Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Éghajlat

2020.04.10.

Klímahelyzet

Valami érdekes van kialakulóban. Talán elérkezett az idő, amikor ténylegesen oda kellene figyelni a környezetünkre. Szinte pánikhangulat kezd kialakulni. Tudom, nem egyszerű a helyzet. Sőt! Nagyon nem. Itt is érvényes és hatásos lenne a korrekt tájékoztatás, a valós értékek közzététele, a pontos adat- és információátadás az emberek felé. Miért mondom mindezt? Egyszerűen azért, mert nem biztos, hogy valós adatokat kapunk. A klímakérdés túl összetett ahhoz, hogy csak egy adott irányból kapjunk információkat. A szakértői és a hozzáértő embereknek most már igazából azt kellene mondani, ami a valós helyzet. Hogy miért? Mert az emberek egyre inkább eltávolodnak attól, hogy rálássanak, értelmezni tudják a kialakult helyzetet. Azt a helyzetet, amit közvetítenek feléjük. Vajon még mindig érdekek mentén születnek a vélemények, a döntések, a tájékoztató információk? Jó lenne ezen változtatni. Nem akarok nagy szavakat használni, de az eddigi hírek alapján eléggé rossz a helyzet. A legfontosabb az lenne, ha korrekt tájékoztatást adnának a hozzáértők a lakosságnak. 7 milliárd emberről van szó. Lehetne taglalni, hogy vajon mindenkit érint-e a változás. Már most mondom, igen. Egy bolygón élünk. Ha átmenetileg valahol kedvező a klíma, az nem jelenti azt, hogy olyan is marad. Hallható és sajnos látható is, hogy milyen katasztrofális változások zajlanak világszerte. A klímaváltozással nagyon sokan nagyon régóta foglalkoznak világszerte. Az eredmények, amiket az ezzel foglalkozók hoztak, gyakorlatilag nulla. Ezt azért említem, mert akkor, ha ténylegesen ez lett volna szempont, hogy védjük Földünk légkörét, szárazföldjeit és vizeit, akkor nem került volna bolygónk ilyen helyzetbe, amiben került.

Én túl kicsi vagyok ahhoz, hogy nagy dolgokban tudjak változtatásokat hozni. A magam módján megteszem azt, amivel elősegítem és védem a környezetemet.

2020.04.06.

Érdekes változások 50 év távlatában

  Sok érdekességet hallottam, láttam, olvastam, de sok más egyébbel együtt, nem figyeltem rá kellőképpen. Mentségemre legyen mondva, rengeteg ilyen, és ehhez hasonló adat kerül az ember birtokába nap mint nap. Ha pontosítani szeretnék, akkor érdekes információ ütötte meg a fülemet. Oly sokat hallunk az időjárásról, annak szélsőséges jellegéről. Ezt szeretném kicsit körbejárni. Az első átfogó összefogás a Nemzetközi Geofizikai Év keretén belül volt 1957-1959 között. Több száz, több ezer kutató és kutató állomás végezte a méréseket. Földön, vízen, és levegőben egyaránt. Ennek az eseménysorozatnak az elolvasása inspirált arra, hogy a természettudományok felé forduljak. A visszaemlékezéseim úgy a hatvanas évekre tehetők. Rögtön egy grafikonnal kezdeném. Látható, hogy ötven év elteltével a nyár melegebb lett. Lehet azt mondani, hogy ezek nem nagy eltérések, de globálisan nézve, bizony jelentős. A nyár plusz 1,86 Celsius fokkal lett melegebb. Korábban megjelentek cikkek, hogy a globális felmelegedés hidegebb teleket, és melegebb nyarakat eredményez. Megpróbálom elemezni a tapasztaltakat és azokat az információkat, adatokat, amiket azóta közzétettek, illetve amire saját magam emlékszem. Mindjárt itt van egy összehasonlító táblázat.

Szerencse, hogy az internet adta lehetőség módot ad arra, hogy elővegyünk korábbi olvasmányokat. Találtam egy érdekes cikket „Klímaváltozások” címmel. Az éghajlat ingadozásai eléggé közismertek. A legutóbbi néhány évtizedben például mintha megbomlott volna Magyarország időjárásának a menete (és más területeké is); régebben a téli havazás már decemberben vastag, fehér takaróval borította országunk földjét, újabban azonban a nagy téli havazások ritkábbak, és januárban vagy februárban következnek be. Az idén azonban jóformán nem is volt nálunk tél. Hiba volna azonban e tényekből arra következtetnünk, hogy az időjárás egész iránya alapvető mértékben megváltozott. Lehetséges, hogy csak egy kisebb változást élünk át, és néhány év vagy egy-két évtized elmúltával minden visszalendül majd a megszokott kerékvágásba. Az ilyen és ehhez hasonló éghajlati ingadozásokból tehát még nem vonhatunk le különösebb következtetést; még abból a tényből sem, hogy a múlt évszázad vége óta több gleccser is visszahúzódóban van, ami az éghajlat általános, lassú fölmelegedésére mutat. Ha ilyen jelekből nem következtethetünk éghajlatunk alapvető változására, vajon miként oldhatjuk meg a jégkorszakok keletkezésének és elmúlásának a problémáját? Erre a kérdésre egy kiváló szerb csillagász, Milankovié próbálta megadni a választ. Az ő számításait az 1970 márciusában, három hónappal a századik születésnapja előtt elhunyt nagy magyar tudós, dr. Bacsák György tökéletesítette. Kettőjük elméletét Milankovié-Bacsák-elmélet néven tartják számon. Milankovié és Bacsák rámutattak arra, hogy a Nap sugárzásának változásain kívül (amilyenek például a 11 éves szakaszossággal megerősödő naptevékenységből is következnek) figyelembe kell venni azt is, hogy a Föld pályaelemei is változnak. Utalva arra, ha a gleccserek folyamatos csökkenését vesszük figyelembe, akkor lehet következtetni a jégfolyamok mai állapotára is. Ez a változás nyomon követhető szerte a világban. Ebből is látszik, hogy az a kicsiny hőmérséklet emelkedés, ami kimutatható 1970 óta, milyen jelentőséggel bír. Számtalan példát lehetne sorolni azzal kapcsolatban, hogy milyen változásokat okozott, és fog még okozni ez a jelenség. Vannak területek, ahol már kézzelfogható átalakulások álltak be. Bizonyára az nem újdonság, ha azt mondom, hogy egy elindult változást, ami globális jelleggel bír, nem olyan egyszerű, megállítani, és főleg nem visszafordítani. Ennek ténye a mindennapjaink szerves részévé vált. Sokan hiszik azt, hogy ilyesmi nem következik, nem következhet be. A Föld, mint a legtökéletesebb űrhajó, több mint 7 milliárd ember cipel az Univerzumban. Ha azt vesszük, és lekicsinyítjük, ugyanúgy viselkedik, mind egy háztartás. Ha nem megfelelően bánunk a környezetünkkel, akkor pontosan azt a közeget szennyezzük, amiben élünk. Ez senkinek nem jó. Főleg az embereknek nem. A természet valamennyire, és valamilyen szinten regenerálja magát. Ha ezt is csak kihasználjuk, visszafordíthatatlan változás áll be, magyarul, bekövetkezik az, hogy nem lesz mivel ellátni az embereket. Sem energiával, sem élelemmel, sem ivóvízzel, sem semmi egyébbel. A természet kialakította a legideálisabb közeget. Ezzel együtt kellene élni, nem tönkretenni. A tönkretétele azt jelenti, hogy az ember saját maga ellen fordul. A legnagyobb baj az, hogy a szembefordulást nem veszik komolyan. Pedig jó lenne odafigyelni, mert elég súlyos előjelei vannak. Persze vannak ezzel ellentétes vélemények is, mely szerint a ma zajló folyamatok egy természetes alakulás következménye. Több mindent meg kell vizsgálni ahhoz, hogy kellő rálátást kapjunk sok mindenre, ha nem is mindenre. A teljes kép sajnos elégé bonyolult. Olyannyira bonyolult, hogy sok, nagyon sok tényezőt kellene összehasonlítani ahhoz, hogy kellő rálátásunk legyen, és kellő összefüggéseket lehessen alkalmazni. Sajnos bármerre megyünk Földünkön, sok természeti katasztrófával lehet találkozni. Ez a jelenség már mindenütt fellelhető. Szárazföldön, tengerekben, óceánokban, a sarkvidékeken, a levegőben. A természet egy nagyon rugalmas közeg, de ott is vannak határok. A végtelenségig nem lehet környezet szennyezéssel terhelni, mert komoly, visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el, sőt egyes helyeken már meg is valósult. A mai ember felelőssége, hogy ugyanúgy szűk környezetét, és tágabb világát a lehető legnagyobb mértékben óvja a szennyeződésektől, ugyanis saját magát károsítja ezzel. Az egyensúly nagyon kényes. Kár kipróbálni, hogy mi a határ. Sok intő jel alakult ki az elmúlt néhány évben. Mindenki hallja, olvassa, látja szerte a világban, hogy milyen környezetrombolás zajlik. Pont azok a vezető emberek, akik hatalommal is rendelkeznek, éppen azok nem tesznek semmit, vagy éppen hogy valamit annak érdekében, hogy egészséges környezetben éljünk. Az ember ezzel a magatartásával saját magát veszélyezteti. Fel kellene nőni, és megoldásokat keresni ezekre a problémákra, nemcsak magunknak, hanem az utánunk következő generációknak. Nekik nagyon sok dolguk lesz. Jönnek új technológiák, melyek előre nem látható környezeti ráhatásokat vonnak maguk után. Sok esetben évek kellenek ahhoz, hogy valamilyen változás álljon be egy adott területen. Persze vannak modellek, vannak számítások, és más egyéb lehetőségek, hogy megfelelő módon ki lehessen szűrni az esetleges káros tényezőket. Sajnos teljes egészében ezt még nem lehet megoldani, de bizonyos változások lehetőséget adnak arra, hogy korrigálni lehessen. Fontos. Nagyon fontos, hogy kellő időben észrevegyünk bizonyos elváltozásokat. Egy ideig a természet tud korrigálni, de amikor már túl van terhelve, akkor jó ideig tart, amíg vissza tud állni a megfelelő szintre. Látható, hogy sok esetben évtizedeknek kell eltelnie, hogy észrevehetővé váljon egy változás. Most még elég nehéz eldönteni, hogy lehet módosítani jó irányba, azaz, vissza lehet-e állítani az eredeti állapotot. Sajnos nem mindig.

     Azt is lehet látni, hogy valójában már az 1970-es évek környékén erőteljesen érezhető volt, hogy melegszik a környezetünk. A fent említett cikkben is utalás olvasható a hőmérséklet emelkedés okozta változásokra. Biztos arra is sokan emlékeznek, hogy ebben az időben is jelentek meg cikkek, írások különböző szerzők tollából, és elméleteket, utalásokat tettek az időjárás változásaira, főleg a légszennyezettség, és a hőmérsékletekkel kapcsolatban. Ebben előszeretettel említették a 2010-es évet. Hogy ennek milyen jelentősége van, azt a későbbiekben leírom. Három témát szeretnék említeni:

  • hőmérsékletváltozások
  • légszennyezettség
  • talajvíz

Ezek a tényezők érintik az embereket leginkább. Furcsa mód az utóbbi kettő szorosan összefügg a hőmérséklettel, tehát ez az, ami a legnagyobb, és legerősebb tényező.

2020.03.31.

Néhány érdekes változás, és összefüggés

    Talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy furcsa változások vannak alakulóban, az időjárást illetően. Egy olyan időszakot néztem meg, ami szoros összefüggésben van a mezőgazdasággal, és ezen belül a gyümölccsel. Ugyanis a gyümölcsfák virágzása a leírások szerint plusz 16-17 Celsius fok serkentő hatású a virágzás ütemére. Gyors virágzás 20 Celsius fok fölötti hőmérsékleten következik be. Miért fontos ez? Azért, mert ha a korai meleg beindítja a virágzást, és későbbi fagyok miatt komoly károk keletkeznek. Sajnos az utóbbi időben ezt tapasztalhattuk.

     Láthatjuk az utóbbi 6 év hőmérsékleti változásait a márciusi, és áprilisi hónapokban. Minden évben főleg a kritikus márciusi hónapban alkalmas volt a hőmérséklet arra, hogy előcsalogassa a gyümölcsfák virágait. Ez néhány nap alatt bekövetkezik. Tudom, hogy nagy eltérések vannak az egyes vidékek között. Ennek fényében mégis el lehet mondani, hogy sajnos bekövetkezik, hogy elfagynak a gyümölcsfák virágai, és elmarad a termés.

Ebből a táblázatból kitűnik, hogy hány fagyos nap volt éppen abban az időszakban, amikor a virágzás elindult. Van azonban egy jóval nagyobb probléma. Ez pedig a csapadék. Ez ugyanis az egész országot érinti. Az aszály nagy gond. Jelenleg a termőterületek ¼-t tudják locsolni. Ebből is látszik, hogy mekkora szükség van a természetes csapadékra. Sajnos az is látható, hogy az elmúlt hat év alatt, két olyan év volt, amikor a csapadék mennyisége meghaladta az átlag értéket. Ebből az következik, hogy jelentősen lecsökkent a talaj nedvességtartalma. Ez vezet oda, hogy jelentkezik a szárazság, ami pedig kihat a növények fejlődésére. Azt pedig nagyon is tapasztaljuk, hogy ennek mi a következménye.

 2020.03.27.

A klímaváltozás fogalma

A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti helyi vagy globális szinten. Ilyen lehet például a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének és eloszlásának, a széljárás vagy a napsütéses órák számának megváltozása. Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük. A troposzféra a Föld légkörének legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek folynak. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/ vízburkának /hidroszféra/ és levegőburkának /atmoszféra/ azon része, ahol van élet. Szerencsére az élet olyan területeken is ki tud alakulni, ahol igen szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak. Az ember is képes néha extrém körülmények között élni, létezni. Ami minden élőlény számára fontos, hogy olyan feltételek álljanak rendelkezésre, melyek biztosítják a fennmaradást. Ezért kell vigyázni arra, hogy ne alakuljanak ki szélsőséges esetek. Jelenleg a Földön egy folyamat zajlik, mely sok esetben igen kellemetlen, sőt katasztrofális módon mutatja meg magát. Ezek az időjárási anomáliák /eltérések, szabálytalanságok/ egyre többször jelentkeznek a Föld különböző pontjain. Ez sokféleképpen megmutatkozik. Van, ahol igen magas hőmérsékleteket mérnek, máshol árvizek pusztítanak, előfordul, ahol aszályos idő mutatkozik. Ezek a szélsőségek kárt okoznak a bioszféra rétegében. A kár pedig azt jelenti, hogy nem tud normálisan működni. Ez viszont azt jelenti, hogy változások lépnek fel, és sajnos negatív irányba. Így az embereket, állatokat és a növényvilágot is érintik. Mindenki hallott már a globális felmelegedésről, a klímavédelemről. Igen, nagyon fontos ez, mert ez biztosítja nemcsak az ember számára az élhető teret. Minden, mindenhez kapcsolódik, és van egy kiegyensúlyozott rendszer, melyet nem ajánlatos megzavarni, mert akkor egyensúlyi zavar lép fel, ami mindenre kihat. Az már ezt az egyensúlyi helyzetet veszélyezteti, és próbál valamit tenni. Most már a próbálkozás kevés. Komoly döntéseket, szakszerű döntéseket, hozzáértő döntéseket kell hozni, hogy ne romboljuk tovább ezt a tökéletes űrhajót. Ezen utazik több mint hétmilliárd ember. Én úgy gondolom, hogy még nagyon sokáig nincs másik lehetőség arra, hogy ne földi viszonylatban gondolkodjunk. A Földet kell megvédeni. Ez az otthonunk.     

2020.03.25.

Éghajlat

Számomra teljesen érthetetlen, hogy még most is olyan kérdéseket tesznek fel, aminek semmi értelme nincs. Melyek ezek? „Miért van szükségünk európai éghajlat politikára? Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Miből is áll az európai éghajlatvédelmi politika? Aztán a szlogenek. „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, vagy, „Bolygónk védelmében, saját jövőnkért”. Önök értik ezt? Olyan kérdéseket tesznek fel, melyek már kellene, hogy napirenden lennének. Hogy miért? Mert ezeket már régen, nagyon régen rendezni kellett volna. Ebből is látszik, hogy a politikai szint bolygónk védelmében már kevés. Nagyon kevés. Irányítottan, politikai szinten, érdekek mentén nem lehet semmilyen környezetvédelmi döntéseket hozni. Az éghajlat, bolygónk változásai, és minden más, ami Földünk állapotával kapcsolatos, szakértői csoportnak kell végezni. Ők tudják a méréseket, tapasztalatokat, megfigyeléseket összegezni, és véleményt mondani. Megjegyzem, már erre sor is került, de senki nem vette figyelembe. Több ezer oldalnyi anyag van már kinyomtatva, megtalálni a világhálón, előadások sokasága, konferenciák szólnak az éghajlat változásról. Eredmény, nulla. Semmi nem változik. Ezt úgy értem, hogy ugyan vannak részeredmények, de átfogó szakértői, tudományos alapossággal elfogadott program nincs. Pedig számtalan tudós tett erre vonatkozóan jelentéseket. Valószínűleg nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy volt korábban egy általános, mindent átfogó kutatás. Ez 1957. július 01-től 1959. december 31-g tartott. Ennek a neve: Nemzetközi Geofizikai Év volt. Ebben a programban 67 ország tudósai vettek részt. Földön, vízen, levegőben folyt a kutatás. Talán érdemes lenne megismételni ezt. Azóta sokkal finomabb műszerek, berendezések, eszközök állnak rendelkezésre, nem beszélve az azóta gyűjtött adatokra. Jobban, sokkal jobban meg lehetne ismerni Földünk működését. Fontos lenne. Nem kellene megvárni, míg olyan rossz irányú változás következik be, amit már nem lehet visszafordítani. Földünk éppen olyan, mint az emberi szervezet. Nagyon jól ki van találva, meg van alkotva, de ennek ellenére roppant sérülékeny. Tudják, ez éppen olyan, mint amikor valamilyen termékre azt mondjuk, hogy nem rendeltetés szerint használták. Minden természettel kapcsolatos dolgot, ha rendeltetés szerint használunk, tökéletesen működik. Amint valamilyen változtatás, betegség üti fel a fejét, abban a pillanatban romlásnak indul az a valami. Földünket is, szervezetünket is lehet terhelni, de van egy határ. Erre a határra kell nagyon odafigyelni, mert ez jelenti a létezésünket, létünket. Vigyázzunk mindkettőre nagyon. 

2020.03.23.

Ismét a klímaváltozás 

Szomorúan vettem tudomásul, hogy megint egy olyan oldallal találkoztam, ami nagyon szépen leírta az egyes teendőket, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a felmelegedés csökkenjen, illetve a klíma visszaálljon egy bizonyos szint alá. Csodás megállapítások szerepelnek ebben a cikkben. Ez szintén az a testület, mely politikai síkon van jelen. Nem rendelkezik semmilyen tudományos tapasztalattal és mérési eredményekkel. Más szakértők által benyújtott anyagokat mérlegelnek, és döntenek valahogyan. Azért írom, hogy valahogyan, mert innentől kezdve hiteltelenné válik a dolog. Ugyanis úgy döntenek, ahogy az érdekek kívánják. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben kiemelnem. Ebben a cikkben többek között szerepel a következő megállapítás: „A dokumentumban számolnak azzal a valószínűséggel, hogy a döntéshozóknak nem sikerül 1,5 fok alatt tartani a felmelegedést”. Hát egy kicsit érdekes. Ugyanis több mint 7 milliárd emberről van szó. Már ott tartunk, hogy „bocs gyerekek, de ez most nem sikerült”, és játszanak ennyi ember megélhetésével, egészségével, fennmaradásával? Mire valók az állítólagos döntéshozók? Miért nem tudnak konkrét döntéseket hozni, ami elősegíti a változást? Mire a várakozás? Miért tolják már évtizedek óta az időpontokat? Lenne ötletem, hogy miért. A cikkben szerepel, hogy milyen összegek merülnek fel ezzel kapcsolatban, mely területeket érinti legfőképpen ez a hatás. Talán lépjünk vissza egy kicsit. A koromnál fogva tudom, hogy már az 1970-es években foglalkoztak a klíma kérdésével. Az akkori írások említették a 2000-es évre történő változásokat, aztán 1980-ban a 2000-es, 2010-es évet célozták meg, 2000-ben a 2020-2030-as év került előtérbe. Most benne vagyunk az említett időpontban. Mit mondanak most? Majd 2030-2050-re kellene a változást meghozni, sőt már olvasni 2100-as évszámról is. Csak egy kérdés? Mennyire veszik komolyan ezeket a változásokat? Így ránézésre egyáltalán nem. Az időpontokat tolják egyre feljebb, a környezet meg egyre jobban károsodik. Valóban tenni akarnak valamit? Valóban változtatni akarnak? Valóban érzik a változás súlyát? Ébresztő emberek! 50 éve nem tudnak mit kezdeni a klímaváltozással! Miért kellene hinni, hogy majd most. Szép nagy cikkek megjelennek, hosszú leírások, adatok, információk, statisztikák, elemzések. Mi fog történni? Semmi. Tudják mi a szomorú? Amint említettem: 7 milliárd ember sorsáról van szó. Nagyon úgy néz ki, hogy ez egyáltalán senkit nem érdekel, és nem számít. Hogy mennyire az érdekek vannak túlsúlyban, mi sem bizonyítja jobban, hogy akik ezeket a döntéseket meghozzák, tudják, hogy őket ezek a változások nem fogják érinteni. Olyan körülmények között élnek, és olyan helyen, ahol egyáltalán nem érintik olyan problémák, amelyek ma már milliókat érintenek.

2020.03.13.

Klímaváltozás van?

        Most itt tartunk. Sajnos már úgy vagyunk vele, hogy ki mit hisz el abból, amit ezzel kapcsolatban mondanak. Mondom ezt azért, mert még mindig nem úgy nyilatkoznak erről a témáról, ahogy kellene. Itt is két nagy tábor van. A klímaváltozás mellett kiállók, illetve az ezt ellenzők. Biztos vagyok benne, hogy mindkettőt a politika irányítja. Ez így volt mindig is, annak ellenére, hogy ennek tényét már az 1970-es években leírták. Akkor sem lehetett tudni a valóság alapját, most sem. Mérnek, számolnak, viszonyítanak, összehasonlítanak, kimutatnak, vitatkoznak, és nem jutnak semmire. Innentől kezdve a saját tapasztalatomat, és a hozzá fűződő általános képet szeretném leírni, azzal a kiegészítéssel, hogy 60 évet tudok érzékelni, és leírni annak tapasztalatát. A természetben 60 év alatt semmi nem változik olyan látványosan, mint amit most tapasztalunk. A Föld történetében is voltak különböző időszakok, de ezek tartama messze meghaladta az említett időszakot. 60 évről van szó. Ez idő alatt hihetetlen változások történtek a Föld éghajlatában. Sokan vannak, akik az egyik oldalt képviselik, mégpedig azt, hogy a mai folyamatok egy természetes változási időszak, míg a másik tábor vallja, hogy ez a változás az ember által okozott változás. Hol van az igazság? Igazságot ne keressen senki, mert nincs. Mindkét tábor a maga szemszögéből és a maga érdekéből tesz kijelentéseket. Ma már senkinek nem lehet hinni, hiszen olyan dolgok derülnek ki mindenhol, amire az ember nem is gondolt volna. Jóval nagyobb színen játszódnak az események, mint amire egyáltalán eszünkbe jutna. Túl sok rossz dolog történik a világban, ami a véletlen, illetve a természet normális műve lenne. Én csak néhány tapasztalati tényt, illetve néhány olyan adatot szeretnék megosztani, amihez bárki hozzáfér, nincs semmibe sem beleburkolva. Nézzünk először néhány nagyon is szembeötlő változást. 60 évvel ezelőtt voltak komoly telek, hóval, hideggel. Most már évek óta nem lehet látni havat, és nincs télen sem hideg. Aztán a másik véglet, ami az utóbbi időben fogalommá vált, az a hőségnapok száma. Ez a táblázat is önmagáért beszél. Azt mondjuk, hogy akkor beszélünk hőségnapokról, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius fokot. Látható, hogy folyamatos emelkedés jellemzi ezeket a napokat. Itt nem szerepelnek meleg napok, melyek 25 Celsius fok feletti hőmérsékleteket takarnak. Ezt a két dolgot összevetve láthatjuk, hogy aránylag kis idő alatt is mekkora változás állt be. Megtapasztaltuk a hideg, havas napokat, és részesei lettünk annak az időjárásnak, melyet egyre nehezebben viselünk el, nevezetesen, az egyre melegebb időszakokat. Hőhullámok. Szinte új fogalom. Sok esetben szenvedünk is miatta. Csak annyit, hogy ez sem egy normális dolog. Túl hamar következnek ezek a változások. Bár az átlagszámítás sok esetben eléggé csalóka, mégis ebben az esetben ez a legjobb, amikor szeretnénk összehasonlítani valamit. Ez azért is érdekes, mert az eddigi modellszámítások nem ezekkel az értékekkel lettek számolva. Az emelkedett számok okozta változás csak papíron van. A természetben minden összefügg mindennel, így nem lehet előre számításokat végezni, hogy mi lesz, ha. Ennél sokkal több van a palettán. Közel 8 milliárd ember sorsa. Megnézhetjük azt is, hogy milyen konkrét változások zajlanak világszerte a klímaváltozás miatt. Látható, hogy az egyes módosulatok az embereket is érintik, hiszen ezek a katasztrófák nem kerülik el a lakott területeket sem. Abba is bele lehet gondolni, hogy ezek miatt is hány ember kényszerül elhagyni otthonát, mert mindene elveszett. Ezek a természeti jelenségek emberek tízmillióit érintik. Itt kell említeni a hőmérséklet okozta aszályok kialakulását is, hiszen a mezőgazdasági termőterületek vannak ennek legjobban kitéve. Innen származik az élelmiszerek döntő többsége. Ha ez felborul, akkor elindul egy népvándorlás a termékenyebb területek felé. Ezeken a helyeken viszont beáll egy telítettségi küszöb, mely nem képes több embert eltartani. Ekkor fognak kezdődni a nagyobb bajok. Ez érvényes az iható víz mennyiségére, és fellelhető helyeikre. Az árvíz, a vihar és az új jelenség, a tartós hőség hatalmas károkat okoznak úgy a természetben, mind az emberi javakban. A védekezés szinte lehetetlen.

      Itt kell megemlíteni még egy nagyon fontos tényezőt. Az ember alapvető létszükséglete az oxigén. Ezt a levegőben találhatjuk több más egyéb gázokkal együtt. Ami mostanában nagy gondot jelent, az a szén-dioxid koncentrációja a légkörben. Erre is vannak különböző értékek, adatok, információk. Tonnában, ppm értékben adják meg a légkör szén-dioxid tartalmát. Hogy ezidáig mennyi szennyező anyag került a légkörbe, nem tudni. A szén-dioxidon kívül szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid és több más anyag kerül a levegőbe. Ezekhez újabban hozzájárul a felolvadó területek alól kiszabaduló metángáz is. Ami még ezeket megtetőzi, az a szálló por mennyisége és milyensége a légkörben. Mi következik ebből? Adjuk csak össze ezeket. Látható, hogy nagyon kellemetlen kép alakul ki az idő előrehaladtával. Azt mondják, hogy régen is voltak ilyen változások. Lehettek, de nem ilyen rövid idő alatt. A természet tudott alkalmazkodni. Most pedig ez nincs neki megengedve, és jelzi a rosszat. A természet is próbálja egy darabig javítani a dolgait, akárcsak az emberi szervezet. Van viszont egy pont, amikor ez a képessége elmúlik. A Föld életében most ott tartunk, hogy nem tud megújulni. Az ember a döntő tényező. Hogy miért nem lehet hinni senkinek? A világ legnagyobb szervezete jelentette ki, hogy nincs klímavészhelyzet, a felmelegedésért csak részben felelős az emberi tevékenység. Ebből világosan látható, hogy politikai kérdés lett a klímaváltozás. Vannak, akiknek ez őrült nagy üzletnek számít. Az is. Nagyon káros és veszélyes lehet, ha a tudományt mellőzve, érzelmi és érdeki alapokon hoznak döntéseket. Ha hoznak. Végezetül még annyit. Senki nem tud ellenőrizni semmit. Az emberek arra vannak utalva, amit mondanak nekik. Ha valótlanságokat szajkóznak neki folyamatosan, akkor egy idő után valóságosnak számít a valótlan. Itt tartunk most. De nézzük csak, mi is történik körülöttünk. Most csak azokat sorolom, melyeket tapasztaltam. Enyhébb telek, sokkal melegebb nyarak, a sivatagok terjeszkedése, aszályok kialakulása, sokkal több vihar, sokkal több árvíz, újkori betegségek kialakulása, szélsőséges időjárási helyzetek, a termőterület folyamatos eltűnése, az iható víz fogyása, a mezőgazdasági termőterületek csökkenése, a káros anyagok növekvő kibocsátása, stb. Vajon meddig képes a Föld maradandó károsodás nélkül elviselni ezt a szennyezést. Tudják, van egy nagyon találó kijelentés, mely szerint az ember ahol letelepszik, idővel mindent tönkretesz maga körül. Mikor ez bekövetkezik, szedi a sátorfáját és tovább áll egy másik területekre, ahol ugyanazt teszi. Most ott tartunk, hogy nem tud már hova menni és próbál valamit. Azért csak próbál, mert olyan érdekek mentén húzódnak ezek a kérdések, melyeket semmivel nem lehet felülírni. Ez a „vágom a fát magam alatt” tipikus példája. A szenvedő alanya minden esetben az ember, még az az ember is, aki helyes döntéseket hozhatna. Vagy nem kell? Meg tudja nekem mondani valaki, hogy most akkor hol is tartunk? Meg tudja nekem mondani valaki, hogy kinek higgyek? Gondolom, mindenki tisztában van a válasszal. Ezek a kérdések és a mögöttük levő hatalmas tartalmi kérdések senkit nem érdekelnek. Ha valakit is érdekelne, akkor már tettek volna valamit annak érdekében, hogy komoly, átfogó kutatást követően, ami persze nincs, levonták volna a megfelelő következtetéseket, és határozott döntéseket hoztak volna annak érdekében, hogy Földünk ne szennyeződjön tovább, és éghajlata, klímája visszaálljon. Nem azt akarom mondani, hogy kézi vezérlésre kell fogni a Földet. Lássuk be, ez soha nem fog menni. A természetet megváltoztatni nem lehet mesterségesen, csak alaposan rongálni. Azt lehet helyrehozni, és azon lehet változtatni, amit az ember elrontott. A természet segítene ebben, ha látná, hogy törődnek vele. Jelenleg ez nem szerepel a döntéshozók asztalán.  

2020.02.28.

Az éghajlat változásról

Ez a téma már igen régóta foglalkoztatja az emberek. Ha egymással találkoznak biztos, hogy szóba kerül az időjárás. Mindenkinek más, és más véleménye van erről. Ezzel viszont meg is áll a dolog, hiszen csak azok az információk állnak rendelkezésre, amit mondanak az egyes helyekről. Kicsit fanyarú az egész, hiszen egy adott aránylag nem nagy területről néha jelentős eltérést mondanak. Néha nem ritka a tíz fokos hőmérsékletbeli eltérés, két meteorológus között. Van valami, ami talán a tévedések mellett szólnak. Mégpedig az, hogy ma már egyre nehezebb előre jelezni az időjárás változásait azért, mert kezd egyre inkább szélsőséges lenni. Magyarul, nem lehet kellő bizonyossággal megmondani az időjárás alakulását, mert egyre több nem várt tényező befolyásolja azt. Tehát, marad a találgatás. Ezek mentén gondolkodnak az emberek, és mondanak véleményt. Hol jót, hol rosszat, mert hát az ember eléggé szélsőségesen is tud gondolkodni sok mindenről. Egy valamit azért elmondhatunk: az embereket nem nagyon érdekli, hogy milyen változások zajlanak a Földön. Az érdekli, hogy ha nyaralni megy, akkor jó idő legyen, azaz, napsütés, kellemes időjárás. Persze lehetne azt is mondani, hogy miért érdekelje globálisan az időjárás. A helyzet az, hogy egy bolygón élünk, és nem arról szól a dolog, ha melegem van, akkor hűs szobába megyek, ha fázom, akkor befűtők, és élvezem a jó kis meleget. A Föld talán ezt nem mindenki tudja, vagy nem gondolkodott el még rajta, de a legtökéletesebb űrhajó. Mindent biztosít a rajta utazó több milliárd embernek. Vajon meddig? Ha végig követjük az évezredeket, az ember romboló hatásai miatt bizonyos területek átmenetileg veszélybe kerültek. Azért említem, hogy átmenetileg, mert vannak bizonyos folyamatok, melyeket a természet ügyesen ki tud javítani, helyre tud hozni. Sajnos emberi tulajdonság, hogy ahol megtelepszik, ott teljesen kihasználja a természet adta lehetőségeket, mindaddig, amíg van mit. Ha kimerítette, odébb áll, és máshol folytatja az addigi romboló munkáját. Hallani arról, hogy vannak természeti népek, melyek együtt, harmóniában élnek a környezetükkel. Biztos vannak ilyenek, de csak gondoljunk bele, hogy már több olyan város van, mely messze meghaladja némely ország egész lakosságát. Bele lehet gondolni, hogy a több tízmillió embert el kell látni mindennel. És ezek csak a nagyvárosok. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi Föld lakosságát, amely ma már több mint 7,5 milliárd fő, akkor alaposan el lehet gondolkodni, mennyi minden kell ahhoz, hogy ennyi embert el lehessen látni nap, mint nap. Őrült feladat. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, alaposan igénybe kell venni a szárazföldek, és vizek adta lehetőségeket. Sajnos immár sok esetben túlzottan is. Ami nagyon lényeges, hogy a szennyezés a legfőbb gond. Az óceánok, a tengerek, a szárazföldek, a folyók, a tavak, a légkör, mind ki van téve ennek a veszélynek. Ki figyel erre oda? Rossz hírem van. Akinek hatalma, és pénze van arra, hogy ezzel érdemben tudna foglalkozni, éppen azoknak az embereknek az érdekei nem találkoznak Földünk védelmével. Mi a következmény? Sajnos alaposan benne vagyunk olyan változásokban, aminek kiváltó okát nagyon gyorsan meg kellene szüntetni. Hogy ez mennyire nem egyszerű feladat, mi sem érzékelteti jobban, mint a következő néhány gondolatsor. Elöljáróban csak annyit, hogy valami nagyon zátonyra futott ezzel kapcsolatban is. Az alábbi sorok letölthetők az internetről.

Mi az IPCC?

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület. Az IPCC-t azért alakították, hogy a politikai döntéshozók rendszeres tudományos értékelést adjanak az éghajlatváltozásról, annak következményeiről, és a lehetséges jövőbeli kockázatokról, valamint, hogy alkalmazkodjanak az alkalmazkodási, és enyhítési lehetőségekhez. Értékelése révén az IPCC meghatározza az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek állapotát. Meghatározza, hogy hol vannak megállapodások a tudományos közösségben az éghajlatváltozással kapcsolatos témákról, és ahol további kutatásra van szükség. A jelentéseket több szakaszban is megfogalmazzák és felülvizsgálják, így biztosítva az objektivitást és az átláthatóságot. Az IPCC nem végez saját kutatást. Az IPCC-jelentések semlegesek, politikailag relevánsak, de nem szakpolitikai előírások. Az értékelő jelentések kulcsfontosságú szerepet töltenek be az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokban. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (ENSZ Környezet) és a Világ Meteorológiai Szervezete (WMO) által létrehozott 1988-ban az IPCC-nek 195 tagja van.

A fenti sorok az interneten elérhetőek, bárkinek. 

Ebből a néhány sorból is kitűnik, hogy semmiféle szakmai alapja nincs annak, amit több tíz oldalon keresztül lehet olvasni. Mivel politikusok, ahogy lehet olvasni, tartják ezeket a fórumokat, akik nem értenek hozzá, hiszen nem szakemberek, erősen megkérdőjelezhető ezen sorok valódisága. Nem beszélve arról, hogy minden adat valahonnan átvett, azaz, semmiféle saját szakmai tapasztalat nem áll a háttérben, többek között azért, mert a testület nem is végez kutató munkát, tehát sem kutatói végzettséggel, sem saját megfigyeléssel nem rendelkeznek. Aki néhány órát rászán arra, hogy kissé tájékozódjon az éghajlat változás terén, akkor könnyen össze tudja szedni a szükséges adatokat a különböző portálokon. Ehhez semmiféle szakmai hozzáértés nem kell. Egyszerű érdeklődés. A több tíz oldalon taglalt dolgok a felmelegedés egy bizonyos fokára tér ki bőven. Annak is utána lehet nézni, hogy már az 1975-ös években született egy írás, ami előrevetítette a hőmérséklet növekedési ütemét. 1975-ben a 2010-es évvel riogattak, az 1980-as évek környékén 2030-as évek kerültek elő, napjainkban, azaz, 2019-ben a 2050-es év került elő, sőt még későbbi időpontok. Na, itt van az, amikor politikusok, hozzá nem értő emberek nyilatkoznak a Föld várható jövőjéről. Ha nagyon ki akarnám sarkosítani, akkor azt mondanám, hogy kérdezzenek már meg egy 60-70 éves embert, aki nem tudományos munkatárs, hogy vajon ő mit észlelt ezalatt a néhány évtized alatt. Meg fognak lepődni. Ugyanazt mondják, amit a jelentések állítanak. A szomorú az, hogy 195 taggal rendelkező szervezet képtelen olyan döntéseket hozni, ami hasznos. Visszautalok arra, hogy már az első jelentés 1975-ben íródott. Több mint negyven éve. Ennyi idő sem volt arra elég, hogy kellő, és hasznos döntéseket hozzanak. Mondhatják, hogy akkor még ez a szervezet nem is működött. Valóban, mert 1988-ban alakult, de volt más helyette. Tessék tudomásul venni, egy politikus soha nem tud kellő szakmai hozzáértéssel nyilatkozni semmiről. Egy nyilatkozattétel kapcsán mások által gyűjtött adatokat közzétenni, és azt magyarázni enyhén szólva felelőtlenség. Miért? Mert ami nagyon elterjedt ma már, hogy úgymond, több féleképpen lehet értelmezni valamit. Na, erről van szó. Egy politikus a saját érdekei szerint dönt. Innentől kezdve, bukott a „mutatvány”. Ha ténylegesen úgy lenne, mint amiket emlegetnek ezzel kapcsolatban, akkor már régen megtehették volna, hiszen politikusként hatalmuk, és pénzük is megvolt, megvan hozzá. Nem így történik. Ebből az következik, hogy egyéni érdekek mentén halad a mai napig is minden. Kérdezem én: 195 ország vezetői ennyire döntésképtelenek, hogy ennyi idő után sem tudnak megfelelő alternatívát kigondolni, kitervelni, és végrehajtani? A válasz nagyis egyértelmű. Igen, ennyire döntésképtelenek. Saját érdekek mentén halad még mindig minden. Nincs változás, közel 50 év távlatában sem. Akkor miről beszélünk egyáltalán. Apró kis civil szervezetek erőlködnek valamiért, és elérnek nagyon csekély részeredményeket. A világnak nem erről kellene szólnia. Ki fogja elszenvedni ennek a kárát? Az unokáink, és azok gyerekei. Nem számít semmi. Az ember, mint olyan már nem is tudni hányadrangú fél ebben a rendszerben. A minap éppen olyan embertől, aki állítólag művelt, iskolázott valaki, azt a kijelentést tette, hogy az emberek, és itt a nőkről van szó, termékenységi ráta mentén haladjanak. Miről van szó? Ennyire becsülik a nőket? Lassan már azt fogják mondani, hogy kevés gyereket fialnak a nők. Itt tartunk. Ennyire érdektelen, és érdemtelen a lakosság. Semmibe veszik őket. Elnézést, kissé eltértem az eredeti témától, de kikívánkozott belőlem. Egy szó, mint száz, az ember, mint egyén, vagy mint csoport, nem tud megfelelő erőt képviselni ahhoz, hogy bármiféle változtatást aránylag hamar végrehajtsanak. Miért írom, hogy aránylag hamar? Mert sajnos elérkezett az az időszak, amikor olyan változásoknak vagyunk tanúi, és olyan változások történnek, amiket lassan nem lehet visszafordítani. Az állítólagos tudós társadalom sem tud mit tenni. Csak egy érdekesség. Amikor egy vezető kutatónak azt mondják, hogy a fizetéséért azt publikálja, amit ők mondanak, akkor azt hiszem, nagy baj van. De nézzük tovább az időjárás okozta változásokat. Egyszerű tapasztalati tény, hogy változások történnek világszerte az időjárás területén. Ehhez semmilyen végzettség, semmilyen szakmai hozzáértés nem kell. Simán tapasztalat. Na, ezen a tapasztalati tényen rágódnak immár közel 50 éve tudósnak mondott politikusok. Miről beszélünk egyáltalán? Érdemes bármit is mondani ezzel kapcsolatban? Semmi előrelépés nincs. Szomorú, de azt hiszem, nem is lesz. Nagyon, nagy dolognak kell ahhoz történni, hogy bármiféle változás bekövetkezzen, azoktól az emberektől, akik érdekek mentén hoznak döntéseket a Föld változásaival kapcsolatban. Legtöbbször globális mértékekről beszélnek, pedig érdemes kisebb méretekben is gondolkodni. Egy földrész, illetve egyes országok szintjén. Sokan hallgatnak, és néznek híreket. Olyan különleges eseményekről hallani beszámolókat, amit korábban el sem lehetett képzelni. Magas hőmérsékletek, erdőtüzek, áradások, viharok, stb. Korábban is voltak, csak nem ekkora, és nem ilyen szélsőséges mértékben. Talán az lesz a legszemléletesebb, hogy megnézzük hazánk 10 éves változását, hőmérséklet, és csapadék viszonylatában. Megdöbbentő értékek kerülnek elő. Ezekhez az adatokhoz bárki hozzáférhet, bárki megnézhet, bárki tájékozódhat felőle. Nézzük. 1960-ban hazánk hőmérsékleti éves átlaga 10,16 Celsius fok, 2018-ban 13,38 Celsius fok. Emelkedés: 3,22 Celsius fok. Ez 2,39 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld átlaghőmérséklet értéke. Ami még lényeges, hogy a csapadék mennyiség jelentősen csökkent. 1960-ban az éves országos átlag 680mm, 2018-ban 588mm. Megdöbbentő nem? Kis hazánkban is vannak olyan helyek, ahol hónapokig nem esik eső. Hatalmas kár a mezőgazdaságnak, és nem utolsó sorban a fogyasztóknak, akik vásárolják ezeket a termékeket, mert őrült árakat kérnek el értük. Már ilyen szinten is érezhető a változás. Sajnos egyre pontatlanabbak az előrejelzések éppen amiatt, hogy sokkal erőteljesebbek, és sokkal kiszámíthatatlanabbak a változások. Sok más dolgot is lehetne még írni erről a témáról, de nem az a cél, hogy adatokkal, és más tényekkel traktáljak bárkit is. A cél az, hogy egyre többen nézzenek utána ezeknek a tényeknek, ezeknek az adatoknak, és minél többet tudjanak meg az emberek a változások mikéntjéről. Remélem van rá igény. Remélem arra is van igény, hogy ne azzal a szöveggel találkozzon bárki is, és elégedjen meg, ami manapság nagyon elterjedt. Ez pedig a feltételezés, talán, esetleg, elképzelhető, és más hasonló szavak, melyek semmi biztosat nem takarnak, és semmi konkrétummal nem szolgálnak. Ne a bizonytalanság, és a homályos célozgatások legyenek a hírforrások alapjai, hanem a konkrét információk. Tudom a hír akkor hír, ha van benne valami extrém dolog, még akkor is, ha az egyáltalán nem igaz. Sajnos ezt is el kellene kerülni, mert a félretájékoztatás hatalmas károkat tud okozni. Vagy ez a cél az időjárás terén is? Ma az emberek ezeken a híreken lovagolnak, ezeket hallják minden honnan, és ezeket adják tovább, még akkor is, ha nem valóságosak. A szomorú, hogy egyáltalán nem néznek utána ezeknek a dolgoknak. Ma az internet adta világban ez nagyon is egyszerű lehetne, de még ez az egyszerű dolog sem érdekli az embereket. Elszakad a valóság, és az illúzió világa. Az illúziót táplálják belénk, a valóságot elzárják előlünk. Itt tartunk minden téren, és ami nagy ütőkártya lehet némelyek kezében, az nem más, mint maga az időjárás változása, annak minden vonzatával együtt. Rengeteg táblázatot, összehasonlítást lehetne egymás mellé tenni. Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy miképpen lehetne ezeken a már kialakult helyzeteken változtatni, ha egyáltalán kell. Miért mondom ezt? Mert azért valljuk be őszintén, vannak elég erős csúsztatások elég sok területen. Arra gondolok, hogy vannak hírek, melyekben adatok hangzanak el, és ezek az adatok nem valósak. Soknak utána kellene számolni, és máris kitűnne, hogy valami nem stimmel. Valószínű itt sem a korrekt, és valós tájékoztatás a lényeg, hanem a félrevezetés. Kicsit talán korrigálni kellene ezen. Nem is a félrevezetés, hanem a tudatlanság, az egyes leközölt hírek mögötti érdektelenség, mely azt eredményezi, hogy valótlan állítások kerülnek a köztudatba. Ez a valótlan hír marad meg az emberekben, mert kimeríti a „hír” fogalmát, úgymond eladhatóvá kell tenni az adott dolgot. Mindennek a hátterében a pénz áll. Tudják, egy kutató azt kutassa, amiért fizetik. Magyarul azt publikálja, amire utasítják, és amit elvárnak tőle. Nem számít, hogy az a valami nem éppen igazán fedi a valóságot. Még csak annyit. Látható, hogy nem szakértői szinten zajlanak a tevékenységek. Ez a hozzá nem értés egy idő után valóban komoly károkat okoz minden területen. Ez alól nem kivétel a klímaváltozással, vagy az időjárás változással való foglalkozás sem. Ha az adatok hibásak, a következtetéseket nem tapasztalattal, hozzáértéssel rendelkező személy mondja, akkor eltorzul minden. Azt már sajnos látjuk, hogy egy adott dolgot többféle képen lehet magyarázni. De csak magyarázni. A mért adatok komoly érvek. Azokat nem lehet így, vagy úgy értelmezni. Egy mért, és ellenőrzött adat csak egy dolgot közvetít az ember felé. Valós dolgot. Ennek mellőzése már komoly, sőt nagyon komoly változást okozhat egyes területeken. Az időjárás, mint nagyon fontos terület, ezt nem engedheti meg magának, mert az egész földgolyó függ ettől. Védjük ezt a tökéletes űrhajót, mely több mint hétmilliárd embert szállít.        

2020.02.24.

Globális felmelegedés

       Bevezetés képen csak annyit: a globális felmelegedés nagyon elterjedt, és nagyon divatossá vált. Ezt a területet is a pénz mozgatja. Egyáltalán nem lehet hinni azoknak a szakértőknek, akik a különböző nyilatkozataik, publikációik kapcsán próbálják az adott jelenséget magyarázni. Itt sincs egyetértés. Az is megkérdőjelezhető, hogy vajon a szakértő mennyire független egy adott érdek csoporttól, vagy esetleg annak megbízásából tett-e valamit. Látható némely esetben, hogy ugyanazon szakértő teljesen másképpen lát valamit, mint a másik, és ráadásul még hivatkozik bizonyos mérési eredményekre. Ezzel nincs semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy ez mennyire hiteles. Ugyanis azt kell mondani, hogy a korrekt tájékoztatás már nem divat, és minden valami érdek, érdekek mentén kerül napvilágra. Ebből fakadóan nem könnyű kitalálni, vajon melyik az igaz állítás, és melyik nem. Rengeteg hír van a világhálón, és nem könnyű köztük válogatni, mármint igaz, valós dolgokat állítanak-e. A globális felmelegedés is egy ilyen téma a sok közül. Lehetne most különböző adatokat, kimutatásokat, grafikonokat készíteni, de azt hiszem, ez ebben a témában nem sokat jelentene. Hogy miért? Mert igaz, hogy az adatok, és a mögöttük kialakuló számok makacs értékek, de mégis adhatnak torz képet. Hogy mi lehet mégis a megoldás? Nagyon egyszerű. Tapasztalat. Ez azért is fontos, mert szülőként az ember átadja a tapasztalatait, csak könnyen elképzelhető, hogy nincs követve. Így saját kárán tanul meg valamit az ember, holott ha megfogadná hamarabb, és könnyebben előre tudna jutni. Ez így van az egész Földet foglalkoztató témák bármelyikében is, köztük a klímaváltozás terén is. Tapasztalatból tudható, hogy az 1970-es, 80-as években is már foglalkoztak ezzel a témával. Az akkori cikkek megemlítették, hogy úgy a 2010-es években lehet majd érezni bizonyos változásokat az időjárásban. Aztán ezeknek a cikkeknek gyakorisága alább hagyott. Majd időnként vészjósló címmel megjelentek írások. Ezek jégtömegek leválásáról, sivatagosodásról, tengerszint emelkedésről, a sarkok gyorsuló olvadásáról, a légkör melegedéséről, a kevesebb csapadék hullásról, stb. szóltak. Aztán elérkezett az az idő, amikor 2010-et írtunk. Milyen cikkek jelentek meg akkor? El lehet csodálkozni. Szinte ugyanazok, csak azzal a különbséggel, hogy kitolták az időt úgy 2050-re, illetve 2100-ra. Itt tartunk most. Tehát azokat a meglátásokat, amik közel negyven éve elhangzottak, még távolabbra tették a tudósok, kutatók. Vajon miért? Mert igazából semmi újat nem tudnak mondani ezzel kapcsolatban. Illetve mondanának, de nem lehet, mert az érdekek nem ezt követelik meg. Hogy nem akarnak pánikot kelteni az emberek körében olyan információkkal, olyan adatokkal, melyek rájuk nézve kellemetlenek, sőt katasztrofálisak? Lehet. Egy biztos. Valami változás bekövetkezett, mégpedig a felsorolt dolgok mindegyikében. Sok kutató a klímaváltozás mellett kampányol, némelyek pedig éppen ellenkezőleg. Azt vallják és állítják, hogy semmiféle változás nincs, ez a természet normális változása időnként. Ha a negatív oldalt nézzük, azaz, van klímaváltozás, akkor óriási pénzek mozognak a háttérben. Nagyon sok iparág rakódott erre rá. Széndioxid kvóta, megújuló energiaforrások, egészséges levegő, elegendő ivóvíz, élhető környezet, stb. Ezeken a területeken nagyon sok cég van jelen. Csak gondoljunk bele. Az nehézipar, a gépipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, az oktatás, stb. Mindegyik meg akar élni. A klímaváltozás és környezetvédelmi címszó alatt őrült pénzek, és még nagyobb érdekek húzódnak. Vajon mesterségesen van ez fenntartva? Nehéz kérdés. Sok esetben sajnos az ember tapasztalatból tudja, látja, hogy vannak esetek, amikor azt lehet mondani, hogy igen. Ma már olyan technikák, olyan technológiák vannak, amivel hihetetlen dolgokat meg lehet valósítani. Csak egy dolog, ami mindenkit érint. Ha globálisan nézzük, hogy lehet az, hogy vannak olyan helyek, ahol kifizetődő hulladékkal fűteni, energiát előállítani, a másik helyen még maga a begyűjtés is óriási gondot jelent. Nem mindenkinek az lenne az érdeke, hogy az agyonszajkózott klímaváltozásért most már igazán tenni kellene? Tudósok, kutatók gyűlnek össze konferenciákra, és semmi változás nincs, mert nem tudtak megegyezni? Ugyanezen tudósok, kutatók ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, annak figyelembe vételével, hogy milyen érdekcsoportot képviselnek? Magyarul, ezek a szakértők nem függetlenek? Akkor miről is van szó? Azok a rendeletek, melyeket évek alatt tudnak hozni, csak papíron létezik, vagy igen csekély mértékben valósítják meg.  Ennek igen jó példája a széndioxid kvóta bevezetése, illetve az ezzel járó úgynevezett széndioxidkvóta-kereskedelem. Én kevesebbet, te többet bocsájtasz ki, ezért vásárolok tőled kvótát. Ez a kibocsátás kereskedelem. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy ugyanúgy szennyezik a légkört, mint korábban. Annyi a különbség, hogy nevet adtak a szennyezésnek, és legálisan űzhető, mert attól még a másik azt a szennyező anyagot a levegőbe juttatja. Akkor lenne hatékony, ha mindenkire egyformán érvényes lenne. Ezek nem kis pénzek, és ez csak az egyik ilyen globális döntés. Pontosan azok, akiknek pénzük és hatalmuk is van arra nézve, hogy változások történjenek, azoknak egyáltalán nem érdekük, hogy bármi is változzon. A pénz, a haszon, a profit sokkal nagyobb vonzerő, mint a Föld, és a rajta élő emberek milliárdjainak egészsége. Ja, hogy a döntéshozókat ez nem érdekli? Az más.  

Elmondhatjuk, hogy az ezzel a témával foglalkozó kutatók, tudósok, szakértők valahogy nem veszik komolyan azt, hogy milyen következmények lehetnek. Benne vagyunk rendesen ezekben a változásokban, mégis azt látni, hogy szinte semmi nem változik. Nem szabad azt hinni, hogy az egy bizonyos helyen bekövetkező változás, rendellenesség nem hat ki másfelé is. A környezet is olyan, mint egy élő szervezet. Minden összefügg mindennel. Ha az egyik részen károsodás keletkezik, a mellette levő is megsínyli. A légkörszennyezés, az erdőkivágások, a talajvíz szennyezés, és lehetne még sorolni, amivel sokkal behatóbban kellene foglalkozni. Helyi szinteken is észrevehető az, hogy nem változik szinte semmi. A környezet szennyezése úgy néz ki, hogy nem központi téma. Nem fordítanak rá kellő figyelmet. Hiába vannak szervezetek, akik egy pár dolgot próbálnak feltárni, de egy magasabb érdek lesöpri az asztalról a problémát. Így nem is lehet elvárni, hogy jelentősebb változás történne ezen a területen. De lépjünk tovább. Még az is vitatéma, hogy felmelegedésről, vagy klímaváltozásról beszélünk-e. Ugyanis a felmelegedés régiónként változik, a klímaváltozás az egész Földet érinti. Az is kérdés és vita tárgya, hogy emberi, vagy nem emberi tényezők okozzák a változást. A legjelentősebb szervezet által kiadott klímajelentésben is komoly hibákat találtak. Ez abból is adódhat, hogy erős lobbi mentén végzik az értékek közzétételét, magyarul az alacsony értékeket veszik alapul, emiatt teljesen más értékek, és teljesen más meghatározások, vélemények kerülnek napvilágra. A klímaváltozás körülményeinek meghatározása mögött is hatalmas pénzek mozognak. Hogy ne csak az egyik oldalt nézzük, a másik tábor azt mondja, hogy a légköri széndioxid növekedése, és a hőmérséklet emelkedése között nincs összefüggés. Nagyon nagy baj, hogy a tudósok sem értenek egyet jelentős dolgokban pontosan az említett okok miatt, nevezetesen, hogy ki bízta meg az adott tanulmány elkészítésével. Talán félre kellene tenni ezeket a szempontokat, és független tudományos munkát végezni. Jó lenne egy átfogó légköri, talajtani, vízügyi, tengeri, szárazföldi és sarkvidéki kutatás sorozat. Valós méréseken, valós értékeken alapulót. Jelenleg mindenki csak tapogat, feltételez, elméleteket gyárt, és topogás van egyhelyben. Egy biztos, hogy változás van az 1970-es, 80-as évekhez képest. Ehhez semmiféle tudományos fokozat nem kell, egyszerű megfigyelés az egész. Ha csak a hőmérsékletet vesszük, ezekben az években a 30 fok meleg tényleg melegnek minősült. Volt minden évszak. Sajnos azóta érdekes dolgok kerültek elő, úgymint sivatagosodás, ózonpajzs sérülése, édesvíz hiánya, gleccserek gyors olvadása, szennyezések magas fokú elterjedése, stb. Persze nem tartom kizártnak, sőt, biztos vagyok benne, hogy már akkor is voltak komoly környezetszennyező hatások, tevékenységek. Azóta sok új technológia, és új kutatási eredmények állnak rendelkezésre. Ezeket kellene szolgálatba állítani, és próbálni egészségesebb, lakhatóbb környezetet kialakítani. Sajnos addig, amíg érdekek mentén haladnak ezek a dolgok, ne várjunk semmilyen változást. Elvitatkoznak, elelmélkednek egymás dolgain, cikkein, írásain, topognak emiatt egyhelyben, és Földünk egyre jobban kimerül, elfárad. Persze a másik oldal azt mondja, messze van az még. Tudomásul kell venni, hogy nemhogy messze nincs, itt van a mindennapjainkban. Vagy talán a klímaváltozás is egy nagy blöff?

Megjegyzés: egyes földtörténeti korokban szintén voltak olyan időszakok, amikor magas volt a légkör széndioxid tartalma, ezáltal a maihoz hasonlóan, magasabb volt a hőmérséklet is.

2020.02.20.

A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től.

Észak-Amerika: gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Dél-Amerika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Európa: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

Ázsia: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Afrika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Ausztrália: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

A gleccserek olvadása elindul Grönlandon, és a Skandinávia északi részén.

Forrás: DPA/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum/MTI

Minden tétel, a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden. Van egy sokadik érdekes tényező, ez padig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindet másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden, és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másba is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Eddig 108 milliárd ember élt a Földön, és jelenleg 7,46 milliárd főt számlál a Föld lakossága. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energia igény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik. Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most hazánkra vonatkozó adatoknál. Nézzük, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet két adott évben, 1960, és 2018-ban, durván 60 év elteltével. 1960-ban hazánk hőmérsékleti éves átlaga 10,16 Celsius fok, 2018-ban 13,38 Celsius fok. Emelkedés: 3,22 Celsius fok. Ez 2,39 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld átlaghőmérséklet értéke. Ami még lényeges, hogy a csapadék mennyiség jelentősen csökkent. 1960-ban az éves országos átlag 680mm, 2018-ban 588mm. Ez a jelenség változik földrészenként, és országonként is. A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján, a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905, és 1990 között 0,74 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990, és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 77-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek.  

2020.02.16.

Klímahelyzet 2020

Bizonyára lassan már lerágott csontként nézhetünk, nézhetnek az emberek arra, hogy naponta foglalkoznak valahol Földünk éghajlatának változásaival, szélsőséges időjárásokkal, fokozódó melegedéssel, talajerózióval, esetleges élelmiszerhiánnyal, fajok pusztulásával, kártevők elszaporodásával, vízhiánnyal, stb. Már igen régóta foglalkoznak szakértők, kutatók, tudósok, hogy mit kellene tenni ezeknek a történéseknek a megállítása érdekében. Rossz hírem van.  Még mindig ott tartanak, hogy vajon mit kellene tenni? Az ezekkel a témákkal foglalkozó emberek elviekben döntéshozók is, de döntést nem tudnak hozni, illetve ma már ki lehet jelenteni, hogy talán nem is akarnak. Utalnék az 1970-es évekre, amikor már ezeknek az eseményeknek a bekövetkeztét megmondták. Ma már tudjuk, hogy nem jóslatról beszélünk. Nyakig benne vagyunk egy szigorú változásban. Földünk, az emberek, a viszonyok, a hozzáállás, minden megváltozott. Valahol röpköd egy sültliba, és sokan, nagyon sokan azt várják, hogy belerepüljön a szájukba, és megjön az ihlet, hogy mit kellene tenni. Egy biztos. Ha megfogadták volna a kutatók tanácsait, akkor ma nem fájna senkinek sem a feje, hogy vajon mi lesz. Most ott tartunk, hogy várjuk, vajon mi fog történni, mert tevőleges dolog nem születik. Fel lehetett volna készülni arra, hogy a klímaváltozást rugalmasan tudjuk kezelni. Helyette egy kapkodó, információszegény, a közzétett adatok sok esetben valótlansága és eltérése olyan helyzetet teremtett, hogy kész káosz kezd eluralkodni, és kialakulni ezen a téren is. Konferenciák, rendezvények, ülések végeláthatatlan sora jellemzi a mai klímával foglalkozó szakembereket. Biztos jó üzlet. Másra nem tudok gondolni, mert előrelépés nincs. Minden nő. A káros anyag kibocsátás, a szemét, a hőmérséklet, az emberek nyugtalansága, a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a vízhiány, a szélsőséges időjárási helyzetek, a talajerózió, a légkör szennyezettsége, az új betegségtípusok, a mezőgazdasági kártevők, némely fajok pusztulása, stb. Nem sorolom, mert sajnos ezek mind negatív dolgok. Azt emlegetik, hogy pozitívan kell a dolgokhoz hozzáállni. Ezzel nincs is baj. A baj ott kezdődik, hogy nem engednek oda, ahol pozitívan kellene gondolkodni. Gondolkodásban nincs hiány. A tettek hiányoznak, de nagyon. Sok, nagyon sok jó ötlet láthatna napvilágot, ha engednék. Még a teljesen szakmai témáknak is gátat szab a politika. Miért ezt helyezik középpontba? Most is azt mondom: ahol a politika felüti a fejét, ott csakis érdekek mentén folyik a tárgyalás. Érdekek mentén viszont nem lehet olyan döntést hozni, ami a mostani aggasztó helyzetet megpróbálná valamelyest helyre hozni. Mindig van valamilyen megoldás, csak akarni kell. Ha már úgy néz ki, hogy tényleg nincs megoldás, akkor is történik valami, ami a maga nemében szintén egy állapot, egy megoldás, igaz a természet részéről. A természet viszont ilyen szempontból nem tud tárgyalóképes lenni. Nem azért, mert nem akar, hanem azért, mert nem engedik neki. A természet döntött. Hanyatló állapotba került. Eddig próbált javítani, korrigálni, módosítani jó irányba. Az ember ezt is kihasználta, mondván, majd a természet helyrehozza a hibákat. Most ott tartunk, hogy ez nem járható út. Az ember egyre inkább tönkreteszi lakókörnyezetét, még akkor is, ha saját maga lesz a szenvedő alanya. A mai modern ember ilyen. Már nem is tud megváltozni, és a szomorú az, hogy már nem is akar. Esélye még lenne rá. Remény mindig van. Vajon meddig? Vagy már tényleg késő? Miért pusztítja még mindig az ember a természetet, a környezetét? A butaság. Ez az egyszerű magyarázat a kérdésre. Gondolkodó, értelmes ember nem tesz ilyet ott, ahol él, létezik. Az ember önmagát teszi tönkre. Talán kicsit elkeveredtünk a klímától, de ez is szorosan hozzátartozik. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Az ember is részese ennek a rendszernek.

2020.02.13.

Éghajlat-politika

Hát nem furcsa? Éghajlat-politika. Ennek közel sem erről kellene szólni. Az éghajlat által okozott bármiféle változás pozitív, vagy negatív irányban, nem kellene, hogy politikai kérdésként foglalkozzanak vele. Ha már a politika benne van, akkor már komolytalan az egész. Sajnos azt látjuk már a címben is, hogy politika irányítja az éghajlat kérdéseit is. Miért nem a szakértők, a hozzáértők? Lehet, hogy őket is a politika irányítja? Ha ez így van, akkor semmi értelme bármiféle véleménynek, írásnak, főleg nem döntéshozásnak, mert nem a szakértők véleményét közvetítik. Így okafogyottá vált, hogy konferenciák, előadások garmadát rendezik világszerte a semmiért. Mert erről van szó. Nincs döntés semmilyen területen sem. A döntéshozók döntésképtelenek. Akkor miről beszélünk? Az egyszerű emberek, akik a maguk bőrén tapasztalják az egyre nagyobb változásokat, többet tudnak ezek szerint, mint azok, akik ezzel foglalkoznak. A mezőgazdaság, mely súlyos dolgokkal néz szembe, talán a legveszélyeztetettebbek közé tartozik. Az élelmiszereink függnek ettől az ágazattól. Talán érdemes lenne többet foglalkozni ezzel a területtel. Ha ez nincs rendben, nincs mit enni. Az éghajlat, az időjárás pedig folyamatosan jelez, és egyre drasztikusabban jelez. Mire gondolok? Aszály, vízhiány, talajszennyezés, talajnedvesség csökkenés, talajromlás, a talaj tápanyag hiánya, a termőréteg csökkenése, elsivatagosodás, stb. Lehetne még sorolni. Ezek mind már hétköznapi problémák. Ebben élünk. Na, ezekről képtelenek dönteni a vezetőink. Vannak dolgok, amelyekről, egyik napról a másikra törvényt, határozatot hoznak, és be is vezetik. Magáról a környezetvédelem kérdéseiről miért nem lehet azonnali döntéseket hozni? Nagyon egyszerű a válasz. Az érdekek nem engedik. A gazdagodás, a gyarapodás vezérli még most is a döntéseket. Ezért nevezik éghajlat-politikának. Hangzatos név üres háttérrel, és üres semmitmondó döntésekkel. Leírt oldalak tízezreit lehet olvasni a semmiről. Százalékok, viszonyítások, kimutatások, vélemények ezrei látnak napvilágot. Az eredmény ugyanaz. Minden marad a régiben. Semmi nem változik. Annyira világos, hogy ez nem cél. Nem cél, hogy egészségesebb környezetben éljünk. Nézzünk körül. Hogy viselkednek az emberek? Elkeserítően. Körül lehet nézni. Mindenhol szemét, hulladék. Senki nem gondolja komolyan, hogy milyen kárt okoz. Sőt! Ha figyelmeztetve van valaki, még neki áll feljebb. Fenyegetőzik, szidalmaz, sok esetben még elhord mindennek. Nincs felelősségre vonás. A fejek nagyon üresek ezen a téren is. Fontos és kell ezen változtatni, mert nagyon rossz vége lesz. A levegő, a vizek, a talaj olyan szennyezettségi szintre kerülhet, amikor már nem lehet vele tenni semmit. Ezt kellene megérteni. Minden ember maga alatt vágja a fát azzal, ha károsítja a természetet. Azért említem, hogy minden ember, mert az egyének is rendkívül sokat tehetnek azért, hogy javuljon a helyzet. Javulás pedig kell. E nélkül egy idő után lakhatatlanná válik a Föld. Nincs hova menni. A Föld az otthonunk. A felelőtlen környezet károsítás így is nagy károkat okozott a természetnek. Csak egy dolgot említek. Ahová az ember beteszi a lábát, ott rombolás és pusztulás áll be. Több helyet a világban le kellett zárni az emberek elől, mert túlszennyezték. Miért nem lehet vigyázni ezekre? Mert felelőtlenek az emberek, és nem érdekli őket. Ott voltam, láttam, szemeteltem, hazamegyek, távol van tőlem. Érhetetlen, ahogy sok más is. Szemléletváltás kellene, de nagyon hamar.      

2020.02.06.

A klímavédelem egy színjáték

Bizonyára mindenki hallotta a hírt. A klímavédelmi konferenciára magánrepülőgépeken érkeztek a meghívottak. Hát nem érdekes? Pont azok, akiknek példát kellene mutatniuk, azok sértik meg legjobban az esemény szellemiségét. Most akkor miről beszélünk? Miről szól ez az egész? Hogy klímavédelemről nem, az biztos. Álságos dolgok történnek ilyen szinten is. Mit várhatunk olyan emberektől, akik nem az adott ügy mellett állnak, hanem csak elvannak immár évtizedek óta egy olyan probléma mellet és árnyékában, amiről már az 1970-es években figyelmeztettek a kutatók. Ezeket a figyelmeztetéseket minden esetben felülírták. Most itt tartunk. Komoly problémával néz szembe az emberiség. Felelőtlen, rossz döntések sokasága odáig juttatta a bolygónkat, hogy aggódni kell érte. Még mindig ott tartanak, hogy vajon kinek van igaza? Közben milliók kerülnek veszélybe. Szinte azt hinné az ember, hogy úgy gondolkodnak, hogy nekem megvan mindenem, jó körülmények között élek, egészségesen tudok létezni, a többi nem számít. Hát nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy itt tartunk. A bolygónk jövője senkit nem érdekel azok közül, akik tehetnének érte. A napokba elmagyarázták, hogy miért lényeges és kritikus a hőmérséklet plusz 2 Celsius fokos emelkedése? Lehet, hogy csak nekem újdonság, de azt hiszem mások talán nem is foglalkoznak vele. Olvassák, és gondolják, hogy egy újabb hír, ami néhány napig porondon van, aztán el van felejtve. Hát valahogy így vannak az emberek. Most szeretnék rávilágítani, hogy miért fontos a hőmérséklet emelkedés ilyen mértékben? Az ipari forradalom óta növekszik a légkör szén-dioxid mennyisége. A modellszámítások szerint, ha nem lenne szén-dioxid kibocsátás, akkor az időjárás alakulásában, így a klímában sem történt volna semmi változás. Itt a lényeg. A jelenlegi klímamodellek azokra a mérési eredményekre támaszkodnak, amelyeket azóta papírra vetettek. Ebben nincs benne az emlegetett plusz 1,5-2,0 Celsius fokos hőmérsékleti érték emelkedés és a hozzá kapcsolódó más változások. Hiába vannak a jóslatok és valószínűsíthető értékek, a valódi változást nem lehet szimulálni. Ez sokkal bonyolultabb annál. Valamilyen előrejelzést lehet alkalmazni, ami vagy sikerül, vagy nem. Csak az eddigi adatokat lehet felhasználni bármilyen modell elkészítéséhez. A plusz fokok ezek között nem szerepelnek. Itt a baj. Erről nincsenek adatok, főleg nem hosszú távú, amire lehetne támaszkodni és hivatkozni. Tehát minden eddigi modell, ami elkészült, csakis a korábbi adatokra támaszkodik. Ez egy olyan helyzet, mint amikor egy kályhába begyújtunk. Tudunk minden paramétert. A kályha anyagát, hogy mennyi hőt nyel el, a fűtőanyag hőértékét, a fűtés időtartamát, stb. Azt viszont nem tudjuk, hogy mennyire fog felizzani a kályhánk. Így van ez a bolygónkkal is. Tudunk az eddigi adatokról, de azt már nem, hogy mennyire fog túlmelegedni az emelkedés miatt, és az milyen következményekkel fog járni. Mindent lehet modellezni. A kérdés az, hogy vajon mennyire pontos az előrejelzés. Ugyanis ahogy már említettem, a természetben minden összefügg mindennel. Vannak olyan események, melyeket nem lehet előre látni, és amelyek jelentősen befolyásolhatják a további változások menetét, helyét, nagyságát. Most már ott tartunk, hogy vannak olyan események, melyek jelentős változásokat okoznak egyes körzetekben. Ezek az események egyre sűrűbbek, és egyre váratlanabb helyeken jelentkeznek. Ezért lenne igazán fontos, hogy az ilyen nagy horderejű rendezvényeken, mint a klímavédelem, olyan döntéseket hozzanak, melyek elősegítik azt, hogy bolygónk egyre élhetőbb legyen. Vagy ez csak álom? Lehet.   

2020.01.20.

Klímahelyzet

Szinte már divattá vált ez a szó. A helyzet az, hogy valóban foglalkozni kell vele, hiszen nagyon sok minden függ ettől az egész Földet érintő változástól. Sok esetben elég szűk teret adnak annak, hogy valójában mi is tartozik ebbe a témakörbe. Vannak alapvető éghajlati változók. Néhány, ami nagyon fontos, de nem fontossági sorrendben.

A csapadék: befolyásolja a vízellátást, élet- és megélhetési kockázatot jelent az árvizekkel, aszályokkal összefüggésben. Külső tényezőket változtat meg, ami szintén emberi tevékenységet tükröz, úgymint szabadtéri tevékenység, fejlesztési célok megvalósítása. A csapadék szorosan összefügg a felhőzettel, azok tulajdonságaival.

Vízpára, vagy felszíni vízgőz: a Föld felszíne közelében lévő levegő páratartalma hatással van az emberek, állatok, növények viselkedésére. A föld felszínéből történő párolgás a víz körforgásának egyik állomása. Felelős a felhők kialakulásáért is, valamint a sugárzásért is.

Hőfok tekintetében beszélhetünk felszíni és magas légköri hőmérsékletről. A felszíni levegő hőmérsékletét az utóbbi években sikerült alaposan megélni. Voltak komoly hőségnapok is. Hatással van a természeti rendszerekre, az emberi életre és tevékenységére. Befolyásolja az egészséget, a mezőgazdaságot, az energiaipart. A felszíni levegő hőmérséklet döntő szerepet játszik az éghajlatváltozásban. A szélsőségei komoly problémát jelentenek az élőlényeknek. A felső levegőrégió hőmérséklet változásai befolyásolják az egyes időjárási helyzetek változását is. Lényeges ezek minél pontosabb előrejelzése.

A felszíni szelek a légkör mozgatói. A szárazföldi és az óceánok közötti hatalmas légtömegek ettől függnek. Szélsőségei tekintélyes veszteségeket okoznak nagyobb viharok alkalmával. Emberi veszteségeket, ökoszisztémák, infrastruktúra megsemmisülést okoznak. A szél egy alapvető tényező az előrejelzések tekintetében. Szállítja a hőt, a nedvességet, szálló port.

Az ózon: bár szennyező anyagként jelen van a talajfelszín közelében, jótékony hatása vitathatatlan. Az ózonréteg védi meg az élő szervezeteket a veszélyes sugárzástól. Szerencsére a korábbi rossz hírek ellenére kezd az ózonpajzs visszaállni az eredeti állapotába.

Talajvíz: itt rögtön egy fontos visszacsatolás a csapadékhoz. Ugyanis a csapadék befolyásolja a talajvíz és egyben a talajnedvesség állapotát, ami a mezőgazdaság szempontjából lényeges hatás. A csapadék még befolyásolja a talajvíz újratöltöttségét is. Innen már csak egy ugrás a folyóvizek állapota.

A folyók vízgyűjtői alapvető fontosságúak, hiszen ez határozza meg egy folyó vízmennyiségét, a vízgazdálkodás eszközeit és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat. A folyók édesvíz mennyisége csökkenti az óceánok sótartalmát. Talán érdekesen hangzik, hogy vajon mennyivel csökken a sótartalom, hiszen olyan kevés a beömlő édesvíz az óceán víztömegéhez képest. Vegyük figyelembe a más helyről oda kerülő víz mennyiségét. Most értünk el a gleccserekhez, melyek szintén csökkentik a sótartalmat, befolyásolják a tengerszintet.

Talajnedvesség: fontos az időjárási, éghajlati változásokban. A talajról a légkörbe kerülő pára, annak körforgása, majd csapadék formában történő visszakerülése a felszín alatti áramlásba és a beszivárgásba. A talajnedvesség nagy hatással van a mezőgazdasági termelésre.

Az oxigén: az egyik legfontosabb lételemünk. Szennyezése különösképpen káros, sőt, az egyes szennyező anyagok jelenléte hígítja a levegő összetételét, ezáltal megváltoznak a légkör százalékos összetevői. Csak néhány olyan dolgot próbáltam kiemelni abból, ami hatással lehet, hatással van a Föld éghajlatára, klímarendszerére. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Törődjünk vele, hogy még sokáig élhető bolygó maradjon a Föld.    

2020.01.13.

Még mindig klímaváltozás

Egyre többet, és egyre vészjóslóbb hírek jelennek meg a különböző médiafelületeken. Sőt! Sok esetben látni, illetve hallani arról, hogy a fiatalok emelik fel a szavukat a klímaváltozást illetően. Én is úgy hiszem, nem véletlenül. Igen nagy probléma ez, és vannak már olyan nyilatkozatok, melyek szerint ezt már nem lehet megállítani. A romlás annyira elterjedt, hogy a természet nem tudja magát megújítani. Azok a nyilatkozatok, melyek azt emlegetik, hogy még van esély arra, hogy különböző intézkedésekkel elejét lehet venni a klímaváltozásnak, csak meddő próbálkozás, és nyugtatás az emberek felé. Igazából nem látni ennek a globális következményeit. Sokan, nagyon sokan tesznek kísérletet arra, hogy különböző kimutatásokkal, adatokkal, információkkal, elméletekkel finomítsanak a jelenlegi helyzeten. Vajon ki mond igazat? Ki, vagy kik azok, akik azt tudják mondani, hogy most ez a helyzet, de még lehet rajta változtatni, vagy nem. Ki, vagy kik azok, akik ki merik jelenteni, hogy megállítható, és visszafordítható ez az állapot. Ki, vagy kik azok, akik felelősségük teljes tudatában, korrekt módon tudnák tájékoztatni az embereket. Ki, vagy kik azok, akik egyértelműen és konkrétan meg tudják mondani, hogy mit kell tenni. Ki, vagy kik azok, akik ezt meg is tudják valósítani. A kérdés. Van ilyen ember, szervezet, vagy bárki más? Tudom, jó kérdés. Annak tudatában, amiket látunk, tapasztalunk, hallunk, nem tudom elképzelni, hogy bármiféle változás is be fog következni az elkövetkezendő időkben. Vajon miért? Mert most is a politika, az érdekek irányítják az egész Földön a rendszert. Addig, amíg ez így van, addig nincs változás. Addig, amíg az érdek felülírja a változás szükségességét, addig nem lesz változás. Maszatolás lesz. Újabb tervekkel, újabb ötletekkel, újabb javaslatokkal fognak előállni. Emberek! Ez így megy 1970 óta! Már akkor figyelmeztetést adott ki a tudományos hozzáértő világ arról, hogy jelentős változás kezdődött el. Ezt azóta sem veszik komolyan. Sőt! Már arról papolnak, hogy majd 2030-2040-2050 változást fog hozni. Elmondják, hogy mik fognak történni, ha így megy minden tovább. Tevőleges dolog nagyon kevés született. Környezetvédelem. Ezzel indult korábban minden. Egy ideig ment is szépen, aztán többen legyintettek. Ma már szinte nem is lehet beszélni erről az ágazatról, mert az érdekek még most is előnyt élveznek. Felteszek egy érdekes kérdést? Vagy inkább arról van szó, hogy minden rendben van, és mindez csak kitalált dolog? Van, aki ezt elhiszi? Igen, sajnos van. Az elméleti kérdések széles tárháza áll rendelkezésre. A kérdés az, hogy van-e valamilyen gyakorlati tapasztalata annak, aki ezeket cáfolja, és az ellenkezőjét mondja, nevezetesen azt, hogy minden rendben van, ez egy normális változás valamilyen szakasza, és hogy ez nem egy különleges eset. Miért említettem a gyakorlati tapasztalatot? Mert ha valaki egy kicsit is figyelemmel kísérte az időjárás alakulását az elmúlt 50 évben, akkor maga is tapasztalhatta, hogy komoly változások következtek be. Tudom, most sokan azt mondanák, hogy a Földön zajló változások nem ilyen intervallumban mérhetők, azaz, több idő kell annak igazolására, hogy tényleges változás történik-e. Én csak azt mondom, hogy ami változás történt 1970 óta, az olyan gyors folyamat, amely nem igazolja ezt az állítást, azaz, valami előidézi ezt a gyors éghajlat módosulást. Sok minden adattal alátámasztható, tehát nem csak elmélet. Ilyen a hőmérséklet folyamatos emelkedése, a szűkülő iható víz mennyisége, a termőtalaj jelentős romlása, a légkörben kimutatható nem oda való vegyi anyagok jelenléte, az élelmiszeripari anyagok vegyi kezelése, a modern világ egyre bővülő újkori betegségei, a sivatagosodás, az egyre több veszélyes természeti katasztrófák. Ezek a jelenségek nagyon is jelen vannak már a mindennapi életünkben.

Az időjárási léptékeknek nagyobbaknak kellene lenniük ahhoz, hogy az ilyen változások sokkal lassabban következzenek be. Épp az ellenkezője történik. A változások gyorsak, ami annyit jelent, hogy néhány évized alatt is jelentős eltérések alakulnak ki, szinte mindenben. Vajon mikor lesz a nagy „ébresztő”? Nagyon nagy szükség lenne rá, vagy rohanunk a biztos önmegsemmisítés felé? Vajon gyerekeink, unokáink hogy fogadják ezt el, és miképpen fogják áthidalni? Lehet, hogy nincsenek messze az ivóvízért, az energiáért, a termőföld birtoklásáért folytatott háborúk?   

2019.12.27.

Rovarok és klíma

Lehet, hogy érdekesnek, sőt, furcsának tűnik ez a szóösszetétel, de sajnos valós helyzeteket teremt. A Föld egyre jobban melegszik. Olyan területek válnak mezőgazdasági termelés alá, amelyek eddig alkalmatlanok voltak bármiféle termesztésre. Most a klímaváltozás miatt ennek esélye megváltozott. Ennek viszont van egy káros következménye is. A káros rovarok egyre inkább észak felé törekednek, vonulva az általuk fogyasztott táplálék források miatt. Nyilván ezáltal a még most a trópusokon fellelhető nagyobb testű rovarok, mint a sáskák, élelemszerző forrásaik is északabbra tolódnak. Ezek az állatok hihetetlen károkat tudnak okozni a mezőgazdasági terményekben. Az egyéb rovarok is jelentős veszélyt hordoznak, sőt, fertőzés veszélyt is. Például a kullancsok. Az egyre nagyobb népesedés egyre több tápanyagot igényel. Ezek ellen a védekezés vegyszeres formában oldható meg. A szigorúan vett biogazdálkodás is veszélybe kerülhet. Ennek az ágazatnak egyre nagyobb a szerepe a táplálkozási láncban. Összességében nagyobb terhet jelent az egészséges alapanyagok előállítása, hiszen a különböző, ma még ezeken a területeken szinte ismeretlen rovar kártevők túlzott elszaporodását vegyi anyagok bevetésével lehet csökkenteni. Tudjuk, hogy az enyhe telek nagyon is kedveznek a kártevők szaporodásában. Ezáltal egyre nagyobb területeken és számban észlelhető a rovarok megjelenése. Van viszont egy érdekes tendencia. Éppen ennek az ellenkezője. Mégpedig, hogy eltűnnek bizonyos rovarfajok. Első olvasatra talán ellentétes a dolog, de itt most azokról a rovarokról van szó, melyek kárt okoznak.

Két nagyon fontos kis teremtményt tartunk alapvetőnek. Ez a földi giliszta és a méh. Az egyik a talaj megfelelő termőképességét növeli, a másik a beporzásával tesz nagy segítséget. Ezek hasznos állatkák. A kártevők viszont, a nevükben is benne van, kárt okoznak a termésben. Védekezni egyre inkább kell, hiszen terjedésük a melegedéssel együtt nő. Ki lehet jelenteni, hogy a klímaváltozás a rovarokra is hatással van. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel.

2019.12.19.

Klímaváltozás, avagy meddig várunk még

Igen érdekes fejlemények láttak napvilágot. Történetesen arról van szó, hogy az új klímavédelemi intézkedési terv, hogy Európa karbonsemleges / karbonsemlegesség azt jelenti, hogy egy tevékenység nettó nulla szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe/ legyen 2050-re. Csak egy kérdés. Ezt tényleg komolyan gondolják? Úgy néz ki, hogy igen. Miért kérdezem mindezt?  Azon egyszerű oknál fogva, mert már az 1970-es évektől kezdve ezek, és ehhez hasonló problémák felmerültek, sőt foglalkoztak is vele. Aztán papíralapú szinten meg is állt. Semmi nem történt. Illetve annyi, hogy mindig kitolták annak a határát, ami nagyon is terhelő a Földre, és annak éghajlatára, klímájára vonatkozóan. Ugye most a 2050-es évet választották határidőnek. Addig még 30 év van hátra. A mai ütemű fejlődést figyelembe véve ez túl sok. Ha visszanézünk az elmúlt 30 évre, látható, hogy milyen komoly változások történtek. Ennek a gyorsított változata fog bekövetkezni az elkövetkezendő 30 évben. Ehhez annyit hozzá tennék, hogy már az 2030-as évet is választó vonalnak állították a kutatók. Vajon, most melyik az, ami érdemben is előrehaladást jelentene? Úgy gondolom, hogy minél hamarabb el kellene kezdeni ennek a tervnek a végrehajtását, és nem várni még 30 évet. Akkor talán már olyan mértékű lesz a szennyezés, hogy nem lehet visszaállítani, sőt megállítani sem. Már megint az érdekek kerültek elő a józan ésszel szemben? Vajon a mostani döntést, akik meghozták, gondoltak a gyerekeikre és az unokáikra?  Tudom nem egyszerű dolog abban dönteni, ami éri a Föld lakosságát. Sok esetben hoznak azonnali döntéseket, most miért nem lehet? Ez a téma palettán van 50 éve. 50 év alatt nem tudtak megfelelő döntést hozni azok, akik ezzel foglalkoznak napi szinten? Ez egyrészt elkeserítő, másrészt felelőtlen magatartásra utal. Földből csak egy van. Rajta több mint 7 milliárd ember. A Föld sorsa néhány száz emberen múlik. Vajon felelősségteljesen hozták meg a döntésüket?

2019.12.14.

A természet tűrőképessége

Sokféle adat, információ került már napvilágra, és valószínűsíthetem, hogy még nagyon sok meg fog jelenni az elkövetkezendő időkben. Biztos, hogy fontos olyan dolgokat leírni és közzé tenni, amelyek immár milliárdokat érintenek. A Föld lakossága lassan eléri a 8 milliárd főt. Ez nagyon sok. Az ezzel járó terhek most csapódnak le igazán. Most már mérhetően nagy változások zajlanak a szárazföldeken, a vizekben és a légkörben. Rengeteg adat került a kutatók, szakértők, tudósok birtokába. Nagyon sok elmélet, kimutatás, várható változások láttak már írott formában napvilágot. Megvannak az egyes értékek, azokon történő változások leírása. Magyarul, szinte minden információ megvan ahhoz, hogy a további időkben még több káros anyag kerüljön bármelyik közegbe. Látjuk, érezzük, tapasztaljuk a változásokat. Jó lenne már igazából tenni is valamit. Amikor arról van szó, hogy az emberiség fennmaradása a tét, akkor nem hinném, hogy túlságosan sokat kellene gondolkodni. Vagy mégsem? Az érdek lendület tovább rontja a helyzetet? Az egyes szennyeződéseket, melyet az ember okozott és okoz, a természet próbálja kijavítani. Erre is van példa. Egyet viszont nem szabad elfelejteni. Mindennek megvan a tűrőképessége. Nem volna szabad addig várni, míg ez a tűrőképesség már nem működik, és a Föld természetes öntisztulása megáll. A túlzott szennyezés miatt nem képes megújulni. Fogynak a mezőgazdaságilag megművelhető területek, fogy az iható ivóvíz mennyisége, erőteljesen változik az éghajlat, a légkörbe kerülő káros anyagok rontják a levegő tisztaságát, egyre több hulladék kerül a természetbe, egyre nehezebb az emberek élelmezése, nőnek a konfliktust okozó problémák, egyre nagyobb a természet okozta veszélyeztetés miatti elvándorlás. Ez csak néhány a sok közül, amit rövid időn belül meg kellene oldani. Vajon számíthatunk erre? A legfontosabb, hogy a biológiai sokféleség megmaradjon, az éghajlatváltozás miatti elvándorlás okozta konfliktus megoldódjon, megmaradjon az élelmiszer biztonság, megmaradjon a fenntartható fejlődés, megmaradjon az emberek egészsége, megmaradjanak a vizek, a szárazföldek és a légkör kedvező állapota, megmaradjon környezetünk tisztasága.

2019.12.07.

Klímaváltozás

Ennek a témának a tárgyalása már napi szinten jelentkezik. Sajnos kell is vele foglalkozni. Vajon mit lehet tenni annak érdekében, hogy valahogy bekapcsolódjunk abba, hogy támogassuk ezt a folyamatot. Azt a folyamatot, mely most már gyerekeinket és unokáinkat veszélyezteti. Azt kell, hogy mondjam, hazai körülmények között nagyon nehéz. Hazánkban egyáltalán nem „divat” a környezetvédelem. Pedig nagyon egyszerű. Annak egyszerű, akinek tudatos, előremutató gondolatai vannak. A XXI. században már nem kellene olyan alapvető problémával foglalkozni, mint a környezetvédelem. A baj az, hogy kell, és egyre többet kellene vele foglalkozni. Mire gondolok? Egy szóval kifejezve, környezettudatos gondolkodásra gondolok. Jóval nagyobb tájékoztatást kellene végrehajtani ahhoz, hogy ez a tudatosság növekedjen. Azt is el kell ismerni, hogy nagyon sok országban ez már nagyon is megoldott. Nálunk miért nem lehet? Hát igen, ez érdekes kérdés. Azt hiszem ezt maga a környezet válaszolja meg először. Nézzünk körül. Mit látni? Itt csak azokat említem, amikről az átlag ember tehet. Az utak mellett szemét, az utcákon szemét, sőt, a turista utakon is találkozni lehet szeméttel, a vasutak mellett szemét, az erdők szélén szemét, sőt, nemcsak a szélén, a tüzelőanyagok minősége a háztartásokban, egyszóval környezetünk tisztasága. Ezeken a helyeken olyan hulladékot is lehet találni, ami erősen környezetszennyező. Ezek nagyon nagy kárt tesznek. Említettem már, hogy a természetben minden összefügg mindennel. Ez ezen a területen is így van. Hogy a címben található kijelentésnél maradjak, a háztartásban használatos tüzelőanyagok minőségével van a legnagyobb baj. A kályhákba festett fadarabok, műanyagok, rongyok, és minden belekerül, aminek ellenőrizhetetlenül káros hatásai vannak a légkörre, egyben a klímára is. Főleg most a hideg idő beálltával szaporodnak fel a szennyező anyagok a levegőben. Ha csak arra gondolok, hogy amit eltüzelek, annak a levegőjét én is belélegzem. Úgy venni észre, az embereket ez nem érdekli. Hogy miért? A tudatlanságuk miatt. Fel sem fogják, hogy mekkora kárt okoznak a környezetüknek. Jó lenne egy átfogó, a teljes lakosságot érintő környezetvédelmi felvilágosító akció. Megérné!

Védjük Földünk klímáját, „egészségét”, hogy a gyerekeink és unokáink is gyönyörködhessenek a természet szépségeiben.

2019.12.02.

Ismét klíma

Sokat beszélnek mostanában a globális felmelegedésről, a klímaváltozásról. Számtalan konferencia, fórum, rendezvény, tanácskozás van, szinte havonta. A téma egységesen mindenhol a Föld éghajlatának változásairól, és azok hatásairól szólnak. Én ezekről már az 1970-es évek közepétől, ahogy visszaemlékszem, olvastam leírásokat. 1970-ben már említették, hogy változás lesz, ha így marad a szennyezés, úgy 1990-2000-es években. Aztán az 1980-as években ezt a határt kitolták úgy 2000-2010-es évekre, majd az 1990-es években megjelent tanulmány részletek 2010-2020-ra vetítették ki a jelentős változásokat. Tudják, az a furcsa, hogy azóta sem történt ezen a téren szinte semmi. Azért írom, hogy szinte, mert egy valami jelentősen változott, és ennek meg is van az eredménye. Ez nem más, mint, a hajtógázok betiltása. Ennek eredménye az ózonpajzs jelentős javulása. Ez azért is fontos, mert az ózonpajzs véd meg bennünket a káros kozmikus sugaraktól. Ezen kívül semmi eredmény nem született annak érdekében, hogy megvédjük Földünket a szennyezéstől. A jelentések íródnak, de konkrét döntések nem születnek. Nagyon úgy néz ki, hogy még most is az érdekek felülírják a védelmet. Egy 2018-as  jelentés szerint már van konkrét időpont is. 12 év. 2030-ra a hőmérséklet emelkedés meghaladja az 1,5 Celsius fokot. /Zárójelbe teszem: egy másik cikk szerint ez az időpont 2040. Nézzenek egy kicsit körül a világhálón. Rengeteg cikket lehet olvasni, mi lesz ha, mi történik ha, mi változik ha, mi változott eddig, mi fog változni, mikor fog változni, változott-e, rosszabb lesz, változtatni kellene, stb. Ez csak néhány, amilyen kérdésekkel lehet találkozni. Csak halkan kérdezném: döntött már egyáltalán valaki ezekben az ügyekben? Szintén halkan mondom: senki nem döntött. Szeretnék említést tenni egy jelentésről. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban megkérdeztek egy szakértőt, ugyanis értelmezni kellene, amit jelentettek. Úgy látszik egyáltalán nem értünk el oda, hogy fontos dolgokban, amik százmilliókat érintenek, nem egyértelműek. Miért kell magyarázni olyan kérdést, aminek világosnak kellene lennie? A szakértő mondja a saját álláspontját. Pont. Most ismét megjelent egy klímajelentés. Ebben az áll, hogy 2040-re meg kell állítani azokat a folyamatokat, melynek révén a hőmérséklet emelkedés elérné, illetve átlépné az 1,5 Celsius fokot. Ebben a jelentésben sok minden van, de valami olvasható, ami rendkívül érdekes. Így szól: „A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta”.

Ha valaki emlékszik egy korábbi cikkre abban már volt erről szó, sőt, a mostani cikk elején is említést tettem erről. A helyzet az, hogy mindenre megvan az álláspont, mi emelkedik, mi csökken. Ez nagyon jó dolog, csak most már tenni is kellene valamit, hiszen megvan a változások mértéke, helye. Vagy ez csak ismét egy jelentés, következmény és döntés nélkül?    

2019.11.20.

Éghajlati változás

Lassan de biztosan el lehet azt mondani, hogy hazánk hőmérsékleti viszonyai is kezdenek, illetve inkább folytatódnak, és mutatnak a felé, hogy melegszik a területe.

Éghajlati jellemzők a nagyvárosokban

 

Budapest

 

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Átlagos max. hőmérséklet

16,3

21,4

24,4

26,5

26

22,1

Havi napsütéses órák száma

182

230

248

274

255

197

 

Miskolc

Átlagos max. hőmérséklet

15,5

20,8

23,8

25,7

25,7

20,7

Havi napsütéses órák száma

176

228

229

248

243

175

 

Debrecen

Átlagos max. hőmérséklet

16,6

21,7

24,6

26,5

26,1

22,4

Havi napsütéses órák száma

191

239

250

282

261

201

 

Szeged

Átlagos max. hőmérséklet

17,1

22,3

25,3

27,4

27

23,4

Havi napsütéses órák száma

180

234

255

288

266

210

 

Pécs

Átlagos max. hőmérséklet

16

21,3

24,3

26,7

26,6

21,8

Havi napsütéses órák száma

183

245

259

289

269

203

 

Győr

Átlagos max. hőmérséklet

16

21,1

24

26,2

25,6

21,6

Havi napsütéses órák száma

189

247

250

268

259

188

 

Szombathely

Átlagos max. hőmérséklet

15,4

20,6

23,6

26,1

26

21,2

Havi napsütéses órák száma

172

230

227

249

239

173

                   

    A Kárpát-medence kedvezőtlen helyzet, mert a síkvidékeken jóval gyorsabban érezhető a klimatikus változás, mint a hegységekben. Felfelé átlagosan 167 méterenként 1 Celsius-fokkal csökken az átlaghőmérséklet Európában. Síkvidéken azonban 145 kilométert kell megtenni ahhoz észak felé, hogy 1 fokkal csökkenjen a hőmérséklet. A növényeknek túl gyors a melegedés, pontosan abban az időszakban, amikor az egyenletes melegre lenne szükségük. Személyes tapasztalat, hogy az idén háromszor kellett vetni babot, és abból sem lett semmi, mert túl meleg volt a kelés időszakában, a sárgarépa és fehérrépa pedig nagyon nehezen nőtt, olyannyira, hogy október vége, november elején lehetett valamennyit felszedni belőle. Tudom, hogy már szinte mindent fóliába termesztenek. A gazdák nem teszik ki magukat az időjárás szeszélyeinek és egyre inkább a magas hőmérsékleteknek. Az ilyen ütemű hőmérséklet emelkedést minden növény megsínyli. Előre láthatóan a Kárpát-medence éghajlata alkalmas lesz arra, hogy sztyepp vidék alakuljon ki. Ez a  folyamat már jelenleg is tart.

2019.11.06.

Klímaváltozás

Talán már divatos szónak, divatos területnek számít a globális felmelegedés, hőmérséklet emelkedés, klímaváltozás, tengerszint emelkedés, sivatagosodás, szélsőséges időjárási körülmények, stb. Vajon hol tartunk most? Vajon mennyire időszerű ennyire foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. ? Most nem azokra az adatokra szeretnék hivatkozni, amiket időnként lehet hallani a különböző területekről. Igaz, volt már róla szó, de érdemes ismét felemlíteni. Rengeteg átlagot, viszonyítási alapszámokat lehet hallani. Sok esetben ezek között nem lehet igazából eligazodni. Egyszerűen azért, mert annyi változatos adatállomány áll rendelkezésre, amik más, és más értéket adnak, annak ellenére, hogy egyazon témáról szólnak. Vajon miért? Ha csak azt az egyszerű példát említem, hogy az időjárás jelentésekben megfigyelhető néha 6-8 Celsius fokos eltérés. Ez nagyon sok. Ha ezeket az értékeket vesszük alapul, máris beláthatjuk, hogy mekkora eltérések mutatkozhatnak, ha átlagot akarunk számolni. Ami még érdekesebb, hogy vajon ez mért értékek alapján van összeállítva, vagy jóslás, becslés útján. Ha mért értékekről beszélünk, akkor eléggé megkérdőjelezhető a mérőeszköz pontossága. Hogy a változás jelen van, az biztos. Két személyes példát szeretnék említeni. Biztos vagyok benne, hogy az én korosztályom ugyanezen a véleményen lenne. Úgy az 50-es évek vége felé, amikor már viszonyítani tudtam dolgokat, emlékszem, hogy egy esküvő alkalmával, amikor az akkori eskető hely kb. 500 méterre volt a háztól, és a ceremónia kb. 30percig tartott, mire hazaértünk, a bejárati ajtót úgy kellett kiásni a hótól. Ezt követően a 70-es évekig tartós hideggel és sok hóval teltek a telek. A másik, hogy amikor nyáron jött egy vihar, én már egy kis felhő megjelenésekor bújtam a dunna alá. Édesanyám tudta, ha vihar jön, engem biztos a dunna alatt talál. Dörgés, villámlás, szél, eső. Aztán a vihar elvonult, és szépen kisütött a nap. Gyönyörű napos idő lett. A távoli villámokat néztem, mert akkor már kimerészkedtem a dunna alól. Mentünk az árokba pancsolni, mert megtelt vízzel. Tudtuk a felhő irányából, hogy lesz-e vihar. Na, ez már később volt, amikor már nem bújtam el. Ezek a viharok nagy területeket érintettek. Szinte a téllel párhuzamosan, ezek a nyári záporok is megváltoztak úgy a 70-es évek környékén. A nyarak hőmérséklete nagy ritkán haladta meg a 30 Celsius fokot.

A kis-Duna, ahol az egész nyarat töltöttem, tökéletesen fel tudott melegedni. Vajon miért? Mert voltak évszakok, aminek révén folyamatosan emelkedett a hőmérséklet, és szépen folyamatosan melegedett a víz is. Ez az ideális természeti folyamat úgy a 80-as évek időszakától kezdett megváltozni. Azt már mindenki tapasztalja, hogy hol járunk. Az évszakok kitolódnak. Ennek érdekes példája, hogy az egyes vetemények egyszerűen nem kelnek ki. Ha ki is kelnek, nagyon gyér formában. Hogy mitől? Hát a kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyoktól. A kelési időszakban nincs meg a megfelelő klíma. A nyarak nagyon melegek, a telek enyhék, hó, azaz, csapadék alig van. Az elmondottak nem különböző átlagokból és egyéb számításokból születtek, hanem személyes tapasztalat által. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ilyen kimutatásokra nincs szükség. Sőt! Nagyon is van. Azt jó lenne elérni, hogy bizonyos mérési eredmények jobban közelítsenek egymáshoz, mert e nélkül nagyon különböző eredményeket kapunk. Ezeket már arra is fel lehet használni, hogy a lakosságot megrémisszék. Sok esetben erre is van példa. Egy valamit biztosan kijelenthetünk. A 60-as, 70-es évekhez képest jelentősen megváltoztak az éghajlati viszonyok. Azt is mondhatjuk, hogy klímaváltozás van. Ennek tényét nagyon sok hozzáértő szakember tudta már akkor, abban az időben, és most is. Addig, amíg óriásvállalatok, kutatóintézetek, a politika megmondja, hogy a tudományos munkatársak mit, és hogyan publikáljanak, addig nem lesz változás. Az idő viszont sürget, mert a változás jelentős, mégpedig az emberiség kárára. A természetben minden összefügg mindennel. Ahogy az emberi szervezetnek, úgy a Földnek is van egy tűréshatára. Ha túllépjük, mindkettő megbetegszik. Rákkeltő élelmiszerek, jelentősen változó időjárás, szélsőséges esetek, népvándorlás, egyre több vegyi anyag, túlhajszolt, ideges emberek, tudásban alulteljesítő ifjúság, mérhetetlen szennyezés földön, vízen és a levegőben. Ezek mind arra utalnak, hogy baj van, nagy baj. Én túl kicsi vagyok ahhoz, hogy jelentősen változtassak ezeken. Akik megtehetnék, azok meg nem teszik. Így éljük változó világunkat. Vajon meddig?     

2019.10.02.

Klímaváltozások hatásai

Sajnos eléggé benne vagyunk abban az időjárási csapdában, melyet globális felmelegedésnek, vagy klímaváltozásnak mondunk. Jellemző, hogy már abban sincs egyetértés, hogy melyik a helyes megfogalmazás. Sőt, lehet, hogy már van több is. Egy a lényeg, és ami biztos. A hőmérsékletekben is van jelentős változás, a csapadék mennyiségében is, a nagyobb viharok tekintetében is, az aszály formájában is, és lehetne még sorolni. Sok vonzata van ezeknek. Ha összevetjük, nincs olyan terület, amire nincs kihatással. Szinte mindenhol komoly változások érezhetők, észlelhetők. Innen kell valamit kezdeni a szakértőknek. Néhány adat, mely figyelemre méltó.

 

Árvíz

Vihar

Extrém hőmérséklet

2008-as év

120 alkalom

61 alkalom

7 alkalom

2018-as év

676 alkalom

469 alkalom

14 alkalom

   Sajnos az adott területekről való elvándorlás is elkezdődött. Olyan helyzetek alakulnak ki, melyek nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelés normális folyamatát. Szerény véleményem szerint olyan helyeken is lehetne termesztést folytatni, ahol ma kimondják, hogy a terület nem alkalmas ilyen tevékenységre. Lenne néhány ötletem arra nézve, miképpen lehetne mégis termővé tenni bizonyos területeket. Túl nagy már az a rész, amit elhódított a sivatag. Tudom, a hőmérsékletet nem lehet szabályozni, de az öntözést igen. Ma már számtalan technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy termőhelyeket lehessen kialakítani, még extrém helynek mondott régiókban. Most a döntéshozókon  és a szakértőkön van a felelősség. Még két adat. Ez viszont döbbenetes.

 

Hőségnapok száma

1960

2

2019

50

A hőségnapoknak nevezzük azokat az időszakokat, melynek során 30 Celsius fok fölé megy a hőmérséklet. Mikor megláttam az adatokat, nagyon meglepődtem. Sajnos ez a valóság. Ezek mért, lejegyzett, nyilvántartott adatok.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.