Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Éghajlat, hőmérséklet

 

      

2022.01.21.

A klímaváltozás

Sajnos nem tudni miért, de sokan még mindig úgy érzékelik, hogy nincs semmiféle éghajlatváltozás. Lehet, hogy más is gondolt már arra, hogy vajon melyik korosztályból kerültek ki azok, akik nem hisznek benne. Ez a „nem hisznek benne” nem jó kifejezés. Ebbe nem hinni kell, hanem meg lehet tapasztalni a változást. Több ideig gondolkodtam, vajon mi lehet annak az oka, hogy sok ember úgy véli, minden rendben van. Lehet, hogy rossz a következtetésem, de úgy gondolom, hogy az életkorok hozzák ezeket az eltérő véleményeket. Én tudom azt, hogy milyen volt az időjárás és az éghajlat 60 évvel ezelőtt. Íme:

A dolog ott kezd érdekessé válni, amikor a különböző korosztályok ítélik meg az éghajlatot. Ugyanis mondjuk a 70-es években, vagy már a 90-es években születettek másképpen látják, érzik az időjárást, mint az idősebbek 1960-ban. Sőt! A 2000-es év után születettek már egyáltalán nem érzik úgy a változást. Tehát leszögezhetjük, hogy az egyes generációk másképpen érzik a változást. Ők ahhoz viszonyítanak, amiben élnek. Ez természetes is. Utalnék itt arra, hogy már az 1970-es években foglalkoztak a kutatók, és felhívták a figyelmet a változásra. Ez mindig tolódik feljebb. Ma már a 2030-as éveket, illetve sok esetben a 2050-es éveket jelölik meg valamilyen változás eljöttének. 

 

Azt is láthatjuk, hogy az 1960-as évtől kezdve nőtt az éves átlaghőmérséklet. Ahogy láthatjuk, és ha az 1960-as évet vesszük alapul, akkor 1880-tól 1960-ig 0,14 Celsius fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, míg 1960-tól 2019-ig 1,04 Celsius fokkal.

Érdemes egy kicsit elemezgetni ezt a diagramot. Sok érdekességet lehet benne találni. Aztán érdemes megemlíteni azt, ami szorosan összefügg a hétköznapokkal, és azzal, amit az emberek éreznek. Nevezetesen azt a hőmérséklet emelkedést, amely főleg a nyári időszakban ér minket. Az állandó magas hőmérséklet megviseli a szervezetet. Ez már abban is megnyilvánul, hogy jóval több olyan nap van, amelyik alatt 30 Celsius foknál magasabb hőmérsékletet mérünk. Ennek tartós megléte hőhullámot idéz elő. Ez veszélyes az emberekre. Ahogy láthatjuk, jelentősen emelkedett a hőségnapok száma. Több mint a négyszeresére.

  

Aztán még egy jelentős változás a középhőmérsékletekben. A téli időszakban 2,3 Celsius fok az emelkedés, míg a nyári időszakban 3,9 Celsius fok. Nem kevés. Az itt felsorolt adatok csak a hőmérsékleti értékeket mutatják. Az is igaz, hogy szinte mindenért a hőmérséklet a felelős. A hőmérséklet emelkedésért pedig az ember. Itt még nem beszéltünk a csapadékról, a jégsapkák egyre nagyobb ütemű olvadásáról, a folyók kevesebb vízhozamáról, az egyre sűrűbben előforduló erdőtüzekről, a sivatagok terjedéséről, a hulladékok szennyező hatásáról, a metán egyre fokozódó jelenlétéről a légkörben, az extrém időjárás miatti népvándorlásokról, a villámárvizek kialakulásáról, az egyre nagyobb viharok keletkezéséről, stb. Tudomásul kell venni, hogy nincs hova menni erről a bolygóról. Itt kell élni közel nyolc milliárd embernek. Meg kell oldani az élelmiszer ellátásukat, a tiszta ivóvízhez való hozzájutásukat, egészségügyi problémáikat, társadalmi hovatartozásukat, stb. Nem egyszerű feladat. Ezt itt kell megoldani ezen a jó öreg Földön. Vigyázzunk rá!

2022.01.14.

Egy veszélyes változás előszele 

       Vannak tapasztalatok, vannak tények, és vannak következtetések. Mondom mindezt azért, mert igen érdekes eltérések, változások, furcsa, már-már extrém állapotok kezdenek kialakulni. Először a tapasztalatokról. Úgy 50-60 évvel ezelőtt gyerekként örültünk minden évszaknak. Egész évben el tudtuk magunkat foglalni az adott időszakba. Télen volt hó, volt hideg. A szánkózás, a korcsolyázás, a hógolyózás, a hótakarítás tette ki a szabadidőnk jelentős részét. Igaz egy idő után már kezdtük várni a tavaszt. Vártuk, és jött. A tél végi, tavasz eleji enyhe fuvallatok előjelei voltak a változásnak. A hideg engedett a szorításából, a hó kezdett olvadni. Beindult a természet. Gyerekként ezt azzal kötöttük össze, hogy mentünk hóvirágot, ibolyát szedni. Később a kerékpározás, a foci, a gombozás, /ezt nem mindenki tudja értelmezni, de az idősebbek talán igen/ a közös játékok a réten. Jó levegőben és szélben sárkányeregetés, katonásdi játszás. Aztán kicsit később, már arra gondoltunk, és beszélgettünk is róla, hogy lassan vége a tanévnek, jön a vakáció, és megyünk a Dunára fürdeni. Jött a vakáció, és irány a Duna. Napozás, fürdés, és minden, és végtelen játék. Iskola kezdésre mindenki szép csokibarna lett. Az ősznek is megvolt a maga szépsége. Az egyre gyakoribbá váló esők megduzzasztották a kis tavakat. Elindult a kis vitorláshajók építése, ismét sárkányeregetés. Kellemes őszi, de egyre rövidülő napok jelezték a tél közeledtét. Kezdődött, illetve ismétlődött az évszakváltás. Az évszakok minden harmadik hónap elsején, a csillagászati évszakok, most tekintsünk el a teljes pontosságtól egy kicsit, minden harmadik hónap 21-én kezdődtek. Mindezt azért mondtam el, mert minden évszak azt az időjárási formáját ismételte, ami a mérsékelt éghajlati övre jellemző. Havas, hideg tél, fokozatosan melegedő tavasz, mérsékelten meleg nyár, kellemesen visszahűlő ősz. Ezeket az évszakokra jellemző hőmérsékleti viszonyokat tapasztaltam. Persze nemcsak én. A természet élte a maga kiegyensúlyozott normális életét. A téli hótakaró elegendő volt az ősszel elvetett termények fagy elleni védelmére, és a talajnedvesség fenntartására. A tavasz fokozatos melegedése tökéletesen alkalmas volt a termények beérésére, a nyári meleg gondoskodott a gabonáról, az ősz biztosította a szüret feltételeit. Ezek fontos tapasztalatok voltak.  Az évszakok rendszeres visszatérése, a folyamatos hőmérséklet emelkedés, a csapadék jelenléte elindította a mezőgazdasági termények természetes és egyenletes növekedését. Úgymint, kenyérgabona, zöldség, gyümölcs. Ezeknek a terményeknek tápanyag szükségletét az állatállomány mellékterméke szolgáltatta, szintén természetes formában. Az idő nem állt meg. Teltek az évek, az évtizedek. Elmúlt a gyerekkor, jött a felnőtt élet. A gondok, a teendők annyira lefoglaltak, és az ember valahogy nem is gondolt arra, hogy lám elrohant több évtized, és valami megváltozott. Nem is valami, hanem valamik. A technikai és technológia fejlődés hatalmas ütemben fejlődött. Több mindenről sokkal pontosabb és több információk, adatok érkeztek. Jómagam már tizedéves koromban a természettudományok felé fordultam. Én is elkerültem teljesen más vidékre. Aztán lehetőség adódott, hogy ismét ott legyek, ahol a gyerekkoromat töltöttem. Higgyék el, nagyon meglepődtem. Ott, ahol korábban gondtalanul lubickoltunk, és be kell vallanom, időnként még kortyoltunk is a Duna vizéből, egy táblával találkoztam. A következő volt felírva rá. „Fürdés csak saját felelősségre”. Nem kellet sokáig gondolkodnom a miértről. Olyan szennyezett lett a Duna vize, hogy a tábla szerint nem ajánlották a fürdést. Télen nem tudtam korcsolyázni, mert egyszerűen be sem fagyott a víz. Teljesen eltűntek azok a termények, amelyeket gyerekkoromban termeltek a határban. Még nagyon sok tapasztalt dolgot tudnék leírni, de folytatom a tényekkel. Először, szeretném figyelmükbe ajánlani ezt a két diagramot. Érdemes egy kicsit elidőzni mellette.  Igen érdekes dolgokat lehet belőlük kiolvasni.  

 

      Az információk, az adatok nagyon fontosak. Jelen esetben azért is, mert egyre sűrűbben hallani és tapasztalni, hogy olyan időjárási szélsőségek alakulnak ki, amik már veszélyeztetik a mezőgazdasági termények normális fejlődését. Arra gondolok, hogy már több éve igen nagy kihatással van a hőmérséklet, és ezen belül a márciusi és áprilisi időjárás a terményekre. Konkrétan a gyümölcsfákra, és azok termésére gondolok. Saját tapasztalatot szeretnék először említeni. Most már negyedik éve, hogy semmi, vagy elenyésző mennyiségű sárga, illetve őszibarack termett. Az ok: elfagyás. A márciusi, áprilisi hőmérsékletek eloszlása igen tág határok között húzódik. Ez annyit jelent, hogy mivel a gyümölcsfák virágzásához 15 Celsius foknál melegebb hőmérséklet kell, sok esetben, történetesen az elmúlt négy évben voltak olyan egymást követő napok márciusban, illetve áprilisban, amikor ez a feltétel megvolt. A gyümölcsfák elkezdtek virágozni, és aztán jött a fagy. Ez például 2020 március, áprilisi hónapokban 16 fagyos éjszakát jelentett. Még konkrétabban, a márciusi hónapban volt két olyan időszak, amikor egymást követő három-négy napon keresztül, 15 Celsius fok felett volt a hőmérséklet. Ez már el tudta indítani a gyümölcsfák rügyeinek fejlődést. Ezeket követően pedig jöttek a fagyok.  

 


     A diagramon tökéletesen leolvasható, hogy sajnos, de a fagy jelentős károkat okozott a gyümölcsösökben, ahogy a hírek is beszámoltak róla. Vagy. Sajnálatos módon az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelentenek a viharok. Meg lehet figyelni, hogy a zivatarok vonulási útvonala dél-nyugat, észak-keleti irányú. Ez azt jelenti, hogy ebben a sávban okoz nagy károkat a vihar. Nagyon jellemző a kis területre, rövid idő alatt leeső, nagy mennyiségű csapadék. Ez a talajban is károkat okoz, és nagy anyagi veszteségeket is az embereknek. Megváltoztak a nyári hónapok hőmérsékletei. Egyre sűrűbben találkozni hőségnapokkal. Ez akkor következik be, amikor a hőmérséklet 30 Celsius fok felett alakul. Sőt! Nem ritka ma már az extrém hőmérsékleti tartomány sem. Ez 35 Celsius fok feletti meleget jelent. Szerencsére ebből még nincs sok, de az előrejelzések szerint egyre gyakoribbá fog válni. Aztán. Jelentős mértékben tűnik el a talajvíz. Az alföldi területeken nem ritka a 4-6 méteres talajvízszint csökkenés. Saját tapasztalat. Egy hőségnapon a kútból 30 perc alatt 3 métert csökkent a vízszint. Ez nagyon sok. Vagy. Egyre inkább eltolódnak az évszakok. Ez azért is rossz, mert a növényeknek is van egy életritmusuk. Ennek lényege, hogy a normális fejlődéshez megfelelő hőfok, víz és tápanyag kell. Ha bármelyik hiányzik, vagy mennyiségi változás áll be, a növény nem fejlődik úgy, ahogy elvárható lenne. A szélsőségeket nemcsak az emberek nem viselik el jól, hanem a növények is. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Ebből fakadóan minden apróságra oda kell figyelni, hogy a megfelelő ütemben és minőségben érjenek a gyümölcsök, növekedjenek a zöldségfélék. Az élelmiszeripar egyre nagyobb embertömegeket kell, hogy ellásson. Sajnos azt is látni, hogy az egyes termények vitamin tartalma jelentősen csökkent. Nem mondok újdonságot, mikor arról teszek említést, hogy már most őrült mennyiségben lehet kapni szamócát. Hatalmasak, szép színűek, koraiak, az ízük, hát…. Ezek fólia alatt termesztett gyümölcsök. A szabadföldi még csak éppen hogy virágzik. Egyre inkább eltolódik a növénytermesztés zárt rendszerbe, azaz, fólia alá. Már gyümölcsfákat is nevelnek üvegházakban. Ennek több oka is van. A tavaszi időszak jelentősen kitolódik, és nem kedvező az időjárás. A megtermelt növények már nem tudtak természetes úton beérni. Kisebb a kockázata annak, hogy tönkremegy a termés. Ennek viszont ára van. Drágább, vitaminokban szegényebb, ízekben elmaradottabb. A tények közé tartozik többek között, hogy hirtelen változik a hőmérséklet, az évszakok kezdenek eltolódni, a nyári nagy melegek túlzott algásodást okoznak a folyókban, tavakban, holtágakban, csökken a földigiliszták egyedszáma a talajban, lassan a növények beporzása is gondot jelent, stb. Már az is bizonyos, hogy a 2021-es év leghidegebb hónapja volt az április. Erős fagyok, igen erős szelek, igen alacsony nappali hőmérsékletek, sok esetben havazás kísérte ezt az időszakot. Sőt! Még a májusi időszakban is voltak éjszakai fagyok. A tények közé sorolandó, amire még nem emlékszem, hogy bekövetkezett volna, hogy elfagyott az akác. Az itt leírt dolgok csak egy nagyon kicsi szelete annak, ami a veszélyes változás előszele.     
Így a vége felé felteszem a kérdést, mire lehet számítani, mire lehet következtetni? Ki lehetne fejezni nagyon egyszerűen, de inkább néhány gondolat. Csak ismétlem magam, amikor azt mondom, hogy már az 1970-es években néhány kutató jelezte a globális változást, ha nem történik pozitív változás. Sajnos nem történt. A szennyezés rohamosan növekedett. Ma ott tartunk, hogy közel nyolc milliárd ember él a Földön. Képzeljék el, ennyi embert élelmiszerrel ellátni egyre szűkülő és romló talajtani viszonyok mellett. Romlik a légkör minősége, romlik a vizek tisztasága, romlik a talaj minősége. Egy igen átfogó rendezési terv kellene, hogy talán még valahogy vissza lehet állítani a korábbi viszonyokat. Hangsúlyozom, talán, addig, amíg nem késő. Ha ez nem következik be, akkor megvalósulhat, hogy energiahiány lép fel, hogy elfogy az ivóvíz, hogy nem lesz elegendő termőtalaj, hogy űrszemét katasztrófák következnek be, hogy a kezeletlen hulladék által világfertőzések alakulnak ki, hogy az emberek ismét városállamokba tömörülnek. Ezeken a helyeken százmilliók fognak lakni, mert a Föld elsivatagosodik, háborúk törnek ki a felsoroltak megszerzéséért, hogy a légkör annyira elszennyeződik, hogy üzletekben lehet majd venni oxigént, hogy az emberek élete küzdelem lesz az elemekkel szemben minden nap. Semmiből nem lesz elég, hiszen nem lesz miből előállítani a javakat. Az emberiség rohan a veszte felé. Egy dolgot lehet tenni. Tenni azért, hogy ez ne következzen be. Az említett dolgok az előszobája, a veszélyes változásoknak. Kerüljük el!!!     

2022.01.07.

A klímaváltozás lehetséges következményei

Észak-Amerika: gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Dél-Amerika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Európa: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

Ázsia: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Afrika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Ausztrália: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

A gleccserek olvadása elindult Grönlandon és  Skandinávia északi részén.

Forrás: DPA/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum/MTI

Minden tétel a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden. Van egy sokadik érdekes tényező, ez pedig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindent másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másba is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Eddig 108 milliárd ember élt a Földön, és jelenleg 7,46 milliárd főt számlál a Föld lakossága. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energia igény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik. Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most hazánkra vonatkozó adatoknál. Nézzük, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet két adott évben, 1960 és 2018-ban, durván 60 év elteltével. 1960-ban hazánk hőmérsékleti éves átlaga 10,16 Celsius fok, 2018-ban 13,38 Celsius fok. Emelkedés: 3,22 Celsius fok. Ez 2,39 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld átlaghőmérséklet értéke. Ami még lényeges, hogy a csapadékmennyiség jelentősen csökkent. 1960-ban az éves országos átlag 680mm, 2018-ban 588mm. Ez a jelenség változik földrészenként és országonként is. A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905, és 1990 között 0,74 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990, és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 8,6-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek. Érdemes megemlíteni egy személyes tapasztalatot. A 70-es évek környékén egyáltalán nem volt jellemző a harminc fok fölötti hőmérsékleti tartomány. A folyók, tavak mégis kellő hőfokra tudtak felmelegedni. Hogy miért? Mert a hőmérsékletekben folyamatosság volt. Egyenletesen emelkedett, és nem voltak jelentős hőingadozások, tehát a talaj és a vizek is egyenletesen tudtak melegedni. A napsugárzás erőssége nem volt annyira erős, mint manapság. Biztos sokan tapasztalták, hogy vannak olyan napok, mikor azt mondjuk, hogy éget a nap. Régen erre szinte nem volt példa. A bevezető grafikonon nagyon jól látszik egy erőteljes hőmérséklet növekedés. Bár plusz 1,86 Celsius fokos átlagról van szó, ez nem kevés. Érezhetjük, tapasztalhatjuk, hogy sokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek, sok esetben folyamatosan. Hőségriadó, sőt mostanában már az éjszakai hőmérsékletek is jelentősen emelkedtek. Ennek több kedvezőtlen hatása is van. Sajnos ezeket nem tudjuk kivédeni, csak helyi jellegű dolgokkal. Légkondicionáló, ventilátor. Igen sok helyen jelentkeznek problémák. Túl sok időt nem szeretnék ezzel a témakörrel foglalkozni, még csak annyit: mindenki megtapasztalta már, hogy mit jelent, ha emelkedik a hőmérséklet. Tudom, akik már ebben az időszakban születtek, azoknak ez a természetes. Sajnos az már nem lesz természetes, hogy egyes dolgok már nem úgy lesznek elérhetőek, mint korábban. A mai fiatalok nem vesznek tudomást erről a jelenségről, pedig kellene. Sokkal erőteljesebben kellene hangsúlyozni nekik a hőmérséklet emelkedéssel járó negatív dolgokat. Tudomásul kell venni, hogy a változás itt van, benne élünk. Még valami érdekes. Jelentősen megnőtt hőségnapok száma, és a hőhullámos napok száma.

        Azt hiszem, az ábra önmagáért beszél. Nagyon valószínű, hogy egyre inkább részesei leszünk ezeknek az időjárási tényezőknek. Az egyes hőmérsékleti régiók határvonalait át kell rajzolni. Az ábrákhoz nem szeretnék semmit hozzáfűzni. Érdemes egy kicsit elidőzni mellette, és elemezni, mert ilyenek várhatók az elkövetkezendő időszakokban. Ez nem riogatás, hanem mért értékek alapján felállított tények. A mérés a legvalósabb dolog, /persze, nem a torz mérőeszközökkel/ hiszen konkrét adatokat rögzítünk, és hasonlítunk össze. Ez fontos része minden egyes információnak, mert ezzel lehetünk hitelesek. Oda kell figyelni ezekre. Megnőttek a hőhullámos időszakok. Ez főleg a közép-magyarországi, ezen belül a dél-alföldi régiót érinti. Ezeken a helyeken a hőhullámos napok száma túllépi a 14 napot. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan egymást követő napokban van 30 Celsius fok feletti hőmérséklet.

Légszennyezettség.

      Valószínűleg nagyon is szoros összefüggés van a légszennyezettség és a hőmérséklet emelkedés között. Ennek számtalan jelét tapasztalhattuk. Nagyon sok cikk, írás, tudományos értekezés foglalkozik ezzel a témával. Sőt! Napjaink egyik fő problémája, és nem is kicsi. Lehet, hogy azzal kellene kezdenem, hogy vajon mennyi szenet, és mennyi kőolajat termeltek ki eddig, és az elégetés kapcsán mennyi szennyezőanyag került a levegőbe. Sajnos pontosan nem igen lehet megmondani, hogy mennyi kőolajat, szenet, földgázt termeltek ki eddig, valamint mekkora erdőterületeket irtottak ki. Tény, hogy ezek elégetése nyomán hatalmas mennyiségű szennyező anyag került a levegőbe. A tengerek és óceánok valamennyit el tudnak nyelni ebből, de ennek is van határa. Sajnos ez csak a légszennyezettség egyik válfaja. Ehhez még hozzájönnek az azóta feltalált kémiai anyagok által okozott károk. Ezeknek nagyon hosszú listájuk van már sajnos. Az autók kipufogó gázai, a repülők okozta szennyezés, a mezőgazdaságban használt különböző permetező szerek részecskéi, a háztartásokban használt aeroszol anyagok.  Vannak becslések arra vonatkoztatva, hogy vajon mekkora mennyiségről beszélünk. Annyira tág határok között mozog ez az érték, hogy nincs értelme ezt konkretizálni. A lényeg, hogy szervesen hozzájárul a hőmérséklet emelkedéséhez a légszennyezettség. Vajon hogyan? A Föld légkörének van egy természetes folyamata. Biztos tapasztalták, vagy hallották a meteorológiai jelentések kapcsán, hogyha felhős az idő, akkor enyhébbek az éjszakák, ugyanis a felhőzet megakadályozza, hogy a hő elhagyja az alacsonyabb légrétegeket. Ugyanez fordított, ha derült az idő. Nincs, ami magakadályozza a hő eltávozását. Ugyanaz a jelenség játszódik le, amikor légszennyezésről beszélünk, ugyanis a szennyező anyagok úgy viselkednek, mint egy felhő. Visszaverik a hőt, nem tud eltávozni, és egy olyan állapot keletkezik, mint egy üvegházban. Ezért is emlegetik ezt a jelenséget „üvegházhatásnak”. A teljesség igénye nélkül néhány leggyakoribb szennyező anyag: kéndioxid, szénmonoxid, fluor, oxidált nitrogén vegyületek. A levegőnek ugyanúgy, mint a vizeknek van egy természetes tisztulása. A baj az, hogy a légkörbe juttatott szennyező anyagok ezt a határértéket messze felülmúlják. Azaz, hiába újul meg, a káros anyag sokkal több. Ide kívánkozik az is, hogy sok országban be van tiltva a repülőgépes permetezés. Nem véletlen. A légi permetezés alkalmával olyan finom részecskék kerülnek a légkörbe, melyek sok esetben több tíz, esetleg több száz kilométerre is eljutnak, nem beszélve a légkör felső rétegeit. Egy felfelé irányuló légáramlat esetenként néhány ezer méteres magasságba is képes ezeket a részecskéket eljuttatni. Beláthatjuk, hogy légkörünk egyike a legfontosabb közegnek, hiszen az éltető oxigént innen nyerjük. Ennek szennyezése az emberek egészségi állapotát teljes mértékben befolyásolja. Légúti és egyéb betegségeket okoz, ami sok esetben súlyos kimenetelű. Sok más egyéb mellett talán ide kívánkozik az is, hogy talajba és vizekbe engedett szennyező anyagok is belekerülnek a levegőbe párolgás útján, tehát nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a konkrét levegőbe juttatott anyagok mellé, még ezeket is hozzátegyük. Környezetünk védelme az egyik legfontosabb ténykedésnek kellene lennie. Sajnos nagyon sokan még most sem látják be, hogy nem lehet a végtelenségük terhelni a légkörünket szennyező anyagokkal, mert egy idő után visszafordíthatatlan helyzet áll elő. Néhány kutató szerint, ha most megszűnne minden szennyező forrás, akkor sem lehetne megállítani, illetve igen hosszú idő múlva érnénk el a javulás jeleit. Sok esetben nem is gondolunk arra, mi minden okozhat környezet, illetve légszennyezést. A lentebb látható térkép önmagáért beszél, ha még hozzátesszük, hogy ezek a szigetek nem kis kiterjedésűek.

Becslések szerint 700 000 négyzetkilométer kiterjedésűek. Pontosan megbecsülni nem lehet, mert folyamatosan változik, formálódik. Ettől sajnos csak nagyobb lehet. A szemétbe került műanyag hulladékok 12%-át elégetik, ezzel is tovább terhelve a légkör amúgy is labilis egyensúlyát. Ha figyelembe vesszük, hogy mióta gyártanak műanyagipari termékeket, nem nehéz elképzelni, mennyit égettek el ebből, és terhelték a légkört. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy nagyon vigyázzunk a környezetünkre, mert igen súlyos károkat okozunk azzal, ha felelőtlenül kihasználjuk, és felelőtlenül gondolkodunk Földünk légköréről is. A tápláló oxigén csak innen származik. 

Vizek, talajvizek.

      Talán nem mondok újdonságot, ha azt említem, hogy fogy az édesvíz, azaz az ivóvíz. Számos ország vízellátását döntően egy nagy folyam biztosítja. A klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a népesség növekedés miatt csökken az egy főre jutó ivóvíz. Meg kell említeni még azt, hogy számtalan helyen a gleccserek vízhozama is jelentős lehet. Sajnos, mint ahogy az elején is utaltam rá, a jégárak jelentősen visszahúzódtak, csökkentek, ezzel vízhozamuk is számottevően lecsappant. Meg kell említeni a csapadék mennyiségét is. Tapasztalhatjuk, hogy az időjárás megváltozása miatt megváltozott a csapadék eloszlása is. Sok esetben aránylag kis területre hullik le nagy mennyiségű csapadék, ez pedig megváltoztatja egy adott folyam vízhozamát. Modellszámítások szerint nem a csapadék mennyisége változik elsősorban, hanem az eloszlása, vagyis a jelenleginél sűrűbben fog előfordulni, hogy egy-egy aszályos idő után egy-két nap alatt esik le többhavi csapadék mennyiség. A vízlelő helyek még terhelve vannak az öntézés által kivett vízmennyiséggel. Ez az egész világon gondot jelent. Némely országban már jelentős, sőt visszafordíthatatlan állapot állt be. Példaként említeném az Aral-tavat. Területe 68 000 négyzetkilométer volt, és a világ negyedik legnagyobb sósvizű tavaként tartották számon. Itt a felelőtlen mezőgazdasági tevékenység vetett véget a tónak. A két nagy folyamot megcsapolták, és elvezették a vizét a rizs és gyapotföldekre. Az eredmény katasztrófát eredményezett. Sajnos ez a jelenség szerte a világon jelentkezik. Némely esetben már olyan kijelentések is elhangzanak, mely szerint a következő években háborúk zajlanak majd az édesvíz miatt. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy jelentősen visszaesett egy adott területen az iható víz mennyisége. Sajnos ehhez még az is társul, hogy a vízlelő helyek egyre inkább elszennyeződnek. A nem megfelelően szűrt víz pedig nagyon sok ember egészségét veszélyeztetheti. Az is gond, hogy a szennyezett vizet miként szűrjük, mi ellen szűrjük. Sok anyag van, ami az utóbbi időkben került ezekbe a víznyerő helyekbe.

De menjünk tovább. Sajnos egy fontos és lényeges dolgot is meg kell említeni. Ez pedig a csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt áll fenn. Ugyanis hatással van a folyamok vízhozamára, illetve arra, hogy jelentősen csökken a szintjük, illetve elapadnak. Érdemes egy kicsit tanulmányozni a következő ábrát, sok dologra lehet következtetni belőle. Aggasztó jelek sorakoznak egymás után, és egyre sűrűbben. Ez nem véletlen. Komoly változáson megy keresztül Földünk, és sokkal több időt kellene rászánni arra, hogy még jobban megismerjük működését, hiszen itt élünk, és az utánunk jövő generációk is valószínűleg itt fognak élni.

2021.12.31.

Klímatizálás, kontra klíma

Földünk klímája egyre inkább mutatja szélsőséges voltát. Úgy gondolom, hogy ez nem is meglepő. Az ember már elég sok mindent tönkretett a környezetében, de úgy látszik, az egész bolygót kell. Nagyon sokan, főleg a döntéshozók ebben a kérdésben sem tudnak jó döntést hozni. Sőt! Semmilyen döntést nem hoznak. A szlogenek maradnak már idestova 50 éve ugyan azok. Ezt és ezt kell csökkenteni, így és így kell tenni, aztán semmi nem változik. Minden ugyanúgy megy, mint annak előtte. Két dologra lehet gondolni. Vagy egyáltalán nem érdekel szinte senkit, hogy mi lesz, mondván, hogy majd a természet helyreállítja az elrontott dolgokat, vagy az érdekek diktálják a döntéseket. Mindkettő nagyon rossz. A helyzet az, hogy itt már nem beszélhetünk arról, hogy egy igen gazdag réteg elvonul valahova, ahol semmi szennyeződés nincs. Ez az állapot bolygó szintű. Itt nincs, máshová megyek effektus. A szélsőséges időjárás mindenkit érint. Ha csak azt vesszük, hogy miképpen lehet védekezni a hőség ellen, azt mondhatjuk, hogy légkondicionálókkal. Egy friss felmérés szerint jelenleg megközelítőleg 1,6 milliárd klímaberendezés működik világszerte. Mivel a hőmérséklet egyre nő, így ezek a berendezések is egyre inkább elterjednek. Vélhetően 2050-re ezek száma elérheti az 5,6 milliárd darabot. Ez mintegy 140 százalékkal fogja megterhelni az erőműveket. Általában egy négytagú család éves áramfogyasztása 2275 kW. Egy légkondícionáló áramfogyasztása általában 3 kW óránként. Ez jelenleg 4,8 milliárd kW energiát emészt fel. Az előrejelzés szerint ez 2050-re 16,8 milliárd kW lesz. Ez 3,5-szeres emelkedés, közel 30 százalékos. El lehet képzelni, hogy ez mekkora plusz terhet jelent az erőművekre.

Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)

Ahogy látható, a klímaberendezések megoszlása elég tág határok között húzódik. Ne felejtsük el azonban, hogy a melegedés miatt, egyre több ma még mérsékelt éghajlati övbe tartozó országok időjárása tolódik el abba az irányba, ahol már bizony klímaberendezéseket kell használni, mert az emberek egyáltalán nincsenek hozzászokva a magas hőmérsékleti értékekhez. Ez előrevetíti azt is, hogy valóban megnő az eszközök használata, és a vele járó hatalmas energia felhasználás. Jelenleg még elég sok fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, hogy villamos energiát nyerjünk. Ez igen megterhelte korábban, de jelenleg még inkább a légkört.   

Ezek hatalmas számok. Csak bele kell gondolni. Hétköznapi nyelvre lefordítva, egy megawatt az egymillió watt. Ahogy fentebb említettem, egy négytagú család 2275 kW energiát fogyaszt átlagban egy év alatt. Ez wattra átszámítva 2 275 000 watt. Lehetne különböző számításokat és összehasonlításokat végezni, a lényeg, hogy a légkörbe kerülő CO2 igen sok, és ez a folyamat állandó. A diagramon az is látható, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ezt az energiát milyen módon nyerjük. Csak egy meglátás. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több klímaberendezést használunk, ami egyre több energiát igényel, ami egyre több szén-dioxid kibocsátással jár. A megoldandó feladat nem egyszerű, de meg kell lépni igen gyorsan, mert nem szabadna megvárni, amíg a folyamat visszafordíthatatlanná nem válik. Magyarul, addig kell tenni hatásos döntéseket, amíg lehet. Biztos, hogy az energiaszektort teljesen át kell alakítani. A fosszilis tüzelőanyagok további használata teljes öngól az emberiségnek. Immár sokadszor, de talán nem lehet elégszer bemutatni a következő diagramot. Így melegszik a bolygónk. Azt hiszem, nagyon könnyű eldönteni azt, hogy hova vezet, ha továbbra is hevítjük a Föld légkörét, és ezzel gyakorlatilag mindent.

2021.12.23.

Szélsőségek, avagy minden rendben?

Bizonyára ezt, vagy hasonló kérdést már sokan feltettek. Vajon miért? Egyszerűen azért, mert már olyan változások, szélsőséges változások láthatók, tapasztalhatók, melyek nem a szokványos éghajlati, időjárási paramétereket mutatják. Vannak persze olyan emberek, akik messze nem értenek egyet azzal, hogy változások álltak be. A különböző gondolkodással nincs semmi baj, csak a tényeket nem volna szabad torzítani. Ez abban is megmutatkozik, hogy ugyanazt mérést, amin az egész múlik, többféleképpen mérik. Más értékeket mutatnak az egyes műszerek. Felvetődik nyomban a kérdés, vajon nincsenek ezek a műszerek összehangolva? Értem ez alatt, hogy az egyes helyeken mért értékek miért nem azonosak? Annak kellene lenniük. Az egyes gyártók valami miatt egy sajátos alappontot jelölnek ki az általuk használt mérőeszközre, legyen az bármi. Magyarán, két különböző helyen gyártott műszer ugyanazon fizikai körülmények között mást mutat. Ez nagyon nagy baj. Képzeljünk el a mérési sorozatot, mely több tíz, vagy akár több száz mérésből áll. Az eltérés sok lesz, akár átlagot, akár mást szeretnénk a mérési eredményekből levonni. Ha ez máshol is megtörténik, és ezeket egy adott konferencián közreadják, akkor előfordulhat, és elő is fordul, hogy különböző következtetéseket vonnak le belőlük. Ahol méréssel foglalkoznak, ott tudják nagyon jól, hogy egy mérés nem mérés. Ahhoz, hogy valami pontosan és megbízhatóan meg legyen határozva, több mérés szükséges. Sőt! Ezt követően jön a kontroll, mely igazolja a mért értékeket. Valahogy így kellene lenni. Hogy értendő, hogy így kellene lenni? Nincs így? Hát bizony sok esetben nincs. Ugyanaz előfordul, mint a szakértői munkában. Ugyanazon a területen, ugyanazzal a végzettséggel, szinte ugyanabban az iskolában vizsgázva, más vélemény alakul ki. Lehetséges ez? Sajnos, igen. Az esetlegesen feltett kérdésre, hogy miért, az érdekek ütközése a válasz. Kinek mi az érdeke egy adott területen. Ez így működik még olyan kényes kérdésekben és problémákban is, hogy mi lesz a Földdel? Itt utalok a címben leírtakra. Vannak szélsőségek, állítja az egyik kutató csoport, míg egy másik azt állítja, hogy nincs, és azt hangoztatja, hogy minden rendben van. Ki mond igazat? Ezt ma már nagyon nehéz meghatározni. Ebből aztán komoly problémák adódnak, hiszen a bolygó élhető tartományáról van szó, azaz a légkörről, a vízről és a talajról. Ezek nélkül nincs élet. Ha szennyeződnek, akkor rosszul működnek, ha rosszul működnek, akkor ártalmasak az emberre nézve. Nézzük, mit tesz maga az ember, aki működteti ezt az egészet, vagy megpróbálja működtetni? Vegyük elő azt, amivel nagyon sokat foglalkoznak. Ez nem más, mint a légkör egyik legnagyobb szennyezője a szén-dioxid. Már meg lett állapítva, hogy ez a gáz felel azért, hogy növekszik a hőmérséklet, ami aztán kihat mindenre. Vannak viszont olyanok, akik mindezt cáfolják, mondván, hogy ez egy természetes folyamat a Föld életében. Csak halkan megkérdezem, ők nem itt élnek? Vannak egyértelmű jelek és mérések igen régóta, ami bizonyítja ennek a változásnak a tényét. Az ember terheli a légkört, tehát amit állítanak, hogy volt már ilyen, az hamis, mert korábban nem voltak olyan intézmények, melyek ezt a gázt termelték millió tonna számra, és akkor nem mondtam sokat. Tehát a változás igenis ennek tudható be. Sajnos ennek meggátolására, illetve csökkentésére, bár tesznek erőfeszítéseket, nem járnak sikerrel. Utalnék egy egyezményre, amelynek megkötése után még növekedett az egyezményben ígért és elfogadott szén-dioxid kibocsátás. Magyarul nem ér semmit a megállapodás. Sajnos, a szabályok be nem tartása nemcsak erre a gázra vonatkozik, hanem minden szennyezést okozó dologra. Sőt! Már hallani lehet bizonyos híreket arról, hogy az alternatív energiaforrásokat előállító eszközök gyártása során mekkora környezeti terhelés alakul ki. Ezt oly annyira kiélezték már, hogy egyes szakértők kétségbe vonják a mai kor egyik nagy vívmányának környezet kímélő szerepét. Ez nem más, mint az elektromos autó. Azzal nincs semmi gond, hogy kevesebb szennyező anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos autók. De mi van a hatalmas akkumulátorok gyártási folyamatával, illetve a töltés alkalmával pluszként felhasznált nem kevés energiával, a villamos árammal? A töltés alkalmával nagyon nagy terhelést ró a hálózatra, ezzel együtt az áramot előállító erőművekre, ahol megnő a káros anyag kibocsátás. Van ennél egy nagyobb probléma. Az elektromos autók akkumulátorait nem tudják újrahasznosítani, mert nem tudják, hogy milyen veszélyes anyag van benne, már csak azért, hogy titokban tartsák a felhasznált anyagokat. Sajnos egy baleset alkalmával maguk a tűzoltók sem tudják, hogy mit tartalmaznak az akkumulátorok, így azt sem tudják, hogy oltás alkalmával a sérült berendezésből milyen káros anyagok szabadulhatnak fel. Az akkumulátor megsemmisítését nem igazán akarja vállalni senki. De maradjunk az eredeti témánál. Látható, hogy nemcsak az egyes eddig emlegetett helyekről származnak káros anyagok, hanem egy elfogadott, egyik oldalon környezetkímélő, a másik oldalon viszont szennyező termékről, melyeknek gyártásuk során keletkeznek káros anyagok. Tehát egyik oldalon kedvező a helyzet, a másik oldalon viszont nem. Vajon van egy egyensúly?  Ezt elég nehéz megmondani, ugyanis nincsenek elég adatok még arra nézve, hogy mennyi szennyező anyag kerül a légkörbe ennek a terméknek a gyártása kapcsán. 

Azt hiszem ez is egy döntő érv arra nézve, hogy jelentős változások történnek, pedig csak tíz év telt el a két változás között. A katasztrófák miatt elvándorlók száma bár nem tűnik nagy számnak, mégis jelentős, mert oda, ahova mentek, ott jelentős túlterhelést okoztak. Létszámban, élelmiszer fogyasztásban, hulladék termelésben, energia felhasználásban, stb. Hogy még egy kicsit a hőmérsékletnél maradjunk, hiszen ez legfőbb ok a változás miatt, illetve elsődlegesen az az emberi tevékenység, melynek során olyan légkört károsító gázok keletkeznek, melyek a hőmérséklet növekedést okozzák. Egyre többször fordul elő extrém hőmérséklet, mely hőhullámmal társul. Milyen gázok találhatók a légkörben? Nitrogén, oxigén, vízgőz, argon, szén-dioxid, szén-monoxid, aeroszolok, neon, kripton, xenon, hélium, hidrogén, metán, dinitrogén-oxid, kén-dioxid, ózon, nitrogén-oxidok, ammónia. Ezek közül a gázok közül kiemelném a metán jelenlétét. Mivel sokkal jobban növeli az üvegházhatást, nagyobb gondot kellene arra fordítani, hogy kordában lehessen tartani, és ne növekedjen a mennyisége.  

Mivel a hőmérséklet mindenre kihat, így a sivatagok terjeszkedése, az aszályos időszakok növekedése, és a sarki jégsapkák, valamint a gleccserek olvadása is felgyorsult. Ezek is azt bizonyítják, hogy változás történik, és a változás egyre szélsőségesebb jeleket mutat. Nem igazán jó hozzáállás, hogy homokba dugjuk a fejünket, és szinte nem veszünk tudomást a módosulatokról. Jelen vannak, itt vannak, és egyelőre nem is tudjuk elkerülni. Védekezni lehet, de a károk egyre nagyobbak, mivel a természet erői egyre nagyobbak és szélsőségesebbek. Egy biztos. Vigyázni kell a bolygónk tisztaságára, hogy az utánunk jövő generációk is gyönyörködni tudjanak a természet szépségeibe. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az olyan egyre inkább kialakuló jelenségeket, mint a fölcsuszamlás, hurrikán, tornádó. Minden kontinensen volt már földcsuszamlás, sőt egyre több helyről érkeznek hírek, hogy tornádó is kialakult.

Talán érdemes még valamit megjegyezni. A döntéshozók mindig gondoskodtak arról, hogy megfelelő biztonságuk legyen bármilyen helyzetre. Itt arra gondolok, hogy nem véletlenül épültek, épülnek olyan objektumok, amelyek, ha korlátozott számban, de be tud fogadni embereket akkor, amikor valamilyen külső tényező ezt indokolttá teszi. A külső tényező nagyon sokfajta lehet. Vajon van-e a Földön olyan hely, ahová esetleg egy szélsőséges esetben az elit el tud menekülni, el tud bújni, akár évtizedekre is? Úgy gondolom ilyen hely több is van. Az említett szélsőségek már két oldalról is egyre nagyobb terhet, problémát jelent a döntéshozóknak. Az egyik a klímakatasztrófa miatt bekövetkező változás, a másik az erőszak, és különböző konfliktusok okozta változás, melyek során emberek tízmilliói vándorolnak. Ezek a helyzetek egyre inkább felerősödnek a következő években. Úgy gondolom, hogy egyáltalán semmi sincs rendben, ahogy a címben is utalok a rendre. A változásokat, az erőszakot, az agressziót, az áltatást kellene megszüntetni, és akkor talán rendbe jönnének a dolgok. A kérdés az, hogy egyáltalán érdekel ez valakit, vagy valakiket? Nagy kérdés, és egyelőre válasz nincs.

2021.12.17.

A változás alakulása

Egy kis elemzést szeretnék elvégezni a Föld átlaghőmérsékletével kapcsolatban. Úgy gondolom, elég érdekes ahhoz, hogy szót ejtsünk róla. Szinte napi téma Földünk „életben” maradásáról beszélni. Kell is, hiszen itt élünk. Sajnos azt kell mondani, hogy egyre több gondot jelent megküzdeni a természeti erőkkel, amelyek kialakulnak bolygónkon. Furcsa módon nem nagy értékekről van szó, de a hatását igen erősen érezni lehet. Többször említettem már, hogy ennek a változásnak a kezdete az ipari forradalom idejére nyúlik vissza. Akkor kezdődött meg a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű kitermelése és felhasználása. Több alkalommal is láthatták már ezt a diagramot.

Látható, hogy miképpen alakult a Föld átlaghőmérséklete az elmúlt időszakok alatt. Ennek tartama 140 év. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy 1,33 Celsius fokkal emelkedjen az átlaghőmérséklet. Ami igazán érdekessé teszi az egészet, hogy amíg 1880-tól 1970-ig 0,15 Celsius fokkal emelkedett ez az érték, addig 1970-tól 2020-ig ez a szám 1,18 Celsius fok. Ez 7,5-szeres emelkedés.  Nem kevés. Annyit még hozzá tennék, hogy az első érték 90 év alatt nőtt ekkorát, addig a magasabb érték 70 év alatt alakult ki. Tehát jóval kevesebb idő elteltével jóval magasabb emelkedés következett be. Ez a lényeges. Ki lehet jelenteni, hogy a gyökeres változást a 70-es évektől nyugtázhatjuk. Itt kell megemlíteni, hogy éppen összefügg a két időpont. Ugyanis a 70-es évek kutatói már akkor jelezték, hogy valami erőteljes változás vette kezdetét a légkörben, ami a globális melegedés első jele volt. Szomorú, hogy semmiféle intézkedés nem született, illetve az ózonlyuk védelmében igen. Ugyanis a levegőbe kerülő káros hajtógázok meglétét komolyan korlátozták. Ennek meg is lett az eredménye. Jó lenne, ha ilyen korlátozások kerülnének bevezetésre a fosszilis tüzelőanyagok terén is, hiszen ez a legfőbb gond. Igen sok oldalról lehet megközelíteni a mai fennálló légkört terhelő kérdést. Ez az oka, hogy különböző adatokra, információkra támaszkodva, érdekek mentén születnek, vagy nem születnek döntések. Úgy gondolom, hogy inkább nem születnek döntések, pedig igen időszerű lenne már. A Föld próbál megújulni, de a folyamatos szennyezés ezt nem engedi. Az eredmény komoly időjárási szélsőségek kialakulása. Ezeket már komolyan lehet tapasztalni világszerte. Ma már milliók szenvednek a rossz döntések miatt. Változás ezen a téren nem igazán várható, így könnyen elképzelhető, hogy egyre több, és egyre veszélyesebb időjárási szélsőségek alakulnak ki. Ennek minden élőlény a szenvedője. Az emberre nézve több légúti megbetegedés, több hőhullám, ami nagyon veszélyes, több árvíz, erőteljes vihar, aszály, szárazság, sivatagos területek növekedése, stb. alakul ki. Az állatvilág életterének csökkenése, egyes fajok kihalása, új területeken, új káros fajok megjelenése, az állatvilág egyedszámának jelentős csökkenése, az erdőterületek visszaszorulása, az iható víz hiánya, stb. Komoly megállapítások, komoly gondok. Éppen ideje lenne ezen változtatni, ha még lehet. Lehet hallani bizonyos kezdeményezéseket, de olyan átfogó, minden területet érintő, és részletes megoldási terv nincs, ami azt a célt szolgálná, hogy próbáljunk változtatni a dolgokon addig, amíg lehet. Vajon lehet még? Ugyanis a legtöbb nyilatkozat arról szól, hogy még lehet módosítani. Vajon tényleg így van? Vagy ez is olyan, mint a döntéshozók álláspontja, hogy még nincs baj, de igyekszünk megoldást találni. Ők sem találnak, de úgy néz ki, nem is akarnak, míg a másik oldal azt emlegeti, hogy még lehet, de az, amit emlegetnek, mikor következik be. Érdekes álláspontok, még érdekesebb vélemények, viszont az idő halad, a káros anyag kibocsátás nem csökken minden más tényezővel együtt. Akkor most igazából, hogy állunk? Sajnos azt választ szokták mondani, hogy a megoldás „odaát” van. Az viszont nem ismeretes. Van egy komoly probléma, ami közel nyolc milliárd embert érint, valamint a növény- és állatvilág teljes állományát, amiből az ember is részesül. A táplálék, az ivóvíz veszélyben van. Sőt! Ma már vannak területek, ahol ezek a dolgok napi szinten jelentkeznek. A következmény elvándorlás, melynek következménye környezetterhelés.

2021.12.10.

Még mindig a hőmérséklet

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden változást alapvetően a hőmérséklet emelkedésével lehet magyarázni. Ez a szó azt hiszem nem ideillő, mert nem meg akarok magyarázni valamit, hanem tényekkel, adatokkal alátámasztani azt a tényt, hogy a hőfok emelkedése, ami folyamatos, mennyire átalakította a Föld éghajlatát. Igen sok oldalról lehet ezt a kérdést megközelíteni, és tényszerűen feltárni. Egy biztos. A hőmérséklet akkortól emelkedik jelentősen, amióta elindult a fosszilis tüzelőanyagok bányászata, használata. Ennek mértéke rohamosan emelkedett, ahogy az ipar diktálta. Az egyre növekvő tüzelőanyag égetés egyre több szén-dioxidot juttatott a légkörbe. Ennek jeleit, bár kis mértékben, de már az 1950-es évek legvégén ki lehetett mutatni. Sajnos erre az intő jelre nem igazán figyelt oda senki. Nem tulajdonítottak ennek a ténynek semmit. Aztán úgy az 1970-es évek környékén már megjelentek olyan publikációk, melyek a szén-dioxid légkörben történő felhalmozódásáról szóltak, illetve arról, hogy ennek hatására meg fog emelkedni a légkör hőmérséklete. Az akkor elvégzett számítások ezt a tényt már előre jelezték. Még ekkor sem tulajdonítottak nagy jelentőséget ennek, mondván, hogy a természet majd ezt is megoldja. Magyarul, a kibocsátott szén-dioxidot az erdők, a tengerek, az óceánok elnyelik, tárolják, feldolgozzák. Ebben van igazság, csak az a baj, hogy csak bizonyos mennyiségig. Az akkori előrejelzések szerint úgy az 1990-es évekre tették azt az időpontot, amikor már eléggé érezhetővé válhat a szén-dioxid légköri jelenléte. Bizonyára tudják, akkor sem történt semmi. Majd az akkori hozzáértők azt emlegették, hogy ennek ténye esetleg majd úgy a 2020-as évek felé kezd érezhetővé válni. Mi van most? Ebben a témában összejönnek 25 000-en, majd ismét semmi nem változik, sőt, érdemi döntés nem is születik. Abban megegyeznek, hogy valamit tenni kell sürgősen, ami 2030-ra, 2050-re, illetve 2100-ra vonatkozik. Hát nem érdekes? Az első konkrét jelzés óta, ami az 1970-es években történt, semmi nem változott. Illetve annyi, hogy az időpontot tolták ki folyamatosan. Ötven év alatt még inkább rosszabbodott a helyzet, jelentősen emelkedett a légkör szén-dioxid tartalma, sőt, már megjelentek az emberi tevékenység által újabb légköri szennyező anyagok.

Szinte ez a leglényegesebb adat. Az igaz, hogy az erdőségek, a tengerek, az óceánok jelentős mennyiséget tudnak elnyelni. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy ez a mennyiség mekkora, mennyi ideig áramlik a légkörbe, illetve mennyi ideje áramlik a légkörbe, és végül mennyi az a mennyiség, amit ténylegesen el tud nyelni. Ugyanis egy darabig működik a természet öntisztuló mechanizmusa, de amikor már a telítettség túllép egy határon, magyarul, csak nagyon kis mennyiségben, és lassan tud elnyelni szennyező gázokat, akkor nincs más választás, mint marad a szennyezés a légkörben. Ennek már vannak számszerűsített adatai. Ez azt jelenti, hogy akkora mennyiségű oxigén hiány van, mint ahány szén-dioxid többlet került a légkörbe. Ne felejtsük el, hogy a légkör nagyobb része, több mint 78 százaléka nitrogén. A számunkra fontos oxigén részaránya egyszerűsítve 21 százalék. Ebből veszett el annyi, amennyivel több szén-dioxid került a levegőbe. Mondhatni azt, hogy ez nem sok. A számok nyelvén valóban nem az. Annál inkább jelent sokat a légkörben. Ezt sajnos már igencsak megtapasztaltuk.

Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a légkör egyéb gázainak a jelenléte. Itt legfőképpen a metán jön számításba. Vajon miért? Azon egyszerű oknál fogva, hogy a hőmérséklet emelkedésével az eddig fagyott talaj kezd kiolvadni, és az ottani tavakból, talajból kiszabadul a metán. Ennek is voltak korábban előjelei, de ennek sem tulajdonítottak semmiféle jelentőséget. A mérések közben megállapított adatok, számok makacs dolgok. A mérés nem más, mint ellenőrzés. Egy meglévő ismert adatot hasonlítok össze egy ismeretlennel. Ez nagyon fontos. Azt is mondják, hogy egy mérés, nem mérés. Ez is igaz. Az viszont tény, hogy a mérési eredmények emelkedő tendenciát mutatnak már hosszú ideje. Van valami, ami igen érdekes. Ugyanis sok mérés összehasonlítás egy adott időszak átlagához viszonyul. Ez nem valami jó, szerintem. Ugyanis egy átlag átlagolása nem igazán mutat valós értékeket. A lenti diagram jól szemlélteti, hogy mekkora emelkedés történt eddig a légkörben. Addig, amíg 1785-ben 280 ppm volt a légköri szén-dioxid érték, addig 2021-ben már 419,14 ppm. A ppm azt jelenti, hogy a légkör egymillió molekulája közül mennyi a szén-dioxid, és más egyéb gáz. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy egymillió levegő molekulából 780 000 nitrogén, 210 000 oxigén, és jelen esetben 419 molekula szén-dioxid. Ha követjük a diagram értékeit, akkor egy összeadás kimutatja, hogy jelenleg 422,46 molekula „idegen” gáz van a légkörben. Ez azt is jelenti, hogy a mai légkör 142,46 káros molekulával többet tartalmaz, mint 1785-ben. Bár azt lehet mondani, ugyan már ez egyáltalán nem jelentős. Számszerűleg valóban nem. 

Viszont. Sajnos ehhez az értékhez még hozzá kell tenni a szálló por mennyiségét. Ugyanis a megemelkedett hőmérséklet egyre nagyobb területeken okoz aszályt, szárazságot. Az itt keletkezett töménység jelentősen változik földrészenként is, és országonként is, sőt évszakonként is. Lásd, fűtési szezon.

Aztán meg lehet tapasztalni azt is, hogy a Föld különböző pontjain milyen hőmérsékleti eltérések alakulnak ki. Ez is annak az emlegetett kis számnak tudható be. Olyan vidékeken okoz extrém időjárási körülményeket az az aránylag kis szám, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Nemcsak világviszonylatban hallunk hihetetlen eseményeket, hanem hazánk sem kerüli el a változások okozta kellemetlen változást. Mindenki tapasztalhatta, hogy milyen időjárási körülmények uralkodtak hazánkban 1960-ban, és milyenek alakultak ki a 2000-es évek után. Persze előtte is voltak szélsőségek, ezt nem vonom kétségbe. A lényeg, hogy ezek a szélsőségek tartósak, hosszú ideig jelen vannak, jóval magasabb hőmérsékleti értékek tartoznak az adott évszakhoz, és a csapadék sem egyenletes. Ha megnézzük a lenti diagramot, akkor láthatjuk, hogy 10 év alatt mennyivel nőtt minden olyan érték, ami az emberek mindennapjait érinti.  A feltüntetett adatok és értékek önmagukért beszélnek. Világszerte igen nagy probléma a változás. Sajnos a változás rossz irányt vett. Megjelennek információk, mely szerint még nem késő tenni valamit. Ezt nyilatkozzák nagyon sokan, köztük hozzáértő emberek is. A tenni akarás valahogy mindig elmarad. Vannak kezdeményezések, de ezek már kevesek. Jóval drasztikusabb beavatkozásra van szükség. Hogy mi a tét? Közel nyolcmilliárd ember sorsa.

Igen sokan már most is arra kényszerülnek, hogy elhagyják a szülőhelyüket, mert lakhatatlanná válik. Vagy a szárazság, aszály miatt, a rendszeres árvizek miatt, az iható vízhiány miatt, a kevés megművelhető föld miatt, stb. Látható, hogy mennyi ember kényszerül arra, hogy máshol keresse a boldogulását. Talán ezzel nincs is olyan nagy baj, hacsak nem az, hogy az elvándorlás egyre nagyobb mérteteket ölt, és olyan helyen jelenik meg ez az embertömeg, ahol egy adott népességre vannak berendezkedve. Ha ezt megzavarja jó néhány millió ember, akkor igazi katasztrófa következik be.

A folyamatos hőmérséklet emelkedés azt okozza, hogy jelentősen megváltozik a Föld klímája, okozva mindazt, amit már meg lehet tapasztalni. Ezek a feltüntetett számok makacs dolgok. Az emelkedés szemmel látható, és a valóságban érezhető is. Hogy még mindig mennyire lényegtelen bolygónk „egészség” megőrzése, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 25 000 szakértő ember nem tud érdemben dönteni a Föld klíma sorsáról. Ébresztő! Nyolcmilliárd ember megélhetését, életét veszélyeztetik!!!

2021.11.26.

1,5 Celsius fok

Úgy gondolom, hogy nagyon sokak előtt ismerős ez a szám. Igen. Ez a hőmérséklet emelkedés a kulcs. Ezen gondolkodnak a klímakutatók, tudósok, szakértők, különböző ezzel a témával foglalkozó emberek, hogy mit lehet ezzel a számmal kezdeni. Ugyanis már annyira képlékennyé vált ez a szám, hogy felmerült az a kérdés, érdemes-e egyáltalán ezt a számot emlegetni, és foglalkozni vele. Elviekben hozzáértők szerint igen, a valóságban pedig nem. Mondom mindezt azért, mert igazából senki nem veszi komolyan ezt az értéket. Sőt! Már e fölötti értékek is szóba kerültek, ami azt jelenti, hogy már nem is olyan fontos ez a szám. Nyugtatják, áltatják magukat az emberek. Itt a hozzáértőkre gondolok. Bár ez ilyen szempontból már nem igaz. A hozzáértés akkor lenne valós, ha szigorúan betartanák az előírásokat, amelyeket már jóval korábban kimondtak. Ez nem így történik. Ennek az a következménye, hogy a világon mindenhol komoly változások álltak be, illetve, komoly változásokat lehet tapasztalni. Sokan, nagyon sokan azt vallják, hogy a mostani események egy természetes folyamat következménye. Melyik, és milyen természetes folyamatról van szó? A melyikre, hogy mikor, a milyenre, hogy mekkora volt a változás.

Egy ember életében a 60-70 leélt évek száma már nagyon szép kornak számít. Földtörténeti szempontból ez nagyon elenyésző. A mikorra válasz, több tízezer, illetve százezer, esetleg millió év. Ami talán ide illő, az a néhány tízezer év. Valóban voltak eltérések, de nem ekkorák, és nem ilyen gyorsan. A természet tudott alkalmazkodni a változásokhoz, mivel hosszú évszázadok teltek el az egyes módosulatok között. Valami még nagyon fontos. Az akkori természet vissza tudta állítani a normális állapotokat. A változások egy idő után kiegyenlítették egymást. A felmelegedés, kis jégkorszakok, és más egyéb éghajlat módosító tényezők összhangban, harmóniában voltak. Valóban voltak nagy átalakulások, de egy idő után minden helyreállt. Ez az állapot a mai viszonyokra nem alkalmazható. Elindult egy folyamat, aminek igaz csak az elején tartunk, de már látható, hogy ez a változás teljesen új, teljesen más. Ezt a változást az ember idézte elő. Földtörténeti kor szerint 140 év nem nagy idő. Nézzük csak? Két hetven évet megélt ember élettartama. Ha emberöltőben nézzük, akkor úgy négy emberöltő. Tudom, ez csak egy kis játék a számokkal, de a lényeg, hogy nagyon kevés idő telt el ahhoz, hogy ilyen jelentős változás álljon be. Márpedig tapasztalhatjuk. Ez a hőmérsékleti tartományban 1,33 Celsius fok. Sokan azt mondhatják, hogy ez egyáltalán nem sok. Így számszerűen valóban nem sok, mert az ember nagyon sok máshoz is hasonlítja ezt a számot, főleg ahhoz, hogy kicsi, kevés. Itt sokan azt mondják, hogy messze van még a sokat emlegetett 1,5 Celsius fokhoz. Sok más egyéb mellett egy valamit ne felejtsünk el. A légkörbe kerülő szennyező anyagok mennyisége ha meg is állna, még mindig egy növekvő, illetve romló helyzetet mutatna. Ilyen töménységű káros anyagot, ami a légkörben van, a természet nem tudja egyik napról a másikra közömbösíteni. Ez az egyik. A másik, ami fontosabb, hogy addig, amíg korábban teljesen természetes alapú szennyező anyagok kerültek a légkörbe, addig manapság nagyon sok újkeletű vegyi anyag kerül a levegőbe. Ezekkel szemben a természet öntisztuló tevékenysége nem tud mit kezdeni.

Míg korábban legfőképpen a szén-dioxid, szén-monoxid, kén alapú gázok voltak döntő többségben a légkörben, addig a mai légkörben több minden egyéb káros gáz is jelen van. Iskolai tanulmányaink szerint a légkör nitrogénből, oxigénből és nemes gázokból áll. Mára ez egy kicsit megváltozott, ahogy látható. Még valami. Az egységnyi területre eső gázok mennyisége közül az oxigén a lényeges, mert ez tarja fenn az életet. Ennek mennyisége ezer literenként 209,46 liter. Ami nagyon lényeges, az a szálló por, és a szennyező anyagok mennyisége. Ez 9,7 liter ezer literenként. Megint az a helyzet áll elő, akár a hőmérsékletnél. Ez a szám nem nagy. Ha viszont azt nézzük, hogy ez a kis mennyiségű gáz az összmennyiségből elveszi a térfogatot az oxigén rovására, akkor már érdekes lesz. Valójában ez történik. Adott térfogatnál az oxigén mennyisége a szennyező anyagok miatt kevesebb. 

Ez a diagram azt szemlélteti, hogy egymillió molekulából hány molekula a szennyező anyag. Ez a szám 422,56. 1785-ben ez 280 volt. Ezt lehet alapul is venni, hiszen akkor még nem voltak a most fellelhető káros anyagok a légkörben. /Ennek értéke 3,42 egység/. Tehát ez is egy nagy változás, főleg ott, ahol még egészségkárosodás is előállhat a rossz levegő miatt, ami sajnos be is következett, és tart most is. Gyakorlatilag a hőmérséklet emelkedés okoz minden bajt. A növekvő hőség megváltoztatja a bolygónk működését. Ahogy említettem, nem tud a Föld regenerálódni, és úgy reagál a változásokra, amit nem tud kezelni, hogy szélsőséges időjárási helyzetek alakulnak ki. Ezek nagyon komolyak. Egyértelmű, hogy a klímaváltozás, és az emberi tevékenység okozza ezt a változást.  

Itt vannak a számszerű változások. A fenti diagramon csak tíz év alatt bekövetkező változások vannak feltüntetve. Döbbenetes. A lentebbi diagram 40 évet ölel át. Hihetetlen változás. Itt még nem esett szó az emberek egészségének romlásáról, az újkori betegségek megjelenéséről, erdőtüzekről, elvándorlásról, a termőtalaj csökkenéséről, az iható vízkészletek csökkenéséről. A gleccserek rohamos olvadásáról, a szélsőséges időjárási helyzetek egyre nagyobb számú kialakulásáról, környezetkárosítás veszélyeiről, a légkör, a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezéséről, a népesség gyarapodásról, az élelmiszerek egyre nagyobb mennyiségű felhasználásáról, a hulladékgazdálkodás globális méreteiről, stb. 1,5 Celsius fok. Ez a szám a bűvös szám. Hogy miért? Azért, mert az időjárási helyzeteket csak 1,5 Celsius fokig tudják követni. A szimulációk eddig engednek következtetni. Ennél magasabb hőmérsékleti tartomány esetén a változások követhetetlenek.

2021.11.19.

Általános kép

Úgy gondolom, hogy eléggé megterhelő lesz az elkövetkezendő időszak hazánkban. Vannak jelek, melyeket nagyon komolyan kell venni. Ezeket már most állandó kontroll alatt kellene tartani. Magyarul, olyan rendszert kellene kidolgozni, mely sokkal pontosabban tudja biztosítani, mutatni a legkisebb változást is. Ezek az értékek főleg a hőmérsékletre, csapadékra, szelekre kellene, hogy összpontosuljon. Nem mondok azzal újat, hogy a korábbi években már mindenki hallotta, látta azokat a körülményeket, melyek igen erőteljesen jelentkeztek hazánkban. Nagyobb hőmérsékletek, több hőhullám, extrém hőmérséklet, szélsőséges csapadékeloszlás, nagyobb viharok, több árvíz, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék kis helyen, több és nagyobb anyagi kár, súlyosabb egészségügyi problémák, több kártevők a mezőgazdaságban, nehezebb zöldség- és gyümölcstermesztés, hiányos öntözési stratégia, problémásabb lakossági ellátás, súlyosabb környezetterhelés. Ezek a változások egyre inkább fogják érinteni hazánk lakosságát. Tudják, a természetben minden összefügg, mindennel. Nem lehet elégszer emlegetni és mondani, hogy milyen komoly a helyzet. Hazánk még egy kicsit veszélyesebb helyzetben van, mert egy medencében fekszik. Akár a meleg, akár a csapadék, akár a légkör szennyezettsége jobban megszorul ebben a medencében. Ezért is, és sok másért is sokkal komolyabban kellene venni minden olyan dolgot, ami az említett változásokkal kapcsolatban van.  

  

Azt hiszem, igen érdekes ez a néhány összehasonlítás. Úgy gondolom, érdemes a hőmérséklet témájával kezdeni. A melegedés üteme szépen emelkedik. Ennek már vannak olyan következményei, melyek miatt van már olyan terület hazánkban, amely félsivatagos területté van nyilvánítva. Ez a Homokhátság. De ne szaladjunk ennyire előre. Az én meglátásom szerint a hőmérséklet az az érték és állapot, mely minden további dologért felelős, leszámítva a kiváltó okot, mely nem elhanyagolandó. Ami minket, embereket érint közvetlenül, az a melegedés emelkedése. Rögtön egy adat a diagramból. Ezek az adatok azt hiszem önmagukért beszélnek. Ezeket az értékeket mindenki megtapasztalhatta. Éppen elég kellemetlenséget és nehézséget okozott ez a hihetetlen időjárási szélsőség. Az emberek egészségi állapotát, az energiatermelést, a mezőgazdaságot, a közlekedést, egyszóval minden területen gondot okozott. Azt is meg kell említeni, hogy ezek a hőmérsékleti viszonyok egyre inkább állandóan jelen lesznek az elkövetkezendő időszakokban. 

Ezt az időjárási állapotot még inkább tetőzi, hogy egyre több hőhullám fog kialakulni. Éppen ez az az állapot, amely mindent maximálisan megterhel. Szó szerint mindent. Ezek a hőhullámok állandóan jelen lesznek, és gyakoriságuk növekedni fog. Látható ennek emelkedése. A hőségnapok száma is jelentősen emelkedett. Sőt! Az extrém hőmérséklet sem lesz idegen hazánkban. Ez a tartomány azt jelenti, hogy 35 Celsius fok feletti hőmérsékleteket mérünk. Ebből is már kijutott az elmúlt években jó néhányszor.

Bár egyre inkább emlegetik az 1,5 Celsius fokos hőmérséklet emelkedést, a Kárpát-medencében várhatóan ez magasabb lesz. Ennek egyik jele, hogy már most 2 Celsius fokos emelkedést mértek 60 év alatt. Igen erősen tapasztalható, és a mérések is azt bizonyítják, hogy a melegedés fokozódik. Ennek egyik mérhető területe a talaj nedvességtartalma. 

A klímaváltozás egy igen bonyolult rendszer. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Így egyetlen tényezőt sem szabad háttérbe tenni. A másik nagyon fontos jelenség a csapadék megléte vagy hiánya. Úgy gondolom, és valószínűleg ezzel nem vagyok egyedül, hogy az utóbbi években, de lehet azt mondani, hogy évtizedekben a csapadék mennyisége és földrajzi kiterjedése is beszűkült.  Ahogy látható, az eső mennyisége, és a csapadék napi jelenlétében is változás lépett elő. Mindkét helyen csökkenés állt be. Ennek főleg a mezőgazdaság nem örül, de azt hiszem senki. Bizonyára tapasztalati tény, hogy a kerteket egyre jobban, és egyre nagyobb mennyiségű vízzel kell öntözni ahhoz, hogy a növények életképesek maradjanak. Itt van nagy szerepe a talajnedvességnek. Illetve lenne, mert nincs. Csak egy adat. A talavízszint csökenés az Alföldi régiókban sok helyen meghaladja a 4-6 métert is. Ez azt is jelenti, hogy sok helyen a vízkivételi helyek elapadtak, elapadnak. Az elkövetkezendő idők egyik alapvető feladata lesz , hogy ilyen éghajlati változás mellett elkerülhetetlen az öntözéses gazdálkodás. Víz nélkül a növények sem gyarapodnak. A csökkenő mennyiség nagy gond. Most bizonyára sokan azt gondolják, hogy ugyan már, hiszen milyen nagy mennyiségű csapadék hullik egy vihar alkalmával. Ez valóban így van. A gond ott kezdődik, hogyha jobban megnézzük, hogy ezek a viharok, és a lehullott eső kis területen, rövid idő alatt megy végbe. A másik, hogy a jellemző vonulási irány dél-nyugat, észak-kelet. Ez azt is jelenti, hogy a dombokkal és hegyekkel övezett területeken esik a hatalmas mennyiség. Ott, ahol a nagyléptékű mezőgazdasági termelés folyik, ott nem. Mivel a hazánk területén fellelhető folyók vízmennyisége is csökken, ezáltal az öntözött terület sem túl nagy. Sajnos egyáltalán nem szempont a mezőgazdasági területek vízzel történő ellátása. E nélkül viszont nincs termesztés, nincs zöldség, gabona és gyümölcs ellátás. Érdemes lenne megoldani, hogy a vízhiányos területek minél nagyobb hányada öntözött legyen. Jó néhány évvel ezelőtt ezt meg tudták oldani, hogy a nagy mennyiségű fölös vizeket öszegyűjtötték tározókban. Tudják úgy, mint ahogy még sok hegyvidéki kis zöldség- és szőlőgazdálkodó. Ciszternákat, víztároló helyeket alakítottak ki. A víz nagy úr. Mivel a gazdálkodás magával vonta azt, hogy minél többet termeljen a gazdálkodó, a szántóföldek találkozásnál, és végén egyszerűen beszántották a vízelvezető árkokat. Így előállt az a helyzet, hogy terelés nélkül, szabadon, amerre a csapadék szeretne, zuhan le a víz egy nagy vihar alkalmával, komoly károkat okozva. Érdemes lenne megoldani ennek a „fölös” víznek a tárolását.

Egyre inkább lehet tapasztalni az utóbbi években, hogy igen nagy mennyiségű eső hullik le rövid idő alatt, kis területen. Ez csak néhány a sok közül. Ha kiragadunk egy aránylag közepes értéket, akkor láthatjuk, hogy mekkora mennyiségről beszélünk. A 155 mm azt jelenti, hogy egy négyzetméterre 155 liter víz esett. Ez nagyon sok, és mindez 24 óra, azaz egy nap alatt. Ennek nagy része, ha nem az egész, lezúdul a domb- és hegyoldalakon, áradást és kárt okozva. Vajon miért? Mert már nincsenek azok a vízterelő csatornák, amelyek régebben ezeket a vizeket elvezették, kikerülve a lakott területeket, és elkerülve az árvizeket, károkat. Sok ilyen elhanyagolt csatornát lehet látni. Benőtték a fák, az aljnövényzet, a gaz. A víz viszont megtalálja a könnyebb utat, ahol szabadon „garázdálkodhat”. Meg is teszi. 

Érdemes elidőzni egy kicsit a következő diagramon. Bár úgy tűnik, hogy olyan nagy különbség nincsen, de ha megnézzük, akkor van két olyan időszak, amikor elég alacsony az átlag. Ennek a lényegesebb időtartama a 2000-2009 közötti időszak. Azért fontos, mert ebben az időszakban növekedett a hőmérséklet, ami kihatott a talaj szerkezetére. Egyszerűen elfogyott a talajból a víz. A pótlás nem történt meg, így előáll egy aszályos időszak. Sok kis- és nagyobb patakot lehet látni, hogy vagy kiszáradt, vagy olyan minimális benne a víz, ami semmit nem tud táplálni. Sajnos ez a vízhiány hazánk tavait, víztározóit is érinti. Nem beszélve a folyókról, melyek vízkivételi helynek is számítanak.

Ahogy az elején említettem, hazánk hőmérséklete nagyobb ütemben fog emelkedni  az átlaghoz képest, mert egy medencében vagyunk. Ebből következik, hogy az évszakokban is változás következik, következett be. Mondhatni, hogy a mediterrán éghajlati öv felé tolódunk el. Ez még inkább intenzívebb lesz, mert, ahogy említettem egy mélyedésben vagyunk.     

Ennek viszont olyan következménye lesz, hogy több kártevő lesz, melyek délről észak felé húzódnak, kihasználva a nagyobb területeket. Egyre inkább kell védekezni ellenük, több növényvédő szert kell használni, mely ártalmas az egészségre. Nagyobb energiát fogunk felhasználni, ami komoly környetterhelést jelent. A természetben minden összefügg mindennel, itt ténylegesen jelentkezni fog, illetve már jelentkezik. A környezet védelme, jelentősége, hatékonysága egyre inkább előtérbe kerül, hiszen ezen múlik, hogy az emberiség, köztük hazánk miképpen képes fennmaradni. Nagy szavak? Lehet, de úgy gondolom, mi idősebbek már megtapasztaltuk a változást, tudjuk, hogy jelen van, érezzük hatását mindenben. Az ipari és mezőgazdasági termelés, az energia felhasználás, a környezet védelme, az egészség megőrzése lenne az elkövetkezendő idők legnagyobb feladata.  

2021.11.12.

Éghajlati összehasonlítás

Sajnos azt kell mondani, hogy a Föld klímája, éghajlata, hőmérsékleti és csapadék viszonyai erőteljes változások színterei lettek. Ma már nagyon sok fórum, rendezvény, csúcstalálkozó foglalkozik ezzel a témával. Központi helyre került a Föld melegedése, és a vele járó környezeti változások témája. Azt is figyelembe kell venni, hogy a tudomány, és itt az éghajlattal foglalkozó kutatókra gondolok, már igen régóta hangoztatják azt a tényt, hogy változások fognak beállni, ha a szennyezés ilyen ütemben folytatódik. Az eredmény ma már világos. Senki nem hallgatott arra a felvetésre, hogy ez így lesz. Minden tevékenység, ami a globális felmelegedést okozta, folytatódott tovább, sőt, még növekedett is. Hiába voltak különböző fórumok ezzel kapcsolatban több alkalommal is, semmi nem változott. 2021-ben is volt egy ilyen rendezvény. Úgy gondolom, most sem fog változni semmi. A szólamok, a szlogenek pufogtatva vannak, de tényleges tevékenység nem folyik a szennyező anyagok csökkentése terén. Ez szinte minden alkalommal így volt. Vajon most mitől változna valami is? Jó kérdés. Egy biztos. A Föld kezdi elveszíteni a légköri stabilitását. Sokszor lehet hallani, hogy milyen hőfokemelkedést nem volna szabad túllépni. Ez az a híres 1,5 Celsius fok. A magyarázat szerint ez azért fontos mérföldkő, mert az e fölötti hőmérséklet emelkedés kapcsán kialakuló változások nem követhetőek. Magyarul, bármi bekövetkezhet a klímában, ami csak nagyon kedvezőtlen lehet. A folyamatban lévő változások kiinduló pontja az ipari forradalom kezdete volt. A növekedés, a fejlődés, az új technológiák aztán még tovább súlyosbították a légkör terhelést. A szennyező anyagok szűrése legtöbb esetben elmaradt, ami nagy hiányosságnak bizonyult.

Egy fontos tény. A korábbi földtörténeti időszakokban a hőmérséklet ingadozása 1 Celsius fok mentén maradt. Ez annyiban változott, hogy az elmúlt 120 évben ez a szám 1,33 Celsius fok. Egy érdekesség, amit ki lehet olvasni a diagramból.   100 év alatt a középhőmérséklet emelkedés 0,38 Celsius fok volt, addig, 40 év alatt ez 0,95 Celsius fok. Az emelkedés 2,5 szeres. A döbbenetes, hogy ez durván fele annyi idő alatt történt. Ezek a változások hazánkat is érintik. Sőt! Mivel egy medencében lakunk, így az elkövetkezendő időszakokban erőteljesebben fog változni a Kárpát-medence időjárása. Ez igen kedvezőtlen lesz, illetve már sok esetben az is. Az elmúlt évtizedek már jelezték a változást annak ellenére, hogy a Föld történetében az évtizedek elhanyagolhatóak. Mégis szenvedő alanyai lehetünk ennek a változásnak. Hazánkban az elmúlt 60 év alatt kereken 2 Celsius fokos volt a középhőmérséklet emelkedése. Szinte beigazolódik az, hogy a Kárpát-medencében  megreked a meleg. Ennek már több jele is volt, van, amit megtapasztalhattunk. Melegebb évszakok, forróbb nyarak, több hőhullám, magasabb hőmérsékleti értékek, már az extrém hőmérsékleti kategóriát is érintve.

 

Kicsit érdemes elidőzni a két lenti diagramon. Úgy gondolom, így egymás alatt a kettő nagyobb rálátást biztosít a változást illetően.

 

Itt világosan látni az egyes évszakok közötti változást. Valószínű, hogy ezeket a változásokat mi idősebbek csak alátámasztani tudjuk. A tapasztalás nagyon fontos észlelési információ. Csak vegyük figyelembe az un. idősek jóslatait az egyes évszakokra lebontva. Sajnos ezek ma már nem sokat érnek, hiszen alaposan megváltozott az éghajlat. A legjelentősebb változások a magasabb hőmérséklet, a kevesebb csapadék, beleértve a havazásokat is, az évszakok eltolódása, a jelentősebb fagyok elmaradása, a kártevők elszaporodása, a talajvíz csökkenése, a félsivatagok megjelenése, az aszály kialakulása, a folyók, tavak kisebb vízhozama, a légkör nagyobb szennyezettsége, és végül, de nem utolsó sorban, az emberek élettani megterhelése. 

Ui: egy fogalom, amit manapság sokat használunk. Az éghajlat, vagy klíma valamely hely hosszútávra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Bármelyik fogalmat is használjuk, nem az a lényeg. A fontos a Föld ideális éghajlati viszonyainak visszaállítása.  

2021.11.06.

Tüzek és hőség

Sajnos a kettő szorosan összefügg. Ha körülnézünk a világban, mindenhol hallani, hogy melegrekordok dőlnek meg. Ez még olyan helyekre is érvényes, ahol eddig egyáltalán nem volt jellemző a meleg időjárás. Ez azt jelenti, hogy már a sarkkörön túl is érezhető a melegedés hatása. Ha hazánk területén maradunk, itt is egyre érezhetőbb a melegedés. Sajnos ezt már a koromnál fogva is tudom igazolni. Ehhez nem kell különösebb tehetség. Megfigyelés, tapasztalat, az kell. Talán már kevesen emlékeznek egy több mint 15 évvel ezelőtti eseményre, és egy személyre. A neve: Al Gore. Összeállított egy filmet, melynek címe: „Kellemetlen igazság”. Érdemes megnézni. Egy idézet ebből a dokumentumfilmből:

„Az emberiség egy ketyegő időzített bombán ücsörög. Ha a Földön dolgozó tudósok túlnyomó többségének igaza van, csak tíz évünk maradt, hogy megakadályozzunk egy óriási katasztrófát, amely egész bolygónk klímarendszerét örvényszerű pusztítássá változtatja, extrém időjárást, árvizet, aszályt, járványokat és halálos hőhullámokat szabadít ránk, nagyobbakat mindennél, amit valaha megtapasztaltunk. Ezt a katasztrófát mi magunk fogjuk előidézni”.

Mi történt?  A leírtak tökéletesen illeszkednek, és tökéletesen szemléltetik a mai helyzetet. Csak még egyszer. Ez 15 évvel ezelőtt volt. Azóta semmi nem változott. Ugyanis, ha változott volna, akkor most nem azzal lennének tele a híradások, hogy hőhullám, aszály, hőségnapok, forróság, extrém időjárási körülmények, tüzek. A nagy kiterjedésű erdőtüzek felgyorsítják a klímaváltozást, a klímaváltozás miatt több az erdőtűz. Csökken az erdős területek nagysága, nő a károsanyag-kibocsátás. 2019-ben komoly erdőtüzek voltak az egész világon. Görögország, Spanyolország, Svédország, Brazília, Bolívia, Szibéria, Alaszka, Kalifornia, Angola, Kongó. A tűzesetek kialakulása miatt még hazánkat is ide lehet sorolni, bár itt kisebb mértékű, de több alkalommal volt ilyen eset. Nagyságukat tekintve több millió hektár területről beszélünk. Ennek megkötő képessége is jelentős, de a káros anyag kibocsájtása még inkább. Sajnos azt kell mondani, hogy egyre inkább be kell rendezkedni arra, hogy a melegedés révén nagyobb szárazság, ezáltal több tűzeset fog kialakulni világszerte. A szárazság és aszály minden napos dolog a világban. Ha ide soroljuk a talaj nedvességtartamának jelentős csökkenését, akkor egy olyan helyzet teremtődik, mely tökéletes alapja bármilyen nagy tűznek. Sajnos ezek várhatók a következő időszakokban. Talán érdemes megnézni a következő táblázatot. A hőségnapok száma erőteljesen növekedik.

Van egy másik tényező, ez pedig a hőhullámok száma és ideje. az alábbi grafikon némi magyarázatra szorul. Ugyanis a hőhullámok száma nem szerepel rajta, csak a hőhullámos napok száma. Tehát pl. 2015-ben volt olyan hőhullám, ami 12 napig tartott.

Területileg az Alföld teljes területe, valamint az Észak-keleti régióban lehet számítani több olyan napra, amikor hőségnapról beszélünk, illetve ebből következik, hogy több hőhullám is kialakul ezeken a területeken. A hőhullámok hossza nagyon változó lehet. Világszerte is már jelenség, hogy különböző helyeken alakul ki tartós hőhullám. Ez alól már az északi területek sem kivételek, sőt, az Északi sark sem kerülheti el, hogy ne alakuljon ki a területen az ottani viszonyoknak megfelelően hőségnap. A szárazföldi régiókban az ezekkel a napokkal járó nagy veszély a tüzek fellobbanása. Csak néhány a 2019-es év eseményeiből, ami összefüggésben van a hőmérséklettel. 

 

Erdőtűz

Brazília

Erdőtűz

Ausztrália

Erdőtűz

Afrika

Erdőtűz

Oroszország

Extrém meleg

India +50 Celsius fok

Extrém meleg

Japán +40 Celsius fok

Extrém meleg

Franciaország +45,9 Celsius fok

Hőhullám

Ausztrália

Hőhullám

Tasmánia

Melegrekord

Kanada sarkkörön túl +21 Celsius fok

 

Ahogy látható, szinte minden kontinensen jelentős a tűzesetek kiterjedése. A számok úgy 70-100 000 között mozoghatnak. Mi okozhatja ezeket a fellángolásokat? Sajnos sok esetben az emberi felelőtlenség olyan formában, hogy túrázások alkalmával a tűzrakó helyeken nem kerül rendesen eloltásra a rakott tűz. Aztán vannak, akik szándékosan gyújtják fel az erdőt azért, hogy termőföldhöz jussanak. A másik része pusztán „szórakozásból”, bár ez igencsak büntetendő, de sajnos szép számmal akadnak ilyen elvetemült emberek. Lehet villámcsapás által is, ami nem ritka. Van még valami, ami talán furcsának hangzik. Harcászati lövedékek által okozott tüzek. Az öngyulladást sem szabad kizárni elég sok esetben. A lényeg, hogy egy ilyen természeti katasztrófa kipattanása nagyon komoly károkat okoz. Megfékezése elég sok esetben nagyon nehézkes. Sokszor erős szél is társul ahhoz, hogy hihetetlen gyorsasággal terjedjen a tűz. Ott, ahol jelentős aljnövényzet van, még inkább veszélyes. Talán meglepő lehet, hogy a sarkvidéki körzetekben is kipattannak jelentős erdőtüzek. Ennek az az oka, hogy az extrém időjárásnak köszönhetően ezeken a helyeken is kialakulnak komoly hőhullámok.

 

Ez az ábra jól szemlélteti, hogy milyen hőmérsékleti viszonyok alakulhatnak ki a sarkkör közelében. Ez már igen szélsőséges érték, mérhető volt, azaz jelen volt. 

Nem lehet elmenni a mellet, hogy ezek a tüzek mekkora területet emésztettek fel. A diagram jól mutatja, hogy hatalmas területekről van szó. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy itt hektárban van megadva a területek nagysága. Mivel egy hektár 10 000 négyzetméter, így egy négyzetkilométer 100 hektár. Példaként Dél-Amerikában 1,4 millió hektár erdő égett le, ami 14 000 négyzetkilométer. Ez hatalmas terület. Azt is hozzá kell tenni, hogy ez több ezer, több tízezer tűzfészket jelent. Az Ázsiai területeken is voltak jelentős tüzek, főleg Indonéziában. Ezekhez az értékekhez még hozzáadódnak az erdőirtások alkalmával kivágott fák. 2018-2019-ben az Amazonas medencében 9 762 négyzetkilométer erdőt vágtak ki. A fakivágások mértéke az egész világon növekvő mértéket mutat. Sok esetben hallani, hogy a kivágott fák helyére újakat ültetnek. Ez szép dolog. A baj ott van, hogy azok a fák, amiket kivágtak, 40-50 évesek, sőt idősebbek, de ami még fontosabb, hogy komoly lombkoronával rendelkeznek. A frissen ültetett fák 40-50 év múlva érik el azt a nagyságot és azt a hatást, amit a kivágott fák elértek.  Ezeknek az erdőtüzeknek van egy igen erős hatása a légkörre, mégpedig a levegő szennyezése.

Ezen az ábrán nagyon jól látni az indonéz területeken fellobbanó tüzek által keletkező füst nagyságát. Csak gondoljunk bele. Az egyes tüzek által vajon mennyi szennyező anyag kerül a légkörbe? Rengeteg, és ez főleg éppen az a gáz, ami melegedést előidézi, illetve fokozza, mégpedig a szén-dioxid. Az ilyen erdőtüzek alkalmával több tízmillió tonna szén-dioxid jut a légkörbe, ami jelentősen rontja a lakott területeken élők egészségi állapotát. Csak egy adat. A sarkvidéki tüzek által 2019-ben 181 millió tonna, míg a 2020-as évben ugyaninnen, 244 millió tonna, a világon 2021-ben eddig közel 343 millió tonna  szén-dioxid került a légkörbe. Ezek hatalmas számok, és ez csak erről a területről. El lehet képzelni, hogy mekkora a bolygó terhelése csak az erdőtüzek miatt. Az sem elhanyagolható, hogy Európában is hatalmas tüzek keletkeztek 2021-ben.

 

2021.10.29.

Hőmérsékleti változás

Vajon milyen hőmérsékleti viszonyok alakulnak ki? Tehetjük fel a kérdést. Az utóbbi évek, sőt, lehet mondani évtizedekben is egyre inkább melegedett az idő. Ez nem csak a nyári hónapokra érvényes, hanem az egész évre. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy hét év azonos időszakában milyen hőmérséklet- változás lépett fel. Tettem mindezt azért, mert ugyan sok táblázat és leírás van, de mind viszonyít valamit valamihez. Például az 1901-től 1950-ig tartó időszak átlagát hasonlítják össze az 1980-tól 2010-ig tartó időszak átlagával. Ez nem igazán mutatja azokat az értékeket, amik konkrétan mérve voltak, azaz, egy adott időszak naponta mért értékeivel. Kicsit körülményes munka, mert minden nap hőmérsékletét meg kell nézni. Így minden év azonos időszakát, azaz júniust, júliust, augusztust meg kellett nézni minden napra, hogy mennyi volt a hőmérséklet. Hány nap volt 25 Celsius fok felett, és hány nap volt 30 Celsius fok felett. Ez összesen 644 nap hőmérsékleti adatai. Tehát a táblázat összességében megmutatja, hogy hét adott év, 1960-1970-1980-1990-2000-2010-2019-es évek azonos időszakában, tehát a nyári hónapok, június-július-augusztusban mért napi hőmérsékleti értékek hogyan alakultak. Ezeket összeszámolva jött ki a következő adatsor.

 Látni, hogy a hét év azonos időszakában, azaz minden év júniusában, júliusában és augusztusában hogyan emelkedett a meleg napok száma. Pl. tehát a hét év azonos időszaka a június. Ebben a hónapban 80 nap volt 25 Celsius foknál melegebb, és 46 nap volt 30 Celsius foknál melegebb. Látszik, hogy a meleg napok száma folyamatosan emelkedik. Lehet, hogy kissé furcsa az összehasonlítás, de úgy vélem, az ilyen apró dolgok jelzik igazából a változást. Sok adat szerepel sok helyen, többféle szemszögből nézve. Ezek valahol mind olyan értékeken alapulnak, amelyeknek hátterében mérések vannak. Az egyes torzulásokat az okozza, hogy egy bizonyos időtartamot, vagy annak átlagát hasonlítják össze egy másik időszak átlagával. Nem az átlagot éljük meg, hanem a napi időjárási viszonyokat. A hőséget, a hideget, a szelet, a csapadékot akkor érezzük, amikor benne vagyunk. A hőmérsékletváltozásnál maradva. Ki lehet, és ki is számolják a napi középhőmérsékletet. Ezzel nincs semmi baj. Viszont, amit érzünk, az a valós meleg. Ez az állapot hat mindenre. Az átlag lehet kellemes hőmérséklet, de nem azt érezzük. Az igaz, hogy folyamatosan emelkedik az átlaghőmérséklet is, de így, ebben a formában azt mondhatjuk, hogy a hőmérséklet kedvező, kellemes, amikor 22-24 Celsius fok van.  Az viszont már egy kissé kellemetlen, ha megnézzük azt, hogy milyen hőfokok alakultak ki a nyári hónapokban. Azt lehet mondani, hogy korábban is voltak hőségnapok. Ez tény. Az viszont már érdekesebb, hogy ebből hány nap volt hőségnap, illetve ahogy látható, azért a hőfokok is jelentősen emelkedtek.   

Akkor beszélünk hőségnapról, amikor a hőmérséklet 30 Celsius fok fölé emelkedik. Érdekes az egyes évek, történetesen hét év összehasonlítása a meleg, illetve a hőségnapok viszonylatában. Mindkettő emelkedik. Bár lehet azt mondani, hogy ez még nem olyan sok. Mondjuk hét év alatt volt összesen 54 nap, amikor 30 Celsius fok felett volt a hőmérséklet. Vajon akkor is ez a vélemény, amikor ténylegesen át kell élni ezt a hőmérsékletet? Nem hiszem. Néhány nap után, már mindenki várja az enyhülést. Ebben a formában kell nézni, hiszen ezt éljük meg. Különösen érdekes az, amikor ezek a napok egymás után következnek. Ekkor beszélünk hőhullámról. A legkevesebb ilyen érték 6 nap. Ez 2000-ben volt. El lehet képzelni, amikor ennyi időn keresztül, még 33-35 Celsius fok is lehet tartósan. Sőt! Az éjszakai levegő sem hűl jelentősen.  A nappalok, mivel hosszabbak, így bőven van ideje átmelegíteni a lakásokat, házakat. Ezt az éjszaka folyamán visszaadja a környezetének, így a meleg még jobban érezhető. Azt lehet leszűrni, hogy egyre inkább tartunk egy olyan állapot felé, amikor a hőmérséklet érezhetően is kezd kellemetlenné válni. Ez kihat mindenre. Növekedik a légköri aszály, és növekedik a szárazföldi aszály is. A hőmérsékletváltozás egy kényes egyensúlyi helyzetet bont meg. A légkörben, a talajban, a vizekben elindulnak a változások, melyek ellen védekezni kell. 

Sok hír foglalkozik a melegedéssel. Eléggé összetett dologgal találjuk magunkat szemben, hiszen elég sok minden hatás együttese révén jön létre a légkör melegedése. Egy biztos. Napunk által szolgáltatott hőmennyiség eléggé tetemes. Az egy négyzetméterre eső energia hazánkban évente 1370 kWh. A hőmérséklet átlagszámítása nagyon fontos támpontot ad arra, hogy mekkora az emelkedés évek, évtizedek távlatában. Van ennél egy szerintem fontosabb mérce. Ez pedig a helyi hőmérsékleti értékek nyomon követése. Miért fontos ez? Azért, mert pontosan azok a hőmérsékleti értékek a lényegesek, amelyek az egyes napok folyamán kialakulnak. Megmagyarázom. Ha az átlagot vesszük, akkor egy viszonyítási alapot hasonlítunk össze. Valós érték ez is. Az igazi kérdés az, hogy egy adott időszak alatt mennyi a folyamatos, azaz, az egymást követő maximum hőmérsékleti napok száma. Ugyanis ezek a napok határozzák meg, hogy milyen konkrét hőmérsékleti viszonyokkal találkozunk. Ez viszont azt jelenti, hogy a folyamatos magas hőmérsékleti értékek nagyobb szárazságot okoznak. Átlag szerint rendben van minden, de a napi értékek szerint komoly problémát okoznak. Egyre inkább érezhető és mérhető, hogy egyre több hőségnap alakul ki nyaranta. Amikor több napon keresztül 30 Celsius fok felett van a hőmérséklet, nemcsak az emberek, hanem a növényzet is megsínyli a hőséget, még folyadék pótlás biztosítása mellett is. Hogy mennyire érzékenyek a növények, tapasztaltuk, hogy több növényfajt többször kellett elvetni. Ennek ellenére nem hozott termést. Túl meleg volt ezeknek a növényeknek. Nem lehet azt mondani, hogy ez helyi jellegű volt. Sok vidéken alakult ugyanígy a helyzet. Valószínűsíthető, az elkövetkezendő időszakokban a kultúrnövények erősen megsínylik a magasabb hőmérsékletet. Nem akarok senkit sem rémisztgetni, de valljuk be őszintén, egyre inkább megterhelő a magas hőmérséklet. A meleg napok száma, a hőség napok száma egyre emelkedik. Azt hiszem, nem kell sokat gondolkodni azon, hogy komoly változás állt be a melegedéssel kapcsolatban. Ez általános jelenség, a világ minden pontján érezhető, még a sarkvidékeken is. Nagyon szembetűnő a gleccserek visszahúzódása. Ez is a melegedésnek tudható be. Garmadával lehet találni olyan írásokat, melyek a hőmérsékleti tartományok különböző kimutatásait teszik közzé. Viszonyítási alapokat adnak meg bizonyos tartományok közé szorítva, illetve olyan viszonyítási alapokat követve, melyek egy adott időszak adatainak átlagát hasonlítják össze egy későbbi adatsorral. Magyarul: a viszonyítási alapok nem azt az értéket mutatják, amelyek a valósak, mármint a helyileg mért értékek. Ugyanis ezek olyan mértékű változást mutatnak, ami átlagolva van. Még világosabban. Egy napi átlag sohasem mutatja a tényleges hőmérsékleti viszonyokat. Vegyük észre, hogy ez a számolás kicsit megtévesztő. Azt, amit érzünk napközben, most pozitív hőmérsékleti tartományról beszélek, az a valós érzet. Azt éljük meg, azt éljük át. A környezet ezt veszi tudomásul. A maximum értékek is nagyobb figyelmet kellene, hogy kapjanak. Ez a hőérzet. Az áramfogyasztás, a vízfogyasztás, a talaj- nedvesség tartalmának csökkenése, a forróság érzet, a növényzet reagálása, az emberek egészségi állapota, stb. erre összpontosít. Ezt próbálja átvészelni. Ez történik napközben a hőség óráiban. Az átlag lehet igen kedvező, úgy 24-25 Celsius fok. Ehhez viszont már bőven 30 Celsius fok feletti nappali hőmérséklet társul. Ez már hőségnapnak számít. Minden élőlénynek a 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet kell elviselni, nem az átlag kedvező 24-25 Celsius fokot. Sok esetben előfordul, hogy ez több napon keresztül fennáll. Ez még jobban megterheli a szervezetet. Tehát a maximum hőmérséklet az, amire oda kell jobban figyelni. A szervezet tűrőképessége véges, ezért nagyon fontos, hogy kellő védelmet tudjunk biztosítani magunknak. Ezért is nagyon fontos az előrejelzésnek az a része, mely a nappali hőmérsékleti értékekre utal. Egy érdekes táblázat. Látni, hogy a 70-es év vége felé kezdett növekedni az átlaghőmérséklet. Bár így ránézésre, és a számokat nézve nem sok, az átlagot tekintve jelentős. Sajnos itt az átlagot tudom használni. Ez a globális értékeket mutatja.  

A különbség 1920 óta, tehát 100 év alatt 1,43 Celsius fok. Azt lehetne hinni, hogy ez nem sok. Így valóban nem, ahogy a számokat olvassuk. De vajon miért lényeges, hogy ez az érték ne, vagy egyáltalán ne növekedjen tovább? Erre nagyon sok elmélet látott már napvilágot. Teljesen tiszta képet nem lehet alkotni. Van egy folyamat, amit nagyon sok helyről próbálnak magyarázni. Tény, hogy a hőmérsékleti tartományok emelkednek. Az 1,5, illetve 2 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés az emberek által meghatározott küszöbérték. Tehát a viszonyítási alap is egy vélt szám. A Föld globális rendszere, és az abban zajló kölcsönhatások sokkal bonyolultabbak, mintsem vélt számok sokaságát használják fel modelleknek. Az biztos, hogy az ilyen számítások sok mindent előtérbe hoznak. Az a néhány tized Celsius fok, vagy a néhány centiméter tengerszint emelkedés hoz változásokat. Ez vitathatatlan, hiszen érezzük az egyes évszakok folyamán, illetve egyes partszakaszokat látva. Változás van. De mindig is volt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szerencsére a módosulóban lévő hőmérséklet nem hirtelenszerűen jelentkezik, így van lehetőség a változásokhoz igazodni. Az élővilág mindig is rugalmasan tudott alkalmazkodni az egyes helyzetekhez. Olyan különleges képességekkel rendelkezik az élővilág, amely egyszerűen bámulatos. Vélhetően most is az fog következni, illetve néhány esetben már be is következett, hogy mutációk jönnek létre, melyek már a változás okozta körülmények között élnek tovább. Igen, vannak olyan területek, ahol a változás sajnos drasztikus formában van jelen. Talán ez is része egy természetes kiválasztódásnak. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel, így elég nehéz olyan helyzetet elemezni, ami igen sok összetevőből áll, és nem tudni az igazi hatások összességének eredményét. A Földet ért fizikai változások, hőmérséklet, csapadék, szél, stb., együttes hatása igen bonyolult, akárcsak bármelyik élő szervezetre gyakorolt külső hatás. Nagyon sok kimutatás, tanulmány, elemzés, elmélet, stb. látott napvilágot. Egy nagyon fontos dolgot kell követni. Védeni kell Földünk éghajlatát, mert ezen él immár közel nyolc milliárd ember. Egy Föld van, ami az otthonunk. Itt élünk, itt dolgozunk, itt éljük mindennapjainkat, évtizedek, évszázadok, évezredek óta. A változás elengedhetetlen. Sajnos, a változást az ember okozza. Van egy nagy lehetőség az emberiség kezében. A tudás. Ezzel a lehetőséggel kell korrigálni a hibákat, hogy szép világot éljünk minden nap.

Így a végére még valami. Ha valaki figyelemmel kíséri ezeket a híradásokat, és a megjelenő rengeteg írást, akkor láthatja, hogy őrült számszerű eltérések mutatkoznak az egyes szerzők tollából. A témánál maradva csak két ilyen érték.

Extrém hőség: extrém hőségnek kitett globális népesség ötévente legalább egyszer 1,5 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés esetén 14%, 2 Celsius fok emelkedés esetén 37%.

Tengerszint emelkedés: tengerszint emelkedés 2100-ig, 1,5 Celsius fok hőmérséklet emelkedés mellett 0,40 méter, 2 Celsius fok hőmérséklet emelkedés mellett 0,46 méter.

Forrás: WRI

A korábban becsültnél nagyobb mértékben, akár 1,32 méterrel is emelkedhet a világtengerek szintje 2100-ig

Forrás: National Geographic 2019.02.04. MTI

Itt a valaha volt legpontosabb mérés a tengerszint-emelkedésről

Évente 2,2 milliméterrel emelkedik a tengerszint az Északi-sarkvidék térségében - derítette ki egy német-dán kutatócsoport műholdas mérések alapján. Az óceánok vízszintje általánosan emelkedik a klímaváltozás hatására, regionális szinten azonban szélsőséges különbségek tapasztalhatók. Az Északi-sarkvidéken a vízszint átlagosan 2,2 milliméterrel emelkedik évente...

Forrás: Portfolio

A 2,2 milliméter 2100-ig 17,6 centiméter.

Mint látható az eltérések nagyon különbözőek. Sőt! Közel egy méter különbség. Ez nagyon sok. Ehhez csak annyit: különböző elméletek szerint különböző az eredmény. Sajnos ez nem a valóság. Mi az igazság? Ezt nem tudni. Egy biztos: óvjuk lakhelyünket, a Földet.

2021.10.22.

Klímaváltozás és a sport

Sajnos ki lehet jelenteni, hogy az éghajlatváltozás rányomja bélyegét a sporttevékenységekre is. Ez főleg a szabadban végzett sportolást érinti. A futás, a kerékpározás terheli meg legjobban a szervezetet. Ennek kapcsán a levegővételek száma jelentősen megnő. Nem beszélve arról, ha ez a tevékenység esetleg órákig tart. Még valami. Különbséget kell tenni a versenyszerű, és amatőr sportolás között, hiszen a profi sportolók fizikai megterhelése jóval nagyobb. A lényeg, hogy a szabadtéri tevékenység során két fontos környezeti ártalommal nézünk szembe. Az egyik a hőmérséklet, a másik a szennyezett levegő.  

A hőmérsékleti értékek egyre inkább eltolódnak a magasabb tartományok felé. Ahogy látható az évszakok követik a melegedés ütemét. Az emberek észreveszik ezeket a változásokat. Az időjárás mindig is beszédtéma volt a társaságnál. A vélemények természetesen nagyon eltérőek, de egy biztosan elmondható. Egyre többen érzik a változást. A hőmérsékletek magasabbak, ezzel együtt a levegőben lévő páratartalom is. Ez azért is fontos, mert a párával együtt, amire szinte ráragadnak a szennyező anyagok, sokkal hatékonyabban jut el a szervezetünk mélyebb részeibe. De még egy kicsit a hőmérsékletekről. Általában a szabadságolások alkalmával kerül közelebb az ember a természethez. Nyaralás, kirándulás, és különböző szabadtéri események. Itt találkozunk a hőmérséklettel, amely sok esetben kellemes közérzetet biztosít, viszont sok esetben éppen az ellenkezőjét okozza. Kérdezzük is, hogy meddig lesz még ilyen meleg? Ugye ismerős a kérdés? Ha megnézzük a diagramot, akkor láthatjuk, hogy az extrém kategóriába esett az elmúl tíz év maximum hőmérséklete. Erről akkor beszélünk, ha a hőmérséklet 35 Celsius fok fölé emelkedik. Sokan mondják, hogy az átlag. Azt, amit érzünk, az nem átlag. Az a hőfok, amelyet érzünk, az a lényeges és fontos. Az határozza meg, hogy a szervezetünk miképpen reagálja le az adott körülményeket. Nem véletlen, hogy ilyenkor a folyadék- és sópótlás elengedhetetlen. Ha a szervezet túlmelegszik, akkor hirtelen nagyon nagy baj történik. A hőguta jelensége üti fel a fejét. Csak képzeljük el, hogy sok esetben ebben a hőmérsékleti tartományban sportolnak emberek. Először talán kissé furcsának tűnt, de ma már teljesen elfogadott, hogy focimérkőzések alkalmával ivószünetet tartanak. Vagy hosszabb távú futás esetén frissítőket fogyasztanak a sportolók. A szervezet túlmelegedése nagyon veszélyes. Sok esetben előfordul, hogy szinte egyáltalán nincs pára a levegőben. A száraz hőség szintén nagyon megterheli a szervezetet, és az az egész testünk kínlódik a kialakult helyzettel. Láthatjuk, hogy a hőmérsékletnek milyen nagy szerepe van, és ilyenkor ki lehet jelenteni, hogy káros szerepe van az emberekre.  

 

A másik fontos tényező a levegő. Sportolás közben sokkal több levegőre van szükségünk, mint normál állapotban. Ami a nagy baj, hogy éppen ott végezzük ezt a tevékenységet, ahol a legtöbb szennyező anyag van. A talaj közelében. Minden káros anyag nehezebb a levegőnél, így pontosan ott gyűlik össze, ahol mozgunk. Hol gyorsabban, hol lassabban. A lényeg, hogy nagyon sok káros anyagot lélegzünk be. Ahogy látható, mennyi minden kerül közvetlen kapcsolatba a szervezetünkkel. Annak ellenére, hogy milyen kis értékekről beszélünk, a folyamatos belélegzéssel állandó szinten lélegezzük be ezeket a gázokat. Megterhelés alatt jóval szaporábban vesszük a levegőt, tehát jóval több káros anyag kerül a szervezetünkbe. Sajnos ezekből egyre több kerül a légkörbe.  

A gázokon kívül van egy sokkal alattomosabb anyag. Ez nem más, mint a szálló por. Látható, hogy ebből 50 mikrogramm van egy köbméter levegőben. A baj ott kezdődik, hogy ennek a szálló pornak van egy úgynevezett PM2,5 nevet viselő változata. Ez azt jelenti, hogy olyan finom szemcsékről beszélünk, amelyek a tüdő legkisebb részére is behatol. Ami ennél még rosszabb, hogy onnan nem ürül ki. A 2,5-es érték alatti részecskék eljutnak a tüdő legfontosabb részéhez, ahol az oxigéncsere történik. Ennek károsodása komoly tüdőproblémát okoz.

Általános vélekedés ma már, hogy egyre nagyobb veszélyt jelent a szálló por, és egyre több megbetegedést is okoz.

Ha mindezeket összefoglaljuk, akkor beláthatjuk, hogy a sportolás bár nagyon egészséges tevékenység, egyre inkább oda kell figyelni arra, hogy mikor, és milyen körülmények között végezzük. Sok esetbe azt hisszük, hogy milyen friss a levegő. Igen, ez az érzet, de a valóság más. Nem véletlen, hogy a tüdőszanatóriumokat olyan helyeken építik, ahol erdő van, messze mindenféle településtől, főleg gyáraktól. A jövőben már oda kell figyelni arra, hogy mikor, milyen időjárási körülmények között végzünk sporttevékenységet. A vélt fittségérzet sok esetben nem biztos, hogy megfelelő körülmények között történik, holott azt hisszük, hogy minden rendben van. A klímaváltozás mindenre rátelepszik, így a sport sem kivétel.

2021.10.15.

Hőmérséklet, csapadék

Úgy gondolom, ez a két legfontosabb tétel, amely közvetlenül is, és közvetve leginkább érinti az emberiséget. Közvetlenül azért, mert a magas hőmérsékletet az emberek rögtön érzik utcán, otthonukban, kirándulás, utazás, stb. kapcsán. Ilyenkor az a hőmérséklet dominál, ami a maximum, hiszen nyílt helyen vagyunk, nem közép, vagy átlaghőfokok érnek bennünket, hanem a mindenkori hőmérséklet. A közvetve érő hatások már sokkal összetettebbek, hiszen a magas hőmérséklet mindenre kihat. Itt legfőképpen a vizekre és termőföldeke gondolok, hiszen innen származnak az életfeltételeket biztosító anyagok, úgymint ivóvíz és élelmiszer.

Ez a kép néhány éves, de már ezen is kirajzolódik, hogy igen erőteljes változás kezd kialakulni a Földön. Sőt! Már ki is alakult. Egyre nagyobb gondot jelent a magas hőmérséklet és a csapadék hiány. Ma már lehetőség van arra, hogy modellszámításokkal előre lehet vetíteni, hogy mi várható. Hát nem éppen kedvező a két kép közötti különbség. Lehetne azt mondani, hogy már megint ez a téma. Senkit nem akarok elkeseríteni, de ezek olyan lényeges és fontos dolgok, melyekről állandóan beszélni kell, mert ez idáig érdemi lépés nem született. Magyarul nem született olyan döntés, mely megállítaná a globális felmelegedést. Igen érdekes hírt olvastam, mely szerint a szakértő emberek tegyék meg a javaslataikat, aztán a politika majd eldönti, hogy mi legyen. Itt van a legnagyobb baj. A hozzáértők döntsék el, hogy mit kell tenni, hiszen egy politikus nem ért hozzá. Az adatok, az információk, a különböző szakmai leiratok, vélemények, következtetések csakis a szakértők, a klímakutatók területei. Ők látják át ezek összefüggéseit, esetleges következményeit. 

A modellszámítások szerint ez a Föld várható úgy 140-150 év múlva. A piros színek az hőség- és extrém hőmérsékleteket mutatják. A másik nagyon is fontos dolog a csapadék. A nagyobb hőmérséklet nagyobb mennyiségű vizet párologtat el. Ennek következtében a csapadék mennyisége is növekszik. A viharok egyre intenzívebbek, és tapasztalható egy érdekes jelenség, melynek révén rövid idő alatt kis területen nagy mennyiségű eső hullik. Ez komoly áradásokat is okoz sok helyen. Itt is az ember segítségére van a modellszámítás lehetősége. 

                                                     

                                                          Modellszámítás alapján

                                                

                                                         Csapadék mérések alapján

       Látható, hogy a fő irány mindkét esetben szinte azonos. Ami jól látható eltérés, hogy a csapadék mennyisége a következő időszakokban egyre kisebb területekre fog koncentrálódni. Ez több aggályt is felvet. A viharok, a nagyobb szelek, a sokkal több víz kis területen új problémát vet fel. Ennek kezelése hatalmas erőfeszítéseket igényel. Már most is látható, hogy jelentős változások léptek fel a csapadék hullással kapcsolatban. A változás jelen van. Az embereknek nagyon okosan kellene dönteniük, hogy merre tovább. A döntés nem tűr halasztást. Vajon megszületik-e? Nyolc milliárd ember sorsa függ ezektől a döntésektől. A tét a Föld normális működése. 

Képek forrásanyaga: Wikipédia

2021.10.09.

Éghajlatváltozás, klímaváltozás

Sokan úgy gondolják, hogy a Földön korábban is voltak felmelegedések. Igen, voltak ilyen periódusok a Földön. Ezzel nincs semmi baj. Ezek tudományos tények. A különlegesség abban van, hogy régen egy természetes hosszú időt igénybe vevő változásról beszélünk, addig a mostani szinte egyik napról a másikra következett be. Érdemes arról is szólni, hogy az általános melegedés csak a hőmérsékleti változásokat mutatja. Benne van a nevében: globális felmelegedés. Tehát a hőmérsékleti emelkedést adatolja. A klímaváltozás a hőmérséklet emelkedésének következménye, minden más egyéb változást beleértve. Ide sorolandó az üvegházhatású gázok által okozott változás is. Ennek jelenléte a korábbi időszakokban nem volt jelen. Tehát, a változás egyértelmű okozója maga az ember.

Az a diagram egy alap. Látható a változás, pedig csak 140 év telt el. Maga a természetes klímaváltozás ennél sokkal több időt vesz igénybe. Annyira „finom” a változás, hogy a biodiverzitás a természeti sokszínűségnek van ideje alkalmazkodni. Nincs kizárva az sem, sőt, inkább természetes, hogy a változás miatt új fajok, mutációk jönnek létre. Ezek egy kissé megváltoztatják a természetes környezetet. Ennek viszont nincs jelentős kihatása az összképre. Ami a lényeges, hogy a változás erőteljesen tapasztalható. Eleinte „csak” arról van szó, hogy az ipari forradalommal a hihetetlen mennyiségű szén és fa elégetésével elkezdődött a légkör telítettségének folyamata. Ez kezdetben semmilyen érezhető változást nem okozott. A természet igyekezett az egyensúlyt fenntartani, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot elnyelt.

Látható ennek a folyamatnak egy szelete. Nagy mennyiségekről van szó. Aztán az idő előrehaladtával, ahogy a technika fejlődött, egyéb más gázok is a légkörbe kerültek. Ha kicsit megnézzük a történelmet, akkor legalább 8-10 olyan háború volt, ahol már nagy mennyiségű olyan anyagokat használtak fel, amelyek révén jelentős mennyiségű szennyező anyag került a levegőbe. Az ember által termelt gázok, amelyek már üvegházhatású gázok, igen nagy mennyiségben kerültek a légkörbe, és folyamatosan. Folyamatosan emlegetjük a szén-dioxid káros voltát. Nem szabadna megfeledkezni azonban az egyéb gázok levegőbe jutását sem. Ezeknek egyre nagyobb lesz a jelentőségük. Ennek egyik fő forrása a permafroszt, azaz, a fagyott talaj felolvadása által a légkörbe kerülő metán. Ez jóval erőteljesebben vesz részt a légkör melegedésében.

Ennek már kimutatható mennyiségei vannak. Egyáltalán nem szabad ezt elhanyagolni. Látható, hogy milyen erőteljes emelkedés fog bekövetkezni. A veszély nagy. A jelenleg légkörben lévő gázok nemcsak a melegedést fokozzák egyre inkább, hanem a légkörben oxigént hígítják. Ez a dolog pedig kihat az élővilágra, köztük az emberekre is. A légkörben lévő anyagok eléggé összetettek. Nagyon sok vegyi anyag halmozódott, és halmozódik fel naponta a levegőben. Ezekhez még hozzájárul a szálló por, és annak mennyisége. Egyáltalán nem elhanyagolható a metán jelenléte. Nagy veszély. Talán sokan egyáltalán nem gondolnak rá, de az emberi tevékenységen kívül az állatok is hozzájárulnak, nem is kissé a metán feldúsulásához. A több millió kérődző állat jelentős mennyiségű metánt termel.

Hogy mennyire van veszélyben a légkörünk, ami nagyon kevés értékeken múlik, hiszen az egyensúly akkor biztosított, és akkor van biztonságban, ha minden tökéletesen működik. Ma már sajnos messze vagyunk az ideális értékekhez. Ennek tényét már a múlt század 70-es éveiben nyilvánvalóvá vált, csak senki nem tulajdonított neki semmiféle jelentőséget annak ellenére, hogy szakértők, hozzáértők, kutatók tették ezt, adatokra lapozva. Az időpontok mindig ki lettek tolva, és most az a helyzet, hogy bizonyított tény, hogy amennyivel emelkedett a szén-dioxid mennyisége a légkörben, annyival csökkent az oxigén jelenléte a levegőben. Ez egy nagyon nagy figyelmeztető jel. Sőt! Az alábbi diagram még inkább aggasztóbb.

A két diagram szinte egymást egészítik ki. Valóban a kettőt együtt érdemes elemezni. Az értékek önmagukért beszélnek. Lehangoló. Idáig jutott az emberiség, hogy azt a területet teszi tönkre, amely az élőhelye. Nincs hova menni. Ez nem olyan, hogyha valami elfogy, akkor elmegyek máshova, és beszerzem.

Ezek után nézzük meg, hogy a klímaváltozás mit okoz, és miért hangoztatják annyira azt a bizonyos 1,5 Celsius fokos melegedést? Úgy gondolom, hogy valami igen furcsa helyzet van ezzel kapcsolatban. Valami olyasmi lehet, mint az UV-sugárzását megállapító szám. Egy mesterséges számról, egy kényszeredetten mondott számról beszélünk. Ugyanis az 1,5 Celsius fokos határ egy vélt érték, egy mesterségesen kitalált érték, amely alatt kezelhető még a klímahelyzet, e fölött már nem, azaz, nem visszafordítható állapotok alakulnak ki Földünkön. Ez a magyarázat bújik meg az emlegetett 1,5 Celsius fok mögött. Valamit azért le kell szögezni már most. Ez a 1,5 Celsius fok egy érték. Ennek a szigorú értéknek azért van rugalmassága. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy lehet rugalmasan kezelni, mert meg lehet tenni. Egyáltalán nem. A lényeg, hogy minél jobban kell arra törekedni, hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen tovább, sőt csökkenjen. Ez azért is fontos, mert közel nyolc milliárd ember élettere válhat elviselhetővé, vagy igen problémássá. Az itt említett dolgok a Földünkre vonatkoznak. Hazánk területe ugyanúgy beletartozik a Föld területébe. Az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett, fenyegetett területei közé tartozik bolygónknak.

A hőmérséklet a világ átlag felett emelkedik. Ez nem pusztán kitalált frázis. Ha visszatekintünk csak néhány évre, tapasztalhattuk, hogy hőhullámokról beszélünk, aszályról beszélünk, extrém hőmérsékletről beszélünk, stb. Félsivatagos területe is van hazánknak, nincs megfelelő csapadék utánpótlás. Sokszor tapasztaltuk már a késői erős fagyokat, amelyek komoly károkat okoztak, okoznak a mezőgazdaságban. Az ilyen jelenségek egyre többször fognak előfordulni, a hatások pedig tovább fognak súlyosbodni. Hazánkban a hőmérséklet a világátlag felett emelkedik. A világátlag 1960 és 2020 között 1,18 Celsius fok, addig hazánk átlaga kereken 2 Celsius fok. Egyre hosszabb hőhullámokra lehet számítani, majd egyre több viharos, zivataros, nagymennyiségű, lokálisan rövid idő alatt lehulló csapadékra. Nem szabad elfelejteni az extrém időjárás egy másik gyakori elemével, a heves légmozgás okozta jelenséggel. Tapasztalható már, hogy hazánkban is megjelentek a tornádókra jellemző vonások. A vízhiány egyre jobban felüti a fejét, hiszen már most is érezhető a talajnedvesség hiánya. Ennek egyik ismérve, hogy a talajvíz szintje egyre mélyebbre kerül. Ez sok esetben már most eléri a 4-6 métert is. Az évszakokban is bekövetkeznek a változások, illetve már be is következett.

Érdekes, hogy „csak” 60 év telt el, és milyen komoly változásokat tapasztalhatunk, illetve mérhetünk. Azt kell mondanom, hogy az idősebbek egyértelműen tudják a változásokat érzékelni, hiszen már meg is tapasztalták. Globálisan a klímaváltozás egy fokozatosan súlyosbodó állapotot jelent, ami már most is katasztrofális következményekkel jár sokfelé és sokféle formában a világon. /Lásd a diagramot/ A felmelegedés egyre gyorsabbá válhat, különösen, ha tovább folytatódnak, sőt, tovább növekednek a szén-dioxid-kibocsátások. A hőmérséklet önmagában messze nem elég annak megállapításához, hogy mi lesz. Ugyanis ezek okozzák a melegedést. Az energiaigény optimalizálása, az iható víz gazdaságos kihasználása, a hulladékok megfelelő kezelése, a mezőgazdasági területek szakszerű kihasználása, az erdők gondozása, az emberek környezeti tudatossága mind hozzájárul ahhoz, hogy a Föld még sokáig élhető bolygó maradjon. Ez közel nyolc milliárd ember érdeke. Talán.

2021.10.01.

Igen furcsa dolog, vagy mégsem?

Többször is elolvastam egy cikket, mely arról szólt, hogy 2015-ben történt egy megállapodás. Ez arról szól, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os Unión belüli nettó csökkentést kell elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Ez ezzel párhuzamosan a világ országait is érinti. Ennek életbelépési ideje 2016.november 4. Most itt utalnék az olvasott cikkre. Idézem:

„2030-ig a kibocsátás a mai szinten lesz, ami a 1,5 Celsius fokos szint eléréséhez szükséges kétszerese”.

Forrás: index.hu

A továbbiakban szó esett arról, hogy mely országok hajtották ezt végre, illetve tettek ennek a megállapodásnak eleget. Először nem akartam elhinni, hogy az első helyen Gambia szerepel. Majd Costa Rica, Kenya, Marokkó, Etiópia, Nepál, Nigéria, Egyesült Királyság. Egy kicsit érdemes elgondolkodni a felsorolt országokon. Azt hiszem eléggé meglepő. Persze lehet azt mondani, hogy olyan országokról van szó, ahol a természeti adottságok olyanok, amilyenek. Igen. Viszont az sem szabad elfelejteni, hogy egy megállapodásról van szó, és ez nem tünteti fel az adott ország viszonyait, hogy mennyire egyszerű vagy sem betartani az egyezményt. Ez nem lehet esetlegesen hivatkozási alap.

Igen, erről van szó. Ha megnézzük, akkor 140 év alatt 1,33 Celsius fok lett az emelkedés. Az idézetből teljesen világos, hogy valami nagyon nem stimmel. Itt folyamatosan arról beszélnek a döntéshozók, akik elviekben értenek ezekhez a dolgokhoz, hogy mit, hogyan kell csinálni. Üléseznek, konferenciáznak, összejöveteleket tartanak a semmiért. Ugyanis hiába történik megállapodás, minden úgy halad tovább, mint előtte. Sőt! Aki egy kicsit nyomon követi a történéseket, az tudja, hogy már az 1970-es években történt egy olyan figyelmeztetés a kutatók részéről, mely éppen a globális felmelegedés tényét közölte. Ettől függetlenül az elmúlt immár 50 év alatt szinte semmi nem történt. Most mozdult meg valami, ami ráirányítja jobban a figyelmet a veszélyre. A döbbenet az, hogy sajnos ez sem elég, hiszen szinte semmi nem történik annak érdekében, hogy elejét vegyék a komolyabb bajnak. Úgy gondolom, ez a kifejezés is idejét múlta, hiszen a gondok, a problémák már napi szinten jelentkeznek. Nem szeretném felsorolni, hogy milyen területeken, és milyen mértékben. Gondolom, ezt elég sokan hallják és látják is, hiszen a híradások mostanában elég sokat foglalkoznak ezzel a témával. A nagy baj az, hogy még mindig nem érkeztek meg oda a vészjelzések, ahová kellene. Bár ezt nem tudom elhinni. Inkább az a baj, hogy egyszerűen nem foglalkoznak vele, illetve, még mindig az érdekek mentén haladnak a dolgok.

 

Azt hiszem, ez a diagram önmagáért beszél. A hatalmas vándorló tömegek egy adott régiót nagyon meg tudnak terhelni, és még inkább fokozzák a problémát, amely konfliktus helyzeteket is teremt.

Ez szintén egy nagyon is figyelmeztető információ. Az időtartam 10 év. Látható, hogy milyen hatalmas változások történtek ilyen rövid idő alatt. Ezek az elkövetkezendő években még inkább fokozódni fognak. Országokat, de lehet, hogy ennél nagyobb régiókat is érintenek majd a változások.

2021.09.24.

Évtizedek összehasonlítása

Igen érdekes időjárási értékek alakultak ki az elmúlt évtizedekben. Nem szeretnék sokadszor is hivatkozni, hogy úgy „x” idővel ezelőtt milyen volt a klíma. Igen, egészen más. Sajnos azt kell mondani, hogy jelentős változások következtek be, annak ellenére, hogy némely esetekben az értékek nem nagy eltéréseket mutatnak. Azt viszont máris hozzá kell tenni, hogy van egy alapérték, mely hosszú időn keresztül normális állapotban tartotta a Föld klímáját. Ez azt jelenti, hogy a természet tökéletes egyensúlyban volt. A légkör, az óceánok és tengerek, a szárazföld. Mivel a természetben minden összefügg mindennel, így az említett területek kiegészítve egymást, tökéletesen működtek. Azért említem, hogy kiegészítették egymást, hiszen a régmúlt időkben is voltak olyan tényezők, melyek szennyezték a bolygót, főleg a légkört. Úgy gondolom, hogy itt a legnagyobb hangsúlyt a légkörre kell tenni. Ez azért van, mert ez a közeg felel mindenért. Elöljáróban egy érdekes diagram. Látható, hogy az átlaghőmérséklet folyamatosan nő. Viszont van egy érdekes időpont. Ez nem más, mint az ipari forradalom kezdete. A klasszikus ipari forradalom 1750-től, a második ipari forradalom 1870-től, a harmadik ipari forradalom 1918-tól, míg 1970-től az elektronika forradalma zajlik. Ezeknek az időpontoknak igen nagy jelentőségük van arra nézve, hogy miképpen, és mennyire alakult át a bolygónk klímája. A klasszikus ipari forradalom alkalmával, és az azt követő évszázadban a bányászatnak volt nagy jelentősége. Ugyanis a gépek üzemeltetéséhez rengeteg szénre volt szükség. Ez magával hozta, hogy elkezdett megváltozni a Föld légkörének összetétele. Elkezdett dúsulni szén-dioxiddal. Ahogy az elején jeleztem, a természet igyekezett korrigálni. Elnyelte a többlet káros anyagot, és észrevétlenül tette a dolgát. Ez így is volt elég sokáig.  

Ahogy látható, az igen erőteljes változás a 80-as évek után kezdődtek. Látható, hogy csak néhány tized Celsius fokokról van szó, de összességében ez számottevő. A változásokra már a 70-es években figyelmeztettek a kutatók. Semmiféle reagálás nem történt. Minden úgy zajlott továbbra is, mintha minden rendben lenne. Igen sokan gondolták, ha eddig a természet megoldotta ezt a problémát, akkor ezután is megfogja. Rossz gondolkodás. Ugyanis a több ezermillió tonna szennyező anyagot a természet nem tudta hová tenni. Elkezdett a légkörben halmozódni. Mivel más, az emberi tevékenység által létrehozott szennyező anyag került a levegőbe, így már nemcsak a korábban szén-dioxid néven emlegetett anyag szennyezett. A következmény az lett, hogy a légkör kezdett egyre gyorsabban telítődni más anyagokkal, ami elősegítette a légkör fokozatos melegedését. Ma ezt úgy hívjuk, hogy globális melegedés. Ennek folyománya, hogy szinte minden felborult a hőmérséklet emelkedése miatt. Ennek komoly hátrányait kezdjük egyre inkább érezni. Egyik ilyen az évszakok változásai.

Az évtizedek alatti változásokat ma már mindenki érzi. Panaszkodunk a nagyobb melegre, a kevesebb csapadékra, a nagyobb viharokra, az egyre növekedő természeti katasztrófákra. Sajnos ezek mind a hőmérséklet emelkedése miatti állapot változások. Egyelőre ennek végét nem igazán látni. Egy biztos. A folyamat igen aggasztó az emberiség számára. Úgy társadalmi, mint gazdasági vonalon. Ha olvasunk a diagram ábrájából, elég érdekes adatokat láthatunk. Egyre inkább meg kell szokni bizonyos új kifejezéseket. Az egyik ilyen a hőhullám, a másik az extrém hőmérséklet. Mindkettőnek komoly egészségügyi következményei vannak. A hőhullámról akkor beszélünk, ha napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 Celsius fokot. Extrém időjárásról akkor, ha a hőmérséklet 35 Celsius foknál magasabb. Itt azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem az átlag a mérvadó, hanem az a hőérzet, amit tapasztalunk. Magyarul, kint a szabadban érezhető hőmérséklet, a maximum hőmérséklet határozza meg a szervezet működését, tűrőképességét, hiszen azt érezzük, nem átlagot.

Látható, hogy egyre inkább találkozunk az extrém szóval, főleg a hőmérsékletek terén. A baj az, hogy már más területen is alkalmazni kell ezt a szót. Csapadékmentes idő, szelek, viharok, árvizek, és más természeti események során. Mivel a magasabb hőmérsékleteket általában nyáron mérjük, így érdekes a következő diagram is.

A korábban említett hőhullám középhőmérséklete, mely 25 Celsius fok felett jelentkezik, ne legyen zavaró, mert a hőhullám kialakulása ettől független. Ugyanis hó közben az a néhány nap, úgy 3-7, tökéletesen beleilleszthető ebbe a tartományba. Viszont van egy nagyon jó kis diagram. Ugyanis az extrém kifejezés nemcsak a magas hőmérsékletekre értendő, hanem arra is, hogy milyen más egyéb változások következnek be az évtizedek óta tartó időjárási rendszerbe.

2021.09.17.                                                           

                                                       Szárazföldi és légköri hőmérséklet 
       A földfelszín hőmérsékleti adatai nem egyformák. Más a hőmérséklet havas, füves homokos, sziklás területeken, az utakon, a háztetőkön, az erdők lombkoronáin, stb. Így az időjárásban említett hőmérséklet nem egyezik meg a talaj hőmérsékletével. Sőt! A hegyvidékek, sivatagok, és egyéb felszíni képződmények területein is változó a hőmérséklet. Miért fontos ezt figyelemmel kísérni? Egyszerűen azért, mert az egyes tájak, tájegységek melegedése befolyásolja a Föld időjárási és éghajlati viszonyait. A jégmező, a gleccserek olvadása, az állandóan fagyott talajok felengedése, a sivatagok terjeszkedése, ezzel együtt a növényzet és élővilág megváltozása alakítja, változtatja a hőmérsékleti viszonyokat. Kihat a mezőgazdasági termelésre, ami döntő szempont az emberiség élelemmel történő ellátása miatt. Jelentős szerepe van a kipárolgásra, a víz állandó körforgására. Itt is el lehet mondani, hogy a természetben minden összefügg mindennel. A szárazföldi hőmérséklet szorosan összefügg a légköri hőmérséklettel. Ezek együttese éghajlatváltozást idéz elő, mely veszélyt jelent az emberiség számára. Csak néhány jelenség. Tüzek, aszály, árvizek, hurrikánok, viharok, stb. Sajnos azt lehet mondani, hogy ezek a szélsőséges események sűrűbben elő fognak fordulni. 

      Ezeket a növekvő terheket valahogy kezelni kell, hiszen közel nyolc milliárd emberről van szó. Az éghajlatváltozás normalizálása érdekében drasztikus változtatásokat kell meglépni minden területen. Az egyének, a csoportok, a közösségek, falvak, városok, országok, kontinensek lakosságának oda kell figyelni ezekre a változásokra, és tenni kell érte. Sokan, nagyon sokan vannak azok, akik azt gondolják, és sajnos úgy is tesznek, hogy nem törődnek ezekkel a kérdésekkel. Talán már szinte elcsépelt dolog, de ennek a dolognak első lépése a környezetvédelem. Én vajon mit tehetek ennek az ügynek az érdekében, és az egyáltalán számít-e valamit? Már most le kell, szögezzem. Igen, számít. Nagyon sokat. A baj ott kezdődik, hogy az emberek nem e szerint gondolkodnak. Könnyebb az érdekeket előtérbe helyezni, minthogy pl. a szemetet ne az erdőben dobják el, vagy ne szennyezzem a hulladékommal az erdőt, folyót, mert egyszerűbb kivinni oda, és leborítani, minthogy elvinni a hulladéklerakóba. Ezek mind összefüggnek a szárazföld és a levegő hőmérsékletével. Hogy miképpen? A szemétkupacok hamarabb átmelegednek, mint a talaj, ezzel együtt a felette levő levegőréteg is. Ha ezt nagymértékben nézzük, akkor a nagy szeméttelepek környezetében magasabb a hőmérséklet, mint távolabb. Ezekből viszont nagyon sok van a világon. Ez csak egy a sok közül. A városiasodás, ezzel együtt az építkezések, házak, utak, mind hőtermelő területek. Bizonyára láttak már az aszfaltos út felett, hogy remeg a levegő, mellette a füves, vagy erdős részen nem. Hát ez is egy hőforrás. Jóval nagyobb a hőmérséklet ezeken a helyeken, mint például egy füves rész felett. Ezt mindenki tudja. Azt azonban már kevésbé, hogy ezek a felületek mennyivel járulnak hozzá a levegő melegedéséhez, és itt most ne vegyük figyelembe a káros anyagokat a levegőben. Itt kell visszacsatlakozni a szeméttelepekhez, az illegálisan lerakott hulladékokhoz, hiszen ha ezek lángra kapnak, akár öngyulladás formájában, vagy esetleg egy eldobott csikk formájában, hatalmas tüzek, és ezzel együtt hatalmas légköri szennyezés is kezdetét veszi, ami tovább növeli a levegő hőmérsékletét. Tudom, lehet, hogy ezek esetleg apróságnak tűnnek, de globálisan kell nézni. Csak egy példa. Emlékeznek a 2019-es tüzekre? Brazília, Ausztrália, Szibéria, Afrika. Szinte lángolt a világ. A keletkezett hőség, a füst, és annak kisugárzást visszatartó jelenléte tovább emelte a Föld szárazföldi és légköri hőmérsékletét. Az üvegházhatást előidéző gázok között szerepel a füst is, illetve az égés során keletkező egyéb gázok. Például az erdőben eldobott műanyag flakon. Sok esetben már beszélhetünk a szárazföldi, vagy talaj hőmérsékletéről, és annak kiszáradásáról, ami aszályt okoz. Légköri hőmérséklet emelkedésről, illetve légköri aszályról is beszélhetünk. A szárazföldi aszály sivatagosodást idéz elő, amikor jelentősen csökken a talajnedvesség tartalma. Légköri aszály akkor következik be, amikor a levegő nedvességtartalma alacsony, és párolgás annyira fokozódik, hogy a növényzet nem képes többet párologtatni, még akkor sem, ha talajban megfelelő a vízmennyiség. A szárazföldnek és a légkörnek nagy szerepe van abban, hogy tartós szárazság alakuljon ki, tehát mindkét helyen a hőmérséklet a döntő momentum. Ha még tovább lépünk, akkor e két vidék hőmérséklet emelkedésének következménye, hogy megemelkednek a hőségnapok számai.  Ezeknek hosszát és intenzitását nem lehet előre megmondani. A hőségnapok száma is jelentősen emelkedett, ahogy látható. 
   
          Ha még tovább lépünk, akkor hőhullámok is kialakulnak. Bizonyára erre is sokan emlékeznek. Hőhullámokról akkor beszélünk, ha a napi középhőmérséklet 25 Celsius fok feletti, és ez legalább három napig tart. 
      
     Nagyon sok számítást, észlelést, mérést végeztek már világszerte, hogy egyre pontosabb kép alakuljon ki a hőmérsékleti változásokról a szárazföldön is, és a légkörben is. A klíma, a Föld klímája egy többtényezős rendszer. Sokkal bonyolultabb, sokkal érzékenyebb, és sokkal változatosabb, mint ahogy eddig hittük.     

2021.09.09.

Mit lehet tenni?

Ez egy nagyon nagy kérdés. Miről van szó? Arról, hogy hosszú listát lehetne vezetni arról, hogy hány cikk, írás jelent a klímaváltozással kapcsolatban. A legkülönbözőbb megközelítéseket és hivatkozásokat lehet olvasni. Egy közös van bennük. Mindegyik a globális melegedést, az egyes viszonyítási alapokat, eltérő mérési eredményeket, és azok összehasonlítását, következtetéseket, elméleteket, elképzeléseket tettek közzé, a legváltozatosabb formában. Mindre találnak megoldást, minden kérdésre van válasz, minden problémára van valamilyen válasz. Le van már fedve minden terület. Akkor? Talán most megkérdezhetnék, hogy ezt így könnyű leírni, de mit lehetne változtatni. Biztosan állíthatom, hogy én nagyon kevés vagyok ahhoz, hogy ezen változtatni tudjak. A változtatásban teljesen biztos vagyok, és fel is tudnám sorolni, de azt hiszem, vannak nálam sokkal nagyobb tudással rendelkező emberek, akiknek az lenne a feladatuk, hogy azokat a kéréseket, amelyek felvetődnek, határozottan megválaszolják. A választ minden hozzáértő pontosan tudja. Sőt! Döntéseket is hoznak. Aztán? Semmi. Magyarul minden marad ott, és abban az állapotban, mint bármilyen döntés előtt. Így nem lehet egy átfogó klímavédelmi rendszert kialakítani. Nagyon úgy néz ki, hogy szinte senkit nem érdekel, mi fog történni. Ahogy említettem, mindent nagyon jól tudnak, hogy mit kellene tenni, mégsem tesznek semmit. Itt kezdődnek a bajok. Látható, és egyértelmű, hogy itt is, mint mindenhol, az érdekek a fontosabbak. Semmi nem számít. Hol, milyen mérhető változások állnak be, milyen katasztrófák alakulnak ki, hány embert érint mindez, nem érdekes. Van egy általános, „dugom a fejem a homokba” effektus, ami nagyon jól működik. Senkit, semmiért nem lehet felelősségre vonni. Még a közelébe sem lehet annak érni, aki felelősséggel tartozik azért, hogy nem történik semmi változás. Azok a vezetők, akik elviekben szakemberek, szakértők az egyes területeken, egyáltalán nem tesznek azért, hogy érvényesítsék azt az alapvető kérdést és problémát, hogy baj van, nagy baj. Teljesen úgy néz ki, hogy minden rendben van, holott aki egy kicsit is érdeklődik Földünk sorsa iránt, láthatja, hogy gondok vannak. Sok esetben megbélyegzik azokat a tudósokat, kutatókat, akik egyértelműen kimutatják, hogy hol, milyen intézkedéseket kellene hozni annak érdekében, hogy jobbá forduljon a klímahelyzet. Bizonyára ismerős, hogy mennyi ábra, grafikon, kimutatás készült már ebben a témában. Jó magam is úgy vagyok vele, hogy ezzel nincs semmi baj, hiszen ezek az információk, adatok adják azt a következtetést, amit le kellene vonni. Ez viszont nem történik meg. Magyarul, hiába minden olyan jelzés, ami arra irányul, hogy a módosítás elengedhetetlen, semmi nem történik. Lassan az egész úgy néz ki, mintha egyáltalán nem is érdekelne senkit bolygónk jövője. Pedig érdekelhetné azokat, akik tehetnének előrelépéseket ebben az ügyben. Szinte naponta hallani a rossz híreket a légkörről, az olvadásról, a viharokról, a különböző katasztrófákról. Meddig kell még várni, hogy valaki ténylegesen odafigyeljen ezekre? Vagy egyáltalán érdekel ez valakit, valakiket? Nagyon úgy néz ki, senkit azok közül, akik tehetnének valamit. Egy biztos. Nem kell különösebb mérési eszközöket használni, hogy megtapasztaljuk a változásokat. Azok, akik ebben a klímába születtek, teljesen elfogadható, hiszen ezt a közeget ismerik. Sok fiatal nem is tudja, és nem is érdekli őket, hogy miről van szó, milyen változásokról beszélünk. Ők, ha érdeklődnek is a téma iránt, a mérésekre vannak hagyatkozva, az egyes kutatási eredményekre, illetve arra, amit látnak. Olvadás, tüzek, fölcsuszamlások, áradások, viharok, tornádók, szélsőséges időjárási viszonyok, sok esetben megmagyarázhatatlan éghajlati változások, stb. Ezek a változások mindenkire kihatnak. Azt viszont koruknál fogva nem tudhatják, hogy a tapasztalati dolgokra is oda kellene figyelni. Nagyon fontos. Sok esetben többet ér, mint egy mérés. Én a koromnál fogva állíthatom, és meg is tapasztaltam, hogy valami eltolódik, mégpedig rossz irányba. Azt is meg lehet nézni, és bárki megteheti, hogy számszerű változások is történtek. Ez a kettő viszont teljes értékű állapotot mutat.

Erről beszélek. Ezek a mért értékek, melyeket mindenki megtalál az időjárással foglakozó honlapokon. Ha kicsit jobba is körülnézne valaki, sok érdekes dogot találna hazánk éghajlatával kapcsolatban. Nézzük egy kicsit a diagram értékeit. A telek hidegek voltak, a nyarak mérsékelten melegek. Csak egy adalék. Amikor én gyerek voltam, volt hó, volt hideg. Most már évek óta hiányzik a hó és a tartós hideg. Következmény: több kártevő, kevesebb talajnedvesség. A hőmérséklet folyamatosan és tartósan emelkedett. Következmény: egyenletes fejlődés, kellemes nyári időszak. Ezek jellemezték nagy vonalakban az akkori időjárást. Nem voltak annyira szélsőséges viszonyok, mint manapság. Ez mindenben megmutatkozott. Nem voltak elviselhetetlen hőségnapok, nem voltak nagy viharok, főleg a nyári időszakban, egyenletes csapadék hullás volt, akkor, amikor kellett, annyi amennyi kellett. Megvolt az árvizeknek a várható kialakulása, ideje, szinte mindig számítani lehetett rá, volt idő a védekezésre, stb. Megvolt az évszakok normál váltakozása. Mondhatni azt, volt kiszámítható klíma.    

Ma már egyre sűrűbben hallani, hogy hatalmas mennyiségű eső hullik rövid idő alatt, kis területen, ami villámárvizeket gerjeszt. Ezekhez pedig még igen erős légmozgás is társul, ami jelentős károkat is okoz. Ezek a már egyáltalán nem előre kiszámítható dolgok. Váratlanul és hirtelen következnek be ezek a változások. Az ezzel foglalkozó szolgálat sem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, mert a légköri mozgások annyira kiszámíthatatlanok, pontosan az erőteljes változás miatt, hogy nem tudják jelezni pontosan a várható eseményeket. Szerencsére van rá utalás, tehát a figyelmeztetés megvan. Az, hogy az adott természeti jelenség milyen intenzitású lesz, azt már kevésbé lehet megmondani. Néhány érdekesség. Voltak olyan időszakok, amikor 24 óra alatt több mint 140mm csapadék hullott. Ez azt jelenti, hogy egy négyzetméterre több mint 140 liter víz zúdult. El lehet képzelni, hogy ez főleg hegyvidéki területeken, ahol nincs megfelelően kialakítva a vízelvezető rendszer, az erdőkben a természetes vízfolyások el vannak gazosodva, és a víz más helyet keres magának, az esetlegesen kialakított szántóföldek szélén nem hagyják meg a vízelvezető árkokat, ott jelentős károkat tud okozni a lezúduló víz, mely megtalálja az utat magának, de éppen ott, ahol nem kellene. Ezért alakulnak ki a villámárvizek.

Ha a másik végletet nézzük, akkor bizonyára mindenki megtapasztalta már, hogy bizony sok nyár telt már el úgy, hogy szenvedést okozott a nagy hőség, sőt, hőhullámok alakultak ki. A feltüntetett értékek önmagukért beszélnek. Az emelkedés nagyon sok. Az emberi szervezetet is nagyon megterheli a folyamatos és magas hőmérséklet. Már lehet tapasztalni azt is, hogy ennél még magasabb hőmérsékletek alakulnak ki. Ennek értéke a 35 Celsius foknál magasabb. Lehet azt mondani, hogy mindezek a változások hatnak az adott régiókban élőkre. Ennek is vannak már mérhető bizonyítékai. A feltüntetett értékek csak az elmúlt 10 évre vonatkoznak, ahogy fel is van tüntetve. Azt is meg lehet figyelni, hogy a változások, ahogy az idő előre halad, egyre gyorsabbak, egyre sűrűbbek, és egyre intenzívebbek. Jó lenne, nagyon jó lenne, ha végre azokat az intézkedéseket, melyeket hoznak, és amelyek elősegítenék a bolygónk klímájának esetleges jó irányba történő változását, be is tartanák. Sajnos jelenleg a légkör, a víz és a talaj is folyamatos romlásnak van kitéve. Ezek együttes hatása beláthatatlan következményeket okoz negatív irányba, ha hamarosan nem történik valami pozitív változás. Mit lehet tenni, teszem fel a kérdést? Felelősség teljesen gondolkodni, és cselekedni minden szinten. Ez a gondolkodás meghozná a jó irányú változást, hiszen a szélsőséges viszonyok az egész bolygónkat érintik, és egyre sűrűbben. 

  

2021.09.03.

Hőhullámok alakulása

Egyre inkább bekerül a szókincsünkbe, hogy hőségnapok, extrém időjárás, szélsőséges időjárás, hőhullámok, stb. Hazánk területén is vannak olyan területek, ahol várható, hogy az elkövetkezendő időszakokban megemelkedjen a hőhullámok napokban kifejezett hossza is, és gyakorisága is.

Azt hiszem, ez a kép önmagáért beszél. Látható, hogy az alföldi térségek jobban ki vannak téve ennek az időjárási szélsőségnek. Ez az időjárási forma nemcsak a levegő hőmérsékletében, annak kevesebb páratartalmában jelentkezik, ami hatással van az emberekre, hanem abban is, hogy csökken a talaj nedvességtartalma, ezáltal elindul egy sivatagosodás. Lehet, hogy most ez erősnek tűnő kijelentés, de biztos vagyok benne, hogy sokan megtapasztalták már, hogy azt veszik észre, hogy nehezebb a légzés, illetve gyorsabban szárad ki az ember szája. Azt lehetne hinni, hogy a nagyobb hőmérséklet nagyobb párolgást eredményez, ezáltal a levegő páratartalma is megnő. Csak egy összehasonlítás. A trópusi őserdőkben a hőmérséklet olyan 30-32 fok. Erre azt lehet mondani, hogy még elviselhető. A baj ott kezdődik, hogy a páratartalom több mint 95 százalék. A hőérzetet a levegőben lévő pára közvetíti. A pára pedig a sok eső miatt magasabb. Ezért érezhető az, hogy borzalmas meleg van. Hazánkban ez úgy módosul, hogy a hőmérséklet már sok esetben a 33-35 Celsius fok körül mozog, viszont nincs annyi csapadék, ezáltal a közvetítő pára közeg is alacsonyabb. Az időjárás jelentés három értéket mond. Hőmérséklet, csapadék, szél. A páratartalom is fontos. Amit mérnek, az a relatív páratartalom. Ez azt jelenti, hogy az adott körülmények közötti telítettségi mennyiséghez viszonyított nedvességtartalom %-ban megadott értéke. Így egy 35 Celsius fokos levegő 39,6 gramm vizet képes megtartani köbméterenként. Ehhez viszonyítják a relatív páratartalmat. A példa kedvéért, ha a mért érték 70 százalék, akkor a levegőben köbméterenként 27,72 gramm víz van. Előfordul, mostanában elég gyakran, hogy nincs, ami párologjon. Így kialakul egy száraz érzetű levegő. Hogy mégis nagyon meleget érzünk, azért van, mert a bőr felületén izzadság jelenik meg, ami erősen közvetíti a hőérzetet. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a nyári hónapokban nő a hőségnapok száma. A grafikonon látszik ennek változása, illetve emelkedése.

Az is tapasztalható, hogy növekedik azoknak a napoknak a száma, melyek felelősek a hőhullámok kialakulásáért. A grafikon megmutatja, hogy a hat legintenzívebb hőhullám 2000-től milyen hosszú volt. Hőhullámos napokról akkor beszélünk, ha legalább három napig a napi középhőmérséklet 27 Celsius fokot eléri. Látható, hogy 2015-ben 12 napon keresztül volt a napi középhőmérséklet 27 Celsius fok, vagy a fölött. Ezek az időszakok nagyon megterhelik a szervezetet. Ilyen hosszan tartó hőség alkalmával gyakorlatilag minden annyira átmelegszik, hogy még éjszaka sem képes jelentősen visszahűlni, így az állandó melegség sok esetben elviselhetetlen. Ilyen időjárási helyzettel egyre többet fogunk találkozni.   

Sajnos mostanában már érzékelhető hazánk területén is az extrém hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy a mért érték több mint 35 Celsius fok. Az alábbi grafikon egy kicsit rémisztő is, hiszen a 35 Celsius fok feletti hőmérséklet már igen jelentős. Ha még azt is hozzá tesszük, hogy a mérsékelt éghajlati övben vagyunk, akkor igencsak érezhető a változás. Erre a körülményre is fel kell készülni. 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Sopron

(Földi László, 2020.12.12 11:51)

Tartalmas, jó cikkek.