mi van benne. Szeretném elhinni, de már nem tudom, mert annyiszor becsaptak.

Valami még ide kívánkozik. Manapság nagyon foglalkoztatja az embereket. Ez a GMO. Génmódosított termékek. Hát igen érdekes a hozzáállás. Éppen a napokban voltunk egy mezőgazdasági előadáson. Téma: műtrágya, növényvédelem. Mit ne mondjak, nagyon meglepődtem. Ahhoz, hogy egy növény normálisan, rendesen fejlődjön, már különbféle adalékokat kell adni. Mire gondolok. Gyökérerősítő, szárerősítő, talaj-gyökér megszakítást gátló, terméshozam növelő, megfelelő tápanyag-utánpótlás, öntözővíz eloszlató, stb. Aztán: a legkülönbféle növényvédő szerek. Nem tudom felsorolni azt sem, amit hallottam. Mindez érinti a gazdákat, és nagyon úgy lehet kivenni, ha ezt nem végzi rendszeresen, nincs megfelelő termés. Gyerekkoromban a paradicsom, paprika szabadföldben termett, hihetetlen nagy táblákon. Manapság lassan már csak a meleg fóliában lehet termeszteni. Ott viszont szigorúan ellenőrzött körülmények között. Ez alatt azt értem, megfelelő hőfok, megfelelő vízmennyiség, megfelelő tápanyag-utánpótlás, megfelelő szellőztetés, megfelelő növényvédelem. A szántóföldi és kertészeti kultúrákban ma már nincs olyan ember, aki megmondja, hogy milyen a termése. A mag határozza ezt meg. És vajon milyen magot kap? Vissza tudja ellenőrizni? Nem csapják be? Na, ebben nem vagyok olyan biztos. Nem kell papolni arról, hogy az emberek egészsége számukra fontos. Az a fontos, hogy az általuk forgalmazott termékeket eladják, és minél többet. Félreértés ne essék. Ez a megállapítás nem csak ide vonatkozik. A termelői társadalom minden egyes rétegére. A fogyasztók, azaz mi arra valók vagyunk, hogy megvegyük az adott terméket.  Az élelmiszer fontos része életünknek. Egyre inkább érdemes odafigyelni, mit fogyasztunk el, ha még oda tudunk figyelni. Hogy mi GMO, és mi nem, azt ma már igen nehéz eldönteni, hiszen olyan technológiák vannak, amiket lehetetlen követni. Itt is érvényesülni kellene a becsületességnek, a tisztességnek. Hogy mi a baj ezzel? Sok mai ember számára ezek a fogalmak ismeretlenek. Tudom, sok mindent lehetne még erről írni, de hangsúlyozom ez csak gondolatébresztő.         

2020.05.26.

Tigrisszúnyog, kullancs, poloska

Ahogy közelednek a jó idők, és egyre többen választanak szabadidős elfoglaltságot, annál inkább megnő annak a lehetősége, hogy valaki találkozik valamilyen rovarral. Túl sok információ nem látott eddig napvilágot, ezért is érdemes róla ismételten beszélni. Kutatások folynak annak érdekében, hogy egy hatékony védekezést ki tudjanak alakítani. A tigrisszúnyog, ami hazánkban ázsiai zebraszúnyogként is ismeretes, az előkelő 4. helyen áll a világ száz legrosszabb invazív fajai között. /invazív: betolakodó, új faj/ Európában először 1979-ben mutatták ki Albániában. /Aldhami & Reiter 1998./ Aztán feltűnt Olaszországban, majd 1999-ben Franciaországban, 2000-ben Belgiumban. Olaszország a leginkább fertőzött ország. Mára már szinte egész Európában megtalálható. 

A tigrisszúnyogot aránylag könnyen meg lehet különböztetni a többi szúnyogfajtól, hiszen fekete alapon fehér, vagy ezüstös csíkok szegélyezik a testét, lábait.

Hazánkban 2014-ről van feljegyzés Baja mellől. Bár sok bejelentés nem érkezett, az óvatosság nem árt. A hideg teleket nem élik túl. Viszont felmerül egy kérdés. Mi számít hideg télnek, ugyanis az elmúlt időszakokban erről nem igazán lehet beszélni. Azt is tudjuk, hogy az alkalmazkodó képességük ezeknek a rovaroknak igen jó. A fajt már többször észlelték hazánkban, de terjedése, populációja nem ismert még. Érdemes néhány gondolatot fordítani arra, hogy milyen betegségeket terjeszt ez az új rovarfaj.

chikungunya-láz lázzal, izom- és ízületi fájdalommal, fejfájással, orr- és ínyvérzéssel jár. Elsősorban az ázsiai tigrisszúnyog csípésén keresztül fertőződhetünk meg a vírusával.

Dengue-lázat szintén elsősorban a tigrisszúnyog terjeszt. A fertőzés 8-10 nap lappangás után enyhe influenzaszerű tünetekkel jelentkezik. A vírusnak négy szerotípusa létezik, gond akkor van, ha valaki az egyikkel fertőződik, majd felülfertőződik egy másik szerotípussal is. Ilyenkor a betegség legsúlyosabb, extrém magas lázzal és letargiával, álmossággal járó formája alakulhat ki.

sárgaláz is vírus okozta fertőzés, néhány napos lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, amely körülbelül 10 százalékban halálos kimenetelű. Terjesztheti az ázsiai tigrisszúnyog is, de fontos vektor az angolban sárgaláz-terjesztő szúnyognak is nevezett Aedes aegypti faj is, amely szintén jelen van már Európában. Madeirán, Dél-Oroszországban, Ukrajna Fekete-tengeri partvidékén illetve Grúziában észlelték. A betegség védőoltással megelőzhető.

Forrás: Origo

Egyénileg védekezni leghatékonyabban a szúnyogirtó szerekkel vagy szúnyoghálóval lehet. A tigrisszúnyogokkal célzottan úgy lehetne felvenni a harcot, ha a természetes vizek partjain nem lenne szemét. Ez azért fontos, mert a faj európai populációira az jellemző, hogy az edényekben, konténerekben (gondoljunk az eldobott konzervdobozokra) meggyűlő esővízben tenyészik, élővizekben viszont sosem.

Forrás: Origo

Az erdei túrázások alkalmával óhatatlanul találkozhatunk kullancsokkal. Sajnos azt kell mondani, hogy az enyhe tél nagyon kedvez ennek a fajnak a szaporodásában. Éppen ezért egyre jobban terjed a kullancs az országban, oly annyira, hogy a városok zöld övezeteiben is megjelentek. A kullancsok általában füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak.

Forrás: köpönyeg.hu /2015/

Ahogy látható, a legfertőzöttebb helyek a nyugati területeken vannk, mert ott alakul ki a rovarok számára a legkedvezőbb klíma. Milyen betegségeket terjesztenek. Vírusos agyvelőgyulladás, mely nem gyógyítható, de van ellene oltóanyag. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás. Az egyetlen védekezés a megelőzés. Aki túrázik, kirándul, szeret a természetben lenni, annak ajánlatos kullncsriasztó szereket használni, zárt ruházatot viselni. Ez azért fontos, mert az utunk során több alkalommal lehet olyan területet találni, ahol sűrű az aljnövényzet. Ezeket a területeket kedvelik a kullancsok. Ügyeljük arra, hogy a kertünkben legyen lenyírva a fű, és az aljnövényzetet is el kell távolítani. Ezzel csökkenteni lehet a kullancsok okozta betegségek elkapását.

Bár nem hordoznak betegségeket, de nagyon kellemetlen rovarok a poloskák. Évről évre egyre több jelenik meg, hiszen igen jól bírják a hideget, akár -20 fokot is könnyedén átvészelik. Az utóbbi évek enyhe téli időjárása igen megkönnyítette ezeknek a rovaroknak a tömeges elterjedését. Természetes ellensége nincs, ezért a szaporodása igen gyors. Minden hova képes befészkelődni. Kellemetlen, hiszen tömegesen jelennek meg. Legfőképpen az őszi időszakokban okozzák a legnagyobb kellemetlenséget, ugyanis ilyenkor húzódnak be a védett helyekre, többek között a házakba, lakásokba. A vegyszeres irtás nem hatékony, ezért érdemes inkább elfogni. Hazánkban két faja terjed elég gyorsan. A zöld vándorpoloska, és a mezei poloska. Mindkettő igen kellemetlen betolakodó.

2020.05.22.

Anyagok lebomlása

Kicsit érdekes az, hogy az anyagok mennyi idő alatt tudnak lebomlani. Természetesen nagyon változó, hiszen más és más alapanyagokból állnak a különböző termékek. Vannak táblázatok, melyekben feltüntetik, hogy pl. a papírnak, műanyagnak, alumíniumnak, konzerves doboznak, stb. mennyi a lebomlási ideje. A műanyagoknál olyan időintervallum van megadva, ami még nem ellenőrizhető, illetve több anyag van, aminek csak akár számítva, akár becslés útján van megadva a bomlási ideje. Pl, a műanyag szatyornak 200-1000 év, a papírnak 2-5 hónap, a konzerves doboznak 50-100 év a lebomlási ideje. Gyakorlatilag számtalan olyan kémiai anyag van, melyeknek egyáltalán nem tudni a lebomlási idejüket. Ilyenek a gyógyszerek és a különböző chemikáliák. Igaz elég régen, de olvastam egy cikket, ami akkor nagyon érdekes volt. Talán még most is érdekesen hangzik. Ez arról szólt, hogyha teljesen leállna minden, tehát a világ jelenlegi helyzete megmaradna, akkor 12 000 év múlva teljesen eltűnne minden, ami a civilizációra utal. Tehát épületek, utak, gépek, berendezések, eszközök, stb. Ugye érdekes? Valóban. Bár mondhatnánk, hogy ez nem valami hosszú idő. Emberi léptékben azonban nagyon sok. Biztos vagyok benne, hogy egy kicsit elgondolkodtató, hogy elképzelhető-e ennyi idő alatt, hogy gyakorlatilag eltűnjön a Föld felszínéről minden. Nincs még erre példa, de látni bizonyos több ezer éves épületeket, melyek még mindig jó állapotban vannak. Ezek néhány ezer évesek, tehát bőven van még idő az említett korhoz. Az idő előrehaladtával a folyamatok azért egy kissé felgyorsulnak. A bomlás nagyobb léptékben romboló. A természet visszaveszi a területeit. Ha jól belegondolunk, azért a 12 000 év nem kevés. Sajnos ebből az említett cikkből egyetlen sort sem tudok idézni, mert egyáltalán nem találtam rá. Ez is a feledés homályába merült sok mással egyetemben. Azért néhány dolgot szeretnék írni. Az anyagok, mivel teljesen különbözőek, ezért az az idő, ami alatt teljesen eltűnnek a Földről, az is különböző hosszúságú. Egy biztos. Nincs olyan anyag, amely bizonyos idő elteltével ne kerülne vissza a talajba. A szerves anyagok is, és a szervetlenek is elporladnak, szétesnek. A természet visszaköveteli magának a területeket. Ha valamit nem tartunk rendbe, nem ápoljuk, gondozzuk, hamar elenyészik. Számtalan épületet, járműveket, utakat, és különböző dolgokat látunk mindenhol az országban. Ezeken a változást már néhány évtized alatt tapasztalni lehet. A nem használt utak aszfalt burkolatán néhány év alatt már meglátszik a változás. Kezdi benőni a fű, a gaz repeszti, rombolja az anyagot. Ugyanez történik az épületekkel is. Az anyagok lebomlására nagy hatással lehet a sós levegő, azaz, a tengerparti jelenlét. Itt hamarabb bekövetkezik a romboló hatás.   

      Néhány használati tárgy lebomlási ideje. Az üveg csak 1-2 millió év után tűnik el. Vannak korábbi épületek, amelyek több száz, vagy ezer évesek, mégis szinte tökéletes állapotban vannak. Minden tárgy, eszköz addig tud fennmaradni aránylag elfogadható állapotban, amíg törődnek vele. Magyarul, ha karban tartanak valamit, akkor megnő az az idő, amíg használható. Ez mindennel így van. Régi épületek, gépek, hidak, könyvek, festmények, szobrok. Ha gondozzuk, akkor sokáig használhatjuk, sokáig gyönyörködhetünk bennük. Az odafigyelés hiánya elindít egy folyamatot, mely oda vezet, hogy elenyészik, tönkremegy, eltűnik. Ahogy említettem, a természet visszaveszi, ami az övé.    

2020.05.14.

 Lisztfajták

Egy orvosi felmérés kapcsán szóba került a szénhidrát. Tudjuk, hogy a szénhidrátok súlyfelesleget okoznak, magyarul hízást idéznek elő. Egyet kiragadtam a sok közül, és amelyik a legtöbbet szerepel az étrendünkben. Ezek a lisztek. A kenyerek, pékáruk és tésztafélék egyik alapanyaga. Kigyűjtöttem néhány lisztfajtát.  Mandulaliszt, szójaliszt, lenmagliszt, burgonyaliszt, kókuszliszt, gesztenyeliszt, cirokliszt, hajdinaliszt, amarantliszt, kölesliszt, rizsliszt, zabliszt, tönkölyliszt, árpaliszt, zabpehelyliszt, rozsliszt, búzaliszt, korpaliszt, durumbúzaliszt, malátaliszt, grahamliszt, aztán még ki tudja hányféle. Belebotlottam a következő írásba.

Tiltott gabona, és lisztfajták: búza, rozs, korpa, árpa, tönkölybúza, durumbúza, maláta

Ajánlott gluténmentes gabonák és lisztfajták: rizs, kukorica, köles, hajdina, szója, burgonya

Forrás: Natur Projekt

Az egészséges táplálkozáshoz ajánlott lisztek: rozs, kókusz, lenmag, zabpehelyliszt

Forrás: nőhír.hu

Kölesliszt: szénhidrát tartalma 73gramm/100gramm

Cirokliszt: szénhidrát tartalma 77,5gramm/100gramm

Barna rizsliszt: 76gramm/100gramm

Hajdinaliszt: 71gramm/100gramm

Zabliszt: 55ramm/100gramm

Amarántliszt: 55gramm/100gramm

Forrás: NLC.

Hagyományos búzalisztek: 77gramm/100gramm

Búza finomliszt: 70,6gramm/100gramm

Teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt /Nagyi titka névvel/ 60,6gramm/100gramm

Ha kicsit jobban megnézzük, akkor feltűnik, hogy az egészséges táplálkozáshoz ajánlott lisztek között ott szerepel a rozsliszt, míg a másik verzió szerint a rozsliszt tiltó listán van. Akkor most melyiket higgyem el? Vagy. Tiltják a tönkölybúza lisztet, amelynek szénhidrát tartalma 60,6gramm/100gramm értékkel bír, míg az egészségre ajánlott lisztek közül a zabpehelyliszt 70gramm/100gramm értékkel bír. Most akkor melyik? A tiltott egészségesebb, mint az ajánlott. Talán érdemes lenne valahogy összehangolni az egyes értékeket és lisztfajtákat, hogy valójában melyik is az egészségesebb, mert így csak összevisszaság keletkezik, és nem lehet eldönteni, vajon melyik a jobb.

Van még valami. Egy portál szerint a szénhidrátszükséglet csecsemőkorban 16-18gramm/kg, kisgyemekkorban 14-16gramm/kg, 10éves korban 13,5gramm/kg, felnőttkorban 5,5gramm/kg.

Forrás: bioenergetikus.hu

Az egyes portálok, melyeknek se vége, se hossza nincs, különböző ajánlások, receptek, tanácsok, étkezési javaslatok, fogyókúrák, és még ki tudja, mik szerepelnek, persze teljesen más megközelítésben, néha teljesen ellentmondó formában. Azt hiszem itt is a legjobb módszer, ami minden helyen beválik, a középút. Sok esetben az okokat kellene megszüntetni, mert akkor több lenne az egészségesebb az ember.  

2020.05.07.

Népesség, élelem felhasználás, vízfelhasználás, szeméttermelés, energiafelhasználás

Naponta használatos fogalmak. Csak összehasonlításképpen. 1927-ben 2 milliárd ember élt a Földön. Ma, azaz, 2020-ban, 7,7 milliárd. Nagyon nagy vonalakban szeretném érzékeltetni, hogy mekkora változás történt különböző területeken kicsivel több, mint 90 év alatt. Elöljáróban annyit, hogy a felsorolt értékeket a világhálón is meg lehet találni, mármint az alapvető fogyasztási értékeket. Az ebből levont, és kimutatott értékeket nem. Itt szigorúan a népesség létszámának változásával járó fogyasztásértékek vannak feltüntetve, mindenkit beleértve, tehát az összlakosságot. Ennek fényébe nézzük az egyedi adatokat egy főre vetítve.

Élelmiszer fogyasztás: 1fő/év            = 0,451 tonna

Vízfelhasználás: 1fő/év                                 = 45,62 m3/év

Kommunális hulladék: 1fő/év                       = 0,36 tonna/év

Áramfogyasztás: 1fő/év                                = 2163 kWh/év

Gázfogyasztás: 1fő/év                                   = 1129 m3/év

Ezekkel a paraméterekkel az alábbi fogyasztási növekedés mutatható ki. Azt hiszem az adatok önmagukért beszélnek. Csak egy megjegyzés. A kommunális, azaz vegyes hulladék a háztartásokban keletkezett szemét. Szemét, hulladék. Mit takarnak ezek a kifejezések? A köztudatban az a szemét, amit bedobunk a kukába. Most egy kicsit bővebben is megnézzük ezt a témakört. Nagyon sokféle szemét, hulladék van: élelmiszerhulladék, építési hulladék, elektronikai hulladék, veszélyes hulladék, folyami hulladék, folyékony hulladék, /szennyvíz/. Ezeken kívül az egyes fajtái, úgymint háztartási, műanyag, papír, üveg, fém hulladék.  A szemetelés a rend ellen való cselekvés. Ameddig az ember által létrehozott hulladék csak szerves volt és kis mennyiségű, nem okozott gondot. Mihelyt az ember városi körülmények közé került, és szervetlen hulladékokat is „termelt”, azóta gond a hulladék. A feltüntetett adatok, és az összehasonlítás igen érdekes. Még valami fontos: az értékek egyformán lettek megadva 1927, illetve 2020-ra, azon egyszerű oknál fogva, hogy egyáltalán nem tudni az akkori fogyasztási adatokat. Így ez csak egy érzékeltetés a népesség növekedése alapján, a fogyasztás arányos növekedését mutatva.   

Egyre inkább kerül a híradások közé az a kifejezés, hogy a túlfogyasztás napja. Ez azt a napot hivatott jelölni, amit a mostani népességgel bíró Föld lakosságának igénye támaszt a természeti források felé. Azaz, melyik az az időpont, amikor már többet fogyasztott az emberiség, mint amire szüksége lenne. Ezt azért említem, mert látható, hogy milyen nagyfokú a természeti forrásaink iránti igény. Ez az idő előrehaladtával egyre inkább növekedni fog. Hogy mit lehet tenni? Érdekes és bonyolult kérdés. A válasz nem egyszerű. Nagyon oda kell figyelni, mert a természetben minden összefügg mindennel. Látszólag egy kiegyensúlyozott bolygón éljük mindennapjainkat, de egyre inkább be kell látni, hogy a Föld állapotmegőrző képessége, és tartalékai is végesek. Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,7 Földre lenne szükségünk. Ezt az információt lehet olvasni nagyon sok helyen. Talán nagyon bonyolult ennek az időpontnak a kiszámítása, vagy túl egyszerű, túl sok tényező szerepel benne, vagy túl kevés, a lényeg, hogy érdekes az eredmény.  Az európai túlfogyasztás napja 2019-ben május 10-én jött el, Magyarországon pedig június 14-én. Mit jelent ez? Röviden annyit, hogy hat hónappal nem tudunk mit kezdeni, illetve a jövő terhére van írva, a jövő évtől vesszük el. Az világos, hogy a Föld lakosságának fenntartásához nagyon sok minden kell. Mindent a Föld biztosít az életben maradáshoz. Külső forrás nincs. Azt hiszem, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nagyon vigyázzunk Földünkre, hiszen ez az otthonunk. Ha tönkretesszük az egy végzetes állapotot jelent, mert azzal magunkat tesszük tönkre.

2020.05.03.

Földcsuszamlás 

Sajnos az egyre gyakrabban előforduló, és aránylag kis területeket érintő földcsuszamlások okozhatnak földrengést is. Csak gondoljunk bele. Néha egész hegyoldalak omolhatnak le, csúszhatnak egy völgybe. Ha még azt is hozzávesszük, hogy ezek a hatalmas földdarabok teljesen át vannak itatva vízzel, sőt ha még komoly sziklákat is tudnak magukkal sodorni, akkor elképzelhető, hogy rengést idéznek elő. Egy ilyen omlás alkalmával több tízezer tonna földréteg is mozgásban lehet. Arról ne is beszéljünk, hogyha olyan helyen alakul ki, ahol a szintkülönbség jelentős. Képzeljünk el egy ekkora föld- és sziklatömeget becsapódni úgy száz, kétszáz, vagy esetleg mélyebb területre. Ha kipróbálja valaki, hogy mondjuk tíz kiló súlyt derék magasságból leejt maga mellé, érezhető a talaj rengése. Ez csak ennyi, de több ezer, több tízezer tonnáról van szó. Nem elképzelhetetlen, hogy ilyen előforduljon olyan helyen, ahol ezek a feltételek adottak. Ez valami hasonló, mint a lavina, csak föld és szikla keveréke, és nem csúszik, hanem zuhan, azaz, egyszerűen leválik a hegy oldaláról. Méterek, esetleg száz métereket zuhanva. Komoly természeti károkat is okozhatnak. Patakok, kisebb folyók vizét is eltudják terelni, ami lakott területeket is veszélyeztethet.

Nem beszélve a félelemről, mely kialakul az emberekben, hiszen olyan helyen él, ahol ez előfordulhat. Mindez összefügg azzal, hogy vigyázzunk környezetünkre, nemcsak szűk, hanem még tágabb viszonylatban is.

2020.05.01.

Valami egészen furcsa

Olvasmányaim során egy érdekes, sőt, nagyon érdekes és megdöbbentő adatot találtam. Azt tudtam, hogy a szarvasmarhák által termelt tej mennyisége a tenyésztés során jelentősen megnőtt. Vannak kimondottan tejelő szarvasmarhák, melyeket kimondottan erre tenyésztettek ki. Az viszont már igen meglepő, hogy egy oktatási anyagban olyan szám szerepel, amely fel nem fogható. Íme.

„Azokban az országokban, ahol a népesség gyorsan növekszik, szükség van az élelemtermelés gyors növelésére is. A mezőgazdasági termelés növelés két úton is megvalósítható: ha a meglévő területen alkalmazunk olyan technikákat, berendezéseket, fajtákat, amikkel magasabb termés érhető el, ezt nevezik a mezőgazdaság intenzív növekedésének. A másik lehetőség, hogy az addigi módszerekkel nagyobb területen termelünk, ezt extenzív növekedésnek hívják. Könnyen belátható, hogy az intenzív mezőgazdaság sokkal költségigényesebb, mint az extenzív. Európában, ahol már nem nagyon vannak a művelésbe bevonható területek, csak az intenzív fejlesztésnek van esélye, ennek legjobb példáit Hollandiában és Dániában láthatjuk. A holland tehenek tejhozamát szemlélteti a mellékelt táblázat”.

év

napi tejhozam (kg)

1995

7 508

2000

8 418

2003

8 737

2004

8 788

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: termtud.akg.hu/okt/9/valtozo/6elsivat.htm

Ha ránézünk a táblázatra, valami egészen elképesztő adattal találkozunk. Én többször is átnéztem, mert nem akartam elhinni, illetve azon gondolkodtam, vajon jól tudom-e értelmezni. Ugyanis a táblázatban az szerepel, hogy egy nap egy tehén 8 788 kg tejet ad. Ismét a kérdés. Vajon jól értelmezem? Az utalás egy nap, egy tehénre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy 87,8 hektoliter tejet ad egy szarvasmarha, naponta. Egy liter tej 1 030 gramm, azaz, 1,03 kg. A liter, és súly átszámítása itt nem okoz akkora különbséget, hogy jelentősen befolyásolná az eredményt. Még egy érdekesség. Ez 8,7 köbméter tej naponta. Miről beszélünk?

TWIN-B.DAIRY AEROSTÁR LYNN (VG-87)
365 nap-28550 kg tej-3,4% zsír-984 kg tejzsír-3,1% fehérje-888 kg fehérje

A 305 napos tejtermelése átlagosan 5991 kg tej 4,53% zsír és 3,53% fehérje tartalommal.

Forrás: Agronapló Országos Mezőgazdasági Szakfolyóirat 2014.01.06. Oldalszám: 109

Hát nem érdekes? Ilyen hatalmas különbség nem lehet. Az is érdekes, hogy ezt hosszú időn keresztül senki nem vette észre, és még a mai napig sem korrigálták ezt a hibát.

Több hírforrásból származó adatok összehasonlítása alapján a táblázatban feltüntetett értékek éves tejhozamot takarnak, tehát a feltüntetett értékek nem fedik a valóságot.

Forrás: a szerző

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.