Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az éghajlat változása hazánkban

 

Az éghajlat változása hazánkban

Azt lehet mondani, hogy hazánkban is jelentősen változtak az időjárási és éghajlati viszonyok. Először határozzuk meg az éghajlat fogalmát. Az éghajlat, vagy klíma valamely hely hosszútávra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Ebből adódik, hogy az időjárás az egyes ebbe a kategóriába eső rész, röviden az éghajlat egy tájegység időjárásának általános jellege. Úgymint hőmérséklet, csapadék, szél, légnyomás, páratartalom. Az időjárás az adott helyen és adott időben fennálló körülmény. Ezzel foglalkozik a meteorológia. Bár napjainkban ez egy kicsit összemosódik az emberek gondolkodásában. Egy a lényeg, akár éghajlatról, akár időjárásról beszélünk, mindkettő alaposan megváltozott az utóbbi időben. Ugye szerepel a meghatározásban a klíma megjelölés. Ezt emlegetik akkor, amikor globálisan nézzük a Földön történő változásokat, röviden klímaváltozás, klíma-politika, klímaegyezmény, stb. Ha egy kicsit időben visszamegyünk, úgy 60 évvel, akkor igen érdekes változások következtek be. Koromnál fogva személyes élményeket mondhatok el. Nézzük, hogy milyen viszonyok voltak a 60-as években. Általános iskolai tanulmányaimat már elkezdtem, tehát már némi rálátásom volt a környezetemre. Ha már az iskolát említettem, kezdeném az őszi időszakkal. Úgy szeptember vége, október elején kezdett hűlni a levegő, de még kellemes volt a napon. Majd jöttek a felhők, és egyre többször esett az eső. A környező tavak megteltek vízzel, és eljött a vitorlás hajó készítés. Örömmel mentünk a tavakhoz, és játszottunk a különböző módokon megépített hajókkal. Aztán hűvösebbre fordult az idő, és már mentünk a tó közelébe. Úgy november közepén már volt, hogy talajmenti fagyok is voltak. Bár nem volt tartós, mégis egy jelzés érték volt, hogy ideje alaposabban felkészülni a télre. Kályhatisztítás, kéménypucolás, aprófa vágás, stb. Aztán úgy december eleje környékén megérkezett az első hó. A jég ugyan elolvadt, de a hó közepétől már meg is maradt. Karácsonyra már olyan 20-50 centiméteres hó volt. Söpörtük az utcán a járdát, és persze a ház udvarát is. Az úton is megmaradt a hó, sőt, a kocsik le is járták. No, nem az autók, hanem a lovas kocsik. Már próbálgattuk a korcsolyákat, mert a tavak vize a téli szünet idejére annyira befagyott, hogy lehetett rajta korcsolyázni. Kemény fagyok voltak. A hőmérséklet úgy mínusz 5, és mínusz 15 Celsius fok között volt. Így teltek a téli napok. Majd úgy március eleje környékén kezdett a fagy engedni, és már néha érezni lehetett a szél kellemes melegét. Aztán a napsugarak is egyre erősebbek lettek, és a hó is kezdett eltűnni. Kezdett a természet életre kelni hosszú álmából. Egyre kellemesebb lett az idő, beindultak a kerti munkálatok, és mi is többet tudtunk a szabadban eltölteni. A folyamatos melegedés következtében a fák virágba borultak, az elvetett magok kikeltek. Jöttek a tavaszi esők. A talajnak volt elég nedvesség tartalma. Aztán egyre melegebb lett. A nyári maximum hőmérsékletek olyan 24-29 Celsius fok volt. Ritkán lehetett azt mondani, hogy kánikula van, illetve azt már kánikulának hívtuk, amikor tartósan 26-29 Celsius fok volt. A folyók vize a folyamatos napsugárzástól felmelegedett, elindult a nyári szünet és a strandolás. Augusztus második felétől a hőmérséklet csökkenni kezdett, és jelezte jövetelét az ősz. Hát innen indultunk, és ide érkeztünk. Egy folyamatos hőmérséklet csökkenés, megfelelő csapadék mennyiség, a havat is beleértve, majd folyamatos hőmérséklet emelkedés, általános nagy kiterjedésű csapadékkal, nyári záporok, zivatarok, mérsékelt széllel. Ez jellemezte az időjárást. Nem mondom azt, hogy nem voltak szélsőséges körülmények. Voltak, de nem rendszeresen. Ezeket az élményeket és tapasztalatokat tudom elmondani a 60-as évekről. Aztán, ahogy idősebb lettem, egyre inkább kezdett érdekelni a tudomány, és természetesen ezzel egy időben az időjárás is. Megtapasztaltam azokat a változásokat, melyek azóta bekövetkeztek. Azt hiszem, az első és leglényegesebb dolog a hőmérséklet változása.     

Azt hiszem teljesen világos, hogy milyen lényeges eltérések alakultak ki 60 év távlatában. Ez azért is fontos, mert az emberek érzékenyek a hőmérséklet változásokra. A feltüntetett értékek a maximum hőfokot érzékeltetik, hiszen ezt érezzük, és nem az átlagot. A szervezet ezekre reagál.  

 

Ez a diagram már sokkal izgalmasabb. Az eltérés számottevő. Akkor beszélünk hőségnapokról, amikor a hőmérséklet 30 Celsius fok fölé emelkedik. Látható, hogy ez az érték jelentősen megemelkedett. Ennek van még egy hozadéka, amit úgy hívunk hőséghullám. A hőséghullám sok esetben több napon keresztül jelen van. Ezek az időszakok is kezdenek kitolódni, azaz, egyre hosszabbak, egyre több egymás utáni napon van ez a tartós hőmérséklet.

Az egyes éghajlati viszonyok nagyon eltérőek lehetnek. Mindig a helyi jelleget kell figyelembe venni. Egyáltalán nem szabad általánosítani. Manapság már az éghajlati változások országonként, földrajzi helyek szerint, sőt aránylag kis területeken, úgynevezett járásonként is megtörténnek. Ha rápillantunk a diagramra, rögtön feltűnik, hogy hazánkban az éves középhőmérséklet különbség 2,8 Celsius fok. Ez meghaladja a globális felmelegedés mértékét, ami jelenleg kicsivel több, mint 1 Celsius fok. Ez azért lehetséges, mert, ahogy említettem az egyes földrajzi helyeken mért eredmények eltérőek lehetnek.  

 

Az egyértelműen megállapítható, hogy sajnos a csapadék mennyisége is jelentősen csökkent. Bizonyára mindenki megtapasztalta már, hogy az utóbbi tíz évben alig volt hó. Nagyon fontos lenne a hó jelenléte a mezőgazdaságnak is. A talaj következő évi nedvesség tartalma nagyban függ ettől a csapadék fajtától is. Nem véletlen, hogy évek óta csökken a talaj víztartalma, csökken a talajvíz szintje is.  A csapadék különbség 53mm. Ez annyit jelent, hogy minden négyzetméter 53 liter vízzel kevesebbet kap. Ez azért jelentős mennyiség. A dolog további része, hogy az utóbbi időben tanui lehetünk a lokális rendszer kialakulásának. Ez azt jelenti, hogy kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű eső hullik. Ez több okból nem jó. A hirtelen lehulló csapadék lemossa a termőréteget, átszalad egy adott területen, nem szívódik be a talajba, és villámárvizeket okoz. Erre egy személyes példát tudok mondani. Lillafüred és Dédestapolcsány között légvonalban a távolság 14 km. Lillafüreden szép napsütés volt, de az említett település felé nézve nagyon csúnya felhőket lehetett látni. Oly annyira, hogy rövid idő alatt rekordmennyiségű csapadék hullott le, 142mm. Ez nagyon sok. Egyre inkább jelentkeznek ezek a szélsőséges időjárási viszonyok, amiknek vonulási iránya dél-nyugat, észak-kelet. Hallani a híradásokból, hogy milyen károkat okoznak ezek a viharok az ebben a sávban található településeken. Ha már szóba került, meg lehet említeni a viharok közben jelentkező szelek sebességét is. Előfordulnak 80-110 km/h viharok. 

 

A diagramban jelzett légköri esemény nem volt jellemző hazánkra. Az utóbbi 10 évben ez a jelenség előállt, és várhatóan növekedni is fog. Sajnálatos módon az említett események kapcsán, és az érintett területeken egyre nagyobb károkat okoznak ezek a viharok. Nem kis összegű károk keletkeznek hazánkban.

  

Ha mindent összevetünk, láthatjuk, hogy a globális felmelegedés, és a helyi éghajlati viszonyok jelentős megváltozása módosulatokat okoz, és még fog is okozni. Még szélsőségesebb viszonyok alakulnak ki. Az alföldi területek egyre inkább szárazak, aszályosak lesznek, hazánk egész területén csökken a talajvíz szintje, ezzel veszélybe kerülnek a vízkivételi helyek, intenzívebb viharok alakulnak ki, elindul egy elsivatagosodás, ennek egyik kézzelfogható jele, hogy a Homokhátságot félsivatagos területté nyilvánították, növekszik a hőségnapok száma, és ezzel együtt a hőhullámok kialakulásának lehetősége is megnő, ami annyit jelent, hogy egyre többször fordulnak elő több napon keresztüli magas hőmérsékleti értékek. Sajnos hazánkban is megjelent a szótárunkban az extrém hőmérséklet fogalma. Ez azt jelenti, hogy 35 Celsius fok feletti hőmérsékleteket mérünk.

Látható, hogy a természet nem szűkölködik ebben sem. Sajnos ezzel a jelenséggel is számolni kell a jövőben, és egyre többször. A helyi jellegű melegedés másik kézzelfogható jele az olyan napoknak a száma, amikor mínuszokról beszélünk. Ez is egyre kevesebb.

Valamiről még feltétlenül beszélni kell. Ez nem más, mint a változás mezőgazdaságra kifejtett hatása. Ez kihat arra, amit látnak a diagramon. A fagyos napok számának csökkenése elősegíti a rovarok szaporodását, amik a gyümölcsösökben jelentős károkat okoznak. A lenti diagramból kiolvasható, illetve magyarázatképpen említem, hogy a fagyos napok mennyire ártalmasak a gyümölcsösökre. Egyre többet hallani a termelőktől, hogy elfagyott a termés. Sajnos személyesen is megtapasztaltam, mert a sárgabarack is, és az őszbarackfák is elfagytak. Ez annak tudható be, hogy a tavaszi időszakban, amikor plusz 15 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, beindulnak a fák, és elkezdenek néhány kellemes meleg nap után virágzani. Aztán ezt követően jönnek a fagyok is. Látható, hogy jelentős számú napokban mutatkoznak fagyok. Sajnos ebből elég egy is, és az évi termés tönkrement. 

 

Ez persze minden mezőgazdasági termékre vonatkozik. Ilyenkor kelnek ki a magok, és egyáltalán nem jót tesz a fagy ezeknek a növényeknek. Ami még jelentős, hogy mekkora különbségek alakulnak ki éppen ezekben a hónapokban. Ezek a szélsőségek nagyon megterhelik a növényeket, melyek aztán károsodnak is.

Összességében hazánk éghajlata, klímája, időjárása megváltozott. A személyes tapasztalat ezt alá is tudja támasztani. Azt is el kell fogadni, hogy a mérések azok, amelyek ezeket igazolni tudják, hiszen azok konkrét adatok. A mérések és a tapasztalatok igencsak egy irányba mutatnak, a változás felé. Ennek ékes példája a lenti diagram.