Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek, furcsaságok

2020.05.26.

Tigrisszúnyog, kullancs, poloska

Ahogy közelednek a jó idők, és egyre többen választanak szabadidős elfoglaltságot, annál inkább megnő annak a lehetősége, hogy valaki találkozik valamilyen rovarral. Túl sok információ nem látott eddig napvilágot, ezért is érdemes róla ismételten beszélni. Kutatások folynak annak érdekében, hogy egy hatékony védekezést ki tudjanak alakítani. A tigrisszúnyog, ami hazánkban ázsiai zebraszúnyogként is ismeretes, az előkelő 4. helyen áll a világ száz legrosszabb invazív fajai között. /invazív: betolakodó, új faj/ Európában először 1979-ben mutatták ki Albániában. /Aldhami & Reiter 1998./ Aztán feltűnt Olaszországban, majd 1999-ben Franciaországban, 2000-ben Belgiumban. Olaszország a leginkább fertőzött ország. Mára már szinte egész Európában megtalálható. 

A tigrisszúnyogot aránylag könnyen meg lehet különböztetni a többi szúnyogfajtól, hiszen fekete alapon fehér, vagy ezüstös csíkok szegélyezik a testét, lábait.

Hazánkban 2014-ről van feljegyzés Baja mellől. Bár sok bejelentés nem érkezett, az óvatosság nem árt. A hideg teleket nem élik túl. Viszont felmerül egy kérdés. Mi számít hideg télnek, ugyanis az elmúlt időszakokban erről nem igazán lehet beszélni. Azt is tudjuk, hogy az alkalmazkodó képességük ezeknek a rovaroknak igen jó. A fajt már többször észlelték hazánkban, de terjedése, populációja nem ismert még. Érdemes néhány gondolatot fordítani arra, hogy milyen betegségeket terjeszt ez az új rovarfaj.

chikungunya-láz lázzal, izom- és ízületi fájdalommal, fejfájással, orr- és ínyvérzéssel jár. Elsősorban az ázsiai tigrisszúnyog csípésén keresztül fertőződhetünk meg a vírusával.

Dengue-lázat szintén elsősorban a tigrisszúnyog terjeszt. A fertőzés 8-10 nap lappangás után enyhe influenzaszerű tünetekkel jelentkezik. A vírusnak négy szerotípusa létezik, gond akkor van, ha valaki az egyikkel fertőződik, majd felülfertőződik egy másik szerotípussal is. Ilyenkor a betegség legsúlyosabb, extrém magas lázzal és letargiával, álmossággal járó formája alakulhat ki.

sárgaláz is vírus okozta fertőzés, néhány napos lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, amely körülbelül 10 százalékban halálos kimenetelű. Terjesztheti az ázsiai tigrisszúnyog is, de fontos vektor az angolban sárgaláz-terjesztő szúnyognak is nevezett Aedes aegypti faj is, amely szintén jelen van már Európában. Madeirán, Dél-Oroszországban, Ukrajna Fekete-tengeri partvidékén illetve Grúziában észlelték. A betegség védőoltással megelőzhető.

Forrás: Origo

Egyénileg védekezni leghatékonyabban a szúnyogirtó szerekkel vagy szúnyoghálóval lehet. A tigrisszúnyogokkal célzottan úgy lehetne felvenni a harcot, ha a természetes vizek partjain nem lenne szemét. Ez azért fontos, mert a faj európai populációira az jellemző, hogy az edényekben, konténerekben (gondoljunk az eldobott konzervdobozokra) meggyűlő esővízben tenyészik, élővizekben viszont sosem.

Forrás: Origo

Az erdei túrázások alkalmával óhatatlanul találkozhatunk kullancsokkal. Sajnos azt kell mondani, hogy az enyhe tél nagyon kedvez ennek a fajnak a szaporodásában. Éppen ezért egyre jobban terjed a kullancs az országban, oly annyira, hogy a városok zöld övezeteiben is megjelentek. A kullancsok általában füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak.

Forrás: köpönyeg.hu /2015/

Ahogy látható, a legfertőzöttebb helyek a nyugati területeken vannk, mert ott alakul ki a rovarok számára a legkedvezőbb klíma. Milyen betegségeket terjesztenek. Vírusos agyvelőgyulladás, mely nem gyógyítható, de van ellene oltóanyag. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás. Az egyetlen védekezés a megelőzés. Aki túrázik, kirándul, szeret a természetben lenni, annak ajánlatos kullncsriasztó szereket használni, zárt ruházatot viselni. Ez azért fontos, mert az utunk során több alkalommal lehet olyan területet találni, ahol sűrű az aljnövényzet. Ezeket a területeket kedvelik a kullancsok. Ügyeljük arra, hogy a kertünkben legyen lenyírva a fű, és az aljnövényzetet is el kell távolítani. Ezzel csökkenteni lehet a kullancsok okozta betegségek elkapását.

Bár nem hordoznak betegségeket, de nagyon kellemetlen rovarok a poloskák. Évről évre egyre több jelenik meg, hiszen igen jól bírják a hideget, akár -20 fokot is könnyedén átvészelik. Az utóbbi évek enyhe téli időjárása igen megkönnyítette ezeknek a rovaroknak a tömeges elterjedését. Természetes ellensége nincs, ezért a szaporodása igen gyors. Minden hova képes befészkelődni. Kellemetlen, hiszen tömegesen jelennek meg. Legfőképpen az őszi időszakokban okozzák a legnagyobb kellemetlenséget, ugyanis ilyenkor húzódnak be a védett helyekre, többek között a házakba, lakásokba. A vegyszeres irtás nem hatékony, ezért érdemes inkább elfogni. Hazánkban két faja terjed elég gyorsan. A zöld vándorpoloska, és a mezei poloska. Mindkettő igen kellemetlen betolakodó.

2020.05.22.

Anyagok lebomlása

Kicsit érdekes az, hogy az anyagok mennyi idő alatt tudnak lebomlani. Természetesen nagyon változó, hiszen más és más alapanyagokból állnak a különböző termékek. Vannak táblázatok, melyekben feltüntetik, hogy pl. a papírnak, műanyagnak, alumíniumnak, konzerves doboznak, stb. mennyi a lebomlási ideje. A műanyagoknál olyan időintervallum van megadva, ami még nem ellenőrizhető, illetve több anyag van, aminek csak akár számítva, akár becslés útján van megadva a bomlási ideje. Pl, a műanyag szatyornak 200-1000 év, a papírnak 2-5 hónap, a konzerves doboznak 50-100 év a lebomlási ideje. Gyakorlatilag számtalan olyan kémiai anyag van, melyeknek egyáltalán nem tudni a lebomlási idejüket. Ilyenek a gyógyszerek és a különböző chemikáliák. Igaz elég régen, de olvastam egy cikket, ami akkor nagyon érdekes volt. Talán még most is érdekesen hangzik. Ez arról szólt, hogyha teljesen leállna minden, tehát a világ jelenlegi helyzete megmaradna, akkor 12 000 év múlva teljesen eltűnne minden, ami a civilizációra utal. Tehát épületek, utak, gépek, berendezések, eszközök, stb. Ugye érdekes? Valóban. Bár mondhatnánk, hogy ez nem valami hosszú idő. Emberi léptékben azonban nagyon sok. Biztos vagyok benne, hogy egy kicsit elgondolkodtató, hogy elképzelhető-e ennyi idő alatt, hogy gyakorlatilag eltűnjön a Föld felszínéről minden. Nincs még erre példa, de látni bizonyos több ezer éves épületeket, melyek még mindig jó állapotban vannak. Ezek néhány ezer évesek, tehát bőven van még idő az említett korhoz. Az idő előrehaladtával a folyamatok azért egy kissé felgyorsulnak. A bomlás nagyobb léptékben romboló. A természet visszaveszi a területeit. Ha jól belegondolunk, azért a 12 000 év nem kevés. Sajnos ebből az említett cikkből egyetlen sort sem tudok idézni, mert egyáltalán nem találtam rá. Ez is a feledés homályába merült sok mással egyetemben. Azért néhány dolgot szeretnék írni. Az anyagok, mivel teljesen különbözőek, ezért az az idő, ami alatt teljesen eltűnnek a Földről, az is különböző hosszúságú. Egy biztos. Nincs olyan anyag, amely bizonyos idő elteltével ne kerülne vissza a talajba. A szerves anyagok is, és a szervetlenek is elporladnak, szétesnek. A természet visszaköveteli magának a területeket. Ha valamit nem tartunk rendbe, nem ápoljuk, gondozzuk, hamar elenyészik. Számtalan épületet, járműveket, utakat, és különböző dolgokat látunk mindenhol az országban. Ezeken a változást már néhány évtized alatt tapasztalni lehet. A nem használt utak aszfalt burkolatán néhány év alatt már meglátszik a változás. Kezdi benőni a fű, a gaz repeszti, rombolja az anyagot. Ugyanez történik az épületekkel is. Az anyagok lebomlására nagy hatással lehet a sós levegő, azaz, a tengerparti jelenlét. Itt hamarabb bekövetkezik a romboló hatás.   

      Néhány használati tárgy lebomlási ideje. Az üveg csak 1-2 millió év után tűnik el. Vannak korábbi épületek, amelyek több száz, vagy ezer évesek, mégis szinte tökéletes állapotban vannak. Minden tárgy, eszköz addig tud fennmaradni aránylag elfogadható állapotban, amíg törődnek vele. Magyarul, ha karban tartanak valamit, akkor megnő az az idő, amíg használható. Ez mindennel így van. Régi épületek, gépek, hidak, könyvek, festmények, szobrok. Ha gondozzuk, akkor sokáig használhatjuk, sokáig gyönyörködhetünk bennük. Az odafigyelés hiánya elindít egy folyamatot, mely oda vezet, hogy elenyészik, tönkremegy, eltűnik. Ahogy említettem, a természet visszaveszi, ami az övé.    

2020.05.18.

A változás itt van

Azt hiszem ez a kijelentés, ami a címben van, nem hat újdonságnak. Amiről mégis érdemes beszélni, az a változás jelenlegi helyzete. Tudjuk milyen volt régen, vannak jelenlegi tények, és vannak jóslatok előrejelzések az elkövetkezendő évtizedekre. Azt hiszem érdemes a mai dolgokkal foglalkozni, annál is inkább, mert ezt éljük meg minden nap, a másik, hogy ezeket a hatásokat érezzük. Azt hiszem, hogy leginkább az érdekli az embereket, hogy milyen lesz az időjárás. Azt tudjuk, hogyha meleg van néhány napig, már azt emlegetik, mikor lesz már egy kis enyhülés, ha borult az idő pár nap, akkor az a kérdés, mikor lesz már jó idő. Azt hiszem, leszögezhetjük, hogy mindenkinek más az igénye az időjárást illetően. Egy biztos. Változtatni nem lehet rajta, de védekezni igen. Sajnos azt a tényt el kell fogadni, hogy egyre melegebb időszakok jönnek, illetve egyre szélsőségesebb időjárási események várhatók. Ami az embereket érinti, az a hőérzet. Biztos mindenki tapasztalta, hogy a téli időszakokban a szobai meleg közel sem egyezik a tavaszi, vagy nyári meleg érzetével, pedig a hőmérséklet ugyan annyi. Miért van ez? A hőérzetet elég bonyolult módon lehet kiszámolni. Az alap, az a hőmérséklet és a szél. Általában egy átlagos testalkatú ember arcának magasságában, úgy 1,5 méter magasan, és 5km/órás szél mellett. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy bármilyen meleg van, egy szellő mennyivel kellemesebbé teszi a hőérzetet. Ez igaz minden hőmérsékleti tartományra. A légmozgás hűsít. Ezért fontos tényezője a hőérzetnek a szél. Még meg kell említeni a levegő páratartalmát. Ugyanis a levegő páratartalma, a levegőben jelen lévő vízcseppecskék szállítják a hőt, ezáltal fokozzák vagy csökkentik a hőérzetet. Csak gondoljunk bele. A trópusokon 30 fok körüli hőmérsékleten szinte elviselhetetlen a hőérzet. Pontosan azért, mert nagy a páratartalom. Nem véletlen, hogy a lakások páratartalmára is figyelmeztetnek. Ez 40-60% között van. Nagyjából ez a megfelelő a szabad levegőn is. Van egy mérőszám, amit úgy hívunk, relatív páratartalom. Ez a szám megmutatja a levegő által maximálisan tartalmazható vízgőzmennyiséghez képest a pillanatnyi tartalmat. Hogy mennyi a maximális páratartalom, az a táblázatban látható. Egy példa. 30 Celsius fok mellett 30,4gramm vizet képes megtartani a levegő köbméterenként. Ha a páratartalom 60 %-os, akkor a 30,4 gramm víznek a 60%-a van a levegőben, azaz, 18,24 gramm víz van a levegőben köbméterenként.  

       A páratartalom meghatározza a bőr és a tüdő működését is. A hőérzet egy fontos tényező az emberek életében. Persze az emberek hőérzete között is vannak igen nagy eltérések. Van egy úgynevezett hőérzet-index. Ez megmutatja, hogy mennyivel érezzük hidegebbnek a külső hőmérsékletet akkor, amikor fúj a szél. A levegő mozgása 5km/h-ban van meghatározva. Ez kb. az ember menetsebessége. Egy valamit le kell szögezni. Ezek az értékek álló testhelyzetre vonatkoznak. Ugyanis a mozgásban lévő test hőt termel, ezáltal megváltozik a hőérzete is. Erre jó példa, ha valaki télen síel. Mozgásban van, ezáltal nem úgy érzékeli a külső valós hőmérsékletet, mert a belső hője ellensúlyoz némileg. Sok esetben annyira, hogy pólóban is lehet jégkorongozni, mert annyi hőt termel a szervezet. /Saját példa/. A grafikonon látható a hőmérséklet mellett a hőérzet. Magyarázatképpen még annyit, hogy ezek nagyon általános számok. Azt is figyelembe kell venni, hogy az emberek hőérzete korhoz is van kötve. Az idősebbek úgymond „fázósabbak”.

   A levegő páratartalma normális körülmények között 40-70%. A sivatagokban ez 20-25%. Itt a test kipárolgása igen magas, ezért ajánlott a bő vízutánpótlás. A trópusokon a páratartalom eléri, sőt, meg is haladja a 90-95%-ot. Itt szinte csöpög a víz a fákról, hiszen nagyon telített a levegő vízzel. Itt a hőérzet is igen magas. Ez azért érezhető többnek, mint ahogy a grafikonban szerepel, mert a pára közvetíti a hőmérsékletet, azaz, olyan, mintha meleg víz érné az ember bőrét, meleg vízben lenne, ami hosszú ideig állandó. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy szinte kibírhatatlan az őserdő, vagy más olyan közeg, ahol vagyunk, és kellemetlen hatás ér bennünket a hőmérséklet és a hőérzet kapcsán. Nagyon ajánlatos erre a tényezőre is odafigyelni, mert a szervezet azonnal reagál ezekre a változásokra. A hőmérséklet emelkedik, sőt, emelkedik a hőségnapok száma is. Figyeljünk oda a hőmérsékletre és a hőérzetünkre.  

2020.05.14.

 Lisztfajták

Egy orvosi felmérés kapcsán szóba került a szénhidrát. Tudjuk, hogy a szénhidrátok súlyfelesleget okoznak, magyarul hízást idéznek elő. Egyet kiragadtam a sok közül, és amelyik a legtöbbet szerepel az étrendünkben. Ezek a lisztek. A kenyerek, pékáruk és tésztafélék egyik alapanyaga. Kigyűjtöttem néhány lisztfajtát.  Mandulaliszt, szójaliszt, lenmagliszt, burgonyaliszt, kókuszliszt, gesztenyeliszt, cirokliszt, hajdinaliszt, amarantliszt, kölesliszt, rizsliszt, zabliszt, tönkölyliszt, árpaliszt, zabpehelyliszt, rozsliszt, búzaliszt, korpaliszt, durumbúzaliszt, malátaliszt, grahamliszt, aztán még ki tudja hányféle. Belebotlottam a következő írásba.

Tiltott gabona, és lisztfajták: búza, rozs, korpa, árpa, tönkölybúza, durumbúza, maláta

Ajánlott gluténmentes gabonák és lisztfajták: rizs, kukorica, köles, hajdina, szója, burgonya

Forrás: Natur Projekt

Az egészséges táplálkozáshoz ajánlott lisztek: rozs, kókusz, lenmag, zabpehelyliszt

Forrás: nőhír.hu

Kölesliszt: szénhidrát tartalma 73gramm/100gramm

Cirokliszt: szénhidrát tartalma 77,5gramm/100gramm

Barna rizsliszt: 76gramm/100gramm

Hajdinaliszt: 71gramm/100gramm

Zabliszt: 55ramm/100gramm

Amarántliszt: 55gramm/100gramm

Forrás: NLC.

Hagyományos búzalisztek: 77gramm/100gramm

Búza finomliszt: 70,6gramm/100gramm

Teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt /Nagyi titka névvel/ 60,6gramm/100gramm

Ha kicsit jobban megnézzük, akkor feltűnik, hogy az egészséges táplálkozáshoz ajánlott lisztek között ott szerepel a rozsliszt, míg a másik verzió szerint a rozsliszt tiltó listán van. Akkor most melyiket higgyem el? Vagy. Tiltják a tönkölybúza lisztet, amelynek szénhidrát tartalma 60,6gramm/100gramm értékkel bír, míg az egészségre ajánlott lisztek közül a zabpehelyliszt 70gramm/100gramm értékkel bír. Most akkor melyik? A tiltott egészségesebb, mint az ajánlott. Talán érdemes lenne valahogy összehangolni az egyes értékeket és lisztfajtákat, hogy valójában melyik is az egészségesebb, mert így csak összevisszaság keletkezik, és nem lehet eldönteni, vajon melyik a jobb.

Van még valami. Egy portál szerint a szénhidrátszükséglet csecsemőkorban 16-18gramm/kg, kisgyemekkorban 14-16gramm/kg, 10éves korban 13,5gramm/kg, felnőttkorban 5,5gramm/kg.

Forrás: bioenergetikus.hu

Az egyes portálok, melyeknek se vége, se hossza nincs, különböző ajánlások, receptek, tanácsok, étkezési javaslatok, fogyókúrák, és még ki tudja, mik szerepelnek, persze teljesen más megközelítésben, néha teljesen ellentmondó formában. Azt hiszem itt is a legjobb módszer, ami minden helyen beválik, a középút. Sok esetben az okokat kellene megszüntetni, mert akkor több lenne az egészségesebb az ember.  

2020.05.07.

Népesség, élelem felhasználás, vízfelhasználás, szeméttermelés, energiafelhasználás

Naponta használatos fogalmak. Csak összehasonlításképpen. 1927-ben 2 milliárd ember élt a Földön. Ma, azaz, 2020-ban, 7,7 milliárd. Nagyon nagy vonalakban szeretném érzékeltetni, hogy mekkora változás történt különböző területeken kicsivel több, mint 90 év alatt. Elöljáróban annyit, hogy a felsorolt értékeket a világhálón is meg lehet találni, mármint az alapvető fogyasztási értékeket. Az ebből levont, és kimutatott értékeket nem. Itt szigorúan a népesség létszámának változásával járó fogyasztásértékek vannak feltüntetve, mindenkit beleértve, tehát az összlakosságot. Ennek fényébe nézzük az egyedi adatokat egy főre vetítve.

Élelmiszer fogyasztás: 1fő/év            = 0,451 tonna

Vízfelhasználás: 1fő/év                                 = 45,62 m3/év

Kommunális hulladék: 1fő/év                       = 0,36 tonna/év

Áramfogyasztás: 1fő/év                                = 2163 kWh/év

Gázfogyasztás: 1fő/év                                   = 1129 m3/év

Ezekkel a paraméterekkel az alábbi fogyasztási növekedés mutatható ki. Azt hiszem az adatok önmagukért beszélnek. Csak egy megjegyzés. A kommunális, azaz vegyes hulladék a háztartásokban keletkezett szemét. Szemét, hulladék. Mit takarnak ezek a kifejezések? A köztudatban az a szemét, amit bedobunk a kukába. Most egy kicsit bővebben is megnézzük ezt a témakört. Nagyon sokféle szemét, hulladék van: élelmiszerhulladék, építési hulladék, elektronikai hulladék, veszélyes hulladék, folyami hulladék, folyékony hulladék, /szennyvíz/. Ezeken kívül az egyes fajtái, úgymint háztartási, műanyag, papír, üveg, fém hulladék.  A szemetelés a rend ellen való cselekvés. Ameddig az ember által létrehozott hulladék csak szerves volt és kis mennyiségű, nem okozott gondot. Mihelyt az ember városi körülmények közé került, és szervetlen hulladékokat is „termelt”, azóta gond a hulladék. A feltüntetett adatok, és az összehasonlítás igen érdekes. Még valami fontos: az értékek egyformán lettek megadva 1927, illetve 2020-ra, azon egyszerű oknál fogva, hogy egyáltalán nem tudni az akkori fogyasztási adatokat. Így ez csak egy érzékeltetés a népesség növekedése alapján, a fogyasztás arányos növekedését mutatva.   

Egyre inkább kerül a híradások közé az a kifejezés, hogy a túlfogyasztás napja. Ez azt a napot hivatott jelölni, amit a mostani népességgel bíró Föld lakosságának igénye támaszt a természeti források felé. Azaz, melyik az az időpont, amikor már többet fogyasztott az emberiség, mint amire szüksége lenne. Ezt azért említem, mert látható, hogy milyen nagyfokú a természeti forrásaink iránti igény. Ez az idő előrehaladtával egyre inkább növekedni fog. Hogy mit lehet tenni? Érdekes és bonyolult kérdés. A válasz nem egyszerű. Nagyon oda kell figyelni, mert a természetben minden összefügg mindennel. Látszólag egy kiegyensúlyozott bolygón éljük mindennapjainkat, de egyre inkább be kell látni, hogy a Föld állapotmegőrző képessége, és tartalékai is végesek. Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,7 Földre lenne szükségünk. Ezt az információt lehet olvasni nagyon sok helyen. Talán nagyon bonyolult ennek az időpontnak a kiszámítása, vagy túl egyszerű, túl sok tényező szerepel benne, vagy túl kevés, a lényeg, hogy érdekes az eredmény.  Az európai túlfogyasztás napja 2019-ben május 10-én jött el, Magyarországon pedig június 14-én. Mit jelent ez? Röviden annyit, hogy hat hónappal nem tudunk mit kezdeni, illetve a jövő terhére van írva, a jövő évtől vesszük el. Az világos, hogy a Föld lakosságának fenntartásához nagyon sok minden kell. Mindent a Föld biztosít az életben maradáshoz. Külső forrás nincs. Azt hiszem, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nagyon vigyázzunk Földünkre, hiszen ez az otthonunk. Ha tönkretesszük az egy végzetes állapotot jelent, mert azzal magunkat tesszük tönkre.

2020.05.03.

Földcsuszamlás 

Sajnos az egyre gyakrabban előforduló, és aránylag kis területeket érintő földcsuszamlások okozhatnak földrengést is. Csak gondoljunk bele. Néha egész hegyoldalak omolhatnak le, csúszhatnak egy völgybe. Ha még azt is hozzávesszük, hogy ezek a hatalmas földdarabok teljesen át vannak itatva vízzel, sőt ha még komoly sziklákat is tudnak magukkal sodorni, akkor elképzelhető, hogy rengést idéznek elő. Egy ilyen omlás alkalmával több tízezer tonna földréteg is mozgásban lehet. Arról ne is beszéljünk, hogyha olyan helyen alakul ki, ahol a szintkülönbség jelentős. Képzeljünk el egy ekkora föld- és sziklatömeget becsapódni úgy száz, kétszáz, vagy esetleg mélyebb területre. Ha kipróbálja valaki, hogy mondjuk tíz kiló súlyt derék magasságból leejt maga mellé, érezhető a talaj rengése. Ez csak ennyi, de több ezer, több tízezer tonnáról van szó. Nem elképzelhetetlen, hogy ilyen előforduljon olyan helyen, ahol ezek a feltételek adottak. Ez valami hasonló, mint a lavina, csak föld és szikla keveréke, és nem csúszik, hanem zuhan, azaz, egyszerűen leválik a hegy oldaláról. Méterek, esetleg száz métereket zuhanva. Komoly természeti károkat is okozhatnak. Patakok, kisebb folyók vizét is eltudják terelni, ami lakott területeket is veszélyeztethet.

Nem beszélve a félelemről, mely kialakul az emberekben, hiszen olyan helyen él, ahol ez előfordulhat. Mindez összefügg azzal, hogy vigyázzunk környezetünkre, nemcsak szűk, hanem még tágabb viszonylatban is.

2020.05.01.

Valami egészen furcsa

Olvasmányaim során egy érdekes, sőt, nagyon érdekes és megdöbbentő adatot találtam. Azt tudtam, hogy a szarvasmarhák által termelt tej mennyisége a tenyésztés során jelentősen megnőtt. Vannak kimondottan tejelő szarvasmarhák, melyeket kimondottan erre tenyésztettek ki. Az viszont már igen meglepő, hogy egy oktatási anyagban olyan szám szerepel, amely fel nem fogható. Íme.

„Azokban az országokban, ahol a népesség gyorsan növekszik, szükség van az élelemtermelés gyors növelésére is. A mezőgazdasági termelés növelés két úton is megvalósítható: ha a meglévő területen alkalmazunk olyan technikákat, berendezéseket, fajtákat, amikkel magasabb termés érhető el, ezt nevezik a mezőgazdaság intenzív növekedésének. A másik lehetőség, hogy az addigi módszerekkel nagyobb területen termelünk, ezt extenzív növekedésnek hívják. Könnyen belátható, hogy az intenzív mezőgazdaság sokkal költségigényesebb, mint az extenzív. Európában, ahol már nem nagyon vannak a művelésbe bevonható területek, csak az intenzív fejlesztésnek van esélye, ennek legjobb példáit Hollandiában és Dániában láthatjuk. A holland tehenek tejhozamát szemlélteti a mellékelt táblázat”.

év

napi tejhozam (kg)

1995

7 508

2000

8 418

2003

8 737

2004

8 788

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: termtud.akg.hu/okt/9/valtozo/6elsivat.htm

Ha ránézünk a táblázatra, valami egészen elképesztő adattal találkozunk. Én többször is átnéztem, mert nem akartam elhinni, illetve azon gondolkodtam, vajon jól tudom-e értelmezni. Ugyanis a táblázatban az szerepel, hogy egy nap egy tehén 8 788 kg tejet ad. Ismét a kérdés. Vajon jól értelmezem? Az utalás egy nap, egy tehénre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy 87,8 hektoliter tejet ad egy szarvasmarha, naponta. Egy liter tej 1 030 gramm, azaz, 1,03 kg. A liter, és súly átszámítása itt nem okoz akkora különbséget, hogy jelentősen befolyásolná az eredményt. Még egy érdekesség. Ez 8,7 köbméter tej naponta. Miről beszélünk?

TWIN-B.DAIRY AEROSTÁR LYNN (VG-87)
365 nap-28550 kg tej-3,4% zsír-984 kg tejzsír-3,1% fehérje-888 kg fehérje

A 305 napos tejtermelése átlagosan 5991 kg tej 4,53% zsír és 3,53% fehérje tartalommal.

Forrás: Agronapló Országos Mezőgazdasági Szakfolyóirat 2014.01.06. Oldalszám: 109

Hát nem érdekes? Ilyen hatalmas különbség nem lehet. Az is érdekes, hogy ezt hosszú időn keresztül senki nem vette észre, és még a mai napig sem korrigálták ezt a hibát.

Több hírforrásból származó adatok összehasonlítása alapján a táblázatban feltüntetett értékek éves tejhozamot takarnak, tehát a feltüntetett értékek nem fedik a valóságot.

Forrás: a szerző

2020.04.29.

A sivatagok terület hódítása

Talán sokan emlékeznek még arra, hogy már korábban is volt rá példa, hogy sárga por lepte el a járműveket az utcákban. Igen, jól tudják, a szaharai homok került ide. A szél idáig hozta. Ha megnézzük a térképet, elég nagy sivatagos területeket találunk. Több mint 20 millió km2 a sivatagos terület a Földön. Ezek csak a nagyobb területek. Sajnos itt is találkozunk a pontatlanság fogalmával. Talán most tekintsünk el ettől. Miért fontos az, hogy mekkora a sivatagos terület?  Először nézzük meg, mi okozza? Legfőképpen az erdőirtások gyors üteme, a mezőgazdasági termelés fokozódása, túllegeltetés, valamint a hőmérséklet emelkedése.  Az elsivatagosodás nem mai keletű. Már a 70-es évektől erőteljesen szorgalmazták, hogy valamit kellene tenni. Ez olyannyira sikerült, hogy több kis tó is eltűnt, valamint egy igen nagy vízfelület szinte teljesen megsemmisült. Ez az Aral-tó. Ma már csak nyomai vannak a régi felületének. Ilyen veszély fenyegeti a Csád-tavat is. Hazánkban a Homokhátság már félsivataggá lett nyilvánítva. A sivatagos területek elősegítik a szálló por mennyiségét a levegőben. Sajnos jó néhány esetben az emberek megélhetését is veszélyeztetik, sőt, tömeges elvándorlást is eredményeznek. Aszályt, vízhiányt, termőföld hiányt, erdőhiányt okoznak. Azt kell mondani, hogy a melegedéssel együtt a sivatagok is egyre nagyobb ütemben fognak terjeszkedni. A sivatagos területek nagysága erősen befolyásolja egy adott terület hőmérsékleti viszonyait. Minél nagyobb egy puszta, növényzet nélküli terület, annál inkább tud terjeszkedni a homokos, sziklás felszín. A szél a finom részecskéket nagy távolságokra el tudja szállítani, ezáltal olyan helyekre is eljut, ahol jelentős károkat tud okozni. Ilyen például egy tó, egy patak, egy kisebb vízfolyás. Egyszerűen betemeti, és attól kezdve megszűnik az a kis vízforrás is, ami esetleg a környéket ellátta vízzel. Erre több példát is lehet mondani, főleg nagyobb mértékben. Utalok itt a nagyobb tavakra. Igaz itt más egyéb körülmény is közrejátszott. Az eredmény sajnos ugyanaz. Nő a sivatagos területek nagysága. A légáramlatok elviszik a felső termőréteget, ezáltal a növényzet, ami még esetleg képes lenne megtelepedni, az sem tud. Kialakul a teljes sivatag. A fentebb említett 20 millió km2-es terület nagyon sok. Ez azt jelenti, hogy az amúgy is termőterülettel bajlódó mezőgazdaság még inkább területet veszít. A népesség növekedése több élelmiszert kíván. Ez csak akkor lehetséges, ha rendelkezésre állnak olyan részek, ahol meg tudják oldani a szántóföldi termesztést. Az öntözés elengedhetetlen. Ez egyre inkább előtérbe fog kerülni. Ezzel viszont jelentősen megemelkedik a vizek fogyasztása. Elég bonyolult helyzet. Itt is érvényesül, hogy a természetben minden összefügg mindennel. A hőmérséklet emelkedése, a kevesebb csapadék, a kisebb mennyiségű talajnedvesség mind elősegíti a sivatagos területek térhódítását. A folyók vízhozamának csökkenése, a víztárolók alacsony szintje, a talajvíz csökkenése, és mélyebbre szállása is gátolja az öntözéses rendszert. Előtérbe kerül a légköri aszály. Ez főleg 30 Celsius fok fölötti jelenség, amikor a levegő páratartalma szinte teljesen eltűnik. A hatás a talajt is nagymértékben igénybe veszi, hiszen párolgás híján az egyre nagyobb fokú szárító hatás lép elő. A kiszáradás miatt a talaj vízmegtartó képessége is csökken. Sajnos elég nagy a félsivatagos területek nagysága is. Amint említettem már, hazánkban is van ilyen terület. Ezeknek a területeknek a fő kialakulási oka a túllegeltetés és az erdőirtás. Nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy ne növekedjen ezeknek a területeknek a nagysága.     

2020.04.27.

Megporzás, rovarok eltűnése 

Sajnos egyre több hírt lehet hallani arról, hogy kevés a méhecske. Nincs megfelelő megporzás. Nem a méheket kell okolni ezért, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy más egyéb rovarok is végeznek megporzást. Így együttesen lehet arról beszélni, hogy az populáció kezd gyengélkedni, csökkenő létszámot mutatni, amelyeknek fontos köze van a termékenység fenntartásához. A méhek számának csökkenése már most problémát okoz sok helyen a világban, hiszen nem sikerül megtermékenyíteni azokat a növényeket, amelyeket a méhek poroznak be. Sok ország tett közzé olyan adatokat, melyek igazolják a rovarok fogyását. Az esetlegesen kialakuló mutációk nem alkalmasak arra, hogy elvégezzék ezt az ősidőktől fogva fontos tennivalót. Ezek a kialakult rovarok már más módon jutnak táplálékhoz, más az életritmusuk és élőhelyük. Sajnos a dolog ezzel még nem áll meg. Ha tovább gondoljuk, akkor hamar rájöhetünk arra, hogy rengetek állatnak pontosan ezek a rovarok teszik ki az étrendjüket. Ha ezek a rovarok eltűnnek, akkor veszélybe kerülnek ezek az állatok is. Nem kicsi a probléma, hiszen rohamosan fogynak ezek a lények.

Hiába ez a faj az állatvilág legnépesebb osztálya, mégis úgy tűnik, nagyon is sérülékeny. Ezen a területen is ki lehet jelenteni, hogy nagyon fontos a tökéletes egyensúly fenntartása.  

2020.04.24.

Méhek 

Talán nem meglepő, hogy ez kerül palettára. Sokan nem is hinnék, mennyire fontos kis élőlény a méh. Nemcsak azért, mert mézet gyűjt. Van egy sokkal fontosabb dolga. Ez nem más, mint a beporzás, a növények beporzása.  Biztos hallották már azt mondást, mely szerint, ha a méhek eltűnnek, az emberiség is kihal öt éven belül. Szigorú mondat, de valljuk be, van némi valóság alapja. A méhek hiánya már világszerte probléma. Mi okozza a populációk eltűnését?

A rovarirtó szerek, a paraziták és az invazív ragadozók. Az invazív ragadozó azt jelenti, hogy olyan faj jelenik meg egy adott területen, ahol a prédafajok nem ismerik fel a betolakodót, és prédákká válnak. Van olyan hely, ahol már teljes mértékben eltűntek a beporzó egyedek, és kézi erővel porozzák be a gyümölcsfákat. Sok olyan terület van, ahol az ember nem tulajdonít akkora jelentőséget egyes dolgoknak, mint amekkora a baj. Baj viszont itt van, illetve elkezdődött. Tudják mi a baj? A döntéshozók ezt nem veszik komolyan. Azt mondják, hát persze ez egy átmeneti szakasz, nem kell akkora feneket keríteni neki. Ez a hozzáállás sok területen igaz. Légkör, vizek, energiaszektor, élelmiszerek, stb. Nincs olyan terület, ahol ne jelentkeznének eltérések, változások, aggályok. A rovarok eltűnése is egy ilyen állapot. Már most érezhető és kimutatható a fecskék ritkulása. Talán az sem elhanyagolható, hogy pl. és ez személyes tapasztalat, míg az északi területek erdőiben, ott ahol nem méhészek kaptárai állnak, szintén donganak a különféle rovarok, addig az Alföld egyes területein már most hiány van ezekből az apró, ám annál fontosabb kis állatkákból. Előfordul, hogy egyes növényfajok azért nem érnek be, mert nincs, ami megporozza őket. Gyönyörűen virágoznak, de termést nem hoznak. Így volt ez pl. a cukkínivel. Ez is csak egy példa, de azért érdemes odafigyelni ezekre. Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni, de figyelemre méltó. Igazából ezek mennyire helytállóak, én nem tudom megmondani, de jelzésértékük mindenképpen van. Az is nagyon figyelemre méltó, hogy egyre jobban csökken a méhállomány. Több alkalommal is lehetett hallani a méhek pusztulásáról. Igyekeznek az állományt azért fenntartani. Nagy szükség van rá.    

2020.04.22.

A koleszterin 

Már a cím is egy kicsit sejtelmes. Sajnos annak kell lenni, mivel csak érdekes dolgokkal lehet eladni valamit, illetve bármit. Azt hiszem ezzel a jelenséggel már nagyon sokan találkoztak. Igen sok minden derül ki mostanában, amiről azt hittük, hogy jó dolog, hogy egyenes és igaz, hogy hasznos, hogy megbízható, és még lehetne sorolni a jelzőket. Azért nem teszem, mert egyre több mindenről, és egyre több mindenkiről derül ki, hogy félrevezetnek, félrevezettek bennünket, és ezen az egész világot értem. Hogy lehet ezt megtenni? Talán nem kell túlzottan ecsetelnem, amikor azt mondom, hogy nagyon egyszerűen. A mai embert nagyon könnyű becsapni, átejteni, rábírni valamire, illetve elhitetni olyan dolgokat, ami nem is létezik, vagy egyáltalán nem úgy van. Sok ígéret látott már napvilágot, amiből semmi sem lett. Sok jó dologról derül ki utólag, hogy nem igazán jó az a valami. Miért van ez? Nagyon egyszerű a válasz. A mai világot a pénz mozgatja. Régen volt egy közmondás, amit biztos nagyon sokan ismernek: „A pénz nem boldogít”. Gondoljunk csak bele egy kicsit, és hamar rájövünk, hogy eléggé idejét múlta ez a kijelentés, hiszen minden a pénz körül forog. Lehetne most itt taglalni, hogy ezt meg ezt nem lehet megvásárolni, de ennek az írásnak nem ez a fő mondani valója. A lényeg, hogy átnézzünk három olyan témát, ami tartalmát tekintve elég érdekes, és sok esetben elgondolkodtató. Ezek a témák az egész világot, vagy pontosabban, a Földön élő minden embert érint. E három téma az egészségügyet, az időjárást és a világ gazdaságát érinti, úgymint koleszterin, klímaváltozás és világrend. Az itt leírtakat bárki visszaellenőrizheti. Azt persze ne higgye senki, hogy ilyen címszó alatt ezt megtalálja. Ahhoz, hogy a leírt dolgokat megtalálja, jó néhány oldalt el kell olvasni, hogy összképet kapjon valaki. Itt van egy lényeges dolog. A híreket, ha megfigyelték, igen szisztematikusan szétszórják különböző helyekre, és különböző időpontokra teszi a megjelenést. Hogy miért? Mert így követhetetlen, és nem találnak összefüggést az egyes cikkek között, holott nagyon is vannak. Az eltérő időpontoknak az a jelentősége, hogy az emberek az adott napon megjelenő hírt értelmezik, adják tovább, beszélnek róla és nem keresnek egy korábbi ugyanazon témájú anyag után. Van, akinek megfordul a fejében, hogy mintha olvastam már erről valahol, de nem keres utána, pedig érdekes lenne. Ez az összefoglaló is hasonló módon készült, azaz egy adott témát több helyről, több írásból próbáltam eggyé tenni.

Sokakat érintő egyik téma az egészség, és ezen belül a koleszterinszint. Mi az a koleszterin? „A koleszterin a zsírok (lipidek) közé tartozó (szteránvázas) szerves vegyület, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtek felépítésében. Belőle képződik a testünkben található sok, az élethez nélkülözhetetlen alkotórész, többek között számos hormon. A koleszterin a májban képződik, illetve táplálék útján is bekerül a szervezetünkbe. Bomlása során a májban epesavak keletkeznek, amelyek az emésztő traktusba jutnak és a zsírok lebontásához nélkülözhetetlenek. A koleszterin vízben nem oldódik. Testünkben a vérben szállítódik lipoproteinek formájában. Ezeket a koleszterin mellett trigliceridek, különböző apoprotein fehérjék és foszfolipidek alkotják. Célunk, hogy minél kevesebb káros lipoprotein legyen a vérben, míg HDL-koleszterinből minél több legyen. Ezt a meghatározást meg lehet találni a Wikipédia oldalán, tehát bárki hozzáférhet”. Valamit itt szeretnék leszögezni. Az 1960-as, 70-es években ez a meghatározás egyáltalán nem szerepelt sehol sem, főleg nem a köztudatban. Volt kutatás, de az akkori klinikai vizsgálatok alkalmával többen haltak meg a gyógyszerszedők közül, mint akik nem szedték. Volt, amikor a koleszterin szint csökkentő hatóanyag majdnem megduplázta a halálozási rátát. Ezután kitaláltak egy másik gyógyszertípust, melynek vizsgálatához az 1970-es években Budapestet is bevonták. Ennek révén ismét jóval magasabb volt a halálozási arány a gyógyszert fogyasztók körében. Mindezt figyelmen kívül hagyva ki lett mondva, hogy a gyógyszer jó, mert csökkent a koleszterin szint.  Ez azt jelentette, hogy a gyógyszernek volt valami, más szívbetegség okozó hatása, de senkinek nem volt fogalma arról, hogy mi lehetett az, ugyanis a tesztek alkalmával megnőtt a végzetes szívinfarktusok száma.  Ebben az időben már mindenki „tudta”, hogy a szívbetegséget a magas koleszterin okozza. Nézzük csak alaposabban ezt. Beveszem a koleszterin szint csökkentő gyógyszert, és szívbetegséget kapok, azaz, csökken a koleszterin szint, de jön egy újabb betegség, amihez ismét gyógyszert kell szedni. De menjünk tovább. A 80-as évek időszakában egy új gyógyszer jelent meg, amik ugyan csökkentették a koleszterin szintet, de megnövelték a halálozást, így ezek a gyógyszerek semmit sem értek. Megindult egy folyamat, melyben különböző érdekes fogalmakat vezettek be, ami az átlagember számára érthetetlen és értelmezhetetlen volt, mert még nem volt ekkora tájékozottságra lehetőség. Had idézzek egy neves gyógyszergyár által kiadott jelentést.  Így kezdődik:

„Ma a törekvéseink nagy része az érelmeszesedés , a magas vérnyomás és a koleszterin szint, valamint az életmód faktorok kontrollálása felé irányul. Azonban a közelmúlt szívkoszorúér betegségek patológiájába való betekintés ráirányította a figyelmünket az ateróma/az artériák falában lévő zsírlerakódások/ kialakulásának természetére, és könyörtelen előrehaladására az akut kardiális események felé. Az érelmeszesedés alattomos természete miatt létfontosságú a vérlemezkék, és a trombózis szerepének vizsgálata a folyamatban.”

Eddig az idézet. A leírtak szerint egy teljesen új koncepcióra van szükség, miszerint nem is igazán a magas vérnyomás, és a koleszterin szint okozza a szívbetegségeket, hanem valami más. Az idézet szerint a vérrögök okozzák a szívelégtelenséget. Aztán, hogy még érdekesebb legyen, és izgalmasabb egy véletlen, és egy gyógyszergyár folytán új vizsgálati mód jelent meg néhány kardiológus látóterében, ez pedig a klinikai sztatin vizsgálat. Mik a sztatinok? A sztatinok modern koleszterin szint csökkentők. Ugyanez a gyógyszergyár piacra dobta a lovasztatin nevű készítményét, mely valóban hatásos volt, és védett a szívbetegség ellen is. De. A tévedés itt sem kizárt. A baj az, hogy az orvostársadalom különösen nehezen ismeri be a tévedéseit. Hogy miért? Mert hatalmas pénzek állnak mögötte. Több száz orvos és kutató ért egyet azzal, hogy a koleszterin hipotézis linkség. Ha megkérdezzük az orvosunkat, gyógyszerészünket, ők ugyanazt ismételgetik, amit mondanak nekik. Ők csak eszközök, visszamondják a szlogeneket. Több tanulmány szerint, a tartósan alacsony koleszterinkoncentráció valóban növeli a halál kockázatát. Így tehát minél korábban kezd valaki gyógyszert szedni magas koleszterin szint ellen, annál hamarabb hal meg. A koleszterin szintjét olyan szakértők állapították meg, akik elkötelezettek olyan gyógyszergyárak felé, akik sztatinokat gyártanak. Hogy mennyit kaptak ezért, természetesen nem tudni. Sajnos már azt is hallani, hogy gyerekeknél is fontolóra veszik, hogy jobb a bajt megelőzni alapon, koleszterin szint csökkentőt írjon fel az orvos. Az viszont érdekes, hogy bárki által hozzáférhető adatok igazolják, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság annál nagyobb, minél alacsonyabb a gyerekek koleszterinszintje. Időskorban védőfaktor, a sztatinok fokozzák a rák, az izomdegeneráció, a májdegeneráció kockázatát. Xantelazmák. Ugye milyen jól hangzik. Ezek olyan sárga foltok, amelyek koleszterint tartalmaznak. Egy helyen látható a szervezetünkön, ez pedig a szemhéj. A szemhéj bőrén látható a koleszterin-lerakódás. Vajon milyen iparág fog erre rátelepedni. Valószínűleg a kozmetikai ipar. A szervezet maga is termel koleszterint. A fölösleges távozik a szervezetből. Ez egy leírásban úgy hangzik el, hogy a megtermelt koleszterin egy részét a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része széklettel távozik. Aztán egy másik része, nem tudni melyik, viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos. Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy a szervezet fölöslegesen terheli saját magát azzal, hogy olyat állít elő mennyiségileg is, amire nincs szüksége. Ezzel kapcsolatban leszögezhetjük, hogy az emberi szervezet mechanizmusa annyi vegyi anyagot termel, amennyire szüksége van. természetesen ez megváltozhat bizonyos hormonális kezelések alkalmával. Döbbenetes dolog az, amikor mérések, kimutatások igazolják azt, hogy az alacsony koleszterin szintű embereknél nagyobb a halálozási arány, mint a magas koleszterin szinttel rendelkező személyeknél. Csakhogy világos legyen: akik koleszterin csökkentő gyógyszereket fogyasztanak, azok körében nagyobb a halálozás. A koleszterincsökkentők a világon a legtöbbet eladott gyógyszerek. Szedésük súlyos egészségügyi kockázatokkal járhat, előnyük pedig alig van. Ezeket a tényeket mindenkinek, orvosnak, betegnek egyaránt ismernie kell. A baj, hogy az orvosoknak egyáltalán nem érdekük, hogy ne szedjenek gyógyszert az emberek, hiszen ők jutalékot kapnak a gyógyszergyártótól az általuk felírt termékek után. Egy döbbenetes adat. Csak az Egyesült Államokban 250 millió koleszterincsökkentő receptet írtak, 18,5 millió dolláros forgalmat generálva. Ez csak egy ország. Kicsit furcsa, hogy néhány esetben megváltoztatják egyes laboratóriumi értékeket. Erre azért van szükség, hogy az érték megváltoztatásával több embert érnek el, azaz, több gyógyszert tudnak eladni. Egy nagyon fontos dolgot nem szeretnék kihagyni. Ez pedig a gyógyszer marketing. Ez egy külön ágazat, hiszen úgy állítanak be gyógyszereket, hogy arra vevők legyenek az emberek. A jobb megértés kedvéért például a koleszterin határértékét úgy definiálták, hogy a normális koleszterinértékűek kisebbségbe kerültek, tehát a nem normális értékűek alkotják a többséget. A koleszterinről szóló jelentések nem bizonyítékokra, hanem csak feltevésekre támaszkodnak. Ennek egyik jele, hogy érdekek mentén változtatják a határértékeket. Már több mint 30 éve rettegtetik az embereket a koleszterintől. E miatt megváltoztak az étkezési szokások, sok esetben fontos élelmiszer kimarad az étkezésünkből. Koleszterin szint ellenőrzés alkalmával a mérések alkalmával nagyon kis eltérés miatt már drága koleszterin-csökkentőket írnak fel. Ár: 1550.-forint. Ez egy havi adag. Sajnos egyelőre lehetetlen felmérni, hány ember halálát okozták a teljesen feleslegesen adott koleszterin-csökkentő gyógyszerek. Ha jobban belegondolunk, a józan ember nem akar hinni a fülének. Ha kicsit utána nézünk, rájöhetünk arra, hogy dollár milliárdokat költenek a koleszterin köré felállított semmire, és a hozzá fűződő többi semmire.  Nagyon úgy néz ki, hogy a koleszterinhipotézis a világ egyik legnagyobb orvostudományi blöffjének tűnik. Még valami, ami szintén döbbenetes. Ne gondolja senki, hogy a kutatások titkos forrásokból származnak. Ellenkezőleg. Neves orvostudományi lapokban jelennek meg cikkek, publikációk, melyek manipulálva vannak, torzított statisztikát, letagadott adatokat tartalmaznak. Az orvostudomány már régen manipulatív tudomány. 

Minden betegségnek megvan a pirulája, és gyakran minden új pirulához akad új betegség is. A folyamatnak már neve is van: betegség-kereskedés, és ehhez kapcsolódik a betegség-feltalálók új ágazat is. Az egészség állapottá lesz, amit ugyan már senki sem képes elérni, de amiért őrült pénzeket fizetnek. Az élet normális folyamatait gyógyászati problémának adják el. Egy kitalált dolgot addig reklámoznak, amíg az emberek el nem hiszik, és páciensekké válnak. Belegondolt már valaki abba, hogy vajon egy adott ország lakosságának hány százaléka egészséges. Egy korábbi orvos konferencián magánbeszélgetés kapcsán hangzott el a következő: a gyógyszerek által az emberek meggyógyulnak, de egészségesek nem lesznek. Érdekes vélemény volt ez egy orvos szájából. Elég borzalmas belegondolni, hogy ilyen vélemény alakul ki a gyógyítással kapcsolatban. Bár nem a témát érinti, de mint egészségügy ide tartozik. Időnként érdekes dolgok, és vélemények látnak napvilágot. A manipuláció egy érdekes formája, hogy egy orvos egyszerűen a gyomorégést átminősítette refluxá. A gyomorégés valóban a gyomrot irritáló furcsa érzés, mintha valóban égne, meleg lenne, fájdalommal járó állapot. A reflux, amikor a gyomorban termelődött gyomorsav a nyelőcsőbe, rosszabb esetben egészen a szájig feljut. Ilyen meghatározást már ne keressen senki, mert ez az állapot nincs kettéválasztva, hanem egy meghatározás alatt szerepel. Bármelyik egészséggel kapcsolatos oldalt olvassa az ember, mindenhol talál bizonyos tünetekre utaló és figyelmeztető írásokat. Jelekkel kommunikálnak. Megvan határozva, hogy egy adott betegségnek hányféle jele van. Ezeknek az olvasása kapcsán biztos akad egy, de sok esetben több jel is, ami az olvasót is érinti, és elkezd gondolkodni, hogy akkor engem is érint az adott betegség? 10-12 jelet sorolnak fel egy adott dologgal kapcsolatban. Valami csak ráillik az olvasóra. Mindjárt jön is a tanács, keresse fel kezelőorvosát, ilyen, és ilyen ételeket fogyasszon, utalnak a vény nélkül kapható szerekre, olvashatóak a különböző orvosi meghatározások, amiket persze senki nem tud értelmezni, de jól hangzik, stb. Mi a végeredmény: az, hogy rájön az olvasó, hogy valami baja van, és az életöröme átvált szorongásba, félelembe, hogy valami nem stimmel az egészségével. Aztán irány az orvos, és megállapít valamit, amire gyógyszert ír fel. Nagyon csúnya dolog, hogy az emberek egészségére hivatkozva adják el a gyógyszereket. Azt hiszem nyílt titok, hogy az orvoslás számára az a jó beteg, aki rendszeresen orvosi kezelésre szorul. Itt megint feltenném a kérdést: vajon hány egészséges, vagy egészségesnek vélt ember van?

Megjegyzés: az egyes fájdalomcsillapítók, mit szüntetnek meg. Az adott terület tényleges fájdalmát, vagy az adott terület és az agy között blokkolja az idegpályákat, ezért szűnik mag a fájdalomérzet. Ebből következik, hogy a szervezet a gyógyszer hatásideje alatt, ténylegesen helyreállítja a szervezet állapotát, azaz, önmaga meggyógyítja az adott területet.

2020.04.15.

Változás 

Kezdenek érdekes dolgok kiderülni. Jelenleg három olyan vélemény alakult ki orvosok részéről, amiket eddig szinte mumusként emlegettek. E három terület igen szorosan összefügg az emberek minden napjaival. A valódi okát persze nem lehet tudni, hogy miért, de azért néhány tippem lenne ezzel kapcsolatban. A tiltás és rossz megítélés, a túlzás, a valami folyamatos ismétlése előbb, utóbb arra vezet, hogy az emberek azt hiszik el, még akkor is, ha rossz. Ez a három dolog is ebbe a kategóriába esik. Nézzük tételesen. Az első a só. Milyen elánnal kampányoltak a só ellen. Aztán némileg módosítva lett, mert rájöttek, hogy sóra igenis nagy szüksége van a szervezetnek. A hiánya komoly károsodásokat okoz. A sópótlás nagyon fontos, főleg nyáron, amikor sokat izzadunk, ugyanis az izzadással nagyon sok sót vesztünk. A vízfogyasztással ezt a koncentrációt erőteljesen hígítjuk, ezáltal működési rendellenesség alakul ki. Ha már itt tartunk, és szóba került a víz. Ez is szükséges és fontos. Nagyon elszálltak az egyes kialakult nézetek a folyadék pótlással kapcsolatban. Már több litert is emlegettek.       Aztán mi történt? Kiderült, hogy a folyadékpótlás lehet bármi, azaz még cukros üdítő is, sör is, sőt fröccs is. A mértékletesség a fontos, és ne legyen rendszer szintű. A fontos a folyadék pótlása. Nyilván melegebb időszakokban a mennyiség nőhet, de a lényeg, hogy akkor igyunk, ha szomjasak vagyunk.

 Aztán a táplálkozás körül is érdekes vélemény látott napvilágot. Kiderült, hogy az emberek egyre kevesebb természetes élelmiszert fogyasztanak. Miért baj ez? Mert nagyon sok tartósítószer, ízfokozó és színezék kerül a szervezetünkbe. Ezek az adalékanyagok szinte provokálják a szervezet helyes működését oly annyira, hogy egyre többen, és egyre fiatalabb korban jelentkeznek a különböző allergia típusok, úgymint glutén, laktóz, ételallergia. Mint látható ebből a három példából, érdemes odafigyelni arra, hogy a megfelelő arányban fogyasszunk ételeket, italokat. Biztos, hogy a természetes alapanyagok fogyasztása elősegíti az egészséges szervezet jó működését. Az alábbi táblázat egy kicsit elgondolkodtató. Meg vagyok győződve, és ezzel nem vagyok egyedül, hogy ezeket a tüneteket a túlzott élelmiszer adalékanyagok okozzák.

Ezek az adatok a teljes lakosságra értendők. A más egyéb anyagokra érzékenyek, illetve allergiások még ezeket a számokat bővítik.

2020.04.10.

Megint adatvédelem

„Fontos számunkra adatainak védelme”. Ezzel a címszóval jelent meg a következő szöveg.

„A partnereinkkel együtt olyan technológiákat, például cookie-kat használunk, amelyekkel a személyes adatait – például az IP-címeit és a cookie-azonosítóit – feldolgozzuk annak érdekében, hogy az Ön érdeklődési köre alapján személyre szabjuk a hirdetéseket és a tartalmakat, mérjük a hirdetések és a tartalmak teljesítményét, valamint következtetéseket vonjunk le a hirdetések és a tartalom közönségével kapcsolatban. A gombra kattintva hozzájárulhat ennek a technológiának a használatához és az adatai e célokkal történő feldolgozásához. Az oldal későbbi meglátogatásaikor bármikor meggondolhatja magát, és megváltoztathatja a döntését”.

Lehet, hogy én nem értek hozzá, és nem jól értelmezem, de ha valaki elvesz és felhasznál rólam valamilyen adatot, információt, az nem véd, hanem támad. A szövegben az áll, hogy „személyes adatait feldolgozzuk annak érdekében”. Tehát nem védik az adatainkat, hanem felhasználják, esetleg tovább is adják. Tovább. „Az Ön érdeklődési köre alapján személyre szabjuk a hirdetéseket”. Az én értelmezésem szerint a személyre szabás azt jelenti, hogy csak rám, csak nekem, csak énrám. Na, ilyen nincs. Aztán. „Mérjük a hirdetések és tartalmak teljesítményét, valamint következtetéseket vonjunk le a hirdetések és a tartalom közönségével kapcsolatban”. Ez arról szól, hogy az emberek személyes adatait használják fel üzleti céljaikra. Az a kellemetlen, hogy már nagyon sok oldallal lehet találkozni, amelyikre kattintva ez az ablak megjelenik, és az oldalt csak abban az esetben lehet olvasni, ha rákattint az engedélyezésre. Ez már adathalászat. Nem lehet tudni, mire használják fel ezeket az információkat. A címben szereplő szlogen, hogy fontos számunkra adatainak védelme, úgy szól, hogy egy számunkra ismeretlen valaki akarja adatainkat megvédeni. Kitől? Azzal, hogy egy idegen birtokába kerülnek információk, máris nem véd, hanem visszaél vele. Ez az idegen maga a közzétevő. Az én adataimat csak én tudom megvédeni.

2020.04.08.

Földön kívüli tevékenység 

Az ember mindig is vágyott arra, hogy felfedezze a környezetét. Ezt meg is tette minden egyes alkalommal, amikor hódításokat, háborúkat folytatott területekért, vagyonokért. Felélte a környezetét, aztán tovább állt, új területek felé. Aztán az idő múlásával kezdett még távolabbra gondolkodni, és meghódította a világűrt. Bár ez egy kissé erős kifejezés, inkább úgy fogalmaznék, kilépett a Földről, egy kicsit távolabbi területekre. Erre az 50-es évek végén került sor. Ezt követően nagyobb terveket szövögettek, melynek lényege, hogy idegen égitestre is ellátogassanak. Megtörtént. Létrejött a Holdutazás. Aztán valami történt. 1972 volt az utolsó év, hogy ember járt a Holdon. Mennyi is ez? 47 éve. Ennyi ideje nem járt ember a Holdon. Vajon miért? Sem technikai, sem technológiai, sem anyagi akadálya ennek nincs. Furcsa kifogások lengik körül ezt a dolgot. Van, aki azt mondja, már nincs mit keresni ott, már mindent ismerünk. Csak megjegyzem: amióta ember él a Földön kutat, keres, mégis vannak ismeretlen dolgok. Mennyi időt tartózkodott az ember a Hold felszínén? Tessék megkapaszkodni 12,5 napot. Vajon a másik nagyhatalom miért nem lépett sohasem a hold felszínére? Nem érdekes? Hiszen az ellentétek, és az állandó egymás elleni harc, azt követelné meg, hogy ők is megtegyék, mondván, mi is meg tudjuk ezt csinálni. Mégsem tették annak ellenére, hogy ezzel hatalmas hátrányt szenvedtek. Volt valami, ami miatt megtették azt a lépést, hogy lemondtak a Hold meghódításáról, ha másodikként, de akkor is? Ez eléggé elgondolkodtató. Aztán jött az űrrepülőgép program. Sajnálatos események sora után leállították azt is. Azóta sem volt ilyen űreszköz földön kívül. Véletlen egybeesések, vagy tudatos cselekedetek soráról van szó? Egy működik: az űrállomás. Vajon meddig? Aztán jönnek az új tervek. Mars utazás. Na, erről csak annyit. Ha igazán ez lenne a cél, akkor nagyon jó gyakorló pálya, és terep lett volna a Hold. Az ott gyűjtött tapasztalatokat felhasználva esetleg kísérletet lehetett volna tenni erre az utazásra is. Halkan mondom: se technikai, se technológiai, se anyagi fedezete nincs arra, hogy a marsi utazás eredményes legyen. Talán az anyagi igen. Hozzá nem értő emberek eszement ötletei ezek. A Hold 380 000 kilométer, a Mars 75 millió. 197-szer nagyobb a távolság. A mai modern hordozó eszközökkel is fél év az út. Bár ezt az időt már messze túlszárnyalták, ez a legkevesebb, amit el kell viselni. A többi a lényeges, az életben maradás feltételei. Élelem, víz, lelki megterhelés, több ember jelenléte kis helyen, stb. Összefoglalva: aki ilyet meg szeretne valósítani, sokkal komolyabban kellene foglalkoznia azzal, miképpen tudja biztosítani a feltételeket arra, hogy oda biztonságosan emberek megérkezzenek, és vissza is térjenek. Vagy nem akarják, hogy visszajöjjenek? Az idő sürget. 2035-ben lesz a Mars ideális közelségben ahhoz, hogy el lehessen indulni. 

Megjegyzés: az egyes hírek ellentmondanak egymásnak. Van 2030-as, 2035-ös dátum is. Nem kell hozzá túl nagy képzelőerő, ha azt mondjuk, maguk a megalkotók sem következetesek, és nem veszik komolyan. Itt nem lehet évekkel viccelni. Talán a nagyvilágot akarják megtéveszteni ezzel? Jelenleg semmilyen konkrét terv, elképzelés, és főleg technikai, technológiai megoldás nincs arra nézve, hogyan lehet ezt megvalósítani. A kitalálás kevés.

2020.04.06.

Az ecet

Ma már szinte biztos vagyok benne, hogy sokan nem tudják mi mindenre jó és alkalmas az ecet. Nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy maradi vagyok. Viszont van egy-két dolog, amiről azt mondják, hogy új, pedig igen régóta alkalmazzák az emberek. Az egyik ilyen az ecet. Fiatal koromban hajmosás alkalmával, illetve utána leöblítettük a hajunkat ecetes vízzel. Megszűnt a korpásodás, és gyönyörű fényes lett a haj. Ma nem tudni, hogy milyen vegyi anyagok vannak a hajsamponokba beletéve. Valószínű, hogy alkalmas arra, ami rá van írva, bár ez kissé kérdéses. Az ecet természetes anyag, ezért jobb is lehet, és olcsóbb. Ami nagyon valószínű, hogy ezekben az új készítményekben is megtalálható a jelenléte. A másik a mosógépek tisztító anyaga. Ez nem más, mint a trisó. Nem keverendő a timsóval. Igen régi szer, és nagyon jó zsírtalanító anyag. Lefolyóba nagyon ajánlatos beleönteni, meleg vízben hígítva. Tökéletes. Egyszerű anyag, de mégis rendívül hatásos. Biztos, hogy ezekben a modern tisztító keverékekben jelen van ez a szer. Az ára viszont jóval drágább. A trisó vízlágyításhoz, zsírtalanításra tisztításra, takarításra kiváló. A harmadik egy mosópor. Ez nem más, mint a Persil. Úgy állították be korábban, mint egy új mosószer anyagot. Tudják mikor kezdték el gyártani? 1907-ben. Jól olvasták, 1907-ben Németországban. Ma már rengeteg változatát lehet kapni. Az alap mindenhol ugyanaz, az ár viszont jelentősen emelkedett. Sajnos azt lehet mondani, hogy ez a tendencia minden területen megfigyelhető. Ezeket csak érdekességük miatt említettem.

2020.04.02.

Valami, ami nyugtalanító

Sajnos be kell látni, hogy egyre inkább jelen vannak környezetünkben, és kezünkben azok az eszközök, melyek ugyan egy fejlettebb civilizációt próbálnak bemutatni, de e mellett igen sok kérdés is felmerül. Mik is ezek? Az un. „okos” készülékek egyre inkább a visszájára kezd fordulni abból a szempontból, hogy egyre több ember tartja ijesztőnek ezeket a készülékeket. Hogy miért? Mert egyáltalán nincs semmiféle információ, hogy vajon mire is alkalmasak ezek a készülékek amellett, hogy ellássák a funkcióikat. Ezek a készülékek legnagyobb veszélye, hogy lehallgatják az emberek beszélgetéseit. Igazából nem tudni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogy szelektálni tudják ezeket az információkat, de biztos meg van a módja, hogy ezt megoldják, akiknek ez fontos. Ebben őrült nagy szerepe van az un. algoritmusnak. Mikor ennek működését láttam, egy dokumentumfilm számolt be erről, akkor jutott eszembe egy korábbi állítás, mely szerint létezik egy olyan MI, azaz mesterséges intelligencia, ami olyan veszélyes, hogy nem merik bemutatni, sőt még veszélyt is jelenthet.               

Vajon ha ez így ki van jelentve, akkor igazából ez a kísérlet a valóságban hol tart? Olyan rendszer már létezik, hogy szinte nem lehet megkülönböztetni az embert és a gépet. Ez egy kicsit elgondolkodtató abból a szempontból, hogy mi a cél? Mi az, ami miatt ezeket a dolgokat kitalálják és megalkotják? Tudom sok kérdés van, és válasz nincs. Vajon miért? Mert ez a világ már nem erről szól. Ez a világ a hihetetlen technológiai fejlődésről szól, melynek lényege az, hogy…. Itt mindenki folytathatja a saját elképzeléseit a dologról. 

2020.03.27.

A napszemüvegekről

Jó néhány évig dolgoztam egy olyan helyen, ahol a szemüvegekkel és napszemüvegekkel is foglalkoztak. Kiállítások alakalmával egyszer rákérdeztem arra, hogy vajon mennyire ártalmas a napszemüveg? Talán a mai világban érdekes kérdésként hangzik, hiszem manapság még a metróban, stúdiókban, zárt helyeken, felhős időben, gyakorlatilag mindenkor és mindenhol az emberek fején ott van a napszemüveg, ha kell, ha nem. Én azt nem vitatom, hogy valakiknek érzékenyebb a szemük. Nincs azzal semmi baj, de nem ez a gyakoribb. Ma a napszemüveg egy divat része, semmi ok nincs rá, hogy állandóan a fejünkön legyen. Visszatérve a kérdésre. Meglepő választ kaptam. Valamennyi sejtésem volt ezzel kapcsolatban az erre szóló irodalmakat olvasva, de egy szakember, aki ezzel foglakozik több évtizede, mégis csak jobban ért hozzá. Azt mondta, hogy a napszemüvegek torzítják az emberi szem valódi színlátását. Ugyanis a szemüveg színezete többféle, és ezáltal más színérzékélés lép fel. Annyit még hozzá tett, hogyha mindenféleképpen szükséges, olyat válasszunk, hogy a tükörrel szemben állva lássuk a pupillánkat, és a színezete legyen kék árnyalatú. Hogy miért? Az égbolt színét a légköri fényszóródás okozza. Tehát a természetes szín a kék. Ez okozza a legkevesebb torzulást. Aztán olvastam egy cikket ezzel kapcsolatban, amit szeretnék megosztani. A címe: „Napszemüveg: jó vagy ártalmas a gyereknek? Csak a fontos kérdések. A kérdésekre válaszol: dr. Ungváry Lilla szemészorvos

„Kitágul-e a pupilla a napszemüveg gyakori hordásakor? A sötétre színezett napszemüveg mögött a pupilla kissé kitágul, ami nem jó, mert a szórt sugárzásból több érheti a szemet. A mai napszemüveg kultúra inkább divat, semmint valódi védelmet szolgáló eszköz. A valódi UV védelmet az árnyékoló sapkák, ernyők adják.

Árt-e vagy nem a gyerekeknek a napszemüveg? Gyerekeknél inkább a sapkát és az árnyékolást jó használni, ne napszemüveget adjanak rájuk. Inkább ügyeljünk, hogy a játéktér megfelelően le legyen árnyékolva, főleg a déli órában. Ha mégis napon van, viseljen világos sapkát, ami az arcát is árnyékolja”.

Szakértő: dr. Ungváry Lilla szemészorvos

Forrás: Nagyszülők Lapja

Azért elgondolkodtató. A médiából ömlik a jó tanács, hogy még felhős időben is hordjunk napszemüveget. Nézzük csak? Se napfény, se UV-sugárzás. Akkor minek? Önök értik? 

Ismét az adatvédelemről

Érdekes beszélgetéseket lehet hallani különböző helyeken. Piacon, üzletben, strandon, étteremben, stb. Egy ilyet szeretnék elmondani. Az okos telefont említették. Egy beszélgetés kapcsán szóba került egy adott termék. Amikor hívást kapott az illető, meglepetten vette észre, hogy olyan hirdetések jelentek mag a telefonján, ami arról szólt, amiről beszélgettek. Érdekes módon ezt én is tapasztaltam, hogy bizonyos helyeken járva olyan hirdetések jelennek meg, ami azt a körzetet propagálja. Hát nem érdekes? Talán igen, talán nem. Mi ez a talány? Csak annyi, hogy hiába beszélnek különböző fórumokon a személyes adatokról és az adatvédelemről. Tessék tudomásul venni, hogy ilyen nincs. Még tovább megyek. Egy portál úgy enged belépést, ha elfogadom a felhasználási feltételeket. Abban pedig az áll, hogy felhasználhatják adataimat, különböző dolgokhoz. Mikhez? A furcsa, hogy egy más helyről gond nélkül meg lehet tekinteni ugyanazt az oldalt. Mi ez, ha nem adathalászat! Röviden. Egyáltalán nem lehet tudni, hogy milyen formában jutnak adatokhoz az egyes szolgáltatók. Mindenki tudta nélkül gyűjtik ezeket az információkat. Persze panasszal egyáltalán nem lehet élni.

2020.03.23.

Érthetetlen, avagy az a csúnya napsugár

Lassan azok az idők jönnek, amikor szép napsütés van, és kellemes meleg vesz körül. Ilyenkor szoktak megjelenni a különböző cikkek a napsugár „káros” hatásairól. Sajnos, de itt tartunk. Az én korosztályom régebben azért kente be magát különböző napbarnító olajokkal, mert azt szerette volna, hogy szép, egyenletes barna legyen a bőre. El is értük, nem beszélve arról, hogy egy alapvető vitamin, a D-vitamin termelődik napfény hatására, ami jelentősen kihat a szervezet egészséges működéséhez. Ma már óvják, féltik a gyerekeket a napfénytől, oly annyira, hogy még fürdőzés előtt bekenik a gyereket valamilyen napvédő krémmel, aztán irány a medence. Arra már nem gondolnak, hogy a fürdőzés azzal is jár, hogy az ember szája is érintkezik a vízzel. Sőt! A gondtalan pancsolás közben óhatatlanul is nyelünk abból a vízből, ha nem is sokat. Itt jön az érdekes dolog. Ugyanis, amit rákentek a gyerekre egyszer nem használ semmit, mert vízben van. A másik viszont már elgondolkodtató. A bekent gyerek testéről a vegyi anyag bemosódik a medence vizébe, és a másik ember ezt a szennyezett vizet óhatatlanul is lenyeli. Hogy ez mit okoz a szervezetben, nem tudni. Egy biztos. Nem tesz jót. Annyira nem, hogy ezek a vegyi anyagok már a bőrön keresztül is bekerülnek a véráramba, olyan agresszív tulajdonságokkal rendelkeznek. Meg lehet nézni, hogy milyen anyagok vannak feltüntetve a flakonon, és véletlenül mit hagynak ki. A megoldás az lenne, hogy zuhanyzás, fürdés, száradás, bekenés, ha már annyira szükséges az a fránya kemikália. Azt is meg kellene gondolni, hogy vajon szükséges-e a naptej, vagy más egyéb anyag. Ugyanis a mérsékletesség elve alapján elérhető, hogy a gyerek, vagy felnőtt, szép barna legyen, megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődjön, ezáltal immunrendszere erősödik. Ma már sajnos előírják a nagy dózisú D-vitamin bevitelét. A napsugár ugyanazt teszi, csak természetes úton. Nem kell órákat a napon tölteni, elég 15-20 perc. Ennyi idő alatt nincs leégés. Nagyon eltérő írások jelennek meg ezzel kapcsolatban is. Gondolom, nem kell mondani, hogy miért. Hát persze. Az érdek. Minden terület érdekek mentén húzódik. Ez a terület sem kivétel. Kérem olvassák el figyelmesen az alábbi sorokat.

     „A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9% abszorbeálja[1] és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának esélyét”.

Forrás: Wikipédia

Melanin= a melanin határozza meg a bőr, a haj, és a szem színét

Abszorbeálja= elnyeli

       „A „Nők Lapja” hasábjain jelent meg a következő „Nyári hajkárok” című írás. Idézem: „A hableányoknak elsősorban vízálló védelemre van szükségük. Mielőtt elmerülnének a habokban, érdemes édesvízzel leöblíteni a frizurájukat, mert ez segít megakadályozni, hogy a só és a klór a hajszálak mélyére hatoljon. A sókristályok úgynevezett gyújtóüveget képezhetnek a hajban. Ezért ahogy partra érnek, azonnal öblítsék le a hajat újra, és fújják be UV-védelmet adó ápoló készítménnyel”.   

Forrás: Nőklapja magazin 2019. július 3. 36. oldal

Miről beszélnek?

2020.03.17.

Furcsaságok 

A Da Vinci Learning műsorában szó volt a repülőgépek építéséről. Sajnos későn kapcsoltam oda, így nem az egész műsort láttam. Ami viszont meglepett, hogy a repülőgép szárnyának gyártása kapcsán említették a pontosságot. Amikor elkészül, a szárnyon ellenőrzik a kiképzés, és összeszerelés pontosságát. Lézeres mérést alkalmaztak. A szövegben, ami a filmhez tartozott, az hangzott el, hogy idézem: „több száz, vagy több ezer milliméter eltérés is lehet”. Tehát elkészült szárnyról van szó. Ez az eltérés tíz centikben, illetve méterekben mérhető? Szerintem ez lehetetlen. Vajon az, aki fordítja a szöveget, erre nem figyel oda?

Pontosítás kedvéért helyesen úgy hangzott volna: néhány század, illetve néhány ezred milliméter eltérés lehet.  

Furcsa beszélgetésre figyeltünk föl egy reggelen. Piacra menve, egy anyuka jött mögöttünk úgy öt év körüli kislányával. A következő beszélgetés hangzott el köztük. A kislány azt mondja az anyukájának, hogy ő a második életében sólyom lesz. Rövid csend, majd újabb kijelentés. Anyu nekem hány életem van? Mire az anyukája azt mondja, hogy egy. Mivel másfelé mentek, itt a beszélgetés megszűnt. Egy kérdés megfogalmazódott bennünk. Vajon a kislány honnan vette a több élet lehetőségét? Hát persze. A számítógépes játékokból. Elég furcsa, hogy a gyerekek erre a lehetőségre támaszkodnak, sajnos nemcsak a játék kapcsán. Azt hiszik, hogyha ott van, akkor máshol is. Nagyon veszélyes játék.

A Föld nagy sivatagjait tanulmányoztam, amikor érdekes adatra találtam. A következő.

A Föld felszínének területe                = 510 072 000 km2

A szárazföld területe                         = 148 939 100 km2

A víz területe                                     = 361 126 400 km

Ha elvégezzük a számítást, azaz, összeadjuk a két területet, hiányzik 6 500 km2. Vajon, hova lett ez a terület? Ez az adat egy hivatalos honlapon szerepel.

Forrás: Wikipédia

     Érdekes hírt láttam a napokban. Újra indítanak holdra űreszközt. Szinte elölről kezdődik minden. Miért mondom ezt? Mert 1972-ben már járt ember a Holdon, de azóta se. Közel 50 éve. Vajon miért? Amióta az ember kilépett a világűrbe, sajnos tragédiák is születtek. Eddig 174 ember halt meg valamilyen űrkatasztrófa miatt. 2003 óta az űrrepülőgépek sem közlekednek. Valami okának kell lenni, hogy ennyire visszaesett az érdeklődés a Hold iránt. Bennem egy dolog merült fel, sok más mellett. Igaz, nagydolog a Holdutazás, de úgy gondolom, hogy túl veszélyes is volt.  Nem volt annyira kiforrva, és talán azért fejezték be, mert nem volt megoldás a problémára. Azért egy kissé elgondolkodtató, hogy vajon mennyire előre lehetett volna haladni ennyi idő alatt, közel 50 évről beszélünk. Megint csak a kérdés. Vajon miért?  

2020.03.13.

A fehér fog

Lehet, hogy én nem tudom jól, de a fog soha nem fehér, illetve nem fehér színű. Sőt! Már a reklámban megjelenik, hogy a fogfehérítés káros. Most akkor miről is beszélünk? Nagyon félre lehet vezetni az embereket azzal, hogy csak egy oldalról mutatunk be valamit. A fogfehérítés egy új divat. Méghozzá nem is olcsó divat. Van egy bökkenő. Sok fogorvos szerint a fog sohasem fehér. A fehérítés egy beavatkozás, ami árt a fogzománcnak, tehát káros. Sajnos ezt már nem lehet az emberek agyába visszaültetni. Bennük az van, hogy a fehér fog egészséget jelent. Pedig nem így van. A szépségideálok ezt a fajta trendet követik, és ezután mennek az emberek. A médiának nagyon nagy szerepe lenne ebben, ha korrektül tájékoztatna. De itt is, mind mindenhol, az érdekek, a pénz kerül előtérbe. Az emberek már jóval korábban eltávolodtak a természetes valóságtól. Szilikonmell, szilikon száj, arcfeltöltés, tetoválások garmada, szűzhártya varrás, műköröm, műhaj, műszempilla, és sok más egyéb mű. Köztük többek között a fog is. Ma már szinte senki nem tudja megmondani, hogy egy adott valakinek természetes, vagy műfogsora van. A fogak színe nemcsak egészségről, ami az elfogadott, hanem betegség miatt is megváltozhat. Sőt! A túlzott fehér fog beteg belsőt is jelenthet. Ma már teljesen elfogadott, hogy mindent túlozni kell. Ez így van a fogak fehér színével is. Én úgy tudom, bár ez egyáltalán nem biztos, de a kókusztej az, ami természetes úton fehéren, illetve fehérebben tartja a fogakat. Minden más egyéb beavatkozás természetellenes. Sok esetben a túlzott beavatkozás olyan természetes védőanyagokat távolít el a fogakról, melyek védelmet nyújtanak a fogzománcnak. Az agresszív fogfehérítéssel jobban meggyengül a fogak ellenálló képessége Átmenetileg szép, esztétikus, de hosszú távon káros. Az egyes reklámok még inkább károsak, hiszen olyat állítanak, ami nem lehetséges. Például azt, hogy visszaépíti a fogzománcot. Ilyen nincs. Aztán a különböző fogkrém reklámok. Mindegyik mögött ott van egy fogorvos. Vajon miért? Mert így jobban eladható a termék. Tudják, mindent a pénz mozgat.

2020.03.06.

Furcsaságok

Csak néhány érdekes dolog, ami a napokban hangzott el a televízió, illetve a rádió műsoraiban. Valami nincs teljesen a helyén, ugyanis olyan dolgok hangzottak el, amikről korábban érdekes anyagok jelentek meg. Az emberek tudata azt fogadta be, amit éveken keresztül sulykoltak beléjük. Tudatuk erre állt rá, és ezt követik, még akkor is, ha az nem jó, illetve ha esetleg el kellene gondolkodni, hogy talán más is mond valami okosat ezzel kapcsolatban.

Folyadék pótlás

Azt hirdetik mindenhol, hogy igyunk ennyi, meg ennyi folyadékot. Sok esetben elég drasztikus mennyiséget mondanak. Aztán láss csodát, egy neves professzor nyilatkozata igen érdekes volt. Nagyon egyszerűen azt mondta, hogy akkor igyunk, amikor szomjasak vagyunk. Ez nagyon egyén függő, tehát mindenkinél más, és más mennyiség jön ki. A furcsa az volt, hogy a riporterek állandóan azt erőltették, amit ők is hallottak a folyadék pótlás kapcsán. Nem azt hallották, amit szerettek volna. Egy normális tanácsot hallottak. Ennyi. Fröccsöt, sört ugyanúgy lehet fogyasztani folyadékpótlás címén, mint esetleg a boltokban kapható teákat. Erőltették, hogy azokban sok a cukor. A válasz az volt, hogy folyadékpótlás esetén bármilyen ital jó. A mérsékletesség a lényeg. A „nagyi szörpje”, vagy a „nagyi lekvárja”. Tudják, az unokák miért szeretik ezeket a termékeket? Mert cukros. Cukor nélkül a gyerekek meg sem isszák. Ezt a „nagyi” is tudja, és úgy készíti el. Aztán más interjúban szó volt a meleg teákról. Említették, hogy az arab világban forró teát isznak, nagy melegben is. Én kipróbáltam. Szörnyű volt. Tessék tudomásul venni, hogy az egy más világ, egy más kultúra, egy más életvitel. Ők ahhoz vannak hozzászokva. Az európai ember más beállítottságú. Vannak helyek, ahol a helyi lakosok simán megisszák a vezetékes vizet, az európai ember, ha ebből iszik, másnap kórházban van.

Volt már ezzel kapcsolatban egy cikk. Csak annyit. A túlzott folyadék bevitellel, hígítjuk a szervezet sóháztartását. A sót is pótolni kell. Az egyik legfontosabb. Izzadással nemcsak vizet, sókat is veszít a szervezet. Pótolni kell. Többet erről a „Só és a szervezet működésének harmóniája” című cikkben olvashatnak.

UV

Ismét találkozunk ezzel a témával. „Az UV halálos is lehet” címmel megjelent egy riport. Én egyet mondanék. Ha a gyerekeket folyamatosan szoktatjuk napfényhez, akkor semmi baj nincs. A Nap éltető sugárzás, nem kell riogatni vele az embereket. Ezt is mértékkel kell alkalmazni. A napsugárzás hatására termelődik a D-vitamin, ami az immunrendszert erősíti. Ez egy fontos dolog. Nem szolárium, természetes napfény. Ami érdekes. Elhangzott, hogy a fényvédő krémek a leégéstől védenek, tehát nem attól, amit mondanak, a bőr elváltozásaitól. Nem furcsa. Arról nem esik szó, hogy milyen ártalmasak a fényvédő krémek. Itt is a mérsékletesség. A végére valami egészen más. Bizonyára találkoztak nyeremény játékokat hirdető cégekkel. A legváltozatosabb termékek kerülnek reflektorfénybe. Aztán ajánlatot tesznek a nyeremény megszerzésére.  Tárgynyeremények, sőt, még autó is előfordul. Aztán csönd. Egyetlen egyszer sincs nyertes. Vajon kié lesz a nyereményjáték tárgya? Nem lehet azt mondani, hogy adatvédelmi szempontból nem tehetik közzé. Ha csak annyit, hogy volt nyertes. De még az sem. Nem érdekes?

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.