Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A légkör, összetétele, változásai

A légkör

Nagyon fontos a légkör összetétele, mert ettől is függ az élet a Földön. Ha nem lenne oxigén, akkor élet sem lenne. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő módon figyeljünk oda erre az állapotra. Éppen aktuális, hiszen számtalan hír jelenik meg, hogy milyen erdőtüzek alakultak ki a világ különböző pontjain, és azok mennyire károsak. Sajnos ebben az esetben is sok olyan cikk jelenik meg, ami nem feltétlenül tárja fel a valós helyzetet. Igen sokat kell olvasni ahhoz, hogy aránylag reális képet kapjunk arról, vajon mi is történik ezeken a helyeken. Tény az, hogy sok tűzfészek alakult ki az egyes földrészeken. Van, amelyik nagyobb hírként jelenik meg, van olyan, amit egyáltalán nem is említenek. Szerencsére vannak műholdak, melyek aránylag pontos felvételeket készítenek ezekről a helyekről. Sajnos azt nem tudni, hogy ezek a gócok mekkora kiterjedéssel rendelkeznek. Tudjuk, hogy hihetetlen részletes felvételek is készülnek, szinte egy házhelyet is meg lehet különböztetni az egyes képeken. Az alábbi felsorolás megmutatja a légkör összetételét.

A légkör összetétele:

A légkör más egyéb gázai:

Mivel ezeknek a gázoknak a mennyisége nagyon kevés, így egy másik mértékegységben az un. ppm-ben adják meg az értékeket. Mit jelent a ppm? Röviden úgy lehetne leírni, hogy vegyél egyet az egyikből, és vegyél hozzá a másikból 999 999-et, azaz, a ppm azt jelenti, hogy egy millió oxigén egységben, 1 darab más részecske van. Ne tévesszenek meg senkit a kis értékek. Ezek is jelentősek, hiszen el lehet képzelni az egy millió részecskét egy adott térfogatban. Kiterjesztve az egész légkörre már számottevő. Megtalálható egy erősen romboló hatású gáz a légkörben, ez pedig a metán. Azért veszélyes, mert állandósul a levegőben, ugyanis a képlete CH4, azaz, pontosan olyan súlyú, mint az oxigén, így erőteljesebben hozzájárul az üvegházhatású gázok okozta változásokért. Ez a mai számítások szerint olyan 20% körül mozog. Legnagyobb veszélyforrás a tundraövezetek kiolvadása következtében kiszabaduló metán. Nézzük meg, hogy az egyes légkörben fellelhető gázok tulajdonságaiknál fogva hol helyezkednek el?

Látható, hogy a nemesgázok felülmúlják az oxigén súlyát, azaz, a légkör legalján lehet megtalálni. Bár a szén és a nitrogén súlya könnyebb, mégis alul helyezkednek el, mert atomi állapotban nem léteznek. Szén-dioxid CO2, nitrogén-dioxid NO2, ózon O3. Ezek a gázok erőteljesen hígítják a légkör oxigén tartalmát. Egy legutóbbi mérés szerint a légkör oxigén tartalma annyival csökkent, amennyivel a szén-dioxid mennyisége nőtt. Értéke 0,03 százalék. Nem jelentős? Lehet, de érdemes odafigyelni rá, hiszen a szennyező anyagok egyre nagyobb mértékben kerülnek a légkörbe, annak ellenére, hogy különböző megállapodásokat kötnek annak érdekében, hogy kevesebb szennyező anyagokat bocsátanak a levegőbe. Ez egy nagyon is figyelmeztető jel. Az oxigén jelenléte biztosítja a földi életet. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen volt a földi légkör a korábbi időszakokban. A jelenlegi a lényeges. Annyi bizonyos, hogy amióta élőlények alakultak ki a bolygónkon, hasonló összetételű légkört lehet feltételezni. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a változás a fent írtaknak megfelelően elindult, és rohamosan tart a módosulat. Nézzük meg, hogy ebben a légköri óceánban milyen töménységű éltető oxigénnel találkozunk. Miképpen változik ennek mennyisége a különböző magasságokban? Miért lényeges ez? Azon egyszerű oknál fogva, mert az élőlények által használt nélkülözhetetlen oxigén tartós hígulása komoly gondot jelentene. Az oxigén tartalom a szerint változik, hogy milyen magasságban vagyunk. A légköri oxigén nyomása 3000 méteres magasságban 31%-kal, 5000 méteres magasságban 44%-kal, 8000 méteres magasságban 65%-kal csökken. A tengerszinten a légkör oxigén tartalma 20,946%.

    Miért fontos ez? Az emberi test tengerszint feletti magasságon működik a legjobban, ahol a légnyomás 1 atmoszféra. Jelenleg a mérőeszközökön hPa /hektopaszkál/ formájában adják meg, ami 1013hPa van feltüntetve. Ezen a nyomáson a vérben található hemoglobin megköti az oxigént, és elszállítja a test minden részébe. A magasság növelésével az oxigén nyomás csökken, ami azt eredményezi, hogy szaporábban kell levegőt venni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén kerüljön a test minden pontjára. Fontos megjegyezni, hogy a  levegő nyomása a lényeges, hiszen az emberi test 1 atmoszféra nyomáson működik tökéletesen, ha ez csökken, akkor csak több levegővétellel tudjuk biztosítani a szállítandó oxigén mennyiségét. Csak gondoljunk bele. Közel nyolc milliárd ember él a Földön. Ehhez jönnek még az állatok. Itt merül fel egy lényeges kérdés. Vajon hol van még szükség oxigénre? Hát persze, az égés során. Mivel az oxigén nemcsak a létfenntartást biztosítja, hanem az égést is, ezért igen sok oxigén fogy el. Mik a nagy oxigén fogyasztók? Erdőtüzek, repülők, hordozó rakéták, járművek, vulkánkitörések, háztartási tüzelő berendezések, stb. Az ipar évente 100 millió tonna oxigént állít elő. Valamit érdemes tisztázni. Az égés során nem a levegő biztosítja az égést, hanem a levegőben található oxigén. A levegő egy keverék, melyen több összetevő van. Csak egy példa. Egy kilogramm szén elégetéséhez 2,6kg /12köbméter/ oxigénre van szükségünk, ami 60köbméter levegőben található. A végtermék 2,6kg /12köbméter/ szén-dioxid. Amint látható, igen nagy mennyiségű oxigén fogy el az égés során. El lehet képzelni, hogy mennyi oxigén fogy el a Földön egy nap. Kísérletet sem teszek a kiszámolására. Rengeteg. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/, a vízburkának, /hidroszféra/, és levegőburkának, /atmoszféra/ azon része, ahol van élet, és biológiai folyamatok mennek végbe. Ha a Föld levegőburkának azt a részét vesszük, ahol még lehetséges az élet /maximum 10km-es magasságig/, azaz, van annyi oxigén, hogy életben lehessen maradni, akkor érdekes szám jön ki. Ez a szám 5,1 milliárd km3. Hangsúlyozom, ez a szám az oxigén mennyiségét jelöli, nem a levegőét. A fennmaradó kicsivel több, mint 8milliárd km3-t, a többi gázok foglalják el. Egyáltalán nem szabad elfelejteni, annak ellenére, hogy aránylag kis számokról beszélünk a levegő alkotó részeivel kapcsolatban, ezek aránya rohamosan nő. Ez azért is veszélyes, mert legtöbbje olyan helyen koncentrálódik, ahol az ember is él. Legnagyobb ilyen veszély a járművek által keletkező gázok, illetve a háztartásokban fellelhető fosszilis tüzelőanyagok még jelenleg is nagy mennyiségű felhasználása. Addig nincs baj, amíg a természet gondoskodik arról, hogy ezeket a szennyeződéseket valahogy semlegesítse. A baj akkor kezdődik, amikor olyan töménység áll elő, lásd azokat a helyzeteket, amikor szmogriadót jelentenek be, hogy a légkör nem képes megújulni, vagy csak nehezen. Ezek mellé még fontos megemlíteni egy másik szennyező anyagot, amely mindenhol jelen van. Ez nem más, mint a szálló por. Ennek is az un. PM2,5-es változata. Ugyanis ez a por már annyira finom, hogy bekerül az emberek tüdejébe, és ott is marad. A következménye légúti megbetegedés. Sajnos ezekkel a betegségekkel egyre több ember küszködik a világon. Hazánkban is jelentősen megnőtt az ilyen egészségkárosító szennyező anyagok által okozott megbetegedések száma.

  

Hogy mi lenne a megoldás arra, hogy továbbra is megfelelő mennyiségű és minőségű oxigén álljon az emberiség rendelkezésére? Nemcsak elfogadni, hanem be is tartani azokat a rendelkezéseket, melyek arra irányulnak, hogy kevesebb szennyező anyag kerüljön a légkörbe.

A légkör összetétele

Többször elgondolkodtam már azon, hogy vajon a légkör korábbi összetételéhez képest  változott-e a mostani összetétel? Kérdezem mindezt azért, mert nagyon sok más anyag került az idők során a légkörbe, ami az emberi tevékenység nyomán keletkezett. Ha sorra vesszük, akkor a szén-dioxid, a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, nitrogén-oxidok, és ne hagyjuk ki a szálló port. Ez hét olyan összetevő, amelyek az idők során keletkeztek, melyek korábban nem voltak jelen ilyen nagy arányban. Ezek hígítják a levegő oxigén tartalmát, mert ezeknek az anyagoknak is hely kell. Nem beszélve arról, hogy ezek a gázok nehezebbek a levegőnél, így a talaj közelében vannak jelen. Mik okozzák ezeknek az anyagoknak a feldúsulását a levegőben? Az emberi tevékenység során a fosszilis tüzelőanyagok közül a kőszenet ipari mértékben kb. 400 éve, a kőolajat kb. 100 éve használják. Csak gondoljunk bele. Ennyi ideje, hogy jelentősebb mennyiségű szennyező anyagok kerülnek a légkörbe. A világon a bányákból 5 milliárd tonna szenet bányásznak, és 2,5 milliárd tonna kőolajat égetnek el évente. Ez hatalmas mennyiség. Ennek a hatalmas mennyiségű fosszilis anyagnak a felhasználói a gépjárművek, repülők, a mesterséges holdakat pályára állító hordozórakéták, az erőművek, háztartások. A szennyezéshez hozzájönnek még a vulkánkitörések, erdőtüzek, a metán a permafroszt következményeként.  Az itt felsoroltak csak a legnagyobbak, amelyek szennyeznek. Csak gondoljunk bele. Igaz, hatalmas a légkör köbtartalma, de hatalmas a szennyező anyagok mennyisége is. A földi légkör legalsó rétege a troposzféra. Ebben a rétegben található a teljes légkör tömegének 80 százaléka. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/, a vízburkának, /hidroszféra/, és levegőburkának, /atmoszféra/ azon része, ahol van élet, és biológiai folyamatok mennek végbe. Ha a Föld levegőburkának azt részét vesszük, ahol még lehetséges az élet, azaz, van annyi oxigén, hogy életben lehessen maradni, akkor érdekes szám jön ki. Ez a szám 5,1 milliárd km3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy adott gáz parciális térfogata egy gázelegyben az adott gáznak a térfogata az elegyben.

Forrás: Wikipédia

A magasság növekedésével az oxigén térfogat százaléka csökken. Ez azt jelenti, hogy 10 000 méter felett már annyira kevés az oxigén térfogat százaléka a légkörben, hogy az ember már nem tud annyit levegővétellel felvenni, amennyire szüksége lenne. Mondhatjuk, hogy az életfenntartásra alkalmas légréteg kb. 10 000 méterig terjed. Ez a levegőmennyiség szennyeződik. Ennek legnagyobb százalékát a szén-dioxid teszi ki. 2019-es adatok szerint ez az érték 415,09 ppm. Ez annyit jelent, hogy egy millió molekulából 415 molekula szén-dioxid.  Ez csak egy anyag részegysége a levegőben. Érdekes módon a mért értékek között nem szerepel a szén-dioxid, holott ez a gáz van jelen legnagyobb százalékban a légkörben.

     Miket mérnek? Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, ózon, PM10 szálló por. Ha ezeket összeadjuk, igen jelentős mennyiségű szennyező anyag érték jön ki.  A grafikonon van egy összesített érték. E szerint 41 gigatonna szén-dioxid hiányzik. Valószínű, hogy a többi anyagra is el lehet mondani ugyanezt. Figyelemre méltó a szálló por jelenléte a légkörben. Viharok alkalmával ennek a mennyisége jelentősen megnövekedik. Legveszélyesebb egysége a PM2,5. Ez már komoly károsodást okoz a tüdőben, hiszen méreténél fogva le tud jutni erre a szintre.  Valamikor úgy tanultuk, hogy a légkör összetétele 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék nemesgázok. A mostani kimutatás szerint a légkör főbb összetevői: 78,084 százalék nitrogént, 20,946 százalék oxigént, 0,934 százalék argont, és 0,032 százalék szén-dioxidot tartalmaz. Jelentős az argon jelenléte. Ennek fényében a többi nemesgáz elenyésző. Ami figyelemre méltó, az a szén-dioxid jelenléte. Minden gáz, ami a légkörben van, nehezebb az oxigénnél. Ez azt jelenti, hogy hogy pontosan az a réteg a legszennyezettebb, ahol élünk, és amit belélegzünk. Vajon mennyire hígult föl az oxigén töménysége, vajon mennyivel csökkent az oxigén jelenléte a légkörben? Felhívnám a figyelmet a következő értékre és az idézetre. Ausztrál kutatók eredménye.  

„Húsz év alatt az oxigén tartalom 0,03 százalékkal csökkent”.

Forrás: Természet Világa

Van egy általam érdekesnek tűnő összefüggés. A szén-dioxid 0,032 százalékkal nőtt, a levegő oxigén tartalma 0,03 százalékkel csökkent. Véletlen? Lehet. Csak azért gondoljunk bele. Mennyi ideje engedjük ki ezt a gázt a levegőbe, nem beszélve arról, mekkora mennyiségben. Ennek valahol el kell férnie, még akkor is, ha a természet nagy részét elnyeli. Ugyanúgy, a többi gáznak is hely kell. Van még valami, ami igazából a közelmúltban került a figyelem középpontjába. Ez a gáz a metán.  A metán részegysége a légkörben 1980-ban 1630 ppb, 2019-es értéke 1874,7 ppb, vagyis egymilliárd légköri részecskéből ennyi a metán molekula. 2018-ban ez az érték 1866 volt. Talán a szám szerint nem nagy emelkedés, de a mennyiségét tekintve igen jelentős. Honnan kerül a légkörbe ez a gáz? A klímaváltozással, és a vele járó hőmérséklet emelkedéssel a sarki vidékek fagyott talaja kezd felengedni. Kialakulnak az ingoványok, lápok, és ezek alól kiszabadul a felgyülemlett metán gáz. Aztán a kérődző állatok is jelentős mennyiségű metánnal dúsítják a légkört. A metán erősebb szennyező, mint a szén-dioxid. Jelenléte még jobban fokozza a légkör szennyezését, illetve a melegedés ütemét. 

Összefoglalva. A légkörben fellelhető szennyező anyagok a talaj közelében halmozódnak fel, mivel nehezebbek a levegőnél. Ezáltal hígítják a levegőben lévő oxigén mennyiségét. A részecskék jelenléte a légkörben, amiket igen nagy számhoz viszonyítunk, csak emlékezzünk, hogy egymillió, illetve, egymilliárd részecskékkel számolunk, akkor is jelentős, ahhoz képest, amennyi volt. A kibocsátás üteme sajnos nem igazán lassult. Sőt! Valószínűsíthető, hogy a gazdaságok növekedésével, ami energia igény növekedésével is jár, ez a szám emelkedni fog. A közel nyolcmilliárd embernek nagy igényei vannak, igen nagy a fogyasztás. Az energia kiváltás nem olyan ütemű, mint amennyi az energia igény emelkedési üteme. Ezáltal a szennyező anyagok jelenléte fokozódik. A másik ok az emelkedésre, hogy nincsenek megfelelő döntések annak érdekében, hogy csökkenjen a káros anyag kibocsátás. Ennek ékes bizonyítéka, hogy már kimutatható az oxigén csökkenésének mértéke. Persze ez még messze van attól, hogy veszély fenyegesse a légkör oxigén tartalmát. Emlékeznek a magasság növekedésével csökkenő oxigén térfogat egységére?  Ez jelenleg még nem áll fenn itt a talaj közelében, de intő jel, hogy fogy az oxigén, és éppen ott, ahol az élet zajlik. Nem is igazából a térfogat százalék a lényeg, hanem a szennyező anyagok egyre nagyobb jelenléte. Ugyanis a levegő hígul, éppen olyan formában, mint a magassággal. Utóbbinál az oxigén térfogat százaléka csökken, hígulás alkalmával a szennyező anyagok térfogat százaléka nő. Tehát egységnyi térfogatban több a káros anyag, amit belélegzünk. Talán érdemes lenne jobban odafigyelni arra, hogy jóval kevesebb szennyező anyag kerüljön a légkörbe, és ezáltal az emberek szervezetébe. Okos döntéseken múlik minden. Ideje lenne megtenni, addig, amíg nem késő.   

A grafikonból is látható, hogy az elkövetkezendő időkben számolni kell a metán jelenlétével a légkörben.

 

A légkör változásai

Érdekes dologgal találkoztam. Azt emlegetik, hogy a szárazföldek és az óceánok elnyelik a kibocsátott szén-dioxidot. Akkor mitől emelkedik a hőmérséklet? Sokan azt mondják, hogy ez egy folyamat, ami ismétlődik. Ez is rendben van. De régen nem volt ekkora szennyezés. Sőt! Nem volt szén-dioxid kibocsátás, hiszen nem voltak gyárak, erőművek, gépjárműforgalom és olyan tevékenységek, melyek termelték volna a szén-dioxidot. Akkor hogy is van ez? Valami érdekesség még van, több más egyéb mellett. A jégkorszak kialakulásának három tényezője van.

Forrás: Wikipédia

A három közül kettőt egyértelműen ki lehet zárni. A kontinensek maradtak a helyükön, Földünk semmiféle változáson nem esett át, a Nap helyzete sem változott, hiszen egy rendszer szerint mozog a naprendszer. Marad a légkör összetétele. A leírásban viszont az áll, hogy a szén-dioxid és metán mennyisége okozza a jégkorszak kialakulását. A jégkorszak viszont hideggel jár. Most pedig azt emlegetik, hogy a szén-dioxid felelős a felmelegedésért. Akkor most, hogy is van ez? Valami nagyon nem stimmel. Jó lenne egységes álláspontot foglalni, vagy én nem értem. Lehet, hogy érdemes lenne egy átfogó mérést eszközölni a Föld különböző pontjain, hogy vajon mennyi lehet most a légkörben jelen levő szén-dioxid koncentráció? Itt én arra gondolok, hogy mennyi lehet az emberek életterében fellelhető szén-dioxid? Ugyanis, ha évtizedek óta emelkedik a káros anyag kibocsátás, akkor meg kell változni a légkör összetételének is. Ha valamit hígítok, vagy töményítek, annak az összetétele változni fog. Ez kicsiben ugyanúgy működik, mint nagyban. Úgy is fel lehetne tenni a kérdést, vajon az emberek életterében mennyi az oxigén aránya? Változott-e? Ha igen, mennyivel?  Sajnos azt kell tapasztalni, hogy most már bármilyen fórumon zajlanak is az egyes konferenciák a klímavédelemmel kapcsolatban, rá kell jönni, hogy semmit nem tudtak elérni ez idáig, és nagyon valószínű, hogy ezután sem fognak. Mondom ezt mindazért, mert jelenleg is nő a szén-dioxid kibocsátás, annak ellenére, hogy különböző megállapodások, egyezségek, döntések születtek, születnek. Ezek senkit sem érdekelnek, mert nem tartják be. Minden úgy zajlik, ahogy eddig. Összejönnek, majd döntenek a semmiről, aztán mindenki megy a maga útján tovább. Akkor miről beszélünk?  A hab a tortán, hogy az „elmúlt négy évből háromban jegyezték fel a légköri szén-dioxid-koncentráció legmagasabb szintű növekedését. Egyértelműen nő az a szén-dioxid mennyiség, amelyet kibocsátunk a légkörbe, közben arról beszélünk mindenhol, hogy hogyan csökkentsük a kibocsátást. Nem véletlen egybeesés, hogy az elmúlt négy évben volt a legmagasabb a szén-dioxid kibocsátás.

Forrás: Élőbolygónk online, a NOAA globális megfigyelő részlegének kutatója Pieter Tans

Hát nem érdekes?

        Mi az a szén-dioxid, szén-monoxid? Ezek okozzák, illetve ezek közül a szén-dioxid okozza a Föld klímájának változását. Az viszont túl bonyolult, hogy ezt így ki lehessen jelenteni. Nincsenek kellő mennyiségű biztos adatok, nincsenek elfogadható információk, nincsenek kellő mennyiségű kimutatások erre vonatkozóan. Innentől kezdve csak tapogatózni lehet, hogy vajon az egyes hírforrásokból megtudott közlésekből vajon melyik az igazi. Ez csak egy dolog. A másik, ami még érdekesebb, hogy annak ellenére, hogy van valamilyen megállapodás, egyezség, vagy ki tudja mi arra vonatkozóan, hogy csökkenteni kellene a szén-dioxid kibocsátást, éppen az ellenkezője történik. Nézzük Csak?

Szén-dioxid kibocsátás 2014-ben

Kína

Nincs adat

USA

Nincs adat

India

1,6 milliárd tonna

Oroszország

1,5 milliárd tonna

Japán

1,09 milliárd tonna

Németország

765,56 millió tonna

Kanada

540,97 millió tonna

Dél-Korea

528,13 millió tonna

Irán

Nincs adat

Anglia

Nincs adat

Forrás: Érdekes Világ

Most jön a dolog lényege. 1997-ben 6,68 milliárd tonna volt a szén-dioxid kibocsátás. Ekkor fogadtak el egy egyezményt. Majd 2014-ben 7,57 milliárd volt ez az érték, 2018-ban pedig a szén-dioxid kibocsátás mennyisége 31,1 milliárd tonna. Most akkor miről beszélünk? Érdekel egyáltalán valakit, hogy milyen döntések születnek az x-edik konferencián? Úgysem tartják be. Senki nem tartja be. Akkor milyen színjáték zajlik? Mert nagyon úgy néz ki, hogy csak beszélnek róla, de érdemi döntés egyik alkalommal sem született. Ez pedig 1970 óta tart. Különböző százalékok, viszonyítások, elméletek, értékek, kimutatások, és még lehetne sorolni, mi minden jelenik meg a témával kapcsolatban. Előre lépés semmi. Ez olyan, mint amikor a diák folyamatosan egyest kap egy adott tantárgyban, de ellenőrzés híján az adott tantárggyal semmi baj nincs. Az ellenőrzéskor derül ki, hogy semmi sincs rendben. Így van ez a Földön jelenlévő szén-dioxiddal is. Folyamatosan kerül egyre nagyobb mennyiség a légkörbe, majd amikor ellenőrzik, akkor derül ki, hogy baj van, méghozzá nagy baj van. Csak egy óvatos kérdés. Az a sok szakértő, aki rendszeresen részt vesz olyan rendezvényeken, ahol tudják már, hogy nagyon sok az egyes, és tényleg kellene valamit tenni, mert a diák megbukik, éppen azok nem tesznek semmit, mert döntésképtelenek, illetve politikai nyomás alatt állnak. Akkor meg miről beszélünk? Nagyon sok hozzáértő mondja, hogy nagy a baj, de semmit nem tesz senki. Most tényleg ennyire ostobának nézik az embereket? Vagy ennyire nem értenek hozzá? Vagy ennyire befolyás alatt állnak? Ennyire függnek a hatalomtól, hogy nem mernek semmit tenni? Még most is a kozmetikázás uralja a világot, annak ellenére, hogy komoly veszély fenyegeti a Földet? Egy korábbi cikket szeretnék még a figyelmükbe ajánlani. Biztos tudják, hogy ezek a szennyező anyagok a légkörben. Van még több is, de maradjunk ezeknél, mert ennek arányait mérik. Van még a szálló por, de az egy másik téma lesz. Lehet, hogy furcsának tűnik, de azért van egy részemről érdekesnek, sőt elgondolkodtatónak mondható dolog. Ez nem más, mint a szén-dioxid és a szén-monoxid légköri jelenléte. Hogy miért? Azon egyszerű oknál fogva, mert a Föld légköre eredetileg 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént, és 1 százalék nemesgázt tartalmaz. Az egyszerűség kedvéért maradjunk a régi iskolai tanultaknál, mint értékarány. Azt lehet mondani, hogy az összetevők bővültek. De ne fussunk ennyire előre. Ha megnézzük a Föld korai légkörét, akkor mondhatjuk, hogy a fent felsorolt összetevőket tartalmazta. Egy keveréket. Az állatvilág kialakulásával létrejött egy folyamat, mely növelte a légkör szén-dioxid mennyiségét, hiszen az állatok kilégzése során ez kerül a levegőbe. Ami nagyon is jelentős, hogy akkor egyensúlyban volt a légkör. Megvoltak az arányok. Az idő előrehaladtával, az iparosodás megjelenésével a káros anyagok jelenléte növekedni kezdett. Mivel „hígult” a légkör? Szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, szálló por. Ezeknek a koncentrációját ma már mérik. Ezek közül a szén-dioxid mértékét nem mérik, mint szennyező anyag. Ugyanis a szén-dioxidot a légkör felmelegedésével hozzák összefüggésbe, ami igaz is. De vajon szennyezőként nem jelentős? Nézzük csak? A szén-dioxid színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, tehát mélyebb helyeken gyűlik össze. A tiszta levegő 0,04 százalék szén-dioxidot tartalmaz. A tiszta. A CO2 is mérgező gáz. Ha a levegőben 10 százalék fölötti koncentrációban van jelen, akkor eszméletvesztést okoz. Vajon mit okoz ennél alacsonyabb mennyiségben? Na, ezt nem mérik. A borospincékben, vagy zárt helyen, ahol több ember tartózkodik, egy idő után azt mondjuk, „nehéz” a levegő. Igen, az emberek elhasználták az oxigént, és szén-dioxidot fújtak ki, aminek töménysége rosszullétet is okoz. Enyhe mérgezési tünet is fellép egyes személyeknél. Mivel nagyon sok ilyen anyag kerül a levegőbe, és inkább az alacsony helyeken gyűlik össze, azaz, az emberek magassága körül, akkor vajon miért nem mérik? Mondhatják, hogy a savas italokban is szén-dioxid van. Ez nem vitás. Csak ott a koncentráció olyan kicsi, hogy észre sem lehet venni, és fogyasztás után távozik is. Legjobban számokkal lehet érzékeltetni a szén-dioxid mennyiségét a légkörben. Minden mért szennyezőanyagot mikrogramm/köbméterben adnak meg. Ezt az értéket könnyebben lehet értelmezni, mert tömeg és térfogat arányt mond. A levegőbe kerülő szén-dioxidot ppm-ben. Ezt már nehezebb értelmezni. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy egy millió levegő részecskében hány szén-dioxid részecske van. Jelenleg ennek mértéke 415 ppm. Vajon miért nem mérik a szén-dioxid mennyiségét, hiszen ugyanolyan szennyező anyag? Mit jelent ez köznapi nyelven? Előtte annyit, hogy 10 százalék fölötti szén-dioxid koncentráció veszélyes. A 415 ppm telítettség azt jelenti, hogy 0,0415 százalék szén-dioxid van a légkörben, tehát egyelőre nem veszélyes. Szerencsére. Az viszont aggasztó, hogy egyre többször alakulnak ki nagyobb városokban és azok környékén szmog helyzetek. Ez a leülepedő szennyező anyagok miatt van. Az alaplégkör egyszerűsége bonyolultabbá vált. A klímaváltozásban, mint ahogy tapasztaljuk, egyre jelentősebb változást okoz a szén-dioxid jelenléte.  A légkör CO2 tartalma az ipari forradalom kezdetén /a XVIII. század második fele/280 ppm értéket mutatott, 1960-ban 316 ppm, 2006-ban 380 ppm, 2019-ben 415 ppm az érték. Az 1997-ben aláírt egyezmény évében 6,68 milliárd tonna volt a szén-kibocsátás a légkörbe, 2004-ben tehát hét évre rá 7,57 milliárd tonna, vagyis csökkenés helyett növekedés következett be. Szerencsére a földi életben még nem következett be ennek a növekedésnek súlyosabb élettani hatása. Még nem. Van még valami, ami most már szorosan ide tartozik. Ez nem más, mint a metán jelenléte a légkörben. Az ezzel kapcsolatos első hírt úgy a 70-es évek végén olvastam. Sokáig nem volt téma, sőt, semeddig sem. Egy kis cikk az akkori Élet és Tudományban, ha jól emlékszem. Azért is említem, hogy nem mai keletű a metán jelenléte. De honnan? Érdemes néhány szót ejteni a fagyott talajok olvadásáról. Nemcsak a szén-dioxid jelenlétéről van szó. Ma már világossá vált, hogy van egy másik nagyon nagy probléma. Ez a fagyott talajok felolvadása. A permafroszt, azaz, az állandó fagyos talaj a hőmérséklet emelkedése kapcsán kezd egyre jobban érvényesülni, lazulni. Ezek a területek főleg az északi régiókban találhatóak. A melegedés kapcsán ezek a talajok kezdenek kiengedni. Ennek következtében már jelentős változások álltak be olyan területeken, ahol a lakóépületeket a fagyott talajba ágyazták. Ezek az alapok kezdenek megolvadni, kiengedni, és veszélybe kerül az épület stabilitása. Egyes helyeken a talaj felmelegedése kapcsán metán gáz szabadul fel.  A metán színtelen, szagtalan szénvegyület, mely a levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Ez nem más, mint a bányakatasztrófáknál ismert sújtólég. Ha emlékeim nem csalnak, úgy a 90-es évek környékén már voltak figyelmeztető jelek. Néhány tudós kimutatta a metán légkörbe jutását. Mennyiségét tekintve komoly értékről van szó. Mivel a melegedés egyre intenzívebb, a fagyos talaj olvadása is felgyorsul, ennek révén a metán kiszabadulása is gyorsabbá válik. A metán jelenlétét a befagyott tavakban is kimutatták. A jég alatt keletkezett buborékokat meg lehet gyújtani. Vannak olyan területek, ahol a fák is elvesztik a biztos talajt, és megdőlnek. A metán kisebb sűrűségű a levegőnél, ezáltal a felsőbb légrétegekbe kerülve még jobban elősegíti a légkör melegedését. Aztán nagyobb melegedés, nagyobb gázkiáramlás. Ennek folyamata beláthatatlan. A mocsaras vidékek, a belvizek, az erdőtüzek, a vulkánok természetes forrásai a metánnak. Lehet, hogy furcsán hangzik, de van még valami, ami emeli a metán mennyiségét a légkörben. Ezek a kérődző állatok. Több millió van belőlük.

Jelenleg a világon több mint száz helyen mérik a metán koncentrációt. Ezen kívül műholdakról is figyelemmel kísérik a gáz jelenlétét. Nagyon úgy néz ki, hogy a jövőben ezzel a gázfajtával is számolni kell akkor, amikor a légkör összetételét vizsgáljuk. Érdemes elidőzni egy kicsit a lenti diagramon.

  

    A lenti diagram önmagáért beszél. Az aggasztó dolog, hogy 80-szor erősebb az üvegházhatás kialakulásáért a metán, mint a szén-dioxid.