Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek, furcsaságok

2020.02.20.

Milyen formában jut el hozzánk bizonyos információ

Elég érdekes hírrel találkoztam minap. A témája ugyanaz, a tartalma szintén, mégis óriási hiba, illetve tévedés van benne. Ebből is látszik, hogy senki nem törődik azzal, hogy mi kerül ki néhány újságíró tollából, ha egyáltalán ő írta. De nézzük a hírt.

Az egyik:

Cím: „Mi történne, ha a Föld összes jégtakarója elolvadna?”

A cikk megjelenésének időpontja: 2014. január 02. Tranquillius

„A National Geographic szerint az olvadás következtében bekövetkező tengerszint-emelkedés 65,84 méter (216 láb) lenne. Mielőtt valaki megkérdőjelezné az adatok pontosságát, az Általános természetföldrajz tankönyvben (szerk. Borsy Z. 1998.) Flint 1972-es kutatásaira hivatkozva 60 méteres tengerszint-emelkedés olvasható, csak az antarktiszi jégtömeg elolvadásával számolva.”

Forrás: PANGEA, minden ami földtudomány

A másik:

Cím: „Megmutatjuk, mi fog történni, ha a Föld összes jege elolvad.”

A cikk megjelenésének időpontja: 2019.04.23.

„2015-ben a NASA azt találta, hogy a tengerek szintje a vártnál gyorsabb ütemben emelkedik. Animáción mutatták meg, milyen hatással lesz ez a földrészek arculatára. Az űrügynökség számításai szerint, ha a jelenlegi trend folytatódik, és az összes gleccser, és poláris jégsapka elolvad, a tengerszint-emelkedés az elkövetkezendő évtizedekben elérheti a 65,8 centimétert is, aminek katasztrofális következményei lesznek.”

Forrás: Origo

A számunkra fontos szövegrészeket idéztem. Aztán láss csodát, mennyire megváltozott ugyanannak a hírnek a lényege öt év távlatában. Talán nem kell külön felhívni a figyelmet, de mégis megteszem. Az első cikkben 65,84 méter tengerszint emelkedést említenek, míg a másikban 65,8 centimétert. A két érték között pontosan tízszeres különbség van. Bizony nagyon nem mindegy, hogy mennyi. A szomorú az, hogy ilyen, és ehhez hasonló anyagokkal egyre sűrűbben lehet találkozni. Ezt nem ellenőrzi senki? A valódiság nem érdekes? Miért van ez? Az első kérdésre úgy vélem megvan a válasz. Igen, nem ellenőrzi senki, hogy mi a leadott anyag tartalma. Nem azért, mert megbízik az íróban, hanem azért, mert nem érdekli. A fontos, hogy ki legyen töltve anyaggal az adott rész. Nem tudok másra gondolni. A másik kérdésre az a válaszom, hogy senkit nem érdekel a valódiság, a pontosság, a korrekt tájékoztatás. Nem ezt a világot éljük. A közzétevő az okos, a jól tájékozott, a hiteles. Talán ezekkel lehetne jellemezni ezt a területet. A régi valódi igazmondás ma már nem jellemző. Ez viszont azt eredményezi, hogy esetleg mások is ezekre a hírekre hivatkoznak, és ezekből komoly konfliktusok kerekedhetnek.

Ez persze ma már minden területre érvényes. Mindenhol találkozhatunk ilyen híranyagokkal, melyek nem a valóságot tükrözik. Alapvetően itt van komoly probléma, mert az embereket bizonytalanságban tartják, annak révén, hogy nem tudják eldönteni mi az igaz, vagy inkább, mi közelíti meg inkább a valóságot. Van még valami. A cikkekért pénzt kapnak. Innentől kezdve sok jelentősége nincs a hitelességnek. Általában megjelölés nélkül, csak egy adott háttér megtalálásával olvashatjuk ezeket a híreket. Lehetőség sincs arra, hogy ennek valóság tartalmát kritizáljuk. Mert lehetne. Hova, kinek küldjünk véleményt? Ezzel senki nem törődik. Nem is ez a cél. Ez egy sokadik dolog. Olvasd azt, amit írunk, és elégedjél meg vele, pont. Hangsúlyozom, senkit nem érdekel a tartalom. Szenzáció, vagy ahhoz közeli legyen a hír. Ez eladható.    

2020.02.06.

A hírek valódisága

Sajnos azt kell mondani, hogy a címben szereplő kijelentésre nem igazán figyelnek oda. Egyáltalán nem fontos, hogy annak a hírnek milyen a valóság alapja. A lénye, hogy újdonságnak tűnjön, új hírként jelenjen meg, és elüssön minden más híranyagtól. Ez a lényeg. Vannak olyan hangzatos címek, melyek mögött semmiféle arra utaló leírás nincs. Nincs semmilyen értéke olyan értelemben, hogy az emberek tudatosan odafigyeljenek rá. Ami még rosszabb, hogy kétértelműsítik a híranyagokat. Egyáltalán nem jelentkezik a korrektség ezekben az anyagokban. Csak néhány példa. Korábban leszerelték a szélerőműveket Hollandiában. Ez hírként úgy jelent meg, hogy lám, már abban az adott országban sem kifizetődő a szélerőművek telepítése, üzemeltetése. Aztán jött a meglepetés. Azért szerelték le a korábban telepített szélgenerátorokat, hogy helyettük nagyobbakat építsenek. Na, ezt már nem írta meg senki. Ez nem hír. El van felejtve. Senkit nem érdekel a további esemény. Az emberek elolvassák, és azt rögzítik, hogy leszerelik a szélerőműveket, mert nem jók. Lecsupaszítva erről van szó. Ugyanis a további esemény már nem érdekes. Vagy.  Elhangzott egy természetfilmben, hogy 900 méter mélyen 900 bar nyomás van, azaz, 900 atmoszféra köznapi nyelven. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy a tengerekben lefelé haladva tíz méterenként növekszik a nyomás egy atmoszférával. Tehát 900 méteres mélységben 90 atmoszféra a nyomás és nem 900. Hatalmas különbség. Talán érdemes lenne odafigyelni arra, hogy milyen értékek hangzanak el olyan műsorban, amit nagyon sokan kedvelnek, és nagyon sokan néznek. Ha az rögzül valakiben, amit hallott, akkor nagyon félre lesz tájékoztatva. Egy esetleges beszélgetés kapcsán érdekes véleménykülönbség is kialakulhat emiatt. Vagy. Egyre többet hallani a globális felmelegedésből fakadó sarki jégsapkák olvadásáról. Jött egy érdekes hír, nem szeretnék a számokba bonyolódni, csak annyit, hogy olyan tengerszint emelkedést határoztak meg, megjegyzem két híranyag között, ami nagyságrendileg nem stimmelt. Nem is a nagysága a lényeg, hanem a nagyságrendi különbség. Ez azért már jelentős. Mivel megjelent, senki nem figyelt arra, hogy ez lehetetlen. Csak érzékeltetve. Az egyik hír 68,2 centiméteres magasságról, a másik 68,2 méteres magasságról szólt. Hát nagyon nem mindegy. Vannak ilyen híranyagok, de az a baj, hogy ezt senki nem ellenőrzi. Én is részese voltam elég sokáig az írott anyagok világának, de ilyen soha nem fordult elő. Több ellenőrzésen is átesett egy cikk, amíg nyomdába került. Ma már úgy látszik, ennek semmiféle kontrollja nincs. Valaki valamit ír valamiről, és leközlik. Hogy aztán az mennyire valós, vagy sem, az már senkit nem érdekel. Lényeg, hogy hír legyen, kitöltse az oldalt. Ez korábban komoly kérdés volt, hogy valóban igaz hírt közöltünk-e. Hamar kiderült, és akkor elmarasztalták a szerkesztőséget. Ma már nem is lehet nyomon követni a hír eredetét, és azt sem, hogy ki írta. A tartalom terén annyit lehet mondani, hogy sok esetben a tartalom nagyon messze áll a valóságtól. Ennek nagyon nagy kára van, mert az embereket félretájékoztatják.

Olyan információk birtokába jutnak ilyen valótlan híreken keresztül, amik alkalom adtán rossz irányba terelnek dolgokat, eseményeket, történéseket, amelyek esetleg újabb szálat indítanak el, de immár helytelen irányba. Az eredmény, az átláthatatlan és követhetetlen hírből komoly konfliktus. Persze felelős nincs, ahogy ezt megszokhattuk. Vajon jó ez így? Hát persze, hogy nem. A sajnálatos dolog az, hogy ez senkit nem érdekel. Az emberek olvasnak, megpróbálnak tájékozódni. Ilyen torz anyagokkal tűzdelt újságokban, portálokban nem lehet hinni. Még sajnálatosabb, hogy az emberek ezt olvassák, mert ez a modern világ hírforrása. Szinte semminek nem néznek utána, tehát elfogadják az álhíreket. Sok esetben valamiről felkapják, hogy valótlant állít. Ma már senki nem tudja, hogy mi az igazság. Az emberiség hazugságban él. Szomorú, de így van. Jó lenne ezen változtatni, addig, amíg lehet. Vagy már nem lehet, vagy már nincs is rá igény?     

2020.02.03.

Földrengések alakulása

Egyre többet hallani az egyes nagy kéreglemezek tektonikai mozgásáról, azok különböző sebességéről. Vannak, melyek néhány centimétert, de vannak olyanok, melyek több centimétert is elmozdulnak egy év alatt. Sokan gondolhatják, hogy hát ez nem valami sok. Viszont gondoljunk bele egy egyszerű dologba. Ha egy kis fagallyat próbálok eltörni, akkor egy darabig ellenáll az erőnek, de egy ponton hirtelen eltörik. A földlemezek mozgása alkalmával ugyanez történik. A lágyabb és keményebb lemezek gyűrik egymást, míg egy idő után az egyik „elpattan”. Ekkor keletkezik a föld rengése, melynek közvetítő közege maga a föld, a talaj. A földrengések leggyakoribb helyei a kőzetlemezek találkozási pontjai mentén vannak. Van természetes és mesterséges földrengés. A mesterséges rengések az egyes robbantások, illetve az irányított minirengések, melyekkel a föld belső szerkezetét tanulmányozzák. Világszerte és naponta igen nagy számú földrengés alakul ki, de ezek szerencsére annyira kis mértékűek, hogy csak műszerekkel lehet kimutatni. Azt viszont közli velünk a Föld, hogy igen nagy erők munkálkodnak a felszín alatt. Van aránylag kis mélységű, de akad nagy mélységben kipattanó rengés. A földrengés erősségét egy skálán mérik 0-tól 10-ig. Ez a Richter- skála. Az előrejelzések tekintetében elég nagy a „szórás”. Nem lehet megmondani mikor és hol fog kipattanni egy rengés. Elég jól megközelítő adatállomány és tudományos megfigyelés van ahhoz, hogy meghatározzanak egy rengést, de a pontossága nagyon tág. Statisztikák vannak, ezekből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Ahogy említettem a rengések főleg a kéreglemezek találkozási pontjainál alakulnak ki. Hazánk talaja főleg homokos szerkezetű, így kőzetfeszültség nem igazán alakul ki, de azért rengések előfordulnak. Sőt! Néhány alkalommal még jelentősnek mondható földrengés is kialakulhat, és ki is alakult. Hazánk területén évente átlagosan 100-120 kisebb, úgy 2,5 magnitúdójú földmozgás alakul ki. Ezek nagy része nem érzékelhető az emberek részéről.

A földrengések gyakorisága

Jellemző

Erőssége /magnitúdóban/

Éves átlagos előfordulása

Nagy földrengés

8 és nagyobb

1

Jelentős földrengés

7-7,9

18

Erős földrengés

6-6,9

120

Közepes földrengés

5-5,9

800

Kis földrengés

4-4,9

6200 /becslés/

Gyenge földrengés

3-3,9

49 000 /becslés/

Nagyon csekély földrengés

2,0-3,0

naponta 1 000

 

1,0-2,0

naponta 8 000

 

Látható, hogy sajnos, de vannak igen nagy erejű földrengések, amelyek már nagy károkat okoznak. Az ábrán látható, hogy mennyire mozgalmas Földünk belseje. A természet alakul, formálódik, állandó mozgásban van.

Vannak érdekes adatok, melyek azt igazolják, hogy azért a tektonikus mozgás mindenhol jelen van. Hol kisebb, kevesebb formában, van ahol nagyobb mértékben. A kéreglemezek állandóan mozgásban vannak és vándorolnak. A különböző lemezek, melyeknek száma 15, nagyságuk nagyon is eltérő. Mozgásuk iránya és azok sebessége szintén változó. Vannak lemezek, amelyek lassabban, vannak olyanok, melyek aránylag gyorsabban mozognak.  A legaktívabb területek Kamcsatkától Indonéziáig, valamint a Sziklás-hegység vonulata, az Andokon át a Tűzföldig.

Néhány érdekes adat hazánk földrengései közül.

 

 

Nagyobb rengések Magyarországon

Év

Hely

Erősség

456. szeptember 7.

Szombathely

6,1

1763. június 28.

Komárom

6,3

1810. január 14.

Mór

5,4

1911. július 8.

Kecskemét

5,6

1925. január 31.

Eger

5

1956. január 12.

Dunaharaszti

5,6

1985. augusztus 15.

Berhida

4,9

2011. január 29.

Oroszlány

4,7

2013. április 23.

Erdőtelek

4,7

2013. június 5.

Érsekvadkert

4,2

2019. március .

Nagyatád

4

 

Az emberek által érezhető rengések

Év

Előfordulás

1980-as évek

4

1990-1999-ig

15

2000-2009-ig

45

2010-2019-ig

51

 

2020.01.25.

Furcsa zajok

Biztos mindenki találkozott már olyan hírrel, ami arról számol be, hogy furcsa, szinte földön kívüli hangokat lehet hallani. Bár magam is meghallgattam egy jó párat, valahogy próbálok ésszerű magyarázatot találni erre a jelenségre. Elég sok minden lehetséges. Főleg akkor, ha nem folyamatos hangról van szó. Ekkor szóba kerülhet földcsuszamlás, lavina, erős szél, tengerhullámzás, távoli vihar. Ezek közül talán mind olyan, amelyik nem rendelkezik akkora hanghatással, ami azt eredményezi, hogy nagy területen lehessen hallani. De vajon tényleg, mekkora ez a terület? Ha egy bizonyos régióban hallani, mert összhatást még nem észleltek, akkor elképzelhetőek a felsorolt események okozta furcsa hangok. A felső légkörben zajló igen nagy viharok okozta mennydörgés, morajlás hangja néha több tíz kilométerre is elhallatszik. Van két olyan dolog, amely ezeken a természeti jelenségek okozta hanghatások fölé emelkedik. Az egyik a kéreglemezek mozgása során keletkező hang. Többen állították azt, hogy ezek a hangok szinte mindenhonnan jönnek, még a föld alól is. Talán ezeknek a lemezeknek a súrlódása okozza ezt a zajt. Azért nem állandó, mert két vagy több keményebb kőzetréteg csak esetleg néhány percig van abban a helyzetben, hogy ilyen hangot hallasson, hiszen valamelyik elcsúszik a másik alatt, fölött. Ha ezek nem túl mélyen találkoznak a felszín alatt, akkor elképzelhető az ilyen hanghatás. Talán ezért is érezni, hogy szinte még a talaj alól is jön. Egy érdekes gyerekkori élmény ezzel kapcsolatban. A Duna mellett nőttem föl, és a nyarakat a víz mellet töltöttük. Volt egy érdekes játékunk. Két kavicsot vettünk a kezünkbe, lemerültünk a víz alá, és „morzéztunk”. Na, ez túlzás, csak az volt a lényege, hogy a kavicsokat összeütöttük a víz alatt. A másikunknak azt kellett kitalálni, hányszor hallott hangot. Két kis kavicsról volt szó, a távolság pedig sok esetben néhány méter is lehetett. Valahogy, ha elképzeljük a természet „két kavicsos módszerét”, akkor el lehet képzelni ennek hanghatását, mely a levegőben is terjedt. Aztán a másik ilyen jelenség lehet, a sarkvidéki fagyos területek kiolvadása. Hogy jön ez ide? Egyszerűen úgy, hogy a fagyott talaj alatt felgyülemlett metán gáz az olvadás miatt a felszínre tör, és ezzel együtt hatalmas robbanásszerű hanghatást hoz létre. Ez lehet nemcsak egyszeri jelenség, hanem egy folyamat, mely eltart egy darabig. Tudvalevő, hogy az ilyen területeken a befagyott tavak jege alatt metángáz gyűlik össze, melyet meg lehet gyújtani.

Képzeljük el, ha ez szárazföldön történik, és a talajt löki fel hatalmas erővel, szinte pillanatok alatt. Robbanásszerű hanghatás következhet be. Ennek hangja nagyon messzire elhallatszik. Minden, a mi súrlódik, valamilyen hangot ad ki. Itt már csak a nagysága a lényeges. A természet hatalmas erői ilyet is produkálhatnak.

2020.01.20.

Rágcsálók

Ahogy korábban már említettem, a természetben minden összefügg mindennel. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy vajon mi köze lehet a hőmérsékletnek a rágcsálókhoz? Nagyon egyszerű. Először nézzük meg, melyek ezek a rágcsálók. A mezei pocok: hazánkban az erdők kivételével mindenütt megtalálható. Nyílt területen szántókon, réteken él. Föld alatt élő állatka, ahol hosszú járatokat ás, és fűvel béleli ki. Téli álmot nem alszik. Minden szántóföldi növényben kárt tesz. Egy évben 10-szer ellik, és 8-12kölyke születik.  Ebből is látni, hogy hihetetlen szapora állat. A hörcsög: szintén megtalálható a hazai mezőgazdasági területeken. Mezőgazdasági kártétele jelentős. Évente kétszer-háromszor szaporodik, 4-16 kölyköt hoz világra. A házi egér: hazánkban mindenütt megtalálható. Réteken tanyáznak, magvakat, gabonát és emberi élelmiszert esznek. Szintén roppant szapora. Évente ötször, de akár többször is ellik, 8-10 utódot hoz világra. A patkány: hazánkban szintén megtalálható. Mindenevő, de inkább magokat és más növényi terményeket eszik. Két szaporodási időszaka van, és általában 3-10 kölyök születik.  Az egér és a patkány is veszélyes lehet az emberre, hiszen ürülékében betegségeket okozó csírák tenyésznek. A korai időszakokban járványok terjesztésében is szerepük volt. Az egér is és a patkány is előszeretettel tartózkodik az ember lakta területeken. Csatornákban, tereken, elhanyagolt részeken hamar megtelepednek. A témát érintve a fontos kis rágcsáló a pocok és a hörcsög. Mivel mindkettőnek alapvető életterei a mezőgazdasági területek, így itt okozzák a legnagyobb pusztítást.

A hőmérséklet emelkedésével nő az aszály, csökken a talaj nedvesség tartalma. Ez a talajtani tulajdonság igen kedvez ezeknek a rágcsálóknak. Máris megvan az összefüggés a rágcsálók és a hőmérséklet között. Ugyanis ezek az állatkák a száraz viszonyokat szeretik, az aszály pedig kedvező, ideális életfeltételeket biztosít a számukra. Sajnos elterjedésük már komoly, mérhető károkat okozott a mezőgazdaságnak. 

2020.01.16.

Jövőkép

Az Univerzum létrejöttét követően kialakult a Föld nevű bolygó. Csodálatos egy alkotás, mely a legtökéletesebb űrhajó. Több mint hét milliárd embert szállít, lát el, tart életben. Tengerei, óceánjai, változatos szárazföldjei azt a célt szolgálják, amióta az ember megjelent a felszínén, hogy kiszolgálja a vele együtt utazókat. Nem kis feladat, annak fényében, hogy amióta ez a kapcsolat létrejött, folyamatos kizsákmányolás vette kezdetét. Sokan mondhatnák most rögtön, hát azért van. Ez tökéletesen igaz, csak az a nem mindegy, hogy hogyan. A természettel, a környezettel összhangban, vagy éppen ellene. A létfenntartáshoz nagyon sok mindenre szükség van az embernek. Nem szeretném felsorolni az egyes területeket, amit igénybe veszünk. Vajon kellőképpen átgondolva aknázzuk ki bolygónk adta lehetőségeket? Ez már fogós kérdés. Az idő előrehaladtával egyre több ember veszi igénybe Földünk természeti kincseit. Sajnos mondhatni, hogy sok esetben a mohóság, a gazdagodás vágya túlhalad sok korláton és határon. Meddig lehet ezt végezni? Mikor fog jelezni a Föld, hogy kezdek kimerülni, kezdek elhasználódni, frissítésre van szükségem. Szerintem már korábban is szükséges lett volna a „frissítés”, de most értünk el oda, hogy jelzések érkeznek felénk. Komoly intelmek. Tapasztalhatjuk most már szinte minden nap. Sok helyről, sokféleképpen érkeznek ezek a jelek. A tengerekből, az óceánokból, a szárazföldekről, a légkörből. Mindenhonnan kapjuk a figyelmeztetést. Az ember addig tartózkodik egy helyen, amíg az adott területet ki nem aknázza maximálisan. Amikor ez bekövetkezik, egyszerűen tovább áll, és elkezdi ugyanazt máshol. Így haladva egyre közelebb kerül ahhoz, hogy nem lesz mit kiaknázni. Őrült technikai, technológiai időskálán halad az ember. Egyre többet, egyre modernebbet alkot, illetve semmisít meg. Nagyon nagyok az igények. Az a képzeletbeli szál hamar elszakadhat. Vajon ez mikor válik teljesen világossá? Minek kell történnie, hogy belátással kezelje az ember a környezetét? Mert most belátás nélkül rabolja a természetet. Ez visszaüt egy idő után. A legutóbbi, mondhatni 30 év hihetetlen előrehaladást eredményezett. Az emberek egy része lehet azt mondani, kellemesen éldegél, míg nagyon sokan ezt nem mondhatják el magukról. A népvándorlás elindult. Olyan helyekről vándorolnak el emberek milliói, ahol már a Föld által küldött jelzések konkrétummá váltak. Lakhatatlan, az életfeltételek teljes hiánya alakult ki ezeken a területeken. Ezt visszaállítani roppant nehéz, sőt sok esetben  lehetetlen. A természet visszaveszi, ami az övé, viszont az állapota visszaállításához sok, nagyon sok idő kell, ha még képes rá. A vándorlás okozta népesség növekedés még inkább ráhatással van egy adott környezetre, amit nagyon rövid idő alatt az emberek felélnek. Vajon mi lehet ennek a vége? Ötletek vannak, de megjósolni nagyon nehéz. A megmaradáshoz erőszakra lesz szükség az egyre kevesebb létfenntartáshoz szükséges javakból. Őrült hiány lép fel minden területen. Józan ésszel ez már nem kezelhető. A tárgyalásos megoldásokat el lehet felejteni. Az ember alapból uralkodó jellemet képvisel. Ez még inkább előtérbe fog kerülni.

Vajon az ember ebben a szorult helyzetben felül tud kerekedni azon, hogy csak összefogva lehet megvédeni a közös érdekeket? Azokat az érdekeket, melyek a túlélést biztosítják. Igen, nem nagyzolok. A túlélés a tét. Az emberiség jövője a tét. Van rá esély, hogy megvalósuljon a tökéletes összefogás, mert erre van szükség. Hát ebben nem vagyok teljesen meggyőződve, annak ellenére, hogy a Föld jövője, és az emberek jövője forog kockán.    

2020.01.06.

Talajromlás

Sajnos ez a jelenség is hozzátartozik szorosan a klímaváltozás negatív hatásai közé. Ma már a földterületek több mint 75 százalékát érinti a talajromlás. Mi okoz talajromlást, és mi a jelentősége? Három olyan környezeti tényező van, ami jelentősen befolyásolja a jó minőségű termőtalaj meglétét. Az egyik ilyen a vízerózió és tömörödés. Ez azt jelenti, hogy a nagy esőzések alkalmával egyre csökken a felső termőtalaj, ugyanis a víz elmossa a felső réteget. Bár nem egyszerre történik, de mégis jelentős befolyásoló tényező. Erózió akkor keletkezik, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a talaj vízelnyelő képességét.  A víz által a talaj tömörödik is. Így a talaj nem szellőzik, a víz nem tud áramolni a hajszálcsövecskéken. Milyen károkat okoz az erózió? Szervesanyag-tartalom csökkenés, tömörödés, a felső réteg eltűnése, sok esetben a növények gyökerének kimosása, stb. Nagyon fontos a talaj tápanyag ellátása.  Sajnos az előbb említett erózió is csökkenti szervesanyag-tartalom csökkenését. Ennek pótlására az egyik legmegfelelőbb lenne az állati szervesanyag-utánpótlás. A túlzott termésnövelés előtérbe helyezte a mesterséges pótlást, valamint az állatállomány jelentős csökkenése miatt egyre kevesebb helyen alkalmazzák a szerves trágyázást. Mi okozza a szervesanyag-tartalom csökkenését a talajban? A klimatikus viszonyok megváltozása az egyik legnagyobb gond. A magasabb hőmérsékleten gyorsabban bomlanak le a szerves anyagok, hamarabb kiszárad a talaj gyökerekben gazdag rétege, csökken a talajnedvesség tartalma, elindul egy sivatagosodási folyamat. Ez egyértelművé teszi a rosszabb termelékenységet, a kisebb terméshozamot. Egyre szűkül az a terület, ahol eredményesen lehet mezőgazdasági termelést folytatni. Ezt még tetőzi a talaj szikesedése. Mi ennek az oka? A szikesedés vízben oldott sók felhalmozódása a talajban. A sók feloldódnak a vízben, a hőmérséklet pedig gondoskodik, hogy a víz elpárologjon, a sók pedig ott maradnak. Fontos lenne egyre nagyobb területek öntözéses művelése.

Van egy nagyon fontos élőlény, mely igyekszik a talajt rendbe tenni. Ez nem más, mint a földigiliszta. A földigiliszták jelenléte elengedhetetlen az egészséges talajhoz: megemésztik a növényi hulladékokat, majd termékeny humuszréteget hoznak létre a földben. A talaj gazdagságát és egészségét jelzi, ha sok benne a földigiliszta. Számuk nagyon lecsökken a szántásos művelésű talajban. A legnagyobb egyedszám a direktvetésű talajban található, amikor éppen csak a felső réteget lazítják, vagy még azt sem. Jelentősége még abban áll, hogy a talajszerkezetet a megfelelő szinten tartja azáltal, hogy állandó mozgásban van. Egy talaj akkor egészséges, ha megfelelő számú földigiliszta található benne.

2019.12.30.

Egészség

Egy kicsit körülnéztem, hogy vajon ma hazánkban milyen módon alakul az emberek egészsége. Nem kellett sokáig keresgélnem. Megmondom őszintén nagyon meglepett, sőt, megdöbbentett, amit láttam. Azokat a betegség típusokat, amiket felsoroltak, és amikben szenvednek a magyar emberek, nem szeretném felsorolni. Sok van, nagyon sok. Nézzük azt a számot, amit közzé tettek. Ma kis hazánkban - ez 2017-es adat - 15 507 790 ember szenved valamilyen betegségben. Több mint 15,5 millió. Ez kegyetlenül sok. Ez azt jelenti, hogy ma hazánkban nincs egészséges ember. Ezt mutatják a számok. A valóság inkább azt mutatja, hogy vannak emberek, akiknek több betegséggel is meg kell küzdeniük. Bárhogy is nézzük, ez nagyon elkeserítő adat. A részletek mellőzése nélkül is mondhatom, hogy ezek között a betegségek között sajnos vannak nagyon komolyak is. Gondolom, nem kell ecsetelnem, hogy melyek. Ha mélyebben belegondolunk, ez a szám nem nagyon fog változni pozitív irányba. Hogy miért? Mert túl sok káros anyaggal találkozik az ember minden nap. Ez a modern kor egyik nagy hátránya. A kémiai anyagok egymásra hatása bármennyire is ismerjük a fajtánkénti tulajdonságaikat, nem ismeretesek. Túl sok vegyi anyag találkozik a szervezetünkben, és ezek együttes viselkedése nem határozható meg előre. Az eredmény látható, érzékelhető.

Ma már szinte minden rákkeltő, káros anyag. Lehet így egészségesen élni? Nem valószínű. Ezzel kapcsolatban is egy valamit nagyon hiányolok: a korrekt tájékoztatást. Szomorú, de ezt ne is várja senki, mert ilyen nem lesz. 

2019.12.23.

A sivatagok terület hódítása

Talán sokan emlékeznek még arra, hogy már korábban is volt rá példa, hogy sárga por lepte el a járműveket az utcákban. Igen, jól tudják, a szaharai homok került ide. A szél idáig hozta. Ha megnézzük a térképet, elég nagy sivatagos területeket találunk. Több mint 15 millió km2 a sivatagos terület a Földön. Ezek csak a nagyobb területek. Sajnos itt is találkozunk a pontatlanság fogalmával. Talán most tekintsünk el ettől. Miért fontos az, hogy mekkora a sivatagos terület?  Először nézzük meg, mi okozza? Legfőképpen az erdőirtások gyors üteme, mezőgazdasági termelés fokozódása, túllegeltetés, valamint a hőmérséklet emelkedése.  Az elsivatagosodás nem mai keletű. Már a 70-es évektől erőteljesen szorgalmazták, hogy valamit kellene tenni. Ez olyannyira sikerült, hogy több kis tó is eltűnt, valamint egy igen nagy vízfelület szinte teljesen megsemmisült. Ez az Aral-tó. Ma már csak nyomai vannak a régi felületének. Ilyen veszély fenyegeti a Csád-tavat is. Hazánkban a Homokhátság már félsivataggá lett nyilvánítva. 

A sivatagos területek elősegítik a szálló por mennyiségét a levegőben. Sajnos jó néhány esetben az emberek megélhetését is veszélyeztetik, sőt, tömeges elvándorlást is eredményeznek. Aszályt, vízhiányt, termőföld hiányt, erdőhiányt okoznak. Azt kell mondani, hogy a melegedéssel együtt a sivatagok is egyre nagyobb ütemben fognak terjeszkedni.

2019.12.19.

Az információk időrendisége

Gondolom, nemcsak én találkozom azzal a jelenséggel, hogy korábbi, sőt, sok esetben fontos kérdésekben jóval korábbi információkat, adatokat közölnek. Ez több dolog miatt is rossz. Nem kap az ember aktuális, korrekt tájékoztatást, másfelől bizonytalanság merül fel. Ezek a hiányosságok főleg akkor jelentősek, amikor az embereket érintő dolgokról van szó.  Vajon miért van ez? Ugyanis ez bizonytalanságot szül, és a nem kellő tájékozottság sok esetben komoly gondot is. Több esetben is a hírek kapcsán utalnak arra, hogy tájékozódjanak az interneten. Igen, ez nagyon jó dolog, mert nagy tömegeket lehet elérni aránylag rövid idő alatt. Viszont mi van akkor, ha történetesen régi adatokat, információkat olvasnak az emberek? Azok sem kapnak megfelelő tájékoztatást, akik napi szinten szeretnének jelen lenni a történésekben, eseményekben. Az is megfigyelhető, főleg tudományos írások alkalmával, hogy ott aztán jelentős eltérések is tapasztalhatók az adatokban. Aztán az átlag. Ez egyáltalán nem jó olyan kérdésekben, amik egyre jobban érintik az embereket, most már napi szinten. Felmerülhet a kérdés: vajon véletlenszerű ez a dolog, vagy céltudatos annak érdekében, hogy ne legyenek konkrétumok? Ha vannak, akkor más gondolkodásmód is kerekedik. Vagy ez nem jó?  Ne legyenek az emberek tájékozottak? Sajnos az a helyzet, hogy sok minden előfordulhat.

Ma már nagyon nehéz kiszűrni a valós és álságos dolgokat. Erre szinte minden nap találhatunk példákat. Az emberek viselkedése sok kívánnivalót hagy maga után. Talán érdemes lenne egy korrekt utat járni hazugságok nélkül.

2019.12.14.

A talaj igénybevétele

Azzal, hogy a hőmérséklet emelkedik, komolyan veszélyezteti a mezőgazdasági termőterületeket. Milyen veszélyek leselkednek a talajokra? /A teljesség igénye nélkül/

  • Talajerózió
  • A talaj tápanyag vesztesége
  • A talaj nedvessége
  • A talaj biológiai sokféleségének elvesztése
  • A talaj pH értékének megváltozása

Sajnos egyre többet hallani és látni, hogy szerte a nagyvilágban komoly földcsuszamlások történnek. Ez éppen a lokálisan leeső nagy mennyiségű csapadéknak tudható be. A talaj teljesen átázik, és nem képes megtartani a nagy sújt. A földcsuszamlás sok helyen komoly károkat is okoz. Nemcsak emberekben, épületekben, hanem termőterületeken is. Az esőzések alkalmával a víz kimossa a tápanyagokat a földből, ezzel egyrészt jótékony dolgot tesz, hiszen a növények gyökerei így tudják felszívni a szükséges anyagokat. Ha a tápanyag veszteség túllép egy határon, a talaj nem termőképes. Meddővé válik. Ha már csapadék. A talaj nedvességtartalma nagyon fontos. Szorosan összefügg a talaj szerkezetével, annak tömörségével. Tudjuk, hogy a talajt lazítani kell minden tavasszal, egyrészt azért, hogy a növények gyökerei könnyebben tudjanak nőni, másrészt hogy a talaj megfelelő vízmennyiséget tudjon felvenni és tárolni. Kényes egy valami a talaj, mert roppant érzékeny a savasságra, lúgosságra. Ha megfelelő szinten van tartva, akkor tökéletesen működik, és ellátja funkcióját. Talán az egyik legfontosabb dolog még a talajban a biológiai sokszínűség.

Ennek talán legfontosabb résztvevője a közönséges földigiliszta. Mit tesz a talajjal ez a kis lény? Többet, mint sokan gondolnák. Mozgásával levegőzteti, lazítja a talajt. Növelik a növényi tápanyagok mennyiségét. A földigiliszták munkája fontos szerepet játszik a talaj megfelelő szerkezetének kialakításában. Ez csak néhány dolog, ami veszélyezteti a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket, ha ezek megváltoznak.

2019.12.11.

Talajromlás

Lehet, hogy furcsa ez a kifejezés. Vajon mit takar? Egyszerűen azt, hogy az éghajlat változás miatt elindult egy folyamat, mely a talaj több tulajdonságát is megváltoztatta, vagy meg fogja változtatni. Melyek ezek? A talaj kiszáradása, a talajnedvesség elvesztése, a tápanyag tartalom elvesztése, a sivatagosodás térhódítása. A mezőgazdasági terményeknek megvan a maguk fejlődési folyamata. Minden növény a megfelelő talajban képes jó termést hozni. Bármelyik felsorolt hiánya a növény károsodásához vezet. A talaj megfelelő lazaságát fenntartó gyűrűsférgek eltűnnek, mert számukra nem megfelelő a közeg. Ezek nélkül az állatkák nélkül nem szellőzik megfelelően a talaj. Ez fontos. A tömör talajnedvesség felfogó képessége sokkal rosszabb. Tudjuk, hogy évente nagy területek sivatagosodnak el. A népesség növekedésével a tápanyagszükséglet is megnő. Egy adott termőterületen ma már jóval több, jóval nagyobb mennyiségű terményt tudnak előállítani, mint korábban. Ez a talaj túlzott megterhelését is jelenti. Nagyon vigyázni kell a jó minőségi, és jól karbantartott termőtalajra, mert egyre kevesebb lesz belőle, az élelmiszer igény pedig egyre nagyobb. Vannak még talajpusztulást okozó tényezők. Ilyenek a talajerózió, az elsavasodás, az elszikesedés. Ezek szinte a fent felsoroltak következményei.

Fontos a talaj pH értékének fenntartása. Ez igazából a talaj oldatok mérőszáma. Kihatással van az adott növényre a talaj savassága, lúgossága, legyen az zöldségféleség, vagy gyümölcsfák. Ez is egy fontos minőségi mérce. Jó talaj nélkül nincs jó termés.

2019.12.07.

Vitaminforrás

Sajnálatos módon olyan termékeket nem fogyasztanak a mai fiatalok, de még a kisebbik korosztály sem, ami nagyon hatásos lenne. Vajon miért nem? Mert a szülők nem tanítják meg a csemetéikkel, hogy az a valami mennyire egészséges. Sőt! Már látni azt a példát is, amikor egyenesen szinte tiltott dologként állítanak be bizonyos termékeket. Ne csodálkozzanak a szülők, hogy a gyerekeik válogatósak lesznek, ezáltal kerülik az egészséges étrendet, azt esznek meg, amit jónak látnak, ezáltal gyengébbek, érzékenyebbek lesznek a külvilággal szemben. Ez azt vonja maga után, hogy tömik a vitaminokat a gyerekekbe, mert az egyszerűbb. Nem baj, ha nem eszed meg a vitamindús ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket, majd eszed, szeded a vitaminokat. Azon se csodálkozzanak, ha betegebb lesz a gyerek. Fáradékonyabb, bágyadtabb, kedvetlenebb, figyelem hiány lép fel, sőt, az immunrendszere is gyengébb lesz. Az étrend kiegészítők, táplálék kiegészítők nem helyettesítik az egészséges táplálkozást. Jó lenne, ha ez a tájékozottság a szülők részéről is elfogadásra kerülne. Sokkal nagyobb eredményeket és egészségesebb gyereket nevelhetnének, ha elmagyaráznák nekik a helyes és egészséges táplálkozás előnyeit.     

2019.12.02.

Mérési pontosság

Az ember azt hinné, hogy a technika és technológia előre fejlődésével párhuzamosan a mérési értékek pontosabbak lesznek. Valóban vannak olyan területek, ahol ez megállja a helyét. A doppingellenőrzések alkalmával ezt nagyon is kihasználják, annak ellenére, hogy etikátlan. Ugyanis akkor, amikor azt a sportteljesítményt elérték, még nem voltak olyan berendezések, amivel az esetleges tiltott szereket ki lehetett mutatni. Sőt! Az sem biztos, hogy fogyasztott doppingszert, csak a mérési technológiák annyit fejlődtek, hogy ma már az is kimutatható, ami akkor nem. Tehát szerintem igazságtalan elvenni egy sportolótól az érmét, mert utólag, és ez közel tíz évet is jelent, kimutattak valamilyen szert. Ezt az élet minden területén lehetne használni és visszaélni vele. Csak egy példa. Ha mondjuk engem valamilyen kár ér az időjárás miatt, mondjuk jégeső okozta kár, ami elverte a termést, akkor hivatkozhatok arra, hogy a meteorológusok nem jelezték a jégesőt, mert most már az elkerülhető lett volna a mostani előrejelzési rendszerrel. Most ideértünk egy fontos kérdéshez. Vajon miért van az, hogy nincs egységes előrejelzés. sok esetben 5-8 Celsius fokos eltéréseket mondanak a különböző fórumokon. Most vagy a mérési eredmények ennyire pontatlanok, vagy maga a meteorológus teszi hozzá a saját elképzelését a várható időjárásról. Sok, nagyon sok esetben egyáltalán nem egyezik az előrejelzés a valós időjárási helyzettel. Persze lehet azt mondani, hogy ilyen hibahatár lehetséges. Vajon csak itt? Ugyanis vannak helyek, ahol már 4 napos előrejelzést tudnak mondani, pontosan. A hazai előrejelzéseket figyelők most azt mondhatnák, hogy itt egy hétre előre, sőt még távolabbra tekintve is megmondják az időt. Ez igaz, csak a baj az, hogy ez találgatás, vagy igen, vagy nem. Amit én említettem a négy napról, az valós, és az úgy van.

Talán meg kellene kérdezni, vajon ott hogy csinálják? A mérés egy összehasonlítás. Egy ismert értéket hasonlítok össze egy ismeretlennel. Ez tökéletesen így van. A probléma ott kezdődik, hogy a mérési eredmények különbözőek. Hogy miért? Mert más műszerrel mérem. Felmerül a kérdés. Melyik a pontos? Ezt kérdezem azért, mert az a tapasztalat, hogy szinte minden műszer mást értéket mér ugyanabban a mérendő dologban. Konkrétan arról van szó, hogy az autó akkumulátor teljesítmény szintjét ellenőrizve, három helyen más-más értéket mértek, rövid idő alatt.  Vagy. A keréknyomás értéke más volt a gumisnál, és más volt a benzinkútnál. Vajon miért? Nem ugyanazt kellene mérni? Lehet, hogy csak én nem értem? Ebből adódik egy még érdekesebb kérdés. Vajon az etalon, a kalibrálás alapját adó eszköz nem azonos? Amin még jobban el kellene gondolkodni, hogy bizonyos szennyező anyagok mérésekor az egyik mérést végző „x” értéket mér, a másik, aki érdekelt a jó eredményben, az pedig „y” értéket. Ezeken hónapokig, évekig vitatkoznak, és hivatkoznak a mérési eredményekre, ami persze különböző. Ismét a kérdés. Vajon miért? Közben az emberek, a természet károsodik. Na, ez az igazi nagy baj.    

2019.11.30.

Természeti katasztrófák, vándorlás

Talán furcsa a cím, de sajnos azt kell mondani, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valamilyen oknál fogva akárcsak a népvándorlás idején, elindulnak az emberek egy más világ felé. Akkor az élelem, a területszerzés, más népek hódítása elől, belső viszályok, más népekkel való konfliktusok, háborúk, stb. Ma ezt úgy szélesíthetjük ki, hogy természeti katasztrófák, politikai és más üldözések által elmenekülni kényszerült tömegek. Sajnos ez a jelenség erősen jelen van a minden napjainkban. Amíg korábban a Föld lakossága jóval kevesebb volt, a vándorolni kényszerült emberek helyzete is könnyebb volt, hiszen több, nagyobb területek álltak a rendelkezésükre.

Időszámításunk idején kb. 100-300 millió ember élt a Földön. Ma 7,7 milliárd. Látható, hogy ma sokkal nagyobb probléma, és jóval nagyobb létszámról beszélünk. Mondhatjuk, hogy a legveszélyeztetettebb földrész Afrika a maga 1,3 milliárdos létszámával. A népek vándorlásához újabb tényezők kapcsolódtak. Vízhiány, aszály, munkanélküliség, gazdasági lehetőségek hiánya. A helyváltoztatásra kényszerült emberek száma több tízmillióra tehető. Egy részük visszamegy eredeti lakóhelyére. Itt kell megemlíteni a nagyhatású eseményeket, úgymint földrengés, szökőár, tornádó. Ezek sok esetben okoznak komoly anyagi veszteségeket nem beszélve az emberi veszteségekről. Azt kell mondani, hogy a népesség növekedésével, az egyre jobban terjeszkedő világvárosokkal, ahol rengeteg ember él, tartózkodik, meg fog nőni a katasztrófák által bekövetkezendő emberi, és anyagi veszteség. 

 

2019.11.27.

A piramisok építése

Biztos sokan vannak olyanok, akiket érdekelnek különböző, eddig szinte megmagyarázhatatlan építmények megalkotása. Ilyenek a piramisok. Rengeteg kísérlet történt ez ügyben, melynek legtöbbje nem sikerült. Elmélet nagyon sok van. Most nem ezekkel szeretnék foglalkozni. Korábban volt egy érdekes riport. Egy magyar felfedezőről, kísérletező emberről, aki talán megoldotta ezeknek az építményeknek a titkát. Jó néhány éve volt már, de azóta sem hallani róla. Az elmélet a következő. A piramisokat alkotó köveket a helyszínen öntötték ki. Biztos feltűnt, hogy sok esetben említik a nagy pontosságú illesztéseket.

Több tonnás köveknél ez egy kicsit kérdőjeles. Csak gondoljunk bele. Egy követ, aminek hat oldala van, tökéletesen megcsiszolni. Emberfeletti munka. Mondhatják azt, hogy voltak elegen. Hát nem voltak. A létszám, akik ezeken a monumentális építményeken dolgoztak, nem volt sok. Hogy ez mit jelent, nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy a gazdaság működtetése nem lett volna biztosítva, ha minden munkára fogható ember az építkezéseken tevékenykedik. Annyit tudni, hogy a katonaság húszezres létszámot tett ki. Ebben az időben olyan 20 millió volt a Föld lakossága. Hogy ez milyen elosztásban volt, most nem lényeges. A lényeg, hogy szerintem ez a legkézzelfoghatóbb eljárás.

Ennek lényegét be is mutatták egy kisfilmen. Bárki megnézheti. Sőt! Tőle függetlenül is megállapították már a kőtömbök kiöntését. Nagyon valószínű, hogy itt járunk legközelebb az igazsághoz. Annyira egyszerű, hogy nagyon sokáig senki nem gondolt rá.

2019.11.24.

Nagyvárosok a világban

Jelenleg 230 olyan város van a világon, ahol a lakosság létszáma meghaladja a 2 milliót, és 27 olyan nagyváros, ahol a lakosok létszáma több, mint tízmillió. Tokió  a maga 34 500 000 létszámával vezeti a rangsort. Korábban volt egy futurisztikus elképzelés, mely szerint a Földön a klíma miatt nagyvárosokba fognak tömörülni az emberek, melyek túllépik a 100 milliós létszámot.

A fogyatkozó energiahordozók, ivóvíz és élelmiszer miatt ezek a nagyvárosok fognak egymás ellen harcolni a túlélésért. Sőt! Még városokon belül is ellentétek alakulnak ki. Azt kell mondani, hogy hamarosan nem is futurisztikus dolgokról beszélünk ezzel kapcsolatban. A melegedés fokozódik, a sivatagok terjeszkednek, az iható víz egyre kevesebb, a termőterületek zsugorodnak, a népesség rohamosan nő. Ezek a tények elősegítik azt, hogy ténylegesen bekövetkezzen az, hogy ilyen nagyvárosok kialakuljanak, annak reményében, hogy ott könnyebb a megélhetés. Sajnos, nem. Mivel el fognak veszni a mezőgazdasági termőterületek az aszály miatt, így a felszín alatt lesznek kénytelenek az emberek megtermelni a szükséges termékeket. Az ivóvíz a gleccserek eltűnése, a folyók kiszáradása, a kevesebb csapadék miatt egyre elérhetetlenebb. A tengervíz sótalanítása ekkora méretekben roppant nehézkes. A népesség növekedésével az igények egyre nőnek. Elkerülhetetlen az, hogy az emberek ezek miatt egymás ellen forduljanak.

Az életben maradás a tét. Ezért megtesznek mindent. Sajnos ez annyira valóságos, hogy már manapság is megfigyelhető egyes területeken ennek a jelenléte. Igaz, nem ilyen méretekben, de ez csak idő kérdése. Csak gondoljunk bele. Több milliós nagyváros minden napjainak ellátása. Nem kis feladat. Ha ezt megfejeljük azzal, hogy korlátozott a kiszolgálás, akkor el lehet képzelni a következményeket. 

2019.11.22.

Új rovarfajok megjelenése

Most már biztosan ki lehet jelenteni, hogy az időjárás melegebbé válása sok egyéb problémát is von maga után. Annak ellenére, hogy a rovarok pusztulása mára már jelentős, ez nem zárja ki újabbak megjelenését. Az egyik hír szerint Németországból és Puerto Ricóból jelentettek komoly rovarpusztulást. Ez talán jelzés értékű is lehet. Miért történik ez?

Egyértelmű az emberi tevékenység jelenléte. Az egyre változatosabb növényvédő- és rovarirtó szerek használata komoly károkat okoznak ebben a populációban. Sajnos ez magával vonzza, hogy az ezekkel táplálkozó állatfajok is veszélybe kerülnek. A méhek számának csökkenése már most problémát okoz. De térjünk vissza az új rovarfajok megjelenéséhez. Bár nem új, de egyre nagyobb területeket hódít a kullancs. Ma már a városi parkok állandó lakói. Sőt! Olyan helyeken is megjelentek, ahol korábban nem. Aztán az egyes poloskafajok tömeges jelenléte is jelzés értékű. Aztán egy újabb szúnyogfaj megjelenése egyre nyugtalanítóbb.

Kijelenthetjük, hogy olyan eddig idegen rovarfajok kezdenek megjelenni hazánkban, amelyek eddig nem képviselték hazánk állatvilágát. Csak egy személyes tapasztalat. Korábban a hagymában elképzelhetetlen volt a kukac. Ma már védekezni kell ellene. Azt is leszögezhetjük, hogy ezeknek a rovaroknak a térhódítása nagyban összefügg a klímaváltozással, és azzal, hogy hazánk időjárása is a melegedés felé tolódik.

Van már egy érdekes meghatározás bizonyos rovarfajokra. Invazív rovarok. Azoknak a rovaroknak a gyűjtőneve, melyek gyorsan terjeszkednek, idegenhonosak, és amelyek számottevő hatást gyakorolnak környezetükre. Sajnos egyre nagyobb károkat okoznak ezek a rovarok, melyeknek természetes ellenségük nincs.

2019.11.18.

Aggasztó adatok

Semmilyen egészségügyi végzettséggel nem rendelkezem. Csak érdeklődő vagyok a világ dolgai iránt. Meglepett az a hír, mely szerint hazánkban 300 000 meddő házaspár él. Még azért néhány adat a teljeség igénye nélkül. 1 757 600 házaspár él hazánkban gyermek, vagy gyermek nélkül. Ebből 792 932 házaspár gyermek nélkül él. Az egyszülős családok száma 503 000. Mivel a számok eléggé makacs valamik, ezért kijelenthető, hogy hazánkban a házasságban élő meddő nők aránya 17,06%.  

A WHO 60%-os romlást regisztrált a nemzőképesség tekintetében. Ez nagyon magas szám. Aztán, ha tovább lépünk ezen a téren, akkor az is kiderül, hogy a spermabankokba jelentkező fiatalemberek 80%-át el kellett utasítani alkalmatlanság miatt. Vessük össze a kettőt. Vajon mi okozza ezt a mérhetetlen romlást. Mert erről van szó. Megint, ha a múltba tekintek, ilyen alkalmatlanság az én koromban nemigen fordult elő. Sajnos még mindig uralkodik az a vélemény, hogy a nő a hibás. Be kell látni, hogy ez a kijelentés ma már nem állja meg a helyét. Ha kivetítjük az alkalmatlanságok számát, akkor kiderül, hogy hazánkban a férfi lakosság elég jelentős száma, azaz, 2 088 006 fő nemzőképtelen a 15, és 60 év közötti korosztályban. Tudom, ezek csak számok. A számok viszont makacs dolgok. Fel lehet tenni a kérdést: vajon mi okozza ezt a hihetetlen eltolódást? Vajon mi okozza most már a rendszeresen magas számot mutató természetes fogyást illetően?

Hogy valami okozza, az biztos. 2018-ban 41 38 fő volt a természetes fogyás. Nagyon magas szám. Sajnos azt kell mondani, hogy nem az okot keresik arra, hogy ez miért van, hanem ráépítenek egy ágazatot, a hozzá tartozó összes bonyolult rendszerrel, orvosok, kivizsgálások, eljárások, terápiák, gyógyszerek, beavatkozások, stb. Persze ez is egy megoldás. De vajon nem lenne jobb, ha megállapítanák azt az okot, hogy ez miért van így? A szülők lassan már küszködnek, hogy gyerekük legyen természetes úton. 

2019.11.15.

Pirulák

Itt vannak a kellemetlen idők. Sötét, hűvös, szeles, esős. Alkalmas a megfázásra. Mit látni szinte vég nélkül az egyes reklámokban? Hát persze. Gyógyszerek, vitaminok, étrend-kiegészítők, táplálék-kiegészítők. Ennyi minden van már. Ezzel talán nincs annyi baj. A baj az, hogy már lassan úgy reklámozzák ezeket a termékeket, mint az élelmiszereket. Vegyél ebből, vegyél abból, hozzál ezt is, hozzál azt is. Mindegyik termékre merem mondani, hogy azt tartalmazzák, amit mondanak, bár ebben sem vagyok biztos.

A lényeg, hogy a pirulákban egyáltalán nincs más. Azért fontos inkább valódi gyümölcsöt fogyasztani, mert azokban más enzimek is benne vannak ahhoz, hogy az adott vitamin felszívódjon. A dobozokon pedig fel van tüntetve, hogy nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Hát akkor meg minek? Ha valaki kiegyensúlyozottan étkezik, akkor egyáltalán nincs szüksége semmilyen kiegészítőkre, sőt még vitaminokra sem, mert egészséges táplálkozás alkalmával az emberek ellátják a szervezetüket minden olyan anyaggal, amire szükség van. Persze itt megint előjön a jól ismert gondolatmenet. Szedem, mert mondják. Igaz, hogy egyáltalán nem tudom, hogy használ-e. Ha nem leszek beteg, akkor a használt szó kerül előtérbe, ha nem, akkor jönnek a vegyi anyagok.

Csak egy megjegyzés. Csak halkan mondom, annyira nem vagyok biztos, hogy ezekben a termékekben ne lenne valamilyen nem természetes anyag.

2019.11.13.

Villám

Érdeklődéssel szoktam nézni az egyes csatornákat, ahol nagyon sok szép, tanulságos természetfilmeket lehet látni. Az egyik ilyen filmben elhangzott egy érdekes adat. Szeretek utána járni dolgoknak, és amit hallottam, megütötte a fülem. Régi olvasott dolgokból tudtam, hogy túlzást hallok. Ez nem más, mint a viharok közben keletkező villámok tulajdonságai. A filmben elhangzott egy állítás, mely szerint a villámokban egy milliárd volt feszültség keletkezik. Ezt kicsit soknak találtam, mert úgy tudtam, hogy kb. 100-150 millió volt, ami keletkezik. Utána is néztem, és 100 millió volt az, amit írtak. Ez a tizede a hallottaknak.

Azért is csodálkoztam rá, mert olyan műsorban hangzott el, amelyről azt feltételezi az ember, hogy korrektek az adatok. Aztán jött a másik meglepetés. Ugyanebben a műsorban elmondták, hogyan kell megközelítőleg kiszámolni, hogy milyen távolságban lehet a vihar. Ezt úgy határozták meg, hogy a dörgéstől kell számítani a villám által keltett fényjelenséget. A közte eltelt idő határozza meg a vihar távolságát. Ez egy nagyon hibás és félrevezető információ. Ugyanis pont fordítva kell számolni. Előbb van a villám, aztán a dörgés.

A villám kelti a hanghatást, és nem a dörgés a villámot. A dörgés után néha sokáig kell várni egy következő villámra, annak ellenére, hogy a fejünk felett van a vihar. Tehát a meghatározás rossz. Még egyszer, előbb a villám, aztán a dörgés.

2019.11.11.

Ismét furcsaságok

Érdekes kísérleteket végeztek egy klinikán. Kozmetikai termékeket vizsgáltak. Nem szeretném hosszúra nyújtani a leírást, csak a lényeg. Hidratáló, ránctalanító, narancsbőr kezelő, és sminkkészleteket teszteltek. Sorban egymás után jöttek a meglepetések. Először három hidratáló krémet vizsgáltak. A kísérletek kimutatták, hogy nem használnak. Aztán jöttek a ránctalanító krémek. Itt volt egy érdekes dolog, mely szerint az arc egyik oldala ráncosabb volt.

Kiderült, hogy a sofőr azon oldala, melyen keresztül több napsugárzást kapott, erősebbek voltak a ráncok. Itt az is kiderült, hogy a jármű leírásában szerepelt, hogy az ablak UV-szűrővel el van látva. Hát nem volt. 40 év után vizsgálták a személyt, akit véletlenszerűen választottak ki. Itt egy adott krém némi javulást okozott. A narancsbőr elleni krémek következtek. Két krém és egy masszírozó kefe volt terítéken. Kiderült, hogy a leghatékonyabb eszköz a masszírozás. Ezzel a módszerrel lehet a legjobb eredményt elérni. Két krém esetében 11, illetve 15 százalék volt a „javulás”, ami jelentéktelen, míg a masszírozással ez a hatás 26 százalékos volt. A sminkkészleteknél, mivel az alkalmazott eljárás alkalmával a termékek több darabból állnak, így kimutatták, hogy általában az olcsóbb termékek a hatásosabbak. Persze itt is akadt drága, de jó.

Összességében azt állapították meg, hogy az egyes kezeléseknél az olcsóbb termékek voltak a hatásosabbak.  

2019.11.02.

Megporzás, rovarok eltűnése

Sajnos egyre több hírt lehet hallani arról, hogy kevés a méhecske. Nincs megfelelő megporzás. Nem a méheket kell okolni ezért, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy más egyéb rovarok is végeznek megporzást. Így együttesen lehet arról beszélni, hogy az populáció kezd gyengélkedni, csökkenő létszámot mutatni, amelyeknek fontos köze van a termékenység fenntartásához. A méhek számának csökkenése már most problémát okoz sok helyen a világban, hiszen nem sikerül megtermékenyíteni azokat a növényeket, amelyeket a méhek poroznak be.

 Sok ország tett közzé olyan adatokat, melyek igazolják a rovarok fogyását. Az esetlegesen kialakuló mutációk nem alkalmasak arra, hogy elvégezzék ezt az ősidőktől fogva fontos tennivalót. Ezek a kialakult rovarok már más módon jutnak táplálékhoz, más az életritmusuk és élőhelyük. Sajnos a dolog ezzel még nem áll meg. Ha tovább gondoljuk, akkor hamar rájöhetünk arra, hogy rengetek állatnak pontosan ezek a rovarok teszik ki az étrendjüket. Ha ezek a rovarok eltűnnek, akkor veszélybe kerülnek ezek az állatok is. Nem kicsi a probléma, hiszen rohamosan fogynak ezek a lények.

Hiába ez a faj az állatvilág legnépesebb osztálya, mégis úgy tűnik, nagyon is sérülékeny. Ezen a területen is ki lehet jelenteni, hogy nagyon fontos a tökéletes egyensúly fenntartása.  

 

2019.10.30.

Testsúly problémák

Talán nem mondok újdonságot, és nem állok elő új dologgal, amikor azt mondom, hogy nagyon sok kövér ember van hazánkban is, és a nagyvilágban is. De vajon mennyien? Ez már kevésbé köztudott. Az egyes étkezési szokások igen erőteljesen befolyásolják a kövérséget, illetve a túlsúlyos állapotot. Eléggé furcsa, amikor egészséges életmódra való nevelést hangsúlyoznak, közben nagy kalóriatartalmú termékeket reklámoznak. Ez sajnos nemcsak nálunk, hanem szerte a nagyvilágban így van. Sőt!

A gyorséttermi láncolatokban kapható élelmiszerek mind nagy kalóriatartalmú ételek. Nem lehet egyáltalán csodálkozni azon, hogy egyre több kövér, illetve túlsúlyos emberrel lehet találkozni. Nem akarok kitérni arra, hogy még milyen egyéb problémákat jelent a kövérség, azon kívül, hogy nem tud megfelelően mozogni. Hazánkban több mint 5 millió ember kövér, vagy túlsúlyos. Ez igen nagy szám. Közülük 250 000 ember olyan állapotban van, akin már sem a mozgás, mert szinte nem is tud, sem a diéta nem segít. Ez utóbbival tudnék vitatkozni, mert igenis csökkentett élelmiszer kalória bevitellel el lehet érni tekintélyes fogyást, vagyis kevesebb szénhidrát bevitel mellett elérhető a fogyás. Tetemes fogyás. Ha kilépünk a nagyvilágba ott is szomorú adat áll rendelkezésünkre. A túlsúlyos emberek száma 1,7 milliárd.

Ez azt jelenti, hogy minden 4-dik ember szenved a kövérsége miatt. Sokan mondhatják, hogy van különbség elhízott, és kövér ember között. Nem azt kell figyelembe venni, hogy a két állapot között mi a különbség. Az nem kifogás, hogy valaki még csak azt mondja magáról, hogy kövér, és nem túlsúlyos. A szervezet megterhelése mindkét esetben jelentős. Az emberek étkezési szokásai nagyban befolyásolják a testi állapotot. Változatos étkezéssel el lehet érni normál testsúlyt. A túlsúly nagyon korlátoz mindent. Sok esetben még gyógyszerhez is kell nyúlni, hiszen a kövérséggel járó betegségek csak ilyen formában kezelhetőek.  

2019.10.28.

H1N1

Talán emlékeznek még arra az időre, amikor igen nagy problémát okozott az un. madárinfluenza. Láttam olyan helyeket, ahol egyik nap még csodálatos és nagy egyedszámú liba volt jelen. Aztán úgy egy-két hét elteltével üres volt a telep. Minden híradás a H1N1-ről szólt. Már most leszögezem. Nem emberi influenzáról szólt a dolog, hanem madárinfluenzáról. Ez az egész lényege. Aztán telt, múlt az idő. Egyszer egy híradásban hallom, hogy influenza néven emlegetik a H1N1-et. Elkezdtem keresgetni, és láss csodát, ezt az összetételt influenzaként emlegetik. Nem madárinfluenza, hanem emberi influenza. Saját korosztálybeli ismerőseimet kerestem ezzel a kérdéssel. Azt hittem, hogy én nem emlékszem jól. Aztán jöttek a visszajelzések. Kivétel nélkül mindenki azt jelezte vissza, hogy a H1N1 akkori hírek szerint a madárinfluenzára vonatkozott. Kicsit értetlenül állok a kérdéssel kapcsolatban. Vajon miért változott, változtatták meg a meghatározást? Sajnos a nyomát sem lehet találni annak az eredeti leírásnak, amely a H1N1-re utal. A madárinfluenza betű és számjele H5N1. Na, ezt a megjelölést nem hallottuk egyszer sem. 

Amikor 2005-ben az emberi influenza más vírusaihoz hasonlították az 1918-as vírust, kiderült, hogy a vírus 4400 aminósavja közül csak 25-30 mutatott eltérést – ennyi már elég volt hozzá, hogy a madárinfluenza vírusa emberek közt is terjedővé váljon.

Forrás: Wikipédia

Valamit nem értek. Az emberi, a madár, a sertés influenzát, ugyanazzal a betűkkel és számokkal jelölik. H1N1. Ezt valahogy nem értem. Sőt! A madárinfluenza vírusát H5N1-nek írják több helyen is. Bárhogy is jelölnek bármit, valami nem stimmel. Nem lehet azonos jelű több komoly influenza vírus. Aztán. Az akkor kifejlesztett vakcina csak a madárról emberre terjedő vírus ellen véd. Ennek ellenére húsz millió adagra lenne megrendelés. Majd jött egy újabb hír, mely szerint hazánkban nem mutatták ki a fertőzést. Ennek ellenére a szárnyas ipar majdnem csődbe ment. Több száz család megélhetése került veszélybe. Aztán egy újabb hír szerint semmi értelme annak az oltóanyagnak, amit állítólag kifejlesztettek, ugyanis az ebben használt vírus sohasem fordul elő emberben. A vírustörzs kizárólag madarakat betegít meg.

Aztán még valami. A madárinfluenzaként emlegetett H5N1 ténylegesen egy altípus. Vadon élő madarakban jelentkezik. Akkor mégiscsak elképzelhető, hogy az emlegetett H1N1 az igazi madárinfluenza? Egy biztos. Nagy veszteségeket és félelmet tudtak kelteni az emberekben. Lehet, hogy ez volt a cél? 

2019.10.21.

Alapvető dolgok

A húst meg kell mosni. Ez a mondat egy televíziós műsorban hangzott el, olyan formában, mintha újdonság lenne. Kicsit furcsa is volt ezt hallani. Ennek a cselekedetnek annyira alapvetőnek kellene lenni, hogy meg se kellene említeni. Akkor miért kell emlegetni? Nagyon egyszerű. Ahogy az elhangzott, élelmiszer alapanyagról van szó. Jó néhány műsorban, szinte minden alkalommal az egyes alapanyagokat nem mossák meg. Ez alapvető lenne. Sőt!

Olyan emberek, akiknek példát kellene mutatni, azok sem cselekednek helyesen, hiszen ők sem mossák meg a húsokat, sőt a tojást sem. Lehet mondani, hogy finnyás vagyok. Vajon egy adott ételtől, amitől betegséget lehet kapni, és valaki el is kap, akkor vajon mit mond? Fel lesz háborodva. Hogy történhet ez? Ez a reakció. Az emberek ezt látták, látják és így cselekednek. Most pedig kijelentik, hogy a húst meg kell mosni. Ez nem új dolog. Így kell tenni mindig.

 

Víz eltávolítás

Valami megint öngól. Találkoztak már azzal a reklámmal, amely gyógyszeres formában eltávolítja a felesleges vizet a szervezetből. Tudom, az illetékesek meg tudják magyarázni. Mármint a hangzatos folyadék bevitelt. Most meg az eltávolítás. Tudják mit? Akkor kell inni, amikor az ember szomjas. Ilyen egyszerű. Ha e szerint cselekszik, nem kell mesterséges úton, vegyszerekkel eltávolítani a felesleges vizet. Még valami. A szervezet rászokik a vízfelvételre. Ha kell, ha nem, iszik az ember. Ez viszont káros a szervezetre nézve. Olyan helyzet áll elő, mint a hízás. Növekszik a gyomor, több élelmet kíván. A vizet is belekényszeríti a szervezetébe az ember, és azt valahova el kell helyezni, mert nem minden víz távozik természetes úton. Az történik, hogy minden felhígul a víz által. Ez pedig nem jó, sőt, sok esetben ártalmas is.

2019.10.19.

Földcsuszamlás

Sajnos az egyre gyakrabban előforduló, és aránylag kis területeket érintő földcsuszamlások okozhatnak földrengést is. Csak gondoljunk bele. Néha egész hegyoldalak omolhatnak le, csúszhatnak egy völgybe. Ha még azt is hozzávesszük, hogy ezek a hatalmas földdarabok teljesen át vannak itatva vízzel, sőt ha még komoly sziklákat is tudnak magukkal sodorni, akkor elképzelhető, hogy rengést idéznek elő. Egy ilyen omlás alkalmával több tízezer tonna földréteg is mozgásban lehet. Arról ne is beszéljünk, hogyha olyan helyen alakul ki, ahol a szintkülönbség jelentős.

Képzeljünk el egy ekkora föld- és sziklatömeget becsapódni úgy száz, kétszáz, vagy esetleg mélyebb területre. Ha kipróbálja valaki, hogy mondjuk tíz kiló súlyt derék magasságból leejt maga mellé, érezhető a talaj rengése. Ez csak ennyi, de több ezer, több tízezer tonnáról van szó. Nem elképzelhetetlen, hogy ilyen előforduljon olyan helyen, ahol ezek a feltételek adottak. Ez valami hasonló, mint a lavina, csak föld és szikla keveréke, és nem csúszik, hanem zuhan, azaz, egyszerűen leválik a hegy oldaláról. Méterek, esetleg száz métereket zuhanva. Komoly természeti károkat is okozhatnak. Patakok, kisebb folyók vizét is eltudják terelni, ami lakott területeket is veszélyeztethet.

Nem beszélve a félelemről, mely kialakul az emberekben, hiszen olyan helyen él, ahol ez előfordulhat. Mindez összefügg azzal, hogy vigyázzunk környezetünkre, nemcsak szűk, hanem még tágabb viszonylatban is.

2019.10.17.

Méhek

Talán nem meglepő, hogy ez kerül palettára. Sokan nem is hinnék, mennyire fontos kis élőlény a méh. Nemcsak azért, mert mézet gyűjt. Van egy sokkal fontosabb dolga. Ez nem más, mint a beporzás, a növények beporzása.  Biztos hallották már azt mondást, mely szerint, ha a méhek eltűnnek, az emberiség is kihal öt éven belül. Szigorú mondat, de valljuk be, van némi valóság alapja. A méhek hiánya már világszerte probléma. Mi okozza a populációk eltűnését?

A rovarirtó szerek, a paraziták és az invazív ragadozók. Az invazív ragadozó azt jelenti, hogy olyan faj jelenik meg egy adott területen, ahol a prédafajok nem ismerik fel a betolakodót, és prédákká válnak. Van olyan hely, ahol már teljes mértékben eltűntek a beporzó egyedek, és kézi erővel porozzák be a gyümölcsfákat. Sok olyan terület van, ahol az ember nem tulajdonít akkora jelentőséget egyes dolgoknak, mint amekkora a baj. Baj viszont itt van, illetve elkezdődött. Tudják mi a baj? A döntéshozók ezt nem veszik komolyan. Azt mondják, hát persze ez egy átmeneti szakasz, nem kell akkora feneket keríteni neki. Ez a hozzáállás sok területen igaz. Légkör, vizek, energiaszektor, élelmiszerek, stb. Nincs olyan terület, ahol ne jelentkeznének eltérések, változások, aggályok.

A rovarok eltűnése is egy ilyen állapot. Már most érezhető és kimutatható a fecskék ritkulása. Talán az sem elhanyagolható, hogy pl. és ez személyes tapasztalat, míg az északi területek erdőiben, ott ahol nem méhészek kaptárai állnak, szintén donganak a különféle rovarok, addig az Alföld egyes területein már most hiány van ezekből az apró, ám annál fontosabb kis állatkákból. Előfordul, hogy egyes növényfajok azért nem érnek be, mert nincs, ami megporozza őket. Gyönyörűen virágoznak, de termést nem hoznak. Így volt ez pl. a cukkínivel. Ez is csak egy példa, de azért érdemes odafigyelni ezekre. Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni, de figyelemre méltó. Igazából ezek mennyire helytállóak, én nem tudom megmondani, de jelzésértékük mindenképpen van.

Az is nagyon figyelemre méltó, hogy egyre jobban csökken a méhállomány. Több alkalommal is lehetett hallani a méhek pusztulásáról. Igyekeznek az állományt azért fenntartani. Nagy szükség van rá.    

2019.10.06.

Anyagok lebomlása

Kicsit érdekes az, hogy az anyagok mennyi idő alatt tudnak lebomlani. Természetesen nagyon változó, hiszen más és más alapanyagokból állnak a különböző termékek. Vannak táblázatok, melyekben feltüntetik, hogy pl. a papírnak, műanyagnak, alumíniumnak, konzerves doboznak, stb. mennyi a lebomlási ideje. A műanyagoknál olyan időintervallum van megadva, ami még nem ellenőrizhető, illetve több anyag van, aminek csak akár számítva, akár becslés útján van megadva a bomlási ideje. Pl, a műanyag szatyornak 200-1000 év, a papírnak 2-5 hónap, a konzerves doboznak 50-100 év a lebomlási ideje. Gyakorlatilag számtalan olyan kémiai anyag van, melyeknek egyáltalán nem tudni a lebomlási idejüket. Ilyenek a gyógyszerek és a különböző chemikáliák. Igaz elég régen, de olvastam egy cikket, ami akkor nagyon érdekes volt. Talán még most is érdekesen hangzik. Ez arról szólt, hogyha teljesen leállna minden, tehát a világ jelenlegi helyzete megmaradna, akkor 12 000 év múlva teljesen eltűnne minden, ami a civilizációra utal. Tehát épületek, utak, gépek, berendezések, eszközök, stb.

Ugye érdekes? Valóban. Bár mondhatnánk, hogy ez nem valami hosszú idő. Emberi léptékben azonban nagyon sok. Biztos vagyok benne, hogy egy kicsit elgondolkodtató, hogy elképzelhető-e ennyi idő alatt, hogy gyakorlatilag eltűnjön a Föld felszínéről minden. Nincs még erre példa, de látni bizonyos több ezer éves épületeket, melyek még mindig jó állapotban vannak. Ezek néhány ezer évesek, tehát bőven van még idő az említett korhoz. Az idő előrehaladtával a folyamatok azért egy kissé felgyorsulnak. A bomlás nagyobb léptékben romboló. A természet visszaveszi a területeit. Ha jól belegondolunk, azért a 12 000 év nem kevés. Sajnos ebből az említett cikkből egyetlen sort sem tudok idézni, mert egyáltalán nem találtam rá. Ez is a feledés homályába merült sok mással egyetemben.

2019.09.28.

Termőterület

A Föld területének kb. 6 milliárd hektárnyi része használható mezőgazdaságra, ebbe beletartozik az állattartás is.  Csupán 1,4 milliárd hektárnyi terület alkalmas mezőgazdasági művelésre, mert a többi száraz, sziklás, rossz minőségű, fagyos, túl vizes, stb. A számítás szerint egy ember mezőgazdasági ellátására 1944 négyzetméter terület áll rendelkezésre. Ez annyit jelent, hogy ekkora területen kell biztosítani, illetve ekkora terület áll rendelkezésre egy ember számára az összes mezőgazdasági termény előállítására, tehát zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék termesztésére. Nem hihetetlen?  

Emésztés

A sok gyógyszeres reklám közül csak egyet említenék, de kihat a többire is. Az emésztéssel kapcsolatos dolog ütötte meg a fülem. Ebben az áll, hogy ha ezt a gyógyszert beveszi, akkor elősegíti a gyomor emésztését. Ez a gyógyszer orvosi rendelvény nélkül kapható. Mindemellett az optimális hatás érdekében elengedhetetlen e gyógyszer körültekintő alkalmazása. Ki van hangsúlyozva a „gyógyszer” elnevezés. Ha recept nélkül lehet kapni, akkor miért van ráírva, hogy a „Kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét”. Akkor mégis van valami különleges benne?

Elgondolkodtató

Sokszor megfordul a fejemben, amikor szinte elképzelhetetlen dolgot lát, hall az ember, hogy normális élet zajlik körülöttünk? Sajnos rá kell jönni, hogy nem. Egyszerű a kijelentés, de valljuk be őszintén, hogy olyan dolgok történnek, amire ép ésszel nincs magyarázat. Bizonyára mindenki találkozott már ilyen dologgal, talán olyan is akad, aki közvetlenül is érintettje volt valami hasonlónak. Valahogy úgy van vele az ember, hogy ilyen nem létezik, ilyet nem tehet egy ember. Aztán mégis. Vajon ez nem arra vall, hogy tudatilag csökken az emberek szellemi kapacitása, önértékelő képessége, felelősség érzete? Valahogy nem tudja felfogni, hogy egyáltalán mit tett, mit csinált. Ez roppant szomorú emberi viselkedésre utal. A fejekből elszállt a normális viselkedési kultúra, a békés, nyugodt egymás mellett élés gondolata.

2019.09.26.

Megint adatvédelem

„Fontos számunkra adatainak védelme”. Ezzel a címszóval jelent meg a következő szöveg.

„A partnereinkkel együtt olyan technológiákat, például cookie-kat használunk, amelyekkel a személyes adatait – például az IP-címeit és a cookie-azonosítóit – feldolgozzuk annak érdekében, hogy az Ön érdeklődési köre alapján személyre szabjuk a hirdetéseket és a tartalmakat, mérjük a hirdetések és a tartalmak teljesítményét, valamint következtetéseket vonjunk le a hirdetések és a tartalom közönségével kapcsolatban. A gombra kattintva hozzájárulhat ennek a technológiának a használatához és az adatai e célokkal történő feldolgozásához. Az oldal későbbi meglátogatásaikor bármikor meggondolhatja magát, és megváltoztathatja a döntését”.

Lehet, hogy én nem értek hozzá, és nem jól értelmezem, de ha valaki elvesz és felhasznál rólam valamilyen adatot, információt, az nem véd, hanem támad. A szövegben az áll, hogy „személyes adatait feldolgozzuk annak érdekében”. Tehát nem védik az adatainkat, hanem felhasználják, esetleg tovább is adják. Tovább. „Az Ön érdeklődési köre alapján személyre szabjuk a hirdetéseket”. Az én értelmezésem szerint a személyre szabás azt jelenti, hogy csak rám, csak nekem, csak énrám. Na, ilyen nincs. Aztán. „Mérjük a hirdetések és tartalmak teljesítményét, valamint következtetéseket vonjunk le a hirdetések és a tartalom közönségével kapcsolatban”. Ez arról szól, hogy az emberek személyes adatait használják fel üzleti céljaikra. Az a kellemetlen, hogy már nagyon sok oldallal lehet találkozni, amelyikre kattintva ez az ablak megjelenik, és az oldalt csak abban az esetben lehet olvasni, ha rákattint az engedélyezésre. Ez már adathalászat. Nem lehet tudni, mire használják fel ezeket az információkat. A címben szereplő szlogen, hogy fontos számunkra adatainak védelme, úgy szól, hogy egy számunkra ismeretlen valaki akarja adatainkat megvédeni. Kitől? Azzal, hogy egy idegen birtokába kerülnek információk, máris nem véd, hanem visszaél vele. Ez az idegen maga a közzétevő. Az én adataimat csak én tudom megvédeni.

 

2019.09.16.

Lisztfajták

Egy orvosi felmérés kapcsán szóba került a szénhidrát. Tudjuk, hogy a szénhidrátok súlyfelesleget okoznak, magyarul hízást idéznek elő. Egyet kiragadtam a sok közül, és amelyik a legtöbbet szerepel az étrendünkben. Ezek a lisztek. A kenyerek, pékáruk és tésztafélék egyik alapanyaga. Kigyűjtöttem néhány lisztfajtát.  Mandulaliszt, szójaliszt, lenmagliszt, burgonyaliszt, kókuszliszt, gesztenyeliszt, cirokliszt, hajdinaliszt, amarantliszt, kölesliszt, rizsliszt, zabliszt, tönkölyliszt, árpaliszt, zabpehelyliszt, rozsliszt, búzaliszt, korpaliszt, durumbúzaliszt, malátaliszt, grahamliszt, aztán még ki tudja hányféle. Belebotlottam a következő írásba.

Tiltott gabona, és lisztfajták: búza, rozs, korpa, árpa, tönkölybúza, durumbúza, maláta

Ajánlott gluténmentes gabonák és lisztfajták: rizs, kukorica, köles, hajdina, szója, burgonya

Forrás: Natur Projekt

Az egészséges táplálkozáshoz ajánlott lisztek: rozs, kókusz, lenmag, zabpehelyliszt

Forrás: nőhír.hu

Kölesliszt: szénhidrát tartalma 73gramm/100gramm

Cirokliszt: szénhidrát tartalma 77,5gramm/100gramm

Barna rizsliszt: 76gramm/100gramm

Hajdinaliszt: 71gramm/100gramm

Zabliszt: 55ramm/100gramm

Amarántliszt: 55gramm/100gramm

Forrás: NLC.

Hagyományos búzalisztek: 77gramm/100gramm

Búza finomliszt: 70,6gramm/100gramm

Teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt /Nagyi titka névvel/ 60,6gramm/100gramm

Lisztfajta

Szénhidrát tartalom/100gramm

Cirokliszt

78garmm

Barna rizsliszt

77gramm

Hajdinaliszt

75gramm

Teljes kiőrlésű búzaliszt

71gramm

Gesztenyeliszt

71gramm

Zabpehelyliszt

70gramm

Teljes kiőrlésű rozsliszt

66gramm

Kókuszliszt

21gramm

Lenmagliszt

4gramm

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha kicsit jobban megnézzük, akkor feltűnik, hogy az egészséges táplálkozáshoz ajánlott lisztek között ott szerepel a rozsliszt, míg a másik verzió szerint a rozsliszt tiltó listán van. Akkor most melyiket higgyem el? Vagy. Tiltják a tönkölybúza lisztet, amelynek szénhidrát tartalma 60,6gramm/100gramm értékkel bír, míg az egészségre ajánlott lisztek közül a zabpehelyliszt 70gramm/100gramm értékkel bír. Most akkor melyik? A tiltott egészségesebb, mint az ajánlott. Talán érdemes lenne valahogy összehangolni az egyes értékeket, és lisztfajtákat, hogy valójában melyik is az egészségesebb, mert így csak összevisszaság keletkezik, és nem lehet eldönteni, vajon melyik a jobb.

Van még valami. Egy portál szerint a szénhidrátszükséglet csecsemőkorban 16-18gramm/kg, kisgyemekkorban 14-16gramm/kg, 10éves korban 13,5gramm/kg, felnőttkorban 5,5gramm/kg.

Forrás: bioenergetikus.hu

Az egyes portálok, melyeknek se vége, se hossza nincs, különböző ajánlások, receptek, tanácsok, étkezési javaslatok, fogyókúrák, és még ki tudja, mik szerepelnek, persze teljesen más megközelítésben, néha teljesen ellentmondó formában. Azt hiszem itt is a legjobb módszer, ami minden helyen beválik, a középút. Sok esetben az okokat kellene megszüntetni, mert akkor több lenne az egészségesebb az ember.  

2019.09.12.

Kullancs

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan hiszik azt, ha elmennek az orvoshoz, hogy szeretnének „kullancs elleni védőoltást”, akkor védve vannak a fertőzésektől. Egyrészt igaz, másrészt nem. Ezt viszont egyetlen egy orvos sem mondja el a pácienseknek. Ugyanis a kullancs kétféle betegséget terjeszt. A kullancsok által terjesztett, eddig ismert fertőzéssel szemben nincs védőoltás, és emberi felhasználásra nem is terveznek ilyen oltást. Az ismert két fertőzés közül az egyik az agyvelőgyulladás, a másik a Lyme-betegség. A helytelenül kullancs elleni védőoltás valójában az agyvelőgyulladás elleni vakcina. Az oltás ez ellen véd, és csakis ez ellen. A másik terjesztett betegség a Lyme-betegség. Ez ellen nincs oltóanyag. A Lyme betegség enyhébb lefolyású, de sokkal gyakoribb, mint a kullancsencephalitis, azaz, agyvelőgyulladás.

Lehet, hogy az én tájékozatlanságom okozta, hogy ezt megemlítettem, de egy riport kapcsán jött elő ez a beszélgetés, és tettek említést arról, hogy a Lyme-betegség ellen nincs védőoltás, csak az agyvelőgyulladás ellen.    

2019.09.10.

Valami, ami nyugtalanító

Sajnos be kell látni, hogy egyre inkább jelen vannak környezetünkben, és kezünkben azok az eszközök, melyek ugyan egy fejlettebb civilizációt próbálnak bemutatni, de e mellett igen sok kérdés is felmerül. Mik is ezek? Az un. „okos” készülékek egyre inkább a visszájára kezd fordulni abból a szempontból, hogy egyre több ember tartja ijesztőnek ezeket a készülékeket. Hogy miért? Mert egyáltalán nincs semmiféle információ, hogy vajon mire is alkalmasak ezek a készülékek amellett, hogy ellássák a funkcióikat. Ezek a készülékek legnagyobb veszélye, hogy lehallgatják az emberek beszélgetéseit. Igazából nem tudni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogy szelektálni tudják ezeket az információkat, de biztos meg van a módja, hogy ezt megoldják, akiknek ez fontos. Ebben őrült nagy szerepe van az un. algoritmusnak. Mikor ennek működését láttam, egy dokumentumfilm számolt be erről, akkor jutott eszembe egy korábbi állítás, mely szerint létezik egy olyan MI, azaz mesterséges intelligencia, ami olyan veszélyes, hogy nem merik bemutatni, sőt még veszélyt is jelenthet.               

Vajon ha ez így ki van jelentve, akkor igazából ez a kísérlet a valóságban hol tart? Olyan rendszer már létezik, hogy szinte nem lehet megkülönböztetni az embert és a gépet. Ez egy kicsit elgondolkodtató abból a szempontból, hogy mi a cél? Mi az, ami miatt ezeket a dolgokat kitalálják és megalkotják? Tudom sok kérdés van, és válasz nincs. Vajon miért? Mert ez a világ már nem erről szól. Ez a világ a hihetetlen technológiai fejlődésről szól, melynek lényege az, hogy…. Itt mindenki folytathatja a saját elképzeléseit a dologról. 

2019.09.07.

A napszemüvegekről

Jó néhány évig dolgoztam egy olyan helyen, ahol a szemüvegekkel és napszemüvegekkel is foglalkoztak. Kiállítások alakalmával egyszer rákérdeztem arra, hogy vajon mennyire ártalmas a napszemüveg? Talán a mai világban érdekes kérdésként hangzik, hiszem manapság még a metróban, stúdiókban, zárt helyeken, felhős időben, gyakorlatilag mindenkor és mindenhol az emberek fején ott van a napszemüveg, ha kell, ha nem. Én azt nem vitatom, hogy valakiknek érzékenyebb a szemük. Nincs azzal semmi baj, de nem ez a gyakoribb. Ma a napszemüveg egy divat része, semmi ok nincs rá, hogy állandóan a fejünkön legyen. Visszatérve a kérdésre. Meglepő választ kaptam. Valamennyi sejtésem volt ezzel kapcsolatban az erre szóló irodalmakat olvasva, de egy szakember, aki ezzel foglakozik több évtizede, mégis csak jobban ért hozzá. Azt mondta, hogy a napszemüvegek torzítják az emberi szem valódi színlátását. Ugyanis a szemüveg színezete többféle, és ezáltal más színérzékélés lép fel. Annyit még hozzá tett, hogyha mindenféleképpen szükséges, olyat válasszunk, hogy a tükörrel szemben állva lássuk a pupillánkat, és a színezete legyen kék árnyalatú. Hogy miért?

Az égbolt színét a légköri fényszóródás okozza. Tehát a természetes szín a kék. Ez okozza a legkevesebb torzulást.

Aztán olvastam egy cikket ezzel kapcsolatban, amit szeretnék megosztani. A címe: „Napszemüveg: jó vagy ártalmas a gyereknek? Csak a fontos kérdések. A kérdésekre válaszol: dr. Ungváry Lilla szemészorvos

„Kitágul-e a pupilla a napszemüveg gyakori hordásakor?

A sötétre színezett napszemüveg mögött a pupilla kissé kitágul, ami nem jó, mert a szórt sugárzásból több érheti a szemet. A mai napszemüveg kultúra inkább divat, semmint valódi védelmet szolgáló eszköz. A valódi UV védelmet az árnyékoló sapkák, ernyők adják.

Árt-e vagy nem a gyerekeknek a napszemüveg?

Gyerekeknél inkább a sapkát és az árnyékolást jó használni, ne napszemüveget adjanak rájuk. Inkább ügyeljünk, hogy a játéktér megfelelően le legyen árnyékolva, főleg a déli órában. Ha mégis napon van, viseljen világos sapkát, ami az arcát is árnyékolja”.

Szakértő: dr. Ungváry Lilla szemészorvos

Forrás: Nagyszülők Lapja

Azért elgondolkodtató. A médiából ömlik a jó tanács, hogy még felhős időben is hordjunk napszemüveget. Nézzük csak? Se napfény, se UV-sugárzás. Akkor minek? Önök értik? 

 

2019.08.30.

Ismét az adatvédelemről

Érdekes beszélgetéseket lehet hallani különböző helyeken. Piacon, üzletben, strandon, étteremben, stb. Egy ilyet szeretnék elmondani. Az okos telefont említették. Egy beszélgetés kapcsán szóba került egy adott termék. Amikor hívást kapott az illető, meglepetten vette észre, hogy olyan hirdetések jelentek mag a telefonján, ami arról szólt, amiről beszélgettek. Érdekes módon ezt én is tapasztaltam, hogy bizonyos helyeken járva olyan hirdetések jelennek meg, ami azt a körzetet propagálja. Hát nem érdekes? Talán igen, talán nem. Mi ez a talány? Csak annyi, hogy hiába beszélnek különböző fórumokon a személyes adatokról és az adatvédelemről. Tessék tudomásul venni, hogy ilyen nincs. Még tovább megyek. Egy portál úgy enged belépést, ha elfogadom a felhasználási feltételeket. Abban pedig az áll, hogy felhasználhatják adataimat, különböző dolgokhoz. Mikhez? A furcsa, hogy egy más helyről gond nélkül meg lehet tekinteni ugyanazt az oldalt. Mi ez, ha nem adathalászat! Röviden.

Egyáltalán nem lehet tudni, hogy milyen formában jutnak adatokhoz az egyes szolgáltatók. Mindenki tudta nélkül gyűjtik ezeket az információkat. Persze panasszal egyáltalán nem lehet élni.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.