Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Éghajlat korábbi cikkei

2020.10.30.

Az ózon

Mostanában elég sokat hallani erről az elemről. Valójában mi is ez? Magát az ózont Christian Friedrich Schönbein fedezte fel 1840-ben. Az ózon szúrós szagú mérgező gáz, hajványkék árnyalatú. Megtalálható a talaj vegyületeiben, a vízben és az ózonpajzsban, és újabban már mérik a töménységét a mérőállomásokon mérgező volta miatt. A szmog, ami ismeretes, egyik összetevője. Az ózonréteget egy francia fizikus, Charles Fabry fedezte fel 1913-ban. Egy brit meteorológus G.M.B. Dobson fedezte fel a tulajdonságait. Az ózon O3, három oxigénatomból álló instabil molekula. Ez egy nagyon fontos elem, annak ellenére, hogy mérgező. A Földet egy nagyon vékony ózonréteg veszi körül, amely megvédi az élő szervezeteket a Napból érkező káros sugarak ellen. Ezek az úgynevezett UV-sugarak. Vastagsága igen csekély, megközelítőleg 3mm. Annak ellenére, hogy ez nem valami sok, mégis képes kifejteni védő hatását. Az ózon a sztratoszférában keletkezik az ultraibolya sugárzás hatására. Az UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit különálló atomokra bontja, majd ezek állnak össze három atomos oxigénné, azaz ózonná. Az ózon koncentrációja csökken, ha csökken a napsugárzás. Ezért fordulhat elő, hogy amikor a Déli-sarkon kevés a napsugárzás, azaz, téli időszakban, akkor csökken az ózon mennyisége is. Az emberi tevékenységek által a légkörbe kerülő különböző aeroszol anyagok károsítják ezt az ózonréteget. Ezért hoztak egy rendeletet, melynek révén kevesebb káros anyag került a légkörbe, ami erre a rétegre hatott. Az ózon magas faktorszáma nélkül nem létezne a szárazföldi élet. Az ultraibolya sugárzás roncsolja az élő szervezet DNS-ét, felbontja a sejtekben lévő kémiai kötéseket, ezáltal jelentősen károsítja azt. Az ózonréteg vastagsága évszakos, és földrajzi szélesség szerint is változik. A trópusok felett a legmagasabb, a sarkvidékeken a legalacsonyabb a koncentrációja. Bizonyára mindenki hallott már az ózonlyukról. Ennek terjedelme és vastagsága igen változó. A lyuk valójában téves kifejezés, hiszen nem egy valódi, az emberek képzeletében lévő lyukról van szó, hanem az ózonréteg elvékonyodásáról. Kicsit bővebben, hiszen ez a gáz nagyon fontos az élő szervezetek számára. Miképpen keletkezik ez az anyag, hol, valamint mennyi? Az UV-sugárzás egy fajtája által keletkezik az ózon. Ez a sugárzás a sztratoszférában lévő oxigénben elnyelődik, és háromatomos ózont hoz létre. Ez véd meg minden élő szervezetet a földön. Az ózonlyuk kialakulása nagyban függ az időjárástól is, és nem véletlen, hogy épp az Antarktisz fölött figyelhető meg. Az ózonmolekula képződéséhez két dolog szükséges: oxigén és napfény. A Déli-sark a déli félteke téli hónapjai alatt, az Északi-sark pedig az északi félteke téli hónapjai alatt nem kap napfényt, így az ózonképződéshez szükséges két dologból az egyik félévig szinte teljesen hiányzik. Így az említett területek fölött fél évig nincs ózonképződés sem. Az ózonréteg a Föld felett 10 km magasságban kezdődik, és majdnem 50 km magasságig húzódik. Mi az a mennyi, hogyan mérjük? Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják.  A műszer az ultraibolya sugárzás intenzitását méri megadott hullámhosszokon. Az adatokból a légoszlop teljes ózontartalma meghatározható. Normális körülmények esetén a mérsékelt égövben az „ózonréteg” 300-320 Dobson-egység „vastagságú”. Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg mérőszáma 220 Dobson-egység alá esik. Az ózonréteg az 1970-es években kezdett vékonyodni. Az 1980-as években 24 ország betiltotta a minket védő ózonréteget károsító vegyi anyagok használatát. Ennek hatására az északi félteke fölött 2030-ra, a déli félteke fölött 2060-ra teljesen helyreáll az ózonréteg vastagsága. Annyit még ehhez kapcsolódóan, hogy az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet nyújt.

1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vegyi anyagok használata 80%-kal csökkent. Svédország 1978. január 23-án betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC /freon néven vált ismerté, chlor-fluor-carbon// gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult, oly mértékben, hogy 2030-ra teljesen helyreáll az ózonréteg az Északi félteke fölött. Ez azt jelenti, hogy most is tökéletes az ózonréteg védelme. A korábbi veszteség a bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően visszaépült.

Mitől is véd meg az ózonréteg? Először határozzuk meg azt, hogy egyáltalán mi az az UV-sugárzás. Az UV-sugárzás az emberi szem számára láthatatlan a 100 és 400 nanométer közötti sugársáv.

UV-A (315–400 nm): a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B (280–315 nm): a Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést), aminek hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS-molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.

UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Forrás: Wikipédia

Sajnos ezen a téren is elképesztő tudatlanság uralkodik. Ijesztgetik az embereket az ózonlyukkal. Ahogy említettem az nem olyan lyuk, ahol nincs semmi, csak vékonyabb az ózonréteg. Természetüknél fogva az ózonlyuk a sarkok felett alakul ki, mivel itt csökken le a napsugárzás a legjobban. Ez azt jelenti, hogy a szárazföldek fölött mindig megfelelő vastagságú ózonréteg van. Lépjünk egy kicsit tovább. Érdemes lenne tudatosítani az emberekben a következőket. A napsugárzás hatására egy nagyon fontos vitamin termelődik a szervezetben, ez pedig a D-vitamin. Ez az egyik legfontosabb vegyülete szervezetünknek, mert a szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükséges. Hiánya számos betegség forrása. A legfontosabb az lenne, hogy sokat tartózkodjunk a napon. Ha lehetőség van rá, még télen is érdemes kimenni a napra, megállni egy szélvédett helyen, és kitenni magunkat a napsugárzásnak, igaz, hogy csak a kezeinket, illetve az arcunkat éri a napsugárzás. Ez is sokat jelent. Hallani D-vitamin túladagolásról is. Hangsúlyozom. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt napfény! Fontos. Nem kell félni tőle. Régen úgy hívták az emberek, hogy az áldott napfény. Sajnos manapság ezt úgy hallani, hogy a káros napfény. Két generáció elég volt ahhoz, hogy rossz irányba fordítsák az emberek gondolkodását. Itt meg kell egyeznem, hogy az emberi butaság és tudatlanság már idáig terjed ki. A napsugár káros, egyél D-vitamint. Csak két személyes példa. A strandon megjön a család, letelepednek, a gyereket vastagon bekenik valamilyen fehér folyadékkal, vélhetően valamilyen védőkrémmel, aztán mondják neki, mehetsz fürdeni. A gyerek meg fut, bele a tiszta medencébe. A testéről szépen oldódik a vegyi anyag, bele a medence vizébe. A mellette lubickoló másik gyerek meg óhatatlanul is találkozik azzal a szennyezett vízzel. Na, attól lehet igazán valamilyen baja, de saját magának is árt. A másik egy olyan egyéves forma gyerek története. Olyan ruhát adtak rá, hogy csak az arca volt kint. Valamilyen plüss anyagból volt. Bevitték a medencébe, és mártogatták a vízbe. A kisgyerek pedig sírt, üvöltött. Nem csoda, hiszen tapadt rá a ruha, és valószínű fázhatott is, mikor kivették a vízből, hiszen a vizes ruhát érte a szél. A felnőtt ember is kicsit hűvösebbet érez még 30 fokban is, mikor kijön a vízből. Itt tart az emberi butaság.   

Sőt! Már azt is emlegetik, hogy felhős időben is hordjunk napszemüveget, nem beszélve arról, hogy már megjelent olyan cikk is, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy le is éghetünk. Szomorú, hogy ennyire eltolódott az emberek tudata abba az irányba, hogy nem tudják kellőképpen alkalmazni a természet adta lehetőségeket. Sajnos, mint mindennek, az ózonnak is vannak káros hatásai. Mivel mérgező gáz, így mérni is kell a szintjét.

A troposzférában, azaz a földközelben, mint szennyező anyag van jelen. Üvegházhatású gázként viselkedik, vagyis gátolja a hő visszasugárzását. Belélegezve légúti megbetegedéseket okoz. Az ózon természetes körülmények között a talaj közeli levegőben csak igen kis mennyiségben van jelen, de szmog alkalmával feldúsul. A természetben mindennek megvan a maga helye. Ott, és úgy van jelen, hogy az élőlények jól érezzék magukat. Ha ebbe belenyúlunk, akkor káros változások lépnek fel, ami ártalmas minden élőlényre.  

2020.10.16.

Mit lehet tenni?

Ez egy nagyon nagy kérdés. Miről van szó? Arról, hogy hosszú listát lehetne vezetni arról, hogy hány cikk, írás jelent a klímaváltozással kapcsolatban. A legkülönbözőbb megközelítéseket és hivatkozásokat lehet olvasni. Egy közös van bennük. Mindegyik a globális melegedést, az egyes viszonyítási alapokat, eltérő mérési eredményeket, és azok összehasonlítását, következtetéseket, elméleteket, elképzeléseket tettek közzé, a legváltozatosabb formában. Mindre találnak megoldást, minden kérdésre van válasz, minden problémára van valamilyen válasz. Le van már fedve minden terület. Akkor? Talán most megkérdezhetnék, hogy ezt így könnyű leírni, de mit lehetne változtatni. Biztosan állíthatom, hogy én nagyon kevés vagyok ahhoz, hogy ezen változtatni tudjak. A változtatásban teljesen biztos vagyok, és fel is tudnám sorolni, de azt hiszem, vannak nálam sokkal nagyobb tudással rendelkező emberek, akiknek az lenne a feladatuk, hogy azokat a kéréseket, amelyek felvetődnek, határozottan megválaszolják. A választ minden hozzáértő pontosan tudja. Sőt! Döntéseket is hoznak. Aztán? Semmi. Magyarul minden marad ott, és abban az állapotban, mint bármilyen döntés előtt. Így nem lehet egy átfogó klímavédelmi rendszert kialakítani. Nagyon úgy néz ki, hogy szinte senkit nem érdekel, mi fog történni. Ahogy említettem, mindent nagyon jól tudnak, hogy mit kellene tenni, mégsem tesznek semmit. Itt kezdődnek a bajok. Látható, és egyértelmű, hogy itt is, mint mindenhol, az érdekek a fontosabbak. Semmi nem számít. Hol, milyen mérhető változások állnak be, milyen katasztrófák alakulnak ki, hány embert érint mindez, nem érdekes. Van egy általános, „dugom a fejem a homokba” effektus, ami nagyon jól működik. Senkit, semmiért nem lehet felelősségre vonni. Még a közelébe sem lehet annak érni, aki felelősséggel tartozik azért, hogy nem történik semmi változás. Azok a vezetők, akik elviekben szakemberek, szakértők az egyes területeken, egyáltalán nem tesznek azért, hogy érvényesítsék azt az alapvető kérdést és problémát, hogy baj van, nagy baj. Teljesen úgy néz ki, hogy minden rendben van, holott aki egy kicsit is érdeklődik Földünk sorsa iránt, láthatja, hogy gondok vannak. Sok esetben megbélyegzik azokat a tudósokat, kutatókat, akik egyértelműen kimutatják, hogy hol, milyen intézkedéseket kellene hozni annak érdekében, hogy jobbá forduljon a klímahelyzet. Bizonyára ismerős, hogy mennyi ábra, grafikon, kimutatás készült már ebben a témában. Jó magam is úgy vagyok vele, hogy ezzel nincs semmi baj, hiszen ezek az információk, adatok adják azt a következtetést, amit le kellene vonni. Ez viszont nem történik meg. Magyarul, hiába minden olyan jelzés, ami arra irányul, hogy a módosítás elengedhetetlen, semmi nem történik. Lassan az egész úgy néz ki, mintha egyáltalán nem is érdekelne senkit bolygónk jövője. Pedig érdekelhetné azokat, akik tehetnének előrelépéseket ebben az ügyben. Szinte naponta hallani a rossz híreket a légkörről, az olvadásról, a viharokról, a különböző katasztrófákról. Meddig kell még várni, hogy valaki ténylegesen odafigyeljen ezekre? Vagy egyáltalán érdekel ez valakit, valakiket? Nagyon úgy néz ki, senkit azok közül, akik tehetnének valamit. Egy biztos. Nem kell különösebb mérési eszközöket használni, hogy megtapasztaljuk a változásokat. Azok, akik ebben a klímába születtek, teljesen elfogadható, hiszen ezt a közeget ismerik. Sok fiatal nem is tudja, és nem is érdekli őket, hogy miről van szó, milyen változásokról beszélünk. Ők, ha érdeklődnek is a téma iránt, a mérésekre vannak hagyatkozva, az egyes kutatási eredményekre, illetve arra, amit látnak. Olvadás, tüzek, fölcsuszamlások, áradások, viharok, tornádók, szélsőséges időjárási viszonyok, sok esetben megmagyarázhatatlan éghajlati változások, stb. Ezek a változások mindenkire kihatnak. Azt viszont koruknál fogva nem tudhatják, hogy a tapasztalati dolgokra is oda kellene figyelni. Nagyon fontos. Sok esetben többet ér, mint egy mérés. Én a koromnál fogva állíthatom, és meg is tapasztaltam, hogy valami eltolódik, mégpedig rossz irányba. Azt is meg lehet nézni, és bárki megteheti, hogy számszerű változások is történtek. Ez a kettő viszont teljes értékű állapotot mutat.

Erről beszélek. Ezek a mért értékek, melyeket mindenki megtalál az időjárással foglakozó honlapokon. Ha kicsit jobba is körülnézne valaki, sok érdekes dogot találna hazánk éghajlatával kapcsolatban. Nézzük egy kicsit a diagram értékeit. A telek hidegek voltak, a nyarak mérsékelten melegek. Csak egy adalék. Amikor én gyerek voltam, volt hó, volt hideg. Most már évek óta hiányzik a hó és a tartós hideg. Következmény: több kártevő, kevesebb talajnedvesség. A hőmérséklet folyamatosan és tartósan emelkedett. Következmény: egyenletes fejlődés, kellemes nyári időszak. Ezek jellemezték nagy vonalakban az akkori időjárást. Nem voltak annyira szélsőséges viszonyok, mint manapság. Ez mindenben megmutatkozott. Nem voltak elviselhetetlen hőségnapok, nem voltak nagy viharok, főleg a nyári időszakban, egyenletes csapadék hullás volt, akkor, amikor kellett, annyi amennyi kellett. Megvolt az árvizeknek a várható kialakulása, ideje, szinte mindig számítani lehetett rá, volt idő a védekezésre, stb. Megvolt az évszakok normál váltakozása. Mondhatni azt, volt kiszámítható klíma.    

Ma már egyre sűrűbben hallani, hogy hatalmas mennyiségű eső hullik rövid idő alatt, kis területen, ami villámárvizeket gerjeszt. Ezekhez pedig még igen erős légmozgás is társul, ami jelentős károkat is okoz. Ezek a már egyáltalán nem előre kiszámítható dolgok. Váratlanul és hirtelen következnek be ezek a változások. Az ezzel foglalkozó szolgálat sem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, mert a légköri mozgások annyira kiszámíthatatlanok, pontosan az erőteljes változás miatt, hogy nem tudják jelezni pontosan a várható eseményeket. Szerencsére van rá utalás, tehát a figyelmeztetés megvan. Az, hogy az adott természeti jelenség milyen intenzitású lesz, azt már kevésbé lehet megmondani. Néhány érdekesség. Voltak olyan időszakok, amikor 24 óra alatt több mint 140mm csapadék hullott. Ez azt jelenti, hogy egy négyzetméterre több mint 140 liter víz zúdult. El lehet képzelni, hogy ez főleg hegyvidéki területeken, ahol nincs megfelelően kialakítva a vízelvezető rendszer, az erdőkben a természetes vízfolyások el vannak gazosodva, és a víz más helyet keres magának, az esetlegesen kialakított szántóföldek szélén nem hagyják meg a vízelvezető árkokat, ott jelentős károkat tud okozni a lezúduló víz, mely megtalálja az utat magának, de éppen ott, ahol nem kellene. Ezért alakulnak ki a villámárvizek.

Ha a másik végletet nézzük, akkor bizonyára mindenki megtapasztalta már, hogy bizony sok nyár telt már el úgy, hogy szenvedést okozott a nagy hőség, sőt, hőhullámok alakultak ki. A feltüntetett értékek önmagukért beszélnek. Az emelkedés nagyon sok. Az emberi szervezetet is nagyon megterheli a folyamatos és magas hőmérséklet. Már lehet tapasztalni azt is, hogy ennél még magasabb hőmérsékletek alakulnak ki. Ennek értéke a 35 Celsius foknál magasabb. Lehet azt mondani, hogy mindezek a változások hatnak az adott régiókban élőkre. Ennek is vannak már mérhető bizonyítékai. A feltüntetett értékek csak az elmúlt 10 évre vonatkoznak, ahogy fel is van tüntetve. Azt is meg lehet figyelni, hogy a változások, ahogy az idő előre halad, egyre gyorsabbak, egyre sűrűbbek, és egyre intenzívebbek. Jó lenne, nagyon jó lenne, ha végre azokat az intézkedéseket, melyeket hoznak, és amelyek elősegítenék a bolygónk klímájának esetleges jó irányba történő változását, be is tartanák. Sajnos jelenleg a légkör, a víz és a talaj is folyamatos romlásnak van kitéve. Ezek együttes hatása beláthatatlan következményeket okoz negatív irányba, ha hamarosan nem történik valami pozitív változás. Mit lehet tenni, teszem fel a kérdést? Felelősség teljesen gondolkodni, és cselekedni minden szinten. Ez a gondolkodás meghozná a jó irányú változást, hiszen a szélsőséges viszonyok az egész bolygónkat érintik, és egyre sűrűbben. 

2020.09.05.

Még mindig klímaváltozás

Egyre többet, és egyre vészjóslóbb hírek jelennek meg a különböző médiafelületeken. Sőt! Sok esetben látni, illetve hallani arról, hogy a fiatalok emelik fel a szavukat a klímaváltozást illetően. Én is úgy hiszem, nem véletlenül. Igen nagy probléma ez, és vannak már olyan nyilatkozatok, melyek szerint ezt már nem lehet megállítani. A romlás annyira elterjedt, hogy a természet nem tudja magát megújítani. Azok a nyilatkozatok, melyek azt emlegetik, hogy még van esély arra, hogy különböző intézkedésekkel elejét lehet venni a klímaváltozásnak, csak meddő próbálkozás, és nyugtatás az emberek felé. Igazából nem látni ennek a globális következményeit. Sokan, nagyon sokan tesznek kísérletet arra, hogy különböző kimutatásokkal, adatokkal, információkkal, elméletekkel finomítsanak a jelenlegi helyzeten. Vajon ki mond igazat? Ki, vagy kik azok, akik azt tudják mondani, hogy most ez a helyzet, de még lehet rajta változtatni, vagy nem. Ki, vagy kik azok, akik ki merik jelenteni, hogy megállítható, és visszafordítható ez az állapot. Ki, vagy kik azok, akik felelősségük teljes tudatában, korrekt módon tudnák tájékoztatni az embereket. Ki, vagy kik azok, akik egyértelműen és konkrétan meg tudják mondani, hogy mit kell tenni. Ki, vagy kik azok, akik ezt meg is tudják valósítani. A kérdés. Van ilyen ember, szervezet, vagy bárki más? Tudom, jó kérdés. Annak tudatában, amiket látunk, tapasztalunk, hallunk, nem tudom elképzelni, hogy bármiféle változás is be fog következni az elkövetkezendő időkben. Vajon miért? Mert most is a politika, az érdekek irányítják az egész Földön a rendszert. Addig, amíg ez így van, addig nincs változás. Addig, amíg az érdek felülírja a változás szükségességét, addig nem lesz változás. Maszatolás lesz. Újabb tervekkel, újabb ötletekkel, újabb javaslatokkal fognak előállni. Emberek! Ez így megy 1970 óta! Már akkor figyelmeztetést adott ki a tudományos hozzáértő világ arról, hogy jelentős változás kezdődött el. Ezt azóta sem veszik komolyan. Sőt! Már arról papolnak, hogy majd 2030-2040-2050 változást fog hozni. Elmondják, hogy mik fognak történni, ha így megy minden tovább. Tevőleges dolog nagyon kevés született. Környezetvédelem. Ezzel indult korábban minden. Egy ideig ment is szépen, aztán többen legyintettek. Ma már szinte nem is lehet beszélni erről az ágazatról, mert az érdekek még most is előnyt élveznek. Felteszek egy érdekes kérdést? Vagy inkább arról van szó, hogy minden rendben van, és mindez csak kitalált dolog? Van, aki ezt elhiszi? Igen, sajnos van. Az elméleti kérdések széles tárháza áll rendelkezésre. A kérdés az, hogy van-e valamilyen gyakorlati tapasztalata annak, aki ezeket cáfolja, és az ellenkezőjét mondja, nevezetesen azt, hogy minden rendben van, ez egy normális változás valamilyen szakasza, és hogy ez nem egy különleges eset. Miért említettem a gyakorlati tapasztalatot? Mert ha valaki egy kicsit is figyelemmel kísérte az időjárás alakulását az elmúlt 50 évben, akkor maga is tapasztalhatta, hogy komoly változások következtek be. Tudom, most sokan azt mondanák, hogy a Földön zajló változások nem ilyen intervallumban mérhetők, azaz, több idő kell annak igazolására, hogy tényleges változás történik-e. Én csak azt mondom, hogy ami változás történt 1970 óta, az olyan gyors folyamat, amely nem igazolja ezt az állítást, azaz, valami előidézi ezt a gyors éghajlat módosulást. Sok minden adattal alátámasztható, tehát nem csak elmélet. Ilyen a hőmérséklet folyamatos emelkedése, a szűkülő iható víz mennyisége, a termőtalaj jelentős romlása, a légkörben kimutatható nem oda való vegyi anyagok jelenléte, az élelmiszeripari anyagok vegyi kezelése, a modern világ egyre bővülő újkori betegségei, a sivatagosodás, az egyre több veszélyes természeti katasztrófák. Ezek a jelenségek nagyon is jelen vannak már a mindennapi életünkben. Az időjárási léptékeknek nagyobbaknak kellene lenniük ahhoz, hogy az ilyen változások sokkal lassabban következzenek be. Épp az ellenkezője történik. A változások gyorsak, ami annyit jelent, hogy néhány évtized alatt is jelentős eltérések alakulnak ki, szinte mindenben. Vajon mikor lesz a nagy „ébresztő”? Nagyon nagy szükség lenne rá, vagy rohanunk a biztos önmegsemmisítés felé? Vajon gyerekeink, unokáink hogy fogadják ezt el, és miképpen fogják áthidalni? Lehet, hogy nincsenek messze az ivóvízért, az energiáért, a termőföld birtoklásáért folytatott háborúk? Szinte már divattá vált ez a szó. A helyzet az, hogy valóban foglalkozni kell vele, hiszen nagyon sok minden függ ettől az egész Földet érintő változástól. Sok esetben elég szűk teret adnak annak, hogy valójában mi is tartozik ebbe a témakörbe. Vannak alapvető éghajlati változók. Néhány, ami nagyon fontos, de nem fontossági sorrendben.

A csapadék: befolyásolja a vízellátást, élet- és megélhetési kockázatot jelent az árvizekkel, aszályokkal összefüggésben. Külső tényezőket változtat meg, ami szintén emberi tevékenységet tükröz, úgymint szabadtéri tevékenység, fejlesztési célok megvalósítása. A csapadék szorosan összefügg a felhőzettel, azok tulajdonságaival.

Vízpára, vagy felszíni vízgőz: a Föld felszíne közelében lévő levegő páratartalma hatással van az emberek, állatok, növények viselkedésére. A föld felszínéből történő párolgás a víz körforgásának egyik állomása. Felelős a felhők kialakulásáért is, valamint a sugárzásért is.

Hőfok tekintetében beszélhetünk felszíni és magas légköri hőmérsékletről. A felszíni levegő hőmérsékletét az utóbbi években sikerült alaposan megélni. Voltak komoly hőségnapok is. Hatással van a természeti rendszerekre, az emberi életre és tevékenységére. Befolyásolja az egészséget, a mezőgazdaságot, az energiaipart. A felszíni levegő hőmérséklet döntő szerepet játszik az éghajlatváltozásban. A szélsőségei komoly problémát jelentenek az élőlényeknek. A felső levegőrégió hőmérséklet változásai befolyásolják az egyes időjárási helyzetek változását is. Lényeges ezek minél pontosabb előrejelzése.

A felszíni szelek a légkör mozgatói. A szárazföldi és az óceánok közötti hatalmas légtömegek ettől függnek. Szélsőségei tekintélyes veszteségeket okoznak nagyobb viharok alkalmával. Emberi veszteségeket, ökoszisztémák, infrastruktúra megsemmisülést okoznak. A szél egy alapvető tényező az előrejelzések tekintetében. Szállítja a hőt, a nedvességet, szálló port.

Az ózon: bár szennyező anyagként jelen van a talajfelszín közelében, jótékony hatása vitathatatlan. Az ózonréteg védi meg az élő szervezeteket a veszélyes sugárzástól. Szerencsére a korábbi rossz hírek ellenére kezd az ózonpajzs visszaállni az eredeti állapotába.

Talajvíz: itt rögtön egy fontos visszacsatolás a csapadékhoz. Ugyanis a csapadék befolyásolja a talajvíz és egyben a talajnedvesség állapotát, ami a mezőgazdaság szempontjából lényeges hatás. A csapadék még befolyásolja a talajvíz újratöltöttségét is. Innen már csak egy ugrás a folyóvizek állapota.

A folyók vízgyűjtői alapvető fontosságúak, hiszen ez határozza meg egy folyó vízmennyiségét, a vízgazdálkodás eszközeit és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat. A folyók édesvíz mennyisége csökkenti az óceánok sótartalmát. Talán érdekesen hangzik, hogy vajon mennyivel csökken a sótartalom, hiszen olyan kevés a beömlő édesvíz az óceán víztömegéhez képest. Vegyük figyelembe a más helyről oda kerülő víz mennyiségét. Most értünk el a gleccserekhez, melyek szintén csökkentik a sótartalmat, befolyásolják a tengerszintet.

Talajnedvesség: fontos az időjárási, éghajlati változásokban. A talajról a légkörbe kerülő pára, annak körforgása, majd csapadék formában történő visszakerülése a felszín alatti áramlásba és a beszivárgásba. A talajnedvesség nagy hatással van a mezőgazdasági termelésre.

Az oxigén: az egyik legfontosabb lételemünk. Szennyezése különösképpen káros, sőt, az egyes szennyező anyagok jelenléte hígítja a levegő összetételét, ezáltal megváltoznak a légkör százalékos összetevői. Csak néhány olyan dolgot próbáltam kiemelni abból, ami hatással lehet, hatással van a Föld éghajlatára, klímarendszerére. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Törődjünk vele, hogy még sokáig élhető bolygó maradjon a Föld. Vajon ezt mindenki így gondolja, vagy csak úgy tesz, mintha így gondolná. Miért mondom ezt? Bizonyára mindenki hallotta a hírt. A klímavédelmi konferenciára magánrepülőgépeken érkeztek a meghívottak. Hát nem érdekes? Pont azok, akiknek példát kellene mutatniuk, azok sértik meg legjobban az esemény szellemiségét. Most akkor miről beszélünk? Miről szól ez az egész? Hogy klímavédelemről nem, az biztos. Álságos dolgok történnek ilyen szinten is. Mit várhatunk olyan emberektől, akik nem az adott ügy mellett állnak, hanem csak elvannak immár évtizedek óta egy olyan probléma mellet és árnyékában, amiről már az 1970-es években figyelmeztettek a kutatók. Ezeket a figyelmeztetéseket minden esetben felülírták. Most itt tartunk. Komoly problémával néz szembe az emberiség. Felelőtlen, rossz döntések sokasága odáig juttatta a bolygónkat, hogy aggódni kell érte. Még mindig ott tartanak, hogy vajon kinek van igaza? Közben milliók kerülnek veszélybe. Szinte azt hinné az ember, hogy úgy gondolkodnak, hogy nekem megvan mindenem, jó körülmények között élek, egészségesen tudok létezni, a többi nem számít. Hát nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy itt tartunk. A bolygónk jövője senkit nem érdekel azok közül, akik tehetnének érte. A napokba elmagyarázták, hogy miért lényeges és kritikus a hőmérséklet plusz 2 Celsius fokos emelkedése? Lehet, hogy csak nekem újdonság, de azt hiszem mások talán nem is foglalkoznak vele. Olvassák, és gondolják, hogy egy újabb hír, ami néhány napig porondon van, aztán el van felejtve. Hát valahogy így vannak az emberek. Most szeretnék rávilágítani, hogy miért fontos a hőmérséklet emelkedés ilyen mértékben? Az ipari forradalom óta növekszik a légkör szén-dioxid mennyisége. A modellszámítások szerint, ha nem lenne szén-dioxid kibocsátás, akkor az időjárás alakulásában, így a klímában sem történt volna semmi változás. Itt a lényeg. A jelenlegi klímamodellek azokra a mérési eredményekre támaszkodnak, amelyeket azóta papírra vetettek. Ebben nincs benne az emlegetett plusz 1,5-2,0 Celsius fokos hőmérsékleti érték emelkedés és a hozzá kapcsolódó más változások. Hiába vannak a jóslatok és valószínűsíthető értékek, a valódi változást nem lehet szimulálni. Ez sokkal bonyolultabb annál. Valamilyen előrejelzést lehet alkalmazni, ami vagy sikerül, vagy nem. Csak az eddigi adatokat lehet felhasználni bármilyen modell elkészítéséhez. A plusz fokok ezek között nem szerepelnek. Itt a baj. Erről nincsenek adatok, főleg nem hosszú távú, amire lehetne támaszkodni és hivatkozni. Tehát minden eddigi modell, ami elkészült, csakis a korábbi adatokra támaszkodik. Ez egy olyan helyzet, mint amikor egy kályhába begyújtunk. Tudunk minden paramétert. A kályha anyagát, hogy mennyi hőt nyel el, a fűtőanyag hőértékét, a fűtés időtartamát, stb. Azt viszont nem tudjuk, hogy mennyire fog felizzani a kályhánk. Így van ez a bolygónkkal is. Tudunk az eddigi adatokról, de azt már nem, hogy mennyire fog túlmelegedni az emelkedés miatt, és az milyen következményekkel fog járni. Mindent lehet modellezni. A kérdés az, hogy vajon mennyire pontos az előrejelzés. Ugyanis ahogy már említettem, a természetben minden összefügg mindennel. Vannak olyan események, melyeket nem lehet előre látni, és amelyek jelentősen befolyásolhatják a további változások menetét, helyét, nagyságát. Most már ott tartunk, hogy vannak olyan események, melyek jelentős változásokat okoznak egyes körzetekben. Ezek az események egyre sűrűbbek, és egyre váratlanabb helyeken jelentkeznek. Ezért lenne igazán fontos, hogy az ilyen nagy horderejű rendezvényeken, mint a klímavédelem, olyan döntéseket hozzanak, melyek elősegítik azt, hogy bolygónk egyre élhetőbb legyen. Vagy ez csak álom? Lehet. Számomra teljesen érthetetlen, hogy még most is olyan kérdéseket tesznek fel, aminek semmi értelme nincs. Melyek ezek? „Miért van szükségünk európai éghajlat politikára? Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Miből is áll az európai éghajlatvédelmi politika? Aztán a szlogenek. „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, vagy, „Bolygónk védelmében, saját jövőnkért”. Önök értik ezt? Olyan kérdéseket tesznek fel, melyek már kellene, hogy napirenden lennének. Hogy miért? Mert ezeket már régen, nagyon régen rendezni kellett volna. Ebből is látszik, hogy a politikai szint bolygónk védelmében már kevés. Nagyon kevés. Irányítottan, politikai szinten, érdekek mentén nem lehet semmilyen környezetvédelmi döntéseket hozni. Az éghajlat, bolygónk változásai, és minden más, ami Földünk állapotával kapcsolatos, szakértői csoportnak kell végezni. Ők tudják a méréseket, tapasztalatokat, megfigyeléseket összegezni, és véleményt mondani. Megjegyzem, már erre sor is került, de senki nem vette figyelembe. Több ezer oldalnyi anyag van már kinyomtatva, megtalálni a világhálón, előadások sokasága, konferenciák szólnak az éghajlat változásról. Eredmény, nulla. Semmi nem változik. Ezt úgy értem, hogy ugyan vannak részeredmények, de átfogó szakértői, tudományos alapossággal elfogadott program nincs. Pedig számtalan tudós tett erre vonatkozóan jelentéseket. Valószínűleg nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy volt korábban egy általános, mindent átfogó kutatás. Ez 1957. július 01-től 1959. december 31-g tartott.

Ennek a neve: Nemzetközi Geofizikai Év volt. Ebben a programban 67 ország tudósai vettek részt. Földön, vízen, levegőben folyt a kutatás. Talán érdemes lenne megismételni ezt. Azóta sokkal finomabb műszerek, berendezések, eszközök állnak rendelkezésre, nem beszélve az azóta gyűjtött adatokra. Jobban, sokkal jobban meg lehetne ismerni Földünk működését. Fontos lenne. Nem kellene megvárni, míg olyan rossz irányú változás következik be, amit már nem lehet visszafordítani. Földünk éppen olyan, mint az emberi szervezet. Nagyon jól ki van találva, meg van alkotva, de ennek ellenére roppant sérülékeny. Tudják, ez éppen olyan, mint amikor valamilyen termékre azt mondjuk, hogy nem rendeltetés szerint használták. Minden természettel kapcsolatos dolgot, ha rendeltetés szerint használunk, tökéletesen működik. Amint valamilyen változtatás, betegség üti fel a fejét, abban a pillanatban romlásnak indul az a valami. Földünket is, szervezetünket is lehet terhelni, de van egy határ. Erre a határra kell nagyon odafigyelni, mert ez jelenti a létezésünket, létünket. Vigyázzunk mindkettőre nagyon. Ennek ellenére sok esetben találkozni az „átlaghoz képest” kifejezéssel, amikor megadnak egy időszakot viszonyítási alapként. Ez minden esetben nem valós érték. Sőt! Sok esetben eléggé megtévesztő. Az említett kifejezés főleg időjárási összehasonlítások kapcsán lát napvilágot. Próbáltam kideríteni, vajon hány hőségnap volt 2010 óta. Jó néhány oldal át kellett néznem, mire össze tudtam szedni az adatokat. Itt is találkoztam az említett viszonyítási alappal. Sokadik alkalommal foglalkoznak a klímaváltozással, és nagyon szép írások jelennek meg, hogy így kell tenni, meg úgy kell tenni. Mindent közölnek ezzel kapcsolatban. Említik a tényeket, hogy egyes helyeken ezt okozta, másik helyen mást, stb. Konferenciák sokaságát tartják ebben a témában már mióta. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: ennyire nem értenek hozzá, hogy évek óta nem tudnak kellő döntést hozni a kérdésben? Egy tippem van, hogy miért nem. Ezt is a politika és az érdekek irányítják, bármi legyen is az ára. Tény, hogy a változások negatív hatásai a mostani döntéshozókat nem érintik. De nem gondolnak az utódaikra? 

Az egyes klímajelentések leragadtak azon a ponton, amit már évek óta hangsúlyoznak szakértők. A kulcsszó a 1,5 fokos hőmérséklet emelkedés. Ezen rágódnak már hosszú ideje. Most az újabb az, hogy ez az emelkedés 2030-2052-ben elérheti az 1,5 fokot. E köré csoportosítanak minden dolgot. Különböző szemszögekből jelennek meg írások. Ismét a kérdés. Ennyi szakértő vajon miért nem tud megfelelő és jó döntést hozni? Szerintem több ezer oldal foglalkozik ezzel a témával, viszont konkrét javaslattal egy sem. Illetve lenne, de azt nem hajtják végre. Vajon miért nem? Hát lenne pár ötletem. Nem volna szabad bizonyos megállapodásokra, szerződésekre és egyéb hivatalos fórumokra hivatkozni, hogy ezért, meg ezért nem lehet változtatni. Igenis lehet. Vannak törvények, melyeket egyik napról a másikra meghoznak, és alkalmaznak is. Ebben nem lehet? A lakhelyünk a tét, a Földünk jövője a tét, az utánunk jövő generáció a tét. Ha ez tönkremegy, azok sem tudnak sehova sem menni, akik halogatják a jó döntéseket. Különböző modellekre hivatkoznak. Egyszerű hétköznapi formában meg lehet tapasztalni a változásokat, megállapítani a változások jelentőségét, mindenféle tudományos fokozat és szakértelem nélkül. Mi az akadály? Mi okozza ezt a nemtörődöm magatartást? Hát persze. Az érdekek és a pénz. Tudják mi a legszomorúbb? Hogy ennyi állítólagos szakértő döntésképtelen. Valami még. Egy Jr. Albert Arnold Gore nevezetű ember, aki az Egyesült Államok alelnöke volt, politikus, és környezetvédő, elkészített egy filmet, melyet 2006-ban tettek közzé. Talán sokan emlékeznek rá. A címe: „Kellemetlen igazság”. Kérem, ha tehetik, nézzék meg. Itt csak azért említem, mert már a 2000-es években komolyan foglalkoztatta a közvéleményt a Földünkön zajló változások. Most mennyit írunk? 2020-at. Változás semmi, sőt!

 

2020.08.31.

Klímaváltozás van

Most itt tartunk. Sajnos már úgy vagyunk vele, hogy ki mit hisz el abból, amit ezzel kapcsolatban mondanak. Mondom ezt azért, mert még mindig nem úgy nyilatkoznak erről a témáról, ahogy kellene. Itt is két nagy tábor van. A klímaváltozás mellett kiállók, illetve az ezt ellenzők. Biztos vagyok benne, hogy mindkettőt a politika irányítja. Ez így volt mindig is, annak ellenére, hogy ennek tényét már az 1970-es években leírták. Akkor sem lehetett tudni a valóság alapját, most sem. Mérnek, számolnak, viszonyítanak, összehasonlítanak, kimutatnak, vitatkoznak, és nem jutnak semmire. Innentől kezdve a saját tapasztalatomat, és a hozzá fűződő általános képet szeretném leírni, azzal a kiegészítéssel, hogy 60 évet tudok érzékelni, és leírni annak tapasztalatát. A természetben 60 év alatt semmi nem változik olyan látványosan, mint amit most tapasztalunk. A Föld történetében is voltak különböző időszakok, de ezek tartama messze meghaladta az említett időszakot. 60 évről van szó. Ez idő alatt hihetetlen változások történtek a Föld éghajlatában. Sokan vannak, akik az egyik oldalt képviselik, mégpedig azt, hogy a mai folyamatok egy természetes változási időszak, míg a másik tábor vallja, hogy ez a változás az ember által okozott változás. Hol van az igazság? Igazságot ne keressen senki, mert nincs. Mindkét tábor a maga szemszögéből és a maga érdekéből tesz kijelentéseket. Ma már senkinek nem lehet hinni, hiszen olyan dolgok derülnek ki mindenhol, amire az ember nem is gondolt volna. Jóval nagyobb színen játszódnak az események, mint amire egyáltalán eszünkbe jutna. Túl sok rossz dolog történik a világban, ami a véletlen, illetve a természet normális műve lenne. Én csak néhány tapasztalati tényt, illetve néhány olyan adatot szeretnék megosztani, amihez bárki hozzáfér, nincs semmibe sem beleburkolva. Nézzünk először néhány nagyon is szembeötlő változást. 60 évvel ezelőtt voltak komoly telek hóval, hideggel. Most már évek óta nem lehet látni havat, és nincs télen sem hideg. Az utóbbi időben fogalommá vált, az a hőségnapok száma. Ez a táblázat is önmagáért beszél. Azt mondjuk, hogy akkor beszélünk hőségnapokról, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius fokot. Látható, hogy folyamatos emelkedés jellemzi ezeket a napokat. Itt nem szerepelnek meleg napok, melyek 25 Celsius fok feletti hőmérsékleteket takarnak. Ezt a két dolgot összevetve láthatjuk, hogy aránylag kis idő alatt is mekkora változás állt be. Megtapasztaltuk a hideg, havas napokat, és részesei lettünk annak az időjárásnak, melyet egyre nehezebben viselünk el, nevezetesen, az egyre melegebb időszakokat. Hőhullámok. Szinte új fogalom. Sok esetben szenvedünk is miatta. Csak annyit, hogy ez sem egy normális dolog. Túl hamar következnek ezek a változások.

Bár az átlagszámítás sok esetben eléggé csalóka, mégis ebben az esetben ez a legjobb, amikor szeretnénk összehasonlítani valamit. A grafikon azt mutatja, hogy a téli és a nyári hőmérséklet is emelkedőben van. Nem is kicsivel. Ez azért is érdekes, mert az eddigi modellszámítások nem ezekkel az értékekkel lettek számolva. Az emelkedett számok okozta változás csak papíron van. A természetben minden összefügg mindennel, így nem lehet előre számításokat végezni, hogy mi lesz, ha. Ennél sokkal több van a palettán. Közel 8 milliárd ember sorsa. 

Megnézhetjük azt is, hogy milyen konkrét változások zajlanak világszerte a klímaváltozás miatt. Látható, hogy az egyes módosulatok az embereket is érintik, hiszen ezek a katasztrófák nem kerülik el a lakott területeket sem. Abba is bele lehet gondolni, hogy ezek miatt is hány ember kényszerül elhagyni otthonát, mert mindene elveszett. Ezek a természeti jelenségek emberek tízmillióit érintik. Itt kell említeni a hőmérséklet okozta aszályok kialakulását is, hiszen a mezőgazdasági termőterületek vannak ennek legjobban kitéve. Innen származik az élelmiszerek döntő többsége. Ha ez felborul, akkor elindul egy népvándorlás a termékenyebb területek felé. Ezeken a helyeken viszont beáll egy telítettségi küszöb, mely nem képes több embert eltartani. Ekkor fognak kezdődni a nagyobb bajok. Ez érvényes az iható víz mennyiségére, és fellelhető helyeikre. Az árvíz, a vihar és az új jelenség, a tartós hőség hatalmas károkat okoznak úgy a természetben, mind az emberi javakban. A védekezés szinte lehetetlen.

Itt kell megemlíteni még egy nagyon fontos tényezőt. Az ember alapvető létszükséglete az oxigén. Ezt a levegőben találhatjuk több más egyéb gázokkal együtt. Ami mostanában nagy gondot jelent, az a szén-dioxid koncentrációja a légkörben. Erre is vannak különböző értékek, adatok, információk. Tonnában, ppm értékben adják meg a légkör szén-dioxid tartalmát. Hogy ezidáig mennyi szennyező anyag került a légkörbe, nem tudni. A szén-dioxidon kívül szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid és több más anyag kerül a levegőbe. Ezekhez újabban hozzájárul a felolvadó területek alól kiszabaduló metángáz is. Ami még ezeket megtetőzi, az a szálló por mennyisége és milyensége a légkörben. Mi következik ebből? Adjuk csak össze ezeket. Látható, hogy nagyon kellemetlen kép alakul ki az idő előrehaladtával. Azt mondják, hogy régen is voltak ilyen változások. Lehettek, de nem ilyen rövid idő alatt. A természet tudott alkalmazkodni. Most pedig ez nincs neki megengedve, és jelzi a rosszat. A természet is próbálja egy darabig javítani a dolgait, akárcsak az emberi szervezet. Van viszont egy pont, amikor ez a képessége elmúlik. A Föld életében most ott tartunk, hogy nem tud megújulni. Az ember a döntő tényező. Hogy miért nem lehet hinni senkinek? A világ legnagyobb szervezete jelentette ki, hogy nincs klíma vészhelyzet, a felmelegedésért csak részben felelős az emberi tevékenység. Ebből világosan látható, hogy politikai kérdés lett a klímaváltozás. Vannak, akiknek ez őrült nagy üzletnek számít. Az is. Nagyon káros és veszélyes lehet, ha a tudományt mellőzve, érzelmi és érdeki alapokon hoznak döntéseket. Ha hoznak. Végezetül még annyit. Senki nem tud ellenőrizni semmit. Az emberek arra vannak utalva, amit mondanak nekik. Ha valótlanságokat szajkóznak neki folyamatosan, akkor egy idő után valóságosnak számít a valótlan. Itt tartunk most. De nézzük csak, mi is történik körülöttünk. Most csak azokat sorolom, melyeket tapasztaltam. Enyhébb telek, sokkal melegebb nyarak, a sivatagok terjeszkedése, aszályok kialakulása, sokkal több vihar, sokkal több árvíz, újkori betegségek kialakulása, szélsőséges időjárási helyzetek, a termőterület folyamatos eltűnése, az iható víz fogyása, a mezőgazdasági termőterületek csökkenése, a káros anyagok növekvő kibocsátása, stb. Vajon meddig képes a Föld maradandó károsodás nélkül elviselni ezt a szennyezést. Tudják, van egy nagyon találó kijelentés, mely szerint az ember ahol letelepszik, idővel mindent tönkretesz maga körül. Mikor ez bekövetkezik, szedi a sátorfáját és tovább áll egy másik területekre, ahol ugyanazt teszi. Most ott tartunk, hogy nem tud már hova menni és próbál valamit. Azért csak próbál, mert olyan érdekek mentén húzódnak ezek a kérdések, melyeket semmivel nem lehet felülírni. Ez a „vágom a fát magam alatt” tipikus példája. A szenvedő alanya minden esetben az ember, még az az ember is, aki helyes döntéseket hozhatna. Vagy nem kell? Meg tudja nekem mondani valaki, hogy most akkor hol is tartunk? Meg tudja nekem mondani valaki, hogy kinek higgyek? Gondolom, mindenki tisztában van a válasszal. Ezek a kérdések és a mögöttük levő hatalmas tartalmi kérdések senkit nem érdekelnek. Ha valakit is érdekelne, akkor már tettek volna valamit annak érdekében, hogy komoly, átfogó kutatást követően, ami persze nincs, levonták volna a megfelelő következtetéseket, és határozott döntéseket hoztak volna annak érdekében, hogy Földünk ne szennyeződjön tovább, és éghajlata, klímája visszaálljon. Nem azt akarom mondani, hogy kézi vezérlésre kell fogni a Földet. Lássuk be, ez soha nem fog menni. A természetet megváltoztatni nem lehet mesterségesen, csak alaposan rongálni. Azt lehet helyrehozni, és azon lehet változtatni, amit az ember elrontott. A természet segítene ebben, ha látná, hogy törődnek vele. Jelenleg ez nem szerepel a döntéshozók asztalán.  

2020.08.26.

Hőmérséklet, szél, csapadék, időjárás, klíma

       Azt hiszem, minden embert foglalkoztatnak a címben szereplő fogalmak.  Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy megfelelően tudják-e értelmezni ezeket a fogalmakat, és hogy melyik mit takar. Egyes beszélgetések alkalmával biztos, hogy előkerül az időjárás. Igen, valóban sok függ ettől, még az emberek viselkedése is. Hangulati hatással van. A nyarat melegnek, a telet havasnak, a tavaszt érlelőnek, az őszt csapadékosnak próbálják elfogadni. Az időjárásra sok mindent lehet mondani. Vannak szélsőséges esetek, sőt ma már extrém megnyilvánulásai is van az időjárásnak. Ez mindig is téma, és az is marad az emberek között. Az viszont néha furcsa, hogy azonos területi helyekről teljesen más értékek kerülnek napvilágra. Miért van ez? Kérdezhetjük. Ahhoz, hogy valamennyire belelássunk ebbe a folyamatba, mely minden embert érdekel, érdemes egy-két szót szólni a különböző részfogalmakról.

Először nézzük meg mi a hőmérséklet, mi a definíciója.

„A hőmérséklet egy intenzív állapothatározó, egyszerre jellemzi az anyag mikroszkopikus és makroszkopikus állapotát”.

Makroszkopikus nagyságrendben egy érezhető dolog. A napsugarak először a talajt melegítik fel. A melegedés függ a napsütés időtartamától, beesési szögétől, tehát minél meredekebben érkezik a talajra a napsugár, annál jobban melegszik, illetve függ a talaj színétől. Ezért látni, hogy télen a hó a sötétebb tárgyak körül hamarabb elolvad. A világosabb szín jobban visszaveri a napsugarakat, mint a sötét. A hőmérsékletet hőmérővel mérjük. Többféle skálát használnak világszerte, de a Celsius fok a legelterjedtebb. Szélvédett helyen, árnyékban, két méteres felszín feletti magasságban kell mérni. A napsugárzás a talajt melegíti először, azután a fölötte található levegő melegszik. Így alakul ki a hőmérsékleti tartomány. A magasság növekedésével a hőmérséklet is csökken. Van egy lényeges tényező, ez pedig az „üvegházhatás”. A szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxidok, stb. nem csupán elnyelik, hanem vissza is verik a hosszúhullámú hőhullámokat a földfelszín felé. Ezt hívjuk „üvegház hatásnak”. Ez egy fontos állapot, mivel a légkör melegedéséhez nélkülözhetetlen. Akkor van baj, amikor túl telített a légkör ezektől a gázoktól. Sokkal több hő jut vissza a felszínre, és ezáltal intenzívebb a melegedés, magasabb a hőmérséklet. Hangsúlyozom a hőmérséklet.  

A szél definíciója

„Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását”.

Egyszerűbben kifejezve, a meleg levegő helyére hideg levegő áramlik: ez a szél.  A levegő intenzív mozgását az egyes nyomáskülönbségek hozzák létre, melyekre a hőmérséklet különbségek hatnak. Mindenki tapasztalta már ezeknek a légmozgásoknak az erejét, nagyságát. A szél mindaddig hat, amíg a nyomáskülönbségek ki nem egyenlítődnek. Sokféle légáramlatról beszélünk, de a lényeg, hogy ezek a légmozgások sok mindent jelentősen befolyásolnak. Lehet természetesen felszíni, valamint magas légköri légmozgás. A szél sebességét Beaufort-skálán mérik, osztályozzák. Bolygónk forgásából adódóan három szélrendszer alakult ki. Passzátszelek, nyugati szelek, keleti szelek. A passzátszelek az egyenlítő és a térítők között alakulnak ki, míg a nyugati és keleti szelek felelősek a ciklonokért és anticiklonokért.

A csapadék definíciója

„A páratartalom kiválását /a csapadékot/ valamely légtömeg lehűlése okozza, amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, akkor a pára látható alakban kiválik”.

Mi a harmatpont? A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A csapadék igen sokféle lehet: pára, köd, eső, hó, jégeső. Mérése úgy történik, hogy egy megfelelő edényben összegyűjtik a lehullott csapadékot. Egy milliméter csapadék lehullása annyit jelent, hogy egy négyzetméteres felületre 1iter víz esett. A víznek mindig is meghatározó szerep jutott a Földön. A növény- és gyümölcstermesztés egyik fontos eleme. Mára már sok helyen kérdéses az iható víz.  

E három fogalmat használják a meteorológusok az időjárás előre jelzésére. Ezt látjuk a híradásokban. Igaz, különböző értékeket adnak meg. Egységes álláspont nincs. Abba most ne menjünk bele, hogy miért. Egyet azért érdemes megjegyezni. Sok esetben jelentős eltéréseket mutatnak, mondanak, annak ellenére, hogy egy forrást használnak. Ez jellemző mindhárom dologra. Sajnos az előrejelzés annak ellenére, hogy igen nagy fejlődésen ment keresztül, nagyon pontatlan. Hőmérsékletekben több fok, szélben több tíz kilométer, csapadékban több 10%-os eltérések is vannak. Mi okozza mindezt? Egyetlen válasz lehetséges. Mégpedig az, hogy Földünk kezd megváltozni. Itt szeretnék utalni egy személyes tapasztalatra. Biztos, hogy nem vagyok egyedül ezzel a tapasztalati ténnyel. Az 1960-70-es évekhez képest jelentős eltérések vannak mindhárom területen. Aztán ha visszaemlékezünk, különböző fórumokon hangot adtak annak, hogy óvni kell bolygónkat. Ez abban merült ki, hogy úgy az említett időszakban megjelent írások, elemzések a 2000-es éveket jelölték meg annak, hogy komoly negatív változások történjenek. Majd az idő előrehaladtával ez a meghatározás kitolódott úgy 2010-2020-ra, majd most már ott tartunk, hogy a 2050-es évet tartják veszélyesnek. Hát nem furcsa? Mondhatjuk, hogy eltelt azóta 50 év, és szinte semmit nem haladt előre az ügy. Elnézést, tévedek. Egy nagyon fontos dologban igen. Ez az ózonréteg védelme.

      Most értünk el oda, hogy meghatározzuk a klíma szó értelmét, jelentését. „Az éghajlatváltozás vagy klímaváltozás a klímaéghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, nemcsak helyi, hanem globális szinten is”.

       A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra, vagy a széljárásra. Többször halljuk a globális felmelegedés kifejezést. Ez nagyon szorosan összefügg az emberi tevékenységgel. Ennek egyik lényeges jele az „üvegházhatás” jelenléte. A pontos rálátás miatt válasszuk szét a hőmérséklet és a klíma fogalmakat. Ezt sokan összekeverik. Ugyanis a kettő nem ugyanaz. Az emberek tudatában és hétköznapi használatban a „klíma” szó hőmérséklet változást jelent. Lásd: lakásklíma, autóklíma, stb. Mind a meghatározásokban szerepel, a klíma egy összetett globális jelenség, mely mindhárom fogalmat takarja. Együttesen fejtik ki hatásukat a föld felszínén. Ezek az együttes hatások helyi jelleggel is, és globális jelleggel kialakulhatnak. Az egyre inkább instabillá váló légkör jellemzője a kiszámíthatatlanság. Ahhoz, hogy kellő pontosságú, és ami még fontosabb, hogy földrajzi helyekre is pontosan meghatározott jelzést tudjunk adni, azaz, helyileg hol következnek be jelentős változások, esetleg extrém jelenségek, nagyon sok együttes megfigyelés szükséges. Ehhez adnak nagy segítséget a műholdak. Nézzük meg, milyen változás történt az 1960-70-es évekhez képest. Itt vegyünk elő egy személyes tapasztalatot. Az idősebb korúak erre pontosan emlékeznek. Ezt úgy mondhatjuk egyszerűen, hogy volt tavasz, volt nyár, volt ősz, volt tél. A tél hideg volt és havas, a tavasz fokozatosan melegedő és érlelő, a folyók, tavak folyamatosan a mérsékelt meleg ellenére felmelegedtek nyárra, az ősz csapadékosabb volt, és kiszámíthatóan tartott a hőmérséklet a hideg felé. Minden évszak hozta a tőle elvárható időjárást. Sokan most talán joggal megemlíthetnék, hogy akkor is voltak szélsőségek. Ezt senki nem állította, hogy nem volt, hiszen meg lehet keresni, hogy milyen hőmérsékleti és csapadék eltérések voltak régen is. Azt viszont ne feledjük el, hogy ezek nem folyamatos jelenségek voltak. A mostaniak viszont emelkedő tendenciát mutatnak. Ez azt jelenti, hogy állandóan emelkednek, illetve csökkennek  az értékek. Azért írom a kettősséget, mert a hőmérséklet emelkedik, a csapadék csökken. A grafikonok elég jól kifejezik a változásokat. Ez már a klímaváltozás, vagy éghajlat változás eredménye. Kérem, nézzék meg alaposan. Bárki megteheti, hogy utána néz ezeknek az értékeknek. Mindenki előtt ott a lehetőség, hogy leellenőrizze. Sajnos a változások egyre inkább előtérbe kerülnek. Hallunk híreket a világ különböző pontjairól, hogy milyen furcsa időjárási helyzet alakult ki. Lokálisan rengeteg csapadék, nagy szárazság, bozót-, illetve erdőtüzek, áradások, földcsuszamlások, szélviharok, stb. Ezek mind egy korábban elindult folyamatnak a kísérői. Mondhatni azt is, hogy a klímaváltozás ma már teljes mértékben jelen van a hétköznapokban.   

  

Azt hiszem a feltüntetett értékek önmagukért beszélnek.  

 

 

2020.08.07.

Érdekes változás

Azt hiszem mindenki megtapasztalta, hogy milyen hőmérsékleti értékek voltak 2019. szeptemberi hónapban. Igaz, hogy ez az időszak még előttünk áll. Milyen jelenleg? Hihetetlen ugye? Olyan hőmérsékleti értékeket mérnek, amik messze túlmutatnak az ilyenkor mért értékeken. Sokan mondhatják azt, hogy ez nem különleges, máskor is voltak ilyen időszakok. Valóban igazuk van, voltak ilyen különleges hőmérsékleti viszonyok. Vissza lehet menni időben, és valóban találni olyan mérési eredményeket, melyek hasonló értéket képviselnek. Egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni. Azok az értékek egy bizonyos napon, és nem folyamatában jelentkeztek. Ez azt jelenti, hogy a mostani hőmérsékletek a folyamat eredményei. Több egymást követő napon ilyen magasak a hőmérsékleti adatok. Vagy lépjünk még tovább. Ami még inkább jelentős. A hőségnapok száma, és a meleg napok száma. A hőségnapok 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet jelentenek, a meleg napokat a 25 Celsius fok feletti időszakok jellemzik.  Nézzük a számokat. Tudom, hogy az egyes mérési pontokon mért eredmények igen eltérők is lehetnek. Valamilyen pontot ki kell jelölni ahhoz, hogy összehasonlítást végezzünk. Maradjunk a fővárosnál. A 2019-es év szeptemberében a maximum hőmérséklet Budapesten 33,55 Celsius fok volt. A 2019-es év októberében eddig, azaz október 22-ig a maximum hőmérsékleti érték ugyanott, azaz Budapesten 25,12 Celsius fok. Nem véletlenül írok maximumot. Ugyanis a hőmérsékleti értékek nappal hatnak legfőképpen az emberekre. Akkor utaznak, dolgoznak, többet vannak a szabadban. Ott érzik igazán a hőmérsékleti változásokat. Ha ugyanezt átlagban tenném, akkor nem tudnám kellőképpen érzékeltetni a magas hőmérsékletet. Viszont ezt érzi mindenki. E szerint alkot képet. Ezt a hőérzetet érzi az ember. Ismét csak azt tudom mondani, hogy a folyamatos hőmérsékleti viszonyokat kell szem előtt tartani. Ugyanis ez szorosan összefügg a szárazsággal, az aszállyal, a légkör szennyező anyagaival. Ugye milyen összetett ez az egész? Most főleg a szálló por okoz problémát. Ez is a magas hőmérsékleti értékeknek tudható be. Igaz, még valaminek. A csapadék hiányának. Egy valami szinte megjósolható. A hőmérséklet egyre inkább eltolódik pozitív irányba. Tartósabbak, hosszabban lesznek azok a napok, amikor magasabb hőmérsékletet mérünk, mint általában. Csak egy adat. 1960-ban a maximum érték szeptemberi hónapban 20,84 Celsius fok volt, októberben 16,00 Celsius fok. A szeptemberi hónapban 12,71 Celsius fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint 2019-ben, az októberi hónapban 9,12 Celsius fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint 2019-ben. Ez már komoly emelkedés.

Az átlagszámítás ilyenkor becsapja az embert. A ténylegesen napközben mért adatok a fontosak, hiszen ennek érzete csapódik le az embereknél. Ez a fontos. A hőérzet.

Ezek az értékek önmagukért beszélnek. Ezért is teljesen érthetetlen, hogy még most is olyan kérdéseket tesznek fel, aminek semmi értelme nincs. Melyek ezek? „Miért van szükségünk európai éghajlat politikára? Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Miből is áll az európai éghajlatvédelmi politika? Aztán a szlogenek. „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, vagy, „Bolygónk védelmében, saját jövőnkért”. Önök értik ezt? Olyan kérdéseket tesznek fel, melyek már kellene, hogy napirenden lennének. Hogy miért? Mert ezeket már régen, nagyon régen rendezni kellett volna. Ebből is látszik, hogy a politikai szint bolygónk védelmében már kevés. Nagyon kevés. Irányítottan, politikai szinten, érdekek mentén nem lehet semmilyen környezetvédelmi döntéseket hozni. Az éghajlat, bolygónk változásai, és minden más, ami Földünk állapotával kapcsolatos, szakértői csoportnak kell végezni. Ők tudják a méréseket, tapasztalatokat, megfigyeléseket összegezni, és véleményt mondani. Megjegyzem, már erre sor is került, de senki nem vette figyelembe. Több ezer oldalnyi anyag van már kinyomtatva, megtalálni a világhálón, előadások sokasága, konferenciák szólnak az éghajlat változásról. Eredmény, nulla. Semmi nem változik. Ezt úgy értem, hogy ugyan vannak részeredmények, de átfogó szakértői, tudományos alapossággal elfogadott program nincs. Pedig számtalan tudós tett erre vonatkozóan jelentéseket. Valószínűleg nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy volt korábban egy általános, mindent átfogó kutatás. Ez 1957. július 01-től 1959. december 31-g tartott. Ennek a neve: Nemzetközi Geofizikai Év volt. Ebben a programban 67 ország tudósai vettek részt. Földön, vízen, levegőben folyt a kutatás. Talán érdemes lenne megismételni ezt. Azóta sokkal finomabb műszerek, berendezések, eszközök állnak rendelkezésre, nem beszélve az azóta gyűjtött adatokra. Jobban, sokkal jobban meg lehetne ismerni Földünk működését. Fontos lenne. Nem kellene megvárni, míg olyan rossz irányú változás következik be, amit már nem lehet visszafordítani. Földünk éppen olyan, mint az emberi szervezet. Nagyon jól ki van találva, meg van alkotva, de ennek ellenére roppant sérülékeny. Tudják, ez éppen olyan, mint amikor valamilyen termékre azt mondjuk, hogy nem rendeltetés szerint használták. Minden természettel kapcsolatos dolgot, ha rendeltetés szerint használunk, tökéletesen működik. Amint valamilyen változtatás, betegség üti fel a fejét, abban a pillanatban romlásnak indul az a valami. Földünket is, szervezetünket is lehet terhelni, de van egy határ. Erre a határra kell nagyon odafigyelni, mert ez jelenti a létezésünket, létünket. Talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy furcsa változások vannak alakulóban az időjárást illetően. Egy olyan időszakot néztem meg, ami szoros összefüggésben van a mezőgazdasággal, és ezen belül a gyümölccsel. Sajnos sok helyen a virágok elfagytak, így termés sem várható. Ugyanis a gyümölcsfák virágzására a leírások szerint a plusz 16-17 Celsius fok serkentő hatású. Gyors virágzás 20 Celsius fok fölötti hőmérsékleten következik be. Miért fontos ez? Azért, mert ha a korai meleg beindítja a virágzást, és későbbi fagyok miatt komoly károk keletkeznek. Sajnos az utóbbi időben ezt tapasztalhattuk.

     Láthatjuk az utóbbi 6 év hőmérsékleti változásait a márciusi és áprilisi hónapokban. Minden évben főleg a kritikus márciusi hónapban alkalmas volt a hőmérséklet arra, hogy előcsalogassa a gyümölcsfák virágait. Ez néhány nap alatt bekövetkezik. Tudom, hogy nagy eltérések vannak az egyes vidékek között. Ennek fényében mégis el lehet mondani, hogy sajnos bekövetkezik, hogy elfagynak a gyümölcsfák virágai, és elmarad a termés.

     Ebből a táblázatból kitűnik, hogy hány fagyos nap volt éppen abban az időszakban, amikor a virágzás elindult. Van azonban egy jóval nagyobb probléma. Ez pedig a csapadék. Ez ugyanis az egész országot érinti. Az aszály nagy gond. Jelenleg a termőterületek ¼-t tudják locsolni. Ebből is látszik, hogy mekkora szükség van a természetes csapadékra. Sajnos az is látható, hogy az elmúlt hat év alatt két olyan év volt, amikor a csapadék mennyisége meghaladta az átlag értéket. Ebből az következik, hogy jelentősen lecsökkent a talaj nedvességtartalma. Ez vezet oda, hogy jelentkezik a szárazság, ami pedig kihat a növények fejlődésére. Azt pedig nagyon is tapasztaljuk, hogy ennek mi a következménye.

A napi átlag 1,73 mm. Ez nagyon kevés.  

 

 

2020.07.25.

A hőmérséklet és a légkör nedvesség tartalma

Vajon miben térnek el a légköri körülmények, ha a telítettséget nézzük? Itt konkrétan a légkörben lévő vízgőz mennyiségére gondolok. A hőmérséklet emelkedésével megnő a légkörben lévő vízgőz, azaz pára mennyisége is. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőz van jelen a levegőben. 

Láthatjuk, hogy mennyi vízgőzt tud megtartani a levegő az egyes hőmérsékleteken. A 15 Celsius fok körüli tartomány 13 gramm/köbméter vízgőzt képes megtartani. Ha első ránézésre mondunk véleményt, akkor egy kis csalódás is felmerül. Ugyanis azt mondhatjuk, hogy ez nem valami sok. Nézzük meg egy kicsit közelebbről. A levegő hőmérséklete 200 méterenként 1 Celsius fokkal csökken. Tehát, ha a talajszinten az átlagos 15 Celsius fokkal számolunk, akkor 1 kilométer magasságban 5 Celsius fokkal hidegebb a levegő. Tehát 10 Celsius fok van, azaz, a levegő 9,4 gramm vizet tud megtartani köbméterenként. Ez ugye egy ideális helyzet, teljes egészében figyelembe vesszük a fizikai számokat és értékeket. A valóságban van egy kis eltérés, bár ez nem sok mindent zavar. Hogy miért? Mert egy adott zivatarfelhő nagysága olyan méreteket ölt, ami kissé megváltoztatja azt a nézetet, mely szerint az a víztartalom nem is olyan sok. Nézzük. Most tekintsünk el a réteghőmérséklet szigorú értékeitől. Egy zivatarfelhő, mely nagyon különböző lehet, sőt, az is, de ha csak egy 50 kilométer hosszú, 10 kilométer széles, és 2 kilométer vastagságú felhőzetet veszünk, akkor már egy ilyen zivatarfelhő minimum 9,4 milliárd liter vizet tartalmaz. Ebből a mennyiségből már eshet az eső. Láthatjuk, hogy mennyire fontos és lényeges a hőmérséklet. Pontosabban mindenhol lényeges. Igen sokat is foglalkoznak manapság a különböző hőmérsékleti értékekkel. Van azonban más jelenség, ami igen eltérő a normálistól. Biztos, hogy a hőmérséklet emelkedett az elmúlt idők alatt, és nem is keveset. Persze szélsőségek mindig is voltak, és lesznek is. Érezhető a változás. Azért néhány érdekességet szeretnék megosztani, nemcsak hőmérsékleti tartományban.

Az abszolút maximum hőmérséklet

41,9

Kiskunhalas

2007.július 20.

Az abszolút minimum hőmérséklet

-35

Miskolc-Görömbölytapolca

1940. február 16.

Az abszolút hőingás

75,1 Celsius fok

Baja

 

Az évi napfénytartam max. összege

2501 óra

Békéscsaba

2003

Az évi napfénytartam min. összege

1398 óra

Sopron

1972

A legnagyobb regisztrált széllökés

44,5m/s

Szarvas

1988. augusztus 3.

A legnagyobb becsült széllökés

87-103/s

Vác-Bia tornádó

1924. június 13.

A Balaton max. hőmérséklete

31,0 Celsius fok

Siófok

2006. július 28.

A balatoni jégpáncél leghosszabb időtartama

110 nap

 

1962/63

A balatoni jégpáncél legrövidebb időtartama

0 nap

 

1950/51, 1989/90, 2006/07 telein

Forrás: Wikipédia

A széllökés értékét meg kell szorozni 3,6-del, akkor megkapjuk a kilométer/óra sebességet. Láthatjuk, hogy régebben is voltak igen szélsőséges légköri viszonyok. A különbség annyi a mostaniakhoz képest, hogy sűrűbben fordulnak elő, és sokkal hosszabb ideig tartanak. Ez már nem mindegy. Mindig az érzetet kell figyelembe venni. Ha egy napig tart valami, azt el lehet viselni, ha nehezen is. Az már kicsit elgondolkodtató, hogy több napon, sőt héten keresztül fennálló időjárási szélsőséget miképpen lehet átvészelni. Tudom, hogy az átlagember teljesen elkerüli, talán nem is érdekli, hogy milyen érdekes eltérések zajlanak a környezetünkben. Pedig nagyon is számottevő. Az embereket leginkább az érdekli, hogy milyen az idő a környezetükben, és tudjuk jól, hogy semmi nem jó. Nem akarom taglalni ennek hátterét, csak annyit, hogy ez állandó beszédtéma két vagy több ember között, ha beszélgetnek. Távolságokban nem gondolkodnak, csak helyileg. Jó lenne időnként messzebbre is látni, mert onnan jönnek hazánk felé is a változások. Röviden. 2019. május 12-én Koynas /az újságíró szerint Kojnas/ mérőállomáson 31,2 Celsius fokot mértek. Ez azért furcsa, mert ez a hely igen közel van az Északi-sarkkörhöz, ami 66,5 fok. A másik véglet, hogy Montijo nevű portugál településen 2019. május 12-én, tehát ugyanazon a napon, 35,5 Celsius fokot mértek. Ez a település az északi szélesség, 38,7 fokán található. Ezzel szemben Olaszország területén alig érte el a hőmérséklet a 20 Celsius fokot. Ha már a hőmérsékleteknél tartunk. Egyre több hír érkezik arról, hogy milyen körülmények uralkodnak egyes területeken. Olyan térségekben, ahol eddig egyáltalán nem mértek magas értékeket, most a 2020-as évben már voltak igen magas hőmérsékleti értékek. Afrika északi felén 49,6 Celsius fok, Ázsia északi területein 38 Celsius fok, Grönlandon 20 Celsius fokot mértek, stb.

 

Forrás: Időkép

A képen látható, hogy a sziget közel 60 százalékát érinti az olvadás. Ez nagyon sok. Őrült mennyiségű olvadék keletkezik ilyenkor. Ami még érdekesebb, hogy az olvadt jég kenőanyagként funkcionál ezeken a helyeken. Ugyanis a jég hihetetlen könnyen csúszik a vízen. Ezt mindenki tapasztalhatta már korcsolyázás közben. Ez azt eredményezi, hogy el tudnak csúszni az egyes gleccserlemezek egymáson, ami hatalmas jégdarabok leszakadását jelenti. Ez a jelenség a sarkvidéki területek szinte napi velejárója. Bár kicsit eltértem a fő témától, de azt hiszem, szorosan összefügg a hőmérséklet, és egy adott, történetesen fagyos területeken történő események megemlítése. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Így a hőmérséklet egyre nagyobb emelkedése egyre nagyobb vízmennyiséget párologtat, a levegő pedig egyre több párát képes megtartani, amiből már most is jól érzékelhető nagy mennyiségű eső hullik. Azt azért szeretném hozzátenni, hogy a levegő nedvességtartalma nagyon fontos. Jártak már úgy, hogy nagyon meleg volt, és nehéz volt levegőt venni? A száraz, párától mentes levegő irritálja a felső légutakat, nehézkessé válik a légzés. Ilyen sokat jelent a nedvességtartalom a légkörben.   

Ahogy látható, bár az értékeket tekintve nem sok, mondhatnánk, de mivel az átlagember a számokban is a szélsőséget keresi, és várja, ezért nem tulajdonít nagy jelentőséget ennek. Viszont érdemes a számok mögé is nézni. Mit okoz ez a „jelentéktelen” változás. Nézzenek körül. Hőségnapok, hőhullámok, sarki jégolvadás, gleccserek rohamos olvadása, szélsőséges hőmérsékleti értékek, hatalmas esőzések és áradások. Na, ezt jelenti az a „jelentéktelen” változás.

2020.07.18.

Hőhullámok alakulása

Egyre inkább bekerül a szókincsünkbe, hogy hőségnapok, extrém időjárás, szélsőséges időjárás, hőhullámok, stb. Hazánk területén is vannak olyan területek, ahol várható, hogy az elkövetkezendő időszakokban megemelkedjen a hőhullámok napokban kifejezett hossza is, és gyakorisága is.

Azt hiszem, ez a kép önmagáért beszél. Látható, hogy az alföldi térségek jobban ki vannak téve ennek az időjárási szélsőségnek. Ez az időjárási forma nemcsak a levegő hőmérsékletében, annak kevesebb páratartalmában jelentkezik, ami hatással van az emberekre, hanem abban is, hogy csökken a talaj nedvességtartalma, ezáltal elindul egy sivatagosodás. Lehet, hogy most ez erősnek tűnő kijelentés, de biztos vagyok benne, hogy sokan megtapasztalták már, hogy azt veszik észre, hogy nehezebb a légzés, illetve gyorsabban szárad ki az ember szája. Azt lehetne hinni, hogy a nagyobb hőmérséklet nagyobb párolgást eredményez, ezáltal a levegő páratartalma is megnő. Csak egy összehasonlítás. A trópusi őserdőkben a hőmérséklet olyan 30-32 fok. Erre azt lehet mondani, hogy még elviselhető. A baj ott kezdődik, hogy a páratartalom több mint 95 százalék. A hőérzetet a levegőben lévő pára közvetíti. A pára pedig a sok eső miatt magasabb. Ezért érezhető az, hogy borzalmas meleg van. Hazánkban ez úgy módosul, hogy a hőmérséklet már sok esetben a 33-35 Celsius fok körül mozog, viszont nincs annyi csapadék, ezáltal a közvetítő pára közeg is alacsonyabb. Az időjárás jelentés három értéket mond. Hőmérséklet, csapadék, szél. A páratartalom is fontos. Amit mérnek, az a relatív páratartalom. Ez azt jelenti, hogy az adott körülmények közötti telítettségi mennyiséghez viszonyított nedvességtartalom %-ban megadott értéke. Így egy 35 Celsius fokos levegő 39,6 gramm vizet képes megtartani köbméterenként. Ehhez viszonyítják a relatív páratartalmat. A példa kedvéért, ha a mért érték 70 százalék, akkor a levegőben köbméterenként 27,72 gramm víz van. Előfordul, mostanában elég gyakran, hogy nincs, ami párologjon. Így kialakul egy száraz érzetű levegő. Hogy mégis nagyon meleget érzünk, azért van, mert a bőr felületén izzadság jelenik meg, ami erősen közvetíti a hőérzetet. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a nyári hónapokban nő a hőségnapok száma. A grafikonon látszik ennek változása, illetve emelkedése.

Az is tapasztalható, hogy növekedik azoknak a napoknak a száma, melyek felelősek a hőhullámok kialakulásáért. A grafikon megmutatja, hogy a hat legintenzívebb hőhullám 2000-től milyen hosszú volt. Hőhullámos napokról akkor beszélünk, ha legalább három napig a napi középhőmérséklet 27 Celsius fokot eléri. Látható, hogy 2015-ben 12 napon keresztül volt a napi középhőmérséklet 27 Celsius fok, vagy a fölött. Ezek az időszakok nagyon megterhelik a szervezetet. Ilyen hosszan tartó hőség alkalmával gyakorlatilag minden annyira átmelegszik, hogy még éjszaka sem képes jelentősen visszahűlni, így az állandó melegség sok esetben elviselhetetlen. Ilyen időjárási helyzettel egyre többet fogunk találkozni.   

Sajnos mostanában már érzékelhető hazánk területén is az extrém hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy a mért érték több mint 35 Celsius fok. Az alábbi grafikon egy kicsit rémisztő is, hiszen a 35 Celsius fok feletti hőmérséklet már igen jelentős. Ha még azt is hozzá tesszük, hogy a mérsékelt éghajlati övben vagyunk, akkor igencsak érezhető a változás. Erre a körülményre is fel kell készülni. 

2020.07.12.

Hőmérséklet

Sok hír foglalkozik a melegedéssel. Eléggé összetett dologgal találjuk magunkat szemben, hiszen elég sok minden hatás együttese révén jön létre a légkör melegedése. Egy biztos. Napunk által szolgáltatott hőmennyiség eléggé tetemes. Az egy négyzetméterre eső energia hazánkban évente 1370 kWh. A hőmérséklet átlagszámítása nagyon fontos támpontot ad arra, hogy mekkora az emelkedés évek, évtizedek távlatában. Van ennél egy szerintem fontosabb mérce. Ez pedig a helyi hőmérsékleti értékek nyomon követése. Miért fontos ez? Azért, mert pontosan azok a hőmérsékleti értékek a lényegesek, amelyek az egyes napok folyamán kialakulnak. Megmagyarázom. Ha az átlagot vesszük, akkor egy viszonyítási alapot hasonlítunk össze. Valós érték ez is. Az igazi kérdés az, hogy egy adott időszak alatt mennyi a folyamatos, azaz, az egymást követő maximum hőmérsékleti napok száma. Ugyanis ezek a napok határozzák meg, hogy milyen konkrét hőmérsékleti viszonyokkal találkozunk. Ez viszont azt jelenti, hogy a folyamatos magas hőmérsékleti értékek nagyobb szárazságot okoznak. Átlag szerint rendben van minden, de a napi értékek szerint komoly problémát okoznak. Egyre inkább érezhető és mérhető, hogy egyre több hőségnap alakul ki nyaranta. Amikor több napon keresztül 30 Celsius fok felett van a hőmérséklet, nemcsak az emberek, hanem a növényzet is megsínyli a hőséget, még folyadék pótlás biztosítása mellett is. Hogy mennyire érzékenyek a növények, tapasztaltuk, hogy több növényfajt többször kellett elvetni. Ennek ellenére nem hozott termést. Túl meleg volt ezeknek a növényeknek. Nem lehet azt mondani, hogy ez helyi jellegű volt. Sok vidéken alakult ugyanígy a helyzet. Valószínűsíthető, az elkövetkezendő időszakokban a kultúrnövények erősen megsínylik a magasabb hőmérsékletet. Nem akarok senkit sem rémisztgetni, de valljuk be őszintén, egyre inkább megterhelő a magas hőmérséklet. A meleg napok száma, a hőség napok száma egyre emelkedik. Azt hiszem, nem kell sokat gondolkodni azon, hogy komoly változás állt be a melegedéssel kapcsolatban. Ez általános jelenség, a világ minden pontján érezhető, még a sarkvidékeken is. Nagyon szembetűnő a gleccserek visszahúzódása. Ez is a melegedésnek tudható be.

Garmadával lehet találni olyan írásokat, melyek a hőmérsékleti tartományok különböző kimutatásait teszik közzé. Viszonyítási alapokat adnak meg bizonyos tartományok közé szorítva, illetve olyan viszonyítási alapokat követve, melyek egy adott időszak adatainak átlagát hasonlítják össze egy későbbi adatsorral. Magyarul: a viszonyítási alapok nem azt az értéket mutatják, amelyek a valósak, mármint a helyileg mért értékek. Ugyanis ezek olyan mértékű változást mutatnak, ami átlagolva van. Még világosabban. Egy napi átlag sohasem mutatja a tényleges hőmérsékleti viszonyokat. Vegyük észre, hogy ez a számolás kicsit megtévesztő. Azt, amit érzünk napközben, most pozitív hőmérsékleti tartományról beszélek, az a valós érzet. Azt éljük meg, azt éljük át. A környezet ezt veszi tudomásul. A maximum értékek is nagyobb figyelmet kellene, hogy kapjanak. Ez a hőérzet. Az áramfogyasztás, a vízfogyasztás, a talaj- nedvesség tartalmának csökkenése, a forróság érzet, a növényzet reagálása, az emberek egészségi állapota, stb. erre összpontosít. Ezt próbálja átvészelni. Ez történik napközben a hőség óráiban. Az átlag lehet igen kedvező, úgy 24-25 Celsius fok. Ehhez viszont már bőven 30 Celsius fok feletti nappali hőmérséklet társul. Ez már hőségnapnak számít. Minden élőlénynek a 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet kell elviselni, nem az átlag kedvező 24-25 Celsius fokot. Sok esetben előfordul, hogy ez több napon keresztül fennáll. Ez még jobban megterheli a szervezetet. Tehát a maximum hőmérséklet az, amire oda kell jobban figyelni. A szervezet tűrőképessége véges, ezért nagyon fontos, hogy kellő védelmet tudjunk biztosítani magunknak. Ezért is nagyon fontos az előrejelzésnek az a része, mely a nappali hőmérsékleti értékekre utal. Egy érdekes táblázat. Látni, hogy a 70-es év vége felé kezdett növekedni az átlaghőmérséklet. Bár így ránézésre, és a számokat nézve nem sok, az átlagot tekintve jelentős. Sajnos itt az átlagot tudom használni. Ez a globális értékeket mutatja.  

A különbség 1,1774 Celsius fok. Azt lehetne hinni, hogy ez nem sok. Így valóban nem, ahogy a számokat olvassuk. De vajon miért lényeges, hogy ez az érték ne, vagy egyáltalán ne növekedjen tovább? Erre nagyon sok elmélet látott már napvilágot. Teljesen tiszta képet nem lehet alkotni. Van egy folyamat, amit nagyon sok helyről próbálnak magyarázni. Tény, hogy a hőmérsékleti tartományok emelkednek. Az 1,5, illetve 2 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés az emberek által meghatározott küszöbérték. Tehát a viszonyítási alap is egy vélt szám. A Föld globális rendszere, és az abban zajló kölcsönhatások sokkal bonyolultabbak, mintsem vélt számok sokaságát használják fel modelleknek. Az biztos, hogy az ilyen számítások sok mindent előtérbe hoznak. Az a néhány tized Celsius fok, vagy a néhány centiméter tengerszint emelkedés hoz változásokat. Ez vitathatatlan, hiszen érezzük az egyes évszakok folyamán, illetve egyes partszakaszokat látva. Változás van. De mindig is volt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szerencsére a módosulóban lévő hőmérséklet nem hirtelenszerűen jelentkezik, így van lehetőség a változásokhoz igazodni. Az élővilág mindig is rugalmasan tudott alkalmazkodni az egyes helyzetekhez. Olyan különleges képességekkel rendelkezik az élővilág, amely egyszerűen bámulatos. Vélhetően most is az fog következni, illetve néhány esetben már be is következett, hogy mutációk jönnek létre, melyek már a változás okozta körülmények között élnek tovább. Igen, vannak olyan területek, ahol a változás sajnos drasztikus formában van jelen. Talán ez is része egy természetes kiválasztódásnak. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel, így elég nehéz olyan helyzetet elemezni, ami igen sok összetevőből áll, és nem tudni az igazi hatások összességének eredményét. A Földet ért fizikai változások, hőmérséklet, csapadék, szél, stb., együttes hatása igen bonyolult, akárcsak bármelyik élő szervezetre gyakorolt külső hatás. Nagyon sok kimutatás, tanulmány, elemzés, elmélet, stb. látott napvilágot. Egy nagyon fontos dolgot kell követni. Védeni kell Földünk éghajlatát, mert ezen él immár közel nyolc milliárd ember. Egy Föld van, ami az otthonunk. Itt élünk, itt dolgozunk, itt éljük mindennapjainkat, évtizedek, évszázadok, évezredek óta. A változás elengedhetetlen. Sajnos, a változást az ember okozza. Van egy nagy lehetőség az emberiség kezében. A tudás. Ezzel a lehetőséggel kell korrigálni a hibákat, hogy szép világot éljünk minden nap.

Így a végére még valami. Ha valaki figyelemmel kíséri ezeket a híradásokat, és a megjelenő rengeteg írást, akkor láthatja, hogy őrült számszerű eltérések mutatkoznak az egyes szerzők tollából. A témánál maradva csak két ilyen érték.

Extrém hőség: extrém hőségnek kitett globális népesség ötévente legalább egyszer 1,5 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés esetén 14%, 2 Celsius fok emelkedés esetén 37%.

Tengerszint emelkedés: tengerszint emelkedés 2100-ig, 1,5 Celsius fok hőmérséklet emelkedés mellett 0,40 méter, 2 Celsius fok hőmérséklet emelkedés mellett 0,46 méter.

Forrás: WRI

A korábban becsültnél nagyobb mértékben, akár 1,32 méterrel is emelkedhet a világtengerek szintje 2100-ig

Forrás: National Geographic 2019.02.04. MTI

Itt a valaha volt legpontosabb mérés a tengerszint-emelkedésről

Évente 2,2 milliméterrel emelkedik a tengerszint az Északi-sarkvidék térségében - derítette ki egy német-dán kutatócsoport műholdas mérések alapján. Az óceánok vízszintje általánosan emelkedik a klímaváltozás hatására, regionális szinten azonban szélsőséges különbségek tapasztalhatók. Az Északi-sarkvidéken a vízszint átlagosan 2,2 milliméterrel emelkedik évente...

Forrás: Portfolio

A 2,2 milliméter 2100-ig 17,6 centiméter.

Mint látható az eltérések nagyon különbözőek. Sőt! Közel egy méter különbség. Ez nagyon sok. Ehhez csak annyit: különböző elméletek szerint különböző az eredmény. Sajnos ez nem a valóság. Mi az igazság? Ezt nem tudni. Egy biztos: óvjuk lakhelyünket, a Földet.

2020.07.05.

Klímaváltozás és öntözés

Egy kicsit furcsának tűnik ez a párosítás. Viszont ha jobban belegondolunk, akkor nagyon is aktuális téma. Vajon miért? Azon egyszerű oknál fogva, mert egyre jobban érezhető, tapasztalható, hogy kevesebb csapadék hullik. Mondhatnánk, hogy lehet ez, hiszen a híradások arról szólnak, hogy egy havi eső hullott le valahol. Igen, ez valóban így van, de egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni. Ezek az esők aránylag kis területen esnek le, rövid idő alatt. Sajnos ez azzal is jár, hogy úgynevezett villámárvizek alakulnak ki, melyek komoly károkat okoznak az emberek javaiban. Ahhoz, hogy egy kicsit jobban rálássunk erre a témára, érdemes időben visszamenni egy kicsit. A mezőgazdasági termelés mindig is fontos volt az ember számára, hiszen az élelmezése függött tőle. Hallhatjuk, hogy sok országot fenyeget a mezőgazdaság hanyatlása az időjárás miatt. Ha a hazai viszonyokat vesszük, akkor itt is egyre jobban előtérbe kerül, kerülne a mezőgazdasági területek vízzel történő ellátása. Az időjárás minket sem hagy ki, ami azt jelenti, hogy egyre jobban törődni kellene azzal, hogy a lakosság élelmezését ellátó mezőgazdasági területek ne függjenek a szélsőséges csapadék eloszlástól. A vízgazdálkodásnak egyre nagyobb szerepe van. Ettől függ, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű termények kerülnek-e az asztalra. Ha visszatekintünk, akkor már az ókori Egyiptomban is kihasználták az áradó Nílus vizét és hordalékait. Hazánkban az 1200-1300-as években kihasználták az áradó folyók többlet vizét. Egyszerűen eltárolták arra az időre, amikor csapadékhiány lépett fel. Ezt a többletvizet csatornákon keresztül elvezették a megfelelő helyekre. Ezeknek a régen kiépített csatornáknak a nyomait még elég sok helyen fel lehet fedezni. Sokan nem is gondolják azt, hogy az ország különböző pontjain sétálva, túrázás közben találnak mélyedéseket, hosszan elnyúló csatornaszerű vájatokat, melyek valamikor valóban arra szolgáltak, hogy az összegyűjtött vizet a megfelelő helyre szállítsák. Van több olyan mélyedés is, mely ugyanazt szolgálta, mint most, hogy halakat tartottak benne. Igaz, jóval nagyobbak voltak, mint manapság. Ma úgy hívjuk, halastavak. Ezek a tavak viszont nem alkalmasak, és nem is engedélyezik, hiszen legtöbbje magántulajdonban van, hogy aszály esetén ebből vizet nyerjenek. Sőt! Nemcsak a szántó területeket öntözték, hanem a legelőket is árasztással öntözték, hiszen az állattartás is fontos eleme volt a mezőgazdaságnak. Már az akkori ember tudta, hogy erre szükség van. Ettől függött az élelmezése. Ezeket a csatornákat kézzel alakították. Csak egy megjegyzés. A jelenleg is látható fasorok, parcellahatárok jelzik, hogy valamikor ott egy csatorna volt. Sok helyen ezeket már beszántották, növelve a területük nagyságát.  Ha szabad említenem egy személyes élményt ezzel kapcsolatban. Jártam egy olyan helyen, ahol nem láttam a földterület határát, csak azt, hogy emberek jönnek-mennek ezeken a helyeken, különböző irányokba. Majd sikerül egy közelbe érő emberrel beszélni, akitől megkérdeztem, mit csinálnak. Azt felelte, hogy javítják a csatornarendszert, mert árasztásos mezőgazdasági termelést folytatnak. Tudják mi volt az érdekes? A csatorna úgy volt kialakítva, hogy mindenhova eljutott a víz. Egy központi helyről hatalmas szivattyúval ontották a vizet a csatornába, ahonnan aztán szépen elfolyt mindenhova. Ez az 1980-as évek végén volt. Hogy mennyire nem gondolnak a jövőre, mi sem mutatja jobban, minthogy manapság nincsenek ilyen vízgyűjtő létesítmények. Az időjárás viszont kegyetlenül érezteti hatását, sőt, károsító hatását is. A hőmérséklet nő, az aszály fokozódik. A mezőgazdasági terményeknek vízre van szükségük ahhoz, hogy megfelelő módon növekedjenek. Ha víz nincs, akkor növekedés sincs. Az történik, hogy elmarad a terméshozam, ami a gazdákat sújtja. Lehetne azt mondani, hogy ki kell építeni az öntöző rendszert. Ezt viszont gazdaságtalanná teszi, ha megfelelő mennyiségű csapadék hullik. Ugyanis az öntözőrendszerek ugyanúgy karbantartást igényelnek, mint a csatornák. Most azt mondják, erre nincs pénzük a gazdáknak, ami igaz is, hiszen őrült pénzekbe kerül egy nagyobb területet öntözéses formában művelni. A helyzet az, hogy előbb-utóbb szükség lesz erre. Én úgy gondolom, hogy éppen itt az ideje ezen alaposabban elgondolkodni. Az ez irányú tevékenység kibővítését a klímaváltozás fogja kierőszakolni, hiszen öntözés nélkül nem lehet majd mezőgazdasági termelést folytatni. Hogy mennyire érdemes lenne odafigyelni arra, hogy össze kellene gyűjteni és tárolni a vizet, mi sem bizonyítja jobban, minthogy kialakulnak olyan időjárási szélsőségek, melyek igen nagy mennyiségű vizet zúdítanak le aránylag kis helyen, rövid idő alatt. Erre jó példa: 2019. május 31-én 24 óra alatt a lehullott csapadék mennyisége 141,2 milliméter az Upponyi-hegység egy településén. Ez nagyon sok. Csak eljátszom a gondolattal. De jó lett volna ezt a hatalmas mennyiségű vizet valahol eltárolni. Helyette elöntötte a települést, károkat okozott, és elfolyt a semmibe. Semmire nem tudták hasznosítani. Azt hiszem ez ma már nagy pazarlás, annak fényében, hogy jelenleg nagyon kis terület van öntözéses művelés alatt hazánkban. Az alábbi táblázat azt mutatja, mekkora terület áll rendelkezésre a mezőgazdaságnak.

 

Az látszik, hogy csökken a mezőgazdasági területek nagysága. Biztos, hogy kisebb területen, nagyobb terméshozam érhető el, köszönhetően a kifejlesztett új fajoknak. Az viszont lényeges, hogy ezek a fajok, bármennyire is szárazságtűrőek, vízre van szükségük. Száraz talajban a tápanyag nem tud felszívódni, bármennyire is szárazságtűrő egy növény. A lenti grafikonon látni, hogy nagyon kevés az öntözött területek nagysága. Ennek nagyon meg kell változni, mert ellenkező esetben nem tud a mezőgazdaság megfelelő mennyiségű és minőségű terményt előállítani. Ez viszont azt jelenti, hogy behozatalra szorul hazánk. A megoldás adott, csak élni kellene vele. Tudom, nem kis munka lenne olyan rendszert kiépíteni, mint néhány száz évvel ezelőtt, de biztos vagyok benne, hogy megérné. Ma már rendelkezésre állnak olyan gépek, berendezések, amelyekkel ezt a kérdést meg lehetne oldani. Sőt! Ma már megfelelő tudás is rendelkezésre áll. Viszont van egy nagy kérdés. Vajon érdekel ez valakit, vagy valakiket? A jelenlegi állás szerint nem igazán, hiszen látni, hogy milyen kevés területen folytatnak termelést. 2020-at írunk. A klíma erőteljesen érezteti hatását. hazánkban már van félsivatagos terület. Nem véletlen. A medence ki van szolgáltatva az időjárásnak. A szélsőséges időjárásnak is. Erre egyre nagyobb az esély. A klímahelyzet rossz irányba hat. A védekezés elengedhetetlen. Minél hamarabb lépni kell, mert a változás egyre erőteljesebb. Már hallani, hogy tubák jelennek meg, sőt, már tornádó is kialakult. Szerencsére olyan helyen, ahol nem okozott kárt. Vajon meddig? A klímaváltozás erőteljesen ösztökél arra, hogy megoldás legyen a szárazság, az aszály ellen, öntözéssel, hogy a talajnedvesség tartalma megmaradjon, hogy a növények kellőképpen tudjanak növekedni.    

      Az elkövetkezendő időszak egyik nagy problémája, hogy miképpen lehetne megoldani a minél nagyobb terület öntözését, mert szükség lesz rá. Szerintem a megoldás kézenfekvő, csak az a kérdés, hogy lesz-e kivitelezése. Az idő sürget. A klíma egyáltalán nem kedvez a növényeknek, de még az embereknek sem. A változásban nagyon benne vagyunk. Hamarosan lépni kell, mert a klíma lehagy, és akkor már nagyon nehéz visszatalálni a megoldásokra, mert jóval többe kerül.