Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Éghajlat, hőmérséklet

2021.03.01.

Csapadékmennyiség

Sajnos elértünk arra a pontra, amikor érezhetővé vált, hogy egyre fogy az iható víz az egész Földön. Biztos, hogy komoly változások történnek a Földünkön, többek között a felszíni és felszín alatti vizek viszonylatában is. A barna szín a szokatlanul kevés csapadék, zöld szín a szokatlanul sok csapadék.

Forrás: WMO

Látható ugyan, hogy igen sok helyen alakultak ki ezek a gócok, de éppen ez a baj. Bár területileg is szinte azonos az eloszlás, mégis azt kell mondani, hogy a szokatlanul sok csapadékos területek aránylag kicsik, míg a szokatlanul kevés csapadékos területek nagysága nagyobb. Azt is ki lehet következtetni, hogy sok esetben a nagy mennyiség rövid idő alatt esik le. Nem az amúgy is termőtalajjal rendelkező sík vidéken esik különösen sok csapadék, hanem a hegyvidékes területeken, ahol jelentős áradások alakulnak ki. Ezeken a helyeken a vékony felső termőréteget a nagy mennyiségű eső lemossa, így még inkább hozzájárul a talajerózióhoz. Még inkább negatív irányba alakul az ezeken a helyeken lakó emberek élete. Mezőgazdasági termelésre alkalmas területek válnak semmivé, házak kerülnek veszélybe, sőt dőlnek össze, sok esetben jelentős károkat okoznak az ott élő embereknek, eszközöknek, berendezéseknek. Szinte helyrehozhatatlan károk keletkeznek. Az ábrán látható, mennyire megszaporodott a jelentős csapadékmennyiség okozta árvizek száma.

Sajnos ehhez még más is társul. Ugyanis sok olyan hely van, ahol helyrehozhatatlan károkat okoz az esőzés, és arra kényszeríti az embereket, hogy vagy véglegesen, vagy ideiglenesen elhagyják az adott vidéket.

Látható, hogy hatalmas embertömeg kényszerül elhagyni lakóhelyét. Ők valahol szeretnének letelepedni. Ezáltal a sűrűn lakott területek száma jelentősen megnő sok helyen. Bár a természet igyekszik „kijavítani” a hibákat, de ez nem mindig jár eredménnyel. Az ember is próbál beavatkozni, de nem sok sikerrel, ugyanis jelentős károkról beszélünk. Ismerve a mai gondolkodást, nem igazán vonzó az olyan terület, amely szinte használhatatlan. Ennek révén nagyon sok minden megváltozik mindkét helyen. Az elhagyott területek kihasználatlanokká válnak, annak ellenére, hogy egyre inkább szükség van a termőterületekre, a másik, hogy igen erősen megnő egy kis területen élő emberek létszáma. Ez alkalmanként társadalmi feszültségeket is okoz. A klímaváltozás sajnos igen kellemetlen, sőt, sok esetben veszélyes helyzeteket tud teremteni. Ezek közül az egyik, egy kis területen leesett csapadék, és annak mennyisége. Sok helyen a tapasztalatokból kiindulva, komoly védekező rendszert építettek ki annak érdekében, hogy megvédjék az adott terület természeti kincseit, és az emberek javait. A csapadék mennyisége egy érdekes dolog. Észre lehet venni, de biztos nem mondok újdonságot, hogy szoros összefüggés van a hőmérséklet, a csapadék, a szárazság és az aszály között. Sajnos, ezek már így működnek. Jelenleg már hazánkban is van aszályos, sőt félsivatagos terület. Ezek nagysága az elkövetkezendő időkben növekedni fog. Érezhető a csapadék területi eloszlásának egyenetlensége. Itt megint nem az átlaghoz kell igazodni. Az átlag nagyon becsapja az embert. Csak egy példa. A híradások arról számoltak be, hogy egy településen 24 óra alatt 141 milliméter csapadék hullott. A másik helyen csak mondjuk 18 milliméter. Az átlag 79,1 milliméter. Az átlag számítások szerint ez valós érték. A ténylegesen lehullott csapadék azonban az egyik helyen árvizet okozott, a másik helyen csak megnedvesítette a talajt. Ezért az átlagszámítás eléggé félrevezető. A helyi csapadék a fontos. Ezzel párhuzamosan a talaj nedvessége is változik pozitív irányba az egyenletes csapadék miatt. De sajnos nem így van. A helyi lehullott eső nagy mennyisége bár jó, mert hiányos a talaj nedvessége, viszont nagyobb károkat okoz. Ez pedig nem jó. A csapadékeloszlás sok mindentől függ. Szabályozni nem lehet. Feltűnik egy képzeletbeli folyosó, mely a dél-nyugat, észak-kelet tengely mentén fekszik. Pontosan azok a területek válnak csapadékmentessé, ahol jóval nagyobb szükség lenne rá.

  

Látható, hogy pont azon a területen, ahol nagyobb csapadékra lenne szükség, ott nincs. Napi másfél liter egy négyzetméterre. Ez nagyon kevés. Nagyon szoros összefüggés van a hőmérséklet és a csapadék között. Ezek alakítják, illetve e kettő okozza azt a jelenséget, amit úgy hívunk, aszály. Ez akkor következik be, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, és a hőmérséklet magas. Ez az összetett jelenség azt okozza, hogy jelentősen csökken egy adott területen a talajvízszint, és ami még rosszabb, hogy jelentősen csökken a talajnedvesség tartalma. A téli időszakok alkalmával egyre kevesebb hó hullik, ami némileg ellensúlyozná ezt a helyzetet. Mivel ez az időjárási forma nincs tekintettel az egyes régiókra, így éppen azt a területet érinti a legjobban, ahol a legnagyobb mezőgazdasági termelés folyik. Ez nem más, mint az Alföld. Csak néhány adalék. A Duna-Tisza közén található Homokhátságot félsivatagos területté nyilvánították. Ezeken a területeken a talajvízszint helyenként 5-6 méterrel csökkent. A nem megfelelő öntözés pedig kb. 10 000 négyzetkilométeres területet fenyeget, ami miatt elsivatagosodás indulhat meg. Az Alföldön már észlelhető, hogy nagyobb szárazság esetén, amikor többen locsolnak egy régióban, egyszerűen eltűnik a víz. Ilyen mértékben csökken a vízszint, és nincs megfelelő utánpótlás. Ez elérheti a 2,5-3 méteres vízszint csökkenést. Hogy még jobban érzékeltessem egy 6 méter mély kút esetén, amiből vízkivétel folyik, azaz locsolás, és az adott területen többen is locsolnak, akkor 0,5-1 óra alatt a vízszint nullára csökken, azaz, eltűnik a víz a kútból. Ekkor a talajvízszint 3,2 méter volt, azaz, 2,8 méter zuhant a vízszint 0,5-1 óra alatt. Ez azt jelenti, hogy nincs megfelelő és elegendő mennyiségű víz utánpótlás. Ez a felszín alatti vízkészlet jelentős hiányára utal. A felső vízzáró réteg feletti résznek nincs utánpótlása, ezáltal kimerül. Sajnos azt kell mondani, hogy a magasabb hőmérséklet és a kevesebb csapadék egyre nagyobb szárazságot eredményez, ami aszályhoz vezet. Hazánk aránylag kedvező felszín alatti vízkészlettel rendelkezik, hiszen medencét alkot, ahol vízgyűjtőként viselkedik. A megfelelő mélységű kutakkal ellensúlyozni lehet azokat a területeket, amelyeket intenzíven érint a vízhiány, ahol kevesebb a csapadék és magasabb a hőmérséklet. Egy legutóbbi kimutatás szerint hazánk felszíni vizeiből kitermelt 4600 millió köbméter vizéből 5,7 százalék kerül öntözéses felhasználásra. A felszín alatti vízkivétel 950 millió köbméter, ebből mindössze 1 százalékát fordítják öntözésre. Még egy adat. Jelenleg a művelt mezőgazdasági területek mindössze 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, ez 111 ezer hektár. Ez kb. két Balaton területe. A legfontosabb az lenne, hogy mélységi kutakat kell létrehozni hazánk „éléskamrájának” nevezett területén, az Alföldön.  

2021.02.22.

Időjárásunk összehasonlítása hazánkban: március, április, május

A tavaszi hónapok. Ilyenkor indul meg a természet igazából. Ahhoz viszont, hogy ez megfelelően bonyolódjon, elég sok mindennek kell megvalósulnia. Sajnos az a helyzet, hogy ez egyre inkább eltolódik, egyre inkább változik, egyre inkább lesz szélsőséges, kihatva mindenre. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb vesztese ennek a folyamatnak maga az ember, de nem szabd figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság egyik ágát sem. Ez az ágazat biztosítja az emberiség számára az élelmet. Jó talaj, napfény, megfelelő vízmennyiség, tápanyag utánpótlás szükséges ahhoz, hogy ideális körülményeket tudjunk biztosítani a növények normális és erőteljes fejlődéséhez. Nagyon fontos a talajnedvesség tartalmának megfelelő szintje. Látható, hogy elég sok összetevő kell ahhoz, hogy minden rendben legyen. Ez az a három hónap, amikor a növényvilág éledezik, és elkezd fejlődni. A gyümölcsösök, és benne a gyümölcsfák, amelyek igen érzékenyek a fagyra. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy milyen károkat tud okozni a fagy. Itt érdemes kitérni arra, hogy milyen körülmények szükségesek a gyümölcsfák virágzásához, hiszen ez határozza meg, hogy lesz-e termés, vagy nem.  Ez egy kényes időszak.

Mint látható, a fagyok éppen abban az időben veszélyeztetnek, amikor a virágzás beindul. Ez egy kulcsszó, hogy beindul. Mi kell ahhoz, hogy elkezdődjön a virágzás? 15 Celsius fok feletti hőmérséklet. Ez a hőmérséklet z utóbbi években adott volt. Személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy a 2019-es és 2020-as években is elfagyott a sárgabarack virága. A meleg kicsalta, a fagy elvitte. Szokták is mondani, hogy az a szeszélyes április.

      Miért olyan fontos ez az időszak? Nagyon egyszerű. Ilyenkor kerülnek a magok a talajba, ilyenkor kezdenek virágozni a gyümölcsfák, ilyenkor indul meg az élet a növényekben. Nagyon fontos ebben az időszakban, hogy a lehető legideálisabb körülmények alakuljanak ki a földeken. Talajnedvesség, hőmérséklet, csapadék. Ez a három tényező a legfontosabb. Sajnos az utóbbi évek egyértelmű tapasztalata, hogy kezd erőteljesen változni ez az időszak is. Mindhárom paraméter erős torzuláson megy keresztül. A hőmérsékletek nagymértékű ingadozása, nappali és éjszakai, ami fagykárokkal jár, a csapadék lokális jellegű megjelenése, mely kis területekre koncentrálódik, és rövid idő alatt nagy mennyiség hullik. Ezek a fellelhető szélsőségek egyre többször jelentkeznek hazánk területén is. Aki szeret kertészkedni, vagy csak szép virágoskertet ápol, tudja nagyon jól, hogy milyen döntő szerepük van a felsorolt paramétereknek. Ha valami hiány lép fel, azt pótolni kell. Itt legfőképpen a csapadékra gondolok, hiszen a hőmérsékletet nem tudjuk befolyásolni. Az enyhe telek a kártevőknek is kedveznek. Egyre több növényvédőszert kell felhasználni. Új fajok jelennek meg. Ezek ellen védekezni kell. A hőmérsékletek hirtelen emelkedése és csökkenése komoly megterhelés nemcsak az embereknek, hanem a növényeknek is. A lassú folyamatos melegedés szinte eltűnt, ami a terményeknek nagyon fontos lenne.

Miért olyan fontos a maximum hőmérséklet? Nagyon egyszerű. Ugyanúgy, ahogy az emberek, a növények is ezt viselik el. Ebben a közegben kell lenniük egész nap. A vízfelvétel, a párolgás a hőmérséklettől függ.

Az átlag sokkal kedvezőbb értékeket mutat. Ezzel nincs is semmi baj, illetve már ezek az értékek is egyre inkább magasabbak lesznek. Azt hiszem, nem mondok a valóságtól elrugaszkodott véleményt, amikor azt mondom, hogy hazánk időjárása kezd eltolódni a mediterrán éghajlat felé. Sokféle összehasonlítást figyelembe véve, ennek megvan a reális esélye. Sőt, egyre inkább.  

Az sem elhanyagolható, hogy a növények számára fontos eső mennyisége, területi eloszlása is változáson megy keresztül. Az egyenetlen csapadékeloszlás azt eredményezi, hogy bizonyos helyeken szinte egyáltalán nem esik eső, máshol pedig hihetetlen, korábban nem tapasztalt mennyiségű eső hullik. Látható, hogy már a 130mm fölötti értékek is előfordulnak. Ez már nagy mennyiség. Egy feltüntetett 2019-es érték szerint ez 136,8 liter négyzetméterenként. Ez már okozhat, és okozott is villámárvizeket, amelyek romboló hatása elég tekintélyes. Nemcsak anyagi javakban okoznak károkat, hanem a talajban is. A felső termő réteget egyszerűen lemossa a lezúduló víz. Ez azt eredményezi, hogy jelentős tápanyag utánpótlásra van szükség. Az egyre kevesebb szerves trágya miatt ez műtrágya formájában pótolható, és kell is pótolni.  

Igen nagy jelentőséggel bír a csapadék eloszlásának ténye. Egyértelműen látható, hogy hazánk területén átvonuló felhőzetből eső csapadék a dél-nyugat, észak-kelet irányt követi. Azokat a területeket, amelyeknek bőven lenne szükségük csapadékra, elkerülik. Ez a terület az Alföld. A korábbi évek csapadékszegény időjárása abban is meglátszik, hogy csökken a talajvíz szintje. Az alföldi területeken ez elérheti a több métert. Ezzel együtt a talajnedvesség tartalma is csökken. Ma már van olyan hely hazánkban, amely félsivatagos területté van nyilvánítva. Ez a Homokhátság. Nagyon fontos lenne az elkövetkezendő időkben a csapadékvíz tárolása azokon a helyeken, ahol sok esetben igen nagy mennyiség hullik. Érdemes lenne elgondolkodni nagy víztárolók kialakításán azokon a helyeken, ahol vízhiány lép fel. Csatornarendszer kiépítése jelentősen növelné  az öntözéses területek nagyságát, amire egyre nagyobb lesz az igény, és egyre nagyobb szükség lesz.

2021.02.15.

Összefüggések és a légkör

Egyre sűrűbben kell foglalkozni azzal, ami szorosan összefügg a mindennapi élettel. Röviden minden területtel. Olvasni, tájékozódni kell, hogy valamennyire tisztában legyünk a minket körülvevő élettér gyakorlati részével. Mire gondolok? Mindenre, amihez valamilyen közünk van a hétköznapok kapcsán. Biztos, hogy az emberek egészsége a legfontosabb. Éppen ezért minden területen meg kell nézni, hogy esetleg mi lehet ártalmas, vagy árthat az embereknek. Tudom, nagyon nagy területről, sok témáról van szó, és nehéz eligazodni benne. Talán ez benne a szép. Az igazi azonban az lenne, ha ilyenekkel nem kellene foglalkozni. A környezetünkből rengeteg ártalmas dolog hat ránk. Az egyik ilyen a légkör szennyezése. Vannak műszerek, és vannak mérőszámok. Sajnos még a XXI. században is nagyságrendi értékekkel számolnak sok helyen. Példa: míg Londonban a billion 1012 jelent, addig New Yorkban 109. Ez három nagyság rendet jelent. Ez nagyon sok. A háztartási levegőszennyezés, azaz főzés, szilárd tüzelőanyagok, fűtésből származó légköri szennyezés, még a mai napig is nagyon magas. Vajon miért? Főleg a fűtés alkalmával szinte ellenőrizhetetlen vegyi anyagok kerülnek a levegőbe. Ezek nehezebbek az oxigénnél, és egy idő után leülepednek, azt a részt szennyezve a legjobban, ahol az emberek élnek, lélegeznek. Ehhez a veszélyhez nagyban hozzájárul, és szinte velejárója a légkör PM2,5 szállópor. Ez már kimutathatóan lerövidíti a várható élettartam határát, és megnöveli a halálozási arányokat. Zárójelben megjegyzem, hogy jelentősen szaporodott a légúti és tüdőbetegségek száma. Lehet, hogy túl sok az olyan írás, ami a légkör dolgaival foglalkozik. Mindig vannak pontosabb értékek, amelyek segítik a tudósokat abban, hogy kellő mértékű tájékoztatást, és kellő mértékű és hatású megoldást találjanak a légkörben zajló összefüggésekre. A hőmérséklet, a felhőzet, a csapadék, a szél, valamint a szennyezés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen légköri jelenségek alakulnak ki. Lehet egy egyszerű eset, de lehet, hogy bonyolultabb formában alakulnak ki légköri jelenségek, melyek lehetnek nagyon károsak is. Minket legfőképpen a légkör összetétele érdekel, illetve a benne található oxigén, hiszen ez tartja fenn az életet. Vajon történt-e már olyan mérés, mely kimutatta, hogy változott-e a légkör összetétele? Változott-e benne az oxigén mennyisége? Azt tudjuk, hogy rengeteg szennyező anyag került a levegőbe. Gyakorlatilag az egész légkört kitöltik ezek az anyagok. Sajnos pont azok, amelyek az emberek számára veszélyt jelentenek, azok nehezebbek a levegőnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze. Persze a szél ezeket a szennyező anyagokat igen messzire el tudja szállítani. Nem véletlen, hogy bizonyos esetekben előfordul a szmog jelensége. Ilyenkor már nagyon várják az emberek a szelet, ami úgymond kitisztítja a levegőt. A gyárak, üzemek, erőművek, és nagy részben a járművek által termelt anyagok szennyezik a levegőt. Ezek a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, és a szálló por. Én ide sorolnám a szén-dioxidot is, de valamiért ennek az értékét még csak nem is mérik, annak ellenére, hogy a legnagyobb százalékban van jelen a légkörben. Mit mérnek jelenleg? A kihelyezett mérőeszközök a PM10-et, a kén-dioxidot, a nitrogén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és az ózont mérik. A széndioxid és a szén-monoxid is nehezebb a levegőnél, tehát talaj közelében van. Főleg télen lehet tapasztalni, és azt mondjuk milyen „széngázos” a levegő. Vagy. Egy rendezvény alkalmával, ahol sok ember tartózkodik, egy idő után „nehézzé” válik a levegő. Igen, elfogy az oxigén a levegőből, és a kilehelt szén-dioxid dúsul fel. Van még egy nagyon is veszélyes anyag. Ezt sem mérik mindenhol. Ez nem más, mint a szálló por PM2,5 állapota. Ez azért nagyon veszélyes, mert ez a fajta por már bekerül a tüdőbe, és komoly károsodást okoz. Ezek taglalása komoly oldalakat vesz igénybe. Később biztos szó esik róla. A lényeg, hogy komoly, és szoros összefüggések vannak az egyes időjárási események és a légkör között, hiszen minden itt zajlik. Többet, még többet kellene foglalkozni a légkör állapotával. Az embereket sújtó légzőszervi megbetegedések száma növekedett. Biztos vagyok benne, hogy nem kell külön ecsetelnem az okát ezeknek a betegségeknek. Igen, a rengeteg szennyező anyag, ami a levegőben van. Lehetne-e csökkenteni ezeket a számokat? Igen, de itt megint több mindent lehetne sorolni. Ki vagy mi, hogyan és miképpen felelős a légkör szennyezéséért. Persze itt meg kell említeni a városi és vidéki régiókat. Nem elhanyagolható tétel, hiszen ha azt vesszük, hogy a városokban lakik az ország lakosságának 2011-es adatok szerint a 69,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az ötezer lakosú települések már városnak számítanak. Jelenleg 346 város van hazánkban. A települések száma összesen 3152. A lakosság létszáma 9 773 000 fő.  Ebből városokban él 6 792 235 fő. A számokból is látszik, hogy a lakosság döntően városokban él. Ezeken a helyeken lehetne mit tenni. Kezd állandósulni a szmog, aminek sok egészségügyi következménye van. Milyen szennyező anyagokkal lehet találkozni, és hogyan kerül a levegőbe? Fűtések alkalmával, gépjárművek révén, erőművek által, porszennyezés, melyek közül igen veszélyesek a PM2,5 jelű részecskék, amelyek átmérője 2,5 mikrométer. Sőt! Ennél még kisebb részecskékről is beszélünk a szennyezés kapcsán, ez pedig a PM0,1, azaz, 0,1 mikrométernél kisebb részecskék. Sajnálatos módon a mért eredmények sem egyértelműek, illetve nem egyeznek. A hivatalos mérés messze elmarad a valós értéktől, tehát az adott helyen mért értéktől. A kérdés felmerül. Vajon miért? Nincsenek jól hitelesítve a mérőeszközök? Az értékek vannak finomítva? Olyan rossz a levegő minősége, hogy nem lehet megmondani az igazat, mert az nagyon rossz? Vannak kérdések. Egy biztos. A légzőszervi megbetegedések fő kiváltója a légkör szennyezése. Nem mondtam újat, csak érdemes felemlegetni, hogy változtatni kellene, mert az emberek egészsége a tét. Ha tovább gondoljuk, akkor unokáinké és az emberiségé. 

Sajnos azt kell mondani, hogy már olyan fogalmak is léteznek, amik a légköri aszályra, légköri szárazságra utalnak. Egyre jobban foglalkozni kell azzal a gondolattal, hogy vajon ez hosszú távon milyen károkat okoz? Mert, hogy okoz, az biztos. Csak egy érdekes megfigyelés. Lehet, hogy mások is észrevették, de kevesebb a harmatos reggel. Miért van ez? Mert nem hűl le a talaj arra a szintre, hogy kicsapódjon a pára. Ez az állapot még inkább elősegíti azt a helyzetet, ami a talajnedvesség tartalmát csökkenti. Vannak olyan növények, melyek ezzel a kis mennyiségű folyadékkal is elvannak. Lehet azt mondani, hogy ez mennyire elenyésző folyadékmennyiség. Ez valóban igaz, de a valóság az, hogy szükséges, kell. Illetve kellene. A kevés hőmérsékleti eltérés az akadálya annak, hogy kialakuljon a harmat. Eléggé összetett dolgok ezek. Hőmérséklet, csapadékképződés, szárazság, talajnedvesség, aszály, légköri szárazság. Ezekkel a fogalmakkal együtt kell élnünk. Ha még jobban belegondolunk, akkor a felszín és felszín alatti vizek kategóriáját is ide lehet sorolni. Látni, hogy a természet is úgy viselkedik, mint a szervezetünk. Minden összefügg mindennel. Nagyon jól ki van találva, de ennek ellenére nagyon sérülékeny. Ha megfelelő módon kezeljük, mindkettő jól működik. A természeti erők, melyek egyik vészesen közeledő fajtája az aszály. Sőt, sok helyen már jelen is van, és sajnos hazánk sem kivétel ezen a téren. Szerencsére az ország eddig az alacsony, un. hosszan tartó vízhiányos állapotban van. Mikor beszélünk aszályról? Ha a talajnedvesség tartalma csökken, és a párolgás meghaladja a beszivárgást, /esőt/ és ez 2-4 hétig tart, akkor szárazságról beszélünk. Amennyiben ez az állapot meghaladja az egy hónapot, akkor már aszályról beszélünk. Hazánkban az elmúlt években megnőtt, főleg a nyári hónapokban az aszályhajlam. A legnagyobb a potenciális vízhiány az Alföldön, ahol ez elérheti a 300 millimétert. Nagyban hozzájárul a talajnedvesség hiányához a téli szűk csapadékhullás is. Nem elhanyagolható az sem, hogy az egész ország területén nőtt az aszályhajlam. Az sem kizárt, hogy még jelentősebben fokozódik a következő években. Intő jel lehet, hogy a felszíni vizek egyre több alkalommal mutatnak igen alacsony vízállást. Ugye, mennyire összetett ez az egész? Az egyedüli védekezés ez ellen az öntözés. Ezzel lehet elkerülni, hogy a talajnedvesség ne kerüljön aszályos jellegű állapotba. Ha tovább lépek, akkor még egy érdekes jelenség is felütötte a fejét.  

Ez a táblázat megmutatja, mennyi vizet képes a levegő megtartani bizonyos hőfokokon. A hőérzetet a páratartalom határozza meg. Ugyanis a pára a közvetítő közeg. A hideg helyeken ahol a páratartalom alacsony, nem érezni annyira a hideget. A trópusokon, ahol magas a páratartalom, aránylag alacsony hőmérséklet esetén is hőséget érzünk. Miért? Mert a levegő páratartalma a közvetítő közeg. Minél magasabb, annál erőteljesebben érezhető a meleg. Nem véletlen, hogy sokat foglalkoznak a lakóépületekben a páratartalommal. Az ideális 40-60%. Mivel a szabadban a levegő páratartalma a meleg hatására csökken, ez főleg akkor érezhető, amikor nincs elég kipárolgás, ezért a hőérzetünk is csökken, azaz, aránylag magas hőmérséklet esetén is hűvösebbet érzünk. A szárazság nagyban elősegíti ezt az állapotot. Fel lehet tenni a kérdést: akkor a sivatagokban miért érezzük, hogy forróság van? Azért, mert ott a napsütés hatására a szervezetben lévő víz közvetíti a hőérzetet. Ezért fontos ezeken a folyadékpótlás. A légköri szárazság és a légköri aszály nagyban befolyásolja az élő szervezet tűrőképességét. 

2021.02.08.

Egy kis visszatekintés 

Több mint 50 éve érdekel a csillagászat témaköre. 14 éves koromban édesanyámtól kaptam egy könyvet. A címe: „Ismeretlen bolygónk”. Alcím: „A Nemzetközi Geofizikai Év eredményei”. Nem hinném, hogy sokan emlékeznek erre a kiadványra. Röviden csak annyit. Ez a program 1957. július 1-től, 1959. december 31-ig tartott 67 ország részvételével. Talán sokan azt mondják, hogy mikor volt az már? Ma már sokkal pontosabb és megbízhatóbb adatok állnak a rendelkezésünkre. Vajon tényleg így van? Ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy vannak adatok, sok adat, melyeket a mai napig is használnak. Csak egy megjegyzés. Tycho Bache munkássága kellett ahhoz, hogy Kepler megalkossa bolygómozgási törvényeit. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyon sok akkori mérést, ellenőrzést még a mai napig is felhasználnak, sőt, következtetéseket vonnak le belőlük. Mit tartalmazott ez a kutatási program nagy vonalakban. Meteorológiát, óceanológiát, glaciológiát, szeizmológiát, gravimetria és geodézia, a Nap és a Föld problémái, a Föld mágnese és a tellurikus áramok, a sarki fény és az éjszakai égbolt világító effektusai, az ionoszféra és a meteorok, kozmikus sugarak. Ezeken kívül számtalan terület kerül górcső alá. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a Föld minden pontja, a légkör, a tengerek és óceánok felszíne és mélysége, a szárazföldek talaja és mélységi rétegei, mind tanulmányozva lett. Aki teheti, olvassa el, higgyék el, megéri. Abban az időben még a Világűrből nem tudtak méréseket végezni. Nagy előrelépés Földünk jobb és alaposabb megismerésében. Két lényeges dolgot kiemelnék. Már akkor is vizsgálták a Föld éghajlatán belül a melegedést, a légkörön belül az összetételt. Mindkét dolog napjainkban létfontosságú. Az 1970-es években tett kijelentések, melyek arra mutattak rá, hogy Földünk melegszik, erre a tudományos programra támaszkodott. Fel lehet tenni a kérdést. A több mint hatvan évvel ezelőtti mérések miképpen igazolták, igazolhatták a melegedést? Egy kicsit lépjünk vissza az időben. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak szénféleségeket. A Római Birodalom kovácsai, fémöntői is használtak kőszenet, és ugyanez fellelhető az arab világban is. A szénbányászatot iparszerűen a 13. században Angliában kezdték meg. Az ipari forradalom első szakasza 1769 és 1850 között zajlott először Nagy-Britanniában, majd Európában, és Észak-Amerika egyes régióiban. Ebben az időszakban minden gép, ami működött, szénalapú tüzelőanyagot vett igénybe. Sokat, nagyon sokat. Hazánkban 1759-ben nyílt meg az első szénbánya Brennberg-ben. Hogy mennyi az a sok szén? Ezt több tízmilliárd tonnában lehetne kifejezni. A melegedés egyik fő forrása a CO2. Vajon mennyi szén-dioxid keletkezik 1kg szén elégetésekor? A szén atomtömege, régen atomsúlya 12, az oxigéné 32. 12gramm szén elégetéséhez 32gramm oxigénre van szükség, és ebből 44gramm szén-dioxid keletkezik. Ha ezt kilogrammra vetítjük, akkor 12kg szén elégetéséhez 32kg oxigénre /24m3 , ez 120m3 levegő/ van szükség. Ebből keletkezik 44kg CO2 , ami 24m3 . El lehet képzelni, hogy a több tízmilliárd tonna elégetésekor mennyi szén-dioxid keletkezett. Persze lehet azt mondani, hogy ebből nagyon sokat elnyelnek az óceánok, tengerek, növények. Azért vegyük figyelembe, hogy a szén-dioxid korábban vulkánkitörések, erdőtüzek alkalmával került a levegőbe, akárcsak mostanában. A két esemény által keletkezett szén-dioxid ki van egyenlítve. A többi plusz. Mit jelent ez? Vannak mérések, melyek utalnak arra, hogy mennyivel is nőtt a légkör szén-dioxid tartalma úgy megközelítőleg az ipari forradalom óta.

 

Hát ennyivel. De mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy 1785-ben egymillió molekulából 280 molekula volt szén-dioxid. Ez a szám 2019-ben 415. Van valami, ami igen aggasztó. Ez nem más, minthogy a légkörben található összetevők nehezebbek a levegőnél, azaz, a talaj közelében vannak jelen. Nézzük csak?

Aztán ha még tovább lépünk, akkor egy teljesen új jelenség, egy új gázfajta kezd megjelenni a légkörben, mely sokkal veszélyesebb a szén-dioxidnál. Ez nem más, mint a metán. Keletkezési helye a permafroszt, a fagyott talaj felolvadása, valamint az állati és emberi tevékenység. Nézzük, milyen egyéb gázok vannak jelen a légkörben.

Látható, hogy elég sok légnemű anyag helyet követel magának a légkörben. Persze ezek egy része korábban is jelen volt, csak a finomabb műszerekkel jobban és pontosabban ki lehet mutatni.

A ma elfogadott légkör összetétele. Csak visszautalnék, hogy már a NGÉ keretében ezeket is vizsgálták. Éppen ez alapozta meg, hogy odafigyeljenek, és az 1970-es években már publikálták, és megemlítették a légkör melegedésének tényét. A légkör szén-dioxid tartalma, és a globális felmelegedés között igen szoros az összefüggés. A 70-es években kiadott tanulmány szerint a 90-es években már érezhető lesz a felmelegedés mérhetően.

Látható, hogy valóban a melegedés elindult. Az 1990-es években már, nézzük csak, 0,41 Celsius fokkal nőtt az éves átlaghőmérséklet. Mondhatni azt, hogy ó, ez nem sok. Számszerűleg valóban nem sok, de a légkör melegedése szempontjából jelentős. Ha globálisan vesszük, és most csak érintőlegesen ragadtam ki két lényeges témát, látható, hogy milyen nagy jelentőséggel bírt a NGÉ munkája. Ahogy említettem, még a mai napig is felhasználnak adatokat ebből a temérdek információból, adatokból. Csak mellékesen megjegyzem. Akkor még nem volt számítógép. Mindent papíralapon végeztek.A fent említett könyv adta meg az érdeklődést a természettudományok iránt. A csillagászat ragadta meg igazán a figyelmemet, de minden terület iránt érdeklődéssel figyelek. Ugyanis a természetben minden összefügg mindennel. Ez alól semmi sem kivétel. Az égbolt szépsége lenyűgöző. Ha valaki még nem látta, érdemes megnézni. Lakott területtől távol, ahol nincsenek zavaró fények, olyan kép tárul az ember elé, ami arra ösztönzi, hogy gondolkozzon el néhány dolgon. Nem véletlen, hogy a csillagászatból nőtte ki magát a matematika, a fizika, a kémia, sőt, az irodalom több embert is arra késztetett, hogy gyönyörű verseket, leírásokat rögzítsen. Jómagam teljesen autodidakta módon kezdtem el az egészet. Rengeteg könyv elolvasása, sok előadás meghallgatása, majd azt követően kezdetleges távcső építése volt az indulás. Majd vizsga, és egy szakkör vezetése volt a következő állomás. Természetes a Planetárium rendszeres látogatása sem maradhatott ki. Eljött az idő, hogy részt vegyek egy csillagászati munkában is. Persze mindezt amatőr szinten. A területem a meteor észlelés lett. Ezt választottam. Több ezer meteor adatait rögzítettem. Ami nagy kár, hogy ezek egy költözés alkalmával valamilyen módon elvesztek. Készítettem egy csillagkatalógust, amely több mint 2500 objektum alapvető adatait tartalmazza. Távcsöves észleléseket is végeztem. Terület: Hold, bolygók, ködök, galaxisok. Sajnos idővel igen nagy fordulatot vett az amatőr világ. Mint minden, ez a terület is alaposan megváltozott. Sajnos. A csillagászat iránti érdeklődés természetesen megmaradt, illetve minden természettudomány felé nyitott vagyok. Minden érdekel. Sok minden zajlott a régmúltban, ez úgy a 80-as, 90-es években volt leginkább. Sok új, érdekes dolog látott napvilágot. Két, számomra igen megfogó eseményt említenék. Carl Sagan, a „Kozmosz” című előadás sorozatát, valamint, Al Gore, „Kellemetlen igazság” című előadását. Mindkettő egy roppant érdekes, tanulságos dolog. Ma egy kissé úgymond „leült” a természettudományok felé való érdeklődés. Lehet, hogy én látom rosszul, de ha csak azt említem, hogy több ezren voltunk amatőr csillagászok a 80-as években, mára csak ennek töredéke lehet a létszám. A mai fiatalok érdeklődési köre teljesen más felé fordult. Egyszerűen nem érdekli őket. Nemcsak a csillagászat, hanem úgy általában a természettudományok. Bár annyira szorosan nem tartozik ide, de megemlítem, hogy a csillagászat mellett az űrkutatás is jelentősen visszaesett. Az első mesterséges holdat a Szputnyik-1, 1957. október 4-én állt pályára. Ezt aztán sok követte. Beindultak az űrprogramok. Mesterséges holdak sokaságát lőtték fel, majd 1969. július 20-án megtörtént a holdra szállás. Az űrrepülőgép program 1981-ben kezdődött, és 2011-ben fejeződött be. Közben épültek űrállomások, sőt meg is semmisültek. Több mesterséges hold jutott el a Vénuszhoz, a Marshoz, sőt a Pioneer-10 űrszonda 1972. március 3-án elindult a bolygóközi utazására, megközelítve a Jupitert. A Voyager-1-et 1977. szeptember 5-én indították a csillagközi térbe. Jelenleg még van kapcsolat. Látható, hogy eléggé beindult a Föld közvetlen környezetének, és egy kissé távolabbi bolygóközi térségnek a megismerése. Aztán csönd lett. Emlékeznek: a holdra szállás időpontja 1969. Azóta semmi. Vajon miért? A Mars nevű bolygót kezdik célba venni, hogy oda embereket juttassanak fel. Sajnos nekem az a véleményem, hogy ez egy kissé elhamarkodott vélemény és program. A Hold nagyon jó ugródeszka lett volna távolabbi világok megismerésére, és a felszínén közel azonos körülmények közötti gyakorlatokra. Ez nagy hiány. Nincs tapasztalat. A másik, hogy jóval messzebb van, ami nagyon lényeges. A Földön kívüli tartózkodás feltételeit nagyon jól lehetett volna gyakorolni a Hold felszínén, és nem egy űrállomáson. Nagy különbség. Bár ez a terület annyira nem érdekel, mert ez egy hatalmas nagy témakör ahhoz, hogy érdemi dolgot lehessen mondani a részemről. Maradok a „kaptafánál”, ha lehet ezt mondani. A lényeg. A csillagászat igen szerteágazó terület, és mindenkit arra ösztönzök, ha sokszor nem is, de legalább egy pár alkalommal nézzen föl az égboltra, mert gyönyörű látvány tárul a szeme elé. 

Azt hiszem, ez a kép önmagáért beszél. Ezt ne hagyja ki senki. Néhány dolgot szeretnék megosztani. Nem kell valami különlegesre gondolni, csak pár olyan leírásra, áttekintésre, amit talán érdemes elolvasni.         

2021.02.01.

Időjárásunk összehasonlítása hazánkban, december, január, február

Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy hazánk időjárása is elég alaposan megváltozott az utóbbi évtizedekben. A frontok, hideghullámok, hőhullámok, a csapadék szélsőségei, a szelek intenzitása.  A tényezők is változásokon mentek keresztül, úgymint hőmérséklet, csapadék. Úgy gondolom, hogy a hőmérséklet az, ami jelentősen, sőt, egyértelműen a legnagyobb hatással a légkörre. A természetben minden összefügg mindennel. Így szinte egy láncolat alakul ki az időjárás tekintetében. Ha éppen a téli időszak három hónapját nézzük, akkor a diagramon láthatók az érdekes eltérések. A téli hónapok hőmérsékletei eltolódnak. Mindegyik pozitív irányba. Talán lehetne azt mondani, hogy ezek az értékek nem jelentősek. Viszont azt kell mondanom, hogy de bizony. Mivel itt átlagokról beszélünk, az ingadozás elég tetemes.

Valószínű, hogy az idősebbek még élénken emlékeznek az 60-70-es évek téli időjárására. Én akkor gyerekként, az akkori gyereksereggel együtt, kiélhettük a szánkózás, korcsolyázás, hógolyózás örömeit. Sok esetben már november vége felé találkoztunk a hóval. Volt, amikor persze elolvadt, de december közepén már biztos volt szánkózási lehetőség. Sőt! Nem egy alkalommal már novemberi hónapban, Márton napján erős fagyok voltak. A mínuszok, a nagy havak rendszeres velejárói voltak az akkori téli hónapoknak. Nem egyszer még az úttesten is tudtunk korcsolyázni a letaposott és ónos esővel jéggé alakult felületen. A Kis-Dunán jégtörő közlekedett, mert annyira befagyott a víz, és a halaknak szükségük volt a friss oxigénre. A horgászok lékeket vágtak, szintén az oxigén szegény víz miatt. A karácsonyok fehérek és szépek voltak. Ez az idő kitartott úgy február közepéig, végéig. Aztán elindult a lassú melegedés, és vártuk a tavaszt. Úgy a 80-es évek környékén már lehetett érezni a változást. Nem voltak olyan hidegek, nem esett annyi hó, rövidebb ideig tartottak ezek az állapotok.

      Ha megnézzük a diagramot, akkor láthatjuk, hogy a 90-es éveket követően, a középátlagot tekintve már a hőmérséklet nulla Celsius fok felett volt. Sőt! Minden évszakban nyomon lehet követni azt az állapotot, amikor maximum hőmérsékletet mérünk. Ez azért is fontos, mert ezeket a hőmérsékleti értékeket is érezzük. A téli időszakban még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen az esetleges hóolvadást, jégolvadást nagyban befolyásolja, felgyorsítja. Az egyik nagyon szembetűnő érték a februári hónapban látható. A különbség 8,4 Celsius fok. Ez nagyon sok.  

Nagyon lényeges lenne a téli csapadék mennyisége. Ez nagyban befolyásolja a talaj egyik fontos tényezőjét, a talajnedvesség fokát. A sorozatos, és kis mennyiségű téli csapadék, előrevetítette, hogy csökkenni fog ez a szám. Ez be is következett. Alacsonyabbak lettek a talaj vízszintek, a talajvíz nagyon lehúzódott, sok helyen, főleg az alföldi területeken ez az érték már méterekben mérhető. Ki is alakult egy félsivatagos terület, ez a Homokhátság. Nagyon valószínűsíthető, hogy ez a folyamat tovább fokozódik.

Látható, hogy a téli hónapok csapadék mennyisége 60 év alatt a felére zuhant. Most meg lehetne említeni, hogy általánosságban, és ez főleg a nyári időszakra jellemző, nagy mennyiségű eső hullik, hiszen a hírekben ezt is hallani. Ez így igaz, csak az a baj, hogy ez lokális, kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű hullást jelent. A téli időszakban még az is hátrány, hogy egy centiméter hó felel meg egy milliméter víznek, azaz, egy négyzetméteren ez egy liter csapadékot jelent. Ez nagyon kevés. Gondoljunk bele, amikor locsolunk a veteményesben. Ezt a tevékenységet minden nap megtesszük valamilyen mennyiségben, de állandóan. Ez biztosítja a növények számára a megfelelő vízutánpótlást. Ha jobban belegondolunk, akkor könnyen beláthatjuk, ha a téli hónapokban nincs elegendő hó, akkor ezáltal a talaj nedvességtartalma jelentősen csökken, és jóval többet kell pótolni ahhoz, hogy a növekedés normális legyen.

2021.01.25.

Egy kis elmélkedés 

Elég sokszor elgondolkodom a Világegyetem dolgain. Van egy kis tapasztalatom, és gyakorlati megfigyelési sorozatom, valamint jó néhány elmélet tanulmányozása különböző tudósoktól. Így összegyúrva talán érdekes dolgot tudok mondani. Azzal kezdeném, amivel szinte mindenki, amikor ilyen téma felmerül, hogy is született az Univerzum? Fogós kérdés. Van egy általános nézet, amit ez idáig senki nem tudott megcáfolni. Ez nem más, mint az Ősrobbanás. Én maradnék ennél a kifejezésnél, annak ellenére, hogy van több is talán modernebb köntösben. Nem szeretnék végigvonulni az ezt követő fejlődési elméleteken, csak annyit, hogy mindig elcsodálkozom az égbolt szépségén, és az ott található, és látható több ezer csillag látványán. Mindig elindít egy folyamatot bennem, vajon az a hihetetlen energia, ami a csillagokban van, miképpen tudja magát szabályozni, milyen folyamatok zajlanak a felszínen, a felszín alatt, és a magban? Azok a távoli területek, melyeket távcsővel nézegettem, meddig tartanak? Lenne még sok kérdés, és részben az itt most feltett kérdésekre is van válasz, és mégis úgy érzem, mintha lennének kérdőjelek, lennének megválaszolatlan kérdések elég sok mindenre. Biztos a szakemberek keresik rá a választ ezekre. Találnak biztosat? Én azt mondom, hogy nem. Ez talán olyan, mint az emberi szervezet, ezen belül az emberi elme. Nem lehet megfejteni. Talán nem is ez a cél, hanem az, hogy használva legyen, mindig keressen valami újat, valami szépet, melyben gyönyörködhet, és sikert érezhet, amikor valamit megfejt, megtalál, feltalál. Az Univerzum kutatása is egy ilyen terület. Hatalmas kiterjedése miatt kiismerése lehetetlen. Részeredmények, felfedezések, új elméletek mindig is akadnak, és fognak is lenni. Már ez is egy szép dolog, hogy az emberi elmét ilyen magasztos dolgokra tudják fordítani néhányan. Azért írom, hogy néhányan, mert sajnos ezt is tapasztalatból mondhatom, hogy a természettudományok iránt érdeklődők száma erőteljesen megcsappant. Tudom mennyien voltunk régen amatőr csillagászok, és hogy most mennyien vannak. Látom a környezet romlását abban az értelemben, hogy már szinte nem találni olyan helyet, vagy legalábbis kevés olyan helyet, ahonnan igazából gyönyörködni lehet az égbolt szépségén. Írókat, festőket, szobrászokat, zenészeket, egyszóval művészeknek adott ihletet az égbolt látványa. Szakterületek formálódtak párhuzamosan ezzel az ágazattal, úgymint matematika, kémia, fizika, kinetika, stb. Az ember egyre jobban megismerte szűk környezetét, aztán kezdett távolabbra is tekinteni. Kialakult a modern csillagászat, hatalmas sikerekkel, még nagyobb nevekkel. Csak néhány: Ptolemaiosz, Kopernikusz, Galileo Galilei, Kepler, Newton, Russel, Hubble, Carl Sagan, és még lehetne sorolni. Csodálatos emberek voltak, és komoly szakmai múlttal rendelkeznek. Törvények, összefüggések, állapotok, és még megannyi felfedezés kapcsolódik a nevükhöz. Én csak bámulni és mélységesen tisztelni tudom azokat az embereket, akik olyan dolgokat alkotnak, találnak ki, fedeznek fel, amelyek figyelemre méltóak, és bővítik elmebeli tudásunkat, még jobban megismerve magunkat, környezetünket, a távoli eseményeket. Sajnos a megismerés véges, mert pontosan még a keletkezést sem ismerjük. Az emberi elme eljutott odáig, elgondolkodik a miérteken, elgondolkodik a hogyanokon, és próbál ésszerű magyarázatot adni dolgokra. Biztos sokakban felmerül az a kérdés, hogy rendben van, keletkezett az, amit látunk, de mi volt előtte. Ugye erre is van válasz. Mivel minden akkor keletkezett, így az idő is, ezáltal előtti dolgokról nem lehet beszélni. A helyzet az, hogy ez sem biztos. Nem hibákat keresek, hanem válaszokat. Úgy érzem, a válaszok még váratnak magukra egy darabig. Félreértés ne essék, ez nem kritika, és nem elmarasztalás a tudománnyal szemben. Nem könnyű és egyszerű kérdésről, kérdésekről van szó. AZ Ősrobbanás után elindult egy folyamat. Lett idő, lett sugárzás, lett anyag. Ezek igen hosszú idő után rendeződtek, csillagok alakultak ki, majd szupernóvák robbantak, melyekből létrejöttek a bolygók. A csillagok legyártották az elemeket a vasig, a szupernóvák legyártották a további elemeket. Ezeket ismerjük, ezeket az anyagokat használjuk. Vajon mi történik ez után? Fogós kérdés. Hallunk fekete lyukakról, melyek elemésztik a közelükben lévő csillagokat, fehér törpe csillagokról, melyek szintén hihetetlen energiával rendelkeznek, pulzárokról, melyek minden tartományban sugároznak. Nóvák, szupernóvák robbannak a Világegyetem távoli részeiben is. Életútjuk különböző. Ha nagyon előre szaladunk, akkor az eddigi tudásunk alapján előbb, utóbb minden csillag elhasználja tartalékait, vagy felrobban, vagy összeomlik, és idővel az égi lámpások kialszanak. Sötétség borul az Univerzumra. Vagy mégsem? Az a sok milliárdnyi csillag, amelyek kihűltek a fizika törvényei szerint továbbra is ott keringenek, forognak. Mi történik, ha ezek találkoznak egymással, mondjuk nem is egy? Lehetséges? Igen, hogyne, hiszen rengeteg lesz belőlük. Éppen annyi, amennyit most látunk, csak akkor már fognak világítani, nem rendelkeznek fúziós energiával. Az ütközéseik során bekövetkezhet az az állapot, amikor akkora energia keletkezik, amelyik atomjaira szakítja az égitesteket, visszaalakulnak gáz halmazállapotba, és elérve a kritikus 3 millió Kelvin fokot, ismét beindul a termonukleáris reakció. Kigyulladnak a csillagok, újra apró lámpácskák fognak világítani az égbolton. A baj az, hogy nem lesz, aki gyönyörködhetne benne. Vagy ismét elkezdődik egy folyamat, amiről már beszéltünk. Talán ez egy érdekes folyamat lenne. Vajon lehetséges ez? Létezik ilyen átváltozás az anyag világában? A változásról tudunk, és gyakoroljuk is ilyen formában az anyag jobb megismerését, hiszen különböző részecskegyorsítókban hihetetlen anyagokat és részecskéket hoztak már létre. A megismerés ténye, a tudás ilyetén bővítése, a tágabb környezetünk még alaposabb megismerése még sok érdekességet és furcsaságot tartogat.

Hát nem gyönyörű?

2021.01.18.

Az elmúlt évtizedek időjárása hazánkban

Azt hiszem, egyre inkább lehet azt mondani, hogy hazánk időjárása sem különlegesebb a világ többi országainál. Számtalan olyan meteorológia esemény zajlott a 2020-as évben, amely figyelemre méltó. Az első a hőmérsékletek alakulása. Érezhető, hogy a hőmérséklet egyre jobban emelkedik. Vannak területek, ahol ez jelentősen megváltozott. Azt hiszem, nem kell különösen hangsúlyozni azt, hogy a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan a hőségnapok száma is emelkedik, sőt, a hőségnapokból összeálló hőhullámok napi tartama is megnő. Ez azért veszélyes az élővilágra, mert egyre jobban felmelegszik a szervezet, egyre rosszabbul viseli el a hőséget. Van egy oszlop, amely a maximum hőmérsékleteteket ábrázolja. Ez azért fontos, mert a hőérzetünk ettől függ. Itt nem érvényesül az átlagszámítás, mert ez a hőfok napközben valóban tartósan éri az embereket. Ha azt vesszük, hogy az átlag úgy 22 Celsius fok, akkor azt lehet mondani, hogy ez nagyon kellemes, átlagban. Ehhez tartozik egy folyamatos több mint nyolc órán keresztül ható magas hőmérséklet. Ez az, ami veszélyes. Láthatjuk, hogy az 1990-es évektől kezdve már átléptünk az extrém hőmérsékleti tartományba. Ez a kategória azt jelenti, hogy napközben 35 Celsius fok felett van a hőmérséklet. Itt már komolyan oda kell figyelni a szervezet működésére.     

Ha egy átfogó pillantást vetünk a diagramra, akkor láthatjuk, hogy van egy oszlop, ami a csapadékot jelöli. Az általános évi csapadékmennyiség hazánkban 500-600 mm. Hangsúlyozom, az átlag. Egyre inkább érezhető és tapasztalható, hogy itt is változás állt be. Külön kiemelnék két évet. Az egyik a 2011-es év, amikor 290,5 mm, míg 2012-ben 383,6 mm eső hullott. Ez a két év megalapozta sajnos azt az állapotot, hogy elindult egy folyamat, ami azt eredményezte, hogy a talajnedvesség tartalma elkezdett csökkenni. Ez azt vonta maga után, hogy csökkent a talajvíz szintje, ami az alföldi régiókban igen jelentős szintcsökkenést okozott. Ez a több métert is meghaladja egyes helyeken. Sőt! Ma már nemzetközileg is nyílván van tartva hazánk területén egy félsivatagos terület, ez pedig a Homokhátság. Mivel a természetben minden összefügg mindennel, így magas, sőt, extrém hőmérsékletek még inkább elősegítik a szárazság kialakulását. Ugyanis a magas hőmérséklet 8-10 órán keresztül jelen van a talaj közelében. Ez már azt jelenti, hogy a növények nem tudnak kellőképpen párologtatni, illetve minimális mennyiségű vizet tudnak felszívni. Elindul a kiszáradás. A megoldás egyre szélesebb körű öntözés. Bizonyára most fel lehetne vetni, hogy hát hogy lehet, hiszen a nyáron nagyon nagy mennyiségű csapadék hullott hazánkban. Ez valóban így van. Viszont ha megnézzük, akkor pont olyan helyeken volt nagy esőzés, ahol szinte nincs mezőgazdasági termesztés. Meg lehet figyelni, hogy a nagy esőket hozó felhők vonulása dél-nyugat, észak-keleti irányú. A másik. Az a jellemző, hogy kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadék esik. Ez azért nem jó, mert lemossa termőtalajt, ezáltal tápanyagban szegény talaj marad utána, gyorsítja az eróziót, villámárvizeket okoz, ami még károkat is okoz. A nagy hőmérséklet különbségek egyre nagyobb szeleket generálnak, ami szintén károkat okoz.

 

   Évi középhőmérséklet 1990       

                              Évi középhőmérséklet 2019

Forrás: Magyarország éghajlati atlasza, OMSZ 2001.                  

Ha megnézzük, akkor ismét az Alföldön, illetve közvetlen az ország déli területein volt a legmelegebb. Sajnos azt kell mondani, a meleg mellett itt hullik a legkevesebb csapadék, pedig itt kellene a legjobban. Itt vannak hazánk nagy búza, kukorica táblái. Azt is érzékelhetjük, hogy egyre jobban bővül az a terület, ahol lassan aszályra lehet számítani. Míg 1990-ben 12 Celsius fok körüli volt az éves középhőmérséklet, addig 2019-ben már meghaladta a 13 Celsius fokot ez az érték. Azt lehetne mondani, hogy ez nem nagy eltérés. Ez valóban így van, de ahogy említettem, az átlag sok esetben csalóka. Ebben az esetben is erről van szó. Nemcsak hazánkban, hanem a világon mindenhol a hőmérséklet a lényeges kulcs. Ez a tétel okoz minden mást. Erre kell nagyon odafigyelni azért, hogy ne kerüljünk abba a helyzetbe, amikor már nem lehet visszafordítani a hőmérséklet emelkedést. Vannak már helyek, ahol a 40 Celsius fok feletti hőmérsékletek sem ritkák. Ez már nagyon sok. Ha elkészítünk egy összefoglalót, akkor ki lehet jelenteni, hogy a hőmérséklet bizony megállíthatatlanul emelkedik. Hazánk klímája egyre inkább eltolódik a mediterrán éghajlat felé. A csapadék eloszlásának jelentős változása előre vetíti, hogy egyre inkább öntözni kell a szárazságra hajlamos területeket. Az ezért is nagyon fontos, mert a talaj nedvességtartalmát vissza kellene állítani egy elfogadható szintre. Ha ez nem teljesül, akkor elindulhat egy sivatagosodási folyamat. A megfelelő vízellátás érdekében komoly változtatásokat kell eszközölni. Ennek hiánya megkérdőjelezi a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

2021.01.11.

Ismét a klímaváltozás

Szomorúan vettem tudomásul, hogy megint egy olyan oldallal találkoztam, ami nagyon szépen leírta az egyes teendőket, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a felmelegedés csökkenjen, illetve a klíma visszaálljon egy bizonyos szint alá. Csodás megállapítások szerepelnek ebben a cikkben. Ez szintén az a testület, mely politikai síkon van jelen. Nem rendelkezik semmilyen tudományos tapasztalattal és mérési eredményekkel. Más szakértők által benyújtott anyagokat mérlegelnek, és döntenek valahogyan. Azért írom, hogy valahogyan, mert innentől kezdve hiteltelenné válik a dolog. Ugyanis úgy döntenek, ahogy az érdekek kívánják. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben kiemelnem. Ebben a cikkben többek között szerepel a következő megállapítás: „A dokumentumban számolnak azzal a valószínűséggel, hogy a döntéshozóknak nem sikerül 1,5 fok alatt tartani a felmelegedést”. Hát egy kicsit érdekes. Ugyanis több mint 7 milliárd emberről van szó. Már ott tartunk, hogy „bocs gyerekek, de ez most nem sikerült”, és játszanak ennyi ember megélhetésével, egészségével, fennmaradásával? Mire valók az állítólagos döntéshozók? Miért nem tudnak konkrét döntéseket hozni, ami elősegíti a változást? Mire a várakozás? Miért tolják már évtizedek óta az időpontokat? Lenne ötletem, hogy miért. A cikkben szerepel, hogy milyen összegek merülnek fel ezzel kapcsolatban, mely területeket érinti legfőképpen ez a hatás. Talán lépjünk vissza egy kicsit. A koromnál fogva tudom, hogy már az 1970-es években foglalkoztak a klíma kérdésével. Az akkori írások említették a 2000-es évre történő változásokat, aztán 1980-ban a 2000-es, 2010-es évet célozták meg, 2000-ben a 2020-2030-as év került előtérbe. Most benne vagyunk az említett időpontban. Mit mondanak most? Majd 2030-2050-re kellene a változást meghozni, sőt már olvasni 2100-as évszámról is. Csak egy kérdés? Mennyire veszik komolyan ezeket a változásokat? Így ránézésre egyáltalán nem. Az időpontokat tolják egyre feljebb, a környezet meg egyre jobban károsodik. Valóban tenni akarnak valamit? Valóban változtatni akarnak? Valóban érzik a változás súlyát? Ébresztő emberek! 50 éve nem tudnak mit kezdeni a klímaváltozással! Miért kellene hinni, hogy majd most. Szép nagy cikkek megjelennek, hosszú leírások, adatok, információk, statisztikák, elemzések. Mi fog történni? Semmi. Tudják mi a szomorú? Amint említettem: 7 milliárd ember sorsáról van szó. Nagyon úgy néz ki, hogy ez egyáltalán senkit nem érdekel, és nem számít. Hogy mennyire az érdekek vannak túlsúlyban, mi sem bizonyítja jobban, hogy akik ezeket a döntéseket meghozzák, tudják, hogy őket ezek a változások nem fogják érinteni. Olyan körülmények között élnek, és olyan helyen, ahol egyáltalán nem érintik olyan problémák, amelyek ma már milliókat érintenek. Sokat beszélnek mostanában a globális felmelegedésről, a klímaváltozásról. Számtalan konferencia, fórum, rendezvény, tanácskozás van, szinte havonta. A téma egységesen mindenhol a Föld éghajlatának változásairól, és azok hatásairól szólnak. Én ezekről már az 1970-es évek közepétől, ahogy visszaemlékszem, olvastam leírásokat. 1970-ben már említették, hogy változás lesz, ha így marad a szennyezés, úgy 1990-2000-es években. Aztán az 1980-as években ezt a határt kitolták úgy 2000-2010-es évekre, majd az 1990-es években megjelent tanulmány részletek 2010-2020-ra vetítették ki a jelentős változásokat. Tudják, az a furcsa, hogy azóta sem történt ezen a téren szinte semmi. Azért írom, hogy szinte, mert egy valami jelentősen változott, és ennek meg is van az eredménye. Ez nem más, mint, a hajtógázok betiltása. Ennek eredménye az ózonpajzs jelentős javulása. Ez azért is fontos, mert az ózonpajzs véd meg bennünket a káros kozmikus sugaraktól. Ezen kívül semmi eredmény nem született annak érdekében, hogy megvédjük Földünket a szennyezéstől. A jelentések íródnak, de konkrét döntések nem születnek. Nagyon úgy néz ki, hogy még most is az érdekek felülírják a védelmet. Egy 2018-as jelentés szerint már van konkrét időpont is. 12 év. 2030-ra a hőmérséklet emelkedés meghaladja az 1,5 Celsius fokot. /Zárójelbe teszem: egy másik cikk szerint ez az időpont 2040/. Nézzenek egy kicsit körül a világhálón. Rengeteg cikket lehet olvasni, mi lesz ha, mi történik ha, mi változik ha, mi változott eddig, mi fog változni, mikor fog változni, változott-e, rosszabb lesz, változtatni kellene, stb. Ez csak néhány, amilyen kérdésekkel lehet találkozni. Csak halkan kérdezném: döntött már egyáltalán valaki ezekben az ügyekben? Szintén halkan mondom: senki nem döntött. Szeretnék említést tenni egy jelentésről. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban megkérdeztek egy szakértőt, ugyanis értelmezni kellene, amit jelentettek. Úgy látszik egyáltalán nem értünk el oda, hogy fontos dolgokban, amik százmilliókat érintenek, nem egyértelműek. Miért kell magyarázni olyan kérdést, aminek világosnak kellene lennie? A szakértő mondja a saját álláspontját. Pont. Most ismét megjelent egy klímajelentés. Ebben az áll, hogy 2040-re meg kell állítani azokat a folyamatokat, melynek révén a hőmérséklet emelkedés elérné, illetve átlépné az 1,5 Celsius fokot. Ebben a jelentésben sok minden van, de valami olvasható, ami rendkívül érdekes. Így szól: „A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta”. Ha valaki emlékszik egy korábbi cikkre abban már volt erről szó, sőt, a mostani cikk elején is említést tettem erről. A helyzet az, hogy mindenre megvan az álláspont, mi emelkedik, mi csökken. Ez nagyon jó dolog, csak most már tenni is kellene valamit, hiszen megvan a változások mértéke, helye. Vagy ez csak ismét egy jelentés, következmény és döntés nélkül? Sajnos eléggé benne vagyunk abban az időjárási csapdában, melyet globális felmelegedésnek, vagy klímaváltozásnak mondunk. Jellemző, hogy már abban sincs egyetértés, hogy melyik a helyes megfogalmazás. Sőt, lehet, hogy már van több is. Egy a lényeg, és ami biztos. A hőmérsékletekben is van jelentős változás, a csapadék mennyiségében is, a nagyobb viharok tekintetében is, az aszály formájában is, és lehetne még sorolni. Sok vonzata van ezeknek. Ha összevetjük, nincs olyan terület, amire nincs kihatással. Szinte mindenhol komoly változások érezhetők, észlelhetők. Innen kell valamit kezdeni a szakértőknek. Néhány adat, mely figyelemre méltó.

Sajnos az adott területekről való elvándorlás is elkezdődött. Olyan helyzetek alakulnak ki, melyek nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelés normális folyamatát. Szerény véleményem szerint olyan helyeken is lehetne termesztést folytatni, ahol ma kimondják, hogy a terület nem alkalmas ilyen tevékenységre. Lenne néhány ötletem arra nézve, miképpen lehetne mégis termővé tenni bizonyos területeket. Túl nagy már az a rész, amit elhódított a sivatag. Tudom, a hőmérsékletet nem lehet szabályozni, de az öntözést igen. Ma már számtalan technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy termőhelyeket lehessen kialakítani, még extrém helynek mondott régiókban. Most a döntéshozókon és a szakértőkön van a felelősség. Még két adat. Ez viszont döbbenetes.

A hőségnapoknak nevezzük azokat az időszakokat, melynek során 30 Celsius fok fölé megy a hőmérséklet. Mikor megláttam az adatokat, nagyon meglepődtem. Sajnos ez a valóság. Ezek mért, lejegyzett, nyilvántartott adatok. Sok esetben találkozni az „átlaghoz képest” kifejezéssel, amikor megadnak egy időszakot viszonyítási alapként. Ez minden esetben nem valós érték. Sőt! Sok esetben eléggé megtévesztő. Az említett kifejezés főleg időjárási összehasonlítások kapcsán lát napvilágot. Próbáltam kideríteni, vajon hány hőségnap volt 2010 óta. Jó néhány oldal át kellett néznem, mire össze tudtam szedni az adatokat. Itt is találkoztam az említett viszonyítási alappal. Sokadik alkalommal foglalkoznak a klímaváltozással, és nagyon szép írások jelennek meg, hogy így kell tenni, meg úgy kell tenni. Mindent közölnek ezzel kapcsolatban. Említik a tényeket, hogy egyes helyeken ezt okozta, másik helyen mást, stb. Konferenciák sokaságát tartják ebben a témában már mióta. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: ennyire nem értenek hozzá, hogy évek óta nem tudnak kellő döntést hozni a kérdésben? Egy tippem van, hogy miért nem. Ezt is a politika és az érdekek irányítják, bármi legyen is az ára. Tény, hogy a változások negatív hatásai a mostani döntéshozókat nem érintik. De nem gondolnak az utódaikra? Az egyes klímajelentések leragadtak azon a ponton, amit már évek óta hangsúlyoznak szakértők. A kulcsszó a 1,5 fokos hőmérséklet emelkedés. Ezen rágódnak már hosszú ideje. Most az újabb az, hogy ez az emelkedés 2030-2052-ben elérheti az 1,5 fokot. E köré csoportosítanak minden dolgot. Különböző szemszögekből jelennek meg írások. Ismét a kérdés. Ennyi szakértő vajon miért nem tud megfelelő és jó döntést hozni? Szerintem több ezer oldal foglalkozik ezzel a témával, viszont konkrét javaslattal egy sem. Illetve lenne, de azt nem hajtják végre. Vajon miért nem? Hát lenne pár ötletem. Nem volna szabad bizonyos megállapodásokra, szerződésekre és egyéb hivatalos fórumokra hivatkozni, hogy ezért, meg ezért nem lehet változtatni. Igenis lehet. Vannak törvények, melyeket egyik napról a másikra meghoznak és alkalmaznak is. Ebben nem lehet? A lakhelyünk a tét, a Földünk jövője a tét, az utánunk jövő generáció a tét. Ha ez tönkremegy, azok sem tudnak sehova sem menni, akik halogatják a jó döntéseket. Különböző modellekre hivatkoznak. Egyszerű hétköznapi formában meg lehet tapasztalni a változásokat, megállapítani a változások jelentőségét, mindenféle tudományos fokozat és szakértelem nélkül. Mi az akadály? Mi okozza ezt a nemtörődöm magatartást? Hát persze. Az érdekek és a pénz. Tudják mi a legszomorúbb? Hogy ennyi állítólagos szakértő döntésképtelen. Valami még. Egy Jr. Albert Arnold Gore nevezetű ember, aki az Egyesült Államok alelnöke volt, politikus és környezetvédő, elkészített egy filmet, melyet 2006-ban tettek közzé. Talán sokan emlékeznek rá. A címe: „Kellemetlen igazság”. Kérem, ha tehetik, nézzék meg. Itt csak azért említem, mert már a 2000-es években komolyan foglalkoztatta a közvéleményt a Földünkön zajló változások. Most mennyit írunk? 2020-at. Változás semmi, sőt! Valószínűleg nem mondok újdonságot, amikor azt mondom, hogy a hőmérséklet és az aszály szorosan összefügg. Bizonyára mindenki tapasztalta, hogy a magasabb hőmérséklet nagyobb kipárolgást, és idő előtti szárazságot okoz. Ha csak egy virágoskertet veszünk alapul, akkor is látni, ha nem kapnak rendszeresen vizet a növények, akkor bizony károsodnak. Képzeljük el ugyanezt nagymértékben. A hőmérséklet emelkedés szárazságot, hosszabb távon aszályt okoz. A veszély mérhető. Már most is nagyon nagy területek szenvednek vízhiányban. Az is már előfordul, hogy éppen e miatt emberek vándorolnak el korábbi lakóhelyükről. A népesség növekedésével egyre több vízre van szükség. Ez már most érezhető, és századunk egyik nagy problémája. A hőmérséklet emelkedés és az aszály egy ökológiai kockázat. Mondhatjuk azt is, hogyha távolabbra tekintünk, akkor többek között e két állapot globális kockázatot jelent. Az aszály befolyásolja a mezőgazdasági területeken folytatott termesztés sikerét. A hőmérséklet növekedésével ezeken a területeken csak öntözéssel lehet fenntartani a növények fejlődését. Ez azt vonja maga után, hogy még több vizet vonunk el az amúgy is fogyó folyókból.  Erre egy konkrét példa, amikor a gyapottermesztés miatt elapasztottak két folyót, e miatt egy hatalmas tó szinte kiszáradt, veszélyeztetve a környékén lakó embereket. Ez megismétlődhet bárhol a világon. Az aszály velejárója, hogy a talajvizek is eltűnnek, illetve sokkal mélyebbre kerülnek. Tapasztalatból tudom mondani, hogy egy nyári hőségnap után a kertek locsolása következtében a kutak vízszintje 40-45 perc alatt 3 métert, jól olvasták, három métert csökkent. Az aszály által érintett területek növekednek, és egyre nagyobb problémát támaszt az ott élő emberek elé. Hazánkban is működik talajvíz figyelőkút, és rétegvíz figyelőkút rendszer. Talán érdemes lenne több víztárolót építeni. Tudják, régen, amikor még nem volt vezetékes víz, és hegyvidékeken nehezen lehetett vízhez jutni, úgynevezett ciszternákat alakítottak ki. Ebben tárolták az esővizet arra az időre, amikor nem volt csapadék. Az általam említett tárolók talán enyhítenék a vízhiányt. Csak egy ötlet. Egy biztos. Nagyon hamar megoldást kell találni a csökkenő vízhiány pótlására. Embereknek, állatoknak, növényeknek egyaránt szükségük van vízre. Víz nélkül nincs élet. 

2021.01.02.

A hőmérséklet és a légkör nedvesség tartalma

Vajon miben térnek el a légköri körülmények, ha a telítettséget nézzük? Itt konkrétan a légkörben lévő vízgőz mennyiségére gondolok. A hőmérséklet emelkedésével megnő a légkörben lévő vízgőz, azaz pára mennyisége is. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőz van jelen a levegőben.

 

Láthatjuk, hogy mennyi vízgőzt tud megtartani a levegő az egyes hőmérsékleteken. A 15 Celsius fok körüli tartomány 13 gramm/köbméter vízgőzt képes megtartani. Ha első ránézésre mondunk véleményt, akkor egy kis csalódás is felmerül. Ugyanis azt mondhatjuk, hogy ez nem valami sok. Nézzük meg egy kicsit közelebbről. A levegő hőmérséklete 200 méterenként 1 Celsius fokkal csökken. Tehát, ha a talajszinten az átlagos 15 Celsius fokkal számolunk, akkor 1 kilométer magasságban 5 Celsius fokkal hidegebb a levegő. Tehát 10 Celsius fok van, azaz, a levegő 9,4 gramm vizet tud megtartani köbméterenként. Ez ugye egy ideális helyzet, teljes egészében figyelembe vesszük a fizikai számokat és értékeket. A valóságban van egy kis eltérés, bár ez nem sok mindent zavar. Hogy miért? Mert egy adott zivatarfelhő nagysága olyan méreteket ölt, ami kissé megváltoztatja azt a nézetet, mely szerint az a víztartalom nem is olyan sok. Nézzük. Most tekintsünk el a réteghőmérséklet szigorú értékeitől. Egy zivatarfelhő, mely nagyon különböző lehet, sőt, az is, de ha csak egy 50 kilométer hosszú, 10 kilométer széles, és 2 kilométer vastagságú felhőzetet veszünk, akkor már egy ilyen zivatarfelhő minimum 9,4 milliárd liter vizet tartalmaz. Ebből a mennyiségből már eshet az eső. Láthatjuk, hogy mennyire fontos és lényeges a hőmérséklet. Pontosabban mindenhol lényeges. Igen sokat is foglalkoznak manapság a különböző hőmérsékleti értékekkel. Van azonban más jelenség, ami igen eltérő a normálistól. Biztos, hogy a hőmérséklet emelkedett az elmúlt idők alatt, és nem is keveset. Persze szélsőségek mindig is voltak, és lesznek is. Érezhető a változás. Azért néhány érdekességet szeretnék megosztani, nemcsak hőmérsékleti tartományban.  

Az abszolút maximum hőmérséklet

41,9

Kiskunhalas

2007.július 20.

Az abszolút minimum hőmérséklet

-35

Miskolc-Görömbölytapolca

1940. február 16.

Az abszolút hőingás

75,1 Celsius fok

Baja

 

Az évi napfénytartam max. összege

2501 óra

Békéscsaba

2003

Az évi napfénytartam min. összege

1398 óra

Sopron

1972

A legnagyobb regisztrált széllökés

44,5m/s

Szarvas

1988. augusztus 3.

A legnagyobb becsült széllökés

87-103/s

Vác-Bia tornádó

1924. június 13.

A Balaton max. hőmérséklete

31,0 Celsius fok

Siófok

2006. július 28.

A balatoni jégpáncél leghosszabb időtartama

110 nap

 

1962/63

A balatoni jégpáncél legrövidebb időtartama

0 nap

 

1950/51, 1989/90, 2006/07 telein

Forrás: Wikipédia

A széllökés értékét meg kell szorozni 3,6-del, akkor megkapjuk a kilométer/óra sebességet. Láthatjuk, hogy régebben is voltak igen szélsőséges légköri viszonyok. A különbség annyi a mostaniakhoz képest, hogy sűrűbben fordulnak elő, és sokkal hosszabb ideig tartanak. Ez már nem mindegy. Mindig az érzetet kell figyelembe venni. Ha egy napig tart valami, azt el lehet viselni, ha nehezen is. Az már kicsit elgondolkodtató, hogy több napon, sőt héten keresztül fennálló időjárási szélsőséget miképpen lehet átvészelni. Tudom, hogy az átlagember teljesen elkerüli, talán nem is érdekli, hogy milyen érdekes eltérések zajlanak a környezetünkben. Pedig nagyon is számottevő. Az embereket leginkább az érdekli, hogy milyen az idő a környezetükben, és tudjuk jól, hogy semmi nem jó. Nem akarom taglalni ennek hátterét, csak annyit, hogy ez állandó beszédtéma két vagy több ember között, ha beszélgetnek. Távolságokban nem gondolkodnak, csak helyileg. Jó lenne időnként messzebbre is látni, mert onnan jönnek hazánk felé is a változások. Röviden. 2019. május 12-én Koynas /az újságíró szerint Kojnas/ mérőállomáson 31,2 Celsius fokot mértek. Ez azért furcsa, mert ez a hely igen közel van az Északi-sarkkörhöz, ami 66,5 fok. A másik véglet, hogy Montijo nevű portugál településen 2019. május 12-én, tehát ugyanazon a napon, 35,5 Celsius fokot mértek. Ez a település az északi szélesség, 38,7 fokán található. Ezzel szemben Olaszország területén alig érte el a hőmérséklet a 20 Celsius fokot. Ha már a hőmérsékleteknél tartunk. Egyre több hír érkezik arról, hogy milyen körülmények uralkodnak egyes területeken. Olyan térségekben, ahol eddig egyáltalán nem mértek magas értékeket, most a 2020-as évben már voltak igen magas hőmérsékleti értékek. Afrika északi felén 49,6 Celsius fok, Ázsia északi területein 38 Celsius fok, Grönlandon 20 Celsius fokot mértek, stb.

                          

Forrás: Időkép

A képen látható, hogy a sziget közel 60 százalékát érinti az olvadás. Ez nagyon sok. Őrült mennyiségű olvadék keletkezik ilyenkor. Ami még érdekesebb, hogy az olvadt jég kenőanyagként funkcionál ezeken a helyeken. Ugyanis a jég hihetetlen könnyen csúszik a vízen. Ezt mindenki tapasztalhatta már korcsolyázás közben. Ez azt eredményezi, hogy el tudnak csúszni az egyes gleccserlemezek egymáson, ami hatalmas jégdarabok leszakadását jelenti. Ez a jelenség a sarkvidéki területek szinte napi velejárója. Bár kicsit eltértem a fő témától, de azt hiszem, szorosan összefügg a hőmérséklet, és egy adott, történetesen fagyos területeken történő események megemlítése. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Így a hőmérséklet egyre nagyobb emelkedése egyre nagyobb vízmennyiséget párologtat, a levegő pedig egyre több párát képes megtartani, amiből már most is jól érzékelhető nagy mennyiségű eső hullik. Azt azért szeretném hozzátenni, hogy a levegő nedvességtartalma nagyon fontos. Jártak már úgy, hogy nagyon meleg volt, és nehéz volt levegőt venni? A száraz, párától mentes levegő irritálja a felső légutakat, nehézkessé válik a légzés. Ilyen sokat jelent a nedvességtartalom a légkörben.  

Ahogy látható, bár az értékeket tekintve nem sok, mondhatnánk, de mivel az átlagember a számokban is a szélsőséget keresi, és várja, ezért nem tulajdonít nagy jelentőséget ennek. Viszont érdemes a számok mögé is nézni. Mit okoz ez a „jelentéktelen” változás. Nézzenek körül. Hőségnapok, hőhullámok, sarki jégolvadás, gleccserek rohamos olvadása, szélsőséges hőmérsékleti értékek, hatalmas esőzések és áradások. Na, ezt jelenti az a „jelentéktelen” változás.

2020.12.25.

Az éghajlat furcsaságai

Világszerte tapasztalhatók különleges elváltozások, események, történések. Csak néhány ezek közül. Sajnos azt kell mondani, hogy a közeljövőben egyre inkább számolni kell azzal, hogy ilyen különleges események egyre gyakrabban fognak előfordulni. Az első ilyen különleges dolog az Antarktiszon megjelenő zöldalga. Ha jobban belegondolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy ezzel a jelenséggel a hó- és jég olvadása felgyorsul, ugyanis a sötétebb területeken, tehát ahol az alga megjelenik, erőteljesebben hat a nap melege, emeli a hőmérsékletet, növeli az olvadást. Ez pontosan az a jelenség, amelyet hazánk területén is megtapasztalhatunk a tavasz közeledte felé, amikor a fa töveinél, a hó alól kibújó, vagy kilátszó sötétebb színű növények környékén a hó jobban olvad. Már eddig is jelen volt az olvadás, de ezzel még inkább felgyorsul. Nagy területek szakadnak le évről évre a sarki jégről, és úsznak észak felé, néha több tíz négyzetkilométeres kiterjedéssel.

                                                             Az Antarktisz algái

Forrás: Wikipédia

A másik ilyen furcsaság, és mondhatni azt újdonság, hogy azok a területek, amelyek eddig az örök fagy jelzőjével illettek, kezd felengedni. Ez azért is nagy gond, mert nagyon sok épület, gyár, híd, út épült erre a talajra. A kiolvadás miatt ezek veszélybe kerültek. A házak alapjai a fagyott talajba lett ásva, tehát ha kiolvad, labilissá válik az egész épület. Vannak már olyan területek, ahol nagy lyukak keletkeznek a felolvadt talajból kiszabaduló gázoktól. Ez a gáz a metán. Sokkal jobban szennyezi a légkört, mint a szén-dioxid. Egyre több ilyen lyukkal lehet találkozni a permafroszt területeken. Ezeknek a lyukaknak a mérete nagyon változó. Előfordulnak 30-80 méter átmérőjű, és több tíz méter mély lyukak.

                                                                                Metánlyuk

Forrás: CCN

A sarki vidékek azok, amelyeken nagyon jól meg lehet figyelni a változásokat. 21 Celsius fokot mértek a Föld legészakibb lakott településén, 900 kilométerre az Északi sarktól. Az ábrán is látható, hogy mekkora területeken emelkedik a hőmérséklet, és gyorsul fel a jég olvadása. Az Antarktisz és Grönland jégolvadása évente 118-200 gigatonna. Ez rengeteg jég.

                                                         Grönland fokozott jégolvadása

Forrás: Wikipédia

Még egy érzékeltető kép a hőmérséklet emelkedéséről. Hát a jelzett település is elég északon van. Nem véletlen a korábban említett talaj felolvadásának oka. Sajnos azt kell mondani, hogy a hőmérsékletből indul ki minden. Ha ezek az értékek a helyén vannak, akkor semmi probléma nincs. Az emelkedés viszont mérhető, sőt érezhető is. Az éghajlati zónák kezdenek észak felé tolódni. Nyugodtan el lehet képzelni, hogy idővel a nagy szibériai, és Kanada északi területein búzát, kukoricát fognak termeszteni.

Van olyan hely, ahol aztán a meleg kiadja a mérgét. Marble Bar egy alig több mint 200 fős település Ausztrália nyugati részén. A sivatagos vidéken található kis falu a kontinens legforróbb területe. Az átlaghőmérséklet az év 200 napján 35 fok fölött alakul. Van, amikor hajnalban sem csökken 32 fok alá a hőmérséklet, de a helyiek szerint ez még hűsnek is számít. A déli féltekén most ért véget a nyár, melynek folyamán a település hőmérséklete megdöntötte saját rekordját: 32 napon keresztül volt legalább 45 Celsius fokos hőség. Az ide érkező turistákat a helyiek gyakran figyelmeztetik, hogy folyamatosan legyen náluk ivóvíz, ugyanis az elmúlt években többen is meghaltak az elővigyázatlanság miatt a hőségtől. A klímaváltozás miatt Ausztrália átlaghőmérséklete gyors ütemben emelkedik. 

Forrás: The New York Times

Van egy nagy „pusztító” Afrikában, a sáska. Érdekes módon a sáskák elszaporodása éppen a csapadékosabb időszakokban jelentkezik. Ez azért van, mert esős időben több pete tud kikelni. Az útjukba kerülő minden növényt felfalnak. Mondanom sem kell, hogy az kikelt gabonát sem kímélik. Ez sajnos milliókat fenyeget éhínséggel.

                                                              Sáskák

Forrás: Wikipédia

Néhány számadat:

A jelenlegi csapás a becslések szerint napi 200 tonna növényzet-veszteséget jelenthet, a kieső takarmány pedig az állatállomány pusztulását is eredményezheti. Egy rajt átlagosan 50-100 milliárd rovar alkot. A rajok 150 kilométert is megtehetnek egyetlen nap alatt. Csak Kenyában például 60 kilométer hosszú és 40 kilométer széles területet lefedő, azaz 2400 négyzetkilométeres sáskaraj halad végig. Egyetlen négyzetkilométernyi raj egy nap alatt annyi növényt fal fel, amennyi 35 ezer embernek elég lenne.

 Forrás: Híradó.hu.

Világszerte egyre több híradás számol be arról, hogy milyen károkat okoztak az esőzések következtében fellépő áradások, illetve a nagy szélviharok. Világszerte 33 millió ember maradt otthon nélkül 2019-ben. Érdekes módon már olyan területeken is megjelennek tornádók, ahol korábban csak a hírekből hallottunk. Tornádók: Trieszt, Szicília, Bejrút, Rodosz, Ukrajna, Felvidék, Németország, Olaszország, Mexikó, Belgium, Marokkó, Benelux-államok, Románia, Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Anglia, Spanyolország, Szerbia, Görögország. Látható, hogy az éghajlati változások egyre jobban megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy ilyen szélviharok alakuljanak ki. A nagy mennyiségű, kis helyen lehulló csapadék pedig villámárvizeket okoz, és sajnos károk is keletkeznek. Ez már hazánkban is megfigyelhető.

 

Ahogy látható a diagramon, hazánk éves középhőmérséklete 60 év alatt 2 Celsius fokkal nőtt, sajnos a csapadék mennyisége 53mm-rel csökkent. Ez a csökkenés sok. Az itt felsoroltak rávilágítanak arra, hogy jobban odafigyeljünk a környezetünkre.

2020.12.18.

                                                                              A klímaváltozás
     Sajnos nem tudni miért, de sokan még mindig úgy érzékelik, hogy nincs semmiféle éghajlatváltozás. Lehet, hogy más is gondolt már arra, hogy vajon melyik korosztályból kerültek ki azok, akik nem hisznek benne. Ez a „nem hisznek benne” nem jó kifejezés. Ebbe nem hinni kell, hanem meg lehet tapasztalni a változást. Több ideig gondolkodtam, vajon mi lehet annak az oka, hogy sok ember úgy véli, minden rendben van. Lehet, hogy rossz a következtetésem, de úgy gondolom, hogy az életkorok hozzák ezeket az eltérő véleményeket. Én tudom azt, hogy milyen volt az időjárás és az éghajlat 60 évvel ezelőtt. Íme:

     A dolog ott kezd érdekessé válni, amikor a különböző korosztályok ítélik meg az éghajlatot. Ugyanis mondjuk a 70-es években, vagy már a 90-es években születettek másképpen látják, érzik az időjárást, mint az idősebbek 1960-ban. Sőt! A 2000-es év után születettek már egyáltalán nem érzik úgy a változást. Tehát leszögezhetjük, hogy az egyes generációk másképpen érzik a változást. Ők ahhoz viszonyítanak, amiben élnek. Ez természetes is. Utalnék itt arra, hogy már az 1970-es években foglalkoztak a kutatók, és felhívták a figyelmet a változásra. Ez mindig tolódik feljebb. Ma már a 2030-as éveket, illetve sok esetben a 2050-es éveket jelölik meg valamilyen változás eljöttének.  

    Azt is láthatjuk, hogy az 1960-as évtől kezdve nőtt az éves átlaghőmérséklet. Ahogy láthatjuk, és ha az 1960-as évet vesszük alapul, akkor 1880-tól 1960-ig 0,14 Celsius fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, míg 1960-tól 2019-ig 1,04 Celsius fokkal. 

       Érdemes egy kicsit elemezgetni ezt a diagramot. Sok érdekességet lehet benne találni. Aztán érdemes megemlíteni azt, ami szorosan összefügg a hétköznapokkal, és azzal, amit az emberek éreznek. Nevezetesen azt a hőmérséklet emelkedést, amely főleg a nyári időszakban ér minket. Az állandó magas hőmérséklet megviseli a szervezetet. Ez már abban is megnyilvánul, hogy jóval több olyan nap van, amelyik alatt 30 Celsius foknál magasabb hőmérsékletet mérünk. Ennek tartós megléte hőhullámot idéz elő. Ez veszélyes az emberekre. Ahogy láthatjuk, jelentősen emelkedett a hőségnapok száma. Több mint a négyszeresére. 

        Aztán még egy jelentős változás a középhőmérsékletekben. A téli időszakban 2,3 Celsius fok az emelkedés, míg a nyári időszakban 3,9 Celsius fok. Nem kevés. Az itt felsorolt adatok csak a hőmérsékleti értékeket mutatják. Az is igaz, hogy szinte mindenért a hőmérséklet a felelős. A hőmérséklet emelkedésért pedig az ember. Itt még nem beszéltünk a csapadékról, a jégsapkák egyre nagyobb ütemű olvadásáról, a folyók kevesebb vízhozamáról, az egyre sűrűbben előforduló erdőtüzekről, a sivatagok terjedéséről, a hulladékok szennyező hatásáról, a metán egyre fokozódó jelenlétéről a légkörben, az extrém időjárás miatti népvándorlásokról, a villámárvizek kialakulásáról, az egyre nagyobb viharok keletkezéséről, stb. Tudomásul kell venni, hogy nincs hova menni erről a bolygóról. Itt kell élni közel nyolc milliárd embernek. Meg kell oldani az élelmiszer ellátásukat, a tiszta ivóvízhez való hozzájutásukat, egészségügyi problémáikat, társadalmi hovatartozásukat, stb. Nem egyszerű feladat. Ezt itt kell megoldani ezen a jó öreg Földön. Vigyázzunk rá! 

2020.12.11.

Hőmérséklet, szárazság, csapadék, tűz

A címben felsorolt tényezők határozzák meg, hogy kialakulhat-e tűz valahol. Ahogy hallani és látni lehet, nagyon sok helyen a világban komoly gondot jelentenek ezek a fogalmak, ugyanis teljesen megváltoztak egy adott régió éghajlati viszonyai. Ezek a régiók egy országon belül is jelentősen eltérhetnek, hőmérsékletben is, és csapadék mennyiségben is. Melyek a fő tájak:

Északi-középhegység, Alföld, Bakony, Kisalföld, Alpokalja, Mecsek, Zalai-dombság, Somogyi-dombság 

Az Északi-középhegység évi középhőmérséklete 8-9 Celsius fok. Az éves csapadék éves mennyisége 600-800mm.

Az Alföld évi középhőmérséklete 10-11 Celsius fok, a csapadék éves mennyisége 400-450mm.

A Bakony évi középhőmérséklete 8,5 Celsius fok, a csapadék éves mennyisége 500-600mm.

A Kisalföld évi középhőmérséklete 9,5 Celsius fok, éves csapadék mennyisége 670mm.

Az Alpokalja évi középhőmérséklete 8-9 Celsius fok, éves csapadék mennyisége 700-800mm.

A Mecsek évi középhőmérséklete 9-12 Celsius fok, a csapadék éves mennyisége 700-800mm.

A Zalai-dombság évi középhőmérséklete 9,5 Celsius fok, éves csapadék mennyisége 750-800mm.

A Somogyi-dombság évi középhőmérséklete 10 Celsius fok, éves csapadék mennyisége 600-700mm.

Az egyes régiók felsorolt adataihoz az is hozzátartozik, hogy még azokon belül is lehetnek kisebb, nagyobb eltérések. A lényeg a következő. Ahogy telnek az évtizedek, egyre inkább érezhető és tapasztalható, hogy változás állt be. Jelentős változás. A hőmérsékletre vezethető vissza minden. A hőmérséklet állandó emelkedése elindított egy folyamatot, amely azt eredményezi, hogy magasabb hőmérsékleti értékekkel kell számolnunk. Itt el kell felejteni az átlagolást. Egy globális vizsgálatkor támpontot ad, de amikor csak mondjuk, néhány évtizedet vizsgálunk, akkor torz eredményt mutat. Mire gondolok? Nevezetesen arra, hogy például a nyári hónapokban jelentősen megnőttek azok a napok, amikor hőségnapokról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet 30 Celsius fok felett van.

Ez a hőfok már alkalmas arra, hogy szárazságot idézzen elő. A nyári időszakok napjainak hossza lehetővé teszi, hogy tartósan ki legyen téve a növényzet és a talaj a melegnek. Ez azt eredményezi, hogy elindul a szárazság kialakulása. Ez még azzal is jár, hogy csökken a levegő páratartalma. Az is igaz, hogy a nagyobb hőmérséklet több vizet képes megtartani akkor, ha van. De az is egyre kevesebb. Sajnos hazánk területén már van hivatalosan is elismert és jegyzett félsivatag, a Homokhátság. A nyarak egyre melegebbek lesznek, és ami nem jó jel, hogy már évek óta megfigyelhető a csapadék rendszertelen eloszlása. Egyre gyakoribb a lokális jellegű, rövid idő alatt, nagy mennyiségű eső hullása. Ez sok minden más dolgot is magával vonz. Például villámárvizeket, a termőtalaj lemosását a hegyekről, dombokról.

Látható, hogy sok esetben ilyen nagy mennyiségű eső hullik kis területen rövid idő alatt. Mivel a víz egyre inkább fogy, így érdemes lenne azt a gyakorlatot követni, amit régen, úgy lehet mondani 100 évvel ezelőtt csináltak. Tároló területeket kialakítani, hogy azt a nagy mennyiségű csapadékot, ami lehullik, később fel lehessen használni. Sok helyen még a mai napig látszanak hazánkban azok az árkok, vízelvezetők, melyekkel egy helyre terelték a vizet, és amikor szükséges volt, akkor onnan tudtak vételezni. Sajnos azzal, hogy nő a hőmérséklet, egy másik jelenség is felüti a fejét. Ez nem más, mint a talaj nedvességtartalmának jelentős csökkenése. Az egyes mérőpontokon már kimutatható, hogy nagyon csökken a talajvíz szintje. A kettő szorosan összefügg. A mezőgazdaságnak ez nagy probléma. Mivel lassan már csak ott lehet hatékonyan termelni, ahol öntözés van. A szárazságtűrő növényeknek az a legnagyobb bajuk, mert ezzel próbálkoznak a nemesítők, hogy csökken a bennük lévő vitamin tartalom. Ez nagy baj. A talaj nedvességtartalma már jelentős.   

 

Ha megnézzük, akkor a hazánkra hullott csapadékmennyiség mindenhol negatív értékeket mutat a talajban. Ehhez elég volt két olyan év, amelyik jelentősen kevés esőt hozott. A meleg és a kevés csapadék megtette a hatását. Valamit még itt meg kell említeni. Télen sem volt hó. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a talaj nedvességtartalma alacsony szinten maradjon.

Ha megnézzük, akkor a 2010-es év jelentős mennyiségű csapadékok produkált. Havi átlagban 67,9mm-t, viszont rögtön a rákövetkező év nagyon gyenge volt, a maga havi 24,1mm-es értékével. Az is érdekes, hogy a tízéves átlag, ami 549mm, két egymást követő évben is jelentkezett. A 2011-12-es évben, illetve a 2018-19-es években. Sokat elárul a területei elosztás.  Ezek az értékek a 2019-es évre vonatkoznak.

 

Talán a legjelentősebb változást az alábbi diagram mutatja.  Bár számszerűleg azt lehetne mondani, hogy nem nagy az eltérés. A természet nem ezt mutatja. A Földön történő kisebb változások is jelentősen befolyásolják az egyes területek éghajlatát. Sajnos, ez éppen rossz irányba tolódik. Az éves középhőmérsékletnél ez 2,8 Celsius fok emelkedést jelent, ami elég sok, míg a csapadékot nézve a csökkenés az utóbbi tíz év átlaga szerint 37mm. Ez 37 liter csapadékot jelent négyzetméterenként. Ez azért jelentős. Közel 4 vödör víz. Összességében megállapítható, hogy hazánk éghajlata is jelentős változásokon megy keresztül. Itt a jövőben nagyon fontos lenne az öntözés kiterjesztése, illetve az említett víztárolók kialakítása a megfelelő csatornarendszerekkel együtt. 

Ami még talán fontos lehet. Hazánk területén is vannak olyan helyek, régiók, ahol sűrű aljnövényzet van. Vannak erdőségek, ahol szintén megtalálható ez a bokros növényzet. Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy a szárazság magával hordoz egy veszélyes állapotot, és ez nem más, mint a tűz. Csak idő kérdése, hogy mikor alakulnak ki hazánkban is olyan bozót- és erdőtüzek, melyek sok helyen már gondot jelentenek. Szerte a világban hatalmas problémát jelentenek a szárazság következtében kialakuló bozót- és erdőtüzek. Ezek nemcsak a növényzetben tesznek hatalmas károkat, hanem anyagi javakban, sajnos sok esetben az embereket is veszélyeztetik. Éppen itt az ideje annak, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogy jobban oda kellene figyelni a környezetünkre, a természetre, hiszen az élőhelyünkről van szó. Elő kellene venni a régi dolgokat, melyek elősegítik azt, hogy a talaj ismét visszaálljon arra a szintre, ami megfelelő. A hőmérsékletet rövid idő alatt már nem lehet visszaállítani, ami az egész változás okozója, de a környezetünket át lehet alakítani úgy, hogy élhetőbb, lakhatóbb legyen. Igaz, ehhez olyan változtatást kell, kellene megvalósítani, ami nem kis munka, de azt hiszem, hogy csak így lehet elkerülni nagyon sok kellemetlen dolgot, amivel találkozni fogunk, ha ezeket nem lépjük meg.

2020.12.04.

A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től

Észak-Amerika: gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Dél-Amerika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Európa: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

Ázsia: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Afrika: vízkészlet csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése.

Ausztrália: vízkészlet csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése.

A gleccserek olvadása elindult Grönlandon és  Skandinávia északi részén.

Forrás: DPA/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum/MTI

Minden tétel a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden. Van egy sokadik érdekes tényező, ez pedig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindent másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másba is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Eddig 108 milliárd ember élt a Földön, és jelenleg 7,46 milliárd főt számlál a Föld lakossága. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energia igény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik. Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most hazánkra vonatkozó adatoknál. Nézzük, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet két adott évben, 1960 és 2018-ban, durván 60 év elteltével. 1960-ban hazánk hőmérsékleti éves átlaga 10,16 Celsius fok, 2018-ban 13,38 Celsius fok. Emelkedés: 3,22 Celsius fok. Ez 2,39 Celsius fokkal magasabb, mint a Föld átlaghőmérséklet értéke. Ami még lényeges, hogy a csapadékmennyiség jelentősen csökkent. 1960-ban az éves országos átlag 680mm, 2018-ban 588mm. Ez a jelenség változik földrészenként és országonként is. A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905, és 1990 között 0,74 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990, és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 8,6-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek. Érdemes megemlíteni egy személyes tapasztalatot. A 70-es évek környékén egyáltalán nem volt jellemző a harminc fok fölötti hőmérsékleti tartomány. A folyók, tavak mégis kellő hőfokra tudtak felmelegedni. Hogy miért? Mert a hőmérsékletekben folyamatosság volt. Egyenletesen emelkedett, és nem voltak jelentős hőingadozások, tehát a talaj és a vizek is egyenletesen tudtak melegedni. A napsugárzás erőssége nem volt annyira erős, mint manapság. Biztos sokan tapasztalták, hogy vannak olyan napok, mikor azt mondjuk, hogy éget a nap. Régen erre szinte nem volt példa. A bevezető grafikonon nagyon jól látszik egy erőteljes hőmérséklet növekedés. Bár plusz 1,86 Celsius fokos átlagról van szó, ez nem kevés. Érezhetjük, tapasztalhatjuk, hogy sokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek, sok esetben folyamatosan. Hőségriadó, sőt mostanában már az éjszakai hőmérsékletek is jelentősen emelkedtek. Ennek több kedvezőtlen hatása is van. Sajnos ezeket nem tudjuk kivédeni, csak helyi jellegű dolgokkal. Légkondicionáló, ventilátor. Igen sok helyen jelentkeznek problémák. Túl sok időt nem szeretnék ezzel a témakörrel foglalkozni, még csak annyit: mindenki megtapasztalta már, hogy mit jelent, ha emelkedik a hőmérséklet. Tudom, akik már ebben az időszakban születtek, azoknak ez a természetes. Sajnos az már nem lesz természetes, hogy egyes dolgok már nem úgy lesznek elérhetőek, mint korábban. A mai fiatalok nem vesznek tudomást erről a jelenségről, pedig kellene. Sokkal erőteljesebben kellene hangsúlyozni nekik a hőmérséklet emelkedéssel járó negatív dolgokat. Tudomásul kell venni, hogy a változás itt van, benne élünk. Még valami érdekes. Jelentősen megnőtt hőségnapok száma, és a hőhullámos napok száma.

        Azt hiszem, az ábra önmagáért beszél. Nagyon valószínű, hogy egyre inkább részesei leszünk ezeknek az időjárási tényezőknek. Az egyes hőmérsékleti régiók határvonalait át kell rajzolni. Az ábrákhoz nem szeretnék semmit hozzáfűzni. Érdemes egy kicsit elidőzni mellette, és elemezni, mert ilyenek várhatók az elkövetkezendő időszakokban. Ez nem riogatás, hanem mért értékek alapján felállított tények. A mérés a legvalósabb dolog, /persze, nem a torz mérőeszközökkel/ hiszen konkrét adatokat rögzítünk, és hasonlítunk össze. Ez fontos része minden egyes információnak, mert ezzel lehetünk hitelesek. Oda kell figyelni ezekre. Megnőttek a hőhullámos időszakok. Ez főleg a közép-magyarországi, ezen belül a dél-alföldi régiót érinti. Ezeken a helyeken a hőhullámos napok száma túllépi a 14 napot. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan egymást követő napokban van 30 Celsius fok feletti hőmérséklet.

Légszennyezettség.

      Valószínűleg nagyon is szoros összefüggés van a légszennyezettség és a hőmérséklet emelkedés között. Ennek számtalan jelét tapasztalhattuk. Nagyon sok cikk, írás, tudományos értekezés foglalkozik ezzel a témával. Sőt! Napjaink egyik fő problémája, és nem is kicsi. Lehet, hogy azzal kellene kezdenem, hogy vajon mennyi szenet, és mennyi kőolajat termeltek ki eddig, és az elégetés kapcsán mennyi szennyezőanyag került a levegőbe. Sajnos pontosan nem igen lehet megmondani, hogy mennyi kőolajat, szenet, földgázt termeltek ki eddig, valamint mekkora erdőterületeket irtottak ki. Tény, hogy ezek elégetése nyomán hatalmas mennyiségű szennyező anyag került a levegőbe. A tengerek és óceánok valamennyit el tudnak nyelni ebből, de ennek is van határa. Sajnos ez csak a légszennyezettség egyik válfaja. Ehhez még hozzájönnek az azóta feltalált kémiai anyagok által okozott károk. Ezeknek nagyon hosszú listájuk van már sajnos. Az autók kipufogó gázai, a repülők okozta szennyezés, a mezőgazdaságban használt különböző permetező szerek részecskéi, a háztartásokban használt aeroszol anyagok.  Vannak becslések arra vonatkoztatva, hogy vajon mekkora mennyiségről beszélünk. Annyira tág határok között mozog ez az érték, hogy nincs értelme ezt konkretizálni. A lényeg, hogy szervesen hozzájárul a hőmérséklet emelkedéséhez a légszennyezettség. Vajon hogyan? A Föld légkörének van egy természetes folyamata. Biztos tapasztalták, vagy hallották a meteorológiai jelentések kapcsán, hogyha felhős az idő, akkor enyhébbek az éjszakák, ugyanis a felhőzet megakadályozza, hogy a hő elhagyja az alacsonyabb légrétegeket. Ugyanez fordított, ha derült az idő. Nincs, ami magakadályozza a hő eltávozását. Ugyanaz a jelenség játszódik le, amikor légszennyezésről beszélünk, ugyanis a szennyező anyagok úgy viselkednek, mint egy felhő. Visszaverik a hőt, nem tud eltávozni, és egy olyan állapot keletkezik, mint egy üvegházban. Ezért is emlegetik ezt a jelenséget „üvegházhatásnak”. A teljesség igénye nélkül néhány leggyakoribb szennyező anyag: kéndioxid, szénmonoxid, fluor, oxidált nitrogén vegyületek. A levegőnek ugyanúgy, mint a vizeknek van egy természetes tisztulása. A baj az, hogy a légkörbe juttatott szennyező anyagok ezt a határértéket messze felülmúlják. Azaz, hiába újul meg, a káros anyag sokkal több. Ide kívánkozik az is, hogy sok országban be van tiltva a repülőgépes permetezés. Nem véletlen. A légi permetezés alkalmával olyan finom részecskék kerülnek a légkörbe, melyek sok esetben több tíz, esetleg több száz kilométerre is eljutnak, nem beszélve a légkör felső rétegeit. Egy felfelé irányuló légáramlat esetenként néhány ezer méteres magasságba is képes ezeket a részecskéket eljuttatni. Beláthatjuk, hogy légkörünk egyike a legfontosabb közegnek, hiszen az éltető oxigént innen nyerjük. Ennek szennyezése az emberek egészségi állapotát teljes mértékben befolyásolja. Légúti és egyéb betegségeket okoz, ami sok esetben súlyos kimenetelű. Sok más egyéb mellett talán ide kívánkozik az is, hogy talajba és vizekbe engedett szennyező anyagok is belekerülnek a levegőbe párolgás útján, tehát nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a konkrét levegőbe juttatott anyagok mellé, még ezeket is hozzátegyük. Környezetünk védelme az egyik legfontosabb ténykedésnek kellene lennie. Sajnos nagyon sokan még most sem látják be, hogy nem lehet a végtelenségük terhelni a légkörünket szennyező anyagokkal, mert egy idő után visszafordíthatatlan helyzet áll elő. Néhány kutató szerint, ha most megszűnne minden szennyező forrás, akkor sem lehetne megállítani, illetve igen hosszú idő múlva érnénk el a javulás jeleit. Sok esetben nem is gondolunk arra, mi minden okozhat környezet, illetve légszennyezést. A lentebb látható térkép önmagáért beszél, ha még hozzátesszük, hogy ezek a szigetek nem kis kiterjedésűek.

Becslések szerint 700 000 négyzetkilométer kiterjedésűek. Pontosan megbecsülni nem lehet, mert folyamatosan változik, formálódik. Ettől sajnos csak nagyobb lehet. A szemétbe került műanyag hulladékok 12%-át elégetik, ezzel is tovább terhelve a légkör amúgy is labilis egyensúlyát. Ha figyelembe vesszük, hogy mióta gyártanak műanyagipari termékeket, nem nehéz elképzelni, mennyit égettek el ebből, és terhelték a légkört. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy nagyon vigyázzunk a környezetünkre, mert igen súlyos károkat okozunk azzal, ha felelőtlenül kihasználjuk, és felelőtlenül gondolkodunk Földünk légköréről is. A tápláló oxigén csak innen származik. 

Vizek, talajvizek.

      Talán nem mondok újdonságot, ha azt említem, hogy fogy az édesvíz, azaz az ivóvíz. Számos ország vízellátását döntően egy nagy folyam biztosítja. A klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a népesség növekedés miatt csökken az egy főre jutó ivóvíz. Meg kell említeni még azt, hogy számtalan helyen a gleccserek vízhozama is jelentős lehet. Sajnos, mint ahogy az elején is utaltam rá, a jégárak jelentősen visszahúzódtak, csökkentek, ezzel vízhozamuk is számottevően lecsappant. Meg kell említeni a csapadék mennyiségét is. Tapasztalhatjuk, hogy az időjárás megváltozása miatt megváltozott a csapadék eloszlása is. Sok esetben aránylag kis területre hullik le nagy mennyiségű csapadék, ez pedig megváltoztatja egy adott folyam vízhozamát. Modellszámítások szerint nem a csapadék mennyisége változik elsősorban, hanem az eloszlása, vagyis a jelenleginél sűrűbben fog előfordulni, hogy egy-egy aszályos idő után egy-két nap alatt esik le többhavi csapadék mennyiség. A vízlelő helyek még terhelve vannak az öntézés által kivett vízmennyiséggel. Ez az egész világon gondot jelent. Némely országban már jelentős, sőt visszafordíthatatlan állapot állt be. Példaként említeném az Aral-tavat. Területe 68 000 négyzetkilométer volt, és a világ negyedik legnagyobb sósvizű tavaként tartották számon. Itt a felelőtlen mezőgazdasági tevékenység vetett véget a tónak. A két nagy folyamot megcsapolták, és elvezették a vizét a rizs és gyapotföldekre. Az eredmény katasztrófát eredményezett. Sajnos ez a jelenség szerte a világon jelentkezik. Némely esetben már olyan kijelentések is elhangzanak, mely szerint a következő években háborúk zajlanak majd az édesvíz miatt. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy jelentősen visszaesett egy adott területen az iható víz mennyisége. Sajnos ehhez még az is társul, hogy a vízlelő helyek egyre inkább elszennyeződnek. A nem megfelelően szűrt víz pedig nagyon sok ember egészségét veszélyeztetheti. Az is gond, hogy a szennyezett vizet miként szűrjük, mi ellen szűrjük. Sok anyag van, ami az utóbbi időkben került ezekbe a víznyerő helyekbe. De menjünk tovább. Sajnos egy fontos és lényeges dolgot is meg kell említeni. Ez pedig a csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt áll fenn. Ugyanis hatással van a folyamok vízhozamára, illetve arra, hogy jelentősen csökken a szintjük, illetve elapadnak. Érdemes egy kicsit tanulmányozni a következő ábrát, sok dologra lehet következtetni belőle. Aggasztó jelek sorakoznak egymás után, és egyre sűrűbben. Ez nem véletlen. Komoly változáson megy keresztül Földünk, és sokkal több időt kellene rászánni arra, hogy még jobban megismerjük működését, hiszen itt élünk, és az utánunk jövő generációk is valószínűleg itt fognak élni.

Forrás: Amerikai Földtani Intézet

A leírtakhoz még annyit szeretnék hozzátenni, hogy sokkal jobban oda kellene figyelni a környezetünkre, hogy az utánunk felnövő generációk is élhető bolygón találják meg a megélhetésüket, boldogságukat. Az előrevetített jóslatok, modellszámítások sajnos nem valami kellemes dolgokat mutatnak. Csak az ember tehet arról, hogy milyen a környezete. Ő alakítja, esetleg javítja, rombolja, károsítja, szennyezi. Ezek mind a jövő nemzedékeinek problémája lesz. Kérdés, meg tudják-e oldani, vagy elindul egy folyamat, mely nem fordítható vissza. A keletező állapot kihat mindenre, mely egy nagyon rossz globális egészet fog alkotni. Remélem, nem így lesz.

2020.11.27.

A csapadék téli változata
 

         Sajnos eléggé megtapasztalhattuk az utóbbi időben, hogy egyre kevesebb hó hullott, vagy egyáltalán nem, illetve csak nagyon kevés mennyiségben.  Valamit érdemes tisztázni. Itt arról a hómennyiségről van szó, amelyik tartósan meg is maradt. Az a hó formájú csapadék, amely leesett több centiméterben, de napközben el is olvadt, nem tartozik az ilyen kimutatások közé. Vajon ez az év mit hoz? Most ezt még megmondani nem lehet. Egy biztos, és most megint a tapasztalatokat említem. Úgy az 50-es évek végén egy esküvő eseményeit szeretném elmondani. Elég kis gyerek voltam még akkor. Arra viszont emlékszem, hogy nagyon tetszett a nagy hó. Volt is benne részünk. A házasulandók és a család elindult az akkor tanácsházának hívott intézménybe. ez olyan 7-800 méterre volt a háztól. A ceremónia olyan 30 percet vett igénybe. Előtte is esett már a hó, és takarítani kellett. A hazafelé úton aztán még inkább rákezdett, amit még a szél is vitt. Mire hazaértünk, szinte újra ki a kellett ásni a bejárati ajtót, hogy be tudjunk menni. Az utána következő években is volt mindig megfelelő mennyiségű hó. A szánkózás, a hógolyózás napi esemény volt. Bizonyára sokan emlékeznek az 1987-es év elejére. Igen nagy mennyiségű hó hullott. Semmi nem tudott közlekedni az országban. Igen nagy erőfeszítések árán indult el nagy nehezen a közlekedés. Másfél, két óránként kellett a havat eltakarítani a járdáról, hogy közlekedni lehessen. Ez folyamatosan tartott péntek délutántól, vasárnap késő estig. Szakadt a hó. Meg is volt az eredménye. A szél miatt sok helyen több méteres hótorlaszok keletkeztek. Majd következett a 2001-es év. Akkor is sok hó esett, de elmaradt egy kicsit a korábbitól. Majd a következő években is hullott jelentős hó.     
 
        Azt meg kell jegyeznem, hogy hazánk területén is nagy eltérések mutatkoztak, és mutatkoznak nemcsak az eső formájában lehulló csapadékban, hanem a téli időszakban hó formájában lehulló csapadékban. A hóérzet is egy érdekes változat, hiszen ott, ahol jelentős szél is társul a hóeséshez, ott igen megnövekszik a hótorlaszok kialakulása, mely nagy területekre is kiterjedhet. Aztán még lehet gondolni a dombos, hegyvidékes területekre, ahol még komolyabb mennyiség eshet, illetve gyűlhet össze. A különbség elérheti a méteres nagyságrendet is. Sajnos, de nem nagyon jelentős a télen lehullott hó formájú csapadék. Mivel a globális melegedés hazánkat sem kerüli el, így várható, hogy a havazások kialakulásának helyei inkább a hegyvidékes területeken alakulhatnak ki.      

2020.11.20.

Az évszakok változása

Lassan már lehet foglalkozni ezzel a dologgal is. Ennyire változik a világ, ennyire változik a környezetünk, ennyire változnak az egyes évszakok. Amennyire én emlékszem, az 60 évet ölel át. Voltak különleges élmények ebben a pár évtizedben. Egy biztos. Minden időjárást, éghajlatot, évszakokat érintő dologban vannak eltérések. Sok esetben nem is kevés.

Ez a diagram elég markánsan mutatja két jelenség eltérését közel 60 év távlatában. Minket most az egyes évszakok közti esetleges különbség érdekel.

Ahogy látható, talán első ránézésre azt lehet mondani, hogy hát ezek az érték eltérések nem nagyok. Valóban a számszerinti értékváltozás nem jelentős. Annál inkább érezhető ez a természetben, az évszakok természetében. Lehet, hogy amiket most említek, azokról nagyon sokan már egyáltalán nem tudnak, illetve nem is hallottak. Ilyen például „ha Katalin kopog, karácsony locsog” illetve fordítva is van, ha „Katalin locsog, karácsony kopog”. Ez azt jelenti, ha Katalin névnapkor fagyos az idő, akkor karácsony tájékán enyhe idő várható, és ez igaz volt fordítva is. Miért mondom, hogy igaz volt? Sajnos azért, mert ezek a népi jóslatok ma már egyáltalán nem állják meg a helyüket. Az már tapasztalható, hogy ez az időszak is bővelkedik meglepetésekben. Lásd, évek óta nem volt hó karácsonykor, de lassan már hideg sem. A hóhiány jelentősen befolyásolja a talajnedvesség tartalmát, ami a mezőgazdaságnak nagyon jót tenne.

Aztán. Emlegették, hogy február másodikán, ha a medve kibújik a barlangjából és meglátja az árnyékát, inkább visszamegy, mert még tart a tél egy darabig. Ma már ezt sem lehet komolyan venni, hiszen a vadon élő medvéket már nem figyelik. Régen a hegyvidékeken élő emberek többet voltak kint a természetben, és ezt meg tudták figyelni. Innen ered a mondás. A cinke megszólalása jelzi a tavasz közeledtét. Ennek a kis madárnak a hangját is egyre ritkábban lehet hallani. Mi gyerekkorunkban úgy utánoztuk, hogy „nyitnikék, nyitnikék”. Talán kicsit mosolyra fakasztó, de ez volt. Vártuk a tavaszt. Vártuk az enyhe szellőket, az egyre magasabban járó Nap melegét. Beindult a természet. Aztán valami érdekes kezd kialakulni. Ez nem más, mit az időjárás egyre szélsőségesebb megmutatkozása a tavasz kezdetekor, márciusban és áprilisban. Miért lényeges ez a két hónap? Ebben az időszakban vetik el a magvakat, illetve kezdenek virágba borulni a gyümölcsfák. Most már több éve meg lehet figyelni, hogy jelentős károkat okoznak a gyümölcsösökben a tavaszi fagyok. Az történik, hogy sok esetben már március közepe környékén néhány napra olyan hőmérséklet alakul ki, amikor a gyümölcsfák elkezdenek virágozni.

Erről beszélek. A fák 15 Celsius fok körül kezdenek virágot bontani. Ilyen hőmérséklet mellett ez néhány nap. Aztán jön a meglepetés, ami nem várt károkat okoz. Ugyanis a virágba borult gyümölcsfák virágai elfagynak. Látható, hogy milyen magas hőmérsékletek alakultak ki az elmúlt években. Aztán az is látható, hogy milyen sok a fagyos napok száma éppen akkor, amikor már enyhe időnek kellene lennie. Szinte kitolódik a tél, vegyülve egy kis meleggel, ami nem tesz jót a mezőgazdaságnak. Elég egy fagyos éjszaka, és a teljes ültetvény tönkremegy. Képzeljenek el egy nagy gazdaságot, ahol nagy mennyiségben van jelen a gyümölcsfa. Ott hatalmas károk keletkeznek egyetlen fagyos éjszaka miatt. Személyes tapasztalat. Már második éve így járok a szép kis sárgabarack fámmal, ami gyönyörűen kivirágzott, majd jött a fagy, és másnap a megbarnult virágokat nézhettem. Búcsút mondhattam az az évi termésnek. Tenni szinte nem lehet semmit. Érdekes, hogy több helyen látni már az országban, hogy olyan üvegházakat építenek, melyekben gyümölcsfákat nevelnek. Ez elmondható a zöldségtermesztésre is. Egyre inkább szorulnak a termelők erre a megoldásra, ha nem akarják a termésüket kitenni az időjárás szeszélyességének. Ez viszont hatalmas beruházás, de valószínűleg megéri, hiszen az elkövetkezendő időkben ez várható, vagy még rosszabb.

Ez a megoldás védelmet nyújt a kora és késő tavaszi nem várt fagyoknak. Aztán ma már egyértelmű a csapadék, az eső hiánya. Van egy népi mondás: „a májusi eső aranyat ér”. Én csak azt tenném hozzá, ha van. Bár itt az előző két hónap van feltüntetve, de valami hasonló a helyzet a májusi hónapban is. A jelzett két hónapban kelnek a magok, indul be a természet, és a növényeknek nagy szükségük van a vízre. A csapadék azért fontos, mert ez a vízfajta rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy kioldja az ásványi anyagokat a talajból, és a növény azonnal, direktben fel tudja szívni, ellentétben a locsolással, amikor ezek az oldott anyagok már benne vannak a locsoló vízben. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy eső után mintha minden jobban nőne. Ez a magyarázat. Sajnos az ebben az évszakban lehullott csapadék mennyisége nagyon kevés. Sőt! Egyre inkább tapasztalni, hogy lokális jellegű gócok alakulnak ki. Kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadék hullik. Ez egyáltalán nem jó. Látszik itt is az évszak változása. Emlékeznek, „a májusi eső aranyat ér”. Ez a mondás nem volt véletlen. Ma már ennek is búcsút mondhatunk. Érdemes visszatekinteni a hőmérsékleti értékekre is. Egyre melegebbek a tavaszi hónapok, ami nem tesz jót a növények fokozatos növekedésének. Korábban az egyenletesség jellemezte a tél végi, tavasz eleji hőfokokat. Fokozatosan melegedett az idő. Nem voltak kimagaslóan magas értékek. 

Egyre inkább jelentkezik a vízhiány. A meleg hatására csökken a talajnedvesség tartalma, és nincs utánpótlás. Az értékek önmagukért beszélnek. Aztán következik egy mondás, mely szerint „ha Medárdkor esik, akkor negyven napig esik”. Bár ezt nem kell szó szerint érteni, hanem azt jelenti, hogy ez az időszak csapadékosabb a kelleténél. Az is megfigyelhető, hogy az éves csapadék mennyiség is csökken. Ez sok mindent von maga után. Csökkenő talajvízszint, szárazabb talajszerkezet, aszály kialakulása, sivatagos területre való hajlam, a vízkivételi helyek számának csökkenése.

Elég volt három olyan év, amikor kevesebb, mint 200 napon volt csapadék. Ez még a mai napig is érezhető. Minden vízzel kapcsolatos paraméter megváltozott, és azóta sem állt helyre, bár az idei év kecsegtető eddig. Amit még szeretnék elmondani, illetve megemlíteni, az a másod akácvirágzás. A népi mondás szerint „ha másodszorra is virágzik az akác, akkor hosszú szép ősz lesz”. Ezt ki merem jelenteni saját tapasztalat alapján is. Azt sem zárom ki, hogy az évszakok tolódása okozza ezt a gyönyörű természeti csodát. Az évszakok változásának legjelentősebb időszaka a nyári hónapok. Ekkor lehet leginkább megtapasztalni, hogy igen erőteljes az átalakulás.

Amikor 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet mérünk, akkor már jelentős élettani változások is elindulnak. A folyamatos meleg, ami néha már az extrém kategóriába is átvált, ami annyit jelent, hogy 35 Celsius fok fölé is emelkedik a hőmérséklet, akkor erőteljes megterhelésnek van kitéve a szervezetünk. Ezek az időszakok is egyre sűrűbbé válnak.

Bizonyára mindenki megtapasztalta már, hogy az őszi évszak is melegebbé vált. Szinte lehet érezni a nyári évszak kitolódását. Szintén személyes tapasztalat. Amikor szeptember 02-án még vidáman lehet lubickolni a strandon a kinti medencében, és ájuldozunk a melegtől, hiszen több mint 33 Celsius fok volt, akkor el lehet gondolkodni az évszakok eltolódásán. Akár a meteorológiai évszakok kezdetét, akár a csillagászati évszakok időpontjait vesszük, mindenképpen eltérések mutatkoznak. Ez a következő években még erőteljesebben fog megmutatkozni. 

2020.11.13.

A klímaváltozás fogalma

A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti helyi vagy globális szinten. Ilyen lehet például a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének és eloszlásának, a széljárás vagy a napsütéses órák számának megváltozása. Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük. A troposzféra a Föld légkörének legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek folynak. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/ vízburkának /hidroszféra/ és levegőburkának /atmoszféra/ azon része, ahol van élet. Szerencsére az élet olyan területeken is ki tud alakulni, ahol igen szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak. Az ember is képes néha extrém körülmények között élni, létezni. Ami minden élőlény számára fontos, hogy olyan feltételek álljanak rendelkezésre, melyek biztosítják a fennmaradást. Ezért kell vigyázni arra, hogy ne alakuljanak ki szélsőséges esetek. Jelenleg a Földön egy folyamat zajlik, mely sok esetben igen kellemetlen, sőt katasztrofális módon mutatja meg magát. Ezek az időjárási anomáliák /eltérések, szabálytalanságok/ egyre többször jelentkeznek a Föld különböző pontjain. Ez sokféleképpen megmutatkozik. Van, ahol igen magas hőmérsékleteket mérnek, máshol árvizek pusztítanak, előfordul, ahol aszályos idő mutatkozik. Ezek a szélsőségek kárt okoznak a bioszféra rétegében. A kár pedig azt jelenti, hogy nem tud normálisan működni. Ez viszont azt jelenti, hogy változások lépnek fel, és sajnos negatív irányba. Így az embereket, állatokat és a növényvilágot is érintik. Mindenki hallott már a globális felmelegedésről, a klímavédelemről. Igen, nagyon fontos ez, mert ez biztosítja nemcsak az ember számára az élhető teret. Minden, mindenhez kapcsolódik, és van egy kiegyensúlyozott rendszer, melyet nem ajánlatos megzavarni, mert akkor egyensúlyi zavar lép fel, ami mindenre kihat. Az már ezt az egyensúlyi helyzetet veszélyezteti, és próbál valamit tenni. Most már a próbálkozás kevés. Komoly döntéseket, szakszerű döntéseket, hozzáértő döntéseket kell hozni, hogy ne romboljuk tovább ezt a tökéletes űrhajót. Ezen utazik több mint hétmilliárd ember. Én úgy gondolom, hogy még nagyon sokáig nincs másik lehetőség arra, hogy ne földi viszonylatban gondolkodjunk. A Földet kell megvédeni. Ez az otthonunk. Igen érdekes fejlemények láttak napvilágot. Történetesen arról van szó, hogy az új klímavédelemi intézkedési terv, hogy Európa karbonsemleges legyen. A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy egy tevékenység nettó nulla szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe/ legyen 2050-re. Csak egy kérdés. Ezt tényleg komolyan gondolják? Úgy néz ki, hogy igen. Miért kérdezem mindezt?  Azon egyszerű oknál fogva, mert már az 1970-es évektől kezdve ezek, és ehhez hasonló problémák felmerültek, sőt foglalkoztak is vele. Aztán papíralapú szinten meg is állt. Semmi nem történt. Illetve annyi, hogy mindig kitolták annak a határát, ami nagyon is terhelő a Földre, és annak éghajlatára, klímájára vonatkozóan. Ugye most a 2050-es évet választották határidőnek. Addig még 30 év van hátra. A mai ütemű fejlődést figyelembe véve ez túl sok. Ha visszanézünk az elmúlt 30 évre, látható, hogy milyen komoly változások történtek. Ennek a gyorsított változata fog bekövetkezni az elkövetkezendő 30 évben. Ehhez annyit hozzá tennék, hogy már az 2030-as évet is választó vonalnak állították a kutatók. Vajon, most melyik az, ami érdemben is előrehaladást jelentene? Úgy gondolom, hogy minél hamarabb el kellene kezdeni ennek a tervnek a végrehajtását, és nem várni még 30 évet. Akkor talán már olyan mértékű lesz a szennyezés, hogy nem lehet visszaállítani, sőt megállítani sem. Már megint az érdekek kerültek elő a józan ésszel szemben? Vajon a mostani döntést, akik meghozták, gondoltak a gyerekeikre és az unokáikra?  Tudom, nem egyszerű dolog abban dönteni, ami éri a Föld lakosságát. Sok esetben hoznak azonnali döntéseket, most miért nem lehet? Ez a téma palettán van 50 éve. 50 év alatt nem tudtak megfelelő döntést hozni azok, akik ezzel foglalkoznak napi szinten? Ez egyrészt elkeserítő, másrészt felelőtlen magatartásra utal. Földből csak egy van. Rajta több mint 7 milliárd ember. A Föld sorsa néhány száz emberen múlik. Vajon felelősségteljesen hozták meg a döntésüket? Sokat beszélnek mostanában a globális felmelegedésről, a klímaváltozásról. Számtalan konferencia, fórum, rendezvény, tanácskozás van, szinte havonta. A téma egységesen mindenhol a Föld éghajlatának változásairól, és azok hatásairól szólnak. Én ezekről már az 1970-es évek közepétől, ahogy visszaemlékszem, olvastam leírásokat. 1970-ben már említették, hogy változás lesz, ha így marad a szennyezés, úgy 1990-2000-es években. Aztán az 1980-as években ezt a határt kitolták úgy 2000-2010-es évekre, majd az 1990-es években megjelent tanulmány részletek 2010-2020-ra vetítették ki a jelentős változásokat. Tudják, az a furcsa, hogy azóta sem történt ezen a téren szinte semmi. Azért írom, hogy szinte, mert egy valami jelentősen változott, és ennek meg is van az eredménye. Ez nem más, mint, a hajtógázok betiltása. Ennek eredménye az ózonpajzs jelentős javulása. Ez azért is fontos, mert az ózonpajzs véd meg bennünket a káros kozmikus sugaraktól. Ezen kívül semmi eredmény nem született annak érdekében, hogy megvédjük Földünket a szennyezéstől. A jelentések íródnak, de konkrét döntések nem születnek. Nagyon úgy néz ki, hogy még most is az érdekek felülírják a védelmet. Egy 2018-as  jelentés szerint már van konkrét időpont is. 12 év. 2030-ra a hőmérséklet emelkedés meghaladja az 1,5 Celsius fokot. /Zárójelbe teszem: egy másik cikk szerint ez az időpont 2040. Nézzenek egy kicsit körül a világhálón. Rengeteg cikket lehet olvasni, mi lesz ha, mi történik ha, mi változik ha, mi változott eddig, mi fog változni, mikor fog változni, változott-e, rosszabb lesz, változtatni kellene, stb. Ez csak néhány, amilyen kérdésekkel lehet találkozni. Csak halkan kérdezném: döntött már egyáltalán valaki ezekben az ügyekben? Szintén halkan mondom: senki nem döntött. Szeretnék említést tenni egy jelentésről. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban megkérdeztek egy szakértőt, ugyanis értelmezni kellene, amit jelentettek. Úgy látszik egyáltalán nem értünk el oda, hogy fontos dolgokban, amik százmilliókat érintenek, nem egyértelműek. Miért kell magyarázni olyan kérdést, aminek világosnak kellene lennie? A szakértő mondja a saját álláspontját. Pont. Most ismét megjelent egy klímajelentés. Ebben az áll, hogy 2040-re meg kell állítani azokat a folyamatokat, melynek révén a hőmérséklet emelkedés elérné, illetve átlépné az 1,5 Celsius fokot. Ebben a jelentésben sok minden van, de valami olvasható, ami rendkívül érdekes. Így szól: „A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta”. Ha valaki emlékszik egy korábbi cikkre abban már volt erről szó, sőt, a mostani cikk elején is említést tettem erről. A helyzet az, hogy mindenre megvan az álláspont, mi emelkedik, mi csökken. Ez nagyon jó dolog, csak most már tenni is kellene valamit, hiszen megvan a változások mértéke, helye. Vagy ez csak ismét egy jelentés, következmény és döntés nélkül? Sajnos eléggé benne vagyunk abban az időjárási csapdában, melyet globális felmelegedésnek, vagy klímaváltozásnak mondunk. Jellemző, hogy már abban sincs egyetértés, hogy melyik a helyes megfogalmazás. Sőt, lehet, hogy már van több is. Egy a lényeg, és ami biztos. A hőmérsékletekben is van jelentős változás, a csapadék mennyiségében is, a nagyobb viharok tekintetében is, az aszály formájában is, és lehetne még sorolni. Sok vonzata van ezeknek. Ha összevetjük, nincs olyan terület, amire nincs kihatással. Szinte mindenhol komoly változások érezhetők, észlelhetők. Innen kell valamit kezdeni a szakértőknek. Néhány adat, mely figyelemre méltó.

    Sajnos az adott területekről való elvándorlás is elkezdődött. Olyan helyzetek alakulnak ki, melyek nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelés normális folyamatát. Szerény véleményem szerint olyan helyeken is lehetne termesztést folytatni, ahol ma kimondják, hogy a terület nem alkalmas ilyen tevékenységre. Lenne néhány ötletem arra nézve, miképpen lehetne mégis termővé tenni bizonyos területeket. Túl nagy már az a rész, amit elhódított a sivatag. Tudom, a hőmérsékletet nem lehet szabályozni, de az öntözést igen. Ma már számtalan technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy termőhelyeket lehessen kialakítani, még extrém helynek mondott régiókban. Most a döntéshozókon  és a szakértőkön van a felelősség. Még két adat. Ez viszont döbbenetes. A hőségnapok száma 1960-ban 12 volt, a többi az ábrán látható.

      A hőségnapoknak nevezzük azokat az időszakokat, melynek során 30 Celsius fok fölé megy a hőmérséklet. Mikor megláttam az adatokat, nagyon meglepődtem. Sajnos ez a valóság. Ezek mért, lejegyzett, nyilvántartott adatok. Lassan de biztosan el lehet azt mondani, hogy hazánk hőmérsékleti viszonyai is kezdenek, illetve inkább folytatódnak, és mutatnak afelé, hogy melegszik a területe. A Kárpát-medence kedvezőtlen helyzet, mert a sík vidékeken jóval gyorsabban érezhető a klimatikus változás, mint a hegységekben. Felfelé átlagosan 167 méterenként 1 Celsius-fokkal csökken az átlaghőmérséklet Európában. Sík vidéken azonban 145 kilométert kell megtenni ahhoz észak felé, hogy 1 fokkal csökkenjen a hőmérséklet. A fenti táblázat a városokra jellemző. Viszont sokkal érdekesebb a termőterületeken észlelhető változás. A növényeknek túl gyors a melegedés, pontosan abban az időszakban, amikor az egyenletes melegre lenne szükségük. Ez főleg az adott év márciusi és áprilisi időszakára jellemző, illetve a csapadék mennyisége nagyon kevés. Miért érdekes éppen ez a két hónap? A növények növekedése érdekében ez a két hónap, amikor az elvetett magok kikelnek, illetve, amikor a gyümölcsfák virágoznak. A két lényeges tényező a hőmérséklet és a csapadék. Van még valami, ami igen erősen befolyásolja a növények növekedését, főleg a gyümölcsfák termőre fordulását. Ez nem más, mint a fagy. Az utóbbi években ennek nagy jelentősége volt. Talán a magból kikelő növényeknek nem annyira, de a gyümölcsfák esetében döntő. Ugyanis a gyümölcsfák 15 Celsius fok felett úgymond „beindulnak”, azaz, elkezdenek virágot bontani. Látható, hogy már a márciusi hónapban megvalósul a virágzáshoz szükséges hőmérséklet. 3-4 nap után a fák virágba borulnak. Aztán jön a fagy, és tönkreteszi a virágokat, ezzel együtt az az évi termést. Ehhez elég egy éjszakai fagy. Mivel lehetne védekezni ez ellen? A gyümölcsösökben fagyvédelmi öntözéssel, paraffin gyertyás védekezéssel, füstöléssel, levegő áramoltatással. Sajnos ezek a védekezési eljárások elég drágák. 

Ha a gyümölcsösökben nem is, de a zöldségeket termelők már inkább szinte mindent fóliában termesztenek. A gazdák nem teszik ki magukat az időjárás szeszélyeinek és egyre inkább a magas hőmérsékleteknek, kevesebb csapadéknak, és az éjszakai, sok esetben erős fagyoknak a terményeiket. Az ilyen ütemű változást minden növény nehezen viseli. Előre láthatóan a Kárpát-medence éghajlata alkalmas lesz arra, hogy sztyepp vidék alakuljon ki. Ez a  folyamat már jelenleg is tart.

2020.11.06.

Szélsőségek, avagy minden rendben?

Bizonyára ezt, vagy hasonló kérdést már sokan feltettek. Vajon miért? Egyszerűen azért, mert már olyan változások, szélsőséges változások láthatók tapasztalhatók, melyek nem a szokványos éghajlati, időjárási paramétereket mutatják. Vannak persze olyan emberek, akik messze nem értenek egyet azzal, hogy változások álltak be. A különböző gondolkodással nincs semmi baj, csak a tényeket nem volna szabad torzítani. Ez abban is megmutatkozik, hogy ugyanazt mérést, amin az egész múlik, többféleképpen mérik. Más értékeket mutatnak az egyes műszerek. Felvetődik nyomban a kérdés, vajon nincsenek ezek a műszerek összehangolva? Értem ez alatt, hogy az egyes helyeken mért értékek miért nem azonosak? Annak kellene lenniük. Az egyes gyártók valami miatt egy sajátos alappontot jelölnek ki az általuk használt mérőeszközre, legyen az bármi. Magyarán, két különböző helyen gyártott műszer, ugyanazon fizikai körülmények között mást mutat. Ez nagyon nagy baj. Képzeljünk el a mérési sorozatot, mely több tíz, vagy akár több száz mérésből áll. Az eltérés sok lesz, akár átlagot, akár mást szeretnénk a mérési eredményekből levonni. Ha ez máshol is megtörténik, és ezeket egy adott konferencián közreadják, akkor előfordulhat, és elő is fordul, hogy különböző következtetéseket vonnak le belőlük. Ahol méréssel foglalkoznak, ott tudják nagyon jól, hogy egy mérés, nem mérés. Ahhoz, hogy valami pontosan, és megbízhatóan meg legyen határozva, több mérés szükséges. Sőt! Ezt követően jön a kontroll, mely igazolja a mért értékeket. Valahogy így kellene lenni. Hogy értendő, hogy így kellene lenni? Nincs így? Hát bizony sok esetben nincs. Ugyanaz előfordul, mint a szakértői munkában. Ugyanazon a területen, ugyanazzal a végzettséggel, szinte ugyanabban az iskolában vizsgázva, más vélemény alakul ki. Lehetséges ez? Sajnos, igen. Az esetlegesen feltett kérdésre, hogy miért, az érdekek ütközése a válasz. Kinek mi az érdeke egy adott területen. Ez így működik még olyan kényes kérdésekben és problémákban is, hogy mi lesz a Földdel? Itt utalok a címben leírtakra. Vannak szélsőségek, állítja az egyik kutató csoport, míg egy másik azt állítja, hogy nincs, és azt hangoztatja, hogy minden rendben van. Ki mond igazat? Ezt ma már nagyon nehéz meghatározni. Ebből aztán komoly problémák adódnak, hiszen a bolygó élhető tartományáról van szó, azaz, a légkörről, a vízről és a talajról. Ezek nélkül nincs élet. Ha szennyeződnek, akkor rosszul működnek, ha rosszul működnek, akkor ártalmasak az emberre nézve. Nézzük, mit tesz maga az ember, aki működteti ezt az egészet, vagy megpróbálja működtetni? Vegyük elő azt, amivel nagyon sokat foglalkoznak. Ez nem más, mint a légkör egyik legnagyobb szennyezője a szén-dioxid. Már meg lett állapítva, hogy ez a gáz felel azért, hogy növekszik a hőmérséklet, ami aztán kihat mindenre. Vannak viszont olyanok, akik mindezt cáfolják, mondván, hogy ez egy természetes folyamat a Föld életében. Csak halkan megkérdezem, ők nem itt élnek? Vannak egyértelmű jelek és mérések igen régóta, ami bizonyítja ennek a változásnak a tényét. Az ember terheli a légkört, tehát amit állítanak, hogy volt már ilyen, az hamis, mert korábban nem voltak olyan intézmények, melyek ezt a gázt termelték millió tonna számra, és akkor nem mondtam sokat. Tehát a változás igenis ennek tudható be. Sajnos ennek meggátolására, illetve csökkentésére, bár tesznek erőfeszítéseket, nem járnak sikerrel. Utalnék egy egyezményre, amelynek megkötése után még növekedett az egyezményben ígért és elfogadott szén-dioxid kibocsátás. Magyarul nem ér semmit a megállapodás. Sajnos, a szabályok be nem tartása nemcsak erre a gázra vonatkozik, hanem minden szennyezést okozó dologra. Sőt! Már hallani lehet bizonyos híreket arról, hogy az alternatív energiaforrásokat előállító eszközök gyártása során mekkora környezeti terhelés alakul ki. Ezt oly annyira kiélezték már, hogy egyes szakértők kétségbe vonják a mai kor egyik nagy vívmányának környezet kímélő szerepét. Ez nem más, mint az elektromos autó. Azzal nincs semmi gond, hogy kevesebb szennyező anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos autók. De mi van a hatalmas akkumulátorok gyártási folyamatával, illetve a töltés alkalmával pluszként felhasznált nem kevés energiával, a villamos árammal? A töltés alkalmával nagyon nagy terhelést ró a hálózatra, ezzel együtt az áramot előállító erőművekre, ahol megnő a káros anyag kibocsátás. Van ennél egy nagyobb probléma. Az elektromos autók akkumulátorait nem tudják újrahasznosítani, mert nem tudják, hogy milyen veszélyes anyag van benne, már csak azért, hogy titokban tartsák a felhasznált anyagokat. Sajnos egy baleset alkalmával maguk a tűzoltók sem tudják, hogy mit tartalmaznak az akkumulátorok, így azt sem tudják, hogy oltás alkalmával a sérült berendezésből milyen káros anyagok szabadulhatnak fel. Az akkumulátor megsemmisítését nem igazán akarja vállalni senki. De maradjunk az eredeti témánál. Látható, hogy nemcsak az egyes eddig emlegetett helyekről származnak káros anyagok, hanem egy elfogadott, egyik oldalon környezetkímélő, a másik oldalon viszont szennyező termékről, melyeknek gyártásuk során keletkeznek káros anyagok. Tehát egyik oldalon kedvező a helyzet, a másik oldalon viszont nem. Vajon van egy egyensúly?  Ezt elég nehéz megmondani, ugyanis nincsenek elég adatok még arra nézve, hogy mennyi szennyező anyag kerül a légkörbe ennek a terméknek a gyártása kapcsán. Szeretném érzékeltetni, hogy a 2018-as évben milyen változásokat lehetett prognosztizálni.

Azt hiszem ez is egy döntő érv arra nézve, hogy jelentős változások történnek, pedig csak tíz év telt el a két változás között. A katasztrófák miatt elvándorlók száma bár nem tűnik nagy számnak, mégis jelentős, mert oda ahova mentek, ott jelentős túlterhelést okoztak. Létszámban, élelmiszer fogyasztásban, hulladék termelésben, energia felhasználásban, stb. Hogy még egy kicsit a hőmérsékletnél maradjunk, hiszen ez legfőbb ok a változás miatt, illetve elsődlegesen az az emberi tevékenység, melynek során olyan légkört károsító gázok keletkeznek, melyek a hőmérséklet növekedést okozzák. Egyre többször fordul elő extrém hőmérséklet, mely hőhullámmal társul. Milyen gázok találhatók a légkörben? Nitrogén, oxigén, vízgőz, argon, szén-dioxid, szén-monoxid, aeroszolok, neon, kripton, xenon, hélium, hidrogén, metán, dinitrogén-oxid, kén-dioxid, ózon, nitrogén-oxidok, ammónia. Ezek közül a gázok közül kiemelném a metán jelenlétét. Mivel sokkal jobban növeli az üvegházhatást, nagyobb gondot kellene arra fordítani, hogy kordában lehessen tartani, és ne növekedjen a mennyisége.  

Mivel a hőmérséklet mindenre kihat, így a sivatagok terjeszkedése, az aszályos időszakok növekedése, és a sarki jégsapkák, valamint a gleccserek olvadása is felgyorsult. Ezek is azt bizonyítják, hogy változás történik, és a változás egyre szélsőségesebb jeleket mutat. Nem igazán jó hozzáállás, hogy homokba dugjuk a fejünket, és szinte nem veszünk tudomást a módosulatokról. Jelen vannak, itt vannak, és egyelőre nem is tudjuk elkerülni. Védekezni lehet, de a károk egyre nagyobbak, mivel a természet erői egyre nagyobbak és szélsőségesebbek. Egy biztos. Vigyázni kell a bolygónk tisztaságára, hogy az utánunk jövő generációk is gyönyörködni tudjanak a természet szépségeibe. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az olyan egyre inkább kialakuló jelenségeket, mint a fölcsuszamlás, hurrikán, tornádó. Minden kontinensen volt már földcsuszamlás, sőt egyre több helyről érkeznek hírek, hogy tornádó is kialakult.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Sopron

(Földi László, 2020.12.12 11:51)

Tartalmas, jó cikkek.