Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek, furcsaságok

2021.02.22.

Újkori betegségek

Talán nem mondok újat, amikor azt mondom, hogy a korai Föld egyes részein, hatalmas területein virágzó élet volt, amik jelenleg fagyott állapotban vannak. Miért érdekes ez? Azon egyszerű oknál fogva, mert ezeken a helyeken olyan, eddig ismeretlen élőlények éltek, melyekről semmiféle tudomásunk ez idáig nincs. Sok állatfaj lett azonosítva, de félő, hogy nem ezek az élőlények, amelyek esetleg valamilyen fertőzést, baktériumot vagy vírust hordoztak. Sokkal kisebb állatok. Esetleg az egér, patkány elődje, vagy még ennél is jóval kisebb lények. Ebben az esetben nem maga az állat lehet a fertőző, hanem a testében parazitaként élősködő egyedek. Ezek olyan területeken is éltek, ahol most minden meg van fagyva. A melegedés miatt ezek a vírusok vagy baktériumok most kiszabadulhatnak, felszínre kerülhetnek, és terjeszkedhetnek. Tulajdonságukat nem ismerve nem lehet tudni élettani hatásukat. Honnan kerülhetnek ezek elő? Nagyon sok olyan vírus van, mely igen hosszú ideig életképes, csak arra vár, hogy megfelelő körülmények alakuljanak ki körülötte. Sem a hideg, sem a hosszú idő nem árt nekik. A sarkvidéki fúrások alkalmával, a fagyott talajok kiengedése alkalmával, a gleccserek olvadása alkalmával, az egyre kedvezőbb éghajlati viszonyok alkalmával ezek a törzsek felszínre kerülhetnek. Elterjedésüknek számtalan módozata lehetséges. Fúrásokat végző munkások, túrázók, vadállatok, madarak lehetnek a közvetítők. Ugyanis az esetlegesen felszínre kerülő fertőző anyagok így kerülhetnek legegyszerűbben emberközelbe. A hatás beláthatatlan, hiszen egy nem ismert valamivel állunk szemben. Nem tudjuk, hogy a korai időkben milyen hatással bíró vírusok, baktériumok léteztek, amelyek most utat találtak a szaporodásukhoz, terjeszkedésükhöz. Van még valami, ami igen távoli helyekre is el tudja szállítani ezeket az apró dolgokat. Ez nem más, mint a szél. A felszínre kerülő és kiszáradó talajt a szél szálló por formájában tudja mozgatni. Egy kialakuló betegségnél, járványnál le tudnak zárni intézményeket, és megelőző intézkedéseket tudnak hozni. Az említett esetben ennek minden lehetősége kizárt. Ezért lehet nagyon veszélyes. Azt is el lehet képzelni, hogy már most is jelentkeztek ilyen jellegű megbetegedések, csak egyelőre nem tudni az igazi forrást. Ez csak egy elmélet. Sajnos viszont az esélye, hogy bekövetkezzen, nagyon nagy. Aztán szót kell még ejteni az egyes egzotikus országokban fellelhető mérhetetlen fertőzés veszélyre. Melyek ezek? Kezd elterjedni az egyre inkább különlegesnek számító ételek, italok és egyéb élelmiszeripari terméknek minősülő dolgok fogyasztása. Nem biztos, hogy érdemes lenne ezeket fogyasztani. Semmiféle ellenőrzésnek nem vetik alá ezeket a termékeket. Itt főleg a különböző bogarakra, rovarokra, tengeri halfélékre, apró élőlényekre gondolok. Aztán ide lehet sorolni az egyre inkább elterjedő hulladéklerakókból kikerülő anyagokat. Legtöbb esetben ezek a telepek nyitottak. Legtöbb esetben nem lehet tudni, hogy milyen anyagok kerülnek ide. Ma már olyan sok vegyi anyag van, hogy sajnos, de ki lehet jelenteni, hogy ezekről a helyekről is kerülhetnek emberközelbe olyan veszélyes anyagok, melyek betegségeket hordoznak. Sok helyen a veszélyes hulladék érintkezésbe kerül a felszíni vízzel. Ezek szintén nagyon sok helyre elszállítják a veszélyes anyagokat, főleg, hogy a felszín alatti vizeket is szennyezik, melyekből sok helyen fogyasztanak is. Ennek egyik szörnyű példája a Gangesz folyó. Itt olyan erős már a fertőzés, hogy Európai ember bőre ha érintkezik a folyó vizével, beteg lesz. Korábban emlegették, hogy olyan erős a víz tisztító ereje, hogy a fertőzés nem terjed. Az a víz viszont folyik tovább, és vízkivételi helyeket is érint. Innen visszakerül az emberhez ez a víz. Van még valami. A különleges tisztulás a hegyekből lefolyó nagy mennyiségű oxigéndús víznek köszönhető. Viszont beállt egy változás. A gleccserek vízhozama jelentősen megcsappant. Ezáltal jóval kevesebb oxigéndús víz kerül a folyóba, így fennáll a komoly fertőzésveszély. Világszerte nagy probléma, hogy a folyamok, folyók kezdenek egyre mérgezettebbek lenni. Az elkövetkezendő idők legnagyobb problémája az újkori betegségek elleni közdelem lesz. Nem várt, és nem ismert betegségtípusok alakulhatnak ki, melyek ellen nagyon kevés esély lesz felvenni a harcot, mert a vegyi hatások beláthatatlanok. Csak idő kérdése, mikor indul el egy nagyon komoly járvány azokból a térségekből, ahol ténylegesen fennáll annak a lehetősége, hogy világméretű újkori betegség kialakuljon és terjedjen. 

 

2021.02.15.

Szén-dioxiddal tüzet oltani

A lakások ára 2019-ben egy új lakás esetén 30,5 millió, egy használt lakás esetén 16,0 millió forint.  Ha átlagot vesszünk, akkor 23,25 millió forint jön ki. 2019-ben 8357 lakástűz volt. Ez a lakástüzekre vetítve 194 300,25 millió forint. Ez 194,3 milliárd forint. Ez csak a lakás ára. Tűz esetén egy berendezett házzal, lakással van dolgunk, tehát a benne levő ingóságok is ide számítanak, hiszen sajnos a tűz martaléka lesz. Egy lakás fontos helyiségei a hálószoba, a nappali, a konyha, az étkező, fürdőszoba.  Ezek berendezései nagyon alacsony áron úgy 600 000 forint. Ez csak a bútorzat. Nem is folytatom tovább. Egy ház, illetve lakás értéke igen nagy tétel. Tűz esetén ezek megsemmisülnek. A mai elfogadott cselekvés tűz esetén, hogy kijönnek a tűzoltók, és hatalmas mennyiségű vízzel eloltják a tüzet. Talán ez egy ház esetén mondhatjuk, hogy így rendben van, de egy panel esetén már nemcsak egy lakás megy tönkre, hanem sokszor 3-4 is, hiszen a nagy mennyiségű oltóvíz eláztat mindent, folyik mindenhova, tehát tönkreteszi az alatta levő lakásokat is. Így a kár a sokszorosára rúg. Nézzük valójában mi is az a szén-dioxid? Talán a legfontosabb, hogy ezt a gázt emlegetik akkor, amikor a globális felmelegedésről beszélnek, illetve akkor, amikor ennek a gáznak a mennyiségét kellene drasztikusan csökkenteni. Egy üvegházhatást generáló gázról van szó. A szén-dioxid (CO2) színtelen, szagtalan, nem gyúlékony, enyhén savas, cseppfolyósított gáz. A CO2 nehezebb a levegőnél, és vízben oldódik. A CO2 ipari előállítása a petrolkémiai iparág folyamatai által nyert CO2-források felhasználásával történik, vagy földgáz elégetésével párhuzamos előállítás során. Van egy cég, akik a CO2 gázt cseppfolyós formában szállítják ügyfeleiknek világszerte. Szállítása nyomás alatt levő acélpalackokban, hűtésük pedig hőszigetelt tartályokban történik. Vannak már szén-dioxiddal oltó készülékek. A szén-dioxiddal oltó készülékek oltóanyaga, ahogy a nevük is mutatja, a szén-dioxid. A szén-dioxid színtelen, szagtalan gáz, amely nehezebb a levegőnél, normál hőmérsékleten cseppfolyósítható, nincs korrodáló hatása, vízben jól oldódik. Nem mérgező, azonban fulladást okozhat, emiatt körültekintően kell eljárni, amikor szén-dioxiddal oltó készüléket alkalmazunk tűz oltására. Vajon nagy tüzeknél ez miért nem alkalmazható? Töredékére csökkenne a tűzoltáskor keletkező kár. De felvetődik még egy kérdés a sok közül. Ha esetleg a szén-dioxid nem alkalmas, akkor nem lehetne kifejleszteni egy olyan gázt, amivel lehet oltani kármentesen?

2021.02.08.

A világ egészsége

Sajnos azt kell mondani, hogy nemcsak hazánk, hanem a világ egészségi állapota sem valami jó. Ha konkrétan veszünk egyes betegség típusokat, akkor érdekes adatok jönnek elő. Azt kell mondani, hogy még más, számtalan egyéb betegségek vannak a világon, és természetesen hazánkban is. Bizonyára ebben döntő szerepet játszanak az élelmiszerekben és italokban megtalálható vegyi anyagok. Szerepe van ebben az állapotban a légkör, talaj és víz szennyezettségének. Valószínű a túlzott gyógyszer fogyasztás is beleszól ebbe a folyamatba. Ha ezeket szépen összeillesszük, akkor kijön egy kép, ami azt mutatja, hogy a környezetünkből felvett anyagok, úgymint élelmiszeripari termékek, vegyi háztartási termékek, italok, levegőből származó szennyező anyagok éveken keresztül megteszik a romboló hatásaikat. Ezek jelentkeznek az embereknél különböző erősséggel és különböző hatásokkal. Az eredmény érzékelhető, tapasztalható. Ez abban is megmutatkozik, hogy nagyon sok gyógyszert fejlesztenek ki, és árusítanak az egyes betegségekre. Egyfajta betegségre több alternatíva is van. A lényeg a gyógyszer fogyasztás. Sajnos igen sok esetben kénytelen az ember ezekhez a szerekhez folyamodni, hiszen valószínűsíthető, hogy ezekkel a szerekkel lehet hatékonyan meggyógyítani valamilyen betegséget. Az egyes alternatív gyógyászat is segítségükre lehet, de a fő ütőkártya a gyógyszer. Bizonyára mindenki hallott már keleti gyógymódokról. Valóban sok esetben hatásos. Azt azonban el kell fogadni, hogy a régmúltban kifejlesztett természetes alapú szerek ma már nem minden esetben hatásosak, éppen azért, mert akkoriban ezek a betegségek nem szerepeltek, nem léteztek azaz, nem voltak.

Forrás: BBC

Érdekes a diagramban egy tétel, a hasmenéses halálozás. Ez a hazai kimutatásokban nem is szerepel. Van még két nagyon lényeges szennyező hely. Ez nem más, mint a szeméttelepek, és a rossz minőségű ivóvíz, valamint a nem megfelelő higiéniás körülmények. Az UNICEF Magyarország jelentése szerint 4,4 milliárd ember él nem megfelelő higiéniás körülmények között, és 2,1 milliárd ember nem jut hozzá biztonságos ivóvízhez otthonában. A világ nagy szeméttelepein több százezer ember él életvitelszerűen. Ez azt jelenti ott élnek, főznek, születnek a gyerekek, játszanak, stb. El lehet képzelni, hogy milyen fertőzésveszély áll fenn. A tisztálkodás, mint olyan szinte teljesen hiányzik a napi tevékenységeik közül, illetve a legalapvetőbb egészségügyi dolgokat is teljesen mellőzik, mert nincs ilyen.

Forrás: több portál  

Ehhez a diagramhoz némi magyarázat is tartozik. Több esetben is előfordul, hogy egyes portálokon különböző értékű adatokat lehet találni. Azt hiszem, nem kell külön magyarázni az okát ennek. A lényeg, hogy sok elhalálozás történik a különböző betegség csoportokban. Sajnos a modern világ egyik rossz oldala, hogy ilyenek előfordulnak. A végére hagytam egy lényeges dolgot. Ezeket a betegségeket, állapotokat valahogy orvosolni kell. Mi a megoldás? A gyógyszer. A gyógyszer egy vegyi termék, ami nem való az emberi szervezetbe. Ezeknek a szereknek időleges, vagy folyamatos fogyasztása is okozhat elváltozásokat a szervezetben, annak ellenére, hogy a betegségeket gyógyítja. Szükségesek a gyógyszerek, mert a mai modern betegségeket mással gyógyítani nem igazán lehet.

 

2021.02.01.

A világ hét új csodája

Az Újvilágnak is vannak csodálatos építményei. Ezekről is el lehet mondani, hogy nem igazán beszélünk, beszélnek róla. Érdekességképpen talán érdemes megemlíteni, hol is vannak ezek az építmények. Szerencsére ezeket a „csodákat” meg is lehet nézni, mert mindegyik létezik. Nagyon sokan látogatják ezeket az alkotásokat, és gyönyörködnek bennük.

Chichén Itzá, Yucatán- félsziget, Mexikó. Építési idejét 500 körülire teszik.

A Megváltó Krisztus szobra, Rio de Janeiro, Brazília. Avatás ideje: 1931. október 12. Súlya 1000 tonna, s harminc méter magas.

Colosseum, Róma, Olaszország. Építési ideje I.sz. 72-80. 188 méter hosszú, 156 méter széles, és 48 méter magas. Befogadó képessége 50-75 ezer ember.

Kínai nagy fal, Kína. Építési ideje I.e. 3 század és i.sz. 17. század. Hossza 7200 kilométer. Ha pedig összeadjuk az összes hegyvonulatokon, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken átvezető szakaszt, akkor a hossza meghaladja az 50 000 kilométert. Átlagosan 10 méter magas, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél 4-5 méter.

Machu Picchu, Cuzco, Peru. Építési ideje 1450 körül.

Petra, Jordánia. I.e. 200-i.sz. 100 között élte virágkorát.

Tadzs Mahal, Agra, India. Építési ideje 1632 és 1647 között.

2021.01.25.

A világ hét ókori csodája

Biztos vagyok benne, hogy a mai fiatalok, sőt talán még az idősebb korosztály sem igazán tudja felsorolni az ókori világ hét csodáját. Nincs ezzel semmi baj, hiszen elég ritkán beszélnek, beszélünk róla. Érdekességképpen néhány gondolat ezekről a csodás építményekről, melyek ma már nemigen láthatók, egy kivétellel. Olyan építészeti remekműveket tudtak alkotni az ókorban, amit talán ma sem lenne egyszerű elkészíteni. Emellett még csodás, aprólékos, finoman megmunkált alkotásokról beszélünk, nem beszélve a technológiáról, ami abban az időben egy kissé még kezdetleges volt. Mindenesetre bámulatra méltó ezeket az alkotásokat nézni, és gyönyörködni bennük. Sajnos, hogy csak egy látható a hét közül. Hát nézzük sorra.

Gizai nagy piramis. Építési ideje I.e. 26. század. Földrajzi helyzete, Giza, Egyiptom. Ma is áll.

Szemiramisz függőkertje. Építési ideje, i.e. 600, földrajzi helyzete, Babilon, Új Babilóniai Birodalom. Pusztulás, I.e. 1. század, földrengés következtében.

Az epheszoszi Artemisz-templom, építési ideje, I.e. 550, földrajzi helyzete, Epheszosz. Pusztulásának ideje I.e. 356, tűzvész által.

Pheidasz Olümpiai Zeusz-szobor, építési ideje, I.e. 435. Földrajzi helyzete, Olümpia, Hellász. Pusztulásának ideje, 5-6. század, tűzvész által.

A halikarnasszoszi mauzóleum, építési ideje, I.e. 351. Földrajzi helyzete, Halikarnasszosz. Pusztulásának ideje, 1494 földrengés által.

A rodoszi kolosszus, építési ideje I.e. 292-280. Földrajzi helyzete, Rodosz, Hellász. Pusztulásának ideje I.e. 224, földrengés által.

A pharoszi világítótorony, építési ideje, I.e. 3. század. Földrajzi helyzete, Alexandria, Egyiptom. Pusztulásának ideje, 1303-1480, földrengés által.

2021.01.18.

Hó helyzet

Érdemes egy keveset foglalkozni a hazai hó helyzettel. Azt mindenki látja, hogy egyre kevesebb hó formájú csapadék hullik. A mezőgazdaságnak viszont nagyon nagy szüksége lenne a hóra. Több minden miatt. Az első, hogy bizonyos védelmet nyújt egyes növényeknek a kemény fagyok ellen. Lehet azt mondani, hogy az utóbbi időkben már nincsenek kemény fagyok. Ez igaz, de inkább a víz utánpótlás, ami hiányzik. A másik, hogy a tavaszi olvadás alkalmával víz kerül a talajba, növelve a nedvesség tartalmat. Ennek mennyisége évről évre csökken.

Ha megnézzük a diagramot, láthatjuk, hogy folyamatosan csökken a hóréteg vastagsága. Magyarul, egyre kevesebb hó formájú csapadék esik. A lehullott hómennyiség centiméterben kifejezett értéke eső formájában egy milliméter csapadéknak felel meg. A 2010-2019 közötti értékeknél 2014-től nincs adat mindkét diagram esetén, így azt nullának vettem. A legutolsó nagyobb hómennyiség 2013. márciusában esett, úgy 25 centiméter, komoly akadályokat okozva. Azóta jelentősebb havazás nem volt. Érdekes az is, hogy vajon hány havas nap volt egy téli időszakban, azaz 90 napban.

 

Látható, hogy 2010-ig olyan 30 nap körüli volt a havas napok száma. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi nap volt, amikor hó hullott, hanem, hogy ennyi időn keresztül volt hólepel a tájon váltakozva a tél folyamán. Egy érdekes értéket is ki lehet számolni. Ha a 2000-2009-es évtizedet vesszük, akkor a lehullott hó mennyisége a téli napok számával elosztva 2,06 centiméter hóvastagságot jelent, ami négyzetméterenként 2,06 liter vizet jelent. Ez nagyon kevés. Csak gondoljunk bele, amikor a kertet locsoljuk, hogy mennyi vizet juttatunk ki négyzetméterenként naponta. Igen naponta, mert a nappali hőmérséklet okozta folyadék- veszteséget pótolni kell. A téli csapadék a megfelelő talajnedvességet készíti, illetve készítené elő a növények számára. Ha ez hiányzik, akkor nyílván kívülről többet kell pótolni. Összegezve, sajnos azt lehet megállapítani, hogy egyre kevesebb csapadék hullik egy adott időszak alatt. Ez nemcsak a téli hónapokra értendő.

2021.01.11.

Merre tart a világ?

Ne képzeljenek semmiféle jóslatot, előremutató jelzést, valami olyasmit, amire vágynak az emberek. Ilyet nem tudok mondani. Azt viszont igen, hogy jelenleg milyen körülmények vannak, illetve ha így marad, akkor esetleg mi várható. Tettem egy megjegyzést, hogy mire vágynak az emberek. Vajon mire? Nagyon egyszerű, egy jobb életre. Egy példát szeretnék mondani. Régen, amely rendszerben tartósan én is jelen voltam, meg azt hiszem rajtam kívül még nagyon sokan, voltak jelmondatok, szlogenek. Érzékeltetésképpen csak egy. A termelés egy meghatározott tényező volt akkor. Az egyik plakáton megjelent egy verejtékező munkás, aki ütötte a vasat, a másikon egy bankár csinos titkárnővel, akivel sült libacombot esznek, és pezsgőznek. A kérdés az, hogy ki melyiket válassza? Azt hiszem, mindenki a másodikat választaná. A kérdés. Vajon ma másképpen van? Egyáltalán nem biztos, hogy másképpen. A különbség ma is megvan, sőt, még inkább megvan. A kiszolgáltatottság még inkább jelen van a társdalomban. Nézzük a legalapvetőbb egységet, a családot. Tegyünk egy párhuzamot. Régen nem volt ritka a 4-6 gyerek egy családban. Ma az általános inkább az egy. Az emberek jelleme, magatartása, viselkedése korrekt, igaz, becsületes volt. Ma ezek a tulajdonságok egyáltalán nem mondhatók el. A mai világban a hazugság a legfőbb erény. E nélkül a mai modern ember nem tud létezni. Az a legszomorúbb, hogy az említett családmodellekben is ez az uralkodó magatartás. Mindenki hazudik mindenkinek. Ez már egy létforma. Rossz irányba halad az emberiség. Árt mindennek és mindenkinek. Sem tisztelet, sem igazság, sem becsület nincs. Nem csoda, ha igencsak meggondolják a mai fiatalok, hogy vállaljanak-e gyereket. Sok esetben hallani, hogy kihívást jelent egy gyerek. Milyen kihívást? Ma már szinte minden az. Az emberi jellem és gondolkodás annyira gyenge, hogy nem képes megoldani sok esetben egyszerű dolgokat, feladatokat. Roppant szomorú ez a helyzet. Persze nem így kellene lenni. Hol kezdődik mindennek a kiváltó oka? A családban. Mi történik? Egyszerűen az, hogy olyan hétköznapi dolgokat, amelyeknek nem volna szabad, hogy problémát jelentsen, azzá teszik. Azzal, hogy valaki nem törődik olyan eseményekkel, amivel a gyereket arra nevelje, hogy tanuljon önálló lenni. A modern eszközök használata, a semmitmondó tömeg kommunikáció, mely a fiatalokat célozza meg, olyan reakciót vált ki, ami  torz képet fest ezeknek a fiataloknak a képzetébe. Teljesen megváltoztatja a család fogalmát. Bulizás, szex. Ez teszi ki a mai fiatalok gondolatait. Ebből fakadóan jelentősen megnő a házasulandók életkora is.

Forrás: KSH

A változás több mint tíz év. Ennyivel később kelnek egybe a fiatalok. Biztos több tényező is közrejátszik abban, hogy ilyen sokáig várnak. A bulizás és szex mellett vannak olyanok, akik tanulással, karrierépítéssel, ház- és lakásvásárlással, és más egyéb dologgal foglalkoznak, ami kitolja a házasságkötés évszámát. Ez persze több mindent is magával húz. Többek között a tolerancia és a kompromisszum fogalmát. Ugyanis ebben a korban már kialakulnak, és kezdenek megszilárdulni azok a szokások, elvek, véleményének, világkép alkotások, életszemléleti tapasztalatok, amelyek már egy kissé nehezebben formálódnak. Kialakul egy önzési forma, mely mindkét fél részéről fennáll. Sokkal nehezebb a közös hangot megtalálni. Talán ez az oka annak, hogy a kezdeti látszólagos egyetértést követően sok a válás.     

Forrás: KSH

Ahogy említettem, van még egy lényeges dolog, amiről nem szabad megfeledkezni. Ez nem más, mint az egymáshoz való viszony. A megértés, a bizalom, a megbecsülés. Minden ezen múlik.  

Forrás: KSH

Sajnos annak ellenére, hogy a statisztikák szerint nő a házasulandók száma, ennek ellenére a népesség fogy, és jelentősen fogy. 20 év alatt több mint a duplájára. Talán abban lehet keresni az okokat, hogy a házasságok túl későn köttetnek. Az ideális biológiai életkor pedig 20-22-től, úgy 35-38 éves korig. Tudom itt is vannak szélsőséges esetek, ahogy máshol is. Nem ezeket kell alapul venni. Azért engedjenek meg egy megjegyzést. Akik túl későn szülnek, mondjuk az egyik fél már igen idős, ez általában a férj vagy élettárs, ott azért fel lehet tenni azt a kérdést, hogy egy kicsit nem felelőtlen? A természet azt diktálja, hogy két szülő nevelje a gyereket. 65-70 éves kor környékén már kicsi a valószínűsége a hosszan tartó gyereknevelésnek. Sajnos ezt el kell ismerni, és ez a tény. A biológiai óra mindenkinél jár. A késői házasságok egyik hátulütője, hogy hamar kifutnak abból az időből, amelyik még ideális lehet. Nőknél a 33 év már jelentős kornak számít a gyerekszülés tekintetében. Félreértés ne essék, nem kritika szól belőlem. Egyszerű élettani rálátás. Ha kilépünk a határokon kívülre, akkor azt látjuk, hogy a Föld lakossága egyre nő.

      A föld várható lakossága 2100-ra 10,9 milliárd fő. Igaz, hogy ez csak becsült létszám. A legjobban az ázsiai, afrikai, dél-amerikai és a Karibi-térség országaiban nő a világ népessége. A lakosság növekedése sok más egyéb problémát is magával vonz. Ilyenek az energia, az élelmiszer, az iható víz megléte, a hulladék kezelés, az egészségügyi ellátás biztosítása. Csak a legfontosabbak. A jelenleg is zajló folyamatok úgy, mint globális felmelegedés, ennek következménye a sivatagok térhódítása, a termőterületek csökkenése, az iható víz csökkenése, a szélsőséges időjárási viszonyok miatti elvándorlás, új lakhelyek kialakítása, új betegség típusok felbukkanása. Az sem kizárt, hogy úgy, ahogy régen a görögöknél, városállamok alakulnak ki hatalmas létszámmal, ez jelenthet több százmilliós lélekszámot is, az élelmiszer ellátás a föld alá kerül, az energia jelentős része az alternatív rendszerekből fog kikerülni. Jelentősen nőhet a szennyezés, melynek következménye a tengerek élővilágának jelentős csökkenése, nagyobb viharok kialakulása, még nagyobb természeti károk keletkezése, a légkörben lévő oxigén mennyiségének csökkenése. Felüti a fejét a hiány, melynek következtében konfliktusok alakulnak ki az egyes városállamok között, sőt az egyes városállamokon belül is. A túlzott szennyezés miatt eddig ismeretlen betegségek ütik fel a fejüket. A gépek elterjedése túlzott formát ölt, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb területet hódít. Egyre nehezebbé válik a rendszer működtetése, fenntartása. A központi irányítás elveszti hatalmát a káosz felett, önálló csoportok alakulnak ki. Talán idáig van az a pont, ami még elképzelhető, ha kicsit nehezen is. Az ezt követő időszakot tovább lehet gondolni, mert minden elképzelhető, ami ma még csak futurisztikus dolog. Erre tart a világ. 

2021.01.02.      

                                                                           Mennyi lehet?
          Talán furcsa a kérdés, de próbálom világossá tenni. Időnként felröppennek hírek, hogy „világvége” lesz. Vajon lehet-e összefüggés egy ilyen hír, és a civilizációk eltűnése-feltűnése között? Arról van szó, hogy túl sok idő telt el azóta, hogy egy civilizáció alakuljon ki a bolygónkon. Úgy vélem, hogy több civilizáció is jelen volt már a Földön az eltelt évmilliárdok alatt. Nagyon nagy számokról beszélünk. Ne felejtsék el, hogy ez igen hosszú idő. Sok esetben a változás, a módosulat sokkal gyorsabban, sokkal hamarabb be tud következni. Vélhetően úgy 2,5 milliárd évvel ezelőtt megjelentek az első baktériumok, majd elindult a fejlődés. Időnként előfordulnak a  Föld élővilágát részben elpusztító jelenségek. Vegyünk egy nagy számot, az 50 milliót. Tételezzük fel, hogy ennyi idő alatt újra ki tud fejlődni egy új társadalom. Ki kell hangsúlyozni, hogy nem a nulláról indul a fejlődés. Ha kivonjuk a 2,5 milliárd évből az 50 millió évet, akkor 50 világpusztulás volt már. De ne vegyünk pontos határértékeket. Adjunk még 1 milliárd évet egy tökéletes kifejlődéshez. Ekkor 30 világvégét kapunk, azaz, 30 civilizációt.  


Adatforrás: Wikipédia
       Felhívnám a figyelmet, hogy 1962-ben is volt egy világvége pánik, mégpedig karácsony és a szilveszter közötti időszakban. Ez valamiért kimaradt a felsorolásból. Ekkor ez a hír egyáltalán nem tudni, hogy milyen úton került a köztudatba, a lényeg, hogy gyerekként még viccelődtünk, hogy menjünk délután még szánkózni egyet, mert holnap már nem lehet. Valami miatt az emberiség történelmében visszatérő hír a „világvége” megjósolása. Hol asztrológusok, de legtöbb esetben egyházi személyek keltették a pánikot, és igyekeztek félelmet kelteni az emberekben, illetve azt a látszatot kelteni, hogy ők azok, akik ezt tudják, és hogy ez meg van írva. Sajnos az egyes írásokat már olyan sokféleképpen magyarázzák, hogy nem lehet eligazodni rajta. Vélhetően itt is jelentkezik az érdekek fogalma. Furcsa mód a „világvége pánik” érdekes módon még földrajzi területhez is köthető, nemcsak vallási felekezethez. Ázsiai országokból, és az ott működő vallási vezetőktől még nem lehetett hallani ilyen kijelentéseket. Ha tovább lépünk, akkor be kell látnunk, hogy egy ilyen „világvégét” senki, egyetlen élő szervezet sem, legalábbis a fejlett élőlények közül nem élne túl.  Magyarul, kipusztul az emberiség. Itt viszont van egy lényeges dolog. Mégpedig az, hogy az élő szervezet bizonyos formái megmaradnak, és a későbbiekben ezekből szerveződik újra a következő civilizáció. Mi okozhat egy ilyen mértékű pusztulást? Jelenleg a mai Föld nyugalma nem okozna ilyet. Gondolok itt több hatalmas tűzhányó kitörésre, vagy világméretű földrengésre. Két olyan dolog van, ami talán szóba kerülhet. Egy nagy világjárvány, vagy egy tekintélyes nagyságú aszteroida. Bármelyik is megtörténik, lenullázza az emberiséget. Egyet viszont ezekből kihúzhatunk, mégpedig a jégkorszakot. Ez túl rövid idő zajlik le. Évszázadok, esetleg évezredek, vagy évmilliók telnek el egy újabb civilizáció kifejlődéséhez. Ha ezeket a dolgokat vesszük előtérbe, akkor elképzelhető, hogy 55 civilizáció már kialakult, és virágzott a Földön. Nem szeretnék belemenni abba, hogy találtak olyan tárgyakat, amikre nincs magyarázat, hogy kerültek oda, illetve hogy lehet az, hogy ezer évesnek mondják a korát. El lehet gondolkodni azon, hogy elképzelhető-e a felvetés? Az idő nagyon sok, mondhatni mai ésszel szinte felfoghatatlan. Ebből következik, hogy egyáltalán nem lehetetlen a több fejlett társadalmi forma kialakulása. 

 

2020.12.25.

 Valami félrevezető

Három teljesen friss hírt szeretnék említeni. Az egyik, hogy Grönlandon rekord mennyiségű jég olvadt el egy év alatt. Pontosan 586 milliárd tonna, és ez 1,5 milliméterrel emelte meg az óceánok és tengerek vízszintjét.  A második, hogyha elolvadna Grönland jege, akkor 7 méterrel emelkedne a tengerszint. A harmadik, hogy Kaliforniában 100 hektáron ég az erdő. Ezzel látszólag így semmi baj nincs. De csak látszólag. Nézzük csak? Grönlandon elolvadt rekord mennyiségű jég, ami 586 milliárd tonna. Ez igen nagy mennyiség köznapi nyelven. Ha jól megnézzük, akkor ez 586 köbkilométer jeget jelent. Ugyanis egy köbkilométer jég durván egyenlő egy milliárd tonnával. Hogy miért? Mert egy köbkilométer 1000 x1000 x 1000 méterben. Ez egy milliárd. Hogy miért méterben? Mert egy méterben tíz deciméter van, tehát egy köbméter ezer liter, azaz ezer kilogramm. Egy deciliter víz súlya egy kilogramm. Egy köbméterben ezer köbdeciméter, azaz, ezer kilogramm víz van. Ha ezt kivetítjük köbkilométerre, akkor egy milliárd tonna, egy köbkilométer jég. Ebből következik, hogy az elolvadt víz mennyisége 586 köbkilométer. Mielőtt bárki is meglepődne, hogy ez aztán nagyon sok, nézzük meg ez mit jelent a teljes jégmennyiségnek, amit Grönlandon találunk. Ez 2,99 millió köbkilométer. Nézzük, mekkora terület lehet ez az 586 köbkilométer? A térfogat számítás szerint ez egy akkora terület, ami 10 kilométer széles, 10 kilométer hosszú, és 5,86 kilométer magas. 10 x10 x 5,86 = 586 köbkilométer. Gondolom, ezt a területet mindenki el tudja képzelni a valóságban. Ugye, hogy nem is olyan nagy? A szám igen. Ami ehhez tartozik, hogy 1,5 milliméterrel megemelkedett a tengerek vízszintje. Ebből következik, ha a teljes jégtömeg elolvad, akkor, 7,65 méterrel emelkedne a tengerek vízszintje, 5117 év alatt. Na, ezt elfelejtették mondani. Ugyanis a 2,99 millió köbkilométert, ha elosztom az éves megolvadt jég mennyiségével, azaz, 2 999 000 : 586 = 5117 év jön ki. Ennyi idő alatt emelkedik meg 7,65 méterrel az óceánok, és tengerek vízszintje.

Sajnos az erdőtüzek egyre gyakrabban előfordulnak. A mostani tűz Kaliforniában 100 hektáron pusztít. Ez volt a hír. Látható volt a felvételeken, hogy ez eleve lehetetlen. Majd másnap egy másik hírcsatornán említették, hogy Vas megyei területen ég az erdő. Nézzük csak? Vas megye területe 3336 négyzetkilométer. Egy négyzetkilométer 100 hektár. Ha elvégezzük a szorzást, akkor több mint 300 000 hektár jön ki. Valami nagyon nem stimmel a két hír között.    

2020.12.18.         

                                                                        Tengermozgások

Talán érdekes a cím, de azt hiszem sokan megtapasztalták már tengerparti nyaralásuk során, hogy a tengerek szinte mindig hullámoznak, mozognak. Sok tényező befolyásolja ennek a jelenségnek a létét. Ilyenek a tengeráramlatok, az ár-apály jelenség, a szél által keltett hullámzás, a tengerrengés. A tengeráramlat a tenger, vagy óceán vizének tartós, vagy ciklikusan változó egy irányba haladó mozgása. A tengeráramlatok a világóceánok vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgása, melynek sok kiváltó okai léteznek. Az ezeket befolyásoló tényezők a Föld forgása, a tenger felszínének melegedése, az egyes víztömegek hőmérséklete, a tengerfenék domborzata. Vannak felszíni, mélységi, tengerfenéki és part menti áramlatok, valamint hideg és meleg áramlatok. Az egyes áramlatoknak szintbeli különbségeik is vannak. Az egymás alá kerülő áramlatok hőmérséklete és sótartalma is változó. Az állandó körforgás megpróbál egyensúlyt tartani az irányok, a térfogat és hőmérséklet terén. 

A tengeráramlatoknak vannak éghajlat módosító hatásuk is. A hideg tengeráramlatok hidegebbé teszik partvidék éghajlatát. A partvidéki területek évi középhőmérséklete alacsonyabb, mint az adott szélességi kör átlagos éves középhőmérséklete. A meleg tengeráramlatok melegebbé teszik a partvidék éghajlatát, a partvidék évi középhőmérséklete magasabb, mint az adott szélességi kör átlagos éves középhőmérséklete. Vannak állandó és periodikus áramlatok. A túlzott melegedés miatt a tengerek felszíni vizeinek hőmérséklete jelentősen változott az utóbbi időkben. 

Forrás: Wikipédia
Látható, hogy a melegedés következménye a felszíni vizek melegedése, ami sok más egyéb dolog kiváltója. Ez rögtön egy másik jelenséget is magával vonz, mégpedig a szeleket. A légköri áramlásnak két alapvető oka van. A terepfajták eltérő mértékű melegedése, és a bolygó mozgásából adódó Coriolis-erő. Két eltérő nyomású légtömeg között ugyanis a levegő az alacsonyabb nyomású terület felé kezd áramlani. A három nagy szélfajta a passzátszelek, a nyugati szelek, és a keleties sarki szelek. Ami lényeges, hogy a nagy szélerősségű szelek, úgymint a ciklon, hurrikán, tájfun, monszun, tornádó, orkán igen nagy károkat tudnak okozni. Most a szél által okozott tengerfelszín változást, azaz az általa keltett hullámokat nézzük meg. Szokták emlegetni, hogy a felkorbácsolt tenger. Hát igen, ahogy látható, igen komoly hullámokat gerjesztenek az egyes szelek. 


 
      A szélsebességek értékei a skála szerint. Össze lehet hasonlítani, hogy az egyes szélfokozatokhoz rendelt szélsebesség kilométer/órában, hogy hat a vízre.
 
     A halászat és a hajózás szempontjából komoly veszélyt jelentenek ezek a hullámok. Talán kicsit éreztetni lehet azzal, hogy már egy 50-70 centiméteres hullám is komoly erőfeszítéseket okoz, hogy meg tudjunk állni. Aki a Balatonon, vagy közvetlenül a tengerparton nyaralt, bizonyára megtapasztalta ezt a hatást. Itt talán nem is a magasság, hanem a tömeg, ami lényeges. Ebből némileg következtetni lehet, hogy a több méteres, vagy több tíz méteres hullámnak milyen hatalmas ereje van. 
 
     Az árapály jelensége szintén egy tengermozgás. Ebben az esetben az égitestek egymásra gyakorolt hatása, tömegvonzása kelti életre a víz mozgását. Az árapály jelensége nem más, mint a tenger szintjének emelkedése és süllyedése. Kiváltó oka leegyszerűsítve a Föld kísérője, a Hold. A Hold vonzása okozza a tenger szintjének emelkedését, és ott a nagyobb, ahol a Föld felé néz, míg az ellenkező oldalon szintén van dagály, csak kisebb mértékű. Vajon hogy lehetséges ez? Ugyanis az lenne logikus, hogy ott éppen apálynak kellene lennie, még sincs. Ennek az a magyarázata, hogy a Holddal azonos oldalon elindul a tengerszint emelkedése, közben a Föld is a tömegvonzás miatt kis mértékben elindul a Hold felé, és az ellenkező oldalon „lehagyja” a tengervizet. Ezért alakul ki az átellenes oldalon is dagály, csak jóval kisebb mértékben. Látható, hogy bizony a tömegvonzás milyen hatalmas tömegeket képes megmozgatni, hiszen a tíz méter feletti magasság már jelentős súlyt képvisel. Még egy jelenséget szeretnék megemlíteni. Ez pedig a tengerrengés. Ez a tengerek mélyén kialakuló rengések okozta vízmozgás, illetve part menti fölcsuszamlás is okozhat ilyen hullámzást. Az ilyen vízmozgás neve cunami, azaz parti hullámok. Ezek igen veszélyesek. Sok esetben nem is a hullám magassága, hanem a nagy mennyiségű víztömeg tólóereje okoz jelentős károkat a tenger partokon. Akkor, amikor még jelentős hullám magasság is társul, az pedig szinte teljes megsemmisülést okoz a partokon. Sajnos volt már több ilyen jelenség, amikor ilyen cunami elérte a partokat, és nagy pusztítást okozott.    

2020.12.11.

A tengerek és óceánok viselkedése

A Föld nagy részét víz borítja. Pontosan 70,8 százalékát, ami 361 126 400 km2 nagyságú területnek felel meg. Az óceánok elnyelik a légkörből származó hőt. A hő elnyelése mellett megkötik a szén-dioxidot is. Mivel a légkörbe juttatott szén-dioxid az egyik olyan anyag, ami miatt elindult egy globális felmelegedés. A felmelegedés pedig melegíti a világtengereket is.  A jelenlegi mérések szerint az elmúlt évtizedekben az óceánok mélyebb rétegei is melegednek. Ez kihat a tengerek élővilágára. Az egyes fajok északabbra vándorolnak, mert ott találják meg az ideális vízhőmérsékletet. Ez legfőképpen a halállományra veszélyes, mert még ma is nagyon sokan élnek meg a halászatból. A lényeg, hogy jelentősen megváltozik, megváltozott a tengerek és óceánok hőmérséklete. Egy kicsit lépjünk vissza. Az 1750-es évek ipari forradalmától számítva, megközelítőleg 375 milliárd tonna szén került a légkörbe szén-dioxid formájában, ez 375 gigatonna. 1750 óta egynegyed részét az óceánok elnyelték. Ez azt jelenti, hogy 281,25 gigatonna itt van a légkörben. Ehhez a mennyiséghez még hozzájön az egyéb gázok mennyisége. A lényeg az, hogy melegednek a világóceánok, nem is keveset. Dél-Amerika partjainál már közel 4000 méteren is ki lehet mutatni a víz melegedését.  

A Laptyev-tenger északi szélesség 76 fokánál, valamint a keleti hosszúság 125 fokánál 5 Celsius fokkal melegebb a víz. Ez nagyon nagy melegedés. Van még valami. A szén-dioxid elnyelése jó dolog a légkörnek, de rossz a víznek, ugyanis savasodás indul meg, ezáltal megváltozik a tengervíz kémiai összetétele, amely kihatással van minden élőlényre, amelyek a tengerekben élnek. A melegedés felgyorsítja az életfunkciókat, melynek következtében több oxigént fogyasztanak el, ezáltal csökken a víz oxigén szintje, ami pedig azt eredményezi, hogy arról a területről elvándorolnak az ott honos élőlények, terhelve ezzel más területeket. Van egy ennél károsabb tényező is. Ez nem más, mint a víz savasodása. Ahogy említettem a nagy mennyiségű szén-dioxidnak jó részét, ami a légkörben van, az óceánok elnyelik. A szén-dioxid vízzel találkozva szénsavat alkot, magyarul szódavizet. Lehetne azt mondani, hogy ugyan már, hiszen szénsavas vizeket iszunk. Ez valóban így van, de a vizekben kialakuló szénsav a természetben teljesen másképpen viselkedik. Bizonyára mindenki hallott már a savas esőkről. Ennek káros hatása itt látható.

A savas esők jellemző területe az ipari vidékek környezete. A három fő savas eső összetevő a kénessav, a salétromossav, és a szénsav. A vizes élőhelyeken a savasodás hatására a planktonok mennyisége a legjelentősebb, hiszen a felette levő tápláléklánc egyik fontos eleme. Ma már megfigyelhető egyes tavakban a savas közeg jelenléte. Gyönyörű tiszta a vize, de semmilyen élőlény nem található meg benne. A savas esők kimossák a talajból az alumíniumot és a nehézfémeket, úgymint az ólom, vagy a higany. Ezek mérgező vegyületei bejutnak a talajvízbe, tavakba, patakokba, folyókba, majd a tengerekbe. Itt kifejtik mérgező hatásukat, azaz, elpusztítják a már említett plankton állomány nagy részét, és ezen keresztül az egész élővilágot. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Ez így van ezen a területen is. Nem lehet büntetlenül olyat tenni, ami árt valamilyen formában a természetnek. Ez messzemenően igaz a világtengerekre is. A változások, amiket az ember okoz felelőtlen magatartásával, itt is jelentkezik. Ma már nincs olyan terület, amely ne lenne veszélyben az ember által. A kevesebb plankton kevesebb halat jelent, a kevesebb hal kisebb mennyiségű lehalászott halmennyiséget, ezáltal megszűnő munkalehetőségeket is. A tengerparti népek még ma is nagymértékben függnek a tengertől. A halászat a megélhetési forrásuk. Ennek csökkenése, vagy egy idő után tényleges megszűnése hatalmas elvándorlásokat is okozhat. Milyen érdekes. A nagy vizek savasodásától indultunk, és elérkeztünk egy társadalmi problémához. Itt is látszanak a szoros összefüggések. Globális szemmel nézve a világóceánokat, beláthatjuk, hogy a melegedés okozza a változásokat. A változást pedig az emberek felelőtlen viselkedése okozza. Ahhoz, hogy ezen a területen is pozitív változás álljon be, magának az embernek kell tenni valamit, mégpedig hamarosan, ha még lehet. A nagy vizek ugyanúgy működnek, mint a kis házi kerti tavak. Ha gondozva van, törődve van vele, odafigyelnek a benne lévő élővilágra, akkor gyönyörködni lehet benne, és a benne levő élőlények is jól érzik magukat. E téren semmi különbség nincs. Ugyanúgy kell gondozni, ápolni a világóceánokat, hogy sok ideig lehessen benne gyönyörködni, és igen sok embernek biztosítson megélhetést. Minden, ami a Földön megtalálható, az ember irányítja. Ha rosszul van valami vezetve, kezelve, akkor tönkremegy. Sajnos beleléptünk ebbe a fázisba. A víz fontos eleme az emberiségnek. Akár iható vízről van szó, akár más minőségű vízről. Mindkettőnek megvan a sajátos szerepe az életben. Erre is nagyon kell vigyázni. A természet úgy viselkedik, úgy reagál, ami éri. Próbál korrigálni, ami darabig megy is, de egy idő után ez megszűnik. Az óceánok, tengerek, tavak, folyamok, folyók, tavak, patakok mind egy láncolat részei. Talán furcsának tűnik, de egy patak is képes szennyezni egy tengert, hiszen annak vize egy idő után ott köt ki. Lehetne azt mondani, hogy ó, az mennyire felhígult állapotban ér oda. De mennyi kis patak van, és mennyi szennyezés? Na, ez a nem mindegy. Ha megváltozik a tengerek és óceánok viselkedése, nagyon kellemetlen helyzetek, sőt, katasztrofális helyzetek állhatnak elő.   

2020.12.04.

A vitaminok jelenléte a növényekben

Sajnos, de tudomásul kell venni, hogy a mai világban azok a dolgok, melyek az emberek élelmiszer szükségletét kielégítik, egyre rosszabb minőségű lesz. Nagyon sok olyan műsort lehet látni, amelyik főzéssel foglalkozik, abban ad ötleteket, esetleg tanácsokat, kisebb, nagyobb sikerrel, de majdnem mindegyik azt mondja az alapanyagok kiválasztásával kapcsolatban, hogy háztáji területről háztáji gazdaságból próbáljunk dolgokat beszerezni. Vajon miért? A válasz nagyon egyszerű. Mielőtt ezt megvitatnánk, néhány dolgot szeretnék mondani. Földünk lakossága lassan eléri a nyolc milliárdot. Ennyi embert ellátni napi szinten élelemmel nem kis feladat. Ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági területek egyre csökkennek, akkor még más egyéb problémákat is le kell küzdeni. A legfontosabb szereplő ebben a kérdésben a talaj. A termőtalaj minősége drasztikusan romlik, a talaj kimerül, erőteljesen csökken a tápanyagtartalma. Ma már nagyon nagymértékben használnak műtrágyákat és más talajjavító terméket. Pontosan azért, mert a talaj egyre inkább romlik. Hogy mennyire meg van terhelve a talaj, csak egy érdekes adat. Míg korábban a tradicionális gazdálkodással 1,5-2 tonna búza termett egy hektáron, addig manapság ez a szám 5-8 tonnát tesz ki. Ez hihetetlen emelkedés. Még egy információ. 1950-es években 1 darab narancsban annyi A-vitamin volt, mint ma 21-ben. Az alma C-vitamin tartalmi aránya 1:100, tehát ma 100 almát kellene megenni ahhoz, hogy annyi C-vitaminhoz jusson a szervezet, mint régen.

Nézzük csak? A spenót 58%-kal, az alma 80%-kal, míg az eper 67%-kal kevesebb C-vitamint tartalmaz, mint régen. Mik azok a tényezők, amelyek ezeket a romlásokat előidézik? Ahogy említettem, hogy csökken a termőterület. Ennek érdekében ugyanakkora területen nagyobb mennyiséget kell előállítani. Lásd a búza mennyiségének növelését. A terméshozam növelése csökkenő tápanyag tartalmat eredményez. Ehhez még szorosan kapcsolódik a profit termelése, amely szintén rontó tényező.

További káros tényező a nemesítés alkalmával, hogy a betegségekkel szembeni ellenállást növelni kell, valamint, a tetszetősebb állapot elérése érdekében újabb, vagy már meglévő fajokat kell ki-, illetve tovább fejleszteni. Ez szintén károsan hat a növényre. A nagyobb méretek érdekében növelik a víztartalmat, ezzel csökken a zamat és vitamin tartalom. A szállíthatóság miatt éretlenül szedik le, emiatt ízetlenek, és tápanyag tartalmuk is elmarad az érett terményektől.

Sok esetben a természetes napfény nélkül termesztenek. Hogy ennek hatását ellensúlyozzák, különböző segédletekkel próbálják pótolni a hiányt. Be kell látni, hogy a napfényt nemigen lehet pótolni. A szabadföldi növénytermesztés egyre inkább behúzódik a fólia- és üvegházakba. Ennek is megvan az oka. A sokkal sűrűbb szélsőséges időjárási tényezők nem kedveznek a növényeknek. Egy zárt helyen sokkal jobban lehet irányítani a növényeknek megfelelő körülményeket. A szabadföldi termesztés további nehézségei, hogy egyre inkább találkozunk kilúgozott talajjal. Azt a folyamatot nevezzük kilúgozódásnak, amikor a talajból kimosódik a tápanyag. Ez akkor következik be, amikor például nagy esőzések alkalmával villámárvíz alakul ki, és a lezúduló víz egyszerűen elviszi a felső talajréteget, illetve a nagy esővíz mennyisége miatt kimosódnak az ásványi anyagok a talajból.  Talán furcsának tűnik, de a légköri szennyezés is közrejátszik a növények normális fejlődéséhez. A savas esők, az egyes káros anyagok a levegőben nem tesznek jót a növények fejlődésében. Vannak olyan eljárások, melyekkel túl gyors növekedést lehet elérni. Ez is közrejátszik az egyes terményekben található vitaminok és ásványi anyagok mennyiségéhez.

Így végére még egy valami. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy bizonyos termények, főleg gyümölcsök nem éppen szép formában kerülnek a polcokra. Sok esetben a nagy szállítási időt, illetve a hosszú tárolási időt valamivel át kell hidalni. Ezt különböző vegyi anyagokkal tudják elérni annak érdekében, hogy az adott termék, szép, tetszetős, látványos legyen. Az már egy másodlagos dolog, hogy pontosan azért fogyasztanánk, mert telve van vitaminokkal, de mégsem tartalmazzák azokat. Ugye emlékeznek a főzőcskézési műsorokban emlegetett dolgokra. Kiemelik a házi jelleget. Ez azért van, mert az ezen a területen termelt termények megfelelő körülmények között növekednek.  

2020.11.27.

Víz nélkül

Igen érdekes domborzati körülmények alakulnának ki, ha nem lennének tengerek, óceánok. Most úgy képzeljük el, és valóban úgy is látjuk ezeket a helyeket, hogy ki vannak töltve vízzel. Tudomásul vesszük, hogy az egy aránylag síkfelület, része a Föld felületének. Milyen érdekes lenne, ha az óceánok és tengerek aljáról tekintenénk a nagyvilágba. Ennek érzékeltetésére néhány szintbeli különbséget szeretnék mondani. A teljesség igénye nélkül a legjellemzőbb, és talán a legismertebb hegységek a következők:

Sziklás-hegység 4800 km hosszú, legmagasabb pontja a Mount Elbert hegy 4401m az Egyesült Államokban található, Kanadában a Mount Robson hegy 3954m magas. Típusa fiatal lánchegység.

Az Andok Dél-Amerikában található, hossza 7000km, legmagasabb pontja az Aconcagua 6962m, típusa vulkanikus, gyűrődéses

A Himalája, mely Ázsiában található 2250km hosszú, a Mont Everest a legmagasabb pontja 8848m, típusa fiatal lánchegység.

Az Ural, amely Oroszországban található 2500km hosszú, és a legmagasabb pontja a Narodnaja  1895m-es magasságával. Típusa régi röghegység.

Az Alpok Európában található, 1200km hosszú, legmagasabb pontja a Mont Blanc 4808m. Típusa gyűrődéses lánchegység.

A Kárpátok szintén Európában található, hossza 1700km, legmagasabb pontja a  Gerlachfalvi-csúcs 2655m. Típusa fiatal lánchegység.

Az Appenninek Európában található, 1200km hosszú, legmagasabb pontja a Gran Sasso d’Italia 2912m. Típusa gyűrt lánchegység.

A Skandináv-hegység Európa része, 1700km hosszú, legmagasabb pontja a Galdhopiggen csúcs, 2469m. Típus röghegység.

A Dínári-hegység szintén Euróban található, 645km hosszú, legmagasabb pontja a Maja Jezerce 2694m. Típusa fiatal lánchegység.

A Pireneusok is Európa részét képezik, hossza 491km, legmagasabb pontja az Aneto 3404m. Típusa fiatal lánchegység.

Az Atlasz hegység Afrika északi részén található 2550km hosszú, és a legmagasabb pontja a Dzsebel Túgkal 4167m. Típus fiatal lánchegység.

A Kaukázus Európa, Ázsia határán található, hossza 1100km, legmagasabb pontja az Elbrusz 5642m. Típus fiatal lánchegység.

A Nagy-Vízválaszaztó hegység Ausztráliában, melynek hossza 3500km, legmagasabb pontja a Mount Kosciuszko 2228m. Típusa röghegység.

A Transzantarktiszi-hegység a Déli sarkon található, hossza 3500km, legmagasabb pontja a Mount Kirkpatrick 4528m.

A Japán Alpok Japánban található, hossza 200km, legmagasabb pontja a Kita-hegy 3193m. Típus fiatal lánchegység.

Mindezeket érzékeltetés miatt soroltam fel, illetve ezek ellentétes részét az óceánokban található mélységek egészítik ki. A világtengerek 361 millió km2 területűek. Átlagos mélységük 3000 méter. Ezek a következők: 

A Mariana-árok, a Csendes-óceán nyugati részén található. Hossza 2550km, legmélyebb pontja a  Challenger Deep, 11 034m.

A Tonga-árok, a Csendes-óceán nyugati részén található. Hossza 2500km. Legmélyebb pontja a Horizont Deep 10 882m.

A Fülöp-szigeti árok, a Csendes-óceán közepe. Hossza 1320km. Legmélyebb pontja a  Galathea Deep 10 540m.

A Kuril-Kamcsatka-árok, a Csendes-óceánhoz tartozik. Legmélyebb pontja 10 500m.

A Kermadec-árok Csendes-óceán déli részén található 1000km hosszú. Legmélyebb pontja 10 047m

Az Izu-Ogasawara-árok 9 780m.A Japán-árok, a Csendes-óceán északi része. Legmélyebb pontja 9 000m.

A Puert Rico-árok Karib-tengerben található. Hossza 800km. Legmélyebb pontja a  Milwaukee Deep 8 640m.

A South Sandwich-árok, az Atlanti-óceánban található. Hossza 956km. Legmélyebb pontja a Meteor Deep 8 420m.

A Peru-Chile-árok, a  Csendes-óceán keleti része. Hossza 9 500km. Legmélyebb pontja a Richards Deep 8 060m.

A szárazföld területe 149 millió km2, a világtengerek területe 361 millió km2. Ha egy kicsit megnézzük a méreteket, akkor hamar rájöhetünk, hogy majdnem 2,5-szer nagyobb a világtengerek területe, mind a szárazföldek. Miért érdekes ez? Egyszerűen azért, ha belegondolunk, persze természetesen csak eljátszunk a dologgal, akkor arra eszmélünk rá, hogy mekkora termőterület van szinte a lábunk alatt. Képzeljük el, hogy nincs víz. Milyen érdekes lenne ezekben a hihetetlen alacsony régiókban élni. Szinte minden felettünk lenne. Egy hatalmas égbe nyúló hegységóriás uralná a Földet. Adjuk csak össze a két maximumot? Az érték 19 882 méter. Ha ott lent élnénk, akkor ez egy hatalmas magasság lenne. Sőt! A jelenleg legalacsonyabb rész, a Kaszpi-mélyföld a maga -28 méteres mélységével is nagyon nagy hegy lenne a világtengerek átlagmélységéhez képest, ami 3 000 méter. Érdekes világ lenne. A világtengerek talapzata is változatos, akár a felszín. Az árkokat és más egyéb nagyobb repedéseket leszámítva, a tengerfenék domborzata 300-500 méteres tartományban mozog. Olyan erős dombság jellegű. Ha mindezeket összevetjük, akkor látható, hogy érdekes felszíni viszonyok alakulnának ki akkor, ha ezeken a tengeri talapzatokon élnénk.  

2020.11.20.

Tengerszint emelkedés

Ma már bizonyítottan vannak olyan folyamatok, melyek a világtengerek szintjét, azaz, a víz magasságát emelik. Az egyes leírások arról szólnak, hogy a globális felmelegedés miatt, olvadnak a sarki jégsapkák, és a szárazföldi, valamint a sarki gleccserek. Az egyre sűrűbben leszakadó hatalmas jégdarabok, sok esetben jéghegynyi méretű darabok, vándorolva a tengereken elolvadnak, és ezzel növelik a vízszintet. A gleccserek olvadása során a tengerekbe áramló vízmennyiség, szintén ezt teszi. Vajon van esetleg más tényező, ami befolyásolja a világóceánok vízszintjének emelkedését? Bizony van. Mielőtt erre rátérnék, nézzük meg milyen volt Földünk sok százmillió évvel ezelőtt.

Hát ilyen. Miért fontos az, hogy ilyen mélységekbe visszamenjünk az időben? Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy Földünk hatalmas lemezekből áll össze. Ezek a lemezek, pontosabban tektonikus lemezek, állandó mozgásban vannak. Mozgásuk különböző, és különböző szilárdságú anyagokat hordoznak. Keményebbek, lágyabbak. Mozgási sebességük is teljesen változó. Évente lehet csak néhány milliméter, de lehet 10-15 centiméter is. Ezek a lemezek kb. száz kilométer vastagságúak. A lemezmozgások váltják ki a földrengéseket, illetve a vulkán kitöréseket. Az egyes lemezek találkozásánál, hatalmas energiák alakulnak ki, majd amikor elér egy pontot, egy feszültségi küszöböt, akkor úgy viselkedik mintegy összenyomott rugó. Hirtelen kiszabadul a nyomásból, és az energiáját közvetíti a közegének. Ugyanez zajlik a mélyben a kéreglemezek találkozásánál. Keménységüknél fogva az egyik felülkerekedik, a másik alá süllyed. A kiszabaduló erő, energia, földrengés formájában kipattan. Ezek időtartama nem túl sok, de annál nagyobb kárt tudnak tenni, hiszen maga a föd, a talaj, és a rajta levő összes tárgy megmozdul.  

  

        Ami igazából minket érdekel, hogy vajon milyen irányúak ezek a mozgások? Miért fontos ez? Azon egyszerű oknál fogva, mert függőleges mozgás esetén olyan felszíni elváltozásokat okozhatnak, melyek hatással vannak a világtengerek vízszintjének emelkedésében. Furcsán hangzik? Talán, de ha jól belegondolunk, akkor igenis elképzelhető. Talán ezt úgy lehetne bemutatni nagyon egyszerűen, hogy mondjuk, a fürdőkádba, vagy lavórba engedünk vizet.  Ekkor megmérjük pontosan a vízszintet, egy általunk tetszőlegesen kiválasztott ponton. Ezután néhány kavicsot, vagy krumplit beleteszünk a vízbe, majd ismét ugyanott, ahol előzőleg, megmértük a víz szintjét. Azt fogjuk tapasztalni, hogy emelkedett a vízszint. Ugyanez zajlik akkor, amikor a kéreglemezek függőleges mozgást is végeznek. Hatalmas dudorokat hoznak létre, ezáltal egy adott térfogatú helyről kiszorítják a vizet, aminek következtében annak szintje megemelkedik. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy ezek a változások is befolyásolják a világtengerek vízszintjének változását.   

2020.11.13.

Földrészek, kontinensek

Ismét egy érdekes dologgal találtam magam szemben. Régen úgy tanultuk az iskolában, hogy 6 földrész, kontinens van. Talán annyira nem is zavarna, hogy már ez sincs így, de elég sok minden korábbi tanultak teljes egészében megváltoztak. Persze lehet különböző dolgokra fogni, hogy bizonyos kutatások eredménye ezt mondja ki, meg hogy új elméletek születnek, és még lehetne sorolni az egyes valós, vagy vélt eseményeket a különböző témakörökben. Sajnos vannak nagyon eltérő adatok, információk a korábbiakhoz képest, de maradjunk a földrészeknél. Lehet, hogy az egyes kőzet lemezek nem voltak pontosan meghatározva, vagy esetleg találtak egy vagy több újat, ami valószínűsíthető, hiszen lehet olvasni a zélandi kőzet lemezről.

A kéreglemezek sematikus ábrázolása Zélandia feltüntetésével FORRÁS: N. MORTIMER ET AL./GSA TODAY  

Lehet, hogy vannak pontosítások, mint ahogy láthatjuk is, de ezeket hagyják meg a kutatóknak, tudósoknak. Már csak azért is, mert van itt még valami érdekes ezzel kapcsolatban. Hogy mennyire nincs egységes rendszer ezen a területen sem, mi sem bizonyítja jobban, minthogy több adat is rendelkezésre áll. Az egyik szerint a lista a következő: 

 

Európa, Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Közép- és Dél-Amerika, Ausztrália és Óceánia, Antarktisz

Forrás: Kisokos

Aztán:

Afrika, Amerika, Ázsia, Óceánia, Európa

Forrás: Arcanum

Majd:

Afrika, Ázsia, Európa, Észak-Amerika, Óceánia, Latin-Amerika és Karib-szigetek

Forrás: nepesseg.population.city

Ezután:                                                               

Forrás: Wikipédia

A klasszikus:

Forrás: Google

És végül:

Forrás: Sulinet Tudásbázis

Itt most lehet válogatni. Ki ezt mondja, ki azt. Valahol mindenkinek vélhetően igaza van, mert utalhat egy hivatalos honlapra, ahogy én is jeleztem. Én például nagyon nem értek egyet, hogy Ausztráliát, mint egy nagy földrészt, alárendelnek egy szigetvilágból álló, több részből álló rendszernek. Igaz, ez csak egy személyes vélemény. Szintén megjegyezném, hogy ilyen változtatás ma már sok helyen megtalálható. Nem szeretnék tudományos értekezésekbe belemenni, de ahogy említettem, vannak dolgok, melyeket érdemes lenne úgy hagyni, ahogy mi idősek tanultuk, mert azt már tudjuk, hogy ezeknek az új elképzeléseknek más a mondanivalójuk és a tartalmuk, mint amiről szólni kellene. Azt hiszem, nem szükséges kifejtenem az elhangzott mondatot. 

2020.11.06.

Ez már nagyon komoly

Kicsit érdemes körülnézni, hogy milyen változások álltak be az északi féltekén, pontosabban az Északi-sarkkörön, illetve a sarkon. A Föld által elnyelt hő 90 százaléka az óceánokba kerül. Igaz, hogy nagyon lassan melegednek ezek a vizek, de a hő miatt a vízmolekulák kitágulnak, ezáltal emelkedik a vízszint. Az alsóbb vízrétegek is melegednek.

2009, és 2019 között 0,02-0,04 Celsius fokot emelkedett a vízhőmérséklet, 1360 és 4757 méteres tartományban.

Forrás: origo

              

A jégtakaró kiterjedése 2020. október 24-én az 1981-2010-es átlaghoz képest (sárga vonal)

Az Északi-sarkvidéken kétszer gyorsabb a felmelegedés üteme, mint máshol. Talán ennek egyik oka, hogy ezeken a területeken a jég olvadása után a tenger felszín marad, ami sötétebb színét illetően több hőt nyel el, így a melegedés gyorsasága is más. Mivel az éghajlat változása, valamint a sarki vidékekről téli időszakban a déli területek felé tartó hideg levegő áramlási útvonala és hőfoka is megváltozik. Ennek oka a sarki területek melegedése. A sarkvidék hűtő hatása döntő fontosságú a klíma egyensúlyának szempontjából. Ez megmutatkozik a nagy tengeri áramlatok fenntartásában. Ezek a hatalmas áramlások szállítószalagként működnek, mert az Egyenlítő környékéről meleg sós vizet szállítanak a sarkvidék felé, ahol a víz lehűl, majd a jégből kiolvadó vízzel keveredve lesüllyed, és elindul az Egyenlítő felé. Ez a körforgás fontos a planktonoknak és az algáknak egyaránt, melyek alapvető táplálékul szolgálnak a halaknak. A nyári melegben egyre több vastagabb jég olvad el, aminek a helyén télen csak vékonyabb jég képződik, ez pedig még intenzívebben olvad a nyár beköszöntével, és egyre jobban csökken a kiterjedése. A visszaszoruló jégsapka a déli területekre oly mértékben hat, hogy növekszik az aszályhajlam, ami jelentősen kihat a mezőgazdaságra. Visszautalva még a tengeráramlatokra, azokban zavarokat okozhat. Az északi félteke európai területein erősödnek a hőhullámok, növekednek a hőségnapok számai, valamint több villámárvíz fog kialakulni. A sarkvidékek melegedésének másik nagy problémája a fagyott talaj kiolvadása, mely még inkább elősegíti a talaj alatt felgyülemlett metángáz kiszabadulását, amely még inkább növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. Ennek révén még inkább melegszik a légkör. Ez egy olyan folyamat, amely egymást gerjeszti. Szót kell említeni az állatvilág ottani populációjáról is. A vándormadarak is nehezen tudnak viszonyulni a megváltozott körülményekhez. Bizonyára sokaknak ismerős az „Északnyugati átjáró” című könyv. Ma már az az útvonal hajózható. Sajnos már a sarkvidék körüli tengerekben is megjelent a műanyag. Ami még nagyobb probléma, hogy az ezeken a területeken épült utak, hidak, olaj- és gázvezetékek, lakóépületek a kiolvadó talaj miatt komoly veszélynek vannak kitéve.     

Forrás: NOAA

Az éghajlatváltozás, a klímaváltozás, ezeknek közvetlen hatása az időjárás megváltozása komoly erőpróba elé állítja az emberiséget. Ezek azok a tényezők, melyek alapvetően meghatározzák, hogy milyen irányt kell felvenni. Mit kell tenni annak érdekében, hogy ne romoljon tovább a klímahelyzet? Sok, nagyon sok kérdést fel lehetne tenni ezzel kapcsolatban. Egy biztos és sajnálatos. Még most sem tulajdonítanak nagy jelentőséget ezeknek a változásoknak éppen azok az emberek, akik tehetnének annak érdekében, hogy egy visszarendeződés induljon el. Több száz fórum, értekezlet, konferencia történik évente. Az eredmény döbbenetes. Nincs döntés. Több ezer szakértőnek mondott valakik nem tudnak érvényt szerezni annak, hogyha ez tovább zajlik, akkor komoly veszély alakul ki. Látszik, hogy a vezetők mind döntésképtelenek. Túl sokáig nem lehet halogatni ezt a klímakérdést, mert beállhat az a helyzet, amikor már hiába hoznak bármiféle döntést, nem érhető el javulás. Vajon ezt meg kell várni, bízva abban, hogy nem következik be? Ez túlságosan naiv gondolkodás. Nyolc milliárd emberről van szó. Egy nagy klímaválság ajtaján lépett be az ember. Ha maradunk Európában, akkor nem nagyon kell kutatni, hogy vajon hol érezteti már hatását az éghajlatváltozás. Szinte napi formában hallani lehangoló híreket. Túl sok csapadék lokális rendszerben, villámárvizek, hőségnapok, hőhullámok, hószegény és enyhe telek, elszaporodó kártevők, kullancsok, poloskák, stb. Az északi félteke időjárása már jelentősen megváltozott. Sokan mondják, hogy ez egy természetes folyamat. Higgyék el, nem az. Igaz, én csak egy egyszerű érdeklődő vagyok sok minden iránt. Nem vagyok szakértő. Egyet tudok, hogy van tapasztalatom. Ez most már 60 év. Ennyi idő már jelent valamit abból a szempontból is, hogy tudok hasonlítani, összevetni helyzeteket, adatokat, információkat. Nem lehet tologatni az időt, hogy majd akkorra megváltoztatunk ezt és ezt. Erre már nincs idő. Most kell cselekedni, amíg nem késő. Vagy már késő is van? A természetben minden összefügg mindennel. Ha nem figyelünk oda a sarki területeken végbemenő változásokra, akkor öngólt rúg magának az ember. A sarki területek is szerves részei a Földnek, és megvan a maga szerepe a rendszerben. Ha ez nem működik megfelelően, akkor az kihat más területekre is, az pedig katasztrófákat is okozhat.  

2020.10.30.

Egy fontos táplálék

Elég sokat halljuk különböző fórumokon, hogy több halat kellene fogyasztanunk. A halászat mindig is fontos szerepet töltött be az emberek életében. A tengerpartokon letelepedett népek egyik fő élelem forrása a hal volt. Manapság a Földön 38 millió fő a halászok és a halfarmerek száma, és ez közvetve, vagy közvetlenül 500 millió ember megélhetését fedezi. A 20. század elején kb. 5 millió tonna volt a kihalászott mennyiség.

A globális haltermelés 2018-ban 179 millió tonna, ebből emberi fogyasztásra szánt mennyiség 156 millió tonna. A leginkább fenntarthatatlan módon kezelt halászati régió a Földközi-tenger 62,5 százalék túlhalászott halállomány, a Csendes –óceán délkeleti része 54,5 százalék, az Atlanti-óceán délnyugati része 53,3 százalék. Látható, hogy mekkora növekedés állt be ezen a téren is. A halakban foszfor, vas, kálium, kálcium, valamint A-D-B2, és B6 vitamin van.  Sokat emlegetik az omega-3 zsírsavakat. Sajnos hazánkban a halfogyasztás nagyon kevés. Ez 6,7 kilogramm/fő évente, de ennek fele tengeri hal. El lehet képzelni, hogy mekkora mennyiség került terítékre ezidáig. Vajon mennyivel csökkenhetett a tengerek halállománya? Sajnos erre adatok nincsenek. Egy biztos. A mérhetetlen halászat komoly károkat okozott a tengerek halállományában.

2020.10.23.

Erdőveszteség

2000, és 2012 között a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtások, tüzek, betegségek és viharok miatt. Újratelepítve 800 ezer négyzetkilométer. A trópusi erdőségek vesztesége évente 2100 négyzetkilométerrel nő. Ez nagyon nagy szám. A kivágott fák általában minimum 20-30 évesek, sőt még többek. Újratelepítés alkalmával ugyanennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ugyanazt a fizikai paramétereket elérje, mint a kivágott fa. A telepítés fontos dolog, de azt is tudomásul kell venni, hogy az új fa növekedése hosszadalmas. Sajnos a világon vannak olyan területek, ahol a teljes faállomány 90 százalékát kiirtják más haszonfa miatt, ami általában valamilyen olajtermelő fa, mondván, hogy ennek termése hasznot hoz. Máshol a termőterületek nagyságát növelik azzal, hogy jobbik esetben kivágják a fákat, rosszabbik esetben felégetik. Hihetetlen nagy területek válnak áldozatául a mérhetetlen fakitermelésnek. Igaz, rengeteg mindent készítenek fából, de ezt is lehetne szabályozni. Néhány országban ezt már meg is oldották. A fa nemcsak alapanyag, hanem oxigén termelő is. Egy fiatalon ültetett fa lombkoronája közel sem akkora, mint a kivágott fa lombkoronája, ebből adódóan nem tud annyi oxigént termelni.  Ez alól a túlzott kitermelés alól a védett területek sem kivételek. Az érdekek miatt megtalálják az illetékesek a „kiskapukat” annak érdekében, hogy legális legyen a kitermelés. Különösen sok őserdőt irtottak ki: Brazíliában 1,4 millió hektárt, Kongóban 475 millió hektárt, Indonéziában 324 millió hektárt. Ezek nagyon nagy területek. A hazai védett erdők felén ma is fakitermelés folyik, tehát itt sem megy másképpen.

Az igaz, hogy némileg csökkent a fakitermelés, de így is nagyon sok. Ezek közül a fák közül nagyon sok kályhában lesz eltüzelve a téli időszakokban. Lehet, hogy érdemes lenne azokat a fákat is kitermelni, amelyek vihar, öregedés, vagy más egyéb oknál fogva kidőlnek. Az erdő is szebb lenne, és a tüzelésre szánt egészséges fákból sem kellene annyit kivágni. Valószínű, hogy ez csak ötlet szintjén fog maradni, sőt, biztos, pedig lenne értelme. Hazánkban már van olyan terület, ahol ezt az eljárást, beavatkozást alkalmazzák is. Az erdő is jobban tudna fejlődni, hiszen az egymásra dőlt fák még több fát fognak kidönteni egy következő nagyobb szél alkalmával.   

2020.10.16.

A gleccserek fertőzés veszélye

Talán érdekesnek tűnik első ránézésre a cím. Mi lehet fertőző egy gleccseren? Hát nézzük. Az emberek igen régóta törekednek arra, hogy olyat tegyenek, ami látványos, sportos, szép. A sok lehetséges lehetőségek közül most a hegymászás, ami érdekel. Melyek azok a területek, hegyek, amelyeket az ember meg akar hódítani? Európában a Mont Blanc a nyerő. Az Alpokban található, magassága 4808,7 méter. Először 1786. augusztus 8-án ért fel a csúcsra Jacques Balmat és Michel Paccard. Éves átlagban 20 000-en jutnak fel a legmagasabb pontra. Amerikában a Sziklás-hegység vonzza a turistákat, köztük a hegymászókat is. Legmagasabb pontja a Mount Elbert, 4401 méter. Dél-Amerikában az Andok hegység található, a második legmagasabb hegység. Legmagasabb pontja Aconcagua 6962 méter. 1897. január 14-én mászta meg először egy Matthias Zurbriggen nevű svájci ember. A hegymászók Mekkája a Himalája, ezen belül is a Mont Everest. Magassága 8848 méter. Első meghódítása 1953. május 29-én történt, Edmund Hillary, és serpája, Tendzing Norgaj személyében. A négy említett nagy hegységen kívül még meg kell említeni az Ural hegységet, a Kaukázust, az Etióp-hegységet. Még megemlítendő Japánban a Fujiyama nevű hegy. Magassága 3776 méter, az első mászás 663-ban történt egy ismeretlen szerzetes által.  Ami még érdekes, hogy ezeken a hegyeken hogyan változik a hóhatár. A hóhatár az a pont, ami fölött már a hó és a jég uralkodik.

                                                       Néhány hegyvidék hóhatára

Ezeken a területeken alakulnak ki az egyes gleccserek. A világon számtalan található. A szomorú közös bennük, hogy a 90 százalékuk olvadó fázisban van. A legveszélyesebb olvadó gleccserek a Himalája lejtőin vannak. Nagyon sok ember léte, vize függ ezektől a jégfolyamoktól. Ezekből a képződményekből nagyon sok víz nyerhető ki. A tisztaságuk hihetetlen. Vagy mégsem annyira? Vajon miért? Ha maradunk a Himalája lejtőin, akkor be kell látni, hogy a világ minden pontjáról számtalan hegymászó próbálkozik csúcsot mászni. Ez természetesen a Mont Everest.

                                                              Mont Everest

Bizony jól látják. Ilyen sokan vártak arra, hogy feljussanak a csúcsra. Sajnos ketten életüket is vesztették. A feljutás nem egyszerű. Különböző állomások vannak. Ezek magasságai a következők.

Alaptábor: 5180 méter, és 5344 méter

  1. tábor 6065 méter, és 7000 méter
  2. 6500 méter, és 7500 méter
  3. 7300-7400 méter, és 8300 méter
  4. 7980 méter

Ide érkeznek, illetve ezekből a pontokból indulnak tovább a hegymászók és a segítőik. 2017-ben 698, 2018-ban 346, 2019-ben 885 mászási engedélyt adtak ki. Általában a segítőkkel együtt, a serpákkal, kb. 750-2000 főből áll a csapat. 10 olyan tábor van, ahol pihennek, illetve felkészülnek. Egy csúcsmászás időtartama 75-90 nap. Ha csak egy átlagot veszünk úgy 1500 főben, akkor is ezen a helyen nagyon sok ember.

                                                   Fotó: Namgyal Sherpa/AFP, 24.hu

Az egyes táborokból legutóbb 2019-ben 13 tonna szilárd hulladékot gyűjtöttek össze. Bevezették, hogy bizonyos összeget letétbe kell helyezni, és csak akkor kapja vissza, ha bizonyos mennyiségű hulladékot visszahoz. Ennek ellenére elég sok ott marad, ahogy jeleztem. A legfontosabb, hogy az emberi tevékenység által keletkező széklet anyag ne kerüljön a gleccserpatakokba. Erre különleges biotasakokat gyártanak, amiben ezt az anyagot tárolni lehet, így védve van a természet. Úgy is védik a környezetet, hogy üveg és műanyag flakonok helyett fémdobozokban viszik magukkal az enni és innivalót, mert ezek a dobozok könnyen összepréselhetők, kisebb helyet foglalnak el, könnyebb kezelni. 2015-ben 40 000-en keresték fel az alaptábort a kínai oldalon. A nepáli erdészeti és talajvédelmi minisztérium  2016-2017-es időszakban 45 000 látogatóról számolt be. A mászóengedéllyel nem rendelkező turisták, hegymászók csak az 5200 méteren lévő alaptáborig mehetnek, illetve az alá. Sajnálatos módon az ottani hatóságok jelezték, hogy emberi ürüléket is gyűjtöttek be egy akció során. Mindig vannak olyan emberek, akik nem veszik figyelembe az előírásokat. Ennek révén veszélybe is kerülhet a gleccserpatakok víztisztasága, magyarul a hihetetlen sok ember közül óhatatlanok azok, akik nem veszik figyelembe az előírásokat, és a szükségüket az erdőben, alacsonyabb magasságban, vagy a gleccser tetején végzik el. Ez a szennyeződés belekerülhet a patakokba, mely fertőzésveszélyes. Az egyes utak néha két hetet is igénybe vesznek az alaptáborig, amíg mehetnek. Nem szeretném ecsetelni, de el lehet gondolni az ottani állapotokat. Csak megjegyzem, hazánkban is vannak nagyon felelőtlen emberek a fertőző hulladék illegális elhelyezését illetően. Remélhetőleg a különböző természetvédelmi intézkedések meghozzák a hozzájuk fűzött reményeket, és nem lesz annyi szemét, semmilyen formában a világ egyik legszebb területén.

                                             Passu gleccser, Kína Forrás: origo

Sajnos egy új jelenség is felütötte a fejét. A gleccserek vizében kimutatható a Csernobil-i, és a Fukusima-i reaktorbaleset által levegőbe került radioaktív anyag.

2020.10.09.

Mérés, avagy mérési pontatlanság

Az embereket mindig is érdekelte, hogy valamit valamivel összehasonlít. Ez a mérés. A hőmérséklet mérése 1592-ben Galilei berendezésével kezdődött. Ezt az eszközt a levegő nyomása is befolyásolta. A hőmérsékleti skálát először Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus állította fel 1714-ben, de már voltak mérések az 1700-s években. .  Ezt a skálát még a mai napig is használják, de csak az Egyesült Államokban.  Aztán Anders Celsius svéd csillagász megalkotta a Celsius-skálát 1742-ben. Ezt a mai napig is használjuk. Majd William Thomson, később Lord Kelvin megalkotta a Kelvin-skálát 1848-ban. Ezt a skálát a csillagászok használják az égbolt objektumainál. De vajon mi a mérés? A mérés egy ellenőrzés, melynek során egy ismert értéket hasonlítunk össze egy ismeretlennel. Rengeteg mérési lehetőség van. Hosszúság, tömeg, idő, stb. Minket most a hőmérséklet mérés érdekel. Ez azért is fontos, mert a mai világ egyik döntő állapota a hőmérséklet, a globális felmelegedés egyik ismérve. Hogy mennyire más értékek kerülnek napvilágra, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy tudományos műsor keretén belül az átlaghőmérséklet emelkedés 1880 óta 0,86 Celsius fok.

Ez a diagram szintén ezt az állapotot igyekszik bemutatni. Itt a különbség 1,18 Celsius fok. Igyekszem valahogy megmagyarázni. Itt az is fontos, hogy már 1880-ban végeztek ilyen méréseket. Nagyon sok mérési eredmény lát napvilágot. Az egyes kutatóintézetek, kutató állomások követik nyomon ezeket a változásokat. Itt most csak a hőmérsékletről beszélünk. Mi okozza a mérésen alapuló eltérést? Az egyik, hogy nincsenek egységesen kalibrálva, azaz, a kezdő mérési pont eltérő. A másik, hogy a mérési pontosság nem egyforma. Ezt arra értem, hogy egy értéket lehet több tizedesig is venni. Ugyanazon a helyen lehet mérni, mondjuk 31,9, 31,95, vagy 31,951 Celsius fokot, attól függ, mennyire pontos a műszerünk. Ez a későbbi számításoknál fontos, hiszen más-más értékek vannak feltüntetve. Van egy még jelentősebb harmadik tényező. Ez pedig a mérési hiányosság. Egy furcsa dolog derült ki. A hőmérsékletet nem az egész bolygón mérik. Vannak helyek, melyek szinte teljes egészében kimaradnak. Ezek között van sarki, illetve trópusi jellegű terület is. Lehet, hogy sok van, de ez is kevés. Ugyanis jóval több mérőpont szükséges ahhoz, hogy megfelelő eredményeket kapjunk, főleg úgy, hogy átlagszámítás a vége.  Az egyre pontosabb mérési eredmények, egyre jobb és pontosabb további eredményeket mutatnak. Volt egy nagyon jelentős globális mérés, kutatás az egész Földre vonatkoztatva. Ez kitért a talajra, a légkörre, a vízre, és a földön kívüli térség egy bizonyos alacsonyabb tartományára. Ezt úgy hívták, hogy Nemzetközi Geofizikai Év. Időpontja 1957. július 1-től, 1959. december 31-ig. Ebben az időszakban rengeteg vizsgálati eredmény született. Még a mai nap is vannak adatok, melyek onnan származnak. Nagyon lényeges lenne, hogy bármilyen mérést hajtunk végre a Föld bármely pontján, egységesen kalibrált műszerekre van szükség a hibák elkerülése érdekében. A mérési fogalomban az egységes és pontos jelzők a fontosak. Ezeknek a birtokában lehet alapos, átfogó, pontos, és főleg biztos következtetéseket levonni az egyes szakterületeken. Manapság már vannak olyan műszerek, amikről régen nem is álmodtak, mégis sok esetben vannak olyan adatok, melyek pontosabbak, mint a mostaniak. Jó lenne, ha ismét egy átfogó, az egész Földre kiterjedő kutatási programot állítanának össze, hiszen most már több területtel is bővült a paletta. Ilyen terület például a hulladékgazdálkodás, amely egyre nagyobb gondot jelent. Sokkal több olyan lehetőség van, melyekkel még alaposabban meg lehetne ismerni a Földünkön történő változásokat, és azok okait, okozóit. 

2020.10.02.

Az óceánok, tengerek hullámai

A régebbi korok tengerészei néhány esetben olyan természeti eseményekről számoltak be, amit az emberek kétkedéssel fogadtak. Meghallgatták a beszámolót, de nem sok hitelt adtak ezeknek a rumgőzős állapotban mesélő matrózoknak. Egy idő után viszont, amikor már elég sok teljesen függetlenül, és teljesen más vidékekről érkező hajósok beszámolói nagyjából hasonló leírást adtak, akkor már el lehetett gondolkodni ezeken a „meséken”. Oly annyira, hogy már az igen régmúlt időkben is maradtak fenn ábrázolások ezekről az eseményekről. Miről van szó? A tengereken és óceánokon fellelhető nagyméretű hullámokról. Ma már sok olyan eszköz, berendezés van, amelyekkel ezeknek a hullámoknak a tényét bizonyítani lehet. Hol alakulhatnak ki ezek a hullámok, és milyen körülmények között? Legfőképpen az Észak-Atlanti-óceánon, az Indiai-óceánon, a Csendes-óceánon, a Déli-óceánon. Lehetne azt mondani, hogy gyakorlatilag bárhol a világtengereken. Úgy tűnik, sőt, már bizonyított tény, hogy az említett vizeken keletkeznek, illetve kialakulnak óriási, úgynevezett hullámszörnyek.

Néhány mért hullám magassága

Az egyes mérőeszközök által mért hullámok magassága egyszerűen félelmetes. Csak gondoljunk bele. Egy olyan hullám tornyosul fölénk, ami mondjuk csak 10 méter. Bizonyára sokan nyaraltak a Balatonnál. Jó magam is egy párszor. Volt olyan idő, amikor egy kicsit jobban fújt a szél. Olyan jó derék magasságú vízben már elég rendesen lehetett érezni a víz erejét a hullámzás miatt. Ennek a hullámnak a magassága olyan 50-80 centiméter lehetett. Elég volt talpon maradni. El lehet képzelni, hogy mit okoz egy 10 méteres hullám. Az első bizonyított észlelésről 1995-ben a Queen Elizabeth II. kapitánya számolt be. Az egyre több helyen kihelyezett bóják, a műholdak által mért adatok alapján bizonyossá vált, hogy ezek a hullámok sokkal gyakoribbak, mint korábban hitték. Ezeket a hullámszörnyeket legfőképpen a szél alakítja ki. Kialakulásuk módja több féle lehet. Kisebb hullámok összeadódása, szemből érkező hullám általi magasság növekedés, a víz szabályos, ritmikus mozgása által, a tenger áramlatokkal szembefújó szél. Van egy olyan állapot, amikor a mélyebb vizekben szél hatására kialakul egy hullám, és a sekélyebb vizekhez érve tornyosulni kezd, mivel a talaj mintegy elnyomja a vizet. Ezeket a hullámokat kicsiben lehet megtapasztalni a vízpartokon, amikor sekély parti vizeknél vagyunk. Az egyenletes mélyülés részben elnyeli a víz torlódását, így szelídebb hullám érkezik a partra. Abban az esetben, amikor meredek a partszakasz, akkor nagyon rövid idő alatt, igen nagy magasságúra tud nőni az aránylag kicsinek vélt hullám. Az ilyen hullámszörnyek kialakulásáért a klímaváltozás is felelős. Ugyanis gyakoriak lettek a nagy viharok szerte a világon, nemcsak a szárazföldek fölött, hanem a tengerek és óceánok fölött is. Az egyes kutatási eredmények azt mutatták ki, hogy nőtt a szélviharok átlagos sebessége. Ez azt is jelenti, hogy jobban hat az óceánok vizére, annak tömegére. Hogy mekkora ereje van egy ilyen hullámnak, az alábbi ábra szemlélteti. A hajóorr szinte eltűnt.

Forrás: Earth Sky

Van ennél egy sokkal veszélyesebb helyzet, amikor a hajótest nem bírja a rá nehezedő súlyt. Képzeljük el, hogy egy 200 méter hosszúságú tanker, vagy szállítóhajó alól elfogy a víz. Ez úgy történik, hogy felfut a hullám tetejére, és addig nyújtózkodik, amíg eltörik. 

Forrás: Freaque Waves

A part felé közeledő aránylag alacsony magasságú hullám, a föveny felé közeledve feltornyosul, és egy jóval magasabb átbukó hullámot produkál.

Forrás: OSA    

Az elmúlt 20 évben 200 szupertanker, és 200 méteresnél hosszabb konténerszállító veszett oda rossz időjárási körülmények miatt. Évente 700 ember, és 100 nagyobb hajó végzi be sorsát a tengereken. Ezek komoly számok. Túl sok tudásunk még nincs ezekről a hullámszörnyekről, de tény, hogy léteznek, és egyre inkább számolni kell velük a világóceánokon.  

2020.09.25.

A „mű anyag”

Nem véletlenül választottam szét az összetett szót. Több helyről lehet hallani, látni és olvasni, de azt hiszem, nagyon sokan járnak kirándulni, strandolni, akár belföldön, akár külföldön, hogy egyre több az „elhagyott műanyag hulladék”. Sokat járjuk az országot, de még eddig nem találtunk olyan helyet, ahol ne találkoztunk volna valamilyen műanyag tárggyal. Vannak elméletek, melyek megmondják, hogy egy adott terméknek mennyi a lebomlási ideje. Szilárd anyagok, folyékony anyagok, és ezeknek különböző változatai. Vas, alumínium, papír, műanyag. Mivel korunk szinte elsődleges szemete a műanyag, maradjunk ennél. Még a hozzáértő szakemberek sem tudják megmondani, hogy mennyi a műanyagok lebomlási ideje.      Annyi biztos, hogy sok függ a környezeti tényezőktől. Itt arra gondolok, hogy milyen behatás éri. Pl. mennyire van kitéve a napsugárzásnak. Ez azért is fontos, mert tapasztalhattuk, hogy a szabadban hagyott műanyag termékek hamarabb tönkremennek. Egyszerűen eltörnek, darabolódnak, elporladnak. Csak néhány adat. 1950-től 2015-ig összesen 8,3 milliárd tonna műanyag került előállításra. Ebből a mennyiségből csupán 600 millió lett újrahasznosítva. Egy része hulladék tárolókban, egy része a föld felett, másik része a föld alatt, a megmaradó mennyiség valahol a természetben, a patakokban, folyókban, tengerekben, óceánokban van jelen. Ez van most. A vizeinkbe kerülő műanyagok a napsugárzás hatására apró mikroszemcsékre töredeznek szét. Ezáltal láthatatlan formában jelen vannak a vizeinkben.

Sajnos a csapvizeinkben is. Most jutottunk el oda, hogy vizeinket mennyire szennyezik a műanyag termékek, mennyire felelőtlen viselkedés, amikor egyszerűen eldobják a „mű anyag” termékeket a szabadban, mondván, nem az én környezetemben van, messzire van tőlem. Rossz, felelőtlen gondolkodás. Ezeknek a termékeknek a szennyeződései utolérnek mindenkit.

A Tasmaniai Egyetem kutatóinak fotója a kókusz-szigeteki állapotokról.Fotó: SILKE STRUCKENBROCK/AFP

Azt hiszem, ez az ábra önmagáért beszél. Ahogy említettem, a műanyag származékok a napsugárzás hatására porladnak. Nem semmisülnek meg, hanem apró részekre tagolódnak, melyek aztán gond nélkül bekerülnek az állatok szervezetébe, és onnan az emberbe. A műanyagok lebomlási ideje igen hosszú. Ez a folyamat nagyban függ a műanyag fajtájától. Lehet azt mondani, hogy úgy 50-1000 év a tartomány. Ez igen hosszú idő.

Ez a kép a Csendes-óceánban fellelhető műanyag szigeteket mutatja. Területét tekintve is hatalmas, de mennyisége sem kevés. Több millió tonnáról van szó. Sajnos a különböző műanyag származékok ma már mindenhol megtalálhatók. Még a csapvízben is. Egy közelmúltban végzett mérés szerint általában egy köbméter csapvízben 7-10 műanyag részecske található. Több mérést is végeztek annak kiderítésére, hogy vajon a palackozott vízben található-e műanyag részecske? Hogy ezek a mérések mennyire voltak reálisak, nem tudni. A mért és közzétett adatok szerint literenként több mint 300 műanyag részecskét mutattak ki. Azt ki lehet jelenteni, hogy ma még egyáltalán nem tudni, hogy milyen egészségkárosító hatással kell számolnunk a mikro műanyagok miatt. Tény, hogy ma már mindenhol megtalálható ez az anyag. Egy legutóbbi kimutatás szerint az 1950-es évek óta 8,3 milliárd tonna műanyagot állított elő az emberiség. Hogy ebből a mennyiségből mennyi került újrahasznosításra, az kissé bizonytalan.

2020.09.18.

Kőolajtermelés, a kőolaj keletkezése

Nemcsak nekem, hanem másoknak is feltűnt, hogy valami nincs rendben a kőolaj keletkezésével kapcsolatban. Az emberiség 2020-as évben 1,25 billió hordó kőolajat fog kitermelni. /egy hordó 136kg/. A tonna érzékelhetőbb, így az érték 17,87 billió tonna. Hogy maradjunk a számoknál, a világ szénkészlete 10 billiárd tonna. Van feketekőszén, barnakőszén, lignit és tőzeg. Keletkezése, kialakulása a növényzet jóvoltából jött létre a föld alá kerülve. A kőolaj képződése állati anyag, főleg planktonok, amelyek sekély tengerekben gyűltek össze. Az oxigén hiánya mellett alakultak át az állati tetemek kőolajjá. A kőolaj tároló kőzetben, főleg homokkőben feldúsult.  Mindkettő a klasszikus elmélet. Valami azért nem igazán stimmel. Főleg a kőolajjal kapcsolatban. A feltételezett planktonok elég nagy felületen uralták a tengerek felszínét. Ha ezek le is süllyedtek, az apró lények nem tudtak akkora telepeket létrehozni, amelyeken most a kőolajat lehet találni. Érdekes dolgokat találtam a témával kapcsolatban. Csak a lényegesek. Az egyik leírás szerint az olajtartalmú réteg vastagsága néhány métertől néhány tíz méterig terjed. A másik meghatározás, hogy 600-700 méteres réteg kell ahhoz, hogy kőolaj alakuljon ki. Aztán az is meglepett, amikor azt emlegetik, hogy vannak olajkutak, melyek mélysége elérheti a 15 kilométert is. Itt a hőfok 450 Celsius fok. Elég magas. Tudnám még ragozni a különböző, és teljesen eltérő adatokat, leírásokat. Valami azt súgja, hogy nincs teljesen tisztázva a kőolaj kialakulásának története. Valami hiányzik a láncszemből. Valami nem stimmel. Talán csak én látom így?

                                                  Egy hordó kőolaj 158,9 liter.

Már több neves kutató is feszegette azt a témát, hogy talán mégsem úgy keletkezett a kőolaj, ahogy eddig hittük, tanultuk. Talán érdemes egy kicsit utána nézni. A tanultak úgy szólnak, hogy az állati maradványokból oxigén elzárása mellett kőolaj keletkezik, a növények oxigéntől való elzárása esetén bizonyos szénfajták keletkeznek. Mikor éltek a legnagyobb ősállatok? Az ősállatok a dinoszauruszok 230 millió éve jelentek meg, és kb. 65 millió évvel ezelőtt haltak ki, 165 millió éven át uralták az ökoszisztémát. Van egy még jelentősebb organizmus, ez pedig a planktonok. A dinoszauruszokkal ellentétben, melyek a szárazföldön éltek, ezek a parányi élőlények a tengerek és óceánok lakói. Vegyük először a nagytestű állatokat. Mivel abban az időben is voltak dögevő állatok, így gyakorlatilag minden elhullott tetemet elfogyasztottak. Ez ma sincs másképpen. A természet mindenkor megoldotta azokat a helyzeteket, amik kialakultak. Ebből egyenesen következik, hogy ezekből az állatokból kőolaj nem keletkezhetett. Van egy másik lehetőség, ami szintén kizárja, hogy olyan rétegekbe kerüljön, ahol kőolaj keletkezne belőlük. Az elhullott állatok egyszerűen néhány hét alatt, ha nem is dolgoztak az apró élősködők, kiszáradtak. Egyszerűen nem volt olyan feltétel, amelyik biztosította volna a feltételezett kőolaj kialakulást. Mi marad? A planktonok. Ezek az apró élőlények igen régóta jelen vannak a Földön. Ebből következik, hogy valószínűsíthető, hogy ezekből az apró állatkákból alakult ki a kőolaj. Elpusztult, leülepedett, rárakódott, összenyomódott, kőolaj lett. Ugye milyen egyszerű? Van egy kis probléma. Ezek az állatkák igen nagy területen éltek a tengerekben és óceánokban. Ebből következik, hogy a fenékre került mennyiség is eloszlott. Ha tovább gondoljuk, akkor ezekre ugyanis földrétegnek kellett volna kerülni, aztán megint plankton, majd megint fölréteg, ahhoz, hogy kőolaj legyen. Valami nem stimmel. Bármekkora tömegű plankton réteg is süllyedt le, nem tudott ekkora mennyiségű kőolaj keletkezni. Ha ezt a szisztémát követjük, akkor a mai nap is kell keletkeznie kőolajnak. Ennek nyomát nem lehet megtalálni, csak a kőolaj jelenlétét, azaz, a kész kőolajat. A kitermelt mennyiséget látva valahogy nem akar összeállni a kép az elhalt apró élőlények, a föld alá kerülés, és a nyomás által keletkezett termék között. Lehetne még tovább ragozni az erre vonatkozó keletkezési elméletet, de azt hiszem, nem jutnánk közelebb a megoldáshoz. Van egy másik elképzelés, melyet ma már több tudós is felvetett, ahogy korábban jeleztem. E szerint a kőolaj a Föld keletkezésével nagyjából egy időben történt. Ide lehet sorolni sok más fontos, az életfeltételeket biztosító anyagokat. Ilyen az oxigén, a víz. Ennek pontos menetét nem tudjuk. A kőolaj sok esetben a talaj bizonyos rétegeiben almozódott fel. Ezt úgy kell érteni, mint amikor szivacsot tartunk a vízcsap alá. Egy darabig telítődik. Van egy állapot, amikor éppen annyi van benne, hogy nem folyik vissza. Akkor, amikor összenyomjuk, kifolyik belőle a víz. Valahogy így működik a talajban felhalmozódott kőolaj kiválása. A folyamatot a szivattyúk által felszínre hozott kőolaj után keletkező üresség okozza. Egyszerűen a „szivacsból” ahogy összenyomjuk, az olajos talajból, kifolyik a kőolaj, feltöltve az üressé vált területet. Vajon mennyi kőolajat termelt ki az emberiség eddig? Erre azt hiszem, még becslést sem lehet mondani.

    

Leírva is. 1870-ben 1 millió tonna, 1900-ban 20 millió tonna, 2001-ben 3600 millió tonna, a 2020-as előrejelzések szerint 17,87 billió tonna. Itt tartunk. Ekkora az emberiség energia igénye. Sok becslés látott már napvilágot arra nézve, hogy vajon mennyi kőolaj tartalékkal rendelkezik az emberiség. Ez azért is nehéz, mert a nagy kőolajtermelő országok magasabb mennyiségeket jósolnak. Ha egy kicsit jobban belegondolunk, ezt a hatalmas mennyiségű kőolajat elégetik. Egyáltalán nem csoda, ha összevetjük a szén, a kőolaj, a földgáz, és egyéb tüzelőanyagok elégetéséből keletkező szén-dioxidot, hogy a légkör kezd telítődni. A keletkezett káros anyagot a természet már nem képes feldolgozni, ezáltal felgyülemlik. Tehát több a kibocsátás, mint az elnyelés. Ennek következménye lehet, sőt, lesz is, hogy az oxigén jelenléte a légkörben csökkenni fog. Az egyes veszélyes gázok nagymértékű felhalmozódása kiszorítja az éltető oxigént a légkör azon rétegéből, ahol az ember él. Ilyen helyek már vannak a Földön. Ha mindezeket összevetjük, akkor egyáltalán nem lehet csodálkozni, hogy egyre szennyezettebb a Föld légköre.          

2020.09.11.

Erdőségek

Földünkön nagyon sok szép erdő van. Aki szeret túrázni, kirándulni, megtapasztalhatta, hogy az erdő egy kellemes közeg. Friss és jó levegő jellemzi ezeket a területeket. Nem véletlen, hogy bizonyos szanatóriumokat ilyen helyekre építenek. De aztán jön az ember és kezdi kivágni a fákat. Ez az erdőirtás, amit jelenleg tapasztalunk, már túllép azon a határon, azon az ésszerűségen, amit kezelni lehet. A faipar, a papíripar sok fát igényel. Az irányított fakitermeléssel semmi baj nincs. Az értelmetlen erdőirtással már inkább. Erről már az ember gondoskodik, hogy így legyen. Tudják, az a szomorú, hogy ahol az ember megjelenik, ott pusztulás, szemét, szennyezés üti fel a fejét. Bár nem a témához tartozik, de megemlítem, hogy már vannak olyan területek bolygónkon, melyeket elzárnak az emberek elől, mert nem elég az, hogy megnézem, gyönyörködök benne, hanem kárt tesznek benne. Szabályok között élünk. Ezeket nem véletlen találták ki. A természeti területeket is védik, ennek ellenére azért látogathatóak. Viszont az ember gondoskodik arról, hogy ez megváltozzon, és lezárják a területet, mert az ember veszélyt jelent rá. Akik a rombolást teszik, azok semmiféle tiszteletet nem tanúsítanak, a természet ránt. Egyszerűen tönkreteszik a környezetet. Az ember már csak ilyen, lehetne mondani. Ahol megjelenik, ott szemét és pusztulás jár a nyomában. Lehet, hogy erősen fogalmazok, de nézzünk körül, hogy így van. A környezet tisztelete, védelme teljesen elveszett. Ez így van az erdőkkel is. Gátlástalanul irtják, vágják, égetik. Ha már az égetés szóba került. Lehet, hogy még vannak, akik emlékeznek arra, hogy egy tanulmány kimutatta, hogy erdős területeken 150-200 évente nagy tűz keletkezik. Ennek oka ismeretlen, de rájöttek, hogy az erdő így újul meg. Ennyi idő alatt teljesen regenerálódik. A mai világban ez úgy történik, hogy felgyújtják az erdőt, és szántóföldet alakítanak ki a helyén. Vagy például építkezések alkalmával idős 30-40-50 éves fákat vágnak ki, mert kell a terület. Azt mondják, hogy ültetünk helyettük máshol másikat. Az a valaki, aki azt állítja, hogy ez helyes, mármint az, hogy ültetünk másikat, nem nagyon ért a növényvilágot szépítő fákhoz. Ugyanis, egy említett korú fa lombkoronája csak ugyanannyi idő után lesz olyan fa, mint amit kivágtak. Nem mindegy. Ez a megközelítés egy álságos dolog, mint a környezetvédelem területen nagyon sok más. A még szégyenletesebb, hogy ezt egy hozzáértő ember javasolja. Sajnos az utóbbi időben, és ez nem olyan régen volt, négy nagy tűz is pusztítja az erdőségeket. Azért írom, hogy pusztítja, mert ezek a tüzek jelenleg is égnek és hatalmas károkat okoznak a természetnek. Ez az állapot nem a természetes erdőtüzek kategóriájába tartozik. A rossz hír, hogy még nem látni a végét. Ezek a tüzek a légkört is szennyezik, nem beszélve arról, hogy azok a fák, melyek korábban kidőltek, és kiszáradtak, erőteljesen elősegítik a tűz tovaterjedését. Sajnos minden erdő jellegzetes látványa, ami nagyon csúnya, és veszélyes a fent említett dolog miatt, az a kidőlt fák. Nagyon nagy mennyiségről van szó. Úgy tudom, hogy ezeket a fákat nem szabad onnan elvinni. Vajon miért? Valamikor régen részt vettem egy erdészeti konferencián. Volt egy erdőmérnök, aki ezzel kapcsolatban tartott előadást. Akkor hallottam a következőt: a kidőlt erdei fák károsak, mert rothadásuk alkalmával szennyező anyagokat juttatnak a légkörbe. Úgy látszik ezt azóta sem sikerült rendbe tenni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan, akik olyan településeken élnek, ahol ez a jelenség felütötte a fejét, szívesen eltakarítanák, magyarul elvinnék ezeket a kidőlt fákat télire tüzelni, még akkor is, ha valamennyit kellene fizetni érte. Azért írom, hogy valamennyit, mert az amúgy is kidőlt fát maga az erdészet nem viszi el. Az is megoldható, hogy felügyelet alatt tegyék mindezt. Hogy miért? Azt hiszem, mindenki tudja a választ. Ettől függetlenül, biztos vagyok benne, hogy ez így járható út lenne. Az erdőgazdaság is jól járna, mert nem neki kellene ezt megoldani, annak ellenére, hogy nem foglalkozik vele. A lakosság is jól járna, mert egyre kevesebb a tűzifa. A természetet kedvelők is jól járnának, mert szép erdei környezetben sétálhatnának. Vagy ez olyan nagy probléma, hogy kivitelezhetetlen? Tudom, hogy azt mondják, hogy ezt nem lehet. Vajon miért nem? Mert, sajnos ilyen a törvény. Azért megbüntettek egy gazdát, mert saját erdejéből hazavitte a kidőlt fákat. Sőt! A törvény szerint, ha saját erdejéből valaki fát visz el, lopásnak minősül. Lehet, hogy át kellene gondolni ezt a törvényt? Azt is ki merem jelenteni, hogy ez a magántulajdon súlyos megsértése. Nem lenne szabad hivatkozni különböző módokon, hogy miért nem szabad elvinni a kidőlt fákat, gallyakat. Az ember segítene a természetnek akkor, amikor megszabadítaná a kidőlt fáktól, gallyaktól az adott területet, így lehetőséget teremtenének új fák telepítésére, az ott élő állatok szabadabb mozgására, nem beszélve arról, hogy nagyobb fertőzésveszély áll fenn a kidőlt fák miatt. Szeretném még egyszer mondani: a kidőlt fák károsak, szennyezik a légkört a rothadásuk révén. És még egy. Az erdei élőlények megtalálják a táplálékot és a búvóhelyet maguknak kidőlt fák nélkül is. És még egy. Vajon miért van az, hogy hazánk területén is van olyan hely, ahol szépen rendbe tartják az erdőt? Mert van ilyen hely. Ott el lehet vinni, illetve ki lehet termelni a kidőlt fákat, gallyakat? Tapasztalatból tudom mondani. Az említett helyen csodás állatvilág van. Ott tényleg énekelnek a madarak, és páratlan, színes aljnövényzet növekedett egy év alatt. Csoda volt ott járni. Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a légszennyezéssel. Igaz, hogy még nyár van, de lassan beköszönt a fűtési szezon. Ismét ki kell emelnem, hogy az erdei hulladék egyik formája a kidőlt fák és gallyak. A kidőlt fa más egészséges fákban is kárt tesz. Nemcsak azok a rovarok szaporodnak el, amelyeket a madarak fogyasztanak, hanem azok is, amelyek a kidőlt fák mellett a még épp fákat is megbetegítik. Kiderült az is, hogy a legnagyobb légszennyezők azok a háztartások, ahol nemcsak rendes tüzelővel, hanem műanyagokkal, bontott, festett felületű fával, ronggyal, préselt fával, stb. tüzelnek. Az összefüggés kézenfekvő. Ha a kidőlt fákat, gallyakat megengednék a lakosságnak összeszedni, akkor jóval kevesebb szennyező anyag kerülne a levegőbe, ezzel javítva a légkör minőségét. Nagyobb értéket képviselne ez a hozzáállás, minthogy az érvek között felsorolják az erdei állatok, főleg a madarak táplálkozásának elősegítését, illetve bizonyos rovarfajok életterét. Ezek az élőlények anélkül is megtalálják a táplálékukat és búvóhelyüket. Tegyük mérlegre a kettőt. Egészségesebb légkör, vagy kidőlt fák. Aztán érdekes számításokat is készítettek a kivágott egészséges fákkal kapcsolatban. Egyes építkezések alkalmával több évtizedes fákat vágnak ki. Helyettük néhány éves fákat telepítenek. Ugye azt mondanom se kell, hogy a kettő között óriási a különbség. Az indoklásban az szerepel, hogy a kivágottak helyére újakat ültettek. Ezzel nincs semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy az a telepített fa majd 20, 30, 40 év múlva éri el azt a lombkoronát, amivel a kivágott fa rendelkezett. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy olyan helyre tesznek fákat, ahol még véletlenül sem marad meg, csak esetleg pár hétig, mert nem locsolják, nem gondozzák többet. A légkör is egy kényes terület. Biztos vagyok benne, hogy a leírtakkal több minden jót is tennénk. Eltűnnének a gyönyörű erdőkből a szép látványt és élményt rontó kidőlt fák, gallyak, a másik, hogy tudatosabban, hatékonyabban és szennyezés nélkül lehetne fűteni, hozzájárulva sok család téli tüzelőjéhez. Lehet, hogy érdemes lenne ezen elgondolkodni?  Viszont van még valami, ami szorosan ehhez a témához tartozik. Miről is van szó? Az erdőkben keletkező kidőlt fák sok esetben éppen azokat a természetes vízfolyásokat zárják el, amelyek azt képviselik, illetve képviselnék, hogy az egyre gyakrabban előforduló nagy mennyiségű csapadékot elvezessék, aránylag gyorsan. Na, ezek a kidőlt fák tömörítik az árkokban a aljnövényzetet a súlyuknál fogva, így még jobban elzárják a víz szabad, és gyors lefolyását. Az történik, hogy a víz keres magának egy új könnyebb lefolyási helyet, ami éppen egy lakott terület, amire senki nincs felkészülve, hogy éppen onnan érkezik sok víz. A baj bekövetkezik. Elárasztja a települést a sáros víz, hatalmas károkat okozva. Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon nem volna-e célszerű ezeket a természetes árkokat kitakarítani annak érdekében, hogy ne következzen be ilyen tragédia.     

Ez hazánk területének 25,2 százaléka. Talán lehetne több is. A lényeg az lenne, hogy azért ez elég nagy terület ahhoz, hogy a kidőlt fákat, ami nem kis számban található az egyes erdőségekben, ki lehessen termelni, termeltetni. Az erdőgazdaságnak is bevételt jelentene, bár igaz, munkával is járna. Viszont ők rendelkeznek komoly fakitermelő gépekkel. Lenne egy másik megoldás, amikor a lakosság termeli ki magának, szakmai felügyelet mellett a fákat. Azt hiszem egyszerre két dolgot is meg lehetne oldani.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.