Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Éghajlat korábbi cikkei

2021.04.28.

Az ózon

Mostanában elég sokat hallani erről az elemről. Valójában mi is ez? Magát az ózont Christian Friedrich Schönbein fedezte fel 1840-ben. Az ózon szúrós szagú mérgező gáz, hajványkék árnyalatú. Megtalálható a talaj vegyületeiben, a vízben és az ózonpajzsban, és újabban már mérik a töménységét a mérőállomásokon mérgező volta miatt. A szmog, ami ismeretes, egyik összetevője. Az ózonréteget egy francia fizikus, Charles Fabry fedezte fel 1913-ban. Egy brit meteorológus G.M.B. Dobson fedezte fel a tulajdonságait. Az ózon O3, három oxigénatomból álló instabil molekula. Ez egy nagyon fontos elem, annak ellenére, hogy mérgező. A Földet egy nagyon vékony ózonréteg veszi körül, amely megvédi az élő szervezeteket a Napból érkező káros sugarak ellen. Ezek az úgynevezett UV-sugarak. Vastagsága igen csekély, megközelítőleg 3mm. Annak ellenére, hogy ez nem valami sok, mégis képes kifejteni védő hatását. Az ózon a sztratoszférában keletkezik az ultraibolya sugárzás hatására. Az UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit különálló atomokra bontja, majd ezek állnak össze három atomos oxigénné, azaz ózonná. Az ózon koncentrációja csökken, ha csökken a napsugárzás. Ezért fordulhat elő, hogy amikor a Déli-sarkon kevés a napsugárzás, azaz, téli időszakban, akkor csökken az ózon mennyisége is. Az emberi tevékenységek által a légkörbe kerülő különböző aeroszol anyagok károsítják ezt az ózonréteget. Ezért hoztak egy rendeletet, melynek révén kevesebb káros anyag került a légkörbe, ami erre a rétegre hatott. Az ózon magas faktorszáma nélkül nem létezne a szárazföldi élet. Az ultraibolya sugárzás roncsolja az élő szervezet DNS-ét, felbontja a sejtekben lévő kémiai kötéseket, ezáltal jelentősen károsítja azt. Az ózonréteg vastagsága évszakos, és földrajzi szélesség szerint is változik. A trópusok felett a legmagasabb, a sarkvidékeken a legalacsonyabb a koncentrációja. Bizonyára mindenki hallott már az ózonlyukról. Ennek terjedelme és vastagsága igen változó. A lyuk valójában téves kifejezés, hiszen nem egy valódi, az emberek képzeletében lévő lyukról van szó, hanem az ózonréteg elvékonyodásáról. Kicsit bővebben, hiszen ez a gáz nagyon fontos az élő szervezetek számára. Miképpen keletkezik ez az anyag, hol, valamint mennyi? Az UV-sugárzás egy fajtája által keletkezik az ózon. Ez a sugárzás a sztratoszférában lévő oxigénben elnyelődik, és háromatomos ózont hoz létre. Ez véd meg minden élő szervezetet a földön. Az ózonlyuk kialakulása nagyban függ az időjárástól is, és nem véletlen, hogy épp az Antarktisz fölött figyelhető meg. Az ózonmolekula képződéséhez két dolog szükséges: oxigén és napfény. A Déli-sark a déli félteke téli hónapjai alatt, az Északi-sark pedig az északi félteke téli hónapjai alatt nem kap napfényt, így az ózonképződéshez szükséges két dologból az egyik félévig szinte teljesen hiányzik. Így az említett területek fölött fél évig nincs ózonképződés sem. Az ózonréteg a Föld felett 10 km magasságban kezdődik, és majdnem 50 km magasságig húzódik. Mi az a mennyi, hogyan mérjük? Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják.  A műszer az ultraibolya sugárzás intenzitását méri megadott hullámhosszokon. Az adatokból a légoszlop teljes ózontartalma meghatározható. Normális körülmények esetén a mérsékelt égövben az „ózonréteg” 300-320 Dobson-egység „vastagságú”. Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg mérőszáma 220 Dobson-egység alá esik. Az ózonréteg az 1970-es években kezdett vékonyodni. Az 1980-as években 24 ország betiltotta a minket védő ózonréteget károsító vegyi anyagok használatát. Ennek hatására az északi félteke fölött 2030-ra, a déli félteke fölött 2060-ra teljesen helyreáll az ózonréteg vastagsága. Annyit még ehhez kapcsolódóan, hogy az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet nyújt.

1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vegyi anyagok használata 80%-kal csökkent. Svédország 1978. január 23-án betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC /freon néven vált ismerté, chlor-fluor-carbon// gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult, oly mértékben, hogy 2030-ra teljesen helyreáll az ózonréteg az Északi félteke fölött. Ez azt jelenti, hogy most is tökéletes az ózonréteg védelme. A korábbi veszteség a bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően visszaépült.

Mitől is véd meg az ózonréteg? Először határozzuk meg azt, hogy egyáltalán mi az az UV-sugárzás. Az UV-sugárzás az emberi szem számára láthatatlan a 100 és 400 nanométer közötti sugársáv.

UV-A (315–400 nm): a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B (280–315 nm): a Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést), aminek hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS-molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.

UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Forrás: Wikipédia

Sajnos ezen a téren is elképesztő tudatlanság uralkodik. Ijesztgetik az embereket az ózonlyukkal. Ahogy említettem, az nem olyan lyuk, ahol nincs semmi, csak vékonyabb az ózonréteg. Természetüknél fogva az ózonlyuk a sarkok felett alakul ki, mivel itt csökken le a napsugárzás a legjobban. Ez azt jelenti, hogy a szárazföldek fölött mindig megfelelő vastagságú ózonréteg van. Lépjünk egy kicsit tovább. Érdemes lenne tudatosítani az emberekben a következőket. A napsugárzás hatására egy nagyon fontos vitamin termelődik a szervezetben, ez pedig a D-vitamin. Ez az egyik legfontosabb vegyülete szervezetünknek, mert a szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükséges. Hiánya számos betegség forrása. A legfontosabb az lenne, hogy sokat tartózkodjunk a napon. Ha lehetőség van rá, még télen is érdemes kimenni a napra, megállni egy szélvédett helyen, és kitenni magunkat a napsugárzásnak, igaz, hogy csak a kezeinket, illetve az arcunkat éri a napsugárzás. Ez is sokat jelent. Hallani D-vitamin túladagolásról is. Hangsúlyozom. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt napfény! Fontos. Nem kell félni tőle. Régen úgy hívták az emberek, hogy az áldott napfény. Sajnos manapság ezt úgy hallani, hogy a káros napfény. Két generáció elég volt ahhoz, hogy rossz irányba fordítsák az emberek gondolkodását. Itt meg kell jegyeznem, hogy az emberi butaság és tudatlanság már idáig terjed ki. A napsugár káros, egyél D-vitamint. Csak két személyes példa. A strandon megjön a család, letelepednek, a gyereket vastagon bekenik valamilyen fehér folyadékkal, vélhetően valamilyen védőkrémmel, aztán mondják neki, mehetsz fürdeni. A gyerek meg fut, bele a tiszta medencébe. A testéről szépen oldódik a vegyi anyag, bele a medence vizébe. A mellette lubickoló másik gyerek meg óhatatlanul is találkozik azzal a szennyezett vízzel. Na, attól lehet igazán valamilyen baja, de saját magának is árt. A másik egy olyan egyéves forma gyerek története. Olyan ruhát adtak rá, hogy csak az arca volt kint. Valamilyen plüss anyagból volt. Bevitték a medencébe, és mártogatták a vízbe. A kisgyerek pedig sírt, üvöltött. Nem csoda, hiszen tapadt rá a ruha, és valószínű fázhatott is, mikor kivették a vízből, hiszen a vizes ruhát érte a szél. A felnőtt ember is kicsit hűvösebbet érez még 30 fokban is, mikor kijön a vízből. Itt tart az emberi butaság.   

Sőt! Már azt is emlegetik, hogy felhős időben is hordjunk napszemüveget, nem beszélve arról, hogy már megjelent olyan cikk is, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy le is éghetünk. Szomorú, hogy ennyire eltolódott az emberek tudata abba az irányba, hogy nem tudják kellőképpen alkalmazni a természet adta lehetőségeket. Sajnos, mint mindennek, az ózonnak is vannak káros hatásai. Mivel mérgező gáz, így mérni is kell a szintjét.

A troposzférában, azaz a földközelben, mint szennyező anyag van jelen. Üvegházhatású gázként viselkedik, vagyis gátolja a hő visszasugárzását. Belélegezve légúti megbetegedéseket okoz. Az ózon természetes körülmények között a talaj közeli levegőben csak igen kis mennyiségben van jelen, de szmog alkalmával feldúsul. A természetben mindennek megvan a maga helye. Ott, és úgy van jelen, hogy az élőlények jól érezzék magukat. Ha ebbe belenyúlunk, akkor káros változások lépnek fel, ami ártalmas minden élőlényre.  

2021.04.21.

A klímavédelem egy szelete

Talán már elcsépelt kijelentésnek hangzik ez a szó. Az a helyzet, hogy nem elégszer használjuk. Ugyanis nagyon valószínű az a veszély, hogy valami visszafordíthatatlan esemény sorozat veszi kezdetét, vagy már benne is vagyunk. Sajnos azok, akik értenek hozzá, kutatják szinte napi szinten, nem tudnak megfelelő tájékoztatást adni, vagy nem tudnak, vagy nem engedik, hogy adjanak, esetleg nem értenek hozzá. Ez utóbbit azért mondom, mert számtalan fórumon foglalkoznak ezzel a témával, de határozott, hatékony döntés valahogy nem tud születni. Tudom, nem egyszerű dolog ez, csak egy valamit szeretnék említeni. Én már megtapasztaltam 60 év időjárását. Látni, érezni a változást. Biztos nem egyszerű olyan döntéseket hozni, melyek valamilyen formában mindenkinek megfelelnek. Gondolok itt az iparra, a mezőgazdaságra, a közlekedésre, erőművekre, mint legnagyobb környezetvédelmi szennyezőkre. Most a légkört szennyező egyik közlekedési eszközt szeretném említeni, mégpedig a repülőket. Gondoljunk bele. Naponta a világon több mint 200 000 repülőjárat indul. Ez hatalmas szám. Talán érdemes megnézni, hogy vajon mennyi üzemanyagot égetnek el ezek a gépek? Nem szeretnék a számokban elveszni, csak annyit, hogy a repülőgépek fogyasztását liter/órában szokás megadni. Így azt lehet mondani, hogy egy utasszállító repülőgép óránként kb. 14 700 liter üzemanyagot fogyaszt. Csak adjuk össze. 200 000 járat naponta, egy órai üzemanyag fogyasztás 14 700 liter.

Az összes „repülőóra” ami hazánkból indul Európán belül és kívül, 271 óra. Ha ezt megszorozzuk az egy óra alatt elfogyasztott üzemanyag mennyiséggel, akkor 3 983 700 litert kapunk. Ez csak az oda út. El lehet képzelni, hogy a napi 200 000 járat mennyi időt tölt a levegőben, és mennyi üzemanyagot fogyaszt el. Csak egy példa. Egy 6 000km-es repülőút alkalmával, amikor teljes terheléssel repül a gép, ami 196 személyes, az út során 35 tonna kerozint fogyaszt el, ebből 109 tonna szén-dioxid, és 47 tonna vízgőz keletkezik. Ez csak egy út, és csak oda. Meg lehet állapítani, hogy hihetetlen nagy mennyiségű káros anyag kerül a légkörbe csak a repülőgépek által. Azt hiszem, nyugodtan a legnagyobb környezet szennyezők közé lehet sorolni a légi közlekedést. Ja, ebben nincsenek benne a teherszállító, és más egyéb repülőgépek okozta szennyezés, valamint a hordozórakéták által termelt szennyező anyagok. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a Föld klímaváltozásával kapcsolatos szempontok közül ezt a területet sem. Leszögezhetjük, hogy nagyon sok olyan tényező befolyásolja a tökéletes működést. Bolygónk eddig remekül ellen tud állni az ember által okozott szennyezésnek. Vajon meddig? A figyelmeztető jelek, hogy valami nem stimmel, már az 1970-es években elindultak. Ma ott tartunk, hogy egyre erőteljesebb jelek utalnak arra, hogy valami nem stimmel, valami változás elindult, valami változás jelen van, és valami változás egyre inkább jelen lesz, ha nem változtatunk hamarosan. A Föld is úgy működik, mint egy élő szervezet. Ha minden szükséges dologgal rendelkezik, és megkap akkor tökéletes az összhang, harmónia alakul ki a természetben. Ha viszont az élő szervezet valamit nem kap meg, amire szüksége van, akkor betegeskedik. Bolygónk most éppen abban az állapotban van, hogy jelez a rajta utazó embereknek, hogy vigyázzatok, valami nem jó. Több a szennyezés, több a káros anyag, valameddig korrigálni tudok, de nem sokáig. Az élő szervezet is így van. Ha valami hiány lép fel, jelez. Pótolni kell a hiányt, és akkor helyreáll a szervezet működése. A Földön is a szennyezéseket kell drasztikusan visszafogni ahhoz, hogy ismét tökéletes legyen a működés. Milyen jelek utalnak a klímaváltozásra? A hőmérséklet emelkedése, csapadékhiány, a sivatagok térhódítása, a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válása, egyre több árvíz, egyre több nagy vihar, pusztuló erdők, az óceánok hőmérsékletének emelkedése, a sarkvidék jelentős olvadása, a gleccserek látványos fogyása, a levegőben lévő káros anyagok koncentrációjának emelkedése, a szárazföldek, tengerek elszennyeződése, stb.

Ahogy látható, hogy tíz év alatt mekkora változás állt be. Ez már jelentős. Valamit hamarosan tenni kell annak érdekében, hogy a Föld klímája visszaálljon a normális szintre. Vagy ez már nem lehetséges?  A légkör terhelésében még van valami, ami igen jelentős. Ez nem más, mint a rakétakísérletek és kilövések közben felszabaduló hőenergia, és szennyező anyag óriási mennyisége. Egy hordozórakéta kifejlesztése több évig, sőt, évtizedig is eltarthat.  Ennek során iszonyú mennyiségű üzemanyagot égetnek el a kísérletek során. Egy rakéta induló tömegének 85%-a üzemanyag. Csak egy összehasonlítás. Egy űrrepülőgép teljes tömege 2041 tonna. Ebből 1338 tonna üzemanyag, plusz az orbiter, /a tényleges hasznos teher/ saját üzemanyaga. Talán ez még nem is olyan sok. A hihetetlen megterhelés, a hatalmas mennyiségű üzemanyag elégetése, aránylag rövid idő alatt. De ha ezt is átlépjük, akkor is ott van maga a kifejlesztési időszak alkalmával elégetett rengeteg üzemanyag okozta szennyezés. Csak gondoljunk bele hány próba, hány kilövés. Ezek mind terhelték a légkört. Megbecsülni sem lehet, hogy hány tízezer, vagy százezer tonna üzemanyagot égettek el évek alatt. Ezek gázai mind itt maradtak a légkörben. El lehet képzelni, hogy hány repülő közlekedik naponta, hány rakéta hagyja el a Földet évente, és hány kísérletet végeznek az űrnagyhatalmak, és most már magánszemélyek is. Ennek együttese már jelentős lehet a földi légkör változásában

2021.04.14

Szélsőséges időjárás

Talán már nem is okoz semmiféle elgondolkodtató dolgot, amikor kijelentjük, illetve halljuk a híradásokban, hogy milyen időjárási események történnek a nagyvilágban. Valóban sok esetben olyan szélsőségek jelentkeznek, melyek korábban egyáltalán nem voltak. Tudom, sokan most azt mondják, hogy de igen voltak régen is szélsőséges időjárási állapotok. Ez valóban vitathatatlan. Ennek ténye igaz. Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni. Azok az állapotok nem voltak tartósak, és nem állandósultak. Talán érdemes azzal kezdeni, hogy megnézzük, milyen változások történtek több évtized alatt. A diagramban látható, hogy mekkora eltérés mutatkozik az éves átlaghőmérsékletekben. Azt is lehetne mondani, hogy ez nem sok. Számszerűleg valóban nem sok, de a földi éghajlatváltozás tekintetében már jelentős. Hallhatjuk különböző fórumokon, hogy a hőmérséklet emelkedése milyen következményekkel jár. Sőt! Az idősebb korosztály már tapasztalatból is elmondhatja, hogy úgy 50-60 évvel ezelőtt milyen időjárási viszonyok voltak. Már ennyi idő alatt jelentkezik a jelentős változás. Azt is mondhatjuk, hogy szélsőséges időjárás, szélsőséges változás. A folyamatosság elve az időjárás alakulásában is szerepet kap. Sőt, egyre inkább. Nagyon nagy jelentősége van ennek.

Ha visszaemlékezünk a 60-as, 70-es évek időjárására, és összevetjük a mostanival, már jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A hőmérséklet, a csapadék a legjobban nyomon követhető. Már a 70-es években figyelmeztettek a kutatók a változásokra. Nem nagyon hallgattak rájuk. Azóta sem. Az eredmény szemmel látható. Sajnos ebben a jelentős kérdésben sincs kellő egyetértés. Ez nagy baj. Eközben a klíma kezd egyre jobban eldurvulni. Nagyobb hőmérsékletek, nagyobb szelek, nagyobb viharok, jóval több csapadék kis helyen, egyre több árvíz. A természeti katasztrófák szinte mindennaposak. Olyan helyeken alakulnak ki szélsőséges viszonyok, amelyekre az emberek nem is gondolnak. A sarkkörön plusz 30 Celsius fok feletti hőmérsékletek, most már afrikai országokban is találkoznak hóeséssel. Az időjárás egyre inkább mutatja azt az arcát, amire azt lehet mondani, hogy szélsőséges. Ez az állapot már egyértelműen az üvegházhatású gázok miatt következik be. A légkör egyre inkább dúsul nem oda való gázokkal, amelyek elősegítik azt, hogy a hőmérséklet emelkedjen. Mivel ennek hatására a légkör instabillá válik, így bárhol, bármikor kialakulhat valami kedvezőtlen éghajlati állapot. Ez mindenre kihat, mivel a természetben minden összefügg mindennel. Jó lenne erőteljesebben foglalkozni a klímával, hiszen lassan nyolc milliárd ember létéről van szó. Mondom mindezt azért, mert az élelmezés, az iható vízzel való ellátás egyre nagyobb gondot jelent világszerte. A hőmérséklet emelkedésének, a globális felmelegedésnek mindenre kihatása van. Csak néhány. Az emberek egészségromlása, sivatagosodás, a mezőgazdasági termő területek csökkenése, az édesvizek mennyiségének csökkenése, gyakoribb és nagyobb viharok kialakulása, stb. Az emberek egészségromlása, a termőtalaj csökkenése, és az iható vízmennyiség csökkenése a leginkább veszélyes. Az egész éghajlati változás az ipari forradalmat követő években indult el igazán. A légkör egyre inkább telítődött azokkal a gázokkal, melyeket az egyes gyárak, erőművek, járművek, emberi tevékenység a légkörbe engedett. Úgy vélték, és még most is sokan úgy gondolják, hogy a Föld, a légkör megtisztítja önmagát. Ebben van némi igazság akkor, ha a szennyezés nem folyamatosan emelkedő. Ebben az esetben van esély a visszaállításra. Van egy határ, ami felett ez még működő képes. A baj az, és nagyon valószínű, hogy elérkezett a légkör egy olyan állapothoz, amit már nem képes korrigálni. A folyamatok generálják egymást, azaz, egyre inkább erősítik egymást. Ez lemérhető egy egyszerű megfigyeléssel. Tudjuk, hogy a nap melegét a sötét tárgyak jobban elnyelik. Ma ez történik a sarkokon. Az elolvadt hó és jég helyén a talaj kilátszik, sötétebb lesz, így több meleget tud elnyelni, ezáltal a felmelegedés gyorsul, így az olvadás is. Az egyre növekvő sivatagok felett a levegő egyre jobban felmelegszik, ezzel növelve a talaj termőképességének csökkenését. A tengerek, óceánok vizének hőmérséklet emelkedése nagyobb szélviharokat generálnak, amelyek pusztító erejüket a partok közelében éreztetik, nagyobb csapadék formájában is. Sajnos észrevehető, hogy ezek az időjárási szélsőséget évente egyre többször ismétlődnek. Olyan helyzetek teremtődnek, amire azon az égövön korábban nem volt példa. Sőt! Már el lehet mondani, hogy az évszakokban is jelentős változások tapasztalhatók. Ha csak hazánkban az elmúlt néhány évet vesszük alapul, akkor tapasztalhattuk, hogy a tavasz nem olyan formában mutatja magát, ahogy kellene, amilyen 50 évvel ezelőtt volt. Most március, sőt, áprilisban is vannak komoly fagyok, amelyek jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban. Ismét említem a folyamatosságot. Ha megengednek, egy személyes példát is említenék. Én a Duna mellett nőttem fel. Alig vártam már, hogy úszhassak a folyóban. Ez meg is történt úgy május vége felé. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy bár nem voltak olyan meleg időszakok, mégis a folyamatosság elve szerint a víz alkalmassá vált fürdőzésre. Ez az időszak a 60-as évek közepe volt. Ahogy telt az idő, ez a 90-es éveket jelenti, úgy tolódott ki a víz fürdőzésre alkalmas hőfoka. Mondhatnánk azt, hogy ha melegedett a légkör, akkor a víz hőfokának is emelkednie kell. Ez valóban így is van, csak a baj az, hogy a hőmérsékletek annyira ingadoztak, hogy egyenletesen nem tudott a víz átmelegedni. Amit az egyik nap felmelegített, a másik nap lehűlt, pontosan a miatt, hogy nem volt egyenletes melegedés. Ilyen egyszerű a magyarázat. A talaj hőmérsékletével is ugyanez a helyzet. Az egyenletes melegedés biztosítja a magok tökéletes fejlődését. Ma már nem ritka, hogy azok magvak, amelyeket már március elején el lehet vetni, sok esetben visszamaradnak a fejlődésben, mert olyan hideg idők jönnek a kikelésük után. A gyümölcsfák virágzása idején már rendszeresek az éjszakai fagyok, amelyek tönkreteszik a termést. Nézzünk néhány olyan esetet, amikre ténylegesen ki lehet jelenteni, hogy szélsőséges időjárási helyzetek, az utóbbi 5 évben, a teljesség igénye nélkül.

Dél-kelet Ázsia árvíz, földcsuszamlás

Szibéria 38 Celsius fok, erdőtűz, 600 km-re az északi-sarktól

Brazília, Afrika erdőtüzek

Grönland 8 Celsius fok

Amerikai Egyesült Államok tornádók, szélviharok sokasága

Szaud-Arábia hóesés

Ausztrália hatalmas tüzek, 48 Celsius fok

Antarktisz zöld alga megjelenése

Vése hazánkban 178 mm csapadék 24 óra alatt

2021.04.07.

Hőmérsékletek, hőmérsékleti ingadozások

Egyre inkább tapasztalható a Föld különböző pontjain, hogy valami erőteljes változás van kialakulóban. Ezt legfőképpen az adott helyen mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet eltéréssel lehet szemléltetni. Egyre inkább előfordul, hogy olyan hőmérsékleti értékek alakulnak ki egyes helyeken, ami az adott régióban korábban elképzelhetetlen volt. Sajnos nem csak a meleg okoz gondot, hanem a túlzott nagy mennyiségű csapadék, valamint az ezt követő árvizek, illetve az egyre erőteljesebb viharok. Ez nemcsak a régiónak okoz károkat, hanem az emberek egészségét is megviseli, az anyagi károkról nem is beszélve. Már az 1970-es évektől kezdve érezhető volt, hogy valami változás indul el. Ez azóta is folyamatosan tart, sőt, egyre inkább gyorsul az üteme. Igen erőteljesen kellene már beavatkozni, hogy a légkörbe kerülő hőmérsékleti növekedést okozó gázok mennyiségét jelentősen lecsökkentsék. Az érdekek még mindig előnyt élveznek a józan ésszel szemben, hiszen hiába vannak a különböző nemzetközi egyezmények, továbbra is erőteljes a légkör szennyezése. Sőt! Most egy újabb jelentős mennyiséggel bíró üvegházhatású gáz jelent meg, mely eddig nem jelentett komolyabb mennyiséget. Ez nem más, mint a metán. Először azért nézzük meg, hogy milyen szélsőségek alakultak ki eddig. Ez csak néhány a sok száz közül. Látható, hogy komoly hőingadozások vannak, illetve ami még nagyon jelentős, az a sok esetben igen magas hőmérséklet.

Térjünk vissza az újonnan megjelent gázra. A hőmérséklet emelkedésével a fagyott talajok kezdenek felolvadni, és ezeken a vidékeken igen nagy mennyiségű metángáz szabadul ki. Eddig a fagyott talaj és jég nem engedte, hogy ez a gáz kiszabaduljon. Maga a gáz három részből tevődik össze. Az emberek tevékenységei által, a kérődző állatok révén, illetve a már említett olvadás következtében. Minél magasabb a hőmérséklet, annál erőteljesebb az olvadás. Ez egy „ördögi” kör. Sokkal erőteljesebben kellene védekezni, és sokkal jobban kellene oda hatni, hogy az üvegházhatású gázok nem emelkedjenek. Ennek egyik, és talán legfontosabb jelentősége, hogy ne alakuljon ki az az állapot, amely már nem kezelhető, és nem visszafordítható. A nagy kérdés az, hogy vajon ezt az állapotot elértük-e már, vagy még esély van arra, hogy tegyünk annak érdekében, hogy ez ne következzen be. Vajon mi történik, ha már nincs lehetőség korrigálásra? Akkor sajnos a sivatagosodás, a sarkok és gleccserek olvadása, az egyre több erdőtüzek, a nagyobb és tartósabb hőhullámok, a termőtalaj jelentős eltűnése, az édesvíz drasztikus csökkenése, az emberek hő által okozott egészség romlása egyre inkább előtérbe kerül. Ez csak néhány fontos tényező, a sok más egyéb mellett, hiszen a természetben minden összefügg mindennel, így beláthatatlan a változások sorozata és következménye.  

A természetben kialakuló összefüggések lehetséges következményeit, változásait nem lehet követni, és nem lehet szimulálni. Annyira bonyolult a folyamat, hogy csak akkor lehet valamit tenni, amikor valami valahol bekövetkezik. Azonban látható és tapasztalható, hogy a korrigálás még nagyon akadozik. Sokkal többet kellene tenni annak érdekében, hogy az elvárt javulások érezhetőek legyenek. Az egyes szervezetek munkája kevés a globális változtatáshoz. A hőmérséklet felel mindenért. Ez az az állapot, ami minden forrás okozója. Ennek megállítása lenne a legfontosabb. Azt is lehet mondani, hogy minden más másodlagos a hőmérséklet emelkedésének megakadályozása mellett.  

Ha egy pillantást vetünk a diagramra, akkor rögtön feltűnik, hogy mekkora változás alakult ki úgy 60 év alatt. Mondhatni, hogy nem nagy idő, de a hőmérséklet emelkedése miatt kialakult hőségnapok számának emelkedése hatalmas. Több mint négyszeres. Ehhez még társul azoknak a napoknak a száma, amikor extrém hőmérsékletről beszélünk, amikor 35 Celsius fok fölé emelkedik a hőfok. Az ilyen események is egyre sűrűbben fordulnak elő. Az már igazán megterheli az emberi szervezetet, nem beszélve arról, hogy ez a változás olyan helyen következik be, ahol a mérsékelt égövi éghajlati viszonyoknak kellene dominálni. Az itt bekövetkezett változás teljesen megváltoztatja az ott élő emberek szervezetének működését. Ennek hatását már sajnos több alkalommal is meg lehetett tapasztalni. Csak néhány példa 2020-ban. Anglia déli részén 33-35 Celsius fok, a Benelux államokban 37-38 Celsius fok, Közép-Franciaországban 40 Celsius fokot várnak, Japánban 40 Celsius fok feletti hőmérséklet mértek, Ausztrália 35 Celsius fok feletti hőség, Az USA egyes területein 40 Celsius fok feletti hőmérséklet, az Alpokban 1000 méteres magasságban is 30 Celsius fok feletti értékeket mértek. Hazánkban is egyre sűrűbben tapasztalható a hőségnapok jelenléte, illetve az ezzel együtt járó hőséghullámok. 

2021.03.31.

Érthetetlen, avagy az a csúnya napsugár

Lassan azok az idők jönnek, amikor szép napsütés van, és kellemes meleg vesz körül. Ilyenkor szoktak megjelenni a különböző cikkek a napsugár „káros” hatásairól. Sajnos, de itt tartunk. Az én korosztályom régebben azért kente be magát különböző napbarnító olajokkal, mert azt szerette volna, hogy szép, egyenletes barna legyen a bőre. El is értük, nem beszélve arról, hogy egy alapvető vitamin, a D-vitamin termelődik napfény hatására, ami jelentősen kihat a szervezet egészséges működéséhez. Ma már óvják, féltik a gyerekeket a napfénytől, oly annyira, hogy még fürdőzés előtt bekenik a gyereket valamilyen napvédő krémmel, aztán irány a medence. Arra már nem gondolnak, hogy a fürdőzés azzal is jár, hogy az ember szája is érintkezik a vízzel. Sőt! A gondtalan pancsolás közben óhatatlanul is nyelünk abból a vízből, ha nem is sokat. Itt jön az érdekes dolog. Ugyanis, amit rákentek a gyerekre egyszer nem használ semmit, mert vízben van. A másik viszont már elgondolkodtató. A bekent gyerek testéről a vegyi anyag bemosódik a medence vizébe, és a másik ember ezt a szennyezett vizet óhatatlanul is lenyeli. Hogy ez mit okoz a szervezetben, nem tudni. Egy biztos. Nem tesz jót. Annyira nem, hogy ezek a vegyi anyagok már a bőrön keresztül is bekerülnek a véráramba, olyan agresszív tulajdonságokkal rendelkeznek. Meg lehet nézni, hogy milyen anyagok vannak feltüntetve a flakonon, és véletlenül mit hagynak ki. A megoldás az lenne, hogy zuhanyzás, fürdés, száradás, bekenés, ha már annyira szükséges az a fránya kemikália. Azt is meg kellene gondolni, hogy vajon szükséges-e a naptej, vagy más egyéb anyag. Ugyanis a mérsékletesség elve alapján elérhető, hogy a gyerek, vagy felnőtt, szép barna legyen, megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődjön, ezáltal immunrendszere erősödik. Ma már sajnos előírják a nagy dózisú D-vitamin bevitelét. A napsugár ugyanazt teszi, csak természetes úton. Nem kell órákat a napon tölteni, elég 15-20 perc. Ennyi idő alatt nincs leégés. Nagyon eltérő írások jelennek meg ezzel kapcsolatban is. Gondolom, nem kell mondani, hogy miért. Hát persze. Az érdek. Minden terület érdekek mentén húzódik. Ez a terület sem kivétel. Kérem olvassák el figyelmesen az alábbi sorokat.

     „A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9% abszorbeálja[1] és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának esélyét”.

Forrás: Wikipédia

Melanin= a melanin határozza meg a bőr, a haj, és a szem színét

Abszorbeálja= elnyeli

       „A „Nők Lapja” hasábjain jelent meg a következő „Nyári hajkárok” című írás. Idézem: „A hableányoknak elsősorban vízálló védelemre van szükségük. Mielőtt elmerülnének a habokban, érdemes édesvízzel leöblíteni a frizurájukat, mert ez segít megakadályozni, hogy a só és a klór a hajszálak mélyére hatoljon. A sókristályok úgynevezett gyújtóüveget képezhetnek a hajban. Ezért ahogy partra érnek, azonnal öblítsék le a hajat újra, és fújják be UV-védelmet adó ápoló készítménnyel”.   

Forrás: Nőklapja magazin 2019. július 3. 36. oldal

Miről beszélnek?

2021.03.24.

Klímaváltozás van

Most itt tartunk. Sajnos már úgy vagyunk vele, hogy ki mit hisz el abból, amit ezzel kapcsolatban mondanak. Mondom ezt azért, mert még mindig nem úgy nyilatkoznak erről a témáról, ahogy kellene. Itt is két nagy tábor van. A klímaváltozás mellett kiállók, illetve az ezt ellenzők. Biztos vagyok benne, hogy mindkettőt a politika irányítja. Ez így volt mindig is, annak ellenére, hogy ennek tényét már az 1970-es években leírták. Akkor sem lehetett tudni a valóság alapját, most sem. Mérnek, számolnak, viszonyítanak, összehasonlítanak, kimutatnak, vitatkoznak, és nem jutnak semmire. Innentől kezdve a saját tapasztalatomat, és a hozzá fűződő általános képet szeretném leírni, azzal a kiegészítéssel, hogy 60 évet tudok érzékelni, és leírni annak tapasztalatát. A természetben 60 év alatt semmi nem változik olyan látványosan, mint amit most tapasztalunk. A Föld történetében is voltak különböző időszakok, de ezek tartama messze meghaladta az említett időszakot. 60 évről van szó. Ez idő alatt hihetetlen változások történtek a Föld éghajlatában. Sokan vannak, akik az egyik oldalt képviselik, mégpedig azt, hogy a mai folyamatok egy természetes változási időszak, míg a másik tábor vallja, hogy ez a változás az ember által okozott változás. Hol van az igazság? Igazságot ne keressen senki, mert nincs. Mindkét tábor a maga szemszögéből és a maga érdekéből tesz kijelentéseket. Ma már senkinek nem lehet hinni, hiszen olyan dolgok derülnek ki mindenhol, amire az ember nem is gondolt volna. Jóval nagyobb színen játszódnak az események, mint amire egyáltalán eszünkbe jutna. Túl sok rossz dolog történik a világban, ami a véletlen, illetve a természet normális műve lenne. Én csak néhány tapasztalati tényt, illetve néhány olyan adatot szeretnék megosztani, amihez bárki hozzáfér, nincs semmibe sem beleburkolva. Nézzünk először néhány nagyon is szembeötlő változást. 60 évvel ezelőtt voltak komoly telek hóval, hideggel. Most már évek óta nem lehet látni havat, és nincs télen sem hideg. Az utóbbi időben fogalommá vált, az a hőségnapok száma. Ez a táblázat is önmagáért beszél. Azt mondjuk, hogy akkor beszélünk hőségnapokról, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius fokot. Látható, hogy folyamatos emelkedés jellemzi ezeket a napokat. Itt nem szerepelnek meleg napok, melyek 25 Celsius fok feletti hőmérsékleteket takarnak. Ezt a két dolgot összevetve láthatjuk, hogy aránylag kis idő alatt is mekkora változás állt be. Megtapasztaltuk a hideg, havas napokat, és részesei lettünk annak az időjárásnak, melyet egyre nehezebben viselünk el, nevezetesen, az egyre melegebb időszakokat. Hőhullámok. Szinte új fogalom. Sok esetben szenvedünk is miatta. Csak annyit, hogy ez sem egy normális dolog. Túl hamar következnek ezek a változások.

Bár az átlagszámítás sok esetben eléggé csalóka, mégis ebben az esetben ez a legjobb, amikor szeretnénk összehasonlítani valamit. A grafikon azt mutatja, hogy a téli és a nyári hőmérséklet is emelkedőben van. Nem is kicsivel. Ez azért is érdekes, mert az eddigi modellszámítások nem ezekkel az értékekkel lettek számolva. Az emelkedett számok okozta változás csak papíron van. A természetben minden összefügg mindennel, így nem lehet előre számításokat végezni, hogy mi lesz, ha. Ennél sokkal több van a palettán. Közel 8 milliárd ember sorsa. 

Megnézhetjük azt is, hogy milyen konkrét változások zajlanak világszerte a klímaváltozás miatt. Látható, hogy az egyes módosulatok az embereket is érintik, hiszen ezek a katasztrófák nem kerülik el a lakott területeket sem. Abba is bele lehet gondolni, hogy ezek miatt is hány ember kényszerül elhagyni otthonát, mert mindene elveszett. Ezek a természeti jelenségek emberek tízmillióit érintik. Itt kell említeni a hőmérséklet okozta aszályok kialakulását is, hiszen a mezőgazdasági termőterületek vannak ennek legjobban kitéve. Innen származik az élelmiszerek döntő többsége. Ha ez felborul, akkor elindul egy népvándorlás a termékenyebb területek felé. Ezeken a helyeken viszont beáll egy telítettségi küszöb, mely nem képes több embert eltartani. Ekkor fognak kezdődni a nagyobb bajok. Ez érvényes az iható víz mennyiségére, és fellelhető helyeikre. Az árvíz, a vihar és az új jelenség, a tartós hőség hatalmas károkat okoznak úgy a természetben, mind az emberi javakban. A védekezés szinte lehetetlen.

      Itt kell megemlíteni még egy nagyon fontos tényezőt. Az ember alapvető létszükséglete az oxigén. Ezt a levegőben találhatjuk több más egyéb gázokkal együtt. Ami mostanában nagy gondot jelent, az a szén-dioxid koncentrációja a légkörben. Erre is vannak különböző értékek, adatok, információk. Tonnában, ppm értékben adják meg a légkör szén-dioxid tartalmát. Hogy ezidáig mennyi szennyező anyag került a légkörbe, nem tudni. A szén-dioxidon kívül szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid és több más anyag kerül a levegőbe. Ezekhez újabban hozzájárul a felolvadó területek alól kiszabaduló metángáz is. Ami még ezeket megtetőzi, az a szálló por mennyisége és milyensége a légkörben. Mi következik ebből? Adjuk csak össze ezeket. Látható, hogy nagyon kellemetlen kép alakul ki az idő előrehaladtával. Azt mondják, hogy régen is voltak ilyen változások. Lehettek, de nem ilyen rövid idő alatt. A természet tudott alkalmazkodni. Most pedig ez nincs neki megengedve, és jelzi a rosszat. A természet is próbálja egy darabig javítani a dolgait, akárcsak az emberi szervezet. Van viszont egy pont, amikor ez a képessége elmúlik. A Föld életében most ott tartunk, hogy nem tud megújulni. Az ember a döntő tényező. Hogy miért nem lehet hinni senkinek? A világ legnagyobb szervezete jelentette ki, hogy nincs klíma vészhelyzet, a felmelegedésért csak részben felelős az emberi tevékenység. Ebből világosan látható, hogy politikai kérdés lett a klímaváltozás. Vannak, akiknek ez őrült nagy üzletnek számít. Az is. Nagyon káros és veszélyes lehet, ha a tudományt mellőzve, érzelmi és érdeki alapokon hoznak döntéseket. Ha hoznak. Végezetül még annyit. Senki nem tud ellenőrizni semmit. Az emberek arra vannak utalva, amit mondanak nekik. Ha valótlanságokat szajkóznak neki folyamatosan, akkor egy idő után valóságosnak számít a valótlan. Itt tartunk most. De nézzük csak, mi is történik körülöttünk. Most csak azokat sorolom, melyeket tapasztaltam. Enyhébb telek, sokkal melegebb nyarak, a sivatagok terjeszkedése, aszályok kialakulása, sokkal több vihar, sokkal több árvíz, újkori betegségek kialakulása, szélsőséges időjárási helyzetek, a termőterület folyamatos eltűnése, az iható víz fogyása, a mezőgazdasági termőterületek csökkenése, a káros anyagok növekvő kibocsátása, stb. Vajon meddig képes a Föld maradandó károsodás nélkül elviselni ezt a szennyezést. Tudják, van egy nagyon találó kijelentés, mely szerint az ember ahol letelepszik, idővel mindent tönkretesz maga körül. Mikor ez bekövetkezik, szedi a sátorfáját és tovább áll egy másik területekre, ahol ugyanazt teszi. Most ott tartunk, hogy nem tud már hova menni és próbál valamit. Azért csak próbál, mert olyan érdekek mentén húzódnak ezek a kérdések, melyeket semmivel nem lehet felülírni. Ez a „vágom a fát magam alatt” tipikus példája. A szenvedő alanya minden esetben az ember, még az az ember is, aki helyes döntéseket hozhatna. Vagy nem kell? Meg tudja nekem mondani valaki, hogy most akkor hol is tartunk? Meg tudja nekem mondani valaki, hogy kinek higgyek? Gondolom, mindenki tisztában van a válasszal. Ezek a kérdések és a mögöttük levő hatalmas tartalmi kérdések senkit nem érdekelnek. Ha valakit is érdekelne, akkor már tettek volna valamit annak érdekében, hogy komoly, átfogó kutatást követően, ami persze nincs, levonták volna a megfelelő következtetéseket, és határozott döntéseket hoztak volna annak érdekében, hogy Földünk ne szennyeződjön tovább, és éghajlata, klímája visszaálljon. Nem azt akarom mondani, hogy kézi vezérlésre kell fogni a Földet. Lássuk be, ez soha nem fog menni. A természetet megváltoztatni nem lehet mesterségesen, csak alaposan rongálni. Azt lehet helyrehozni, és azon lehet változtatni, amit az ember elrontott. A természet segítene ebben, ha látná, hogy törődnek vele. Jelenleg ez nem szerepel a döntéshozók asztalán.

2021.03.14.

Hőmérséklet, szél, csapadék, időjárás, klíma

        Azt hiszem, minden embert foglalkoztatnak a címben szereplő fogalmak.  Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy megfelelően tudják-e értelmezni ezeket a fogalmakat, és hogy melyik mit takar. Egyes beszélgetések alkalmával biztos, hogy előkerül az időjárás. Igen, valóban sok függ ettől, még az emberek viselkedése is. Hangulati hatással van. A nyarat melegnek, a telet havasnak, a tavaszt érlelőnek, az őszt csapadékosnak próbálják elfogadni. Az időjárásra sok mindent lehet mondani. Vannak szélsőséges esetek, sőt ma már extrém megnyilvánulásai is van az időjárásnak. Ez mindig is téma, és az is marad az emberek között. Az viszont néha furcsa, hogy azonos területi helyekről teljesen más értékek kerülnek napvilágra. Miért van ez? Kérdezhetjük. Ahhoz, hogy valamennyire belelássunk ebbe a folyamatba, mely minden embert érdekel, érdemes egy-két szót szólni a különböző részfogalmakról.

Először nézzük meg mi a hőmérséklet, mi a definíciója.

„A hőmérséklet egy intenzív állapothatározó, egyszerre jellemzi az anyag mikroszkopikus és makroszkopikus állapotát”.

Makroszkopikus nagyságrendben egy érezhető dolog. A napsugarak először a talajt melegítik fel. A melegedés függ a napsütés időtartamától, beesési szögétől, tehát minél meredekebben érkezik a talajra a napsugár, annál jobban melegszik, illetve függ a talaj színétől. Ezért látni, hogy télen a hó a sötétebb tárgyak körül hamarabb elolvad. A világosabb szín jobban visszaveri a napsugarakat, mint a sötét. A hőmérsékletet hőmérővel mérjük. Többféle skálát használnak világszerte, de a Celsius fok a legelterjedtebb. Szélvédett helyen, árnyékban, két méteres felszín feletti magasságban kell mérni. A napsugárzás a talajt melegíti először, azután a fölötte található levegő melegszik. Így alakul ki a hőmérsékleti tartomány. A magasság növekedésével a hőmérséklet is csökken. Van egy lényeges tényező, ez pedig az „üvegházhatás”. A szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxidok, stb. nem csupán elnyelik, hanem vissza is verik a hosszúhullámú hőhullámokat a földfelszín felé. Ezt hívjuk „üvegház hatásnak”. Ez egy fontos állapot, mivel a légkör melegedéséhez nélkülözhetetlen. Akkor van baj, amikor túl telített a légkör ezektől a gázoktól. Sokkal több hő jut vissza a felszínre, és ezáltal intenzívebb a melegedés, magasabb a hőmérséklet. Hangsúlyozom a hőmérséklet.  

A szél definíciója

„Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását”.

Egyszerűbben kifejezve, a meleg levegő helyére hideg levegő áramlik: ez a szél.  A levegő intenzív mozgását az egyes nyomáskülönbségek hozzák létre, melyekre a hőmérséklet különbségek hatnak. Mindenki tapasztalta már ezeknek a légmozgásoknak az erejét, nagyságát. A szél mindaddig hat, amíg a nyomáskülönbségek ki nem egyenlítődnek. Sokféle légáramlatról beszélünk, de a lényeg, hogy ezek a légmozgások sok mindent jelentősen befolyásolnak. Lehet természetesen felszíni, valamint magas légköri légmozgás. A szél sebességét Beaufort-skálán mérik, osztályozzák. Bolygónk forgásából adódóan három szélrendszer alakult ki. Passzátszelek, nyugati szelek, keleti szelek. A passzátszelek az egyenlítő és a térítők között alakulnak ki, míg a nyugati és keleti szelek felelősek a ciklonokért és anticiklonokért.

A csapadék definíciója

„A páratartalom kiválását /a csapadékot/ valamely légtömeg lehűlése okozza, amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, akkor a pára látható alakban kiválik”.

Mi a harmatpont? A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A csapadék igen sokféle lehet: pára, köd, eső, hó, jégeső. Mérése úgy történik, hogy egy megfelelő edényben összegyűjtik a lehullott csapadékot. Egy milliméter csapadék lehullása annyit jelent, hogy egy négyzetméteres felületre liter víz esett. A víznek mindig is meghatározó szerep jutott a Földön. A növény- és gyümölcstermesztés egyik fontos eleme. Mára már sok helyen kérdéses az iható víz.  

E három fogalmat használják a meteorológusok az időjárás előre jelzésére. Ezt látjuk a híradásokban. Igaz, különböző értékeket adnak meg. Egységes álláspont nincs. Abba most ne menjünk bele, hogy miért. Egyet azért érdemes megjegyezni. Sok esetben jelentős eltéréseket mutatnak, mondanak, annak ellenére, hogy egy forrást használnak. Ez jellemző mindhárom dologra. Sajnos az előrejelzés annak ellenére, hogy igen nagy fejlődésen ment keresztül, nagyon pontatlan. Hőmérsékletekben több fok, szélben több tíz kilométer, csapadékban több 10%-os eltérések is vannak. Mi okozza mindezt? Egyetlen válasz lehetséges. Mégpedig az, hogy Földünk kezd megváltozni. Itt szeretnék utalni egy személyes tapasztalatra. Biztos, hogy nem vagyok egyedül ezzel a tapasztalati ténnyel. Az 1960-70-es évekhez képest jelentős eltérések vannak mindhárom területen. Aztán ha visszaemlékezünk, különböző fórumokon hangot adtak annak, hogy óvni kell bolygónkat. Ez abban merült ki, hogy úgy az említett időszakban megjelent írások, elemzések a 2000-es éveket jelölték meg annak, hogy komoly negatív változások történjenek. Majd az idő előrehaladtával ez a meghatározás kitolódott úgy 2010-2020-ra, majd most már ott tartunk, hogy a 2050-es évet tartják veszélyesnek. Hát nem furcsa? Mondhatjuk, hogy eltelt azóta 50 év, és szinte semmit nem haladt előre az ügy. Elnézést, tévedek. Egy nagyon fontos dologban igen. Ez az ózonréteg védelme. Most értünk el oda, hogy meghatározzuk a klíma szó értelmét, jelentését. „Az éghajlatváltozás vagy klímaváltozás a klímaéghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, nemcsak helyi, hanem globális szinten is”.

A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra, vagy a széljárásra. Többször halljuk a globális felmelegedés kifejezést. Ez nagyon szorosan összefügg az emberi tevékenységgel. Ennek egyik lényeges jele az „üvegházhatás” jelenléte. A pontos rálátás miatt válasszuk szét a hőmérséklet és a klíma fogalmakat. Ezt sokan összekeverik. Ugyanis a kettő nem ugyanaz. Az emberek tudatában és hétköznapi használatban a „klíma” szó hőmérséklet változást jelent. Lásd: lakásklíma, autóklíma, stb. Mind a meghatározásokban szerepel, a klíma egy összetett globális jelenség, mely mindhárom fogalmat takarja. Együttesen fejtik ki hatásukat a föld felszínén. Ezek az együttes hatások helyi jelleggel is, és globális jelleggel kialakulhatnak. Az egyre inkább instabillá váló légkör jellemzője a kiszámíthatatlanság. Ahhoz, hogy kellő pontosságú, és ami még fontosabb, hogy földrajzi helyekre is pontosan meghatározott jelzést tudjunk adni, azaz, helyileg hol következnek be jelentős változások, esetleg extrém jelenségek, nagyon sok együttes megfigyelés szükséges. Ehhez adnak nagy segítséget a műholdak. Nézzük meg, milyen változás történt az 1960-70-es évekhez képest. Itt vegyünk elő egy személyes tapasztalatot. Az idősebb korúak erre pontosan emlékeznek. Ezt úgy mondhatjuk egyszerűen, hogy volt tavasz, volt nyár, volt ősz, volt tél. A tél hideg volt és havas, a tavasz fokozatosan melegedő és érlelő, a folyók, tavak folyamatosan a mérsékelt meleg ellenére felmelegedtek nyárra, az ősz csapadékosabb volt, és kiszámíthatóan tartott a hőmérséklet a hideg felé. Minden évszak hozta a tőle elvárható időjárást. Sokan most talán joggal megemlíthetnék, hogy akkor is voltak szélsőségek. Ezt senki nem állította, hogy nem volt, hiszen meg lehet keresni, hogy milyen hőmérsékleti és csapadék eltérések voltak régen is. Azt viszont ne feledjük el, hogy ezek nem folyamatos jelenségek voltak. A mostaniak viszont emelkedő tendenciát mutatnak. Ez azt jelenti, hogy állandóan emelkednek, illetve csökkennek az értékek. Azért írom a kettősséget, mert a hőmérséklet emelkedik, a csapadék csökken. A grafikonok elég jól kifejezik a változásokat. Ez már a klímaváltozás, vagy éghajlat változás eredménye. Kérem, nézzék meg alaposan. Bárki megteheti, hogy utána néz ezeknek az értékeknek. Mindenki előtt ott a lehetőség, hogy leellenőrizze. Sajnos a változások egyre inkább előtérbe kerülnek. Hallunk híreket a világ különböző pontjairól, hogy milyen furcsa időjárási helyzet alakult ki. Lokálisan rengeteg csapadék, nagy szárazság, bozót-, illetve erdőtüzek, áradások, földcsuszamlások, szélviharok, stb. Ezek mind egy korábban elindult folyamatnak a kísérői. Mondhatni azt is, hogy a klímaváltozás ma már teljes mértékben jelen van a hétköznapokban.   

Azt hiszem a feltüntetett értékek önmagukért beszélnek.  

2021.03.08.

Még mindig klímaváltozás

Egyre többet, és egyre vészjóslóbb hírek jelennek meg a különböző médiafelületeken. Sőt! Sok esetben látni, illetve hallani arról, hogy a fiatalok emelik fel a szavukat a klímaváltozást illetően. Én is úgy hiszem, nem véletlenül. Igen nagy probléma ez, és vannak már olyan nyilatkozatok, melyek szerint ezt már nem lehet megállítani. A romlás annyira elterjedt, hogy a természet nem tudja magát megújítani. Azok a nyilatkozatok, melyek azt emlegetik, hogy még van esély arra, hogy különböző intézkedésekkel elejét lehet venni a klímaváltozásnak, csak meddő próbálkozás, és nyugtatás az emberek felé. Igazából nem látni ennek a globális következményeit. Sokan, nagyon sokan tesznek kísérletet arra, hogy különböző kimutatásokkal, adatokkal, információkkal, elméletekkel finomítsanak a jelenlegi helyzeten. Vajon ki mond igazat? Ki, vagy kik azok, akik azt tudják mondani, hogy most ez a helyzet, de még lehet rajta változtatni, vagy nem. Ki, vagy kik azok, akik ki merik jelenteni, hogy megállítható, és visszafordítható ez az állapot. Ki, vagy kik azok, akik felelősségük teljes tudatában, korrekt módon tudnák tájékoztatni az embereket. Ki, vagy kik azok, akik egyértelműen és konkrétan meg tudják mondani, hogy mit kell tenni. Ki, vagy kik azok, akik ezt meg is tudják valósítani. A kérdés. Van ilyen ember, szervezet, vagy bárki más? Tudom, jó kérdés. Annak tudatában, amiket látunk, tapasztalunk, hallunk, nem tudom elképzelni, hogy bármiféle változás is be fog következni az elkövetkezendő időkben. Vajon miért? Mert most is a politika, az érdekek irányítják az egész Földön a rendszert. Addig, amíg ez így van, addig nincs változás. Addig, amíg az érdek felülírja a változás szükségességét, addig nem lesz változás. Maszatolás lesz. Újabb tervekkel, újabb ötletekkel, újabb javaslatokkal fognak előállni. Emberek! Ez így megy 1970 óta! Már akkor figyelmeztetést adott ki a tudományos hozzáértő világ arról, hogy jelentős változás kezdődött el. Ezt azóta sem veszik komolyan. Sőt! Már arról papolnak, hogy majd 2030-2040-2050 változást fog hozni. Elmondják, hogy mik fognak történni, ha így megy minden tovább. Tevőleges dolog nagyon kevés született. Környezetvédelem. Ezzel indult korábban minden. Egy ideig ment is szépen, aztán többen legyintettek. Ma már szinte nem is lehet beszélni erről az ágazatról, mert az érdekek még most is előnyt élveznek. Felteszek egy érdekes kérdést? Vagy inkább arról van szó, hogy minden rendben van, és mindez csak kitalált dolog? Van, aki ezt elhiszi? Igen, sajnos van. Az elméleti kérdések széles tárháza áll rendelkezésre. A kérdés az, hogy van-e valamilyen gyakorlati tapasztalata annak, aki ezeket cáfolja, és az ellenkezőjét mondja, nevezetesen azt, hogy minden rendben van, ez egy normális változás valamilyen szakasza, és hogy ez nem egy különleges eset. Miért említettem a gyakorlati tapasztalatot? Mert ha valaki egy kicsit is figyelemmel kísérte az időjárás alakulását az elmúlt 50 évben, akkor maga is tapasztalhatta, hogy komoly változások következtek be. Tudom, most sokan azt mondanák, hogy a Földön zajló változások nem ilyen intervallumban mérhetők, azaz, több idő kell annak igazolására, hogy tényleges változás történik-e. Én csak azt mondom, hogy ami változás történt 1970 óta, az olyan gyors folyamat, amely nem igazolja ezt az állítást, azaz, valami előidézi ezt a gyors éghajlat módosulást. Sok minden adattal alátámasztható, tehát nem csak elmélet. Ilyen a hőmérséklet folyamatos emelkedése, a szűkülő iható víz mennyisége, a termőtalaj jelentős romlása, a légkörben kimutatható nem oda való vegyi anyagok jelenléte, az élelmiszeripari anyagok vegyi kezelése, a modern világ egyre bővülő újkori betegségei, a sivatagosodás, az egyre több veszélyes természeti katasztrófák. Ezek a jelenségek nagyon is jelen vannak már a mindennapi életünkben. Az időjárási léptékeknek nagyobbaknak kellene lenniük ahhoz, hogy az ilyen változások sokkal lassabban következzenek be. Épp az ellenkezője történik. A változások gyorsak, ami annyit jelent, hogy néhány évtized alatt is jelentős eltérések alakulnak ki, szinte mindenben. Vajon mikor lesz a nagy „ébresztő”? Nagyon nagy szükség lenne rá, vagy rohanunk a biztos önmegsemmisítés felé? Vajon gyerekeink, unokáink hogy fogadják ezt el, és miképpen fogják áthidalni? Lehet, hogy nincsenek messze az ivóvízért, az energiáért, a termőföld birtoklásáért folytatott háborúk? Szinte már divattá vált ez a szó. A helyzet az, hogy valóban foglalkozni kell vele, hiszen nagyon sok minden függ ettől az egész Földet érintő változástól. Sok esetben elég szűk teret adnak annak, hogy valójában mi is tartozik ebbe a témakörbe. Vannak alapvető éghajlati változók. Néhány, ami nagyon fontos, de nem fontossági sorrendben.

A csapadék: befolyásolja a vízellátást, élet- és megélhetési kockázatot jelent az árvizekkel, aszályokkal összefüggésben. Külső tényezőket változtat meg, ami szintén emberi tevékenységet tükröz, úgymint szabadtéri tevékenység, fejlesztési célok megvalósítása. A csapadék szorosan összefügg a felhőzettel, azok tulajdonságaival.

Vízpára, vagy felszíni vízgőz: a Föld felszíne közelében lévő levegő páratartalma hatással van az emberek, állatok, növények viselkedésére. A föld felszínéből történő párolgás a víz körforgásának egyik állomása. Felelős a felhők kialakulásáért is, valamint a sugárzásért is.

Hőfok tekintetében beszélhetünk felszíni és magas légköri hőmérsékletről. A felszíni levegő hőmérsékletét az utóbbi években sikerült alaposan megélni. Voltak komoly hőségnapok is. Hatással van a természeti rendszerekre, az emberi életre és tevékenységére. Befolyásolja az egészséget, a mezőgazdaságot, az energiaipart. A felszíni levegő hőmérséklet döntő szerepet játszik az éghajlatváltozásban. A szélsőségei komoly problémát jelentenek az élőlényeknek. A felső levegőrégió hőmérséklet változásai befolyásolják az egyes időjárási helyzetek változását is. Lényeges ezek minél pontosabb előrejelzése.

A felszíni szelek a légkör mozgatói. A szárazföldi és az óceánok közötti hatalmas légtömegek ettől függnek. Szélsőségei tekintélyes veszteségeket okoznak nagyobb viharok alkalmával. Emberi veszteségeket, ökoszisztémák, infrastruktúra megsemmisülést okoznak. A szél egy alapvető tényező az előrejelzések tekintetében. Szállítja a hőt, a nedvességet, szálló port.

Az ózon: bár szennyező anyagként jelen van a talajfelszín közelében, jótékony hatása vitathatatlan. Az ózonréteg védi meg az élő szervezeteket a veszélyes sugárzástól. Szerencsére a korábbi rossz hírek ellenére kezd az ózonpajzs visszaállni az eredeti állapotába.

Talajvíz: itt rögtön egy fontos visszacsatolás a csapadékhoz. Ugyanis a csapadék befolyásolja a talajvíz és egyben a talajnedvesség állapotát, ami a mezőgazdaság szempontjából lényeges hatás. A csapadék még befolyásolja a talajvíz újratöltöttségét is. Innen már csak egy ugrás a folyóvizek állapota.

A folyók vízgyűjtői alapvető fontosságúak, hiszen ez határozza meg egy folyó vízmennyiségét, a vízgazdálkodás eszközeit és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat. A folyók édesvíz mennyisége csökkenti az óceánok sótartalmát. Talán érdekesen hangzik, hogy vajon mennyivel csökken a sótartalom, hiszen olyan kevés a beömlő édesvíz az óceán víztömegéhez képest. Vegyük figyelembe a más helyről oda kerülő víz mennyiségét. Most értünk el a gleccserekhez, melyek szintén csökkentik a sótartalmat, befolyásolják a tengerszintet.

Talajnedvesség: fontos az időjárási, éghajlati változásokban. A talajról a légkörbe kerülő pára, annak körforgása, majd csapadék formában történő visszakerülése a felszín alatti áramlásba és a beszivárgásba. A talajnedvesség nagy hatással van a mezőgazdasági termelésre.

Az oxigén: az egyik legfontosabb lételemünk. Szennyezése különösképpen káros, sőt, az egyes szennyező anyagok jelenléte hígítja a levegő összetételét, ezáltal megváltoznak a légkör százalékos összetevői. Csak néhány olyan dolgot próbáltam kiemelni abból, ami hatással lehet, hatással van a Föld éghajlatára, klímarendszerére. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Törődjünk vele, hogy még sokáig élhető bolygó maradjon a Föld. Vajon ezt mindenki így gondolja, vagy csak úgy tesz, mintha így gondolná. Miért mondom ezt? Bizonyára mindenki hallotta a hírt. A klímavédelmi konferenciára magánrepülőgépeken érkeztek a meghívottak. Hát nem érdekes? Pont azok, akiknek példát kellene mutatniuk, azok sértik meg legjobban az esemény szellemiségét. Most akkor miről beszélünk? Miről szól ez az egész? Hogy klímavédelemről nem, az biztos. Álságos dolgok történnek ilyen szinten is. Mit várhatunk olyan emberektől, akik nem az adott ügy mellett állnak, hanem csak elvannak immár évtizedek óta egy olyan probléma mellet és árnyékában, amiről már az 1970-es években figyelmeztettek a kutatók. Ezeket a figyelmeztetéseket minden esetben felülírták. Most itt tartunk. Komoly problémával néz szembe az emberiség. Felelőtlen, rossz döntések sokasága odáig juttatta a bolygónkat, hogy aggódni kell érte. Még mindig ott tartanak, hogy vajon kinek van igaza? Közben milliók kerülnek veszélybe. Szinte azt hinné az ember, hogy úgy gondolkodnak, hogy nekem megvan mindenem, jó körülmények között élek, egészségesen tudok létezni, a többi nem számít. Hát nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy itt tartunk. A bolygónk jövője senkit nem érdekel azok közül, akik tehetnének érte. A napokba elmagyarázták, hogy miért lényeges és kritikus a hőmérséklet plusz 2 Celsius fokos emelkedése? Lehet, hogy csak nekem újdonság, de azt hiszem mások talán nem is foglalkoznak vele. Olvassák, és gondolják, hogy egy újabb hír, ami néhány napig porondon van, aztán el van felejtve. Hát valahogy így vannak az emberek. Most szeretnék rávilágítani, hogy miért fontos a hőmérséklet emelkedés ilyen mértékben? Az ipari forradalom óta növekszik a légkör szén-dioxid mennyisége. A modellszámítások szerint, ha nem lenne szén-dioxid kibocsátás, akkor az időjárás alakulásában, így a klímában sem történt volna semmi változás. Itt a lényeg. A jelenlegi klímamodellek azokra a mérési eredményekre támaszkodnak, amelyeket azóta papírra vetettek. Ebben nincs benne az emlegetett plusz 1,5-2,0 Celsius fokos hőmérsékleti érték emelkedés és a hozzá kapcsolódó más változások. Hiába vannak a jóslatok és valószínűsíthető értékek, a valódi változást nem lehet szimulálni. Ez sokkal bonyolultabb annál. Valamilyen előrejelzést lehet alkalmazni, ami vagy sikerül, vagy nem. Csak az eddigi adatokat lehet felhasználni bármilyen modell elkészítéséhez. A plusz fokok ezek között nem szerepelnek. Itt a baj. Erről nincsenek adatok, főleg nem hosszú távú, amire lehetne támaszkodni és hivatkozni. Tehát minden eddigi modell, ami elkészült, csakis a korábbi adatokra támaszkodik. Ez egy olyan helyzet, mint amikor egy kályhába begyújtunk. Tudunk minden paramétert. A kályha anyagát, hogy mennyi hőt nyel el, a fűtőanyag hőértékét, a fűtés időtartamát, stb. Azt viszont nem tudjuk, hogy mennyire fog felizzani a kályhánk. Így van ez a bolygónkkal is. Tudunk az eddigi adatokról, de azt már nem, hogy mennyire fog túlmelegedni az emelkedés miatt, és az milyen következményekkel fog járni. Mindent lehet modellezni. A kérdés az, hogy vajon mennyire pontos az előrejelzés. Ugyanis ahogy már említettem, a természetben minden összefügg mindennel. Vannak olyan események, melyeket nem lehet előre látni, és amelyek jelentősen befolyásolhatják a további változások menetét, helyét, nagyságát. Most már ott tartunk, hogy vannak olyan események, melyek jelentős változásokat okoznak egyes körzetekben. Ezek az események egyre sűrűbbek, és egyre váratlanabb helyeken jelentkeznek. Ezért lenne igazán fontos, hogy az ilyen nagy horderejű rendezvényeken, mint a klímavédelem, olyan döntéseket hozzanak, melyek elősegítik azt, hogy bolygónk egyre élhetőbb legyen. Vagy ez csak álom? Lehet. Számomra teljesen érthetetlen, hogy még most is olyan kérdéseket tesznek fel, aminek semmi értelme nincs. Melyek ezek? „Miért van szükségünk európai éghajlat politikára? Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Miből is áll az európai éghajlatvédelmi politika? Aztán a szlogenek. „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, vagy, „Bolygónk védelmében, saját jövőnkért”. Önök értik ezt? Olyan kérdéseket tesznek fel, melyek már kellene, hogy napirenden lennének. Hogy miért? Mert ezeket már régen, nagyon régen rendezni kellett volna. Ebből is látszik, hogy a politikai szint bolygónk védelmében már kevés. Nagyon kevés. Irányítottan, politikai szinten, érdekek mentén nem lehet semmilyen környezetvédelmi döntéseket hozni. Az éghajlat, bolygónk változásai, és minden más, ami Földünk állapotával kapcsolatos, szakértői csoportnak kell végezni. Ők tudják a méréseket, tapasztalatokat, megfigyeléseket összegezni, és véleményt mondani. Megjegyzem, már erre sor is került, de senki nem vette figyelembe. Több ezer oldalnyi anyag van már kinyomtatva, megtalálni a világhálón, előadások sokasága, konferenciák szólnak az éghajlat változásról. Eredmény, nulla. Semmi nem változik. Ezt úgy értem, hogy ugyan vannak részeredmények, de átfogó szakértői, tudományos alapossággal elfogadott program nincs. Pedig számtalan tudós tett erre vonatkozóan jelentéseket. Valószínűleg nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy volt korábban egy általános, mindent átfogó kutatás. Ez 1957. július 01-től 1959. december 31-g tartott. Ennek a neve: Nemzetközi Geofizikai Év volt. Ebben a programban 67 ország tudósai vettek részt. Földön, vízen, levegőben folyt a kutatás. Talán érdemes lenne megismételni ezt. Azóta sokkal finomabb műszerek, berendezések, eszközök állnak rendelkezésre, nem beszélve az azóta gyűjtött adatokra. Jobban, sokkal jobban meg lehetne ismerni Földünk működését. Fontos lenne. Nem kellene megvárni, míg olyan rossz irányú változás következik be, amit már nem lehet visszafordítani. Földünk éppen olyan, mint az emberi szervezet. Nagyon jól ki van találva, meg van alkotva, de ennek ellenére roppant sérülékeny. Tudják, ez éppen olyan, mint amikor valamilyen termékre azt mondjuk, hogy nem rendeltetés szerint használták. Minden természettel kapcsolatos dolgot, ha rendeltetés szerint használunk, tökéletesen működik. Amint valamilyen változtatás, betegség üti fel a fejét, abban a pillanatban romlásnak indul az a valami. Földünket is, szervezetünket is lehet terhelni, de van egy határ. Erre a határra kell nagyon odafigyelni, mert ez jelenti a létezésünket, létünket. Vigyázzunk mindkettőre nagyon. Ennek ellenére sok esetben találkozni az „átlaghoz képest” kifejezéssel, amikor megadnak egy időszakot viszonyítási alapként. Ez minden esetben nem valós érték. Sőt! Sok esetben eléggé megtévesztő. Az említett kifejezés főleg időjárási összehasonlítások kapcsán lát napvilágot. Próbáltam kideríteni, vajon hány hőségnap volt 2010 óta. Jó néhány oldal át kellett néznem, mire össze tudtam szedni az adatokat. Itt is találkoztam az említett viszonyítási alappal. Sokadik alkalommal foglalkoznak a klímaváltozással, és nagyon szép írások jelennek meg, hogy így kell tenni, meg úgy kell tenni. Mindent közölnek ezzel kapcsolatban. Említik a tényeket, hogy egyes helyeken ezt okozta, másik helyen mást, stb. Konferenciák sokaságát tartják ebben a témában már mióta. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: ennyire nem értenek hozzá, hogy évek óta nem tudnak kellő döntést hozni a kérdésben? Egy tippem van, hogy miért nem. Ezt is a politika és az érdekek irányítják, bármi legyen is az ára. Tény, hogy a változások negatív hatásai a mostani döntéshozókat nem érintik. De nem gondolnak az utódaikra? Az egyes klímajelentések leragadtak azon a ponton, amit már évek óta hangsúlyoznak szakértők. A kulcsszó a 1,5 fokos hőmérséklet emelkedés. Ezen rágódnak már hosszú ideje. Most az újabb az, hogy ez az emelkedés 2030-2052-ben elérheti az 1,5 fokot. E köré csoportosítanak minden dolgot. Különböző szemszögekből jelennek meg írások. Ismét a kérdés. Ennyi szakértő vajon miért nem tud megfelelő és jó döntést hozni? Szerintem több ezer oldal foglalkozik ezzel a témával, viszont konkrét javaslattal egy sem. Illetve lenne, de azt nem hajtják végre. Vajon miért nem? Hát lenne pár ötletem. Nem volna szabad bizonyos megállapodásokra, szerződésekre és egyéb hivatalos fórumokra hivatkozni, hogy ezért, meg ezért nem lehet változtatni. Igenis lehet. Vannak törvények, melyeket egyik napról a másikra meghoznak, és alkalmaznak is. Ebben nem lehet? A lakhelyünk a tét, a Földünk jövője a tét, az utánunk jövő generáció a tét. Ha ez tönkremegy, azok sem tudnak sehova sem menni, akik halogatják a jó döntéseket. Különböző modellekre hivatkoznak. Egyszerű hétköznapi formában meg lehet tapasztalni a változásokat, megállapítani a változások jelentőségét, mindenféle tudományos fokozat és szakértelem nélkül. Mi az akadály? Mi okozza ezt a nemtörődöm magatartást? Hát persze. Az érdekek és a pénz. Tudják mi a legszomorúbb? Hogy ennyi állítólagos szakértő döntésképtelen. Valami még. Egy Jr. Albert Arnold Gore nevezetű ember, aki az Egyesült Államok alelnöke volt, politikus, és környezetvédő, elkészített egy filmet, melyet 2006-ban tettek közzé. Talán sokan emlékeznek rá. A címe: „Kellemetlen igazság”. Kérem, ha tehetik, nézzék meg. Itt csak azért említem, mert már a 2000-es években komolyan foglalkoztatta a közvéleményt a Földünkön zajló változások. Most mennyit írunk? 2020-at. Változás semmi, sőt!

2021.03.01.

Csapadékmennyiség

Sajnos elértünk arra a pontra, amikor érezhetővé vált, hogy egyre fogy az iható víz az egész Földön. Biztos, hogy komoly változások történnek a Földünkön, többek között a felszíni és felszín alatti vizek viszonylatában is. A barna szín a szokatlanul kevés csapadék, zöld szín a szokatlanul sok csapadék.

Forrás: WMO

Látható ugyan, hogy igen sok helyen alakultak ki ezek a gócok, de éppen ez a baj. Bár területileg is szinte azonos az eloszlás, mégis azt kell mondani, hogy a szokatlanul sok csapadékos területek aránylag kicsik, míg a szokatlanul kevés csapadékos területek nagysága nagyobb. Azt is ki lehet következtetni, hogy sok esetben a nagy mennyiség rövid idő alatt esik le. Nem az amúgy is termőtalajjal rendelkező sík vidéken esik különösen sok csapadék, hanem a hegyvidékes területeken, ahol jelentős áradások alakulnak ki. Ezeken a helyeken a vékony felső termőréteget a nagy mennyiségű eső lemossa, így még inkább hozzájárul a talajerózióhoz. Még inkább negatív irányba alakul az ezeken a helyeken lakó emberek élete. Mezőgazdasági termelésre alkalmas területek válnak semmivé, házak kerülnek veszélybe, sőt dőlnek össze, sok esetben jelentős károkat okoznak az ott élő embereknek, eszközöknek, berendezéseknek. Szinte helyrehozhatatlan károk keletkeznek. Az ábrán látható, mennyire megszaporodott a jelentős csapadékmennyiség okozta árvizek száma.

Sajnos ehhez még más is társul. Ugyanis sok olyan hely van, ahol helyrehozhatatlan károkat okoz az esőzés, és arra kényszeríti az embereket, hogy vagy véglegesen, vagy ideiglenesen elhagyják az adott vidéket.

Látható, hogy hatalmas embertömeg kényszerül elhagyni lakóhelyét. Ők valahol szeretnének letelepedni. Ezáltal a sűrűn lakott területek száma jelentősen megnő sok helyen. Bár a természet igyekszik „kijavítani” a hibákat, de ez nem mindig jár eredménnyel. Az ember is próbál beavatkozni, de nem sok sikerrel, ugyanis jelentős károkról beszélünk. Ismerve a mai gondolkodást, nem igazán vonzó az olyan terület, amely szinte használhatatlan. Ennek révén nagyon sok minden megváltozik mindkét helyen. Az elhagyott területek kihasználatlanokká válnak, annak ellenére, hogy egyre inkább szükség van a termőterületekre, a másik, hogy igen erősen megnő egy kis területen élő emberek létszáma. Ez alkalmanként társadalmi feszültségeket is okoz. A klímaváltozás sajnos igen kellemetlen, sőt, sok esetben veszélyes helyzeteket tud teremteni. Ezek közül az egyik, egy kis területen leesett csapadék, és annak mennyisége. Sok helyen a tapasztalatokból kiindulva, komoly védekező rendszert építettek ki annak érdekében, hogy megvédjék az adott terület természeti kincseit, és az emberek javait. A csapadék mennyisége egy érdekes dolog. Észre lehet venni, de biztos nem mondok újdonságot, hogy szoros összefüggés van a hőmérséklet, a csapadék, a szárazság és az aszály között. Sajnos, ezek már így működnek. Jelenleg már hazánkban is van aszályos, sőt félsivatagos terület. Ezek nagysága az elkövetkezendő időkben növekedni fog. Érezhető a csapadék területi eloszlásának egyenetlensége. Itt megint nem az átlaghoz kell igazodni. Az átlag nagyon becsapja az embert. Csak egy példa. A híradások arról számoltak be, hogy egy településen 24 óra alatt 141 milliméter csapadék hullott. A másik helyen csak mondjuk 18 milliméter. Az átlag 79,1 milliméter. Az átlag számítások szerint ez valós érték. A ténylegesen lehullott csapadék azonban az egyik helyen árvizet okozott, a másik helyen csak megnedvesítette a talajt. Ezért az átlagszámítás eléggé félrevezető. A helyi csapadék a fontos. Ezzel párhuzamosan a talaj nedvessége is változik pozitív irányba az egyenletes csapadék miatt. De sajnos nem így van. A helyi lehullott eső nagy mennyisége bár jó, mert hiányos a talaj nedvessége, viszont nagyobb károkat okoz. Ez pedig nem jó. A csapadékeloszlás sok mindentől függ. Szabályozni nem lehet. Feltűnik egy képzeletbeli folyosó, mely a dél-nyugat, észak-kelet tengely mentén fekszik. Pontosan azok a területek válnak csapadékmentessé, ahol jóval nagyobb szükség lenne rá.

  

Látható, hogy pont azon a területen, ahol nagyobb csapadékra lenne szükség, ott nincs. Napi másfél liter egy négyzetméterre. Ez nagyon kevés. Nagyon szoros összefüggés van a hőmérséklet és a csapadék között. Ezek alakítják, illetve e kettő okozza azt a jelenséget, amit úgy hívunk, aszály. Ez akkor következik be, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, és a hőmérséklet magas. Ez az összetett jelenség azt okozza, hogy jelentősen csökken egy adott területen a talajvízszint, és ami még rosszabb, hogy jelentősen csökken a talajnedvesség tartalma. A téli időszakok alkalmával egyre kevesebb hó hullik, ami némileg ellensúlyozná ezt a helyzetet. Mivel ez az időjárási forma nincs tekintettel az egyes régiókra, így éppen azt a területet érinti a legjobban, ahol a legnagyobb mezőgazdasági termelés folyik. Ez nem más, mint az Alföld. Csak néhány adalék. A Duna-Tisza közén található Homokhátságot félsivatagos területté nyilvánították. Ezeken a területeken a talajvízszint helyenként 5-6 méterrel csökkent. A nem megfelelő öntözés pedig kb. 10 000 négyzetkilométeres területet fenyeget, ami miatt elsivatagosodás indulhat meg. Az Alföldön már észlelhető, hogy nagyobb szárazság esetén, amikor többen locsolnak egy régióban, egyszerűen eltűnik a víz. Ilyen mértékben csökken a vízszint, és nincs megfelelő utánpótlás. Ez elérheti a 2,5-3 méteres vízszint csökkenést. Hogy még jobban érzékeltessem egy 6 méter mély kút esetén, amiből vízkivétel folyik, azaz locsolás, és az adott területen többen is locsolnak, akkor 0,5-1 óra alatt a vízszint nullára csökken, azaz, eltűnik a víz a kútból. Ekkor a talajvízszint 3,2 méter volt, azaz, 2,8 méter zuhant a vízszint 0,5-1 óra alatt. Ez azt jelenti, hogy nincs megfelelő és elegendő mennyiségű víz utánpótlás. Ez a felszín alatti vízkészlet jelentős hiányára utal. A felső vízzáró réteg feletti résznek nincs utánpótlása, ezáltal kimerül. Sajnos azt kell mondani, hogy a magasabb hőmérséklet és a kevesebb csapadék egyre nagyobb szárazságot eredményez, ami aszályhoz vezet. Hazánk aránylag kedvező felszín alatti vízkészlettel rendelkezik, hiszen medencét alkot, ahol vízgyűjtőként viselkedik. A megfelelő mélységű kutakkal ellensúlyozni lehet azokat a területeket, amelyeket intenzíven érint a vízhiány, ahol kevesebb a csapadék és magasabb a hőmérséklet. Egy legutóbbi kimutatás szerint hazánk felszíni vizeiből kitermelt 4600 millió köbméter vizéből 5,7 százalék kerül öntözéses felhasználásra. A felszín alatti vízkivétel 950 millió köbméter, ebből mindössze 1 százalékát fordítják öntözésre. Még egy adat. Jelenleg a művelt mezőgazdasági területek mindössze 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, ez 111 ezer hektár. Ez kb. két Balaton területe. A legfontosabb az lenne, hogy mélységi kutakat kell létrehozni hazánk „éléskamrájának” nevezett területén, az Alföldön.