Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az a "bűnös" szén

Az a „bűnös” szén

Ma már egyre divatosabb lesz, hogy az emberek az időjárásról, az éghajlatról, a klímaváltozásról beszélnek. Nem véletlen, hiszen napi hírként jelennek meg különböző írások, cikkek, nyilatkozatok. Lassan már ott tartunk, hogy „foci” szinten kezelik a kérdést, miszerint mindenki ért hozzá. Pedig ennél jóval fajsúlyosabb dologról van szó. A tét: közel nyolc milliárd ember sorsa. Sajnos azt is el kell fogadni, hogy két nagy tábor alakult ki ebben a témakörben is. Az egyik azoknak a csoportja, melyek aggasztó adatokat, információkat tudnak prezentálni. A másik azoknak a csoportja, aki azt hangoztatja, hogy ez csak egy „hiszti”, semmiféle változás nincs, ez egy természetes folyamat eredménye. Na, akkor most kinek van igaza? Egy biztos. Olyan emberek tesznek nyilatkozatokat, akik egyáltalán nem rendelkeznek semmiféle képzettséggel, semmiféle információval, semmiféle kutatási eredménnyel, semmiféle tapasztalattal, semmiféle szakértelemmel. Ezek az emberek a politikusok. Ők a döntéshozók. Mégis akkor ezek hiányában, hogy nyilatkoznak? A tanácsadóikon keresztül. Mert azok vannak bőven. Az ilyen szakértői gárda nyílván azt képviseli, amit elvárnak tőle, amit a politikai felettese előír neki. Erre számtalan példát lehetne mondani. Országok vezetői tesznek olyan kijelentéseket, melyeket nem ők, hanem a szakértők adnak a szájukba, függetlenül attól, hogy igaz, vagy sem. Ez talán válasz is arra, hogy miért alakult ki ez a két nagy tábor. A szomorú, hogy mindkettő mögött komoly szakemberek álnak, komoly kutatási eredményekkel. Mégis, akkor mi okozza ezt a nagy eltérést? Mert ugye az volna normális, hogy egy irányt mutassanak, hogy aztán ezek mentén próbáljanak megoldásokat találni. Valójában az történik, nem történik semmi. A politika felülír mindent. A számtalan konferencia, rendezvény, összejövetel teljesen felesleges, hiszen semmiféle döntés ezeken a fórumokon nem születik. Mindenki elmondja a magáét, megkapja a tapsot, aztán minden megy tovább, ahogy előtte. Na, ennek semmi értelme. E miatt emberek milliói szenvednek. Azok, akik azt mondják, hogy ez egy természetes folyamat, és nem kell „hisztizni”, valószínűleg valamiről megfeledkeznek. Ők aszerint döntenek, amit tőlük elvárnak. Ennyi. A pozíciót, a fizetést, a ragsorban való elhelyezkedést politikai főnökei határozzák meg. Ha nem így lenne, akkor egyet tudnának érteni. De nem. Néha homlok egyenest mást állítanak, mint amit a józan ész és az adatok mutatnak. Mire gondolok? Egyszerűen arra, hogy vannak fizikai, kémiai törvények, amiket nem lehet semmissé nyilvánítani, csak azért, mert a helyzet úgy kívánja. Itt arra gondolok, hogy bizonyos mérési, kutatási, tapasztalati tényeket nem lehet kihagyni. Vagy talán arról van szó, hogy a két tábor szakértői más mérőeszközüket, más adatokat használnak? Én ennyit mérek, tehát a tied nem jó. Ebből állna az egész? Ez megkérdőjelezi az adott területen végzett műszerek hitelességét. Ugyanis minden berendezésnek ugyanazt az értéket kellene mutatnia. Ezek szerint ez nem így van. Ez az oka annak, hogy teljesen más elméletek, nyilatkozatok kerülnek napvilágra. Vagy ez a cél? A valóság elhallgatása? Az az állítás, mely szerint ez egy természetes változás folyamata, valahogy nem stimmel. Ez viszont tapasztalat. A természet évezredek alatt változik, közben maga is átalakul, mutálódik az adott helyzethez. Korrigálni tud, és kijavítja a keletkező hibákat, és minden megy tovább, természetes úton és minőségben. A változás, a komoly változás úgy 50-60 éve kezdődött. Már akkor voltak tudósok, akik ezt megmondták, hogy komoly változás fog bekövetkezni. Valószínű, azok tényleges szakértők, tényleges kutatók voltak. Ma már érdekek mentén történik minden, még a klímaváltozás is. Hogy mi lesz a végeredmény, senkit nem érdekel. Addig, amíg ez a két tábor vitatkozik egymással, addig Földünk szépen tönkremegy. Milyen konkrét változásokat lehet észlelni? Sajnos elég sokat, de most egy dologgal szeretnék foglalkozni. Ez pedig a légkör. Az ember a légkör legalján él. Az éltető oxigént kb. két méter magasságig használja. Az emberek testmagassága kb. eddig ér. Ebben a közegben él közel nyolc milliárd ember. Ha az elmúlt 60 évet nézzük, akkor hatalmas mennyiségű szennyező anyagot juttatott az ember a légkörbe. Ennek jó része ma is itt van. Miért csak jó része? Mert a növények, az óceánok besegítenek ennek semlegesítésébe. Vajon meddig? Hát ez nagy kérdés. Biztos mindenki tapasztalta már, vagy hallotta, hogy vannak olyan helyek, ahol aránylag tiszta levegőt lehet belélegezni. Igen, ezek a magasabb helyek. Vajon miért? Nagyon egyszerű. A szennyező anyagok, nehezebbek a levegőnél és a talaj közelében halmozódnak fel. A magasabb területeken ezért tisztább a levegő. A légkör összetétele 78% nitrogén, 21% oxigén, 1% egyéb gázok. Ez már több összetevőre is szét van bontva, de most minket ez az arány érdekel. Pontosabban minket most a szén jelenléte érdekel. Arról szólnak a híradások, hogy a szén-dioxid kibocsátás okozza a Föld melegedését, és az ezzel járó egyéb változásokat. A másik oldal azt mondja, hogy nincs semmiféle változás, ez csak egy „hiszti”. Hát akkor nézzük. Szokták mondani, ha józan parasztésszel gondolkodunk, akkor hova lett az az iszonyú mennyiségű szén-dioxid, és szén-monoxid ami ezidáig keletkezett, és keletkezik a mai nap is? Itt milliárd tonnányi mennyiségről beszélünk. Igen, egy részér a zöld növényzet, másik részét az óceánok nyelik el. Óhatatlanul felmerül a kérdés. Vajon mennyit képes elnyelni? Mennyi marad abban a közegben, ahol az ember tevékenykedik? Mert ugye marad, hiszen már mérik. Vajon a mérési eredmény helyes, helytálló? A mérési eszközök a szén-monoxidot mérik. A szén-dioxidot nem. Vajon mért nem? Ez a gáz is nehezebb a levegőnél, tehát itt tartózkodik a talaj közelében. Csak gondoljunk egyre. Ha egy zárt helyen több ember tartózkodik, egy idő után azt mondják nehéz a levegő. Igen, elhasználódik az oxigén. Ablakot kell nyitni. Ugyanez a jelenség van jelen kint a szabadban, szerencsére még nem akkora koncentrációban, hogy érezhető legyen. A szén-dioxid ugyanolyan veszélyes, mint a szén-monoxid. Miért különböztetik meg? Ahogy említettem a légkör összetétele 78, 21, 1 arányú. Vajon a szennyező anyagok mennyire hígították fel ezt az arányt? Képzeljünk el egy 1 köbméteres tartályt. Benne az arány elviekben az említett 78, 21, 1. Mi van akkor, ha ebbe a tartályba beleengedjük a szennyező anyagokat, mégpedig nem is keveset. Már azért is nem kevés, mert kimutatható, ha nem is folyamatosan, de jelen van. Az történik, hogy az alapgázok aránya megváltozik. Annyira, hogy hígul. Több szennyező részecske lesz jelen, a tápláló részecskék, az oxigén mellett. Ez olyan helyzetet termet, mint amikor felmegyünk egy magas hegyre. Minél magasabbra megyünk, annál kevesebb az éltető oxigén. Vajon most  az összetétel hol tart? Ez még nem mérte meg senki. A levegő szén-dioxid tartalmát többféleképpen adják meg. Mikrogramm/köbméter, ppm, mikrogramm/liter. Ezek így nem mondanak semmit, illetve nem érthető a hétköznapi embernek. Sokat lehet hallani, hogy jelenleg elért egy magas szintet a szén-dioxid koncentráció. Ennek értéke 415ppm. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy egymillió molekulában 415 molekula szén-dioxid van. Ez szintén nem mond semmit az embereknek. Annyi van megadva, hogy mennyi az egészségügyi határérték, mikrogramm/köbméterben. Ezt valahogy át kell váltani olyan értékre, amit az emberek megértenek. Mennyi ez az érték? Röviden. A 415ppm érték azt jelenti, hogy egy köbméter, azaz ezer liter levegőben, aminek súlya 20 Celsius fokon 1,2kg,  415mikrogramm szén-dioxid van. A mikrogramm a kilogramm egymilliárdod része. Ez első ránézésre nem tűnik soknak, de ha hozzávesszük, hogy még ezen kívül számolni kell a szén-monoxiddal, a kén-dioxiddal, a nitrogén-dioxiddal, az ózonnal és a szállóporral. Ha ezek értékeit összeadjuk, márpedig ezek itt vannak a talaj közelében, akkor már elég komoly szennyezés található az élettér magasságában. Nem véletlenek a szmogriadók, melyek sok városban egyre sűrűbben fordulnak elő. Ezek az értékek mérhetőek. Hogy kicsit csavarjunk a dolgokon, vajon ténylegesen ekkorák az értékek? Vagy ennél már sokkal magasabbak? A műszerek a valós értékeket mutatják? Tudom, ezek furcsa kérdések, de óhatatlanul is fel lehet tenni, hiszen sok helyen találkozunk nagyon eltérő adatokkal, és mindegyiket műszerekkel végzik. Innen adódnak az egyes szakértők eltérő véleménye is egy ugyanazon esetről, helyzetről, állapotról. Innen eredeztethető az, hogy nincs egyhangú vélemény, nincs egyöntetű adat, nincsenek azonos értékek, nincs egyhangú vélemény. Ez a vita meddő, mert nem vezet semmire, és nem vezet sehova. A politikusok ezeket a rossz, valóságot mellőző információkat kapják, és ennek alapján próbálnak valamit dönteni. A szakértők, tanácsadók még mindig a politikai hovatartozást, és az érdekeket teszik előtérbe. Innen származnak a rossz döntések, az elhamarkodott intézkedések. Többször említettem már. Közel nyolc milliárd emberről van szó. Ezzel nem szabad játszani, nem szabad úgy kezelni, mint a gyerekek az óvodában a játékokat, hogy duzzogok, mert nem én játszom azzal, amivel szeretnék. Ez sokkal nagyobb jelentőségű, mint hinnék. De vajon a vezető emberek mikor fogják belátni ennek fontosságát? Meddig kell még várni arra, hogy tényleges döntést hozzanak annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük, ne szennyezzük tovább azt a helyet, ahol élünk. Ezt ennyire nehéz megérteni? Vagy nem is akarják megérteni? Nézzünk körül, minden romlik, köztük a legfontosabbak, a levegő, a víz, a talaj, az emberek egészsége. Ez is csak „hiszti”, mondják sokan olyan emberek, akiknek jobban kellene tudni azt, hogy valami nem stimmel. Vagy tudják, de nem érdekük mást mondani? Ez a világ erről szól? Ha igen, akkor szomorú jövő elé néznek a gyerekeink, az unokáink, és az azt követő generációk.  A szén-dioxid okozza a Föld klímájának változását. Az viszont túl bonyolult, hogy ezt így ki lehessen jelenteni. Nincsenek kellő mennyiségű biztos adatok, nincsenek elfogadható információk, nincsenek kellő mennyiségű kimutatások erre vonatkozóan. Innentől kezdve csak tapogatózni lehet, hogy vajon az egyes hírforrásokból megtudott közlésekből vajon melyik az igazi. Ez csak egy dolog. A másik, ami még érdekesebb, hogy annak ellenére, hogy van valamilyen megállapodás, egyezség, vagy ki tudja mi, arra vonatkozóan, hogy csökkenteni kellene a szén-dioxid kibocsátást, éppen az ellenkezője történik. Nézzük Csak?

Most jön a dolog lényege. 1997-ben 6,68 milliárd tonna volt a szén-dioxid kibocsátás. Ekkor fogadtak el egy egyezményt. Majd 2014-ben 7,57 milliárd volt ez az érték, 2018-ban pedig a szén-dioxid kibocsátás mennyisége 31,1 milliárd tonna. Most akkor miről beszélünk? Érdekel egyáltalán valakit, hogy milyen döntések születnek az x-edik konferencián? Úgysem tartják be. Senki nem tartja be. Akkor milyen színjáték zajlik? Mert nagyon úgy néz ki, hogy csak beszélnek róla, de érdemi döntés egyik alkalommal sem született. Ez pedig 1970 óta tart.

                                       Azt hiszem, ez a diagram önmagáért beszél

Különböző százalékok, viszonyítások, elméletek, értékek, kimutatások, és még lehetne sorolni, mi minden jelenik meg a témával kapcsolatban. Előre lépés semmi. Ez olyan, mint amikor a diák folyamatosan egyest kap egy adott tantárgyban, de ellenőrzés híján az adott tantárggyal semmi baj nincs. Az ellenőrzéskor derül ki, hogy semmi sincs rendben. Így van ez a Földön jelenlévő szén-dioxiddal is. Folyamatosan kerül egyre nagyobb mennyiség a légkörbe, majd amikor ellenőrzik, akkor derül ki, hogy baj van, méghozzá nagy baj van. Csak egy óvatos kérdés. Az a sok szakértő, aki rendszeresen részt vesz olyan rendezvényeken, ahol tudják már, hogy nagyon sok az egyes, és tényleg kellene valamit tenni, mert a diák megbukik, éppen azok nem tesznek semmit, mert döntésképtelenek, illetve politikai nyomás alatt állnak. Akkor meg miről beszélünk? Nagyon sok hozzáértő mondja, hogy nagy a baj, de semmit nem tesz senki. Most tényleg, ennyire ostobának nézik az embereket? Vagy ennyire nem értenek hozzá? Vagy ennyire befolyás alatt állnak? Ennyire függnek a hatalomtól, hogy nem mernek semmit tenni? Még most is a kozmetikázás uralja a világot, annak ellenére, hogy komoly veszély fenyegeti a Földet?

Itt látható az évtizedek alatt kibocsátott CO2 összmennyisége. Hát nem kevés.

Lehet, hogy furcsának tűnik, de azért van egy részemről érdekesnek, sőt elgondolkodtatónak mondható dolog. Ez nem más, mint a szén-dioxid és a szén-monoxid légköri jelenléte. Hogy miért? Azon egyszerű oknál fogva, hogy a Föld légköre eredetileg 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, és 1 százalék nemesgázok. Az egyszerűség kedvéért maradjunk a régi iskolai tanultaknál, mint értékarány. Azt lehet mondani, hogy az összetevők bővültek. De ne fussunk ennyire előre. Ha megnézzük a Föld korai légkörét, akkor mondhatjuk, hogy a fent felsorolt összetevőket tartalmazta. Egy keveréket. Az állatvilág kialakulásával létrejött egy folyamat, mely növelte a légkör szén-dioxid mennyiségét, hiszen az állatok kilégzése során ez kerül a levegőbe. Ami nagyon is jelentős, hogy akkor egyensúlyban volt a légkör. Megvoltak az arányok. Az idő előrehaladtával, az iparosodás megjelenésével a káros anyagok jelenléte növekedni kezdett. Mivel „hígult” a légkör? Szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, szálló por. Ezeknek a koncentrációját ma már mérik. Ezek közül a szén-dioxid mértékét nem mérik, mint szennyező anyag. Ugyanis a szén-dioxidot a légkör felmelegedésével hozzák összefüggésbe, ami igaz is. De vajon szennyezőként nem jelentős? Nézzük csak? A szén-dioxid színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, tehát mélyebb helyeken gyűlik össze. A tiszta levegő 0,04 százalék szén-dioxidot tartalmaz. A tiszta. A CO2 is mérgező gáz. Ha a levegőben 10 százalék fölötti koncentrációban van jelen, akkor eszméletvesztést okoz. Vajon mit okoz ennél alacsonyabb mennyiségben? Na, ezt nem mérik.

A borospincékben, vagy zárt helyen, ahol több ember tartózkodik, egy idő után azt mondjuk, „nehéz” a levegő. Igen, az emberek elhasználták az oxigént, és szén-dioxidot fújtak ki, aminek töménysége rosszullétet is okoz. Enyhe mérgezési tünet is fellép egyes személyeknél. Mivel nagyon sok ilyen anyag kerül a levegőbe, és inkább az alacsony helyeken gyűlik össze, azaz, az emberek magassága körül, akkor vajon miért nem mérik? Mondhatják, hogy a savas italokban is szén-dioxid van. Ez nem vitás. Csak ott a koncentráció olyan kicsi, hogy észre sem lehet venni, és fogyasztás után távozik is. Legjobban számokkal lehet érzékeltetni a szén-dioxid mennyiségét a légkörben. Minden mért szennyezőanyagot mikrogramm/köbméterben adnak meg. Ezt az értéket könnyebben lehet értelmezni, mert tömeg és térfogat arányt mond. A levegőbe kerülő szén-dioxidot ppm-ben. Ezt már nehezebb értelmezni. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy egy millió levegő részecskében hány szén-dioxid részecske van. Jelenleg ennek mértéke 415 ppm. Vajon miért nem mérik a szén-dioxid mennyiségét, hiszen ugyanolyan szennyező anyag? Mit jelent ez köznapi nyelven? Előtte annyit, hogy 10 százalék fölötti szén-dioxid koncentráció veszélyes. A 415 ppm telítettség azt jelenti, hogy 0,0415 százalék szén-dioxid van a légkörben, tehát egyelőre nem veszélyes. Szerencsére. Az viszont aggasztó, hogy egyre többször alakulnak ki nagyobb városokban és azok környékén szmog helyzetek. Ez a leülepedő szennyező anyagok miatt van. Az alaplégkör egyszerűsége bonyolultabbá vált. A klímaváltozásban, mint ahogy tapasztaljuk, egyre jelentősebb változást okoz a szén-dioxid jelenléte.  A légkör CO2 tartalma az ipari forradalom kezdetén /a XVIII. század második fele/280 ppm értéket mutatott, 1960-ban 316 ppm, 2006-ban 380 ppm, 2019-ben 415 ppm az érték. Az 1997-ben aláírt egyezmény évében 6,68 milliárd tonna volt a szén-kibocsátás a légkörbe, 2004-ben tehát hét évre rá 7,57 milliárd tonna, vagyis csökkenés helyett növekedés következett be. Szerencsére a földi életben még nem következett be ennek a növekedésnek súlyosabb élettani hatása. Még nem……

A ppm azt jelenti, hogy egymillió légköri részecskében hány más egyéb részecske van. Jelen esetben szén-dioxid.