Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek, furcsaságok korábbi cikkei

2020.10.30.

Egy fontos táplálék

Elég sokat halljuk különböző fórumokon, hogy több halat kellene fogyasztanunk. A halászat mindig is fontos szerepet töltött be az emberek életében. A tengerpartokon letelepedett népek egyik fő élelem forrása a hal volt. Manapság a Földön 38 millió fő a halászok és a halfarmerek száma, és ez közvetve, vagy közvetlenül 500 millió ember megélhetését fedezi. A 20. század elején kb. 5 millió tonna volt a kihalászott mennyiség.

A globális haltermelés 2018-ban 179 millió tonna, ebből emberi fogyasztásra szánt mennyiség 156 millió tonna. A leginkább fenntarthatatlan módon kezelt halászati régió a Földközi-tenger 62,5 százalék túlhalászott halállomány, a Csendes –óceán délkeleti része 54,5 százalék, az Atlanti-óceán délnyugati része 53,3 százalék. Látható, hogy mekkora növekedés állt be ezen a téren is. A halakban foszfor, vas, kálium, kálcium, valamint A-D-B2, és B6 vitamin van.  Sokat emlegetik az omega-3 zsírsavakat. Sajnos hazánkban a halfogyasztás nagyon kevés. Ez 6,7 kilogramm/fő évente, de ennek fele tengeri hal. El lehet képzelni, hogy mekkora mennyiség került terítékre ezidáig. Vajon mennyivel csökkenhetett a tengerek halállománya? Sajnos erre adatok nincsenek. Egy biztos. A mérhetetlen halászat komoly károkat okozott a tengerek halállományában.

2020.10.23.

Erdőveszteség

2000, és 2012 között a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtások, tüzek, betegségek és viharok miatt. Újratelepítve 800 ezer négyzetkilométer. A trópusi erdőségek vesztesége évente 2100 négyzetkilométerrel nő. Ez nagyon nagy szám. A kivágott fák általában minimum 20-30 évesek, sőt még többek. Újratelepítés alkalmával ugyanennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ugyanazt a fizikai paramétereket elérje, mint a kivágott fa. A telepítés fontos dolog, de azt is tudomásul kell venni, hogy az új fa növekedése hosszadalmas. Sajnos a világon vannak olyan területek, ahol a teljes faállomány 90 százalékát kiirtják más haszonfa miatt, ami általában valamilyen olajtermelő fa, mondván, hogy ennek termése hasznot hoz. Máshol a termőterületek nagyságát növelik azzal, hogy jobbik esetben kivágják a fákat, rosszabbik esetben felégetik. Hihetetlen nagy területek válnak áldozatául a mérhetetlen fakitermelésnek. Igaz, rengeteg mindent készítenek fából, de ezt is lehetne szabályozni. Néhány országban ezt már meg is oldották. A fa nemcsak alapanyag, hanem oxigén termelő is. Egy fiatalon ültetett fa lombkoronája közel sem akkora, mint a kivágott fa lombkoronája, ebből adódóan nem tud annyi oxigént termelni.  Ez alól a túlzott kitermelés alól a védett területek sem kivételek. Az érdekek miatt megtalálják az illetékesek a „kiskapukat” annak érdekében, hogy legális legyen a kitermelés. Különösen sok őserdőt irtottak ki: Brazíliában 1,4 millió hektárt, Kongóban 475 millió hektárt, Indonéziában 324 millió hektárt. Ezek nagyon nagy területek. A hazai védett erdők felén ma is fakitermelés folyik, tehát itt sem megy másképpen.

Az igaz, hogy némileg csökkent a fakitermelés, de így is nagyon sok. Ezek közül a fák közül nagyon sok kályhában lesz eltüzelve a téli időszakokban. Lehet, hogy érdemes lenne azokat a fákat is kitermelni, amelyek vihar, öregedés, vagy más egyéb oknál fogva kidőlnek. Az erdő is szebb lenne, és a tüzelésre szánt egészséges fákból sem kellene annyit kivágni. Valószínű, hogy ez csak ötlet szintjén fog maradni, sőt, biztos, pedig lenne értelme. Hazánkban már van olyan terület, ahol ezt az eljárást, beavatkozást alkalmazzák is. Az erdő is jobban tudna fejlődni, hiszen az egymásra dőlt fák még több fát fognak kidönteni egy következő nagyobb szél alkalmával.   

2020.10.16.

A gleccserek fertőzés veszélye

Talán érdekesnek tűnik első ránézésre a cím. Mi lehet fertőző egy gleccseren? Hát nézzük. Az emberek igen régóta törekednek arra, hogy olyat tegyenek, ami látványos, sportos, szép. A sok lehetséges lehetőségek közül most a hegymászás, ami érdekel. Melyek azok a területek, hegyek, amelyeket az ember meg akar hódítani? Európában a Mont Blanc a nyerő. Az Alpokban található, magassága 4808,7 méter. Először 1786. augusztus 8-án ért fel a csúcsra Jacques Balmat és Michel Paccard. Éves átlagban 20 000-en jutnak fel a legmagasabb pontra. Amerikában a Sziklás-hegység vonzza a turistákat, köztük a hegymászókat is. Legmagasabb pontja a Mount Elbert, 4401 méter. Dél-Amerikában az Andok hegység található, a második legmagasabb hegység. Legmagasabb pontja Aconcagua 6962 méter. 1897. január 14-én mászta meg először egy Matthias Zurbriggen nevű svájci ember. A hegymászók Mekkája a Himalája, ezen belül is a Mont Everest. Magassága 8848 méter. Első meghódítása 1953. május 29-én történt, Edmund Hillary, és serpája, Tendzing Norgaj személyében. A négy említett nagy hegységen kívül még meg kell említeni az Ural hegységet, a Kaukázust, az Etióp-hegységet. Még megemlítendő Japánban a Fujiyama nevű hegy. Magassága 3776 méter, az első mászás 663-ban történt egy ismeretlen szerzetes által.  Ami még érdekes, hogy ezeken a hegyeken hogyan változik a hóhatár. A hóhatár az a pont, ami fölött már a hó és a jég uralkodik.

                                                       Néhány hegyvidék hóhatára

Ezeken a területeken alakulnak ki az egyes gleccserek. A világon számtalan található. A szomorú közös bennük, hogy a 90 százalékuk olvadó fázisban van. A legveszélyesebb olvadó gleccserek a Himalája lejtőin vannak. Nagyon sok ember léte, vize függ ezektől a jégfolyamoktól. Ezekből a képződményekből nagyon sok víz nyerhető ki. A tisztaságuk hihetetlen. Vagy mégsem annyira? Vajon miért? Ha maradunk a Himalája lejtőin, akkor be kell látni, hogy a világ minden pontjáról számtalan hegymászó próbálkozik csúcsot mászni. Ez természetesen a Mont Everest.

                                                              Mont Everest

Bizony jól látják. Ilyen sokan vártak arra, hogy feljussanak a csúcsra. Sajnos ketten életüket is vesztették. A feljutás nem egyszerű. Különböző állomások vannak. Ezek magasságai a következők.

Alaptábor: 5180 méter, és 5344 méter

  1. tábor 6065 méter, és 7000 méter
  2. 6500 méter, és 7500 méter
  3. 7300-7400 méter, és 8300 méter
  4. 7980 méter

Ide érkeznek, illetve ezekből a pontokból indulnak tovább a hegymászók és a segítőik. 2017-ben 698, 2018-ban 346, 2019-ben 885 mászási engedélyt adtak ki. Általában a segítőkkel együtt, a serpákkal, kb. 750-2000 főből áll a csapat. 10 olyan tábor van, ahol pihennek, illetve felkészülnek. Egy csúcsmászás időtartama 75-90 nap. Ha csak egy átlagot veszünk úgy 1500 főben, akkor is ezen a helyen nagyon sok ember.

                                                   Fotó: Namgyal Sherpa/AFP, 24.hu

Az egyes táborokból legutóbb 2019-ben 13 tonna szilárd hulladékot gyűjtöttek össze. Bevezették, hogy bizonyos összeget letétbe kell helyezni, és csak akkor kapja vissza, ha bizonyos mennyiségű hulladékot visszahoz. Ennek ellenére elég sok ott marad, ahogy jeleztem. A legfontosabb, hogy az emberi tevékenység által keletkező széklet anyag ne kerüljön a gleccserpatakokba. Erre különleges biotasakokat gyártanak, amiben ezt az anyagot tárolni lehet, így védve van a természet. Úgy is védik a környezetet, hogy üveg és műanyag flakonok helyett fémdobozokban viszik magukkal az enni és innivalót, mert ezek a dobozok könnyen összepréselhetők, kisebb helyet foglalnak el, könnyebb kezelni. 2015-ben 40 000-en keresték fel az alaptábort a kínai oldalon. A nepáli erdészeti és talajvédelmi minisztérium  2016-2017-es időszakban 45 000 látogatóról számolt be. A mászóengedéllyel nem rendelkező turisták, hegymászók csak az 5200 méteren lévő alaptáborig mehetnek, illetve az alá. Sajnálatos módon az ottani hatóságok jelezték, hogy emberi ürüléket is gyűjtöttek be egy akció során. Mindig vannak olyan emberek, akik nem veszik figyelembe az előírásokat. Ennek révén veszélybe is kerülhet a gleccserpatakok víztisztasága, magyarul a hihetetlen sok ember közül óhatatlanok azok, akik nem veszik figyelembe az előírásokat, és a szükségüket az erdőben, alacsonyabb magasságban, vagy a gleccser tetején végzik el. Ez a szennyeződés belekerülhet a patakokba, mely fertőzésveszélyes. Az egyes utak néha két hetet is igénybe vesznek az alaptáborig, amíg mehetnek. Nem szeretném ecsetelni, de el lehet gondolni az ottani állapotokat. Csak megjegyzem, hazánkban is vannak nagyon felelőtlen emberek a fertőző hulladék illegális elhelyezését illetően. Remélhetőleg a különböző természetvédelmi intézkedések meghozzák a hozzájuk fűzött reményeket, és nem lesz annyi szemét, semmilyen formában a világ egyik legszebb területén.

                                             Passu gleccser, Kína Forrás: origo

Sajnos egy új jelenség is felütötte a fejét. A gleccserek vizében kimutatható a Csernobil-i, és a Fukusima-i reaktorbaleset által levegőbe került radioaktív anyag.

2020.10.09.

Mérés, avagy mérési pontatlanság

Az embereket mindig is érdekelte, hogy valamit valamivel összehasonlít. Ez a mérés. A hőmérséklet mérése 1592-ben Galilei berendezésével kezdődött. Ezt az eszközt a levegő nyomása is befolyásolta. A hőmérsékleti skálát először Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus állította fel 1714-ben, de már voltak mérések az 1700-s években. .  Ezt a skálát még a mai napig is használják, de csak az Egyesült Államokban.  Aztán Anders Celsius svéd csillagász megalkotta a Celsius-skálát 1742-ben. Ezt a mai napig is használjuk. Majd William Thomson, később Lord Kelvin megalkotta a Kelvin-skálát 1848-ban. Ezt a skálát a csillagászok használják az égbolt objektumainál. De vajon mi a mérés? A mérés egy ellenőrzés, melynek során egy ismert értéket hasonlítunk össze egy ismeretlennel. Rengeteg mérési lehetőség van. Hosszúság, tömeg, idő, stb. Minket most a hőmérséklet mérés érdekel. Ez azért is fontos, mert a mai világ egyik döntő állapota a hőmérséklet, a globális felmelegedés egyik ismérve. Hogy mennyire más értékek kerülnek napvilágra, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy tudományos műsor keretén belül az átlaghőmérséklet emelkedés 1880 óta 0,86 Celsius fok.

Ez a diagram szintén ezt az állapotot igyekszik bemutatni. Itt a különbség 1,18 Celsius fok. Igyekszem valahogy megmagyarázni. Itt az is fontos, hogy már 1880-ban végeztek ilyen méréseket. Nagyon sok mérési eredmény lát napvilágot. Az egyes kutatóintézetek, kutató állomások követik nyomon ezeket a változásokat. Itt most csak a hőmérsékletről beszélünk. Mi okozza a mérésen alapuló eltérést? Az egyik, hogy nincsenek egységesen kalibrálva, azaz, a kezdő mérési pont eltérő. A másik, hogy a mérési pontosság nem egyforma. Ezt arra értem, hogy egy értéket lehet több tizedesig is venni. Ugyanazon a helyen lehet mérni, mondjuk 31,9, 31,95, vagy 31,951 Celsius fokot, attól függ, mennyire pontos a műszerünk. Ez a későbbi számításoknál fontos, hiszen más-más értékek vannak feltüntetve. Van egy még jelentősebb harmadik tényező. Ez pedig a mérési hiányosság. Egy furcsa dolog derült ki. A hőmérsékletet nem az egész bolygón mérik. Vannak helyek, melyek szinte teljes egészében kimaradnak. Ezek között van sarki, illetve trópusi jellegű terület is. Lehet, hogy sok van, de ez is kevés. Ugyanis jóval több mérőpont szükséges ahhoz, hogy megfelelő eredményeket kapjunk, főleg úgy, hogy átlagszámítás a vége.  Az egyre pontosabb mérési eredmények, egyre jobb és pontosabb további eredményeket mutatnak. Volt egy nagyon jelentős globális mérés, kutatás az egész Földre vonatkoztatva. Ez kitért a talajra, a légkörre, a vízre, és a földön kívüli térség egy bizonyos alacsonyabb tartományára. Ezt úgy hívták, hogy Nemzetközi Geofizikai Év. Időpontja 1957. július 1-től, 1959. december 31-ig. Ebben az időszakban rengeteg vizsgálati eredmény született. Még a mai nap is vannak adatok, melyek onnan származnak. Nagyon lényeges lenne, hogy bármilyen mérést hajtunk végre a Föld bármely pontján, egységesen kalibrált műszerekre van szükség a hibák elkerülése érdekében. A mérési fogalomban az egységes és pontos jelzők a fontosak. Ezeknek a birtokában lehet alapos, átfogó, pontos, és főleg biztos következtetéseket levonni az egyes szakterületeken. Manapság már vannak olyan műszerek, amikről régen nem is álmodtak, mégis sok esetben vannak olyan adatok, melyek pontosabbak, mint a mostaniak. Jó lenne, ha ismét egy átfogó, az egész Földre kiterjedő kutatási programot állítanának össze, hiszen most már több területtel is bővült a paletta. Ilyen terület például a hulladékgazdálkodás, amely egyre nagyobb gondot jelent. Sokkal több olyan lehetőség van, melyekkel még alaposabban meg lehetne ismerni a Földünkön történő változásokat, és azok okait, okozóit. 

2020.10.02.

Az óceánok, tengerek hullámai

A régebbi korok tengerészei néhány esetben olyan természeti eseményekről számoltak be, amit az emberek kétkedéssel fogadtak. Meghallgatták a beszámolót, de nem sok hitelt adtak ezeknek a rumgőzős állapotban mesélő matrózoknak. Egy idő után viszont, amikor már elég sok teljesen függetlenül, és teljesen más vidékekről érkező hajósok beszámolói nagyjából hasonló leírást adtak, akkor már el lehetett gondolkodni ezeken a „meséken”. Oly annyira, hogy már az igen régmúlt időkben is maradtak fenn ábrázolások ezekről az eseményekről. Miről van szó? A tengereken és óceánokon fellelhető nagyméretű hullámokról. Ma már sok olyan eszköz, berendezés van, amelyekkel ezeknek a hullámoknak a tényét bizonyítani lehet. Hol alakulhatnak ki ezek a hullámok, és milyen körülmények között? Legfőképpen az Észak-Atlanti-óceánon, az Indiai-óceánon, a Csendes-óceánon, a Déli-óceánon. Lehetne azt mondani, hogy gyakorlatilag bárhol a világtengereken. Úgy tűnik, sőt, már bizonyított tény, hogy az említett vizeken keletkeznek, illetve kialakulnak óriási, úgynevezett hullámszörnyek.

Néhány mért hullám magassága

Az egyes mérőeszközök által mért hullámok magassága egyszerűen félelmetes. Csak gondoljunk bele. Egy olyan hullám tornyosul fölénk, ami mondjuk csak 10 méter. Bizonyára sokan nyaraltak a Balatonnál. Jó magam is egy párszor. Volt olyan idő, amikor egy kicsit jobban fújt a szél. Olyan jó derék magasságú vízben már elég rendesen lehetett érezni a víz erejét a hullámzás miatt. Ennek a hullámnak a magassága olyan 50-80 centiméter lehetett. Elég volt talpon maradni. El lehet képzelni, hogy mit okoz egy 10 méteres hullám. Az első bizonyított észlelésről 1995-ben a Queen Elizabeth II. kapitánya számolt be. Az egyre több helyen kihelyezett bóják, a műholdak által mért adatok alapján bizonyossá vált, hogy ezek a hullámok sokkal gyakoribbak, mint korábban hitték. Ezeket a hullámszörnyeket legfőképpen a szél alakítja ki. Kialakulásuk módja több féle lehet. Kisebb hullámok összeadódása, szemből érkező hullám általi magasság növekedés, a víz szabályos, ritmikus mozgása által, a tenger áramlatokkal szembefújó szél. Van egy olyan állapot, amikor a mélyebb vizekben szél hatására kialakul egy hullám, és a sekélyebb vizekhez érve tornyosulni kezd, mivel a talaj mintegy elnyomja a vizet. Ezeket a hullámokat kicsiben lehet megtapasztalni a vízpartokon, amikor sekély parti vizeknél vagyunk. Az egyenletes mélyülés részben elnyeli a víz torlódását, így szelídebb hullám érkezik a partra. Abban az esetben, amikor meredek a partszakasz, akkor nagyon rövid idő alatt, igen nagy magasságúra tud nőni az aránylag kicsinek vélt hullám. Az ilyen hullámszörnyek kialakulásáért a klímaváltozás is felelős. Ugyanis gyakoriak lettek a nagy viharok szerte a világon, nemcsak a szárazföldek fölött, hanem a tengerek és óceánok fölött is. Az egyes kutatási eredmények azt mutatták ki, hogy nőtt a szélviharok átlagos sebessége. Ez azt is jelenti, hogy jobban hat az óceánok vizére, annak tömegére. Hogy mekkora ereje van egy ilyen hullámnak, az alábbi ábra szemlélteti. A hajóorr szinte eltűnt.

Forrás: Earth Sky

Van ennél egy sokkal veszélyesebb helyzet, amikor a hajótest nem bírja a rá nehezedő súlyt. Képzeljük el, hogy egy 200 méter hosszúságú tanker, vagy szállítóhajó alól elfogy a víz. Ez úgy történik, hogy felfut a hullám tetejére, és addig nyújtózkodik, amíg eltörik. 

Forrás: Freaque Waves

A part felé közeledő aránylag alacsony magasságú hullám, a föveny felé közeledve feltornyosul, és egy jóval magasabb átbukó hullámot produkál.

Forrás: OSA    

Az elmúlt 20 évben 200 szupertanker, és 200 méteresnél hosszabb konténerszállító veszett oda rossz időjárási körülmények miatt. Évente 700 ember, és 100 nagyobb hajó végzi be sorsát a tengereken. Ezek komoly számok. Túl sok tudásunk még nincs ezekről a hullámszörnyekről, de tény, hogy léteznek, és egyre inkább számolni kell velük a világóceánokon.  

 

2020.09.25.

A „mű anyag”

Nem véletlenül választottam szét az összetett szót. Több helyről lehet hallani, látni és olvasni, de azt hiszem, nagyon sokan járnak kirándulni, strandolni, akár belföldön, akár külföldön, hogy egyre több az „elhagyott műanyag hulladék”. Sokat járjuk az országot, de még eddig nem találtunk olyan helyet, ahol ne találkoztunk volna valamilyen műanyag tárggyal. Vannak elméletek, melyek megmondják, hogy egy adott terméknek mennyi a lebomlási ideje. Szilárd anyagok, folyékony anyagok, és ezeknek különböző változatai. Vas, alumínium, papír, műanyag. Mivel korunk szinte elsődleges szemete a műanyag, maradjunk ennél. Még a hozzáértő szakemberek sem tudják megmondani, hogy mennyi a műanyagok lebomlási ideje.      Annyi biztos, hogy sok függ a környezeti tényezőktől. Itt arra gondolok, hogy milyen behatás éri. Pl. mennyire van kitéve a napsugárzásnak. Ez azért is fontos, mert tapasztalhattuk, hogy a szabadban hagyott műanyag termékek hamarabb tönkremennek. Egyszerűen eltörnek, darabolódnak, elporladnak. Csak néhány adat. 1950-től 2015-ig összesen 8,3 milliárd tonna műanyag került előállításra. Ebből a mennyiségből csupán 600 millió lett újrahasznosítva. Egy része hulladék tárolókban, egy része a föld felett, másik része a föld alatt, a megmaradó mennyiség valahol a természetben, a patakokban, folyókban, tengerekben, óceánokban van jelen. Ez van most. A vizeinkbe kerülő műanyagok a napsugárzás hatására apró mikroszemcsékre töredeznek szét. Ezáltal láthatatlan formában jelen vannak a vizeinkben.

Sajnos a csapvizeinkben is. Most jutottunk el oda, hogy vizeinket mennyire szennyezik a műanyag termékek, mennyire felelőtlen viselkedés, amikor egyszerűen eldobják a „mű anyag” termékeket a szabadban, mondván, nem az én környezetemben van, messzire van tőlem. Rossz, felelőtlen gondolkodás. Ezeknek a termékeknek a szennyeződései utolérnek mindenkit.

A Tasmaniai Egyetem kutatóinak fotója a kókusz-szigeteki állapotokról.Fotó: SILKE STRUCKENBROCK/AFP

Azt hiszem, ez az ábra önmagáért beszél. Ahogy említettem, a műanyag származékok a napsugárzás hatására porladnak. Nem semmisülnek meg, hanem apró részekre tagolódnak, melyek aztán gond nélkül bekerülnek az állatok szervezetébe, és onnan az emberbe. A műanyagok lebomlási ideje igen hosszú. Ez a folyamat nagyban függ a műanyag fajtájától. Lehet azt mondani, hogy úgy 50-1000 év a tartomány. Ez igen hosszú idő.

Ez a kép a Csendes-óceánban fellelhető műanyag szigeteket mutatja. Területét tekintve is hatalmas, de mennyisége sem kevés. Több millió tonnáról van szó. Sajnos a különböző műanyag származékok ma már mindenhol megtalálhatók. Még a csapvízben is. Egy közelmúltban végzett mérés szerint általában egy köbméter csapvízben 7-10 műanyag részecske található. Több mérést is végeztek annak kiderítésére, hogy vajon a palackozott vízben található-e műanyag részecske? Hogy ezek a mérések mennyire voltak reálisak, nem tudni. A mért és közzétett adatok szerint literenként több mint 300 műanyag részecskét mutattak ki. Azt ki lehet jelenteni, hogy ma még egyáltalán nem tudni, hogy milyen egészségkárosító hatással kell számolnunk a mikro műanyagok miatt. Tény, hogy ma már mindenhol megtalálható ez az anyag. Egy legutóbbi kimutatás szerint az 1950-es évek óta 8,3 milliárd tonna műanyagot állított elő az emberiség. Hogy ebből a mennyiségből mennyi került újrahasznosításra, az kissé bizonytalan.

2020.09.18.

Kőolajtermelés, a kőolaj keletkezése

Nemcsak nekem, hanem másoknak is feltűnt, hogy valami nincs rendben a kőolaj keletkezésével kapcsolatban. Az emberiség 2020-as évben 1,25 billió hordó kőolajat fog kitermelni. /egy hordó 136kg/. A tonna érzékelhetőbb, így az érték 17,87 billió tonna. Hogy maradjunk a számoknál, a világ szénkészlete 10 billiárd tonna. Van feketekőszén, barnakőszén, lignit és tőzeg. Keletkezése, kialakulása a növényzet jóvoltából jött létre a föld alá kerülve. A kőolaj képződése állati anyag, főleg planktonok, amelyek sekély tengerekben gyűltek össze. Az oxigén hiánya mellett alakultak át az állati tetemek kőolajjá. A kőolaj tároló kőzetben, főleg homokkőben feldúsult.  Mindkettő a klasszikus elmélet. Valami azért nem igazán stimmel. Főleg a kőolajjal kapcsolatban. A feltételezett planktonok elég nagy felületen uralták a tengerek felszínét. Ha ezek le is süllyedtek, az apró lények nem tudtak akkora telepeket létrehozni, amelyeken most a kőolajat lehet találni. Érdekes dolgokat találtam a témával kapcsolatban. Csak a lényegesek. Az egyik leírás szerint az olajtartalmú réteg vastagsága néhány métertől néhány tíz méterig terjed. A másik meghatározás, hogy 600-700 méteres réteg kell ahhoz, hogy kőolaj alakuljon ki. Aztán az is meglepett, amikor azt emlegetik, hogy vannak olajkutak, melyek mélysége elérheti a 15 kilométert is. Itt a hőfok 450 Celsius fok. Elég magas. Tudnám még ragozni a különböző, és teljesen eltérő adatokat, leírásokat. Valami azt súgja, hogy nincs teljesen tisztázva a kőolaj kialakulásának története. Valami hiányzik a láncszemből. Valami nem stimmel. Talán csak én látom így?

                                                  Egy hordó kőolaj 158,9 liter.

Már több neves kutató is feszegette azt a témát, hogy talán mégsem úgy keletkezett a kőolaj, ahogy eddig hittük, tanultuk. Talán érdemes egy kicsit utána nézni. A tanultak úgy szólnak, hogy az állati maradványokból oxigén elzárása mellett kőolaj keletkezik, a növények oxigéntől való elzárása esetén bizonyos szénfajták keletkeznek. Mikor éltek a legnagyobb ősállatok? Az ősállatok a dinoszauruszok 230 millió éve jelentek meg, és kb. 65 millió évvel ezelőtt haltak ki, 165 millió éven át uralták az ökoszisztémát. Van egy még jelentősebb organizmus, ez pedig a planktonok. A dinoszauruszokkal ellentétben, melyek a szárazföldön éltek, ezek a parányi élőlények a tengerek és óceánok lakói. Vegyük először a nagytestű állatokat. Mivel abban az időben is voltak dögevő állatok, így gyakorlatilag minden elhullott tetemet elfogyasztottak. Ez ma sincs másképpen. A természet mindenkor megoldotta azokat a helyzeteket, amik kialakultak. Ebből egyenesen következik, hogy ezekből az állatokból kőolaj nem keletkezhetett. Van egy másik lehetőség, ami szintén kizárja, hogy olyan rétegekbe kerüljön, ahol kőolaj keletkezne belőlük. Az elhullott állatok egyszerűen néhány hét alatt, ha nem is dolgoztak az apró élősködők, kiszáradtak. Egyszerűen nem volt olyan feltétel, amelyik biztosította volna a feltételezett kőolaj kialakulást. Mi marad? A planktonok. Ezek az apró élőlények igen régóta jelen vannak a Földön. Ebből következik, hogy valószínűsíthető, hogy ezekből az apró állatkákból alakult ki a kőolaj. Elpusztult, leülepedett, rárakódott, összenyomódott, kőolaj lett. Ugye milyen egyszerű? Van egy kis probléma. Ezek az állatkák igen nagy területen éltek a tengerekben és óceánokban. Ebből következik, hogy a fenékre került mennyiség is eloszlott. Ha tovább gondoljuk, akkor ezekre ugyanis földrétegnek kellett volna kerülni, aztán megint plankton, majd megint fölréteg, ahhoz, hogy kőolaj legyen. Valami nem stimmel. Bármekkora tömegű plankton réteg is süllyedt le, nem tudott ekkora mennyiségű kőolaj keletkezni. Ha ezt a szisztémát követjük, akkor a mai nap is kell keletkeznie kőolajnak. Ennek nyomát nem lehet megtalálni, csak a kőolaj jelenlétét, azaz, a kész kőolajat. A kitermelt mennyiséget látva valahogy nem akar összeállni a kép az elhalt apró élőlények, a föld alá kerülés, és a nyomás által keletkezett termék között. Lehetne még tovább ragozni az erre vonatkozó keletkezési elméletet, de azt hiszem, nem jutnánk közelebb a megoldáshoz. Van egy másik elképzelés, melyet ma már több tudós is felvetett, ahogy korábban jeleztem. E szerint a kőolaj a Föld keletkezésével nagyjából egy időben történt. Ide lehet sorolni sok más fontos, az életfeltételeket biztosító anyagokat. Ilyen az oxigén, a víz. Ennek pontos menetét nem tudjuk. A kőolaj sok esetben a talaj bizonyos rétegeiben almozódott fel. Ezt úgy kell érteni, mint amikor szivacsot tartunk a vízcsap alá. Egy darabig telítődik. Van egy állapot, amikor éppen annyi van benne, hogy nem folyik vissza. Akkor, amikor összenyomjuk, kifolyik belőle a víz. Valahogy így működik a talajban felhalmozódott kőolaj kiválása. A folyamatot a szivattyúk által felszínre hozott kőolaj után keletkező üresség okozza. Egyszerűen a „szivacsból” ahogy összenyomjuk, az olajos talajból, kifolyik a kőolaj, feltöltve az üressé vált területet. Vajon mennyi kőolajat termelt ki az emberiség eddig? Erre azt hiszem, még becslést sem lehet mondani.

    

Leírva is. 1870-ben 1 millió tonna, 1900-ban 20 millió tonna, 2001-ben 3600 millió tonna, a 2020-as előrejelzések szerint 17,87 billió tonna. Itt tartunk. Ekkora az emberiség energia igénye. Sok becslés látott már napvilágot arra nézve, hogy vajon mennyi kőolaj tartalékkal rendelkezik az emberiség. Ez azért is nehéz, mert a nagy kőolajtermelő országok magasabb mennyiségeket jósolnak. Ha egy kicsit jobban belegondolunk, ezt a hatalmas mennyiségű kőolajat elégetik. Egyáltalán nem csoda, ha összevetjük a szén, a kőolaj, a földgáz, és egyéb tüzelőanyagok elégetéséből keletkező szén-dioxidot, hogy a légkör kezd telítődni. A keletkezett káros anyagot a természet már nem képes feldolgozni, ezáltal felgyülemlik. Tehát több a kibocsátás, mint az elnyelés. Ennek következménye lehet, sőt, lesz is, hogy az oxigén jelenléte a légkörben csökkenni fog. Az egyes veszélyes gázok nagymértékű felhalmozódása kiszorítja az éltető oxigént a légkör azon rétegéből, ahol az ember él. Ilyen helyek már vannak a Földön. Ha mindezeket összevetjük, akkor egyáltalán nem lehet csodálkozni, hogy egyre szennyezettebb a Föld légköre.          

2020.09.11.

Erdőségek

Földünkön nagyon sok szép erdő van. Aki szeret túrázni, kirándulni, megtapasztalhatta, hogy az erdő egy kellemes közeg. Friss és jó levegő jellemzi ezeket a területeket. Nem véletlen, hogy bizonyos szanatóriumokat ilyen helyekre építenek. De aztán jön az ember és kezdi kivágni a fákat. Ez az erdőirtás, amit jelenleg tapasztalunk, már túllép azon a határon, azon az ésszerűségen, amit kezelni lehet. A faipar, a papíripar sok fát igényel. Az irányított fakitermeléssel semmi baj nincs. Az értelmetlen erdőirtással már inkább. Erről már az ember gondoskodik, hogy így legyen. Tudják, az a szomorú, hogy ahol az ember megjelenik, ott pusztulás, szemét, szennyezés üti fel a fejét. Bár nem a témához tartozik, de megemlítem, hogy már vannak olyan területek bolygónkon, melyeket elzárnak az emberek elől, mert nem elég az, hogy megnézem, gyönyörködök benne, hanem kárt tesznek benne. Szabályok között élünk. Ezeket nem véletlen találták ki. A természeti területeket is védik, ennek ellenére azért látogathatóak. Viszont az ember gondoskodik arról, hogy ez megváltozzon, és lezárják a területet, mert az ember veszélyt jelent rá. Akik a rombolást teszik, azok semmiféle tiszteletet nem tanúsítanak, a természet ránt. Egyszerűen tönkreteszik a környezetet. Az ember már csak ilyen, lehetne mondani. Ahol megjelenik, ott szemét és pusztulás jár a nyomában. Lehet, hogy erősen fogalmazok, de nézzünk körül, hogy így van. A környezet tisztelete, védelme teljesen elveszett. Ez így van az erdőkkel is. Gátlástalanul irtják, vágják, égetik. Ha már az égetés szóba került. Lehet, hogy még vannak, akik emlékeznek arra, hogy egy tanulmány kimutatta, hogy erdős területeken 150-200 évente nagy tűz keletkezik. Ennek oka ismeretlen, de rájöttek, hogy az erdő így újul meg. Ennyi idő alatt teljesen regenerálódik. A mai világban ez úgy történik, hogy felgyújtják az erdőt, és szántóföldet alakítanak ki a helyén. Vagy például építkezések alkalmával idős 30-40-50 éves fákat vágnak ki, mert kell a terület. Azt mondják, hogy ültetünk helyettük máshol másikat. Az a valaki, aki azt állítja, hogy ez helyes, mármint az, hogy ültetünk másikat, nem nagyon ért a növényvilágot szépítő fákhoz. Ugyanis, egy említett korú fa lombkoronája csak ugyanannyi idő után lesz olyan fa, mint amit kivágtak. Nem mindegy. Ez a megközelítés egy álságos dolog, mint a környezetvédelem területen nagyon sok más. A még szégyenletesebb, hogy ezt egy hozzáértő ember javasolja. Sajnos az utóbbi időben, és ez nem olyan régen volt, négy nagy tűz is pusztítja az erdőségeket. Azért írom, hogy pusztítja, mert ezek a tüzek jelenleg is égnek és hatalmas károkat okoznak a természetnek. Ez az állapot nem a természetes erdőtüzek kategóriájába tartozik. A rossz hír, hogy még nem látni a végét. Ezek a tüzek a légkört is szennyezik, nem beszélve arról, hogy azok a fák, melyek korábban kidőltek, és kiszáradtak, erőteljesen elősegítik a tűz tovaterjedését. Sajnos minden erdő jellegzetes látványa, ami nagyon csúnya, és veszélyes a fent említett dolog miatt, az a kidőlt fák. Nagyon nagy mennyiségről van szó. Úgy tudom, hogy ezeket a fákat nem szabad onnan elvinni. Vajon miért? Valamikor régen részt vettem egy erdészeti konferencián. Volt egy erdőmérnök, aki ezzel kapcsolatban tartott előadást. Akkor hallottam a következőt: a kidőlt erdei fák károsak, mert rothadásuk alkalmával szennyező anyagokat juttatnak a légkörbe. Úgy látszik ezt azóta sem sikerült rendbe tenni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan, akik olyan településeken élnek, ahol ez a jelenség felütötte a fejét, szívesen eltakarítanák, magyarul elvinnék ezeket a kidőlt fákat télire tüzelni, még akkor is, ha valamennyit kellene fizetni érte. Azért írom, hogy valamennyit, mert az amúgy is kidőlt fát maga az erdészet nem viszi el. Az is megoldható, hogy felügyelet alatt tegyék mindezt. Hogy miért? Azt hiszem, mindenki tudja a választ. Ettől függetlenül, biztos vagyok benne, hogy ez így járható út lenne. Az erdőgazdaság is jól járna, mert nem neki kellene ezt megoldani, annak ellenére, hogy nem foglalkozik vele. A lakosság is jól járna, mert egyre kevesebb a tűzifa. A természetet kedvelők is jól járnának, mert szép erdei környezetben sétálhatnának. Vagy ez olyan nagy probléma, hogy kivitelezhetetlen? Tudom, hogy azt mondják, hogy ezt nem lehet. Vajon miért nem? Mert, sajnos ilyen a törvény. Azért megbüntettek egy gazdát, mert saját erdejéből hazavitte a kidőlt fákat. Sőt! A törvény szerint, ha saját erdejéből valaki fát visz el, lopásnak minősül. Lehet, hogy át kellene gondolni ezt a törvényt? Azt is ki merem jelenteni, hogy ez a magántulajdon súlyos megsértése. Nem lenne szabad hivatkozni különböző módokon, hogy miért nem szabad elvinni a kidőlt fákat, gallyakat. Az ember segítene a természetnek akkor, amikor megszabadítaná a kidőlt fáktól, gallyaktól az adott területet, így lehetőséget teremtenének új fák telepítésére, az ott élő állatok szabadabb mozgására, nem beszélve arról, hogy nagyobb fertőzésveszély áll fenn a kidőlt fák miatt. Szeretném még egyszer mondani: a kidőlt fák károsak, szennyezik a légkört a rothadásuk révén. És még egy. Az erdei élőlények megtalálják a táplálékot és a búvóhelyet maguknak kidőlt fák nélkül is. És még egy. Vajon miért van az, hogy hazánk területén is van olyan hely, ahol szépen rendbe tartják az erdőt? Mert van ilyen hely. Ott el lehet vinni, illetve ki lehet termelni a kidőlt fákat, gallyakat? Tapasztalatból tudom mondani. Az említett helyen csodás állatvilág van. Ott tényleg énekelnek a madarak, és páratlan, színes aljnövényzet növekedett egy év alatt. Csoda volt ott járni. Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a légszennyezéssel. Igaz, hogy még nyár van, de lassan beköszönt a fűtési szezon. Ismét ki kell emelnem, hogy az erdei hulladék egyik formája a kidőlt fák és gallyak. A kidőlt fa más egészséges fákban is kárt tesz. Nemcsak azok a rovarok szaporodnak el, amelyeket a madarak fogyasztanak, hanem azok is, amelyek a kidőlt fák mellett a még épp fákat is megbetegítik. Kiderült az is, hogy a legnagyobb légszennyezők azok a háztartások, ahol nemcsak rendes tüzelővel, hanem műanyagokkal, bontott, festett felületű fával, ronggyal, préselt fával, stb. tüzelnek. Az összefüggés kézenfekvő. Ha a kidőlt fákat, gallyakat megengednék a lakosságnak összeszedni, akkor jóval kevesebb szennyező anyag kerülne a levegőbe, ezzel javítva a légkör minőségét. Nagyobb értéket képviselne ez a hozzáállás, minthogy az érvek között felsorolják az erdei állatok, főleg a madarak táplálkozásának elősegítését, illetve bizonyos rovarfajok életterét. Ezek az élőlények anélkül is megtalálják a táplálékukat és búvóhelyüket. Tegyük mérlegre a kettőt. Egészségesebb légkör, vagy kidőlt fák. Aztán érdekes számításokat is készítettek a kivágott egészséges fákkal kapcsolatban. Egyes építkezések alkalmával több évtizedes fákat vágnak ki. Helyettük néhány éves fákat telepítenek. Ugye azt mondanom se kell, hogy a kettő között óriási a különbség. Az indoklásban az szerepel, hogy a kivágottak helyére újakat ültettek. Ezzel nincs semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy az a telepített fa majd 20, 30, 40 év múlva éri el azt a lombkoronát, amivel a kivágott fa rendelkezett. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy olyan helyre tesznek fákat, ahol még véletlenül sem marad meg, csak esetleg pár hétig, mert nem locsolják, nem gondozzák többet. A légkör is egy kényes terület. Biztos vagyok benne, hogy a leírtakkal több minden jót is tennénk. Eltűnnének a gyönyörű erdőkből a szép látványt és élményt rontó kidőlt fák, gallyak, a másik, hogy tudatosabban, hatékonyabban és szennyezés nélkül lehetne fűteni, hozzájárulva sok család téli tüzelőjéhez. Lehet, hogy érdemes lenne ezen elgondolkodni?  Viszont van még valami, ami szorosan ehhez a témához tartozik. Miről is van szó? Az erdőkben keletkező kidőlt fák sok esetben éppen azokat a természetes vízfolyásokat zárják el, amelyek azt képviselik, illetve képviselnék, hogy az egyre gyakrabban előforduló nagy mennyiségű csapadékot elvezessék, aránylag gyorsan. Na, ezek a kidőlt fák tömörítik az árkokban a aljnövényzetet a súlyuknál fogva, így még jobban elzárják a víz szabad, és gyors lefolyását. Az történik, hogy a víz keres magának egy új könnyebb lefolyási helyet, ami éppen egy lakott terület, amire senki nincs felkészülve, hogy éppen onnan érkezik sok víz. A baj bekövetkezik. Elárasztja a települést a sáros víz, hatalmas károkat okozva. Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon nem volna-e célszerű ezeket a természetes árkokat kitakarítani annak érdekében, hogy ne következzen be ilyen tragédia.     

Ez hazánk területének 25,2 százaléka. Talán lehetne több is. A lényeg az lenne, hogy azért ez elég nagy terület ahhoz, hogy a kidőlt fákat, ami nem kis számban található az egyes erdőségekben, ki lehessen termelni, termeltetni. Az erdőgazdaságnak is bevételt jelentene, bár igaz, munkával is járna. Viszont ők rendelkeznek komoly fakitermelő gépekkel. Lenne egy másik megoldás, amikor a lakosság termeli ki magának, szakmai felügyelet mellett a fákat. Azt hiszem egyszerre két dolgot is meg lehetne oldani.

2020.08.26.

A sivatagok terület hódítása

Talán sokan emlékeznek még arra, hogy már korábban is volt rá példa, hogy sárga por lepte el a járműveket az utcákban. Igen, jól tudják, a szaharai homok került ide. A szél idáig hozta. Ha megnézzük a térképet, elég nagy sivatagos területeket találunk. Több mint 20 millió km2 a területük a Földön. Ezek csak a nagyobb részek.

Az elsivatagosodás sebezhetősége

A szürke részek a sivatagok. Az is látható, hogy a sivatagok terjeszkedése a határaik mentén a legintenzívebb. Igen jelentős. Sajnos itt is találkozunk a pontatlanság fogalmával. Talán most tekintsünk el ettől. Miért fontos az, hogy mekkora a sivatagos terület?  Először nézzük meg, mi okozza? Legfőképpen az erdőirtások gyors üteme, a mezőgazdasági termelés fokozódása, túllegeltetés, valamint a hőmérséklet emelkedése.  Az elsivatagosodás nem mai keletű. Már a 70-es évektől erőteljesen szorgalmazták, hogy valamit kellene tenni. Ez olyannyira sikerült, hogy több kis tó is eltűnt, valamint egy igen nagy vízfelület szinte teljesen megsemmisült. Ez az Aral-tó. Ma már csak nyomai vannak a régi felületének. Ilyen veszély fenyegeti a Csád-tavat is. Hazánkban a Homokhátság már félsivataggá lett nyilvánítva. A sivatagos területek elősegítik a szálló por mennyiségét a levegőben. Sajnos jó néhány esetben az emberek megélhetését is veszélyeztetik, sőt, tömeges elvándorlást is eredményeznek. Aszályt, vízhiányt, termőföld hiányt, erdőhiányt okoznak. Azt kell mondani, hogy a melegedéssel együtt a sivatagok is egyre nagyobb ütemben fognak terjeszkedni. A sivatagos területek nagysága erősen befolyásolja egy adott terület hőmérsékleti viszonyait. Minél nagyobb egy puszta, növényzet nélküli terület, annál inkább tud terjeszkedni a homokos, sziklás felszín. A szél a finom részecskéket nagy távolságokra el tudja szállítani, ezáltal olyan helyekre is eljut, ahol jelentős károkat tud okozni. Ilyen például egy tó, egy patak, egy kisebb vízfolyás. Egyszerűen betemeti, és attól kezdve megszűnik az a kis vízforrás is, ami esetleg a környéket ellátta vízzel. Erre több példát is lehet mondani, főleg nagyobb mértékben. Utalok itt a nagyobb tavakra. Igaz, itt más egyéb körülmény is közrejátszott. Az eredmény sajnos ugyanaz. Nő a sivatagos területek nagysága. A légáramlatok elviszik a felső termőréteget, ezáltal a növényzet, ami még esetleg képes lenne megtelepedni, az sem tud. Kialakul a teljes sivatag. A fentebb említett 20 millió km2-es terület nagyon sok. Ez azt jelenti, hogy az amúgy is termőterülettel bajlódó mezőgazdaság még inkább területet veszít. A népesség növekedése több élelmiszert kíván. Ez csak akkor lehetséges, ha rendelkezésre állnak olyan részek, ahol meg tudják oldani a szántóföldi termesztést. Az öntözés elengedhetetlen. Ez egyre inkább előtérbe fog kerülni. Ezzel viszont jelentősen megemelkedik a vizek fogyasztása. Elég bonyolult helyzet. Itt is érvényesül, hogy a természetben minden összefügg mindennel. A hőmérséklet emelkedése, a kevesebb csapadék, a kisebb mennyiségű talajnedvesség mind elősegíti a sivatagos területek térhódítását. A folyók vízhozamának csökkenése, a víztárolók alacsony szintje, a talajvíz csökkenése, és mélyebbre szállása is gátolja az öntözéses rendszert. Előtérbe kerül a légköri aszály. Ez főleg 30 Celsius fok fölötti jelenség, amikor a levegő páratartalma szinte teljesen eltűnik. A hatás a talajt is nagymértékben igénybe veszi, hiszen párolgás híján az egyre nagyobb fokú szárító hatás lép elő. A kiszáradás miatt a talaj vízmegtartó képessége is csökken. Sajnos elég nagy a félsivatagos területek nagysága is. Amint említettem már, hazánkban is van ilyen terület. Ezeknek a területeknek a fő kialakulási oka a túllegeltetés és az erdőirtás. Nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy ne növekedjen ezeknek a területeknek a nagysága. Néhány adat a nagyobb sivatagokról.

   

Ezen kívül még sok olyan sivatagos területet találunk, amelyeknek ugyan 80 000km2 alatt van az értékük, de mégis jelentős az adott régióban. Ahogy említettem, a hőmérséklet emelkedésének egyenes következménye a sivatagok kialakulása. Van még valami. Nemcsak azt a területet vesszük sivatagos részeknek, ahol a köznyelv szerint homok van. Ha meg akarjuk határozni a sivatag fogalmát, mondhatjuk, hogy azok a területek ahol a vízháztartás állandóan vesztesége, és az éves csapadék nem éri el a 250mm-t. A szárazság miatt a talaj terméketlen. A sivatagok lehetnek kő-kavics-homok-agyag és sósivatag. Ezek a területek meddők, semmi nem terem meg benne. Éves viszonylatban, bár pontos adatok nincsenek, a Föld sivatagai megközelítőleg 4 800km2-rel lesznek nagyobbak. Nagy probléma, hiszen a népesség nő, a mezőgazdasági területek pedig ennek révén is fogynak. Érdemes komolyan megfontolás tárgyává tenni azt, hogy miképpen lehetne visszahódítani, és termőtalajjá tenni ezeket a sivatagokat.

2020.07.31.

Eső, árvizek

Sajnálatos módon már több éve sok helyen az országban jelentős károkat okoznak az un. villám árvizek. A károk bőven meghaladják a százmilliós nagyságrendet. Azért feltennék egy kérdést. Vajon miért nem tesznek annak érdekében, hogy ezeket az eseményeket enyhítsék, amennyire lehet, amennyire tudják? Miért kérdezem ezt? Most már több éve hallani és látni, hogy melyek azok a területek, ahol jelentős károkat okoznak a viharok és a nagy mennyiségű csapadékok. Ennek nyomvonala hazánk területén dél-nyugat, észak-keleti tengely. E mentén 10 olyan megye található, ahol az elmúlt években jelentős károkat okozott a nagy mennyiségű csapadék, és az azt követő villám árvizek. Sok felé jártam az országban, és mindig megütötte a szememet, hogy azok a természetes vízfolyások, árkok, csatornák, melyek azt szolgálnák, hogy nagy esőzések alkalmával a felgyülemlett esővizet elszállítsák, teljesen benőtte a gaz, a fű, sok helyen már bokrok, fák nőttek ezekben a mélyedésekben. Ezeket korábban azért alakították ki, hogy éppen az ilyen esetekben gond nélkül elvezessék a nagy mennyiségű vizet. Lehetne most kérdezni, hogy abban az időben nem voltak ekkora esők, ekkora mennyiségű csapadékot hozó esők? Higgyék el, ha ezek az árkok, csatornák rendben lennének, ha odafigyelnének arra, hogy ezek tiszták legyenek, közel sem lenne ekkora kár. A magasabb helyeken főleg, de még a sík vidéken is régen odafigyeltek erre. Manapság ezek a természetes árkok be vannak szántva, be vannak temetve. Hogy miért? Hogy nagyobb legyen a földterület. Higgyék el, nem azon az aránylag kis helyet foglaló árkon múlik a nagyobb haszon. Amikor viszont szörnyülködnek, hogy elönt a víz, még akkor sem arra gondolnak, hogy szárazabb időben érdemes lenne ezekkel a csatornákkal is törődni. Tudják mit nem értek? Ezek a jelenségek az utóbbi években ütötték fel a fejüket. Még mindig nincs senkinek olyan gondolata, hogy esetleg tényleg ki kellene ezeket a csatornákat tisztítani, hogyha jön egy következő ilyen idő, akkor ne legyen akkora kár hidakban, utakban, terményben, házakban, személyes javakban, stb. Vajon meddig kell várni arra, hogy valakinek ez eszébe jusson, tényleg érdemes lenne az árkokkal foglalkozni? Van olyan település, ahol szinte minden évben bekövetkezik ez az állapot. Még mindig nem tettek semmit. Vajon miért? Nem tudják, hogy ez kire tartozik? Vagy nem tartozik senkihez sem ennek a kezelése? Nem tudnak tenni azért, mert magánterület? Arra is láttam példát, hogy magánterületen sem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Sőt! Talán érdemes lenne az erdőgazdaságoknak is elgondolkodni ezen a problémán, hiszen a dombos, hegyvidékes területek hozzájuk tartoznak. A természet által kialakított vízmosások szintén be vannak nőve bokrokkal, sok esetben fákkal. Ezeket a természetes csatornákat a víz maga alakította ki hosszú évek alatt. Most is ezeken folyna le, ha tudna, de mivel el van szinte tömve, így más helyet, más útvonalat keres magának, és talál, ami aztán egy lakott területen csapódik le, hatalmas károkat okozva. Olyan helyről ömlik a nagy mennyiségű víz, ahonnan nem is számítanak rá, pontosan a miatt, hogy nem a megfelelő mederben folyik a víz. Nézzünk néhány adatot. 2010, és 2017 között a tavaszi-nyári viharkárok 73 milliárd forintba kerültek.

Forrás: MABISZ, Portfolio

Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon ekkora összegből, mennyi karbantartási munkát lehetne elvégezni, nem beszélve arról, hogy hány családnak okoz igen nagy gondot, ha viharkár éri őket. A testi, lelki megrázkódtatást vajon nem lenne jobb elkerülni?

2020.07.18.

Parlagfű

Sajnos azt kell mondani, hogy ma hazánkban 3 millió allergiás ember van. Ez a szám az alsó érték, ettől jóval többen is lehetnek. Pontos kimutatás nincs, ugyanis van, aki csak érzékeny rá, de nincs messze a tényleges allergiától. Gondolom, mindenki tisztában van azzal, hogy néz ki a parlagfű, hiszen sokat beszélnek róla, és sok van belőle. A parlagfű irtása jogszabály szerint kötelező. Ezzel semmi probléma nincs. A családi házak kertjei, a hétvégi házak környezete parlagfű mentes, ugyanis nagy büntetést kap, aki nem irtja ki a telkén. Lépjünk egy kicsit távolabbra. A minap volt a rádióban a parlagfűvel kapcsolatos adás. Sok kérdés elhangzott, a szakértő válaszolt. Szóba kerültek a családi házak, telkek területén jelenlévő parlagfű miatt kivetett büntetés. Aztán ezzel be is lett fejezve. Csak egy kérdés. Vajon a riporter miért nem kérdezett rá arra, hogy mi van az utak, vasutak, erdőgazdaságok, stb. területén fellelhető parlagfűvel? Jelezték, hogy van parlagfű bejelentő honlap. Én megnéztem, valóban van, és van egy térkép is. Amit ott láttam, az megdöbbentő. Ugyanis az egész ország területe szennyezett ezzel a növénnyel. Talán érdemes megnézni. Ilyen szempontból, hogy a jogszabály tiltása ellenére ekkora területeken lehet találkozni parlagfűvel, nem lehet csodálkozni, hogy ennyi ember allergiás.

A térképet nézve, ami a 2018-as év augusztusi hónap állapotát feltünteti, nem sok esély van arra, hogy a következő években bármiféle változás bekövetkezik. Olyan nagy területek fertőzöttek, hogy az utánpótlás évekre biztosított, azaz, minden esély megvan rá, hogy hosszú évekig nőhetnek ezek a növények. Átfogó irtás nélkül lehetetlen megállítani a terjeszkedésüket. Rengeteg pollent termelnek, amelyek több kilométerre, vagy több tíz kilométerre eljuthatnak, de a száz kilométer sem akadály a polleneknek. Magról szaporodik, melynek során több tízezer magot is termel egyetlen tő. Ez az, ami igen szaporává teszi ezt a növényt. Nekem még mindig itt motoszkál a fejemben a kérdés: miért látni annyi parlagfüvet az utak, vasutak, erdőgazdaságok, stb. területén? Túrázások során egész parlagfű teleppel lehet találkozni. Amíg ezek a területek nincsenek kellő odafigyeléssel kezelve, addig nincs hatékony parlagfű irtás.

Parlagfű virágzása, parlagfű allergia

A parlagfű (ambrosia) betelepült növény, az éghajlathoz való alkalmazkodást követően azonban robbanásszerű szaporodásnak indult. Művelésből kivont, ember által megbolygatott, feltört területeken (parlagon), utak mentén, gyomtársulásokban fordul elő. Sűrű növényzetű, fás-erdős területeken nem telepszik meg, tengerszint feletti 400 méteres magasságig található csak. A parlagfű virágzása július végétől október végéig tart, a legnagyobb parlagfű koncentráció jellemzően augusztus 20 körül kezdődik és az első fagyok beálltáig tart, de olykor még később is megtalálhatók nagy létszámban a levegőben.

Nagyon erős allergén (****), pollenjei 18-20 µ nagyságúak.

Forrás: Orrfilter.hu

Talán érdemes lenne jobban foglalkozni ezzel a növényfajjal, hiszen nagyon sokan szenvednek ettől, már csak azért is, mert a parlagfű igen régóta jelen van a hazai területeken, és egyre inkább terjed, mert nincs hatásos védekezés. Az igazán nagy területeken látni a legtöbb parlagfüvet.

2020.07.12.

Szél, vihar, tornádó, villám, dörgés, csapadék

Ma már mondhatjuk, hogy a felsorolt szélfajták közül mindegyikkel lehet találkozni hazánkban. Érdemes rátekinteni a következő táblázatra. Bizonyára sokan megtapasztalták már, hogy, bizony olyan 50-60 km/órás viharos szél esetén elég kellemetlen események történhetnek. Sőt! Ilyenkor már nagyon vigyázni kell a közlekedésben. Sajnos elég sokan nem veszik ezt kellő komolysággal azon egyszerű oknál fogva, hogy úgy gondolják, az még nem olyan sok. Ezt legfőképpen a járművek sebességéhez viszonyítják leginkább. Lehet, hogy ott nem tűnik sokknak, de abba kell belegondolni, hogy az emberi test felülete mekkora, és abba mennyire bele tud „kapaszkodni” a szél, ami nem egy egyszeri állapot, hanem egy folyamatos állandóan fellépő erő.

Az is látható, sajnos egyre több esetben, hogy milyen károkat tudnak okozni az egyes viharok alkalmával kialakuló szelek. Érdekes módon hazánkban felütötte a fejét a tornádó. Ez annak tudható be, hogy a hőmérséklet jelentősen emelkedett hazánk területén. A Kárpát-medencébe megszoruló, és erőteljesen felmelegedő levegő egyre komolyabb légköri mozgást fog produkálni, ami igen heves, sok esetben viharos légmozgást eredményez majd.

Látható, hogy ez a légköri jelenség jelen van. Mégis a nagyobb veszélyt a lokálisan kialakuló zivatarok, és az azokat kísérő nagy szelek jelentik. Az általában 80-100km/órás szelek, melyeket már szélvésznek hívunk, nagyon komoly károkat tudnak okozni. A szelekkel sok esetben együtt járnak a heves zivatarok is. Hazánkban egyre inkább lehet tapasztalni a komoly károkat okozó zivatarok jelenlétét. Biztos sokan szeretnek a természetben sétálni, túrázni. Az is előfordulhat, hogy váratlanul alakul ki egy zivatargóc. Mire érdemes odafigyelni? Talán a legfontosabb, hogy meg tudjuk határozni valamilyen formában a közelgő vihar távolságát. Ezt általában a villámlás és dörgés közti idő elteltével tudjuk aránylag jól meghatározni. Figyeljük meg a villámot, majd kezdjünk el számolni. A kapott másodperceket osszuk el hárommal, és megkapjuk a zivatar kilométerben mért távolságát. Pl. a villámlást követően elszámoltunk 6-ig, akkor, ha ezt elosszuk hárommal, kettő jön ki. Tehát a vihar két kilométerre van tőlünk. Hogy miért hárommal kell osztani? Azért, mert a hang a levegőben 340 métert tesz meg egy másodperc alatt. Tehát 6 másodperc alatt a hang 2040 métert tesz meg, ami kilométerben kb. kettő. Ez ezért lényeges, mert a zivatarfelhő sebessége elég gyors. Kint a szabadban egy ilyen zivatar elég veszélyes lehet. Soha ne becsüljük le a természet erejét. Olyan esetben, amikor 30 másodpercet számolunk, nagyon gyorsan keressünk biztonságos helyet. Ugyanis a vihar ezt a távot nagyon rövid idő alatt képes megtenni, ami a szélsebességtől függően akár 10 perc is lehet. Ez egy átlag 60 km/óra  viharsebességre számítva.

    Zivatarfelhő. Látni a nagy mennyiségű csapadékot lehullani. Gyerekoromban ezt úgy hívtuk, hogy lóg az eső lába, mert az eső láthatóan elérte a felszínt. Valamit még szeretnék mondani. Egy-egy zivatar alkalmával jelentős mennyiségű csapadék is lehullhat. Van viszont egy érdekes jelenség, mely szinte előidézi a nagyobb mennyiségű eső hullását. Ez nem más, mint a nagy erejű villámot kísérő dörgés. Hogy miért? Mindenki kipróbálhatja az a jelenséget, amikor egy rongydarabot csak annyira nedvesítünk be, hogy ne csöpögjön belőle a víz. Akkor, amikor ezt a rongyot egy kicsit megrázzuk, rezgés generálunk, vízcseppek esnek ki belőle. Ugyanez történik nagyban is. A dörgés erős hanghatás, mely a felhő vízrészecskéit is jobban megrezegteti, ezért kényszeríti arra, hogy több folyadék essen ki belőle. Képzeljük el, hogy egy hatalmas víztömeggel rendelkező felhő mennyi folyadékot tárol. Kap egy rezgést, és szinte ömlik belőle a víz. Ez a talajon olyan nagy mennyiséget jelent rövid idő alatt, hogy villámárvizek alakulnak ki. Azért érdemes odafigyelni ezekre a jelenségekre, mert sok kellemetlen, sok esetben veszélyes helyzetet, helyzeteket tudunk elkerülni.

2020.06.29.

A növények szerepe életünkben

A világban a növények uralkodnak. A növényvilág alkotja a biomassza legalább 75-80 százalékát. A világ a növényeké, az élet szabályait a növények írják, és minden más élőlénynek megteremtik az életfeltételeket. Az állatvilág jelentős részének a növényzet nyújt megfelelő védelmet és táplálékot. A növények nagy arányban termelnek éltető oxigént mindenki számára. Sőt! Hatással van a kiegyensúlyozott hőmérsékletre is. Minden növény termel valamennyi oxigént. Még egy szál gaz is. Mekkora erdőterülettel rendelkezik a Föld? 2015-ös adatok alapján a világ összes erdőterülete 40 millió km2, ami a szárazföld mintegy 30 százaléka. Ha erdőségekről beszélünk, általában az Amazonas őserdeje, Afrika trópusi erdei jutnak az eszünkbe. Ennek ellenére a világ legnagyobb erdőterülete Oroszországban van, 8,15 millió km2 területtel, ami a világ erdőterületének több mint 20 százaléka. Ezt követik Brazília, Kanada, USA, Kína erdei, melyek a világ erdőségeinek a felét teszik ki. Ezek jelentős mennyiségű oxigént termelnek, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. Sajnos az erdőket az erdőirtások, a tüzek minden évben fenyegetik. A népesség növekedése, ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági területek növekedése erdőirtással jár együtt. Szinte minden évben hallható, hogy nagy erdőtüzek vannak. Ha 2019-es évet vesszük, akkor Brazíliában, Szibériában, Afrikában, Ausztráliában voltak jelentős tüzek. Bár ezek sok esetben gyújtogatás miatt keletkeznek, van, amikor a természet vezérli önmagát. /Valamikor régen olvastam egy tudományos szaklapban, hogy általában kétszáz évente van egy hatalmas erdőtűz. Erre azt nyilatkozták, hogy megújul az erdő./ Ezek a nagy tüzek vulkánkitörések, villámcsapások által keletkeznek. 

Nézzük meg, miképpen alakul a Földön az erdős területek kiterjedése az egyes kontinenseken. Amint látható, szerencsére nagy területeken lehet találni erdőségeket. Ezek talán legfontosabb tevékenysége az ember számára az oxigén termelése.

Sötétzöld: erdős terület

Világos zöld: más fás terület

Barnás: egyéb terület

Kék: víz

Az egyik legfontosabb lételem az oxigén. E gáz nélkül nincs élet. Viszont az éltető oxigént nemcsak a fák termelik. Van egy apró élő szervezet, melynek neve, plankton. A plankton az óceánokban sodródó mikroszkopikus növények és állatok tömege. Nagy szerepük van a Föld oxigénkészletének utánpótlásában. A teljes oxigénkészlet 70 százalékát a planktonok termelik, míg a maradék 30 százalékot a szárazföldi növényzet állítja elő.  E mellett jelentős szerepet tölt a be a táplálékláncban is. Sajnos a klímaváltozás itt is érezteti hatását. Ugyanis a melegedő vizekben egyre inkább elszaporodik a zöld, vagy fitoplankton. A tengeri élővilág számára ez egyáltalán nem kedvező, ugyanis a tápláléklánc egyensúlya megváltozik.

Forrás: NASA/GSFC

Látszik, bolygónk mennyire sérülékeny, főleg akkor, ha még az ember is gondoskodik arról, hogy szennyező anyagaival változásokat hozzon létre a szárazföldeken, tengerekben, óceánokban és a légkörben. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Vigyázzunk erre a szép planétára. Ez az otthonunk. Ha tönkretesszük, nincs hova menni.

2020.06.21.

A talaj igénybevétele

Azzal, hogy a hőmérséklet emelkedik, komolyan veszélyezteti a mezőgazdasági termőterületeket. Ez a jelenség is beletartozik szorosan a klímaváltozás negatív hatásai közé. Ma már a földterületek több mint 75 százalékát érinti a talajromlás. Mi okoz talajromlást, és mi a jelentősége? Milyen veszélyek leselkednek a talajokra? /A teljesség igénye nélkül/

  • Talajerózió, vízerózió, tömörödés
  • A talaj tápanyag vesztesége
  • A talaj nedvessége
  • A talaj biológiai sokféleségének elvesztése
  • A talaj pH értékének megváltozása

A talajerózió azt jelenti, hogy a nagy esőzések alkalmával egyre csökken a felső termőtalaj, ugyanis a víz elmossa a felső réteget. Bár nem egyszerre történik, de mégis jelentős befolyásoló tényező. Erózió akkor keletkezik, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a talaj vízelnyelő képességét.  A víz által a talaj tömörödik is. Így a talaj nem szellőzik, a víz nem tud áramolni a hajszálcsövecskéken. Milyen károkat okoz az erózió? Szervesanyag-tartalom csökkenés, tömörödés, a felső réteg eltűnése, sok esetben a növények gyökerének kimosása, stb. Sajnos egyre többet hallani és látni, hogy szerte a nagyvilágban komoly földcsuszamlások történnek. Ez éppen a lokálisan leeső nagy mennyiségű csapadéknak tudható be. A talaj teljesen átázik, és nem képes megtartani a nagy súlyt. A földcsuszamlás sok helyen komoly károkat is okoz. Nemcsak emberekben, épületekben, hanem termőterületeken is. Az esőzések alkalmával a víz kimossa a tápanyagokat a földből. Ha a tápanyag veszteség túllép egy határon, a talaj nem termőképes. Meddővé válik. Itt kell külsőleg beavatkozni. Régen ezt szerves trágyázással oldották meg. Manapság, ahogy egyre kevesebb az állatállomány, így marad a műtrágya alkalmazása, illetve a különböző talajjavító és talajkondícionáló szerek talajba juttatása. A talaj termőképességét fenn kell tartani a terméshozam növelése érdekében. Egyre kisebb területen, egyre nagyobb mennyiséget kell termelni. A grafikonon a felhasznált műtrágya mennyisége szerepel.

A talaj nedvességtartalma nagyon fontos. Szorosan összefügg a talaj szerkezetével, annak tömörségével. Tudjuk, hogy a talajt lazítani kell minden tavasszal, egyrészt azért, hogy a növények gyökerei könnyebben tudjanak nőni, másrészt hogy a talaj megfelelő vízmennyiséget tudjon felvenni és tárolni. A grafikon azt mutatja, mennyivel kevesebb csapadék hullott az ország különböző helyein, százalékban kifejezve, az átlaghoz képest. Egyben azt is jelzi, hogy a talajnedvesség mennyire kevés. Ez az idén eddig 26, és 54 százalék közötti talajnedvesség hiányt mutat. Ez nagyon sok.

Talán az egyik legfontosabb dolog még a talajban a biológiai sokszínűség. Ennek talán legfontosabb résztvevője a közönséges földigiliszta. Mit tesz a talajjal ez a kis lény? Többet, mint sokan gondolnák. Mozgásával levegőzteti, lazítja a talajt. Növeli a növényi tápanyagok mennyiségét. A földigiliszták munkája fontos szerepet játszik a talaj megfelelő szerkezetének kialakításában. Ez csak néhány dolog, ami veszélyezteti a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket, ha ezek megváltoznak.

Kényes egy valami a talaj, mert roppant érzékeny a savasságra, lúgosságra. Ha megfelelő szinten van tartva, akkor tökéletesen működik, és ellátja funkcióját.

 

A talaj pH-értéke

Erősen savanyú

4,50

Savanyú

4,5-5,2

Gyengén savanyú

5,3-6,4

Semleges

6,5-7,4

Gyengén lúgos

7,5-8,2

Lúgos

8,2-9,0

Erősen lúgos

9,0

 

2020.06.14.  

Villám

Érdeklődéssel szoktam nézni az egyes csatornákat, ahol nagyon sok szép, tanulságos természetfilmet lehet látni. Az egyik ilyen filmben elhangzott egy érdekes adat. Szeretek utána járni dolgoknak, és amit hallottam, megütötte a fülem. Régi olvasott dolgokból tudtam, hogy túlzást hallok. Ez nem más, mint a viharok közben keletkező villámok tulajdonságai. A filmben elhangzott egy állítás, mely szerint a villámokban egy milliárd volt feszültség keletkezik. Ezt kicsit soknak találtam, mert úgy tudtam, hogy kb. 100-150 millió volt, ami keletkezik. Utána is néztem, és 100 millió volt az, amit írtak. Ez a tizede a hallottaknak. Az áramerősség megközelíti a 20 000-30 000 amperes értéket. A kettő szorzata adja a teljesítményt, azt a számot, mely megmutatja, hogy mekkora energia jön létre egy villámlás esetén. Azért is csodálkoztam rá, mert olyan műsorban hangzott el, amelyről azt feltételezi az ember, hogy korrektek az adatok. Aztán jött a másik meglepetés. Ugyanebben a műsorban elmondták, hogyan kell megközelítőleg kiszámolni, hogy milyen távolságban lehet a vihar. Ezt úgy határozták meg, hogy a dörgéstől kell számítani a villám által keltett fényjelenséget. A közte eltelt idő határozza meg a vihar távolságát. Ez egy nagyon hibás és félrevezető információ. Ugyanis pont fordítva kell számolni. Előbb van a villám, aztán a dörgés. A villám kelti a hanghatást, és nem a dörgés a villámot. A dörgés után néha sokáig kell várni egy következő villámra, annak ellenére, hogy a fejünk felett van a vihar. Tehát a meghatározás rossz. Még egyszer, előbb a villám, aztán a dörgés. Majd jött még egy érdekesség. Egy híradásban feltették azt a kérdést, hogy mit tehetünk villámcsapás esetén? Persze válasz nem volt rá. Én azt mondom, semmit. Ugyanis a villámcsapás egy megtörtént esemény. Ellene semmit sem lehet tenni. Olyan hatalmas energiáról van szó, amit nem igazán lehet kivédeni. Védekezni, tanácsokat adni lehet, hogy mit kerüljünk el annak érdekében, ha jön a zivatar, és villámlik. Most a nyár beköszöntével egyre gyakoribbá válnak a heves zivatarok, és a vele együtt járó villám tevékenység. Többet vagyunk a szabadban, így nagyobb a valószínűsége, hogy előfordul olyan helyzet, amikor elkap egy zivatar. Mit tehetünk, ha villámlással kísért zivatar ér el bennünket?  

Kerüljük a magaslatokat, a nedves talajt, a vízfelületeket hagyjuk el. Ne álljunk fa alá, vagy valamilyen magaslat alá. A gépkocsi a legjobb védelmi eszköz. Benne ülve a legbiztonságosabb. Sík terepen keressünk valamilyen mélyedést, ami legalább másfél méter mély. A földön naponta több tízezer zivatar fordul elő, melyben több millió villám keletkezik. 

 Forrás: NASA

   A világosabb részeknél sűrűbb a villám tevékenység. Naponta a Földön több millió villám keletkezik.  A villámcsapás erdőtüzeket, komoly anyagi károkat tud okozni, és sajnos jó néhány esetben emberéleteket is követel. Nem szabad félvállról kezelni a zivatarok alatt zajló természeti jelenséget. Mindig keressünk időben biztonságos helyet. Egy zivatar nemcsak a villám miatt veszélyes. A vele együtt járó nagy szél, és a heves eső gyakorta okoz vészhelyzetet. A természet erejét közel sem szabad lebecsülni. Hatalmas energia, hatalmas károkkal. Sok esetben ezt okozzák a villámcsapások. A képen jól látható az egyes villámfajták. Vannak, melyek elérik a felszínt, és vannak, amelyek a felhők között keletkeznek.  

 

2020.05.22.

Anyagok lebomlása

Kicsit érdekes az, hogy az anyagok mennyi idő alatt tudnak lebomlani. Természetesen nagyon változó, hiszen más és más alapanyagokból állnak a különböző termékek. Vannak táblázatok, melyekben feltüntetik, hogy pl. a papírnak, műanyagnak, alumíniumnak, konzerves doboznak, stb. mennyi a lebomlási ideje. A műanyagoknál olyan időintervallum van megadva, ami még nem ellenőrizhető, illetve több anyag van, aminek csak akár számítva, akár becslés útján van megadva a bomlási ideje. Pl, a műanyag szatyornak 200-1000 év, a papírnak 2-5 hónap, a konzerves doboznak 50-100 év a lebomlási ideje. Gyakorlatilag számtalan olyan kémiai anyag van, melyeknek egyáltalán nem tudni a lebomlási idejüket. Ilyenek a gyógyszerek és a különböző chemikáliák. Igaz elég régen, de olvastam egy cikket, ami akkor nagyon érdekes volt. Talán még most is érdekesen hangzik. Ez arról szólt, hogyha teljesen leállna minden, tehát a világ jelenlegi helyzete megmaradna, akkor 12 000 év múlva teljesen eltűnne minden, ami a civilizációra utal. Tehát épületek, utak, gépek, berendezések, eszközök, stb. Ugye érdekes? Valóban. Bár mondhatnánk, hogy ez nem valami hosszú idő. Emberi léptékben azonban nagyon sok. Biztos vagyok benne, hogy egy kicsit elgondolkodtató, hogy elképzelhető-e ennyi idő alatt, hogy gyakorlatilag eltűnjön a Föld felszínéről minden. Nincs még erre példa, de látni bizonyos több ezer éves épületeket, melyek még mindig jó állapotban vannak. Ezek néhány ezer évesek, tehát bőven van még idő az említett korhoz. Az idő előrehaladtával a folyamatok azért egy kissé felgyorsulnak. A bomlás nagyobb léptékben romboló. A természet visszaveszi a területeit. Ha jól belegondolunk, azért a 12 000 év nem kevés. Sajnos ebből az említett cikkből egyetlen sort sem tudok idézni, mert egyáltalán nem találtam rá. Ez is a feledés homályába merült sok mással egyetemben. Azért néhány dolgot szeretnék írni. Az anyagok, mivel teljesen különbözőek, ezért az az idő, ami alatt teljesen eltűnnek a Földről, az is különböző hosszúságú. Egy biztos. Nincs olyan anyag, amely bizonyos idő elteltével ne kerülne vissza a talajba. A szerves anyagok is, és a szervetlenek is elporladnak, szétesnek. A természet visszaköveteli magának a területeket. Ha valamit nem tartunk rendbe, nem ápoljuk, gondozzuk, hamar elenyészik. Számtalan épületet, járműveket, utakat, és különböző dolgokat látunk mindenhol az országban. Ezeken a változást már néhány évtized alatt tapasztalni lehet. A nem használt utak aszfalt burkolatán néhány év alatt már meglátszik a változás. Kezdi benőni a fű, a gaz repeszti, rombolja az anyagot. Ugyanez történik az épületekkel is. Az anyagok lebomlására nagy hatással lehet a sós levegő, azaz, a tengerparti jelenlét. Itt hamarabb bekövetkezik a romboló hatás.   

      Néhány használati tárgy lebomlási ideje. Az üveg csak 1-2 millió év után tűnik el. Vannak korábbi épületek, amelyek több száz, vagy ezer évesek, mégis szinte tökéletes állapotban vannak. Minden tárgy, eszköz addig tud fennmaradni aránylag elfogadható állapotban, amíg törődnek vele. Magyarul, ha karban tartanak valamit, akkor megnő az az idő, amíg használható. Ez mindennel így van. Régi épületek, gépek, hidak, könyvek, festmények, szobrok. Ha gondozzuk, akkor sokáig használhatjuk, sokáig gyönyörködhetünk bennük. Az odafigyelés hiánya elindít egy folyamatot, mely oda vezet, hogy elenyészik, tönkremegy, eltűnik. Ahogy említettem, a természet visszaveszi, ami az övé.    

2020.05.14.

 Lisztfajták

Egy orvosi felmérés kapcsán szóba került a szénhidrát. Tudjuk, hogy a szénhidrátok súlyfelesleget okoznak, magyarul hízást idéznek elő. Egyet kiragadtam a sok közül, és amelyik a legtöbbet szerepel az étrendünkben. Ezek a lisztek. A kenyerek, pékáruk és tésztafélék egyik alapanyaga. Kigyűjtöttem néhány lisztfajtát.  Mandulaliszt, szójaliszt, lenmagliszt, burgonyaliszt, kókuszliszt, gesztenyeliszt, cirokliszt, hajdinaliszt, amarantliszt, kölesliszt, rizsliszt, zabliszt, tönkölyliszt, árpaliszt, zabpehelyliszt, rozsliszt, búzaliszt, korpaliszt, durumbúzaliszt, malátaliszt, grahamliszt, aztán még ki tudja hányféle. Belebotlottam a következő írásba.

Tiltott gabona, és lisztfajták: búza, rozs, korpa, árpa, tönkölybúza, durumbúza, maláta

Ajánlott gluténmentes gabonák és lisztfajták: rizs, kukorica, köles, hajdina, szója, burgonya

Forrás: Natur Projekt

Az egészséges táplálkozáshoz ajánlott lisztek: rozs, kókusz, lenmag, zabpehelyliszt

Forrás: nőhír.hu

Kölesliszt: szénhidrát tartalma 73gramm/100gramm

Cirokliszt: szénhidrát tartalma 77,5gramm/100gramm

Barna rizsliszt: 76gramm/100gramm

Hajdinaliszt: 71gramm/100gramm

Zabliszt: 55ramm/100gramm

Amarántliszt: 55gramm/100gramm

Forrás: NLC.

Hagyományos búzalisztek: 77gramm/100gramm

Búza finomliszt: 70,6gramm/100gramm

Teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt /Nagyi titka névvel/ 60,6gramm/100gramm

Ha kicsit jobban megnézzük, akkor feltűnik, hogy az egészséges táplálkozáshoz ajánlott lisztek között ott szerepel a rozsliszt, míg a másik verzió szerint a rozsliszt tiltó listán van. Akkor most melyiket higgyem el? Vagy. Tiltják a tönkölybúza lisztet, amelynek szénhidrát tartalma 60,6gramm/100gramm értékkel bír, míg az egészségre ajánlott lisztek közül a zabpehelyliszt 70gramm/100gramm értékkel bír. Most akkor melyik? A tiltott egészségesebb, mint az ajánlott. Talán érdemes lenne valahogy összehangolni az egyes értékeket és lisztfajtákat, hogy valójában melyik is az egészségesebb, mert így csak összevisszaság keletkezik, és nem lehet eldönteni, vajon melyik a jobb.

Van még valami. Egy portál szerint a szénhidrátszükséglet csecsemőkorban 16-18gramm/kg, kisgyemekkorban 14-16gramm/kg, 10éves korban 13,5gramm/kg, felnőttkorban 5,5gramm/kg.

Forrás: bioenergetikus.hu

Az egyes portálok, melyeknek se vége, se hossza nincs, különböző ajánlások, receptek, tanácsok, étkezési javaslatok, fogyókúrák, és még ki tudja, mik szerepelnek, persze teljesen más megközelítésben, néha teljesen ellentmondó formában. Azt hiszem itt is a legjobb módszer, ami minden helyen beválik, a középút. Sok esetben az okokat kellene megszüntetni, mert akkor több lenne az egészségesebb az ember.  

2020.05.07.

Népesség, élelem felhasználás, vízfelhasználás, szeméttermelés, energiafelhasználás

Naponta használatos fogalmak. Csak összehasonlításképpen. 1927-ben 2 milliárd ember élt a Földön. Ma, azaz, 2020-ban, 7,7 milliárd. Nagyon nagy vonalakban szeretném érzékeltetni, hogy mekkora változás történt különböző területeken kicsivel több, mint 90 év alatt. Elöljáróban annyit, hogy a felsorolt értékeket a világhálón is meg lehet találni, mármint az alapvető fogyasztási értékeket. Az ebből levont, és kimutatott értékeket nem. Itt szigorúan a népesség létszámának változásával járó fogyasztásértékek vannak feltüntetve, mindenkit beleértve, tehát az összlakosságot. Ennek fényébe nézzük az egyedi adatokat egy főre vetítve.

Élelmiszer fogyasztás: 1fő/év            = 0,451 tonna

Vízfelhasználás: 1fő/év                                 = 45,62 m3/év

Kommunális hulladék: 1fő/év                       = 0,36 tonna/év

Áramfogyasztás: 1fő/év                                = 2163 kWh/év

Gázfogyasztás: 1fő/év                                   = 1129 m3/év

Ezekkel a paraméterekkel az alábbi fogyasztási növekedés mutatható ki. Azt hiszem az adatok önmagukért beszélnek. Csak egy megjegyzés. A kommunális, azaz vegyes hulladék a háztartásokban keletkezett szemét. Szemét, hulladék. Mit takarnak ezek a kifejezések? A köztudatban az a szemét, amit bedobunk a kukába. Most egy kicsit bővebben is megnézzük ezt a témakört. Nagyon sokféle szemét, hulladék van: élelmiszerhulladék, építési hulladék, elektronikai hulladék, veszélyes hulladék, folyami hulladék, folyékony hulladék, /szennyvíz/. Ezeken kívül az egyes fajtái, úgymint háztartási, műanyag, papír, üveg, fém hulladék.  A szemetelés a rend ellen való cselekvés. Ameddig az ember által létrehozott hulladék csak szerves volt és kis mennyiségű, nem okozott gondot. Mihelyt az ember városi körülmények közé került, és szervetlen hulladékokat is „termelt”, azóta gond a hulladék. A feltüntetett adatok, és az összehasonlítás igen érdekes. Még valami fontos: az értékek egyformán lettek megadva 1927, illetve 2020-ra, azon egyszerű oknál fogva, hogy egyáltalán nem tudni az akkori fogyasztási adatokat. Így ez csak egy érzékeltetés a népesség növekedése alapján, a fogyasztás arányos növekedését mutatva.   

Egyre inkább kerül a híradások közé az a kifejezés, hogy a túlfogyasztás napja. Ez azt a napot hivatott jelölni, amit a mostani népességgel bíró Föld lakosságának igénye támaszt a természeti források felé. Azaz, melyik az az időpont, amikor már többet fogyasztott az emberiség, mint amire szüksége lenne. Ezt azért említem, mert látható, hogy milyen nagyfokú a természeti forrásaink iránti igény. Ez az idő előrehaladtával egyre inkább növekedni fog. Hogy mit lehet tenni? Érdekes és bonyolult kérdés. A válasz nem egyszerű. Nagyon oda kell figyelni, mert a természetben minden összefügg mindennel. Látszólag egy kiegyensúlyozott bolygón éljük mindennapjainkat, de egyre inkább be kell látni, hogy a Föld állapotmegőrző képessége, és tartalékai is végesek. Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,7 Földre lenne szükségünk. Ezt az információt lehet olvasni nagyon sok helyen. Talán nagyon bonyolult ennek az időpontnak a kiszámítása, vagy túl egyszerű, túl sok tényező szerepel benne, vagy túl kevés, a lényeg, hogy érdekes az eredmény.  Az európai túlfogyasztás napja 2019-ben május 10-én jött el, Magyarországon pedig június 14-én. Mit jelent ez? Röviden annyit, hogy hat hónappal nem tudunk mit kezdeni, illetve a jövő terhére van írva, a jövő évtől vesszük el. Az világos, hogy a Föld lakosságának fenntartásához nagyon sok minden kell. Mindent a Föld biztosít az életben maradáshoz. Külső forrás nincs. Azt hiszem, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nagyon vigyázzunk Földünkre, hiszen ez az otthonunk. Ha tönkretesszük az egy végzetes állapotot jelent, mert azzal magunkat tesszük tönkre.

2020.05.03.

Földcsuszamlás 

Sajnos az egyre gyakrabban előforduló, és aránylag kis területeket érintő földcsuszamlások okozhatnak földrengést is. Csak gondoljunk bele. Néha egész hegyoldalak omolhatnak le, csúszhatnak egy völgybe. Ha még azt is hozzávesszük, hogy ezek a hatalmas földdarabok teljesen át vannak itatva vízzel, sőt ha még komoly sziklákat is tudnak magukkal sodorni, akkor elképzelhető, hogy rengést idéznek elő. Egy ilyen omlás alkalmával több tízezer tonna földréteg is mozgásban lehet. Arról ne is beszéljünk, hogyha olyan helyen alakul ki, ahol a szintkülönbség jelentős. Képzeljünk el egy ekkora föld- és sziklatömeget becsapódni úgy száz, kétszáz, vagy esetleg mélyebb területre. Ha kipróbálja valaki, hogy mondjuk tíz kiló súlyt derék magasságból leejt maga mellé, érezhető a talaj rengése. Ez csak ennyi, de több ezer, több tízezer tonnáról van szó. Nem elképzelhetetlen, hogy ilyen előforduljon olyan helyen, ahol ezek a feltételek adottak. Ez valami hasonló, mint a lavina, csak föld és szikla keveréke, és nem csúszik, hanem zuhan, azaz, egyszerűen leválik a hegy oldaláról. Méterek, esetleg száz métereket zuhanva. Komoly természeti károkat is okozhatnak. Patakok, kisebb folyók vizét is eltudják terelni, ami lakott területeket is veszélyeztethet.

Nem beszélve a félelemről, mely kialakul az emberekben, hiszen olyan helyen él, ahol ez előfordulhat. Mindez összefügg azzal, hogy vigyázzunk környezetünkre, nemcsak szűk, hanem még tágabb viszonylatban is.

2020.05.01.

Valami egészen furcsa

Olvasmányaim során egy érdekes, sőt, nagyon érdekes és megdöbbentő adatot találtam. Azt tudtam, hogy a szarvasmarhák által termelt tej mennyisége a tenyésztés során jelentősen megnőtt. Vannak kimondottan tejelő szarvasmarhák, melyeket kimondottan erre tenyésztettek ki. Az viszont már igen meglepő, hogy egy oktatási anyagban olyan szám szerepel, amely fel nem fogható. Íme.

„Azokban az országokban, ahol a népesség gyorsan növekszik, szükség van az élelemtermelés gyors növelésére is. A mezőgazdasági termelés növelés két úton is megvalósítható: ha a meglévő területen alkalmazunk olyan technikákat, berendezéseket, fajtákat, amikkel magasabb termés érhető el, ezt nevezik a mezőgazdaság intenzív növekedésének. A másik lehetőség, hogy az addigi módszerekkel nagyobb területen termelünk, ezt extenzív növekedésnek hívják. Könnyen belátható, hogy az intenzív mezőgazdaság sokkal költségigényesebb, mint az extenzív. Európában, ahol már nem nagyon vannak a művelésbe bevonható területek, csak az intenzív fejlesztésnek van esélye, ennek legjobb példáit Hollandiában és Dániában láthatjuk. A holland tehenek tejhozamát szemlélteti a mellékelt táblázat”.

év

napi tejhozam (kg)

1995

7 508

2000

8 418

2003

8 737

2004

8 788

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: termtud.akg.hu/okt/9/valtozo/6elsivat.htm

Ha ránézünk a táblázatra, valami egészen elképesztő adattal találkozunk. Én többször is átnéztem, mert nem akartam elhinni, illetve azon gondolkodtam, vajon jól tudom-e értelmezni. Ugyanis a táblázatban az szerepel, hogy egy nap egy tehén 8 788 kg tejet ad. Ismét a kérdés. Vajon jól értelmezem? Az utalás egy nap, egy tehénre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy 87,8 hektoliter tejet ad egy szarvasmarha, naponta. Egy liter tej 1 030 gramm, azaz, 1,03 kg. A liter, és súly átszámítása itt nem okoz akkora különbséget, hogy jelentősen befolyásolná az eredményt. Még egy érdekesség. Ez 8,7 köbméter tej naponta. Miről beszélünk?

TWIN-B.DAIRY AEROSTÁR LYNN (VG-87)
365 nap-28550 kg tej-3,4% zsír-984 kg tejzsír-3,1% fehérje-888 kg fehérje

A 305 napos tejtermelése átlagosan 5991 kg tej 4,53% zsír és 3,53% fehérje tartalommal.

Forrás: Agronapló Országos Mezőgazdasági Szakfolyóirat 2014.01.06. Oldalszám: 109

Hát nem érdekes? Ilyen hatalmas különbség nem lehet. Az is érdekes, hogy ezt hosszú időn keresztül senki nem vette észre, és még a mai napig sem korrigálták ezt a hibát.

Több hírforrásból származó adatok összehasonlítása alapján a táblázatban feltüntetett értékek éves tejhozamot takarnak, tehát a feltüntetett értékek nem fedik a valóságot.

Forrás: a szerző

 

2020.04.22.

A koleszterin 

Már a cím is egy kicsit sejtelmes. Sajnos annak kell lenni, mivel csak érdekes dolgokkal lehet eladni valamit, illetve bármit. Azt hiszem ezzel a jelenséggel már nagyon sokan találkoztak. Igen sok minden derül ki mostanában, amiről azt hittük, hogy jó dolog, hogy egyenes és igaz, hogy hasznos, hogy megbízható, és még lehetne sorolni a jelzőket. Azért nem teszem, mert egyre több mindenről, és egyre több mindenkiről derül ki, hogy félrevezetnek, félrevezettek bennünket, és ezen az egész világot értem. Hogy lehet ezt megtenni? Talán nem kell túlzottan ecsetelnem, amikor azt mondom, hogy nagyon egyszerűen. A mai embert nagyon könnyű becsapni, átejteni, rábírni valamire, illetve elhitetni olyan dolgokat, ami nem is létezik, vagy egyáltalán nem úgy van. Sok ígéret látott már napvilágot, amiből semmi sem lett. Sok jó dologról derül ki utólag, hogy nem igazán jó az a valami. Miért van ez? Nagyon egyszerű a válasz. A mai világot a pénz mozgatja. Régen volt egy közmondás, amit biztos nagyon sokan ismernek: „A pénz nem boldogít”. Gondoljunk csak bele egy kicsit, és hamar rájövünk, hogy eléggé idejét múlta ez a kijelentés, hiszen minden a pénz körül forog. Lehetne most itt taglalni, hogy ezt meg ezt nem lehet megvásárolni, de ennek az írásnak nem ez a fő mondani valója. A lényeg, hogy átnézzünk három olyan témát, ami tartalmát tekintve elég érdekes, és sok esetben elgondolkodtató. Ezek a témák az egész világot, vagy pontosabban, a Földön élő minden embert érint. E három téma az egészségügyet, az időjárást és a világ gazdaságát érinti, úgymint koleszterin, klímaváltozás és világrend. Az itt leírtakat bárki visszaellenőrizheti. Azt persze ne higgye senki, hogy ilyen címszó alatt ezt megtalálja. Ahhoz, hogy a leírt dolgokat megtalálja, jó néhány oldalt el kell olvasni, hogy összképet kapjon valaki. Itt van egy lényeges dolog. A híreket, ha megfigyelték, igen szisztematikusan szétszórják különböző helyekre, és különböző időpontokra teszi a megjelenést. Hogy miért? Mert így követhetetlen, és nem találnak összefüggést az egyes cikkek között, holott nagyon is vannak. Az eltérő időpontoknak az a jelentősége, hogy az emberek az adott napon megjelenő hírt értelmezik, adják tovább, beszélnek róla és nem keresnek egy korábbi ugyanazon témájú anyag után. Van, akinek megfordul a fejében, hogy mintha olvastam már erről valahol, de nem keres utána, pedig érdekes lenne. Ez az összefoglaló is hasonló módon készült, azaz egy adott témát több helyről, több írásból próbáltam eggyé tenni.

Sokakat érintő egyik téma az egészség, és ezen belül a koleszterinszint. Mi az a koleszterin? „koleszterin a zsírok (lipidek) közé tartozó (szteránvázas) szerves vegyület, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtek felépítésében. Belőle képződik a testünkben található sok, az élethez nélkülözhetetlen alkotórész, többek között számos hormon. A koleszterin a májban képződik, illetve táplálék útján is bekerül a szervezetünkbe. Bomlása során a májban epesavak keletkeznek, amelyek az emésztő traktusba jutnak és a zsírok lebontásához nélkülözhetetlenek. A koleszterin vízben nem oldódik. Testünkben a vérben szállítódik lipoproteinek formájában. Ezeket a koleszterin mellett trigliceridek, különböző apoprotein fehérjék és foszfolipidek alkotják. Célunk, hogy minél kevesebb káros lipoprotein legyen a vérben, míg HDL-koleszterinből minél több legyen. Ezt a meghatározást meg lehet találni a Wikipédia oldalán, tehát bárki hozzáférhet”. Valamit itt szeretnék leszögezni. Az 1960-as, 70-es években ez a meghatározás egyáltalán nem szerepelt sehol sem, főleg nem a köztudatban. Volt kutatás, de az akkori klinikai vizsgálatok alkalmával többen haltak meg a gyógyszerszedők közül, mint akik nem szedték. Volt, amikor a koleszterin szint csökkentő hatóanyag majdnem megduplázta a halálozási rátát. Ezután kitaláltak egy másik gyógyszertípust, melynek vizsgálatához az 1970-es években Budapestet is bevonták. Ennek révén ismét jóval magasabb volt a halálozási arány a gyógyszert fogyasztók körében. Mindezt figyelmen kívül hagyva ki lett mondva, hogy a gyógyszer jó, mert csökkent a koleszterin szint.  Ez azt jelentette, hogy a gyógyszernek volt valami, más szívbetegség okozó hatása, de senkinek nem volt fogalma arról, hogy mi lehetett az, ugyanis a tesztek alkalmával megnőtt a végzetes szívinfarktusok száma.  Ebben az időben már mindenki „tudta”, hogy a szívbetegséget a magas koleszterin okozza. Nézzük csak alaposabban ezt. Beveszem a koleszterin szint csökkentő gyógyszert, és szívbetegséget kapok, azaz, csökken a koleszterin szint, de jön egy újabb betegség, amihez ismét gyógyszert kell szedni. De menjünk tovább. A 80-as évek időszakában egy új gyógyszer jelent meg, amik ugyan csökkentették a koleszterin szintet, de megnövelték a halálozást, így ezek a gyógyszerek semmit sem értek. Megindult egy folyamat, melyben különböző érdekes fogalmakat vezettek be, ami az átlagember számára érthetetlen és értelmezhetetlen volt, mert még nem volt ekkora tájékozottságra lehetőség. Had idézzek egy neves gyógyszergyár által kiadott jelentést.  Így kezdődik:

„Ma a törekvéseink nagy része az érelmeszesedés , a magas vérnyomás és a koleszterin szint, valamint az életmód faktorok kontrollálása felé irányul. Azonban a közelmúlt szívkoszorúér betegségek patológiájába való betekintés ráirányította a figyelmünket az ateróma/az artériák falában lévő zsírlerakódások/ kialakulásának természetére, és könyörtelen előrehaladására az akut kardiális események felé. Az érelmeszesedés alattomos természete miatt létfontosságú a vérlemezkék, és a trombózis szerepének vizsgálata a folyamatban.”

Eddig az idézet. A leírtak szerint egy teljesen új koncepcióra van szükség, miszerint nem is igazán a magas vérnyomás, és a koleszterin szint okozza a szívbetegségeket, hanem valami más. Az idézet szerint a vérrögök okozzák a szívelégtelenséget. Aztán, hogy még érdekesebb legyen, és izgalmasabb egy véletlen, és egy gyógyszergyár folytán új vizsgálati mód jelent meg néhány kardiológus látóterében, ez pedig a klinikai sztatin vizsgálat. Mik a sztatinok? A sztatinok modern koleszterin szint csökkentők. Ugyanez a gyógyszergyár piacra dobta a lovasztatin nevű készítményét, mely valóban hatásos volt, és védett a szívbetegség ellen is. De. A tévedés itt sem kizárt. A baj az, hogy az orvostársadalom különösen nehezen ismeri be a tévedéseit. Hogy miért? Mert hatalmas pénzek állnak mögötte. Több száz orvos és kutató ért egyet azzal, hogy a koleszterin hipotézis linkség. Ha megkérdezzük az orvosunkat, gyógyszerészünket, ők ugyanazt ismételgetik, amit mondanak nekik. Ők csak eszközök, visszamondják a szlogeneket. Több tanulmány szerint, a tartósan alacsony koleszterinkoncentráció valóban növeli a halál kockázatát. Így tehát minél korábban kezd valaki gyógyszert szedni magas koleszterin szint ellen, annál hamarabb hal meg. A koleszterin szintjét olyan szakértők állapították meg, akik elkötelezettek olyan gyógyszergyárak felé, akik sztatinokat gyártanak. Hogy mennyit kaptak ezért, természetesen nem tudni. Sajnos már azt is hallani, hogy gyerekeknél is fontolóra veszik, hogy jobb a bajt megelőzni alapon, koleszterin szint csökkentőt írjon fel az orvos. Az viszont érdekes, hogy bárki által hozzáférhető adatok igazolják, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság annál nagyobb, minél alacsonyabb a gyerekek koleszterinszintje. Időskorban védőfaktor, a sztatinok fokozzák a rák, az izomdegeneráció, a májdegeneráció kockázatát. Xantelazmák. Ugye milyen jól hangzik. Ezek olyan sárga foltok, amelyek koleszterint tartalmaznak. Egy helyen látható a szervezetünkön, ez pedig a szemhéj. A szemhéj bőrén látható a koleszterin-lerakódás. Vajon milyen iparág fog erre rátelepedni. Valószínűleg a kozmetikai ipar. A szervezet maga is termel koleszterint. A fölösleges távozik a szervezetből. Ez egy leírásban úgy hangzik el, hogy a megtermelt koleszterin egy részét a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része széklettel távozik. Aztán egy másik része, nem tudni melyik, viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos. Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy a szervezet fölöslegesen terheli saját magát azzal, hogy olyat állít elő mennyiségileg is, amire nincs szüksége. Ezzel kapcsolatban leszögezhetjük, hogy az emberi szervezet mechanizmusa annyi vegyi anyagot termel, amennyire szüksége van. természetesen ez megváltozhat bizonyos hormonális kezelések alkalmával. Döbbenetes dolog az, amikor mérések, kimutatások igazolják azt, hogy az alacsony koleszterin szintű embereknél nagyobb a halálozási arány, mint a magas koleszterin szinttel rendelkező személyeknél. Csakhogy világos legyen: akik koleszterin csökkentő gyógyszereket fogyasztanak, azok körében nagyobb a halálozás. A koleszterincsökkentők a világon a legtöbbet eladott gyógyszerek. Szedésük súlyos egészségügyi kockázatokkal járhat, előnyük pedig alig van. Ezeket a tényeket mindenkinek, orvosnak, betegnek egyaránt ismernie kell. A baj, hogy az orvosoknak egyáltalán nem érdekük, hogy ne szedjenek gyógyszert az emberek, hiszen ők jutalékot kapnak a gyógyszergyártótól az általuk felírt termékek után. Egy döbbenetes adat. Csak az Egyesült Államokban 250 millió koleszterincsökkentő receptet írtak, 18,5 millió dolláros forgalmat generálva. Ez csak egy ország. Kicsit furcsa, hogy néhány esetben megváltoztatják egyes laboratóriumi értékeket. Erre azért van szükség, hogy az érték megváltoztatásával több embert érnek el, azaz, több gyógyszert tudnak eladni. Egy nagyon fontos dolgot nem szeretnék kihagyni. Ez pedig a gyógyszer marketing. Ez egy külön ágazat, hiszen úgy állítanak be gyógyszereket, hogy arra vevők legyenek az emberek. A jobb megértés kedvéért például a koleszterin határértékét úgy definiálták, hogy a normális koleszterinértékűek kisebbségbe kerültek, tehát a nem normális értékűek alkotják a többséget. A koleszterinről szóló jelentések nem bizonyítékokra, hanem csak feltevésekre támaszkodnak. Ennek egyik jele, hogy érdekek mentén változtatják a határértékeket. Már több mint 30 éve rettegtetik az embereket a koleszterintől. E miatt megváltoztak az étkezési szokások, sok esetben fontos élelmiszer kimarad az étkezésünkből. Koleszterin szint ellenőrzés alkalmával a mérések alkalmával nagyon kis eltérés miatt már drága koleszterin-csökkentőket írnak fel. Ár: 1550.-forint. Ez egy havi adag. Sajnos egyelőre lehetetlen felmérni, hány ember halálát okozták a teljesen feleslegesen adott koleszterin-csökkentő gyógyszerek. Ha jobban belegondolunk, a józan ember nem akar hinni a fülének. Ha kicsit utána nézünk, rájöhetünk arra, hogy dollár milliárdokat költenek a koleszterin köré felállított semmire, és a hozzá fűződő többi semmire.  Nagyon úgy néz ki, hogy a koleszterinhipotézis a világ egyik legnagyobb orvostudományi blöffjének tűnik. Még valami, ami szintén döbbenetes. Ne gondolja senki, hogy a kutatások titkos forrásokból származnak. Ellenkezőleg. Neves orvostudományi lapokban jelennek meg cikkek, publikációk, melyek manipulálva vannak, torzított statisztikát, letagadott adatokat tartalmaznak. Az orvostudomány már régen manipulatív tudomány. 

Minden betegségnek megvan a pirulája, és gyakran minden új pirulához akad új betegség is. A folyamatnak már neve is van: betegség-kereskedés, és ehhez kapcsolódik a betegség-feltalálók új ágazat is. Az egészség állapottá lesz, amit ugyan már senki sem képes elérni, de amiért őrült pénzeket fizetnek. Az élet normális folyamatait gyógyászati problémának adják el. Egy kitalált dolgot addig reklámoznak, amíg az emberek el nem hiszik, és páciensekké válnak. Belegondolt már valaki abba, hogy vajon egy adott ország lakosságának hány százaléka egészséges. Egy korábbi orvos konferencián magánbeszélgetés kapcsán hangzott el a következő: a gyógyszerek által az emberek meggyógyulnak, de egészségesek nem lesznek. Érdekes vélemény volt ez egy orvos szájából. Elég borzalmas belegondolni, hogy ilyen vélemény alakul ki a gyógyítással kapcsolatban. Bár nem a témát érinti, de mint egészségügy ide tartozik. Időnként érdekes dolgok, és vélemények látnak napvilágot. A manipuláció egy érdekes formája, hogy egy orvos egyszerűen a gyomorégést átminősítette refluxá. A gyomorégés valóban a gyomrot irritáló furcsa érzés, mintha valóban égne, meleg lenne, fájdalommal járó állapot. A reflux, amikor a gyomorban termelődött gyomorsav a nyelőcsőbe, rosszabb esetben egészen a szájig feljut. Ilyen meghatározást már ne keressen senki, mert ez az állapot nincs kettéválasztva, hanem egy meghatározás alatt szerepel. Bármelyik egészséggel kapcsolatos oldalt olvassa az ember, mindenhol talál bizonyos tünetekre utaló és figyelmeztető írásokat. Jelekkel kommunikálnak. Megvan határozva, hogy egy adott betegségnek hányféle jele van. Ezeknek az olvasása kapcsán biztos akad egy, de sok esetben több jel is, ami az olvasót is érinti, és elkezd gondolkodni, hogy akkor engem is érint az adott betegség? 10-12 jelet sorolnak fel egy adott dologgal kapcsolatban. Valami csak ráillik az olvasóra. Mindjárt jön is a tanács, keresse fel kezelőorvosát, ilyen, és ilyen ételeket fogyasszon, utalnak a vény nélkül kapható szerekre, olvashatóak a különböző orvosi meghatározások, amiket persze senki nem tud értelmezni, de jól hangzik, stb. Mi a végeredmény: az, hogy rájön az olvasó, hogy valami baja van, és az életöröme átvált szorongásba, félelembe, hogy valami nem stimmel az egészségével. Aztán irány az orvos, és megállapít valamit, amire gyógyszert ír fel. Nagyon csúnya dolog, hogy az emberek egészségére hivatkozva adják el a gyógyszereket. Azt hiszem nyílt titok, hogy az orvoslás számára az a jó beteg, aki rendszeresen orvosi kezelésre szorul. Itt megint feltenném a kérdést: vajon hány egészséges, vagy egészségesnek vélt ember van?

Megjegyzés: az egyes fájdalomcsillapítók, mit szüntetnek meg. Az adott terület tényleges fájdalmát, vagy az adott terület és az agy között blokkolja az idegpályákat, ezért szűnik mag a fájdalomérzet. Ebből következik, hogy a szervezet a gyógyszer hatásideje alatt, ténylegesen helyreállítja a szervezet állapotát, azaz, önmaga meggyógyítja az adott területet.

2020.04.08.

Földön kívüli tevékenység 

Az ember mindig is vágyott arra, hogy felfedezze a környezetét. Ezt meg is tette minden egyes alkalommal, amikor hódításokat, háborúkat folytatott területekért, vagyonokért. Felélte a környezetét, aztán tovább állt, új területek felé. Aztán az idő múlásával kezdett még távolabbra gondolkodni, és meghódította a világűrt. Bár ez egy kissé erős kifejezés, inkább úgy fogalmaznék, kilépett a Földről, egy kicsit távolabbi területekre. Erre az 50-es évek végén került sor. Ezt követően nagyobb terveket szövögettek, melynek lényege, hogy idegen égitestre is ellátogassanak. Megtörtént. Létrejött a Holdutazás. Aztán valami történt. 1972 volt az utolsó év, hogy ember járt a Holdon. Mennyi is ez? 47 éve. Ennyi ideje nem járt ember a Holdon. Vajon miért? Sem technikai, sem technológiai, sem anyagi akadálya ennek nincs. Furcsa kifogások lengik körül ezt a dolgot. Van, aki azt mondja, már nincs mit keresni ott, már mindent ismerünk. Csak megjegyzem: amióta ember él a Földön kutat, keres, mégis vannak ismeretlen dolgok. Mennyi időt tartózkodott az ember a Hold felszínén? Tessék megkapaszkodni 12,5 napot. Vajon a másik nagyhatalom miért nem lépett sohasem a hold felszínére? Nem érdekes? Hiszen az ellentétek, és az állandó egymás elleni harc, azt követelné meg, hogy ők is megtegyék, mondván, mi is meg tudjuk ezt csinálni. Mégsem tették annak ellenére, hogy ezzel hatalmas hátrányt szenvedtek. Volt valami, ami miatt megtették azt a lépést, hogy lemondtak a Hold meghódításáról, ha másodikként, de akkor is? Ez eléggé elgondolkodtató. Aztán jött az űrrepülőgép program. Sajnálatos események sora után leállították azt is. Azóta sem volt ilyen űreszköz földön kívül. Véletlen egybeesések, vagy tudatos cselekedetek soráról van szó? Egy működik: az űrállomás. Vajon meddig? Aztán jönnek az új tervek. Mars utazás. Na, erről csak annyit. Ha igazán ez lenne a cél, akkor nagyon jó gyakorló pálya, és terep lett volna a Hold. Az ott gyűjtött tapasztalatokat felhasználva esetleg kísérletet lehetett volna tenni erre az utazásra is. Halkan mondom: se technikai, se technológiai, se anyagi fedezete nincs arra, hogy a marsi utazás eredményes legyen. Talán az anyagi igen. Hozzá nem értő emberek eszement ötletei ezek. A Hold 380 000 kilométer, a Mars 75 millió. 197-szer nagyobb a távolság. A mai modern hordozó eszközökkel is fél év az út. Bár ezt az időt már messze túlszárnyalták, ez a legkevesebb, amit el kell viselni. A többi a lényeges, az életben maradás feltételei. Élelem, víz, lelki megterhelés, több ember jelenléte kis helyen, stb. Összefoglalva: aki ilyet meg szeretne valósítani, sokkal komolyabban kellene foglalkoznia azzal, miképpen tudja biztosítani a feltételeket arra, hogy oda biztonságosan emberek megérkezzenek, és vissza is térjenek. Vagy nem akarják, hogy visszajöjjenek? Az idő sürget. 2035-ben lesz a Mars ideális közelségben ahhoz, hogy el lehessen indulni. 

Megjegyzés: az egyes hírek ellentmondanak egymásnak. Van 2030-as, 2035-ös dátum is. Nem kell hozzá túl nagy képzelőerő, ha azt mondjuk, maguk a megalkotók sem következetesek, és nem veszik komolyan. Itt nem lehet évekkel viccelni. Talán a nagyvilágot akarják megtéveszteni ezzel? Jelenleg semmilyen konkrét terv, elképzelés, és főleg technikai, technológiai megoldás nincs arra nézve, hogyan lehet ezt megvalósítani. A kitalálás kevés.

2020.04.06.

Az ecet

Ma már szinte biztos vagyok benne, hogy sokan nem tudják mi mindenre jó és alkalmas az ecet. Nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy maradi vagyok. Viszont van egy-két dolog, amiről azt mondják, hogy új, pedig igen régóta alkalmazzák az emberek. Az egyik ilyen az ecet. Fiatal koromban hajmosás alkalmával, illetve utána leöblítettük a hajunkat ecetes vízzel. Megszűnt a korpásodás, és gyönyörű fényes lett a haj. Ma nem tudni, hogy milyen vegyi anyagok vannak a hajsamponokba beletéve. Valószínű, hogy alkalmas arra, ami rá van írva, bár ez kissé kérdéses. Az ecet természetes anyag, ezért jobb is lehet, és olcsóbb. Ami nagyon valószínű, hogy ezekben az új készítményekben is megtalálható a jelenléte. A másik a mosógépek tisztító anyaga. Ez nem más, mint a trisó. Nem keverendő a timsóval. Igen régi szer, és nagyon jó zsírtalanító anyag. Lefolyóba nagyon ajánlatos beleönteni, meleg vízben hígítva. Tökéletes. Egyszerű anyag, de mégis rendívül hatásos. Biztos, hogy ezekben a modern tisztító keverékekben jelen van ez a szer. Az ára viszont jóval drágább. A trisó vízlágyításhoz, zsírtalanításra tisztításra, takarításra kiváló. A harmadik egy mosópor. Ez nem más, mint a Persil. Úgy állították be korábban, mint egy új mosószer anyagot. Tudják mikor kezdték el gyártani? 1907-ben. Jól olvasták, 1907-ben Németországban. Ma már rengeteg változatát lehet kapni. Az alap mindenhol ugyanaz, az ár viszont jelentősen emelkedett. Sajnos azt lehet mondani, hogy ez a tendencia minden területen megfigyelhető. Ezeket csak érdekességük miatt említettem.

2020.03.13.

A fehér fog

Lehet, hogy én nem tudom jól, de a fog soha nem fehér, illetve nem fehér színű. Sőt! Már a reklámban megjelenik, hogy a fogfehérítés káros. Most akkor miről is beszélünk? Nagyon félre lehet vezetni az embereket azzal, hogy csak egy oldalról mutatunk be valamit. A fogfehérítés egy új divat. Méghozzá nem is olcsó divat. Van egy bökkenő. Sok fogorvos szerint a fog sohasem fehér. A fehérítés egy beavatkozás, ami árt a fogzománcnak, tehát káros. Sajnos ezt már nem lehet az emberek agyába visszaültetni. Bennük az van, hogy a fehér fog egészséget jelent. Pedig nem így van. A szépségideálok ezt a fajta trendet követik, és ezután mennek az emberek. A médiának nagyon nagy szerepe lenne ebben, ha korrektül tájékoztatna. De itt is, mind mindenhol, az érdekek, a pénz kerül előtérbe. Az emberek már jóval korábban eltávolodtak a természetes valóságtól. Szilikonmell, szilikon száj, arcfeltöltés, tetoválások garmada, szűzhártya varrás, műköröm, műhaj, műszempilla, és sok más egyéb mű. Köztük többek között a fog is. Ma már szinte senki nem tudja megmondani, hogy egy adott valakinek természetes, vagy műfogsora van. A fogak színe nemcsak egészségről, ami az elfogadott, hanem betegség miatt is megváltozhat. Sőt! A túlzott fehér fog beteg belsőt is jelenthet. Ma már teljesen elfogadott, hogy mindent túlozni kell. Ez így van a fogak fehér színével is. Én úgy tudom, bár ez egyáltalán nem biztos, de a kókusztej az, ami természetes úton fehéren, illetve fehérebben tartja a fogakat. Minden más egyéb beavatkozás természetellenes. Sok esetben a túlzott beavatkozás olyan természetes védőanyagokat távolít el a fogakról, melyek védelmet nyújtanak a fogzománcnak. Az agresszív fogfehérítéssel jobban meggyengül a fogak ellenálló képessége Átmenetileg szép, esztétikus, de hosszú távon káros. Az egyes reklámok még inkább károsak, hiszen olyat állítanak, ami nem lehetséges. Például azt, hogy visszaépíti a fogzománcot. Ilyen nincs. Aztán a különböző fogkrém reklámok. Mindegyik mögött ott van egy fogorvos. Vajon miért? Mert így jobban eladható a termék. Tudják, mindent a pénz mozgat.

2020.02.28.

Furcsaság, avagy igazol az élet

Nagyon érdekes dologra lettem figyelmes. Ez nem újkori dolog, hanem igen régóta foglalkoztat ez a téma. Aztán ahogy teltek az évek egyre inkább jöttek a valós információk. Olyan források igazolták véleményemet a mai emberek viselkedéséről, amire korábban nem is gondoltam. Bölcs, nagy tudású emberek szájából hangzottak el vélemények, és ezek a meglátások találkoztak a saját elképzeléseimmel. Kezdetben arra gondoltam, hogy talán csak nekem van ilyen véleményem, de beláttam, hogy mások is így látják a dolgokat. Nevezetesen arról van szó, hogy a mai modern emberek a hazugságokat megbocsájtják, az igazságot, és az őszinteséget nem. Hát nem érdekes? Ennyire torzul az emberek tudata? Úgy látszik, igen. Még azt is meg lehet kérdezni: a mai világ hazugságokra épül, hiszen lassan mindenről kiderül, hogy nem igaz? Tényleg ilyennek kell lenni ennek a világnak? Szomorúan tudomásul kell venni, hogy igen. Még megdöbbentőbb, hogy ez a jelenség rendszer szintű. Néha az az érzésem, hogy ilyen álságos, lelkiismeretlen világot, csak mesterséges úton lehet fenntartani. A tudatlan, és buta ember nagyon veszélyes!!!! Nekem nagyon furcsa, hogy egy szó nagyon elterjedt a köztudatban. Pontosítok: egy bizonyos szó terjedt el. Ez pedig az „aláz” szó. Régen ezt a szót szinte nem is ismertük. Ma már napi használatban van. Mit is jelent?

„Az alázat, olyan magatartás, amellyel az ember meghajol valakinek a hatalma, erkölcsi nagysága előtt, átérezve önmaga kisebbségét”. Forrás: Keresztény Bibliai Lexikon

Ennek a mai modern ember elég fontos helyet talált a közéletben, és minden szinten. Sajnos itt is a rossz formájába kerül napvilágra. Hogyan is, és vajon miért? Hát úgy, hogy értéktelennek, ostobának, butának, semmire nem való embernek állítanak be másokat. Ezzel lenézik, sokadik helyre helyezik, ténylegesen alantas személynek tartanak embereket. Ez kimondottan a másik ember teljes lenézését foglalja magába. A „lenézem a másikat”, mára már közkeletű. Egy valamit azonban ne felejtsünk el. Ezt a magatartást, és viselkedésformát, éppolyan ostoba, és buta emberek használják, akikre ugyanazok a jegyek illeszthetők, mint akikre ők használják. Magyarul: épp olyan buták, és szellemileg korlátozottak, mind, akiket ebbe a kategóriába igyekeznek sorolni.    

2020.02.24.

Megint egy újságírói baki

Ismét előkerült a Marsra történő utazás gondolata, illetve tovább gondolása. Nincs ezzel semmi baj. Tervezni, álmodozni lehet. Azért jó lenne egy kicsit odafigyelni, hogy milyen adatokat közölnek. Nézzük.

„Míg a Hold átlagosan 384 400 kilométerre van a Földtől és pár nap alatt elérhető - az Apollo 11 például bő négy nap alatt tette meg az utat oda és nem egész három nap alatt vissza -, addig a Mars - szintén a Nap körül keringve - hol távolodik, hol közeledik a Földhöz képest, 57 és 402 millió kilométer közötti távolságra tőlünk, leginkább mintegy 225 millió kilométerre”.

Forrás: Origo

Ezzel csak egy baj van.

„A Mars aphélium távolsága, tehát naptávolsága 227 936 637 millió kilométer, perihélium távolsága, tehát napközeli távolsága 206 644 54 millió kilométer”.

Forrás: Wikipédia,

Az első tévedés, hogy a Mars a Földtől 225 millió kilométer távolságra van. Ha kerekítünk, akkor a Föld a Naptól 150 millió kilométer távolságban van, a Mars a Naptól 227 millió kilométerre. A közte levő különbség 77 millió kilométer. Tehát a Mars a Földtől 77 millió kilométerre van, tehát a két bolygópálya egymástól 77 millió kilométer távolságban van.

A második tévedés. A Földhöz a Mars legközelebbi távolsága 56 millió kilométer, legtávolabbi 77 millió kilométer. Tehát a cikkben szereplő 57, illetve 402 millió kilométer csak akkor helyes, ha a két legtávolabbi bolygóhelyzetet adjuk meg. Ezt pedig soha nem fogják választani célként.  

Aztán. Nagyon szépek azok a leírások, amelyek megjelentek. A bökkenő az, hogy kivitelezhetetlen. Ha annak a tapasztalatait, és tovább fejlesztett változatait, amelyet korábban a Holdutazások során szereztek az elmúlt durván 50 év alatt, akkor ma már ott tartanának, hogy el lehetne képzelni a Mars utazást. Sajnos mindent elölről kell kezdeni, mert ezek a tapasztalások elmaradtak. Az utazás nagyon kockázatos, mert ilyen hosszú út során bármi előfordulhat. Jelenleg még a technikai eszközök sem elég stabilak ahhoz, hogy ilyen körülmények között megbízhatóan működjenek. Arról nem is beszélve, hogy a fizikai törvényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nagy tömeg, mely biztos, hogy gondot okoz, hiszen számtalan eszközt, berendezést oda kell vinni, aminek mindnek súlya van, szoros összefüggésben van az üzemanyaggal. Ezek ideális összehangolása nem kis feladat. A legközelebbi ideális találkozás a Mars nevű bolygóval 2035. Ekkor lesz legközelebb a Földhöz. Addig csak 15 év áll rendelkezésre. Ez nagyon kevés ahhoz képest, hogy még rengeteg megoldatlan problémát kell áthidalni.  

„A Föld és Mars között az átlagos távolság 225 millió kilométer”.

Forrás: Origo, MTI

Ez így nem igaz. A Mars távolsága a Naptól 225 millió kilométer, nem a Földtől. Még csak egy megjegyzés. Tudvalevő, hogy az emberek nagyon vállalkozó kedvűek. Ennek ellenére nem mindenki alkalmas egy ilyen útra. Sőt! Csak nagyon kevesen a túlzott megterhelés miatt.

2020.02.20.

Milyen formában jut el hozzánk bizonyos információ

Elég érdekes hírrel találkoztam minap. A témája ugyanaz, a tartalma szintén, mégis óriási hiba, illetve tévedés van benne. Ebből is látszik, hogy senki nem törődik azzal, hogy mi kerül ki néhány újságíró tollából, ha egyáltalán ő írta. De nézzük a hírt.

Az egyik:

Cím: „Mi történne, ha a Föld összes jégtakarója elolvadna?”

A cikk megjelenésének időpontja: 2014. január 02. Tranquillius

„A National Geographic szerint az olvadás következtében bekövetkező tengerszint-emelkedés 65,84 méter (216 láb) lenne. Mielőtt valaki megkérdőjelezné az adatok pontosságát, az Általános természetföldrajz tankönyvben (szerk. Borsy Z. 1998.) Flint 1972-es kutatásaira hivatkozva 60 méteres tengerszint-emelkedés olvasható, csak az antarktiszi jégtömeg elolvadásával számolva.”

Forrás: PANGEA, minden ami földtudomány

A másik:

Cím: „Megmutatjuk, mi fog történni, ha a Föld összes jege elolvad.”

A cikk megjelenésének időpontja: 2019.04.23.

„2015-ben a NASA azt találta, hogy a tengerek szintje a vártnál gyorsabb ütemben emelkedik. Animáción mutatták meg, milyen hatással lesz ez a földrészek arculatára. Az űrügynökség számításai szerint, ha a jelenlegi trend folytatódik, és az összes gleccser, és poláris jégsapka elolvad, a tengerszint-emelkedés az elkövetkezendő évtizedekben elérheti a 65,8 centimétert is, aminek katasztrofális következményei lesznek.”

Forrás: Origo

A számunkra fontos szövegrészeket idéztem. Aztán láss csodát, mennyire megváltozott ugyanannak a hírnek a lényege öt év távlatában. Talán nem kell külön felhívni a figyelmet, de mégis megteszem. Az első cikkben 65,84 méter tengerszint emelkedést említenek, míg a másikban 65,8 centimétert. A két érték között pontosan tízszeres különbség van. Bizony nagyon nem mindegy, hogy mennyi. A szomorú az, hogy ilyen, és ehhez hasonló anyagokkal egyre sűrűbben lehet találkozni. Ezt nem ellenőrzi senki? A valódiság nem érdekes? Miért van ez? Az első kérdésre úgy vélem megvan a válasz. Igen, nem ellenőrzi senki, hogy mi a leadott anyag tartalma. Nem azért, mert megbízik az íróban, hanem azért, mert nem érdekli. A fontos, hogy ki legyen töltve anyaggal az adott rész. Nem tudok másra gondolni. A másik kérdésre az a válaszom, hogy senkit nem érdekel a valódiság, a pontosság, a korrekt tájékoztatás. Nem ezt a világot éljük. A közzétevő az okos, a jól tájékozott, a hiteles. Talán ezekkel lehetne jellemezni ezt a területet. A régi valódi igazmondás ma már nem jellemző. Ez viszont azt eredményezi, hogy esetleg mások is ezekre a hírekre hivatkoznak, és ezekből komoly konfliktusok kerekedhetnek.

Ez persze ma már minden területre érvényes. Mindenhol találkozhatunk ilyen híranyagokkal, melyek nem a valóságot tükrözik. Alapvetően itt van komoly probléma, mert az embereket bizonytalanságban tartják, annak révén, hogy nem tudják eldönteni mi az igaz, vagy inkább, mi közelíti meg inkább a valóságot. Van még valami. A cikkekért pénzt kapnak. Innentől kezdve sok jelentősége nincs a hitelességnek. Általában megjelölés nélkül, csak egy adott háttér megtalálásával olvashatjuk ezeket a híreket. Lehetőség sincs arra, hogy ennek valóság tartalmát kritizáljuk. Mert lehetne. Hova, kinek küldjünk véleményt? Ezzel senki nem törődik. Nem is ez a cél. Ez egy sokadik dolog. Olvasd azt, amit írunk, és elégedjél meg vele, pont. Hangsúlyozom, senkit nem érdekel a tartalom. Szenzáció, vagy ahhoz közeli legyen a hír. Ez eladható.    

2020.02.06.

A hírek valódisága

Sajnos azt kell mondani, hogy a címben szereplő kijelentésre nem igazán figyelnek oda. Egyáltalán nem fontos, hogy annak a hírnek milyen a valóság alapja. A lénye, hogy újdonságnak tűnjön, új hírként jelenjen meg, és elüssön minden más híranyagtól. Ez a lényeg. Vannak olyan hangzatos címek, melyek mögött semmiféle arra utaló leírás nincs. Nincs semmilyen értéke olyan értelemben, hogy az emberek tudatosan odafigyeljenek rá. Ami még rosszabb, hogy kétértelműsítik a híranyagokat. Egyáltalán nem jelentkezik a korrektség ezekben az anyagokban. Csak néhány példa. Korábban leszerelték a szélerőműveket Hollandiában. Ez hírként úgy jelent meg, hogy lám, már abban az adott országban sem kifizetődő a szélerőművek telepítése, üzemeltetése. Aztán jött a meglepetés. Azért szerelték le a korábban telepített szélgenerátorokat, hogy helyettük nagyobbakat építsenek. Na, ezt már nem írta meg senki. Ez nem hír. El van felejtve. Senkit nem érdekel a további esemény. Az emberek elolvassák, és azt rögzítik, hogy leszerelik a szélerőműveket, mert nem jók. Lecsupaszítva erről van szó. Ugyanis a további esemény már nem érdekes. Vagy.  Elhangzott egy természetfilmben, hogy 900 méter mélyen 900 bar nyomás van, azaz, 900 atmoszféra köznapi nyelven. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy a tengerekben lefelé haladva tíz méterenként növekszik a nyomás egy atmoszférával. Tehát 900 méteres mélységben 90 atmoszféra a nyomás és nem 900. Hatalmas különbség. Talán érdemes lenne odafigyelni arra, hogy milyen értékek hangzanak el olyan műsorban, amit nagyon sokan kedvelnek, és nagyon sokan néznek. Ha az rögzül valakiben, amit hallott, akkor nagyon félre lesz tájékoztatva. Egy esetleges beszélgetés kapcsán érdekes véleménykülönbség is kialakulhat emiatt. Vagy. Egyre többet hallani a globális felmelegedésből fakadó sarki jégsapkák olvadásáról. Jött egy érdekes hír, nem szeretnék a számokba bonyolódni, csak annyit, hogy olyan tengerszint emelkedést határoztak meg, megjegyzem két híranyag között, ami nagyságrendileg nem stimmelt. Nem is a nagysága a lényeg, hanem a nagyságrendi különbség. Ez azért már jelentős. Mivel megjelent, senki nem figyelt arra, hogy ez lehetetlen. Csak érzékeltetve. Az egyik hír 68,2 centiméteres magasságról, a másik 68,2 méteres magasságról szólt. Hát nagyon nem mindegy. Vannak ilyen híranyagok, de az a baj, hogy ezt senki nem ellenőrzi. Én is részese voltam elég sokáig az írott anyagok világának, de ilyen soha nem fordult elő. Több ellenőrzésen is átesett egy cikk, amíg nyomdába került. Ma már úgy látszik, ennek semmiféle kontrollja nincs. Valaki valamit ír valamiről, és leközlik. Hogy aztán az mennyire valós, vagy sem, az már senkit nem érdekel. Lényeg, hogy hír legyen, kitöltse az oldalt. Ez korábban komoly kérdés volt, hogy valóban igaz hírt közöltünk-e. Hamar kiderült, és akkor elmarasztalták a szerkesztőséget. Ma már nem is lehet nyomon követni a hír eredetét, és azt sem, hogy ki írta. A tartalom terén annyit lehet mondani, hogy sok esetben a tartalom nagyon messze áll a valóságtól. Ennek nagyon nagy kára van, mert az embereket félretájékoztatják.

Olyan információk birtokába jutnak ilyen valótlan híreken keresztül, amik alkalomadtán rossz irányba terelnek dolgokat, eseményeket, történéseket, amelyek esetleg újabb szálat indítanak el, de immár helytelen irányba. Az eredmény, az átláthatatlan és követhetetlen hírből komoly konfliktus. Persze felelős nincs, ahogy ezt megszokhattuk. Vajon jó ez így? Hát persze, hogy nem. A sajnálatos dolog az, hogy ez senkit nem érdekel. Az emberek olvasnak, megpróbálnak tájékozódni. Ilyen torz anyagokkal tűzdelt újságokban, portálokban nem lehet hinni. Még sajnálatosabb, hogy az emberek ezt olvassák, mert ez a modern világ hírforrása. Szinte semminek nem néznek utána, tehát elfogadják az álhíreket. Sok esetben valamiről felkapják, hogy valótlant állít. Ma már senki nem tudja, hogy mi az igazság. Az emberiség hazugságban él. Szomorú, de így van. Jó lenne ezen változtatni, addig, amíg lehet. Vagy már nem lehet, vagy már nincs is rá igény?     

2020.01.16.

Jövőkép

Az Univerzum létrejöttét követően kialakult a Föld nevű bolygó. Csodálatos egy alkotás, mely a legtökéletesebb űrhajó. Több mint hét milliárd embert szállít, lát el, tart életben. Tengerei, óceánjai, változatos szárazföldjei azt a célt szolgálják, amióta az ember megjelent a felszínén, hogy kiszolgálja a vele együtt utazókat. Nem kis feladat, annak fényében, hogy amióta ez a kapcsolat létrejött, folyamatos kizsákmányolás vette kezdetét. Sokan mondhatnák most rögtön, hát azért van. Ez tökéletesen igaz, csak az a nem mindegy, hogy hogyan. A természettel, a környezettel összhangban, vagy éppen ellene. A létfenntartáshoz nagyon sok mindenre szükség van az embernek. Nem szeretném felsorolni az egyes területeket, amit igénybe veszünk. Vajon kellőképpen átgondolva aknázzuk ki bolygónk adta lehetőségeket? Ez már fogós kérdés. Az idő előrehaladtával egyre több ember veszi igénybe Földünk természeti kincseit. Sajnos mondhatni, hogy sok esetben a mohóság, a gazdagodás vágya túlhalad sok korláton és határon. Meddig lehet ezt végezni? Mikor fog jelezni a Föld, hogy kezdek kimerülni, kezdek elhasználódni, frissítésre van szükségem. Szerintem már korábban is szükséges lett volna a „frissítés”, de most értünk el oda, hogy jelzések érkeznek felénk. Komoly intelmek. Tapasztalhatjuk most már szinte minden nap. Sok helyről, sokféleképpen érkeznek ezek a jelek. A tengerekből, az óceánokból, a szárazföldekről, a légkörből. Mindenhonnan kapjuk a figyelmeztetést. Az ember addig tartózkodik egy helyen, amíg az adott területet ki nem aknázza maximálisan. Amikor ez bekövetkezik, egyszerűen tovább áll, és elkezdi ugyanazt máshol. Így haladva egyre közelebb kerül ahhoz, hogy nem lesz mit kiaknázni. Őrült technikai, technológiai időskálán halad az ember. Egyre többet, egyre modernebbet alkot, illetve semmisít meg. Nagyon nagyok az igények. Az a képzeletbeli szál hamar elszakadhat. Vajon ez mikor válik teljesen világossá? Minek kell történnie, hogy belátással kezelje az ember a környezetét? Mert most belátás nélkül rabolja a természetet. Ez visszaüt egy idő után. A legutóbbi, mondhatni 30 év hihetetlen előrehaladást eredményezett. Az emberek egy része lehet azt mondani, kellemesen éldegél, míg nagyon sokan ezt nem mondhatják el magukról. A népvándorlás elindult. Olyan helyekről vándorolnak el emberek milliói, ahol már a Föld által küldött jelzések konkrétummá váltak. Lakhatatlan, az életfeltételek teljes hiánya alakult ki ezeken a területeken. Ezt visszaállítani roppant nehéz, sőt sok esetben  lehetetlen. A természet visszaveszi, ami az övé, viszont az állapota visszaállításához sok, nagyon sok idő kell, ha még képes rá. A vándorlás okozta népesség növekedés még inkább ráhatással van egy adott környezetre, amit nagyon rövid idő alatt az emberek felélnek. Vajon mi lehet ennek a vége? Ötletek vannak, de megjósolni nagyon nehéz. A megmaradáshoz erőszakra lesz szükség az egyre kevesebb létfenntartáshoz szükséges javakból. Őrült hiány lép fel minden területen. Józan ésszel ez már nem kezelhető. A tárgyalásos megoldásokat el lehet felejteni. Az ember alapból uralkodó jellemet képvisel. Ez még inkább előtérbe fog kerülni.

Vajon az ember ebben a szorult helyzetben felül tud kerekedni azon, hogy csak összefogva lehet megvédeni a közös érdekeket? Azokat az érdekeket, melyek a túlélést biztosítják. Igen, nem nagyzolok. A túlélés a tét. Az emberiség jövője a tét. Van rá esély, hogy megvalósuljon a tökéletes összefogás, mert erre van szükség. Hát ebben nem vagyok teljesen meggyőződve, annak ellenére, hogy a Föld jövője, és az emberek jövője forog kockán.