Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A XXI. század embere

A XXI. század embere.

Első rész

Képzelet, álom, valóság, érdekek, igazság, becsület. Érdekes fogalmak, melyek értelmezése az idők folyamán kissé megváltozott. Talán pontosítok: az álom az egyetlen, ami magyarázat nélkül maradhat a sorban. Hogy miért, később kiderül. Talán nézzük sorban ezeket a fogalmakat, és próbáljunk eligazodni ezek között. Nem könnyű. Sőt! Szinte lehetetlen. Hogy miért? Az alábbi sorok talán némi támpontot adhatnak ennek a kérdésnek a megválaszolásában.  Természetesen mindenki döntse el, hogy vajon mi az, ami elfogadható, és mi nem. Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy na, megint valaki „termelt” egy valamit, amit le is írt, és próbálja elhitetni. Ha valaki veszi a fáradságot, és elolvassa ezt a néhány oldalt, egy kicsit körülnéz és elgondolkodik a leírtakon, hiszen a mondatok alapjait le lehet ellenőrizni, akkor talán más szemszögből, más irányból lát bizonyos dolgokat. Az írás csak figyelem felkeltés, nem tartalmaz tudományos kimutatásokat, felméréseket, azonban életbeli tapasztalatot igen. Hát nézzük.

A ma létező társadalmi formák mindegyikére jellemző a következő megállapítás: „az állam egy erőszakszervezet, melyben az uralkodó kisebbség gyakorolja hatalmát az elnyomott többség felett”. Ismerős ez a megfogalmazás? Általános iskolai történelmi tanulmányok. Bocsánat, nem a kioktatás miatt írtam ezt ide. Pusztán azért, mert nagyon sok meghatározás ma már hiányzik a tankönyvekből, ezáltal nem is tanítják, sőt említést sem tesznek róla, és így feledésbe merülnek. Utána lehet nézni, ez más területekre is igaz. Az ember fejlődése folyamán mindig is egy általa, ha nem is erősebb, de követendő példával rendelkező ember társa véleményére, tapasztalatára hallgatott. Ezekből lettek a vezetők, irányítók. Az irányításuk alatt tevékenykedtek. Különböző munkálatokat végeztek a fennmaradásuk miatt. Ez sok esetben ellentéteket szült az egyes csoportok között, és háborúk alakultak ki. Sajnos ez a tevékenység a történelem során számtalan esetben nyomon követhető. Nem tudom kikerülni, mert később szerettem volna a következő szót használni. Hatalom. Ezért folyt minden háború és konfliktus. Az idő multával az emberek tapasztalatokat szereztek, és ezeket próbálták a mindennapi életükben is felhasználni, hasznosítani. Elindult egy természetes fejlődés. Az értelem, a tudat egyre inkább előtérbe került, és csodálatos eszközöket, gépeket, tárgyakat, művészetet, filozófiát, elméleteket hozott létre az ember. E dolgokkal párhuzamosan az élet könnyebbé vált, a termelő eszközök hatékonyabbak lettek. A népesség egyre nőtt. Ma már több mint 7 milliárd ember él a Földön. Ezt az őrült ember tömeget irányítani, vezetni kell. Ebben semmi probléma nincs. A nézeteltérés ott kezdődik, hogy hogyan. A legtöbb konfliktus itt kezdődik. Talán nem mondok újat, de ez sajnos így is fog maradni, amíg az emberiség létezik, talán a formák változnak valamennyire. Azt hiszem elérkeztünk oda, ami igazából a fő téma. Képzelet, álom, valóság, igazság. Közhelyek. Valóban azok lennének? Mi emberek hisszük annak? Mi generáljuk ezeknek a szavaknak a hétköznapiságát? Nézzük csak?

Ki és milyen ember a XXI. század embere? Milyen módon él, dolgozik, egyáltalán, hogyan telik az élete a mai embernek. Nagy kérdés, és még nagyobb téma. Ahhoz, hogy talán teljes képet kapjunk erről a témáról, nem néhány oldal, hanem néhány jól megtermett könyv lapjain lehetne némileg tájékozódni. Ahogy említettem, a cél az, hogy elgondolkodjon, aki ezt olvassa, vajon hogy is van ez? A mai ember életfelfogása, értelme, tudata, gondolkodása, gondolatai, cselekedetei eléggé széleskörűek ahhoz, hogy komoly véleményt formáljon a helyzetéről, a társadalomról, a világról. Feltételezhető. Vagy mégsem? Jelenleg is vezetők irányítják az országokat, országok tömörülnek egy csoportba, és ott is vezetők irányítanak, melyek szinte földrészekért felelősek. Itt válik izgalmassá a dolog. Őrült hatalom van ezeknek az embereknek a kezében. Valamit már most le kell szögezni. A pénz mozgat mindent. Fölösleges dolog bármit is közbeiktatni vagy magyarázni. Ahol a pénz, ott a hatalom, és a hatalomért, és pénzért az ember megtesz mindent, szó szerint mindent, nem érdekli, hogy mi a következménye, a lényeg, ő gyakorolja a hatalmat. A mai világban ez a magatartás már nagyon előtérbe került. Nincs olyan terület, ahol a pénz ne lenne központi helyen. Ez a mai világ. A fentebb felsorolt szavakat felváltva fogom használni, mert már nem lehet megkerülni az említésüket. Melyek is ezek: képzelet, álom, valóság, érdekek, igazság, becsület. Még valami: tisztesség, szeretet. Közhelyek valóban. Nem kellene ezeket annyiszor hangoztatni, ha minden úgy működne, ahogy kellene. De sajnos nem így van. Mikor az ember valamiben bízik, elhisz valamit, meggyőzik valamiről, amit ő is helyesnek lát, és később éppen az ellenkezője történik, akkor bizalmatlanná, erőszakossá válik. Sajnos ez a létforma jellemző a mai világra. Nem véletlenül írtam és utaltam az emberek értelmére és tudatára. Ezek azok, amik lassan már nincsenek, illetve pont az a réteg uralja ezt is, aki a hatalmat szeretné. De totális hatalmat. Felteszem az első kérdést: mindez képzelet? Sajnos nem. Nem az összeesküvés elméleteket szeretném gyarapítani. De nézzük csak? Az embernek élete során sok mindenre van szüksége. Lakhatásra, élelmiszerekre, ruházatra, stb. Miként szerzi ezt meg. Hát úgy, hogy dolgozik, pénzt keres, és azon vásárolja meg a szükséges dolgait. Röviden fogyasztóvá válik. Nem véletlen írom ezt a szót. Már nem vásárlóról van szó, hanem fogyasztóról. Ugyanis innen származik a hatalmat szerző és gyakorló emberek őrült vagyona. Minden egység, bankok, bevásárló központok, éttermek, szállások, egyszóval minden, a profit szerzésre, a pénz gyarapítására és a hatalom korlátlan gyakorlására irányul. Miért baj ez? Mert nem tisztességes úton történik mindez. A manipuláció, a tudatmódosítás fontos része ennek a rendszernek. Ne gondolkozz, csak tedd, amit mi mondunk. Az emberek meg is teszik. Úgy gondolják az a jó világ, amikor ellátnak mindennel, kényelemben élhetek, ehetek, ihatok bőven, időnként elmegy kirándulni, nyaralni. Aztán vissza a satupadhoz, és hajtja magát a következő lehetőségig. Nem gondolkodik. Közben fogyaszt mindent, amit mondanak neki. Ráadásul a csekkek, a kölcsönök ott lógnak a fejük felett. Igen, ez is hozzátartozik. Adósságban kell tartani a lakosságot, hiszen a profit így nő, és válik egyre függőbbé az ember másoktól. Sajnos az értelmi és tudati hiányosság az élet minden területén meglátszik, de talán a becstelenség és az igazságtalanság, ami a legszembetűnőbb. Ezt gyakorolják az emberek nap, mint nap. Még valami. Nagyon is felütötte a fejét az arrogancia és az agresszivitás. Úton, útfélen találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Úton, járdán, üzletekben, szórakozó helyeken, egyszóval mindenhol. Miért? Mert sajnos az ember saját tudatlanságát és értelmi hiányát így próbálja kompenzálni. Ezzel akar kitűnni mások előtt, ezzel a magatartásával akar úgymond „hatalmat” kierőszakolni. És honnan jön ez a magatartás? Az általunk megválasztott vezetőktől. Talán ezt nem is kell tovább magyarázni. Azt viszont igen, hogy milyen módszerek vannak jelen. A fogyasztó társadalmat két módon lehet hatékonyan irányítani, illetve három módon, de ez utóbbit később. Az egyik a tudatmódosítás, a másik manipuláció. Most többen mondanák, ugyan már. Én döntöm el, mit veszek, hova megyek, mit csinálok, mit teszek. Sokan ezt gondoljuk. Én is. Illetve nem sokan, mindenki. A végtelen sok reklám, a hirdetői újságok, és minden, ahol termék jelenik meg, minden a fogyasztásról szól. Oly mértékben ki van találva az emberekre történő ráhatás, hogy az már félelmetes. Olyan finom eszközöket alkalmaznak és találnak ki, hogy szinte lehetetlen észrevenni azt, hogy mire is irányul az egész. Arra, hogy fogyassz, vásárolj. A vélt jólét számtalan előnytelenséggel is jár. Sőt! Nagyon nagy előnytelenséggel. Mire is gondolok. Ha megnézzük a lakosság egészségügyi állapotát, borzalmas dolgok derülnek ki. Csak egy példa. Azt mindenki látja, hogy egyetlen egy reklámból sem marad ki a gyógyszer. Csak két dolog. Olyan gyógyszer van forgalomban, ami elősegíti a vitaminok felszívódását a szervezetben. Lehet, hogy én vagyok maradi, de erre mi szükség. A szervezet nagyon jól tudja, mit kell tenni a bevitt vitaminokkal. Ja, hogy plusz vegyi anyag van a gyógyszerben? Az más. Így már érthető. Vagy. Miért kell elsorolni, hogy kit kérdezzek egy természetes alapú termékkel kapcsolatban.

A XXI. század embere.

Második rész

Talán a válasz az, hogy tartalmaz vegyi anyagot is. Feltehető a kérdés: tisztességes ez? Vajon miért van annyi túlsúlyos ember? Miért van annyi allergiás? Egyáltalán miért van annyi érzékeny ember? Elnézést, de ez túl bonyolult kérdés, hogy néhány oldalon meg lehessen válaszolni. Kicsit utána lehetne olvasni. Illetve én tudom a választ, és azt hiszem rajtam kívül még nagyon sokan, de a többség nem. Miért? Mert mással van elfoglalva. A mindennapi teendői mellett nincs ideje ezzel foglalkozni. Megmondják neki, mit tegyen. Egyre inkább megmondják, mit tegyen. Olyan területeket találnak ki, amire semmi szükség nincs. De az én más vagyok, én többet tudok, én ezt is elfogadom, én ezt is követem, én ezt is csinálom szindróma jelen van az emberekben, és kegyetlenül ki is használják mások, jó pénzért. Az egyik ilyen terület a gyereknevelés. Mondhatnék mást is, mert van bőven. Ez azért került előtérbe, mert egy érdekes kimutatásra, illetve véleményre lettem figyelmes. Ez a következő. A gyerekek nevelési módszere nagyon megváltozott. Próbálnak a lelkére beszélni, ha valami nem stimmel. Ha nem megy, azonnal viszik pszichológushoz. Na, jó helyre. Rögtön megállapítja a diagnózist. Bipoláris zavar, gyógyszert neki. Itt utalok a kimutatásra. Ilyen, hogy bipoláris zavar, nincs. Ez egy kitalált diagnózis, mint az a közel több mint négyszáz pszichiáterek által kitalált „betegség”. Ezt egy pszichiáter fogalmazta meg, aki nem állt be a sorba. Talán kissé eltértem a fő témától, de érzékeltetésképpen jegyeztem meg ezeket. Elnézést, csak még valami, ami a túlsúllyal kapcsolatos. Számtalan egyéb betegséget hordoz ez az állapot. Mit csinálnak? Fogyasztanak, nem is keveset, aztán gyógyszert szednek a különböző problémáikra, nem is keveset. Hát nem érdekes? Jelenleg a tudatmódosítás és az emberi manipuláció hihetetlen finom eszközökkel dolgozik, és hihetetlen sikerrel, hatékonysággal, és már ott tart, hogy valakiről tudják megközelítőleg, ha bemegy valahova vásárolni, hogy mit fog venni. Kaptak már Önök kuponokat? Érdekes, hogy szinte azok vannak felsorolva, amiket szokott venni máskor is. Butaság? Lehet, de érdemes elgondolkodni rajta. Vajon mindezt honnan tudják? Nagyon egyszerű. Megfigyelik az egyes szokásokat. Vannak kérdések, melyeknek látszólag semmi közük egy adott dologhoz, de az ember átfut rajta, mert nem tulajdonít semmi jelentőséget neki. Pedig van. Leírtam egy érdekes szót. Megfigyelés. Na, ez érdekes. Ma már nincs olyan terület, nincs a világnak olyan szeglete, ahonnan ne érkezne valamilyen fotó, videó valamiről, valakiről, valakikről. Fontos része a hatalomnak, hogy ez a rendszer is tökéletesen működjön. Mit gondolnak, a közösségi portálok mire valók? A megfigyelésre. Gondolják, hogy az Önök által megadott adatok, információk ott maradnak, ahová tették? Hát nagyon tévednek. Azokat komoly ellenőrzés keretén belül kiértékelik, magyarul másra is felhasználják. Adatvédelem. Ugyan már. Elhiszi ezt valaki? Igen elhiszik, azért közlik nyíltan. A legnagyobb közösségi portál anyaga teljes egészében egy ilyen ellenőrző rendszer részeként van jelen. Mi a célja ennek? A totális ellenőrzés. Miért van erre szükség? Azért, hogy még jobban megfigyelés alatt lehessen tartani az embereket, a fogyasztói réteget, ki lehessen találni különböző stratégiákat arra, hogy a rendszert irányító hatalom még pontosabb információval rendelkezzen az emberek felett. A XXI. század egyik legfontosabb értéke az informáltság. Ha valamit tudok, azt ki tudom használni, a magam javára tudom fordítani, azaz, felügyelni, ellenőrizni tudok mindent és mindenkit, ezzel manipulálni tudok, profitra teszek szert, hatalmat tudok gyakorolni. Korábban véletlenül derült ki, hogy nyomon lehet követni a mobiltelefon használóját. Sokáig titkolták, de kiderült. Lehallgatások, térfigyelések. Minden mozdulatunk, cselekedetünk meg van figyelve. Adatvédelem. Ugyan már.  Most a legutóbbi érdekesség, hogy a nyomtató által kinyomtatott papíron azonosító jelek vannak. Felteszek egy kérdést? Vajon amikor televíziót nézünk, biztos, hogy mi nézzük az adást, és minket nem néznek?  Ezek kiderültek. Vajon mi az, amiről nem tudunk? Megnyugtatok mindenkit. Mi csak a jéghegy csúcsát látjuk, ha látjuk. A hatalmon lévő emberek mindent elkövetnek, hogy az általuk vezetett és irányított dolgok ne derüljenek ki, továbbra is hamis illúziókon alapuljon az emberiség értékrendje, ezen illúzió alapú értékrenden ők uralkodhassanak, és ezt az illúziójú hatalmat fenntartsák. Korábban én képzeletnek, álomnak neveztem az illúzió szót. Így, hogy illúzió, talán még borzalmasabb. Valamit még. Ma már tisztességről, becsületről, igazságról nem igazán lehet beszélni. Az eddig makulátlannak hitt dolgokról is kiderül, hogy hazugság. Kitől származik ez a magatartás? A vezetőktől. A hétköznapi emberek ezt a magatartást, a tiszteletlenséget, a becstelenséget, a hazugságot átvették, és ők is ezt gyakorolják. Sajnos nem fordítanak kellő figyelmet, hogy az ellenszere ennek a magatartásnak éppen az ellenkező magatartás, azaz, tisztesség, becsületesség, igazság. Elavult dolgok? Lehet. A hatalom ezt tartja fenn, mert így biztosítja a maga hatalmát. Szűk körről van szó, melybe nem engednek bepillantást. Sok hihetetlen okos találmányt söpörtek a szőnyeg alá, csak azért, mert az érdekek mást diktáltak.  Ez már egy következő fejezet lenne.

        A vezetők nagyon sok mindent kényszerítettek az emberiségre. Azoknak, akiknek a pénz már nem opció, mert a pénzt maguk „gyártják”, ezért a hatalom a totális kontroll őrülete az egyedüli, amely lázban tartja a fantáziájukat. Ők nem fantáziavilágban élnek, hanem egy kegyetlen valóság megteremtői. Mindez nem lehetne lehetséges, ha az emberiség nem ilyen tudati állapotban lenne, és vegetálna. Ezt az állapotot sokan élvezik, és a legtöbb ember számára ez a lételem. /lásd: ne gondolkodj, majd mi megmondjuk, mit tegyél/. Valami még ide kívánkozik. Úgy a 2000. év elején, vagy egy kicsivel korábban felröppent egy hír, mely szerint a mobiltelefonnal rendelkező személyeket le lehet hallgatni, illetve tudják, hogy hol tartózkodnak. Kirobbanása után a végletekig tagadták ennek tényét. Majd kénytelen voltak az illetékes vezetők elismerni, hogy valóban lehetséges, és valóban megtették. Nézzünk körül. Meddig jutott el a megfigyelés, meddig jutott az emberek feletti kontroll, meddig jutott a totális ellenőrzés. Ma már mindenhol jelen vannak a térfigyelő kamerák. Tömegközlekedési eszközökön, utcákon, tereken, intézményekben, üzletekben, egyszóval mindenütt. Sőt! Ma már hála az okos telefonoknak, azt is ellenőrizni tudják, hogy adott időben hol jár valaki. A modern televíziók képernyőit mi nézzük csak? Minket nem néznek a képernyőn keresztül? Nem lehetséges? De bizony igen. Sok mindent még homály fed. Meg lehet figyelni. Szinte minden nyilatkozat feltételes módban íródik, és hangzik el. Vajon miért? Mi a cél? Megmondom. A cél az emberek totális, és mindent átfogó ellenőrzése, kontroll alatt tartása, és állandó megfigyelése. Ennek ékes példája, az egyes közösségi portálok. Az emberek ki akarnak tűnni társaiktól, ezért minden dolgot, ami velük, illetve családjukkal kapcsolatos közzétesznek. Tálcán kínálják magukat, személyes dolgaikat azoknak, akik ezt, ha kell, felhasználják ellene. Hogy mi ennek a vége, és mi a rendeltetése? Az, hogy az embereket állandó bizonytalanságban, állandó félelemben, állandó tudatlanságban, és ezzel együtt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe legyenek. Olyan átfogó információszerzés indul szinte minden területen, amit összekötnek egy rendszerré, és sok apró dolgot megtudnak az emberekről, amivel totális ellenőrzés alatt tudják tartani. Így tartható fenn az globális rendszer, melyben az emberek csak fogyasztók, és a végletekig kizsákmányolt egyének. A tudatlanság áldásos dolog……? Ahol valódi tudat, valódi szabad szellemek élnek, azok nem egymás ellen, egymás kárára, hanem egymással, egymás javára munkálkodnak, alkotnak. Egy más, egy teljesen más tudati dimenzióban. Talán a „Mátrix” című film nem is film……?  Ha tovább megyünk, találunk valami érdekeset, ami már nagyon is itt kopogtat az ajtón. Ha egy kicsit körülnézünk a nagyvilágban, döbbenetes dolgokkal lehet találkozni. Csak egy átfogó példa: az ember, illetve az emberi tevékenység, valamint az őket alkotó közegek addig sértetlenek, amíg az ember be nem avatkozik. Magyarul: ha egy területet az ember elfoglal, addig szipolyozza, amíg tönkre nem teszi. Ha ezt elérte, odébbáll, és keres egy másik helyet ugyanennek a tevékenységének.

A XXI. század embere.

Harmadik rész

Biztos sokan gondolnak arra, hogy erről már nagyon sok cikk, írás jelent meg. Szinte közhelynek számít minden egyes megnyilvánulás ebben a témában. Azért gondoljunk egy kicsit bele, és próbáljunk meg globálisan értelmezni néhány dolgot. Nem szeretnék a felsorolás mellett dönteni. Nem az a cél, hogy példák és ellenpéldák sokaságát tegyük egymás mellé, és töprengjünk azon, vajon melyiket higgyem el, melyiket tartsam valósnak. Nézzük a mai rohanó világot. Sajnos igen nagy tempóban rohan az emberiség a felé, hogy valami furcsa következménye legyen tevékenységének. Az ember jelenlegi állapota átmeneti jellegű. Ez értendő a fizikai és szellemi voltára is. Változunk, formálódunk, alakulunk mind testi, mind tudati formában. Nem szeretnék semmilyen formációt érzékeltetni, hogy mi lenne, ha. Ez nem jó irány. Vajon mi a jó vonal? Fogós kérdés. Hét milliárd ember nem kevés. Ezt az ember tömeget el kell látni élelemmel, itallal, és minden más, mára már nélkülözhetetlen dologgal. Mindenki tudja, mire gondolok. Az viszont már érdekes dolog, hogy mindezt hogyan és miképpen tudja az ember biztosítani magának. Sajnos az egyes társadalmak nagyon eltérnek egymástól. Egyes helyeken a gazdagság, másik helyen a mélyszegénység tapasztalható, annak ellenére, hogy egy bolygón élünk. Sokan, nagyon sokan tettek már kísérletet arra, hogy ez valamilyen formában megváltozzon. Sok minden nyilvánosságra került az elmúlt 25-30 évben. Sajnos sok esetben kiderült, hogy egyáltalán nem az a cél, hogy ezek a különbségek valamelyest enyhüljenek, hanem éppen az ellenkezője. A kizsákmányolás igen magas szinten van szerte a világban. Nem tudni a valós és valótlan hírek pontos hátterét, de sok mindent ki lehet következtetni. Talán nem mondok újat azzal, ha említést teszek ezeknek az állapotoknak és helyzeteknek a valós hátterére. Hát persze, a pénz, és a hatalom.

Ez mozgat manapság mindent. Ne ringassa magát senki abban az álomban, hogy majd jobb lesz. Nem lesz jobb. A felülről vezérelt és irányított rendszer ilyen módon működik. Ebbe a rendszerbe már nem lehet belenyúlni annak érdekében, hogy a globális egyenetlenség valamelyest megváltozzon. Sőt! Ez sohasem fog kedvezően megváltozni. Nem az a cél. A profit, a hatalom irányít mindent. Van egy jó mondás: akinél a pénz van, sok pénz, az irányít szinte mindent. Jelenleg ez a helyzet nagyon kevés embernek adatott meg. Nem arra gondolok, hogy megjelentetik évente, hogy ki a leggazdagabb a világon. Dehogyis. Nem erről szól a dolog. Arról, hogy hol van ennek a sokszorosa, illetve, ez hány embernél van. Ezek az emberek nem keresik a pénzt, hanem gyártják. Nem arról van szó, hogy bizonyos üzleti tranzakciók és egyéb munkálatok során nyereséget termeltek, és gazdagodtak. Ugyan! Ezek a vagyonos emberek ezen már túlléptek, és nem e szerint gondolkodnak. Hogy hányan vannak? Pontosan nem tudni. Az bizonyos, hogy nem sokan. Szinte semmit nem tudni erről a rétegről, mert teljesen el vannak izolálva minden társadalmi rétegtől, és minden egyéb gondolkodási formától. Erre valóban rá lehet mondani, hogy egy teljesen külön világ. A világhatalmat gyakorolják nap, mint nap, és e szerint is élnek. Ahogy említettem, ez a szűk csoport, pontosan a kis létszámot illetően, teljesen háttérben tud maradni, de irányítása az egész földgolyóra kihat. Ezeket a ténykedéseket nem lehet követni, mert olyan formában alkotják meg az egyes projekteket, melyekben az egyes láncszemek kapcsolódása révén a valódi forrás soha nem derül ki.

Nézzük, hogy ezek a ténykedések, milyen módon csapódnak le a mindennapi életünkben. Nem szeretnék visszamenni időben az egyes társadalmak kialakulásához, csak addig, míg említést teszünk a pénz kialakulásához, és a hozzá tartozó hatalmi formákhoz. A kettő szorosan összefügg, nagyon is szorosan. Valószínű ezt nem igazán kell magyarázni. Azt viszont már igen, hogy megközelítőleg milyen eszközökön keresztül jut el az emberekhez bizonyos információ, mennyi tartozik ebből a hétköznapokra, úgymond a mindennapi életre, az egyes információkból mennyit engednek megtudni az embereknek, és talán a legfontosabb, hogy milyen kommunikációs eszközökön keresztül jut el mindez a lakossághoz. Azt tudjuk, hogy minden társadalmi formának megvannak az előnyei, és megvannak a hátrányai. A jelenlegi társadalmi formák alapelve a kizsákmányolás. Ezt nagyon sok esetben az emberek észre sem veszik. Olyan természetes formában tálalják a dolgokat, melyeket semmilyen formában nem tudnak kezelni. Természetesen ez a cél. A bizonytalanság, a félelem, és az adósság fenntartása a fő szempont. A többi az ellenőrzés, a felügyelet, és az állandó kontroll. Biztos vagyok benne, hogy bármelyik itt megjelölt fogalommal találkozott már az életben. Nézzük sorra. Bizonytalanság. A mai világban az emberek léte elég ingatag. Gondoljunk csak a munkamorál jelenlétére, a köré fonódó megítélésre, és a gyakorlati megvalósításra. Senki sincs biztonságban ezen a területen. Bármilyen kitalált, vagy valódi indok és ok miatt bárki elveszítheti állását egyik napról a másikra. A napi életben elhangzó hírek, információk teljesen átláthatatlanok, különböző módon értelmezhetőek. Szinte minden magyarázatra szorul. A törvényi rendszer többszörösen hiányos. Nincs egységes és egyértelmű állásfoglalás. Ez is az emberek bizonytalanság érzetét növeli. Amikor tudvalevő, hogy kijelentik, hogy igazság nincs, csak jó ügyvéd és jog, akkor nem sok jóról lehet beszélni. A bizonytalanság állandóan jelen van. Ott lakozik az emberekben, és egy idő után félelembe csap át. Fél mindentől, és szinte mindenkitől. Dolgai végeztével bezárkózik, szinte burkot képez maga körül, hogy ne férjenek hozzá, ne tudják zaklatni. Ezt véli gondolni, és ezért alakul ki az elidegenedés. Nem mer őszinte lenni, és ugyanazt a nézetet gyakorolja mások felé, amit tapasztal. Homályosan, ködösen fogalmaz minden téren, hogy ne lássák igazi valóját. Családja minden tagját e szerint irányítja, de nagyon irányítani sem kell, hiszen a gyerek ebben a közegben nő fel, és ezt a magatartást veszi alapnak. Ennek révén sokkal nagyobb az ütközési felület ember és ember között, pontosan azért, mert egy aránylag szűk közegen belül, /szomszéd, munkatárs/ igen eltérő vélemények fogalmazódnak meg, és ha esetleg úgy adódik, azt a nézetet hangoztatja, ami számára megfelelő, illetve a szerint, amit fel tud fogni, és értelmezni tud. Mivel a bizonytalanság többféle magyarázattal is szolgálhat, az ütközési pontok is igen széles skálán mozognak. Mindezekre még rávetül sok esetben, hogy mi lesz később, hogyan tovább, mit lehet most tenni, meddig tudunk elmenni, milyen anyagi lehetőseink vannak. Ekkor kerül előtérbe a jól ismert kölcsön vagy hitel, azaz, az adósság. Ennek fenntartása nélkülözhetetlen, és igen finom eszközökkel tökéletesen működtethető is, igen hosszú távon. Sok esetben már itt is felmerül egy fontos kérdés: hogyan tovább. Nem tudni. Ez az állapot hihetetlen precizitással ki van találva. Nem lehet rajta fogást találni. Ezért működik már igen régóta, és roppant jövedelmező, világszerte.

Térjünk át arra, hogy mindezeket milyen módszerekkel lehet tökéletesen működtetni. Biztos vagyok benne, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy szinte nincs olyan hely, terület, utca, tér, üzlet, iroda, stb, ahol ne figyelnék minden lépésünket. A borzalmas az, hogy még ennek tudatában is követnek el különböző bűncselekményeket. De ne szaladjunk ennyire előre. Az ellenőrzésre mindig is szükség volt, főleg a gyártás területén. Sajnos ez ma már nagyon kitolódott a személyek megfigyelésére. Egyáltalán nem tudni hol, milyen körülmények között készítenek rólunk felvételt, illetve ezeknek a felvételeknek mi a további sorsuk. Mert ugye senki nem gondolja, hogy itt megáll a dolog. Na, aki erre gondolt, azt ki kell ábrándítanom. Sajnos a világháló olyan eszközt adott néhány ember kezébe, melyekkel tökéletesen irányítás alatt, kontroll alatt lehet tartani az embereket. Az emberek maguk szolgáltatnak információt magukról, családjukról, környezetükről, sőt nagyon sok esetben ezt még megfejelik sok más egyéb dologgal, aztán csodálkoznak, ha valami ezek közül visszaüt, illetve, ami igen kellemetlenül is érintheti.

A XXI. század embere.

Negyedik rész

Ennek már számtalan példáját lehet hallani. Ezzel szemben mi történik. Egyre népszerűbbek ezek a portálok, egyre több minden jelenik meg magunkról, és egyre bensőségesebb nyilatkozatok kerülnek napvilágra. Ennek semmi más magyarázata nincs, mint az, hogy ki akarnak tűnni valamivel a többi társaiktól. Ez nagyon sok veszélyt rejt magában. Lehet, hogy nem akkor, hanem később, néhány esetben jóval később. Megnyugtatok, vagy éppen nyugtalanná teszem az embereket. Az ilyen portálok adatait emberek százai, ezrei elemzik nap mint nap. Keresnek, kutatnak, összehasonlítanak, szokásokat elemeznek, jellemeket térképeznek fel, csoportokat készítenek az egyes típusokról, sok esetben személyes és intim témákat dolgoznak fel, és ha kell, fel is használják, azaz, visszaélnek vele. Ennek ellenére az emberek egyre inkább megnyílnak, mert úgy érzik, ezzel a magatartással különbek a másiknál. Már ennek a tudata is elegendő ahhoz, hogy sok esetben meggondolatlan cselekedetet hajtson végre.Van még valami. Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy amit egyszer a világhálóra feltett, írt, üzent, stb, és esetleg kéri, vagy maga gondolja, ha kitörlöm már nincs ott, hogy az meg is történik. Nem, az mindig valamilyen formában jelen van valahol. Na, ezt a valaholt nagyon sokan kísérik figyelemmel. Ennek tényét személyesen is megtapasztaltam. Van valami, amit az emberek nem tudnak, főleg már most átlépni. A szereplés. Ez mindent elsöpör, mindent felülír. Ez a jelenség teljes mértékben átszövi a társadalom minden rétegét. Dehát ez a cél! Ezzel élnek vissza, ezt használják ki. Sokan, nagyon sokan vannak úgy, hogy azt hiszik, ez a megoldás arra, hogy mások legyenek, mint a szomszéd, a munkatárs, a barát, esetenként egy közösség, vagy más formáció. Higgyék el, nem ez a megoldás. A megoldás igen régen, sőt állandóan jelen volt, van, és lesz is. Ez nem más, mint az emberek tudata, szellemisége, intelligenciája. Ha ez a három fogalom bővülne, akkor előrébb jutnánk, és nem szaporítanánk a modern elnyomás követőit.

Lehet, hogy korábban témát ismételtem. Nem volt véletlen. Ezeket nem lehet eléggé hangsúlyozni. Tudom, ahány ember, annyi gondolat, annyi érzelem, annyi világkép. Felteszem a kérdést: mi van akkor, ha ezek hiányoznak, és ez a hiány tudatos? Na, akkor sok embernél nagy baj van. A még nagyobb baj az, hogy ezek már nem is érdeklik nagyon az egyéneket. Ő a saját gondolatai szerint éljen, úgy irányítsa magát, ahogy szeretné, úgy döntsön, ahogy gondolja, és egyáltalán a szerint éljen, amit ő jónak talál. Ez a modern ember alapgondolat csomagja. Mondok valamit. Ezt helyette már mások kitalálták, hiszen vezérelt pályán mozog. Mondja az ember, ezt én döntöttem el, ezt én akartam így, én tartom ezt és ezt jónak. Ha belegondol, és tudata engedi, akkor észre kellene venni, hogy ez a rendszer irányított keretek között halad, mégpedig nagyon is jól irányított rendszer mentén. Semmi sem véletlen. Minden aprólékosan ki van találva. Nem hiszi el? Kicsit nézzen körül a nagyvilágban. Ne csak azt fogadja el, amit hall, lát, vagy olvas. Nézzen a dolgok mögé. Igaz kicsit utána kellene nézni bizonyos eseményeknek, történéseknek, dolgoknak, de higgyék el, megéri. Hogy mi változik ezzel? Látszólag semmi, mert már igen erősen más felé tolódott el a dolog. Az ember fogyasztóvá vált. A fogyasztó pedig haszonnal jár. Na, erre a haszonra lett kitalálva az új világrend. Hallottak erről? A sorok között jelen van, sőt vezető politikusok szájából is elhangzott. Igen nagy jelentősége van minden téren. Sőt, erősen mindenhol. Szeretném még egyszer hangsúlyozni: az egyének nem döntenek el semmit. Mindent helyette már mások eldöntöttek. Ez benne a csodálni való dolog, és mellette rémisztő is, hogy nem tudni a valóság tényét. Meddig vagyok magam, és mi után kezdődik a vezérelt állapot. Ezt egy valamivel lehet ellensúlyozni. A tudat kitágításával, a tudatunk növelésével, hiszen azok az emberek, akik ezt a rendszert kitalálták, igen nagy tudattal, és igen nagy intelligenciával rendelkeznek. Ezt semmi mással nem lehet egyensúlyozni, csak ugyanezekkel a tulajdonságokkal. Csak egy érdekes példa. Magam szívesen szeretek tájékozott lenni. Ezért is tűnt fel egy hír, melyhez egy képet is közöltek. A hír jelen időben íródott, és a képre is jelen időt adtak meg. Olvasva, és nézve a képet, úgy tűnt, mintha én ezt már láttam volna. Elkezdtem keresgélni, és ráakadtam egy 10 évvel ezelőtti képre. Egymás mellé tettem, és tökéletesen egyezett. Hol kapunk valós információt, és hol kapunk valótlan állításokat? Ez csak egy kis példa volt. Ilyenekkel lehet találkozni sok felé. A hír érdekes, nem a valóság tartalom. A mai embert nem a valós, nem az igaz, nem a tényszerű dolgok érdeklik. Ezek nem hírek. A hír az, ha agresszív, arrogáns emberek megszólalnak egy adott témában, ahol a hazugság, a trágár beszéd mindennapos gyakorlattá válik, ahol a felelősség nem létezik, ahol manipulatív eszközökkel nehezebbé teszik az emberek napjait, utcán, üzletben, munkahelyen, stb., ahol az őszinteség, a becsületesség, a megértés, a tolerancia, a szeretet nem létezik.

Tudunk ezen változtatni? Talán. Sajnos nem sok esély van rá. Gyerekeink ebben nőnek fel, és ezt tartják etalonnak, sőt felnőtté válva, még tesznek is rá egy keveset. Hová vezet mindez? Nem kell nagy tudás ahhoz, hogy belássuk: nem ez a helyes irány. Kérdezhetik tőlem: nagyokos, hát akkor mi? Őszinte vagyok, mint ahogy máskor is: nem tudom. Azt is mondhatnák sokan: akkor mit papolsz itt nekünk. Ha ezekre a kérdésekre, és állításokra ez a reakció, akkor tényleg nincs kiút.