Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Éghajlat, hőmérséklet

2021.04.14

Szélsőséges időjárás

Talán már nem is okoz semmiféle elgondolkodtató dolgot, amikor kijelentjük, illetve halljuk a híradásokban, hogy milyen időjárási események történnek a nagyvilágban. Valóban sok esetben olyan szélsőségek jelentkeznek, melyek korábban egyáltalán nem voltak. Tudom, sokan most azt mondják, hogy de igen voltak régen is szélsőséges időjárási állapotok. Ez valóban vitathatatlan. Ennek ténye igaz. Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni. Azok az állapotok nem voltak tartósak, és nem állandósultak. Talán érdemes azzal kezdeni, hogy megnézzük, milyen változások történtek több évtized alatt. A diagramban látható, hogy mekkora eltérés mutatkozik az éves átlaghőmérsékletekben. Azt is lehetne mondani, hogy ez nem sok. Számszerűleg valóban nem sok, de a földi éghajlatváltozás tekintetében már jelentős. Hallhatjuk különböző fórumokon, hogy a hőmérséklet emelkedése milyen következményekkel jár. Sőt! Az idősebb korosztály már tapasztalatból is elmondhatja, hogy úgy 50-60 évvel ezelőtt milyen időjárási viszonyok voltak. Már ennyi idő alatt jelentkezik a jelentős változás. Azt is mondhatjuk, hogy szélsőséges időjárás, szélsőséges változás. A folyamatosság elve az időjárás alakulásában is szerepet kap. Sőt, egyre inkább. Nagyon nagy jelentősége van ennek.

Ha visszaemlékezünk a 60-as, 70-es évek időjárására, és összevetjük a mostanival, már jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A hőmérséklet, a csapadék a legjobban nyomon követhető. Már a 70-es években figyelmeztettek a kutatók a változásokra. Nem nagyon hallgattak rájuk. Azóta sem. Az eredmény szemmel látható. Sajnos ebben a jelentős kérdésben sincs kellő egyetértés. Ez nagy baj. Eközben a klíma kezd egyre jobban eldurvulni. Nagyobb hőmérsékletek, nagyobb szelek, nagyobb viharok, jóval több csapadék kis helyen, egyre több árvíz. A természeti katasztrófák szinte mindennaposak. Olyan helyeken alakulnak ki szélsőséges viszonyok, amelyekre az emberek nem is gondolnak. A sarkkörön plusz 30 Celsius fok feletti hőmérsékletek, most már afrikai országokban is találkoznak hóeséssel. Az időjárás egyre inkább mutatja azt az arcát, amire azt lehet mondani, hogy szélsőséges. Ez az állapot már egyértelműen az üvegházhatású gázok miatt következik be. A légkör egyre inkább dúsul nem oda való gázokkal, amelyek elősegítik azt, hogy a hőmérséklet emelkedjen. Mivel ennek hatására a légkör instabillá válik, így bárhol, bármikor kialakulhat valami kedvezőtlen éghajlati állapot. Ez mindenre kihat, mivel a természetben minden összefügg mindennel. Jó lenne erőteljesebben foglalkozni a klímával, hiszen lassan nyolc milliárd ember létéről van szó. Mondom mindezt azért, mert az élelmezés, az iható vízzel való ellátás egyre nagyobb gondot jelent világszerte. A hőmérséklet emelkedésének, a globális felmelegedésnek mindenre kihatása van. Csak néhány. Az emberek egészségromlása, sivatagosodás, a mezőgazdasági termő területek csökkenése, az édesvizek mennyiségének csökkenése, gyakoribb és nagyobb viharok kialakulása, stb. Az emberek egészségromlása, a termőtalaj csökkenése, és az iható vízmennyiség csökkenése a leginkább veszélyes.

Talán ez a diagram tudja jól érzékeltetni a változást. Egyáltalán nem kevés, pedig csak száz év telt el a két mért értékek között időben. Az egész éghajlati változás az ipari forradalmat követő években indult el igazán. A légkör egyre inkább telítődött azokkal a gázokkal, melyeket az egyes gyárak, erőművek, járművek, emberi tevékenység a légkörbe engedett. Úgy vélték, és még most is sokan úgy gondolják, hogy a Föld, a légkör megtisztítja önmagát. Ebben van némi igazság akkor, ha a szennyezés nem folyamatosan emelkedő. Ebben az esetben van esély a visszaállításra. Van egy határ, ami felett ez még működő képes. A baj az, és nagyon valószínű, hogy elérkezett a légkör egy olyan állapothoz, amit már nem képes korrigálni. A folyamatok generálják egymást, azaz, egyre inkább erősítik egymást. Ez lemérhető egy egyszerű megfigyeléssel. Tudjuk, hogy a nap melegét a sötét tárgyak jobban elnyelik. Ma ez történik a sarkokon. Az elolvadt hó és jég helyén a talaj kilátszik, sötétebb lesz, így több meleget tud elnyelni, ezáltal a felmelegedés gyorsul, így az olvadás is. Az egyre növekvő sivatagok felett a levegő egyre jobban felmelegszik, ezzel növelve a talaj termőképességének csökkenését. A tengerek, óceánok vizének hőmérséklet emelkedése nagyobb szélviharokat generálnak, amelyek pusztító erejüket a partok közelében éreztetik, nagyobb csapadék formájában is. Sajnos észrevehető, hogy ezek az időjárási szélsőséget évente egyre többször ismétlődnek. Olyan helyzetek teremtődnek, amire azon az égövön korábban nem volt példa. Sőt! Már el lehet mondani, hogy az évszakokban is jelentős változások tapasztalhatók. Ha csak hazánkban az elmúlt néhány évet vesszük alapul, akkor tapasztalhattuk, hogy a tavasz nem olyan formában mutatja magát, ahogy kellene, amilyen 50 évvel ezelőtt volt. Most március, sőt, áprilisban is vannak komoly fagyok, amelyek jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban. Ismét említem a folyamatosságot. Ha megengednek, egy személyes példát is említenék. Én a Duna mellett nőttem fel. Alig vártam már, hogy úszhassak a folyóban. Ez meg is történt úgy május vége felé. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy bár nem voltak olyan meleg időszakok, mégis a folyamatosság elve szerint a víz alkalmassá vált fürdőzésre. Ez az időszak a 60-as évek közepe volt. Ahogy telt az idő, ez a 90-es éveket jelenti, úgy tolódott ki a víz fürdőzésre alkalmas hőfoka. Mondhatnánk azt, hogy ha melegedett a légkör, akkor a víz hőfokának is emelkednie kell. Ez valóban így is van, csak a baj az, hogy a hőmérsékletek annyira ingadoztak, hogy egyenletesen nem tudott a víz átmelegedni. Amit az egyik nap felmelegített, a másik nap lehűlt, pontosan a miatt, hogy nem volt egyenletes melegedés. Ilyen egyszerű a magyarázat. A talaj hőmérsékletével is ugyanez a helyzet. Az egyenletes melegedés biztosítja a magok tökéletes fejlődését. Ma már nem ritka, hogy azok magvak, amelyeket már március elején el lehet vetni, sok esetben visszamaradnak a fejlődésben, mert olyan hideg idők jönnek a kikelésük után. A gyümölcsfák virágzása idején már rendszeresek az éjszakai fagyok, amelyek tönkreteszik a termést. Nézzünk néhány olyan esetet, amikre ténylegesen ki lehet jelenteni, hogy szélsőséges időjárási helyzetek, az utóbbi 5 évben, a teljesség igénye nélkül.

Dél-kelet Ázsia árvíz, földcsuszamlás

Szibéria 38 Celsius fok, erdőtűz, 600 km-re az északi-sarktól

Brazília, Afrika erdőtüzek

Grönland 8 Celsius fok

Amerikai Egyesült Államok tornádók, szélviharok sokasága

Szaud-Arábia hóesés

Ausztrália hatalmas tüzek, 48 Celsius fok

Antarktisz zöld alga megjelenése

Vése hazánkban 178 mm csapadék 24 óra alatt

2021.04.07.

Hőmérsékletek, hőmérsékleti ingadozások

Egyre inkább tapasztalható a Föld különböző pontjain, hogy valami erőteljes változás van kialakulóban. Ezt legfőképpen az adott helyen mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet eltéréssel lehet szemléltetni. Egyre inkább előfordul, hogy olyan hőmérsékleti értékek alakulnak ki egyes helyeken, ami az adott régióban korábban elképzelhetetlen volt. Sajnos nem csak a meleg okoz gondot, hanem a túlzott nagy mennyiségű csapadék, valamint az ezt követő árvizek, illetve az egyre erőteljesebb viharok. Ez nemcsak a régiónak okoz károkat, hanem az emberek egészségét is megviseli, az anyagi károkról nem is beszélve. Már az 1970-es évektől kezdve érezhető volt, hogy valami változás indul el. Ez azóta is folyamatosan tart, sőt, egyre inkább gyorsul az üteme. Igen erőteljesen kellene már beavatkozni, hogy a légkörbe kerülő hőmérsékleti növekedést okozó gázok mennyiségét jelentősen lecsökkentsék. Az érdekek még mindig előnyt élveznek a józan ésszel szemben, hiszen hiába vannak a különböző nemzetközi egyezmények, továbbra is erőteljes a légkör szennyezése. Sőt! Most egy újabb jelentős mennyiséggel bíró üvegházhatású gáz jelent meg, mely eddig nem jelentett komolyabb mennyiséget. Ez nem más, mint a metán. Először azért nézzük meg, hogy milyen szélsőségek alakultak ki eddig. Ez csak néhány a sok száz közül. Látható, hogy komoly hőingadozások vannak, illetve ami még nagyon jelentős, az a sok esetben igen magas hőmérséklet.

Térjünk vissza az újonnan megjelent gázra. A hőmérséklet emelkedésével a fagyott talajok kezdenek felolvadni, és ezeken a vidékeken igen nagy mennyiségű metángáz szabadul ki. Eddig a fagyott talaj és jég nem engedte, hogy ez a gáz kiszabaduljon. Maga a gáz három részből tevődik össze. Az emberek tevékenységei által, a kérődző állatok révén, illetve a már említett olvadás következtében. Minél magasabb a hőmérséklet, annál erőteljesebb az olvadás. Ez egy „ördögi” kör. Sokkal erőteljesebben kellene védekezni, és sokkal jobban kellene oda hatni, hogy az üvegházhatású gázok nem emelkedjenek. Ennek egyik, és talán legfontosabb jelentősége, hogy ne alakuljon ki az az állapot, amely már nem kezelhető, és nem visszafordítható. A nagy kérdés az, hogy vajon ezt az állapotot elértük-e már, vagy még esély van arra, hogy tegyünk annak érdekében, hogy ez ne következzen be. Vajon mi történik, ha már nincs lehetőség korrigálásra? Akkor sajnos a sivatagosodás, a sarkok és gleccserek olvadása, az egyre több erdőtüzek, a nagyobb és tartósabb hőhullámok, a termőtalaj jelentős eltűnése, az édesvíz drasztikus csökkenése, az emberek hő által okozott egészség romlása egyre inkább előtérbe kerül. Ez csak néhány fontos tényező, a sok más egyéb mellett, hiszen a természetben minden összefügg mindennel, így beláthatatlan a változások sorozata és következménye.  

A természetben kialakuló összefüggések lehetséges következményeit, változásait nem lehet követni, és nem lehet szimulálni. Annyira bonyolult a folyamat, hogy csak akkor lehet valamit tenni, amikor valami valahol bekövetkezik. Azonban látható és tapasztalható, hogy a korrigálás még nagyon akadozik. Sokkal többet kellene tenni annak érdekében, hogy az elvárt javulások érezhetőek legyenek. Az egyes szervezetek munkája kevés a globális változtatáshoz. A hőmérséklet felel mindenért. Ez az az állapot, ami minden forrás okozója. Ennek megállítása lenne a legfontosabb. Azt is lehet mondani, hogy minden más másodlagos a hőmérséklet emelkedésének megakadályozása mellett.  

Ha egy pillantást vetünk a diagramra, akkor rögtön feltűnik, hogy mekkora változás alakult ki úgy 60 év alatt. Mondhatni, hogy nem nagy idő, de a hőmérséklet emelkedése miatt kialakult hőségnapok számának emelkedése hatalmas. Több mint négyszeres. Ehhez még társul azoknak a napoknak a száma, amikor extrém hőmérsékletről beszélünk, amikor 35 Celsius fok fölé emelkedik a hőfok. Az ilyen események is egyre sűrűbben fordulnak elő. Az már igazán megterheli az emberi szervezetet, nem beszélve arról, hogy ez a változás olyan helyen következik be, ahol a mérsékelt égövi éghajlati viszonyoknak kellene dominálni. Az itt bekövetkezett változás teljesen megváltoztatja az ott élő emberek szervezetének működését. Ennek hatását már sajnos több alkalommal is meg lehetett tapasztalni. Csak néhány példa 2020-ban. Anglia déli részén 33-35 Celsius fok, a Benelux államokban 37-38 Celsius fok, Közép-Franciaországban 40 Celsius fokot várnak, Japánban 40 Celsius fok feletti hőmérséklet mértek, Ausztrália 35 Celsius fok feletti hőség, Az USA egyes területein 40 Celsius fok feletti hőmérséklet, az Alpokban 1000 méteres magasságban is 30 Celsius fok feletti értékeket mértek. Hazánkban is egyre sűrűbben tapasztalható a hőségnapok jelenléte, illetve az ezzel együtt járó hőséghullámok. 

2021.03.31.

Érthetetlen, avagy az a csúnya napsugár

Lassan azok az idők jönnek, amikor szép napsütés van, és kellemes meleg vesz körül. Ilyenkor szoktak megjelenni a különböző cikkek a napsugár „káros” hatásairól. Sajnos, de itt tartunk. Az én korosztályom régebben azért kente be magát különböző napbarnító olajokkal, mert azt szerette volna, hogy szép, egyenletes barna legyen a bőre. El is értük, nem beszélve arról, hogy egy alapvető vitamin, a D-vitamin termelődik napfény hatására, ami jelentősen kihat a szervezet egészséges működéséhez. Ma már óvják, féltik a gyerekeket a napfénytől, oly annyira, hogy még fürdőzés előtt bekenik a gyereket valamilyen napvédő krémmel, aztán irány a medence. Arra már nem gondolnak, hogy a fürdőzés azzal is jár, hogy az ember szája is érintkezik a vízzel. Sőt! A gondtalan pancsolás közben óhatatlanul is nyelünk abból a vízből, ha nem is sokat. Itt jön az érdekes dolog. Ugyanis, amit rákentek a gyerekre egyszer nem használ semmit, mert vízben van. A másik viszont már elgondolkodtató. A bekent gyerek testéről a vegyi anyag bemosódik a medence vizébe, és a másik ember ezt a szennyezett vizet óhatatlanul is lenyeli. Hogy ez mit okoz a szervezetben, nem tudni. Egy biztos. Nem tesz jót. Annyira nem, hogy ezek a vegyi anyagok már a bőrön keresztül is bekerülnek a véráramba, olyan agresszív tulajdonságokkal rendelkeznek. Meg lehet nézni, hogy milyen anyagok vannak feltüntetve a flakonon, és véletlenül mit hagynak ki. A megoldás az lenne, hogy zuhanyzás, fürdés, száradás, bekenés, ha már annyira szükséges az a fránya kemikália. Azt is meg kellene gondolni, hogy vajon szükséges-e a naptej, vagy más egyéb anyag. Ugyanis a mérsékletesség elve alapján elérhető, hogy a gyerek, vagy felnőtt, szép barna legyen, megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődjön, ezáltal immunrendszere erősödik. Ma már sajnos előírják a nagy dózisú D-vitamin bevitelét. A napsugár ugyanazt teszi, csak természetes úton. Nem kell órákat a napon tölteni, elég 15-20 perc. Ennyi idő alatt nincs leégés. Nagyon eltérő írások jelennek meg ezzel kapcsolatban is. Gondolom, nem kell mondani, hogy miért. Hát persze. Az érdek. Minden terület érdekek mentén húzódik. Ez a terület sem kivétel. Kérem olvassák el figyelmesen az alábbi sorokat.

     „A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9% abszorbeálja[1] és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának esélyét”.

Forrás: Wikipédia

Melanin= a melanin határozza meg a bőr, a haj, és a szem színét

Abszorbeálja= elnyeli

       „A „Nők Lapja” hasábjain jelent meg a következő „Nyári hajkárok” című írás. Idézem: „A hableányoknak elsősorban vízálló védelemre van szükségük. Mielőtt elmerülnének a habokban, érdemes édesvízzel leöblíteni a frizurájukat, mert ez segít megakadályozni, hogy a só és a klór a hajszálak mélyére hatoljon. A sókristályok úgynevezett gyújtóüveget képezhetnek a hajban. Ezért ahogy partra érnek, azonnal öblítsék le a hajat újra, és fújják be UV-védelmet adó ápoló készítménnyel”.   

Forrás: Nőklapja magazin 2019. július 3. 36. oldal

Miről beszélnek?

2021.03.24.

Klímaváltozás van

Most itt tartunk. Sajnos már úgy vagyunk vele, hogy ki mit hisz el abból, amit ezzel kapcsolatban mondanak. Mondom ezt azért, mert még mindig nem úgy nyilatkoznak erről a témáról, ahogy kellene. Itt is két nagy tábor van. A klímaváltozás mellett kiállók, illetve az ezt ellenzők. Biztos vagyok benne, hogy mindkettőt a politika irányítja. Ez így volt mindig is, annak ellenére, hogy ennek tényét már az 1970-es években leírták. Akkor sem lehetett tudni a valóság alapját, most sem. Mérnek, számolnak, viszonyítanak, összehasonlítanak, kimutatnak, vitatkoznak, és nem jutnak semmire. Innentől kezdve a saját tapasztalatomat, és a hozzá fűződő általános képet szeretném leírni, azzal a kiegészítéssel, hogy 60 évet tudok érzékelni, és leírni annak tapasztalatát. A természetben 60 év alatt semmi nem változik olyan látványosan, mint amit most tapasztalunk. A Föld történetében is voltak különböző időszakok, de ezek tartama messze meghaladta az említett időszakot. 60 évről van szó. Ez idő alatt hihetetlen változások történtek a Föld éghajlatában. Sokan vannak, akik az egyik oldalt képviselik, mégpedig azt, hogy a mai folyamatok egy természetes változási időszak, míg a másik tábor vallja, hogy ez a változás az ember által okozott változás. Hol van az igazság? Igazságot ne keressen senki, mert nincs. Mindkét tábor a maga szemszögéből és a maga érdekéből tesz kijelentéseket. Ma már senkinek nem lehet hinni, hiszen olyan dolgok derülnek ki mindenhol, amire az ember nem is gondolt volna. Jóval nagyobb színen játszódnak az események, mint amire egyáltalán eszünkbe jutna. Túl sok rossz dolog történik a világban, ami a véletlen, illetve a természet normális műve lenne. Én csak néhány tapasztalati tényt, illetve néhány olyan adatot szeretnék megosztani, amihez bárki hozzáfér, nincs semmibe sem beleburkolva. Nézzünk először néhány nagyon is szembeötlő változást. 60 évvel ezelőtt voltak komoly telek hóval, hideggel. Most már évek óta nem lehet látni havat, és nincs télen sem hideg. Az utóbbi időben fogalommá vált, az a hőségnapok száma. Ez a táblázat is önmagáért beszél. Azt mondjuk, hogy akkor beszélünk hőségnapokról, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius fokot. Látható, hogy folyamatos emelkedés jellemzi ezeket a napokat. Itt nem szerepelnek meleg napok, melyek 25 Celsius fok feletti hőmérsékleteket takarnak. Ezt a két dolgot összevetve láthatjuk, hogy aránylag kis idő alatt is mekkora változás állt be. Megtapasztaltuk a hideg, havas napokat, és részesei lettünk annak az időjárásnak, melyet egyre nehezebben viselünk el, nevezetesen, az egyre melegebb időszakokat. Hőhullámok. Szinte új fogalom. Sok esetben szenvedünk is miatta. Csak annyit, hogy ez sem egy normális dolog. Túl hamar következnek ezek a változások.

Bár az átlagszámítás sok esetben eléggé csalóka, mégis ebben az esetben ez a legjobb, amikor szeretnénk összehasonlítani valamit. A grafikon azt mutatja, hogy a téli és a nyári hőmérséklet is emelkedőben van. Nem is kicsivel. Ez azért is érdekes, mert az eddigi modellszámítások nem ezekkel az értékekkel lettek számolva. Az emelkedett számok okozta változás csak papíron van. A természetben minden összefügg mindennel, így nem lehet előre számításokat végezni, hogy mi lesz, ha. Ennél sokkal több van a palettán. Közel 8 milliárd ember sorsa. 

Megnézhetjük azt is, hogy milyen konkrét változások zajlanak világszerte a klímaváltozás miatt. Látható, hogy az egyes módosulatok az embereket is érintik, hiszen ezek a katasztrófák nem kerülik el a lakott területeket sem. Abba is bele lehet gondolni, hogy ezek miatt is hány ember kényszerül elhagyni otthonát, mert mindene elveszett. Ezek a természeti jelenségek emberek tízmillióit érintik. Itt kell említeni a hőmérséklet okozta aszályok kialakulását is, hiszen a mezőgazdasági termőterületek vannak ennek legjobban kitéve. Innen származik az élelmiszerek döntő többsége. Ha ez felborul, akkor elindul egy népvándorlás a termékenyebb területek felé. Ezeken a helyeken viszont beáll egy telítettségi küszöb, mely nem képes több embert eltartani. Ekkor fognak kezdődni a nagyobb bajok. Ez érvényes az iható víz mennyiségére, és fellelhető helyeikre. Az árvíz, a vihar és az új jelenség, a tartós hőség hatalmas károkat okoznak úgy a természetben, mind az emberi javakban. A védekezés szinte lehetetlen.

      Itt kell megemlíteni még egy nagyon fontos tényezőt. Az ember alapvető létszükséglete az oxigén. Ezt a levegőben találhatjuk több más egyéb gázokkal együtt. Ami mostanában nagy gondot jelent, az a szén-dioxid koncentrációja a légkörben. Erre is vannak különböző értékek, adatok, információk. Tonnában, ppm értékben adják meg a légkör szén-dioxid tartalmát. Hogy ezidáig mennyi szennyező anyag került a légkörbe, nem tudni. A szén-dioxidon kívül szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid és több más anyag kerül a levegőbe. Ezekhez újabban hozzájárul a felolvadó területek alól kiszabaduló metángáz is. Ami még ezeket megtetőzi, az a szálló por mennyisége és milyensége a légkörben. Mi következik ebből? Adjuk csak össze ezeket. Látható, hogy nagyon kellemetlen kép alakul ki az idő előrehaladtával. Azt mondják, hogy régen is voltak ilyen változások. Lehettek, de nem ilyen rövid idő alatt. A természet tudott alkalmazkodni. Most pedig ez nincs neki megengedve, és jelzi a rosszat. A természet is próbálja egy darabig javítani a dolgait, akárcsak az emberi szervezet. Van viszont egy pont, amikor ez a képessége elmúlik. A Föld életében most ott tartunk, hogy nem tud megújulni. Az ember a döntő tényező. Hogy miért nem lehet hinni senkinek? A világ legnagyobb szervezete jelentette ki, hogy nincs klíma vészhelyzet, a felmelegedésért csak részben felelős az emberi tevékenység. Ebből világosan látható, hogy politikai kérdés lett a klímaváltozás. Vannak, akiknek ez őrült nagy üzletnek számít. Az is. Nagyon káros és veszélyes lehet, ha a tudományt mellőzve, érzelmi és érdeki alapokon hoznak döntéseket. Ha hoznak. Végezetül még annyit. Senki nem tud ellenőrizni semmit. Az emberek arra vannak utalva, amit mondanak nekik. Ha valótlanságokat szajkóznak neki folyamatosan, akkor egy idő után valóságosnak számít a valótlan. Itt tartunk most. De nézzük csak, mi is történik körülöttünk. Most csak azokat sorolom, melyeket tapasztaltam. Enyhébb telek, sokkal melegebb nyarak, a sivatagok terjeszkedése, aszályok kialakulása, sokkal több vihar, sokkal több árvíz, újkori betegségek kialakulása, szélsőséges időjárási helyzetek, a termőterület folyamatos eltűnése, az iható víz fogyása, a mezőgazdasági termőterületek csökkenése, a káros anyagok növekvő kibocsátása, stb. Vajon meddig képes a Föld maradandó károsodás nélkül elviselni ezt a szennyezést. Tudják, van egy nagyon találó kijelentés, mely szerint az ember ahol letelepszik, idővel mindent tönkretesz maga körül. Mikor ez bekövetkezik, szedi a sátorfáját és tovább áll egy másik területekre, ahol ugyanazt teszi. Most ott tartunk, hogy nem tud már hova menni és próbál valamit. Azért csak próbál, mert olyan érdekek mentén húzódnak ezek a kérdések, melyeket semmivel nem lehet felülírni. Ez a „vágom a fát magam alatt” tipikus példája. A szenvedő alanya minden esetben az ember, még az az ember is, aki helyes döntéseket hozhatna. Vagy nem kell? Meg tudja nekem mondani valaki, hogy most akkor hol is tartunk? Meg tudja nekem mondani valaki, hogy kinek higgyek? Gondolom, mindenki tisztában van a válasszal. Ezek a kérdések és a mögöttük levő hatalmas tartalmi kérdések senkit nem érdekelnek. Ha valakit is érdekelne, akkor már tettek volna valamit annak érdekében, hogy komoly, átfogó kutatást követően, ami persze nincs, levonták volna a megfelelő következtetéseket, és határozott döntéseket hoztak volna annak érdekében, hogy Földünk ne szennyeződjön tovább, és éghajlata, klímája visszaálljon. Nem azt akarom mondani, hogy kézi vezérlésre kell fogni a Földet. Lássuk be, ez soha nem fog menni. A természetet megváltoztatni nem lehet mesterségesen, csak alaposan rongálni. Azt lehet helyrehozni, és azon lehet változtatni, amit az ember elrontott. A természet segítene ebben, ha látná, hogy törődnek vele. Jelenleg ez nem szerepel a döntéshozók asztalán.

2021.03.14.

Hőmérséklet, szél, csapadék, időjárás, klíma

        Azt hiszem, minden embert foglalkoztatnak a címben szereplő fogalmak.  Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy megfelelően tudják-e értelmezni ezeket a fogalmakat, és hogy melyik mit takar. Egyes beszélgetések alkalmával biztos, hogy előkerül az időjárás. Igen, valóban sok függ ettől, még az emberek viselkedése is. Hangulati hatással van. A nyarat melegnek, a telet havasnak, a tavaszt érlelőnek, az őszt csapadékosnak próbálják elfogadni. Az időjárásra sok mindent lehet mondani. Vannak szélsőséges esetek, sőt ma már extrém megnyilvánulásai is van az időjárásnak. Ez mindig is téma, és az is marad az emberek között. Az viszont néha furcsa, hogy azonos területi helyekről teljesen más értékek kerülnek napvilágra. Miért van ez? Kérdezhetjük. Ahhoz, hogy valamennyire belelássunk ebbe a folyamatba, mely minden embert érdekel, érdemes egy-két szót szólni a különböző részfogalmakról.

Először nézzük meg mi a hőmérséklet, mi a definíciója.

„A hőmérséklet egy intenzív állapothatározó, egyszerre jellemzi az anyag mikroszkopikus és makroszkopikus állapotát”.

Makroszkopikus nagyságrendben egy érezhető dolog. A napsugarak először a talajt melegítik fel. A melegedés függ a napsütés időtartamától, beesési szögétől, tehát minél meredekebben érkezik a talajra a napsugár, annál jobban melegszik, illetve függ a talaj színétől. Ezért látni, hogy télen a hó a sötétebb tárgyak körül hamarabb elolvad. A világosabb szín jobban visszaveri a napsugarakat, mint a sötét. A hőmérsékletet hőmérővel mérjük. Többféle skálát használnak világszerte, de a Celsius fok a legelterjedtebb. Szélvédett helyen, árnyékban, két méteres felszín feletti magasságban kell mérni. A napsugárzás a talajt melegíti először, azután a fölötte található levegő melegszik. Így alakul ki a hőmérsékleti tartomány. A magasság növekedésével a hőmérséklet is csökken. Van egy lényeges tényező, ez pedig az „üvegházhatás”. A szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxidok, stb. nem csupán elnyelik, hanem vissza is verik a hosszúhullámú hőhullámokat a földfelszín felé. Ezt hívjuk „üvegház hatásnak”. Ez egy fontos állapot, mivel a légkör melegedéséhez nélkülözhetetlen. Akkor van baj, amikor túl telített a légkör ezektől a gázoktól. Sokkal több hő jut vissza a felszínre, és ezáltal intenzívebb a melegedés, magasabb a hőmérséklet. Hangsúlyozom a hőmérséklet.  

A szél definíciója

„Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását”.

Egyszerűbben kifejezve, a meleg levegő helyére hideg levegő áramlik: ez a szél.  A levegő intenzív mozgását az egyes nyomáskülönbségek hozzák létre, melyekre a hőmérséklet különbségek hatnak. Mindenki tapasztalta már ezeknek a légmozgásoknak az erejét, nagyságát. A szél mindaddig hat, amíg a nyomáskülönbségek ki nem egyenlítődnek. Sokféle légáramlatról beszélünk, de a lényeg, hogy ezek a légmozgások sok mindent jelentősen befolyásolnak. Lehet természetesen felszíni, valamint magas légköri légmozgás. A szél sebességét Beaufort-skálán mérik, osztályozzák. Bolygónk forgásából adódóan három szélrendszer alakult ki. Passzátszelek, nyugati szelek, keleti szelek. A passzátszelek az egyenlítő és a térítők között alakulnak ki, míg a nyugati és keleti szelek felelősek a ciklonokért és anticiklonokért.

A csapadék definíciója

„A páratartalom kiválását /a csapadékot/ valamely légtömeg lehűlése okozza, amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, akkor a pára látható alakban kiválik”.

Mi a harmatpont? A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A csapadék igen sokféle lehet: pára, köd, eső, hó, jégeső. Mérése úgy történik, hogy egy megfelelő edényben összegyűjtik a lehullott csapadékot. Egy milliméter csapadék lehullása annyit jelent, hogy egy négyzetméteres felületre liter víz esett. A víznek mindig is meghatározó szerep jutott a Földön. A növény- és gyümölcstermesztés egyik fontos eleme. Mára már sok helyen kérdéses az iható víz.  

E három fogalmat használják a meteorológusok az időjárás előre jelzésére. Ezt látjuk a híradásokban. Igaz, különböző értékeket adnak meg. Egységes álláspont nincs. Abba most ne menjünk bele, hogy miért. Egyet azért érdemes megjegyezni. Sok esetben jelentős eltéréseket mutatnak, mondanak, annak ellenére, hogy egy forrást használnak. Ez jellemző mindhárom dologra. Sajnos az előrejelzés annak ellenére, hogy igen nagy fejlődésen ment keresztül, nagyon pontatlan. Hőmérsékletekben több fok, szélben több tíz kilométer, csapadékban több 10%-os eltérések is vannak. Mi okozza mindezt? Egyetlen válasz lehetséges. Mégpedig az, hogy Földünk kezd megváltozni. Itt szeretnék utalni egy személyes tapasztalatra. Biztos, hogy nem vagyok egyedül ezzel a tapasztalati ténnyel. Az 1960-70-es évekhez képest jelentős eltérések vannak mindhárom területen. Aztán ha visszaemlékezünk, különböző fórumokon hangot adtak annak, hogy óvni kell bolygónkat. Ez abban merült ki, hogy úgy az említett időszakban megjelent írások, elemzések a 2000-es éveket jelölték meg annak, hogy komoly negatív változások történjenek. Majd az idő előrehaladtával ez a meghatározás kitolódott úgy 2010-2020-ra, majd most már ott tartunk, hogy a 2050-es évet tartják veszélyesnek. Hát nem furcsa? Mondhatjuk, hogy eltelt azóta 50 év, és szinte semmit nem haladt előre az ügy. Elnézést, tévedek. Egy nagyon fontos dologban igen. Ez az ózonréteg védelme. Most értünk el oda, hogy meghatározzuk a klíma szó értelmét, jelentését. „Az éghajlatváltozás vagy klímaváltozás a klímaéghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, nemcsak helyi, hanem globális szinten is”.

A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra, vagy a széljárásra. Többször halljuk a globális felmelegedés kifejezést. Ez nagyon szorosan összefügg az emberi tevékenységgel. Ennek egyik lényeges jele az „üvegházhatás” jelenléte. A pontos rálátás miatt válasszuk szét a hőmérséklet és a klíma fogalmakat. Ezt sokan összekeverik. Ugyanis a kettő nem ugyanaz. Az emberek tudatában és hétköznapi használatban a „klíma” szó hőmérséklet változást jelent. Lásd: lakásklíma, autóklíma, stb. Mind a meghatározásokban szerepel, a klíma egy összetett globális jelenség, mely mindhárom fogalmat takarja. Együttesen fejtik ki hatásukat a föld felszínén. Ezek az együttes hatások helyi jelleggel is, és globális jelleggel kialakulhatnak. Az egyre inkább instabillá váló légkör jellemzője a kiszámíthatatlanság. Ahhoz, hogy kellő pontosságú, és ami még fontosabb, hogy földrajzi helyekre is pontosan meghatározott jelzést tudjunk adni, azaz, helyileg hol következnek be jelentős változások, esetleg extrém jelenségek, nagyon sok együttes megfigyelés szükséges. Ehhez adnak nagy segítséget a műholdak. Nézzük meg, milyen változás történt az 1960-70-es évekhez képest. Itt vegyünk elő egy személyes tapasztalatot. Az idősebb korúak erre pontosan emlékeznek. Ezt úgy mondhatjuk egyszerűen, hogy volt tavasz, volt nyár, volt ősz, volt tél. A tél hideg volt és havas, a tavasz fokozatosan melegedő és érlelő, a folyók, tavak folyamatosan a mérsékelt meleg ellenére felmelegedtek nyárra, az ősz csapadékosabb volt, és kiszámíthatóan tartott a hőmérséklet a hideg felé. Minden évszak hozta a tőle elvárható időjárást. Sokan most talán joggal megemlíthetnék, hogy akkor is voltak szélsőségek. Ezt senki nem állította, hogy nem volt, hiszen meg lehet keresni, hogy milyen hőmérsékleti és csapadék eltérések voltak régen is. Azt viszont ne feledjük el, hogy ezek nem folyamatos jelenségek voltak. A mostaniak viszont emelkedő tendenciát mutatnak. Ez azt jelenti, hogy állandóan emelkednek, illetve csökkennek az értékek. Azért írom a kettősséget, mert a hőmérséklet emelkedik, a csapadék csökken. A grafikonok elég jól kifejezik a változásokat. Ez már a klímaváltozás, vagy éghajlat változás eredménye. Kérem, nézzék meg alaposan. Bárki megteheti, hogy utána néz ezeknek az értékeknek. Mindenki előtt ott a lehetőség, hogy leellenőrizze. Sajnos a változások egyre inkább előtérbe kerülnek. Hallunk híreket a világ különböző pontjairól, hogy milyen furcsa időjárási helyzet alakult ki. Lokálisan rengeteg csapadék, nagy szárazság, bozót-, illetve erdőtüzek, áradások, földcsuszamlások, szélviharok, stb. Ezek mind egy korábban elindult folyamatnak a kísérői. Mondhatni azt is, hogy a klímaváltozás ma már teljes mértékben jelen van a hétköznapokban.   

Azt hiszem a feltüntetett értékek önmagukért beszélnek.  

2021.03.08.

Még mindig klímaváltozás

Egyre többet, és egyre vészjóslóbb hírek jelennek meg a különböző médiafelületeken. Sőt! Sok esetben látni, illetve hallani arról, hogy a fiatalok emelik fel a szavukat a klímaváltozást illetően. Én is úgy hiszem, nem véletlenül. Igen nagy probléma ez, és vannak már olyan nyilatkozatok, melyek szerint ezt már nem lehet megállítani. A romlás annyira elterjedt, hogy a természet nem tudja magát megújítani. Azok a nyilatkozatok, melyek azt emlegetik, hogy még van esély arra, hogy különböző intézkedésekkel elejét lehet venni a klímaváltozásnak, csak meddő próbálkozás, és nyugtatás az emberek felé. Igazából nem látni ennek a globális következményeit. Sokan, nagyon sokan tesznek kísérletet arra, hogy különböző kimutatásokkal, adatokkal, információkkal, elméletekkel finomítsanak a jelenlegi helyzeten. Vajon ki mond igazat? Ki, vagy kik azok, akik azt tudják mondani, hogy most ez a helyzet, de még lehet rajta változtatni, vagy nem. Ki, vagy kik azok, akik ki merik jelenteni, hogy megállítható, és visszafordítható ez az állapot. Ki, vagy kik azok, akik felelősségük teljes tudatában, korrekt módon tudnák tájékoztatni az embereket. Ki, vagy kik azok, akik egyértelműen és konkrétan meg tudják mondani, hogy mit kell tenni. Ki, vagy kik azok, akik ezt meg is tudják valósítani. A kérdés. Van ilyen ember, szervezet, vagy bárki más? Tudom, jó kérdés. Annak tudatában, amiket látunk, tapasztalunk, hallunk, nem tudom elképzelni, hogy bármiféle változás is be fog következni az elkövetkezendő időkben. Vajon miért? Mert most is a politika, az érdekek irányítják az egész Földön a rendszert. Addig, amíg ez így van, addig nincs változás. Addig, amíg az érdek felülírja a változás szükségességét, addig nem lesz változás. Maszatolás lesz. Újabb tervekkel, újabb ötletekkel, újabb javaslatokkal fognak előállni. Emberek! Ez így megy 1970 óta! Már akkor figyelmeztetést adott ki a tudományos hozzáértő világ arról, hogy jelentős változás kezdődött el. Ezt azóta sem veszik komolyan. Sőt! Már arról papolnak, hogy majd 2030-2040-2050 változást fog hozni. Elmondják, hogy mik fognak történni, ha így megy minden tovább. Tevőleges dolog nagyon kevés született. Környezetvédelem. Ezzel indult korábban minden. Egy ideig ment is szépen, aztán többen legyintettek. Ma már szinte nem is lehet beszélni erről az ágazatról, mert az érdekek még most is előnyt élveznek. Felteszek egy érdekes kérdést? Vagy inkább arról van szó, hogy minden rendben van, és mindez csak kitalált dolog? Van, aki ezt elhiszi? Igen, sajnos van. Az elméleti kérdések széles tárháza áll rendelkezésre. A kérdés az, hogy van-e valamilyen gyakorlati tapasztalata annak, aki ezeket cáfolja, és az ellenkezőjét mondja, nevezetesen azt, hogy minden rendben van, ez egy normális változás valamilyen szakasza, és hogy ez nem egy különleges eset. Miért említettem a gyakorlati tapasztalatot? Mert ha valaki egy kicsit is figyelemmel kísérte az időjárás alakulását az elmúlt 50 évben, akkor maga is tapasztalhatta, hogy komoly változások következtek be. Tudom, most sokan azt mondanák, hogy a Földön zajló változások nem ilyen intervallumban mérhetők, azaz, több idő kell annak igazolására, hogy tényleges változás történik-e. Én csak azt mondom, hogy ami változás történt 1970 óta, az olyan gyors folyamat, amely nem igazolja ezt az állítást, azaz, valami előidézi ezt a gyors éghajlat módosulást. Sok minden adattal alátámasztható, tehát nem csak elmélet. Ilyen a hőmérséklet folyamatos emelkedése, a szűkülő iható víz mennyisége, a termőtalaj jelentős romlása, a légkörben kimutatható nem oda való vegyi anyagok jelenléte, az élelmiszeripari anyagok vegyi kezelése, a modern világ egyre bővülő újkori betegségei, a sivatagosodás, az egyre több veszélyes természeti katasztrófák. Ezek a jelenségek nagyon is jelen vannak már a mindennapi életünkben. Az időjárási léptékeknek nagyobbaknak kellene lenniük ahhoz, hogy az ilyen változások sokkal lassabban következzenek be. Épp az ellenkezője történik. A változások gyorsak, ami annyit jelent, hogy néhány évtized alatt is jelentős eltérések alakulnak ki, szinte mindenben. Vajon mikor lesz a nagy „ébresztő”? Nagyon nagy szükség lenne rá, vagy rohanunk a biztos önmegsemmisítés felé? Vajon gyerekeink, unokáink hogy fogadják ezt el, és miképpen fogják áthidalni? Lehet, hogy nincsenek messze az ivóvízért, az energiáért, a termőföld birtoklásáért folytatott háborúk? Szinte már divattá vált ez a szó. A helyzet az, hogy valóban foglalkozni kell vele, hiszen nagyon sok minden függ ettől az egész Földet érintő változástól. Sok esetben elég szűk teret adnak annak, hogy valójában mi is tartozik ebbe a témakörbe. Vannak alapvető éghajlati változók. Néhány, ami nagyon fontos, de nem fontossági sorrendben.

A csapadék: befolyásolja a vízellátást, élet- és megélhetési kockázatot jelent az árvizekkel, aszályokkal összefüggésben. Külső tényezőket változtat meg, ami szintén emberi tevékenységet tükröz, úgymint szabadtéri tevékenység, fejlesztési célok megvalósítása. A csapadék szorosan összefügg a felhőzettel, azok tulajdonságaival.

Vízpára, vagy felszíni vízgőz: a Föld felszíne közelében lévő levegő páratartalma hatással van az emberek, állatok, növények viselkedésére. A föld felszínéből történő párolgás a víz körforgásának egyik állomása. Felelős a felhők kialakulásáért is, valamint a sugárzásért is.

Hőfok tekintetében beszélhetünk felszíni és magas légköri hőmérsékletről. A felszíni levegő hőmérsékletét az utóbbi években sikerült alaposan megélni. Voltak komoly hőségnapok is. Hatással van a természeti rendszerekre, az emberi életre és tevékenységére. Befolyásolja az egészséget, a mezőgazdaságot, az energiaipart. A felszíni levegő hőmérséklet döntő szerepet játszik az éghajlatváltozásban. A szélsőségei komoly problémát jelentenek az élőlényeknek. A felső levegőrégió hőmérséklet változásai befolyásolják az egyes időjárási helyzetek változását is. Lényeges ezek minél pontosabb előrejelzése.

A felszíni szelek a légkör mozgatói. A szárazföldi és az óceánok közötti hatalmas légtömegek ettől függnek. Szélsőségei tekintélyes veszteségeket okoznak nagyobb viharok alkalmával. Emberi veszteségeket, ökoszisztémák, infrastruktúra megsemmisülést okoznak. A szél egy alapvető tényező az előrejelzések tekintetében. Szállítja a hőt, a nedvességet, szálló port.

Az ózon: bár szennyező anyagként jelen van a talajfelszín közelében, jótékony hatása vitathatatlan. Az ózonréteg védi meg az élő szervezeteket a veszélyes sugárzástól. Szerencsére a korábbi rossz hírek ellenére kezd az ózonpajzs visszaállni az eredeti állapotába.

Talajvíz: itt rögtön egy fontos visszacsatolás a csapadékhoz. Ugyanis a csapadék befolyásolja a talajvíz és egyben a talajnedvesség állapotát, ami a mezőgazdaság szempontjából lényeges hatás. A csapadék még befolyásolja a talajvíz újratöltöttségét is. Innen már csak egy ugrás a folyóvizek állapota.

A folyók vízgyűjtői alapvető fontosságúak, hiszen ez határozza meg egy folyó vízmennyiségét, a vízgazdálkodás eszközeit és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat. A folyók édesvíz mennyisége csökkenti az óceánok sótartalmát. Talán érdekesen hangzik, hogy vajon mennyivel csökken a sótartalom, hiszen olyan kevés a beömlő édesvíz az óceán víztömegéhez képest. Vegyük figyelembe a más helyről oda kerülő víz mennyiségét. Most értünk el a gleccserekhez, melyek szintén csökkentik a sótartalmat, befolyásolják a tengerszintet.

Talajnedvesség: fontos az időjárási, éghajlati változásokban. A talajról a légkörbe kerülő pára, annak körforgása, majd csapadék formában történő visszakerülése a felszín alatti áramlásba és a beszivárgásba. A talajnedvesség nagy hatással van a mezőgazdasági termelésre.

Az oxigén: az egyik legfontosabb lételemünk. Szennyezése különösképpen káros, sőt, az egyes szennyező anyagok jelenléte hígítja a levegő összetételét, ezáltal megváltoznak a légkör százalékos összetevői. Csak néhány olyan dolgot próbáltam kiemelni abból, ami hatással lehet, hatással van a Föld éghajlatára, klímarendszerére. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Törődjünk vele, hogy még sokáig élhető bolygó maradjon a Föld. Vajon ezt mindenki így gondolja, vagy csak úgy tesz, mintha így gondolná. Miért mondom ezt? Bizonyára mindenki hallotta a hírt. A klímavédelmi konferenciára magánrepülőgépeken érkeztek a meghívottak. Hát nem érdekes? Pont azok, akiknek példát kellene mutatniuk, azok sértik meg legjobban az esemény szellemiségét. Most akkor miről beszélünk? Miről szól ez az egész? Hogy klímavédelemről nem, az biztos. Álságos dolgok történnek ilyen szinten is. Mit várhatunk olyan emberektől, akik nem az adott ügy mellett állnak, hanem csak elvannak immár évtizedek óta egy olyan probléma mellet és árnyékában, amiről már az 1970-es években figyelmeztettek a kutatók. Ezeket a figyelmeztetéseket minden esetben felülírták. Most itt tartunk. Komoly problémával néz szembe az emberiség. Felelőtlen, rossz döntések sokasága odáig juttatta a bolygónkat, hogy aggódni kell érte. Még mindig ott tartanak, hogy vajon kinek van igaza? Közben milliók kerülnek veszélybe. Szinte azt hinné az ember, hogy úgy gondolkodnak, hogy nekem megvan mindenem, jó körülmények között élek, egészségesen tudok létezni, a többi nem számít. Hát nagyon úgy néz ki a helyzet, hogy itt tartunk. A bolygónk jövője senkit nem érdekel azok közül, akik tehetnének érte. A napokba elmagyarázták, hogy miért lényeges és kritikus a hőmérséklet plusz 2 Celsius fokos emelkedése? Lehet, hogy csak nekem újdonság, de azt hiszem mások talán nem is foglalkoznak vele. Olvassák, és gondolják, hogy egy újabb hír, ami néhány napig porondon van, aztán el van felejtve. Hát valahogy így vannak az emberek. Most szeretnék rávilágítani, hogy miért fontos a hőmérséklet emelkedés ilyen mértékben? Az ipari forradalom óta növekszik a légkör szén-dioxid mennyisége. A modellszámítások szerint, ha nem lenne szén-dioxid kibocsátás, akkor az időjárás alakulásában, így a klímában sem történt volna semmi változás. Itt a lényeg. A jelenlegi klímamodellek azokra a mérési eredményekre támaszkodnak, amelyeket azóta papírra vetettek. Ebben nincs benne az emlegetett plusz 1,5-2,0 Celsius fokos hőmérsékleti érték emelkedés és a hozzá kapcsolódó más változások. Hiába vannak a jóslatok és valószínűsíthető értékek, a valódi változást nem lehet szimulálni. Ez sokkal bonyolultabb annál. Valamilyen előrejelzést lehet alkalmazni, ami vagy sikerül, vagy nem. Csak az eddigi adatokat lehet felhasználni bármilyen modell elkészítéséhez. A plusz fokok ezek között nem szerepelnek. Itt a baj. Erről nincsenek adatok, főleg nem hosszú távú, amire lehetne támaszkodni és hivatkozni. Tehát minden eddigi modell, ami elkészült, csakis a korábbi adatokra támaszkodik. Ez egy olyan helyzet, mint amikor egy kályhába begyújtunk. Tudunk minden paramétert. A kályha anyagát, hogy mennyi hőt nyel el, a fűtőanyag hőértékét, a fűtés időtartamát, stb. Azt viszont nem tudjuk, hogy mennyire fog felizzani a kályhánk. Így van ez a bolygónkkal is. Tudunk az eddigi adatokról, de azt már nem, hogy mennyire fog túlmelegedni az emelkedés miatt, és az milyen következményekkel fog járni. Mindent lehet modellezni. A kérdés az, hogy vajon mennyire pontos az előrejelzés. Ugyanis ahogy már említettem, a természetben minden összefügg mindennel. Vannak olyan események, melyeket nem lehet előre látni, és amelyek jelentősen befolyásolhatják a további változások menetét, helyét, nagyságát. Most már ott tartunk, hogy vannak olyan események, melyek jelentős változásokat okoznak egyes körzetekben. Ezek az események egyre sűrűbbek, és egyre váratlanabb helyeken jelentkeznek. Ezért lenne igazán fontos, hogy az ilyen nagy horderejű rendezvényeken, mint a klímavédelem, olyan döntéseket hozzanak, melyek elősegítik azt, hogy bolygónk egyre élhetőbb legyen. Vagy ez csak álom? Lehet. Számomra teljesen érthetetlen, hogy még most is olyan kérdéseket tesznek fel, aminek semmi értelme nincs. Melyek ezek? „Miért van szükségünk európai éghajlat politikára? Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Miből is áll az európai éghajlatvédelmi politika? Aztán a szlogenek. „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról, vagy, „Bolygónk védelmében, saját jövőnkért”. Önök értik ezt? Olyan kérdéseket tesznek fel, melyek már kellene, hogy napirenden lennének. Hogy miért? Mert ezeket már régen, nagyon régen rendezni kellett volna. Ebből is látszik, hogy a politikai szint bolygónk védelmében már kevés. Nagyon kevés. Irányítottan, politikai szinten, érdekek mentén nem lehet semmilyen környezetvédelmi döntéseket hozni. Az éghajlat, bolygónk változásai, és minden más, ami Földünk állapotával kapcsolatos, szakértői csoportnak kell végezni. Ők tudják a méréseket, tapasztalatokat, megfigyeléseket összegezni, és véleményt mondani. Megjegyzem, már erre sor is került, de senki nem vette figyelembe. Több ezer oldalnyi anyag van már kinyomtatva, megtalálni a világhálón, előadások sokasága, konferenciák szólnak az éghajlat változásról. Eredmény, nulla. Semmi nem változik. Ezt úgy értem, hogy ugyan vannak részeredmények, de átfogó szakértői, tudományos alapossággal elfogadott program nincs. Pedig számtalan tudós tett erre vonatkozóan jelentéseket. Valószínűleg nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy volt korábban egy általános, mindent átfogó kutatás. Ez 1957. július 01-től 1959. december 31-g tartott. Ennek a neve: Nemzetközi Geofizikai Év volt. Ebben a programban 67 ország tudósai vettek részt. Földön, vízen, levegőben folyt a kutatás. Talán érdemes lenne megismételni ezt. Azóta sokkal finomabb műszerek, berendezések, eszközök állnak rendelkezésre, nem beszélve az azóta gyűjtött adatokra. Jobban, sokkal jobban meg lehetne ismerni Földünk működését. Fontos lenne. Nem kellene megvárni, míg olyan rossz irányú változás következik be, amit már nem lehet visszafordítani. Földünk éppen olyan, mint az emberi szervezet. Nagyon jól ki van találva, meg van alkotva, de ennek ellenére roppant sérülékeny. Tudják, ez éppen olyan, mint amikor valamilyen termékre azt mondjuk, hogy nem rendeltetés szerint használták. Minden természettel kapcsolatos dolgot, ha rendeltetés szerint használunk, tökéletesen működik. Amint valamilyen változtatás, betegség üti fel a fejét, abban a pillanatban romlásnak indul az a valami. Földünket is, szervezetünket is lehet terhelni, de van egy határ. Erre a határra kell nagyon odafigyelni, mert ez jelenti a létezésünket, létünket. Vigyázzunk mindkettőre nagyon. Ennek ellenére sok esetben találkozni az „átlaghoz képest” kifejezéssel, amikor megadnak egy időszakot viszonyítási alapként. Ez minden esetben nem valós érték. Sőt! Sok esetben eléggé megtévesztő. Az említett kifejezés főleg időjárási összehasonlítások kapcsán lát napvilágot. Próbáltam kideríteni, vajon hány hőségnap volt 2010 óta. Jó néhány oldal át kellett néznem, mire össze tudtam szedni az adatokat. Itt is találkoztam az említett viszonyítási alappal. Sokadik alkalommal foglalkoznak a klímaváltozással, és nagyon szép írások jelennek meg, hogy így kell tenni, meg úgy kell tenni. Mindent közölnek ezzel kapcsolatban. Említik a tényeket, hogy egyes helyeken ezt okozta, másik helyen mást, stb. Konferenciák sokaságát tartják ebben a témában már mióta. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: ennyire nem értenek hozzá, hogy évek óta nem tudnak kellő döntést hozni a kérdésben? Egy tippem van, hogy miért nem. Ezt is a politika és az érdekek irányítják, bármi legyen is az ára. Tény, hogy a változások negatív hatásai a mostani döntéshozókat nem érintik. De nem gondolnak az utódaikra? Az egyes klímajelentések leragadtak azon a ponton, amit már évek óta hangsúlyoznak szakértők. A kulcsszó a 1,5 fokos hőmérséklet emelkedés. Ezen rágódnak már hosszú ideje. Most az újabb az, hogy ez az emelkedés 2030-2052-ben elérheti az 1,5 fokot. E köré csoportosítanak minden dolgot. Különböző szemszögekből jelennek meg írások. Ismét a kérdés. Ennyi szakértő vajon miért nem tud megfelelő és jó döntést hozni? Szerintem több ezer oldal foglalkozik ezzel a témával, viszont konkrét javaslattal egy sem. Illetve lenne, de azt nem hajtják végre. Vajon miért nem? Hát lenne pár ötletem. Nem volna szabad bizonyos megállapodásokra, szerződésekre és egyéb hivatalos fórumokra hivatkozni, hogy ezért, meg ezért nem lehet változtatni. Igenis lehet. Vannak törvények, melyeket egyik napról a másikra meghoznak, és alkalmaznak is. Ebben nem lehet? A lakhelyünk a tét, a Földünk jövője a tét, az utánunk jövő generáció a tét. Ha ez tönkremegy, azok sem tudnak sehova sem menni, akik halogatják a jó döntéseket. Különböző modellekre hivatkoznak. Egyszerű hétköznapi formában meg lehet tapasztalni a változásokat, megállapítani a változások jelentőségét, mindenféle tudományos fokozat és szakértelem nélkül. Mi az akadály? Mi okozza ezt a nemtörődöm magatartást? Hát persze. Az érdekek és a pénz. Tudják mi a legszomorúbb? Hogy ennyi állítólagos szakértő döntésképtelen. Valami még. Egy Jr. Albert Arnold Gore nevezetű ember, aki az Egyesült Államok alelnöke volt, politikus, és környezetvédő, elkészített egy filmet, melyet 2006-ban tettek közzé. Talán sokan emlékeznek rá. A címe: „Kellemetlen igazság”. Kérem, ha tehetik, nézzék meg. Itt csak azért említem, mert már a 2000-es években komolyan foglalkoztatta a közvéleményt a Földünkön zajló változások. Most mennyit írunk? 2020-at. Változás semmi, sőt!

2021.03.01.

Csapadékmennyiség

Sajnos elértünk arra a pontra, amikor érezhetővé vált, hogy egyre fogy az iható víz az egész Földön. Biztos, hogy komoly változások történnek a Földünkön, többek között a felszíni és felszín alatti vizek viszonylatában is. A barna szín a szokatlanul kevés csapadék, zöld szín a szokatlanul sok csapadék.

Forrás: WMO

Látható ugyan, hogy igen sok helyen alakultak ki ezek a gócok, de éppen ez a baj. Bár területileg is szinte azonos az eloszlás, mégis azt kell mondani, hogy a szokatlanul sok csapadékos területek aránylag kicsik, míg a szokatlanul kevés csapadékos területek nagysága nagyobb. Azt is ki lehet következtetni, hogy sok esetben a nagy mennyiség rövid idő alatt esik le. Nem az amúgy is termőtalajjal rendelkező sík vidéken esik különösen sok csapadék, hanem a hegyvidékes területeken, ahol jelentős áradások alakulnak ki. Ezeken a helyeken a vékony felső termőréteget a nagy mennyiségű eső lemossa, így még inkább hozzájárul a talajerózióhoz. Még inkább negatív irányba alakul az ezeken a helyeken lakó emberek élete. Mezőgazdasági termelésre alkalmas területek válnak semmivé, házak kerülnek veszélybe, sőt dőlnek össze, sok esetben jelentős károkat okoznak az ott élő embereknek, eszközöknek, berendezéseknek. Szinte helyrehozhatatlan károk keletkeznek. Az ábrán látható, mennyire megszaporodott a jelentős csapadékmennyiség okozta árvizek száma.

Sajnos ehhez még más is társul. Ugyanis sok olyan hely van, ahol helyrehozhatatlan károkat okoz az esőzés, és arra kényszeríti az embereket, hogy vagy véglegesen, vagy ideiglenesen elhagyják az adott vidéket.

Látható, hogy hatalmas embertömeg kényszerül elhagyni lakóhelyét. Ők valahol szeretnének letelepedni. Ezáltal a sűrűn lakott területek száma jelentősen megnő sok helyen. Bár a természet igyekszik „kijavítani” a hibákat, de ez nem mindig jár eredménnyel. Az ember is próbál beavatkozni, de nem sok sikerrel, ugyanis jelentős károkról beszélünk. Ismerve a mai gondolkodást, nem igazán vonzó az olyan terület, amely szinte használhatatlan. Ennek révén nagyon sok minden megváltozik mindkét helyen. Az elhagyott területek kihasználatlanokká válnak, annak ellenére, hogy egyre inkább szükség van a termőterületekre, a másik, hogy igen erősen megnő egy kis területen élő emberek létszáma. Ez alkalmanként társadalmi feszültségeket is okoz. A klímaváltozás sajnos igen kellemetlen, sőt, sok esetben veszélyes helyzeteket tud teremteni. Ezek közül az egyik, egy kis területen leesett csapadék, és annak mennyisége. Sok helyen a tapasztalatokból kiindulva, komoly védekező rendszert építettek ki annak érdekében, hogy megvédjék az adott terület természeti kincseit, és az emberek javait. A csapadék mennyisége egy érdekes dolog. Észre lehet venni, de biztos nem mondok újdonságot, hogy szoros összefüggés van a hőmérséklet, a csapadék, a szárazság és az aszály között. Sajnos, ezek már így működnek. Jelenleg már hazánkban is van aszályos, sőt félsivatagos terület. Ezek nagysága az elkövetkezendő időkben növekedni fog. Érezhető a csapadék területi eloszlásának egyenetlensége. Itt megint nem az átlaghoz kell igazodni. Az átlag nagyon becsapja az embert. Csak egy példa. A híradások arról számoltak be, hogy egy településen 24 óra alatt 141 milliméter csapadék hullott. A másik helyen csak mondjuk 18 milliméter. Az átlag 79,1 milliméter. Az átlag számítások szerint ez valós érték. A ténylegesen lehullott csapadék azonban az egyik helyen árvizet okozott, a másik helyen csak megnedvesítette a talajt. Ezért az átlagszámítás eléggé félrevezető. A helyi csapadék a fontos. Ezzel párhuzamosan a talaj nedvessége is változik pozitív irányba az egyenletes csapadék miatt. De sajnos nem így van. A helyi lehullott eső nagy mennyisége bár jó, mert hiányos a talaj nedvessége, viszont nagyobb károkat okoz. Ez pedig nem jó. A csapadékeloszlás sok mindentől függ. Szabályozni nem lehet. Feltűnik egy képzeletbeli folyosó, mely a dél-nyugat, észak-kelet tengely mentén fekszik. Pontosan azok a területek válnak csapadékmentessé, ahol jóval nagyobb szükség lenne rá.

  

Látható, hogy pont azon a területen, ahol nagyobb csapadékra lenne szükség, ott nincs. Napi másfél liter egy négyzetméterre. Ez nagyon kevés. Nagyon szoros összefüggés van a hőmérséklet és a csapadék között. Ezek alakítják, illetve e kettő okozza azt a jelenséget, amit úgy hívunk, aszály. Ez akkor következik be, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, és a hőmérséklet magas. Ez az összetett jelenség azt okozza, hogy jelentősen csökken egy adott területen a talajvízszint, és ami még rosszabb, hogy jelentősen csökken a talajnedvesség tartalma. A téli időszakok alkalmával egyre kevesebb hó hullik, ami némileg ellensúlyozná ezt a helyzetet. Mivel ez az időjárási forma nincs tekintettel az egyes régiókra, így éppen azt a területet érinti a legjobban, ahol a legnagyobb mezőgazdasági termelés folyik. Ez nem más, mint az Alföld. Csak néhány adalék. A Duna-Tisza közén található Homokhátságot félsivatagos területté nyilvánították. Ezeken a területeken a talajvízszint helyenként 5-6 méterrel csökkent. A nem megfelelő öntözés pedig kb. 10 000 négyzetkilométeres területet fenyeget, ami miatt elsivatagosodás indulhat meg. Az Alföldön már észlelhető, hogy nagyobb szárazság esetén, amikor többen locsolnak egy régióban, egyszerűen eltűnik a víz. Ilyen mértékben csökken a vízszint, és nincs megfelelő utánpótlás. Ez elérheti a 2,5-3 méteres vízszint csökkenést. Hogy még jobban érzékeltessem egy 6 méter mély kút esetén, amiből vízkivétel folyik, azaz locsolás, és az adott területen többen is locsolnak, akkor 0,5-1 óra alatt a vízszint nullára csökken, azaz, eltűnik a víz a kútból. Ekkor a talajvízszint 3,2 méter volt, azaz, 2,8 méter zuhant a vízszint 0,5-1 óra alatt. Ez azt jelenti, hogy nincs megfelelő és elegendő mennyiségű víz utánpótlás. Ez a felszín alatti vízkészlet jelentős hiányára utal. A felső vízzáró réteg feletti résznek nincs utánpótlása, ezáltal kimerül. Sajnos azt kell mondani, hogy a magasabb hőmérséklet és a kevesebb csapadék egyre nagyobb szárazságot eredményez, ami aszályhoz vezet. Hazánk aránylag kedvező felszín alatti vízkészlettel rendelkezik, hiszen medencét alkot, ahol vízgyűjtőként viselkedik. A megfelelő mélységű kutakkal ellensúlyozni lehet azokat a területeket, amelyeket intenzíven érint a vízhiány, ahol kevesebb a csapadék és magasabb a hőmérséklet. Egy legutóbbi kimutatás szerint hazánk felszíni vizeiből kitermelt 4600 millió köbméter vizéből 5,7 százalék kerül öntözéses felhasználásra. A felszín alatti vízkivétel 950 millió köbméter, ebből mindössze 1 százalékát fordítják öntözésre. Még egy adat. Jelenleg a művelt mezőgazdasági területek mindössze 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, ez 111 ezer hektár. Ez kb. két Balaton területe. A legfontosabb az lenne, hogy mélységi kutakat kell létrehozni hazánk „éléskamrájának” nevezett területén, az Alföldön.  

2021.02.22.

Időjárásunk összehasonlítása hazánkban: március, április, május

A tavaszi hónapok. Ilyenkor indul meg a természet igazából. Ahhoz viszont, hogy ez megfelelően bonyolódjon, elég sok mindennek kell megvalósulnia. Sajnos az a helyzet, hogy ez egyre inkább eltolódik, egyre inkább változik, egyre inkább lesz szélsőséges, kihatva mindenre. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb vesztese ennek a folyamatnak maga az ember, de nem szabd figyelmen kívül hagyni a mezőgazdaság egyik ágát sem. Ez az ágazat biztosítja az emberiség számára az élelmet. Jó talaj, napfény, megfelelő vízmennyiség, tápanyag utánpótlás szükséges ahhoz, hogy ideális körülményeket tudjunk biztosítani a növények normális és erőteljes fejlődéséhez. Nagyon fontos a talajnedvesség tartalmának megfelelő szintje. Látható, hogy elég sok összetevő kell ahhoz, hogy minden rendben legyen. Ez az a három hónap, amikor a növényvilág éledezik, és elkezd fejlődni. A gyümölcsösök, és benne a gyümölcsfák, amelyek igen érzékenyek a fagyra. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy milyen károkat tud okozni a fagy. Itt érdemes kitérni arra, hogy milyen körülmények szükségesek a gyümölcsfák virágzásához, hiszen ez határozza meg, hogy lesz-e termés, vagy nem.  Ez egy kényes időszak.

Mint látható, a fagyok éppen abban az időben veszélyeztetnek, amikor a virágzás beindul. Ez egy kulcsszó, hogy beindul. Mi kell ahhoz, hogy elkezdődjön a virágzás? 15 Celsius fok feletti hőmérséklet. Ez a hőmérséklet z utóbbi években adott volt. Személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy a 2019-es és 2020-as években is elfagyott a sárgabarack virága. A meleg kicsalta, a fagy elvitte. Szokták is mondani, hogy az a szeszélyes április.

      Miért olyan fontos ez az időszak? Nagyon egyszerű. Ilyenkor kerülnek a magok a talajba, ilyenkor kezdenek virágozni a gyümölcsfák, ilyenkor indul meg az élet a növényekben. Nagyon fontos ebben az időszakban, hogy a lehető legideálisabb körülmények alakuljanak ki a földeken. Talajnedvesség, hőmérséklet, csapadék. Ez a három tényező a legfontosabb. Sajnos az utóbbi évek egyértelmű tapasztalata, hogy kezd erőteljesen változni ez az időszak is. Mindhárom paraméter erős torzuláson megy keresztül. A hőmérsékletek nagymértékű ingadozása, nappali és éjszakai, ami fagykárokkal jár, a csapadék lokális jellegű megjelenése, mely kis területekre koncentrálódik, és rövid idő alatt nagy mennyiség hullik. Ezek a fellelhető szélsőségek egyre többször jelentkeznek hazánk területén is. Aki szeret kertészkedni, vagy csak szép virágoskertet ápol, tudja nagyon jól, hogy milyen döntő szerepük van a felsorolt paramétereknek. Ha valami hiány lép fel, azt pótolni kell. Itt legfőképpen a csapadékra gondolok, hiszen a hőmérsékletet nem tudjuk befolyásolni. Az enyhe telek a kártevőknek is kedveznek. Egyre több növényvédőszert kell felhasználni. Új fajok jelennek meg. Ezek ellen védekezni kell. A hőmérsékletek hirtelen emelkedése és csökkenése komoly megterhelés nemcsak az embereknek, hanem a növényeknek is. A lassú folyamatos melegedés szinte eltűnt, ami a terményeknek nagyon fontos lenne.

Miért olyan fontos a maximum hőmérséklet? Nagyon egyszerű. Ugyanúgy, ahogy az emberek, a növények is ezt viselik el. Ebben a közegben kell lenniük egész nap. A vízfelvétel, a párolgás a hőmérséklettől függ.

Az átlag sokkal kedvezőbb értékeket mutat. Ezzel nincs is semmi baj, illetve már ezek az értékek is egyre inkább magasabbak lesznek. Azt hiszem, nem mondok a valóságtól elrugaszkodott véleményt, amikor azt mondom, hogy hazánk időjárása kezd eltolódni a mediterrán éghajlat felé. Sokféle összehasonlítást figyelembe véve, ennek megvan a reális esélye. Sőt, egyre inkább.  

Az sem elhanyagolható, hogy a növények számára fontos eső mennyisége, területi eloszlása is változáson megy keresztül. Az egyenetlen csapadékeloszlás azt eredményezi, hogy bizonyos helyeken szinte egyáltalán nem esik eső, máshol pedig hihetetlen, korábban nem tapasztalt mennyiségű eső hullik. Látható, hogy már a 130mm fölötti értékek is előfordulnak. Ez már nagy mennyiség. Egy feltüntetett 2019-es érték szerint ez 136,8 liter négyzetméterenként. Ez már okozhat, és okozott is villámárvizeket, amelyek romboló hatása elég tekintélyes. Nemcsak anyagi javakban okoznak károkat, hanem a talajban is. A felső termő réteget egyszerűen lemossa a lezúduló víz. Ez azt eredményezi, hogy jelentős tápanyag utánpótlásra van szükség. Az egyre kevesebb szerves trágya miatt ez műtrágya formájában pótolható, és kell is pótolni.  

Igen nagy jelentőséggel bír a csapadék eloszlásának ténye. Egyértelműen látható, hogy hazánk területén átvonuló felhőzetből eső csapadék a dél-nyugat, észak-kelet irányt követi. Azokat a területeket, amelyeknek bőven lenne szükségük csapadékra, elkerülik. Ez a terület az Alföld. A korábbi évek csapadékszegény időjárása abban is meglátszik, hogy csökken a talajvíz szintje. Az alföldi területeken ez elérheti a több métert. Ezzel együtt a talajnedvesség tartalma is csökken. Ma már van olyan hely hazánkban, amely félsivatagos területté van nyilvánítva. Ez a Homokhátság. Nagyon fontos lenne az elkövetkezendő időkben a csapadékvíz tárolása azokon a helyeken, ahol sok esetben igen nagy mennyiség hullik. Érdemes lenne elgondolkodni nagy víztárolók kialakításán azokon a helyeken, ahol vízhiány lép fel. Csatornarendszer kiépítése jelentősen növelné  az öntözéses területek nagyságát, amire egyre nagyobb lesz az igény, és egyre nagyobb szükség lesz.

2021.02.15.

Összefüggések és a légkör

Egyre sűrűbben kell foglalkozni azzal, ami szorosan összefügg a mindennapi élettel. Röviden minden területtel. Olvasni, tájékozódni kell, hogy valamennyire tisztában legyünk a minket körülvevő élettér gyakorlati részével. Mire gondolok? Mindenre, amihez valamilyen közünk van a hétköznapok kapcsán. Biztos, hogy az emberek egészsége a legfontosabb. Éppen ezért minden területen meg kell nézni, hogy esetleg mi lehet ártalmas, vagy árthat az embereknek. Tudom, nagyon nagy területről, sok témáról van szó, és nehéz eligazodni benne. Talán ez benne a szép. Az igazi azonban az lenne, ha ilyenekkel nem kellene foglalkozni. A környezetünkből rengeteg ártalmas dolog hat ránk. Az egyik ilyen a légkör szennyezése. Vannak műszerek, és vannak mérőszámok. Sajnos még a XXI. században is nagyságrendi értékekkel számolnak sok helyen. Példa: míg Londonban a billion 1012 jelent, addig New Yorkban 109. Ez három nagyság rendet jelent. Ez nagyon sok. A háztartási levegőszennyezés, azaz főzés, szilárd tüzelőanyagok, fűtésből származó légköri szennyezés, még a mai napig is nagyon magas. Vajon miért? Főleg a fűtés alkalmával szinte ellenőrizhetetlen vegyi anyagok kerülnek a levegőbe. Ezek nehezebbek az oxigénnél, és egy idő után leülepednek, azt a részt szennyezve a legjobban, ahol az emberek élnek, lélegeznek. Ehhez a veszélyhez nagyban hozzájárul, és szinte velejárója a légkör PM2,5 szállópor. Ez már kimutathatóan lerövidíti a várható élettartam határát, és megnöveli a halálozási arányokat. Zárójelben megjegyzem, hogy jelentősen szaporodott a légúti és tüdőbetegségek száma. Lehet, hogy túl sok az olyan írás, ami a légkör dolgaival foglalkozik. Mindig vannak pontosabb értékek, amelyek segítik a tudósokat abban, hogy kellő mértékű tájékoztatást, és kellő mértékű és hatású megoldást találjanak a légkörben zajló összefüggésekre. A hőmérséklet, a felhőzet, a csapadék, a szél, valamint a szennyezés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen légköri jelenségek alakulnak ki. Lehet egy egyszerű eset, de lehet, hogy bonyolultabb formában alakulnak ki légköri jelenségek, melyek lehetnek nagyon károsak is. Minket legfőképpen a légkör összetétele érdekel, illetve a benne található oxigén, hiszen ez tartja fenn az életet. Vajon történt-e már olyan mérés, mely kimutatta, hogy változott-e a légkör összetétele? Változott-e benne az oxigén mennyisége? Azt tudjuk, hogy rengeteg szennyező anyag került a levegőbe. Gyakorlatilag az egész légkört kitöltik ezek az anyagok. Sajnos pont azok, amelyek az emberek számára veszélyt jelentenek, azok nehezebbek a levegőnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze. Persze a szél ezeket a szennyező anyagokat igen messzire el tudja szállítani. Nem véletlen, hogy bizonyos esetekben előfordul a szmog jelensége. Ilyenkor már nagyon várják az emberek a szelet, ami úgymond kitisztítja a levegőt. A gyárak, üzemek, erőművek, és nagy részben a járművek által termelt anyagok szennyezik a levegőt. Ezek a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, és a szálló por. Én ide sorolnám a szén-dioxidot is, de valamiért ennek az értékét még csak nem is mérik, annak ellenére, hogy a legnagyobb százalékban van jelen a légkörben. Mit mérnek jelenleg? A kihelyezett mérőeszközök a PM10-et, a kén-dioxidot, a nitrogén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és az ózont mérik. A széndioxid és a szén-monoxid is nehezebb a levegőnél, tehát talaj közelében van. Főleg télen lehet tapasztalni, és azt mondjuk milyen „széngázos” a levegő. Vagy. Egy rendezvény alkalmával, ahol sok ember tartózkodik, egy idő után „nehézzé” válik a levegő. Igen, elfogy az oxigén a levegőből, és a kilehelt szén-dioxid dúsul fel. Van még egy nagyon is veszélyes anyag. Ezt sem mérik mindenhol. Ez nem más, mint a szálló por PM2,5 állapota. Ez azért nagyon veszélyes, mert ez a fajta por már bekerül a tüdőbe, és komoly károsodást okoz. Ezek taglalása komoly oldalakat vesz igénybe. Később biztos szó esik róla. A lényeg, hogy komoly, és szoros összefüggések vannak az egyes időjárási események és a légkör között, hiszen minden itt zajlik. Többet, még többet kellene foglalkozni a légkör állapotával. Az embereket sújtó légzőszervi megbetegedések száma növekedett. Biztos vagyok benne, hogy nem kell külön ecsetelnem az okát ezeknek a betegségeknek. Igen, a rengeteg szennyező anyag, ami a levegőben van. Lehetne-e csökkenteni ezeket a számokat? Igen, de itt megint több mindent lehetne sorolni. Ki vagy mi, hogyan és miképpen felelős a légkör szennyezéséért. Persze itt meg kell említeni a városi és vidéki régiókat. Nem elhanyagolható tétel, hiszen ha azt vesszük, hogy a városokban lakik az ország lakosságának 2011-es adatok szerint a 69,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az ötezer lakosú települések már városnak számítanak. Jelenleg 346 város van hazánkban. A települések száma összesen 3152. A lakosság létszáma 9 773 000 fő.  Ebből városokban él 6 792 235 fő. A számokból is látszik, hogy a lakosság döntően városokban él. Ezeken a helyeken lehetne mit tenni. Kezd állandósulni a szmog, aminek sok egészségügyi következménye van. Milyen szennyező anyagokkal lehet találkozni, és hogyan kerül a levegőbe? Fűtések alkalmával, gépjárművek révén, erőművek által, porszennyezés, melyek közül igen veszélyesek a PM2,5 jelű részecskék, amelyek átmérője 2,5 mikrométer. Sőt! Ennél még kisebb részecskékről is beszélünk a szennyezés kapcsán, ez pedig a PM0,1, azaz, 0,1 mikrométernél kisebb részecskék. Sajnálatos módon a mért eredmények sem egyértelműek, illetve nem egyeznek. A hivatalos mérés messze elmarad a valós értéktől, tehát az adott helyen mért értéktől. A kérdés felmerül. Vajon miért? Nincsenek jól hitelesítve a mérőeszközök? Az értékek vannak finomítva? Olyan rossz a levegő minősége, hogy nem lehet megmondani az igazat, mert az nagyon rossz? Vannak kérdések. Egy biztos. A légzőszervi megbetegedések fő kiváltója a légkör szennyezése. Nem mondtam újat, csak érdemes felemlegetni, hogy változtatni kellene, mert az emberek egészsége a tét. Ha tovább gondoljuk, akkor unokáinké és az emberiségé. 

Sajnos azt kell mondani, hogy már olyan fogalmak is léteznek, amik a légköri aszályra, légköri szárazságra utalnak. Egyre jobban foglalkozni kell azzal a gondolattal, hogy vajon ez hosszú távon milyen károkat okoz? Mert, hogy okoz, az biztos. Csak egy érdekes megfigyelés. Lehet, hogy mások is észrevették, de kevesebb a harmatos reggel. Miért van ez? Mert nem hűl le a talaj arra a szintre, hogy kicsapódjon a pára. Ez az állapot még inkább elősegíti azt a helyzetet, ami a talajnedvesség tartalmát csökkenti. Vannak olyan növények, melyek ezzel a kis mennyiségű folyadékkal is elvannak. Lehet azt mondani, hogy ez mennyire elenyésző folyadékmennyiség. Ez valóban igaz, de a valóság az, hogy szükséges, kell. Illetve kellene. A kevés hőmérsékleti eltérés az akadálya annak, hogy kialakuljon a harmat. Eléggé összetett dolgok ezek. Hőmérséklet, csapadékképződés, szárazság, talajnedvesség, aszály, légköri szárazság. Ezekkel a fogalmakkal együtt kell élnünk. Ha még jobban belegondolunk, akkor a felszín és felszín alatti vizek kategóriáját is ide lehet sorolni. Látni, hogy a természet is úgy viselkedik, mint a szervezetünk. Minden összefügg mindennel. Nagyon jól ki van találva, de ennek ellenére nagyon sérülékeny. Ha megfelelő módon kezeljük, mindkettő jól működik. A természeti erők, melyek egyik vészesen közeledő fajtája az aszály. Sőt, sok helyen már jelen is van, és sajnos hazánk sem kivétel ezen a téren. Szerencsére az ország eddig az alacsony, un. hosszan tartó vízhiányos állapotban van. Mikor beszélünk aszályról? Ha a talajnedvesség tartalma csökken, és a párolgás meghaladja a beszivárgást, /esőt/ és ez 2-4 hétig tart, akkor szárazságról beszélünk. Amennyiben ez az állapot meghaladja az egy hónapot, akkor már aszályról beszélünk. Hazánkban az elmúlt években megnőtt, főleg a nyári hónapokban az aszályhajlam. A legnagyobb a potenciális vízhiány az Alföldön, ahol ez elérheti a 300 millimétert. Nagyban hozzájárul a talajnedvesség hiányához a téli szűk csapadékhullás is. Nem elhanyagolható az sem, hogy az egész ország területén nőtt az aszályhajlam. Az sem kizárt, hogy még jelentősebben fokozódik a következő években. Intő jel lehet, hogy a felszíni vizek egyre több alkalommal mutatnak igen alacsony vízállást. Ugye, mennyire összetett ez az egész? Az egyedüli védekezés ez ellen az öntözés. Ezzel lehet elkerülni, hogy a talajnedvesség ne kerüljön aszályos jellegű állapotba. Ha tovább lépek, akkor még egy érdekes jelenség is felütötte a fejét.  

Ez a táblázat megmutatja, mennyi vizet képes a levegő megtartani bizonyos hőfokokon. A hőérzetet a páratartalom határozza meg. Ugyanis a pára a közvetítő közeg. A hideg helyeken ahol a páratartalom alacsony, nem érezni annyira a hideget. A trópusokon, ahol magas a páratartalom, aránylag alacsony hőmérséklet esetén is hőséget érzünk. Miért? Mert a levegő páratartalma a közvetítő közeg. Minél magasabb, annál erőteljesebben érezhető a meleg. Nem véletlen, hogy sokat foglalkoznak a lakóépületekben a páratartalommal. Az ideális 40-60%. Mivel a szabadban a levegő páratartalma a meleg hatására csökken, ez főleg akkor érezhető, amikor nincs elég kipárolgás, ezért a hőérzetünk is csökken, azaz, aránylag magas hőmérséklet esetén is hűvösebbet érzünk. A szárazság nagyban elősegíti ezt az állapotot. Fel lehet tenni a kérdést: akkor a sivatagokban miért érezzük, hogy forróság van? Azért, mert ott a napsütés hatására a szervezetben lévő víz közvetíti a hőérzetet. Ezért fontos ezeken a folyadékpótlás. A légköri szárazság és a légköri aszály nagyban befolyásolja az élő szervezet tűrőképességét. 

2021.02.08.

Egy kis visszatekintés 

Több mint 50 éve érdekel a csillagászat témaköre. 14 éves koromban édesanyámtól kaptam egy könyvet. A címe: „Ismeretlen bolygónk”. Alcím: „A Nemzetközi Geofizikai Év eredményei”. Nem hinném, hogy sokan emlékeznek erre a kiadványra. Röviden csak annyit. Ez a program 1957. július 1-től, 1959. december 31-ig tartott 67 ország részvételével. Talán sokan azt mondják, hogy mikor volt az már? Ma már sokkal pontosabb és megbízhatóbb adatok állnak a rendelkezésünkre. Vajon tényleg így van? Ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy vannak adatok, sok adat, melyeket a mai napig is használnak. Csak egy megjegyzés. Tycho Bache munkássága kellett ahhoz, hogy Kepler megalkossa bolygómozgási törvényeit. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyon sok akkori mérést, ellenőrzést még a mai napig is felhasználnak, sőt, következtetéseket vonnak le belőlük. Mit tartalmazott ez a kutatási program nagy vonalakban. Meteorológiát, óceanológiát, glaciológiát, szeizmológiát, gravimetria és geodézia, a Nap és a Föld problémái, a Föld mágnese és a tellurikus áramok, a sarki fény és az éjszakai égbolt világító effektusai, az ionoszféra és a meteorok, kozmikus sugarak. Ezeken kívül számtalan terület kerül górcső alá. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a Föld minden pontja, a légkör, a tengerek és óceánok felszíne és mélysége, a szárazföldek talaja és mélységi rétegei, mind tanulmányozva lett. Aki teheti, olvassa el, higgyék el, megéri. Abban az időben még a Világűrből nem tudtak méréseket végezni. Nagy előrelépés Földünk jobb és alaposabb megismerésében. Két lényeges dolgot kiemelnék. Már akkor is vizsgálták a Föld éghajlatán belül a melegedést, a légkörön belül az összetételt. Mindkét dolog napjainkban létfontosságú. Az 1970-es években tett kijelentések, melyek arra mutattak rá, hogy Földünk melegszik, erre a tudományos programra támaszkodott. Fel lehet tenni a kérdést. A több mint hatvan évvel ezelőtti mérések miképpen igazolták, igazolhatták a melegedést? Egy kicsit lépjünk vissza az időben. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak szénféleségeket. A Római Birodalom kovácsai, fémöntői is használtak kőszenet, és ugyanez fellelhető az arab világban is. A szénbányászatot iparszerűen a 13. században Angliában kezdték meg. Az ipari forradalom első szakasza 1769 és 1850 között zajlott először Nagy-Britanniában, majd Európában, és Észak-Amerika egyes régióiban. Ebben az időszakban minden gép, ami működött, szénalapú tüzelőanyagot vett igénybe. Sokat, nagyon sokat. Hazánkban 1759-ben nyílt meg az első szénbánya Brennberg-ben. Hogy mennyi az a sok szén? Ezt több tízmilliárd tonnában lehetne kifejezni. A melegedés egyik fő forrása a CO2. Vajon mennyi szén-dioxid keletkezik 1kg szén elégetésekor? A szén atomtömege, régen atomsúlya 12, az oxigéné 32. 12gramm szén elégetéséhez 32gramm oxigénre van szükség, és ebből 44gramm szén-dioxid keletkezik. Ha ezt kilogrammra vetítjük, akkor 12kg szén elégetéséhez 32kg oxigénre /24m3 , ez 120m3 levegő/ van szükség. Ebből keletkezik 44kg CO2 , ami 24m3 . El lehet képzelni, hogy a több tízmilliárd tonna elégetésekor mennyi szén-dioxid keletkezett. Persze lehet azt mondani, hogy ebből nagyon sokat elnyelnek az óceánok, tengerek, növények. Azért vegyük figyelembe, hogy a szén-dioxid korábban vulkánkitörések, erdőtüzek alkalmával került a levegőbe, akárcsak mostanában. A két esemény által keletkezett szén-dioxid ki van egyenlítve. A többi plusz. Mit jelent ez? Vannak mérések, melyek utalnak arra, hogy mennyivel is nőtt a légkör szén-dioxid tartalma úgy megközelítőleg az ipari forradalom óta.

 

Hát ennyivel. De mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy 1785-ben egymillió molekulából 280 molekula volt szén-dioxid. Ez a szám 2019-ben 415. Van valami, ami igen aggasztó. Ez nem más, minthogy a légkörben található összetevők nehezebbek a levegőnél, azaz, a talaj közelében vannak jelen. Nézzük csak?

Aztán ha még tovább lépünk, akkor egy teljesen új jelenség, egy új gázfajta kezd megjelenni a légkörben, mely sokkal veszélyesebb a szén-dioxidnál. Ez nem más, mint a metán. Keletkezési helye a permafroszt, a fagyott talaj felolvadása, valamint az állati és emberi tevékenység. Nézzük, milyen egyéb gázok vannak jelen a légkörben.

Látható, hogy elég sok légnemű anyag helyet követel magának a légkörben. Persze ezek egy része korábban is jelen volt, csak a finomabb műszerekkel jobban és pontosabban ki lehet mutatni.

A ma elfogadott légkör összetétele. Csak visszautalnék, hogy már a NGÉ keretében ezeket is vizsgálták. Éppen ez alapozta meg, hogy odafigyeljenek, és az 1970-es években már publikálták, és megemlítették a légkör melegedésének tényét. A légkör szén-dioxid tartalma, és a globális felmelegedés között igen szoros az összefüggés. A 70-es években kiadott tanulmány szerint a 90-es években már érezhető lesz a felmelegedés mérhetően.

Látható, hogy valóban a melegedés elindult. Az 1990-es években már, nézzük csak, 0,41 Celsius fokkal nőtt az éves átlaghőmérséklet. Mondhatni azt, hogy ó, ez nem sok. Számszerűleg valóban nem sok, de a légkör melegedése szempontjából jelentős. Ha globálisan vesszük, és most csak érintőlegesen ragadtam ki két lényeges témát, látható, hogy milyen nagy jelentőséggel bírt a NGÉ munkája. Ahogy említettem, még a mai napig is felhasználnak adatokat ebből a temérdek információból, adatokból. Csak mellékesen megjegyzem. Akkor még nem volt számítógép. Mindent papíralapon végeztek.A fent említett könyv adta meg az érdeklődést a természettudományok iránt. A csillagászat ragadta meg igazán a figyelmemet, de minden terület iránt érdeklődéssel figyelek. Ugyanis a természetben minden összefügg mindennel. Ez alól semmi sem kivétel. Az égbolt szépsége lenyűgöző. Ha valaki még nem látta, érdemes megnézni. Lakott területtől távol, ahol nincsenek zavaró fények, olyan kép tárul az ember elé, ami arra ösztönzi, hogy gondolkozzon el néhány dolgon. Nem véletlen, hogy a csillagászatból nőtte ki magát a matematika, a fizika, a kémia, sőt, az irodalom több embert is arra késztetett, hogy gyönyörű verseket, leírásokat rögzítsen. Jómagam teljesen autodidakta módon kezdtem el az egészet. Rengeteg könyv elolvasása, sok előadás meghallgatása, majd azt követően kezdetleges távcső építése volt az indulás. Majd vizsga, és egy szakkör vezetése volt a következő állomás. Természetes a Planetárium rendszeres látogatása sem maradhatott ki. Eljött az idő, hogy részt vegyek egy csillagászati munkában is. Persze mindezt amatőr szinten. A területem a meteor észlelés lett. Ezt választottam. Több ezer meteor adatait rögzítettem. Ami nagy kár, hogy ezek egy költözés alkalmával valamilyen módon elvesztek. Készítettem egy csillagkatalógust, amely több mint 2500 objektum alapvető adatait tartalmazza. Távcsöves észleléseket is végeztem. Terület: Hold, bolygók, ködök, galaxisok. Sajnos idővel igen nagy fordulatot vett az amatőr világ. Mint minden, ez a terület is alaposan megváltozott. Sajnos. A csillagászat iránti érdeklődés természetesen megmaradt, illetve minden természettudomány felé nyitott vagyok. Minden érdekel. Sok minden zajlott a régmúltban, ez úgy a 80-as, 90-es években volt leginkább. Sok új, érdekes dolog látott napvilágot. Két, számomra igen megfogó eseményt említenék. Carl Sagan, a „Kozmosz” című előadás sorozatát, valamint, Al Gore, „Kellemetlen igazság” című előadását. Mindkettő egy roppant érdekes, tanulságos dolog. Ma egy kissé úgymond „leült” a természettudományok felé való érdeklődés. Lehet, hogy én látom rosszul, de ha csak azt említem, hogy több ezren voltunk amatőr csillagászok a 80-as években, mára csak ennek töredéke lehet a létszám. A mai fiatalok érdeklődési köre teljesen más felé fordult. Egyszerűen nem érdekli őket. Nemcsak a csillagászat, hanem úgy általában a természettudományok. Bár annyira szorosan nem tartozik ide, de megemlítem, hogy a csillagászat mellett az űrkutatás is jelentősen visszaesett. Az első mesterséges holdat a Szputnyik-1, 1957. október 4-én állt pályára. Ezt aztán sok követte. Beindultak az űrprogramok. Mesterséges holdak sokaságát lőtték fel, majd 1969. július 20-án megtörtént a holdra szállás. Az űrrepülőgép program 1981-ben kezdődött, és 2011-ben fejeződött be. Közben épültek űrállomások, sőt meg is semmisültek. Több mesterséges hold jutott el a Vénuszhoz, a Marshoz, sőt a Pioneer-10 űrszonda 1972. március 3-án elindult a bolygóközi utazására, megközelítve a Jupitert. A Voyager-1-et 1977. szeptember 5-én indították a csillagközi térbe. Jelenleg még van kapcsolat. Látható, hogy eléggé beindult a Föld közvetlen környezetének, és egy kissé távolabbi bolygóközi térségnek a megismerése. Aztán csönd lett. Emlékeznek: a holdra szállás időpontja 1969. Azóta semmi. Vajon miért? A Mars nevű bolygót kezdik célba venni, hogy oda embereket juttassanak fel. Sajnos nekem az a véleményem, hogy ez egy kissé elhamarkodott vélemény és program. A Hold nagyon jó ugródeszka lett volna távolabbi világok megismerésére, és a felszínén közel azonos körülmények közötti gyakorlatokra. Ez nagy hiány. Nincs tapasztalat. A másik, hogy jóval messzebb van, ami nagyon lényeges. A Földön kívüli tartózkodás feltételeit nagyon jól lehetett volna gyakorolni a Hold felszínén, és nem egy űrállomáson. Nagy különbség. Bár ez a terület annyira nem érdekel, mert ez egy hatalmas nagy témakör ahhoz, hogy érdemi dolgot lehessen mondani a részemről. Maradok a „kaptafánál”, ha lehet ezt mondani. A lényeg. A csillagászat igen szerteágazó terület, és mindenkit arra ösztönzök, ha sokszor nem is, de legalább egy pár alkalommal nézzen föl az égboltra, mert gyönyörű látvány tárul a szeme elé. 

Azt hiszem, ez a kép önmagáért beszél. Ezt ne hagyja ki senki. Néhány dolgot szeretnék megosztani. Nem kell valami különlegesre gondolni, csak pár olyan leírásra, áttekintésre, amit talán érdemes elolvasni.         

2021.02.01.

Időjárásunk összehasonlítása hazánkban, december, január, február

Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy hazánk időjárása is elég alaposan megváltozott az utóbbi évtizedekben. A frontok, hideghullámok, hőhullámok, a csapadék szélsőségei, a szelek intenzitása.  A tényezők is változásokon mentek keresztül, úgymint hőmérséklet, csapadék. Úgy gondolom, hogy a hőmérséklet az, ami jelentősen, sőt, egyértelműen a legnagyobb hatással a légkörre. A természetben minden összefügg mindennel. Így szinte egy láncolat alakul ki az időjárás tekintetében. Ha éppen a téli időszak három hónapját nézzük, akkor a diagramon láthatók az érdekes eltérések. A téli hónapok hőmérsékletei eltolódnak. Mindegyik pozitív irányba. Talán lehetne azt mondani, hogy ezek az értékek nem jelentősek. Viszont azt kell mondanom, hogy de bizony. Mivel itt átlagokról beszélünk, az ingadozás elég tetemes.

Valószínű, hogy az idősebbek még élénken emlékeznek az 60-70-es évek téli időjárására. Én akkor gyerekként, az akkori gyereksereggel együtt, kiélhettük a szánkózás, korcsolyázás, hógolyózás örömeit. Sok esetben már november vége felé találkoztunk a hóval. Volt, amikor persze elolvadt, de december közepén már biztos volt szánkózási lehetőség. Sőt! Nem egy alkalommal már novemberi hónapban, Márton napján erős fagyok voltak. A mínuszok, a nagy havak rendszeres velejárói voltak az akkori téli hónapoknak. Nem egyszer még az úttesten is tudtunk korcsolyázni a letaposott és ónos esővel jéggé alakult felületen. A Kis-Dunán jégtörő közlekedett, mert annyira befagyott a víz, és a halaknak szükségük volt a friss oxigénre. A horgászok lékeket vágtak, szintén az oxigén szegény víz miatt. A karácsonyok fehérek és szépek voltak. Ez az idő kitartott úgy február közepéig, végéig. Aztán elindult a lassú melegedés, és vártuk a tavaszt. Úgy a 80-es évek környékén már lehetett érezni a változást. Nem voltak olyan hidegek, nem esett annyi hó, rövidebb ideig tartottak ezek az állapotok.

      Ha megnézzük a diagramot, akkor láthatjuk, hogy a 90-es éveket követően, a középátlagot tekintve már a hőmérséklet nulla Celsius fok felett volt. Sőt! Minden évszakban nyomon lehet követni azt az állapotot, amikor maximum hőmérsékletet mérünk. Ez azért is fontos, mert ezeket a hőmérsékleti értékeket is érezzük. A téli időszakban még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen az esetleges hóolvadást, jégolvadást nagyban befolyásolja, felgyorsítja. Az egyik nagyon szembetűnő érték a februári hónapban látható. A különbség 8,4 Celsius fok. Ez nagyon sok.  

Nagyon lényeges lenne a téli csapadék mennyisége. Ez nagyban befolyásolja a talaj egyik fontos tényezőjét, a talajnedvesség fokát. A sorozatos, és kis mennyiségű téli csapadék, előrevetítette, hogy csökkenni fog ez a szám. Ez be is következett. Alacsonyabbak lettek a talaj vízszintek, a talajvíz nagyon lehúzódott, sok helyen, főleg az alföldi területeken ez az érték már méterekben mérhető. Ki is alakult egy félsivatagos terület, ez a Homokhátság. Nagyon valószínűsíthető, hogy ez a folyamat tovább fokozódik.

Látható, hogy a téli hónapok csapadék mennyisége 60 év alatt a felére zuhant. Most meg lehetne említeni, hogy általánosságban, és ez főleg a nyári időszakra jellemző, nagy mennyiségű eső hullik, hiszen a hírekben ezt is hallani. Ez így igaz, csak az a baj, hogy ez lokális, kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű hullást jelent. A téli időszakban még az is hátrány, hogy egy centiméter hó felel meg egy milliméter víznek, azaz, egy négyzetméteren ez egy liter csapadékot jelent. Ez nagyon kevés. Gondoljunk bele, amikor locsolunk a veteményesben. Ezt a tevékenységet minden nap megtesszük valamilyen mennyiségben, de állandóan. Ez biztosítja a növények számára a megfelelő vízutánpótlást. Ha jobban belegondolunk, akkor könnyen beláthatjuk, ha a téli hónapokban nincs elegendő hó, akkor ezáltal a talaj nedvességtartalma jelentősen csökken, és jóval többet kell pótolni ahhoz, hogy a növekedés normális legyen.

2021.01.25.

Egy kis elmélkedés 

Elég sokszor elgondolkodom a Világegyetem dolgain. Van egy kis tapasztalatom, és gyakorlati megfigyelési sorozatom, valamint jó néhány elmélet tanulmányozása különböző tudósoktól. Így összegyúrva talán érdekes dolgot tudok mondani. Azzal kezdeném, amivel szinte mindenki, amikor ilyen téma felmerül, hogy is született az Univerzum? Fogós kérdés. Van egy általános nézet, amit ez idáig senki nem tudott megcáfolni. Ez nem más, mint az Ősrobbanás. Én maradnék ennél a kifejezésnél, annak ellenére, hogy van több is talán modernebb köntösben. Nem szeretnék végigvonulni az ezt követő fejlődési elméleteken, csak annyit, hogy mindig elcsodálkozom az égbolt szépségén, és az ott található, és látható több ezer csillag látványán. Mindig elindít egy folyamatot bennem, vajon az a hihetetlen energia, ami a csillagokban van, miképpen tudja magát szabályozni, milyen folyamatok zajlanak a felszínen, a felszín alatt, és a magban? Azok a távoli területek, melyeket távcsővel nézegettem, meddig tartanak? Lenne még sok kérdés, és részben az itt most feltett kérdésekre is van válasz, és mégis úgy érzem, mintha lennének kérdőjelek, lennének megválaszolatlan kérdések elég sok mindenre. Biztos a szakemberek keresik rá a választ ezekre. Találnak biztosat? Én azt mondom, hogy nem. Ez talán olyan, mint az emberi szervezet, ezen belül az emberi elme. Nem lehet megfejteni. Talán nem is ez a cél, hanem az, hogy használva legyen, mindig keressen valami újat, valami szépet, melyben gyönyörködhet, és sikert érezhet, amikor valamit megfejt, megtalál, feltalál. Az Univerzum kutatása is egy ilyen terület. Hatalmas kiterjedése miatt kiismerése lehetetlen. Részeredmények, felfedezések, új elméletek mindig is akadnak, és fognak is lenni. Már ez is egy szép dolog, hogy az emberi elmét ilyen magasztos dolgokra tudják fordítani néhányan. Azért írom, hogy néhányan, mert sajnos ezt is tapasztalatból mondhatom, hogy a természettudományok iránt érdeklődők száma erőteljesen megcsappant. Tudom mennyien voltunk régen amatőr csillagászok, és hogy most mennyien vannak. Látom a környezet romlását abban az értelemben, hogy már szinte nem találni olyan helyet, vagy legalábbis kevés olyan helyet, ahonnan igazából gyönyörködni lehet az égbolt szépségén. Írókat, festőket, szobrászokat, zenészeket, egyszóval művészeknek adott ihletet az égbolt látványa. Szakterületek formálódtak párhuzamosan ezzel az ágazattal, úgymint matematika, kémia, fizika, kinetika, stb. Az ember egyre jobban megismerte szűk környezetét, aztán kezdett távolabbra is tekinteni. Kialakult a modern csillagászat, hatalmas sikerekkel, még nagyobb nevekkel. Csak néhány: Ptolemaiosz, Kopernikusz, Galileo Galilei, Kepler, Newton, Russel, Hubble, Carl Sagan, és még lehetne sorolni. Csodálatos emberek voltak, és komoly szakmai múlttal rendelkeznek. Törvények, összefüggések, állapotok, és még megannyi felfedezés kapcsolódik a nevükhöz. Én csak bámulni és mélységesen tisztelni tudom azokat az embereket, akik olyan dolgokat alkotnak, találnak ki, fedeznek fel, amelyek figyelemre méltóak, és bővítik elmebeli tudásunkat, még jobban megismerve magunkat, környezetünket, a távoli eseményeket. Sajnos a megismerés véges, mert pontosan még a keletkezést sem ismerjük. Az emberi elme eljutott odáig, elgondolkodik a miérteken, elgondolkodik a hogyanokon, és próbál ésszerű magyarázatot adni dolgokra. Biztos sokakban felmerül az a kérdés, hogy rendben van, keletkezett az, amit látunk, de mi volt előtte. Ugye erre is van válasz. Mivel minden akkor keletkezett, így az idő is, ezáltal előtti dolgokról nem lehet beszélni. A helyzet az, hogy ez sem biztos. Nem hibákat keresek, hanem válaszokat. Úgy érzem, a válaszok még váratnak magukra egy darabig. Félreértés ne essék, ez nem kritika, és nem elmarasztalás a tudománnyal szemben. Nem könnyű és egyszerű kérdésről, kérdésekről van szó. AZ Ősrobbanás után elindult egy folyamat. Lett idő, lett sugárzás, lett anyag. Ezek igen hosszú idő után rendeződtek, csillagok alakultak ki, majd szupernóvák robbantak, melyekből létrejöttek a bolygók. A csillagok legyártották az elemeket a vasig, a szupernóvák legyártották a további elemeket. Ezeket ismerjük, ezeket az anyagokat használjuk. Vajon mi történik ez után? Fogós kérdés. Hallunk fekete lyukakról, melyek elemésztik a közelükben lévő csillagokat, fehér törpe csillagokról, melyek szintén hihetetlen energiával rendelkeznek, pulzárokról, melyek minden tartományban sugároznak. Nóvák, szupernóvák robbannak a Világegyetem távoli részeiben is. Életútjuk különböző. Ha nagyon előre szaladunk, akkor az eddigi tudásunk alapján előbb, utóbb minden csillag elhasználja tartalékait, vagy felrobban, vagy összeomlik, és idővel az égi lámpások kialszanak. Sötétség borul az Univerzumra. Vagy mégsem? Az a sok milliárdnyi csillag, amelyek kihűltek a fizika törvényei szerint továbbra is ott keringenek, forognak. Mi történik, ha ezek találkoznak egymással, mondjuk nem is egy? Lehetséges? Igen, hogyne, hiszen rengeteg lesz belőlük. Éppen annyi, amennyit most látunk, csak akkor már fognak világítani, nem rendelkeznek fúziós energiával. Az ütközéseik során bekövetkezhet az az állapot, amikor akkora energia keletkezik, amelyik atomjaira szakítja az égitesteket, visszaalakulnak gáz halmazállapotba, és elérve a kritikus 3 millió Kelvin fokot, ismét beindul a termonukleáris reakció. Kigyulladnak a csillagok, újra apró lámpácskák fognak világítani az égbolton. A baj az, hogy nem lesz, aki gyönyörködhetne benne. Vagy ismét elkezdődik egy folyamat, amiről már beszéltünk. Talán ez egy érdekes folyamat lenne. Vajon lehetséges ez? Létezik ilyen átváltozás az anyag világában? A változásról tudunk, és gyakoroljuk is ilyen formában az anyag jobb megismerését, hiszen különböző részecskegyorsítókban hihetetlen anyagokat és részecskéket hoztak már létre. A megismerés ténye, a tudás ilyetén bővítése, a tágabb környezetünk még alaposabb megismerése még sok érdekességet és furcsaságot tartogat.

Hát nem gyönyörű?

2021.01.18.

Az elmúlt évtizedek időjárása hazánkban

Azt hiszem, egyre inkább lehet azt mondani, hogy hazánk időjárása sem különlegesebb a világ többi országainál. Számtalan olyan meteorológia esemény zajlott a 2020-as évben, amely figyelemre méltó. Az első a hőmérsékletek alakulása. Érezhető, hogy a hőmérséklet egyre jobban emelkedik. Vannak területek, ahol ez jelentősen megváltozott. Azt hiszem, nem kell különösen hangsúlyozni azt, hogy a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan a hőségnapok száma is emelkedik, sőt, a hőségnapokból összeálló hőhullámok napi tartama is megnő. Ez azért veszélyes az élővilágra, mert egyre jobban felmelegszik a szervezet, egyre rosszabbul viseli el a hőséget. Van egy oszlop, amely a maximum hőmérsékleteteket ábrázolja. Ez azért fontos, mert a hőérzetünk ettől függ. Itt nem érvényesül az átlagszámítás, mert ez a hőfok napközben valóban tartósan éri az embereket. Ha azt vesszük, hogy az átlag úgy 22 Celsius fok, akkor azt lehet mondani, hogy ez nagyon kellemes, átlagban. Ehhez tartozik egy folyamatos több mint nyolc órán keresztül ható magas hőmérséklet. Ez az, ami veszélyes. Láthatjuk, hogy az 1990-es évektől kezdve már átléptünk az extrém hőmérsékleti tartományba. Ez a kategória azt jelenti, hogy napközben 35 Celsius fok felett van a hőmérséklet. Itt már komolyan oda kell figyelni a szervezet működésére.     

Ha egy átfogó pillantást vetünk a diagramra, akkor láthatjuk, hogy van egy oszlop, ami a csapadékot jelöli. Az általános évi csapadékmennyiség hazánkban 500-600 mm. Hangsúlyozom, az átlag. Egyre inkább érezhető és tapasztalható, hogy itt is változás állt be. Külön kiemelnék két évet. Az egyik a 2011-es év, amikor 290,5 mm, míg 2012-ben 383,6 mm eső hullott. Ez a két év megalapozta sajnos azt az állapotot, hogy elindult egy folyamat, ami azt eredményezte, hogy a talajnedvesség tartalma elkezdett csökkenni. Ez azt vonta maga után, hogy csökkent a talajvíz szintje, ami az alföldi régiókban igen jelentős szintcsökkenést okozott. Ez a több métert is meghaladja egyes helyeken. Sőt! Ma már nemzetközileg is nyílván van tartva hazánk területén egy félsivatagos terület, ez pedig a Homokhátság. Mivel a természetben minden összefügg mindennel, így magas, sőt, extrém hőmérsékletek még inkább elősegítik a szárazság kialakulását. Ugyanis a magas hőmérséklet 8-10 órán keresztül jelen van a talaj közelében. Ez már azt jelenti, hogy a növények nem tudnak kellőképpen párologtatni, illetve minimális mennyiségű vizet tudnak felszívni. Elindul a kiszáradás. A megoldás egyre szélesebb körű öntözés. Bizonyára most fel lehetne vetni, hogy hát hogy lehet, hiszen a nyáron nagyon nagy mennyiségű csapadék hullott hazánkban. Ez valóban így van. Viszont ha megnézzük, akkor pont olyan helyeken volt nagy esőzés, ahol szinte nincs mezőgazdasági termesztés. Meg lehet figyelni, hogy a nagy esőket hozó felhők vonulása dél-nyugat, észak-keleti irányú. A másik. Az a jellemző, hogy kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadék esik. Ez azért nem jó, mert lemossa termőtalajt, ezáltal tápanyagban szegény talaj marad utána, gyorsítja az eróziót, villámárvizeket okoz, ami még károkat is okoz. A nagy hőmérséklet különbségek egyre nagyobb szeleket generálnak, ami szintén károkat okoz.

 

   Évi középhőmérséklet 1990       

                              Évi középhőmérséklet 2019

Forrás: Magyarország éghajlati atlasza, OMSZ 2001.                  

Ha megnézzük, akkor ismét az Alföldön, illetve közvetlen az ország déli területein volt a legmelegebb. Sajnos azt kell mondani, a meleg mellett itt hullik a legkevesebb csapadék, pedig itt kellene a legjobban. Itt vannak hazánk nagy búza, kukorica táblái. Azt is érzékelhetjük, hogy egyre jobban bővül az a terület, ahol lassan aszályra lehet számítani. Míg 1990-ben 12 Celsius fok körüli volt az éves középhőmérséklet, addig 2019-ben már meghaladta a 13 Celsius fokot ez az érték. Azt lehetne mondani, hogy ez nem nagy eltérés. Ez valóban így van, de ahogy említettem, az átlag sok esetben csalóka. Ebben az esetben is erről van szó. Nemcsak hazánkban, hanem a világon mindenhol a hőmérséklet a lényeges kulcs. Ez a tétel okoz minden mást. Erre kell nagyon odafigyelni azért, hogy ne kerüljünk abba a helyzetbe, amikor már nem lehet visszafordítani a hőmérséklet emelkedést. Vannak már helyek, ahol a 40 Celsius fok feletti hőmérsékletek sem ritkák. Ez már nagyon sok. Ha elkészítünk egy összefoglalót, akkor ki lehet jelenteni, hogy a hőmérséklet bizony megállíthatatlanul emelkedik. Hazánk klímája egyre inkább eltolódik a mediterrán éghajlat felé. A csapadék eloszlásának jelentős változása előre vetíti, hogy egyre inkább öntözni kell a szárazságra hajlamos területeket. Az ezért is nagyon fontos, mert a talaj nedvességtartalmát vissza kellene állítani egy elfogadható szintre. Ha ez nem teljesül, akkor elindulhat egy sivatagosodási folyamat. A megfelelő vízellátás érdekében komoly változtatásokat kell eszközölni. Ennek hiánya megkérdőjelezi a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

2021.01.11.

Ismét a klímaváltozás

Szomorúan vettem tudomásul, hogy megint egy olyan oldallal találkoztam, ami nagyon szépen leírta az egyes teendőket, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a felmelegedés csökkenjen, illetve a klíma visszaálljon egy bizonyos szint alá. Csodás megállapítások szerepelnek ebben a cikkben. Ez szintén az a testület, mely politikai síkon van jelen. Nem rendelkezik semmilyen tudományos tapasztalattal és mérési eredményekkel. Más szakértők által benyújtott anyagokat mérlegelnek, és döntenek valahogyan. Azért írom, hogy valahogyan, mert innentől kezdve hiteltelenné válik a dolog. Ugyanis úgy döntenek, ahogy az érdekek kívánják. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben kiemelnem. Ebben a cikkben többek között szerepel a következő megállapítás: „A dokumentumban számolnak azzal a valószínűséggel, hogy a döntéshozóknak nem sikerül 1,5 fok alatt tartani a felmelegedést”. Hát egy kicsit érdekes. Ugyanis több mint 7 milliárd emberről van szó. Már ott tartunk, hogy „bocs gyerekek, de ez most nem sikerült”, és játszanak ennyi ember megélhetésével, egészségével, fennmaradásával? Mire valók az állítólagos döntéshozók? Miért nem tudnak konkrét döntéseket hozni, ami elősegíti a változást? Mire a várakozás? Miért tolják már évtizedek óta az időpontokat? Lenne ötletem, hogy miért. A cikkben szerepel, hogy milyen összegek merülnek fel ezzel kapcsolatban, mely területeket érinti legfőképpen ez a hatás. Talán lépjünk vissza egy kicsit. A koromnál fogva tudom, hogy már az 1970-es években foglalkoztak a klíma kérdésével. Az akkori írások említették a 2000-es évre történő változásokat, aztán 1980-ban a 2000-es, 2010-es évet célozták meg, 2000-ben a 2020-2030-as év került előtérbe. Most benne vagyunk az említett időpontban. Mit mondanak most? Majd 2030-2050-re kellene a változást meghozni, sőt már olvasni 2100-as évszámról is. Csak egy kérdés? Mennyire veszik komolyan ezeket a változásokat? Így ránézésre egyáltalán nem. Az időpontokat tolják egyre feljebb, a környezet meg egyre jobban károsodik. Valóban tenni akarnak valamit? Valóban változtatni akarnak? Valóban érzik a változás súlyát? Ébresztő emberek! 50 éve nem tudnak mit kezdeni a klímaváltozással! Miért kellene hinni, hogy majd most. Szép nagy cikkek megjelennek, hosszú leírások, adatok, információk, statisztikák, elemzések. Mi fog történni? Semmi. Tudják mi a szomorú? Amint említettem: 7 milliárd ember sorsáról van szó. Nagyon úgy néz ki, hogy ez egyáltalán senkit nem érdekel, és nem számít. Hogy mennyire az érdekek vannak túlsúlyban, mi sem bizonyítja jobban, hogy akik ezeket a döntéseket meghozzák, tudják, hogy őket ezek a változások nem fogják érinteni. Olyan körülmények között élnek, és olyan helyen, ahol egyáltalán nem érintik olyan problémák, amelyek ma már milliókat érintenek. Sokat beszélnek mostanában a globális felmelegedésről, a klímaváltozásról. Számtalan konferencia, fórum, rendezvény, tanácskozás van, szinte havonta. A téma egységesen mindenhol a Föld éghajlatának változásairól, és azok hatásairól szólnak. Én ezekről már az 1970-es évek közepétől, ahogy visszaemlékszem, olvastam leírásokat. 1970-ben már említették, hogy változás lesz, ha így marad a szennyezés, úgy 1990-2000-es években. Aztán az 1980-as években ezt a határt kitolták úgy 2000-2010-es évekre, majd az 1990-es években megjelent tanulmány részletek 2010-2020-ra vetítették ki a jelentős változásokat. Tudják, az a furcsa, hogy azóta sem történt ezen a téren szinte semmi. Azért írom, hogy szinte, mert egy valami jelentősen változott, és ennek meg is van az eredménye. Ez nem más, mint, a hajtógázok betiltása. Ennek eredménye az ózonpajzs jelentős javulása. Ez azért is fontos, mert az ózonpajzs véd meg bennünket a káros kozmikus sugaraktól. Ezen kívül semmi eredmény nem született annak érdekében, hogy megvédjük Földünket a szennyezéstől. A jelentések íródnak, de konkrét döntések nem születnek. Nagyon úgy néz ki, hogy még most is az érdekek felülírják a védelmet. Egy 2018-as jelentés szerint már van konkrét időpont is. 12 év. 2030-ra a hőmérséklet emelkedés meghaladja az 1,5 Celsius fokot. /Zárójelbe teszem: egy másik cikk szerint ez az időpont 2040/. Nézzenek egy kicsit körül a világhálón. Rengeteg cikket lehet olvasni, mi lesz ha, mi történik ha, mi változik ha, mi változott eddig, mi fog változni, mikor fog változni, változott-e, rosszabb lesz, változtatni kellene, stb. Ez csak néhány, amilyen kérdésekkel lehet találkozni. Csak halkan kérdezném: döntött már egyáltalán valaki ezekben az ügyekben? Szintén halkan mondom: senki nem döntött. Szeretnék említést tenni egy jelentésről. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban megkérdeztek egy szakértőt, ugyanis értelmezni kellene, amit jelentettek. Úgy látszik egyáltalán nem értünk el oda, hogy fontos dolgokban, amik százmilliókat érintenek, nem egyértelműek. Miért kell magyarázni olyan kérdést, aminek világosnak kellene lennie? A szakértő mondja a saját álláspontját. Pont. Most ismét megjelent egy klímajelentés. Ebben az áll, hogy 2040-re meg kell állítani azokat a folyamatokat, melynek révén a hőmérséklet emelkedés elérné, illetve átlépné az 1,5 Celsius fokot. Ebben a jelentésben sok minden van, de valami olvasható, ami rendkívül érdekes. Így szól: „A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta”. Ha valaki emlékszik egy korábbi cikkre abban már volt erről szó, sőt, a mostani cikk elején is említést tettem erről. A helyzet az, hogy mindenre megvan az álláspont, mi emelkedik, mi csökken. Ez nagyon jó dolog, csak most már tenni is kellene valamit, hiszen megvan a változások mértéke, helye. Vagy ez csak ismét egy jelentés, következmény és döntés nélkül? Sajnos eléggé benne vagyunk abban az időjárási csapdában, melyet globális felmelegedésnek, vagy klímaváltozásnak mondunk. Jellemző, hogy már abban sincs egyetértés, hogy melyik a helyes megfogalmazás. Sőt, lehet, hogy már van több is. Egy a lényeg, és ami biztos. A hőmérsékletekben is van jelentős változás, a csapadék mennyiségében is, a nagyobb viharok tekintetében is, az aszály formájában is, és lehetne még sorolni. Sok vonzata van ezeknek. Ha összevetjük, nincs olyan terület, amire nincs kihatással. Szinte mindenhol komoly változások érezhetők, észlelhetők. Innen kell valamit kezdeni a szakértőknek. Néhány adat, mely figyelemre méltó.

Sajnos az adott területekről való elvándorlás is elkezdődött. Olyan helyzetek alakulnak ki, melyek nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelés normális folyamatát. Szerény véleményem szerint olyan helyeken is lehetne termesztést folytatni, ahol ma kimondják, hogy a terület nem alkalmas ilyen tevékenységre. Lenne néhány ötletem arra nézve, miképpen lehetne mégis termővé tenni bizonyos területeket. Túl nagy már az a rész, amit elhódított a sivatag. Tudom, a hőmérsékletet nem lehet szabályozni, de az öntözést igen. Ma már számtalan technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy termőhelyeket lehessen kialakítani, még extrém helynek mondott régiókban. Most a döntéshozókon és a szakértőkön van a felelősség. Még két adat. Ez viszont döbbenetes.

A hőségnapoknak nevezzük azokat az időszakokat, melynek során 30 Celsius fok fölé megy a hőmérséklet. Mikor megláttam az adatokat, nagyon meglepődtem. Sajnos ez a valóság. Ezek mért, lejegyzett, nyilvántartott adatok. Sok esetben találkozni az „átlaghoz képest” kifejezéssel, amikor megadnak egy időszakot viszonyítási alapként. Ez minden esetben nem valós érték. Sőt! Sok esetben eléggé megtévesztő. Az említett kifejezés főleg időjárási összehasonlítások kapcsán lát napvilágot. Próbáltam kideríteni, vajon hány hőségnap volt 2010 óta. Jó néhány oldal át kellett néznem, mire össze tudtam szedni az adatokat. Itt is találkoztam az említett viszonyítási alappal. Sokadik alkalommal foglalkoznak a klímaváltozással, és nagyon szép írások jelennek meg, hogy így kell tenni, meg úgy kell tenni. Mindent közölnek ezzel kapcsolatban. Említik a tényeket, hogy egyes helyeken ezt okozta, másik helyen mást, stb. Konferenciák sokaságát tartják ebben a témában már mióta. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: ennyire nem értenek hozzá, hogy évek óta nem tudnak kellő döntést hozni a kérdésben? Egy tippem van, hogy miért nem. Ezt is a politika és az érdekek irányítják, bármi legyen is az ára. Tény, hogy a változások negatív hatásai a mostani döntéshozókat nem érintik. De nem gondolnak az utódaikra? Az egyes klímajelentések leragadtak azon a ponton, amit már évek óta hangsúlyoznak szakértők. A kulcsszó a 1,5 fokos hőmérséklet emelkedés. Ezen rágódnak már hosszú ideje. Most az újabb az, hogy ez az emelkedés 2030-2052-ben elérheti az 1,5 fokot. E köré csoportosítanak minden dolgot. Különböző szemszögekből jelennek meg írások. Ismét a kérdés. Ennyi szakértő vajon miért nem tud megfelelő és jó döntést hozni? Szerintem több ezer oldal foglalkozik ezzel a témával, viszont konkrét javaslattal egy sem. Illetve lenne, de azt nem hajtják végre. Vajon miért nem? Hát lenne pár ötletem. Nem volna szabad bizonyos megállapodásokra, szerződésekre és egyéb hivatalos fórumokra hivatkozni, hogy ezért, meg ezért nem lehet változtatni. Igenis lehet. Vannak törvények, melyeket egyik napról a másikra meghoznak és alkalmaznak is. Ebben nem lehet? A lakhelyünk a tét, a Földünk jövője a tét, az utánunk jövő generáció a tét. Ha ez tönkremegy, azok sem tudnak sehova sem menni, akik halogatják a jó döntéseket. Különböző modellekre hivatkoznak. Egyszerű hétköznapi formában meg lehet tapasztalni a változásokat, megállapítani a változások jelentőségét, mindenféle tudományos fokozat és szakértelem nélkül. Mi az akadály? Mi okozza ezt a nemtörődöm magatartást? Hát persze. Az érdekek és a pénz. Tudják mi a legszomorúbb? Hogy ennyi állítólagos szakértő döntésképtelen. Valami még. Egy Jr. Albert Arnold Gore nevezetű ember, aki az Egyesült Államok alelnöke volt, politikus és környezetvédő, elkészített egy filmet, melyet 2006-ban tettek közzé. Talán sokan emlékeznek rá. A címe: „Kellemetlen igazság”. Kérem, ha tehetik, nézzék meg. Itt csak azért említem, mert már a 2000-es években komolyan foglalkoztatta a közvéleményt a Földünkön zajló változások. Most mennyit írunk? 2020-at. Változás semmi, sőt! Valószínűleg nem mondok újdonságot, amikor azt mondom, hogy a hőmérséklet és az aszály szorosan összefügg. Bizonyára mindenki tapasztalta, hogy a magasabb hőmérséklet nagyobb kipárolgást, és idő előtti szárazságot okoz. Ha csak egy virágoskertet veszünk alapul, akkor is látni, ha nem kapnak rendszeresen vizet a növények, akkor bizony károsodnak. Képzeljük el ugyanezt nagymértékben. A hőmérséklet emelkedés szárazságot, hosszabb távon aszályt okoz. A veszély mérhető. Már most is nagyon nagy területek szenvednek vízhiányban. Az is már előfordul, hogy éppen e miatt emberek vándorolnak el korábbi lakóhelyükről. A népesség növekedésével egyre több vízre van szükség. Ez már most érezhető, és századunk egyik nagy problémája. A hőmérséklet emelkedés és az aszály egy ökológiai kockázat. Mondhatjuk azt is, hogyha távolabbra tekintünk, akkor többek között e két állapot globális kockázatot jelent. Az aszály befolyásolja a mezőgazdasági területeken folytatott termesztés sikerét. A hőmérséklet növekedésével ezeken a területeken csak öntözéssel lehet fenntartani a növények fejlődését. Ez azt vonja maga után, hogy még több vizet vonunk el az amúgy is fogyó folyókból.  Erre egy konkrét példa, amikor a gyapottermesztés miatt elapasztottak két folyót, e miatt egy hatalmas tó szinte kiszáradt, veszélyeztetve a környékén lakó embereket. Ez megismétlődhet bárhol a világon. Az aszály velejárója, hogy a talajvizek is eltűnnek, illetve sokkal mélyebbre kerülnek. Tapasztalatból tudom mondani, hogy egy nyári hőségnap után a kertek locsolása következtében a kutak vízszintje 40-45 perc alatt 3 métert, jól olvasták, három métert csökkent. Az aszály által érintett területek növekednek, és egyre nagyobb problémát támaszt az ott élő emberek elé. Hazánkban is működik talajvíz figyelőkút, és rétegvíz figyelőkút rendszer. Talán érdemes lenne több víztárolót építeni. Tudják, régen, amikor még nem volt vezetékes víz, és hegyvidékeken nehezen lehetett vízhez jutni, úgynevezett ciszternákat alakítottak ki. Ebben tárolták az esővizet arra az időre, amikor nem volt csapadék. Az általam említett tárolók talán enyhítenék a vízhiányt. Csak egy ötlet. Egy biztos. Nagyon hamar megoldást kell találni a csökkenő vízhiány pótlására. Embereknek, állatoknak, növényeknek egyaránt szükségük van vízre. Víz nélkül nincs élet. 

2021.01.02.

A hőmérséklet és a légkör nedvesség tartalma

Vajon miben térnek el a légköri körülmények, ha a telítettséget nézzük? Itt konkrétan a légkörben lévő vízgőz mennyiségére gondolok. A hőmérséklet emelkedésével megnő a légkörben lévő vízgőz, azaz pára mennyisége is. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőz van jelen a levegőben.

 

Láthatjuk, hogy mennyi vízgőzt tud megtartani a levegő az egyes hőmérsékleteken. A 15 Celsius fok körüli tartomány 13 gramm/köbméter vízgőzt képes megtartani. Ha első ránézésre mondunk véleményt, akkor egy kis csalódás is felmerül. Ugyanis azt mondhatjuk, hogy ez nem valami sok. Nézzük meg egy kicsit közelebbről. A levegő hőmérséklete 200 méterenként 1 Celsius fokkal csökken. Tehát, ha a talajszinten az átlagos 15 Celsius fokkal számolunk, akkor 1 kilométer magasságban 5 Celsius fokkal hidegebb a levegő. Tehát 10 Celsius fok van, azaz, a levegő 9,4 gramm vizet tud megtartani köbméterenként. Ez ugye egy ideális helyzet, teljes egészében figyelembe vesszük a fizikai számokat és értékeket. A valóságban van egy kis eltérés, bár ez nem sok mindent zavar. Hogy miért? Mert egy adott zivatarfelhő nagysága olyan méreteket ölt, ami kissé megváltoztatja azt a nézetet, mely szerint az a víztartalom nem is olyan sok. Nézzük. Most tekintsünk el a réteghőmérséklet szigorú értékeitől. Egy zivatarfelhő, mely nagyon különböző lehet, sőt, az is, de ha csak egy 50 kilométer hosszú, 10 kilométer széles, és 2 kilométer vastagságú felhőzetet veszünk, akkor már egy ilyen zivatarfelhő minimum 9,4 milliárd liter vizet tartalmaz. Ebből a mennyiségből már eshet az eső. Láthatjuk, hogy mennyire fontos és lényeges a hőmérséklet. Pontosabban mindenhol lényeges. Igen sokat is foglalkoznak manapság a különböző hőmérsékleti értékekkel. Van azonban más jelenség, ami igen eltérő a normálistól. Biztos, hogy a hőmérséklet emelkedett az elmúlt idők alatt, és nem is keveset. Persze szélsőségek mindig is voltak, és lesznek is. Érezhető a változás. Azért néhány érdekességet szeretnék megosztani, nemcsak hőmérsékleti tartományban.  

Az abszolút maximum hőmérséklet

41,9

Kiskunhalas

2007.július 20.

Az abszolút minimum hőmérséklet

-35

Miskolc-Görömbölytapolca

1940. február 16.

Az abszolút hőingás

75,1 Celsius fok

Baja

 

Az évi napfénytartam max. összege

2501 óra

Békéscsaba

2003

Az évi napfénytartam min. összege

1398 óra

Sopron

1972

A legnagyobb regisztrált széllökés

44,5m/s

Szarvas

1988. augusztus 3.

A legnagyobb becsült széllökés

87-103/s

Vác-Bia tornádó

1924. június 13.

A Balaton max. hőmérséklete

31,0 Celsius fok

Siófok

2006. július 28.

A balatoni jégpáncél leghosszabb időtartama

110 nap

 

1962/63

A balatoni jégpáncél legrövidebb időtartama

0 nap

 

1950/51, 1989/90, 2006/07 telein

Forrás: Wikipédia

A széllökés értékét meg kell szorozni 3,6-del, akkor megkapjuk a kilométer/óra sebességet. Láthatjuk, hogy régebben is voltak igen szélsőséges légköri viszonyok. A különbség annyi a mostaniakhoz képest, hogy sűrűbben fordulnak elő, és sokkal hosszabb ideig tartanak. Ez már nem mindegy. Mindig az érzetet kell figyelembe venni. Ha egy napig tart valami, azt el lehet viselni, ha nehezen is. Az már kicsit elgondolkodtató, hogy több napon, sőt héten keresztül fennálló időjárási szélsőséget miképpen lehet átvészelni. Tudom, hogy az átlagember teljesen elkerüli, talán nem is érdekli, hogy milyen érdekes eltérések zajlanak a környezetünkben. Pedig nagyon is számottevő. Az embereket leginkább az érdekli, hogy milyen az idő a környezetükben, és tudjuk jól, hogy semmi nem jó. Nem akarom taglalni ennek hátterét, csak annyit, hogy ez állandó beszédtéma két vagy több ember között, ha beszélgetnek. Távolságokban nem gondolkodnak, csak helyileg. Jó lenne időnként messzebbre is látni, mert onnan jönnek hazánk felé is a változások. Röviden. 2019. május 12-én Koynas /az újságíró szerint Kojnas/ mérőállomáson 31,2 Celsius fokot mértek. Ez azért furcsa, mert ez a hely igen közel van az Északi-sarkkörhöz, ami 66,5 fok. A másik véglet, hogy Montijo nevű portugál településen 2019. május 12-én, tehát ugyanazon a napon, 35,5 Celsius fokot mértek. Ez a település az északi szélesség, 38,7 fokán található. Ezzel szemben Olaszország területén alig érte el a hőmérséklet a 20 Celsius fokot. Ha már a hőmérsékleteknél tartunk. Egyre több hír érkezik arról, hogy milyen körülmények uralkodnak egyes területeken. Olyan térségekben, ahol eddig egyáltalán nem mértek magas értékeket, most a 2020-as évben már voltak igen magas hőmérsékleti értékek. Afrika északi felén 49,6 Celsius fok, Ázsia északi területein 38 Celsius fok, Grönlandon 20 Celsius fokot mértek, stb.

                          

Forrás: Időkép

A képen látható, hogy a sziget közel 60 százalékát érinti az olvadás. Ez nagyon sok. Őrült mennyiségű olvadék keletkezik ilyenkor. Ami még érdekesebb, hogy az olvadt jég kenőanyagként funkcionál ezeken a helyeken. Ugyanis a jég hihetetlen könnyen csúszik a vízen. Ezt mindenki tapasztalhatta már korcsolyázás közben. Ez azt eredményezi, hogy el tudnak csúszni az egyes gleccserlemezek egymáson, ami hatalmas jégdarabok leszakadását jelenti. Ez a jelenség a sarkvidéki területek szinte napi velejárója. Bár kicsit eltértem a fő témától, de azt hiszem, szorosan összefügg a hőmérséklet, és egy adott, történetesen fagyos területeken történő események megemlítése. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Így a hőmérséklet egyre nagyobb emelkedése egyre nagyobb vízmennyiséget párologtat, a levegő pedig egyre több párát képes megtartani, amiből már most is jól érzékelhető nagy mennyiségű eső hullik. Azt azért szeretném hozzátenni, hogy a levegő nedvességtartalma nagyon fontos. Jártak már úgy, hogy nagyon meleg volt, és nehéz volt levegőt venni? A száraz, párától mentes levegő irritálja a felső légutakat, nehézkessé válik a légzés. Ilyen sokat jelent a nedvességtartalom a légkörben.  

Ahogy látható, bár az értékeket tekintve nem sok, mondhatnánk, de mivel az átlagember a számokban is a szélsőséget keresi, és várja, ezért nem tulajdonít nagy jelentőséget ennek. Viszont érdemes a számok mögé is nézni. Mit okoz ez a „jelentéktelen” változás. Nézzenek körül. Hőségnapok, hőhullámok, sarki jégolvadás, gleccserek rohamos olvadása, szélsőséges hőmérsékleti értékek, hatalmas esőzések és áradások. Na, ezt jelenti az a „jelentéktelen” változás.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Sopron

(Földi László, 2020.12.12 11:51)

Tartalmas, jó cikkek.