Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek, furcsaságok korábbi cikkei

2021.04.28.

A felhőzet formálódása

Nagyon is természetes, ha felnézünk az égre, és felhőket látunk. Az is egy természetes dolog, hogyha sokáig felhős az idő, már szinte reklamálunk, mikor lesz már napsütés. Ezt a kérdést a meteorológusoknak tesszük föl az időjárás jelentés kapcsán. Nagyon sokféle felhőtípus van. Itt most nem is ez lenne a fő mondanivaló, hanem inkább a felhőzet kialakulása, rendeződése, vonulása, viselkedése.

A felhők elnevezését és osztályozását elsőként Luke Howard angol kémikus alkotta meg az 1850-es években.

Forrás: Wikipédia

A felhőzetre vonatkozó állapotokat is külön jelölik.  

Cirus = hajtincs

Stratus = réteges

Cumulus = domb

Nimbus = eső

A „cirr” előtag mindig a magas, az „alto” mindig a közepes szintet jelenti. A felhőzet magasság szerint a teljes alsó légréteget felöleli. Minden magassági tartományban valahol a légkörben található valamilyen felhőfajta. Ezt a párát a szél hordozza, tereli a különböző területek fölé. Ezekből a felhőkből eső is, és jég is eshet. Az egyes fizikai változók határozzák meg a csapadék halmazállapotát.

Forrás: Wikipédia

Ez a kép nagyon jól szemlélteti a vihar kialakulását. A távolban lehet látni egy olyan jelenséget, melyet még korábban az idősektől hallottam, „lóg az eső lába”. Ez azt jelenti, hogy a viharfelhőből már esik az eső távolabb tőlünk, de a vízfüggönyt nagyon jól lehet látni, ami egészen a talajig ér. A felhők magasságát illetően a talajtól egészen több kilométer magasságig megtaláljuk a felhőtípusok valamelyikét.  

 

Viharok alkalmával kísérő jelenség is kialakul. Ez pedig a szél. Sok esetben komoly károkat is okoz a nagy erejű légmozgás. Sajnos hazánkban is egyre inkább lehet számolni azzal, hogy nagyobb intenzitású viharok, és az azzal járó szelek alakulnak ki. Ez a változás is a klímaváltozás számlájára írható. Szerencsére még olyan intenzív szelek, melyek tőlünk távolabb minden évben kialakulnak, még nem jelentkeznek. Ami érdekes, ahogy a diagramon látható, a hőmérséklet emelkedésével már hazánkban is számolni kell ezekkel a légköri képződményekkel, és egyre gyakoribb kialakulásukkal. Szerencsére még ezek a szelek és állapotok nem párosulnak olyan légmozgással, amely teljesen letarolja a vidéket. 

A tuba felhőtölcsér, légörvény, melyet földet érés esetén tornádónak hívunk. Az egyes széltípusok egy magasabb fokozata a ciklon. Vannak mérséklet övi ciklonok, trópusi ciklonok, mediterrán ciklonok. A trópusi viharokat hurrikánnak, tájfunnak, ciklonnak, orkánnak nevezik, attól függ, hogy a Föld melyik részén alakultak ki. A méretüket tekintve elérhetik a  2-2,5 ezer km átmérőt. Igen alacsony a légnyomás a középpontban, és a szélsebesség eléri, sőt meg is haladja a 100-250km/órát, sőt, sok esetben a 300-350km/órát is elérik. Sajnos elég sokat hallani a hurrikán vagy tájfun szezonról. A trópusi területeken hatalmas károkat okoznak minden évben ezek a viharok. Egy ciklonnak különleges a felépítése.

Forrás: Wikipédia, Tip tájfun

Ez a tájfun egy tipikus elrendezésű formát alkot. Középen ott van a „szemnek” nevezett képződmény. Ezen a területen, amely úgy 10-30 km átmérőjű, szinte szélcsend van, és gyönyörűen süt a nap. Ez viszont nem tart sokáig, mert, nagy sebességgel vonul. Bizonyára sokan hallottak a különböző neveket viselő trópusi viharokról. Ezek főleg a meleg vizek környékén alakulnak ki, és elérve a szárazföldet, hihetetlen mennyiségű esőt zúdítanak a tengerparti településekre nagy szél kíséretében. A védekezés ellene szinte lehetetlen. Ennek mintegy másolt példánya a szárazföldön kialakuló tornádó. Ez is egy szélfajta, amely szintén nagy sebességű forgószél, és akárcsak a ciklon belsejében, itt is alacsony a légnyomás. Ennek köszönheti pusztító erejét. Sajnos ez a légköri jelenség is évente visszatérő jellegű. Már vannak tornádó szezonnak nevezett időszakok. A szél, akárcsak a természet erői, hatalmas energiával rendelkeznek. Félelmetesek, de egyben egy csodálatos légköri képződmény képviselői. 

2021.04.21.

A természet tűrőképessége

Sokféle adat, információ került már napvilágra, és valószínűsíthetem, hogy még nagyon sok meg fog jelenni az elkövetkezendő időkben. Biztos, hogy fontos olyan dolgokat leírni és közzé tenni, amelyek immár milliárdokat érintenek. A Föld lakossága lassan eléri a 8 milliárd főt. Ez nagyon sok. Az ezzel járó terhek most csapódnak le igazán. Most már mérhetően nagy változások zajlanak a szárazföldeken, a vizekben és a légkörben. Rengeteg adat került a kutatók, szakértők, tudósok birtokába. Nagyon sok elmélet, kimutatás, várható változások láttak már írott formában napvilágot. Megvannak az egyes értékek, azokon történő változások leírása. Magyarul, szinte minden információ megvan ahhoz, hogy a további időkben még több káros anyag kerüljön bármelyik közegbe. Látjuk, érezzük, tapasztaljuk a változásokat. Jó lenne már igazából tenni is valamit. Amikor arról van szó, hogy az emberiség fennmaradása a tét, akkor nem hinném, hogy túlságosan sokat kellene gondolkodni. Vagy mégsem? Az érdek lendület tovább rontja a helyzetet? Az egyes szennyeződéseket, melyet az ember okozott és okoz, a természet próbálja kijavítani. Erre is van példa. Egyet viszont nem szabad elfelejteni. Mindennek megvan a tűrőképessége. Nem volna szabad addig várni, míg ez a tűrőképesség már nem működik, és a Föld természetes öntisztulása megáll. A túlzott szennyezés miatt nem képes megújulni. Fogynak a mezőgazdaságilag megművelhető területek, fogy az iható ivóvíz mennyisége, erőteljesen változik az éghajlat, a légkörbe kerülő káros anyagok rontják a levegő tisztaságát, egyre több hulladék kerül a természetbe, egyre nehezebb az emberek élelmezése, nőnek a konfliktust okozó problémák, egyre nagyobb a természet okozta veszélyeztetés miatti elvándorlás. Ez csak néhány a sok közül, amit rövid időn belül meg kellene oldani. Vajon számíthatunk erre? A legfontosabb, hogy a biológiai sokféleség megmaradjon, az éghajlatváltozás miatti elvándorlás okozta konfliktus megoldódjon, megmaradjon az élelmiszer biztonság, megmaradjon a fenntartható fejlődés, megmaradjon az emberek egészsége, megmaradjanak a vizek, a szárazföldek és a légkör kedvező állapota, megmaradjon környezetünk tisztasága.

A Föld lakossága

7,8 milliárd fő

A Föld légkörének emelkedése 1880-tól

1,18 Celsius fok

A szálló por mennyisége

felbecsülhetetlen

A klímaváltozás okozta katasztrófák száma 2009-2019

1690

A természeti katasztrófák miatt elvándoroltak száma 2000-től

450 millió

Az üvegházhatású gázok mennyisége, csak szén-dioxid

375 gigatonna

Látható, hogy a legfontosabb adatok növekednek. Vajon meddig képes a Föld az egyensúlyt fenntartani? Nagy kérdés. Még ma is igen sokan akadnak, akik azt vallják, hogy a nincs semmi baj, minden rendben van. A szomorú az, hogy ezt tudósok állítják. Valamit nem értek, lehet, hogy csak én. Ha egyszer olyan adatok látnak napvilágot, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy jelentős változások vannak folyamatban, és ezek az idő előrehaladtával növekedni fognak, akkor miért állítják az ellenkezőjét. Nem kell kutatónak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy 60 év alatt jelentős változás állt be. Most vagy nem akarják bevallani, vagy túl sok pénz forog kockán. Azt kell mondani, hogy ezt a gyönyörű bolygót csak egyszer lehet tönkretenni. Nincs több esély. 

2021.04.14 

                                                         A tengerek és óceánok viselkedése 
      A Föld nagy részét víz borítja. Pontosan 70,8 százalékát, ami 361 126 400 km2 nagyságú területnek felel meg. Az óceánok elnyelik a légkörből származó hőt. A hő elnyelése mellett megkötik a szén-dioxidot is. A légkörbe juttatott szén-dioxid az egyik olyan anyag, ami miatt elindult a globális felmelegedés. A felmelegedés pedig melegíti a világtengereket is.  A jelenlegi mérések szerint az elmúlt évtizedekben az óceánok mélyebb rétegei is melegednek. Ez kihat a tengerek élővilágára. Az egyes fajok északabbra vándorolnak, mert ott találják meg az ideális vízhőmérsékletet. Ez legfőképpen a halállományra veszélyes, mert még ma is nagyon sokan élnek meg a halászatból. A lényeg, hogy jelentősen megváltozik, megváltozott a tengerek és óceánok hőmérséklete. Egy kicsit lépjünk vissza. Az 1750-es évek ipari forradalmától számítva, megközelítőleg 375 milliárd tonna szén került a légkörbe szén-dioxid formájában, ez 375 gigatonna. 1750 óta egynegyed részét az óceánok elnyelték. Ez azt jelenti, hogy 281,25 gigatonna itt van a légkörben. Ehhez a mennyiséghez még hozzájön az egyéb gázok mennyisége. A lényeg az, hogy melegednek a világóceánok, nem is keveset. Dél-Amerika partjainál már közel 4000 méteren is ki lehet mutatni a víz melegedését.   


        A Laptyev-tenger északi szélesség 76 fokánál, valamint a keleti hosszúság 125 fokánál 5 Celsius fokkal melegebb a víz. Ez nagyon nagy melegedés. Van még valami. A szén-dioxid elnyelése jó dolog a légkörnek, de rossz a víznek, ugyanis savasodás indul meg, ezáltal megváltozik a tengervíz kémiai összetétele, amely kihatással van minden élőlényre, amelyek a tengerekben élnek. A melegedés felgyorsítja az életfunkciókat, melynek következtében több oxigént fogyasztanak el, ezáltal csökken a víz oxigén szintje, ami pedig azt eredményezi, hogy arról a területről elvándorolnak az ott honos élőlények, terhelve ezzel más területeket. Van egy ennél károsabb tényező is. Ez nem más, mint a víz savasodása. Ahogy említettem a nagy mennyiségű szén-dioxidnak jó részét, ami a légkörben van, az óceánok elnyelik. A szén-dioxid vízzel találkozva szénsavat alkot, magyarul szódavizet. Lehetne azt mondani, hogy ugyan már, hiszen szénsavas vizeket iszunk. Ez valóban így van, de a vizekben kialakuló szénsav a természetben teljesen másképpen viselkedik. Bizonyára mindenki hallott már a savas esőkről. Ennek káros hatása itt látható. 

      A savas esők jellemző területe az ipari vidékek környezete. A három fő savas eső összetevő a kénessav, a salétromossav, és a szénsav. A vizes élőhelyeken a savasodás hatására a planktonok mennyisége a legjelentősebb, hiszen a felette levő tápláléklánc egyik fontos eleme. Ma már megfigyelhető egyes tavakban a savas közeg jelenléte. Gyönyörű tiszta a vize, de semmilyen élőlény nem található meg benne. A savas esők kimossák a talajból az alumíniumot és a nehézfémeket, úgymint az ólom, vagy a higany. Ezek mérgező vegyületei bejutnak a talajvízbe, tavakba, patakokba, folyókba, majd a tengerekbe. Itt kifejtik mérgező hatásukat, azaz, elpusztítják a már említett plankton állomány nagy részét, és ezen keresztül az egész élővilágot. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Ez így van ezen a területen is. Nem lehet büntetlenül olyat tenni, ami árt valamilyen formában a természetnek. Ez messzemenően igaz a világtengerekre is. A változások, amiket az ember okoz felelőtlen magatartásával, itt is jelentkezik. Ma már nincs olyan terület, amely ne lenne veszélyben az ember által. A kevesebb plankton kevesebb halat jelent, a kevesebb hal kisebb mennyiségű lehalászott halmennyiséget, ezáltal megszűnő munkalehetőségeket is. A tengerparti népek még ma is nagymértékben függnek a tengertől. A halászat a megélhetési forrásuk. Ennek csökkenése, vagy egy idő után tényleges megszűnése hatalmas elvándorlásokat is okozhat. Milyen érdekes. A nagy vizek savasodásától indultunk, és elérkeztünk egy társadalmi problémához. Itt is látszanak a szoros összefüggések. Globális szemmel nézve a világóceánokat, beláthatjuk, hogy a melegedés okozza a változásokat. A változást pedig az emberek felelőtlen viselkedése okozza. Ahhoz, hogy ezen a területen is pozitív változás álljon be, magának az embernek kell tenni valamit, mégpedig hamarosan, ha még lehet. A nagy vizek ugyanúgy működnek, mint a kis házi kerti tavak. Ha gondozva van, törődve van vele, odafigyelnek a benne lévő élővilágra, akkor gyönyörködni lehet benne, és a benne levő élőlények is jól érzik magukat. E téren semmi különbség nincs. Ugyanúgy kell gondozni, ápolni a világóceánokat, hogy sok ideig lehessen benne gyönyörködni, és igen sok embernek biztosítson megélhetést. Minden, ami a Földön megtalálható, az ember irányítja. Ha rosszul van valami vezetve, kezelve, akkor tönkremegy. Sajnos beleléptünk ebbe a fázisba. A víz fontos eleme az emberiségnek. Akár iható vízről van szó, akár más minőségű vízről. Mindkettőnek megvan a sajátos szerepe az életben. Erre is nagyon kell vigyázni. A természet úgy viselkedik, úgy reagál, ami éri. Próbál korrigálni, ami darabig megy is, de egy idő után ez megszűnik. Az óceánok, tengerek, tavak, folyamok, folyók, tavak, patakok mind egy láncolat részei. Talán furcsának tűnik, de egy patak is képes szennyezni egy tengert, hiszen annak vize egy idő után ott köt ki. Lehetne azt mondani, hogy ó, az mennyire felhígult állapotban ér oda. De mennyi kis patak van, és mennyi szennyezés? Na, ez a nem mindegy. Ha megváltozik a tengerek és óceánok viselkedése, nagyon kellemetlen helyzetek, sőt, katasztrofális helyzetek állhatnak elő.   

2021.04.07.

Természeti katasztrófák okozta vándorlás

Talán furcsa a cím, de sajnos azt kell mondani, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valamilyen oknál fogva akárcsak a népvándorlás idején, elindulnak az emberek egy más világ felé. Akkor az élelem, a területszerzés, más népek hódítása elől, belső viszályok, más népekkel való konfliktusok, háborúk, stb. Ma ezt úgy szélesíthetjük ki, hogy természeti katasztrófák, politikai és más üldözések által elmenekülni kényszerült tömegek. Sajnos ez a jelenség erősen jelen van a mindennapjainkban. Amíg korábban a Föld lakossága jóval kevesebb volt, a vándorolni kényszerült emberek helyzete is könnyebb volt, hiszen több, nagyobb terület állt rendelkezésükre. Időszámításunk idején kb. 100-300 millió ember élt a Földön. Ma 7,7 milliárd. Látható, hogy ma sokkal nagyobb probléma, és jóval nagyobb létszámról beszélünk. Mondhatjuk, hogy a legveszélyeztetettebb földrész Afrika a maga 1,3 milliárdos létszámával. A népek vándorlásához újabb tényezők kapcsolódtak. Vízhiány, aszály, munkanélküliség, gazdasági lehetőségek hiánya. A helyváltoztatásra kényszerült emberek száma több tízmillióra tehető. Egy részük visszamegy eredeti lakóhelyére. Itt kell megemlíteni a nagyhatású eseményeket, úgymint földrengés, szökőár, tornádó. Ezek sok esetben okoznak komoly anyagi veszteségeket, nem beszélve az emberi veszteségekről. Azt kell mondani, hogy a népesség növekedésével, az egyre jobban terjeszkedő világvárosokkal, ahol rengeteg ember él, tartózkodik, meg fog nőni a katasztrófák által bekövetkezendő emberi és anyagi veszteség. Az árvizek, erdőtüzek, természeti csapások, éghajlati változások azt eredményezik, hogy emberek milliói kényszerülnek elhagyni azt a területet, ahol eddig megpróbáltak élni.

Forrás: IDMC

        Látható, hogy vannak kimagasló értékek. Ha a legutóbbi nagy „vándorlási”időpontot vesszük a 2012-es évet, és egy eseményt ragadunk ki, a földrengést, akkor is olyan helyeket, ahonnan vélhetően el is vándoroltak az emberek, akkor a következő adatokat kapjuk.

      Ezek már komoly rengések. Ilyenkor már a lakóépületek, ezen belül kórházak, szociális ellátó egységek, orvosi rendelők, gyárak, üzemek, gázcsövek, villanyvezetékek, vízvezetékek, stb. károsodnak olyan erősen, hogy hosszú idő alatt lehet helyrehozni. Ezeken a helyeken az élet nagyon nehéz, és lassan tér vissza, ha egyáltalán visszatér. De, ha a közelmúltat nézzük, a 2019-es évet, akkor is láthatjuk, hogy komoly események voltak.

A 2019-es év katasztrófái, és fajtái

1.

Áradások

Görögország

2.

Áradások

Olaszország

3.

Áradások

Franciaország

4.

Áradások

Irán

5.

Áradások, földcsuszamlás

Indonézia

6.

Áradások, földcsuszamlás

Dél-Afrikai Köztársaság

7.

Áradások, földcsuszamlás

Dél-Ázsia

8.

Áradások, földcsuszamlás

Japán

9.

Áradások, földcsuszamlás

India, Pakisztán

10.

Ciklon

Mozambik, Zimbabwe, Malawi

11.

Erdőtűz

Brazília

12.

Erdőtűz

Ausztrália

13.

Erdőtűz

Afrika

14.

Erdőtűz

Oroszország

15.

Extrém hideg

Egyesült Államok

16.

Extrém meleg

India +50 Celsius fok

17.

Extrém meleg

Japán +40 Celsius fok

18.

Extrém meleg

Franciaország +45,9 Celsius fok

19.

Földrengés

Peru 7,1 magnitúdó

20.

Földrengés

Ecuador 7,5 magnitúdó

21.

Földrengés

Új-Guinea 7,5 magnitúdó

22.

Földrengés

Kína 6 magnitúdó

23.

Földrengés

Kalifornia 6,4 manitúdó

24.

Földrengés

Kalifornia 7,1 magnitúdó

25.

Földrengés

Indonézia 7,3 magnitúdó

26.

Hőhullám

Ausztrália

27.

Hőhullám

Tasmánia

28.

Hurrikán

Bahamák

29.

Hurrikán

Egyesült Államok

30.

Melegrekord

Kanada sarkörön túl +21 Celsius fok

31.

Monszum

Nepál

32.

Szélvihar

Görögország

33.

Szélviharok, erdőtüzek,extrém havazás

Kína

34.

Tájfun

Japán

35.

Vihar, jégeső

Mexikó

36.

Vízhiány

India

37.

Vízhiány

Zambia, Zimbabwe

38.

Vulkánkitörés

Olaszország /Etna/

39.

Vulkánkitörés

Olaszország /Stromboli/

40.

Vulkánkitörés

Indonézia /Sanaburg/

Feltűnő lehet, hogy az itt felsorolt 40 esetből 9 esetben árvizek és földcsuszamlások okoztak komoly problémákat. A hőség is jelen van 7 alkalommal, akárcsak a földrengés. A szélsőséges időjárási tényezők valószínűsíthető, hogy jelen lesznek az elkövetkezendő időszakokban is. A kérdés csak az, hogy milyen, és mekkora mértékben. 

 

2021.03.31.

Fagyott talaj

Egyre inkább, és egyre többet lehet hallani arról, hogy a permafroszt, azaz, a fagyott talaj milyen mértékben, és mennyi idő alatt olvad fel. Nézzük meg, mi a fagyott talaj definíciója. A permafroszt olyan fagyott talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van. A Föld szárazföldjeinek kb. 20%-a, kisebb, nagyobb mértékben, és változó mélységben, fagyott állapotban van. A legnagyobb ilyen területek Szibériában 1,3 milliárd hektár, valamint Kanadában 60 millió hektár. Ez azért lényeges, mert ezek a területek válhatnak az elkövetkezendő időszakban a melegedés miatt termőterületté. Jelenleg a Földön megközelítőleg valamivel kevesebb, mint 6 milliárd hektár áll rendelkezésre valamilyen élelmiszernövény termelésére. Ebből könnyen ki lehet számolni, hogy jelenleg 0,75 hektár földterület áll rendelkezésre minden ember számára ahhoz, hogy megtermeljen minden élelmiszernövényt magának. Ez 7 500 négyzetméteres területet jelent. Ez akkora terület, mint egy futballstadion futópályával együtt. A fagyott talaj problémája nem mai keletű. Már az 1990-es években a tudósok jelezték, hogy Alaszkában és Szibériában felgyorsult a talaj olvadása. A nagymértékű olvadás Szibériát, Alaszkát, Kanada északi részét, és a Himalája területeit érintik leginkább. Ami egyik oldalon kedvező, mármint, hogy növekedhet a mezőgazdasági termőterület nagysága, a másik oldalon komoly veszélyeket tartogat. Vajon melyek ezek? A légkör üvegházhatású gázainak növekedése, az épületek állagának romlása, az erdőségek fennmaradása. Milyen földrajzi területeken találhatóak ezek a viszonyok? Látható, hogy főleg az északi részek jöhetnek számításba.

Forrás: NASA

Ázsia középső részén, a Himalája, és annak környékén főleg az ivóvíz egyre nagyobb csökkenése jelzi, hogy a melegedés milyen veszéllyel jár. Ugyanis a gleccserek nagyfokú olvadása következtében hatalmas vízmennyiségek futnak le az alacsonyabb területek felé, hatalmas áradásokat okozva, mely még inkább károkat okoz. Még valami. Látható, hogy mekkora területek alkalmasak jelenleg mezőgazdasági művelésre.

                                 Mezőgazdasági művelésre alkalmas területek a Földön

Forrás: Wikipédia

De térjünk vissza a komoly veszélyekre. A talaj olvadása következtében hatalmas mennyiségű metán kerül a légkörbe. Ez azért is aggályos, mert sokkal jobban szennyez, mint a sokat emlegetett szén-dioxid.

A metán, melynek üvegházhatása a szén-dioxidnál 23-szor erősebb, az ún. permafroszt olvadása miatt egyre nagyobb mennyiségben van jelen a légkörben. A metán a fagyott talajban kötött állapotban van, hermetikusan elzárva a külvilágtól. Az olvadás miatt egyre több üvegházhatású metán kerül a légkörbe, következésképpen egyre nagyobb mértékben növekszik a hőmérséklet is. Ennek hatására pedig még több metán szabadul fel. Mi is a metángáz? Szintelen, szagtalan szénvegyület, a levegőnél kisebb sűrűségű, a levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Figyelembe kell venni, hogy nem csak a szárazföldek olvadása révén kerül több metán a légkörbe, hanem tengerek, tavak olvadása miatt is. Ezeken a helyeken a jég alatt nagy mennyiségű gáz halmozódott fel. Vannak becslések, bár ezek nagyon tág határok között mozognak, de úgy több száz milliárd tonnányi metán és szén-dioxid kerülhet a légkörbe a talaj olvadása után. Ki lehet jelenteni, hogy a folyamat gyorsulóban van, mivel egyre több metán kerül a légkörbe, azaz, egyre gyorsabban emelkedik a hőmérséklet is ezáltal. Sajnos több olyan esemény is köthető ehhez a jelenséghez, amely az ott élő emberek mindennapjaiban is már jelentkezik. Nevezetesen, az örök fagyott talajra épített házak, utak, vasutak állagának nagyfokú romlása. Az olvadás során a talaj laza szerkezetűvé válik, és az építmények instabillá válnak. Ez is nagy probléma a következő időszakban. Sok település, sok ezer kilométer úthálózat, sok száz kilométer vasúthálózat kerülhet veszélybe. Nemcsak az építményeket, hanem az erdőségeket is veszély fenyegeti. Ugyanis a talaj olvadása meggyengíti az erdőségek fáinak stabilitását, és megdőlnek, elhajlanak, sok esetben egyszerűen kifordulnak a talajból.   

Több esetben keletkeznek nagy kráterek. Az olvadás során a talaj alatt lévő hatalmas metán buborékok feltépik a talajt, és hatalmas üregek keletkeznek. Ezek olyan veszélyeket is hordoznak, hogy nem lehet tudni a keletkezésük helyét. Ez pedig veszélyes lehet az ott élő emberekre is. Az erdőségek, és a növényzet is megváltozhat, melynek folyamata már elindult. Az ott élő állatvilágra is hatással van a melegedés. Van még egy igen lényeges dolog. Ez nem más, mint a fertőzésveszély. Mitől lehetséges ez? A baktériumok és vírusok mindig is jelen voltak a Földön. Az is tudható, hogy jó néhányuk arra vár, hogy megfelelő közegbe kerüljön, és elindul a szaporodásuk. Az a terület, ahol eddig fagyott állapotok uralkodtak, az ott elpusztult állatok is fagyott állapotban voltak. A melegedés hatására felolvadnak, és nem lehet tudni, hogy milyen fertőző organizmusok találhatóak ezekben az elhullott tetemekben. Sajnos sok veszély fenyegeti az embert. Ennek egyik modern változata a permafroszt, a fagyott talaj felolvadása.  

2021.03.24.

Néhány érdekesség

Vannak olyan jelenségek, adatok, információk, amik kissé elrugaszkodnak a valóságtól, és az a legnagyobb baj, hogy olyan helyről hallani, amiről azt képzeli az ember, hogy ott aztán igazán tudják ezt. Rossz hírt kell mondanom. Sajnos egyre több olyan információ, legyen ez írott, vagy képi anyag, jelentősen eltér a valóságtól. Olyan képeket tesznek közzé, amik már jó néhány évvel korábban, /van úgy, hogy több mint tíz év eltelte után kerül elő/, készültek, de úgy van beállítva, hogy a minap fotózták le. Ilyen sok van. Előfordul, hogy fizikai lehetetlenség, amit közölnek, ugyanis olyan távolságot adnak meg, ami miatt azt a jelenséget nem lehet arról a helyről lefényképezni, mert a Föld görbülete nem engedi. Lehetne még sorolni, de ez egy másik írás lenne. Most inkább a hőmérsékletbeli változásokról szeretnék megemlíteni néhány dolgot. Volt egy kutatási folyamat, ami „Nemzetközi Geofizikai Év” néven vált ismertté. 67 ország tudósai 1957. július 01-től, 1959. december 31-ig vizsgálták a Földet. Tanulmányozták a szárazföldeket, a tengereket és óceánokat, a víz alatti világot, a sivatagokat, gleccsereket, a légkör fizikáját, az egyes vízi-, és légi áramlatokat, meteorológiai állapotokat, szeizmikus mozgásokat, stb. Hatalmas adatmennyiség gyűlt össze. Ennek egy ilyen része az említett atlasz, és annak tartalma. Tudom, nem egyszerű a téma, de talán elég sok mindent sikerül immáron 60 év távlatából, 60 év tapasztalataiból, és 60 év változásaiból leszűrni. Nagyon érdekli az embereket, hogy milyen lesz az időjárás. Sok múlik azon, hogy milyen változások történnek a hőmérséklet és a csapadék terén. Sok esetben igen éles eltérések mutatkoznak ezen a területen az egyes földrajzi helyek között. Egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni az ember okozta tényezőket sem. Nagyon bonyolult és összetett kérdés csoporttal állunk szembe. Ennek az írásnak nem szigorúan vett tudományos sugallata van. Egyszerűen arról van szó, hogy mindenki számára valamiféle érthető változata legyen. Ez persze nem zárja ki, hogy kellő tudományos vizsgálatok eredményei ne kerüljenek ide. Hát nézzük.

Talán a legelterjedtebb téma manapság az időjárás. Mindenki erről beszél. Mikor lesz már jó idő, mikor fog már esni, őrült meleg van, stb. Ez a téma kimeríthetetlen. Sajnos azt kell mondani, hogy az előrejelzések egyre pontatlanabbak. Hogy miért? Mert a légkör egyre instabilabbá válik. Mit jelent ez? Olyan váratlan légköri események következnek be, melyek sok esetben ellent mondanak a korábbi megfigyeléseknek, és ebből az következik, hogy pontatlan az előre jelzés. Vajon mi ennek az oka? Na, most értünk el oda, hogy igen nehéz erre válaszolni. Valamit azért el kell fogadni. Ezek pedig a korábbi megfigyelések és mérések. Ugye a mérés egy ellenőrzés. Egy ismeretlen értéket hasonlítok össze egy ismerttel. Ez mindennek az alapja. Erre még rárakódik a személyes megfigyelés, a személyes tapasztalás. A mai világ technikája lehetőséget nyújt arra, hogy rengeteg információt, adatot összegyűjtsön az ember egy adott témában. Akkor mi a baj? A baj az, hogy ezek az adatok, információk nem mindig fedik a valóságot. Vajon miért, és hogy lehet ez? Sajnos itt is, mint sok más egyéb helyen, az érdekek mentén kell haladni. Ki mit szeretne hallani, és az mennyibe kerül valakinek, vagy valakiknek. Lehetne azt mondani, ugyan már, mi köze az időjárásnak, és a vele kapcsolatos dolgoknak a pénzhez. Nagyon is sok, de azt hiszem a mostani témának nem ez az alapja. Egy biztos, addig, amíg a klímaváltozást üzleti alapokon képviselik és tárgyalják, addig nem lehet szó környezetvédelemről, ami a változásokat okozza a Földön. Említettem a személyes tapasztalatokat. Sajnálatos, de sok esetben ennek semmiféle jelentőséget nem tulajdonítanak. Pedig kellene. Az úgynevezett népi megfigyelést, vagy tapasztalást sok esetben figyelembe kellene venni. Ez nincs így. Ma már a nyers információkra, adatokra korlátozódnak az egyes jelentések. Biztos mindenki találkozott már teljesen téves előrejelzéssel. A változások közlése nem erőssége a kommunikációnak, ebben az esetben. Nem viccelődni szeretnék, csak régen volt egy nagyon egyszerű kis megállapítás. Ha kiteszünk az ablakba egy pálcikán egy rongydarabot, és az leng, akkor fúj a szél, ha nedves, akkor esik az eső, ha árnyéka van, akkor süt a nap, ha nincs, akkor be van borulva. Sok esetben ez is célravezetőbb lenne, mint olyan előrejelzést beolvasni, ami már aktualitását vesztette. Ilyen egyszerű. Vagy mégse? Igen, mégse. Akkor lenne ez hatékonyabb, ha komolyabban kezelnék azt a kérdést. Magyarul, a beérkezett adatokat azonnal aktualizálni kellene, és azt közzétenni. Tudom, éppen én írtam az előrejelzések pontatlanságának okát. Ezt most is fenntartom, de azt is, hogy pontosabbá lehetne tenni, főleg a mezőgazdaság, valamint az emberek biztonsága miatt. A Föld éghajlata folyamatosan változik. Tudjuk, hogy az egyes időszakokhoz időjárási adatok is párosulnak. Ha csak néhány ezer évet visszamegyünk az időben, akkor is találunk érdekességeket, változásokat. Most csak 60 évre menjünk vissza, és nézzük meg, hogy ennyi idő alatt változott-e az időjárás, és ha változott vajon mennyire, merthogy változott, az biztos. Ehhez mérés sem szükséges, csak tapasztalat. A mérések viszont alá tudják támasztani ennek mértékét, ugyanis az kevés, ha azt mondom, hogy ilyen meleg nyarak régen nem voltak, bár akkor is volt hőmérséklet mérés. Ezt csak az a korosztály tudja, és érzékelte, aki akkor élt. Persze haladunk a korral, de vajon a mostani generáció odafigyel erre a változásra, vagy elfogadja úgy, ahogy van? Nem érdeklik őket a korábbi dolgok? Biztos vagyok benne, hogy néhányuktól eltekintve, egyáltalán nem érdeklik őket a korábbi időjárási események. Pedig nem ártana. Ezekből lehetne levonni a megfelelő tapasztalatokat, hiszen rajtuk múlik, hogy milyen éghajlattal, milyen élhető világgal tudnak szembenézni. Mielőtt belevágnánk, még valami: a jelenlegi helyzetet tekintve, aki tehetne azért, hogy a negatív változás ne folytatódjon, az nem tesz érte semmit. Az egyes konferenciák, gyűlések, összejövetelek, szakmai rendezvények semmitmondóan fejeződnek be. Nincs előre lépés. Évek, évtizedek telnek el eredménytelenül. Az üvegházhatású gázok okozta változásokat 1992-ben véglegesítették, majd csak 2005. február 16-án lépett hatályba. Mennyi ez? 13 év. Nem semmi. Ilyen lassan történnek dolgok, amiknek hónapok alatt meg kellene történnie. Akkor még lenne hatása, de így semmi, ugyanis ennek semmiféle hatását nem lehet érezni. Megint csak azt mondom, hogy akinek hatalma és pénze van, éppen azt érdekli legkevésbé az egész. Sokan mondanák, hogy idő kell hozzá, ez nem történik egyik napról a másikra. Ez igaz. Csak azt is figyelembe kell venni, hogy ez nem kis idő. Hány év telt el az elfogadás óta? 14 év. Nem kevés. Felvetődik egy sokkal lényegesebb kérdés. Vajon ér valamit ez az egész? Úgy néz ki, hogy semmit, ugyanis a változás jobban felgyorsult, mégpedig negatív irányba. Ha hatása lenne, nem ez lenne az irány, hanem a javulás. A változásnak nagyon sok hatása van, és nagyon sokfelé hat. Ha azt vesszük, hogy a korábbi korosztály azért kente magát nyáron a strandon, hogy barnább legyen, most meg azért, hogy ne. Persze lehet játszani a különböző UV, UV-A, UV-B, UV-C sugarak tulajdonságaival. Egy biztos: a Nap éltető sugara most is ugyan olyan, mint régen. Iparág települt erre a területre is, úgy, mint más területen, itt is különböző képpen magyarázzák a dolgokat. Mindenhol van pro-, és kontra. A középút a megfelelő. Mindent lehet, csak mértékkel. Ez a mondás ma is érvényes, és egyre inkább. A változásokat tapasztaljuk. Ennek néhány információját szeretném megosztani. Sokfelé kellett keresgélni, hogy aránylag elég széles körű adatállománnyal álljak elő, mert egy helyen ezeket nem lehet megtalálni. Sőt! Vannak adatok, melyek szinte elrejtett formában vannak valahol jelen. Olyan portálokon, amelyeket talán senki nem néz, mert minek. Az embereket ez ma már nem érdekli. Érdekes módon természetesen különböző megvilágításban lehet megközelíteni ezt a témát, hiszen egy mezőgazdászt a jó napsütés, a kellő időben leeső csapadék, a hétköznapi embert a jó idő, azaz, a napsütés, a kiránduló idő érdekli. Most ezt általánosságban próbálom érzékeltetni, azaz globálisan, ami persze kihat az egyes országok időjárására is. Az időjárás alakulásának nagyon sok összetevője van. Előre látható, és előre nem látható folyamatok összessége. Az egyes hőmérsékleti értékekre nem szeretnék kitérni, hiszen szélsőségek mindig is voltak. Itt a változások az érdekesek. Több alkalommal lehet találkozni azzal, hogy a megadott számok viszonyítási időszakról szólnak, azaz, egy bizonyos időszakot vesznek alapul, és ehhez viszonyítják a többit, azaz, pontatlan, nem a valós értékeket mutatja. Most jelzem a pontos értéket. Az adat a „Vital Signs 2006-2007-es kiadványából származik. A Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950-ben 13,87 Celsius fok volt. A következő adat az EU Copernicus szolgálat kiadása, mely szerint a Föld átlaghőmérséklete a 2017-ben 14,7 Celsius fok. A növekedés közel 70 év alatt 0,83 Celsius fok. A híradások egyáltalán nem erről szólnak. Teljesen más megközelítésből merítenek adatokat. Vajon honnan? Hiszen a hangzatos információk arról szólnak, hogy ennyire, meg ennyire emelkedik a hőmérséklet. Mihez képest? Mi a viszonyítási, mérési adat? Honnan származik? Csak ijesztgetik az embereket? Jól hangzik? Valamitől félni kell? Valamivel meg akarják félemlíteni az embereket, hogy tartsanak valamitől? Divatos erről beszélni? Vajon milyen érdekek húzódnak e mögött? Számtalan kérdés, amire nem tudom a választ. Feltételezésem van. Ez is valami. De erről később. Most nézzünk meg egy érdekes ábrát. Az üvegház-hatás, a klímaváltozás, a globális felmelegedés, mind arról szól, hogy milyen rossz lesz néhány évtized múlva. Találtam egy érdekes dolgot. Már a Nemzetközi Geofizikai Év keretében, illetve a könyv kiadásában szerepel egy érdekes mondat, idézem: „A gleccserek és a jéggel borított területek tanulmányozása lehetővé tette, hogy meghatározzák Földünkön a jég teljes térfogatát, és kiderült, hogy ez sokkal több, mint ahogyan korábban feltételezték. Ám azt is megállapították, hogy a jég mennyisége jelenleg fogy”. Forrásmegjelölés: Kossuth Könyvkiadó 1965. „Ismeretlen Bolygónk”, A Nemzetközi Geofizikai Év Eredményei alcímű kiadvány, Univerzum Könyvtár. Nem érdekes. Már akkor jelezték a jégmennyiség fogyását. Lehet, hogy alaposabb méréseket végeztek, mind most? Jelenleg nagyon sok mérést már a műholdakra bíznak. Pontosak ezek ebben az esetben? Pontosabbak annál, mint amikor odamegyek, és a helyszínen végzem el a mérést, minden külső tényezőt és hibahatárt kizárva?  Ha kell, több alkalommal is el lehet végezni a mérést különböző időpontokban. Sok esetben már bebizonyosodott, hogy vannak mérési pontatlanságok, amelyeket egy automata, vagy valamilyen más eszköz hajt végre, ugyanis ezeket nem ellenőrzik vissza egyszer sem. Pedig a pontosság és hitelesség miatt nem ártana, illetve nagyon is kellene. Van egy érdekes ábra, ami azt mutatja, milyen változások várhatóak 2050-től. Itt kell megjegyeznem, hogy ennek értéke is kérdőjeles. Ugyanis már az 1970-es években említést tettek sajtóorgánumok arról, hogy milyen változások fognak bekövetkezni 2010-ben. Valami hasonló volt a prognózis. Majd csönd lett ezen a téren, és amikor újra felvetődött ez a téma, akkor már 2010-et írtunk. Addig is volt róla szó, csak nem ennyire felnagyítva és kihangsúlyozva. És lám miről szól a híradás, szinte ugyanaz, hogy majd 2050-től várhatóak ezek az események. Felvetődik a kérdés. Vajon amit ebben az ábrában látunk, nincs már jelen valahol a világon? Hát persze, hogy jelen van. Megéljük szinte minden nap. Nézzük csak sorra.

 

Minden tétel, ami az ábrán fel van sorolva, fel van tüntetve a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden. Van egy sokadik érdekes tényező, ez pedig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindet másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másba is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Az ábra megmutatja, hogy eddig hány ember élt a Földön, és jelenleg hányan vagyunk. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energia igény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik.

Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Nézzük meg ezt az ábrát, és érdekes dolgok derülnek ki.  Többek között az, hogy bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most ennél az adatnál. Látjuk, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet a két adott évben, durván 60 év elteltével.

Ez a jelenség változik földrészenként, és országonként is. A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905 és 1990 között 0,74 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990 és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 77-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek. Többféleképpen lehet magyarázni, és ez ebben az esetben nem éppen szerencsés, hiszen több millió ember félretájékoztatásáról van szó., valamint ez így nem hiteles. Rengeteg adat és információ kerül napvilágra ellenőrizhetetlen helyekről, ugyanis a közzétett cikkek nem valós adatokat tartalmaznak. Sajnos sok esetben még tudományosnak mondott híradás is tartalmaz hatalmas eltéréseket. A legutóbb éppen a repülő- gépek repülési magasságáról volt szó, amiben kétszer is mondták a 16 000 kilométeres magasságot. Ez már nagyon kirívó. A tudományos világban a pontosság és hitelesség a legfontosabb. Ez innentől kezdve hiteltelen.

Összességében el kell mondani, hogy nem éppen hitelesen tájékoztatják az embereket a világban történő ilyen eseményekről, pedig jó lenne. Igaz, az nem hír. A hír a mostani hozzá nem értő emberektől származik, akik ezt a nagyközönség elé tárják. Lehetne azt is kérdezni, hogy milyen érdekek fűződnek ezekhez a cikkekhez? Szomorúan mondom, hogy nagyon sok.  De ez a téma megérdemelne egy újabb cikket. 

2021.03.14.

Élelmiszereink

A 60-70-es években az élelmiszerek, bár nem volt ennyi fajta, de sokkal ízletesebbek voltak. Csapvíz, szódavíz és szörpökről beszéltünk, illetve vettünk. Közel sem volt ennyiféle élelmiszer, üdítő, ásványvíz és más egyéb termék. Dédszüleink, nagyszüleink sokkal egészségesebbek voltak annak ellenére, hogy szegényebb volt a táplálkozásuk. Vajon miért? Ismét egy miért. Elérkeztünk talán a legfontosabb fejezethez. Az étkezési és ivási szokásaink döntő mértékben megváltoztak. Ez nagyban köszönhető a túlzott élelmiszer-, illetve italválasztéknak. Egyre több ember szenved magas vérnyomásban, ízületi betegségekben, cukorbetegségben, és hihetetlenül megnőtt az elhízott emberek száma. Az emberek szó alatt a gyerekeket is értem. Bár régen is voltak túlsúlyos emberek, de közel sem ennyi. Meg lehet nézni a statisztikákat. Lehangolóak.  Nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek körében is. Többször fogom említeni a gyerekek szót, hiszen talán a legnagyobb szenvedő alanyai ezeknek a XXI. századi változásoknak. Ebben az írásban nem lehet kitérni a kiváltó okokra, mert akkor oldalak százait lehetne megtölteni. Csak néhányat emelnék ki, ami igen fontos. Először is: bár már elcsépelt dolog, de hozzáértő, az egészségügyet és az emberi szervezet működésében jártas embereket kellene olyan pozícióba helyezni, aki, akik teljes mértékben átlátják a rendszert. Legfőképpen az embert és az ember anatómiáját, illetve testünk működését. Ha oly annyira távol esik két szakértő véleménye egy adott dologról, akkor érdemes elgondolkodni, hogy egyáltalán értenek-e hozzá. Paragrafusokkal, szabályozásokkal, legfőképpen politikai felhanggal nem lehet egészséges életmódot kialakítani. Lássunk konkrét esetet is. Talán a legutóbbi. Teljesen megreformálták az iskolai étkezést. Röviden: elvonták a sót a gyerekektől. Sehol nem találni olyan leírást, amely egyértelműen kimondaná, hogy konkrétan mi működteti a szívet. Gyönyörű leírások, különböző meghatározások és számtalan szakkifejezések ölelik ezt a szervet.  De sehol nincs egy sor sem arról, hogy tulajdonképpen mi működteti a szívet. Egy helyen találni utalást az elektromosság fogalmára. De ez csak egyszer fordul elő. Miért? Talán azért, mert a só felelős azért, hogy a szív működni tudjon? A szervezetbe bevitt só elektrolitot állít elő, mely működtetni tudja a szívizomzatot. Van magyarázat a szív ingerületképző és ingervezető rendszerére. A szív beidegzés nélkül, autonóm módon is képes működni, mert maga képes termelni a működéshez szükséges ingerületet. Ez egy meghatározás. Mit termel? Ingerületet. Ezzel még nem mozdul meg semmi. A sóoldat indítja el az összehúzódást, majd az elernyedés azért történik, mert az elektrolit kimerül. Aztán megint a sóoldaté a főszerep, és kialakul egy folyamat. Talán észrevették, hogy ismét előkerült ez a téma. Nem véletlen. A fő motor a szív. Egy kicsit eltértem a fő témától, csak arra akartam rávilágítani, ha elveszik a sót, igen rossz dolgot csinálnak, nem beszélve a só további fontos szerepére, mint például a vesékben történő események. A vese felelős azért, hogy megfelelő sószint legyen a szervezetben. Ha ez nincs meg, akkor minden nehezebben működik. Ezt a kis kitérőt azért tettem, hogy el lehessen gondolkodni egy kicsit, milyen veszélyeket hordoz, ha meggondolatlanul olyan szabályozásokat hoznak, aminek nem tudni a végkimenetelét. Tudom, sok minden rosszat mondanak a túlzott só fogyasztásról. Hogy miről is beszélek? A só fontosságáról még egyszer. Mik az elektrolitok, és miért van rá szükség?

Mik is ezek valójában?  És milyen szerepük van?   Rengeteg sok elektrolit létezik testünkben, ezek alapvetően kalcium-, nátrium-, kálium-, magnézium-klorid, hidrogén-foszfát (egy ásványi anyag) és a hidrogén-karbonát (só). Ezek az elektrolitok létfontosságúak az élethez, testünk nélkülük nem is lenne képes működni. Ezek szabályozzák az ideg-és izomműködést, a hidratálást, a vér pH-ját, sérült szövetek újjáépítését, és meghatározzák a vérnyomást is. Egy példa: az elektrolitok játszanak szerepek az izomműködésben, a szív izmaitól a legapróbb lábujj működéséig. Minden izomnak szüksége van kalciumra, nátriumra és káliumra. Ha túl kevés van belőlük: az izmok elgyengülnek, ha túl sok van belőlük: az izmok túlfeszülnek. Részben ezek is részei az élelmiszer biztonságnak. Ne együnk zsírosat, ne együnk ezt és ezt, sok példát lehetne felsorolni. Talán ismerős a mondás: mindent mértékkel. Ez ma is érvényes. Mindent célszerű fogyasztani, de csak mértékkel. Ez a lényeg. Tudom sok, rengeteg olyan termék van, amit szívesen fogyasztunk, habár ártalmas. Ez sok termékről kiderül. Nem akarok ebbe belemenni, de azt hiszem mindenki találkozott már ezzel a problémával. Igazából nem tudjuk, mit fogyasztunk. Hiába szabályozza rendelet, hogy mit kell feltüntetni egy adott terméken. Ki tudja azt ellenőrizni. Az emberekbe már elültették a gyanakvás csíráját, mert sok olyan dolog derült ki, amire nem is gondoltunk. Magyarul: bizalmatlanok. Ez nagyon nagy baj.  Szorgalmazzák a bő vízfogyasztást. Viszont ezzel hígul a szervezetünk minden része. Nem akkor kellene innunk, amikor szomjasak vagyunk? Szervezetünk igen bonyolult, de a legcsodálatosabb a maga szintjén. A nap minden másodpercében tudja szabályozni működését. Élelmiszereink, italaink minőségi volta nagyon is befolyásolja a szervezetünk pontos és egészséges rendszerét. Számtalanszor hallani, hogy táplálkozzunk egészségesen. Sőt, még az is felmerül, hogy fogyasszunk különböző táplálék kiegészítőket, lássuk el szervezetünket vitaminokkal és más egyéb anyagokkal. Sok-sok évvel ezelőtt az ilyeneket nem is ismertük. Ennyire korcsosodott az ember, hogy ilyenekre van szüksége? Vagy ez is az üzlet része? Aki a második kérdésre tippelt, jól tette. Bizony üzlet. De még milyen! Sajnos sokszor halljuk, romlott tojások, romlott élelmiszer alapanyagok, borzalmas körülmények között feldolgozott termékek forgalomba hozatalát. Mit eszünk meg valójában? Ki az, aki tisztességesen, becsületesen megmondja, mit eszünk? Hát ilyen ember nincs. A haszonért mindent. Nem számít a fogyasztó egészsége, csak vegye, vigye. Ez az iparág is beláthatatlan, mint minden más. Az emberek elől ez a terület is el van zárva. Sok esetben túlzásba esnek egy adott terméket illetően. Csak egy példa. Háztáji, vidéki termékek. Csirke alkatrészek olyan sárga színben, hogy az már természetellenes, szinte a romlottság látszatát kelti. Miért kell ezzel szinte túllicitálni a másikat, hogy az én termékem az igazi, mert milyen szép sárga. Természetesen nem lehetne olyan. Miért kell manipulálni? Miért kell félrevezetni az embert? Az üzlet, a pénz. Vagy. Fontos élelmiszerek a tejféleségek. Olyan sajt, amiről azt állítják, egy éve érik szalmaágyon. Miről beszél? Gusztustalan fekete kérge, szalmadarabok beleragadva, borzalmas büdös. Ára? Hát, jobb, ha nem írom le. Miért kell ez a hihetetlen viselkedés? Mert üzlet, pénz. Mivel a magyar ember borivó nemzet, csak egy említés erről a termékről. Ki ne ivott volna meg egy pohárka kellemes ízű, finom zamatú vörös vagy fehér bort. Számtalan bort kínálnak a különböző pincészetek. Én 1200 ilyenről hallottam információt. Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb. Nem furcsa, hogy egy bor milyenségét nem a fogyasztó teszteli, hanem borászok. Ők eldöntik egymás között, hogy komám ebben az évben a te borod a nyerő. Ezek a palackos borok kikerülnek a boltok polcaira, és jön a meglepetés. Az 526-ik elnevezésű pincészet palackozott bora gyönyörű színű, gusztusos címkével ellátva van a polcon. Sok esetben nem tudni ki gyártja, honnan származik, csak annyi, hogy rajta van jobb esetben a pincészet neve, és utána lehet nézni, rosszabb esetben egy fantázia név utal valamire. Kb. öt palack ilyen bor került az asztalunkra, különböző pincészetektől. Mondanom se kell, egyik borzalmasabb volt a másiknál. Az édes bornak semmi köze az édeshez, a muskotályos bornak semmi köze a muskotályos ízhez, az úgynevezett száraz bornak, általam savanyú bornak nevezett förmedvény pedig ihatatlan volt a magas savtartalom miatt. Azért az un. száraz bornak nem volna szabad a „betont marni.” Bocsánat, kicsit eltértem, mint élelmiszer, de ez is hozzátartozik a gasztronómiához. Hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy aránylag egészséges élelmiszert fogyasszunk? Hogy miből tudjuk megállapítani egy adott termék valódiságát? Hát nagyon nehéz. Szokták mondani: a papír mindent elbír. Hiába írja elő törvény egy termék milyenségét. Attól még nem tudom, mi van benne. Szeretném elhinni, de már nem tudom, mert annyiszor becsaptak.

Valami még ide kívánkozik. Manapság nagyon foglalkoztatja az embereket a GMO. Génmódosított termékek. Hát igen érdekes a hozzáállás. Éppen a napokban voltunk egy mezőgazdasági előadáson. Téma: műtrágya, növényvédelem. Mit ne mondjak, nagyon meglepődtem. Ahhoz, hogy egy növény normálisan, rendesen fejlődjön, már különbféle adalékokat kell adni. Mire gondolok. Gyökérerősítő, szárerősítő, talaj-gyökér megszakítást gátló, terméshozam növelő, megfelelő tápanyag-utánpótlás, öntözővíz eloszlató, stb. Aztán: a legkülönbféle növényvédő szerek. Nem tudom felsorolni azt sem, amit hallottam. Mindez érinti a gazdákat, és nagyon úgy lehet kivenni, ha ezt nem végzi rendszeresen, nincs megfelelő termés. Gyerekkoromban a paradicsom, paprika szabadföldben termett, hihetetlen nagy táblákon. Manapság lassan már csak a meleg fóliában lehet termeszteni. Ott viszont szigorúan ellenőrzött körülmények között. Ez alatt azt értem, megfelelő hőfok, megfelelő vízmennyiség, megfelelő tápanyag-utánpótlás, megfelelő szellőztetés, megfelelő növényvédelem. A szántóföldi és kertészeti kultúrákban ma már nincs olyan ember, aki megmondja, hogy milyen a termése. A mag határozza ezt meg. És vajon milyen magot kap? Vissza tudja ellenőrizni? Nem csapják be? Na, ebben nem vagyok olyan biztos. Nem kell papolni arról, hogy az emberek egészsége számukra fontos. Az a fontos, hogy az általuk forgalmazott termékeket eladják, és minél többet. Félreértés ne essék. Ez a megállapítás nem csak ide vonatkozik. A termelői társadalom minden egyes rétegére. A fogyasztók, azaz mi arra valók vagyunk, hogy megvegyük az adott terméket.  Az élelmiszer fontos része életünknek. Egyre inkább érdemes odafigyelni, mit fogyasztunk el, ha még oda tudunk figyelni. Hogy mi GMO, és mi nem, azt ma már igen nehéz eldönteni, hiszen olyan technológiák vannak, amiket lehetetlen követni. Itt is érvényesülni kellene a becsületességnek, a tisztességnek. Hogy mi a baj ezzel? Sok mai ember számára ezek a fogalmak ismeretlenek. Tudom, sok mindent lehetne még erről írni, de hangsúlyozom ez csak gondolatébresztő.

Azért valamit így a végére. Az iható víz, és az élelmiszer egyre kevesebb. Több milliárd embert itatni, és etetni nem egyszerű feladat. A kitermelés, és a termelés egyre fokozódik a nagyobb igények miatt. Ha megnézzük az ásványvíz fogyasztást, akkor máris látható egy hatalmas emelkedés.        

         Az élelmiszerek tekintetében a különböző új eljárások miatt, szárazságtűrőbb növények, rövidebb szárú gabonák, stb. elterjedésével valaminek a rovására megy az átalakulás. Ez legfőképpen a termékben megjelenő vitaminmennyiség kárára van. Csak néhány termék, aminek csökkent a vitamin tartalma. Látható, hogy az eperben 60%-ról, 13%-ra csökkent a C-vitamin tartalom. Ez elég jelentős. Megváltozott az egyes gyümölcsök ízvilága is. Minden az édes íz felé tolódik. Bizonyára sokan láttak már árusítani piacokon szamócát. Teljesen meglepődtem a nagyságukon, színükön. Látni, hogy nem természetes közegben nevelték. Az ízéről nem tudok semmit, mert nem kóstoltam meg. Azt viszont tudom, hogy a gyerekek cukorral eszik, azért, hogy édes legyen. A természetes körülmények között nevelt szamóca szinte nem eladható, mert nem elég nagy, nem elég színes. Ez számít. Az ízét pedig meg lehet változtatni. 

    Az élelmiszerek vásárlásával óhatatlanul is hulladék keletkezik. Érdemes megnézni, hogy manapság mennyi hulladékot termelnek az emberek. Ez csak háztartási hulladék. Nagyon sok.

     Hazánkban 65kg/fő/év mennyiségű élelmiszert dobunk ki. A kidobott étel 42%-a a háztartásokból kerül ki. Ami még aggasztóbb, hogy a világ élelmiszer termelése megközelítőleg 4 milliárd tonna, ebből 1,3 milliárd a szemétben köt ki. Ez nagyon sok. Igen erős, és hosszan tartó felvilágosító kampány kellene, hogy ez megváltozzon. Kevésbé lenne igénybe véve a termőtalaj, a légkör. Csak gondoljunk bele. Ennek a mennyiségnek a megtermelése, piacképessé hozása, a betakarítás során keletkező káros anyag kibocsátást mennyisége, és nem beszélve az élelmiszer hulladék során keletkező üvegházhatású gázokról, amelyek melegítik a Föld légkörét. Azt a világot éljük, amikor minden apróságra oda kell figyelni. Ha ezt nem tesszük meg, tönkretesszük az otthonunkat, a Földet.   

2021.03.08.

Javulás, romlás

Szerencsére vannak olyan területek egyes ágazatokban, ahol javuló tendenciát mutatnak a számok. Sajnos nincs sok, de azért akad. Ezek nagyon fontos számok, hiszen nemcsak hazánk, hanem egész Európa, de ki lehet jelenteni, hogy az egész bolygónk környezetvédelmi kilátásai kicsit szomorú képet festenek. Pedig nagyon nagy szükség lenne arra, hogy még jobban odafigyeljenek a döntéshozók arra, miképpen lehetne javítani sok olyan szakterületen, magyarul mindenhol azért, hogy élhetőbb legyen a Föld. Sok helyen a világban szemmel láthatóan igen jelentős változások álltak be az utóbbi néhány évtizedben. Árvizek, viharok, földcsuszamlások egyre inkább előfordulnak, sűrűsödnek. Ha nem lesz pozitív változás, akkor ezek a természeti erők még inkább éreztetni fogják hatásukat.

 

Látható, hogy azok a területek, amelyek közvetlenül az embereket érintik, nem éppen kedvezően alakulnak. Sok, nagyon sok írás, cikk, publikáció jelent már meg, sőt, különböző fórumokon, konferenciákon sok száz szakember ülésezik, mégsem tudnak érdemi döntést hozni. Döntésképtelenek. A szakma szinte minden esetben háttérbe szorul az érdekekkel szemben. Az érdek pedig az, hogy még annak ellenére, hogy nagy károkat okoznak a természetnek, folytatódik az a folyamat, mely szennyezi a környezetet. Vannak olyan területek, amelyeknél már ki lehet jelenteni, és ki lehet mutatni, hogy az emberek egészségére ártalmas, veszélyes. Ennek ellenére bizonyos szakértői csoportok kimutatják, hogy az ártalmatlan, az adott egészségkárosító valami teljesen mástól van. Most az ilyen kijelentéseket, szakértői véleményeket tényleg komolyan kell venni, hiszen az eredmény szemmel láthatóan éppen az ellenkezőjét jelzi. Egészségkárosítást. Ja igen, az érdekek azt kívánják meg, hogy egyáltalán nem érdekes, hogy az adott dolog mit okoz, csak nagy haszon legyen belőle. Ez az állapot és hozzáállás semmit nem változott. Régen is így volt, ma is így van, és a jövőben is így lesz. A kérdés az, hogy vajon meddig lehet büntetlenül szennyezni a vizeket, a légkört, a talajt? Sok, valóban független szakértő már régóta tudja a választ. Ez viszont nem számít, mert jóval több saját, állítólag hozzáértő ember hoz döntéseket, melyek hátterében igen komoly anyagi támogatások vannak annak érdekében, hogy bizonyítani lehessen az adott tevékenység teljesen tiszta, és semmiféle káros hatást kifejtő meglétét. Innentől kezdve nem lehet miről beszélni. A dolog megy a maga útján. Ez a jelenség minden ágazatról elmondható. Olyan szakvélemények látnak napvilágot, amelyek nevetségesek. Sajnos az ilyen szakértők eladják magukat. Nem számít a szakmaiság, nem számít semmi, csak működjön a rendszer. Nem véletlen, hogy olyan elkeserítő adatok látnak napvilágot, amelyek mind ezeknek a rossz döntéseknek, rossz szakvéleményeknek az eredménye. A számok, az észlelt és tapasztalt jelenségek makacs dolgok. Talán érdemes lenne ezeket is figyelembe venni. Van egy pont, amikor már nem lehet mit tenni, amikor elindul egy folyamat, amit már nem lehet visszafordítani. Talán érdemes lenne ezt elkerülni.  

2021.03.01.

Az élet egyik lehetséges keletkezése

Több, sok elmélet látott már napvilágot az élet keletkezésével kapcsolatban. Lehet, sőt biztos, hogy nem mondok semmi újat talán, amikor azt mondom, hogy elképzelhető az élet keletkezésének Földön kívüli változatát körbejárni egy kicsit. A távoli múlt, és az élet keletkezése biztos nem fog teljes egészében kibontakozni az emberek tudatában. Vajon miért nem? A válasz nagyon egyszerű. Jelenleg nincs, és nem is lesz olyan eszköz, berendezés, vagy bármi más, amely olyan irdatlan távolságokat át tudjon hidalni észlelés formájában, mint amit kellene. Jelenlegi tudásunk szerint az Univerzum 13 milliárd éves. Már itt vannak eltérő számok, ugyanis tettek már célzást 18 milliárd évről. Úgy gondolom, hogy ennek semmi értelme nincs, hiszen ezek a számok és távolságok a mai ember, de még a sokadik generációs embernek sem fog semmit sem mondani. Ezek már olyan távolságok, melyek felfoghatatlanok. Ugyanígy felfoghatatlan maga a keletkezés is, az Ősrobbanás. Nagyon messze áll az elmélet és a gyakorlat. Elméleti síkon, papíron, asztal mellett ki lehet fejteni bizonyos nézeteket a keletkezéssel kapcsolatban, de egyik sem lesz helyes. Hogy miért? Mert nagyon sok ismeret hiányos, és nem is beszerezhető. Az anyagi lét, a látható matéria az, amit az ember érzékelni tud. Az Ősrobbanás szinte érzékelhetetlen kicsiny nagyságából nem lehet egy több milliárdos térrel és anyaggal rendelkező massza. Ez egy elmélet. Csak gondoljunk bele. Miképpen lehetséges ennek fizikai valósága? Sehogy. Ahogy említettem, papíron igen. Ezzel nem szeretnék egyetlen egy elméleti dolgot megkérdőjelezni, csak próbálok emberi léptékekkel gondolkodni. Az ilyen elméletek az anyagiságot mellőzik. A matematika, az eddig felfedezett törvényszerűségek, és a belátható Univerzum segítségével próbál az ember olyan magyarázatot adni a keletkezésre, amely valamelyest elfogadható lehet. Hangsúlyozom, valamelyest. Ugyanis rengeteg adat, információ hiányzik még ahhoz, hogy egy kicsit is közelebb kerüljünk a megoldáshoz. A megoldás viszont nem következik be. Túl bonyolult, és túl ismeretlen nagyon sok minden ahhoz, hogy ebben is tisztán lássunk. Addig a pontig nincs baj, amíg az emberi elme rá nem kérdez, hogy rendben van, de az a valami miből, és hogy keletkezett. Erre kitaláltak egy magyarázatot, mely azt mondja ki, hogy idő nélkül nincs tér, tehát a tér csak akkor keletkezhetett, amikor elindult az a bizonyos anyag tágulása. Hát úgy gondolom, hogy a mai ember tudása már ezen egy kicsit túlnőtt. Az igen egyszerű kérdés az, hogy  mi volt előtte? Mert valami volt, az biztos. Semmiből nem lehet valami. Tehát a kérdés az, hogy előtte mi volt? A válasz, hogy nem tudjuk. Talán el lehetne felejteni ezt a megközelítést, hiszen egy olyan kérdéssel állunk szemben, amit nem lehet megválaszolni, ezért nem érdemes vele foglalkozni. Inkább célszerű a mával, és még inkább a holnappal foglalkozni. Ez így van magával az élet keletkezésével kapcsolatban is. Ahogy említettem, sok elmélet van ezzel kapcsolatban is. Én most egyet szeretnék említeni. Az ezzel foglalkozó a kérdéseknek és felfedezéseknek a fénykora már nagyon régi. Ahogy tökéletesedtek a megfigyelésben alkalmazott eszközök, egyre több minden került az ember látóterébe. Hogy rákanyarodjak a lényegre, tehát az élet egyik feltételezhető kialakulásának témájára. Előtte azért valamit meg kell említenem. Egy végrehajtott kísérletet, amit ez idáig nem ismételtek meg.

Miller–Urey-kísérlet egy először 1952-ben elvégzett, az ősi Föld légkörében lezajlott egyik fontos reakciócsoportot vizsgáló kísérlet, melyet először Stanley Miller és Harold Urey a Chicagói Egyetemen végeztek el. Keresték annak módját, hogyan jöhettek létre az egyszerűbb légköri molekuláris „építőkockákból” az összetettebbek, melyek fontos láncszemet képeztek az élet nagymolekulái felé.

Forrás: Wikipédia

Ugye érdekes? Ez is egy elmélet, melyet azért alátámasztottak egy kísérlettel. A többi, amit keletkezett, csak úgymond papíron létezik. Az, amit én el szeretnék mondani, az is. Tekintsünk egy kicsit vissza. CH és CN vegyületeket már régebben ismerték. Az intersztelláris molekulák gazdagságát 1963 után tárta fel a rádiócsillagászat. Sok szerves molekulát is találtak. Hidroxil-, OH-emissziót fedeztek fel. Az intersztelláris térben kimutattak ammóniát NH3, víz H2O, szén-monoxid CO, formaldehid HCOH, cián-hidrogén HCN, cián-acetilén HC3N, metil-alkohol CH3OH, kén-hidrogén H2S molekuláit. Feltételezhető, hogy azóta a műszerek érzékenysége még több hasonló, vagy teljesen más szerves anyagokat is felfedeztek. Sőt! Egyre több adatunk van arra nézve, hogy a környező égitesteken milyen vegyületek találhatók. Ez most nem lényeges. Az Univerzum pontosan tartalmazza azokat az anyagokat, melyek szükségesek az élet kialakulásához. Az elgondolás a következő. A csillagközi térből, és a csillagközi térben már kezdetleges vegyületek csapódtak be a Földbe, és hozták létre az életet. Itt nem kell gondolni semmiféle különleges dologra, hiszen a kint talált elemek itt a Földön is gyakoriak és ismertek. Én még tennék bele egy csavart. Ezek a vegyületek készen érkeztek a bolygónkra. Itt kapták meg azt a plusz dolgot, ami élő, mozgó anyaggá ötvözte össze őket. Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon egy ilyen láncban melyik az az anyag, melyik a kis részecske, amelyik elindítja a folyamatot? Ezt úgy érzékelhetném, mint amikor van egy fogaskerék rendszerünk. Ha egyet kiveszek belőle, hiába minden, a forgás, a működés leáll. Az élő szervezetnél is lehetséges, hogy egy láncba egy alkotóelemet kiveszünk, akkor leáll a működés, ha visszatesszük, újra működőképes. Az ilyen módon kialakult földi élet valószínűsége szinte végtelen. Nem tudhatjuk, melyik kis kő zuhan olyan helyre, és melyik vészeli át a zuhanás nehézségeit. Még azt is el lehet mondani, hogy a mai értelemben vett légkör sem volt, hiszen hiányzott a mai életet tápláló oxigén. Így a súrlódás következtében fellépő hő sem károsíthatta a szerves anyagot. Lehetséges az életnek ilyen kialakulása? Szerintem igen. Így a végén feltennék egy kérdést? Vajon érdemes őrült pénzeket, és még több kutató munkáját arra fordítani, amit soha nem tudunk megválaszolni egyértelműen? Fogadjuk el a már meglévő dolgokat úgy, ahogy vannak, és fejlesszük magunkat, tudásunkat, ismeretanyagunkat, haladó szellemű gondolkodásunkat az emberiség szebb és boldogabb jövőjéért.    

2021.02.22.

Újkori betegségek

Talán nem mondok újat, amikor azt mondom, hogy a korai Föld egyes részein, hatalmas területein virágzó élet volt, amik jelenleg fagyott állapotban vannak. Miért érdekes ez? Azon egyszerű oknál fogva, mert ezeken a helyeken olyan, eddig ismeretlen élőlények éltek, melyekről semmiféle tudomásunk ez idáig nincs. Sok állatfaj lett azonosítva, de félő, hogy nem ezek az élőlények, amelyek esetleg valamilyen fertőzést, baktériumot vagy vírust hordoztak. Sokkal kisebb állatok. Esetleg az egér, patkány elődje, vagy még ennél is jóval kisebb lények. Ebben az esetben nem maga az állat lehet a fertőző, hanem a testében parazitaként élősködő egyedek. Ezek olyan területeken is éltek, ahol most minden meg van fagyva. A melegedés miatt ezek a vírusok vagy baktériumok most kiszabadulhatnak, felszínre kerülhetnek, és terjeszkedhetnek. Tulajdonságukat nem ismerve nem lehet tudni élettani hatásukat. Honnan kerülhetnek ezek elő? Nagyon sok olyan vírus van, mely igen hosszú ideig életképes, csak arra vár, hogy megfelelő körülmények alakuljanak ki körülötte. Sem a hideg, sem a hosszú idő nem árt nekik. A sarkvidéki fúrások alkalmával, a fagyott talajok kiengedése alkalmával, a gleccserek olvadása alkalmával, az egyre kedvezőbb éghajlati viszonyok alkalmával ezek a törzsek felszínre kerülhetnek. Elterjedésüknek számtalan módozata lehetséges. Fúrásokat végző munkások, túrázók, vadállatok, madarak lehetnek a közvetítők. Ugyanis az esetlegesen felszínre kerülő fertőző anyagok így kerülhetnek legegyszerűbben emberközelbe. A hatás beláthatatlan, hiszen egy nem ismert valamivel állunk szemben. Nem tudjuk, hogy a korai időkben milyen hatással bíró vírusok, baktériumok léteztek, amelyek most utat találtak a szaporodásukhoz, terjeszkedésükhöz. Van még valami, ami igen távoli helyekre is el tudja szállítani ezeket az apró dolgokat. Ez nem más, mint a szél. A felszínre kerülő és kiszáradó talajt a szél szálló por formájában tudja mozgatni. Egy kialakuló betegségnél, járványnál le tudnak zárni intézményeket, és megelőző intézkedéseket tudnak hozni. Az említett esetben ennek minden lehetősége kizárt. Ezért lehet nagyon veszélyes. Azt is el lehet képzelni, hogy már most is jelentkeztek ilyen jellegű megbetegedések, csak egyelőre nem tudni az igazi forrást. Ez csak egy elmélet. Sajnos viszont az esélye, hogy bekövetkezzen, nagyon nagy. Aztán szót kell még ejteni az egyes egzotikus országokban fellelhető mérhetetlen fertőzés veszélyre. Melyek ezek? Kezd elterjedni az egyre inkább különlegesnek számító ételek, italok és egyéb élelmiszeripari terméknek minősülő dolgok fogyasztása. Nem biztos, hogy érdemes lenne ezeket fogyasztani. Semmiféle ellenőrzésnek nem vetik alá ezeket a termékeket. Itt főleg a különböző bogarakra, rovarokra, tengeri halfélékre, apró élőlényekre gondolok. Aztán ide lehet sorolni az egyre inkább elterjedő hulladéklerakókból kikerülő anyagokat. Legtöbb esetben ezek a telepek nyitottak. Legtöbb esetben nem lehet tudni, hogy milyen anyagok kerülnek ide. Ma már olyan sok vegyi anyag van, hogy sajnos, de ki lehet jelenteni, hogy ezekről a helyekről is kerülhetnek emberközelbe olyan veszélyes anyagok, melyek betegségeket hordoznak. Sok helyen a veszélyes hulladék érintkezésbe kerül a felszíni vízzel. Ezek szintén nagyon sok helyre elszállítják a veszélyes anyagokat, főleg, hogy a felszín alatti vizeket is szennyezik, melyekből sok helyen fogyasztanak is. Ennek egyik szörnyű példája a Gangesz folyó. Itt olyan erős már a fertőzés, hogy Európai ember bőre ha érintkezik a folyó vizével, beteg lesz. Korábban emlegették, hogy olyan erős a víz tisztító ereje, hogy a fertőzés nem terjed. Az a víz viszont folyik tovább, és vízkivételi helyeket is érint. Innen visszakerül az emberhez ez a víz. Van még valami. A különleges tisztulás a hegyekből lefolyó nagy mennyiségű oxigéndús víznek köszönhető. Viszont beállt egy változás. A gleccserek vízhozama jelentősen megcsappant. Ezáltal jóval kevesebb oxigéndús víz kerül a folyóba, így fennáll a komoly fertőzésveszély. Világszerte nagy probléma, hogy a folyamok, folyók kezdenek egyre mérgezettebbek lenni. Az elkövetkezendő idők legnagyobb problémája az újkori betegségek elleni közdelem lesz. Nem várt, és nem ismert betegségtípusok alakulhatnak ki, melyek ellen nagyon kevés esély lesz felvenni a harcot, mert a vegyi hatások beláthatatlanok. Csak idő kérdése, mikor indul el egy nagyon komoly járvány azokból a térségekből, ahol ténylegesen fennáll annak a lehetősége, hogy világméretű újkori betegség kialakuljon és terjedjen. 

2021.02.15.

Szén-dioxiddal tüzet oltani

A lakások ára 2019-ben egy új lakás esetén 30,5 millió, egy használt lakás esetén 16,0 millió forint.  Ha átlagot vesszünk, akkor 23,25 millió forint jön ki. 2019-ben 8357 lakástűz volt. Ez a lakástüzekre vetítve 194 300,25 millió forint. Ez 194,3 milliárd forint. Ez csak a lakás ára. Tűz esetén egy berendezett házzal, lakással van dolgunk, tehát a benne levő ingóságok is ide számítanak, hiszen sajnos a tűz martaléka lesz. Egy lakás fontos helyiségei a hálószoba, a nappali, a konyha, az étkező, fürdőszoba.  Ezek berendezései nagyon alacsony áron úgy 600 000 forint. Ez csak a bútorzat. Nem is folytatom tovább. Egy ház, illetve lakás értéke igen nagy tétel. Tűz esetén ezek megsemmisülnek. A mai elfogadott cselekvés tűz esetén, hogy kijönnek a tűzoltók, és hatalmas mennyiségű vízzel eloltják a tüzet. Talán ez egy ház esetén mondhatjuk, hogy így rendben van, de egy panel esetén már nemcsak egy lakás megy tönkre, hanem sokszor 3-4 is, hiszen a nagy mennyiségű oltóvíz eláztat mindent, folyik mindenhova, tehát tönkreteszi az alatta levő lakásokat is. Így a kár a sokszorosára rúg. Nézzük valójában mi is az a szén-dioxid? Talán a legfontosabb, hogy ezt a gázt emlegetik akkor, amikor a globális felmelegedésről beszélnek, illetve akkor, amikor ennek a gáznak a mennyiségét kellene drasztikusan csökkenteni. Egy üvegházhatást generáló gázról van szó. A szén-dioxid (CO2) színtelen, szagtalan, nem gyúlékony, enyhén savas, cseppfolyósított gáz. A CO2 nehezebb a levegőnél, és vízben oldódik. A CO2 ipari előállítása a petrolkémiai iparág folyamatai által nyert CO2-források felhasználásával történik, vagy földgáz elégetésével párhuzamos előállítás során. Van egy cég, akik a CO2 gázt cseppfolyós formában szállítják ügyfeleiknek világszerte. Szállítása nyomás alatt levő acélpalackokban, hűtésük pedig hőszigetelt tartályokban történik. Vannak már szén-dioxiddal oltó készülékek. A szén-dioxiddal oltó készülékek oltóanyaga, ahogy a nevük is mutatja, a szén-dioxid. A szén-dioxid színtelen, szagtalan gáz, amely nehezebb a levegőnél, normál hőmérsékleten cseppfolyósítható, nincs korrodáló hatása, vízben jól oldódik. Nem mérgező, azonban fulladást okozhat, emiatt körültekintően kell eljárni, amikor szén-dioxiddal oltó készüléket alkalmazunk tűz oltására. Vajon nagy tüzeknél ez miért nem alkalmazható? Töredékére csökkenne a tűzoltáskor keletkező kár. De felvetődik még egy kérdés a sok közül. Ha esetleg a szén-dioxid nem alkalmas, akkor nem lehetne kifejleszteni egy olyan gázt, amivel lehet oltani kármentesen?

2021.02.08.

A világ egészsége

Sajnos azt kell mondani, hogy nemcsak hazánk, hanem a világ egészségi állapota sem valami jó. Ha konkrétan veszünk egyes betegség típusokat, akkor érdekes adatok jönnek elő. Azt kell mondani, hogy még más, számtalan egyéb betegségek vannak a világon, és természetesen hazánkban is. Bizonyára ebben döntő szerepet játszanak az élelmiszerekben és italokban megtalálható vegyi anyagok. Szerepe van ebben az állapotban a légkör, talaj és víz szennyezettségének. Valószínű a túlzott gyógyszer fogyasztás is beleszól ebbe a folyamatba. Ha ezeket szépen összeillesszük, akkor kijön egy kép, ami azt mutatja, hogy a környezetünkből felvett anyagok, úgymint élelmiszeripari termékek, vegyi háztartási termékek, italok, levegőből származó szennyező anyagok éveken keresztül megteszik a romboló hatásaikat. Ezek jelentkeznek az embereknél különböző erősséggel és különböző hatásokkal. Az eredmény érzékelhető, tapasztalható. Ez abban is megmutatkozik, hogy nagyon sok gyógyszert fejlesztenek ki, és árusítanak az egyes betegségekre. Egyfajta betegségre több alternatíva is van. A lényeg a gyógyszer fogyasztás. Sajnos igen sok esetben kénytelen az ember ezekhez a szerekhez folyamodni, hiszen valószínűsíthető, hogy ezekkel a szerekkel lehet hatékonyan meggyógyítani valamilyen betegséget. Az egyes alternatív gyógyászat is segítségükre lehet, de a fő ütőkártya a gyógyszer. Bizonyára mindenki hallott már keleti gyógymódokról. Valóban sok esetben hatásos. Azt azonban el kell fogadni, hogy a régmúltban kifejlesztett természetes alapú szerek ma már nem minden esetben hatásosak, éppen azért, mert akkoriban ezek a betegségek nem szerepeltek, nem léteztek azaz, nem voltak.

Forrás: BBC

Érdekes a diagramban egy tétel, a hasmenéses halálozás. Ez a hazai kimutatásokban nem is szerepel. Van még két nagyon lényeges szennyező hely. Ez nem más, mint a szeméttelepek, és a rossz minőségű ivóvíz, valamint a nem megfelelő higiéniás körülmények. Az UNICEF Magyarország jelentése szerint 4,4 milliárd ember él nem megfelelő higiéniás körülmények között, és 2,1 milliárd ember nem jut hozzá biztonságos ivóvízhez otthonában. A világ nagy szeméttelepein több százezer ember él életvitelszerűen. Ez azt jelenti ott élnek, főznek, születnek a gyerekek, játszanak, stb. El lehet képzelni, hogy milyen fertőzésveszély áll fenn. A tisztálkodás, mint olyan szinte teljesen hiányzik a napi tevékenységeik közül, illetve a legalapvetőbb egészségügyi dolgokat is teljesen mellőzik, mert nincs ilyen.

Forrás: több portál  

Ehhez a diagramhoz némi magyarázat is tartozik. Több esetben is előfordul, hogy egyes portálokon különböző értékű adatokat lehet találni. Azt hiszem, nem kell külön magyarázni az okát ennek. A lényeg, hogy sok elhalálozás történik a különböző betegség csoportokban. Sajnos a modern világ egyik rossz oldala, hogy ilyenek előfordulnak. A végére hagytam egy lényeges dolgot. Ezeket a betegségeket, állapotokat valahogy orvosolni kell. Mi a megoldás? A gyógyszer. A gyógyszer egy vegyi termék, ami nem való az emberi szervezetbe. Ezeknek a szereknek időleges, vagy folyamatos fogyasztása is okozhat elváltozásokat a szervezetben, annak ellenére, hogy a betegségeket gyógyítja. Szükségesek a gyógyszerek, mert a mai modern betegségeket mással gyógyítani nem igazán lehet.

2021.02.01.

A világ hét új csodája

Az Újvilágnak is vannak csodálatos építményei. Ezekről is el lehet mondani, hogy nem igazán beszélünk, beszélnek róla. Érdekességképpen talán érdemes megemlíteni, hol is vannak ezek az építmények. Szerencsére ezeket a „csodákat” meg is lehet nézni, mert mindegyik létezik. Nagyon sokan látogatják ezeket az alkotásokat, és gyönyörködnek bennük.

Chichén Itzá, Yucatán- félsziget, Mexikó. Építési idejét 500 körülire teszik.

A Megváltó Krisztus szobra, Rio de Janeiro, Brazília. Avatás ideje: 1931. október 12. Súlya 1000 tonna, s harminc méter magas.

Colosseum, Róma, Olaszország. Építési ideje I.sz. 72-80. 188 méter hosszú, 156 méter széles, és 48 méter magas. Befogadó képessége 50-75 ezer ember.

Kínai nagy fal, Kína. Építési ideje I.e. 3 század és i.sz. 17. század. Hossza 7200 kilométer. Ha pedig összeadjuk az összes hegyvonulatokon, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken átvezető szakaszt, akkor a hossza meghaladja az 50 000 kilométert. Átlagosan 10 méter magas, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél 4-5 méter.

Machu Picchu, Cuzco, Peru. Építési ideje 1450 körül.

Petra, Jordánia. I.e. 200-i.sz. 100 között élte virágkorát.

Tadzs Mahal, Agra, India. Építési ideje 1632 és 1647 között.

2021.01.25.

A világ hét ókori csodája

Biztos vagyok benne, hogy a mai fiatalok, sőt talán még az idősebb korosztály sem igazán tudja felsorolni az ókori világ hét csodáját. Nincs ezzel semmi baj, hiszen elég ritkán beszélnek, beszélünk róla. Érdekességképpen néhány gondolat ezekről a csodás építményekről, melyek ma már nemigen láthatók, egy kivétellel. Olyan építészeti remekműveket tudtak alkotni az ókorban, amit talán ma sem lenne egyszerű elkészíteni. Emellett még csodás, aprólékos, finoman megmunkált alkotásokról beszélünk, nem beszélve a technológiáról, ami abban az időben egy kissé még kezdetleges volt. Mindenesetre bámulatra méltó ezeket az alkotásokat nézni, és gyönyörködni bennük. Sajnos, hogy csak egy látható a hét közül. Hát nézzük sorra.

Gizai nagy piramis. Építési ideje I.e. 26. század. Földrajzi helyzete, Giza, Egyiptom. Ma is áll.

Szemiramisz függőkertje. Építési ideje, i.e. 600, földrajzi helyzete, Babilon, Új Babilóniai Birodalom. Pusztulás, I.e. 1. század, földrengés következtében.

Az epheszoszi Artemisz-templom, építési ideje, I.e. 550, földrajzi helyzete, Epheszosz. Pusztulásának ideje I.e. 356, tűzvész által.

Pheidasz Olümpiai Zeusz-szobor, építési ideje, I.e. 435. Földrajzi helyzete, Olümpia, Hellász. Pusztulásának ideje, 5-6. század, tűzvész által.

A halikarnasszoszi mauzóleum, építési ideje, I.e. 351. Földrajzi helyzete, Halikarnasszosz. Pusztulásának ideje, 1494 földrengés által.

A rodoszi kolosszus, építési ideje I.e. 292-280. Földrajzi helyzete, Rodosz, Hellász. Pusztulásának ideje I.e. 224, földrengés által.

A pharoszi világítótorony, építési ideje, I.e. 3. század. Földrajzi helyzete, Alexandria, Egyiptom. Pusztulásának ideje, 1303-1480, földrengés által.

2021.01.18.

Hó helyzet

Érdemes egy keveset foglalkozni a hazai hó helyzettel. Azt mindenki látja, hogy egyre kevesebb hó formájú csapadék hullik. A mezőgazdaságnak viszont nagyon nagy szüksége lenne a hóra. Több minden miatt. Az első, hogy bizonyos védelmet nyújt egyes növényeknek a kemény fagyok ellen. Lehet azt mondani, hogy az utóbbi időkben már nincsenek kemény fagyok. Ez igaz, de inkább a víz utánpótlás, ami hiányzik. A másik, hogy a tavaszi olvadás alkalmával víz kerül a talajba, növelve a nedvesség tartalmat. Ennek mennyisége évről évre csökken.

Ha megnézzük a diagramot, láthatjuk, hogy folyamatosan csökken a hóréteg vastagsága. Magyarul, egyre kevesebb hó formájú csapadék esik. A lehullott hómennyiség centiméterben kifejezett értéke eső formájában egy milliméter csapadéknak felel meg. A 2010-2019 közötti értékeknél 2014-től nincs adat mindkét diagram esetén, így azt nullának vettem. A legutolsó nagyobb hómennyiség 2013. márciusában esett, úgy 25 centiméter, komoly akadályokat okozva. Azóta jelentősebb havazás nem volt. Érdekes az is, hogy vajon hány havas nap volt egy téli időszakban, azaz 90 napban.

 

Látható, hogy 2010-ig olyan 30 nap körüli volt a havas napok száma. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi nap volt, amikor hó hullott, hanem, hogy ennyi időn keresztül volt hólepel a tájon váltakozva a tél folyamán. Egy érdekes értéket is ki lehet számolni. Ha a 2000-2009-es évtizedet vesszük, akkor a lehullott hó mennyisége a téli napok számával elosztva 2,06 centiméter hóvastagságot jelent, ami négyzetméterenként 2,06 liter vizet jelent. Ez nagyon kevés. Csak gondoljunk bele, amikor a kertet locsoljuk, hogy mennyi vizet juttatunk ki négyzetméterenként naponta. Igen naponta, mert a nappali hőmérséklet okozta folyadék- veszteséget pótolni kell. A téli csapadék a megfelelő talajnedvességet készíti, illetve készítené elő a növények számára. Ha ez hiányzik, akkor nyílván kívülről többet kell pótolni. Összegezve, sajnos azt lehet megállapítani, hogy egyre kevesebb csapadék hullik egy adott időszak alatt. Ez nemcsak a téli hónapokra értendő.