Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Éghajlat

2019.11.06.

Klímaváltozás

Talán már divatos szónak, divatos területnek számít a globális felmelegedés, hőmérséklet emelkedés, klímaváltozás, tengerszint emelkedés, sivatagosodás, szélsőséges időjárási körülmények, stb. Vajon hol tartunk most? Vajon mennyire időszerű ennyire foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. ? Most nem azokra az adatokra szeretnék hivatkozni, amiket időnként lehet hallani a különböző területekről. Igaz, volt már róla szó, de érdemes ismét felemlíteni. Rengeteg átlagot, viszonyítási alapszámokat lehet hallani. Sok esetben ezek között nem lehet igazából eligazodni. Egyszerűen azért, mert annyi változatos adatállomány áll rendelkezésre, amik más, és más értéket adnak, annak ellenére, hogy egyazon témáról szólnak.

Vajon miért? Ha csak azt az egyszerű példát említem, hogy az időjárás jelentésekben megfigyelhető néha 6-8 Celsius fokos eltérés. Ez nagyon sok. Ha ezeket az értékeket vesszük alapul, máris beláthatjuk, hogy mekkora eltérések mutatkozhatnak, ha átlagot akarunk számolni. Ami még érdekesebb, hogy vajon ez mért értékek alapján van összeállítva, vagy jóslás, becslés útján. Ha mért értékekről beszélünk, akkor eléggé megkérdőjelezhető a mérőeszköz pontossága. Hogy a változás jelen van, az biztos. Két személyes példát szeretnék említeni. Biztos vagyok benne, hogy az én korosztályom ugyanezen a véleményen lenne. Úgy az 50-es évek vége felé, amikor már viszonyítani tudtam dolgokat, emlékszem, hogy egy esküvő alkalmával, amikor az akkori eskető hely kb. 500 méterre volt a háztól, és a ceremónia kb. 30percig tartott, mire hazaértünk, a bejárati ajtót úgy kellett kiásni a hótól. Ezt követően a 70-es évekig tartós hideggel és sok hóval teltek a telek. A másik, hogy amikor nyáron jött egy vihar, én már egy kis felhő megjelenésekor bújtam a dunna alá. Édesanyám tudta, ha vihar jön, engem biztos a dunna alatt talál. Dörgés, villámlás, szél, eső. Aztán a vihar elvonult, és szépen kisütött a nap. Gyönyörű napos idő lett. A távoli villámokat néztem, mert akkor már kimerészkedtem a dunna alól. Mentünk az árokba pancsolni, mert megtelt vízzel. Tudtuk a felhő irányából, hogy lesz-e vihar. Na, ez már később volt, amikor már nem bújtam el. Ezek a viharok nagy területeket érintettek. Szinte a téllel párhuzamosan, ezek a nyári záporok is megváltoztak úgy a 70-es évek környékén. A nyarak hőmérséklete nagy ritkán haladta meg a 30 Celsius fokot.

A kis-Duna, ahol az egész nyarat töltöttem, tökéletesen fel tudott melegedni. Vajon miért? Mert voltak évszakok, aminek révén folyamatosan emelkedett a hőmérséklet, és szépen folyamatosan melegedett a víz is. Ez az ideális természeti folyamat úgy a 80-as évek időszakától kezdett megváltozni. Azt már mindenki tapasztalja, hogy hol járunk. Az évszakok kitolódnak. Ennek érdekes példája, hogy az egyes vetemények egyszerűen nem kelnek ki. Ha ki is kelnek, nagyon gyér formában. Hogy mitől? Hát a kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyoktól. A kelési időszakban nincs meg a megfelelő klíma. A nyarak nagyon melegek, a telek enyhék, hó, azaz, csapadék alig van. Az elmondottak nem különböző átlagokból és egyéb számításokból születtek, hanem személyes tapasztalat által. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ilyen kimutatásokra nincs szükség. Sőt! Nagyon is van. Azt jó lenne elérni, hogy bizonyos mérési eredmények jobban közelítsenek egymáshoz, mert e nélkül nagyon különböző eredményeket kapunk. Ezeket már arra is fel lehet használni, hogy a lakosságot megrémisszék. Sok esetben erre is van példa. Egy valamit biztosan kijelenthetünk. A 60-as, 70-es évekhez képest jelentősen megváltoztak az éghajlati viszonyok. Azt is mondhatjuk, hogy klímaváltozás van. Ennek tényét nagyon sok hozzáértő szakember tudta már akkor, abban az időben, és most is. Addig, amíg óriásvállalatok, kutatóintézetek, a politika megmondja, hogy a tudományos munkatársak mit, és hogyan publikáljanak, addig nem lesz változás. Az idő viszont sürget, mert a változás jelentős, mégpedig az emberiség kárára. A természetben minden összefügg mindennel. Ahogy az emberi szervezetnek, úgy a Földnek is van egy tűréshatára. Ha túllépjük, mindkettő megbetegszik. Rákkeltő élelmiszerek, jelentősen változó időjárás, szélsőséges esetek, népvándorlás, egyre több vegyi anyag, túlhajszolt, ideges emberek, tudásban alulteljesítő ifjúság, mérhetetlen szennyezés földön, vízen és a levegőben. Ezek mind arra utalnak, hogy baj van, nagy baj. Én túl kicsi vagyok ahhoz, hogy jelentősen változtassak ezeken. Akik megtehetnék, azok meg nem teszik. Így éljük változó világunkat. Vajon meddig?     

2019.10.21.

Klímahelyzet

Valami érdekes van kialakulóban. Talán elérkezett az idő, amikor ténylegesen oda kellene figyelni a környezetünkre. Szinte pánikhangulat kezd kialakulni. Tudom, nem egyszerű a helyzet. Sőt! Nagyon nem. Itt is érvényes és hatásos lenne a korrekt tájékoztatás, a valós értékek közzététele, a pontos adat- és információátadás az emberek felé. Miért mondom mindezt? Egyszerűen azért, mert nem biztos, hogy valós adatokat kapunk. A klímakérdés túl összetett ahhoz, hogy csak egy adott irányból kapjunk információkat. A szakértői és a hozzáértő embereknek most már igazából azt kellene mondani, ami a valós helyzet. Hogy miért? Mert az emberek egyre inkább eltávolodnak attól, hogy rálássanak, értelmezni tudják a kialakult helyzetet. Azt a helyzetet, amit közvetítenek feléjük. Vajon még mindig érdekek mentén születnek a vélemények, a döntések, a tájékoztató információk? Jó lenne ezen változtatni. Nem akarok nagy szavakat használni, de az eddigi hírek alapján eléggé rossz a helyzet. A legfontosabb az lenne, ha korrekt tájékoztatást adnának a hozzáértők a lakosságnak.

7 milliárd emberről van szó. Lehetne taglalni, hogy vajon mindenkit érint-e a változás. Már most mondom, igen. Egy bolygón élünk. Ha átmenetileg valahol kedvező a klíma, az nem jelenti azt, hogy olyan is marad. Hallható és sajnos látható is, hogy milyen katasztrofális változások zajlanak világszerte. A klímaváltozással nagyon sokan nagyon régóta foglalkoznak világszerte. Az eredmények, amiket az ezzel foglalkozók hoztak, gyakorlatilag nulla. Ezt azért említem, mert akkor, ha ténylegesen ez lett volna szempont, hogy védjük Földünk légkörét, szárazföldjeit és vizeit, akkor nem került volna bolygónk ilyen helyzetbe, amiben került.

Én túl kicsi vagyok ahhoz, hogy nagy dolgokban tudjak változtatásokat hozni. A magam módján megteszem azt, amivel elősegítem és védem a környezetemet.

2019.10.02.

Klímaváltozások hatásai

Sajnos eléggé benne vagyunk abban az időjárási csapdában, melyet globális felmelegedésnek, vagy klímaváltozásnak mondunk. Jellemző, hogy már abban sincs egyetértés, hogy melyik a helyes megfogalmazás. Sőt, lehet, hogy már van több is. Egy a lényeg, és ami biztos. A hőmérsékletekben is van jelentős változás, a csapadék mennyiségében is, a nagyobb viharok tekintetében is, az aszály formájában is, és lehetne még sorolni. Sok vonzata van ezeknek. Ha összevetjük, nincs olyan terület, amire nincs kihatással. Szinte mindenhol komoly változások érezhetők, észlelhetők. Innen kell valamit kezdeni a szakértőknek. Néhány adat, mely figyelemre méltó.

 

Árvíz

Vihar

Extrém hőmérséklet

2008-as év

120 alkalom

61 alkalom

7 alkalom

2018-as év

676 alkalom

469 alkalom

14 alkalom

 

Sajnos az adott területekről való elvándorlás is elkezdődött. Olyan helyzetek alakulnak ki, melyek nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelés normális folyamatát. Szerény véleményem szerint olyan helyeken is lehetne termesztést folytatni, ahol ma kimondják, hogy a terület nem alkalmas ilyen tevékenységre. Lenne néhány ötletem arra nézve, miképpen lehetne mégis termővé tenni bizonyos területeket. Túl nagy már az a rész, amit elhódított a sivatag. Tudom, a hőmérsékletet nem lehet szabályozni, de az öntözést igen. Ma már számtalan technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy termőhelyeket lehessen kialakítani, még extrém helynek mondott régiókban. Most a döntéshozókon  és a szakértőkön van a felelősség. Még két adat. Ez viszont döbbenetes.

 

Hőségnapok száma

1960

2

2019

50

 

A hőségnapoknak nevezzük azokat az időszakokat, melynek során 30 Celsius fok fölé megy a hőmérséklet. Mikor megláttam az adatokat, nagyon meglepődtem. Sajnos ez a valóság. Ezek mért, lejegyzett, nyilvántartott adatok.

2019.09.30.

A klímaváltozás fogalma

A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti helyi vagy globális szinten. Ilyen lehet például a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének és eloszlásának, a széljárás vagy a napsütéses órák számának megváltozása. Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük. A troposzféra a Föld légkörének legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek folynak. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/ vízburkának /hidroszféra/ és levegőburkának /atmoszféra/ azon része, ahol van élet.

Szerencsére az élet olyan területeken is ki tud alakulni, ahol igen szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak. Az ember is képes néha extrém körülmények között élni, létezni. Ami minden élőlény számára fontos, hogy olyan feltételek álljanak rendelkezésre, melyek biztosítják a fennmaradást. Ezért kell vigyázni arra, hogy ne alakuljanak ki szélsőséges esetek. Jelenleg a Földön egy folyamat zajlik, mely sok esetben igen kellemetlen, sőt katasztrofális módon mutatja meg magát. Ezek az időjárási anomáliák /eltérések, szabálytalanságok/ egyre többször jelentkeznek a Föld különböző pontjain. Ez sokféleképpen megmutatkozik. Van, ahol igen magas hőmérsékleteket mérnek, máshol árvizek pusztítanak, előfordul, ahol aszályos idő mutatkozik. Ezek a szélsőségek kárt okoznak a bioszféra rétegében. A kár pedig azt jelenti, hogy nem tud normálisan működni. Ez viszont azt jelenti, hogy változások lépnek fel, és sajnos negatív irányba. Így az embereket, állatokat és a növényvilágot is érintik. Mindenki hallott már a globális felmelegedésről, a klímavédelemről. Igen, nagyon fontos ez, mert ez biztosítja nemcsak az ember számára az élhető teret. Minden, mindenhez kapcsolódik, és van egy kiegyensúlyozott rendszer, melyet nem ajánlatos megzavarni, mert akkor egyensúlyi zavar lép fel, ami mindenre kihat. Az már ezt az egyensúlyi helyzetet veszélyezteti, és próbál valamit tenni.

Most már a próbálkozás kevés. Komoly döntéseket, szakszerű döntéseket, hozzáértő döntéseket kell hozni, hogy ne romboljuk tovább ezt a tökéletes űrhajót. Ezen utazik több mint hétmilliárd ember. Én úgy gondolom, hogy még nagyon sokáig nincs másik lehetőség arra, hogy ne földi viszonylatban gondolkodjunk. A Földet kell megvédeni. Ez az otthonunk.     

2019.09.18.

Éghajlat

Számomra teljesen érthetetlen, hogy még most is olyan kérdéseket tesznek fel, aminek semmi értelme nincs. Melyek ezek? „Miért van szükségünk európai éghajlat politikára? Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Miből is áll az európai éghajlatvédelmi politika? Aztán a szlogenek. „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, vagy, „Bolygónk védelmében, saját jövőnkért”. Önök értik ezt? Olyan kérdéseket tesznek fel, melyek már kellene, hogy napirenden lennének. Hogy miért? Mert ezeket már régen, nagyon régen rendezni kellett volna.

Ebből is látszik, hogy a politikai szint bolygónk védelmében már kevés. Nagyon kevés. Irányítottan, politikai szinten, érdekek mentén nem lehet semmilyen környezetvédelmi döntéseket hozni. Az éghajlat, bolygónk változásai, és minden más, ami Földünk állapotával kapcsolatos, szakértői csoportnak kell végezni. Ők tudják a méréseket, tapasztalatokat, megfigyeléseket összegezni, és véleményt mondani. Megjegyzem, már erre sor is került, de senki nem vette figyelembe. Több ezer oldalnyi anyag van már kinyomtatva, megtalálni a világhálón, előadások sokasága, konferenciák szólnak az éghajlat változásról. Eredmény, nulla. Semmi nem változik. Ezt úgy értem, hogy ugyan vannak részeredmények, de átfogó szakértői, tudományos alapossággal elfogadott program nincs. Pedig számtalan tudós tett erre vonatkozóan jelentéseket. Valószínűleg nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy volt korábban egy általános, mindent átfogó kutatás. Ez 1957. július 01-től 1959. december 31-g tartott.

       Ennek a neve: Nemzetközi Geofizikai Év volt. Ebben a programban 67 ország tudósai vettek részt. Földön, vízen, levegőben folyt a kutatás. Talán érdemes lenne megismételni ezt. Azóta sokkal finomabb műszerek, berendezések, eszközök állnak rendelkezésre, nem beszélve az azóta gyűjtött adatokra. Jobban, sokkal jobban meg lehetne ismerni Földünk működését. Fontos lenne. Nem kellene megvárni, míg olyan rossz irányú változás következik be, amit már nem lehet visszafordítani. Földünk éppen olyan, mint az emberi szervezet. Nagyon jól ki van találva, meg van alkotva, de ennek ellenére roppant sérülékeny. Tudják, ez éppen olyan, mint amikor valamilyen termékre azt mondjuk, hogy nem rendeltetés szerint használták. Minden természettel kapcsolatos dolgot, ha rendeltetés szerint használunk, tökéletesen működik. Amint valamilyen változtatás, betegség üti fel a fejét, abban a pillanatban romlásnak indul az a valami. Földünket is, szervezetünket is lehet terhelni, de van egy határ. Erre a határra kell nagyon odafigyelni, mert ez jelenti a létezésünket, létünket. Vigyázzunk mindkettőre nagyon. 

2019.09.03.

Ismét a klímaváltozás 

Szomorúan vettem tudomásul, hogy megint egy olyan oldallal találkoztam, ami nagyon szépen leírta az egyes teendőket, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a felmelegedés csökkenjen, illetve a klíma visszaálljon egy bizonyos szint alá. Csodás megállapítások szerepelnek ebben a cikkben. Ez szintén az a testület, mely politikai síkon van jelen. Nem rendelkezik semmilyen tudományos tapasztalattal és mérési eredményekkel. Más szakértők által benyújtott anyagokat mérlegelnek, és döntenek valahogyan. Azért írom, hogy valahogyan, mert innentől kezdve hiteltelenné válik a dolog. Ugyanis úgy döntenek, ahogy az érdekek kívánják. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben kiemelnem. Ebben a cikkben többek között szerepel a következő megállapítás: „A dokumentumban számolnak azzal a valószínűséggel, hogy a döntéshozóknak nem sikerül 1,5 fok alatt tartani a felmelegedést”. Hát egy kicsit érdekes. Ugyanis több mint 7 milliárd emberről van szó. Már ott tartunk, hogy „bocs gyerekek, de ez most nem sikerült”, és játszanak ennyi ember megélhetésével, egészségével, fennmaradásával? Mire valók az állítólagos döntéshozók? Miért nem tudnak konkrét döntéseket hozni, ami elősegíti a változást? Mire a várakozás? Miért tolják már évtizedek óta az időpontokat? Lenne ötletem, hogy miért.  

A cikkben szerepel, hogy milyen összegek merülnek fel ezzel kapcsolatban, mely területeket érinti legfőképpen ez a hatás. Talán lépjünk vissza egy kicsit. A koromnál fogva tudom, hogy már az 1970-es években foglalkoztak a klíma kérdésével. Az akkori írások említették a 2000-es évre történő változásokat, aztán 1980-ban a 2000-es, 2010-es évet célozták meg, 2000-ben a 2020-2030-as év került előtérbe. Most benne vagyunk az említett időpontban. Mit mondanak most? Majd 2030-2050-re kellene a változást meghozni, sőt már olvasni 2100-as évszámról is. Csak egy kérdés? Mennyire veszik komolyan ezeket a változásokat? Így ránézésre egyáltalán nem. Az időpontokat tolják egyre feljebb, a környezet meg egyre jobban károsodik. Valóban tenni akarnak valamit? Valóban változtatni akarnak? Valóban érzik a változás súlyát? Ébresztő emberek! 50 éve nem tudnak mit kezdeni a klímaváltozással! Miért kellene hinni, hogy majd most. Szép nagy cikkek megjelennek, hosszú leírások, adatok, információk, statisztikák, elemzések. Mi fog történni? Semmi.

             Tudják mi a szomorú? Amint említettem: 7 milliárd ember sorsáról van szó. Nagyon úgy néz ki, hogy ez egyáltalán senkit nem érdekel, és nem számít. Hogy mennyire az érdekek vannak túlsúlyban, mi sem bizonyítja jobban, hogy akik ezeket a döntéseket meghozzák, tudják, hogy őket ezek a változások nem fogják érinteni. Olyan körülmények között élnek, és olyan helyen, ahol egyáltalán nem érintik olyan problémák, amelyek ma már milliókat érintene

2019.08.30.

Változás

Sok esetben találkozni az „átlaghoz képest” kifejezéssel, amikor megadnak egy időszakot viszonyítási alapként. Ez minden esetben nem valós érték. Sőt! Sok esetben eléggé megtévesztő. Az említett kifejezés főleg időjárási összehasonlítások kapcsán lát napvilágot. Próbáltam kideríteni, vajon hány hőségnap volt 2010 óta. Jó néhány oldal át kellett néznem, mire össze tudtam szedni az adatokat. Itt is találkoztam az említett viszonyítási alappal. Sokadik alkalommal foglalkoznak a klímaváltozással, és nagyon szép írások jelennek meg, hogy így kell tenni, meg úgy kell tenni. Mindent közölnek ezzel kapcsolatban. Említik a tényeket, hogy egyes helyeken ezt okozta, másik helyen mást, stb. Konferenciák sokaságát tartják ebben a témában már mióta. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: ennyire nem értenek hozzá, hogy évek óta nem tudnak kellő döntést hozni a kérdésben? Egy tippem van, hogy miért nem. Ezt is a politika és az érdekek irányítják, bármi legyen is az ára. Tény, hogy a változások negatív hatásai a mostani döntéshozókat nem érintik. De nem gondolnak az utódaikra? 

Az egyes klímajelentések leragadtak azon a ponton, amit már évek óta hangsúlyoznak szakértők. A kulcsszó a 1,5 fokos hőmérséklet emelkedés. Ezen rágódnak már hosszú ideje. Most az újabb az, hogy ez az emelkedés 2030-2052-ben elérheti az 1,5 fokot. E köré csoportosítanak minden dolgot. Különböző szemszögekből jelennek meg írások. Ismét a kérdés. Ennyi szakértő vajon miért nem tud megfelelő és jó döntést hozni? Szerintem több ezer oldal foglalkozik ezzel a témával, viszont konkrét javaslattal egy sem. Illetve lenne, de azt nem hajtják végre. Vajon miért nem? Hát lenne pár ötletem. Nem volna szabad bizonyos megállapodásokra, szerződésekre és egyéb hivatalos fórumokra hivatkozni, hogy ezért, meg ezért nem lehet változtatni. Igenis lehet. Vannak törvények, melyeket egyik napról a másikra meghoznak, és alkalmaznak is. Ebben nem lehet? A lakhelyünk a tét, a Földünk jövője a tét, az utánunk jövő generáció a tét. Ha ez tönkremegy, azok sem tudnak sehova sem menni, akik halogatják a jó döntéseket. Különböző modellekre hivatkoznak. Egyszerű hétköznapi formában meg lehet tapasztalni a változásokat, megállapítani a változások jelentőségét, mindenféle tudományos fokozat és szakértelem nélkül. Mi az akadály? Mi okozza ezt a nemtörődöm magatartást? Hát persze. Az érdekek és a pénz. Tudják mi a legszomorúbb? Hogy ennyi állítólagos szakértő döntésképtelen. Valami még. Egy Jr. Albert Arnold Gore nevezetű ember, aki az Egyesült Államok alelnöke volt, politikus, és környezetvédő, elkészített egy filmet, melyet 2006-ban tettek közzé. Talán sokan emlékeznek rá. A címe: „Kellemetlen igazság”. Kérem, ha tehetik, nézzék meg. Itt csak azért említem, mert már a 2000-es években komolyan foglalkoztatta a közvéleményt a Földünkön zajló változások. Most mennyit írunk? 2019-et. Változás semmi, sőt!

2019.08.08.

Globális felmelegedés

       Bevezetés képen csak annyit: a globális felmelegedés nagyon elterjedt, és nagyon divatossá vált. Ezt a területet is a pénz mozgatja. Egyáltalán nem lehet hinni azoknak a szakértőknek, akik a különböző nyilatkozataik, publikációik kapcsán próbálják az adott jelenséget magyarázni. Itt sincs egyetértés. Az is megkérdőjelezhető, hogy vajon a szakértő mennyire független egy adott érdek csoporttól, vagy esetleg annak megbízásából tett-e valamit. Látható némely esetben, hogy ugyanazon szakértő teljesen másképpen lát valamit, mint a másik, és ráadásul még hivatkozik bizonyos mérési eredményekre. Ezzel nincs semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy ez mennyire hiteles. Ugyanis azt kell mondani, hogy a korrekt tájékoztatás már nem divat, és minden valami érdek, érdekek mentén kerül napvilágra. Ebből fakadóan nem könnyű kitalálni, vajon melyik az igaz állítás, és melyik nem. Rengeteg hír van a világhálón, és nem könnyű köztük válogatni, mármint igaz, valós dolgokat állítanak-e. A globális felmelegedés is egy ilyen téma a sok közül. Lehetne most különböző adatokat, kimutatásokat, grafikonokat készíteni, de azt hiszem, ez ebben a témában nem sokat jelentene. Hogy miért? Mert igaz, hogy az adatok, és a mögöttük kialakuló számok makacs értékek, de mégis adhatnak torz képet. Hogy mi lehet mégis a megoldás? Nagyon egyszerű. Tapasztalat.

Ez azért is fontos, mert szülőként az ember átadja a tapasztalatait, csak könnyen elképzelhető, hogy nincs követve. Így saját kárán tanul meg valamit az ember, holott ha megfogadná hamarabb, és könnyebben előre tudna jutni. Ez így van az egész Földet foglalkoztató témák bármelyikében is, köztük a klímaváltozás terén is. Tapasztalatból tudható, hogy az 1970-es, 80-as években is már foglalkoztak ezzel a témával. Az akkori cikkek megemlítették, hogy úgy a 2010-es években lehet majd érezni bizonyos változásokat az időjárásban. Aztán ezeknek a cikkeknek gyakorisága alább hagyott. Majd időnként vészjósló címmel megjelentek írások. Ezek jégtömegek leválásáról, sivatagosodásról, tengerszint emelkedésről, a sarkok gyorsuló olvadásáról, a légkör melegedéséről, a kevesebb csapadék hullásról, stb. szóltak. Aztán elérkezett az az idő, amikor 2010-et írtunk. Milyen cikkek jelentek meg akkor? El lehet csodálkozni. Szinte ugyanazok, csak azzal a különbséggel, hogy kitolták az időt úgy 2050-re, illetve 2100-ra. Itt tartunk most. Tehát azokat a meglátásokat, amik közel negyven éve elhangzottak, még távolabbra tették a tudósok, kutatók. Vajon miért? Mert igazából semmi újat nem tudnak mondani ezzel kapcsolatban. Illetve mondanának, de nem lehet, mert az érdekek nem ezt követelik meg. Hogy nem akarnak pánikot kelteni az emberek körében olyan információkkal, olyan adatokkal, melyek rájuk nézve kellemetlenek, sőt katasztrofálisak? Lehet. Egy biztos. Valami változás bekövetkezett, mégpedig a felsorolt dolgok mindegyikében. Sok kutató a klímaváltozás mellett kampányol, némelyek pedig éppen ellenkezőleg. Azt vallják és állítják, hogy semmiféle változás nincs, ez a természet normális változása időnként. Ha a negatív oldalt nézzük, azaz, van klímaváltozás, akkor óriási pénzek mozognak a háttérben. Nagyon sok iparág rakódott erre rá. Széndioxid kvóta, megújuló energiaforrások, egészséges levegő, elegendő ivóvíz, élhető környezet, stb. Ezeken a területeken nagyon sok cég van jelen. Csak gondoljunk bele. Az nehézipar, a gépipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, az oktatás, stb. Mindegyik meg akar élni. A klímaváltozás és környezetvédelmi címszó alatt őrült pénzek, és még nagyobb érdekek húzódnak. Vajon mesterségesen van ez fenntartva? Nehéz kérdés. Sok esetben sajnos az ember tapasztalatból tudja, látja, hogy vannak esetek, amikor azt lehet mondani, hogy igen. Ma már olyan technikák, olyan technológiák vannak, amivel hihetetlen dolgokat meg lehet valósítani. Csak egy dolog, ami mindenkit érint. Ha globálisan nézzük, hogy lehet az, hogy vannak olyan helyek, ahol kifizetődő hulladékkal fűteni, energiát előállítani, a másik helyen még maga a begyűjtés is óriási gondot jelent. Nem mindenkinek az lenne az érdeke, hogy az agyonszajkózott klímaváltozásért most már igazán tenni kellene? Tudósok, kutatók gyűlnek össze konferenciákra, és semmi változás nincs, mert nem tudtak megegyezni? Ugyanezen tudósok, kutatók ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, annak figyelembe vételével, hogy milyen érdekcsoportot képviselnek? Magyarul, ezek a szakértők nem függetlenek? Akkor miről is van szó? Azok a rendeletek, melyeket évek alatt tudnak hozni, csak papíron létezik, vagy igen csekély mértékben valósítják meg.  Ennek igen jó példája a széndioxid kvóta bevezetése, illetve az ezzel járó úgynevezett széndioxidkvóta-kereskedelem. Én kevesebbet, te többet bocsájtasz ki, ezért vásárolok tőled kvótát. Ez a kibocsátás kereskedelem. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy ugyanúgy szennyezik a légkört, mint korábban. Annyi a különbség, hogy nevet adtak a szennyezésnek, és legálisan űzhető, mert attól még a másik azt a szennyező anyagot a levegőbe juttatja. Akkor lenne hatékony, ha mindenkire egyformán érvényes lenne. Ezek nem kis pénzek, és ez csak az egyik ilyen globális döntés. Pontosan azok, akiknek pénzük és hatalmuk is van arra nézve, hogy változások történjenek, azoknak egyáltalán nem érdekük, hogy bármi is változzon. A pénz, a haszon, a profit sokkal nagyobb vonzerő, mint a Föld, és a rajta élő emberek milliárdjainak egészsége. Ja, hogy a döntéshozókat ez nem érdekli? Az más.  

Elmondhatjuk, hogy az ezzel a témával foglalkozó kutatók, tudósok, szakértők valahogy nem veszik komolyan azt, hogy milyen következmények lehetnek. Benne vagyunk rendesen ezekben a változásokban, mégis azt látni, hogy szinte semmi nem változik. Nem szabad azt hinni, hogy az egy bizonyos helyen bekövetkező változás, rendellenesség nem hat ki másfelé is. A környezet is olyan, mint egy élő szervezet. Minden összefügg mindennel. Ha az egyik részen károsodás keletkezik, a mellette levő is megsínyli. A légkörszennyezés, az erdőkivágások, a talajvíz szennyezés, és lehetne még sorolni, amivel sokkal behatóbban kellene foglalkozni. Helyi szinteken is észrevehető az, hogy nem változik szinte semmi. A környezet szennyezése úgy néz ki, hogy nem központi téma. Nem fordítanak rá kellő figyelmet. Hiába vannak szervezetek, akik egy pár dolgot próbálnak feltárni, de egy magasabb érdek lesöpri az asztalról a problémát. Így nem is lehet elvárni, hogy jelentősebb változás történne ezen a területen. De lépjünk tovább. Még az is vitatéma, hogy felmelegedésről, vagy klímaváltozásról beszélünk-e. Ugyanis a felmelegedés régiónként változik, a klímaváltozás az egész Földet érinti. Az is kérdés és vita tárgya, hogy emberi, vagy nem emberi tényezők okozzák a változást. A legjelentősebb szervezet által kiadott klímajelentésben is komoly hibákat találtak. Ez abból is adódhat, hogy erős lobbi mentén végzik az értékek közzétételét, magyarul az alacsony értékeket veszik alapul, emiatt teljesen más értékek, és teljesen más meghatározások, vélemények kerülnek napvilágra. A klímaváltozás körülményeinek meghatározása mögött is hatalmas pénzek mozognak. Hogy ne csak az egyik oldalt nézzük, a másik tábor azt mondja, hogy a légköri széndioxid növekedése, és a hőmérséklet emelkedése között nincs összefüggés. Nagyon nagy baj, hogy a tudósok sem értenek egyet jelentős dolgokban pontosan az említett okok miatt, nevezetesen, hogy ki bízta meg az adott tanulmány elkészítésével. Talán félre kellene tenni ezeket a szempontokat, és független tudományos munkát végezni. Jó lenne egy átfogó légköri, talajtani, vízügyi, tengeri, szárazföldi és sarkvidéki kutatás sorozat. Valós méréseken, valós értékeken alapulót. Jelenleg mindenki csak tapogat, feltételez, elméleteket gyárt, és topogás van egyhelyben. Egy biztos, hogy változás van az 1970-es, 80-as évekhez képest. Ehhez semmiféle tudományos fokozat nem kell, egyszerű megfigyelés az egész. Ha csak a hőmérsékletet vesszük, ezekben az években a 30 fok meleg tényleg melegnek minősült. Volt minden évszak. Sajnos azóta érdekes dolgok kerültek elő, úgymint sivatagosodás, ózonpajzs sérülése, édesvíz hiánya, gleccserek gyors olvadása, szennyezések magas fokú elterjedése, stb. Persze nem tartom kizártnak, sőt, biztos vagyok benne, hogy már akkor is voltak komoly környezetszennyező hatások, tevékenységek. Azóta sok új technológia, és új kutatási eredmények állnak rendelkezésre. Ezeket kellene szolgálatba állítani, és próbálni egészségesebb, lakhatóbb környezetet kialakítani. Sajnos addig, amíg érdekek mentén haladnak ezek a dolgok, ne várjunk semmilyen változást. Elvitatkoznak, elelmélkednek egymás dolgain, cikkein, írásain, topognak emiatt egyhelyben, és Földünk egyre jobban kimerül, elfárad. Persze a másik oldal azt mondja, messze van az még. Tudomásul kell venni, hogy nemhogy messze nincs, itt van a mindennapjainkban. Vagy talán a klímaváltozás is egy nagy blöff?

Megjegyzés: egyes földtörténeti korokban szintén voltak olyan időszakok, amikor magas volt a légkör széndioxid tartalma, ezáltal a maihoz hasonlóan, magasabb volt a hőmérséklet is.

2019.07.26.

A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től.

Észak-Amerika: gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Dél-Amerika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Európa: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

Ázsia: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Afrika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Ausztrália: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

A gleccserek olvadása elindul Grönlandon, és a Skandinávia északi részén.

Forrás: DPA/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum/MTI

Minden tétel, a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden. Van egy sokadik érdekes tényező, ez padig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindet másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden, és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másba is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Eddig 108 milliárd ember élt a Földön, és jelenleg 7,46 milliárd főt számlál a Föld lakossága. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energia igény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik. Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most hazánkra vonatkozó adatoknál. Nézzük, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet két adott évben, 1960, és 2018-ban, durván 60 év elteltével. 1960-ban hazánk hőmérsékleti éves átlaga 10,16 Celsius fok, 2018-ban 13,38 Celsius fok. Emelkedés: 3,22 Celsius fok. Ez 2,39 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld átlaghőmérséklet értéke. Ami még lényeges, hogy a csapadék mennyiség jelentősen csökkent. 1960-ban az éves országos átlag 680mm, 2018-ban 588mm. Ez a jelenség változik földrészenként, és országonként is. A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján, a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905, és 1990 között 0,74 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990, és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 77-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek.  

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.