Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A klíma mint ellenfél

A klíma mint ellenfél

Sajnos a klímavédelem ma már szinte napi téma. Sokat beszélnek róla, de azt kell észrevenni, hogy annak ellenére, hogy bizonyos dolgokban döntések születnek, nem történik változás. A megállapodások ugyan papírra kerülnek, de senki nem tartja be. Ebből fakad, hogy minden marad a régiben, sőt, még ki lehet azt is jelenteni, hogy még nagyobb romlás áll be. Hogy ez meddig tart így, nem tudni. Egy biztos. Ha hamarosan nem történik valami drasztikus változás, akkor komoly gondok keletkeznek a Földön. Már most is jelentős romlás tapasztalható mindazokon a területeken, amelyek döntő fontosságúak az emberiségnek. Ez a három fő terület a talaj, a légkör és a víz. Bár nem könnyű már jelentősen szétválasztani ezeket a területeket, mert mindegyik hatással van a másikra. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Most nézzük a légkört, illetve az éghajlat változásait. Azt hiszem, elég mélyről kell elindulni ahhoz, hogy részben valamilyen általános képet kapjunk arról, hogy mi történt eddig, mi változott meg eddig  legjobban az éghajlatban. Az emberiségnek mindig is szüksége volt energiára. Az ipari forradalom hozta el azt a nagy változást, amely most is tart, csak jóval nagyobb mértékben. Csak egy érdekes meglátás. Úgy a 150 évvel ezelőtt kezdődő iparosodás már az 50-es években éreztette hatását. Már akkor történtek olyan mérések, ami azt vetítette előre, hogy valamilyen változás kezdődött, illetve, hogy azok a változások, amelyek elindultak korábban, már éreztették hatásukat. Milyen változásokról beszélünk? Az ipari termeléssel egy időben elindult a légkör terhelése az elégetett irdatlan mennyiségű szén formájában, majd később kőolaj formájában. Ez a szennyező anyag nem más, mint a sokat emlegetett szén-dioxid.

Látható, hogy mekkora emelkedés következett be a kibocsátás miatt. Ha megnézzük a diagramot, akkor csak hüledezni lehet, hogy mekkora szén mennyiség került a légkörbe. A légkörben zajló eseményeket nyugodtan lehet együtt emlegetni az éghajlattal. A szoros összefüggés itt is megállja a helyét. A számok önmagukért beszélnek. 

Említést szeretnék tenni az energia felhasználással kapcsolatban is. Egyszerűen hihetetlen az emelkedés. Persze, ha figyelembe vesszük a népesség növekedését, akkor nem lehet rajta elcsodálkozni. Energiára szükség van.

Azzal, hogy ilyen mértékű az emelkedés, óhatatlan a légkörbe juttatott szennyező anyag mennyisége. A feltüntetett adatok csak a szén-dioxidra vonatkoznak. Minden hírforrás, és az egyes környezetvédelmi konferenciák, valamint a klímavédelemmel foglalkozó szakemberek fő témája a föld légkörében lévő szén-dioxid mennyisége. Ez immár 150 éve folyamatosan nő. El lehet képzelni azt a hatalmas mennyiséget, amely ugyan számszerűen is ki van mutatva, de szinte elképzelni sem lehet ezt a nagy mennyiséget. Sokan emlegetik, hogy a természet megoldja ennek az anyagnak a semlegesítését. A tapasztalatok és a valóság azt mutatja, hogy nem, és egyre inkább nem. Sajnos azt kell mondani, hogy van még valami, ami még inkább veszélyt jelent a következő időkben. Mindez egy folyamatnak a következménye, mely abból indul ki, hogy melegszik a légkör. Az egyes régiókban, az egyes égöveken is változik a hőmérséklet, amit úgy hívunk, globális felmelegedés. Ennek egyik újabb veszélyt hozó hatása, hogy olyan területek, ahol eddig csak fagyos talajjal találkoztunk, kezdenek felolvadni. Az alatt a fagyos talaj alatt egy sokkal nagyobb mértékben melegedést előidéző gáz található, ez nem más, mint a metán. Talán kissé nevetésre fakasztó az a kijelentés, melynek értelmében a metán nemcsak az említett helyekről, hanem a földön található milliós nagyságrendet számláló kérődző állatoktól származik.

E feltüntetett értékek komoly számok. Ehhez még hozzájön az emberi tevékenységből származó további metán termelés. Ez a gáz, ahogy említettem sokkal veszélyesebb a szén-dioxidnál, mert jobban elősegíti a légkör melegedését. Ez pedig nagyon sok más változást is magával vonz. Aszályok, sivatagok rohamos terjedését, ezzel együtt mezőgazdasági termelésre alkalma területek szűkülését. 

Azzal, hogy a melegedést előidéző anyagok egy jelentős résztvevővel szaporodtak, érezhető a hőmérséklet emelkedése. Lehet azt mondani, hogy a feltüntetett különbség „csak” plusz 1,18 Celsius fok, ami nem sok. A valóságban és a természetben sajnos, de egyértelműen észrevehető változást okoz. Ugyanis ez olyan szélsőséges viszonyokat vált ki, mint például a sarkvidéken plusz 30 Celsius fok feletti hőmérséklet. Ennek következtében a gleccserek rohamos olvadását idézi elő. Az is számottevő, hogy megnő a hőségnapok száma. Ez az a hőmérséklet, amikor tartósan plusz 30 Celsius fok feletti hőmérsékleteket mérünk. Ez egyre inkább, és egyre sűrűbben fordul elő. Ez viszont hőhullámokat is okoz.                   

Az említett hőhullámok, amik nagyon veszélyesek. A klímaváltozás egyik jelentős, és érezhető jellemzője az említett több napon át tartó meleg. Az emberi szervezetet nagyon megterheli, és van még egy jelentős változás, amely nem más, mint az energia túlzott fogyasztása a háztartások klímaberendezései miatt. Ez az állapot több szennyező anyagot juttat a légkörbe, és szinte kialakul egy kör, ami egy végtelen kört eredményez.

Ha mindent összevetünk, akkor kijelenthetjük, hogy a légkör szennyezése melegedést okoz, a melegedés pedig jelentős változásokat a klímában. A szélsőséges időjárási viszonyok megszaporodnak. Több lokális csapadék, ennek következtében több árvíz, nagyobb intenzitású viharok, növekvő, az emberekre veszélyes hőhullámok.

Ezekkel a helyzetekkel a jövőt illetően egyre gyakrabban fogunk találkozni. A klímaváltozás során nem szabad megfeledkezni, hogy a melegedés, a hőmérséklet emelkedés a mozgató rugója mindennek. A klasszikus értelembe vett hőmérséklet emelkedés úgy történik, hogy a nap sugarai felmelegítik a talajt, és az onnan visszaverődő hőhullámok melegítik a levegőt. Ez egy kicsit most megváltozott. Ugyanis a légkörben megjelenő szennyező anyagokat is felmelegítik a napsugarak, ami annyit jelent, hogy a két érték összeadódik. A levegőben lévő nagy mennyiségű szén-dioxid részecskék, valamint az egyre gyakrabban jelen lévő szálló por anyagán, ami nem kis mennyiség, a napsugarak megakadnak, felmelegítik azt, és így még inkább elősegítik a légkör melegedését. A klímaváltozás, az éghajlat megváltozása több tényező együttes hatása, amit az említett jelenség is csak fokoz. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, igen jelentős lépéseket kell, kellene tenni, amire azt hiszem, még nagyon sokat várni kell. Az idő viszont elég kevés. Az időben meghozott döntések most tényleg életbe vágóak. Akik ezzel foglalkoznak, nagyon jól tudják ennek a jelentőségét. Vagy mégsem?