Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Éghajlat

2019.10.21.

Klímahelyzet

Valami érdekes van kialakulóban. Talán elérkezett az idő, amikor ténylegesen oda kellene figyelni a környezetünkre. Szinte pánikhangulat kezd kialakulni. Tudom, nem egyszerű a helyzet. Sőt! Nagyon nem. Itt is érvényes és hatásos lenne a korrekt tájékoztatás, a valós értékek közzététele, a pontos adat- és információátadás az emberek felé. Miért mondom mindezt? Egyszerűen azért, mert nem biztos, hogy valós adatokat kapunk. A klímakérdés túl összetett ahhoz, hogy csak egy adott irányból kapjunk információkat. A szakértői és a hozzáértő embereknek most már igazából azt kellene mondani, ami a valós helyzet. Hogy miért? Mert az emberek egyre inkább eltávolodnak attól, hogy rálássanak, értelmezni tudják a kialakult helyzetet. Azt a helyzetet, amit közvetítenek feléjük. Vajon még mindig érdekek mentén születnek a vélemények, a döntések, a tájékoztató információk? Jó lenne ezen változtatni. Nem akarok nagy szavakat használni, de az eddigi hírek alapján eléggé rossz a helyzet. A legfontosabb az lenne, ha korrekt tájékoztatást adnának a hozzáértők a lakosságnak.

7 milliárd emberről van szó. Lehetne taglalni, hogy vajon mindenkit érint-e a változás. Már most mondom, igen. Egy bolygón élünk. Ha átmenetileg valahol kedvező a klíma, az nem jelenti azt, hogy olyan is marad. Hallható és sajnos látható is, hogy milyen katasztrofális változások zajlanak világszerte. A klímaváltozással nagyon sokan nagyon régóta foglalkoznak világszerte. Az eredmények, amiket az ezzel foglalkozók hoztak, gyakorlatilag nulla. Ezt azért említem, mert akkor, ha ténylegesen ez lett volna szempont, hogy védjük Földünk légkörét, szárazföldjeit és vizeit, akkor nem került volna bolygónk ilyen helyzetbe, amiben került.

Én túl kicsi vagyok ahhoz, hogy nagy dolgokban tudjak változtatásokat hozni. A magam módján megteszem azt, amivel elősegítem és védem a környezetemet.

2019.10.02.

Klímaváltozások hatásai

Sajnos eléggé benne vagyunk abban az időjárási csapdában, melyet globális felmelegedésnek, vagy klímaváltozásnak mondunk. Jellemző, hogy már abban sincs egyetértés, hogy melyik a helyes megfogalmazás. Sőt, lehet, hogy már van több is. Egy a lényeg, és ami biztos. A hőmérsékletekben is van jelentős változás, a csapadék mennyiségében is, a nagyobb viharok tekintetében is, az aszály formájában is, és lehetne még sorolni. Sok vonzata van ezeknek. Ha összevetjük, nincs olyan terület, amire nincs kihatással. Szinte mindenhol komoly változások érezhetők, észlelhetők. Innen kell valamit kezdeni a szakértőknek. Néhány adat, mely figyelemre méltó.

 

Árvíz

Vihar

Extrém hőmérséklet

2008-as év

120 alkalom

61 alkalom

7 alkalom

2018-as év

676 alkalom

469 alkalom

14 alkalom

 

Sajnos az adott területekről való elvándorlás is elkezdődött. Olyan helyzetek alakulnak ki, melyek nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelés normális folyamatát. Szerény véleményem szerint olyan helyeken is lehetne termesztést folytatni, ahol ma kimondják, hogy a terület nem alkalmas ilyen tevékenységre. Lenne néhány ötletem arra nézve, miképpen lehetne mégis termővé tenni bizonyos területeket. Túl nagy már az a rész, amit elhódított a sivatag. Tudom, a hőmérsékletet nem lehet szabályozni, de az öntözést igen. Ma már számtalan technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy termőhelyeket lehessen kialakítani, még extrém helynek mondott régiókban. Most a döntéshozókon  és a szakértőkön van a felelősség. Még két adat. Ez viszont döbbenetes.

 

Hőségnapok száma

1960

2

2019

50

 

A hőségnapoknak nevezzük azokat az időszakokat, melynek során 30 Celsius fok fölé megy a hőmérséklet. Mikor megláttam az adatokat, nagyon meglepődtem. Sajnos ez a valóság. Ezek mért, lejegyzett, nyilvántartott adatok.

2019.09.30.

A klímaváltozás fogalma

A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti helyi vagy globális szinten. Ilyen lehet például a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének és eloszlásának, a széljárás vagy a napsütéses órák számának megváltozása. Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük. A troposzféra a Föld légkörének legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek folynak. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/ vízburkának /hidroszféra/ és levegőburkának /atmoszféra/ azon része, ahol van élet.

Szerencsére az élet olyan területeken is ki tud alakulni, ahol igen szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak. Az ember is képes néha extrém körülmények között élni, létezni. Ami minden élőlény számára fontos, hogy olyan feltételek álljanak rendelkezésre, melyek biztosítják a fennmaradást. Ezért kell vigyázni arra, hogy ne alakuljanak ki szélsőséges esetek. Jelenleg a Földön egy folyamat zajlik, mely sok esetben igen kellemetlen, sőt katasztrofális módon mutatja meg magát. Ezek az időjárási anomáliák /eltérések, szabálytalanságok/ egyre többször jelentkeznek a Föld különböző pontjain. Ez sokféleképpen megmutatkozik. Van, ahol igen magas hőmérsékleteket mérnek, máshol árvizek pusztítanak, előfordul, ahol aszályos idő mutatkozik. Ezek a szélsőségek kárt okoznak a bioszféra rétegében. A kár pedig azt jelenti, hogy nem tud normálisan működni. Ez viszont azt jelenti, hogy változások lépnek fel, és sajnos negatív irányba. Így az embereket, állatokat és a növényvilágot is érintik. Mindenki hallott már a globális felmelegedésről, a klímavédelemről. Igen, nagyon fontos ez, mert ez biztosítja nemcsak az ember számára az élhető teret. Minden, mindenhez kapcsolódik, és van egy kiegyensúlyozott rendszer, melyet nem ajánlatos megzavarni, mert akkor egyensúlyi zavar lép fel, ami mindenre kihat. Az már ezt az egyensúlyi helyzetet veszélyezteti, és próbál valamit tenni.

Most már a próbálkozás kevés. Komoly döntéseket, szakszerű döntéseket, hozzáértő döntéseket kell hozni, hogy ne romboljuk tovább ezt a tökéletes űrhajót. Ezen utazik több mint hétmilliárd ember. Én úgy gondolom, hogy még nagyon sokáig nincs másik lehetőség arra, hogy ne földi viszonylatban gondolkodjunk. A Földet kell megvédeni. Ez az otthonunk.     

2019.09.18.

Éghajlat

Számomra teljesen érthetetlen, hogy még most is olyan kérdéseket tesznek fel, aminek semmi értelme nincs. Melyek ezek? „Miért van szükségünk európai éghajlat politikára? Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Miből is áll az európai éghajlatvédelmi politika? Aztán a szlogenek. „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, vagy, „Bolygónk védelmében, saját jövőnkért”. Önök értik ezt? Olyan kérdéseket tesznek fel, melyek már kellene, hogy napirenden lennének. Hogy miért? Mert ezeket már régen, nagyon régen rendezni kellett volna.

Ebből is látszik, hogy a politikai szint bolygónk védelmében már kevés. Nagyon kevés. Irányítottan, politikai szinten, érdekek mentén nem lehet semmilyen környezetvédelmi döntéseket hozni. Az éghajlat, bolygónk változásai, és minden más, ami Földünk állapotával kapcsolatos, szakértői csoportnak kell végezni. Ők tudják a méréseket, tapasztalatokat, megfigyeléseket összegezni, és véleményt mondani. Megjegyzem, már erre sor is került, de senki nem vette figyelembe. Több ezer oldalnyi anyag van már kinyomtatva, megtalálni a világhálón, előadások sokasága, konferenciák szólnak az éghajlat változásról. Eredmény, nulla. Semmi nem változik. Ezt úgy értem, hogy ugyan vannak részeredmények, de átfogó szakértői, tudományos alapossággal elfogadott program nincs. Pedig számtalan tudós tett erre vonatkozóan jelentéseket. Valószínűleg nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy volt korábban egy általános, mindent átfogó kutatás. Ez 1957. július 01-től 1959. december 31-g tartott.

       Ennek a neve: Nemzetközi Geofizikai Év volt. Ebben a programban 67 ország tudósai vettek részt. Földön, vízen, levegőben folyt a kutatás. Talán érdemes lenne megismételni ezt. Azóta sokkal finomabb műszerek, berendezések, eszközök állnak rendelkezésre, nem beszélve az azóta gyűjtött adatokra. Jobban, sokkal jobban meg lehetne ismerni Földünk működését. Fontos lenne. Nem kellene megvárni, míg olyan rossz irányú változás következik be, amit már nem lehet visszafordítani. Földünk éppen olyan, mint az emberi szervezet. Nagyon jól ki van találva, meg van alkotva, de ennek ellenére roppant sérülékeny. Tudják, ez éppen olyan, mint amikor valamilyen termékre azt mondjuk, hogy nem rendeltetés szerint használták. Minden természettel kapcsolatos dolgot, ha rendeltetés szerint használunk, tökéletesen működik. Amint valamilyen változtatás, betegség üti fel a fejét, abban a pillanatban romlásnak indul az a valami. Földünket is, szervezetünket is lehet terhelni, de van egy határ. Erre a határra kell nagyon odafigyelni, mert ez jelenti a létezésünket, létünket. Vigyázzunk mindkettőre nagyon. 

2019.09.03.

Ismét a klímaváltozás 

Szomorúan vettem tudomásul, hogy megint egy olyan oldallal találkoztam, ami nagyon szépen leírta az egyes teendőket, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a felmelegedés csökkenjen, illetve a klíma visszaálljon egy bizonyos szint alá. Csodás megállapítások szerepelnek ebben a cikkben. Ez szintén az a testület, mely politikai síkon van jelen. Nem rendelkezik semmilyen tudományos tapasztalattal és mérési eredményekkel. Más szakértők által benyújtott anyagokat mérlegelnek, és döntenek valahogyan. Azért írom, hogy valahogyan, mert innentől kezdve hiteltelenné válik a dolog. Ugyanis úgy döntenek, ahogy az érdekek kívánják. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben kiemelnem. Ebben a cikkben többek között szerepel a következő megállapítás: „A dokumentumban számolnak azzal a valószínűséggel, hogy a döntéshozóknak nem sikerül 1,5 fok alatt tartani a felmelegedést”. Hát egy kicsit érdekes. Ugyanis több mint 7 milliárd emberről van szó. Már ott tartunk, hogy „bocs gyerekek, de ez most nem sikerült”, és játszanak ennyi ember megélhetésével, egészségével, fennmaradásával? Mire valók az állítólagos döntéshozók? Miért nem tudnak konkrét döntéseket hozni, ami elősegíti a változást? Mire a várakozás? Miért tolják már évtizedek óta az időpontokat? Lenne ötletem, hogy miért.  

A cikkben szerepel, hogy milyen összegek merülnek fel ezzel kapcsolatban, mely területeket érinti legfőképpen ez a hatás. Talán lépjünk vissza egy kicsit. A koromnál fogva tudom, hogy már az 1970-es években foglalkoztak a klíma kérdésével. Az akkori írások említették a 2000-es évre történő változásokat, aztán 1980-ban a 2000-es, 2010-es évet célozták meg, 2000-ben a 2020-2030-as év került előtérbe. Most benne vagyunk az említett időpontban. Mit mondanak most? Majd 2030-2050-re kellene a változást meghozni, sőt már olvasni 2100-as évszámról is. Csak egy kérdés? Mennyire veszik komolyan ezeket a változásokat? Így ránézésre egyáltalán nem. Az időpontokat tolják egyre feljebb, a környezet meg egyre jobban károsodik. Valóban tenni akarnak valamit? Valóban változtatni akarnak? Valóban érzik a változás súlyát? Ébresztő emberek! 50 éve nem tudnak mit kezdeni a klímaváltozással! Miért kellene hinni, hogy majd most. Szép nagy cikkek megjelennek, hosszú leírások, adatok, információk, statisztikák, elemzések. Mi fog történni? Semmi.

             Tudják mi a szomorú? Amint említettem: 7 milliárd ember sorsáról van szó. Nagyon úgy néz ki, hogy ez egyáltalán senkit nem érdekel, és nem számít. Hogy mennyire az érdekek vannak túlsúlyban, mi sem bizonyítja jobban, hogy akik ezeket a döntéseket meghozzák, tudják, hogy őket ezek a változások nem fogják érinteni. Olyan körülmények között élnek, és olyan helyen, ahol egyáltalán nem érintik olyan problémák, amelyek ma már milliókat érintene

2019.08.30.

Változás

Sok esetben találkozni az „átlaghoz képest” kifejezéssel, amikor megadnak egy időszakot viszonyítási alapként. Ez minden esetben nem valós érték. Sőt! Sok esetben eléggé megtévesztő. Az említett kifejezés főleg időjárási összehasonlítások kapcsán lát napvilágot. Próbáltam kideríteni, vajon hány hőségnap volt 2010 óta. Jó néhány oldal át kellett néznem, mire össze tudtam szedni az adatokat. Itt is találkoztam az említett viszonyítási alappal. Sokadik alkalommal foglalkoznak a klímaváltozással, és nagyon szép írások jelennek meg, hogy így kell tenni, meg úgy kell tenni. Mindent közölnek ezzel kapcsolatban. Említik a tényeket, hogy egyes helyeken ezt okozta, másik helyen mást, stb. Konferenciák sokaságát tartják ebben a témában már mióta. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: ennyire nem értenek hozzá, hogy évek óta nem tudnak kellő döntést hozni a kérdésben? Egy tippem van, hogy miért nem. Ezt is a politika és az érdekek irányítják, bármi legyen is az ára. Tény, hogy a változások negatív hatásai a mostani döntéshozókat nem érintik. De nem gondolnak az utódaikra? 

Az egyes klímajelentések leragadtak azon a ponton, amit már évek óta hangsúlyoznak szakértők. A kulcsszó a 1,5 fokos hőmérséklet emelkedés. Ezen rágódnak már hosszú ideje. Most az újabb az, hogy ez az emelkedés 2030-2052-ben elérheti az 1,5 fokot. E köré csoportosítanak minden dolgot. Különböző szemszögekből jelennek meg írások. Ismét a kérdés. Ennyi szakértő vajon miért nem tud megfelelő és jó döntést hozni? Szerintem több ezer oldal foglalkozik ezzel a témával, viszont konkrét javaslattal egy sem. Illetve lenne, de azt nem hajtják végre. Vajon miért nem? Hát lenne pár ötletem. Nem volna szabad bizonyos megállapodásokra, szerződésekre és egyéb hivatalos fórumokra hivatkozni, hogy ezért, meg ezért nem lehet változtatni. Igenis lehet. Vannak törvények, melyeket egyik napról a másikra meghoznak, és alkalmaznak is. Ebben nem lehet? A lakhelyünk a tét, a Földünk jövője a tét, az utánunk jövő generáció a tét. Ha ez tönkremegy, azok sem tudnak sehova sem menni, akik halogatják a jó döntéseket. Különböző modellekre hivatkoznak. Egyszerű hétköznapi formában meg lehet tapasztalni a változásokat, megállapítani a változások jelentőségét, mindenféle tudományos fokozat és szakértelem nélkül. Mi az akadály? Mi okozza ezt a nemtörődöm magatartást? Hát persze. Az érdekek és a pénz. Tudják mi a legszomorúbb? Hogy ennyi állítólagos szakértő döntésképtelen. Valami még. Egy Jr. Albert Arnold Gore nevezetű ember, aki az Egyesült Államok alelnöke volt, politikus, és környezetvédő, elkészített egy filmet, melyet 2006-ban tettek közzé. Talán sokan emlékeznek rá. A címe: „Kellemetlen igazság”. Kérem, ha tehetik, nézzék meg. Itt csak azért említem, mert már a 2000-es években komolyan foglalkoztatta a közvéleményt a Földünkön zajló változások. Most mennyit írunk? 2019-et. Változás semmi, sőt!

2019.08.28.

A légkör

Nagyon fontos a légkör összetétele, mert ettől is függ az élet a Földön. Ha nem lenne oxigén, akkor élet sem lenne. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő módon figyeljünk oda erre az állapotra. Éppen aktuális, hiszen számtalan hír jelenik meg, hogy milyen erdőtüzek alakultak ki a világ különböző pontjain, és azok mennyire károsak. Sajnos ebben az esetben is sok olyan cikk jelenik meg, ami nem feltétlenül tárja fel a valós helyzetet. Igen sokat kell olvasni ahhoz, hogy aránylag reális képet kapjunk arról, vajon mi is történik ezeken a helyeken. Tény az, hogy sok tűzfészek alakult ki az egyes földrészeken. Van, amelyik nagyobb hírként jelenik meg, van olyan, amit egyáltalán nem is említenek. Szerencsére vannak műholdak, melyek aránylag pontos felvételeket készítenek ezekről a helyekről. Sajnos annyit nem tudni, hogy ezek a gócok mekkora kiterjedéssel rendelkeznek. Tudjuk, hogy hihetetlen részletes felvételek is készülnek, szinte egy házhelyet is meg lehet különböztetni az egyes képeken. Az alábbi felsorolás megmutatja a légkör összetételét.

A légkör összetétele:

Nitrogén/N2/                           78,084%

Oxigén /O2/                            20,946%

Argon /Ar/                              0,934%

Szén-dioxid /CO2/                  0,032%

Aeroszolok, nyomgázok                    0,004%

Most ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen volt a földi légkör a korábbi időszakokban. Annyi bizonyos, hogy amióta élőlények alakultak ki a bolygónkon, hasonló összetételű légkört lehet feltételezni. A légköri oxigén nyomása 3000 méteres magasságban 31%-kal, 5000 méteres magasságban 44%-kal, 8000 méteres magasságban 65%-kal csökken. A tengerszinten a légkör oxigén tartalma 20,946%.

Tengerszint feletti magasság

Oxigén tartalom

0 méter

20,95%

3000 méter

14,45%

5000 méter

11,73%

8000 méter

7,33%

 

Miért fontos ez? Az emberi test tengerszint feletti magasságon működik a legjobban, ahol a légnyomás 1 atmoszféra. Jelenleg a mérőeszközökön hPa /hektopaszkál/ formájában adják meg, ami 1013hPa van feltüntetve. Ezen a nyomáson a vérben található hemoglobin megköti az oxigént, és elszállítja a test minden részébe. A magasság növelésével az oxigén nyomás csökken, ami azt eredményezi, hogy szaporábban kell levegőt venni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén kerüljön a test minden pontjára. Fontos megjegyezni, hogy a levegő nyomása a lényeges, hiszen az emberi test 1 atmoszféra nyomáson működik tökéletesen, ha ez csökken, akkor csak több levegővétellel tudjuk biztosítani a szállítandó oxigén mennyiségét.

Itt merül fel egy lényeges kérdés. Mivel az égéshez oxigénre van szükség, mennyi oxigént használnak el ezek a tüzek? Egy biológus szerint ezek az erdők nem termelnek plusz oxigént, mert saját maguk el is használják azt. Hogy lehet ebben eligazodni? Folyamatosan kell a híreket olvasni, és mindent, hiszen így lehet alkotni egy aránylag reális képet.

2019.08.08.

Globális felmelegedés

       Bevezetés képen csak annyit: a globális felmelegedés nagyon elterjedt, és nagyon divatossá vált. Ezt a területet is a pénz mozgatja. Egyáltalán nem lehet hinni azoknak a szakértőknek, akik a különböző nyilatkozataik, publikációik kapcsán próbálják az adott jelenséget magyarázni. Itt sincs egyetértés. Az is megkérdőjelezhető, hogy vajon a szakértő mennyire független egy adott érdek csoporttól, vagy esetleg annak megbízásából tett-e valamit. Látható némely esetben, hogy ugyanazon szakértő teljesen másképpen lát valamit, mint a másik, és ráadásul még hivatkozik bizonyos mérési eredményekre. Ezzel nincs semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy ez mennyire hiteles. Ugyanis azt kell mondani, hogy a korrekt tájékoztatás már nem divat, és minden valami érdek, érdekek mentén kerül napvilágra. Ebből fakadóan nem könnyű kitalálni, vajon melyik az igaz állítás, és melyik nem. Rengeteg hír van a világhálón, és nem könnyű köztük válogatni, mármint igaz, valós dolgokat állítanak-e. A globális felmelegedés is egy ilyen téma a sok közül. Lehetne most különböző adatokat, kimutatásokat, grafikonokat készíteni, de azt hiszem, ez ebben a témában nem sokat jelentene. Hogy miért? Mert igaz, hogy az adatok, és a mögöttük kialakuló számok makacs értékek, de mégis adhatnak torz képet. Hogy mi lehet mégis a megoldás? Nagyon egyszerű. Tapasztalat.

Ez azért is fontos, mert szülőként az ember átadja a tapasztalatait, csak könnyen elképzelhető, hogy nincs követve. Így saját kárán tanul meg valamit az ember, holott ha megfogadná hamarabb, és könnyebben előre tudna jutni. Ez így van az egész Földet foglalkoztató témák bármelyikében is, köztük a klímaváltozás terén is. Tapasztalatból tudható, hogy az 1970-es, 80-as években is már foglalkoztak ezzel a témával. Az akkori cikkek megemlítették, hogy úgy a 2010-es években lehet majd érezni bizonyos változásokat az időjárásban. Aztán ezeknek a cikkeknek gyakorisága alább hagyott. Majd időnként vészjósló címmel megjelentek írások. Ezek jégtömegek leválásáról, sivatagosodásról, tengerszint emelkedésről, a sarkok gyorsuló olvadásáról, a légkör melegedéséről, a kevesebb csapadék hullásról, stb. szóltak. Aztán elérkezett az az idő, amikor 2010-et írtunk. Milyen cikkek jelentek meg akkor? El lehet csodálkozni. Szinte ugyanazok, csak azzal a különbséggel, hogy kitolták az időt úgy 2050-re, illetve 2100-ra. Itt tartunk most. Tehát azokat a meglátásokat, amik közel negyven éve elhangzottak, még távolabbra tették a tudósok, kutatók. Vajon miért? Mert igazából semmi újat nem tudnak mondani ezzel kapcsolatban. Illetve mondanának, de nem lehet, mert az érdekek nem ezt követelik meg. Hogy nem akarnak pánikot kelteni az emberek körében olyan információkkal, olyan adatokkal, melyek rájuk nézve kellemetlenek, sőt katasztrofálisak? Lehet. Egy biztos. Valami változás bekövetkezett, mégpedig a felsorolt dolgok mindegyikében. Sok kutató a klímaváltozás mellett kampányol, némelyek pedig éppen ellenkezőleg. Azt vallják és állítják, hogy semmiféle változás nincs, ez a természet normális változása időnként. Ha a negatív oldalt nézzük, azaz, van klímaváltozás, akkor óriási pénzek mozognak a háttérben. Nagyon sok iparág rakódott erre rá. Széndioxid kvóta, megújuló energiaforrások, egészséges levegő, elegendő ivóvíz, élhető környezet, stb. Ezeken a területeken nagyon sok cég van jelen. Csak gondoljunk bele. Az nehézipar, a gépipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, az oktatás, stb. Mindegyik meg akar élni. A klímaváltozás és környezetvédelmi címszó alatt őrült pénzek, és még nagyobb érdekek húzódnak. Vajon mesterségesen van ez fenntartva? Nehéz kérdés. Sok esetben sajnos az ember tapasztalatból tudja, látja, hogy vannak esetek, amikor azt lehet mondani, hogy igen. Ma már olyan technikák, olyan technológiák vannak, amivel hihetetlen dolgokat meg lehet valósítani. Csak egy dolog, ami mindenkit érint. Ha globálisan nézzük, hogy lehet az, hogy vannak olyan helyek, ahol kifizetődő hulladékkal fűteni, energiát előállítani, a másik helyen még maga a begyűjtés is óriási gondot jelent. Nem mindenkinek az lenne az érdeke, hogy az agyonszajkózott klímaváltozásért most már igazán tenni kellene? Tudósok, kutatók gyűlnek össze konferenciákra, és semmi változás nincs, mert nem tudtak megegyezni? Ugyanezen tudósok, kutatók ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, annak figyelembe vételével, hogy milyen érdekcsoportot képviselnek? Magyarul, ezek a szakértők nem függetlenek? Akkor miről is van szó? Azok a rendeletek, melyeket évek alatt tudnak hozni, csak papíron létezik, vagy igen csekély mértékben valósítják meg.  Ennek igen jó példája a széndioxid kvóta bevezetése, illetve az ezzel járó úgynevezett széndioxidkvóta-kereskedelem. Én kevesebbet, te többet bocsájtasz ki, ezért vásárolok tőled kvótát. Ez a kibocsátás kereskedelem. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy ugyanúgy szennyezik a légkört, mint korábban. Annyi a különbség, hogy nevet adtak a szennyezésnek, és legálisan űzhető, mert attól még a másik azt a szennyező anyagot a levegőbe juttatja. Akkor lenne hatékony, ha mindenkire egyformán érvényes lenne. Ezek nem kis pénzek, és ez csak az egyik ilyen globális döntés. Pontosan azok, akiknek pénzük és hatalmuk is van arra nézve, hogy változások történjenek, azoknak egyáltalán nem érdekük, hogy bármi is változzon. A pénz, a haszon, a profit sokkal nagyobb vonzerő, mint a Föld, és a rajta élő emberek milliárdjainak egészsége. Ja, hogy a döntéshozókat ez nem érdekli? Az más.  

Elmondhatjuk, hogy az ezzel a témával foglalkozó kutatók, tudósok, szakértők valahogy nem veszik komolyan azt, hogy milyen következmények lehetnek. Benne vagyunk rendesen ezekben a változásokban, mégis azt látni, hogy szinte semmi nem változik. Nem szabad azt hinni, hogy az egy bizonyos helyen bekövetkező változás, rendellenesség nem hat ki másfelé is. A környezet is olyan, mint egy élő szervezet. Minden összefügg mindennel. Ha az egyik részen károsodás keletkezik, a mellette levő is megsínyli. A légkörszennyezés, az erdőkivágások, a talajvíz szennyezés, és lehetne még sorolni, amivel sokkal behatóbban kellene foglalkozni. Helyi szinteken is észrevehető az, hogy nem változik szinte semmi. A környezet szennyezése úgy néz ki, hogy nem központi téma. Nem fordítanak rá kellő figyelmet. Hiába vannak szervezetek, akik egy pár dolgot próbálnak feltárni, de egy magasabb érdek lesöpri az asztalról a problémát. Így nem is lehet elvárni, hogy jelentősebb változás történne ezen a területen. De lépjünk tovább. Még az is vitatéma, hogy felmelegedésről, vagy klímaváltozásról beszélünk-e. Ugyanis a felmelegedés régiónként változik, a klímaváltozás az egész Földet érinti. Az is kérdés és vita tárgya, hogy emberi, vagy nem emberi tényezők okozzák a változást. A legjelentősebb szervezet által kiadott klímajelentésben is komoly hibákat találtak. Ez abból is adódhat, hogy erős lobbi mentén végzik az értékek közzétételét, magyarul az alacsony értékeket veszik alapul, emiatt teljesen más értékek, és teljesen más meghatározások, vélemények kerülnek napvilágra. A klímaváltozás körülményeinek meghatározása mögött is hatalmas pénzek mozognak. Hogy ne csak az egyik oldalt nézzük, a másik tábor azt mondja, hogy a légköri széndioxid növekedése, és a hőmérséklet emelkedése között nincs összefüggés. Nagyon nagy baj, hogy a tudósok sem értenek egyet jelentős dolgokban pontosan az említett okok miatt, nevezetesen, hogy ki bízta meg az adott tanulmány elkészítésével. Talán félre kellene tenni ezeket a szempontokat, és független tudományos munkát végezni. Jó lenne egy átfogó légköri, talajtani, vízügyi, tengeri, szárazföldi és sarkvidéki kutatás sorozat. Valós méréseken, valós értékeken alapulót. Jelenleg mindenki csak tapogat, feltételez, elméleteket gyárt, és topogás van egyhelyben. Egy biztos, hogy változás van az 1970-es, 80-as évekhez képest. Ehhez semmiféle tudományos fokozat nem kell, egyszerű megfigyelés az egész. Ha csak a hőmérsékletet vesszük, ezekben az években a 30 fok meleg tényleg melegnek minősült. Volt minden évszak. Sajnos azóta érdekes dolgok kerültek elő, úgymint sivatagosodás, ózonpajzs sérülése, édesvíz hiánya, gleccserek gyors olvadása, szennyezések magas fokú elterjedése, stb. Persze nem tartom kizártnak, sőt, biztos vagyok benne, hogy már akkor is voltak komoly környezetszennyező hatások, tevékenységek. Azóta sok új technológia, és új kutatási eredmények állnak rendelkezésre. Ezeket kellene szolgálatba állítani, és próbálni egészségesebb, lakhatóbb környezetet kialakítani. Sajnos addig, amíg érdekek mentén haladnak ezek a dolgok, ne várjunk semmilyen változást. Elvitatkoznak, elelmélkednek egymás dolgain, cikkein, írásain, topognak emiatt egyhelyben, és Földünk egyre jobban kimerül, elfárad. Persze a másik oldal azt mondja, messze van az még. Tudomásul kell venni, hogy nemhogy messze nincs, itt van a mindennapjainkban. Vagy talán a klímaváltozás is egy nagy blöff?

Megjegyzés: egyes földtörténeti korokban szintén voltak olyan időszakok, amikor magas volt a légkör széndioxid tartalma, ezáltal a maihoz hasonlóan, magasabb volt a hőmérséklet is.

 2019.08.01.

Néhány érdekesség

Vannak olyan jelenségek, adatok, információk, amik kissé elrugaszkodnak a valóságtól, és az a legnagyobb baj, hogy olyan helyről hallani, amiről azt képzeli az ember, hogy ott aztán igazán tudják ezt. Rossz hírt kell mondanom. Sajnos egyre több olyan információ, legyen ez írott, vagy képi anyag, jelentősen eltér a valóságtól. Olyan képeket tesznek közzé, amik már jó néhány évvel korábban, /van úgy, hogy több mint tíz év eltelte után kerül elő/, készültek, de úgy van beállítva, hogy a minap fotózták le. Ilyen sok van. Előfordul, hogy fizikai lehetetlenség, amit közölnek, ugyanis olyan távolságot adnak meg, ami miatt azt a jelenséget nem lehet arról a helyről lefényképezni, mert a Föld görbülete nem engedi. Lehetne még sorolni, de nem ez egy másik írás lenne. Most inkább a hőmérsékletbeli változásokról szeretnék megemlíteni néhány dolgot. A feltüntetett térképek egy 1976-ban kiadott „Középiskolai Földrajzi Atlasz”-ból lett kimásolva. Volt egy kutatási folyamat, ami „Nemzetközi Geofizikai Év” néven vált ismerté. 67 ország tudósai 1957. július 01-től, 1959. december 31-ig vizsgálták a Földet. Tanulmányozták a szárazföldeket, a tengereket, és óceánokat, a víz alatti világot, a sivatagokat, gleccsereket, a légkör fizikáját, az egyes vízi-, és légi áramlatokat, meteorológiai állapotokat, szeizmikus mozgásokat, stb. Hatalmas adatmennyiség gyűlt össze. Ennek egy ilyen része az említett atlasz, és annak tartalma. Tudom, nem egyszerű a téma, de talán elég sok mindent sikerül immáron 60 év távlatából, 60 év tapasztalataiból, és 60 év változásaiból leszűrni. Nagyon érdekli az embereket, hogy milyen lesz az időjárás. Sok múlik azon, hogy milyen változások történnek a hőmérséklet, és a csapadék terén. Sok esetben igen éles eltérések mutatkoznak ezen a területen, az egyes földrajzi helyek között. Egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni az ember okozta tényezőket sem. Nagyon bonyolult, és összetett kérdés csoporttal állunk szembe. Ennek az írásnak nem szigorúan vett tudományos sugallata van. Egyszerűen arról van szó, hogy mindenki számára valamiféle érthető változata legyen. Ez persze nem zárja ki, hogy kellő tudományos vizsgálatok eredményei ne kerüljenek ide. Hát, nézzük.

Talán a legelterjedtebb téma manapság, az időjárás. Mindenki erről beszél. Mikor lesz már jó idő, mikor fog már esni, őrült meleg van, stb. Ez a téma kimeríthetetlen. Sajnos azt kell mondani, hogy az előrejelzések egyre pontatlanabbak. Hogy miért? Mert a légkör egyre instabilabbá válik. Mit jelent ez? Olyan váratlan légköri események következnek be, melyek sok esetben ellent mondanak a korábbi megfigyeléseknek, és ebből az következik, hogy pontatlan az előre jelzés. Vajon mi ennek az oka? Na, most értünk el oda, hogy igen nehéz erre válaszolni. Valamit azért el kell fogadni. Ezek pedig a korábbi megfigyelések, és mérések. Ugye a mérés, egy ellenőrzés. Egy ismeretlen értéket hasonlítok össze, egy ismerttel. Ez mindennek az alapja. Erre még rárakódik a személyes megfigyelés, a személyes tapasztalás. A mai világ technikája lehetőséget nyújt arra, hogy rengeteg információt, adatot összegyűjtsön az ember egy adott témában. Akkor mi a baj? A baj az, hogy ezek az adatok, információk nem mindig fedik a valóságot. Vajon miért, és hogy lehet ez? Sajnos itt is, mint sok más egyéb helyen, az érdekek mentén kell haladni. Ki mit szeretne hallani, és az mennyibe kerül valakinek, vagy valakiknek. Lehetne azt mondani, ugyan már, mi köze az időjárásnak, és a vele kapcsolatos dolgoknak a pénzhez. Nagyon is sok, de azt hiszem a mostani témának nem ez az alapja. Egy biztos, addig, amíg a klímaváltozást üzleti alapokon képviselik, és tárgyalják, addig nem lehet szó környezetvédelemről, ami a változásokat okozza a Földön. Említettem a személyes tapasztalatokat. Sajnálatos, de sok esetben ennek semmiféle jelentőséget nem tulajdonítanak. Pedig kellene. Az úgynevezett népi megfigyelést, vagy tapasztalást sok esetben figyelembe kellene venni. Ez nincs így. Ma már a nyers információkra, adatokra korlátozódnak az egyes jelentések. Biztos mindenki találkozott már teljesen téves előrejelzéssel. A változások közlése nem erőssége a kommunikációnak, ebben az esetben. Nem viccelődni szeretnék, csak régen volt egy nagyon egyszerű kis megállapítás. Ha kiteszünk az ablakba egy pálcikán egy rongydarabot, és az leng, akkor fúj a szél, ha nedves, akkor esik az eső, ha árnyéka van, akkor süt a nap, ha nincs, akkor be van borulva. Sok esetben ez is célravezetőbb lenne, mint olyan előrejelzést beolvasni, ami már aktualitását vesztette. Ilyen egyszerű. Vagy mégse? Igen, mégse. Akkor lenne ez hatékonyabb, ha komolyabban kezelnék azt a kérdést. Magyarul, a beérkezett adatokat azonnal aktualizálni kellene, és azt közzétenni. Tudom, éppen én írtam az előrejelzések pontatlanságának okát. Ezt most is fenntartom, de azt is, hogy pontosabbá lehetne tenni, főleg a mezőgazdaság, valamint az emberek biztonsága miatt.

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Tudjuk, hogy az egyes időszakokhoz, időjárási adatok is párosulnak. Ha csak néhány ezer évet visszamegyünk az időben, akkor is találunk érdekességeket, változásokat. Most csak 60 évre mennyünk vissza, és nézzük meg, hogy ennyi idő alatt változott-e az időjárás, és ha változott vajon mennyire, merthogy változott, az biztos. Ehhez mérés sem szükséges, csak tapasztalat. A mérések viszont alá tudják támasztani ennek mértékét, ugyanis az kevés, ha azt mondom, hogy ilyen meleg nyarak régen nem voltak, bár akkor is volt hőmérséklet mérés. Ezt csak az a korosztály tudja, és érzékelte, aki akkor élt. Persze haladunk a korral, de vajon a mostani generáció odafigyel erre a változásra, vagy elfogadja úgy, ahogy van? Nem érdekli őket a korábbi dolgok? Biztos vagyok benne, hogy néhányuktól eltekintve, egyáltalán nem érdekli őket a korábbi időjárási események. Pedig nem ártana. Ezekből lehetne levonni a megfelelő tapasztalatokat, hiszen rajtuk múlik, hogy milyen éghajlattal, milyen élhető világgal tudnak szembenézni. Mielőtt belevágnánk, még valami: a jelenlegi helyzetet tekintve, aki tehetne azért, hogy a negatív változás ne folytatódjon, az nem tesz érte semmit. Az egyes konferenciák, gyűlések, összejövetelek, szakmai rendezvények semmitmondóan fejeződnek be. Nincs előre lépés. Évek, évtizedek telnek el eredménytelenül. Az üvegházhatású gázok okozta változásokat 1992-ben véglegesítették, majd csak 2005. február 16-án lépett hatályba. Mennyi ez? 13 év. Nem semmi. Ilyen lassan történnek dolgok, amiknek hónapok alatt meg kellene történnie. Akkor még lenne hatása, de így semmi, ugyanis ennek semmiféle hatását nem lehet érezni. Megint csak azt mondom, hogy akinek hatalma, és pénze van, éppen azt érdekli legkevésbé az egész. Sokan mondanák, hogy idő kell hozzá, ez nem történik egyik napról a másikra. Ez igaz. Csak azt is figyelembe kell venni, hogy ez nem kis idő. Hány év telt el az elfogadás óta? 14 év. Nem kevés. Felvetődik egy sokkal lényegesebb kérdés. Vajon ér valamit ez az egész? Úgy néz ki, hogy semmit, ugyanis a változás jobban felgyorsult, mégpedig negatív irányba. Ha hatása lenne, nem ez lenne az irány, hanem a javulás. A változásnak nagyon sok hatása van, és nagyon sokfelé hat. Ha azt vesszük, hogy a korábbi korosztály azért kente magát nyáron, a strandon, hogy barnább legyen, most meg azért, hogy ne. Persze lehet játszani a különböző UV, UV-A, UV-B, UV-C sugarak tulajdonságaival. Egy biztos: a Nap éltető sugara most is ugyan olyan, mint régen. Iparág települt erre a területre is, úgy, mint más területen, itt is különböző képen magyarázzák a dolgokat. Mindenhol van pro-, és kontra. A középút a megfelelő. Mindent lehet, csak mértékkel. Ez a mondás ma is érvényes, és egyre inkább. A változásokat tapasztaljuk. Ennek néhány információját szeretném megosztani. Sokfelé kellett keresgélni, hogy aránylag elég széles körű adatállománnyal álljak elő, mert egy helyen ezeket nem lehet megtalálni. Sőt! Vannak adatok, melyek szinte elrejtett formában vannak valahol jelen. Olyan portálokon, amelyeket talán senki nem néz, mert minek. Az embereket ez ma már nem érdekli. Érdekes módon természetesen különböző megvilágításban lehet megközelíteni ezt a témát, hiszen egy mezőgazdászt a jó napsütés, a kellő időben leeső csapadék, a hétköznapi embert a jó idő, azaz, a napsütés, a kiránduló idő érdekli. Most ezt általánosságban próbálom érzékeltetni, azaz, globálisan, ami persze kihat az egyes országok időjárására is. Az időjárás alakulásának nagyon sok összetevője van. Előre látható, és előre nem látható folyamatok összessége. Az egyes hőmérsékleti értékekre nem szeretnék kitérni, hiszen szélsőségek mindig is voltak. Itt a változások az érdekesek.

Több alkalommal lehet találkozni azzal, hogy a megadott számok viszonyítási időszakról szólnak, azaz, egy bizonyos időszakot vesznek alapul, és ehhez viszonyítják a többit, azaz, pontatlan, nem a valós értékeket mutatja. Most jelzem a pontos értéket. Az adat a „Vital Signs 2006-2007-es kiadványából származik. A Föld felszínének átlaghőmérséklete 1950-ben 13,87 Celsius fok volt. A következő adat az EU Copernicus szolgálat kiadása, mely szerint a Föld átlaghőmérséklete a 2017-ben 14,7 Celsius fok. A növekedés közel 70 év alatt 0,83 Celsius fok. A híradások egyáltalán nem erről szólnak. Teljesen más megközelítésből merítenek adatokat. Vajon honnan? Hiszen a hangzatos információk arról szólnak, hogy ennyire, meg ennyire emelkedik a hőmérséklet. Mihez képest? Mi a viszonyítási, mérési adat? Honnan származik? Csak ijesztgetik az embereket? Jól hangzik? Valamitől félni kell? Valamivel meg akarják félemlíteni az embereket, hogy tartsanak valamitől? Divatos erről beszélni? Vajon milyen érdekek húzódnak e mögött? Számtalan kérdés, amire nem tudom a választ. Feltételezésem van. Ez is valami. De erről később. Most nézzünk meg egy érdekes ábrát. Az üvegház-hatás, a klímaváltozás, a globális felmelegedés, mind, arról szól, hogy milyen rossz lesz néhány évtized múlva. Találtam egy érdekes dolgot. Már a Nemzetközi Geofizikai Év keretében, illetve a könyv kiadásában szerepel egy érdekes mondat, idézem: „A gleccserek, és a jéggel borított területek tanulmányozása lehetővé tette, hogy meghatározzák Földünkön a jég teljes térfogatát, és kiderült, hogy ez sokkal több, mint ahogyan korábban feltételezték. Ám azt is megállapították, hogy a jég mennyisége jelenleg fogy”. Forrásmegjelölés: Kossuth Könyvkiadó 1965. „Ismeretlen Bolygónk”, A Nemzetközi Geofizikai Év Eredményei alcímű kiadvány, Univerzum Könyvtár. Nem érdekes. Már akkor jelezték a jégmennyiség fogyását. Lehet, hogy alaposabb méréseket végeztek, mind most? Jelenleg nagyon sok mérést már a műholdakra bíznak. Pontosak ezek ebben az esetben? Pontosabbak annál, mint amikor odamegyek, és a helyszínen végzem el a mérést, minden külső tényezőt, és hibahatárt kizárva?  Ha kell több alkalommal is el lehet végezni a mérést, különböző időpontokban. Sok esetben már bebizonyosodott, hogy vannak mérési pontatlanságok, amelyeket egy automata, vagy valamilyen más eszköz hajt végre, ugyanis ezeket nem ellenőrzik vissza, egyszer sem. Pedig a pontosság, és hitelesség miatt nem ártana, illetve nagyon is kellene. Van egy érdekes ábra, ami azt mutatja, milyen változások várhatóak 2050-től. Itt kel megjegyeznem, hogy ennek értéke is kérdőjeles. Ugyanis már az 1970-es években említést tettek sajtóorgánumok arról, hogy milyen változások fognak bekövetkezni 2010-ben. valami hasonló volt a prognózis. Majd csönd lett ezen a téren, és amikor újra felvetődött ez a téma, akkor már 2010-et írtunk. Addig is volt róla szó, csak nem ennyire felnagyítva, és kihangsúlyozva. És lám miről szól a híradás, szinte ugyanaz, hogy majd 2050-től várhatóak ezek az események. Felvetődik a kérdés. Vajon amit ebben az ábrában látunk, nincs már jelen valahol a világon? Hát persze, hogy jelen van. Megéljük szinte minden nap. Nézzük csak sorra.

klimavaltozas1.jpg

Lásd: Képgaléria "Klímaváltozás1"        

     Minden tétel, ami az ábrán fel van sorolva, fel van tüntetve a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden. Van egy sokadik érdekes tényező, ez padig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindet másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden, és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másba is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Az ábra megmutatja, hogy eddig hány ember élt a Földön, és jelenleg hányan vagyunk. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energia igény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik.

hany-fo.png

 

 

 

 

Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Nézzük meg ezt az ábrát, és érdekes dolgok derülnek ki.  Többek között az, hogy bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most ennél az adatnál. Látjuk, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet a két adott évben, durván 60 év elteltével. Emelkedés: 3,22 Celsius fok. Ez 2,39 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld átlaghőmérséklet értéke.

 

valtozas.png

 

 

 

 

Ez a jelenség változik földrészenként, és országonként is. A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján, a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905, és 1990 között 0,74 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990, és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 77-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek. Többféleképen lehet magyarázni, és ez ebben az esetben nem éppen szerencsés, hiszen több millió ember félretájékoztatásáról van szó., valamint ez így nem hiteles. Rengeteg adat, és információ kerül napvilágra, ellenőrizhetetlen helyekről, ugyanis a közzétett cikkek nem valós adatokat tartalmaznak. Sajnos sok esetben még tudományosnak mondott híradás is tartalmaz hatalmas eltéréseket. A legutóbb éppen a repülő- gépek repülési magasságáról volt szó, amiben kétszer is mondták a 16 000 kilométeres magasságot. Ez már nagyon kirívó. A tudományos világban a pontosság, és hitelesség a legfontosabb. Ez innentől kezdve hiteltelen.

Összességében el kell mondani, hogy nem éppen hitelesen tájékoztatják az embereket a világban történő ilyen eseményekről, pedig jó lenne. Igaz, az nem hír. A hír a mostani hozzá nem értő emberektől származik, akik ezt a nagyközönség elé tárják. Lehetne azt is kérdezni, hogy milyen érdekek fűződnek ezekhez a cikkekhez? Szomorúan mondom, hogy nagyon sok.  De ez a téma megérdemelne egy újabb cikket.  

2019.07.26.

A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től.

Észak-Amerika: gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Dél-Amerika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Európa: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

Ázsia: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Afrika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Ausztrália: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

A gleccserek olvadása elindul Grönlandon, és a Skandinávia északi részén.

Forrás: DPA/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum/MTI

Minden tétel, a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden. Van egy sokadik érdekes tényező, ez padig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindet másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden, és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másba is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Eddig 108 milliárd ember élt a Földön, és jelenleg 7,46 milliárd főt számlál a Föld lakossága. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energia igény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik. Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most hazánkra vonatkozó adatoknál. Nézzük, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet két adott évben, 1960, és 2018-ban, durván 60 év elteltével. 1960-ban hazánk hőmérsékleti éves átlaga 10,16 Celsius fok, 2018-ban 13,38 Celsius fok. Emelkedés: 3,22 Celsius fok. Ez 2,39 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld átlaghőmérséklet értéke. Ami még lényeges, hogy a csapadék mennyiség jelentősen csökkent. 1960-ban az éves országos átlag 680mm, 2018-ban 588mm. Ez a jelenség változik földrészenként, és országonként is. A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján, a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905, és 1990 között 0,74 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990, és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 77-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek.  

 

Az éghajlat változásról

Ez a téma már igen régóta foglalkoztatja az emberek. Ha egymással találkoznak biztos, hogy szóba kerül az időjárás. Mindenkinek más, és más véleménye van erről. Ezzel viszont meg is áll a dolog, hiszen csak azok az információk állnak rendelkezésre, amit mondanak az egyes helyekről. Kicsit fanyarú az egész, hiszen egy adott aránylag nem nagy területről néha jelentős eltérést mondanak. Néha nem ritka a tíz fokos hőmérsékletbeli eltérés, két meteorológus között. Van valami, ami talán a tévedések mellett szólnak. Mégpedig az, hogy ma már egyre nehezebb előre jelezni az időjárás változásait azért, mert kezd egyre inkább szélsőséges lenni. Magyarul, nem lehet kellő bizonyossággal megmondani az időjárás alakulását, mert egyre több nem várt tényező befolyásolja azt. Tehát, marad a találgatás. Ezek mentén gondolkodnak az emberek, és mondanak véleményt. Hol jót, hol rosszat, mert hát az ember eléggé szélsőségesen is tud gondolkodni sok mindenről. Egy valamit azért elmondhatunk: az embereket nem nagyon érdekli, hogy milyen változások zajlanak a Földön. Az érdekli, hogy ha nyaralni megy, akkor jó idő legyen, azaz, napsütés, kellemes időjárás. Persze lehetne azt is mondani, hogy miért érdekelje globálisan az időjárás. A helyzet az, hogy egy bolygón élünk, és nem arról szól a dolog, ha melegem van, akkor hűs szobába megyek, ha fázom, akkor befűtők, és élvezem a jó kis meleget. A Föld talán ezt nem mindenki tudja, vagy nem gondolkodott el még rajta, de a legtökéletesebb űrhajó. Mindent biztosít a rajta utazó több milliárd embernek. Vajon meddig? Ha végig követjük az évezredeket, az ember romboló hatásai miatt bizonyos területek átmenetileg veszélybe kerültek. Azért említem, hogy átmenetileg, mert vannak bizonyos folyamatok, melyeket a természet ügyesen ki tud javítani, helyre tud hozni. Sajnos emberi tulajdonság, hogy ahol megtelepszik, ott teljesen kihasználja a természet adta lehetőségeket, mindaddig, amíg van mit. Ha kimerítette, odébb áll, és máshol folytatja az addigi romboló munkáját. Hallani arról, hogy vannak természeti népek, melyek együtt, harmóniában élnek a környezetükkel. Biztos vannak ilyenek, de csak gondoljunk bele, hogy már több olyan város van, mely messze meghaladja némely ország egész lakosságát. Bele lehet gondolni, hogy a több tízmillió embert el kell látni mindennel. És ezek csak a nagyvárosok. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi Föld lakosságát, amely ma már több mint 7,5 milliárd fő, akkor alaposan el lehet gondolkodni, mennyi minden kell ahhoz, hogy ennyi embert el lehessen látni nap, mint nap. Őrült feladat. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, alaposan igénybe kell venni a szárazföldek, és vizek adta lehetőségeket. Sajnos immár sok esetben túlzottan is. Ami nagyon lényeges, hogy a szennyezés a legfőbb gond. Az óceánok, a tengerek, a szárazföldek, a folyók, a tavak, a légkör, mind ki van téve ennek a veszélynek. Ki figyel erre oda? Rossz hírem van. Akinek hatalma, és pénze van arra, hogy ezzel érdemben tudna foglalkozni, éppen azoknak az embereknek az érdekei nem találkoznak Földünk védelmével. Mi a következmény? Sajnos alaposan benne vagyunk olyan változásokban, aminek kiváltó okát nagyon gyorsan meg kellene szüntetni. Hogy ez mennyire nem egyszerű feladat, mi sem érzékelteti jobban, mint a következő néhány gondolatsor. Elöljáróban csak annyit, hogy valami nagyon zátonyra futott ezzel kapcsolatban is. Az alábbi sorok letölthetők az internetről.

Mi az IPCC?

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület.

Az IPCC-t azért alakították, hogy a politikai döntéshozók rendszeres tudományos értékelést adjanak az éghajlatváltozásról, annak következményeiről, és a lehetséges jövőbeli kockázatokról, valamint, hogy alkalmazkodjanak az alkalmazkodási, és enyhítési lehetőségekhez.

Értékelése révén az IPCC meghatározza az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek állapotát. Meghatározza, hogy hol vannak megállapodások a tudományos közösségben az éghajlatváltozással kapcsolatos témákról, és ahol további kutatásra van szükség. A jelentéseket több szakaszban is megfogalmazzák és felülvizsgálják, így biztosítva az objektivitást és az átláthatóságot. Az IPCC nem végez saját kutatást.

      Az IPCC-jelentések semlegesek, politikailag relevánsak, de nem szakpolitikai előírások. Az értékelő jelentések kulcsfontosságú szerepet töltenek be az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokban. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (ENSZ Környezet) és a Világ Meteorológiai Szervezete (WMO) által létrehozott 1988-ban az IPCC-nek 195 tagja van.

A fenti sorok az interneten elérhetőek, bárkinek. 

Ebből a néhány sorból is kitűnik, hogy semmiféle szakmai alapja nincs annak, amit több tíz oldalon keresztül lehet olvasni. Mivel politikusok, ahogy lehet olvasni, tartják ezeket a fórumokat, akik nem értenek hozzá, hiszen nem szakemberek, erősen megkérdőjelezhető ezen sorok valódisága. Nem beszélve arról, hogy minden adat valahonnan átvett, azaz, semmiféle saját szakmai tapasztalat nem áll a háttérben, többek között azért, mert a testület nem is végez kutató munkát, tehát sem kutatói végzettséggel, sem saját megfigyeléssel nem rendelkeznek. Aki néhány órát rászán arra, hogy kissé tájékozódjon az éghajlat változás terén, akkor könnyen össze tudja szedni a szükséges adatokat a különböző portálokon. Ehhez semmiféle szakmai hozzáértés nem kell. Egyszerű érdeklődés. A több tíz oldalon taglalt dolgok a felmelegedés egy bizonyos fokára tér ki bőven. Annak is utána lehet nézni, hogy már az 1975-ös években született egy írás, ami előrevetítette a hőmérséklet növekedési ütemét. 1975-ben a 2010-es évvel riogattak, az 1980-as évek környékén 2030-as évek kerültek elő, napjainkban, azaz, 2019-ben a 2050-es év került elő, sőt még későbbi időpontok. Na, itt van az, amikor politikusok, hozzá nem értő emberek nyilatkoznak a Föld várható jövőjéről. Ha nagyon ki akarnám sarkosítani, akkor azt mondanám, hogy kérdezzenek már meg egy 60-70 éves embert, aki nem tudományos munkatárs, hogy vajon ő mit észlelt ezalatt a néhány évtized alatt. Meg fognak lepődni. Ugyanazt mondják, amit a jelentések állítanak. A szomorú az, hogy 195 taggal rendelkező szervezet képtelen olyan döntéseket hozni, ami hasznos. Visszautalok arra, hogy már az első jelentés 1975-ben íródott. Több mint negyven éve. Ennyi idő sem volt arra elég, hogy kellő, és hasznos döntéseket hozzanak. Mondhatják, hogy akkor még ez a szervezet nem is működött. Valóban, mert 1988-ban alakult, de volt más helyette. Tessék tudomásul venni, egy politikus soha nem tud kellő szakmai hozzáértéssel nyilatkozni semmiről. Egy nyilatkozattétel kapcsán mások által gyűjtött adatokat közzétenni, és azt magyarázni enyhén szólva felelőtlenség. Miért? Mert ami nagyon elterjedt ma már, hogy úgymond, több féleképpen lehet értelmezni valamit. Na, erről van szó. Egy politikus a saját érdekei szerint dönt. Innentől kezdve, bukott a „mutatvány”. Ha ténylegesen úgy lenne, mint amiket emlegetnek ezzel kapcsolatban, akkor már régen megtehették volna, hiszen politikusként hatalmuk, és pénzük is megvolt, megvan hozzá. Nem így történik. Ebből az következik, hogy egyéni érdekek mentén halad a mai napig is minden. Kérdezem én: 195 ország vezetői ennyire döntésképtelenek, hogy ennyi idő után sem tudnak megfelelő alternatívát kigondolni, kitervelni, és végrehajtani? A válasz nagyis egyértelmű. Igen, ennyire döntésképtelenek. Saját érdekek mentén halad még mindig minden. Nincs változás, közel 50 év távlatában sem. Akkor miről beszélünk egyáltalán. Apró kis civil szervezetek erőlködnek valamiért, és elérnek nagyon csekély részeredményeket. A világnak nem erről kellene szólnia. Ki fogja elszenvedni ennek a kárát? Az unokáink, és azok gyerekei. Nem számít semmi. Az ember, mint olyan már nem is tudni hányadrangú fél ebben a rendszerben. A minap éppen olyan embertől, aki állítólag művelt, iskolázott valaki, azt a kijelentést tette, hogy az emberek, és itt a nőkről van szó, termékenységi ráta mentén haladjanak. Miről van szó? Ennyire becsülik a nőket? Lassan már azt fogják mondani, hogy kevés gyereket fialnak a nők. Itt tartunk. Ennyire érdektelen, és érdemtelen a lakosság. Semmibe veszik őket. Elnézést, kissé eltértem az eredeti témától, de kikívánkozott belőlem. Egy szó, mint száz, az ember, mint egyén, vagy mint csoport, nem tud megfelelő erőt képviselni ahhoz, hogy bármiféle változtatást aránylag hamar végrehajtsanak. Miért írom, hogy aránylag hamar? Mert sajnos elérkezett az az időszak, amikor olyan változásoknak vagyunk tanúi, és olyan változások történnek, amiket lassan nem lehet visszafordítani. Az állítólagos tudós társadalom sem tud mit tenni. Csak egy érdekesség. Amikor egy vezető kutatónak azt mondják, hogy a fizetéséért azt publikálja, amit ők mondanak, akkor azt hiszem, nagy baj van. De nézzük tovább az időjárás okozta változásokat. Egyszerű tapasztalati tény, hogy változások történnek világszerte az időjárás területén. Ehhez semmilyen végzettség, semmilyen szakmai hozzáértés nem kell. Simán tapasztalat. Na, ezen a tapasztalati tényen rágódnak immár közel 50 éve tudósnak mondott politikusok. Miről beszélünk egyáltalán? Érdemes bármit is mondani ezzel kapcsolatban? Semmi előrelépés nincs. Szomorú, de azt hiszem, nem is lesz. Nagyon, nagy dolognak kell ahhoz történni, hogy bármiféle változás bekövetkezzen, azoktól az emberektől, akik érdekek mentén hoznak döntéseket a Föld változásaival kapcsolatban. Legtöbbször globális mértékekről beszélnek, pedig érdemes kisebb méretekben is gondolkodni. Egy földrész, illetve egyes országok szintjén. Sokan hallgatnak, és néznek híreket. Olyan különleges eseményekről hallani beszámolókat, amit korábban el sem lehetett képzelni. Magas hőmérsékletek, erdőtüzek, áradások, viharok, stb. Korábban is voltak, csak nem ekkora, és nem ilyen szélsőséges mértékben. Talán az lesz a legszemléletesebb, hogy megnézzük hazánk 10 éves változását, hőmérséklet, és csapadék viszonylatában. Megdöbbentő értékek kerülnek elő. Ezekhez az adatokhoz bárki hozzáférhet, bárki megnézhet, bárki tájékozódhat felőle. Nézzük. 1960-ban hazánk hőmérsékleti éves átlaga 10,16 Celsius fok, 2018-ban 13,38 Celsius fok. Emelkedés: 3,22 Celsius fok. Ez 2,39 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld átlaghőmérséklet értéke. Ami még lényeges, hogy a csapadék mennyiség jelentősen csökkent. 1960-ban az éves országos átlag 680mm, 2018-ban 588mm. Megdöbbentő nem? Kis hazánkban is vannak olyan helyek, ahol hónapokig nem esik eső. Hatalmas kár a mezőgazdaságnak, és nem utolsó sorban a fogyasztóknak, akik vásárolják ezeket a termékeket, mert őrült árakat kérnek el értük. Már ilyen szinten is érezhető a változás. Sajnos egyre pontatlanabbak az előrejelzések éppen amiatt, hogy sokkal erőteljesebbek, és sokkal kiszámíthatatlanabbak a változások. Sok más dolgot is lehetne még írni erről a témáról, de nem az a cél, hogy adatokkal, és más tényekkel traktáljak bárkit is. A cél az, hogy egyre többen nézzenek utána ezeknek a tényeknek, ezeknek az adatoknak, és minél többet tudjanak meg az emberek a változások mikéntjéről. Remélem van rá igény. Remélem arra is van igény, hogy ne azzal a szöveggel találkozzon bárki is, és elégedjen meg, ami manapság nagyon elterjedt. Ez pedig a feltételezés, talán, esetleg, elképzelhető, és más hasonló szavak, melyek semmi biztosat nem takarnak, és semmi konkrétummal nem szolgálnak. Ne a bizonytalanság, és a homályos célozgatások legyenek a hírforrások alapjai, hanem a konkrét információk. Tudom a hír akkor hír, ha van benne valami extrém dolog, még akkor is, ha az egyáltalán nem igaz. Sajnos ezt is el kellene kerülni, mert a félretájékoztatás hatalmas károkat tud okozni. Vagy ez a cél az időjárás terén is? Ma az emberek ezeken a híreken lovagolnak, ezeket hallják minden honnan, és ezeket adják tovább, még akkor is, ha nem valóságosak. A szomorú, hogy egyáltalán nem néznek utána ezeknek a dolgoknak. Ma az internet adta világban ez nagyon is egyszerű lehetne, de még ez az egyszerű dolog sem érdekli az embereket. Elszakad a valóság, és az illúzió világa. Az illúziót táplálják belénk, a valóságot elzárják előlünk. Itt tartunk minden téren, és ami nagy ütőkártya lehet némelyek kezében, az nem más, mint maga az időjárás változása, annak minden vonzatával együtt.

Rengeteg táblázatot, összehasonlítást lehetne egymás mellé tenni. Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy miképpen lehetne ezeken a már kialakult helyzeteken változtatni, ha egyáltalán kell. Miért mondom ezt? Mert azért valljuk be őszintén, vannak elég erős csúsztatások elég sok területen. Arra gondolok, hogy vannak hírek, melyekben adatok hangzanak el, és ezek az adatok nem valósak. Soknak utána kellene számolni, és máris kitűnne, hogy valami nem stimmel. Valószínű itt sem a korrekt, és valós tájékoztatás a lényeg, hanem a félrevezetés. Kicsit talán korrigálni kellene ezen. Nem is a félrevezetés, hanem a tudatlanság, az egyes leközölt hírek mögötti érdektelenség, mely azt eredményezi, hogy valótlan állítások kerülnek a köztudatba. Ez a valótlan hír marad meg az emberekben, mert kimeríti a „hír” fogalmát, úgymond eladhatóvá kell tenni az adott dolgot. Mindennek a hátterében a pénz áll. Tudják, egy kutató azt kutassa, amiért fizetik. Magyarul azt publikálja, amire utasítják, és amit elvárnak tőle. Nem számít, hogy az a valami nem éppen igazán fedi a valóságot. Még csak annyit. Látható, hogy nem szakértői szinten zajlanak a tevékenységek. Ez a hozzá nem értés egy idő után valóban komoly károkat okoz minden területen. Ez alól nem kivétel a klímaváltozással, vagy az időjárás változással való foglalkozás sem. Ha az adatok hibásak, a következtetéseket nem tapasztalattal, hozzáértéssel rendelkező személy mondja, akkor eltorzul minden. Azt már sajnos látjuk, hogy egy adott dolgot többféle képen lehet magyarázni. De csak magyarázni. A mért adatok komoly érvek. Azokat nem lehet így, vagy úgy értelmezni. Egy mért, és ellenőrzött adat csak egy dolgot közvetít az ember felé. Valós dolgot. Ennek mellőzése már komoly, sőt nagyon komoly változást okozhat egyes területeken. Az időjárás, mint nagyon fontos terület, ezt nem engedheti meg magának, mert az egész földgolyó függ ettől. Védjük ezt a tökéletes űrhajót, mely több mint hétmilliárd embert szállít.        

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.