Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csapadék

2019.12.04.

Csapadékpótlás

Ez az a szó, és ez az a fogalom, mely egyre inkább előtérbe kerül. Hogy miért? Mert egyre kevesebb van belőle, és ha van, akkor kis területen, de sok. Ez sem jó. Azt kell mondani, hogy egyre inkább növekednek azok a területek, amelyek csapadékban szegény területetek. Sajnos foglalkozni kell azzal, hogy hol vannak ezek a tájak, és foglalkozni kell azzal, hogy vajon mit lehet tenni ellene, illetve egyáltalán lehet-e változtatni rajta. Mit vonhat ez maga után? Sivatagosodást, ezzel együtt a mezőgazdasági területek csökkenését, légköri szennyezést, erdőterületek elvesztést, emberek elvándorlását, stb. Ez a néhány ok elég ahhoz, hogy komolyabban kelleni ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Azért írom, hogy is, mert már nagyon sok olyan terület van, amivel foglalkozni kellene. A természetben minden összefügg mindennel. Ha valami sérül, akkor az kihat más területekre is. A csapadék hiánya nagyon sok területre kihat. Ha megnézzük, hogy vajon mekkora területet érintenek a csapadékban szegény vidékek, nagyon meglepődhetünk. Sok esetben éppen azok a területek kerülnek ebbe a kategóriába, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.

Nagy területekről van szó. Ezeken a helyeken nagyon valószínű a sivatagos jelleg kialakulása. A termőterület csökkenése szinte megállíthatatlan. Mivel lehetne a kevés csapadékot kompenzálni? Igen, kutak fúrásával. Mindenhol van víz. Még a Szahara homokja alatt is. Hogy drága a fúrás? Valóban drága, de talán mérlegelni kellene, hogy mi a drága. Milliók elvándorlása, és a meglévő területek még nagyobb megterhelése, az elvándorlók okozta feszültségek kialakulása, mely komolyabb konfliktust is eredményezhet, vagy öntözni, és munkát adni az ott élőknek, ezzel a megélhetést biztosítani. Egy merész gondolat még ott lebeg a fejünk fölött. Talán érdemes lenne gondolkodni tengervíz sótalanításán, ezáltal több vízhez lehetne jutni. Biztos vagyok benne, hogy lehet olyan technológiát használni, mely összeköthető a napenergia felhasználásával, és a tevékenység energetikai igényével. Ezzel meg lehetne tenni, hogy hosszú távon ne kelljen a szeszélyes időjárás nyújtotta csapadékra várni.  

2019.11.22.

Talajnedvesség

Nem elégszer kell hangsúlyozni, hogy nagy szükség a víz minden formájára. Az őszi, téli csapadék nagyban elősegíti, hogy tavasszal a terményeknek megfelelő mennyiségű talajnedvesség álljon rendelkezésükre. Szükséges, mert a nyári melegek bizony alaposan megcsappantották ezeket a vizeket. Szerencsére mostanában van némi csapadék. Reméljük, hogy a késő őszi, illetve téli időszak még ellátja a földeket vízzel. Nagyon fontos a növényzetnek, hogy tavaszra megfelelő talajnedvesség legyen. Ami viszont fontos, hogy ne legyen túl magas a nedvesség, ugyanis a növények gyökérzetének oxigénre is szüksége van. Abban az esetben, amikor egy területet elönt a víz, a növények mintegy „megfulladnak”.

Összhangot kell találni a két állapot között. A talaj porózus szerkezete akkor ideális, amikor fele százalékban vízzel telített, a másik fele levegő. Itt azt is figyelembe kell venni, hogy az erősen átázott talajban lévő víz a gravitáció hatására leszivárog. Azt már mondani sem kell, hogy a nedvességtartalom és a csapadék szorosan összefügg.  

 

Éves csapadék összeg

2019

544 mm

2018

618 mm

2017

530 mm

2016

652 mm

2015

565 mm

2014

813 mm

2013

664 mm

2012

452 mm

2011

391 mm

2010

1027 mm

2009

599 mm

 

Ezek az értékek az Alföld középső területeire értendők. Látható, hogy két esetben volt jelentősebb eltérés a lehullott csapadék tekintetében. Azt viszont meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben igen erősen figyelembe kell venni a hőmérsékleti változásokat. Ugyanis azzal, hogy a hőmérséklet tartósan 30 Celsius fok felett van, igen erőteljessé válik a kipárolgás, ezzel együtt a talajnedvesség rohamosan csökken. Így nagyon rövid időn belül kialakul az aszályos állapot.  

 

2019.11.15.

Légnedvesség

A légkörben a víz légnemű, cseppfolyós és szilárd állapotban megtalálható. A légköri víz állandóan cserélődik, hiszen párolgás során telítődik, majd kicsapódik, végül visszahullik a földre eső formájában. A légköri nedvesség befolyásolja a sugárzást, ami a felszínre kerül, a frontokat, és köze van a légköri nyomáshoz is. Fontos még, hogy a keletkező párának nagy szerepe van olyan területeken, ahol kevés a csapadék, és magas a hőmérséklet. Néhány növény és állatfaj ezt használja ki. A páraképződés a téli hónapokban az északi féltekén szinte teljesen leáll, majd az áprilisi hónaptól ismét aktiválódik olyan 2-3cm-es tartományon belül. Nyári hónapokban ez elérheti a 4cm-t is.

Az igazi jelentős változás természetesen az Egyenlítőtől északra kb. 20, délre szintén kb. 20 fokra éri el a jelentős mértéket. Legjelentősebb emelkedés júliusban történik. Ekkor Dél-Amerika északi, Közép-Amerika déli, Afrika partjainál a Guineai-öböl térségében, illetve Afrika középső területein, valamint Indiától a Fülöp-szigetekig jelentős, megközelítőleg 6cm, sőt, ezen felül is mértek légnedvességet. Ez még jelentőséggel bír akkor, mikor kicsapódik, és táplálja a talajnedvességet is.

Látszólag nem jelentős, de ha azt vesszük, hogy a jelzett érték azt jelenti, hogy egy négyzetméterre 6cm esetén 60 liter víz kerül. Nyílván ennek csak töredéke kerül közvetlen a talajra, a többi úgy mondjuk, hogy „felszállt a köd”. A nevében is benne van, hogy felsőbb légrétegbe emelkedett, növelve a felhőképződés lehetőségét.  

 

2019.11.13.

Páratartalom

Ahogy a lakásokban, úgy a természetben is nagyon fontos, hogy megfelelő egyensúly legyen a hőmérséklet és a páratartalom között. Hőérzetünket jelentősen befolyásolja a páratartalom. Ugyanis a páratartalom a közvetítő közeg. Talán hallottak róla, hogy a sarkvidékre utazók, illetve a hideg égövön tartózkodók legnagyobb ellensége a víz. Vajon miért? Mert abban a pillanatban, hogy testük bármely pontját víz éri, azonnal megfagy. Ez  akkor nagyon veszélyes, ha folyóba, tóba, vagy a sarki befagyott vizekbe beszakad valaki. Rögtön csonttá fagy, hiszen nemegyszer mínusz 35-40 Celsius fok van. A légkör melegedése miatt egyre nagyobb mennyiségű pára képes a légkörben megmaradni. Miért baj ez?

Egyszerűen azért, mert ezáltal nagyobb mennyiségű víz tud a felhőkben megmaradni, így nagyobb mennyiségű csapadék tud lehullani lokálisan, azaz, egy kis területen. Sajnos már nagyon is tapasztalható, hogy egy hirtelen lehulló eső komoly károkat tud okozni. Az eddig szelíd patakok megduzzadnak, szinte folyókká válnak, és jelentősen veszélyeztetik az ott lakókat. Ez a jelenség főleg a hegyes vidékeken okoz komoly gondot. Tehát azzal, hogy a hőmérséklet emelkedik, megnő annak a veszélye, hogy nagyobb mennyiségű csapadék fog hullani, sok esetben kis területen.

A táblázat azt mutatja, hogy mennyi párát tud megtartani a levegő különböző hőfokokon. Látszólag nem jelentős, de gondoljunk bele, hogy mekkora egy zivatarfelhő. Hatalmas. Ez pedig jelentős vizet jelent, ami valahol le fog hullani. Vajon mennyi az a jelentős? Talán hihetetlennek hangzik, de egy méretes zivatarfelhő 1 milliárd liter vizet is tartalmazhat. El lehet képzelni, hogy ez mennyi víz. Hogy ez területileg mit jelent, tehát a felhő mérete, akkor azt mondhatjuk, hogy valamivel több, mint Bács-Kiskun megye területe, ami 8443 km2. Így talán jobban el lehet képzelni, hogy amikor egy zivatarfelhő átvonul az országon, mennyi vizet „cipel” magával. Ez az érték 30 Celsius fokos hőmérséklet mellett valósul meg. El lehet képzelni, a hőmérséklet emelkedésével ez mekkora mennyiséget jelent. 35 Celsius foknál ez 12,2 grammal több köbméterenként. Ez rengeteg.

Hőmérséklet

Páratartalom

30 Celsius fok

30,4 gramm/m3

31 Celsius fok

32,52 gramm/m3

32 Celsius fok

34,79 gramm/m3

33 Celsius fok

37,22 gramm/m3

34 Celsius fok

39,82 gramm/m3

35 Celsius fok

42,60 gramm/m3

 

 

 

 

 

 

 

 

2019.11.06.

Túl sok víz

Sajnos azt kell mondani, hogy a csapadékkal együtt, aminek eloszlása sajnos nem egyenletes, megnőtt az árvizek száma. Ugyanis a heves esőzések, és a szokásosnál is nagyobb csapadékmennyiség után elöntött területek maradnak. Részben ugyan jó az eső, de egyáltalán nem mindegy annak területi eloszlása. Sőt! Az alázúduló víz hatalmas károkat is okoz, nem beszélve arról, hogy bár nagy mennyiségről beszélünk, nem az un. áztatós eső jellemzi ezt a fajta csapadékhullást. Egy adott területen átrohan a víz, és aránylag kevés szívódik be a talajba.

Általában ez is ott következik be, ahol nincs mezőgazdasági termelés. Természetesen nemcsak ezeken a területeken van szükség csapadékra, hanem optimális körülmények között mindenhol. Egyre többször jelentkeznek és alakulnak ki olyan helyzetek, amikor ilyen szélsőséges viszonyok kialakulnak. Sajnos ennek az állapotnak az a következménye, hogy megnövekednek az árvizek világszerte.

 Az alábbi táblázat ezt próbálja bemutatni. Látható, hogy a 2015-ös évet követően ugrásszerűen megnőttek az árvizek. Hatalmas károkat okoznak nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a lakosságnak is.

Év

Árvizek száma

2008

120

2009

133

2010

190

2011

129

2012

107

2013

312

2014

351

2015

274

2016

324

2017

470

2018

676

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2019.10.25.

Csapadék

Nem voltunk elkényeztetve az elmúlt időszak alatt a csapadék mennyiségével kapcsolatban. Észre lehet venni, de biztos nem mondok újdonságot, hogy szoros összefüggés van a hőmérséklet, a csapadék, a szárazság és az aszály között. Sajnos, ezek már így működnek. Jelenleg már hazánkban is van aszályos, sőt félsivatagos terület. Ezek nagysága az elkövetkezendő időkben növekedni fog. Érezhető a csapadék területi eloszlásának egyenetlensége. Itt megint nem az átlaghoz kell igazodni. Az átlag nagyon becsapja az embert.

Csak egy példa. A híradások arról számoltak be, hogy egy településen 24 óra alatt 141 milliméter csapadék hullott. A másik helyen csak mondjuk 18 milliméter. Az átlag 79,1 milliméter. Az átlag számítások szerint ez valós érték. A ténylegesen lehullott csapadék azonban az egyik helyen árvizet okozott, a másik helyen csak megnedvesítette a talajt. Ezért az átlagszámítás eléggé félrevezető. A helyi csapadék a fontos. Ezzel párhuzamosan a talaj nedvessége is változik pozitív irányba az egyenletes csapadék miatt. De sajnos nem így van. A helyi lehullott eső nagy mennyisége bár jó, mert hiányos a talaj nedvessége, viszont nagyobb károkat okoz. Ez pedig nem jó.

            A csapadékeloszlás sok mindentől függ. Szabályozni nem lehet. Feltűnik egy képzeletbeli folyosó, mely a dél-nyugat, észak-kelet tengely mentén fekszik. Pontosan azok a területek válnak csapadékmentessé, ahol jóval nagyobb szükség lenne rá.

 

Csapadék eloszlás

 

mm/hó

Napi mennyiség mm-ben

Alföld /Szolnok/

44,1

1,47

Bakony

41,4

1,38

Mecsek

48

1,6

Alpokalja

74

2,46

Északi-középhegyság

28,4

0,9

Látható, hogy pont azon a területen, ahol nagyobb csapadékra lenne szükség, ott nincs. Napi másfél liter egy négyzetméterre. Ez nagyon kevés. Van valami, ami még érdekesebb. Szolnokon májusban 29, júniusban 33, júliusban 32, augusztusban 28 Celsius fok volt az átlaghőmérséklet. Ha viszont az éves átlagot vesszük, akkor ez az érték 14,46 Celsius fok. Megint csak azt tudom mondani, az átlagolás félrevezető. A valós helyzetet jobban mutatja a konkrét értékmeghatározás. Ugyanis átlag szerint jó a helyzet, de másfelől nagyon rossz. Mindig érdemes a helyi értékeket figyelembe venni, hiszen így lehet valós értékeket rögzíteni.

2019.10.19.

Talajnedvesség, pára, harmat

Azzal, hogy egyre inkább nő a hőmérséklet, nő a hőségnapok száma, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a csapadék lokális, azaz, helyi jellegű, még inkább előtérbe kerül a talajnedvesség fontos kérdése, valamint az ezeket egy kissé tápláló egyéb jelenségek. Általában a meteorológiai jelentések a hőmérsékletről, a csapadékról, a felhőzetről, és a szélről szólnak. Valószínű, hogy a talajnedvességet is ide kell majd sorolni. Bár ez inkább a mezőgazdaságot érinti, azért érdemes rá odafigyelni. Azok, akik rendelkeznek, valamilyen kis kertel, érdemes nyomon követni ezt a paramétert is, hiszen nem mindegy, mennyit kell locsolni. Ugyanis csak öntözéssel lehet ezt a hiányt pótolni. Ugyanez, ha kivetítjük nagy mezőgazdasági területekre, komoly dolgok kerülnek napvilágra.

Ha csak abba gondolunk bele, hogy régen, úgy 50, vagy még régebbi időkben, a kukorica elvetésekor, illetve utána, tököt, babot is vetettek. Azt viszont nem locsolta senki, mégis megtermett. Az a csapadék, ami hullott, elég volt ahhoz, hogy beérjenek. Ezt ma már sehol nem lehet látni, és valószínűleg nem is teremne meg semmi a mostani körülmények között. Itt a csapadékszegény, és hőmérsékletben gazdag időjárásra gondolok. Egyre inkább el kell gondolkodni azon, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy a sok terményt, milyen módon tudjuk fenntartani úgy, hogy teremjen is. Sok napraforgó földet lehet látni, ahol egyszerűen elszáradnak a fejek, bebarnulnak, szinte feketék lesznek a növények, és csenevész formát öltenek az ültetvények.

A pára, és harmat talán jelentéktelennek tűnnek, de mégis fontos szerepük van abban, hogy a talaj megőrizze nedvesség tartalmát. Sajnálatos módon ennek igazán akkor van szerepe, amikor eleve van talajnedvesség. Ugyanis az esetlegesen kialakuló harmat, nagyon gyorsan elvész a talajközeli részeken. Magyarul pillanatok alatt felszívódik, mert nincs meg a szükséges alaphelyzet, azaz, nedvesség. Az elkövetkezendő időkben sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni elég sok mindenre. Többek között a lábunk alatti régiókra.

2019.10.14.

Csapadék

Egyre inkább előtérbe kerül, hogy milyen csapadék várható egyes időszakokban. A felmelegedés ugyan nagyobb párolgást okoz, és ezáltal azt lehetne hinni, hogy több csapadék fog hullani. Ez így igaz. Ami egy kicsit változtat az állapoton, az az, hogy nem egyenletesen esik a csapadék. A lokális, azaz helyi jelleg egyre inkább érezhető. A mennyiség nő, de a területi eloszlás szűkül. Gondoljunk az idei évben lehullott csapadék eloszlására. Az északi vidékeken őrült nagy mennyiségek hullottak, míg az alföldi területeken alig esett csapadék. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 2018-as év is valami hasonlót produkált.

Valami igen lényeges különbség van a két időszak között. Azt mondhatnánk, hogy pár hónapnál akkora eltérés nincs, de mégis jelentős az eltérés, hiszen a 2018-as havi csapadék főképpen lokális jellegű volt. Ismét találkozunk a helyi jellegű csapadékkal. Az is megfigyelhető, hogy akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, akkor esik a legkevesebb eső. Hónapját tekintve az április, május a fontos. Ekkor indulnak meg igazán fejlődésnek a növények. Az ideális az lenne, hogy mérsékelt meleg, bő csapadék. Sajnos ez a múlt. Mára ez teljesen megváltozott. Ehhez a megváltozott körülményekhez kell igazítani a mezőgazdasági munkákat, amennyire lehet.

Nagyon elképzelhető, hogy a következő években igen erőteljes igény lesz az öntözéses művelésre. Így lehetne egyensúlyozni a csapadék egyenletes jelenlétét a talajban. A táblázatban nem érzékelhető a területi eloszlás.

 

 

Csapadék mm-ben

 

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

1981-2010-es évek

43

62

77

63

62

57

2018-as év

18

52

100

60

49

57

 

2019.10.09.

Ismét csapadék

Kicsit nézzünk körül a csapadék képződés háza táján. A felhő a levegőbe felszálló vízpárából kialakult, a légkörben lebegő apró vízcseppek halmaza. Jelenleg 10 felhőtípust különböztetünk meg. A magasban kialakuló vízcseppekért a felszálló meleg levegő a felelős. Nem szeretnék az egyes felhőtípusok fizikai jellemzőibe belebonyolódni, csak annyit, hogy az eső kialakulásáért a felhő harmatpontjának fontos szerepe van. Ugyanis a harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik, azaz, nem tudja megtartani a folyadékot, és eső formájában leesik. Ebben az állapotban a vízgőz vízzé csapódik ki. Azt mindenki látja és tapasztalja, hogy nagyon eltérő felhőzet tud kialakulni. Az un. esőfelhők fontos szerepet játszanak főleg a mezőgazdaság számára. Azt is egyre inkább látni, hogy az esővel áztatott területek egyre kisebb területekre koncentrálódnak. Helyi, lokális jellegű esők alakulnak ki. Ez nem feltétlenül szerencsés, mert ezek inkább a magasabb területeken alakulnak ki. Már érezhető, hogy vannak bizonyos területek, melyek közelében sokkal intenzívebb és gyakoribb a csapadék kialakulása. Sajnos ezek a területek, főleg magasabban fekvő régiók, ahol kevésbé vannak mezőgazdasági területek.

Ha csak az idei évet vesszük, megfigyelhető volt a dél-nyugat, észak-kelet irányvonal, melynek tengelyében alakultak ki a nagyobb mennyiségű esős időszakok. Ezeken a helyeken néhol jelentős mennyiségű csapadék is hullott. Csak egy területet említek, ami tényleg hihetetlenül nagy mennyiség volt, hiszen több mint 140 milliméter esett le 24 óra alatt. Aztán, hogy még érdekesebb legyen, pár héttel később, amit személyesen is megtapasztaltam, újabb nagy mennyiségű csapadék hullott pár óra alatt. Hihetetlen volt látni, hogy a szelíden folydogáló patak néhány óra alatt vad folyammá duzzadt. Ez csak egy eset a sok közül, mert ilyet mindenki hallott már a különböző hírcsatornákon keresztül. A baj ott kezdődik, amit már említettem, hogy az ilyen események kis területre koncentrálódnak, és éppen ott, ahol nincs akkora szükség rá. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezeken a területeken ne essen, hanem azt, hogy éppen az a terület marad ki, ahol még nagyobb szükség lenne a csapadékra. Ez pedig az alföldi részek. Egy új fogalommal kell megismerkednünk, amit úgy hívnak víz-stressz. Ez nem más, mint hosszan tartó vízhiány.

Emlékszem, gyerekkoromban volt egy mondás a faluban. Ha bizonyos földrajzi irány felől érkezett a felhő, mondtuk, hogy nagy eső lesz. Általában úgy is volt. Most viszont érdekes viszonyok alakulnak ki, annak ellenére, hogy az Alföldön amúgy is kevesebb a csapadék. Ehhez hozzájárul még, hogy jelenleg jóval kevesebb csapadék hullik az alföldi megyékben, mint korábban. Ennek révén a talaj nedvességtartalma jelentősen lecsökkent. Ehhez még hozzájárul a légköri szárazság és légköri aszály állapot is.

2019.09.30.

Csapadék

A hőmérséklet emelkedésével nő a párolgás is. Gondolhatnánk, hogy ezzel nincsen semmi baj, hiszen akkor több csapadék hullik, ami jó a mezőgazdaságnak, akik panaszkodnak a gyenge csapadék mennyiségre. A megnövekedett hőmérséklettel valóban nagyobb a párolgás, de sajnos nemcsak a vízzel borított helyeken, hanem a termőterületeken is. Ezeken a helyeken szárazság, aszály lép fel. Ha megnézünk egy régi térképet, akkor láthatjuk, hogy az egyes területeken mekkora az éves csapadék mennyiség. Ez korábban éppen elegendő volt arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű termények teremjenek az adott területen. Itt főleg az alföldi részek a fontosak. Nem akarok kitérni a csapadékeloszlásra, csak annyi, hogy kedvező volt a növényzetnek. A csapadék eloszlása sajnos ma már nem egyenletes. Lokális, helyi jellegű esők esnek, hirtelen, nagy mennyiség. Ezt még az is tetőzi, hogy ezek a csapadékot hozó felhők a magasabb területeken csapódnak ki, ahol a lezúduló víz komoly károkat okoz az esetleg ott termeszthető növényekben és az erdei talajban.

Több helyen az országban találkoztam komoly vízmosásokkal, amiken látni, hogy nem régi keletű, azaz, frissen keletkeztek a nagy mennyiségű csapadék által. Új vízmosások keletkeznek, hiszen a víznek valahol le kell jutni a mélyebb területekre. Ide aztán lehord mindent, ami az útjába kerül. A termőtalajt is. Komoly eltérések vannak a csapadék területi eloszlásában is. Ezek nyomait az idei évben is meg lehetett tapasztalni. Van egy sáv, ami mentén kialakulnak ezek a viharok. Hazánkban jellemzően a dél-nyugati és észak-keleti vonal. Ebből a vonalból látszik, hogy jellemzően nem azok a területek kapnak csapadékot, ahol nagy termőterületek vannak. Ez pedig az Alföld. Két érdekes adat. Közel 100 milliméterrel kevesebb csapadék hullott 2018-ban, mint 1960-ban, illetve éves szinten 76 nappal volt kevesebb esős nap.   

 

Csapadék /orsz.éves átl./

   

Az év hány napján

1960

680 mm

   

volt csapadék

2018

588 mm

   

2008 év

2017 év

       

266

190

 

 

Csapadék

 

Március

Április

2019

0,1 mm

1,2 mm

 

 

 

A lehullott csapadék azokban a hónapokban, amikor a legjobban kellene, nagyon kevés. Ez annyit jelent, hogy áprilisban egy négyzetméterre 0,1 liter, azaz egy deciliter eső esett, míg áprilisban ez az érték 1,2 liter négyzetméterenként. Nem véletlen hagytam ki a májusi hónapot. Erre a hónapra mondják a régi idősek, hogy a „májusi eső aranyat ér”. Ez a megfigyelés régen helytálló volt, azonban manapság, ahogy említettem ez már nem fedi a valóságot. 2019. májusában az átlagos csapadék mennyiség 62 milliméter volt, ami annyit jelent, hogy 62 liter csapadék hullott le egy négyzetméterre. Gondoljanak bele. Hat vödör víz, és sok esetben ez egy nap alatt esett le, és megfelel egy havi csapadéknak. Ez magyarázza meg azt, hogy új vízmosások keletkeznek, és a hirtelen lezúduló vízmennyiség az alacsony területeken árvizeket okoz.

Ennek kimagasló példája volt ez év májusa, amikor néhány óra alatt 141,2 milliméter csapadék hullott le. Hogy ez mennyire helyi jellegű volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az eseménytől max. 15 kilométerre gyönyörű napsütés volt. Ezek a lokális jellegű csapadék gócok szerte a világban megfigyelhetőek. Helyi árvizeket és károkat okoznak a mezőgazdaságban, illetve építményekben.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.